BAJA VÁROS HOSSZÚTÁVLATÚ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BAJA VÁROS HOSSZÚTÁVLATÚ"

Átírás

1 BAJA VÁROS HOSSZÚTÁVLATÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Jóváhagyva Baja Város Képviselőtestületének 157/2002. Kth. sz. határozatával Módosítva Baja Város Képviselőtestületének 300/2007. (IX.27.) Kth. számú határozatával Szerkesztést elvégezte és 2011-ben frissítette: ÚJ-LÉPTÉK TERVEZŐ IRODA Szeged, Pécskai u. 15.

2 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI SZEREPKÖR, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Baja és környéke évszázadok óta lakott, gazdag és változatos természeti adottságai, a Duna mint hajóút, az átkelésre alkalmas folyószakasz, ezáltal a Dunántúl és az Alföld közötti hídfő szerep, a fontos kereskedelmi csomópont, a sok nemzetiségű népesség, a lakosságánál jóval szélesebb kört ellátó intézményrendszer és több történelmi esemény határozta meg Baja sorsát és tette térségének kiemelkedő központjává. A történelem során a nagy Dunai révátkelőhelyek fontos szerepet játszottak. A Báta- Bajai ezek között is kitüntetett jelentőségű, mivel a magyarok és délszlávok letelepedési területeinek határán húzódik. Baja a folyamparti fekvésből és a "szegélyhatásokból" fakadó telepítő, településképző erők működésének köszönheti létrejöttét, de érzékeny is egyben azokra a változásokra, amik a déli államokhoz fűződő viszonyukban történnek. A híd megépítése és különösen a konzolos kibővítés még jelentősebb átkelőhellyé emelte, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Budapest alatt a Dunán a korábban igen korlátozottan, a felújítás után jobban használható dunaföldvári hidat is tekintve csak itt lehet vasúton is, kamionokkal is átkelni. A város szállítás-szervező, árutovábbító és -megfordító szerepe 3 évszázados fennállása óta folytonosságot mutat, a történelmi megrázkódtatások ellenére. A trianoni döntés a Kárpát-medencei vasúthálózattól leszakította a Dél-alföldi városokat, Baját ezen kívül a vonzásába tartozó Felső-bácskai tájegység nagyobb részéről is leválasztotta. A vasúti összeköttetés pl. Budapesttel a Duna túlpartján valósul meg, a Bajára befutó vonalszakasz nem is tartozik a fővonalak közé, így minősége is elmarad az elvárhatótól. Közlekedés-földrajzi szempontból a vasúton kívül a Duna, mint É-D-i irányú víziút, az országrészek közötti K-Ny-i közúti kapcsolatokat a Duna-hídon át biztosító 55-ös számú főút és a nemzetközi jelentőségű (a hercegszántói határátkelőhöz vezető) 51-es főút emelhető ki. A főutak városi átkelő szakaszai igen komoly forgalmi és környezetvédelmi gondokat okoznak. A jelenlegi tervek szerint Baját nem fogja érinteni autópálya, arra viszont erős törekvések vannak, hogy az M9 gyorsforgalmi útról a várost az 51. számú út átépítése révén autóúton lehessen megközelíteni. A megye területfejlesztési koncepciójának megfogalmazásában a bajai kistérség a Felső-Bácska különleges kultúrájú fókusz-területe, amely az első világháború után az ország egyik legfejlettebb alföldi/vidéki területéből hirtelen forgalmi árnyékba került A kistérségi fejlesztés irányvonalára a következőket javasolta: Adottságai jobb kihasználására kiemelt nemzetközi és regionális léptékű fejlesztési programok lehetnek alkalmasak. Egy jól működő logisztikai központ és/vagy vállalkozási övezet a határmenti zóna egészét fejlesztheti, de szinten tartandó a magas színvonalú agrárkultúra, és a nagyobb települések kis- és közepes méretű vállalkozásainak fejlesztése. A humán erőforrások helyi bázisát a főiskolák integrációja és a kulturális/nemzetiségi hagyományok ápolása adhatja. Az országos területfejlesztési koncepció több megközelítésben is név szerint említi Baját: a javasolt 7 országos közforgalmú kikötő egyikeként (a címet a város meg is kapta), a Duna-mentén előirányzott 10 jachtbázis között, a vallási- és zarándok turizmus célpontjaként, a Dél-alföldi Régió innovációs decentrumaként Szeged, 1. Településhálózati szerepkör, térségi kapcsolatok 2

3 Kecskemét és Békéscsaba mellett és kedvezőtlen előjellel a levegőszennyezettséggel leginkább érintett 24 település listájában. A város része a határmenti területeknek, a logisztikai központok létesítése szempontjából számításba vehető 11 területnek, a jelentős gazdasági kedvezményekkel járó 11 vállalkozási övezet közül a mohácsinak, s az ország 24 üdülőkörzete egyikének (Alsó-Duna szakasz). Baja a trianoni béke után megyeszékhely lett, ezt a funkciót 1950-ben elveszítette. Az akkor kialakított Bács-Kiskun megyében azonban a későbbiekben is meghatározó jelentőségű, fejlettségű és vonzáskörzetű város maradt. Megyeszékhely szerepét ugyan nem kapta vissza, a megyei jogú város címért azonban küzdelmet folytat. Ennek megalapozottságát támasztja alá, hogy a jelenlegi megyei jogú városok rangsorában számos tényező tekintetében előkelő helyezést tudhat magáénak. A 23 település közül pl. 6. az 1000 lakosra jutó személygépkocsik, 7. az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok számát, 8. a vándorlási nyereséget, az 1000 lakosra jutó működő kórházi ágyakat, vagy a nappali tagozatos középiskolai tanulókat illetően. Ugyanakkor kedvezőtlen képet mutat a természetes szaporulat alakulásában, a fiatalok arányában, a munkanélküliek arányában. Baja és a hozzá kötődő környékbeli települések között az élet minden területén szoros kapcsolat áll fenn, amit kölcsönös érdekből ápolni kell. A városban több olyan közigazgatási, közhatalmi szervezet illetve részlege - működik pl. okmányiroda, bíróság, ÁNTSZ, Erdészeti Szolgálat, Környezetvédelmi Felügyelőség, Vízügyi Igazgatóság, Munkaügyi Központ, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Gyámhatóság, Vámhivatal, Építéshatósági hivatal, Földhivatal, Rendőrkapitányság, Polgárvédelmi Parancsnokság - amely az egész térséget látja el. Más, szolgáltatásokat nyújtó szervezetek pl. kamara, IPOSZ, bankok, biztosítók is működtetnek olyan irodákat, fiókokat, amelyeket a környékbeliek is felkeresnek. A város oktatási intézményeibe is széles területről járnak a tanulók. Az általános iskolák felső tagozatain számos szomszédos település gyermeke tanul. A középiskolák beiskolázási köre még szélesebb, távolabbi településekről is jönnek ide tanulók, különösen a speciális szakmai képzések vonzanak ide messzebb lakókat is. A főiskola hallgatói pedig főleg a környezetmérnöki képzésre az ország szinte minden részéből érkeznek. A környék egészségügyi ellátásában is kiemelkedő szerepe van Bajának. A kórház igen széles ellátókörzettel rendelkezik, a fekvőbetegek mellett a járóbeteg szakellátás is feladata (ennek kapcsán kb. 100 ezer, egyes szakterületeken 160 ezer ember tartozik hozzájuk). A szociális otthon lakói szintén tágabb környezetből érkeztek. A könyvtárat, a múzeumokat, a művelődési intézményeket a helybelieken és a környékbelieken kívül külföldiek is látogatják. Baja történelmi idők óta kereskedelmi központ, számos olyan szaküzlettel pl. mezőgazdasági, vegyiáru, építőanyag, bútor, gépjármű, gépalkatrész, számítástechnikai, könyv, vadász, gyógyászati segédeszköz, stb. rendelkezik, amelyeket más településen sőt külföldön - élők is felkeresnek. A szélesebb választékot kínáló áruház, üzletházak mellett megjelentek a multinacionális kereskedő cégek egységei is, sorra nyitott pl. a Penny Market, a Spar, a DM, C+C, ezekben is számos környékbeli és határon túli vásárló fordul meg. 1. Településhálózati szerepkör, térségi kapcsolatok 3

4 Baján több olyan szolgáltató tevékenységet végző vállalkozást lehet megtalálni - pl. ügyvéd, könyvelő, fordító, ingatlanforgalmazó, műszerész, szemüvegkészítő, üveges, fuvarozó, mérlegjavító, autószerviz, stb. amelyeket a kisebb településeken nem, így ezeket is Baján keresik fel. A szálláshelyek, a vendéglátóhelyek pedig jelentős szerepet töltenek be a várost központi szerepköre, illetve a különböző utak kereszteződése miatt felkereső, átutazó, valamint a munkavégzés, vagy kikapcsolódás érdekében több napra odalátogató belföldiek és külföldiek ellátásában. A város és környékének szoros kapcsolata a munkaerő-piac terén is érzékelhető. Korábban több vállalat, gyár, szövetkezet úgy működött, hogy dolgozóinak jelentős hányada a szomszéd településekből járt be. Az 1990-es népszámláláskor pl. a Baján dolgozók 30 %-a máshol lakott. A rendszerváltást követő átalakulások következtében nagyszámú munkahely szűnt meg, az elbocsátások elsősorban az ingázókat érintették. A gazdaság valamelyest stabilizálódó folyamatában azonban továbbra is fennmaradtak ezek a kapcsolatok, a vállalkozói kérdőívre érkezett válaszokból kitűnik, hogy most is sok ingázót alkalmaznak. A gazdasági kapcsolat a munkaerőn kívül egyéb területeken is érvényesül, pl. több vállalkozásnak van a környéken telephelye, üzlete, üzeme, ugyanakkor más székhelyű vállalkozások köztük több nemzetközi cég részlegeivel Baján találkozhatunk. A vállalkozások termelési folyamatában szintén tapasztalható a térségi kötődés, az alapanyagok, részegységek beszerzése, illetve értékesítése gyakran a környékbeli vállalkozások révén bonyolódik. Ezek az élet szinte minden területét átszövő kapcsolatok egyértelműen alátámasztják Baja központi szerepkörét. Vonzó hatása a közvetlen szomszédságára igen erős, egyes területeken pedig lényegében a fél megyét látja el. Az országhatár közelsége révén még a külföldiek elsősorban a Vajdaságiak ellátásában is jelentős szerepet vállal. Ezen jelentős körzetközpont funkcióját ismerheti el a jelenleg folyamatban lévő megyei jogú várossá nyilvánítás is. A kapcsolatrendszer önkormányzati szinten intézményesült is. A Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége a kistérségi összefogásokat előíró területfejlesztési törvény előtt alakult, érdekeltsége a megye kb. egyharmadára terjed ki. A területfejlesztési törvény alapján a Baja és térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás keretében dolgoznak együtt a települések. Ezek a kapcsolódások nemzetközi színtérre is kiterjednek. Bajának testvérvárosa Argentan (Franciaország), Thisted (Dánia), Waiblingen (Németország) és Zombor (Jugoszlávia), több más várossal is alakulnak partner-kapcsolatok. Ezek különböző programokat, kiállításokat, vállalkozói találkozókat, gazdasági együttműködéseket eredményeznek. A város feladata tehát - erős központi szerepkörét figyelembe véve továbbra is a környéken élő, mintegy ezer ember számára városi szintű ellátás biztosítása, a szomszédos községekkel való hatékony gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárása és kihasználása, az összefogásból származó együttműködések hasznosítása. 1. Településhálózati szerepkör, térségi kapcsolatok 4

5 2. TÁJHASZNÁLAT, VÁROSSZERKEZET Baja városa 3 táj, az Alsó-Dunaártér, Bácska és Kiskunság találkozásánál fekszik. Az Alsó-Duna ártér ligeterdőkkel borított területe hazánk legszebb természeti tájai közé tartozik. Különleges természeti adottságai miatt a Sió torkolattól délre húzódó ártéri terület legismertebb része Gemenc, melynek jelentős része a város közigazgatási területéhez tartozik. A város Dunától keletre eső területei az ártéren kívül az Északbácskai löszhát, mint tipikus kultúrtáj vonásait viselik, míg az ún. Öregszőlők külterületrész (volt Szentistváni határ) a kiskunsági táj elemeit hordozzák. Külterület A város külterületének csaknem harmada (5199 hektár) a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként a 7/1996. (IV. 17.) KTM rendelet alapján országos védettséget élvez. E területek azonban a Gemenci Tájvédelmi Körzet alapító határozatával már 1977 óta országos jelentőségű védelem alatt állnak. A gemenci erdő nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhely, ennek megfelelően nemzetközi természetvédelmi konvenció hatálya alá tartozó ún. Ramsári terület. Nagyvad-állománya miatt kedvelt területe a vadászoknak. A település Duna-Tisza-közi részén, az Érsekcsanáddal közös határ mentén lévő mélyfekvésű egykori szikes tó (ún. ex-lege terület ) nem része a Nemzeti Parknak, de az évi LIII. törvény országos védelemben részesíti. Az országosan védett természeti területeken a gazdasági termelő tevékenység (erdőgazdálkodás, halászat, vadászat, mezőgazdasági művelés, stb.), s a turisztikai tájhasználat (épített üdülőlétesítmények, építmény nélküli pihenőhelyek, infrastruktúra, stb.) a természetvédelem állami szinten intézményesült érdekeinek van alárendelve, az ellenérdekekből származó konfliktusok kezelésében azonban a helyi önkormányzatnak szerepet kell vállalnia. Városi érdek, hogy Gemenc a lakossági felüdülésnek és az idegenforgalmi programkínálatnak a színtere maradjon. Az országos védettségű területekkel szoros összefüggésben lévő ún. puffer zónában ugyancsak állami segítséggel érvényesíthetők a természet- és környezetkímélő tájhasználat szempontjai. A Nemzeti Park felől vagy felé feltáruló zavaró látványok (kilátás, rálátás) megszüntetésére rendezési stratégia kidolgoztatását kell szorgalmazni. A védettséget nem élvező művelt területeken számos természetközeli állapotú rét, legelő, nádas, vízállás található, amely a helyi flóra és fauna megtartásában fontos szerepet játszik. Egy részük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által természeti területként meghatározott (sárközi, és Ferenc-csatorna parti vizes élőhelyek, Bokodi úti erdő), más részüket pedig a város rendezési terve vette lajstromba, mint helyi védelemre javasolt területeket (Nagy-Pandúr-sziget eddig nem védett erdei és rétjei, madárfészkelő és -táplálkozó helyek). Természetvédelmi jelentőségük miatt kezdeményezni kell e területek országos védelem alá helyezését, ezáltal is biztosítva megmaradásukat és a megfelelő művelési-fenntartási mód érvényesíthetőségét. További területek (csatornák, erdők, természetközeli állapotú élőhelyeket övező gyepek) is betöltenek természetvédelmi szerepet, mivel az ökológiai hálózat általuk válik összefüggő egésszé. Megőrzésük érdekében olyan szabályozást kell rájuk kidolgozni, ami e szerepük sérelme nélkül elégíti ki a jogos gazdálkodási igényeket. 2. Tájhasználat, városszerkezet 5

6 A mezőgazdasági tájhasználatot az EU-normatív és minőségi elvárásokat is figyelembe vevő, a táj és természet értékeinek védelmét, megőrzését biztosító szerkezetátalakítással kell fejleszteni. Az általános táj- és természetvédelem érdekében segíteni kell a mezőgazdasági ágazat céltudatos, összehangolt átszervezését, meghatározva és figyelembe véve a Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program szerinti földhasználati zónarendszert: Agrártermelési meghatározottságú terület az a termőterület, ami intenzív hasznosításra alkalmas, így az integrált gazdálkodási célprogram célterülete (ökológiai és ökonómiai szempontok együttes érvényesítése mellett). Kettős meghatározottságú a terület, ha extenzív hasznosításra alkalmas. E területek jelentős részén az ökológiai gazdálkodás kívánatos (növénytermesztés, állattenyésztés terén egyaránt). Ilyenek a gyenge talajminőségi osztályba (5-7. minőségi osztály) tartozó, szántó művelési ágú, jellemzően veszteségesen művelhető termőterületek az összes szántóterület több mint egyharmada. Művelési águk megváltoztatása a város számára gazdaság- és környezetfejlesztési cél, amit az országos támogatási rendszer mellett helyi eszközökkel is elő kell segíteni. Az EU-csatlakozás és azzal összefüggő jogszabályi változások is ezt indukálják. A Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program keretében az ültetvénytelepítési (bővítési) lehetőségeket a termőhelyi adottságok, valamint a távlatosan prognosztizálható nemzetközi és hazai gazdasági szabályozók figyelembe vételével kell támogatni. A város területe a Hajós-Bajai borvidék része. Az ültetvények fele a minőségi bor termelését teszi lehetővé. Az ültetvények területét az eredményes borvidéki gazdálkodás és az EU sajátos, visszafejlesztést előnyben részesítő támogatási rendszerének figyelembe vételével kell meghatározni. A gyenge talajminőségű szántók területén pedig a termőhelyi adottságokhoz igazodva az erdőtelepítést, illetve a gyepesítést kell előnyben részesíteni. Környezetérzékenységi meghatározottságú terület, ami árutermelő területként nem vehető számításba. Ezek természetvédelmi szempontból érzékeny természeti területek, melyeknek segíteni kell az átállását az intenzív mezőgazdasági használatról (pl. szántóföldi művelés) a természet- és környezetkímélő területhasználatra (erdősítés, gyepgazdálkodás, ártéri gazdálkodás). Baja művelt területeinek jelentős hányada célterületnek minősül, a talaj, a víz, az élővilág védelemre szorul (pl. a szennyeződésre érzékeny, sérülékeny Duna-parti ivóvízbázis, a vízfolyások és felszíni vizek védelme speciális intézkedések betartása révén oldható meg. A település távlatos fejlesztési koncepciójának fontos táj- és természetvédelmi célkitűzéseként kell megfogalmazni a vízpartok és hullámterek természetközeli állapotának megtartását, illetve a kialakult állapot szerint a jelenleg már zavart természeti környezetű, természeti értékeiben veszélyeztetett vízpartok, hullámterek differenciált és ütemezett rehabilitációját. A külterületi mezőgazdasági üzemi területeket (majorok) a környezeti érzékenység és a kialakult-átalakult használati mód szerint kell figyelembe venni, ipari célú rendeltetésváltásuk csak különleges esetekben, a környezethez való viszonyuk javulása esetén engedhető meg (környezeti határértékek betarthatósága, tájképi illeszkedés az infrastruktúra-ellátásban, építésben, használatban). 2. Tájhasználat, városszerkezet 6

7 A rendszeresen és tartósan belvízzel sújtott mezőgazdasági, jelenleg szántó művelési ágban levő területek alternatív hasznosítása az Agrárkörnyezet-védelmi Program révén támogatható (Sárköz, Nagy Pandúr-sziget, stb.). Vizes élőhelyekké, vagy rétlegelővé történő átalakításuk környezet- és természetvédelmi szempontból előnyös és támogatandó. Az erdőgazdasági tájhasználat befolyásolására támogatni kell a haszonerdők telepítésénél a nemcsak a termőhelyi adottságokhoz, hanem a táj karakteréhez is illeszkedő fafaj-összetételű erdők létesítését. A Tüskeerdei parkerdő közjólétiturisztikai használatáról csak abban az esetben lehet lemondani, amennyiben a Cserta parti parkerdő a megnövekedett lakossági igények kielégítését a környezet és a természeti értékek sérelme nélkül biztosítani tudja. Ellenkező esetben, a terhelhetőségen túli igénybe vétel elkerülése érdekében a Tüskeerdei parkerdő közjóléti-turisztikai használatát lehetővé tevő fejlesztés-rendezés feltételeit kell biztosítani. Az elsősorban a vízpartokon jelentkező idegenforgalmi-turisztikai tájhasználatból eredő táj- és természetvédelmi, illetve környezetvédelmi konfliktusokat (pl. vízbázisvédelem) az adottságokat részletesen feltáró, differenciált és ütemezhető stratégiával, rendezéssel lehet és kell feloldani (Futrinka sor, Méhész fok). Sárköz és a Nagy-Pandúr-sziget természeti területeit és Duna-partját sok pihenni, kirándulni, sportolni akaró helyi lakos és látogató keresi fel, számukra az elérhetőségen kell javítani. Belterület A beépített várostes távlati kiterjedését behatárolja az 51. számú főút városi elkerülő szakaszának nyomvonala. A lakóterületek bővítésére hosszú távon célszerűen tartalékolni kell a nyomvonalon belüli zónát. Szabad fejlődési irány dél felé, a volt katonai gyakorlótér és a kiskert-zóna felhasználásával adódik, mivel keleten ipari területek, északon és nyugaton természeti területek fekszenek. A Monostori úti telkek felének belterületbe vonása indokolttá vált. A lakosság igényeit alapul véve jellemzően a családi házas, illetve a formálódó alközpontok környékén a kistársasházas beépítés lehetőségét kell megteremteni. A volt kiskertek D-i részén a mezőgazdasági használatot kell preferálni. A Kiscsávolyi temető telkétől K-re eső telekcsoport is lakóterületként hasznosítandó a tulajdonosok által építendő út- és közműhálózattal. A Bokodi úti temető fejlesztési területét a szükséges mértékre korlátozva a Ny-i oldalon lakóterület alakítandó ki. A honvédségtől az önkormányzat tulajdonába átadott területek beépítésre szánt területként kezelendők hosszú (15 év) vagy nagy (30 év) távlatban, mivel ezek birtokba vétele a gazdaságfejlesztés célmeghatározásával történt. A Vaskúti út térsége jellemzően lakó-, a Szegedi úti volt gyakorlótér jellemzően ipari hasznosításra jelölendő ki. A katonavárosi speciális iskola (megyei intézmény) bővíthetősége érdekében a lehetséges fejlesztési terület az intézménnyel megegyező rendeltetési kategóriába sorolandó a rendezési tervben. 2. Tájhasználat, városszerkezet 7

8 Alközpont alakítandó ki Homokváros-Szállásváros területén, valamint Szentistván- Katonavárosban, az észak-déli irányban széthúzódó városszerkezetből eredő megközelítési nehézségek oldása érdekében. A keleti városrészt a lakásépítés célövezetévé lehet tenni, hogy a várostest arányosabb formát öltsön, s a pezsdülés által a fejlettségben elmaradó területek felzárkózzanak. Szentistván és Katonaváros között szorosabbá kell tenni a szerkezeti kötődést. A dinamikus növekedést mutató déli városrészben a bővülés szerkezeti rendjét idejében meg kell szabni, megelőzve a spontán folyamatokat. Új óvoda céljára kb. 1 hektáros területet kell biztosítani. Az északi városrészek közlekedési ütőere a Dózsa György út, amely az egymás közt zajló és a város többi részével tartott kapcsolataikban döntő szerepet játszik. Az átmenő forgalomnak az 51-es számú elkerülő útszakasz megépülése utáni csökkenését fel kell használni a városi célforgalom térnyerésére, a parkoló- és zöldsávok helyreállítására. A belváros fejlesztése során alapvető szempontként a meglévő értékek védelmét kell előtérbe helyezni, mivel Baja egyik legnagyobb vonzereje, erőforrása a történeti városmag gazdag építészeti, tér- és utcaszerkezeti, valamint kertépítészeti hagyatéka, amely egyedi arculatot hozott létre. A gyalogosok és kerékpárosok szemszöge, igényei alapján a városmagot átjárhatóbbá kell tenni. Közterületei úgy alakítandók, hogy a szabadban tartózkodásra, nézelődésre és sétára kedvet keltsen, s különböző köztéri rendezvények lebonyolítására alkalmas legyen. Az Újváros rendezése befejezetlen. El kell érni, hogy a hiányzó szerkezeti elemek (gyalogos- és kerékpárutak, belső feltáróutak) pótlásával és építészeti térfalak képzésével a város szerves részévé váljon a lakótelep és az intézmény-csoport. Az újvárosi Duna-part, s a kikötőhöz kapcsolódó ipari zóna a regionális jelentőségű logisztikai központ fejlesztési területeként kezelendő. Távlatban tartalékolni kell a híd É-i oldalán lévő partszakaszt a medencés kikötő létesítésére, amelynek konkrét kijelölésekor a vízbázis-védelemmel szempontjait is figyelembe kell venni. Átmeneti területhasznosításként amíg a medencés kikötő sorsa nem rendeződik - szabadstrand létesítését kell fontolóra venni. Ipari zóna, azon belül Ipari Park jelölhető és jelölendő ki az 51. számú út elkerülő szakaszától keletre fekvő területeken. Elsősorban olyan beruházásokat kell idevonzani, melyek a környezetre nincsenek káros áthatással. Olyan helyi, területi szabályozás állapítandó meg, amely az előre nem ismerhető fejlesztési programot rugalmas fogadókészséggel kezelni tudja. Segíteni kell a körút és a Szegedi út mentén meglévő iparterületek kiegyensúlyozott területi fejlődését is. Az elkerülő szakasszá fejlesztendő Keleti körút belső (Ny-i) oldalán a Nagy István utcától D-re fekvő terület szolgáltató jellegű gazdasági rendeltetéssel hasznosítandó, csakúgy, mint a körút külső oldalán a Nagy István utca és a vasútvonal közötti területsáv. A körút külső oldalának Nagy István utcától D-re eső része iparterületként kezelendő. 2. Tájhasználat, városszerkezet 8

9 A lakott területek közé ékelődő üzemek esetén a környezeti hatások csökkentése érdekében a jelentős zavaró hatással rendelkező termelő és szolgáltató tevékenységeket (pl. PÍMAGÁZ, DÉGÁZ, DÉMÁSZ, ADUVIZIG) a város erre kijelölt területére pl. a leendő Ipari Parkba kell áttelepíteni. Ezt a város akár ingatlancserével is preferálja. A városlakók szabadidő-eltöltési lehetőségeit elsősorban a Petőfi-szigeten és a Nagy- Pandúr-szigeten lehet és kell biztosítani. Ebből a célból javítani kell a szigetek megközelítését, jobban ki kell használni és megóvni a már meglévő adottságaikat, bővíteni kell a turisztikai és sportlétesítmények körét. A Nagy-Pandúr-szigeten az üdülőterület továbbfejleszthető, figyelembe véve az árvízvédelem és a természetvédelem szempontjait, az egyéb (vízügyi, idegenforgalmi, lakossági rekreációs) igényeket, s a terület terhelhetőségét. A sziget nem védett természeti környezetét ökológiai szemléletű turisztikai célokra kell alkalmassá tenni. Mind a Nagy-Pandúr, mind a Petőfi-sziget árvíz elleni védelmére részletes vizsgálatok alapján, későbbi meghatározással - megoldást kell keresni. Az árvízi védműveket jelölni kell a rendezési tervben is. A lakosság sportolási lehetőségeit a város más részeiben is biztosítani kell, részben a meglévő létesítmények tornatermek, sportudvarok bevonásával, részben a szabadban végezhető sportok futás, kerékpározás, labdajátékok számára a megfelelő tér biztosításával. A két szigetet összekötő gyalogos- és kerékpáros hidat a petőfi-szigeti gyalogút vonalában kell kiépíteni. A nagy-pandúr-szigeti hídfőt idegenforgalmi-turisztikai fejlesztésre kell alkalmassá tenni. A Futrinka utcai üdülőterület határait, gyalogos irányait a használatnak megfelelően kell kijelölni. Általános terület-felhasználási elv, hogy a beépített területek között adódó maradvány zöldfoltok, telekvégek (pl. Józsefváros északi határán) hasznosuljanak. A stratégiai fontosságú, alulhasznált területek (pl. volt laktanyák, Sugovica északi partszakasza) közcélú igénybe vételére ingatlanfejlesztési stratégiát kell kidolgozni. A Sugovica-parti sétány és strand rendezése kiemelt fejlesztési célként kezelendő, hiszen ez a városrész nemcsak a helybeliek kedvelt pihenőhelye, de a látogatók számára is gyakran felkeresett helyszín. A sétány és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti területen, valamint a Türr emlékmű környékén a meglévő és tervezett funkciók városképi illeszkedését vizsgáló építészeti-beépítési tanulmányterv javaslatától függően kisebb mérvű rendeltetés-módosítás előirányozható. A Sugovica magaspartján a csúszásveszély kockázati tényezőinek felderítéséig és az esetleg szükségessé váló partfal-megfogás létrejöttéig az építési korlátozást fenn kell tartani. A városba látogatók első benyomása az országút felöl éri a belépőket, ezért fontos egy olyan összkép kialakítása, amely bármely irányból a város jelzését/jelképét adják. Érdemes lenne átgondolni ezen városkapuk jelenlegi helyzetét, küllemét, elhelyezkedését, mondandóját. 2. Tájhasználat, városszerkezet 9

10 3. GAZDASÁG Baja gazdaságát környékének kedvező mezőgazdasági adottságai, közlekedésföldrajzi helyzetéhez kötődő tevékenységek, a történelmi események és a szocialista rendszerben a központi döntések formálták. A vidék mezőgazdaságát szolgálta az élelmiszeripar több ága, a húsfeldolgozás, a malomipar, sütőipar, hűtőipar, szeszipar. Az ipartelepítések során nagy állami beruházások, nagy gyáregységek nem kerültek a városba, inkább a könnyűipar (pl. textilipar, konfekcióipar, fafeldolgozás, bútorgyártás), a gépgyártás vállalatai, üzemei működtek. A város kereskedelmi központként funkcionált, kereskedelemmel foglalkozó vállalatok, szövetkezetek, számos szaküzlet szolgálta ki az egész térséget. A közlekedési hálózatok (vasút, közutak, Duna) adta lehetőségeket jelentős raktározási, árukezelési tevékenységgel, vámszabadterülettel használták ki. A kilencvenes évtized alapvető politikai, társadalmi, gazdasági változásai Baját is érintették, az állami-tanácsi vállalatokat privatizálták, egyesek kisebb-nagyobb változtatásokkal megmaradtak, mások több vállalkozásra oszlottak. Egyes üzemek, részlegek megszűntek, ugyanakkor számos új vállalkozás bár gyakran kényszerből jött létre. Az évtized első fele az átalakulások, létesítések és elhalások jegyében telt, munkahelyek tömege vált bizonytalanná, szűnt meg. Az évek múltával konszolidálódott a helyzet, több vállalkozás stabilizálódott, megerősödött, kezdett fejlődni, bővülni. A hazai vállalkozók mellett megjelentek a külföldi befektetők, teljes, vagy részleges tulajdont szereztek. Más településen más országban székhellyel rendelkező vállalkozások részlegei, egységei, üzletei színesítették a képet. A változások nem szűntek meg pl. vállalkozások összevonásával, újak alakításával, vagy meglévők felszámolásával most is találkozhatunk -, de mértékük már nem olyan számottevő. Amit a helybeliek hiányolnak, az az utóbbi években az új, munkahelyeket teremtő vállalkozások akár nagy nemzetközi cégek részéről megjelenésének és megtelepedésének elmaradása. A vállalkozások számának alakulását a nyilvántartások hiányosságai miatt nehéz nyomon követni ban 3646 bajai székhelyű működő vállalkozást tartottak nyilván, számuk 2000-ben 3874-re bővült. A vállalkozásoknak eleinte kb. kétharmada egyéni formában működött, az évek folyamán azonban a jogi személyiségű vállalkozások (pl. Kft, Rt) dinamikusabb emelkedése és az egyéni vállalkozások számának mérséklődése következtében változott az arány ben a 620 jogi és a több mint ezer jogi személyiség nélküli vállalkozást 2267 egyéni egészítette ki év elején 1700 bajai társas vállalkozást tartottak nyilván, ezek 14 %-ának nem ismertek a létszám-adatai. A város gazdaságában nem lehet meghatározó a vállalkozások 60 %-a, ahol csak egy-két fő dolgozik, további 22 %-uknál 20 fő alatti a létszám. Mindössze 15 részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál foglalkoztatnak 100 főnél több embert. Ezek többnyire nagy múltú állami/tanácsi vállalatok utódjaként folytatják új körülmények között, korszerűbb formában, esetleg szerkezet-átalakítással tevékenységüket. Bajai székhelyükön kívül többüknek van máshol is telephelye. Árbevétel szempontjából szintén a kisvállalkozások döntő súlya tükröződik, a bajai társas vállalkozások több mint kétharmada 20 millió forintnál kevesebb bevételből gazdálkodik (ezen kívül 14 %-ukról nincs adat). 3. Gazdaság 10

11 A város gazdasági szerkezete igen változatos, lényegében minden ágazat megtalálható kisebb-nagyobb súllyal. Az agrárgazdaságban az egyéni gazdaságok mellett sokan jövedelem-kiegészítésként foglalkoznak növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, a kb őstermelői igazolvánnyal rendelkezők nagyobb részére ez jellemző. A társas vállalkozások körében számos részvénytársaság, Kft, Bt foglalkozik gabonatermesztéssel, zöldség, virág termesztésével, a gyümölcsök közül a legjellemzőbb faj az alma. A város a Hajós-Bajai borvidék részeként 368,5 ha szőlőterülettel rendelkezik, ezen közel háromszáz termelő foglalkozik szőlőtermesztéssel. Az állattenyésztésen belül a hagyományos sertéstenyésztés mellett pl. ló-, baromfi-, nyúltenyésztéssel, méhészettel foglalkozó vállalkozások működnek. A termelést több, a korábbi mezőgazdasági szervezetek egységeiből és újonnan létrehozott szolgáltató vállalkozás is kiszolgálja, pl. szervizzel, faiskolával, kertészeti tevékenységgel, a kukoricatermelés koordinálásával. Az erdőgazdálkodás ágazatba nyolc termelő és öt szolgáltató vállalkozás tartozik. Érdekes, hogy a Duna mentén, ahol a horgászat sokak elfoglaltsága, nem alakult még társas vállalkozás, amely üzemszerűen folytatna halászatot, halgazdálkodást. Baján a bányászat is képviselteti magát, a helyi adottságok a kavics- és homokbányászatot teszik lehetővé, ez öt vállalkozás bevételi forrása. A feldolgozóipar számos ágazata sorolható fel a bajai székhelyű vállalkozások körében. Nagy hagyományai vannak az élelmiszeriparnak, a húsfeldolgozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás szinte ősi mesterségnek számít. Többen foglalkoznak növényi (elsősorban napraforgó) nyersolaj előállításával, malomiparral, takarmány gyártásával. A bajai sütőipar termékeit a környékbeli településekre is kiszállítják. A desztillált szeszes italok előállítása, a bortermelés is a régi tevékenységek közé tartozik. A textília, textilgyártás szinte minden részterületét művelik a bajai vállalkozások. A pamut- és gyapjúfonás, a pamutszövés, a kötött-hurkolt cikkek előállítása, a harisnyafélék gyártása megtalálható a tevékenységi körökben, készítenek munkaruházatot, többféle felsőruházati terméket, alsóruházatot. Néhány vállalkozás bőrkikészítésből, bőrdíszmű készítéséből, illetve lábbeli-gyártásból jut bevételhez. A fafeldolgozás is a nagy múltra visszatekintő tevékenységek közé tartozik. A fűrészáru, a falemez, az épületasztalos-ipari termékek, a tároló fatermékek, a különböző fatömegcikkek gyártása régóta zajlik a városban. Kosárfonó vállalkozással is találkozhatunk. A papíripart több kisebb-nagyobb nyomda, kiadói tevékenységgel foglalkozó vállalkozás képviseli. A vegyi anyagok, termékek gyártása körében festék-előállítás, a műanyag termékek körében csomagolóeszközök gyártása zajlik. Készítenek síküveget, egyéb üvegterméket, háztartási kerámiát, csempéket, építkezésekhez betontermékeket, foglalkoznak kőmegmunkálással. A fémfeldolgozás szintén a régóta végzett tevékenységek körébe tartozik. Fémszerkezetek, fémtartályok gyártásával, különböző fémmegmunkálásokkal több vállalkozás szerzi bevételeit. Néhányan szerszámokat, huzaltermékeket állítanak elő. 3. Gazdaság 11

12 Gépek, berendezések, híradástechnikai termékek gyártása korábban is zajlott a városban, most a szivattyútól kezdve a mezőgazdasági gépeken át az élelmiszeripari gépekig többféle termék előállítását és egyéb gépek javítását végzik el a bajai vállalkozók. A termékek között szerepel áramelosztó, kábel, világítóeszköz, elektronikai alkatrész, biztonságtechnikai berendezés, távközlés-technikai berendezés és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. A vizek városát jelzi a szabadidő-, sporthajó javítással foglalkozó két vállalkozás. A fafeldolgozáshoz kapcsolódóan nagy hagyományokkal és számos jól ismert, közkedvelt termékkel rendelkezik Baja bútoripara. A kárpitos bútoroktól kezdve a fenyő bútorokon, szekrénysorokon keresztül a kiegészítő bútorokig, a konyhabútorokig, az irodabútorokig sokszínű kínálattal találkozhatnak a vásárlók. A városban számos kisebb-nagyobb építőipari vállalkozást tartanak nyilván. A földmunkától kezdve az építéseken keresztül az épületgépészeti szerelésekig, a belső szerelésekig, befejező munkálatokig mindenféle munkát el tudnak végezni. A város kereskedelmi központ jellegét alátámasztja a társas vállalkozások több, mint egyharmadát jelentő kereskedelmi cégek hada. Nagy számban alakultak nagykereskedéssel foglalkozó vállalkozások, gyakorlatilag minden ágazatban tevékenykednek, sokuknak intenzív külkapcsolatai is vannak. A kiskereskedelem korábbi koncentrált rendszerét felváltotta a vállalkozások sokszínűsége, a kisebbnagyobb szaküzletek, vegyesboltok, az olcsóbb és a drágább üzletek, az áruházak, üzletházak a vásárlókért és a fennmaradásért folyó komoly versenye érzékelhető egymással, a nemzetközi üzletláncok boltjaival. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatában is jelentős változások tapasztalhatók. Több új panziót nyitottak, a turista szálláshelyek száma is bővült, ugyanakkor a szállodák kevesebb férőhelyet kínálnak. A helybelieket és a látogatókat egyre több vendéglátóhely szolgálja ki, számos kis falatozó, utcai árus jelent meg a vendéglők kínálatát színesítve. A szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatban is növekvő számú vállalkozást regisztráltak. A hagyományos személy- és teherszállítás mellett többen foglalkoznak vízi és légi szállítással is. A város logisztikai központ jellegét mutatja a raktározást, tárolást végző vállalkozások sora. Több vállalkozás utazásszervezéssel, szállításszervezéssel keresi bevételét. A futárpostai szolgáltatás és a távközléssel kapcsolatos szolgáltatás is megtalálható Baján. Pénzügyi tevékenységet alapvetően a nagy pénzintézetek, bankok, takarékszövetkezetek végeznek ezek nem bajai székhelyűek -, a szolgáltatásokat azonban sok kisebb vállalkozás egészíti ki pl. pénzügyi tanácsadással, értékpapírügynökséggel, zálogházi tevékenységgel, pénzváltással. Az ingatlanügyletek ágazatba a sok társasház mellett a beruházásokkal, ingatlanok forgalmazásával és bérbeadásával foglalkozó vállalkozás tartozik. Az utóbbi években látványosan bővült a számítástechnikai cégek száma is. Igen nagy a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatók köre, ide tartoznak ugyanis az ügyvédi irodák, a könyveléssel, mindenféle tanácsadással, mérnöki tervezéssel, hirdetéssel, őrző-védő szolgáltatással, fényképezéssel, fordítással foglalkozó vállalkozások. 3. Gazdaság 12

13 A tanulni vágyók több vállalkozást kereshetnek fel, akik autóvezetésre, idegen nyelvekre, számítástechnikai ismeretekre, vagy akár vízi sportra oktatnak. Az egészségügyi ellátásban is egyre gyakrabban találkozhatunk vállalkozásokkal, az orvosok közül sokan akár a fekvő-, vagy járóbeteg ellátás, akár a fogorvosi ellátás területén ebben a formában látják el a betegeket. A szórakoztatás, kultúra, sport ágazatban a filmgyártás, -vetítés, a rádió, a művészetek, a szerencsejáték, a fittness képviselteti magát. Az egyéb szolgáltatások körébe pl. a fodrászok, kozmetikusok, a mosással, tisztítással foglalkozók tartoznak. Az említett társas vállalkozások mind bajai székhelyűek, ezek mellett számos más belföldi és külföldi székhelyű vállalkozás tevékenykedik a városban. Összességében a város heterogén gazdasági szerkezete azt jelzi, hogy a hagyományos kitermelő un. primer és a feldolgozó un. secunder szektor mellett megtalálható és terjedőben van a szolgáltató un. tercier és a kutató-fejlesztő (itt kell megemlíteni az obszervatóriumot, mint kutatóhelyet, a főiskolát) un. quaterner szektor is, amely a nemzetközi tapasztalatok alapján a jövő fejlődésének motorja lehet. 3. Gazdaság 13

14 4. EMBERI TÉNYEZŐK, ELLÁTÁS, ÉLETVITEL A város népessége Baja népessége az 1870-es népszámlálás óta folyamatosan bővült, az akkori 21 ezres településből mára 38 ezressé nőtt. Ez a folyamat azonban nem volt töretlen, 1994 óta (akkor több mint 39 ezren éltek a városban) lassú mérséklődés figyelhető meg. A csökkenés ellenére Baja továbbra is Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. A változások egyik tényezője a természetes szaporodás, illetve fogyás. A 90-es évtizedben folyamatosan csökkent a születések száma, a halálozásoké hullámzóan az utóbbi években emelkedően alakult, így a város népessége tovább csökkent. A jövő tekintetében nem túl optimista a kép, a város korösszetételét jelző korfából látszik, hogy a mostani, nagyobb lélekszámú szülőképes korosztálynak igen kevés gyermeke születik, az idősebbek számának emelkedése pedig a halálozások számának emelkedését vetíti előre. A népesség számának alakulásában a másik tényező a vándorlás, a be- és elköltözések alakulása. A 90-es évtized első felében többen költöztek be, mint el, 1995 óta azonban megfordult az irány, valamivel többen hagyták el a várost, mint amennyien lakhelyül választották Ezt a jelenleg még nem túl nagyarányú elvándorlást vállalkozások vonzásával, új munkahelyek létesítésével, a város kedvező adottságainak hasznosításával, szélesebb marketing tevékenységgel lehetne megállítani és megfordítani. A jelzett folyamatok eredményeként érzékelhetően átalakult a város korstruktúrája. Az 1980-as népszámláláskor a lakosság egyötöde 14 éven aluli gyermek volt, többségük még bölcsődés-korú volt. Jelentős arányt képviseltek azok a éves fiatal szülők, akik az un. Ratkó korszakban születettek gyermekeiként nagy számban képviselték a szülőképes korosztályt re már változott a kép, eltolódott a korösszetétel, már a évesek nagyobb aránya, a szülők idősödése látható. Napjainkra (bár a 2001-es népszámlálás adatai még nem ismertek) tovább idősödött a népesség, a 14 éven aluliak aránya tovább csökkent az un. Ratkó korszak gyermekeinek gyermekei nagy létszámuk ellenére kevéssé vállalkoznak gyermekszülésre, nevelésre ugyanakkor jelentősen emelkedett a 62 éven felüliek száma és aránya. Bár a gyermekáldás nem köthető feltétlenül a házasságkötésekhez, az azért szintén jelzés értékű, hogy folyamatosan csökken a házasságot kötők száma és lényegében változatlan a válások száma. A város lakosságának korösszetétele, a változások nyomon követése fontos információkkal szolgál. Egyrészt jelzi a különböző intézmények iránti igények alakulását. A kevesebb gyermek kevesebb bölcsődei, óvodai, majd iskolai férőhelyet igényel, ez a folyamat már érzékelhető. Az oktatási intézmények zsúfoltságának mérséklődése mélyebb pedagógiai munkát tesz lehetővé, egy idő után azonban már leépítéseket, bezárásokat eredményez. A lakosság korosodásával egyre nagyobb jelentőségű lesz az egészségügyi és a szociális ellátás, az intézményhálózat helyzete, kapacitása, szolgáltatásai, színvonala. Szükség lesz a szociális intézmények rendszerének szélesebb kiépítésére, bővítésére. 4. Emberi tényezők, ellátás, életvitel 14

15 Az idősödő lakosság a munkaerő-piacon is gondokat okozhat. Egyre többen kerülnek ki a munkából, mennek nyugdíjba, ugyanakkor csökken az utánpótlás. Ezek a folyamatok persze nem speciálisan bajai jelenségek, így az egész országban keresni kell a megoldást, eközben a helyi lehetőségeket is fel kell tárni. A munkaerő-piac helyzetét, a vállalkozások igényeinek kielégíthetőségét befolyásolja a lakosság iskolai végzettsége is ban a 18 évnél idősebbek 29 %-ának, ben pedig már 35 %-ának volt középfokú végzettsége, tíz év alatt több, mint ezer fővel nőtt a felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma, 1990-ben a 25 évnél idősebbek 12 %-át tették ki. Az egyre magasabb képzettségűek számának és arányának emelkedése továbbra is folytatódott (a 2001-es népszámlálás adatai még nem ismertek). Ez azért lényeges, mert az egyre korszerűbb technológiák, gépek, berendezések magasabb szintű ismereteket igényelnek, a város akkor tud fejlődni, ha minél több kvalifikált munkaerővel rendelkezik. A lakosság aktivitásáról, foglalkozási szerkezetéről a népszámlálások alkalmával kapunk képet ben a tíz évvel korábbi helyzethez képest - kicsit csökkent az aktív keresők aránya (44 %), emelkedett az inaktív keresőké (26 %-ra) és kissé mérséklődött az eltartottaké. Az 1990-es változások következtében alapvetően más kép alakult ki (pontos adataink erre sajnos nincsenek), csökkent az aktív keresők száma, egyre többen váltak munkanélkülivé ban pl munkanélkülit regisztráltak, többségük szakmunkás volt, illetve középiskolai végzettségűek voltak. Számuk az évek folyamán fokozatosan csökkent, 200-ben 1374 fő volt munka nélkül, közöttük is a középfokú végzettségűek voltak nagy arányban. Baja nem tartozik a kiterjedt külterülettel rendelkező települések közé ban a lakosság 5 %-a élt külterületen, 1990-ben ez az arány 4 % volt, napjainkban újból 5 %-os a külterületen lakók részesedése. Intézményrendszer A város népességmegtartó erejének az egyik legdöntőbb összetevője a megélhetési feltételek biztosítása mellett az intézményrendszer minősége. A város saját lakosainak kötelező ellátását továbbra is más fenntartókkal közösen, összehangolt partneri viszonyban kívánja megoldani. Ezen túl a kisebb és tágabb települési környezetben élők városi szintű ellátása is Baján történik, és távlatban mindaddig fenntartandó ez a viszony, amíg kölcsönösen előnyös a települések számára. A kötelező feladatkörön kívül Baja számos területen biztosít önkéntesen vállalt ellátást, hogy vonzását és jelentőségét megőrizze. Előnyös adottságot, de többlet teendőt jelent ezen a téren a nemzetiségi és etnikai kisebbség jelenléte. Az oktatás a város egyik erőssége, Baja a megye második legnagyobb oktatási központja. Az óvodák, általános iskolák, középfokú és szakképző iskolák, valamint a művészeti képzést nyújtó intézmények fenntartását az önkormányzat alapítványokkal köztük a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjával, egyházzal (Szent László ÁMK) és az Eötvös József Főiskolával együtt biztosítja. A partnerkapcsolatot érdemes - és erre törekvések is vannak - szorosabbra fűzni, különösen a főiskola és a többi fenntartó között a képzések összehangolására és a profilváltó, vagy képzési szint-emelő fejlesztések közös megvalósítására. 4. Emberi tényezők, ellátás, életvitel 15

16 A jelenlegi mezőgazdasági, vízügyi, közgazdasági, informatikai, vendéglátó, ruhaipari, gépész szakképzés mellett erre is készültek már tervek - olyan új szakmák oktatásának bevezetésére kell felkészülni, amelyek jobban kielégítik a vállalkozók igényeit. Ezt folyamatos egyeztetésekkel, párbeszéddel lehetne megvalósítani. Az általános iskolák és szakképző iskolák elhelyezését a jobb területi eloszlás, a kisebb széttagoltság és a kedvezőbb működési feltételek irányába hatva szükség szerint át kellene szervezni. A város déli részén a lakóterületek fejlődésével együtt akár új intézmény kijelölésére is szükség lehet, ezt lehetőleg a volt honvédségi területen kellene megvalósítani. A német nyelvű képzés, a főiskola vízügyi, építőmérnöki, környezetmérnöki és tanítói szakjai továbbra is vonzóvá teszik a várost, ezt a speciális és felsőfokú képzést erősíteni is kellene, így a város jelentős oktatási centruma lehetne térségének. A fejlesztés érdekében lehetőséget kell adni az MNÁMK számára a szomszédságában lévő terület hasznosítására. A város sokszínű kulturális életét elsősorban önszerveződő lakossági csoportok alkotják. A közművelődési intézmények feladata, hogy a működési tér biztosításával, a tevékenység ösztönzésével, s lendítőerőt adó rendezvényeikkel megtartsák és megerősítsék ezeket a kezdeményezéseket, s újabbakat indítsanak útjukra. A városi szintű intézmények (önkormányzati működtetésű Ifjúsági Ház, Művelődési Központ, Városi Könyvtár, megyei működtetésű Nemzetiségi Ház, múzeum és kiállítóházak, helyőrségi és szakszervezeti művelődési ház) a kisebb, lakóterületi ÁMK-kal (közoktatási intézményekben működő Általános Művelődési Központ) összehangoltan dolgozva tudják csak ellátni ezt a nagy feladatot. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ifjúság tartalmas, az életkori sajátosságokra alapozó szórakoztatására. Van ugyan mozi és színházterem, ez azonban a mai igényeket egyáltalán nem elégíti ki, ezért távlatban színház- és hangversenyterem létesítése szükséges. A közművelődés szellemi tőkéje, a különböző rendezvények közösségszervező és turistacsalogató hatása a városfejlesztés minden területén gyümölcsözik, jelentőségét e szerint kell megítélni. Több rendezvény pl. nyári színház, a híres Halászléfőző Népünnepély, a Jánoska eresztés, a Szent Márton napi ünnepség, a Bajai Napok rendezvénysorozata, a három évente sorra kerülő Dunamenti Folklórfesztivál és a Páneurópai Kisebbségi fesztivál, a különböző művészeti rendezvények, találkozók, táborok a helybelieken kívül számos látogatót vonzanak a városba. Baja sportélete a nagy múltú klubok megrendült gazdasági helyzete, a szponzorálás kialakulatlansága, s a forráshiány miatt bekövetkezett eredményvesztés ellenére jó hírű. Képzettek a trénerek, folyik az utánpótlás-nevelés, jó alapokra lehet építeni a versenysportok (futball, kosárlabda) és a szabadidősportok (pl. vizisport) terén egyaránt. A támogatási rendszer kiépítésén és a meglévő önkormányzati és más fenntartású intézmények célszerűbb kihasználásán túl jótékony hatás csak megfelelő létesítményfejlesztést követően várható: pótolandók az iskolai testnevelés még hiányzó műszaki feltételei, a lakóterületi szabadtéri sportolás létesítményei, s megépítendő a városi sportcsarnok. A Petőfi-szigeten, a Nagy-Pandúr-szigeten különböző sportok űzésére alkalmas létesítményeket lehetne elhelyezni (pl. bowling-, teremlabda-, fedett teniszpálya, stb.). A bajaiak és a turisták többféle vizisportot űzhetnek ezt szolgálja pl. az uszoda, a kajak, kenu, csónak-kölcsönzési lehetőség, a szabadstrand, a horgász-területek -, több gondot kellene azonban a rendszeres karbantartásra, a szükséges létesítmények (pl. WC, öltöző) biztosítására. 4. Emberi tényezők, ellátás, életvitel 16

17 Az egészségügy komoly fejlesztéseken esett át az elmúlt években. A Városi Kórház műszaki körülményei és szakembergárdája alkalmas a több mint 100 ezer egyes szakterületen 160 ezer lakosú vonzáskörzet ellátására. A bölcsődék, az ÁNTSZ, az Iskolaorvosi Rendelő jól működik, a háziorvosi hálózat vállalkozói alapon fejlődőképes. Kiemelten kell ügyelni arra, hogy rendelő költözése/megszűnése miatt ne maradjon ellátatlan körzet, ne kelljen a betegeknek távolabbra menniük. A szociális ellátás szintén átszerveződött, a jól áttekinthető intézményrendszer rugalmasan alkalmazkodni tud az igények változásaihoz. A családok átmeneti otthona, a hajléktalan szálló és a népkonyha ellátása viszont bővítésre szorul. Az emelt szintű nyugdíjasház megépítése mellett szükség van olyan szociális otthon létesítésére, amelynek szolgáltatása a nyugdíjból fedezhető. Folytatni kell a Fecskeház programot, mivel a fiatalok helyben tartása javítja a korösszetételt, s így jótékony hatást gyakorol a város jövőjére. 4. Emberi tényezők, ellátás, életvitel 17

18 5. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK, INFRASTRUKTÚRA Művi értékek védelme A város a Dunát kísérő mellékfolyó (mai nevén Sugovica, a török időkig Ruhuz/Feket/Vajas néven emlegették) partján alakult ki, mivel ezen kedvezőbb és biztonságosabb volt a korábban elsődleges szerepű vízi közlekedés, de a település növekvő területe azóta összetalálkozott a lassan feléje vándorló Dunával. A vasúti szállításnak a múlt század közepétől történő térnyerésével azonban az új, gyorsabb "vérkeringésben" perifériális szerepre kényszerült város korábban különlegesen pezsgő kereskedelmi élete és fejlődése megtorpant, csöndesebbé lett. Ennek az önmagában kedvezőtlen jelenségnek köszönhetjük viszont azt az alapjában kellemes, nyugodt, emberléptékű települést, amely a néhány nem éppen szerencsés beavatkozás ellenére mára unikummá vált. Komoly kihívás az építészeti-városképi értékek megőrzése és a létező és orvosolható sebek gyógyítása a modern világ sokszor ellenérdekű, de indokolt elvárásai közepette. Baja a hasonló nagyságrendű városokhoz képest igen gazdag országos műemlékekben és számos épületet, kertet, valamint történeti értékű utca-, tér-, és telekszerkezetű területet vont helyi védelem alá. Ezek állapota, védelmük hatása és működése folyamatosan figyelemmel kísérendő. A védett létesítmények megóvása, értő alakítása, a védelemre méltó további objektumok felkutatása, a városképen esett csorbák begyógyítása révén el kell érni, hogy a Bajára oly jellemző történeti hangulat érvényesüljön. A tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni a helyi értékvédelmi szabályozást. A vonzó, emberbarát léptékű beépítés konzerválásával nem lehet akadályt állítani a folyamatos városfejlődés elé, ellenben mindenképpen meg kell előzni, hogy a nagyon sajátságos bajai miliőt eldeformálják a földszintes házak közé beépülő, rosszul elhelyezett, a városképi hangsúlyokat eltakaró, azok arányait eljelentéktelenítő magas épületek. Zöldfelületi rendszer Minden település zöldfelületének döntő szerepe van a városlakók hangulatának és komfortérzetének kialakításában, az átutazók benyomásának, a település vonzásának formálásában. A napi kapcsolat mellett fontos a környezetvédelmi szerepük és színterei a szabadidő eltöltés bizonyos formáinak. Baja értékes környezeti adottságú helyen fekszik. A vízzel való különleges kapcsolata a közeli Duna-holtágak, a városközponthoz bekanyarodó Sugovica valamint kiterjedt erdőségei mellett a természettel való napi kapcsolatot a városlakók számára a település zöldfelületei jelentik. Ez a zöldfelület változó képet mutat kialakításban, fenntartási színvonalban, növényanyagban egyaránt. A belváros viszonylag nívós közcélú zöldfelületei is minőségi fejlesztésre szorulnak (Déry kert, Vonatkert), nagyobb azonban a lemaradás a lakóterületi zöldfelületek esetében: teljes körű rehabilitáció szükséges az Újvárosi lakótelepen, közpark létesítendő a vasúttól K-re fekvő városrészekben és a gyorsan terjeszkedő D-i területeken. A Sugovica melletti strandok szegényes infrastruktúrája, a parti sétány hiánya, a Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr-sziget kertészeti rendezése is megoldásra vár. Jelentős feladatok jelentkeznek az utcafásításban, s a temetők méltóbb fenntartásában. 5. Környezeti tényezők, infrastruktúra 18

19 A cél egyrészt a meglévő napi feladatok folyamatos, jó színvonalú ellátása, távolabbra tekintve pedig olyan rendszer kialakítása, ahol a használati érték növelése mellett lehetőség van a környezeti ártalmak csökkentésére, valamint a hagyományos környezetkultúra megőrzésére. Városrészenként kell meghatározni és megvalósítani - a lakosság számával arányos közcélú zöldfelület-nagyságot úgy, hogy a közcélú zöldfelületek városrészenkénti nagysága - a város egészét tekintve is - ne csökkenjen. E rendszer alappillérei a következő fejlesztések: belvárosi közparkok rekonstrukciója lakóterületi közparkok terv alapján történő megépítése játszóterek elhelyezésének felülvizsgálata, a megfelelő eloszlású és adottságú területek korszerűsítése főútvonalak fásítása, hiányzó szakaszokon megfelelő fajokkal történő pótlás utcafasorok rekonstrukciója, a jelentős zöldfelületi elemeket összekapcsoló utcákban karakteres fasorok telepítése a temetőkben a kertészeti fenntartás színvonalának emelése, a lehetséges helyeken terv alapján történő fásítás megvalósítása a Sugovica gondozatlan, besűrűsödött állományának megszüntetése, a parti sávok tervszerű parkosítása útmenti zöldsávok fásításának megtervezése és kivitelezése, a zöldsávok nagymértékű fogyásának megállítása Bokodi úti temető Ny-i bejáratának távlati megnyitása Vaskúti úti volt hadifogolytábor egykori tömegsírjának kegyeleti célú zöldfelületi kialakítása Fecske-Sólyom-Holló utca melletti közpark létrehozása. Vizek védelme A felszíni vizek tisztaságának megóvása, illetve további romlásának megakadályozására be kell fejezni a szennyvíztisztító korszerűsítését (II., III. fokozatú tisztítás.). Rövid távon el kell érni a még meglévő szennyvíz-rákötések leválasztását a csapadékvíz-elvezető rendszerről. Torkolati iszapfogó műtárgyakat kell kiépíteni - ahol még hiányzik-, megakadályozandó a csapadékvíz-csatornában szállított homok, iszap és egyéb hordalék bejutását a felszíni vizekbe (Sugovica, Duna-völgyi Főcsatorna). A Sárközi vízrendszer és Duna-völgyi főcsatorna torkolati műtárgyainál rothadó növényi maradványokat vissza kell tartani és el kell távolítani. Távolabbi célkitűzés a Szeremlei Duna-ág vízgazdálkodási rehabilitációjának megvalósítása, a Ferenc József tápcsatorna rehabilitációja (meder-felújítási feladatok végrehajtása). Folyamatos feladatot jelent a medrekbe, hullámterekbe való hulladéklerakás felszámolása. A talajvízvédelem érdekében a még nem csatornázott városrészek hálózatát is ki kell építeni, s az ingatlanok rákötését elérni, egyidejűleg csökkentve a magas talajvízállást és a talajvíz szennyezettségét. A partiszűrésű vizek védelme érdekében a vízbázis védőidomán belül - ami kb. 33 ha terület - meg kell valósítani a vízügyi igazgatóság közeljövőben kiadásra kerülő határozatában foglaltakat (parti üdülők, mezőgazdasági területek használatának bizonyos korlátozása.) 5. Környezeti tényezők, infrastruktúra 19

20 A rétegvíz védelme érdekében a használaton kívüli mélyfúrású kutakat szakszerűen meg kell szüntetni. A Baka kút néven ismert, 1929-ben épült 520 m mély vörösfenyő bélésű kutat mint műszaki műemléket helyi védelem alá kell helyezni, környezetét 10 m-en belül rendbe kell tenni, be kell keríteni. Föld- és talajvédelem Földvédelmi szempontból arra kell törekedni, hogy a lakó és ipari területek céljára a gyengébb termőképességű területeket vegyük igénybe. A defláció okozta talajpusztulás megakadályozását a célszerűen megválasztott erdősávokkal és erdősítésekkel kell elősegíteni. A parlagon hagyott földek gazdáinak felderítésével és felszólításával megelőzhető a sokak számára allergiát okozó gyomnövények elszaporodása. A talaj és a talajvíz védelmét egyaránt szolgálja a vegyszerek (műtrágyák, növényvédőszerek) ésszerű, környezetkímélő felhasználása a mezőgazdasági területek művelése során, amihez a falugazdák bevonásával kell tájékoztatást, eszmecsere-lehetőséget nyújtani. A MOL Rt. Duna parti telepén az olajszivárgásból származó szennyeződések eltávolítását figyelemmel kell kísérni a teljes felszámolásig. A környezeti ártalmak megelőzése, elhárítása, felszámolása érdekében általános feladata az önkormányzatnak a fokozott együttműködés biztosítása a környezet védelmében érintett szervek és hatóságok között: Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság Műszaki Biztonsági szolgálata Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. Hulladékgazdálkodás A város szervezett hulladékszállítását ki kell terjeszteni a lakott külterületrészekre is. A megváltozott jogszabályi keretek között át kell gondolni a finanszírozás rendjét. A meglévő szakszerűtlen kialakítású és kezelésű Bokodi úti szeméttelepet fel kell számolni, miután a Vaskúton épülő Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladék Lerakó létesítményhez való csatlakozás megtörténik. Hatékony megoldást kell keresni és alkalmazni az illegális szemétlerakás megakadályozására. A megkezdett szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni a város belterületére és közvetlen környékére, ehhez széleskörű propaganda munkára, az érintett lakosság és a vállalkozók, intézmények bevonására van szükség. A további feldolgozásra alkalmas anyagok elszállításáról ezután folyamatosan gondoskodni szükséges. A települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) lerakása nehezen ellenőrizhető, sok esetben szabálytalan, az évi 60 ezer m 3 /d mennyiségből csak 12 ezer kerül a szennyvíztisztítóba, a többi közvetve vagy közvetlenül károsítja a talajt és a talajvizet. A bővítés alatt álló szennyvíztisztító fogadni tudja az összes szippantott szennyvizet. A régi lerakó, illetve ürítőhely rekultivációját meg kell oldani. További feladatok: figyelmet kell fordítani az iskolai környezetvédelmi nevelésre, főként a szelektív hulladékgyűjtés eredményessége érdekében komposztáló telep alakítandó ki a hulladéklerakó területén 5. Környezeti tényezők, infrastruktúra 20

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

KÉSZÜL A VÁROS ÚJ RENDEZÉSI TERVE Együttmûködésre kérem a város lakosságát.

KÉSZÜL A VÁROS ÚJ RENDEZÉSI TERVE Együttmûködésre kérem a város lakosságát. KÉSZÜL A VÁROS ÚJ RENDEZÉSI TERVE Együttmûködésre kérem a város lakosságát. Baja város jelenlegi rendezési terve 1994 óta van hatályban. A változó igények, a város fejlõdése, s a jogszabályok megváltozott

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2009. (X. 22.) RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2009. (X. 22.) RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2009. (X. 22.) RENDELETE 1 A PARKOLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL, A PARKOLÓHELY ÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS ANNAK MEGVÁLTÁSÁRÓL SZÓLÓ 33/2001. (XI.

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel 1/5 Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról (egységes szerkezetben a 20/1999.(X.25.), 13/2004.(IV.29.), 17/2010.(VII.01.),

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben