PEDAGÓGIAI PROGRAM Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, GYÜMÖLCS UTCA 15. TELEFON/FAX: 22/ , 22/ HONLAP: 1

2 AZ ISKOLA ADATAI Az iskola hivatalos elnevezése: Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája A Bugát Pál Középiskola székhelye: Székesfehérvár, Gyümölcs utca 15. Telefon/fax száma: 22/ , 22/ címe: bugattitkarsag@gmail.com honlapjának címe: Az intézmény fenntartója : Nemzetgazdasági Minisztérium Az intézmény besorolása: Közoktatási feladatot ellátó intézmény Az intézmény OM azonosító száma:

3 Tartalom I. NEVELÉSI PROGRAM BEVEZETÉS... 6 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Célok A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok A fenti célok megvalósításának stratégiája: A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 8 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Pedagógiai célok Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket:... 9 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészségfejlesztés általános elvei Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok Az egészségnevelés fontos területei: A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok Drogprevenciós stratégia A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI A közösségfejlesztés feladatai Együttműködési formák A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógus feladatai A pedagógusok helyi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök feladatai: A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGA AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATÁBAN A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A szülők részvétele a nevelési folyamatban Szülői szervezet A pedagógusok és a szülők Diákönkormányzat A pedagógusok és a tanulók AZ ISKOLA ÉS A PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TÍPUSAI ÉS SZABÁLYAI A tanulmányok alatti vizsgák típusai

4 Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Pótló vizsga Javítóvizsga A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Esélyegyenlőségi célok Az esélyegyenlőség megvalósításának színterei KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉS PROGRAMJA A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI Felvétel a kilencedik évfolyamra Átvétel más iskolából AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Záró rendelkezések II. HELYI TANTERV 1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM: A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE AZ EGYES ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULMÁNYI ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSI ELVEI Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei Az ismeretellenőrzés általános formái: A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái Alapelvek Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái Az értékelés szakterületenkénti elvei: Társadalomtudományi szakterület Idegen nyelvi szakterület Matematika, fizika szakterület Természettudományi szakterület Informatikai szakterület Egészségügyi szakterület Környezetvédelmi szakterület Testnevelés munkaközösség A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI INTÉZMÉNYÜNK ÁLTALÁNOS KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ KÉPZÉSBEN OKTATJA NÖVENDÉKEIT. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAGOT A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI Az iskola egészségnevelési elvei

5 Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok Az iskola környezeti nevelési elvei A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI A magatartás értékelésének elvei A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás iskolai elvei A fegyelmezés iskolai elvei EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK Kötelezettségvállalás AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS SZABÁLYAI A ÉVFOLYAMON AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ AZ EMELT SZINTŰ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A NAT ÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEIRŐL SZÓLÓ 40/2002. (V. 24.) OM RENDELET ALAPJÁN III. SZAKMAI PROGRAM 1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS: Elméleti képzés Gyakorlati képzés A SZAKMAI KÉPZÉS INGYENESSÉGE: FELVÉTEL RENDJE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL/ BESOROLÁS ELVEI SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYOK KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMA A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TÁRGYAT OKTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK HIÁNYZÁSOK KEZELÉSE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ELŐZETES TUDÁS BESZÁMÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON FELNŐTTOKTATÁS SZEPTEMBERE ELŐTT INDULT ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSEKRŐL: AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK: A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ÁGAZATONKÉNT, TAGINTÉZMÉNYENKÉNT EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK Kötelezettségvállalás Tantárgyi tudás értékelésének módja Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: Munkaruha, munkavédelmi cipő: Pályázatok: SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK LISTÁJA Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája számú SZP melléklet:

6 Amit az iskolában tanulunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös József) BEVEZETÉS I. NEVELÉSI PROGRAM A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolájában egészségügyi és környezetvédelmi szakágazatokban folytatunk képzéseket. A évfolyamokon az érettségire és a felsőfokú szakirányú továbbtanulásra felkészítés mellett nagy hangsúlyt kap a szakágazatos alapozó oktatás. Emellett indul öt évfolyamos nyelvi előkészítő osztály is, amely az első év után környezetvédelmi szakágazatra specializálódik. Az érettségi utáni szakképző évfolyamokon OKJ szerint egészségügyi és környezetvédelmi szakágazatban képez szakembereket nappali, felnőtt és esti képzés keretében. Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges ismeretek, kompetenciák. Iskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy illetve öt középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. Intézményünkben az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Ezekről a szakterületekről pedagógiai programunk részét képező szakmai programban található részletes leírás. Mindemellett ellátja az iskola a kötelező közösségi szolgálat elvégzéséhez szükséges jogszabályban előírt kötelezettségeket. Az iskola közszolgálatot lát el, társadalmi, regionális, megyei, járási és városi igényeket elégít ki. A közszolgálati feladatok mellett azonban megőrizzük a hagyományos értékközvetítő szerepet is. A régió, a megye, járás és a város igénye az iskolával szemben az, hogy olyan tanulókat képezzen, akik képesek beilleszkedni a társadalmi munkamegosztás rendszerébe, ismerik az erkölcsi értékeket, ezeket nem csupán megőrzik, hanem képesek továbbfejleszteni is őket. Ismerik a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit. Kialakítják magukban az önművelés igényét, embertársaikat tisztelik, a haza szeretetét fontosnak tartják. A dinamikusan fejlődő régió munkaerő-szükségletét konvertálható szaktudású fiatalokkal kell kielégíteni, tovább kell erősíteni a tanulók kötődését az iskolához, a városhoz, járáshoz a megyéhez, a régióhoz. A munkahelyek szakmailag jól felkészült, számítógépes ismeretekkel, biztos idegennyelv-tudással rendelkező, csapatmunkára alkalmas, a közösség érdekeihez alkalmazkodni tudó, a kulturált magatartás formáit ismerő munkaerőt várnak tőlünk. A szülők és a tanulók érdeke az, hogy az iskola készítsen fel az érettségi és a szakmai vizsgákra, adjon esélyt a felsőfokú továbbtanuláshoz, a minél sikeresebb felvételi vizsgához. A színvonalas oktatómunka mellett igénylik az iskola nevelőmunkáját is, a tanulók személyiségének fejlesztését. 6

7 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Célok A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolájának célja elősegíteni a tanulók harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni. Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskola oktatási célrendszerének középpontjába a magas színvonalú közismereti képzést, majd az erre épített szakmai képzést állítjuk. A tananyag átadása közben hozzásegítjük tanítványainkat, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok iránt, hogy azokat kritikusan megvizsgálva beépítsék addigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel elősegítve a későbbi folyamatos fejlődést, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére. Hozzásegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja. Elengedhetetlen, hogy ebben a folyamatban a megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), felismerjék, megbecsüljék és megszeressék. Célunk felfedeztetni diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. Tanulóink képességeit és adottságait mérlegeljük, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit alkalmazzuk. Céljainkat az alábbiak szerint összegezzük: biztosítani az általános műveltséget jelentő tananyag elsajátítását; felkészíteni tanulóinkat az érettségi vizsgára; megalapozni a közismereti tárgyak mellett a szakágazatos alapozó tárgyakkal a szakképző évfolyamon tanítandó szakmai tantárgyakat; átadni piacképes szakmai ismereteket; színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztást, továbbtanulást (kiemelten a szakirányú továbbtanulás); biztosítani az átjárás lehetőségét más iskolába; segíteni a személyiség teljes körű kibontakoztatását (tehetséggondozás és felzárkóztatás); továbbfejleszteni a tanulók készségeit és jártasságait; biztosítani az esélyegyenlőséget; a lemorzsolódásban veszélyeztetett tanulókat felzárkóztatni gyermekközpontúságot kialakítani az oktató-nevelő munkánk során; klasszikus értékeket közvetíteni a műveltség és az erkölcs területén; elfogadtatni a tudatos életvitelt, harmonikus személyiségfejlesztést; egészséges életmódra és tudatos környezetvédelemre nevelni; segíteni a tudatos fogyasztóvá válást A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok A tanuló személyiségének átfogó fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépíthető tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével: 7

8 Az értelem kiművelése: a megismerő képességek és az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, a tanulási módszertár kiépítése, a tanulási motiváció, a tanulás mint életprogram elfogadásának segítése, a kognitív kompetencia rutinjainak kialakítása. Szociális kompetencia fejlesztése: a szociális attitűdök és értékrend megszilárdítása, a szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Személyes kompetencia fejlesztése: egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szuverenitás és önértékelés képességeinek kialakítása, az egészséges éntudat fejlődésének segítése. Speciális kompetenciák kialakítása: a szakmai képzés alapozásához szükséges alkotóképesség fejlesztése, pályaorientáció, pályaalkalmasság felmérése, tudatosítása, a tehetség kibontakozásának segítése, valamint a digitális és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése A fenti célok megvalósításának stratégiája: a tananyagot magas szinten átadni valamennyi képzési szakaszban; megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi értékeket; erősíteni a közösségi érzést, hazaszeretetet, a humanizmust; kialakítani a másik ember iránti tiszteletet; kialakítani a tanulókban a felelősségérzetet, a felelősségvállalást; megismertetni az egyetemes kultúrát és kialakítani az európai azonosságtudatot; megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, a hagyományok továbbvitelére; megismertetni őket a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjával; kialakítani bennük a környezet, a természet védelmének, szeretetének fontosságát; megismertetni őket az egészséges életvitel jelentőségével, az önpusztító magatartás következményeivel (felvilágosítani a tanulókat a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól), az élet szeretetére nevelni; megismertetni a különböző családmodelleket; felkészíteni a családi szerepekre; megismertetni a családtervezés fontosságát; nevelni az örök emberi, erkölcsi értékek megbecsülésére A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. Eszközök és eljárások alkalmazása: előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; használják az infokommunikációs eszközöket; a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket (tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, tantárgy tömbösítés); a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy az segítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon törekszünk arra, hogy alkalmazzuk az egyén nevelésében és oktatásában az együttműködő (kooperatív) tanulástechnikákat és formákat; 8

9 sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; az sajátos nevelési igényű tanulók esetében specifikus fejlesztést, egyéni haladási ütemet alkalmazunk; tanításunk fő elve és teendője a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; a tanítási-tanulási helyzeteknek, a tanulásszervezési módoknak és értékelési eljárásoknak alkalmazkodniuk kell az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, hogy azok támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; a különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítanunk mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5. Pedagógiai célok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Ennek érdekében szervezzük iskolánkban a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók számára. Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalomnak az válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagógiai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult jórészt másutt és más körülmények között kialakult egyéniséggel érkeznek a középiskolába. Így első feladatunk a tanulók személyiségének megismerése, a középiskola életébe való integrálása, és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésünknek tartania kell Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: Az emberi méltóság tiszteletére nevelést: célunk, hogy tanítványaink tiszteljék embertársaikat, az egyének autonómiáját, képesek legyenek a másság elfogadására, és legyen önismeretből fakadó önbecsülésük. A konfliktusok megoldására nevelést: célunk, hogy képesek legyenek együttműködésre, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el az érdekérvényesítés társadalmilag elfogadott technikáit. Konfliktushelyzetben döntésük alapja az ismereteikből leszűrt, értelmileg és érzelmileg elfogadott szilárd értékrend, erkölcsi meggyőződés legyen. 9

10 Az egyéni kiválóságra nevelést: célunk, hogy a tanulók folyamatos önképzésre törekedjenek. Korunk követelménye a permanens ismeretszerzés, az önálló tanulás hatékony módszerének elsajátítása. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, ismerjék fel az emberi minőség és az életvitel minősége közötti összefüggéseket. A becsületre nevelést: célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a becsületes munka, a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. Becsületes életvitelükkel legyenek igényesek saját becsületükre, de másokét is segítsék megőrizni. Tudjanak erőszak nélkül a jóért, az igazért, a nemes célokért küzdeni. Világossá kell tenni számukra, hogy milyen nagy értéke van mások önzetlen szolgálatának, hiszen e nélkül nem létezhetne család, nemzet, emberiség. Célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. A fenti célok elérése érdekében az oktató-nevelő munka folyamatában kialakítandó készségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe: Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik. A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és műveltség alapfeltétele az oktatási célok elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának. A regenerálódás képessége a kulturált életformának és az egészséges életmódnak szükségletté válását jelenti. A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek, melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beilleszkedést. Ez a személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a játék és a munka változatos formáinak. A szabadidő igényes, kulturált eltöltési formáinak megmutatása, szembeállítása a kommersz tömegszórakoztatással a tanulók helyes értékrendjének kialakítását segíti elő. Ezek lehetnek a következők: természetjárás és országismeret (tanulmányi szemlék); színház-, kiállítás- és múzeumlátogatás, Operakaland; iskolai könyvtár használata; az iskola által szervezett kulturális programokon való részvétel; szakkörökön való részvétel; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztőinek közösségében való munkálkodás; kézműves tevékenység; a sportprogramokon való részvétel. Mindezek a foglalkozások tanévenként igény szerint a pedagógusok, a diákönkormányzat és a szülők segítségével megszervezésre kerülhetnek. 10

11 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1.7. Az egészségfejlesztés általános elvei A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon, honlapokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. Az iskola diákönkormányzata segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó segítő képzéseken. Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak és az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével javasoljuk kialakítani. A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük a mentálhigiénés prevenció megvalósulását. Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egészséges életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Legfontosabb alapelveink: Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára az egészséges életmód kapcsán. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását. Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a évfolyamon. Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. Az iskolánkba érkező tanulók tanulmányaik megkezdése előtt - 9. és 13. évfolyamok - pályaalkalmassági orvosi vizsgálatokon vesznek részt. Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatokon vesznek részt, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. 11

12 Kilencedik évfolyamra csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a kötelezően előírt pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt. Az alapelvek megvalósítását segítő programok: beszélgetések; előadások; szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.); írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.); sportprogramok; vetélkedők; részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken; fotó- és rajzpályázatokon való részvétel; szenvedélybetegség megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok Az egészségnevelés fontos területei: személyi higiénére nevelés; táplálkozás higiénéjének kialakítása; a baleset megelőzése; testtartásjavítás; testi nevelés; környezeti higiéné biztosítása; szabadidő helyes eltöltésére nevelés; szexuális nevelés A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára kötelező megszervezni a heti öt testnevelési órával a mindennapos testnevelést. Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben, szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki; a tudományos kritériumoknak megfelel; nemzetközileg összehasonlítható; egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel; Az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: o kardio-respiratorikus állóképességet; o erőt; o izom állóképességet; o testösszetételt. 12

13 A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0-20 pont igen gyenge pont gyenge pont elfogadható pont közepes pont jó pont kiváló pont extra A mérések célja: A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása. A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. Ennek érdekében feladatunk: elősegíteni az érzelmi fejlődést; elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást; fejleszteni az akaraterőt; fenntartani a harmonikus egyensúlyt önmaga és a környezete között; felismerni a szocializációs zavarokat, elősegíteni a beilleszkedést. Módszerek: jutalmazás-büntetés (reális énkép); közösségi helyzet kialakítása; követelés (feladatokban realizálódik); meggyőzés (szemléletformálás); alternatív feladatok; példamutatás; egyéni, csoportos foglalkozások. A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz Drogprevenciós stratégia Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak formálása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az 13

14 öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal, hogy segítséget kérhessenek tőlük. A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusoknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, iskolai diákönkormányzat tagjainak és az iskolai védőnőnek a bevonásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget, a témakört érintő cikkeket, szórólapokat helyezünk el a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. Intézményünkben 2000 óta német testvériskolai kapcsolat működik, amely az egészségnevelés színtereként szerepel. E kapcsolat a tanulók közös testmozgásával, versenyeivel kezdődött, az egészséges táplálkozás nemzeti sajátosságainak és az egészséges életmód kialakításának területén végzett kutatómunkával folytatódott. A drogprevenció is kiemelt témaként szerepel a partneriskolai kapcsolati együttműködésben. A közösségfejlesztés feladatai és az együttműködés formái A közösségfejlesztés feladatai A közösségfejlesztés feladata az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének főbb elemei a következők: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, múltját, értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ez az ismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek, elfogadóak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, népek, vallások, a másság iránt. Alakuljon ki a tanulókban pozitív hozzáállás a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrejött eredményeket, s ebben Magyarország szerepét. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében. Tanulóinkat aktív állampolgárrá kell nevelni. Fel kell készíteni őket arra, hogy a közéletben, a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, a kulturális közösség életében erőszakmentesen, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartásával, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásával hatékonyan, építő módon vegyenek részt. 14

15 A tanulókban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Ki kell alakítani a tudatos fogyasztói szokásokat. Fejleszteni kell a tanulók kommunikációs kultúráját, amely részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megismerésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés és véleményformálás áll. Mindezek az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják, de idetartozik a metakommunikáció alkalmazásának ismerete is. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon felhasználó fiatalokat kell nevelni. Fontos cél az egészséges életmódra nevelés. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Szükséges foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is. Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A közösségfejlesztésre megragadunk minden alkalmat, amelyet a tanórai, tanórán kívüli foglalkozások adnak. Ennek elsődleges színtere az osztályfőnöki óra, az osztálykirándulás, ahol a tanulók megismerkednek az iskolai szokásokkal, elvárásokkal. Célunk, hogy a diákok tanulják meg az együttműködés képességét, a csoport és az osztály érdekében. Tegyenek szert megfelelő önismeretre, sajátítsák el az önértékelés módját. Kihasználjuk az iskolai rendezvények összetartó erejét. Tanulóink legyenek aktív résztvevői az iskolai rendezvényeknek, házigazdái a nyílt napoknak, a pályaválasztási kiállításnak, ahol megtanulják a szervezés és lebonyolítás aprólékos munkája mellett azt is, hogyan kell képviselni az iskolát. Nagyon fontos, hogy tanulóink tudjanak alkalmazkodni egymáshoz és a lehetőségekhez. Szeretnénk még jobban erősíteni a közösségi tudatot, tanulóink legyenek büszkék az iskolájukra. Arra törekszünk, hogy legyen lehetőségük tenni az iskoláért, éljék meg az azonosulás örömét. Az iskolánk pedagógiai programjában rögzíti, mely évfolyamokon szervezi meg a közösségi szolgálatot és mely tevékenységi körökben: Lehetőség szerint 9. évfolyamon évi 5+5, 10. évfolyamon évi 20 és 11. évfolyamon évi 15+5 óra szolgálatot vállaljanak a tanulók. A választható tevékenységi területek a következők: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi Együttműködési formák Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermek személyiségének kedvező fejlődése. 15

16 Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: szülői értekezlet; fogadó óra; nyílt tanítási nap; írásbeli és elektronikus tájékoztató; előadások szervezése; pályaválasztási tanácsadás. A szülők részéről a következőkre számítunk: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken; ötletnyújtás az előadások (nevelési, közösségi stb.) témáihoz; őszinte véleménynyilvánítás; együttműködő magatartás; nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés; szponzori segítségnyújtás; közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, Gólyatábor, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben feladata: nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét; a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse; 16

17 segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat; előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására; egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat; a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről; a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával; a tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon; az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét; a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját; részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát; tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa; a jogszabályokban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse; pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken; a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel; koordinátorként, megbízás alapján közreműködik az ötven óra közösségi szolgálat iskolai és külső feladatainak ellátásában A pedagógusok helyi feladatai a tanítási órák megtartása; a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása; osztályfőnöki feladatok ellátása; iskolai sportköri foglalkozások; szakkörök vezetése; differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.); könyvtárosi feladatok; a tanulók munkájának rendszeres értékelése; érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása; kísérletek összeállítása; a tanulmányi versenyek lebonyolítása; tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése; a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői,) ellátása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; 17

18 a diákönkormányzat vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; a tanulók felügyelete óraközi szünetekben; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése; iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, és ezeken való felügyelet ellátása; részvétel a munkaközösségi értekezleteken; tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében; szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása; osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása; helyettesítő tanári feladatok ellátása; részvétel a közösségi szolgálat dokumentálásában; a igazgatói utasításra a tanulók kíséretének ellátása; a diákmozgalom tevékenységének segítése; a pályaválasztási tevékenység, pályaorientáció segítése Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök pedagógiai munkája során céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődésből adódó kötelezettségek elvégzése, megtartása. A tanulók megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: adminisztrációs teendők ellátása; szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása; közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen színtere. Célunk, hogy a tanulókban megfogalmazódott kérdések ne sikkadjanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők is, és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök akinek célja a tanuló sokoldalú megismerése és fejlesztése élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, báto- 18

19 rítsa a tanulók autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a tanulóknak, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyanoknak, amilyenek, hisz élettapasztalatukat, mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekednünk kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a kényes témákban is Az osztályfőnök feladatai: együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti az osztályközösség kialakulását; koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját; aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős); figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére; minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége, majd a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján, vagy esetleg elektronikus formában, fogadóórán rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről; ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat; figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát; tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére; részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét; megismerteti osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit, felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz; felelős az osztály termének dekorációjáért, arra törekszik, hogy a terem megjelenése legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel; figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulókat; közreműködik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv megvalósításában; rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban, figyelemmel kíséri a tanulók közösségi szolgálati óraszámát, regisztrálja azt a jogszabályban leírt módon. A mentor tanár feladatai: - A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. - 19

20 - A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti - - az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, - - a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, - - a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint - - a minősítő vizsgára való felkészülésében. - A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt cél a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása, a tanulók lemorzsolódásának csökkentése és a tehetséggondozás. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű tanuló; ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló; ac) kiemelten tehetséges tanuló; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Kiemelten tehetséges tanuló az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az iskolai oktatás feladata: a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése; az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése; a reális önértékelés kialakítása; a szorongás feloldása. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során a tanulók személyiségfejlesztésének, az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelésének hatékonyabbá, eredményesebbé tételét szolgálják más, tanórán kívüli tevékenységek. Mindez az iskolai életet színesebbé, mozgalmasabbá teszi, erősíti a diákok iskolához, a városhoz tartozásának érzését. Ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciált foglalkozásokra, a tehetség még hatékonyabb kibontakoztatására. 20

21 Ilyenek lehetnek a szaktárgyakhoz kapcsolódó szintfelmérések; diákkörök, szakkörök; sport- és tanulmányi versenyek; nemzetközi pályázati munkában való részvétel. Ezek lehetőséget adnak a tantervi ismeretanyag kibővítésére, a tehetségkutatásra, tehetséggondozásra, az országos versenyeken való részvételre, egyetemi, főiskolai tanulmányokra való előkészítésre. A kiemelkedő képességek felkutatását, kibontakozását szolgálják: a szakkör; a diákszínpad, az iskolai kulturális, szakmai és sportversenyei; a diákgála; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztése; az iskolán kívüli kulturális, tudományos, sportrendezvények; Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolába járó tanulók közül sokan olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyek nehezítik, akadályozzák az egészséges életvitelt, illetőleg az információ átadását. Azok a diákok, akik úgy érzik, és úgy viselkednek, mintha kirekesztenék őket az osztályközösségből; nem szeretik az iskolai tevékenységeket; feltűnően sokat hiányoznak, csavarognak; súlyosabb tanulmányi és viselkedési gondjaik vannak; sok iskolai kudarc éri őket; feltétlenül a szaktanárok, az osztályfőnökök figyelmére, sajátos gondoskodására szorulnak. Az iskolába belépő tanulók osztályfőnökei erre vonatkozó tapasztalataikat folyamatosan jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A szülőkkel való problémafeltárás és megoldás az osztályfőnök feladata is. Ennek érdekében a szülőt kell megkeresni. Amennyiben erőfeszítéseik kudarccal járnak, a tanuló az iskolapszichológushoz irányítható. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy szervi eredetű problémák akadályozzák a tanulást. Az ilyen jellegű problémákra vonatkozóan az osztályfőnököknek az első félévben szülői értekezletek alkalmával kell információt gyűjteni. Ezekre a diákokra minden pedagógusnak fokozottan kell figyelni. A tanulók év eleji, illetve egész évi folyamatos megfigyelésével kiszűrjük a magatartászavaros tanulókat. Tanulmányozzuk, információt gyűjtünk a családi háttérről, baráti kapcsolatokról, lehetőség szerint a szülő bevonásával. Magatartási zavarok adódhatnak a hagyományos családi keretek felbomlásából és a helytelen családi nevelésből. Fontos feladatunk, hogy az okokat feltárjuk, majd ezeket megismerve, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szülőket tájékoztassa a megfelelő nevelési módszerekről. Nevelési nehézség származhat abból is, ha a tanár és a tanuló közötti viszony nem megfelelő. A pedagógus fontos feladata, hogy az ilyen esetekre odafigyeljen, és a konfliktust feloldja. 21

22 Mentális okok miatt is lehet a tanulónak tanulási, magatartási zavara. A pedagógusnak fel kell figyelnie ennek testi és lelki jeleire. Az ilyen tanulók nevelésében legfontosabb a kiváltó ok megismerése, megértése, a diák támogatása, súlyosabb esetben iskolapszichológus segítségének kérése. Elsősorban a pozitív magatartási formák megerősítésével, és nem az elmarasztalási módszerekkel nevelünk. Intézményünkben a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek számára segítséget nyújt az iskola sajátosságát képező kommunikáció óra. Az órák lehetővé teszik, hogy a tanulók bátran beszámoljanak saját élményeikről, problémáikról, és bizonyos esetekben ehhez a csoporttól támogatást is kapjanak. Nagy szerepet játszanak továbbá a társas kapcsolatokat elősegítő mindennapi jelenségek kifejezésében (empátia, együttműködés, őszinteség, bizalom, tolerancia), valamint a személyiségfejlesztésben és társas készségfejlesztésben. Mindez a segítő foglalkozások nélkülözhetetlen eleme, hiszen hatékonyan segíteni másoknak csak fejlett személyiséggel rendelkező egyén tud, akinek viselkedése és társas kapcsolatai hitelesek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése a 9. évfolyamosok felmérésével kezdődik a tanév elején. A képességek felmérése az iskola mérési rendjének megfelelően történik. Az osztályfőnökök és a szaktanárok megismerik a tanulók tanulási szokásait, segítséget nyújtanak a helyes tanulási módok kialakításában, alkalmazásában. A szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, probléma esetén megbeszélést kezdeményeznek a szülővel. A szülő az ellenőrzőn és az e-naplón keresztül értesül a tanuló tanulmányi előmeneteléről. Az osztályfőnök gondok esetén megbeszélést kezdeményezhet a szaktanár és szülő között. A kiszűrt tanulók felzárkóztatásának lehetőségei: tanórákon: differenciált foglalkoztatás, egyéni motiválás; csoportbontás; az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése; tanulási technikák megismertetése a tanulóval, ezek minél szélesebb körű alkalmaztatása; megfelelő dokumentumok alapján mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól. A tanórákon kívül: felzárkóztatás; tanulás-módszertani tanácsadás; egyéni foglalkozások; továbbtanulás segítése, irányítása. Iskolán kívüli lehetőségek: a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása. Szakértői vélemény alapján egészségi, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanuló számára az intézmény vezetője a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja, hogy magántanulóként folytathassa tanulmányait. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatát figyelembe véve, a tanuló egyéni problémáját mérlegelve az intézmény-vezető dönt a felmentésekről. 22

23 1.19. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőtlenségét kívánjuk mérsékelni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész információk meglétét, ezért rendszeresen felhasználjuk a gyermekvédelmi rendszerünk működésének eredményeit, folyamatos megfigyeléseket végzünk, tájékozódunk a tanulók körülményeiről. A szociális hátrányok enyhítését segítő legfontosabb tevékenységeink: Ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy egyéb alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására. Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg, és éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de intézményünk biztosítani tud. Az átlagosnál többet vállalunk át a családok feladataiból az alábbi területeken: o pályaválasztás előkészítése és lebonyolítása, o a helyi, regionális és országos támogatások felhasználásával ösztöndíjak elnyerése, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, o a pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében (felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartása, tehetséggondozó foglalkozások indítása, próbavizsga). Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése. Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről. o A szociálisan rászoruló családok gyermekük tankönyveinek beszerzéséhez állami támogatásból származó anyagi hozzájárulást kapnak. o A menzai térítési díjak esetében a törvény alapján meghatározott kedvezményeket alkalmazzuk. Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel. Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok Az a tanuló, akinek 3,00 egész alatti a tanulmányi eredménye, illetve az előző tanévhez képest 1,1-et rontott tanulmányaiban a lemorzsolódás veszélye fenyegeti. Azon tanulóinkra, akik ebbe a kategóriába tartoznak a tanév során az osztályfőnök különös figyelmet fordít, és az éves osztályfőnöki munkatervben meghatározottak szerint jár el az esetükben Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben folyó pedagógiai munkával szemben alapkövetelmény, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, megteremtse a lehetőségeket tehetségének kibontakoztatásához, segítsen leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelemben való közreműködés minden pedagógus alapvető feladata és kötelessége. Az intézményben folyó ifjúságvédelmi munkát az intézmény-vezető közvetlen irányítása alatt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szervezi, fogja össze szorosan együttműködve az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Az iskola a mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó törvények alapján működik, jár el. Az iskola a probléma-észlelőrendszer egyik tagjaként köteles együttműködni az észlelőrendszer többi tagjával: 23

24 az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos és a házi gyermekorvos; a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat; a nevelési tanácsadó; a rendőrség; az ügyészség; a bíróság; a pártfogói felügyelő szolgálat; az áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek; a menekülteket befogadó állomás; a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek: tankötelezettség biztosítása; egészségnevelés; drogmegelőzés; bűnmegelőzés; szabadidős programok; hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szűrése. Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák: feltárás (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, magatartási, beilleszkedési és tanulási nehézségek); foglalkozások szervezése (felzárkóztatás, fejlesztő felkészítés); szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával. Megelőzési feladatok Időben fel kell ismerni a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulására utaló jeleket. Ezek tünetei és okai egyrészt a tanuló szocializációjának környezeti feltételeiből, másrészt viselkedési zavaraiból állapíthatók meg. Megelőzési tevékenységek az iskolában: felzárkóztató foglalkozások; diákkörök szervezése; szabadidős tevékenységek biztosítása; egészségnevelési programok bevezetése, fejlesztése; drogprevenció; bűnmegelőzési programok szervezése; ösztöndíjprogramokban való részvétel támogatása; szükség esetén (a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelzésére) az iskola intézményvezetője kérheti a tanuló kollégiumi felvételét. A pedagógus feladatai a megelőzésben A pedagógusnak nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét, fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, amit megkönnyít a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Fontos, hogy megtörténjen a tanítási folyamatban észlelt, és a napi oktatómunkában nem megfelelően fejleszthető, a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, képesség- és jártassághiányok felismerése és jelzése a szülőnek és a megfelelő szakembereknek: tanulási és teljesítményzavarok esetén iskolapszichológusnak, ill. Nevelési Tanácsadónak, 24

25 beilleszkedési és magatartási zavarok esetén iskolapszichológusnak; a családi élet funkciózavarai vagy a gyermek elhanyagoltsága esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az osztályfőnöknek kiemelt szerepe van a megelőzésben. Feladata a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése. Fontos, hogy az osztályfőnöki órákon megismerje a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait, segítse a társas beilleszkedési képességek javítását, folyamatosan figyelemmel kísérje a rábízott tanulók iskolai teljesítményét és egyéb iskolai tevékenységét. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Törekedni kell a tanulók családi helyzetének megismerésére: biztosítottak-e a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek (lakhatás, étkezés, ruházattal való ellátás). Tájékoztatni kell a szülőket azokról az eljárásokról, amelyek elősegítik gyermeke nevelését. Ezzel is hozzájárulva, hogy a gyermek szüleitől kapja meg azt a segítséget, ami az iskolába járáshoz, és az eredményes felkészüléshez szükséges (osztályfőnöknek jelző szerepe van a gyermek- és ifjúságvédő számára). Osztályfőnöki órákon meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy melyek a fejlődésükre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségüket károsító szerek veszélyei. A felvilágosító munka színvonalának emelése érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és a téma iránt fogékony tanulók és tanárok továbbképzéseken vesznek részt. Foglalkozásokat kell tartani az aktuális témákban. A továbbképzésen részt vevő tanulók felkészülésük után társaik körében végeznek egészségvédelmi megelőző munkát osztályfőnöki órákon. A felkészített tanárok kollégáiknak adják tovább az ismereteiket. Az osztályfőnöki órákon alkalmanként meghívott szakemberek tartanak előadást saját szakterületükről (rendőr, pszichológus, védőnő, orvos, környezetvédelmi szakember) ezzel is segítve a felvilágosító tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők megléte esetén jelezni kell a további beavatkozás szükségességét a megfelelő intézményeknek, és folyamatos kapcsolattartás útján figyelemmel kell kísérni az esetet annak megoldásáig. Az osztályfőnökök felmérik a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a potenciálisan veszélyeztetett tanulókat és a törvényes előírások alapján járnak el. Ha a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Ha a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra viszsza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Nevelési Tanácsadó véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarok felmerülésének gyanúja esetén a tanulót a Nevelési Tanácsadó szakemberéhez irányítja az osztályfőnök. Amennyiben a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján a tanuló beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzd, a kijelölt pedagógus fejlesztési tervet dolgoz ki gondozására a Nevelési Tanácsadó által meghatározottak alapján. A Nevelési Tanácsadó és az iskola között kapcsolattartó működik. Ha a családban átmeneti vagy tartós válsághelyzet alakul ki, akkor a pedagógus behívja a szülőket az osztályfőnökkel együttműködve; 25

26 jelez az önkormányzatok Gyermekjóléti Szolgálatának és a Családsegítő Központjának; kollégiumi elhelyezést kér a tanulónak a szükséges ideig, vagy vészhelyzetben családból való kiemelést javasol; pedagógiai jellemzést, környezettanulmányt készít a gyermekjóléti szolgálatnak; szükség esetén a szülők beleegyezésével a tanulót terápiás kezelésre irányítja. Az osztályfőnök aktívan szerepet vállal abban, hogy a rászoruló családok anyagi helyzetüktől függően kérelmükre étkezési és tankönyvtámogatásban részesüljenek. Az osztályfőnök szerepet vállal abban, hogy az arra jogosult tanulók ösztöndíj elnyerésének lehetőségéről, alapítványok által kiírt pályázati lehetőségekről értesüljenek, és pályázatukat helyes formában határidőre benyújtsák. Súlyos magatartási problémák esetén az intézmény-vezető kezdeményezi a Gyámhivatalnál a magatartási szabályok előírását, pártfogó kirendelését vagy más hatósági eljárást. Ha a tanuló mellé pártfogói felügyeletet rendeltek el, az osztályfőnök együttműködik a pártfogóval. A veszélyeztetettség tartós fennállása esetén kötelező a gyermekjóléti szolgálattal történő együttműködés. Ekkor a beavatkozások kezdeményezése elsősorban a gyermekjóléti szolgálat kompetencia és felelősségi körébe tartozik, az osztályfőnök pedig a folyamatban együttműködő partnerként vesz részt. A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában Iskolánkban tanuló valamennyi diák joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő iskolai döntések meghozatalában, jogszabályban meghatározottak szerint. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája egészét érintő alapdokumentumok pl. Házirend, PP, SZMSZ elkészítésekor, módosításakor a jogszabály adta diákjogokat (véleményezési jog) úgy gyakorolja az intézményi diákönkormányzat, hogy az osztályok egy-egy főt küldenek az intézményi szintű DÖK-megbeszélésekre, és ők a véglegesítés előtt egy héttel az átvett dokumentumot megismerve, véleményükkel, állásfoglalásukkal képviselik intézményeiket. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét kikérjük az alábbi ügyekben: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; az iskolai DSE működési rendjének megállapításához; az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához; a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; az érettségi időpontok meghatározásához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott esetekben. A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái A szülők részvétele a nevelési folyamatban Az iskola szülői közössége szorosan együttműködik a nevelőtestülettel a diákok eredményes nevelése és tanítása érdekében. A kapcsolatok klasszikus formáin túl szülői értekez- 26

27 let, fogadóóra a szülők a tanárokkal bármikor találkozhatnak előzetes egyeztetés alapján. A szülők az iskolai rendezvények, ünnepélyek résztvevői, a kapcsolatbővítés lehetőségeit e téren abban látjuk, hogy a végzős osztályok szalagavató ünnepségeit olyan helyszínre szervezzük, ahol a szülők is részt vehetnek. Az iskolát választani szándékozó tanulóknak és szüleiknek a hagyományoknak megfelelően nyílt napokat tartunk. Itt ismertetjük meg az iskola működésének jellegzetességeit. Részt veszünk a városi pályaválasztási kiállításon, kérésre tájékoztatót tartunk az általános iskolákban szervezett pályaválasztási szülői értekezleten Szülői szervezet Iskolánkban önálló szülői szervezet működik. E szervezet jogait törvény szabályozza. Az osztályok szülői szervezete által delegált 3fő/osztály alkotják az intézmény szülői szervezetét. Az intézményi szülői szervezettel az igazgató és az igazgató- helyettes II. tartja a kapcsolatot. A szülői szervezet megkeresésére az igazgató a szükséges tájékoztatást, információt köteles megadni. A szülői szervezet képviselőit meg kell hívni azon testületi ülésekre, értekezletekre, ahol jogszabály szerint egyetértési vagy véleményezési jogosultságuk van A pedagógusok és a szülők Az intézmény életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet választmányi ülésein és az intézmény honlapján, e-naplóján keresztül, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket. Az igazgató tájékoztató szülői értekezletet tart június hónapban a 9. évfolyamra felvett tanulók szüleinek. Valamennyi szülő írásban kézhez kapja az iskola házirendjét. A szülői értekezleten ismertetni kell a pedagógiai program legfontosabb elemeit. Így lehetővé válik, hogy a tanulók és szülők még a tanulói jogviszony létesítése előtt megismerjék a házirendet. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek; fogadó órák; nyílt napok; e-napló írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel Diákönkormányzat Iskolánkban önálló diákszervezet működik. A jogszabályban meghatározott kérdésekben ők gyakorolják a diákokat megillető jogokat. Az intézmény illetve a tagintézmények biztosítják a működéshez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen, az iskola munkarendjének betartásával használhatja. Az intézmény a diákönkormányzatok programjait munkatervük ismeretében támogatja. A diákönkormányzat és az intézmény vezetőinek kapcsolattartását, a tanulók rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáit a Házirend tartalmazza. 27

28 A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót vagy az illetékes tagintézmény-vezetőt. Az erre vonatkozó igényt a titkárságon kell bejelenteni. A diákönkormányzat vezetőjével a kapcsolattartást elsősorban a diákönkormányzat munkáját segítő igazgatóhelyettes II. látják el. Az igazgató illetve az igazgató helyettesek részt vesznek az évi rendes diákközgyűlésen A pedagógusok és a tanulók Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, a diákközgyűlésen, a honlapon, iskolarádión, iskolagyűléseken keresztül valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A diákközgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A tanulók a- diákközgyűlések közötti időszakban kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezetekkel. Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái A. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. B. A fenntartó előtt az intézmény igazgatója képviseli az iskolát. A fenntartóval való munkakapcsolat a Székesfehérvári Szakképzési Centrumon keresztül valósul meg. C. Ezen kívül az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a kollégiummal; a szülői szervezettel; az iskolát támogató intézményekkel, jogi személyekkel; a kamarákkal; a gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvossal; az oktatási intézményekkel; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel; a közösségi szolgálat külső helyszíneivel; a szakmai gyakorlati helyekkel. 28

29 D. A Gyermekjóléti Szolgálattal elsősorban a gyermek- és ifjúságvédő tartja a kapcsolatot. A kapcsolat felvételének szükségességét az osztályfőnök jelzi az gyermek- és ifjúságvédőnek, aki a szükséges lépéseket megteszi. Ha a tanulónak személyes adottságai, állapota miatt különleges gondozásra van szüksége, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben kaphat segítséget. Ehhez igénybe veheti osztályfőnöke illetve az ifjúságvédelmi felelős támogatását. vagy közvetlenül fordulhat az intézményekhez, melyeknek nevét, címét, telefonszámát az iskola hirdetőtábláján megtalálja. E. Rendszeres munkakapcsolatban vagyunk a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával (pályázatok, munkaerő gazdálkodási információk, szakmai versenyek, stb.), a NSZFH-val, valamint az iskola szakmai profiljába eső tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel, szakmai szervezetekkel. Ennek formái: szakmai bemutatók tartása, továbbképzések szervezése, stb. F. Tanítványaink nevelésében együttműködünk a Nemes Nagy Ágnes Középiskolai Leánykollégium, valamint a József Attila Középiskolai Fiúkollégium nevelőtestületével. G. Az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a városi Ifjúságorvosi rendelő szakszemélyzete végzi. (Székesfehérvár, Jancsár u. 1.) A belgyógyászati, szemészeti, fogászati szűrővizsgálatokat évente egyszer egyeztetett időpontban végzik. A belgyógyászati szűrővizsgálathoz a feltételeket az iskola biztosítja. A tanulók fizikai állapotának felmérése évente két alkalommal a testnevelési óra keretében történik. H. Európai mobilitási programokat lebonyolító alapítvány I. Amennyiben a tanulók - fiatalkorú tanuló esetén szülői engedéllyel - igénylik az államilag elismert egyházak hitoktatói által szervezett fakultatív hittan-oktatást, akkor az (tag)intézmény-vezetővel való egyeztetés után megfelelő helyiséget és időt biztosít az iskola. A tanulmányok alatti vizsgák típusai és szabályai A tanulmányok alatti vizsgák típusai Tanulmányok alatti vizsga körébe tartozik az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, valamint a pótló és javítóvizsga Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. Az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Tanköteles tanuló esetén, ha egy tantárgyból harminc százaléknál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Osztályozó vizsgán vesz részt a tanuló, ha a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben, január és április között, illetve augusztus között kell megszervezni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Osztályozó vizsgát a tanuló az iskola igazgatójának írásban benyújtott kérelme alapján is tehet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 29

30 A magántanulónak félév végén, illetve tanév végén osztályozóvizsgát kell szervezni. A magántanuló év végi osztályzatának megállapítása az első és második féléves osztályozó vizsga eredményének súlyozott átlagából adódik. A tanév végi osztályzat megállapításánál az év végi vizsga eredménye súlyozottan (kétszeresen) kerül megállapításra. Az elégséges osztályzathoz a 2,00 átlagot kell elérni. Az esti tagozatos tanulók félévi és tanév végi osztályzatát szintén osztályozó vizsga alkalmával állapítjuk meg. Az egész tanév során tanult tantárgy tanév végi osztályzata a félévi és tanév végi vizsga átlagából adódik, amelybe beleszámítjuk az évközben szerzett eredményeket Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz a tanuló abban az esetben, ha az iskola igazgatója átvételéről döntött, és előző iskolájában nem teljesítette helyi tantervünkben meghatározott egy adott tantárgy adott évfolyamának követelményeit. A különbözeti vizsgát a beiratkozás napjától számított hatodik-nyolcadik hét között lehet megszervezni. A tanulót a vizsga tananyagáról a beiratkozás előtt a szaktanárnak tájékoztatnia kell. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A tanulónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a tanuló szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a tanuló és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a tanuló pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A tanuló kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15- étől augusztus 31-éig terjedő időszakban lehet megszervezni. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezte A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgakor az igazgató, engedélyezheti, hogy a tanuló az eddig meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek tagja két olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság feladatainak ellátásakor az érvényes jogszabályok szerint jár el. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit az iskolánk által alkalmazott kerettantervi (helyi tantervi) törzsanyag tantárgyra és évfolyamra érvényes elvárásainak megfelelően állapítjuk meg. A vizsga tantárgytól függően írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsga- 30

31 részből áll. A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. Az értékelési renddel szembeni követelmények: o legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, o objektív, o legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, o biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, o jelezze a sikert és a kudarcot is, o részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, o jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Egy vizsganapon egy tanuló vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Ezekről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Esélyegyenlőségi program Esélyegyenlőségi célok Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink: az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén; az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése; a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása; a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása; a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése; az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása; megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése; 31

32 az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba; együttműködés a szülői házzal Az esélyegyenlőség megvalósításának színterei A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúság- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési Tanácsadó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását. Nevelő-oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolyamon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképezzük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok pótlására korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a mindenkori tanmenet kiegészítő részét képezik. Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól képzett szakember(ek) segítségével tanulás-módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben. Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetenciamérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. 32

33 Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt oktató szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell segítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intézményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy gyakorlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, előadások megszervezésével. A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az ifjúság-és gyermekvédelmi felelős, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osztályfőnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertessük a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz elkészítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékenységek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is. A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tájékoztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gyakorlati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek ez gondot jelent. A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri, és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegségmegelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon. Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon, és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. 33

34 A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulására, gyakorlására anyanyelvi környezetben, és más országok kultúrájának, életének megismerésére. A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott információkkal az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a szociális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a pályázati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt. Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is. Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják. Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakemberhez irányítjuk az érintett tanulót. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységet nagyban segíti a gyermekés ifjúságvédelmi felelős,aki munkáját az intézményvezetővel, szaktanárokkal és a szülőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakemberek segítségét kéri. Környezeti nevelési program Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Jellemzői: a program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja; a helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez; források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez; a pedagógusok között új együttműködésre késztet; az európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. Helyi célok, értékek: természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése; helyi értékek és problémák feltérképezése; lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai); hagyományok védelme: család iskola település nemzet szinteken; azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken; pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása; a nevelés fontossága ami nem helyettesíthető a képzéssel; az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása; természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása; a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása; a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által; s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet; 34

35 fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével; rendszerszemléletre való nevelés; holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága; proaktív magatartás kialakítása; tolerancia és segítő életmód, az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése; a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása; az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata; helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése; globális összefüggések megértése; létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása; a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ártalmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályázat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére. A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, a konferenciákon és a Kutató Diákok Körében való részvételre. Környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőt szervezünk számukra. Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Környezetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület stb.). Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra. Fogyasztóvédelmi nevelés programja Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy megkapja a megfelelően tájékozott és tudatos fogyasztóvá válásához szükséges ismereteket és e tudás elsajátításához való jogot. A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztás alapvető meghatározója a család. A fogyasztói szokások kialakulásában az otthonról hozott hatások a legerősebbek, ezért fontos a szülők, a családok bevonása ebbe a nevelési folyamatba. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: alakuljon ki a tanulókban a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás, a helyes értékrend; ismerjék a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, a gazdaságosságot és a takarékosságot; ismerjék meg a piac, a marketing és a reklám szerepét, tudjanak e területeken eligazodni; 35

36 ismerjék meg jogaikat, legyen igényük jogaikat érvényesíteni; olyan fogyasztókká váljanak, akik a környezet szempontjait is figyelembe veszik. A fogyasztóvédelmi oktatás formái: Felhasználjuk az osztályfőnöki és egyéb szaktárgyi órákat is arra, hogy kiemeljük a tananyagban fellelhető fogyasztóvédelemhez kapcsolódó témákat. Igénybe vesszük szakértő előadók segítségét is. A felvétel és az átvétel szabályai A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt Felvétel a kilencedik évfolyamra Iskolánkba a felvételi kérelmet az Oktatási Hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését az intézmény által meghatározott felvételi követelményeinek teljesítéséhez köti. Az intézmény az adott tanév felvételi követelményét és időpontját a felvételi tájékoztatóban a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, akinek felső tagozatos átlageredménye jobb, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. Sajátos helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha hátrányos helyzetű; a tanuló testvére jogviszonyban áll vagy állt az intézménnyel; a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője az iskola jelenlegi alkalmazottja; vagy alkalmazottja, tanulója volt; a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője pedagógus, vagy pedagógus volt a város valamelyik oktatási intézményében. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a gyakorlati képzés kivételével az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanuló a középiskola felvételi pontszámításának részét képező tantárgyból kapott mentesítést általános iskolában az értékelés és minősítés alól, az adott tantárgy(ak) helyett a felvételi eljárás során a tanuló választása alapján más, nem készségtárgy(ak) osztályzata(i) vehető(k) figyelembe Átvétel más iskolából Más iskolából való átvételről a megfelelő jogszabályi keretek között az igazgató dönt. Az átvételi eljárást a szülő és a tanuló közös írásbeli kérvénye alapján kell megindítani, a kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. 36

37 Ha a jelentkező tanuló lényegesen más tartalmú tanterv alapján tanult, mint az az osztály, amelyben tanulmányait folytatni kívánja, akkor az igazgató megvizsgálja, hogy az átvételnek van-e lehetősége, és ha igen a szakmai munkaközösség véleménye alapján különbözeti vizsga letételét írhatja elő. Ha a tanulót tanév közben vesszük át, akkor az adott félévben addig elért érdemjegyeit és az iskola által beszedett írásbeli munkáit meg kell kérni az előző iskolájától. Iskolánk minden évfolyamára csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a egészségügyi alkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély-nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. B. Az SzC Bugát Pál Középiskola minden tanulója számára - azon évben, amikor a biológia tantárgy tanulását kezdi - a tanév első félévében tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében felkészítést szervez az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása érdekében. A felkészítés elméleti és gyakorlati ismeretek átadásából áll. A felkészítés osztályfőnöki és biológia óra, valamint fakultatív szakköri foglalkozás keretében történik az elsősegélynyújtás alapjainak feldolgozásával, szaktanárok irányításával. C. Lehetővé tesszük diákjaink számára, hogy elsősegélynyújtó szakkörön vegyenek részt, lehetőség szerint ennek keretében országos elsősegélynyújtó versenyre is felkészítjük az érdeklődő tanulókat. D. Az egészségügyi szakon tanulók külön tantárgy/modul keretein belül foglalkoznak az elsősegélynyújtással. Záró rendelkezések A Pedagógia Program hatálya kiterjed a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskola tantestületére, alkalmazotti körére, valamennyi tanulójára, iskolai ügyekben a szülőket is kötelezi. A Pedagógiai Program nyilvános. Megtekinthető és helyben olvasható az iskola könyvtárában a könyvtári nyitva tartás ideje alatt, illetve olvasható az iskola honlapján, vagy tájékoztatás kérhető az intézmények titkárságán, továbbá az igazgatótól. A Pedagógiai Program határozatlan időre szól. A szabályzatot a jogszabályi változásoknak megfelelően, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni. 37

38 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája II. Helyi tanterv (Pedagógiai Program II. fejezete) mellékletei: 1-4. számú HT mellékletek: közismereti és szakmai ágazati órahálók 5. számú HT melléklet: részletes tantárgyi programok 38

39 II. Helyi tanterv 1. Jogszabályi környezet: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról.) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 39

40 2. A választott kerettanterv megnevezése (1) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Óraterv a kerettantervekhez évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia 2 1 Biológia - egészségtan Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak Művészetek (Vizuális kultúra; Ének-zene) 1 Informatika 1 Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret (2) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 7. melléklete, azaz Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve alapján határoztuk meg a nyelvi előkészítő osztályaink tantervét. 40

41 (3) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Nyelvi előkészítő Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Környezet- és természetismeret Szakmai tárgyak Vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Változat alap alap alap B alap alap alap A alap alap saját program szakmai program szerint alap alap alap saját program (4) A Magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámának bontása Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelvtan évf. Irodalom

42 3. A választott kerettanterv feletti óraszám: (1) Érvényes: szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) Az egyesített közismereti+szakágazati órahálók Tagintézményenként az 1-4. számú HT mellékletek-ben találhatók. (3) A részletes közismereti tantervi programok az 5. számú HT melléklet-ben találhatók. (4) A részletes szakmai tantervi programok a Szakmai programban (Pedagógiai Program III. fejezete) és annak mellékleteiben találhatók. (5) A 13. és felsőbb szakképzési évfolyamok órahálóját a Szakmai program (Pedagógiai Program III. fejezete) tartalmazza. (6) A kifutó rendszerű órahálók a Pedagógiai Program mellékletében találhatók. (7) A gyakorlati képzés csoportbontásai a évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája Óraterv a kerettantervekhez: évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek évf. Matematika évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika évf. Testnevelés Osztályfőnöki Maradék szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően). 42

43 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny 12. évfolyam Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkultúra 1 Matematika 1, Ny-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz 2 1 Környezet és természetismeret 1 Szakmai tárgyak* Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 3, Ny-9. évf. Testnevelés Osztályfőnöki Maradék szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően). 43

44 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei (1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nem csak egyféle tankönyv íródik. (2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai: a) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. b) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. d) A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. e) Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. f) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. (5) (7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. (3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai: a) Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek meghatározzák az adott évfolyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket. b) A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk. c) A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. d) A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, felépítése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek. 44

45 e) Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egyszerű és érthető. f) Tartalma legyen korszerű. g) A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék lehetővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását. h) Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára való készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tankönyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni. (4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző hetekben. (5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása (1) Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és megszilárdítása. (2) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. (3) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai: a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden 45

46 állampolgár kötelessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként városi szintű ünneplésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is foglalkozunk a témával. c) állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanulási folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez. Fontos, hogy tanulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. d) az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése. e) a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése, a családi szerepekre való felkészítés, a családtervezés fontosságának megismertetése osztályfőnöki órákon. f) a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. g) felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségire jelentkezés feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. h) fenntarthatóság, környezettudatosság: A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos magatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tiszte- 46

47 lete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. i) pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. j) gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. k) médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. l) a tanulás tanítása: la) mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; lb) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, lc) a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; 47

48 ld) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; le) fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 6. Mindennapos testnevelés (1) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a hatályos köznevelési törvény vonatkozó része szerint szervezzük meg a következő módon: a) A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára megszervezzük heti öt testnevelési órával, a mindennapos testnevelést. b) Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik a heti öt testnevelési órán való részvétel kötelezettsége (azaz kifutó rendszerben) intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. c) Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát. (2) Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. 7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai (1) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. (2) A tanulók választanak a kínálatból, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. (3) Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, áthelyezés útján gyakorolható, ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi az Igazgatóhoz benyújtott kérelem pozitív elbírálása után. (4) A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. (5) Választható: a) emelt szintű érettségire felkészítő órák b) az adott tanévben meghirdetett szakkörök c) az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák 48

49 8. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése (1) Kifutó rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján az érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) A tanulók az iskola által felkínált tantárgyakból választhatnak, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. c) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. kötelezően választandó vizsgatárgy d) A tanuló köteles ötödik vizsgatárgyat választani, melyet a mindenkori hatályos jogszabályok szerint választhat. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A tanuló joga, hogy megválassza a vizsga szintjét függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgafelkészítésben részesült. (2) szeptember 1-től felmenő rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy c) Intézményünk szakközépiskola, így a mindenkor érvényes jogszabály értelmében a szeptember 1-től beiratkozó tanulóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel.. e) A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. 49

50 f) Az érettségire jelentkezés feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 9. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei (1) A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei (1) A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minősége visszahat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló személyére. (2) Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tájékoztat a készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szánunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés elsősorban a nevelőtestület joga, feladata, kötelessége. (3) Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak. Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelő mértékben tanítottunk. (4) A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár folyamatosan ellenőrzi. (5) A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szóban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket. (6) A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerülne a számonkérésre, osztályozásra. (7) Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon belül is változatos legyen. (8) Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát nehéz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők. (9) Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszédkultúrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését. (10) A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. (11) Az értékelési renddel szembeni követelmények: a) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, b) objektív, 50

51 c) legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, d) biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, e) jelezze a sikert és a kudarcot is, f) részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, g) jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára Az ismeretellenőrzés általános formái: (1) Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan, mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket. (2) Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát. Értékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos. (3) Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szaktanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek másként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző órán, mert nem témakört ölel fel. (4) Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írásbeli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtartama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tanórával előbb kell bejelenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A témazárók mennyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal számít a félévi és év végi osztályzatot illetően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük). (5) Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat. Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos időpontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg. Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenkori aktuális érettségi követelményekhez igazodik. (6) Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a tanulókkal. (7) Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek. (8) Érdemjeggyel értékelhető még: a) tanórai teljesítmény b) gyűjtőmunka c) kiselőadás megtartása 51

52 d) kiállítás készítése e) TDK vagy egyéb pályázat írása f) versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján. g) tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel. A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyeztetett időpontban. A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a ellenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel. Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók teljesítményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értékeléssel az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitartásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított módon. A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési rendszert: - az ellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket, - az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megállapításakor, - az ellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját, - az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét, - az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka), - az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének módját, - az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját, - a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét. Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg: - Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyamatosságát az intézmény-vezető vagy a helyettesei ellenőrzik. Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a kiosztást követő egy héten belül. Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérlegelheti az alábbiakat: - a tanuló tanórai munkája, - a házi feladatok elkészítése, - egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, - a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. 52

53 Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztályzatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t. Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem osztályozható az adott időszakban. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont) A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái Alapelvek A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.) Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi követelményeket kell irányadónak tekinteni. A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hozza a tanulók tudomására. Az értékelés formái: A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív. a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezik-e a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dolgozat, vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga. Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. 53

54 A tanulási folyamat Az értékelés kezdete folyamata vége fajtája diagnosztikus feltárja az előzetes ismeretek szintjét, önfejlesztést segítő fejlesz- formatív tő, szummatív minőségi értékelés, a tanulási időt zárja le ideje feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás estén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén. tanév váltáskor időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében félév, év vége célja formája visszajelzés tanár, diák, szülő számára rövid dolgozat tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése röpdolgozat, összegzés, minősítés, értékelés témazáró, a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki szóbeli feleletek szóbeli írásbeli feleltetés JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. (Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés elengedhetetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg. 54

55 Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái Az értékelésnél használt dokumentumok: ellenőrző könyv napló félévkor bizonyítvány napló törzslap év végén Az értékelés szakterületenkénti elvei: A szaktanár a szakterületenként megadott százalékos minősítéstől pedagógiai okokból eltérhet lefele maximum 10 százalékponttal, erről év elején tájékoztatja a tanulókat Társadalomtudományi szakterület Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból érdemjeggyel értékelhető még a memoriter is. Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel összhangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyesírást is. Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év elején a szaktanárok tájékoztatják. Az írásbeli munkák százalékos minősítése: % jeles % jó % közepes % elégséges 0 39 % elégtelen Idegen nyelvi szakterület Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem különíthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történnie. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanulói teljesítmények mérésénél is. A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgozat: egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat. 55

56 írásbeli ellenőrzés: % jeles 78-89% jó 63-77% közepes 50-62% elégséges 0-49% elégtelen szódolgozat: % jeles 80-89% jó 70-79% közepes 60-69% elégséges 0-59% elégtelen évfolyammérés témazáró dolgozat: % jeles 70-84% jó 50-69% közepes 35-49% elégséges 0-34% elégtelen Matematika, fizika szakterület írásbeli munka : %-tól %-ig érdemjegy jeles jó közepes elégséges 0 34 elégtelen Természettudományi szakterület 56

57 Az értékelés módja: Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik. Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig írásbeli. A ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű. A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi ill. az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak. Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján. A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott feladattípusokat. A pontok átszámítása érdemjegyekre: % jeles % jó % közepes % elégséges 0-39 % elégtelen Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött határidőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető másként egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző feladatmegoldás sem Informatikai szakterület osztály, informatika szakmai tárgyak Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól %-ig érdemjegy jeles jó közepes elégséges 0 39 elégtelen Kifutó rendszerben a tanévben a 11. és 12. évfolyam: A szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyakban, eltérő óraszámban, több tanár közreműködésével történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyát félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük, a következő szabályok szerint: Az osztályzat a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott, matematikai kerekítés szabályait figyelembe vevő átlagából adódik. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez legalább 2,0 átlag szükséges. A gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. 57

58 Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik osztály, közismereti informatika: A gyakorlati ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik Egészségügyi szakterület Az értékelésnél a központi komplex írásbeli feladatlapok értékelés elvei a követendőek. 88% - 100% jeles 75% - 87% jó 62% - 74% közepes 51% - 61% elégséges 0-50% elégtelen Egészségügyi szakon az alábbi tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatának megállapításához súlyozott átlagot számítunk a következők szerint: A tantárgyak értékelésénél az elégséges osztályzathoz a témakörök súlyozásának figyelembe vétele mellett a tanulónak legalább 2,0 átlagot kell elérni. 9. évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Munkahelyi egészség - Munkahelyi és biztonság egészség és 18 1 biztonság Egészségügyi alapismeretek Pszichológia Egészségügyi 36 1 alapismeretek Szakmai kommuniká- Kommunikáció Alapápolás Klinikumi ismeretek ció Ápolástangondozástan Klinikumi ismeretek Orvosi latin 36 2 Egészséges ember gondozása 36 1 Csecsemő és gyermekgondozás 36 1 Elsősegélynyújtáselső ellátás évfolyam: 58

59 Alapápolás Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Egészségügyi alapismeretek Pedagógia 18 1 Egészségügyi Egészségügyi ellátó- alapismeretek 18 1 rendszer Ápolástan-gondozástan Ápolástudomány 18 1 Betegmegfigyelés 36 1 Ápolási beavatkozások Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan 72 2 Mikrobiológiajárványtan 18 1 Diagnosztikai alapismeretek évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Egészségügyi alapismeretek Népegészségügy 18 1 Egészségügyi Környezet egészségügy alapismeretek Alap- Ápolástan-gondozástan Akadályozott ember 18 1 ápolás Klinikumi ismeretek gondozása Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan 54 2 Általános kórtan 18 1 Terápiás alapismeretek évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Szakmai jogi és etikai Egészségügyi alapismeretek Szociológia ismeretek Egészségügyi Egészségfejlesztés 32 1 alapismeretek Szakmai kommunikáció Speciális kommunikáció Alapápolás Klinikumi ismeretek Ápolástan-gondozástan Klinikumi ismeretek Ápoláslélektan 16 1 Gyógyszertani alapismeretek 16 1 Belgyógyászat 48 1 Sebészet és traumatológia 32 1 Gyermekgyógyászat 32 1 Terápiás alapismeretek /13. évfolyam: 59

60 Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Munkahelyi egészség - Munkahelyi és biztonság egészség és 18 1 biztonság Szakmai jogi és etikai ismeretek 18 1 Szociológia 18 1 Pszichológia 36 2 Pedagógia 18 1 Egészségügyi alapismeretek 18 1 Egészségügyi ellátórendszer Egészségügyi Népegészségügy 18 1 alapismeretek Egészségfejlesztés 36 2 Környezet Alapápolás Klinikumi ismeretek kommuni- Szakmai káció káció Egészséges ember gondozása 18 1 Akadályozott ember gondozása 18 1 Ápolástudomány 18 1 Ápoláslélektan 18 1 Csecsemő és gyer- Ápolástangondozástan egészségfejlesztés Kommunikáció 18 1 Orvosi latin 36 2 Speciális kommuni- Klinikumi ismeretek 18 1 mekgondozás 36 2 Betegmegfigyelés 36 2 Ápolási beavatkozások 36 2 Anatómia-élettan Általános kórtan 18 1 Mikrobiológiajárványtan 18 1 Gyógyszertani alapismeretek 18 1 Belgyógyászat 54 2 Sebészet és traumatológia 36 2 Gyermekgyógyászat 36 2 Diagnosztikai alapismeretek 36 1 Terápiás alapismeretek 54 1 Elsősegélynyújtáselső ellátás

61 Kifutó rendszerben: Szakmacsoportos alapozó ismeretek az egészségügyi szakmacsoportra: 11. évfolyam: Az évfolyamon tanult tantárgyakat konvencionális érdemjegyekkel értékeljük. A végső osztályzatot a részosztályzatok számtani átlaga alapján állapítjuk meg. Ha bármelyik részosztályzat elégtelen, a végső osztályzat elégtelen. Ebben az esetben csak abból a tárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tenni, amelyből eredménytelen volt. 12. évfolyam: Az évfolyamon tanult tantárgyak közül a mentálhigiénét megfelelt-nem felelt meg minősítéssel értékeljük, a többi tantárgyat pedig konvencionális érdemjegyekkel. Amennyiben a mentálhigiéné értékelése megfelelt és a többi részismeret külön-külön is legalább elégséges, a végső osztályzatot a részosztályzatok számtani átlaga alapján állapítjuk meg. Ha bármelyik részosztályzat elégtelen, vagy a mentálhigiéné tantárgyból a tanuló nem felelt meg, a végső osztályzat elégtelen. Ebben az esetben csak abból a tárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tenni, amelyből eredménytelen volt. 1/13. és 2/14. évfolyam: Valamennyi témakör egyszeres súllyal számít be a tantárgyak félévi és tanév végi eredményébe Környezetvédelmi szakterület % jeles % jó % közepes % elégséges 0-50 % elégtelen Környezetvédelmi szakon a szakmai tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatát úgy állapítjuk meg, hogy a tantárgyak alá tartozó témakörök heti óraszámának arányában, a témakörök részeredményeiből súlyozott átlagot számítunk. A tantárgyak osztályzata akkor elégséges, ha a súlyozott átlag legalább 1, évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél 61

62 Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Környezetvédelemi Ökológiai alapfogalmak 36 1 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek A természetvédelem 36 1 alapismeretek alapjai A víz, mint környezeti 36 1 elem Környezetvédelmi Környezeti elemek 72 2 gyakorlat vizsgálata Biológiai vizsgálatok évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Vízgazdálkodási Hidrometeorológia, 36 1 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek vízkészlet gazdálkodás Hidrológia-hidraulika 72 2 alapismeretek Környezettechnikai A fizikai eljárások 72 1 alapok alapelvei. Vízgazdálkodási Geodéziai mérések 36 1 alapgyakorlat Hidrometeorológiai 36 1 mérések Vízméréstan évfolyam: Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Környezetvédelemi A levegő és a talaj, mint 32 1 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek alapismeretek környezeti elem Települési környezet 32 1 védelme Vízgazdálkodási alapismeretek Vízméréstan 32 1 Geodézia 32 1 Környezettechnikai Kémiai eljárások, műveletek 64 2 alapok és berendezéseik Biológiai eljárások 32 1 alapjai Környezetvédelmi Elválasztó műveletek

63 gyakorlat Környezeti állapot vizsgálata Analitika gyakorlat Bevezetés az analitikába 64 2 Redoxi-titrálások 1/13. évfolyam Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság Környezetvédelemi Ökológiai alapfogalmak 72 2 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek alapismeretek A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezeti elemek vizs Környezetvédelmi gyakorlat gálata Biológiai vizsgálatok 72 1 Elválasztó műveletek 72 1 Környezeti állapot vizsgálata Geodéziai mérések 36 1 Vízgazdálkodási alapgyakorlat Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan Analitika gyakorlat /13. évfolyam, 2/14. évfolyam: Valamennyi témakör egyszeres súllyal számít be a tantárgyak félévi és tanév végi eredményébe. Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám értékelésnél Foglalkoztatás II Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések ese- Foglalkoztatás I

64 tén) Környezetvédelmi technikus feladatok Környezetvédelmi ügyintéző feladatok Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia Technológia és a környezet 64 1 Környezetszennyezés 64 1 Környezetgazdaságtan gazdaságtana Környezet gazdasági 64 1 értékelése, dokumentálás Műszaki ismeretek Jogi és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Ügyintéző feladatok

65 Testnevelés munkaközösség 9. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY 3. TORNA TANÉV I. FÉLÉV II. FÉL- ÉV ÉRTÉKE- LÉS 1. GIMNASZTIKA 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X 1 2. KÖTÉLMÁSZÁS fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás X X jegy kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, híd, tarkóállás, mérlegállás, homorított felugrás, hintalépés - X feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 1 jegy 4. SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező 2. UGRÁS: fiúk-lányok 3. GERENDA lányok 4. GYŰRŰ KOSÁRLABDA RÖPLABDA - 5 részes keresztben felállított szekrényen homorított felugrás - 5 részes hosszában felállított szekrényen kismacska bemutatása kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés támadóállás, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - kötelező elemek bemutatása - alaplendület - lebegőfüggés - homorított leugrás - X - X - X - hosszú indulással végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása X - - kosárérintés bemutatása - alkarérintés bemutatása 1 jegy 2 jegy - X 1 jegy 65

66 9. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY TANÉV II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV ÉRTÉKE- LÉS FUTÁSOK futóiskola gyakorlati közül három bemutatása X - 1 jegy 5. ATLÉTIKA UGRÁSOK átlépő magasugrás bemutatása, helyből távolugrás (második félév) X - 1 jegy DOBÁSOK - medicinlabda dobás hátra - súlylökő mozdulat bemutatása helyből - X 1 jegy 6. KÜZDŐSPORT támadó- és védőállásban nyújtott kézzel vívnak egymással a társak, úgy, hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét - X - 7. ÚSZÁS - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül - hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel - hátúszás kar-lábtempó - differenciált módon fejesugrás X X 1 jegy 66

67 3. TORNA 10. évfolyam TANÉV SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV 1. GIMNASZTIKA 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X 2. KÖTÉLMÁSZÁS fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás X X kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, fejállás, mérlegállás, öszszekötő elemek - X feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen 2. UGRÁS: homorított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen kismacska - X bemutatása 3. GERENDA lányok 4. GYŰRŰ kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés támadóállás, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - - X X ÉRTÉKE- LÉS 1 jegy 1 jegy 1 jegy 67

68 10. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY 4. SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező KOSÁRLABDA RÖPLABDA FUTÁSOK - labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás - 5 büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban vagy falra - alkarérintés helyből fej fölé futóiskola gyakorlatai közül három bemutatása - térdelőrajt bemutatása TANÉV II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV X - ÉRTÉKE- LÉS 2 jegy - X 1 jegy X - 1 jegy 5. ATLÉTIKA UGRÁSOK átlépő magasugrás bemutatása X - 1 jegy DOBÁSOK oldalt felállásból (helyből) súlylökő technika végrehajtása - X 1 jegy 6. KÜZDŐSPORT támadó- és védőállásban nyújtott kézzel vívnak egymással a társak, úgy hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét - X - 7. NÉPTÁNC - nyugati táncdialektus (első félév) - középső táncdialektus X X 1 jegy 68

69 2. TORNA 11. évfolyam TANÉV SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV 64 ütemű gyakorlatsorozat bemutatása X X 1. KÖTÉLMÁSZÁS lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás X X fiúk: függeszkedéssel végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás X X kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás, repülő 1. TALAJ: gurulóátfordulás előre, mérlegállás, összekötő X elemek - feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 2. UGRÁS: fiúk-lányok 3. GERENDA lányok 4. GYŰRŰ - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggolóátugrás végrehajtása kötelező elemek, gerendára való felugrás, hintalépés, támadóállás, mérlegállás, homorított leugrás feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat bemutatása - X - X - X ÉRTÉKE- LÉS 1 jegy 1 jegy 1 jegy 69

70 3. SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező KOSÁRLABDA RÖPLABDA FUTÁSOK 11. évfolyam - irányváltoztatással, labdavezetéssel végrehajtott X jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása, - 2 jegy - 10 db büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban, vagy falra - alkarérintés folyamatosan párokban vagy falra X 1 jegy - - nyitás választott technikával - állórajt - térdelőrajt bemutatása (egy választása kötelező) X X - 4. ATLÉTIKA UGRÁSOK flop magasugró technika bemutatása X - 1 jegy DOBÁSOK - oldalt felállásból becsúszó technika végrehajtása - súlylökő mozdulat bemutatása helyből - X 1 jegy 5. KÜZDŐSPORT fiúk, lányok 6. ÚSZÁS esés állásból technika elem végrehajtása X - 1 jegy - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül - hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel - hátúszás kar-lábtempó - differenciált módon fejesugrás X X 1 jegy 70

71 12. évfolyam TANÉV SORSZÁM SPORTÁG KÖVETELMÉNY II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV 1. GIMNASZTIKA 64 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos 2. KÖTÉLMÁSZÁS mozgásvégrehajtás fiúk: függeszkedés X X (jó technikával teljes magasságig) kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás,repülőguruló átfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek - X feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: - 5 részes keresztben felállított szekrényen 2. UGRÁS: guggoló átugrás végrehajtása - X fiúk: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása (minimum) 5 részes hosszában felállított szekrényen - X 3. TORNA guggoló átugrás végrehajtása kötelező elemek: gerendán való felugrás, leugrás, 3. GERENDA hintalépés, támadóállás, mérlegállás, egyéb összekötő lányok elemek - X feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó lefüggés, homorított leugrás, leterpesztés, vállátfordulás előre. - X feladat: A részben kötelező elemekből összeállított gyakorlatsorozat ÉRTÉKE- LÉS 1 jegy 1 jegy 71

72 SORSZÁM SPORTÁG 4. SPORTJÁTÉKOK 2 labdajáték választása kötelező ATLÉTIKA fiúk-lányok KÜZDŐSPORT fiúk-lányok KÖVETELMÉNY KOSÁRLABDA fiúk-lányok RÖPLABDA fiúk-lányok FUTÁSOK UGRÁSOK DOBÁSOK 12. évfolyam - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás ( C elfutás). - A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani kísérlet. Büntető dobás, vagy tempó dobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - alkarérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - nyitás választott technikával térdelőrajt bemutatása flop magasugró technika végrehajtása becsúszó súlylökő technika végrehajtása dzsúdó gurulás előre bemutatása TANÉV II. FÉL- I. FÉLÉV ÉV X ÉRTÉKE- LÉS - 1 jegy - X 1 jegy X X - X X - X - 1 jegy - X - 72

73 9. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés kitámasztással 2. Kapura lövés visszakapott labdával. Labdarúgás: 1.szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, 2. kapura lövés labdavezetésből 10. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés felugrással 2. Kapura lövés visszakapott labdával felugrással Labdarúgás: 1. szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, oda-vissza bóják között 2. kapura lövés labdavezetésből párokban 11. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés beugrással labdavezetésből 2. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés Labdarúgás: 1.Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5 db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Labdaemelgetés váltott lábbal folyamatosan 12.évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés 2. Büntető dobás- egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra Labdarúgás: 1. Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Összetett gyakorlat- félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. Leigazolt sportolók úszás és néptánc helyett edzéslátogatási szorgalmi jegyet kapnak első és második félévben is. Tanári döntés alapján kaphat az órai munkára jegyet teljesítményétől függően. A tárgyi feltételek hiánya miatt az adott műveltségterületre más formában kap osztályzatot. Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár szakértelmére van bízva. A NET FIT felmérésnél az egyéni fejlődést vesszük figyelembe. 73

74 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei (1) Az órakeret adta lehetőségekhez mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, informatikát, matematikát és a 9. évfolyamon a nyelvtant. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. (2) A választott tárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. 12. Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot (1) Tanórán kívüli tevékenység (szakkör) formájában biztosítjuk. (2) Az osztályfőnöki tanórák tanmenetébe építve, lehetőség szerint a nemzetiséghez tartozó vendégelőadók önkéntes közreműködésével szervezzük meg. A tananyag összeállítása az osztályfőnök (és a vendégelőadó) együttes döntése alapján, kötelező elvárásként kiemelve a rosszindulatú faji, etnikai megkülönböztetés tilalmát szervezzük. 13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek (1) Intézményünk, a évfolyamos tanulóinak fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. (2) Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: a) a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki b) a tudományos kritériumoknak megfelel c) nemzetközileg összehasonlítható d) egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel e) az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: ea) állóképességet eb) erőt ec) izom állóképességet ed) testösszetételt (3) A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. (4) Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0-20 pont igen gyenge pont gyenge pont elfogadható pont közepes pont jó pont kiváló pont extra (5) A mérések célja: a) A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. 74

75 aa) Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. ab) Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása. b) A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése. c) A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése. (6) A mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 14.1 Az iskola egészségnevelési elvei (1) A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). (2) A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. (3) Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó kortárs segítő képzéseken. (4) Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. (5) Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével kérjük kialakítani. (6) A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását. (7) Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. (8) Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. (9) Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítésére őket e magatartásforma megtartásában. (10) Legfontosabb alapelveink: 1. Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségmagatartás kapcsán. 2. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét 3. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását (11) Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: a) Évente kétszer az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a évfolyamon. 75

76 b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. c) Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt: pályaalkalmassági orvosi vizsgálatok. d) Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatok, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. e) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. (12) Az alapelvek megvalósítását segítő programok: a) Beszélgetések, b) Előadások, c) Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.), d) Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.), e) Sportprogramok, f) Vetélkedők, g) Részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, h) Foto- és rajzpályázatokon való részvétel, i) Szenvedélybetegség megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok (1) Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása: a) személyi higiénére nevelés, b) táplálkozás higiénéjének kialakítása, c) öltözködés higiénéjére nevelés, d) a baleset megelőzése, e) testtartásjavítás, f) testi nevelés és sport, g) környezeti higiéné biztosítása, h) szabadidő helyes eltöltésére nevelés, i) szexuális nevelés. (2) A következő tevékenységek elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzéshez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz: a) a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele, b) önképzés, c) a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató d) filmekkel, CD-vel, e) kortárssegítő-képzés. (3) A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok: A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. (4) Ennek érdekében feladatunk: a) elősegíteni az érzelmi fejlődést, b) elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást, c) fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget, d) önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását, e) szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése. (5) Iskola feladata 76

77 a) hozzásegíteni a tanulót a hatékonyabb, örömtelibb élethez, b) szociális szükségletek kielégítése (tanár - diák-szülők kapcsolat), c) mindennapi feladatok sikeres ellátásának segítése, d) konfliktusok, életvezetési problémák megoldásának segítése, e) érzelmi zavarok, lelki sérülések kialakulásának elhárítása, f) segíteni a tanulót, problémái megoldására, alternatívák felismerésére, g) pedagógusok részére szupervízió. (6) Módszerek: a) jutalmazás-büntetés (reális énkép), b) közösségi helyzet kialakítása, c) követelés (feladatokban realizálódik), d) meggyőzés (szemléletformálás), e) alternatív feladatok, f) példamutatás, g) egyéni, csoportos foglalkozások. (7) A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. (8) Drogprevenciós stratégia a) Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. b) Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal és segítséget kérnek tőlünk (9) A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai védőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget. Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. (10) A Jáky József Tagintézményben a 9. évfolyamon 4 órás egészséges életmódra nevelő foglalkozást tart minden tanévben az akkreditált továbbképzést eredményesen elvégző pedagógus csoport külső szakember bevonásával. (11) A Bugát Pál Tagintézményben 2000 óta német testvériskolai kapcsolat működik, amely az egészségnevelés színtereként szerepel. E kapcsolat a tanulók közös testmozgásával, versenyeivel kezdődött, az egészséges táplálkozás nemzeti sajátosságainak és az egészséges életmód kialakításának területén végzett kutatómunkával folytatódott. A Comenius idegen nyelvi pályázat keretében felmérést végzett a magyar és a német iskola az egészséges életmód, fog- és szájápolási szokások tekintetében a két nemzet fiataljai körében. A felmérés tanulságait és a megfogalmazott feladatokat az egészségnevelési munkánkban felhasználtuk között új projektidőszak kezdődött. Témája: szenvedélybetegséggel, iskolai károkozással, lopás-rongálással, deviáns viselkedéssel, agresszióval kapcsolatos helyzetfelmérés. Az eredmények értékelése után a problémák enyhítésére tapasztalatcsere után közös célokat fogalmaztunk meg. E célokat mind a magyar, mind a német iskolában igyekszünk megvalósítani Az iskola környezeti nevelési elvei (1) Jellemzői 77

78 a) A program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, b) A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, c) Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, d) A pedagógusok között új együttműködésre késztet, e) Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, f) Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. (2) Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. a) az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, b) természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, c) a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, d) a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, e) s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, f) fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, g) rendszerszemléletre való nevelés, h) holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, i) proaktív magatartás kialakítása, j) tolerancia és segítő életmód, az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése, k) a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, l) az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, m) az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, n) helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, o) globális összefüggések megértése, p) a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, q) létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, r) a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. (3) Helyi célok, értékek a) Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, b) Helyi értékek és problémák feltérképezése, c) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), d) Hagyományok védelme: család iskola település nemzet szinteken, e) Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, f) Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, g) A nevelés fontossága ami nem helyettesíthető a képzéssel. (4) Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. (5) Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ártalmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályázat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére. (6) A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a Kutató Diákok Körében. Környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőt szervezünk a tanulóknak. 78

79 (7) Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Környezetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület, stb.). (8) Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. (9) Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra. 15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (1) Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. (2) Céljaink: a) az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, b) az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, c) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, d) a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása, e) a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése, f) az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása, g) megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, h) az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, i) együttműködés a szülői házzal. (3) A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. (4) A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési Tanácsadó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását. (5) Nevelő oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolyamon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképezzük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok pótlására korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a mindenkori tanmenet kiegészítő részét képezik. (6) Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól képzett szakember(ek) segítségével tanulás módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben. (7) Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket 79

80 minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. (8) A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. (9) A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. (10) Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerőpiaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt oktató szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell segítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intézményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerő piacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy gyakorlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, előadások megszervezésével. (11) A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az ifjúság-és gyermekvédelmi felelős, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osztályfőnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. (12) A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertessük a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz elkészítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékenységek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is. (13) A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tájékoztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gyakorlati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek ez gondot jelent. (14) A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében. (15) A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. (16) Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szer- 80

81 vezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon. (17) Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. (18) A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulásának anyanyelvi környezetben való gyakorlására és más országok kultúrájának, életének megismerésére. (19) A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott információkkal, az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a szociális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a pályázati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt. (20) Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is. (21) Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják. (22) Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakemberhez irányítjuk az érintett tanulót. (23) Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenység elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, aki munkáját a (tag)intézményvezetővel, szaktanárokkal és a szülőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakemberek segítségét kéri. 16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei (1) A magatartás és szorgalom jegyeket félévkor és év végén osztályozó konferencián döntik el az osztályban tanító szaktanárok. Az értékelésre az osztályfőnök tesz javaslatot, miután osztályfőnöki órán meghallgatta a tanuló és az osztály véleményét. (2) Az értékelés alapelvei: a) segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését b) segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is c) az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon d) mindig személyre szabott legyen (3) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni A magatartás értékelésének elvei (1) A magatartás osztályzat értékeli: a) a tanuló viselkedését az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken, az adott osztályban illetve közösségben b) a házirend, az iskolai szabályok betartását c) a tanuló részvételét a közösség és egyéb tanulócsoportok érdekérvényesítésében d) nyitottságát az új értékek befogadására 81

82 (2) Az értékelés módja: (3) Példás magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanórákon, iskolai foglakozásokon, rendezvényeken, aktívan részt vesz b) bekapcsolódik az osztály, az iskola életébe, c) részt vesz a DÖK, diákkör, szakkörök, sportkör munkájában, az iskola életét érintő döntések meghozatalában (alkotó véleménye van), d) segítőkész, e) ismeri jogait, kötelességeit betartja, f) megjelenése, beszédmodora példamutató-társaira jó hatással van, g) felszerelését nem felejti otthon, h) tanulmányi versenyeken jó helyezésével öregbíti az iskola jó hírnevét, i) tanulmányi kötelezettségének minden tantárgyból eleget tesz. (4) Jó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) részt vesz a közösségi életben, b) nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi, c) fegyelmezett, órákon dolgozik, d) megjelenése, beszédmodora megfelel a közösség elvárásainak, e) néha vállal beszámolót aktuális kérdésekben. (5) Változó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tudatosan nem árt a közösségnek, b) a követelményeket csak részben teljesíti, c) viselkedése változó időnként diáktársaival és tanáraival szemben is udvariatlan, tiszteletlen. (6) Rossz magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak, b) órákon rendetlen, zavarja mások munkáját, c) a szabályokat megszegi, d) durvaság, gorombaság, megengedhetetlen viselkedés és beszédmodor jellemzi, e) nem becsüli, ami a másé, f) viselkedése agresszív, nincs önuralma, g) igazolatlanul hiányzott, h) diáktársait anyagilag megkárosítja, i) balesetveszélyt előidéző viselkedés A szorgalomjegyek megállapításának elvei (1) A szorgalom osztályzat értékeli: a) a tanulók motiváltságát, b) a tudás megszerzésének igényét és az egyéni képességnek megfelelő teljesítményt, c) a kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzést, d) fegyelmezett, aktív tanórai tevékenységet. (2) Példás a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, b) céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját, c) munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, esetenként többletfeladatot is vállal, d) aktív a tanítási órákon, e) rendszeresen készül az órákra, érdeklődő, többletet nyújt a kötelező feladatokon felül, 82

83 f) szaktanári, tantárgyi dicsérete van. (3) Jó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) figyel az órán, b) házi feladatait elvégzi, c) lelkiismeretesen készül az órákra, d) rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, eredményei a képességei miatt nem mindig ezt tükrözik, e) képes arra, hogy megfelelő bátorításra rendszeresen dolgozzon, f) kihasználja az iskola nyújtotta tanulási lehetőségeket, azokon rendszeresen dolgozik, (4) Változó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, b) nem dolgozik rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan, c) munkájában nem önálló, csak akkor dolgozik, ha arra felszólítják, d) nem ellenőrzi önmagát, e) órákon passzív, f) felszerelését rendszeresen otthon felejti, g) egy tárgyból bukik. (5) Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, b) figyelmetlen, feladatait nem végzi el, c) többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó dolgozni, d) érdektelen, közönyös a munka iránt, e) több tantárgyból elégtelen osztályzata van A jutalmazás iskolai elvei (1) Jutalomban részesülhetnek azok a tanulók, akik az iskolai élet valamelyik területén kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, jó eredményeket érnek el, az iskola jó hírnevének növeléséhez hozzájárulnak. Jutalmazásra javasolhat a tantestület bármely tagja, és a diákönkormányzat. a) Szaktanári dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával kitűnt társai közül, tanulmányi versenyeken, pályázatokon jó eredménnyel szerepelt. b) Osztályfőnöki dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett. c) Igazgatói dicsérettel részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett, és/vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el. d) Igazgatói dicsérő oklevél és emellé jutalomkönyv adható a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján jeles (4,51-től) vagy kitűnő eredményt ért el. e) Nevelőtestületi dicséretben, oklevélben és könyv- illetve tárgyjutalomban lehet részesíteni azt a tanulót, aki országos, területi, megyei tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első tízedik helyezést ért el. f) Általános dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi vagy év végi osztályozáskor több tantárgyi dicsérettel rendelkezik. Az osztályozó konferencián az osztályfőnök felterjesztheti általános dicséretre, melyet a tantestület elfogad vagy nem fogad el. (2) A tagintézmények hagyományaiból eredő egyéb jutalmazási formák. 83

84 16.4. A fegyelmezés iskolai elvei (1) Ha a tanuló az iskola házirendjét, a tanítási órák rendjét, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó előírásokat és egyéb kötelességeit - nem vétkesen és/vagy súlyosan megsérti, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén a tanulót fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fegyelmi eljárás lefolytatására a Köznevelési Törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmező intézkedések illetve a fegyelmi büntetések alkalmazásakor a fokozatosság elvét be kell tartani. (2) A fegyelmező intézkedések formái: a) Szaktanári 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) b) Osztályfőnöki 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) c) Igazgatói 1. figyelmeztetés (írásbeli) 2. intő (írásbeli) (2) A szaktanár írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét, nem hozza el felszerelését, taneszközeit, ill. tanárával tiszteletlenül viselkedik. (3) Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki a tanév során több mint kettő szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. akkor, ha az osztályfőnöki figyelmeztető, ill. intő adását több szaktanár is javasolja. (4) Igazolatlan mulasztások esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló a 4. igazolatlan óra elérése után, osztályfőnöki intésben részesül a 10. igazolatlan óra elérése után, igazgatói intésben részesül a 20. igazolatlan óra elérése után. (5) Ha a tanuló tanköteles és az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30 órát, ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (6) A hiányzásra vonatkozó további rendelkezések a Házirendben találhatók. (7) A tanuló intézmény-vezetői figyelmeztetésben részesül, ha osztályfőnöki intőben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (8) A tanuló intézmény-vezetői intőben részesül, ha intézmény-vezetői figyelmeztetésben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. 17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek Kötelezettségvállalás (1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori főigazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Főgazgatóján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges. 84

85 18. Az otthoni felkészülés szabályai 1) Az otthoni munka fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek, képességek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a tanórára. Mindezek elsajátításához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás. 2) Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is. 3) A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják az ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak. 4) Az otthoni munka formái és céljai: formája célja a szükséges ismeretek megjegyzése, bevésése megtanulandó anyag az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása, írásbeli házi feladat elkészítése átismétlése az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása, megfelelő formájú dolgozat szerkesztése, elmélyült, hosszabb időt igénylő munka házi dolgozat írása kipróbálása, kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, rajzok (tantárgy-specifikus feladatok) általános műveltség fejlesztése, szókincs kötelező olvasmány elolvasása fejlesztése, előkészület az órai munkára az önálló ismeretszerzés gyakorlása, könyvtári és internetes kutatómunka kiselőadásokra felkészülés az érettségire való felkészülés közvetlen érettségi témakörök, tételek ismétlése segítése a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók szorgalmi feladatok tudásának elmélyítése önkéntes módon memoriterek a memória hosszú távú fejlesztése 5) A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára történjen. 6) A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, a tételek ismétlése és a kötelező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok kiadását úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára. 7) A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét. 8) Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük. 9) A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók. 10) Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írásban történik. 11) Az írásbeli feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A feladatok ellenőrzése egyes tantárgyak esetében rendszeresen, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konkrét módja az egyes tantárgyak tantervében kerül rögzítésre. 12) Az otthonra adott feladat a tanórán számon kérhető, és az eredmény értékelhető. Az írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik. 13) A szorgalmi feladatok és kiselőadások vállalása minden esetben önkéntes, a tanulónak nem származik hátránya, ha nem vállal ilyen munkát. Ezek a következők lehetnek: anyaggyűjtés, kiállítás rendezése, 85

86 külön feladat megoldása, versenyen való részvétel, projektmunka. stb. A jól elkészített szorgalmi munkát a szaktanár érdemjeggyel jutalmazhatja. 19. A évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján: (1) Részletesen meghatározva a tantervi programokban. 86

87 1. számú HT melléklet: Székesfehérvári SZC Bugát Pál Középiskolája egyesített közismereti + szakmai órahálói: évf. Érvényes: szeptember 1.-től felmenő rendszerben. 87

88 szakirány: érvényességi ideje: I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz szeptember 1-től felmenő rendszerben évfolyam Tantárgy csoportbontás e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom ELM: nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek ELM: évf. Matematika ELM: évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz 2 1 Művészetek: vizuális kultúra 1 Informatika 2 2 ELM: évf. Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 9.évf.:1 óra, 12.évf.: 0,5 óra Ápolástan-gondozástan 2 2,5 0,5 0,5 9.évf.:1 óra, 10.évf.: 2 óra Ápolástan-gondozástan gyakorlat Külső gyak: nem bontott Klinikumi ismeretek 1 3,5 3 4,5 9.évf: 1 ó, 10.évf: 1 ó, 11.évf: 1 ó, 12.évf: 0,5 ó Klinikumi gyakorlat 3, ,5 Külső gyak: nem bontott összesen elmélet ill. gyakorlat: ,5 3,5 31,5 3, összesen: * A gyakorlati képzés csoportbontásai a évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot. 88

89 szakirány: érvényességi ideje: XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz szeptember 1-től felmenő rendszerben Tantárgy 9. évfolyam csoportbontás e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom ELM: nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek ELM: évf. Matematika ELM: évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz 2 1 Művészetek: vizuális kultúra 1 Informatika 2 2 ELM: évf. Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 1,5 Környezetvédelemi alapismeretek 3 2 Vízgazdálkodási alapismeretek 3 2 Környezettechnikai alapok 2 3 Műszaki ábrázolás 0,5 Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 GYAK*: 9. évf. Környezetvédelmi gyakorlat GYAK*: 10. és 12. évf. Vízgazdálkodási alapgyakorlat GYAK*: 11. évf. Analitika gyakorlat 2 GYAK*: 12. évf. összesen elmélet ill. gyakorlat: összesen: * A gyakorlati képzés csoportbontásai a évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot. 89

90 szakirány: érvényességi ideje: XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz NYEK szeptember 1-től felmenő rendszerben Tantárgy 9Ny 9. évfolyam csoportbontás e e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom ELM: nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek ELM: 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkultúra 1 Matematika 1, ELM: évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz 2 1 Környezet és természetismeret 1 Művészetek: vizuális kultúra 1 Informatika 3,5 2 ELM: 9Ny-9. évf. Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 1,5 Környezetvédelemi alapismeretek 3 2 Vízgazdálkodási alapismeretek 3 2 Környezettechnikai alapok 2 3 Műszaki ábrázolás 0,5 Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 GYAK*: 9. évf. Környezetvédelmi gyakorlat GYAK*: 10. és 12. évf. Vízgazdálkodási alapgyakorlat GYAK*: 11. évf. Analitika gyakorlat 2 GYAK*: 12. évf. összesen elmélet ill. gyakorlat: összesen: * A gyakorlati képzés csoportbontásai a évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot. 90

91 2. számú HT melléklet: Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája részletes tantárgyi programok: évf. (Tantárgyanként külön-külön dokumentumokban nyilvántartva. Helyi tantervvel egységben kezelendő!) Érvényes: szeptember 1.-től felmenő rendszerben. 91

92 Székesfehérvári SZC Bugát Pál Középiskolája III. Szakmai Program (Pedagógiai Program III. fejezete) 92

93 Szakmai program 1. Jogszabályi környezet évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (kifutó rendszerben) 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról Szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek o EMMI 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet o VM 41/2013. (V. 28.) VM rendelet 93

94 2. Általános információk (1) Intézményünk évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. (2) Intézményünk a évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. (3) Intézményünk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. 3. Elméleti és gyakorlati képzés: 3.1. Elméleti képzés (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik. (2) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni Gyakorlati képzés (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével gyakorlati képzés nem szervezhető. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. (4) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. 4. A szakmai képzés ingyenessége: (1) Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől ingyenes. a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév, 94

95 d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga, e) a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga, f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. (1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. (1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. (2) Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. (6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. (7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. 5. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra (1) Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. (2) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. (3) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. 6. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei (1) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez az intézményünk 12. évfolyamon végzett tanulója. 95

96 (2) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez a szakközépiskolai ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgával rendelkező jelentkező. (3) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élveznek azok, akiknek a szülei vagy rokonai intézményünk tanulója volt. (4) A szakválasztás tanulmányi eredmény alapján történik. (5) Egy adott szakra történő túljelentkezés esetén, a tanulmányi eredmény alapján rangsorba állított jelentkezőkből az indítani tervezett osztályba be nem fért tanulók részére felajánljuk intézményünk másik, párhuzamosan indítani tervezett szakképző osztályába történő felvételt. (6) Figyelembe véve a diák tudásszintjét, beállítottságát és az induló osztályok kapacitását, intézményünk fenntartja a jogot, hogy túljelentkezés esetén más szakmát felajánl. 7. Szakképző osztályok kialakításának elvei (1) Intézményünk törekszik a jelentkezők igényeinek megfelelően szakképző osztályokat indítani. 8. Szakképzési évfolyamok száma (1) Intézményünk 13. (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (2) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A 13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. (4) Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (2) (3) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. (5) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14. (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (6) Ha a tanuló a (5) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (7) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (7) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (8) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki figyelembe véve a (5) (6) bekezdésben foglaltakat teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. 96

97 (9) Bekapcsolódhatnak a ráépülő képzéseinkbe azok az iskolánkban szakképző évfolyamon végzett tanulók is, akik az előfeltételként szereplő szakmai képzést sikeresen befejezték, azzal a feltétellel, hogy a képzést lezáró szakmai vizsgát szeptemberben induló képzés esetén - legkésőbb az adott év november utolsó napjáig teljesítik. 9. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények (1) A mindenkor hatályos Köznevelési törvény és Szakképzési törvény, valamint az adott szakképzés szakképzési kerettantervében meghatározottaknak megfelelően. 10. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: (1) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc (30) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (2) A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az öszszefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, 97

98 és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. 11. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon (1) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (2) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (3) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint beszámítható. 12. Felnőttoktatás (1) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. (Szt.34/A (4)) (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévét betölti. (4) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben. (5) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. (6) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. (7) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az alábbi módon: (8) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka (60%), a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati 98

99 képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka (20%). (9) Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot (50%). (10) Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (11) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (12) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerû oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát (50%), levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát (10%) el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. (13) Intézményünk az alábbi formában és létszámadatokkal végezhet felnőttoktatást: a) Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája - esti munkarend szerint 120 fő - levelező munkarend szerit 80 fő szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről: (1) Az átmeneti időszakban, azaz akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tizedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik a szakközépiskolában, ők csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhatnak be a tizenharmadik évfolyamon. 15. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek: (1) Az intézményünk szakmai alapdokumentumában megjelölt összes szakképzés mindenkor hatályos szakképzési kerettantervei szerint. 16. A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként, tagintézményenként (1) Érvényes: szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) A részletes szakmai tantervi programok külön mellékletben találhatók. (3) Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/ 2002 OM rendelet nem tartalmazza a szakképzési kerettantervi ajánláshoz kapcsolódó szakmai érettségi témaköröket. A rendelet módosítását követően a kerettantervet felül kell vizsgálni! (4) A gyakorlati képzés csoportbontásai a évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. 99

100 17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek Kötelezettségvállalás (3) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott szakképzési kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori főigazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (4) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori főigazgatóján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges. (5) A Szakmai Program különálló mellékletében található a szakképzéssel kapcsolatos költségek tételes jegyzéke, ill. a költségigényes szakmai programok listái Tantárgyi tudás értékelésének módja (1) A szakképzési kerettantervekben az adott tantárgyak esetében előirányzott értékelési módokat alkalmazzuk. (2) Amennyiben a szakképzési kerettanterv máshogyan nem rendelkezik, úgy a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: A szakmai rendezvények költségigényét minden esetben a Fenntartó felé jelezzük engedélyeztetésre. (1) OSZTV, SZKTV és SZÉTV versenyeken történő részvétel (2) szakmai versenyeken elért kiemelkedő eredmény díjazása (könyvjutalom, oklevél, plakett, emlékérem) (3) részvétel a pályaválasztási EXPO-n (4) nyílt napok rendezése (5) Megyei Környezetvédelmi és Egészségügyi Vetélkedő (6) Madarak és Fák Napja Vetélkedő (7) Egészségügyi szakmai verseny (8) Szakképzési oklevélátadó ünnepség (9) Szakmai nap Munkaruha, munkavédelmi cipő: (1) A Munkavédelmi törvény értelmében: a) Minden munkavállaló részére biztosítani kell a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. (2) A A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló korm. rendelet szerint a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körébe tartozik: a) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz. (3) A Szakképzési törvény értelmében: a) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti kedvezményes étkezte- 100

101 tés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. b) A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. (4) Az Iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló rendelet értelmében: a) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. b) A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. c) A b) pontban meghatározott juttatásról a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik. d) A munkaruha kihordási ideje két év. (A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat.) e) A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. f) Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. g) A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége, de a d) pontban megjelölt okiratok ettől eltérően is rendelkezhetnek. (5) Intézményünk helyi munkaruha szabályzata: a) A tanulóink az alábbi iskolarendszerű évfolyamokon kapnak munkaruhát: aa) 9. évfolyamon ab) 11. évfolyamon ac) 13. évfolyamon, azaz a szakképző évfolyamok első évében ad) a szakképzés-ráépülés évfolyamon, amennyiben így a szakképzés teljes időtartama meghaladja a 2 évet b) A Felnőttképzés keretében történő szakképzés esetében az intézményünk megszervezi a szükséges munkaruha beszerzését, azonban ennek vételárát a képzés díjába be kell építeni. Munkaruha nélkül a képzésbe belépés nem engedélyezhető. c) Ha a munka-, védőruha a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, a ruházat leselejtezhető, a ruházat pótlását az intézmény Fenntartója engedélyezheti. Amennyiben a tanulónak felróhatóan rongálódott meg, vagy válik használhatatlanná a munka-, védőruházat, abban az esetben annak pótlásáról a tanuló a saját költségén kell, hogy gondoskodjon. d) Amennyiben a tanulói jogviszony a kihordási időn belül (2 év) szűnik meg, az intézményünk a munkaruhát az érintett diákoktól kitisztított állapotban visszaszedi, és azt a követő évfolyamokon újra használatba helyezi. Amennyiben a diák meg kívánja tartani, úgy köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. e) A szeptember 1. előtt indult, azaz az összes korábbi OKJ-k szerinti képzéseink, melyeket az intézményünk szakmai alapdokumentuma kifutó rendszerű képzésként még tartalmaz, a korábbi iskolai dokumentumokban lefektetett szabályzatok érvényesek kifutó rendszerben. Ezek vonatkozó részei az utolsó érintett évfolyam kifutását követően vesztik hatályukat. 101

102 f) Intézményünkben alábbi szakképzésekhez van szükség munkaruha biztosítására a szeptember 1. után induló képzések esetén felmenő rendszerben: I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat: szükséges: munkaruha OKJ számú Gyakorló ápoló OKJ számú Gyakorló csecsemő és gyermekápoló OKJ számú Gyakorló mentőápoló OKJ számú Egészségügyi asszisztens OKJ számú Fogászati asszisztens OKJ számú ÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés OKJ számú CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés OKJ számú MENTŐÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés XXIII. KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZGAZDÁLKODÁS ágazat: szükséges: munkaruha OKJ számú Környezetvédelmi technikus OKJ számú KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS SZAKTECHNIKUS szakképesítés-ráépülés Pályázatok: (1) Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi pályázatok kiírását. (2) Intézményünk törekszik a pályázatokon való eredményes részvételre. (3) Intézményünk minden esetben időben bejelenti és engedélyezteti a pályázaton való részvételi szándékát a Fenntartónál. (4) Törekszünk arra, hogy a pályázott tevékenységek a résztvevő tanulók tanulmányaiba beszámíthatók legyenek (Pl. Erasmus +). Ezekben az esetekben mindig külön tanterv/ tanmenet készül, mely jelen szakmai program mellékletét képezi. 18. Szakmai Program mellékleteinek listája (1) 1. számú SZP melléklet: Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája szakmai órahálói és a tantárgyak témaköreinek időfelosztása 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. (2) 2. számú SZP melléklet Átjárhatóság. (3) A Szakmai programmal egységben kezelt további dokumentumok: a. Adott tanév szakmai tantárgyainak mindenkori tanmenetei. b. Adott tanév pályázatainak a tanév tantervében történő beszámításáról készült mindenkori dokumentumok. c. Közzétételi lista elemei. 102

103 1. számú SZP melléklet: Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája szakmai órahálói és a tantárgyak témaköreinek időfelosztása: 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. és 15. évf. Érvényes: szeptember 1.-től felmenő rendszerben. I EGÉSZSÉGÜGY ágazat: OKJ számú Gyakorló ápoló OKJ számú Gyakorló csecsemő és gyermekápoló OKJ számú Gyakorló mentőápoló OKJ számú Egészségügyi asszisztens OKJ számú Fogászati asszisztens OKJ számú Ápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS OKJ számú Csecsemő és gyermekápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS OKJ számú Mentőápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZGAZDÁLKODÁS ágazat: OKJ számú Környezetvédelmi technikus OKJ számú Környezetvédelmi mérés szaktechnikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS 103

104 Szakmai követelmé nymodulok Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz OKJ számú GYAKORLÓ ÁPOLÓ: ( /13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy külső területi e gy e gy e gyak. ögy heti óraszám külső területi e gyak. 0,5 0,5 heti óraszám külső területi e gyak Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I Egészségügyi alapismeretek 0,5+0, ,5+0,5 4+1 Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek 1,5* (csb:1) 1,5+0,5* (csb:1) 1* (csb:1) 2,5* (csb:2) 0,5* (csb:0,5) 0,5 0,5 2* (csb:1,5) 5* * (csb:3) ,5+1* (csb:1) 2+1* (csb:1) 4+0,5* (csb:0,5) 9,5+2* (csb:3,5) Klinikumi gyakorlat 3, , ögy heti óraszám külső területi e gyak. 4 2,5* (csb:2,5) Klinikai gyakorlat 16+4 Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Diagnosztikus-terápiás beavatkozások Egészségnevelésegészségfejlesztés 3, Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat 2,5 összes óra ,5 (3,5) 7,5 (3,5) 24 (11) 12,5 (22,5) összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák 3* 0 3* 0 1* 0 1* 0 8* 0 2,5* 0 száma 104

105 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 50% : 50% Összes Összes /13. % 1/13. 2/14. óraszám óraszám % Összes óra: Elmélet: , ,77 Gyakorlat: , ,23 (5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk. (lásd SZVK 7. pont: A Gyakorló ápoló szakképesítés képzésének szervezésekor figyelembe kell venni a szakképesítések elismeréséről szóló Európai Parlament és Tanács 2005/36/EK. irányelvének, 3. szakasz 31. cikkében, valamint az V. mellékletében előírt minimálisan kötelező képzési feltételeket a klinikai gyakorlatok a képzés 50%-át kell, hogy kitegyék, ezért az elméletigényes gyakorlat nem szerepelhetett a gyakorlatok között). 105

106 Szakmai követelmé nymodulok Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú GYAKORLÓ CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ: ( /13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítés-specifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. Tantárgyak heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy külső ögy külső külső ögy területi területi területi isk. e gy e gy e gyak. e gyak. e gyak. e gyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0, Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I Egészségügyi alapismeretek 0,5+0, ,5+0,5 4+1 Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan 1,5* (csb:1) 1,5+0,5* (csb:1) 2,5* (csb:2) 0,5* (csb:0,5) 0,5 0,5 2* (csb:1,5) Ápolástan-gondozástan gyakorlat * 2,5+1* 2+1* 4+0,5* 9,5+2* Klinikumi ismeretek (csb:1) (csb:1) (csb:1) (csb:0,5) (csb:3,5) Klinikumi gyakorlat 3, , Diagnosztikai ismeretek csecsemő és gyermekkorban Terápiás ismeretek csecsemő és gyermekkorban Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata Terápiás beavatkozások gyakorlata Egészséggondozás -fejlesztés 1,5 Egészséggondozás fejlesztés gyakorlat Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban 1,5 Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban összes óra ,5 (3,5) 140 7,5 (3,5) 24 (11) 160 5* (csb:3) 3,5 3,5 1,5* (csb:1,5) 1,5* (csb:1,5) 1,5* (csb:1,5) 2 (csb:2) külső területi gyak. 7,5 7 1,5 12,5 6,5 (16) összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma 3* 0 3* 0 1* 0 1* 0 8* 0 0 6,5* 106

107 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Egészségfejlesztés (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 50% : 50% Összes Összes /13. % 1/13. 2/14. óraszám óraszám % Összes óra: Elmélet: , ,77 Gyakorlat: , ,23 (5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni). 107

108 Szakmai követelménymodulo k Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ: ( /13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Egészségügyi alapismeretek 0,5+0, ,5+0,5 4+1 Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2 Ápolástan-gondozástan 1,5+0,5 2,5 0,5 0,5 5 Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek 1 2, ,5 9,5+2 Klinikumi gyakorlat 3, , Mentéstechnika Betegszállítás 1 Irányítás 1,5 Logisztika gyakorlat 5 Oxiológia alapjai 2,5 Gyermekgyógyászat oxiológiai vonatkozásai Szülészet-nőgyógyászat oxiológiai vonatkozásai Toxikológia 1 Tömeges baleset katasztrófa ellátás Sürgősségi ellátási gyakorlat 13,5+4 összes óra ,5 3,5 7,5 3, ,5 22, összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák * 0 száma * A képzés helyszíne (demonstrációs terem) utal a csoportbontásra. A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra 1 0,5 0,5 108

109 meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Mentéstechnika Logisztika Sürgősségi betegellátás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 50% : 50% Összes Összes /13. % 1/13. 2/14. % óraszám óraszám Összes óra: Elmélet: , ,77 Gyakorlat: , ,23 (5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni). 109

110 Szakmai követelmény modulok Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS képzés: ( /13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy külső ögy külső külső ögy külső területi területi területi területi e gy e gy e gyak. e gyak. e gyak. e gyak. 0,5 0, Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. 2 Egészségügyi alapismeretek 5 0,5+0, ,5* Szakmai kommunikáció (csb:1) 1,5+0, Ápolástan-gondozástan 5* Ápolástan-gondozástan (csb:1) gyakorlat 1* Klinikumi ismeretek (csb:1) ,5+0, ,5* (csb:2) 0,5* (csb:0,5) 0,5 0,5 2* (csb:1,5) 5* (csb:3) ,5+1* (csb:1) 2+1* (csb:1) 4+0,5* (csb:0,5) 9,5+2* (csb:3,5) Klinikumi gyakorlat 3, , Egészségügyi asszisztensi ismeretek Szakmai gyakorlat 18,5 +4 összes óra ,5 (3,5) 7,5 (3,5) 24 (11) 12,5 (22,5) összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma 3* 0 3* 0 1* 0 1* 0 8* 0 5* 0 * A képzés helyszíne (demonstrációs terem) utal a csoportbontásra. 10* (csb:5) 110

111 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 50% : 50% Összes Összes /13. % 1/13. 2/14. óraszám óraszám % Összes óra: Elmélet: , ,77 Gyakorlat: , ,23 (5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni). 111

112 Székesfehérvári szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú FOGÁSZATI ASSZISZTENS képzés: ( /13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Szakmai követelménymodulo k Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Egészségügyi alapismeretek 0,5+0, ,5+0,5 4+1 Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2 Ápolástan-gondozástan 1,5+0,5 2,5 0,5 0,5 5 Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek 1 2, ,5 9,5+2 Klinikumi gyakorlat 3, , Anatómia-kórélettan a fogászatban 0, Fogászati szakismeretek Fogászati szakismeretek gyakorlat 17,5 +3,5 1 Gyermekfogászat Fogszabályozás 0,5 Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat 8,5+0,5 összes óra ,5 3,5 7,5 3, összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma ,5 112

113 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Fogászati ismeretek Gyermekfogászat, fogszabályozás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 40% : 60% Összes Összes % óraszám óraszám % Összes óra: Elmélet: , ,3 Gyakorlat: , ,7 (5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni). 113

114 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája Szakmai követelménymodulok ÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés Tantárgyak Elméleti heti óraszám Gyakorlati heti óraszám Klinikai szakápolási ismeretek Szakápolási 15,5+2 - feladatok Klinikai szakápolás gyakorlata ,5 Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban Speciális ápoló beavatkozások klinikai körülmények - 2 között Összes óra 17,5 17,5 Összes óra 35 Csoportbontott órák (speciális ápolói beavatkozások gyakorlata): 4 óraszám % Összes: Elmélet: Gyakorlat:

115 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés Szakmai követelménymodulok Szakápolás csecsemő és gyermek betegek esetén Kompetenciabővítő ismeretek a csecsemő és gyermekápolásban Tantárgyak Elméleti heti óraszám Neonatológia 1,5 Gyermekgyógyászat, klinikumi ismeretek és szakápolástan 7+0,5 Gyermeksebészet,klinikumi ismeretek és szakápolástan 2+1 Sűrgősségi ellátás csecsemő és gyermekkorban és szakápolástan 1,5 A szakápolástan gyakorlata csecsemő és gyermekkorban Invazív beavatkozások 1,5+0,5 Fájdalomterápia 0,5 Táplálásterápia 1 Sebkezelés 0,5 Gyakorlati heti óraszám 14+1,5 Az invazív beavatkozások gyakorlata 1,5 A táplálásterápia gyakorlata 0,5 Összes óra 17,5 17,5 Összes óra 35 Csoportbontott órák (invazív beavatkozások gyakorlata): 1 óraszám % Összes: Elmélet: Gyakorlat:

116 MENTŐÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés Szakmai követelménymodulok Szakápolástani ismeretek Tantárgyak Elméleti heti óraszám Praehospitalis ellátás 3,5 +0,5 Intrahospitalis ellátás 1+1 Aneszteziológia és intenzív terápia 1+0,5 Sebészeti beavatkozások 0,5 Gyakorlati heti óraszám Szakápolástani gyakorlatok 14,5+1,5 Mentésirányítás Kommunikáció 1,5+0,5 Mentésszervezési és Szakmódszertan 2 oktatási feladatok Mentésszervezési gyakorlatok 5 Összes óra Összes óra 35 Csoportbontott órák (prehospitalis ellátás): 4 óraszám % Összes: Elmélet: Gyakorlat:

117 FELNŐTTOKTATÁS Nappali tagozat Az alábbi szakképesítések esetében a felnőttoktatás nappali tagozatának óraszámai megegyeznek a fentebb részletezett nappali tagozatos óraszámokkal: - gyakorló ápoló - gyakorló csecsemő és gyermekápoló - gyakorló mentőápoló - egészségügyi asszisztens - fogászati asszisztens - ápoló - csecsemő és gyermekápoló - mentőápoló 117

118 Szakmai követelménymodul ok Esti tagozat Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú GYAKORLÓ ÁPOLÓ (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Tantárgyak Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 1/13 2/14. heti kontakt óraszám heti kontakt óraszám iskolai ögy iskolai e gyak. e gyak Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I Egészségügyi alapismeretek 1,75 Szakmai kommunikáció 0,75 2,5* Ápolástan-gondozástan (csb:1,5) Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek 4,75* (csb: 1,5) Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus és terápiás szakismeretek 3 Diagnosztikus-terápiás beavatkozások 2* (csb:2) Klinikai gyakorlat 12,5 Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat 1,5 összes óra , összes óra 17 22,5 Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott 3* 0 2* 0 tanórák száma 1/13. 2/14. Összes jelenléti óraszám Eredeti óraszám Esti jelenléti óraszám aránya Egyéni felkészülés óraszáma Órák mindösszesen Összes óra: ,7% Elmélet: ,0% Gyakorlat: ,4% 860 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (lásd SZVK 7. pont: A Gyakorló ápoló szakképesítés képzésének szervezésekor figyelembe kell venni a szakképesítések elismeréséről szóló Európai Parlament és Tanács 2005/36/EK. irányelvének, 3. szakasz 31. cikkében, valamint az V. mellékletében előírt minimálisan kötelező képzési feltételeket a klinikai gyakorlatok a képzés 50%-át kell, hogy kitegyék, ezért az elméletigényes gyakorlat nem szerepelhetett a gyakorlatok között). 118

119 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú GYAKORLÓ CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Szakmai követelménymodulo k Tantárgyak Ágazati szakképzés közismeret nélkül heti kontakt óraszám Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 1/13 2/14. heti kontakt óraszám ögy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I Egészségügyi alapismeretek 1,75 Szakmai kommunikáció 0,75 Ápolástan-gondozástan 2,5 Ápolástan-gondozástan gyakorlat 2 Klinikumi ismeretek 4,75 Klinikumi gyakorlat Diagnosztikai ismeretek csecsemő és gyermekkorban 2 Terápiás ismeretek csecsemő és gyermekkorban 2 Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata 5 Terápiás beavatkozások gyakorlata 6 Egészséggondozás -fejlesztés 1,5 Egészséggondozás fejlesztés gyakorlat 2 Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban 1,5 Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban 1 összes óra ,5 14 összes óra 17 22,5 Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák * száma * Iskolai gyakorlatok tervezett csoportbontása. 1/13. 2/14. Összes jelenléti óraszám Eredeti óraszám Esti jelenléti óraszám aránya Egyéni felkészülés óraszáma Órák mindösszesen Összes óra: ,7% Elmélet: ,0% Gyakorlat: ,4% 860 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Egészségfejlesztés (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni) 119

120 Szakmai követelménymodulo k Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Tantárgyak Ágazati szakképzés közismeret nélkül heti óraszám Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 1/13 2/14. heti óraszám ögy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I Egészségügyi alapismeretek 1,75 Szakmai kommunikáció 0, Ápolástan-gondozástan 2,5 Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek 4,75 Klinikumi gyakorlat Mentéstechnika 1,5 Betegszállítás 0, Irányítás 0,5 Logisztika gyakorlat 3 Oxiológia alapjai 2 Gyermekgyógyászat oxiológiai vonatkozásai 0, Szülészet-nőgyógyászat oxiológiai vonatkozásai 0,5 Toxikológia 1 Tömeges baleset katasztrófa ellátás 0,5 Sürgősségi ellátási gyakorlat 11 összes óra , összes óra 17 22,5 Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák 3,5 0 2* 0 száma * A képzés helyszíne utal a csoportbontásra. 1/13. 2/14. Összes jelenléti óraszám Eredeti óraszám Esti jelenléti óraszám aránya Egyéni felkészülés óraszáma Órák mindösszesen Összes óra: ,7% Elmélet: ,0% Gyakorlat: ,4% 860 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Mentéstechnika Logisztika Sürgősségi betegellátás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. 120

121 (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni) 121

122 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,25 Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 1/13 2/14. heti kontakt óraszám ögy heti kontakt óraszám e gy e gy Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I Egészségügyi alapismeretek 1,75 Szakmai kommunikáció 0,75 Ápolástan-gondozástan 2,5 Ápolástan-gondozástan gyakorlat 2 Klinikumi ismeretek 4,75 Klinikumi gyakorlat Egészségügyi asszisztensi ismeretek 7 Szakmai gyakorlat 14 összes óra ,5 14 összes óra 17 22,5 Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák 3 2,5* 0 száma * A képzés helyszíne utal a csoportbontásra. 1/13. 2/14. Összes jelenléti óraszám Eredeti óraszám Esti jelenléti óraszám aránya Egyéni felkészülés óraszáma Órák mindösszesen Összes óra: ,7% Elmélet: ,0% Gyakorlat: ,4% 860 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni) 122

123 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, OKJ számú FOGÁSZATI ASSZISZTENS (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Szakmai követelménymodulo k Tantárgyak Ágazati szakképzés közismeret nélkül heti óraszám Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 1/13 2/14. heti óraszám ögy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I Egészségügyi alapismeretek 1,75 Szakmai kommunikáció 0,75 Ápolástan-gondozástan 2,5 Ápolástan-gondozástan gyakorlat 2 Klinikumi ismeretek 4,75 Klinikumi gyakorlat Anatómia-kórélettan a fogászatban Fogászati szakismeretek Fogászati szakismeretek gyakorlat Gyermekfogászat Fogszabályozás Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat 5,5 összes óra összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma 1/13. 2/14. Összes jelenléti óraszám Eredeti óraszám Esti jelenléti óraszám aránya 0,5 1 0,5 0,5 Egyéni felkészülés óraszáma 12,5 Órák mindösszesen Összes óra: ,1% Elmélet: ,6% Gyakorlat: ,1% 988 (1) Szakmai modulok megnevezése: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Fogászati ismeretek Gyermekfogászat, fogszabályozás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni) 123

124 Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája OKJ számú ÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (esti) Szakmai követelmény-modulok Szakápolási feladatok Tantárgyak Elméleti heti óraszám Gyakorlati heti óraszám Klinikai szakápolási ismeretek 9 - Klinikai szakápolás gyakorlata Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata - 2,5 Speciális ápoló beavatkozások klinikai körülmények között - 1,5 Összes jelenléti óra 9 12 Összes jelenléti óra 21 Csoportbontott órák (speciális ápolói beavatkozások gyakorlata): 2,5 Összes jelenléti óraszám Eredeti óraszám Esti jelenléti óraszám aránya Egyéni felkészülés óraszáma Órák mindösszesen Összes óra: ,0% Elmélet: ,4% Gyakorlat: ,6% OKJ számú CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (esti) Szakmai követelmény-modulok Szakápolás csecsemő és gyermek betegek esetén Kompetenciabővítő ismeretek a csecsemő és gyermekápolásban Elméleti Tantárgyak heti óraszám Neonatológia 0,5 Gyermekgyógyászat, klinikumi 4,5 ismeretek és szakápolástan Gyermeksebészet,klinikumi ismeretek és szakápolástan 1 Sűrgősségi ellátás csecsemő és 0,5 gyermekkorban és szakápolástan A szakápolástan gyakorlata csecsemő és gyermekkorban Invazív beavatkozások 1 Fájdalomterápia 0,5 Táplálásterápia 0,5 Sebkezelés 0,5 Az invazív beavatkozások gyakorlata Gyakorlati heti óraszám A táplálásterápia gyakorlata 0,5 Összes jelenléti óra 9 11,5 Összes jelenléti óra 20,5 Csoportbontott órák (invazív beavatkozások gyakorlata): 1,5 9,5 1,5 Összes jelenléti óraszám Eredeti óraszám Esti jelenléti óraszám aránya Egyéni felkészülés óraszáma Órák mindösszesen Összes óra: ,5% Elmélet: ,4% Gyakorlat: ,7%

125 OKJ számú MENTŐÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (esti) Szakmai követelménymodulok Szakápolástani ismeretek Mentésszervezési és oktatási feladatok Elméleti Tantárgyak heti óraszám Praehospitalis ellátás 2,5 Intrahospitalis ellátás 1 Aneszteziológia és intenzív terápia 1 Sebészeti beavatkozások 1 Gyakorlati heti óraszám Szakápolástani gyakorlatok 11,5 Mentésirányítás 1,5 Kommunikáció 1 Szakmódszertan 1 Mentésszervezési gyakorlatok Összes óra 9 14 Összes óra 23 Csoportbontott órák (prehospitalis ellátás): 2,5 Összes óraszám Eredeti óraszám Esti óraszám aránya a nappali tagozathoz viszonyítva 2,5 Elmélet-gyakorlat aránya Összes óra: ,7% Elmélet: ,3% 40% Gyakorlat: ,7% 60% 125

126 Beszámítási táblázat (előzetes tanulmányok, szakmai munkatapasztalat, gyakorlat beszámítása) Név::... Szak:. szak moduljai, óraszámai Beszámított, elfogadott korábbi tanulmányok, gyakorlatok Indoklás, megjegyzés Modul száma Modul / tantárgy/ témakör neve Elmélet Elméletigény es gyak. Gyakorlat Elmélet Elméletigény es gyak. Gyakorlat Összesen A táblázat sorai szabadon bővíthetők! Indoklás: Dátum, aláírás: 126

127 Tanulói nyilatkozat Alulírott tudomásul veszem, hogy amennyiben november 30-ig nem teszek eleget az OKJ számú ápoló szak szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott a ráépülő képzésre vonatkozó - belépési feltételnek, azaz nem szerzem meg az OKJ számú gyakorló ápoló szakképzettséget igazoló bizonyítványt, a ráépülő ápoló szakon a tanulói jogviszonyom azonnali hatállyal megszűnik. Ssz. Olvasható név Dátum Aláírás Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u titkarsag@bugat.hu, web: Tel.: 22/ Fax: 22/ Fejér megyei Minőségdíj

128 Tanulói nyilatkozat Alulírott tudomásul veszem, hogy amennyiben november 30-ig nem teszek eleget az OKJ számú csecsemő és gyermekápoló szak szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott a ráépülő képzésre vonatkozó - belépési feltételnek, azaz nem szerzem meg az OKJ számú gyakorló csecsemő és gyermekápoló szakképzettséget igazoló bizonyítványt, a ráépülő csecsemő és gyermekápoló szakon a tanulói jogviszonyom azonnali hatállyal megszűnik. Ssz. Olvasható név Dátum Aláírás Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u titkarsag@bugat.hu, web: Tel.: 22/ Fax: 22/ Fejér megyei Minőségdíj

129 Tanulói nyilatkozat Alulírott tudomásul veszem, hogy amennyiben november 30-ig nem teszek eleget az OKJ számú környezetvédelmi-mérés szaktechnikus szak szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott a ráépülő képzésre vonatkozó - belépési feltételnek, azaz nem szerzem meg az OKJ számú környezetvédelmi technikus szakképzettséget igazoló bizonyítványt, a ráépülő környezetvédelmi-mérés szaktechnikus szakon a tanulói jogviszonyom azonnali hatállyal megszűnik. Ssz. Olvasható név Dátum Aláírás Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Tagintézménye 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u titkarsag@bugat.hu, web: Tel.: 22/ Fax: 22/ Fejér megyei Minőségdíj