Kelet-magyarországi Biomonitoring Hálózat A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség LIFE -projektje
|
|
- Zsombor Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kelet-magyarországi Biomonitoring Hálózat A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség LIFE -projektje
2 TANÁRI FELKÉSZÍTŐ FÜZET LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004.
3 A projekt ismertetése LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt A városok lakosságát leginkább érintő környezetvédelmi probléma a levegő szennyezettsége. A legfontosabb légszennyező források az ipari üzemek, erőművek, fűtés és az egyre növekvő gépjármű forgalom. Az e tevékenységek során, ill. a másodlagos folyamatok eredményeként jelentkező káros légszennyező anyagok legfontosabb összetevői a kéndioxid, a nitrogén-oxidok, a nehézfémek, policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), az ózon és a lebegő szemcsés anyagok. Városaink légszennyezettségének jelenlegi állapotára a Környezetvédelmi Felügyelőségek által végzett emisszió mérések során, illetve az immisszió-mérő állomás mérései során keletkezett adatokból következtethetünk. Ezen adatok azonban a városoknak csak bizonyos részeire tekinthetőek mérvadónak. A városok területének teljes lefedéséhez számos, rendkívül drága és magas üzemelési költségű mérőállomás működtetésére volna szükség, ennek finanszírozására azonban még a Nyugat-európai városokban sincs lehetőség. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a műszeres mérések száraz adatai a lakosság számára igen keveset mondanak, nem érzékeltetik a szennyező anyagok emberre, állatra, növényekre vagy anyagi javakra gyakorolt káros hatásait. Az Európai Unió a csatlakozáshoz kapcsolódóan számos területen, így a környezetvédelmen belül is követelményeket támaszt Magyarországgal szemben. Az Unió elvárásai között szerepel többek között - a levegő minőségéről szóló irányelv (Framework Directive 96/62/EC) alkalmazása Magyarországon, ezen belül a levegőminőségi monitoring rendszer tökéletesítése és bővítése. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) az Európai Unió országaiban már létező biomonitoring hálózat mintájára olyan rendszert hozott létre, mely Kelet-Magyarország nagyvárosaiban működve nyújt információt a levegő minőségéről. Ez a hálózat alacsony költségek mellett nagy lefedettséget biztosít, és lehetőséget teremt a lakosság és a döntéshozók számára ahhoz, hogy kellő információ birtokában maga is alakítsa környezetének minőségét. A hálózat kialakításában a TIKÖFE mellett Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged és Békéscsaba önkormányzata, valamint az érintett városokban működő, a környezetvédelem területén jártas civil szervezetek vesznek részt. A program finanszírozásának érdekében a TIKÖFE és partnerei, közösen nyújtottak be pályázatot az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiírt LIFE Environment program felé. A projekt teljes költsége Euro, melyhez az Európai Bizottság, mint partner Euroval járul hozzá. A pályázat sikeres elbírálását követően tavaszán indult meg a hálózat kiépítése. A projekt megvalósításában alkalmazott növényeket és módszereket, illetve a mért szennyezőanyagok típusait mutatja be az alábbi táblázat: A projekt során alkalmazott növények és módszerek Fák levélfelszínének analízise (ICP, GCMS) Tömegmérés Dohány (BEL W3 klón) Angolperje Mért szennyezőanyagok típusai Nehézfémek, PAH Por Ózon Kén-dioxid 1
4 2002. májusában valamennyi partner város területén reprezentatív helyen az ózon terhelés kimutatására alkalmas speciális dohánynövényeket helyeztek ki iskolákban és más közintézményekben. Az iskolákban lévő növényeket a gyerekek gondozták, nevelték, figyelték a leveleken végbemenő változásokat. A növények levelén megjelenő foltok, azok száma és kiterjedése jellemezte az ózon terhelés mértékét. A vegetációs periódusban a növényeket a szakemberek havonta cserélték és értékelték. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a városok ózon terhelése közepes. Köszönhetően a közlekedés által előidézett magasabb NO koncentrációnak (mely az ózon bomlását idézi elő) a város külső részén, magasabb terhelés volt kimutatható mint a városközpontokban. A városok levegőjének porszennyezettsége, annak összetétele a város fáinak leveleire kiülepedő por kémiai analízisével követhető nyomon. Ezek a vizsgálatok ez év júniusában indultak. A kiülepedő por kémiai vizsgálata egyértelműen kimutatta az ólom jelenlétét, mely annak ellenére jelen van a városok levegőjében, hogy ma már kizárólag ólommentes benzint forgalmaznak. Megállapítható, hogy az ólom a közlekedési útvonalak mentén, az útszegély porában akkumulálódik, majd az időjárás függvényében újra bekerül a légtérbe. Bioindikáció a környezeti állapot figyelésére A környezet minőségét meghatározó tényezők és változások ellenőrzésére és felügyeletére a fizikai és kémiai mutatók mérésén túlmenően az élő szervezetek, mint bioindikátorok vizsgálata is alkalmas. A bioindikátorok lehetnek: akkumulációs indikátorok: melyekben a környezetbe jutó anyagok felhalmozódnak észrevehető élettani hatás nélkül relatív indikátorok: melyekben a környezetbe jutó anyagok már kis mennyiségben is anyagcsere-változásokat váltanak ki A bioindikációs vizsgálat lehet passzív, ha a kiválasztott indikátor jelen van az ökológiai rendszerben aktív, ha az indikátort szabványos formában be kell juttatni az ökológiai rendszerbe. A LIFE-projekt során alkalmazott módszerek: A levegő szennyezettségét aktívan jelző növények -ózonra érzékeny dohánynövény klónok (BEL W3 klón), illetve a kén-dioxidra érzékeny angolperje- alkalmazása. A por jellegű szennyeződések vizsgálata a kérdéses területen lévő fák leveleiről leoldott anyag kémiai analízisével. (Ez esetben a növényt, mint szubsztrátumot használjuk.) Ezzel a módszerrel a nehézfémtartalom és a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) mérhetők. Ezek a módszerek nem a helyszíni imisszió mérések helyett történnek, hanem azt kiegészítve látják el feladatukat. 2
5 Az alkalmazott módszerek előnyei: LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt működtetésük olcsóbb, mint az imisszió mérő állomások működtetése. a városonkénti két-három imisszió mérő állomással szemben jóval nagyobb lefedettséget biztosítanak, mivel mintavételi helyen történik a növények kihelyezése és a levélminták gyűjtése. látványosak, mivel a szennyezések okozta hatások a hétköznapi ember számára is megfogható formában jelennek meg. Az így nyert eredmények birtokában lehetővé válik a városok levegőminőségi térképének elkészítése, mely a városfejlesztési tervek kialakításában nyújthat segítséget a döntéshozók számára. Munkamegosztás a projekt résztvevői között: A LIFE- projekt várható eredményei: A városok zöldfelületeinek növekedése A városok levegőminőségi térképének elkészülése Ajánlások megfogalmazása a döntéshozók felé A légszennyezettség mértékét figyelembevevő városfejlesztési tervek létrehozása A módszer bemutatása és terjesztése A civil szervezetek, a városok, az oktatási intézmények és a környezetvédelmi hatóságok közötti kapcsolatok élénkítése A lakosság környezettudatának fejlesztése Tudományos szintű eredmények megjelenése 3
6 Légszennyező anyagok és hatásuk A Kén-dioxid (SO2) jellemzése: Színtelen, szúrós szagú gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas kéntartalmú kőszenet vagy kőolajat felhasználó erőművek szintén jelentős kén-dioxid források. Az ábrán a kén-dioxid kibocsátásért felelős fő forrásokat mutatjuk be. A kén-dioxid hatása: A kén-dioxid lényeges szerepet játszik a savas eső kialakulásában. A savasodást okozó anyagokat a légáramlat nagy távolságokra juttatja el. A légkörbe került kén-dioxid a nitrogén-oxidokkal együtt a csapadékkal savat képeznek. A jelenséget az élővilág savas eső formájában éli meg. A savas esők pusztítják a talajt, mivel kimossák a káliumot, a kalciumot és a magnéziumot, ezáltal a tápanyagot is a talajból. A fák élettartama rövidül, mivel a talajban hozzáférhetetlenné válnak a tápanyagok, viszont a mérgező 4
7 fémek könnyen felvehetőek lesznek. Az erősen savas kémhatású csapadék jelentősen befolyásolja természetes vizek minőségét és élővilágát. Savas körülmények között a vizekben megnő a mérgező higany, mangán, ólom vegyületek oldhatósága. A savas csapadék erősen korrodálja a városok műemlékeit, épületeit is. Terhelés Nehézfémek szennyezése A nehézfémek kibocsátásának veszélyessége mérgező hatásukból ered, amely már kis mértékű légköri, élővízi, illetve talajban történõ felhalmozódás esetén is komoly károsodást idézhet elő az élővilág táplálékláncában és az ember egészségében egyaránt, ugyanis a nehézfémek erősen kötődnek a szerves anyagokhoz, illetve kelát formájában abba beépülnek. Legszembetűnőbb tulajdonságuk kifejezett hajlamuk a fémkomplex vegyületek képzésére, és többnyire enzimaktivátorként fejtik ki hatásukat. A nehézfémterhelés szempontjából különösen veszélyes az ólom, a kadmium és a cink. Az iparágak közül elsősorban a kohászat, fémfeldolgozás, kerámia- és vegyipar juttat a levegőbe és vízbe nehézfémeket, az ólomterhelés további számottevő forrása a közúti közlekedés. A légkörbe kerülő arzén az ércek kohósításával, az energiatermeléssel és a cementipar tevékenységével függ össze. A légköri lebegő szilárd részecskék arzéntartalma nagyságrenddel haladja meg a földkéreg átlagos arzénkoncentrációját. A lebegő szilárd részecskék ülepedéssel kerülnek a talajra, majd onnan a talajvízbe, de környezethigiénés szempontból elsősorban az arzéntartalmú növényvédő szerek talajvízbe kerülése veszélyes. A légköri vanádium- és a nikkelkibocsátás túlnyomó többségét a hőerőművek adják (az összkibocsátás mintegy 70%-a), a fennmaradó rész ipari és közlekedési eredetű. Az energiatermelésen kívül a feldolgozóipar a közlekedéssel megegyező súlyú, jelentős nehézfémszennyező, nehézfém-kibocsátásának részaránya azonban 10% alatt marad. Az ólommentes benzin bevezetésével rohamosan csökkent a gépjárművek ólomkibocsátása. Ugyanakkor az ólmozott benzin ólomtartalmát is folyamatosan csökkentették ban a gépjárművek még 637 tonna ólmot bocsátottak a levegõbe, 1995-ben már csak 100 tonnát. Az ólom felhalmozódik a környezetben, ezért az elmúlt évtizedek szennyezése még hosszú ideig éreztetni fogja hatását. Az ólomkibocsátás alakulásában az közti időszak emelkedése után ben 5
8 ugrásszerű hanyatlás volt tapasztalható fõként a gépjárműpark megújulása, valamint az ólommentes benzin elterjedésének, illetve a benzin üzemanyag ólomtartalmának drasztikus csökkentése következtében után a csökkenés üteme jelentõsen mérséklõdött, de a csökkenés töretlenül folytatódott tõl megszűnt az ólmozott benzin magyarországi forgalmazása, ennek következtében a közlekedési eredetű ólomkibocsátás minimálisra süllyedt. Az elmúlt időszakban az ólomkibocsátás kiugróan nagy hányadát a közlekedés jelentette, míg az ipari eredetű kibocsátás abszolút értékét tekintve alig-alig változott. Állapot Főként közlekedési eredetű a talajra kerülő ólom, cink, réz és kadmium. A nagy forgalmú utak, de elsősorban az autópályák övezte méteres sávban az ólom- és a cinkkoncentráció tízszeres, a réz- és kadmium 2-4-szeres növekedése volt mérhető. Várhatóan az ólmozott benzin forgalmazásának 1999-tól történt megszüntetésével az ólomterhelés számottevően csökkenni fog. A bányászat és a bányatermékek dúsítása során keletkező zagy koncentráltan tartalmaz nehézfémeket, azért a meddőhányóban felhalmozott zagy a bányászati tevékenység befejezése után is komoly gondot jelenthet. A probléma nagyságát jól jellemzi, hogy Magyarországon közel hatezer bányaobjektum található, amelyek többségének művelésével ugyan már évtizedekkel korábban felhagytak, ám hozzájuk kapcsolódón mintegy három és fél ezer nyilvántartott meddőhányó létezik összesen egy milliárd tonna felhalmozott, különféle veszélyességű anyaggal. Mindemellett a hazai bányaobjektumokon kívül a Magyarországra érkező folyók vízgyűjtőjén lévõ külföldi bányalétesítmények közvetlen potenciális veszélyforrások (pl. romániai tiszai cián- és nehézfémszennyezés). A nehézfémek élettani hatásai: Vas, mangán A vas és a mangán létfontosságú elemek és kis mennyiségben az élő szervezetben is előfordulnak. Az emberi szervezetben levő vas háromnegyed része a hemoglobinban tárolódik, a vasionok a biokatalízisben és a szállításban, a mangán pedig a fotoszintézisben játszanak szerepet. A vizekben leggyakrabban előforduló szennyezők a vas és a mangán ionjai (Fe 3+ és Mn 2+ ), melyek elsősorban ízrontó hatásúak. Azonban a mangán nagyobb koncentrációban idegkárosító hatású, a cink nagyobb mennyiségben a növényzetet károsítja. Néha előfordul, hogy a vízvezeték csapjából sárgásbarna színű víz folyik. Ennek oka lehet, hogy a vízben oldott Fe 2+ és Mn 2+ ionokat ún. vas- és mangánbaktériumok Fe 3+ ionokká és MnO 2 -dá oxidálják. Cink A cink ionja (Zn 2+ ) a biológiai rendszerekben egyrészt enzimaktivátor, másrészt szerkezetátalakító ion. A szem kötőhártyájában is nagy a cink koncentrációja. A vizekben a cink is gyakori szennyező és fontos biológiai szerepe ellenére nagyobb mennyiségben káros hatású a növényzetre. 6
9 Kadmium A kadmium is a cinkcsoport tagja, ám a cinkkel ellentétben igen mérgező. A kadmium felhalmozódik a vesében és a csontképzési folyamat enzimjeit gátolja. Csontritkulást és nyálkahártya-károsodást okoz. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. A kutatások szerint a kadmium a fehérjékkel stabilis komplexet képezve gátolja azok hatását. A kadmium élettani hatását Japánban fedezték fel. Kadmiummal szennyezett bányavíz jutott rizsföldek közelébe, majd a rizssel bejutott az emberek szervezetébe. A kadmium által okozott betegséget Itai-itai kórnak nevezzük (japánul azt jelenti: nagyon fáj). Higany A kadmiumhoz hasonlóan a higanynak sincs biológiai szerepe, mérgező hatását többek között annak tulajdonítják, hogy könnyen kötődik tiol (-SH) csoportokhoz és alapvető biokémiai reakciókat gátol. A higany idegméreg, a halak és a tengeri emlősök testében feldúsul, így bejuthat az emberi szervezetbe is. A higany élettani hatását is japánok derítették fel egy súlyos havária során ban a Minamata -öbölbe egy acetaldehidet előállító gyár higanytartalmú szennyvize került. Az öböl környékén lakók szervezetébe a nyersen fogyasztott hallal és kagylóval került be a higany és súlyos szervi elváltozásokat, mozgásszervi problémákat, vakságot és az agysejtek elhalását okozta. Az emberekben felhalmozódott higany következtében évek múltán is világot láttak torzszülött csecsemők. A betegséget Minamata kórnak nevezték el. Ólom Az ólom zavarja az agyfunkciókat, a vérképző és kiválasztó szerveket, valamint elraktározódik a csontokban. A könnyen megmunkálható ólom vízvezetékcsövek csőrendszerének utolsó szakaszában jelen van. Az ólomcső felületén Pb (HCO 3 ) 2 réteg van. Ha a vízben több a szénsav, akkor ezt a réteget a víz Pb (HCO 3 ) 2 keletkezése közben oldja. A nitrogén-oxidok jellemzése: NO (nitrogén-monoxid) A NO nagy reakciókészségű, színtelen, vízben nehezen oldódó gáz. Különleges elektronszerkezetének köszönheti paramágneses tulajdonságát. Villámláskor is keletkezik a levegőben, oxigénnel könnyen NO 2 -dá alakul. Részt vesz a savas eső kialakulásában. 7
10 A nitrogén-monoxid biológiai hatásai : Sokáig úgy gondolták, a nitrogén-monoxid (NO) csak egy gyorsan elbomló, enyhén mérgező gáz, ami leginkább erős kémiai aktivitása miatt okozhat problémákat, köztudott volt az is, hogy a szervezetben nitritekké és nitrátokká alakul, ami aztán a vizeletben ürül. Az első figyelmeztető jel az volt, hogy a nitrát- és nitrit-mentes diétán tartott állatok vizeletében nem csökkent jelentősen ezeknek az anyagoknak a koncentrációja. A szervezetben tehát valamilyen módon folyamatosan keletkeznek. Így keveredett elsőként gyanúba a nitrogén-monoxid, hogy mégiscsak lehet valami szerepe a szervezetben. Hamarosan meg is találták a nitrogén-monoxidot készítő enzimet. A nitrogén-monoxid szintetáz (NOS) az arginin nevű aminosavat alakítja át citrulinná és közben nitrogén-monoxidot szabadít fel az ábrán látható módon: Ez a gáz a sejtek vizes közegében nem marad fent sokáig, 2-10 másodperc alatt elbomlik, könnyedén átjut a hártyákon, így bárhová eljuthat. Hatását tehát csak a keletkezési helye közelében képes kifejteni. Nitrogén-monoxid szintetáz enzimből rögtön hármat is sikerült azonosítani, melyek mind más és más helyen működnek. Az nnos az idegsejtekben aktív. Itt az nitrogén-monoxid ingerületátvivő anyagként működik. Szerepe van egyes nem akaratlagosan irányított izmok mozgatásában, a bélmozgás szabályozásában. A nitrogén-monoxidnak, mint ingerületátvivő anyagnak még a memória kialakulásában is jelentős szerepe van. Másfajta NOS működik az immunrendszer falósejtjeiben. Az inos csak akkor kezd el működni, ha a falósejt bekebelezett valamilyen kórokozót, akkor viszont hosszan, napokig működik. Az így termelt nitrogén-monoxid feladata, hogy elpusztítsa a betolakodót, és ezt, mivel igen aktív molekula, meg is teszi. Másfajta molekula az enos, amit az erek falában találhatunk meg. Az itt termelt nitrogén-monoxid elsősorban az erek simaizmaira hat, tágítja azokat. Ezáltal a nitrogénmonoxid csökkenti a vérnyomást, javítja egyes területek vérellátását. N 2 O (dinitrogén-oxid) A N 2 O az ún. kéjgáz, melynek bódító hatását először saját magán próbálta ki Humphrey Davy ( ) angol kémikus. A dinitrogén-oxid kellemes szagú, nehezen cseppfolyósítható, színtelen gáz. A kéjgázt már a XIX. században használták érzéstelenítésre fogászati beavatkozásoknál. 8
11 A dinitrogén-oxid biológiai hatásai: LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt A dinitrogén-oxid már jó ideje ismert, mint fájdalomcsillapító. Magyarul a kéjgáz nevet kapta, mivel nemcsak a fájdalmat csillapítja, hanem a hangulatot is emeli, az érzékeket is torzítja. Hangulatemelő hatása miatt kapta angolul a laughing gas (nevető gáz) nevet. Az említetteken kívül hatására még szédülés, pulzáló hallucinációk, csőlátás is kialakul. Tartós használata bénuláshoz és az idegsejtek roncsolódásához is vezethet. Hiába ismerjük már olyan régóta a kéjgázt, pontos hatásmechanizmusát csak néhány éve sikerült tisztázni. Mint minden drog, a dinitrogén-oxid is a központi idegrendszerre, az agyra hat. Itt is a fájdalomérzékelő pályákon gátolja azokat a sejteket, melyek az NMDA nevű ingerületátvivő anyagra érzékenyek. Az ismert drogok közül az alkohol, a PCP és a ketamin hat ehhez hasonló módon, nem véletlen, hogy sok hasonlóság felfedezhető a hatásukban is. A kéjgáz hatása, éppen gázállapota miatt gyorsan bekövetkezik és gyorsan el is múlik. Tartósabb használata a másnapossághoz hasonló tüneteket eredményezhet. NO 2 (nitrogén-dioxid) A NO 2 hozzájárul a szmog keletkezéséhez, az ózon és az igen mérgező peroxi-acetil-nitrát kialakulásához a fotokémiai szmog esetében. A nitrogén-dioxid biológiai hatásai: A NO 2 légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti. 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit. Savaseső A csapadékvíz kémhatása természetes körülmények között a benne oldott CO 2 miatt enyhén savas, ph=5,6. Az emberi tevékenység, az ipar, a közlekedés, valamint a hőerőművekben használt kéntartalmú barnaszén hatására nagy mennyiségű SO 2, NO és NO 2 kerül a légkörbe. Ezek az oxidok reakcióba lépnek a légköri ózonnal és vízgőzzel: NO + O 3 = NO 2 + O 2 2NO 2 + H 2 O = HNO 2 + HNO 3 NO 2 + OH* = HNO 3 NO + NO 2 + H 2 O = 2HNO 2 9
12 LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Az eső vagy hó révén ezek a savak a Földre jutva ún. savas eső formájában környezeti károkat okoznak. A savas eső ph-ja 3,6, de 2,6-os értékre is lecsökkenhet. Magyarországon a legsavasabb eső, amelynek meghatározták a kémhatását ph=3 volt. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a kémhatást milyen savak okozzák. A kénsav (H2SO4) illetve a salétromsav (HNO3) mind saverősség, mind a maró hatás szempontjából károsabb a kénessavnál (H2SO3) illetve a salétromossavnál (HNO2 ). A savas eső felelős a tavak savanyodásáért, az épületek, műemlékek károsodásáért. Becslések szerint a Föld szárazföldi területeinek kb. 10%-a vált savas eső következtében erdőből, termőföldből sivatagokká. A növényekben a savas eső roncsolja a klorofillt és ezek a növények elhullatják a leveleiket is. Los Angeles-i szmog - A fotokémiai nyári füstköd A talajközeli ózon és hatása Sokszor hallunk arról, hogy mekkora gondot jelent a Földünket körülvevő ózonpajzs vékonyodása, az ózonlyukak keletkezése. Ugyanakkor arról is egyre többet hallunk, hogy nyáron a forgalmas városok levegőjében kialakuló ózon igen veszélyes. Mi is az az ózon? Földünk légkörének körülbelül 20 térfogatszázaléka oxigén. Ezt a kétatomos (O2) formában előforduló gázt különböző baktériumok, algák szabadították fel kötött formájából a földtörténet 10
13 évmilliárdjai során. Azonban a stabil kétatomos formán kívül létezik az oxigénnek egy sokkal reaktívabb háromatomos (O3) változata is, mely jellemzően a magaslégkörben, a sztratoszférában kb km-es magasságban fordul elő, ahol a levegő ózontartalma eléri a 2*10-5 térfogatszázalékot is, míg az egész légkör 3*10-6 térfogatszázalék ózont tartalmaz. Ott helyben keletkezik O2-ből az ibolyántúli (UV) sugárzás hatására. A mai földi élet kialakulása szempontjából ennek a rétegnek, az ózonpajzsnak döntő szerepe van, ugyanis megvédi a bioszférát az élőlényeket elpusztító, nagy energiájú UV sugaraktól. Ezt az ózonpajzsot pusztítjuk már évek óta az aeroszolos palackok freonos hajtógázaival, a sugárhajtású repülőgépekkel, illetve a nitrogénműtrágyázás melléktermékeivel. A Déli-sark felett már veszélyesen elvékonyodik ez a réteg, és hasonló jelenség tapasztalható időnként az északi féltekén is. Az ózon kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. Folyékony állapotban sötétkék, szilárdan pedig ibolyaszínű. Igen erélyes oxidálószer, könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál, amivel tud. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra. Ózon a troposzférában Amikor először fedezték fel az ózon jelenlétét a troposzférában (alsólégkörben), úgy vélték, hogy a magasabb rétegekből áramlanak az alacsonyabb rétegekbe az ózon molekulák, és ez vezet a troposzférában való felhalmozódásukhoz. A jelenlegi elképzelések szerint a troposzférikus ózon részben a sztratoszférából származik, részben magában a troposzférában keletkezik. A troposzféra egészében az ózon biológiai forrásokból származó vegyületekből is képződik. Ebben az esetben az ózonképző nitrogén-monoxid a talajban végbemenő nitrifikációs folyamatok, illetve erdő-és szavannatüzek terméke. Tiszta trópusi levegőben az ózonkoncentráció 15 ppb (30 mg/m3) körüli, míg közép-európai vidéki levegőben a nappali középérték 40 ppb (80 mg/m3) körül mozog, szennyezett levegőben nem ritka a 100 ppb (200 mg/m3) körüli érték sem. (1ppb = 10-9 térfogatrész gáz 1 térfogatrész levegőre vonatkoztatva.) Talajközeli ózon mint veszélyforrás A negyvenes-ötvenes években a kaliforniai Los Angelesben a légszennyezés egy eddig ismeretlen, új formája tűnt fel. Ez a jelenség a londoni szmogtól eltérően nem télen, hanem nyáron, napsütéses időben, nagy gépkocsiforgalom esetén volt erőteljes. Fotokémiai szmognak nevezték el ezt a napsütés hatására kialakuló légköri jelenséget. Jellemző ilyenkor, hogy a levegő sárgásbarna színűvé válik, és a látótávolság lecsökken. A mérések kimutatták, hogy az új jelenség okozója nem más, mint az ózon. A talajközeli ózon koncentrációja nyaranta a múlt századi kétszeresére növekedett. Miután erre fény derült, vizsgálatok indultak annak feltárására, honnan is származik ez a növekedés. Mivel nagy gépjárműforgalom esetén mértek nagy ózonkoncentrációt, a gépkocsik által kibocsátott gázok átalakulásait kezdték nyomon követni. A jelenség kialakulásáért egyértelműen felelőssé tehetők a nitrogén-oxidok (nitrogén-monoxid: NO és nitrogén-dioxid: NO2), a szén-monoxid (CO) és a különböző szénhidrogének. Ezen anyagok elsősorban a gépkocsi-motorokból származnak. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza-égetés is. A fotokémiai szmog kialakulásához több összetett folyamat vezet. A folyamat reggel csúcsforgalom idején kezdődik, mikor is a járművekből nagy mennyiségű nitrogén-monoxid, szén-monoxid és szénhidrogén kerül a levegőbe. Délelőttre a nitrogén-monoxidból és a 11
14 szénhidrogénekből nitrogén-dioxid keletkezik, ami fény hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné (O). Délutánra az oxigénatom oxigénmolekulával (O2) reagálva ózonná (O3) alakul. Párhuzamosan az NO2-ból rendkívül mérgező peroxi-acetil-nitrát (PAN) és salétromsav is keletkezik. Az ózon hatása az élő szervezetre A troposzférikus ózon koncentrációjának emelkedése számos kedvezőtlen egészségügyi hatást idéz elő. Különösen veszélyesek, egészségkárosítóak, rákkeltők az ózon másodlagos termékei, melyek hasonlóan oxidatív szennyezők (ilyen például az erősen mérgező PAN, azaz peroxi acetil-nitrát, illetve a mérgező és rákkeltő aldehidek). Az ilyen anyagokat tartalmazó levegő izgatja az emberek, állatok szemét és nyálkahártyáját. Az ózon agresszív, oxidáló anyag. Mivel vízben csak mérsékelten oldódik, belélegzéskor mélyen lekerülhet a tüdőbe. Már rövid ideig tartó kitettség (magas ózon koncentrációjú levegőben való tartózkodás, is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. A tünetek azonban a kitettség megszűntével enyhülnek. Kísérletileg kimutatták, hogy 80 ppb koncentrációszint körül káros hatásai lehetnek. Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. A kitettség okozta kapacitáscsökkenés súlyosan érintheti azokat, akik már egyébként is csökkent tüdőfunkciókkal rendelkeznek - ez a helyzet például az asztmások esetében. Okkal feltételezhető, hogy a dohányosok is érzékenyek az ózonterhelésre. Mivel tüdőműködésük hatékonyságát a dohányzás már károsan befolyásolta, a legcsekélyebb további káros hatás komolyabb következményekkel jár, mint a nemdohányzók esetében. A napjainkban előforduló magas ózonkoncentráció ingerelheti a szemet is. Különösen azok vannak kitéve a kockázatnak, akik sok időt töltenek a szabadban és fizikailag nagyon aktívak, például akik valamilyen építési munkát végeznek vagy sportolnak. A gyermekeket is ebbe a kategóriába kell sorolnunk, mivel ők is igen sokat mozognak, és sok időt töltenek a szabad levegőn. Anyagcseréjük magas alapszintje és még nem teljesen kifejlett immunrendszerük szintén különösen érzékennyé teheti őket az ózonterhelésre. Kimutatták, hogy ha csak rövid ideig tartózkodnak ppb ózonkoncentrációjú levegőben, már az is károsan hat a tüdőműködésükre. Állatkísérlettek igazolták, hogy tartósan magas ózon tartalmú levegő belélegzése növeli a rák kialakulásának esélyét, bár ezt még emberre nem bizonyították. Ezen túl az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait. 20 ppb PAN-koncentráció esetén már néhány óra után foltosodni kezdenek a levelek. Gátolja a fotoszintézist, és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppm ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél. Többgyűrűs aromás szénhidrogének A többgyűrűs (vagy policiklikus) aromás szénhidrogének elnevezés alatt a két vagy több, kondenzált benzolgyűrűt tartalmazó különösen káros vegyületcsoportot érintjük. (Az angol levezésük - polyaromatic hydrocarbons - után PAH rövidítésük terjedt el.) Rákkeltő hatásuk miatt hat vegyületet sorolunk ide: 3,4. - benzipirén /benzo -a-pirén/ 3,4 - benzfluorantrén 12
15 1,12 - benzperilén 11,12 - benzfluorantrén fluorantrén indeno - /1,2,3-c,d/ - pirén. A természetes környezetbe a szén- és a kőolaj-feldolgozás, - felhasználás során kerülhet. A szerves anyagok tökéletlen égése során mindig keletkezik acetilén is; az acetilén további hevítése kátrányszerű termékeket eredményez; a kátrány karcinogén hatása pedig közismert. A főbb források, így a gázgyárak, kőszénlepárlók szén alapú energiaüzemek, kőolaj-finomítók, vegyipari üzemek, szilárd és folyékony tüzelőolaj fogyasztók, égetők. Az utcákból csapadékvízzel lemosott kátrányporok révén, diffúz módon is szóródnak. A természetben a nagyfokú kontamináció elsõsorban az antropogén hatások következménye. A többgyűrűs aromás szénhidrogének vízben oldhatatlanok, alkoholokban kismértékben, zsírokban, zsíroldószerekben jól oldódnak. A vizekben fõleg a lebegõanyagokhoz kötõdnek, ott lényegesen jobban felhalmozódnak. Talajban csaknem mindig elõfordul, átlagosan mg/kg tartományba. A többgyűrűs aromás szénhidrogének toxikus hatását is megfigyelték, ez azonban nem jelentős, ezek a vegyületek jelentősebb akut toxikus hatást nem mutattak. A karcinogén hatásuk viszont evidens, vízminőségi káros megítélésük elsősorban innen ered. A rákkeltő hatást, fõleg a benzpirénre tanulmányozták, mivel ez erősen karcinogén hatású. Így a benzpirén tartalom indexmutatóként is használatos a mintában előforduló összes többgyűrűs aromás szénhidrogén rákkeltő hatásának megítéléséhez. A PAH biológiai úton kismértékben bontható. A kommunális szennyvíztisztítás során - az ülepedés és a biológiai bontás együttes hatására - a PAH vegyületek kétharmada visszamarad. A szennyvíziszapban felhalmozódik, így annak égetésekor ismét a környezetbe jut. A felszínalatti vizekben - a kémiai stabilitás és a biológiai lebontáshoz szükséges mikroorganizmusok hiánya miatt - a PAH koncentrációja viszonylag állandó. KÉSZÍTETTE CSEMETE TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET ANTAL JÁNOS ÉS ANTAL JÁNOSNÉ antaljanos@tiszanet.hu, Telefon: 62/ , fax: 62/ , mobil: 70/
ÓRATERV. A LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat fóliasorhoz 2004.
ÓRATERV A LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat fóliasorhoz 2004. I. Óra eleji szervezés Az óra kezdete; hetesek felelősök jelentése,
RészletesebbenKelet-magyarországi Biomonitoring Hálózat. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) LIFE- projektje
1 Kelet-magyarországi Biomonitoring Hálózat A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) LIFE- projektje LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt A LIFE-projektben résztvevő
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
RészletesebbenForgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenLevegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018
Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018 Tartalom Hulladék fogalma Levegő védelme Háztartásokban keletkező hulladék Keletkező
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenVetélkedő II. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Vetélkedő II. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! LIFE 00ENV/H/000963 Kelet
RészletesebbenA levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.
1 A levegő A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék, forráspontja 190 C 0 körüli. A
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenÉlettelen ökológiai tényezők
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 4. előadás
Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenMi az ÓZON és hogyan hat?
Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenLevegıszennyezés nehézfémekkel Európában. Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár
Levegıszennyezés nehézfémekkel Európában Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár Toxikusak-e a nehézfémek? Elızmények: magas nehézfémtartalmú légtérben
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenA közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére
A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenKörnyezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.
Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenSZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL
FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET
RészletesebbenT I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály
T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenLégköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése
Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő tíz feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre.
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenTP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata
Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenTüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence
Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenA jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata
A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata Baranka Györgyi b Weidinger Tamás a Bozó László b Balázs Roland b Somfalvi-Tóth Katalin b a Eötvös Loránd Tudomány Egyetem b Országos Meteorológiai
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
Részletesebben1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL
1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?
RészletesebbenA mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció
A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)
RészletesebbenA foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai. Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens
A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens Üzemek telepítése Környezetkárosító hatások kivédése Építkezési típusok Területbeépítés Tájolás Épületek közötti
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenMit kell tudni az ASTAXANTHIN-ról? A TÖKÉLETES ANTIOXIDÁNS
Mit kell tudni az ASTAXANTHIN-ról? A TÖKÉLETES ANTIOXIDÁNS Az antioxidánsok olyan molekulák, melyek képesek eltávolítani a szabadgyököket a szervezetünkből. Ilyen az Astaxanthin is, reakcióba lép a szabadgyökökkel
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
Részletesebben2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.
Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:
RészletesebbenA csapvíz is lehet egészséges és jóízű?
A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? Dr. Radnai Ferenc 2/14/2014 1 Szennyezők a fogyasztási helyen A szennyezők forrása Elégtelen tisztítás Másodlagos szennyezés Szennyezők típusa Oldott anyagok Biológiai
RészletesebbenLÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI
LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI Nitrogén-dioxid Vegyjel és leírás Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenA feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter
A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.
RészletesebbenNemzetközi kémiai biztonsági kártyák - R mondatok
Nemzetközi kémiai biztonsági kártyák - R mondatok A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes 10 Kismértékben tûzveszélyes. 11 Tûzveszélyes. 12 Fokozottan
RészletesebbenHevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 223 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-49-3 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS
Részletesebbena NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1494/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A PAMET Mérnökiroda Kft. (7623 Pécs, Tüzér u. 13.) akkreditált területe I. az akkreditált területhez
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenAz Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenNem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.
Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű
RészletesebbenA Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.
A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenHatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás
Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi
RészletesebbenZaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu
Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
RészletesebbenORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK
ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es
RészletesebbenÚjpest levegőminőségének évi értékelése
Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelése Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelését a 6/2011 (I.14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011 (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
Részletesebben