MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 62. RÉDEI KÁROLY

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 62. RÉDEI KÁROLY"

Átírás

1 MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 62. RÉDEI KÁROLY EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék

2 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra Pávics Krisztina ISSN ISBN X Bolla Kálmán Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett 98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F. v.: Lajtai Ferenc. 2

3 RÉDEI KÁROLY 3

4 4

5 RÉDEI KÁROLY VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL Grammaticus non nascitur, sed fit A nyelvtudomány művelőire a latin poeta non fit, sed nascitur [A költő nem lesz, hanem (annak) születik] szólásnak a címként adaptált megfordított értelmezése érvényes. Nyelvésznek nem születik az ember, hanem élete első szakaszában körülbelül a huszadik és a harmincadik életév között válik azzá érdeklődése és tanulmányai révén. Ezzel egyáltalán nem akarom azt mondani, hogy a nyelvésszé fejlődésben a géneknek, bizonyos velünk született adottságoknak, az úgynevezett nyelvérzéknek nem volna szerepe. A nyelvérzéket, a nyelvtanulás szeretetét, néhány nyelv aktív, illetőleg passzív elsajátítását az iskolai, valamint az egyetemi évek alatt rendkívül fontosnak tartom a későbbi kutatómunka számára: hiszen nyelvek, konkrét nyelvi anyag ismerete nélkül nehezen támadhatnak a nyelv titkait fürkészni óhajtó embernek ismereteinket előrevivő gondolatai a nyelvben (nyelvekben) meglévő összefüggésekről. Nem tagadom, hogy egy nyelvnek, az anyanyelvnek alapos ismerete és tanulmányozása is hozzásegítheti az érdeklődő fiatalembert ahhoz, hogy a nyelv kutatójává váljon, de más nyelvek ismerete nélkül fennállhat az a veszély, hogy az ilyen kutató megállapításai szűk horizontúak vagy spekulatívak lesznek. A személyes bemutatkozást azzal kezdem, hogy a gimnáziumi tanulmányaimat Nagykanizsán végeztem: öt évig jártam a kegyesrendi római katolikus gimnáziumban a piarista atyákhoz, az utolsó három évet a rossz emlékezetű, erőszakos államosítás után már az állami gimnáziumban fejeztem be. A piarista gimnázium humánumra, az emberi értékek megbecsülésére nevelt. Az iskola demokratikus szellemére jellemző, hogy származásra vagy felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül minden diák egyenlő volt; kizárólag a teljesítmény, a tudás jelentett elismerést. Igényességével ez az iskola ébresztette fel bennem a tudásvágyat, az ismeretek megszerzésének az örömét. Az államosítás nehéz éveket hozott magával, de néhány kiváló tanárunknak köszönhetjük, hogy törés sem nevelésünkben, sem tanulmányi előrehaladásunkban nem követke- 5

6 zett be. Legyen ez a szubjektív kitérő hálám kifejezése a már nagyrészt elhunyt tanáraim iránt, hiszen nekik köszönhetem az életbe való elindításomat. A mostani hálatelt visszaemlékezést az teszi különösen aktuálissá, hogy iskolám 1990-ben ünnepelte 225 éves fennállását. A gimnáziumi évek adták meg a lehetőségét annak, hogy majdan nyelvész váljék belőlem. Az iskolában elsősorban a humán tárgyak (magyar, történelem, latin, angol, német) érdekeltek. Magyarban és a nyelvekben jeleskedő diákokkal tanáraink külön is foglalkoztak: a kötelező órákon kívül önképző körök, nyelvi klubok keretében bővítették ismereteinket. Ilyen előzmények után iratkoztam be 1951-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karára. A magyar nyelv és irodalom szak keretében az első évben inkább az irodalom iránt mutattam vonzódást, bár Zsirai Miklós professzor úr Finnugor népek és nyelvek című kollégiuma már az első évfolyamon felkeltette érdeklődésemet a finnugor nyelvek és népek iránt. (A finnugor népekre vonatkozóan bizonyos alapfokú ismeretekre már középiskolai tanulmányaim révén is szert tettem.) Tulajdonképpen Zsirai professzor úr lebilincselő, színes előadásainak köszönhetem, hogy egyre jobban kezdett érdekelni a nyelvészet, közelebbről a finnugor nyelvtudomány. A második évtől kezdődően felvettem néhány speciális kollégiumot: finn nyelv (Sz. Kispál Magdolnánál), osztják nyelv (Zsirai Miklósnál, később Sz. Kispál Magdolnánál). Ezt követték vogul (Lavotha Ödön), cseremisz (Beke Ödön), votják és lapp (Lakó György) nyelvi tanulmányaim. Különösen sokat tanultam két éven keresztül Lakó professzor úr lapp óráiból, mégpedig nem csupán a lapp nyelvre, hanem általában a finnugor nyelvészetre vonatkozóan is. Magyar nyelvészeti, elsősorban nyelvtörténeti ismereteimet Pais Dezső és Bárczi Géza professzorok óráin sajátítottam el. Szakmai és módszertani tekintetben különösen sokat tanultam Bárczi Géza professzor úr A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése című speciális kollégiumából. Az egyetem befejezése után 1955-ben finnugor nyelvészaspiráns lettem az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Ez ma a posztgraduális képzésnek felel meg. Lakó György volt a tudományos vezetőm. A hároméves aspirantúra alatt egyebek közt Fokos Dávid professzor úr zürjén nyelvről szóló előadásait látogattam. Lakó György votják és Fokos Dávid zürjén előadásai indítottak el azon az úton, hogy az obi-ugor nyelvek mellett a permi nyelvek kutatója is lettem. 6

7 Az aspirantúra befejezése után 1958-ban az MTA Nyelvtudományi Intézete finnugor osztályán kaptam állást tudományos munkatársi minőségben. A finnugor osztályon folyó A magyar szókészlet finnugor elemei című tervmunkába való bekapcsolódás meghatározó jelentőségű volt szakmai fejlődésemben. E munkálatban való részvétel révén vált egyik fontos kutatási területemmé az etimológia. Fontos mérföldkövek tudományos pályámon következő monográfiáim: Die Postpositionen im Syrjänischen unter Berücksichtigung des Wotjakischen (Budapest, 1962); Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen (Budapest Hága, 1970). Az elsőt mint kandidátusi értekezést 1960-ban, a másodikat mint akadémiai doktori értekezést 1967-ben védtem meg. A Nyelvtudományi Intézet magas szakmai igényeket támasztó tudományos légköre és az intézet életére jellemző szívélyes kollegiális kapcsolatok, élénk eszmecserék kedvező munkakörülményeket és tudományos fejlődést biztosítottak mindazoknak, akik a nyelvtudományt választották élethivatásul. Tudományos pályám szempontjából jelentősnek tartom a Szovjetunióban beszélt rokon nyelvek körében végzett gyűjtőtevékenységemet. Legelőször 1957 őszén nyílt lehetőségem osztják nyelvi anyag gyűjtésére Leningrádban. Ezen tanulmányutam eredménye Északi-osztják nyelvtan című munkám (megjelent Budapesten, 1961-ben) ben féléves gyűjtőúton voltam a Szovjetunióban. Ekkor végeztem első ízben helyszíni kutatásokat a zürjének körében. Ezenkívül Leningrádban kazymi osztják szövegeket és leíró nyelvtani anyagot jegyeztem le. Gyűjtőutam tudományos lecsapódásai a következő művek: Nordostjakische Texte (Kazym-Dialekt) mit Skizze der Grammatik (megjelent Göttingenben, 1968-ban); Zyrian Folklore Texts (Budapest, 1978). Zürjénföldi tanulmányutamhoz Fokos Dávid professzor úr nagyon hasznos szakmai és gyakorlati tanácsokat adott. Azzal bocsátott utamra, hogy remélhetőleg életem legszebb élménye lesz ez a kutatóút, minthogy neki is zürjén gyűjtőútjai élete legmaradandóbb emlékei közé tartoznak. És valóban nemcsak gazdag nyelvi és folklóranyaggal tértem haza, hanem szép emlékekkel is, mint ahogyan azt kedves emlékű tanítómesterem megjövendölte. Feledhetetlen szép emlékek, hasznos és kedves beszélgetések fűznek Fokos tanár úrhoz. Gyakran meglátogattam őt otthonában. Szovjetunióbeli tanulmányaim során meghitt, kollegiális még inkább tanári-tanítványi kapcsolatom alakult ki Vaszilij Iljics Lytkin zürjén származású nyelvésszel és költővel. A vele való moszkvai, sziktivkári és budapesti találkozások, eszmecserék ugyancsak életem legszebb emlékei 7

8 közé tartoznak. Rajta kívül még sok közeli barátra és kollégára tettem szert Zürjénföldön. Most nincs módom arra, hogy számot adjak minden általam fontosnak tartott tudományos vállalkozásomról. Szakmai fejlődésem szempontjából rendkívül jelentős volt A magyar szókészlet finnugor elemei című munkálatban való részvétel először tudományos munkatársként, majd Lakó György főszerkesztő mellett szerkesztőként (1959-től ig). Tudományos pályám eddigi legjelentősebb vállalkozása az 1966-ban a Nyelvtudományi Intézetben elindított Uráli Etimológiai Szótár, amely két kötetben jelent meg: Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Budapest Wiesbaden, 1988; a harmadik kötetet képező szómutató is megjelent már azóta. Azt hiszem, nem túlzok azzal a megnyilatkozásommal, hogy az etimológiai szótár nem csupán nekem, a munkálat vezetőjének jelentett sok örömet, hanem munkatársaimnak is. A szótár melléktermékeiként számos cikk és néhány monográfia született a munkacsoport keze alatt. Örülök, hogy az intézetben egy jól összehangolt, kollegiális munkacsoport vezetője lehettem. Kollégáimmal a kapcsolattartás és tudományos együttműködés 1974-ben Bécsben való egyetemi tanári meghívásom után sem szakadt meg. Bécsben új, szakmailag gyümölcsöző kapcsolatok születtek. A nemzetközi tudományos körökkel való kooperációt a produktív tudományos munka elengedhetetlen előfeltételének tekintem. Az uráli nyelvészeten belül az obi-ugor és a permi nyelvekkel, valamint a finnugor nyelvtudomány átfogó, általános kérdéseivel foglalkozom. Olykor kirándulást teszek a mordvin és a cseremisz nyelvészet területére is. A nyelvi jelenségek közül a hangtan, az alaktan, az etimológia, továbbá nyelvcsaládunk távolabbi (indoeurópai, jukagir) kapcsolatai érdekelnek. Munkámra a nyelvi jelenségeket rendszerszerű összefüggésükben vizsgáló történeti-összehasonlító módszer jellemző, noha tevékenységem a finnugor fonológia és leíró nyelvészet területére is kiterjed. Fiatalkori pályaválasztásomat nem bántam meg. A tudomány művelése örömöt, boldogságot jelent számomra. Némi túlzással elmondhatom, hogy a finnugor nyelvtudomány oktatása és kutatása szinte egész életemet meghatározza. Úgy vélem, számos kollégám osztja azt a nézetemet, hogy a tudományos munkát nehéz munkaidőkeretekbe szorítani. Ha egy megoldatlan tudományos kérdés foglalkoztat, akkor ez a feszült idegállapot kitölti egész időmet, amíg csak az eredmény meg nem születik: az utcán járva, utazás közben avagy éjszakai felébredéskor állandóan a megoldás, a lehetséges összefüggések keresése foglalkoztat. A lelki 8

9 megnyugvás csak akkor következik be, ha sikerül az izgató kérdésre választ találnom. A felismerés, meglátás után jön a probléma aprólékos kifejtése. Persze a szakmával való teljes azonosulás veszélyeket is rejthet magában: ügyelni kell arra, hogy az ember ne váljon szakbarbárrá, hogy ne veszítse el érdeklődését a kultúra és a világ egyéb dolgai iránt. Az egészséges egyensúlyból a nyelvésznek és a nyelvészetnek is haszna származik. Ez a vallomásszerű curriculum vitae röviden az én tudományos életutam. Nekem a tudománnyal járó, nem egyszer puritán életvitel teljesen megfelel. Máshoz talán, egy másfajta, szakmai életstílus illik jobban. Ám ha vallomásszerű pályabeszámolómból egyik vagy másik fiatal kolléga valamilyen tanulságot merít a maga számára, akkor talán már nem vallottam hiába magamról és a nyelvtudományról. *** Ez az önvallomásszerű curriculum vitae 1991-ben jelent meg, az azóta eltelt kilenc-tíz év alatt változatlanul a bécsi egyetem Finnugor Tanszékét vezetem. Jövőre, szeptember végén megyek nyugdíjba mint emeritus professzor. Tudományos munkámat igyekszem továbbra is folytatni, sőt részt veszek az egyetem oktatói munkájában is amennyire erőmből telik, sőt igyekszem minél több időt idehaza tölteni, és az itthoni tudományos életbe bekapcsolódni. Az elmúlt tíz év alatt az uráli finnugor nyelvtudomány területén elsősorban összehasonlító-történeti morfológiai kérdésekkel foglalkoztam. Az utóbbi időben a nyelvcsaládunknak nem is annyira uráli, hanem preprotouráli vagy preuráli kérdései foglalkoztattak. Ez egy eléggé veszélyes és bizonytalan, ingoványos terület, hiszen a protouráli nyelvi rendszert sem tudjuk teljes egészében rekonstruálni mint nyelvet, hanem csak részrendszereket tudunk rekonstruálni. Természetesen a rekonstruált uráli nyelvi rendszer vagy rendszerek lehetőséget nyújtanak, hogy bepillanthassunk egy korábbi időszakba, a nyelv keletkezésébe, az uráli nyelvek kialakulásának a keletkezésébe anélkül, hogy arra törekednénk, hogy ezt a nyelvi rendszert tökéletesen valaha megismerhessük. Nyelvi rendszereket, részrendszereket tudunk csak felfedezni. Hát, majd meglátjuk, mi jön ki ebből. A felvétel szeptember 15-én készült, szövegét Markó Alexandra jegyezte le. 9

10 RÉDEI KÁROLY ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA Rövidítések: ALinguH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. I. Budapest, AOH = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. I. Budapest, CIFU = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum. EFOu = Etudes Finno-Ougriennes I. Paris Budapest, FUF = Finnisch-ugrische Forschungen I. Helsingfors Leipzig, Helsingfors, Helsinki, FUM = Finnischugrische Mitteilungen. I. Hamburg, LU = Linguistica Uralica. (az kötet 1989-ig SFU címen jelent meg). MNy = Magyar Nyelv. I. Budapest, MNyTK= A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. I. Budapest, MSFOu = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. I Helsinki, I. OK = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. I. Budapest, NyK = Nyelvtudományi Közlemények. I. Budapest, NytudÉrt = Nyelvtudományi Értekezések. I. Budapest, SFU = Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. I. Tallinn, UAJb = Ural-Altaische Jahrbücher (Fortsetzung der Ungarischen Jahrbücher I XXIII. Berlin, ) XXIV. Wiesbaden (Aquis Mattiacis), Vir = Virittäjä. I. Helsinki, Két chanti névutó. In: Pais-Emlékkönyv. Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei VII IX. NyK LIX, Nyelv és Irodalom. NyK LIX, # NyK LIX, Ok- és célhatározó névutók a chanti nyelvben. NyK LX, A magyar -t, -tt igenévképző eredete. NyK LX, Obi-ugor etimológiák. NyK LX, Adalékok a permi nyelvek alaktanához. NyK LXI, Mutatvány a komi nyelv felső-vicsegdai nyelvjárásából. NyK LXI, Szófejtések. NyK LXI, A manysi saj mög etimológiájához. NyK LXI,

11 Komi és udmurt nyelvű kiadványok 1946-tól 1956-ig. NyK LX, (Ism.) Ural-Altaische Jahrbücher XXIV XXIX. NyK LXI, (Ism.) Szófejtések. NyK LXII, Szófejtések. NyK LXII, A chanti népnév eredete. NyK LXII, (Auf englisch: The Origin of the People s Name Chanti. ALinguH XI, ). Atval 'vitricus', flat 'privignus'. MNy LVI, D. R. Fokos-Fuchs, Syrjänisches Wörterbuch. NyK LXII, (Ism.) Osztják nyelvtanulmányok (Muzsi nyelvjárás). NyK LXIII, (Különnyomat. NytudÉrt ) Szófejtések. NyK LXIII, Zwei permische Ableitungssuffixe. FUF XXXIV, Die Postpositionen im Syrjänischen unter Berücksichtigung des Wotjakischen. Budapest, 223 lap. Jurák-szamojéd jövevényszók a zürjén nyelvben. NyK LXIV, (Németül: Juraksamojedische Lehnwörter in der syrjänischen Sprache. ALinguH XIII, 1963, ) A tárgyas igeragozás kialakulása. MNy LXIII, (Németül: Die Entstehung der objektiven Konjugation im Ungarischen. ALinguH XVI, 1966, ). Kálmán Béla, Die russischen Lehnwörter im Wogulischen. NyK LXIV, (Ism.) Szófejtések. NytudÉrt Über den Ursprung einiger finnisch-ugrischer Völkernamen. CIFU I, Szófejtések. NyK LXV, Az én személyes névmás eredetéhez. NyK LXV, Fel-föl Oberflache. MNy LIX, Az őspermi első szótagbeli *Ï > *g és * g > Ï hangváltozásról. NyK LXV, A zürjén jas és a votják -jos többesjel eredetéhez. NyK LXV, Szófejtések. NyK LXV,

12 Nyék. NytudÉrt Obi-ugor jövevényszók a zürjén nyelvben. NyK LXVI, Szófejtések. NyK LXVI, Vannak-e az előmagyar-permi érintkezésnek nyelvi nyomai? NyK LXVI, (Németül: Gibt es sprachliche Spuren der vorungarisch-permischen Beziehungen? ALinguH XIX, 1969, ) Véd. MNy LX, Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus IX, NyK LXVI, (Ism.) Northern Ostyak Chrestomathy. Uralic and Altaic Series, Vol 47. The Hague, 132 lap. Szófejtések. NyK LXVII, Szófejtések. NyK LXVII, Szófejtések. NyK LXVIII, Szófejtések. NyK LXVIII, Einige juraksamojedische Lehnwörter im Russischen. Studia Slavica XII, A magyar szókészlet finnugor elemei I. Főszerk. Lakó György. Budapest, 727 lap. II, 1971; III, (Szerkesztő) A létige jelen idejű alakjai a permi nyelvekben. NyK LXIX, Szófejtések. NyK LXIX, Ajtó. MNy LXIII, A palatális mássalhangzók palatalizáló hatása az ősmagyarban. NytudÉrt Alo Raun Andrus Saareste, Introduction to Estonian Linguistics. NyK LXIX, (Ism.) Nord-ostjakische Texte (Kazym-Dialekt) mit Skizze der Grammatik. Göttingen, 139 lap. Permjakisches Wörterverzeichnis aus dem Jahre 1883 auf Grund der Aufzeichnungen F.A. Wolegows. Uralic and Altaic Series. Vol The Hague Budapest, 138 lap. 12

13 A permi nyelvek első szótagi magánhangzóinak a történetéhez. NyK LXX, (Németül: Neue Aspekte zur permischen Vokalforschung. UAJb ) Szófejtések. NyK LXX, Széljegyzetek Vászolyi Erik Prolatívusz, tranzitívusz, lokatívusz a zürjénben, a votjákban és a finnugor alapnyelvben c. cikkéhez. NyK LXX, Beiträge zur historischen Formenlehre der permischen Sprachen. CIFU II/ A moksa-mordvin nyelvjárások fonémarendszeréhez. NyK LXX, Magda A. Kövesi, A permi nyelvek ősi képzői. ALinguH XVIII, (Ism.) Lauri Hakulinen: Suomen kielen rakenne ja kehitys 3. NyK LXX, (Ism.) Finnugor nyelvrokonaink és a forradalom. NytudÉrt Szófejtések. NyK LXXI, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Uralic and Altaic Series. Vol The Hague Budapest, 195 lap. Szófejtések. NyK LXXII, (Finnül: Suomen kuru. Vir 1970, 45 6.) Kengyel. MNy LXVI, Kiellon ilmaisemisen alkuperästä unkarissa. Vir 1970, Russische Einflüsse in der permjakischen Syntax. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Vendenhoeck & Ruprecht, Göttingen, Korreferat zum Aufsatz von Gy. Décsy Das Existenzverb in den prädikativen Fügungen des Selkupischen. In: Symposion..., Korreferat zum Aufsatz von G.J. Stipa Impersonalia im Syrjänischen. In: Symposion..., Zürjén szövegmutatványok. NyK LXXIII, Szófejtések. NyK LXXIII, III. Nemzetközi Finnugor Kongresszus. NyIOK XXVII, (Ism.) Osztják jövevényszavak a szelkupban. NyK LXXIV, A permi nyelvek őspermi kori bolgár-török jövevényszavai NyK LXXIV, (Társszerző: Róna-Tas András) L évolution en hongrois des mots à structure proto-ouralienne et finnoougrienne VC s/š V et CVC s/š V. In: Mélanges offerts à Aurelien Sauvageot pour son soixante-quinzième anniversaire. Budapest,

14 Коми вокъяс. [Zürjén testvéreknél]. Войвыв кодзув [Nordstern] 1972/ Über die Demonstrativpronomina in den uralischen Sprachen. MSFOu Zu den syrjänischen Lehnwörtern der obugrischen Sprachen. FUF A mordvin nyelvjárások fonematikus átírása (Erza nyelvjárás). In: Castrenianumin toimitteita (Moksa nyelvjárás) uo # NyK LXXV, (Ism.) Erwiderung auf zwei Rezensionen. ALinguH XXIII, (Ism.) Szófejtések. NyK LXXVI, Sandhi-Erscheinungen in denm permischen und wolgafinnischen Sprachen. ALinguH XXIV, Об отдельных финно-угорских языках. In: Moszkva, # In: Moszkva, 1974, (Társszerző: Erdélyi István) Der Akkusativ in den uralischen Sprachen. (Zum Kasussystem der uralischen Grundsprache). CIFU III, A bolgár-török-permi érintkezések néhány kérdése. NyK LXXVII, (Társszerző: Róna-Tas András) Szóképzés a PU PFU alapnyelvben. NytudÉrt (Németül: Wortbildung in der PU/PFU Grundsprache. NyK LXXVII, ). A zürjén népnév eredete. MNyTK 140. (Zalai Tükör 1975/II) (Angolul: Origin of the Ethnic Name Zyrian: Studies in Finno-Ugric Linguistics. Vol , ) Phonologische Beschreibung des Syrjänischen. In: Linguistische Studien. Reihe A, Arbeitsberichte 22. Berlin, A horizontális és vertikális magánhangzó-harmóniáról. NyK LXXVII, In: Turcologica. Leningrad, 1976, (Társszerző: Róna-Tas András) A magánhangzó-harmónia egyes típusai. NyK LXXVIII, (Németül: Einige Typen der VokALinguHarmonie. In: Phonologica. Innsbruck, 1977, ). Tyima Veny: Fadöntés. In: Medveének. Budapest, (Fordítás) 14

15 Tyima Veny: Faúsztatás. In: Medveének. Budapest, (Fordítás) Tyima Veny: Tripan Vasz. In: Medvenének. Budapest, (Fordítás) Jakov Rocsev: A lóverseny. In: Medveének. Budapest, (Fordítás) Ivan Izjurov: Hosszú út előtt. In: Medveének. Budapest, (Fordítás) Ivan Toropov: Részlet Az új kapitány c. regényből. In: Medveének. Budapest, (Fordítás) Permják népköltészet: Hogyan vívott meg Pera vitéz a sárkánnyal? In: Medveének. Budapest, 465. p. (Fordítás) Permják népköltészet: Pera vitéz és a vízi szellem. In: Medveének. Budapest, 465. p. (Fordítás) Valerian Batalov: Találkozás a medvével. In: Medveének. Budapest, (Fordítás) # #. Turcologica, Leningrad, (Társszerző: Róna-Tas András) Martti Larni: Diagnózis. Új Tükör p. (Fordítás) Martti Larni: A társadalom sarkköve. Új Tükör (Fordítás) Einige uralische Etymologien. In: Klagenfurter Beiträge zur Sprachwissenschaft 3/ Beiträge zu den russischen Lehnwörtern im Wogulischen. Finnisch-ugrische Mitteilungen, Szófejtések. NyK LXXIX, Chrestomathia Syrjaenica. Budapest, 197 lap. (Németül: Syrjänische Chrestomathie. Mit Grammatik und Glossar. Studia Uralica I. Wien, 1978, 265 lap). Zyrian Folklore Texts. Budapest, 652 lap. Szófejtések. NyK LXXX, Jevgenij Semënovic Guljaev NyK LXXX, (Ism.) Pertti Virtaranta 60 éves. NyK LXXX, (Ism.) Juha Janhunen (Hrsg.): Etäsukukielet. NyK LXXX, (Ism.) Még egyszer a vogul tárgyas igeragozás l-jéről. NyK LXXXI, (Németül: Nochmals zum l der wogulischen objektiven Konjugation. UAJb Neue Folge , 85 7.) Szófejtések. NyK LXXXI,

16 1980. A Konda folyónév eredetéről. NyK LXXXII, (Németül: Über die Herkunft des Flußnamens Konda. In: Lingua Posnaniensis XXIII, Warszawa Poznań, ) Diskussionsbeitrag zum Vortrag Gy. Lakós Mittel und Wege in den finnischugrischen Wissenschaften CIIFU IV/ Diskussionsbeitrag zum Vortrag A. J. Jokis Affinität und Interferenz in den Sprachen des nordeurasischen Areals CIFU IV/ Őspermi és votják jövevényszók a csuvasban. NyK LXXXII, (Társszerző: Róna-Tas András) Szófejtések. NyK LXXXII, A permi elativusrag eredete. NyK LXXXII, (Németül: Über die Herkunft des permischen Elativsuffixes. SFU , Vita az őszürjén és ősvogul vokalizmus néhány kérdéséről. NyK A felszólító módjel eredete a magyarban. NytudÉrt (Németül Die Herkunft des Imperativzeichens im Ungarischen. FUF , 1 10.) Többesjelek a PU-PFU alapnyelvben. NyK LXXXIII, (Finnül: Monikon tunnukset uralilaisessa ja suomalais-ugrilaisessa kantakielessä. CIFU V/ ) Miscellanea (Adalékok az uráli nyelvek areális jelenségeihez). NyK LXXXIII, (Franciául: Miscellanea. Contribution a l'étude des phénomènes d'ordre aréal dans les langues ouraliennes. EFOu , 295 9) Beitrag zur VokALinguHarmonie im Ersa-Mordwinischen. SFU Szófejtések. NyK LXXXIV, A komi-zürjén és a komi-permják irodalmi nyelv kialakulása. Filológiai Közlöny Explanationes Et Tractationes Fenno-Ugricas. In: Honorem Hans Fromm Sexagenarii... Kratylos (Ism.) András Róna-Tas, A nyelvrokonság. NyK LXXXIV, (Ism.) Vaszilij Iljics Litkin NyK LXXXIV, (Ism.) A magyar filológia oktatása Ausztriában. In: Hungarológiai oktatás régen és ma. Budapest, Die ältesten indogermanischen Lehnwörter der uralischen Sprachen. MSFOu

17 Early Bulgarian Loanwords in the Permian Languages. AOH (Társszerző: Róna-Tas András) Szófejtések. NyK LXXXV, Adalékok a vogul nyelv történeti alaktanához. In: Urálisztikai tanulmányok. (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére) Budapest, Szófejtések. NyK LXXXV, Markó Imre Lehel: Kiskanizsai Szótár. NyK LXXXV, (Ism.) Phonologische Analyse des Erza-Mordwinischen. In: Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Hrsg. Péter Hajdú und László Honti. Budapest, Die Spuren der neutralen Zeit (des Aorists) in einigen uralischen Sprachen. In: Linguistica et Philologica. Gedenkschrift für Björn Collinder ( ). Hrsg. Otto Gschwantler Károly Rédei Hermann Reichert. Wien, (Magyarul: A neutrális idő (aoristos) nyomai egyes uráli nyelvekben. NyK LXXXVI, ) Björn Collinder In: Linguistica et Philologica. Gedenkschrift für Björn Collinder ( ). Hrsg. Otto Gschwantler Károly Rédei Hermann Reichert. Wien, VII XI. (Társszerző: Otto Gschwantlerral és Hermann Reichert) A szóeleji és a szóbelseji labiális mássalhangzók delabializáló hatása az őspermiben. NyK LXXXVI, (Németül: Die delabialisierende Wirkung der anlautenden und inlautenden labialen Konsonanten im Urpermischen. FUF ) Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Syrjänischen. In: Dialectologia Uralica. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica Bd. 20. Hrsg. Wolfgang Veenker. Wiesbaden, A finn-lapp gemináta affrikáták kérdéséhez. In: Läänemere-soomlastest neenetsiteni. (Paul Ariste-Eml.) Tallinn, Szófejtések. NyK LXXXVII, Die Etymologie zweier ostjakischer Wörter. In: Lyökämme käsi kätehen. Beiträge zur Sprachkontaktforschung im Bereich des Finno-Ugrischen und des Germanischen. A.D. Kylstra zum 65. Geburtstag. Amsterdam, Gerhard Ganschow 60 éves. NyK LXXXVII, Válasz Csúcs Sándor két ismertetésére. NyK LXXXVII,

18 1986. Zu den indogermanisch-uralischen Sprachkontakten. Wien, 109 lap. Beiträge zur historischen Formenlehre der wotjakischen Sprache. Festschrift für István Futaky. FUM Szófejtések. NyK LXXXVIII, The Development of Vowel Harmony in Proto-Uralic and Proto-Finno-Ugrian. FUF (Magyarul: A magánhangzó-harmónia típusai a PU- PFU alapnyelvben. NyK LXXXVIII, ) Antwort auf eine Kritik. Kratylos Antwort auf den Diskussionsbeitrag von A.D. Kylstra. JSFOu Der zweite Internationale Kongreß für Hungarologie in Wien. Österreichische Osthefte 29: Hungarológiai Értesítő VII/ (Ism.) Vorwort. In: Studien zur Phonologie und Morphonologie der Uralischen Sprachen. Studia Uralica Band IV, 3 6. (Ism.) Uralisches Etymologisches Wörterbuch I II. Unter Mitarbeit von Marianne Bakró-Nagy... Budapest Wiesbaden, 906 lap. (III. Register Zusammengestellt von Attila Dobó und Éva Fancsaly. Budapest Wiesbaden, 1991, 275 lap.) A mordvin népnév eredetéről. In: Urálisztikai tanulmányok 2. Budapest, (Bereczki-emlékkönyv) Suomen huuli-sanan alkuperästa. Vir Die syrjänische Sprache. In: Handbook of Uralic Studies. Volume I. The Uralic Languages. Leiden, Geschichte der permischen Sprachen. In: Handbook of Uralic Studies. Volume I. The Uralic Languages. Leiden, Előszó. In: Nyelvkutatás és iskola. Budapest, 7 8. (MNyTK 184.) Mikko Korhonen: Johdatus lapin kielen historiaan. Helsinki NyK LXXXIX, , (Ism.) Über die finnougrische Konjugation unter besonderer Berücksichtigung der ungarischen Personalsuffixe. JSFOu (Magyarul: A finnugor igeragozásról különös tekintettel a magyar igei személyragok eredetére. NyK XC, ) A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I, (Ism.) 18

19 1990. Vielä kerran permiläisten kielten monikon tunnuksesta ja muusta siihen liityvästä. Vir Beiträge zu der historischen Morphologie der permischen Sprache. In: Specimina Sibirica III. Red. János Pusztay. Pécs, Zu den uralisch-jukagirischen Sprachkontakten. (Einige Kapitel aus dem Themenkreis ) Adalék a finnugor *-j (-Ç) múltidő-jel megfelelőihez. MNy LXXXVI, Grammaticus non nascitur, sed fit. In: A nyelvészetről egyes szám, első személyben. Szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne Kontra Miklós. Budapest, Kiegészítő megjegyzések a finnugor *-j (-Ç) múltidő-jel osztják folytatójához. MNy LXXXVII, Bemerkungen zu zwei mißlungenen etymologischen Versuchen. FUF Felfogásbeli különbségek a magyar nyelvtörténet egyes kérdéseiben a magyar és finnugor nyelvtudományban. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. A magyar nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő Szűts László. Budapest, Wogulisch nalwa 'ans Ufer; flußabwärts'. In: Varia Eurasiatica. Festschrift für Professor András Róna-Tas. Szeged, Manfred Mayrhofer: Etymologisches Wörterbuch des Altindoarischen 1. Band. Lief Heidelberg l. FUM 14/ (Ism.) Altkirchenslawische semantische und syntaktische Einflüsse in der altsyrjänischen Sprache. In: Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slawischen Sprachraum. Hrsg. László Honti usw. Amsterdam Atlana, Szófejtések: NyK XCI, Beiträge zu den iranischen Lehnwörtern der uralischen Sprachen. In: Szemerényi-Festschr. = Comparative-Historical Linguistics: Indoeuropean and Finno-Ugric. Ed. B. Brogyanyi and R. Lipp. Amsterdam Philadelphia, Adalékok a mordvin tízesbeli számnevek magyarázatához. In: Festschrift für Raija Bartens. MSFOu

20 Adalékok a zürjén nyelv orosz jövevényszavaihoz. In: 103 tanulmány Hajdú Mihály 60. születésnapjára. Budapest, (Névtani Értesítő 15.) Neuere Beiträge zu den juraksamojedischen Lehnwörtern in der syrjänischen Sprache. LU A permi '8' és '9' jelentésű számnevek eredetéről. In: Hajdú Péter 70 éves. Budapest, Óegyházi szláv szemantikai és szintaktikai hatás az ózürjén nyelvben. Budapest, 88 lap. (Oroszul: Sziktivkar, l). Szófejtések. NyK XCII, Komi. In: Encyclopedia of World Cultures. Volume VI. Russia and Eurasia/China. Eds. Paul Friedrich Norma Diamond. Boston, Il problema dei contatti linguistici uralo-indoeuropei. In: Incontri Linguistici 17. Trieste Udine, Mikko Korhonen NyK XCII, Aus Anlaß einer Rezension. FUF (Ism.) Válasz Vértes Editnek. Magyar Tudomány In: Zur Frage der uralischen Schriftsprachen. Szerk. Gábor Zaicz. Budapest, Az uráli-finnugor névszóragozás történetéből. NyK XCIII, (Németül: Zu der Geschichte des PU-PFU Kasussystems. Die Rolle der Koaffixe in der Herausbildung der Deklination. In: Lapponica et Uralica. Studia Uralica Upsaliensia , ) Még egyszer a finnugor *j (*Ç) múltidőjel osztják folytatójáról. NyK XCIII, Szófejtések. NyK XCIII, Nyelvünk és népünk identitástudata. In: Önismeretünk nyomában. Európa - Club A. K. Mikusev NyK XCIII, Zyrian texts. Studia Uralica Bd. 8. Wiesbaden, 144 lap. A protourális *-t többesjel eredete. In: Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szeged,

21 A hosszú magánhangzók rendszere az ősmagyar kor végén. In: Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Budapest, Kommentare zu dem Vortrag von Eugen Helimski Proto-Uralic Gradationn: Continauation and Traces. CIFU VIII/ Zur Herausbildung der uralischen Konjugation (Die Frage des Aspekts und Tempus). CIFU VIII/ A magyar alaktan uráli (finnugor) háttere. MNy XCII, Die Vertretungen der finnougrischen inlautenden Nasale im Mordwinischen (zur Frage einer phonologisch-morphologischen Alternation). FUM 18/ Über die Herkunft des ungarischen Wortes isten 'Gott'. LU A nem személyes névmási igei személyragjaink eredetéről. NyK XCIV, Die sprachliche Situation und die Probleme der Schriftsprache bei den Syrjänen. Specimina Sibirica A magyar nyelv helye a finnugor nyelvek között. In: Honfoglalás és nyelvészet. Főszerk. Györffy György. Budapest, Izés. In: Kiss Lajos-Eml # In: Moszkva, Samojedische und obugrische (ostjakische) Lehnwörter im Jukagirischen. Specimina Sibirica Őstörténetünk kérdései. Budapest, 68 lap. (Finnugor Füzetek 10.) Őstörténetünk kérdései. Budapest, 136 lap. Bereczki Gábor, a finnugor nyelvek kutatója. In: Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 7. Bereczki Gábor. Szerk. Bolla Kálmán. Budapest, Suomen tanner in: Oekeeta asijoo. Commentationes Fenno-Ugricae in honorem Seppo Suhonen sexagenarii 16. V MSFOu Aus der Entwicklungsgeschichte der permischen Sprachen (Einige kurze Exzerpte). In: Specimina Sibirica Zur Geschichte der finnougrischen Personalpronomina. LU The Origin of the Proto-Uralic Plural Suffix *-t. LU Isten szavunk eredete. MNy XCV, Zu den uralisch-jukagirischen Sprachkontakten. FUF

22 Díjak és kitüntetések Az Akadémiai Kiadó nívódíja Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. (1970.) A Magyar Tudományos Akadémia díja Zyrian Folklore Texts. (1983.) A Magyar Tudományos Akadémia díja Uralisches Etymologisches Wörterbuch. (megosztva, 1993.) A Munka Érdemrend bronz fokozata (1964.) A Finn Oroszlán Lovagrend parancsnoki fokozata Összeállította: Jancsó Katalin 22

23 KORTÁRSI MÉLTATÁSOK RÉDEI KÁROLYRÓL SZUBJEKTÍV-OBJEKTÍV SZAVAK RÉDEI KÁROLYRÓL Amikor e sorokat írom, elmúlt hét esztendeje, hogy az akkor 60 esztendős Rédeit köszöntöttük egy szép emlékkönyvvel. A szerkesztők megtisztelő felkérése folytán én voltam az, aki az emlékkönyv szerzőinek nevében köszönthettem őt. Most újra alkalmam nyílik, hogy egyszerre szubjektív és objektív képet vázoljak fel arról a több évtizedet magában foglaló kapcsolatról, amely kettőnk közt fennáll. Az arcképvázlat szubjektív, hiszen a kollegiális kapcsolatokon kívül baráti szálak is összefűznek minket. Éppen ebből következik, hogy nézeteltérés esetén kíméletlenül őszinték vagyunk egymáshoz, nincs kétféle, eltérő véleményünk szemtől szemben, ill. egymás háta mögött. Tehát az én szubjektív megítélésem szerint az objektivitás nem szenvedhet csorbát. Sokan ismerik és szeretik Rédeit, tudtommal sok kollégával ápol baráti kapcsolatokat azon országokban, ahol megfordult és ahol foglalkoznak finnugrisztikával. Messziről indult, egy kedves kis zalai településről, Kiskanizsáról, hogy aztán otthonosan forogjon a világban. Sokfelé megfordult, hol a távoli rokonok földjére ment, hogy európai ember számára kalandos körülmények közt hozzájáruljon a kutatók nemzedéke által végzett nyelvi és népköltészeti anyaggyűjtés sikeréhez, hol pedig számos nemzetközi rendezvényen, különféle egyetemeken adta elő a szakmánkat előbbrevivő feltevéseit és magyarázatait. Én közvetlenül természetesen csak a tudományos pályafutással összefüggő eseményeknek voltam többé-kevésbé tanúja, az indulásról tőle hallottam. Az a benyomás alakult ki bennem, egész életére pozitív hatást gyakorolt gyerekés ifjúkori környezete, a kis- és nagykanizsai évek, a piarista gimnázium elmeserkentő szelleme. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol magyar nyelvet és irodalmat, valamint finnugor nyelvészetet tanult Bárczi Géza, Pais Dezső, Zsirai Miklós és Lakó György vezetésével ben szerzett diplomát magyar szakon. Ugyanebben az évben következett be magánéletében egy olyan változás, amely kutatói pályáját is erősen befolyásolta: feleségül vette a sokunk által ismert és megszeretett Piroskát, aki áldozatos munkával és végtelen türelemmel teremtette meg azt a nyugodt családi hátteret, amely az elmélyült kutatómunkának elengedhetetlen feltétele. 23

24 Az egyetem után zökkenőmentesen indult a pálya, tanárainak ugyanis hamar feltűnt a tehetséges diák. Ismereteit aspirantúra keretében bővíthette, s így készítette el kandidátusi értekezését, amelynek tudományos vezetője (a később még engem is tanító) Lakó György professzor volt, és amelyet 1960-ban eredményesen meg is védett. Tárgya a zürjén és a votják nyelv névutórendszere volt: Die Postpositionen des Syrjänischen unter Berücksichtigung des Wotjakischen (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962). A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Finnugor Osztályára került dolgozni, amelynek munkatársa, majd később osztályvezetője lett. Bekapcsolódott az osztályon folyó etimológiai kutatásokba, amelyeknek eredménye A magyar szókészlet finnugor elemei ([MSzFE] Akadémiai Kiadó, Budapest, ) című etimológiai szótár. Nyilván itt és ekkor érzett rá az etimologizálás ízére, amely talán az egyik legkedvesebb (ha nem a legkedvesebb!) kutatási területévé vált. A szótári munkálat irányítója, Lakó György társszerkesztőként vonta be e munkába, így Rédei igen jelentős mértékben járult hozzá az MSzFE állásfoglalásainak megformálásához, sőt voltaképpen a vele párhuzamosan, részben szintén az Intézetben készült, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára című műnek (Akadémiai Kiadó, Budapest, ) uráli, finnugor és ugor eredetű címszavai is viselik áttételesen Rédei kezenyomát ben lett osztályvezető, s ugyanebben az évben védte meg akadémiai doktori értekezését, melynek témája szélesebb volt, mint amennyit címe (Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970) sejtet, ugyanis források alapján részletezi a zürjének és az obi-ugorok közti kapcsolatok történetét, továbbá figyelemmel van az osztjákban található zürjén jövevényszavakra is. Hosszú időn át a legrégebbi finnugrisztikai folyóiratnak, a Nyelvtudományi Közleményeknek technikai szerkesztőjeként ( ), majd szerkesztőjeként ( ) is tevékenykedett, éveken át szinte egyedül alakítgatva annak profilját. Tudományszervezői tevékenységet Bécsben is kifejtett: ban ő töltötte be az ottani Nyelvtudományi Társaság elnöki tisztét. A József Attila Tudományegyetemen évekig tartott vendégoktatóként előadásokat, amit a Bölcsészettudományi Kar kezdeményezésére az egyetem 1971-ben címzetes egyetemi tanári titulussal honorált. Úgy gondolom, életpályájának legméltóbb elismerése az volt, amikor 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta. Rédei életében nagy változást hozott az esztendő: az akkor már nemzetközileg elismert kutatót a Bécsi Egyetem meghívta és kinevezte az akkor alapított Finnugor Intézet élére rendes egyetemi tanárnak. (Némi csodálkozással vettük Budapesten tudomásul, hogy a nyugati szomszéd olyan sokáig szinte teljes közönyt mutatott a vele évszázadokon át kényszerházasságban élt magyaroknak és azok rokonainak nyelve iránt, de örömmel nyugtáztuk, hogy végülis Ausztriában is gyökeret ereszthetett a finnugrisztika, megindulhatott a magyar 24

25 szakos tanárok, a finnugorszakos kutatók képzése.) A két város közti földrajzi távolság minimális, akkoriban egymástól mégis fényévekre lévő két külön világban voltak, így ezentúl a budapesti kollégákat és Rédeit az ún. vasfüggöny választotta el egymástól. Rédei Károlytól nem kevés erőfeszítést követelt Bécsben a kedvező munkafeltételek megteremtése, kialakítása, az új kutatói és oktatói gárda összeverbuválása. Legnagyobb tette sokunk szemében minden bizonnyal az intézeti könyvtár létrehozása volt, amelyet szinte a nulláról kellett indítania. Persze kedvezett az időpont is: buktatókkal ugyan, de ez már a politikai enyhülés ideje (tulajdonképpen a kommunizmus nyilvánvaló agonizálásának a kezdete, csak akkor ezt meg nem sejthettük), az osztrák állam kellő anyagi fedezetet biztosított könyvvásárlásokra, a magyar és a finn kultúrpolitika irányítói is kötelességüknek tekintették a könyvtárépítéshez való hatékony segítségnyújtást. Az eredményről pedig bárki meggyőződhet, aki felkeresi a bécsi finnugor tanszéket (és ilyenek nem kevesen voltak az elmúlt negyedszázadban!): meglepően gazdag és egyre gyarapodó uralisztikai nyelvészeti, néprajzi, magyar, finn, észt stb. irodalmi anyagot találni, de nem hiányoznak a legfontosabb altajisztikai és indogermanisztikai munkák sem, jelezve a könyvtáralapító érdeklődését. Rédei még Budapesten, a Nyelvtudományi Intézetben alapozta meg és alakította ki tudományos profilját: az etimológia, a hangtörténet, a permi és az obi-ugor nyelvészet, az uráli nyelvek egymás közti kapcsolatai, az egyes uráli nyelvű népek és az oroszok, valamint a török nyelvű népek közti kapcsolatok nyelvi vetülete, az ősi uráli-indogermán érintkezések tekinthetők Rédei Károly legkedvesebb témáinak. Szívesen szólt hozzá mindig a finnugor (uráli) alapnyelv és a későbbi nyelvi állapotok morfológiai, szintaktikai problémáihoz is, köztük a különféle ősmagyar jelenségekhez, nyelvi változásokhoz. Érdeklődését azonban minden kétségét kizáróan az etimológia dominálja. Aligha van az uráli nyelvészetben e tudományágnak még egy olyan lelkes és sikeres művelője, mint ő. Jó okkal nevezte őt Hajdú Péter a tudomány doktora fokozat elnyerésért írott monográfiáját ismertetve hivatásos etimológusnak, akinek különös érzeke és tehetsége van etimológiai összefüggések felismerésére és kibogozására. Csak a Szófejtések című, a Nyelvtudományi Közleményekben publikált sorozatában közel 300, részben vagy egészben új etimológiát közölt, vagy legalább lényeges (hangtörténeti, jelentéstani stb.) megjegyzéssel egészítette ki az egy-egy szóra vagy szócsaládra vonatkozó ismereteinket; az egyéb közleményekben elhelyezett etimológiai észrevételei becslésem szerint meghaladják a fenti mennyiséget. Persze nem a számok a lényegesek, hanem az, hogy a szakmai közvélemény ezeknek túlnyomó részét el tudja fogadni helyesként. Az a mű is etimológiai, amely Rédei nevét minden kétséget kizáróan a legbiztosabban megörökíti és az uralisztikán túl is ismertté és megbecsültté teszi: az Uralisches Etymologisches Wörterbuch címűről ([UEW] Akadémiai 25

26 Kiadó Otto Harrassowitz, Budapest Wiesbaden, 1988) van szó, amelynek több szócikke tőle származik, ő volt az irányítója, szerkesztője, így kétségtelenül a végső megformálás is az ő kezemunkája; az egyes vitás kérdések eldöntésekor az ő véleménye volt a döntő (sohasem volt könnyű vitapartner, mindig szenvedélyesen képviselte álláspontját, és ha valamiről sikerült meggyőznünk, akkor azt szívósan kiharcolt sikerként értékeltük). A nyelvek közti kapcsolatok, a jövevényszó-kutatások iránti érdeklődését nemcsak etimológiai jegyzetei bizonyítják, hanem a Zu den indogermanischuralischen Sprachkontakten (Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1986) című munkája is, amelyben az addigi szakirodalom és saját kutatásai alapján keresett választ olyan kérdésekre, mint pl. az uráli nyelvek indogermán jövevényszavainak periodizálása, a legrégibb kapcsolatok lehetséges időpontja és helyszíne, a jövevényszavak hangtani problémái. Ezt a mind az uralisták, mind az indogermanisták számára hasznos művet a már említett etimológiai szótár (UEW) anyagára és tanulságaira támaszkodva, azokat újra gondolva és bővebben kifejtve adta közre. A Volga Káma vidékének törökségi és finnugor nyelvei közti érintkezések, kapcsolatok kutatása is ebbe a sorba illik bele, amely azért is említésre érdemes, mert több tanulmányt is kiváló altajista kollégájával, Róna-Tas András szegedi professzorral közösen publikált e tárgykörből. A nyelvek közti érintkezések nemcsak a szókincsben hagynak nyomot, hanem pl. a mondattanban is. Rédeit e téren az orosznak (és az óegyházi szlávnak) a zürjénre gyakorolt hatása foglalkoztatta leginkább, amint ezt több tanulságos cikke és előadása is igazolja. Szívesen ment, amikor csak tehette, finnországi könyvtárakba dolgozni és a Szovjetunióban élő rokonok nyelvéből anyagot gyűjteni. Osztják és zürjén gyűjtései nemcsak tartalmas publikációinak számát gyarapították, hanem számára további, főleg etimológiai tanulmányok forrásává is váltak. Osztjákokkal csak Leningrádban találkozhatott, de a zürjéneket már lakóhelyükön is felkereshette, többször is, ami nem is volt kis jelentőségű esemény, ismerve a szovjet viszonyokat. Zürjénföldi útjai igen eredményesnek bizonyultak, két kötetben publikálta anyagát (Zyrian Folklore Texts Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978; Zyrian Texts Studia Uralica 8. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden, 1996), közülük az elsőért 1983-ban Budapesten Akadémiai Nagydíjjal tüntették ki. Osztják gyűjtése jóval kisebb, de pl. a kazymi osztják szövegeit és grammatikai vázlatát tartalmazó kötetet (Nord-ostjakische Texte Göttingen, 1968) gyakran forgatják az osztjakológusok. E sorok írója, mint már említettem, kissé elfogult Rédei Károllyal szemben, hiszen baráti kapcsolatban vagyunk egymással, amelynek gyökerei lassan már negyven évre nyúlnak vissza. Családi ismeretség révén vetődtem el Rédeihez, aki hozzásegített egyetemi kollégái révén ahhoz, hogy egyetemi je- 26

27 lentkezésemet csak a felvételi vizsgám eredménye alapján bírálták el, és hogy megfeledkeztek arról, hogy osztályidegen voltam. A bennem csak a mélyben szunnyadó finnugrisztikai érdeklődést Rédei hívta elő, tanáccsal és könyvvel, nem utolsó sorban pedig barátságos, megértő, emberséges viselkedésével. Miután sikerült bejutnom az egyetemre és elvégeznem azt, 1969-ben neki köszönhetően a Nyelvtudományi Intézetbe kerültem, az általa vezetett osztályra, ahol lassanként bekapcsolódhattam az Uralisches Etymologisches Wörterbuch munkálataiba. Nagyon kellemes, jó légkörű munkahely volt, ahol az idősebb kollégák türelemmel tanítgatták be a fiatalokat. A hol puhább, hol vadabb kommunista diktatúra idején az akadémiai kutatóintézetek egy része oázisnak számított, ahol viszonylagos biztonságban dolgozhattak olyan szakemberek is, akiket a hatalom birtokosai pl. az egyetemeken nem tűrtek meg. Szívesen emlékszem vissza az ott eltöltött időre, amely nemcsak az értelmes munkát foglalta magában, hanem olykor egy-egy közös programot is, hol szűkebb, hol nagyobb társaságban. Ilyenek voltak például az egy időben rendszeres havi közös vacsorák ( finnugor hétfő ), amelyeket Rédei Károly oly nagyon tudott élvezni, s amelyeken nem nagyon tűrte, hogy valaki is bármi miatt búnak eressze a fejét. Amikor 1974-ben távozott a Nyelvtudományi Intézet Finnugor Osztályáról, az már valójában egy lassú folyamat része volt: a régiek vagy meghaltak, vagy máshová kerültek, apránként szinte teljesen kicserélődött az osztály és maga a Nyelvtudományi Intézet is. Így persze megfogytak a kapcsolatok is, egyre inkább csak személyes-baráti szinten éltek tovább. Azt hiszem, Rédei bécsi évei alatt lett a viszonyunk barátibb, de amennyire tudom, nemcsak az én esetemben van így. Szívesen gondolok tehát vissza a Rédei osztályvezetősége alatt eltöltött évekre, hiszen a Nyelvtudományi Intézet számunkra a nyugodt munkavégzést, a jó közérzetet, mi pedig egymásnak a kellemes baráti-kollegiális légkört biztosítottuk. Kétszer is volt a főnököm: a budapesti évek után egy esztendeig Bécsben is, ahol vendégmunkás voltam. Minden súrlódástól mentes, talán harmonikusnak is mondható volt a mi együttműködésünk. Tapasztalataim szerint a bécsi Finnugor Intézetben is az a jó, kiegyensúlyozott, baráti légkör uralkodik, amely a budapesti Finnugor Osztályt is otthonossá tette. Rédeivel nem mindig és nem mindenben értettünk egyet. Nézetkülönbségeink mindig szakmai természetűek voltak. Sok kérdésről alapvetően másként vélekedünk, időnként kölcsönösen az az érzésünk, hogy érvelésünk egy szemléletes finn kifejezést használva ei mene perille. Én őt gyakran makacsnak érzem, ő meg nyilván engem Van, amikor sikerül valamelyikünknek meggyőznie a másikat, de az sem ritka eset, hogy csak félbeszakítjuk a vitát, mert lezárni úgysem tudjuk, hogy aztán a legváratlanabb pillanatban ismét összetűzzünk. Úgy hiszem, ez az ideális állapot, hiszen nem kell köntörfalaznunk, s tudjuk, a vita hevében még véletlenül sem lehet szándékosan bántó felhang. 27

28 Legtöbb írásunkat még kéziratban elküldjük a másiknak, hogy az publikálás előtt mondjon róla véleményt. Mindig szívesen fogadtam elismerő szavait, de kritikájának talán jobban szoktam örülni, hiszen vagy valami tévedésemet korrigálhattam neki köszönhetően, vagy pontosabban kellett megformálnom gondolataimat. Én az ő írásait azért olvasom szívesen (eltérően némely más kollégáéitól), mert világosan fogalmaz, semmi kétséget nem hagy nézeteit illetően, nem szokása a ködösítés, tanulmányainak címe pontosan megjelöli, miről olvashatunk bennük. Amikor a Rédei-Emlékkönyv számára írtam a köszöntőt, már realitás volt, hogy elkövetkezik számára a visszavonulás pillanata. Amikor pedig a Bécsi Egyetem arra kért fel, hogy vegyek részt a Rédei utódlásának gondjával foglalkozó bizottság munkájában, kissé mégis meglepőnek éreztem az idő gyors múlását. De még ez sem számít, ha még sokáig vitatkozhatunk, s a vita hevét egy-egy pohár finom nedűvel csillapíthatjuk! Honti László RÉDEI KÁROLY BÉCSBEN Rédei Károlyt 1974-ben hívták meg a Bécsi Egyetemre. Az induló boly tagjaként, az első négy hallgató egyikeként kezdettől fogva tanúja voltam és vagyok tanári és kutatói munkásságának (az érdekesség kedvéért: mind a négyen az egyetemen maradtunk, G. Böhm afrikanista, J. Reinhart szlavista, Dobó A. finnugrista lett, én pedig magyar irodalomtörténész). Az általános és összehasonlító nyelvészeti tanszék egy sötét, kicsi szobáját kaptuk meg, használhattuk a tantermet és néhány könyvespolcot. Budapestről megkaptuk Papp István hagyatéki könyvtárát, de leltározni és katalogizálni már magunknak kellett a több ezer ajándékkönyvet. Rédei tanár úr békés egyetértésben pecsételgetett, irogatott, ragasztotta az ex librist a hallgatókkal. Ő vásárolt bélyeget, radírgumit, ő vitte a dékáni hivatalba az iratokat. Azután egyszercsak lett titkárnőnk is, és nem telt bele három év: új, önálló intézeti helyiségekbe költöztünk a Berggasséba. Ezt, a polgári lakásból kialakított tanszéket ismeri a legtöbb látogatónk szerte a világból a finnugrisztika talán minden jelentős személyisége megfordult ott nálunk, hiszen több mint húsz évet dolgoztunk a Freud-ház tőszomszédságában. Azután ezt az intézetet is kinőttük, a látogatottabb órákat az egyetem főépületében kellett tartani, a beérkezett könyvek nagy részét pedig a földön tároltuk ban költözött a finnugor intézet a Régi Közkórház területén és épületeiből kialakított Campusra, erre a város szívében fekvő, csendes, zöld udvarokkal tagolt, idillikus szigetre. Könyveink számára a mi házrészünk- 28

In memoriam. Bereczki Gábor (1928 2012)

In memoriam. Bereczki Gábor (1928 2012) DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 19. DEBRECEN, 2012 In memoriam Bereczki Gábor (1928 2012) 2012. április 4-én váratlanul elhunyt Bereczki Gábor egykori tanárom,

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2003.9.23. HU 179 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

VIII. 53. Nagykőrösi és Dunamelléki Református Tanítóképző Intézet iratai (-1949)

VIII. 53. Nagykőrösi és Dunamelléki Református Tanítóképző Intézet iratai (-1949) Raktári helye: Nagykőrös, vk. terem, 76-77. polc a) Igazgatótanácsi és tanárszéki jegyzőkönyvek 1904-1947 0,12 fm b) Ügyviteli iratok 1889-1948 (-1949) 0,14 fm c) Anyakönyvek 1865-1946 0,14 fm d) Évkönyvek

Részletesebben

HONTI LÁSZLÓ. A finnugrista Kálmán Béla

HONTI LÁSZLÓ. A finnugrista Kálmán Béla 1 HONTI LÁSZLÓ A finnugrista Kálmán Béla Egy-egy életmű értékelésekor a feladatra vállalkozó szakember nehéz helyzetben találhatja magát, miként most én. Ennek az az oka, hogy érdeklődési körünk, ennek

Részletesebben

IN MEMORIAM. A finnugrista Kálmán Béla

IN MEMORIAM. A finnugrista Kálmán Béla A finnugrista Kálmán Béla Egy-egy életmű értékelésekor a feladatra vállalkozó szakember nehéz helyzetben találhatja magát, miként most én. Ennek az az oka, hogy érdeklődési körünk, ennek következtében

Részletesebben

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK UNGVÁR 1997 TARTALOM BEREGSZÁSZI JÁRÁS V Beregszász /EeperoBe Bakos/CBo6o,qa Szent László templom Bene/flo6pocinrm Jézus Szíve templom Bótrágy/EaTpaflb Szűz

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak. Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit

Részletesebben

HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke

HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke (a) Külföldön kiadott könyv vagy könyvrészlet 1975 1. System der paradigmatischen Suffixmorpheme des wogulischen Dialektes an der Tawda. Akadémiai Kiadó, Budapest Janua Linguarum,

Részletesebben

Negyedik házi feladat

Negyedik házi feladat Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Farkas Judit

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Farkas Judit SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Farkas Judit I. Személyi adatok Név: Farkas Judit Születési hely, idő:, 1979. 04. 01. Anyja neve: Mohai Margit Judit Személyi igazolvány száma: 335364SA Munkahely: MTA Nyelvtudományi

Részletesebben

Honti László. Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett

Honti László. Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett Honti László Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett 1996 nyarán távozott közülünk Lakó György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének professzora és sokáig vezetœje, a

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 21. Hajdú péter

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 21. Hajdú péter MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 21. Hajdú péter EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 2000 1 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Csepregi Márta

Részletesebben

./ (342) , ; -mail:

./ (342) , ; -mail: 2046 28 2008., 28.02.2008. 96-63-5905017458-04022010-089 4 2010. «.» 16 04 2010.»,.. 2010. ), :., 2.. 95/10-8. 20/10-9 : :., 2010. 20/10-9 2.. 20/10-9 3...4 1.....9 2.., 2 (1932-1941)...55 3. (1932-1941)...93...95

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 66. KERESZTES LÁSZLÓ

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 66. KERESZTES LÁSZLÓ MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 66. KERESZTES LÁSZLÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 2002 1 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

PAPP FERENC ÉLETRAJZA Kiefer Ferenc, Magyar Tudomány, 2002/2. 216

PAPP FERENC ÉLETRAJZA Kiefer Ferenc, Magyar Tudomány, 2002/2. 216 PAPP FERENC OLVASÓKÖNYV Szerkesztette: Klaudy Kinga Előszó: Kiefer Ferenc Bibliográfia: Bolla Kálmán A szövegek gondozói Cs. Jónás Erzsébet É. Kiss Katalin Fenyvesi István Hell György Hidasi Judit Kiss

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI A tanóra célja: Az óra a őstörténet és az annak kutatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Az őstörténet fogalmának feltárásával összefüggésben

Részletesebben

A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban

A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban Maticsák Sándor A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban Az uráli nyelvcsaládba tartozó népek 1 között mindössze három államalkotó található: a magyarság mellett a finnek (a finnt anyanyelvként

Részletesebben

Személyi adatlap Személyes adatok Petőcz Éva 1971

Személyi adatlap Személyes adatok Petőcz Éva 1971 név születési év intézmény neve doktori iskola Személyi adatlap Személyes adatok Petőcz Éva 1971 Wesley János Lelkészképző Főiskola Most kezdeményezés alatt álló theológiai doktori iskola adott-e már oktatóként

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

- - 2006. szeptemberétől

- - 2006. szeptemberétől - - Germanisztika alapszak - német szakirány mintatanterve - - 2006. szeptemberétől "A" típusú tantárgyak 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tantárgy neve Tantárgy kódja Heti Tantárgyfelelős Meghirdetés kontakt Félévi

Részletesebben

A hazai uralisztika és ezen belül a permisztika jelenéről és jövőbeli kutatási irányairól

A hazai uralisztika és ezen belül a permisztika jelenéről és jövőbeli kutatási irányairól A hazai uralisztika és ezen belül a permisztika jelenéről és jövőbeli kutatási irányairól Fejes László Az uralisztikai kutatás új irányzatai ELTE BTK Finnugor tanszék 2006. november 14. Vázlat Mi az uralisztika?

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.

Részletesebben

A kutatási eredmények ismertetése

A kutatási eredmények ismertetése Nyilvántartási szám: T 049158 A kutatási eredmények ismertetése A II. világháború után a kolozsvári nyelvészek nagyszabású népnyelvkutató munkát végeztek a romániai magyarság körében. Számos monográfiát,

Részletesebben

Honti László 70 éves *

Honti László 70 éves * Társasági ügyek 245 Honti László 70 éves * A születésnapi köszöntések legtöbbje a Nyelvtudományi Társaságban és egyebütt is rendszerint az ünnepelt pályájának, vele együtt legfontosabb életrajzi adatainak

Részletesebben

VIII. 52. Nagykanizsai Kegyesrendi Gimnázium iratai 1765-1948 Nagykanizsai Állami Gimnázium iratai 1948-1950

VIII. 52. Nagykanizsai Kegyesrendi Gimnázium iratai 1765-1948 Nagykanizsai Állami Gimnázium iratai 1948-1950 VIII. 52. Nagykanizsai Kegyesrendi Gimnázium iratai 1765-1948 Nagykanizsai Állami Gimnázium iratai 1948-1950 Nagykanizsai Irányi Dániel Gimnázium iratai 1951-1955 Elhelyezve: 34 1B 3-6, 1C 2-8, 1D 2-5

Részletesebben

Kornya László Bibliográfia Gragger Róbert (Aranyosmarót, 1867 Berlin, 1926) halálának 75. évfordulóján a megjelenés idõrendjében

Kornya László Bibliográfia Gragger Róbert (Aranyosmarót, 1867 Berlin, 1926) halálának 75. évfordulóján a megjelenés idõrendjében Kornya László Bibliográfia Gragger Róbert (Aranyosmarót, 1867 Berlin, 1926) halálának 75. évfordulóján a megjelenés idõrendjében Megemlékezések Gragger Róbert haláláról Dem Andenken Robert Graggers. Ungarische

Részletesebben

Változásmutató 2010. november válogatás

Változásmutató 2010. november válogatás Változásmutató 2010. november válogatás 6 Teljes listákat találnak a lemez Súgó/Hírlevél menüpontjában (pdf), illetve a hónapban megjelent, módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok szűkített címmutatóiban.

Részletesebben

Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program

Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program A program rövid bemutatása: A nagy kulturális örökséggel rendelkező Japán megértése csak Japán kulturális gyökereinek és fejlődési sajátosságainak

Részletesebben

Hunfalvy tudományos nyelvészeti folyóiratai

Hunfalvy tudományos nyelvészeti folyóiratai ZAICZ GÁBOR Hunfalvy tudományos nyelvészeti folyóiratai A legelső magyar folyóirat, amely alkalmanként nyelvészeti cikkeket is közölt, a Kassán 1788 és 1792 között napvilágot látott Magyar Museum volt.

Részletesebben

A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységét meghatározó jogszabályok

A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységét meghatározó jogszabályok A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységét meghatározó jogszabályok Törvények (2011.04.25.) Magyarország Alaptörvénye 1952. évi IV. 1959. évi IV. a házasságról, a családról és a gyámságról a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

B E L S Ő T Á J É K O Z T A T Ó

B E L S Ő T Á J É K O Z T A T Ó ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR B E L S Ő T Á J É K O Z T A T Ó 2014/2015. 10. szám Közérdekű közlemények A Kari Tanács következő ülésére 2015. június 18-án 14 45 órai kezdettel kerül sor a fszt. 4. számú

Részletesebben

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa június 24-i ülésének határozatai és jegyzőkönyve

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa június 24-i ülésének határozatai és jegyzőkönyve Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa 2010. június 24-i ülésének határozatai és jegyzőkönyve A KARI TANÁCS ÜLÉSÉNEK HELYE: ELTE BTK Kari Tanácsterem (Múzeum krt. 4/A) A

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK BENKß LORÁND. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 1999

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK BENKß LORÁND. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 1999 MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 6. BENKß LORÁND EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 1999 1 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra

Részletesebben

specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől

specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Magyar alapképzési szak ügyvitel kiadványszerkesztő specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Tantárgy neve Tantárgy oktató neve KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ALAPOZÓ ISMERETEK A KÖZÖS ISMERETEKET

Részletesebben

EMLÉKKÖNYVÜNK

EMLÉKKÖNYVÜNK EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák

Részletesebben

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége.

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. A rokon olyan személy,

Részletesebben

Hajdú Péter írásainak bibliográfiája

Hajdú Péter írásainak bibliográfiája Hajdú Péter írásainak bibliográfiája 1942 1. Frans Emil Sillanpää, Napsugaras élet. [Fordítás.] Franklin Kiadó. 1943 2. Kannisto. Magyar Élet 7/9: 30 31. 3. A Finnugor Társaság. Magyar Élet 7/11: 27 28.

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

MAJOROS CSILLA A BERLINI HUMBOLDT EGYETEM MAGYAR TANSZÉKÉNEK FELADATAIRÓL

MAJOROS CSILLA A BERLINI HUMBOLDT EGYETEM MAGYAR TANSZÉKÉNEK FELADATAIRÓL MAJOROS CSILLA A BERLINI HUMBOLDT EGYETEM MAGYAR TANSZÉKÉNEK FELADATAIRÓL 1.Ma a berlini Humboldt Egyetemen működő nagymúltú magyar tanszéknek (Fachgebiet Hungarotogie) elsődleges feladata a tolmács-fordító

Részletesebben

2001-ben végze Eötvös-kollégistaként. angol nyelv és irodalom szakán, majd 2006 júliusában

2001-ben végze Eötvös-kollégistaként. angol nyelv és irodalom szakán, majd 2006 júliusában B y G y F v v m y b E y u m y ( m ó ) y v b y v u m y m j 20. A j m : m y v 1 ü - b ü ó, v m y v - v ó y, m y j y v - u m y ü m j m v. A y v u m y y m u m y, ó ü v, m m m u m y. J, m b m ó b. A MTA 56

Részletesebben

KÁLMÁN BÉLA EMLÉKÜLÉS. Főszerkesztői bevezető PALÁDI-KOVÁCS ATTILA. Megnyitó beszéd

KÁLMÁN BÉLA EMLÉKÜLÉS. Főszerkesztői bevezető PALÁDI-KOVÁCS ATTILA. Megnyitó beszéd KÁLMÁN BÉLA EMLÉKÜLÉS Főszerkesztői bevezető A hazai nyelvészet hagyománya, hogy tudományterületünk neves képviselőinek jubileuma alkalmából tudományos emléküléseket szervezünk a Magyar Tudományos Akadémián.

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Kaposi Zoltán kaposi@ktk.pte.hu 06-72-501-599/23105

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Kaposi Zoltán kaposi@ktk.pte.hu 06-72-501-599/23105 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Kaposi Zoltán kaposi@ktk.pte.hu 06-72-501-599/23105 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: egyetemi adjunktus 1991-1994

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei FALK NÓRA A RÉNTARTÁS ÉS TERMINOLÓGIÁJA AZ ÉSZAKI LAPPBAN

Doktori (PhD) értekezés tézisei FALK NÓRA A RÉNTARTÁS ÉS TERMINOLÓGIÁJA AZ ÉSZAKI LAPPBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei FALK NÓRA A RÉNTARTÁS ÉS TERMINOLÓGIÁJA AZ ÉSZAKI LAPPBAN Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Finnugor Műhely

Részletesebben

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp JÁRÁSBÍRÓSÁG 6 354 3 2 92 259 141 220 22 336 Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?

É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros Magyar nyelvészeti

Részletesebben

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok A BA-záróvizsga nyelvtudományi tételsora amelynek alapján besoroljuk a magyar szakon a nyelvtudományi témájú szakdolgozatokat alapképzési témakörbe, illetve szakirányi témakörbe Alapkézési tételek HANGTAN:

Részletesebben

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A Kari Tanács április 10-ei ülésének határozatai és jegyzőkönyve

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A Kari Tanács április 10-ei ülésének határozatai és jegyzőkönyve Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A Kari Tanács 2014. április 10-ei ülésének határozatai és jegyzőkönyve A KARI TANÁCS ÜLÉSÉNEK HELYE ELTE BTK kari tanácsterem (Múzeum krt. 4/A,

Részletesebben

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères

Részletesebben

Kálmán Béla (1913 1997) professzor, a tanár

Kálmán Béla (1913 1997) professzor, a tanár Kálmán Béla (1913 1997) professzor, a tanár Kálmán Béla professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1913. február 28-án, a Kalevala napján született. Lakompakon (korábban Sopron vármegye, ma

Részletesebben

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS 1946-ban született Pécsett egy iparos család egyetlen gyermekeként. 1960-ban jelentkezett a Zipernowski Károly

Részletesebben

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány VIII. évfolyam 1-2. szám 2008. MIHALOVICSNÉ LENGYEL ALOJZIA Pannon Egyetem, MFTK, Germanisztikai Intézet alojzia@btk.uni-pannon.hu A nyelvterjesztési politika formái

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Beszámoló a Lóczy Lajos Országos Földrajzversenyről 2015

Beszámoló a Lóczy Lajos Országos Földrajzversenyről 2015 Beszámoló a Lóczy Lajos Országos Földrajzversenyről 2015 A 2014 októberében meghirdetett versenykiírás alapján február 5-ig 65 iskola regisztrált az ország minden részéből, ahonnan összesen 630 versenyző

Részletesebben

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010)

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) Pap Gyula Születési hely és idő: Debrecen, 1954 Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) TANULMÁNYOK, TUDOMÁNYOS FOKOZATOK Gimnáziumi

Részletesebben

Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál

Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 52 (2014): 7 11. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál I. Tisztelt Gyászolók! A végső búcsúvétel idején

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Szántay Antal Péter

Oktatói önéletrajz Dr. Szántay Antal Péter tudományos főmunkatárs Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1982-1987 ELTE (Budapest), történelem - német nyelv és

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből

ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből 110 A harmadik csoportot a Tarjányi-család kevésszámú irata alkotja. Az iratok főleg Tarjányi János és Ignáo Csanád, Arad és Temes megyében játszott szerepére vetnek világot. A jelenleg is Cégén lévő iratok

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

BA major szakosok nyelvészeti tárgyai (tanterv: MAGTANB2/ )

BA major szakosok nyelvészeti tárgyai (tanterv: MAGTANB2/ ) 1 BA major szakosok nyelvészeti tárgyai (tanterv: MAGTANB2/14-15-1) 1. félév (ősz) 2. félév (tavasz) Bevezetés a nyelvtudományba (előadás, 2 óra/ 2 BONB0303 BOALANB tanterv! Magyar nyelvészeti bevezetés

Részletesebben

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem!

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ha úgy hozza az élet, hogy irány Németország, Ausztria vagy Svájc, mert ott könnyebbnek látod az életet, akkor állásinterjúra akkor is

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete május 21.-i ülésére. Tárgy: Előkészületek Reguly Antal halálának 150.

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete május 21.-i ülésére. Tárgy: Előkészületek Reguly Antal halálának 150. ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. május 21.-i ülésére Tárgy: Előkészületek Reguly Antal halálának 150. évfordulójára Előadó: Kasper Ágota OKIB elnök Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013. DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

MAGYAR JOGTUDÓSOK MAGYAR. Hamza Gábor IV. ELTE EÖTVÖS KIADÓ

MAGYAR JOGTUDÓSOK MAGYAR. Hamza Gábor IV. ELTE EÖTVÖS KIADÓ Ungarische Rechtsgelehrte IV. Az olvasó a kiemelkedő magyar (magyarországi) jogtudósok életét és munkásságát bemutató sorozat negyedik kötetét tartja kezében. A sorozat első kötete 1999-ben, a második

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica

Részletesebben

Balatoni József. Jocó bácsi világa

Balatoni József. Jocó bácsi világa Balatoni József Jocó bácsi világa ELŐSZÓ Egy nagy vágyam teljesült azzal, hogy most ezeket a sorokat olvasod kedves Olvasó. Ennek két oka is van: egyrészt mert megjelent az első könyvem, másrészt mert

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail.com Tanulmányok: Alapfokú képzés: 1995 2004 Ráti Általános Iskola

Részletesebben

A pedagóguspálya választásának motivációi és dilemmái

A pedagóguspálya választásának motivációi és dilemmái A pedagóguspálya választásának motivációi és dilemmái Kertész Kata egyetemi hallgató ELTE BTK és PPK Bemutatkozás Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Részletesebben

Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül

Érzelmes utazás Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül PERSZONALIA Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül Mit ér(het) az ember, ha magyar frankofon vagy magyar anglofon író? Két nemzetközileg elismert, külföldön élő magyar

Részletesebben

VÉGH JÓZSEF (1912 1997)

VÉGH JÓZSEF (1912 1997) A HETVENES ÉVEK MAGYAR NYELVÉSZEI Pályaképek és önvallomások 49. VÉGH JÓZSEF (1912 1997) ELTE Fonetikai Tanszék 1997 1 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Andó Éva

Részletesebben

VÁLTOZÁSMUTATÓ 2012. JÚLIUS VÁLOGATÁS

VÁLTOZÁSMUTATÓ 2012. JÚLIUS VÁLOGATÁS VÁLTOZÁSMUTATÓ 2012. JÚLIUS VÁLOGATÁS Teljes listákat találnak a lemez Súgó/Hírlevél menüpont jában (pdf), illetve a hónapban megjelent, módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok szűkített címmu

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 21. DEBRECEN, 2014

DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 21. DEBRECEN, 2014 DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 21. DEBRECEN, 2014 Honti László: Magyar nyelvtörténeti tanulmányok Károli Gáspár Református Egyetem L Harmattan Kiadó, Budapest,

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 1. oldal 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény

Részletesebben

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK ELŐTANULMÁNYI RENDJE

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK ELŐTANULMÁNYI RENDJE 1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK A képzés célja: A képzés célja magas szintű tanárképzés a középiskolai magyar nyelv- és irodalomoktatás számára, illetve szakemberek képzése a humán kultúra különböző területeire.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: dr. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA (lánykori név: Rausch Petra) Családi állapot: házas Születési hely, idő: Komló, 1984.03.04. Cím: 7300 Komló, Damjanich u. 13. Telefonszám:

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba

Bevezetés a nyelvtudományba Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 56. PUSZTAY JÁNOS

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 56. PUSZTAY JÁNOS MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 56. PUSZTAY JÁNOS EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 1998 1 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra

Részletesebben

Varga Judit Saarinen Sirkka: Veikö kissa kielen? Finn-magyar frazeológiai szótár

Varga Judit Saarinen Sirkka: Veikö kissa kielen? Finn-magyar frazeológiai szótár SZEMLE, ISMERTETÉSEK 323 Varga Judit Saarinen Sirkka: Veikö kissa kielen? Finn-magyar frazeológiai szótár Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba 2000. 347 o. Jogos igényt elégít

Részletesebben

Beszámolónkban a még 2001-ben megtervezett és nemzetközi együttműködésre is számító programunk várható eredményeit és ütemezéseit próbáljuk követni.

Beszámolónkban a még 2001-ben megtervezett és nemzetközi együttműködésre is számító programunk várható eredményeit és ütemezéseit próbáljuk követni. Zárójelentés Kutatási beszámoló Beszámolónkban a még 2001-ben megtervezett és nemzetközi együttműködésre is számító programunk várható eredményeit és ütemezéseit próbáljuk követni. A tervet időközben ugyan

Részletesebben