VÍZGAZDÁLKODÁS. Az ipari szennyvíz. A vízszennyezõdést okozó emberi tevékenységek
|
|
- Lili Orosz
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÍZGAZDÁLKODÁS A vízszennyezõdést okozó emberi tevékenységek A vízszennyezésben 50%-ban az ipari és mintegy 25-25%-ban a mezõgazdaság, illetve a lakosság részesül a közép-európai országok adatai szerint. A háztartások mosás, mosogatás, tisztálkodás, WC öblítõvíz, stb. céljára használt vizei adják a házi szennyvizet. A városi szennyvíz a házi szennyvíz mellett a csapadék vizet, és a városi szennyvízhálózatba bekötött ipari üzemek szennyvizét is magába foglalja. A házi szennyvíz összetételét, illetve mennyiségét a vízfogyasztás jelentõs mértékben befolyásolja. Nagyobb vízhasználat esetén hígul a szennyvíz, így szárazanyag tartalma csökken. A vízhasználat mellett befolyásolja a szennyvíz minõségét a lakosság életmódja, a településen mûködõ üzemek típusa, stb. Általában egy lakosra esõ szennyvíz napi mennyisége megegyezik a napi vízfogyasztással. Ennek értéke l d-1 közötti. A szennyvizeket szerves (fehérjék, zsírok, cukrok, zsírsavak, detergensek, papír, stb.) vegyületek, illetve szervetlen (ammónia, foszfátok, klorid, szulfát, stb.) anyagok alkotják oldott vagy lebegõ állapotban, és mikroorganizmusokat is tartalmaznak ezért járványügyi szempontból ez a szennyvíz a legveszedelmesebb. A szennyvíz szárazanyag tartalma 1-2 mg l-1. A szennyezõanyagok egy része kiülepedhet. A szervesanyagok mennyisége több mint 50%, melybõl a fehérje 40%, a szénhidrát 50%, a víz 10%. A friss házi szennyvíz ph-ja közel semleges. Az ipari szennyvíz Az ipari szennyvíz mintegy 80-90%-a a felhasználás során elszennyezõdik. Az ipari használt vizek a következõk: hûtõ, illetve gõzrendszerek kibocsátott vizei technológiai használt víz üzemi szociális használt vizek az üzem területérõl elvezetendõ csapadékvíz. A használt hûtõvíz csak hõszennyezést okoz, szennyezõanyag csak üzemzavar esetén kerülhet a vízbe. Az egyes iparágak közül a villamosipar a legjelentõsebb vízfelhasználó, de a felhasznált víz szennyezettsége kismértékû, ugyanis a felhasznált víz mintegy 96%-a a hûtõvíz, így hõszennyezést okoz. Egy 100 MW teljesítményû erõmû óránként kb m3 hûtõvizet használ, amelynek hõmérséklet átlagosa 11 ocal magasabb mint a felhasználás elõtt. A technológiai vízhasználat és szennyezés tekintetében a könnyûipar esetében a legnagyobb ennek az aránya (88%), azonban az ágazatokon belül az összes használat aránya nem jelentõs. A vegyiparra a szennyezõ anyagok változatossága jellemzõ. A különbözõ vegyipari üzemek (mûtrágya, kõolaj feldolgozás, gyógyszer, mûanyagipar, stb.) szennyvizeinek minõsége eltérõ, így egységes szennyvíztisztítási eljárás sem alakítható ki. 1
2 Jelentõs vízfelhasználó és szennyvízkibocsátó az élelmiszeripar. Legkevésbé szennyezett vizek a konzervgyártásban, a legszennyezettebbek a szeszgyártásban keletkeznek. A KOI mg l-1, a BOI mg l- 1 értékek között változik. A szennyezõ anyagok biológiailag jól lebonthatók, az aerob és anaerob lebontási folyamatokban. A húsiparban különös gondot kell fordítani arra, hogy a szennyvízbe minél kevesebb hulladékanyag (vér, csont, szarudarabkák) kerüljön, ezeket el kell távolítani. A tejiparban a szennyvíz mennyisége jobb vízgazdálkodással és a melléktermékek (író, savó) hasznosításával csökkenthetõ. A konzerv- és cukoripari szennyvizek különösen kedvezõen használhatók öntözésre. A könnyûiparban legkevésbé szennyezett a papírgyártó és feldolgozó, legszennyezettebb a cellulóz-, bõr-, és textilkészítõ ipar szennyvize. A papírgyártásból zömében szilárd rostanyagokat tartalmazó fehér, míg a cellulóz gyártásból fõleg oldott szennyezést tartalmazó barna szennyvizek keletkeznek. A textilkészítõ iparban a vegyi anyagok, színezékek és mosószerek kerülnek a szennyvízbe. A bõripari szennyvizek nagy üledék- és zsírtartalma kifogásolható, de nagy a szulfid és krómion koncentráció is. A mezõgazdasági termelés A mezõgazdasági termelés hazánk egyik legfontosabb természeti erõforrását, a talajt hasznosítja. Ezen erõforrás hasznosítása a megfelelõ mennyiségû és minõségû víz nélkül azonban nem lehetséges. A víz nagyobb mennyisége illetve hiánya egyaránt rontja a termelés feltételeit. A termelés során felhasznált víz egy része a párolgás illetve párologtatás útján, egy része viszont közvetlenül kerül vissza a környezetbe, így a felszíni illetve felszín alatti vizekbe. A növénytermesztési technológiák fejlõdésével kapcsolatban a kemikáliák (mûtrágyák, peszticidek) széleskörû alkalmazása, az állattartásban az alom nélküli tartási technológia elterjedése (hígtrágya) jelentették potenciális veszélyt a vízkészletekre. Szennyezést okozhatnak ezen kívül a feldolgozó üzemek is. Ezek a szennyezõ anyagok a vízi környezetre elsõdleges (közvetlen) másodlagos (közvetett) hatást gyakorolhatnak. Közvetlen hatást jelent az állattartásban keletkezõ hígtrágya, melynek elhelyezése, komoly gondot jelent. A közvetett hatást kiváltó tényezõ a kemikáliák felhalmozása, melyek a talajból mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekbe ki- illetve bemosódhatnak. A szennyezés lehet pontszerû, illetve nem pontszerû, diffúz jellegû. Pontszerû szennyezés a hígtrágya felszíni befogadóba vezetése, melynek a kibocsátás jellegébõl adódó szennyezõ hatása is jól mérhetõ. Ennek következtében egyértelmûen meghatározhatók a szükséges intézkedések, illetve mûszaki beavatkozások. A diffúz szennyezés a növénytermesztéssel kapcsolatos mûtrágya használatból, illetve a peszticidek alkalmazásából származó a talajvízbe történõ beszivárgás, illetve a záporokból következõ lefolyás, valamint az erózió által a felszíni vizekbe való lemosódás. A lemosódó komponensek közül elsõsorban a foszfor és nitrogén meghatározó az eutrofizálódás szempontjából. 2
3 Az eutrofizálódás különösen az üdülõterületek esetében veszélyes, mint pl. a Balaton vízgyûjtõ területérõl a tóba lefolyó foszfor és nitrogén vegyületek. Az alom nélküli állattartás kialakulásával megváltozott a keletkezõ melléktermék jellege és összetétele, mivel a szilárd ürülék és a vizelet eltávolítása az almos állattartáshoz képest eltérõ módon, technológiai vízzel, hidraulikus úton történik. Az így képzõdõ folyadékban szuszpendált trágya a hígtrágya. A mezõgazdasági szennyvíz kibocsátás helyzetét tovább rontja, ha az állattartás vagy a gyümölcs-zöldség, illetve a növénytermesztést feldolgozó üzem egészíti ki. Összetételét tekintve a mezõgazdasági üzemekbõl származó szennyvízek szilárd, és oldott szervesanyagokból, valamint vízben nem oldódó, kolloid oldatot képezõ folyadékból és zsírokból, valamint oldott szervetlen anyagokból állnak. A szennyvizek jelentõs része mikroorganizmusokkal (baktériumok, gombák, stb.) is szennyezett, ezért állathigiéniai és közegészségügyi szempontból problémát okozhatnak. Ezért ezek kijuttatása a környezetbe komplex (környezetvédelmi, közegészségügyi, vízgazdálkodási, növénytermesztési) mérlegelést igényel. Az alomnélküli állattartás és az ehhez kapcsolódód feldolgozó üzemekben keletkezõ szennyvizek szennyezettsége általában nagyobb fokú, mint egy átlagos kommunális szennyvízé. a talajvíz szennyezõdését (nitrátosodását) okozhatja a helytelen, túlzott, nem megfelelõ mennyiségû és nem megfelelõ idõben kijutatott mûtrágya. Az EU elõírások a vízbázisokon 170, egyéb területen 210 kg ha-1 ban maximálják a kijuttatandó összes nitrogén mennyiséget. A Dunában 1970-ben az NO3- koncentráció minimum mintegy 2 mg l-1, a maximum 5 mg l-1 között alakult ben a minimum 7,5, a maximum 22 mg l-1 értékre nõtt. A növekedés háromszoros volt, de a 80-as években a növekedés lelassult, a 90-es években bekövetkezett egyre csökkenõ mûtrágya használat eredményeként az NO3- koncentráció csökkent. Oxigénigényes hulladékok Az oxigén igényes hulladékok, ha elegendõ oldott oxigén áll rendelkezésre az aerob dekomponáló szervezetek (baktériumok, gombák) tevékenysége eredményeként lebomlanak. A felszíni vizekben megjelenõ oxigén igényes hulladékok fõ forrásai, rosszul mûködõ szennyvíztisztító telepek, természetes lefolyás, olajfinomítók, élelmiszeripari üzemek, textilgyárak, papírgyárak, Vízoldható szervetlen anyagok A vízoldható szervetlen anyagok között a nagyszámú vízben oldódó savak, sók, toxikus nehézfém vegyületek és egyéb szervetlen vegyületek említhetõk. A savak a szénbányákból, különbözõ ipari üzemekbõl kerülnek a felszíni vizekbe. A nátrium, kalcium és egyéb sók öntözést követõ lefolyásból, ipari tevékenységbõl, az utak sózásából és természetes forrásokból származhatnak. Az utak téli sózásából származó károk, - mint a gépkocsik, hidak korróziója, a növényzet pusztulása, és a vízszennyezés, - az USA-ban 2,9 milliárd dollárt tesznek ki évente. Vizsgálatok folynak a jelenleg használatos sók, kalcium-magnézium acetáttal történõ helyettesítésére, amely lényegesen lecsökkentené ezeket a károkat. A bányászatból, ipari üzemekbõl, szennyvíztisztító telepekrõl a befogadóba kerülõ anyagok mellett a vizeket toxikus, esetleg karcinogén hatású nehézfémek (arzén, kadmium, kalcium, ólom, higany és egyéb szervetlen vegyületek) is szennyezhetik. - A toxikus elemek közül elsõsorban a higanynak és a kadmiumnak van kiemelten veszélyes jelentõsége, a toxikus hatás már g/l nagyságrendben jelentkezik. - A higany jelenléte 0,1-0,5 g/l koncentrációban megengedett. - A nehézfémek összkoncentrációja ne haladja meg a 0,5mg/l-t. ("törött nyak". Az ólommérgezéstõl károsult izmok nem tartják meg a hattyú hosszú nyakát, s a madár lassan éhen pusztul.) 3
4 Szervetlen növényi tápanyagok foszfor, (foszfát) nitrogén (nitrát és ammónium). össznitrogén tartalom max. 2mg/l, összfoszfor a 0,04mg/l Fõ forrásai a szennyvíztisztító telepek, mint pontforrások, a diffúz források közül a településekrõl, szántóföldekrõl, állattartó telepekrõl származó lefolyás, illetve a mûtrágya bemosódása jelentõs. a mûtrágya alkalmazására évrõl-évre sor kerül, ezért bekövetkezhet, hogy ezek N, P, K tartalmának egy része a talajba szivárgó vizekkel a talajvízbe mosódik, és a mozgó talajvízzel tovább szivárog. A talajvíz nagy nitrát koncentrációja alakult ki a világ azon részein, ahol intenzív gazdálkodás folyik. Világszerte tapasztalták, hogy a mûtrágyák széleskörû alkalmazásával emelkedett a talajvíz nitrát koncentrációja. Eddig még nem tapasztalták, hogy a nitrát szennyezõdés a talajvíz szintje alatt m-nél nagyobb mélységben bekövetkezett volna, azonban idõvel elképzelhetõ a nagyobb mélységre kiterjedõ szennyezés, ha az alkalmazás terén nem következik be változás. Szerves vegyületek Nyers és finomított olaj kutakból, csõtörésbõl, gépek, gépkocsik, kenõolajjal illetve zsírral való kezelésébõl származhatnak. - A kõolaj már 1 g/l mellett is kellemetlen ízt kölcsönöz a víznek, nagyobb mennyiségben pedig elzárja a víz-felszínt a légkörtõl. A szénhidrogének közül legveszélyesebbek a poliaromásheterociklikus vegyületek. Ezek a karcinogén, a teratogén, és a mutagén vegyületek. A talajvíz felszín alatti olaj, üzemanyag tartályok, vezetékek meghibásodása, toxikus anyagok szabálytalan hulladék lerakókból történõ kimosódás útján szennyezõdhetnek. A peszticidek a szántóföldekrõl, kertekbõl történõ lefolyás útján juthatnak a felszíni vizekbe. Perzisztenciájuktól függõen felhalmozódhatnak vízi üledékekben, továbbá egy faj testi szöveteiben (bioakkumuláció) v. több faj alkotta táplálékláncokon keresztül (biomagnifikáció). perzisztens anyagok: legtöbbször természetidegen, a kémiai bomlásnak ellenálló, mesterséges vegyületek (mûanyagok, peszticidek stb.), amelyek a környezetben hosszú ideig változatlanul maradnak, és különösen biológiai dúsulással válhatnak veszélyessé. Ismeretük a vízszennyezés minõsítésében fontos. A szintetikus mûanyagok, detergensek, széles körben alkalmazott oldószerek, mint a rákkeltõ triklóretilén, az ipari tevékenységbõl kerülnek a felszíni vizekbe, és leszivároghatnak a talajvízbe. Detergensek Lehetnek: mosó- és tisztítószerek, ipari adalékok, nedvesítõszerek, háztartási vegyi anyagok v. építõipari anyagok, festékek és fehérítõszerek alkotóelemei. Kémiai szempontból : anionos detergensek, nem ionos detergensek, kationos detergensek és egyebek, pl. zeolit A, polikarboxilátok, perborátok. DETERGENSEK Hazánkban anionaktív mosószerek vannak használatban, ezért vízszennyezési szempontból szinte kizárólag az anionaktív detergensek jönnek számba. Poláros része savas gyököt, pl. szulfát- v. szulfonátcsoportot tartalmaz. Határértékük: 0,1-0,3 mg/l. 4
5 Hõszennyezés A hõszennyezés a vízszennyezés egyik formája, amely a víz hõmérsékletének mesterséges megváltoztatásával, általában növelésével káros következményeket okoz; korlátozza a vízhasználatot és megzavarja a vízben végbemenõ életfolyamatokat. A népesség növekedésével, az ipari termelés volumenével egyre növekszik a szennyvízkibocsátás mértéke, de amíg a szennyvizeket kellõ mértékben tisztítva a BOI, a toxikus komponensek mennyisége csökkenthetõ, a hõszennyezés monoton növekedést mutat. Az erõmûvek, különösen a nukleáris fûtõanyaggal mûködõk, egyre nagyobbak lesznek és a nagy hõtartalmú használt vizek hûtése a szükséges és elõírt szennyvíztisztítási módszerekhez fog tartozni. Minamata, higanyszennyezés Az ötvenes évek elején Japán egy kis falujában, Minamatában sok lakos idegrendszeri elváltozásokat tapasztalt. A vizsgálatok higanymérgezést mutattak ki. A Chisso vegyigyár éveken keresztül vezette a magas higanytartalmú szennyezését (higany-szulfát formájában) a Minamata-öbölbe. A higany-szulfát a vízben rosszul oldódik és a feltevés az volt, hogy az üledékben "örökre" eltemetõdik. A vizsgálatok kimutatták, hogy ez a vegyület még rosszabbul oldódó higany-szulfiddá redukálódott, amit azonban az üledékben található baktériumok erõsen toxikus metilhigany kationná alakították át. Minamata, higanyszennyezés A metil-higany kation a vízben oldódva ugyan csak kis koncentrációban volt jelen, de feldúsult a táplálékláncban: a halat és kagylót fogyasztó emberek szervezetében veszélyesen sok mérgezõ anyag halmozódott fel. Több mint 3500-an betegedtek meg, és közel ötvenen haltak meg. A vízbe kerülõ olaj, ha nem A felszíni vizek közül a vízfolyásokat szennyezõ anyagok egy sajátos csoportját képezik azok az anyagok, amelyek közvetett hatásúak, ugyanis ezek a vízbe kerülve a vízi élet tényezõi közül a fizikai elemeket blokkolják vagy zárják ki. Így többek között fizikai úton gátolják a légzést, elzárják a vizeket a fénytõl, az alacsonyabb rendû szervezeteken bevonatokat képeznek. A legismertebb és elõfordulási arányát tekintve a rendkívüli szennyezések, szennyezõfajtái közül a leggyakrabban elõforduló (37,4%) szennyezõ anyag az olaj, és származékai, gyûjtõ néven szénhidrogének. ütközik akadályba, gyorsan szétterül, és vékony filmszerû réteget alkot, majd az 1 mm vastag olajfedettség alakul ki. Tiszta vízben ez a fedettség terjed és fokozatosan 0,2 mmnél alacsonyabb hártyává alakul. A szennyezett víz azonban akadályozhatja az olajhártya szétterülését, és akkor a véglegesen kialakuló rétegvastagság 1 mm körül marad. A szemmel is érzékelhetõ vizekbe kerülõ olaj legkisebb rétegvastagsága ~ mm, ami 1 km 2 felületre vetítve alig 40 l olaj. 5
6 A kõolajszennyezéskor kialakuló úszó olajréteg néhány jellemzõje Az olajréteg vastagsága (mm) Az olajréteg térfogata (l/km2) Észlelés 0, , , ,0003 0,001 0, éppen csak látható színes foltok ezüstös, összefüggõ réteg gyengén szivárványos, erõsen szivárványos, a színek sötétednek, erõsen sötét színek, A vertikális vízmozgások hatására az olaj egy része a lebegõ anyagokon adszerbálódik, majd a vizes fázissal emulziót képez. A keletkezõ emulziók - a víz az olajban és az olaj a vízben tulajdonságaikban lényegesen eltérnek egymástól. A víz az olajban emulzió, mint az olajos fázis része a víz felszínén úszik, az olaj a vízben emulzió pedig a vizes fázisba kerülõ olajat tartalmazza. A két emulzió természetesen egymásba átalakulhat, mennyiségük illetve arányuk a fizikai, kémiai, mikrobiológiai folyamatoktól függ. A vizek olajszennyezésének minden formája káros. A felszínen úszó olajréteg akadályozza a vizek természetes oxigénforgalmát és így a légzésre és a fotoszintézisre egyaránt káros hatást fejt ki. Az olaj már kis mennyiségben lezárja a víz felszínét, és ezáltal gátolja mind a természetes oxigén felvételét a légkörbõl, mind pedig képzõdõ gáznemû anyagcsere termék távozását a légkörbe. Ezek a termékek a vízben maradnak, és a reverzibilis biokémiai folyamatokat káros irányba tolják el. Néhány kõolajszármazék oldhatósága vízben Kõolajszármazékok Oldhatóság mg l-1 könnyû benzin benzin tüzelõolaj kõolaj dízelolaj , A vízbe bekerült olaj a mikroszervezetekre tapadnak, ezzel részben kémiai, részben fizikai úton ezek pusztulását okozza. Az elõszervezetekre kifejtett káros hatás a vízben már néhány tized,- század mg l-1 koncentrációjában is bekövetkezhet. Az ásványolaj szennyezés fokozottabb mértékben veszélyezteti a vízi környezet állatvilágát, mint a mikroszervezeteket. Így a halak esetében a szennyezés rárakódhat a kopoltyúra, és ezzel gátolja az oxigénfelvételt, bõrükre tapadva pedig bõrelváltozást okozhat. 6
7 ELÕADÁS Felhasznált forrásai Szakirodalom: Pásztó P. (1998.): Vízminõségvédelem-vízminõségszabályozás. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém Thyll Sz. (1998.): Vízszennyezés - vízminõség-szabályozás. DATE, Debrecen KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Egyéb források: Fekete E. et al.(1991.): A vízszennyezés ökológiája. Pro Natura Kiadó, Budapest Felföldi, L. (1987): A biológiai vízminõsítés. (4. javított és bõvített kiadás) Vízügyi hidrobiológia. 16. VGI, Budapest. Németh, J. (1998): A biológiai vízminõsítés módszerei. Környezetgazdálkodási Intézet
A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenA foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai. Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens
A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens Üzemek telepítése Környezetkárosító hatások kivédése Építkezési típusok Területbeépítés Tájolás Épületek közötti
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
Részletesebben2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
Részletesebben2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
Részletesebben2018. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség 20 o C (helyszíni) MSZ
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenÉletünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1
Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. A víz szennyezése, szennyezõ anyagai, azok csoportosítása. A VÍZ SZENNYEZÉSE. A vizek felszíni szennyezõforrásai
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A víz szennyezése, szennyezõ anyagai, azok csoportosítása. A VÍZ SZENNYEZÉSE A vízszennyezés alatt az emberi tevékenység hatására kialakuló olyan körülményeket értjük,
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenIvóvíz év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
KALKULÁCIÓS IRÁNYÉRTÉK a laboratóriumi tevékenységekre Ivóvíz 2018. év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Komponens Módszer Díj Vízszintmérés # 1000 Hőmérséklet
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1183/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A GW-Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Kft. Központi Laboratórium (3527 Miskolc, Tömösi u. 2.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2013 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.) akkreditált
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.)
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenIvóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # 1000 Fajl. el. Vezetőképesség 20 o C (helyszíni) MSZ EN 27888:1998 1000 ph (helyszíni)
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A víz jelentősége. 1.lecke A víz tulajdonságai A vízmolekula: a létező legegyszerűbb
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1104/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém,
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
Részletesebbena NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1612/2009 számú akkreditált státuszhoz A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamû Kft. Minõségvizsgáló Laboratórium (7400 Kaposvár, Dombóvári út 0325 hrsz.)
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1394/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Laboratórium (8800 Nagykanizsa,
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenA vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS
VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi
RészletesebbenIvóvíz: kémia
Szín (vizuális vizsgálat) MSZ EN ISO 7887:2012 4. fejezet Ammónium MSZ ISO 7150-1:1992 3 320 Nitrit MSZ 1484-13:2009 6.2. szakasz 4 560 Vas MSZ 448-4:1983 2. fejezet (visszavont szabv.) 2 100 Mangán MSZ
Részletesebben1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1111/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: MIVÍZ Kft. Szolgáltatási és Üzemeltetési Igazgatóság Üzemeltetési Osztály Laboratórium
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1104/2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém, Pápai út 41.) akkreditált területe
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1226/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A PANNON-VÍZ Zrt. Minőségvizsgáló Laboratórium (9025 Győr, Bercsényi liget 83.) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1111/2014 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MIVÍZ Miskolci Vízmű Korlátolt Felelősségű Társaság Szolgáltatási igazgatóság Laboratórium (3527 Miskolc,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1226/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: PANNON-VÍZ Zrt. Minőségvizsgáló Laboratórium Telephelyek címe: 9025 Győr, Bercsényi
RészletesebbenFenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK
Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
Részletesebbena NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
RészletesebbenA «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org
A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ]??? KÁR...... ÉN ÉLVEZTEM... A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége A MINDENT-AKUKÁBA RENDSZER A HULLADÉKOK SZELEKTÍV BEGYŰJTÉSE
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1397/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1612/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Korlátolt Felelősségű Társaság (KAVÍZ Kft.)
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
Részletesebbena NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT11397/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium (8360 Keszthely,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenA Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.
A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk
RészletesebbenYaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg
Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1%
RészletesebbenYaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO
Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
RészletesebbenVízvédelmi-vízgazdálkodás:
1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenA közeljövő feladatai az ivóvíztisztítás területén
A közeljövő feladatai az ivóvíztisztítás területén Licskó István (BME VKKT) Laky Dóra Sonia AL Heboos (BME VKKT) Czégény Ildikó (TRV ZRt.) Mivel foglalkoznak külföldön? On-line monitoring (adat kezelés,
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1146/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BARANYA-VÍZ Víziközmű Szolgáltató Zrt Szigetvári Üzemigazgatóság Szigetvári Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
RészletesebbenA felszín alatti vizek
A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1051/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Vízmű Zrt. Környezetvédelmi osztály (6724 Szeged, Kátay u. 21. és Szeged
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Vízvédelmi Laboratórium 1 (8360 Keszthely,
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
Részletesebben