A Sarkadi kistérség humánerőforrás elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Sarkadi kistérség humánerőforrás elemzése"

Átírás

1 A Sarkadi kistérség humánerőforrás elemzése Malatyinszki Szilárd 1. Bevezetés Az Európai Unió finanszírozási politikájában egyre inkább felértékelődik a különböző céllal szerveződött társulások, közösségek szerepe. Az EUROSTAT NUTS-rendszere szerint a kistérségi szint a IV. szintnek fel meg, újabb megnevezés szerint a LU (Local Unit) II-nek. Ez jelenti ma Magyarországon a statisztikai kistérségeket. A kistérségek száma 1997-ig 138, majd számuk 150-re nőtt, majd megtörtént az Országos Területfejlesztési Tanács határozat alapján a kistérségek felülvizsgálata és január 1-től 168 területfejlesztési-statisztikai kistérség él. A kistérségi szint szervezetileg nem egyértelműen illeszkedik a területfejlesztés szervezet- és intézményrendszerében, de a kistérség fogalma és közigazgatásban elfoglal helye egyre inkább tisztul (LÁSZLÓ M. MAGAY M. 2005). Az 1996: XXI. tv. 5. h) pontja alapján a kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összességét mutatja meg (CZUPPON V. 2005). Ezt követően megjelent a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2198/2003. (IX.1.) számú Kormányhatározat, melynek II/2. pontja az alábbiakban jelöli meg a kistérséget: A kistérség földrajzilag egymással határos, erős funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását (SZABÓ-KOVÁCS B. 2005). Erre reagálva sorra alakultak a területfejlesztési önkormányzati társulások, vidékfejlesztési kistérségi társulások, többcélú kistérségi társulások. Szerepük a ig tartó európai uniós költségvetési időszakban egyre inkább megerősödik, hiszen a pályázatok többségében meg kell jelölni, hogy milyen összefogással tudják majd megvalósítani a pályázók céljaikat. Annál nagyobb egy projekt megvalósulási esélye, minél inkább be tud ágyazódni a társadalmi-gazdasági folyamatokba. A pályázati folyamatban meghatározó szerepe lehet a humánerőforrás-térképeknek, hiszen egy olyan régió, vagy kistérség, mely tudja, hogy milyen összefogással kívánja megvalósítani céljait nagyobb eséllyel kaphat támogatást. A kistérségek működésének és érvényesülésének, funkcionalitásának alapvető feltétele, hogy a polgárok cselekvő, aktív módon, elkötelezetten és feladatokat vállalva vegyenek részt a munkában. A legfontosabb eleme a kistérségi társulásoknak éppen az alulról jövő kezdeményezés és ez aktivizálhatja és harmonizálhatja a társadalmi-gazdasági-kulturális kapcsolatokat (BOKOR B. 1999). A sikeres térségek sajátos tulajdonsága a regionális identitás, a kezdeményező szereplők rendelkeznek egy sajátosan erős lokálpatriotizmussal. Ehhez azonban szükség van egy erős erkölcsi tartásra, mely átvezet az egyéni érdekekből a közösségi érdekek felé való gondolkodásra (LUKOVICS M. 2004). Jelen kutatás a sarkadi kistérséget, mint statisztikai kistérséget vizsgálja, melybe az alábbi települések tartoznak: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta és Zsadány.

2 2. Az elemzés célja Kutatásom célja, hogy felmérjem a sarkadi kistérségen belül lévő települések humánerőforrás fejlettségét és a humánerőforrás kapcsolatát az infrastruktúra állapotával, fejlettségével. A humánerőforrás jelentősége az utóbbi évtizedekben értékelődött fel. A természeti erőforrások nagyarányú csökkenése a modern társadalmakat a mennyiségi termelésről a minőségi termelés felé terelte. Ezzel a minőségi váltással párhuzamosan következett be a technológiák fejlődése, melyhez szükségszerűen párosult a humán tőke kibontakozása, felértékelődése. A humánerőforrás a modern közgazdaságtani és társadalom-földrajzi elméletekben már nem csak, mint mennyiségi elem jelenik meg, hanem kiemelkednek egyes kulcstulajdonságai is. Egyre fontosabbá válik az életkori és nemi megoszlás, a biológiai jellemzők és kiemelt szerepe van megszerzett tudásszintnek és tapasztalatnak is, ami szintén a humán tőke fogalomkörébe sorolható. A ipari forradalom kezdete óta egyre nagyobb hangsúly tevődik a termékek mennyiségéről a minőségére, mely megváltoztatja a tervezési, fejlesztési és marketing folyamatokat. Mind inkább kiemelkedő lesz a hozzáadott érték, melyhez egy új minőségű humán potenciálra van szükség. A vállalatok napjainkban már nem az olcsó, nagy tömegben rendelkezésre álló munkaerőt tekintik az ipartelepítés legfőbb tényezőjének, hanem a kvalifikált, innovatív, mobilitásra hajlandó emberi erőforrást (BECSEI J. 2004). A település a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, természeti tér sűrűsödési pontja. Ezen elemek változó intenzitással, de mind részt vesznek egy egymást néha segítő, néha gátló folyamatban, mely a település életét, folyamatait jelenti. Ha egyenlő fontosságot tulajdonítunk mind a négy szférának, akkor térben egy tetraéderrel szemléltethetjük. 1. ábra: A település tetraéder-modellje 1-gazdasági szféra, 2-társadalmi szféra, 3-műszaki (infrastrukturális) szféra, 4-természeti szféra Forrás: (TÓTH J. 1999) Kutatásomban a társadalmi szféra lehetséges kapcsolódási pontjait vizsgálom az infrastrukturális szférával kistérségi szinten. A társadalmi szféra terén az emberi erőforrás kérdését, az infrastrukturális szféra kapcsán pedig főként a humáninfrastruktúra területét és ezek metszeteit elemzem. A társadalmi szféra igen szoros kapcsolatban áll a humán erőforrással, melyet az alábbi fogalommal illethetünk: emberi erőforráson értjük a népesség egészében felhalmozott értékteremtő képességek összességét (GÁSPÁR L. 2000). A társadalmi szféra értékteremtő képessége szükséges ahhoz, hogy a természeti erőforrásokból gazdasági tényezők segítsége által anyagi javak képződjenek és képes legyen az ember elérni a célját, megvalósítani önmagát mindig magasabb szinten. Jelen kutatásban az emberi erőforrás mennyiségi szintjét a demográfiai jellemzés, minőségi szintjét pedig az egészségi, képzettségi és gazdasági jellemzés hivatott képviselni.

3 Az infrastruktúrát a mai társadalomföldrajz két nagy csoportra osztja. Egyik csoportja a műszaki, vagy vonalas infrastruktúra, másik csoportja a szociális vagy humán infrastruktúra (KŐSZEGFALVY GY. 2002). A műszaki infrastruktúra területéből feltételezett hatással bír a közlekedés és a hírközlés-távközlés. A humán erőforrás fejlődéséhez szükségszerűen gyorsan hozzá kell jutni a megfelelő információkhoz. Így vagy magunk megyünk a közlekedés által a szükséges forráshoz (személygépjármű-ellátottság), vagy a megfelelő kommunikációs csatornák által jutunk hozzá. A szellemi infrastruktúra területéből a humán-erőforrásra kutatásunk szerint hatással van a települések könyvtári ellátottsága és a számítógépek száma a közoktatási intézményekben. A fenti tényezőkön túl feltételezzük még, hogy a humánerőforrásra hatással bír a kiskereskedelmi üzletek népességhez viszonyított aránya. 3. A Sarkadi kistérség bemutatása A Sarkadi kistérség Békés megye egyik halmozottan hátrányos helyzetű kistérsége. Központi települése Sarkad város közel 11 ezer lakossal, melyhez tíz község kapcsolódik. A kistérség lakossága 2001-ben valamivel meghaladta a 25 ezer főt, ami egy közepes lakosság számának felel meg. Sarkad elsődleges kereskedelmi vonzással bír Sarkadkeresztúrra és Újszalontára, másodlagos vonzással Kötegyánra és Méhkerékre, Mezőgyánra és Gesztre (TÁNCZOS-SZABÓ LÁSZLÓ 1981). Természetföldrajzi szempontból a kistérség kedvezőtlen talajadottságokkal rendelkezik, igen magas a szikes földek aránya. E térségben folyik át a Holt-Sebes Körös és itt találhatjuk Begécsi-víztárolót és a Biharugrai halastavakat. E vizeket a turisták szívesen felkeresik a Körös-Maros Nemzeti Park mellett. Jelentős mezőgazdasági, gazdasági erővel nem rendelkezik a kistérség, az ipar döntően Sarkadon koncentrálódik. Az urbanizáltsági foka olyannyira alacsony, hogy nincs urbánusnak minősülő település, (FALUVÉGI A. 2000a) köszönhető a kedvezőtlen közúti és vasúti közlekedési szerkezetnek is. Ilyen feltételekkel nem meglepő, hogy az itt élők átlagos iskolai végzettsége alacsony, a magas szellemi értékekkel bírók nem tudják kihasználni képességeiket. A Sarkadi kistérség abszolút vidékies térségnek nevezhető és csak azért nem magasabb 10%-nál a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, mert a 100 foglalkoztatottra jutó munkanélküli és inaktív személyek száma 127 és 245 fő közötti (CSATÁRI B. 2004). A kistérség lakónépessége igen alacsony, a kistérség elmaradott, a munkanélküliség igen magas (FALUVÉGI A. 2000b, FALUVÉGI A. 2000a). A kistérségben a népességszám csökkenése már 1949 és 1980 között is településenként Sarkad kivételével jelentősen meghaladta az országos átlagot (TÓTH J. 1984). A statisztikai adatok azt mutatják, hogy ez a helyzet tendenciájában nem változott. Faluvégi Albert kutatása szerint a vándorlási különbözet 9,1 és 3,9 közötti 1000 lakosra vetítve 1990-től 1998-ig terjedő időszakban. E kutatás alapján elmondható, hogy a kistérség lakónépessége igen alacsony, az aktív keresők száma egy évtized alatt ( ) közel 25%-kal csökkent és így nem meglepő, hogy átlagban közel 15%-kal csökkent az egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem is (FALUVÉGI A. 2000a). Mivel a kistérségnek nincs komoly természeti erőforrása, nem bír jelentős gazdasági erővel, ellenben demográfiai értelemben igen komoly deficittel bír, célszerű megvizsgálni, hogy milyen magas hozzáadott értékű tevékenységre lehet alapozni a fejlődését (Aradszki J. 1986). Könnyen belátható, hogy bármilyen tudásalapú tevékenység tervezése előtt javasolt feltárni a rendelkezésre álló emberi erőforrás minőségét, kialakulásának okait fejlesztése érdekben.

4 4. A humánerőforrás mérésére irányuló módszerek A humánerőforrás kérdését igen sokan és sokféleképpen értelmezik. A maastrichti egyezmény aláírásával az Európai Unió egyik célja a tagállamok életminőségének javítása. Ehhez azonban szükség volt olyan társadalmi jelzőszámok és indexek kidolgozására, melyek lehetőséget nyújtottak az egyes országok, térségek életminőségeinek és a fejlődési tendenciák összehasonlítására, megítélésére. Az emberi fejlődés indexe (Human Development Index, HDI) kezdetben azt a célt szolgálta, hogy felváltsa a korábbi GDP-t, mely nem képes mérni a társadalmi jelenségeket. Ezen indexnek igen nagy előnye az egyszerű felépítése (írástudók aránya, GDP/fő, születéskor várható élettartam viszonyszáma), összehasonlíthatósága. Azonban a HDI-t számos kritika érte, sok módosuláson esett át és elfogadottsága tudományos körökben a mai napig megkérdőjelezhető (HUSZ I. 2001, OBÁDOVICS CS. ). Az emberi fejlődés indexén kívül több mutató is megjelent pl. fenntartható gazdasági jólét mutatója (ISEW), valódi fejlődés mutatója (GPI) a kutatásokban, de Magyarországon az érdekcsoportok jelentős része a GDP növelését célozza meg. A GDP értékében azonban nem jelenik meg a társadalmi, emberi nézőpont (GÖRBE A. - NEMCSICSNÉ ZSÓKA Á.2006). A fenti mutatók közös hátránya, hogy kistérségi szintre nem lehet őket alkalmazni, vagy ha igen, akkor igen nagy átalakítás után. A kistérségi szintű alkalmazáshoz nem állnak rendelkezésre azon adatok, GDP, születéskor várható élettartam, stb. melyekre a megyei, régiós vagy országos összevetéseket alapozhatnánk. Ennek áthidalására komoly kutatások épültek - faktoranalízis, klaszterképzés módszereivel, melyek főként a gazdaság állapotát hivatottak felmérni (NEMES NAGY J. 1998, BUZÁS N. 2000), azonban humánerőforrásvizsgálatra való alkalmazásuk még megoldásra vár. Egy úttörő próbálkozás a QLI Quality of Life Index magyarországi adaptálása (MALCOLM S. 2000). A QLI annyiban tér el a HDItől, hogy beemeli a környezeti és a szociális szektort is az életminőség méréséhez a vizsgálatba. Magyar kutatók a Shooker-féle társadalmi, egészségi, gazdasági és környezeti indikátorokból képeztek egy sajátos életminőség indexet (ÉMI), mely kistérségi szinten képes mérni e tendenciaszerű változásokat (VÁMOS A. FARKAS T. 2004) Az emberi erőforrás kistérségi szintű mutatószámokkal alátámasztott vizsgálatra elsőként 1998-ban vállalkoztak, de e kutatás sem alkalmazható települési szintű vizsgálatokra (OBÁDOVICS CS. KLUCSÁR L. MOKOS B. 2001). Települési szinten az emberi erőforrás vizsgálata nem elterjedt. Ennek egyik oka lehet a megfelelő mutatószámok és adatok hiánya. A másik ok talán abban keresendő, hogy e kutatások jelentőségét a terület és településfejlesztő szakemberek még nem ítélik súlyához mérten. Az emberi erőforrás mennyiségi és minőségi elemzése vállalati szinten komoly múlttal rendelkezik. A gazdaságosság és a profit szelleme kutatások egész sorát indította el. Azonban települési szinten vagy nem engedték vizsgálni e területet, vagy nem volt anyagi és szakemberi háttér hiánya révén lehetősége erre az önkormányzatoknak. E kutatás kapcsán megállapítható, hogy még mindig igen nagy lehetőségek vannak a szakemberek előtt, feltéve, ha az igény és a felismerés lehetőséget ad számukra. Jelen felmérés az emberi erőforrást nem vizsgálhatja az emberi fejlődés indexe alapján, hiszen települési szinten nem mérhető hozzá a GDP index és nem áll rendelkezésre a születéskor várható élettartam adatsora sem. Ennek ellenére módszereink alapja az emberi fejlődés indexe (HDI), melynek egyes elemeit megváltoztatva ezen index a Sarkadi kistérségen belül a települések összehasonlítására képessé vált.

5 5. Hipotézis és módszerek Jelen kutatás egy időkeresztmetszetet vizsgál statisztikai adatok alapján a sarkadi kistérségben. Nem célja a kutatásnak dinamikát vagy időtávokat tekinteni, összehasonlítani. Hipotézisem szerint az alábbi humánerőforrás-fejlettségéhez szükséges adatok megmutatják a települések valós humánerőforrás helyzetét. A települések ezen adatok mentén való rangsorba helyezésével a kistérségben való fejlettségük bemutatható. Ha e rangsor mellé állítjuk az infrastruktúra fejlettségi szinteknek megfelelő rangszámait, akkor megkapjuk, hogy a humáninfrastruktúrára milyen infrastrukturális tényezők hatnak leginkább. Feltételezzük, hogy a humánerőforrás települési szintű feltárásához elegendő az alábbi tényezők és mutatószámok elemzése: demográfia: népességszám migráció korösszetétel anyanyelvi- és vallási összetétel egészségügy: egészségügyi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma közgyógyászati ellátási igazolvánnyal rendelkezők száma képzettség: iskolázottsági mutatók jövedelmi mutatók: személyi jövedelemadó vállalkozások száma Az adatsorok többségében a 2004-es statisztikai év adatait elemeztem, egyedül a demográfiai adatok népességszámainál, illetve a települések anyanyelvi- és vallási adatainál használtam fel a évi népszámlálás adatait. A demográfia települési szintű adatainál a korösszetételénél súlyozott számtani átlagot használtam, majd ezt követően települések szerint a korátlagokat rangsoroltam. Anyanyelviés vallási összetételnél a nagyobb közösségeket vizsgáltam és eltekintettem a néhány főt jelentő anyanyelvi csoportoktól vagy vallási közösségektől. Feltételeztem, hogy reprezentálja települési szinten a lakosság egészségügyi állapotát az egészségügyi ellátásban megjelentek és meglátogatottak lakónépességhez viszonyított aránya. Bár valószínű, hogy egy-egy lakos akár többször is részt vett orvosi ellátásban, mégis az orvosi ellátás ténye egészségügyi állapotot tükröz. Minden településen van háziorvos, viszont eltérő a települések szakellátottsági mértéke. Jelen kutatás nem vette figyelembe a szakrendelők, illetve települések eltérő vonzásait. Ennek ellenére valószínűsíthető, hogy egyegy településen élők egy másik közeli település szakrendeléseit veszik figyelembe a saját településükön lévő háziorvosi ellátás helyett. Másik elemzendő adatom egészségügyi téren a közgyógyászati ellátási igazolvánnyal rendelkezők népességhez viszonyított aránya, mely szintén feltételezi, hogy aki ilyen igazolvánnyal rendelkezik, az valóban egészsége terén hátrányokkal él. E két adatsort szintén rangsoroltam a következő módon. Minél magasabb volt az egy főre jutó orvosi ellátás és a közgyógyászati ellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, annál hátrább került a rangsorban a település. Képzettség terén a szokásos statisztikai adatsorokat alkalmaztam: - általános iskola első évfolyamát sem végezte el 10-x - legalább általános iskola 8. évfolyam 15-x - legalább középiskolai érettségivel 18-x - egyetem, főiskola oklevéllel 25-x Az adatok százalékos formában álltak rendelkezésemre, ezeket mind a négy paraméter alapján rangsoroltam a településeket és a rangsorok átlagából képeztem egy végső rangsort, ami a településeket képzettség szerint állította sorba fejlettség szerint.

6 A humánerő-források fejlettségét mérő mutatók között igen sokszor találunk jövedelemre, gazdasági fejlettségre utaló adatokat. Jelen kutatásban a gazdasági különbségeket a személyi jövedelemadó-alap egy foglalkoztatottra vetített mértékét tekintettem alapul. Figyelembe vettem azt, hogy az egyes települések lakossága igen eltérő mind a munkaképes korú lakosság, mind a foglalkoztatottak arányában. A másik meghatározó gazdasági faktor a vállalkozások lakosságszámhoz viszonyított aránya. A későbbiekben egy mélyebb kutatás alapját adhatja, ha a vállalkozások tőkeerejét vagy nettó árbevételeit vizsgáljuk a képzettségi szintekhez és ezt hasonlítjuk egyéb tényezőkhöz, de ennek vizsgálata jelenleg túlmutat e kutatás keretein. A személyi jövedelemadó-alap adatot és a vállalkozások lakosságszámra vetített arányát szintén rangsoroltam települési szinten, melyből átlagolás segítségével kaptam egy végső rangsort a települések gazdasági erejéről. Így kaptam a sarkadi kistérség településeiről négy rangsort a demográfia, az egészségügy, a képzettség és a gazdasági fejlettség terén. E rangsorokat átlagolva megkaptam a települések humánerőforrás fejlettségének végső rangsorát. 6. Népességszám és migráció Az Alföldön a II. világháború óta néhány évet leszámítva demográfiai téren negatív tendenciák folynak. E tendencia alól nem térhet ki a Sarkadi kistérség sem kivétel. (BELUSZKY P. 1981, TÓTH J. 1982). A települések lélekszámai Sarkadot leszámítva ezer és 2000 fő körül változnak fő fölötti település még Méhkerék és Okány. Legnagyobb népességű a kistérség központja Sarkad (10901 fő), míg mindössze 157-en lakják Újszalontát, mely kezdi elveszteni funkcióit, hiszen a háziorvosi ellátást már csak a közeli Méhkeréken vehetnek igénybe lakói és igen jelentős az elvándorlás is (5,73%). Békés megyében, a sarkadi kistérségben és így települések többségében is a vándorlási különbözet negatív. Egyedül Geszten magasabb a betelepültek száma a kitelepültek létszámánál, bár feltehetően a roma népesség köréből kerültek ki e lakosok. Egy százaléknál magasabb a népességcsökkenés a korábban már említett Újszalontán kívül Biharugrán, Körösnagyharsányban, Kötegyánban és Zsadányban. 7. Korösszetétel A sarkadi kistérség településein élők átlagéletkora igen nagy eltérést mutat. A legmagasabb átlagéletkor Biharugrán (46,4 év) és a legalacsonyabb átlagéletkor Geszten (37,4 év) számítható. E kettő közötti kilenc év az eltérő körülmények mellett a roma kisebbség húsz százaléknál magasabb arányával magyarázható, ugyanis generációikban a fiatalok száma jóval magasabb. Negyven évnél alacsonyabb még az átlagéletkor Sarkadon, Méhkeréken és Mezőgyánban. A lakosság átlagéletkora és a népességcsökkenés mértéke közötti kapcsolat igen szembetűnő. Annál magasabb az átlagéletkor, minél többen hagyják el a települést, így valószínűsíthető, hogy a fiatalok hagyják el nagyobb számban a lakhelyüket és így az idősebbek korátlaga emelkedik.

7 ,4 37,4 43,6 42,8 39,1 39,5 40,8 38,2 42,2 45,9 39,8 Biharugra Geszt Körösnagyharsány Kötegyán Méhkerék 2. ábra: A Sarkadi kistérség településein élők átlagéletkora Forrás: T-STAR adatbázis alapján saját szerkesztés Mezőgyán Okány Sarkad Sarkadkeresztúr Újszalonta Zsadány 8. Anyanyelvi- és vallási összetétel A kistérségben két településen jelentős a magyartól eltérő anyanyelvűek részaránya. Míg Geszten a lakosság több, mint 20%-a cigány származású, addig Méhkeréken majdnem 80%-a román nyelven beszél. Öt százalékhoz közelít még a cigány nyelvet beszélők aránya Kötegyánban, Körösnagyharsányban, Mezőgyánban és Sarkadon. A vallási összetétel az országos átlagtól eltérő. Mindössze három olyan települést találunk (Geszt 10,4%, Méhkerék 24,1%, Sarkad 44,2%), ahol a vallásos lakosság száma alatta marad az 50%-nak. Biharugrán 93,2% és Körösnagyharsányban 89,8% a vallásos lakosok aránya. A településeken két kivételtől eltekintve a református vallás dominál. Geszten a katolikus és református vallás, míg Méhkeréken az előbbi két vallás előtt a baptisták vannak többségben, ami a román anyanyelvűek magas arányának tulajdonítható. 9. Egészségügy Sarkad kistérségben az egészségügyi helyzetet a háziorvosi ellátások száma és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma alapján kívánom jellemezni. A kistérségben egyedül Újszalontán nincs háziorvosi rendelő és - tájékoztatás híján mindössze két fő rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal. Ennek megfelelően egészségügy terén az utolsó helyre rangsoroltam. A legkedvezőbb helyzettel egészségügy terén Körösnagyharsány rendelkezik, mivel mindössze 3,2 egészségügyi szakellátás jut egy főre. A települések lakosainak többsége átlagosan 7-9-szer jut szakellátáshoz évente. Legmagasabb a szakellátások aránya Geszten (10,8) és Mezőgyánban (11,3). E szakellátások értékeiben nem szerepelnek a megyei szakellátások adatai. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma igen magas (19,0%) Körösnagyharsányban, viszont kedvezőnek mondható Méhkeréken (3,7%). Egészségügy terén a két szempont rangsoradatai között igen magas korreláció mutatkozik, kivéve Körösnagyharsányt, mely település a két rangsor ellenkező pozitív és negatív végén helyezkedik el.

8 10. Képzettség Az analfabéták települési szintű megoszlásában az általános iskola első osztályát el nem végzettek megfelelő korúak százalékában igen nagy eltérések figyelhetők meg. Míg Zsadányban 0,2%, addig Okányban a lakosság 4,1%-a nem végzett el általános iskolai osztályt. Viszonylag kedvezőek az értékek még Sarkadkeresztúron (0,4%), Kötegyánban (0,4%) és Biharugrán (0,5%). A nyolc általános iskolai osztályt elvégzettek között nincs lényeges eltérés. Az érettségivel rendelkezők között szintén pozitívan kiemelkedik Biharugra (21,1%) és Sarkad (19,9). Sarkad viszont kiemelkedő oktatási funkcióval rendelkezik, hiszen térségi centrum és csak e városban található a kistérségben középiskola. Nagyon alacsony a középiskolát végzettek aránya Újszalontán (7%), Mezőgyánban (13,7%) és Geszten (14%). Azok között, akik felsőfokú oklevéllel rendelkeznek összességében nagyon alacsony az arányuk, kistérségi átlagban 3,8%. E mellett meg kell említeni, hogy nem a kistérségi centrumban, Sarkadon a legmagasabb a diplomások aránya (4,1%), hanem Biharugrán (4,9%). A legalacsonyabb értékek Körösnagyharsányt és Okányt jellemzik 3-3%-kal. Érdekes jelenség, hogy Újszalontán nem mérhető a diplomával rendelkezők aránya. 11. Vállalkozások száma és a jövedelmezőség Az országban lévő területi különbségek a gazdasági élet területén is megmutatkoznak. Békés megye a gazdasági mutatók alapján évtizedek óta az utolsók között található (NEMES NAGY J. RUTTKAY É. 1992). A sarkadi kistérségben a működő vállalkozások száma még a kedvezőtlen békés megyei szinthez képest is igen alacsony, mindössze 3,7 vállalkozás jut száz lakosra számítva. Ez az önmagában kedvezőtlen adat még további komoly eltéréseket mutat. Száz lakosra Újszalontán 1,9, Mezőgyánban 2,2, Geszten 2,4 a működő vállalkozások száma. A legmagasabb adatot Sarkadon (4,6), Biharugrán (4,4) és Geszten (4,2) találjuk. A működő vállalkozások száma annak fényében még alacsonyabbnak tűnik, hogy az adatokban benne foglaltatik az egyéni vállalkozások és a kis családi vállalkozások száma is. A foglalkoztatottak száma igen alacsony mértékű, kistérségi szinten átlagosan a foglalkoztatottak aránya 29,7%. A legmagasabb foglalkoztatottságot Biharugrán találjuk, ahol a foglalkoztatottak aránya mindössze 42,2%, legalacsonyabb az érték Méhkeréken, ahol a lakosokból átlagosan minden ötödik dolgozik. Ennek tükrében a személyi jövedelemadó foglalkoztatottakra vetített összegét vizsgálom. A személyi jövedelemadó-alap a kistérségben igen alacsony, átlagosan nem éri el egyetlenegy településen sem az évi egymillió forintot. A foglalkoztatottakra lebontott legmagasabb személyi jövedelemadó-alap összegeket sorrendben Sarkad és Kötegyán településeken találjuk. Az SZJA-alap mértéke legalacsonyabb Körösnagyharsányban, Geszten és Újszalontán. Újszalontán a lakosság mindössze 24 %-a adófizető, míg az egy főre jutó egy havi adóalap összege 2004-ben nem éri el a forintot. 12. Humánerőforrás rangsor A települések emberi erőforrás rangsorát vezeti a kistérség egyedüli városa Sarkad, mely gazdasági erejével győzött. Nem jelent meglepetést, hiszen a városi ranghoz olyan középfokú intézmények szükségesek, melyek megléte feltételezi az emberi erőforrás magasabb fokát.

9 A második helyen áll Biharugra, az a település, mely demográfiai mutatók tekintetében az utolsó, az átlagéletkor 46,4 év. Ebből messzemenő következtetéseket nem lehet ugyan levonni, de bizonyára nagy hangsúlyt fektetnek az iskolázottságra és helyi szinten a gazdasági élet is élénknek mondható. A kutatás folytatásában a település mélyebb vizsgálata javallott. Megfigyelhető, hogy az iskolázottsági adatok igen erőteljesen korrelálnak a végső rangsorral. A demográfiai rangsornak viszont nem jelentős az összefüggése a települések humánerőforrás rangsorával. Így a kutatás folytatásaként célszerű megvizsgálni a demográfia létjogosultságát az emberi erőforrás rangsorával. A rangsorban lévő öt település közül figyelemre méltó, hogy négy (Körösnagyharsány, Újszalonta, Geszt, Mezőgyán) határ menti zsáktelepülés. E települések a trianoni békeszerződés áldozatai. Geszten még mindig megtalálható az az út, melyen a Tisza család Szalontára közlekedett. A települések során Újszalonta mutatói kapcsán erőteljesen eltér a kistérség többi településétől. Igen magas az átlagéletkor, iskolázottság tekintetében utolsó, így ennek hatásaként gazdasági mutatói is alacsonyak. Egészségügyi mutatót azért nem közöltünk, mert a közeli Méhkerék háziorvosai látják el Újszalonta lakosait. E település léte komoly nehézségekkel terhelt. Település Demográfia EgészségügyIskolázottság Gazdaság Humánerőforrás rangsor Biharugra Geszt Körösnagyharsány Kötegyán Méhkerék Mezőgyán Okány Sarkad Sarkadkeresztúr Újszalonta Zsadány Irodalomjegyzék ABONYINÉ PALOTÁS J. 1981: Az infrastruktúra területi rendszerei. Földrajzi Közlemények p. ARADSZKI J. 1986: Békés megye elmaradott területei. Településfejlesztés, 1986/4. VÁTI, pp BECSEI J. 2004: Népességföldrajz. Ipszilon Kiadó Kft, Békéscsaba, pp BELUSZKY P. 1981: Két hátrányos helyzetű terület az Alföldön: A Közép-Tiszavidék és a Berettyó-Körösvidék. Alföldi Tanulmányok V. kötet, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, Békéscsaba, pp BOKOR B. 1999: Területfejlesztés kistérség régió. In: BÁNLAKY P. BOKOR B. TÓTH J. (szerk.): A területés településfejlesztés társadalmi összefüggés-rendszere, JPTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete, Pécs, pp BUZÁS N. 2000: Klaszterek: kialakulásuk, szerveződésük és lehetséges megjelenésük a Dél-Alföldön. Tér és Társadalom, 4. pp CSATÁRI B. 2004: A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. In: Területi Statisztika, 7. (44.) évfolyam 6. szám, pp

10 CZUPPON V. 2005: Adalékok a Tamási kistérség társadalomföldrajzához. In: PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. (szerk.) 2005: Tanulmányok Tóth Józsefnek a PTE Földtudományok Doktori Iskola hallgatóitól, PTE TTK FI PTE Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, pp FALUVÉGI A. 2000a: A magyar kistérségek fejlettségi különbségei. In: Területi Statisztika, 3. (40.) évfolyam 4. szám, pp FALUVÉGI A. 2000b: Elmaradott, munkanélküliséggel sújtott települések. In: Területi Statisztika, 3. (40.) évfolyam 1. szám, pp GÁSPÁR L. 2000: Bevezetés az emberi erőforrások elméletébe, Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete, Pécs, 11. p. GÖRBE A. - NEMCSICSNÉ ZSÓKA Á. 2006: A jólét mérése, avagy merre halad Magyarország. letöltve: január 14. HUSZ I. 2001: Az emberi fejlődés indexe. Szociológiai Szemle, pp LÁSZLÓ M. MAGAY M. 2005: A terület- és településfejlesztés szervezeti és intézményi rendszere. In: PAP N. TÓTH J. (szerk.) 2005: Terület- és településfejlesztés I. A terület és településfejlesztés alapjai, Alexandra Kiadó, Pécs, 43. p. LUKOVICS M. 2004: A regionális identitás szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. In: CZAGÁNY L. GARAI L. (szerk.) 2004: A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, pp MALCOLM S. 2000: Quality of Life Index Projekt: Progress and Setbacks in Wuinte Letöltve: március 5. NEMES NAGY J. 1998: Tér a társadalomkutatásban, Bevezetés a regionális tudományba, Dialóg Campus, Budapest, 253. p. NEMES NAGY J. RUTTKAY É. 1992: Gazdasági társaságok az Alföldön. Alföldi társadalom, MTA RKK ATI, Békéscsabai Osztály, Békéscsaba, pp OBÁDOVICS CS. KLUCSÁR L. MOKOS B. 2001: A vidéki térségek emberierőforrás-fejlettségének alakulása Magyarországon. A Falu, tél RECHNITZER J. 2003: Az infrastrukturális rendszerek új irányai és hatásuk a nemzetgazdaság fejlődésére. In: RECHNITZER J. HARDI T.: A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejlődésére. Tudományos füzetek, V. kötet, SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Győr, pp SZABÓ-KOVÁCS B. 2005: A kistérségi szint főbb jellemzői Magyarországon. In: BUGYA T. WILHELM Z. (szerk.) 2005: Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI PTE Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, pp TÁNCZOS-SZABÓ L. 1981: Mezőberény és Sarkad kereskedelmi tevékenységének általános jellemzése. In: TÓTH J. (szerk.): A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését megalapozó kutatások ( ) részletes eredményei, V. kötet A közép-békési településegyüttes nem városi jogállású települései, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Osztály, Békéscsaba, pp TÓTH J. 1982: Az Alföld II. világháború utáni népesedésének néhány sajátossága. Alföldi tanulmányok VI. kötet, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, Békéscsaba, pp TÓTH J. 1984: Az Alföld népessége. In: TÓTH J: Az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásának eredményei és további feladatai, I. plenáris ülés előadásai, Tudományos konferencia, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, Békéscsaba, p. 93. TÓTH J. 1999: A magyar településrendszer fejlődésének néhány kérdése. In: BÁNLAKY P. BOKOR B. TÓTH J. (szerk.): A terület- és településfejlesztés társadalmi összefüggés-rendszere, JPTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete, Pécs, 7. p. VÁMOS A. FARKAS T. 2004: Az életminőség mérése a Bátonyterenyei kistérségben. In: Területi Statisztika 7. (44.) évfolyam 1. szám, pp

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9609 4 3. Tervadatok értékelése II. A vállalkozás 1 fõre jutó árbevételének a vizsgálata 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetésihatékonysági vizsgálata Ha a vállalkozás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Meghívottként megjelentek: Lebenszky Attila Kistérségi irodavezető, Szilágyiné Tóth Erzsébet Szociális Intézmény igazgató.

JEGYZŐKÖNYV. Meghívottként megjelentek: Lebenszky Attila Kistérségi irodavezető, Szilágyiné Tóth Erzsébet Szociális Intézmény igazgató. Iktszám: 195/2008. JEGYZŐKÖNYV Készült: Gyula Város Kistérségi Iroda Tárgyaló Termében 2008. augusztus 18. napján 11 órakor kezdődő a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Rendkívüli Társulási

Részletesebben