Az EGER1357 számú a helyi iparűzési adóról ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén benyújtandó bevallási nyomtatvány kitöltési útmutatója.

Átírás

1 Az EGER1357 számú a helyi iparűzési adóról ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén benyújtandó bevallási nyomtatvány kitöltési útmutatója. (A nyomtatvány a január 1-jét követő adókötelezettségek bevallására szolgál, önellenőrzés benyújtására nem alkalmas.) Adóbevallásra kötelezett az az adózó, aki Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén - székhellyel, telephellyel nem rendelkezik és itt - építőipari, természeti erőforrás feltáró, kutató tevékenységet folytat, a tevékenység kezdetétől számított nap között vagy - egyéb ideiglenes jellegű vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül annak időtartamától. A bevallást a tevékenység megszüntetését követő 15 napon belül kell benyújtani a tevékenységvégzés helye szerinti települési önkormányzat adóhatóságához. Benyújtható elektronikusan az ügyfélkapun keresztül, illetve hagyományosan papír alapon is! Tisztelt Vállalkozó/Vállalkozás! Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 38. (6) bekezdésében, valamint a 175. (24) bekezdésében, illetőleg az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII.31.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 1. -ában kapott felhatalmazása alapján, az önkormányzati adóügyekre érvényes adóeljárási szabályokról szóló 58/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Öaür.) alapján, meghatározta a benyújtható nyomtatványok formáját és a benyújtás módját január 1-jétől a Közgyűlés elrendelte, hogy a helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését az önkormányzati adóhatóság felé az önkormányzat honlapján (ado.eger.hu) 1 közzétett nyomtatványokon kell teljesíteni. Az adóhatósághoz teljesítendő adókötelezettség, illetve más egyéb kérelmek benyújtása az önkormányzat által közzétett módon, évben elektronikus úton és hagyományos módon papír alapon - is teljesíthető. Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (továbbiak: MJVPH) lehetőség van az adóbevallások elektronikus úton történő benyújtására is, ami egyszerűsíti és gyorsítja az ügymenetet, ráadásul az adózóknak költségek nélkül történik az adminisztráció. A bevallást elektronikus úton az tudja benyújtani, aki ügyfélkapus regisztrációval már rendelkezik (vagy ilyet újonnan nyit). A bevallás sikeres elküldéséről az ügyfél visszaigazolást kap. Az elektronikusan intézhető ügyekről bővebben a város honlapján az Elektronikusan intézhető ügyek menüpont alatt tájékozódhat, ahol megtalálják nyomtatványainkat is. Célszerű az elektronikus formában történő benyújtás választása, ehhez az ügyfélkapus regisztráció egyszer szükséges, innentől már valamennyi ügy intézhető. Javasoljuk az elektronikus ügyintézés mind szélesebb körben történő alkalmazását, hiszen ez gyorsabb és elkerülhető a bevallás hibásan történő benyújtása is. Felhívjuk T. Adózóink figyelmét arra, hogy a helyi adókról szóló évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) pontjában nevesített vállalkozások* a helyi adókkal és más önkormányzat költségvetése javára megállapított adókkal, díjakkal kapcsolatos adókötelezettségeiket és egyéb más kérelmeiket, beadványaikat január 1-jétől kizárólag elektronikus úton nyújthatják be. 1 Az internetes keresőbe kell ezt beírni. 1

2 * Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha az iratot az adózó az adóhatóság honlapján (ado.eger.hu) közzétett számítógépes program segítségével tölti ki, állítja elő és a kinyomtatott iratot aláírva az adóhatósághoz benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz. Amennyiben az adózó helyett annak képviselője nyújtja be elektronikusan a teljesítendő adókötelezettséget vagy más egyéb kérelmet, úgy az első elektronikus ügyintézés időpontját megelőző munkanapon az erre rendszeresített papíralapú nyomtatványon köteles bejelenteni képviseleti jogosultságát az adóhatósághoz, illetve azt, hogy a képviseleti jogosultság tartalma mely adókötelezettségre, kérelem benyújtásra terjed ki. Ha az adóhatóság előtt az adózó nem kíván személyesen eljárni, a magánszemélyt a következő személyek képviselhetik: törvényes képviselő, valamint meghatalmazottként: ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt meghatalmazottként nagykorú alkalmazottja is képviselheti. A nem magánszemély adózó (jogi személy és egyéb szervezet) képviselői a következők lehetnek: a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (törvényes képviselő), meghatalmazottként: nagykorú tag, alkalmazott, jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Állandó meghatalmazottak az előzőekben említett meghatalmazott személyek lehetnek, kivéve magánszemély esetén a más nagykorú személyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet, kizárólag eseti meghatalmazással láthat el képviseletet. Az állandó meghatalmazás, megbízás a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. Az adóhatóság felhívja az adózók, képviselők figyelmét arra, hogy amennyiben a bevallást az ügyfélkapun keresztül, elektronikusan nyújtják be, e mellé az állandó meghatalmazást, megbízást is be kell nyújtani. A meghatalmazás, megbízás pdf. formátumban elektronikusan csatolható, ám az eredeti hitelesen aláírt példányt is be kell nyújtani az adóhatóságnál. A nyomtatvány EGER13MH néven megtalálható. I. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység és annak adófizetési kötelezettség 1. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység tartalma, fogalma Az iparűzési adókötelezettséget a Htv. és annak felhatalmazása alapján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi adókról szóló 12/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) állapította meg. A Htv. 35. (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). 2

3 Vállalkozási tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdés szerint az adó alanya a vállalkozó (meghatározása a kitöltési útmutató bevezető részében olvasható). A Htv a elkülöníti az állandó és az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységet: az (1) bekezdés szerint a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A (2) bekezdés alapján ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat (továbbiakban építőipari tevékenység) feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely, egyéb - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. A székhely és a telephely megállapítása során a Htv. rendelkezéseit kell figyelembe venni. A Htv pontja szerint székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Htv pontja szerint telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye függetlenül a használat jogcímétől, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát, b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található, bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik. A vállalkozó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet tehát kizárólag a Htv. szerinti székhelyén és/vagy telephelyén kívüli településen végezhet, valamely önkormányzat illetékességi területén. Az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség területi hatálya Magyarország területére korlátozódik, a vállalkozó ezen adójogviszonya csak belföldön jöhet létre. 3

4 2. Az adókötelezettség keletkezése 2.1. Építőipari tevékenység utáni adókötelezettség Az adókötelezettség keletkezéséről a Htv. 37. (2) bekezdés a) pontja 2 rendelkezik. Ennek megfelelően egy nem székhely, telephely szerinti településen akkor lehet ideiglenes jellegű (építőipari) iparűzési tevékenységről beszélni, ha a tevékenység végzésének időtartama a konkrét adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Előzőek alapján a tevékenység végzésének 31. napjától, folyamatosan vagy megszakításokkal, összesen a 180. napig áll fenn - egy adóévben legfeljebb 150 napig az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség. Arról, hogy melyik nap tekintendő az adózás szempontjából kezdő és befejező napnak, a Htv. 38. (2) bekezdése rendelkezik 3. Ennek megfelelően az ideiglenes jellegű (építőipari) iparűzési adóköteles tevékenység a felek között létrejött szerződésbe foglalt tevékenység megkezdésének napja és a teljesítés elfogadásának napja közti időtartam, annak minden egyes naptári napja, függetlenül attól, hogy pl. hét végén, munkaszüneti napon munkavégzés történt-e vagy sem Az ideiglenes jellegű egyéb tevékenység utáni adókötelezettség Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az általános szabályok vonatkoznak, azaz a Htv. 38. (1) bekezdése. Ennek megfelelően az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az ideiglenes jellegű egyéb iparűzési tevékenységre tehát nem vonatkoznak azok a speciális szabályok, mint az építőipari tevékenységre: az adókötelezettség tartama nem kötődik a szerződéses kapcsolat tartamához, a tevékenység időben nincs korlátozva a 31. és 180. nap közé és nem értelmezhető a 30 napos mentesség sem Az állandó jellegű iparűzési tevékenység keletkezése Az adóéven belül 180 napot várhatóan elérő építőipari tevékenység esetén a vállalkozónak a tevékenység-végzés megkezdésének napjától illetve éves szinten göngyölítetten a 180 napos ideiglenes építőipari tevékenységet meghaladóan a 181. naptól kezdődő 15 napon belül az EGER13BEJ sz. nyomtatványon az egri önkormányzati adóhatósághoz be kell jelentkezni az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalanyisága és adókötelezettsége miatt, egyben nyilatkozni kell az adóévi várható adóról is. Ez esetben az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben az adózó az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót megfizette és bejelentkezett az állandó jellegű iparűzési tevékenység alá, akkor a megfizetett átalányadó összege az állandó jellegű iparűzési adóba, annak bevallása során, beszámításra kerül. Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése 2.4. Teendők a 30 napot meg nem haladó építőipari tevékenység esetén Abban az esetben, ha a konkrét adóéven belül az egri önkormányzat területén az építőipari tevékenység időtartama a 30 napot nem haladja meg, nem keletkezik ideiglenes jellegű adókötelezettség, azaz az adózónak adóbevallást nem kell benyújtania és napi átalányt sem kell fizetnie. 3. Az adóköteles tevékenység megkezdésének bejelentése Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó eljárási kötelezettségeit (bejelentkezés, bevallás, adófizetés) a felek közti szerződésen alapuló tevékenység időtartama alapján (tevékenység kezdetétől a teljesítés elfogadása napjáig) kell meghatározni. 2 Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot 3 Építőipari tevékenység végzése ill. természeti erőforrás feltárás, kutatás esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. 4

5 Az Art. önadózással teljesítendő helyi adókra vonatkozó 19. (2) bekezdése alapján az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített EGER13BEJ számú. nyomtatványon kell teljesíteni. Fentiek alapján az építőipari tevékenységnek az illetékes önkormányzathoz történő bejelentését legkésőbb a felek közti szerződésben foglalt tevékenység kezdő napjától számított 15. napig kell a vállalkozónak megtennie. Előfordulhat, hogy a vállalkozó építőipari, erőforrás feltáró szakmai tevékenysége két adóévet is felölel, átnyúlik egyik évről a másikra. A Htv. 37. (2) bekezdés a) pontja szerint adóévenként kell értelmezni az adókötelezettséget, azaz az induló és az azt követő adóévben is külön-külön, előlről kezdve. Ebben az esetben is 15 napon belül, azaz január 15. napjáig kell bejelenteni az átnyúló adókötelezettséget az EGER13BEJ sz. nyomtatványon. Felmerülhetnek olyan esetek is, amikor az építőipari tevékenységgel foglalkozó, Eger MJV önkormányzata illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó, adott évben több alkalommal, esetlegesen időben párhuzamosan folytat Eger városában vállalkozási tevékenységet, akár egyazon, akár másik vállalkozóval kötött szerződés alapján. Ez esetekben is a bejelentkezést a tevékenység újbóli megkezdésének szerződésbe foglalt kezdő napjától számított 15 napon belül kell megtenni, az EGER13BEJ sz. nyomtatványon. Az egyéb ideiglenes iparűzési tevékenységnek Eger MJV önkormányzati adóhatóságához történő bejelentését is az adóköteles tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell a vállalkozónak megtennie, az EGER13BEJ sz. nyomtatványon. A hivatkozott jogszabály értelmében a vállalkozó a bejelentést minden egyes alkalommal köteles megtenni, amikor az egri önkormányzat illetékességi területén, akár ismételten tevékenységét újra kezdi. 4. Az ideiglenes iparűzési adó bevallása és megfizetése Az Art. 32. (1) bekezdése alapján, az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a megfizetés határidejével egyezően a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni az EGER1357 számú nyomtatványon. A tevékenység lezárását, mind az építőipari, mind egyéb tevékenység esetén, főszabályként minden egyes alkalommal külön-külön meg kell tenni. Ez alól egyetlen kivétel létezik, amikor az egri önkormányzat illetékességi területén időben párhuzamosan folyik építőipari munkavégzés. Az erre a speciális helyzetre vonatkozó bevallási szabály a II./ Kitöltési útmutató II. Bevallott időszak részben került részletesen kifejtésre. Az adóéveken átnyúló egybefüggő munkavégzés esetén az adóév utolsó napjától számított 15 napon belül, azaz a január 15-ig kell a december 31-ig elvégzett tevékenység vonatkozásában az adókötelezettséget teljesíteni. A munkafolyamat évben történő elvégzését természetesen annak befejezése napjától számított 15 napon belül majd be kell jelenteni, a megfelelő nyomtatványon. Az adóbevallás beadásakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy csupán az első 30 napot nem terheli adófizetési kötelezettség. Ilyen esetben az adózó az első alkalommal végzett tevékenység során veszi figyelembe azt, hogy az adókötelezettség a 31. napon keletkezik, a további tevékenységei során az adókötelezettséget a felek közti szerződésben foglalt tevékenység megkezdésének első napjától kell számításba venni. Ez esetben már nem kell azt vizsgálni, hogy a tevékenység a 30 napot eléri-e, akár néhány napos munkavégzés is ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet keletkeztet, hisz az adóév szintjén a munkavégzés Eger város illetékességi területén az első munkából adódóan a 30 napot már meghaladta. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. 5

6 Az Ör. 4. (2) bekezdése értelmében január 1-jétől Eger városában az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként forint. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység utáni iparűzési adó megfizetésének határideje a bevallási kötelezettség határidejével azonos. A befizetést az alábbi számlaszámra kell teljesítenie: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselőtestülete Helyi iparűzési adó számla II. Az EGER1357 számú a helyi iparűzési adóról ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén benyújtandó bevallási nyomtatvány kitöltési útmutatója. I. Tevékenység jellege: 1. építőipari, természeti erőforrás feltárás, kutatás; 2. Egyéb: A felsorolás előtti kockában X jellel kell jelölni azt a tevékenységet, amelyet az Ön vállalkozása az egri önkormányzat illetékességi területén a adóévben végzett. A kitöltési útmutató I.1. pontjában kifejtetteken túl az alábbiak segítenek az értelmezésben: I.1. Az építőipari tevékenység fogalmát a Htv pontja definiálja. Eszerint építőipari tevékenység a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere január 1-jétől hatályos (TEÁOR 08) besorolása szerint a ágazatokba sorolt tevékenységek összessége. A TEÁOR 08. besorolása szerint a ágazatokba tartozó tevékenységek: - épületek építése (épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése), - egyéb építmény építése (út, autópálya, vasút, híd, alagút, egyes közmű ill. vízi létesítmények építése), - speciális szaképítés (bontás, építési terület előkészítése; épületgépészeti szerelés, mint pl. villanyszerelés, víz, gáz, fűtés, légkondicionáló szerelés; befejező építés, mint pl. vakolás, épületasztalos munkák, padló- és falburkolás, festés; egyéb speciáli szaképítés, mint pl. tetőfedés, tetőszerkezet építése). Az ágazati besoroláskor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az építőipari tevékenységgel szorosan összefüggő egyes folyamatok, mint pl. az építészmérnöki tevékenység, műszaki vizsgálatok, elemzések készítése, nem tartoznak a Htv. hivatkozott jogszabályhelyén definiált tevékenységek közé. I.2. Egyéb sorban konkrétan nevesíteni kell az egyéb ideiglenes iparűzési tevékenységét. A vállalkozó egyéb tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, tevékenysége nem sorolható az építőipari tevékenységek közé és egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik a fentiekben értelmezett székhellyel, telephellyel. E körbe tartozik egyebek között, ha egy külföldi vállalkozás Magyarországon végez bevételszerző tevékenységet, mint pl. gépsorbeállítást; vagy filmforgatás valamely önkormányzat illetékességi területén. II. Bevallott időszak: év hó naptól év hó napig A bevallott időszak kezdeteként, figyelemmel a kitöltési útmutató A./ 2. és 3. pontjaiban kifejtettekre, azt a napot kell nevesíteni, amely: - Építőipari tevékenység, természeti erőforrás feltárás, kutatás végzése esetén a minden egyes munkavégzés megkezdése alapjául szolgáló szerződés szerinti kezdő nap. Például, ha szerződésben nevesített munkavégzés kezdete: napja, a bevallás II. pontjában kezdő napként ezt kell feltüntetni és nem az adófizetési kötelezettség keletkezését jelentő a tevékenység megkezdését követő napot. 6

7 Ha a vállalkozó az egri önkormányzat illetékességi területén párhuzamosan több szerződés alapján végez tevékenységet, az időben legkorábban megkezdett szerződés szerinti tevékenység megkezdésének a napja. Ha a vállalkozó tevékenysége két adóévet is felölel, folytatólagosan átnyúlik egyik évről a másikra, adóévenként kell értelmezni az adókötelezettséget, azaz az induló (2013.) és az azt követő adóévben (2014.) is külön-külön, előlről kezdve. Ebből akár az is következhet, hogy a szerződés szerinti munkavégzés bár meghaladhatja a 180 napot (amely egy adóéven belül állandó jellegű iparűzési tevékenységnek lenne tekintendő), azonban adóévenkénti számításkor a tevékenység jellege ideiglenes lesz. Az áthúzódó tevékenység bevallására évben kerül sor, amikor is a bevallott időszak kezdő napjaként et kell nevesíteni. - Egyéb ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység kezdő napja minden egyes esetben a tevékenység megkezdésének első napja. A bevallott időszak záró napjaként, figyelemmel a kitöltési útmutató I./ 4. pontjában kifejtettekre, azt a napot kell nevesíteni, amely: - Építőipari tevékenység, természeti erőforrás feltárás, kutatás végzése esetén a munkavégzés alapjául szolgáló szerződésbe foglalt megrendelő általi teljesítés-elfogadás napja. Ha a vállalkozó tevékenysége két adóévet is felölel, folytatólagosan átnyúlik egyik évről a másikra, adóévenként kell értelmezni az adókötelezettséget, azaz az induló és az azt követő adóévben is külön-külön, előlről kezdve. A évben kezdődő, áthúzódó munkát i záró nappal beadott bevallással kell lezárni. Az áthúzódó tevékenység bevallására évben kerül sor, amikor is a bevallott időszak kezdő napjaként et kell nevesíteni, majd a munka szerződés szerinti befejezésének napját (pl.: ) kell a évben beadandó bevalláson szerepeltetni. - Egyéb ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység zárónapja a tevékenység befejezésének napja, minden egyes esetben. Az egyéb tevékenység esetén tehát minden egyes tevékenységgel töltött naptári nap adóköteles, amely a konkrét adóéven belül lehet csak 1 nap, de lehet akár 365 naptári nap is. A bevallott időszak megadásakor az építőipari tevékenység esetén az adófizetés alól mentesített első 30 napos időtartamot is fel kell tüntetni (ennek elszámolására a III. pontban kerül sor). A párhuzamosan több szerződés alapján végzett építőipari tevékenység esetén a bevallási időszak megállapítása eltér a főszabálytól: ebben a speciális esetben a nem kell minden egyes szerződésről külön bevallást benyújtani: a bevallás kezdő időpontja az időben párhuzamosan futó, de legkorábban kezdődött szerződés szerinti munkakezdés napja, záró nap pedig az időben párhuzamosan futó, de legkésőbb záruló munka teljesítés elfogadásának napja. Ezzel teremtünk alapot annak a szabálynak, amely szerint az adóztatás naponként történik, függetlenül attól, hogy egy konkrét napon egy vagy esetleg több munkavégzés zajlott. Például: építőipari munkavégzést kezdett a vállalkozó Egerben, a szerződés szerinti munkakezdésének napja: Bár még ezt a feladatát nem fejezte be, de egy másik szerződésből adódóan egy másik munkát kezdett Egerben án. Az első munka befejezésének (szerződésbe foglalt teljesítés elfogadása) időpontja , míg a másik munkával án végzett, amely a szerződéses teljesítési nap. A bevallott időszak kezdete tehát: (első munkavégzés szerződés szerinti tevékenység-megkezdésének a napja), a bevallott időszak záró napja: (a párhuzamosan futó munkák közül a legkésőbb zárulónak a szerződésbe foglalt teljesítés elfogadási napja). Az első munka én zárult, azonban a vállalkozó án megkezdte a második munkáját is. A i időtartam alatt párhuzamosan zajlott az egri önkormányzat illetékességi területén az ideiglenes építőipari tevékenység, de az adóztatás naponként történik, és nem minden egyes munka minden egyes adóköteles napja alapján, ezért kell az egymást időben lefedő munkavégzések esetén a párhuzamos időszakokat csupán egyszer számolni és ez esetben a szerződéseket egybevonva bevallani. III. Az adó 1. A II. pontban szereplő időszak napjainak száma: nap A II. pontban bevallott teljes időszak napjainak számát kell beírni. 7

8 2. Az adóévi korábbi bevallás(ok)ban szereplő időszak(ok) napjainak száma nap A korábbi bevallásban/bevallásokban a III.1. sorban szereplő napok száma, göngyölítve től kezdődően. 3. Építőipari, természeti erőforrás feltárási, kutatási tevékenység nem adóköteles időtartama (adóévenként legfeljebb 30 nap) nap Ezt a sort csak az építőipari, természeti erőforrás feltárási, kutatási tevékenység végzéséről beadott bevallásban szabad kitölteni! Az évenkénti adóköteles napok számának számszaki egyezősége miatt minden bevallásban szerepeltetni kell 30 napot, amennyiben a tevékenység napjainak száma azt már elérte. 4. A korábbi bevallás(ok)ban szereplő időszak(ok) időtartamából azon napok száma, amely után az adót megfizették nap A korábbi bevallásban/bevallásokban a III.5. sorban szereplő napok száma, göngyölítve től kezdődően. 5. Adóköteles napok száma ( ) nap A III. táblázat 1. és 2. soraiban szereplő adatok összesített értékéből a 3. és 4. sorokban szereplő értékek kivonása után kapja meg az adóköteles napok számát. 6. Fizetendő adó (5. sor * Ft/nap) Ft Az adóköteles napok számát (III.5. sor) szorozni kell az egri önkormányzat illetékességi területén évre érvényes adómértékkel, azaz napi 5000,- Ft-tal. IV. Az adóalany adatai Minden sort, értelemszerűen, ki kell tölteni. Az adóalany adatai résznek egyezőnek kell lenni a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül beadásra került EGER13BEJ sz. bejelentő lapon feltüntetett adatokkal. Az esetleges egyeztetés miatt minden esetben kérjük a bevallás kitöltőjének telefonszámát, elérhetőségét is feltüntetni. V. Bevallás dátuma és aláírása Amennyiben nem elektronikusan nyújtja be az adóbevallást, úgy ügyeljen rá, hogy bevallása aláírás (vállalkozások esetében cégszerű) nélkül érvénytelen. Az adózó helyett könyvelője csak akkor írhatja alá a bevallást a vállalkozó helyett, ha erre képviselet keretében eljárhat. Kérjük, hogy a bevallási nyomtatvány másolatot, annak benyújtását, illetve átvételét igazoló bizonylatait 5 évig megőrizni szíveskedjék. Felhívjuk a T. Adózóink figyelmét arra, hogy a határidőn túl, hibásan benyújtott bevallás után mulasztási bírságot is megállapíthat az adóhatóság. 8

9 Az Art a alapján a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) a bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti. Tájékoztatjuk T. Adózókat, hogy a város honlapjáról (ado.eger.hu) a tájékoztató mellett a hatályos törvények, rendeleteink, alkalmazott bevallási nyomtatványaink és egyéb tájékoztató anyagaink is letölthetőek. A honlapon - QR-kód segítségével is behívhatóan - tájékozódhat: Ügyfélfogadási időpontok: Kedd: , Szerda: , Csütörtök: Levelezési cím: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adó Irodája, 3300 Eger, Dobó tér 2. Telefonszám: / Eger MJV Polgármesteri Hivatal önkormányzati adóügyekkel kapcsolatosan elérhető honlapja: ado.eger.hu ado@ph.eger.hu Köszönjük szíves együttműködésüket. Eger, január 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága 9