A tájökológia fogalma és tárgya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tájökológia fogalma és tárgya"

Átírás

1 A tájökológia fogalma és tárgya A táj fogalmának fejlődése: Humboldt (1807): a táj egy földfelszíni egység összes tulajdonságainak megjelenése, Troll (1971): a táj térbeli és vizuális megjelenésének összessége, Buchwald-Engelhardt ( ): egy földfelszíni részegység minőségi jellemzőinek összessége, Kádár L: egy földfelszíni részlet fizikális és humán egysége, Bulla B: minden táj a tájalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, természetes növénytakaró és az ember kultúra teremtő tevékenységének) természetes együttese, szintézise. Minden táj önálló indivídum.

2 Mai értelmezés A táj a földfelszín meghatározott részlete, amely megjelenése és müködése alapján a szomszédos területektől (tájaktól) elkülönül. Olyan funkcionális egység, aminek természetes működésébe az ember beavatkozik, ugyanakkor annak maga is része. Különböző tájtípusok: - természetes táj - kulturtáj - épített táj A tájak nagysága eltérő, általában síksági területeken nagyobbak, mint hegy-, vagy dombvidékeken.

3 Az ökológia fogalmának fejlődése Haeckel: az ökológia az élőlények és környezetük élő- és élettelen tényezőinek kapcsolatával foglalkozó tudomány (1866). Beszélt azonban "Naturhaushaltlehre" értelemben is az ökológiáról. Odum (1973): az ökológia nem más, mint a természet strukturájának és funkcionális működésének vizsgálata. Magyar Tudományos Akadémia (1985): az ökológia az egyedfeletti szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológiai tudományág, feladata azoknak a szabályozott és vezérelt jelenségeknek és folyamatoknak a kutatása, amelyek a populációk tér- és időbeni mennyiségi eloszlását és viselkedését okozzák.

4 A tájökológia fogalma Troll (1971) szerint a tájökológia az a tudomány, amely egy adott területre jellemző életközösségek (biocönózisok) és környezetük közti komplex ok-okozat viszonyt kutatja. A kapcsolat térbeli elterjedéseként, vagy a természeti környezet különböző nagyságrendű tagoltságaként jelenik meg. Haber és Naveh (1978,1984) a tájökológia gyakorlati vonatkozásait hangsúlyozzák, s alkalmazott ökológiai területtervezésnek tartják. Szerintük a kutatásnak a természeti és antropogén folyamatok funkcionális vizsgálatát kell megadni a jelenlegi és várható területhasznosítás keretén belül. Neef (1984): a tájökológia a térbeli elrendeződések sokszínűségének feltárására, az ember helyének, lehetőségeinek meghatározására hívatott tudomány.

5 A tájökológia feladata, alapfogalmak A tájökológia azt vizsgálja, hogy a különböző társadalmi tevékenységeket hová lehet elhelyezni a tájban a legkisebb kockázattal. A tájökológia fogalmát jellemeznie kell: - térbeliségnek, - rendszerelvű és funkcionális megközelítésnek, -az élőlények (köztük az ember) és környezetük kapcsolatának.

6 A tájökológia feladata Leser szerint az ökoszisztéma anyagáramlási folyamatainak idő-és térbeli feltárása, az anyag és energia háztartás egyensúlyának vizsgálata, az antropgén hatásra kialakult zavaró tényezők kutatása, a konkrét terepi adatok általánosítsa valamilyen célból a táji ökoszisztémák állapotának jellemzésére alkalmas modell kidolgozása.

7 Alapfogalmak: Tóp: a geo- és biotudományok térbeli szemléletmódjával kifejezhető területi- és funkcionális egység. Ökotóp: egységesnek tekinthető megjelenés, működés és funkció jellemzi, a geoszféra legkisebb részlete, amelynek biotikus és abiotikus összetevői vannak. Homogén, mert azonos a szerkezeti felépítése, hatásmechanizmusa, tájháztartása és viselkedése (Neef). Az ökotóp a területi tagolás topológikus szintje, 1:5000 vagy 1: térképpel ábrázolhatjuk. Az ökotóp topográfiai általánosítás (domborzat, klíma, biológiai adottság eredménye). Az ökotópok heterogén tájszerkezetet adnak.

8 Rendszer fogalmak Ökoszisztéma: a komplex környezet funkcionális egysége, az abiotikus és biotikus ökotóp faktorokból aggregálódott a geo-, illetve biorendszerben. Modellként egy része a geobioszférának, amely önregulációs képességgel rendelkezik, s amelynek anyag és energia rendszere dinamikus egyensúlyban van. Legkisebb egysége az ökotóp. Geoökoszisztéma: a geobioszféra térbeli egysége, amely egy önregulációs hatászónát képez az abiotikus és a hozzárendelt biotikus faktorokkal, s amelyek nyílt anyag és energia rendszerként dinamikus egyensúlyban vannak. Legkisebb egysége a geotóp. Bioökoszisztéma: Növény- vagy állatközösségek funkcionális egysége, amelyek a bioökotópban kölcsönhatásban vannak, s amelyekben önregulációs hatás mechanizmusok működnek. Legkisebb egysége a biotóp.

9 A georendszer és az ökorendszer kapcsolata

10 Az ökorendszer tágabb értelmezése

11 Topológiai egységek

12 Bioökológiai fogalmak Bioökológia: a geo-ökológia rokontudománya, amely biológiai nézőpontból foglalkozik az élő környezeti rendszerrel. Kutatási tárgya a bioökorendszer. Bioökotóp: jól elhatárolható bioökológiai területegység, tópikus dimenzióban tartalmi és strukturális vonatkozásban homogén. Biocönózis: a biotópban élő növény és állatfajok egymásrautaltságon alapuló életközössége, amelyet sajátos faji összetétel jellemez. Biogeocönózis: az életközösség és annak élőhelye, illetve azok funkcionális egysége. Az ökorendszer térbeliségét hangsúlyozza.

13 A táj, mint a kutatás és tervezés tárgya A táj társadalmi aspektusú vizsgálatára Haase német kutató hívta fel először a figyelmet. Kutatásainak tárgya a társadalom és természet kölcsönhatásának vizsgálata volt. A kölcsönhatást elsősorban művészeti, ökológiai és esztétikai attraktivitás szempontjából értékelte.

14 A táj, mint a kutatás és tervezés tárgya Troll (1939) a tájökológiát úgy definiálta,mint egy meghatározott tájrészlet biológiai életközössé-gei és azok környezeti feltételei közötti komplex hatás kapcsolatok tanulmányozása. A 40-es években a gyakorlat orientált tájökológiai kutatásokban került előtérbe a térbeli összefüggések vizsgálata, amely a tájökológiai alapon elsősorban a tájképi és pihenőhelyi funkciót értékelte.

15 A táj, mint a kutatás és tervezés tárgya A tervezés fogalmát általában a konfliktusok problémájának megoldására használták. A tájfogalom meghatározása a geográfusok egész generációját foglalkoztatta, tudományos iskolák jöttek létre, hosszú időn keresztül a szakfolyóiratokban zajlott a táj fogalmáról a vita.

16 A táj, mint a kutatás és tervezés tárgya A XVIII. század végéig nem alakult ki tudományos tájfogalom. Mint fentebb említettük. az első földrajzi tájfogalmat Humboldt adta. Neef mai megfogalmazásában a táj egy egységes struktúrájú és azonos hatás- mechanizmusú földfelszíni egység. Haase és Richter (1980) szerint a táj tartalmát és lényegét tekintve egy a természeti adottságok által kijelölt, a társadalom által befolyásolt és átalakított tér földfelszíni kivágata.

17 A táj, mint a kutatás és tervezés tárgya A táj rendkívül sokrétegű, komplex jelenség. A tudomány nem látott lehetőséget korábban arra, hogy a komplikált (összetett jelenségeket) egyedi vagy meghatározott mennyiségi tapasztalatok (vizsgálatok) alapján analizálja. A tájkutatásoknak a régebbi szakmai kapcsolatrendszerek diszciplináris fogalmából kellett kiindulni és az ember életterének és mozgásterületnek az összes társadalmi berendezéséhez integrálódni (Neef, 1983).

18 A táj, mint a kutatás és tervezés tárgya Az 50-es években kezdődtek meg a kultúrtáj kutatások, amelyek természet- tudományi, szociológiai, ökológiai-technikai fogalmakat kapcsoltak össze (Neef 1965). A modern tájökológia ügyel arra, hogy tradicionális kutatások eredményeit egy interdiszciplináris tudományban egyesítse (Zonneweld,1995) A tájfogalom rendszerelméleti definiciója: A táj egy georendszer, a térnek - az abban elfoglalt helyzetének, a georeliefnek és a geoszféra minden más természeti és félig természeti, illetve ember által létrehozott elemének és jelenségének - szinergetikai rendszere."

19 Tájváltozások a Ruhr-vidéken

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50 Tájhasznosítás változások a Ruhrvidéken Területe: km2. Lakossága: 5,3 millió 4 járása, 53 települése, 11 járási jogú városa van. A lakosság összetételének változása: éven aluli 22% 14% 65 éven felüli 9,5% 15,6% külföldi vendégmunkás, ebből török 49%, jugoszláv 9,8%, olasz 7,5%, görög 4,8%. Népsűrűség: fő/km2 (ötször magasabb a német átlagnál) ban fő elvándorolt a Ruhr-vidékről. Megváltozott a foglalkoztatási összetétel: az alkalmazotti réteg : 1970-től 19%-ról 50,3%-ra nőtt.

51 Tájhasznosítás változások a Ruhrvidéken A foglalkoztatottak száma: Évente munkahely szünt meg, a munkanélküliség 11,5%. A bányászatban a munkaerő 19,4%-a dolgozik. A környezetvédelemben ember dolgozik (290 vállalatnál) Környezetvédelmi adatok: meddőhányót erdősítettek 200 ha vasuti töltést füvesítettek 2000 ha vizes területet rendeztek 30 millió fát és bokrot ültettek be 40 ha hulladék deponálót telepítettek. 14 víztározó építettek a Ruhr felső folyásán 53 vízkinyerő berendezést szereltek fel 144 víztisztító művetállítottak üzembe évi 22 millió tonna hulladékot kezelnek a kéndioxid és nitrogénoxid kibocsátást csökkentették.

52 A Rajnai barnaszén kialakulása millió évvel ezelőtt keletkezett. 25 millió évvel ezelőtt kezdett erősen süllyedni a Rajnai Palahegység és a Rajna öblözete. Szubtrópusi klíma alatt, és az ezzel együttjáró vegetáció lesüllyedése a tektonikus zónában hozta létre a nagykiterjedésű tőzeges, mocsaras területet, ahol megindult a szenesedés. A 20 millió évvel ezelőtt megkezdődött folyamat 6 millió évig zajlott. Sok millió év alatt alakult ki ezekből a különböző vastagságú barnaszén telep. Mintegy 100 m vastagságban települt ez a barnaszén, váltakozva homokos és agyagos rétegekkel. A rajnai barnaszén előfordulás 3 fő területre osztható: 1. A Villerücke-i telep az Ős-Rajna mentén, amely a földtörténet során áttelepült. A letermelhető réteg sekély, 0,3 m3/tonna. A 19 század közepén volt nyereséges. 2. Jühlich és Eschweiler közötti telep nyugaton. Itt a telepvastagság 300m, a meddő aránya a szénhez 3:1. Ebben a telepben folyik napjainkban a legintenzívebb termelés. 3. A harmadik terület Erft és Rurh között Hambach, a ma szintén intenzív kitermelési terület. Ez a telep süllyedt a legmélyebbre, több 100 m meddő letermelésre van szükség. Itt a meddő és a szén aránya 6:1-hez.

53 Az Alsó-Rajnai barnaszén terület geológiai szelvénye

54 A Rajnai barnaszén hasznosítása A barnaszén 55% víztartalommal kerül ki, amit 15%-ra le kell csökkenteni. A bánya erőművében szárítják, és gőzturbinák segítségével áramot termelnek, a hatásfok 80%-os. Barnaszénbrikett előállítás is van itt, amelynek igen jó a fűtőértéke ca KJ/kg. A háztartások, és az ipar hasznosítja. A barnaszénpor is hasznosításra kerül. Teljesen zárt rendszerben modern égető áll rendelkezésre. Elsősorban a cement és mészipar használja, de kazánfűtésre is alkalmas, fűtőértéke kicsi. Új termék a 4 mm átmérőjű szemcsékből álló finom barnaszén, amely égetéskor nem bocsát ki légszennyező anyagokat. Igen jó minőségű barnaszénkoksz előállítás is van. Ezeket az elektrokémiai ipar és a kohászat használja. Napjainkban Németország áramtermelésének 30%-a barnaszénből származik. Észak-Rajna Westfália áramának 40%-a származik barnaszénből, amely a Kölntől nyugatra külszíni fejtéssel kerül a hőerőművekbe. A Rajnai Barnaszén AG évenként 120 millió tonna barnaszenet termel. Ennek 85%-a külszíni bányából jut az energia központokba. A barnaszén jó minőségű, így kedvező áron termelhető az elektromos áram. A rajnai területen az emberek többsége barnaszénből él, mintegy embernek biztosít munkahelyet a bányászat, s az erőművek több mint egy évtizede. Egyedül a Rajnai Barnaszén AG-nak munkása van.

55 Az Alsó-Rajna vidéki felszíni kőszén kitermelés

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68 A tájökológiai rendszerek felépítése A tájak működésének feltárásához ismerni kell a tájak szerkezetét, belső összefüggéseit, mert csak ennek ismeretében lehetséges a tájhasznosítás optimalizálása. A táj szerkezetét a tájak komponensei között térben és időben érvényesülő külső és belső kapcsolatok rendszere adja, amely anyag- és energia formájában valósul meg. A térszerkezet megismerése mellett fontos az anyagés energiaáramlás meghatározása, mivel ez utóbbi adja a tájökológiai rendszer funkcionális szerkezetét. A térbeli- és funkcionális szerkezet feltételezi egymást.

69 A tájökológiai rendszerek felépítése A kutatók többségének véleménye szerint (Troll, Leser, Schreiber, Zonneveld) a tájökológia az ökoszisztémák kutatásával foglalkozik. Odum(1973):a táji ökorendszer az élet-telen és élőközösség közötti funkcionális kapcsolat megjelenési formája. Jellemzői: az anyag és energia áramlás, a táplálék-lánc, a diverzitás, a biokémiai tápanyag-ciklus, a fejlődés. Ellenberg (1973): az ökoszisztéma önszervező képességét hangsúlyozza. Stoddart(1970): szerinte az ökosziszté-ma térsemleges. Ez azért nem igaz, mert a tájökológia éppen a térbeliséget hangsúlyozza a kapcsolatrendszerrel.

70 A tájökológiai rendszerek felépítése Luder(1980): A táji ökoszisztéma egy magasabb komplexitású rendszer, amelyben a szukessziós törvény-szerűségek az antropogén hatások miatt regresszívek is lehetnek. Tomásek(1979):ökoszisztéma élőlényekből, technikai rendszerekből és élettelen alkotórészekből álló rendszer, amelynek elemeit egymással és környezetükkel az anyag- és energiacsere köti össze. Ez tájökológiai meghatározás. Ökoszisztéma típusok: - természetes ökoszisztéma - természetközeli - természetestől távoli

71 Az ökorendszerek tér- és időbeli változása

72 A Kolon-tó tájváltozásai A védett terület a Duna-Tisza közén, 2962 ha-on terül el, melyből a Kolon-tó tényleges felülete 800 ha. A tó megközelítőleg észak-déli irányban m tengerszint feletti magasságban húzódik. Átlagos vízálláskor kb. 5,5 km hosszú, 1,5-2,5 km széles. A tó felületét a nádas mellett nyílt vizek, zsombékosok, fűzlápok teszik változatossá. A legjelentősebb nyílt vízfelület a kb. 6,4 ha kiterjedésű mesterségesen létrehozott Kotrás. A védett területen kívül eső határos, kb ha is nagy változatosságot mutat, láprétek, láperdők és homokbuckás területek váltakoznak itt, közöttük a láprétek, illetve láperdők ún. ex lége védettséget élveznek.

73 A Kolon-tó tájváltozásai 18. század második fele: Az I. katonai felmérés idején ( ) készült szelvények (méretarány 1: ) viszonylag részlet gazdagok. A települések, a vizenyős, mocsaras területek, az erdőfoltok, a szántók, a szőlő- és gyümölcsfa ültetvények, a legelő, ill. gyepterületek vannak feltüntetve. A tófelületet összefüggő mocsárként ábrázolták. A Kolon-tó területe az első katonai térképeken többnyire a ma időszakosan vízjárta területeket fedte le.

74

75 A Kolon-tó tájváltozásai Ebben az időben legnagyobb hányadban a gyepterületek fordultak elő. Nedvesebb és szárazabb rétek, illetve a sík területi és a buckásabb területek gyepjei különíthetők el. A Kolon-tótól nyugatra homokbuckákon nyílt vagy zárt homoki gyepek találhatók. Található néhány összefüggő erdőfolt is a területen a Kolon-tótól délkeletre. Ezek kőrises égerláp-erdők. A foltok alakja alapján telepített erdők lehetnek.

76 A Kolon-tó tájváltozásai A 19. század második fele: Az ben készült katonai felmérés modernebb térképezési technikákkal készült 1: es méretarányban. A mocsaras, vizenyős területek aránya csökkent. A tó alakja megváltozott száz év leforgása alatt. Alapvető különbség az, hogy a homokbuckás rész sokkal jobban benyúlik a tóba, mint azt a száz évvel korábban. A tó kelet-nyugati kiterjedése kisebb lett. A tó északnyugati és északkeleti részén egy-egy területrész szárazabbá vált. A vízfelület csökkenésének eredményeképpen a tó déli vége nyíl alakot vett fel.

77

78 A Kolon-tó tájváltozásai A 18. század végi gyepek mennyisége lecsökkent, szántók, szőlők, gyümölcsösök, esetenként az erdők is nagy területet hódítottak el a gyepektől. A rideg szürkemarhatartás felszámolásával a homokbuckások spontán erdősödni kezdtek. A Kolon-tótól nyugatra a homokbuckákon korábban homokpuszta gyepek virultak itt, most többnyire erdők találhatók helyükön. Az erdők itt cserjékkel, bokrokkal váltakoznak, s a záródás % fölötti. A közlekedési hálózat bővült.

79 A Kolon-tó tájváltozásai A 20. század első fele: Felerősödött az emberi beavatkozás a vízrendezéssel. Megépült a Dunavölgyi főcsatorna, több vízzel borított terület között a Kolon-tavat is lecsapolták.a Kolon - tóból elvezették a vizet a Dunavölgyi főcsatornába. Az 1883-ban még nagy nyílt vízfelület fokozatosan csökkent A lecsapolás után a tó keleti partján szikes tócsák jelentek meg, a rétek és legelők is szikesedni kezdtek. Előtérbe került a tómeder mezőgazdasági hasznosításának gondolata. A Szegedi Talajtani Kísérleti Állomás és a Növénytermesztési Kísérleti Állomás ben megállapította, hogy akkori állapotában a terület csak rét- és legelőgazdálkodásra volt alkalmas ben pedig megépült a vizsgált terület északi határát kijelölő 52-es út, mely Kecskemétet Dunaföldvárral köti össze.

80

81 A Kolon-tó tájváltozásai A 20. század második fele: A második világháború, és az azt követő években nem gondozták a lecsapoló csatornákat, ezért körül a Kolon-tó újra elmocsarasodott, ismét sás és nád borította be az évről évre regenerálódó tavat között a tó északi részén tőzegkitermelés folyt, nyomai jól láthatók az 1975-ös, de még a 2000-es légifényképeken is.1955-ben megépült a Kulléri-zsilip a vízszint szabályozására január 1-én megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park, és a Kolon-tó az azt környező láprétekkel, láperdőkkel együtt annak részévé vált. Ettől az időszaktól kezdve az elsődleges szempont a természeti értékek megóvása lett a területen.

82

83 A Kolon-tó tájváltozásai A 2000-es állapot A 20. Század második felére tájváltozásokat a 2000-es tavaszi légifelvételek, s a terepi kontroll mellett a területet lefedő 1998-as SPOT műholdfelvétel segítségével értékeltük a változást. Meglepően sok helyen jelentkezett elvizesedés. A 19. század végi vizenyős részek helyén kisebb mocsaras foltok jelentkeznek a tótól délre, a láperdős zónában. Ex lege védettséget élvező terület itt a Káposztás-turjános, amely a legnagyobb, és a legértékesebb is között mesterségesen kialakítottak egy nyílt vízfelületet a tóban, melynek területe megközelítőleg 6 ha, mélysége A másik nagy változás, a telepített fenyvesek nagy mértékű előretörése a gyepek rovására. A szőlő területek megfogyatkoztak. Selyem-kóró-erdő alakult ki a szőlőtelepítések felhagyása következtében. A gyümölcsösök mennyisége már 1975-ben sem volt túl nagy, de 2000-re, még inkább lecsökkent területük.

84 A tájökológiai rendszer tulajdonságai - Az alkotórészek önmagukban is rendszert alkotnak, - az elemek közötti kapcsolat erősebb, mint a rendszeren kívüli, - az elemek rendező elvek alapján kapcsolódnak össze, - az elemek között alá-és fölérendeltségi viszony van, - összegező tulajdonságok nem vezethetők le az alkotó-elemek tulajdonságaiból,

85 A tájökológiai rendszer tulajdonságai - az alkotó elemek kapcsolódási módja a rendszer szerkezete, - a rendszer határai a bemenet (input) és kimenet(output) helye, - a változó rendszer pillanat-nyi helyzete az állapot, - szabályozók befolyásolják az anyag-és energia áramlását, - a rendszer működését erő-sítő és gyengítő visszacsatolások jellemzik.

86 A tájalkotó elemek vizsgálata A tájalkotó elemek vizsgálatát Haase (1978) szorgalmazta, a táji rendszert 3 alrendszerre osztotta: - ökológiai alrendszer - geofizikai " - technogén Az alrendszerek egymásközti kapcsolatát a geoszinergetikus (egymás hatásait átszövő) jelleg uralja, ezért a tájökológiát geoszinergetikai tájkutatásnak nevezi. Meg kell ismerni a kapcsolatok mennyiségi jellemzőit, s így megállapíthatjuk a táji rendszer teljesítőképességét, terhelhetőségét.

87 A tájalkotó elemek vizsgálata Szocsava (1974) a georendszert állapotváltozások kombinációjaként értelmezte, a tájháztartás vizsgálatát tartja fontosnak. A rendszerszervező elem a "kritikus geokomplex" ami a domináns rendszerelem. Arnold (1969) szerint a tájak önálló georendszereketalkotnak:táj=geokomp-lex=geoszisztéma=geoökoszisztéma. Preobrazsenszkij (1984): az ökológiai rendszerkutatás monocentrikus, a georendszerek kutatása policentrikus.

88 A tájökológiai rendszer működése A vertikális kapcsolatok tópikus szinten fejlődnek ki. Ennek a kapcsolatrendszernek alapos feltárására van szükség. Bármely tényező megváltoztatása a többi tényező megváltozását eredményezi. A horizontális kapcsolatok értékelése is elengedhetetlen, mivel egyetlen tájökológiai rendszer sem értelmezhető a szomszédos rendszerektől függetlenül. Paragenetikusnak rendszernek nevezzük azokat a rendszereket, amelyek keletkezése és fejlődése szoros kapcsolatban áll egymással. Ezek többségükben a szomszédos tájak. A területi tervezés, az optimáls tájhasznosítás csak a környező területek sajátosságainak figyelembevételével történhet.

89 A tájökológia, bioökológia, geoökológia és az ökológiai tervezés kapcsolata

90 A tájökológiai rendszerek kutatásának módszerei Több tudományág módszerét használja, a használatos módszerek az alábbiak: Elsőgenerációs módszerek: - kartográfiai, - történeti, - összehasonlító Második generációs módszerek: - geofizikai - geokémiai Harmadik generációs módszerek - matematikai - távvérzékelési Komplex termőhely analízis: a fő komponensek (domborzat, klíma, víz, talaj,élővilág) funkcionális kapcsolatainak vizsgálata.(mosimann, Leser)

91 Tájökológiai alrendszerek A tájökológiai rendszerek kutatása a tájalkotó komponensek és a köztük lévő kölcsönhatások vizsgálatát jelenti. A tájalkotó elemek a kőzet, domborzat, légkör, talaj, víz, a növényzet, állatvilág és az ember. Az egyes faktorok hatása a rendszer többi komponensére különböző. (Szolncev elv). A tájalkotó komponensek vizsgálata történhet: önálló rendszerként (pl. domborzat) mint a magasabb alrendszere funkcionális egységet képező rendszer Tájökológiai alrendszerek: 1. Kőzetszféra 2. Domborzat 3. Klíma 4. Vízrendszer 5. Talajszféra 6. Növény és állatvilág 7. Emberi társadalom Tájökológiai szempontból a funkcionális hatás akkor válik fontossá, ha az alrendszer hatása egyszerre több alrendszer működését befolyásolja.

92 Kőzetszféra tájökológiai funkciói a talajok kialakításában jelentős (litomorf talajok, tápanyag ellátottság), a bányászat révén hat a tájváltozásra (felhagyott bányák, meddőhányók, rekultiváció), hulladéktárolás (impermeábilis és permeábilis kőzetek), földrengés veszélyesség (atomerőművek, vasutak, felhőkarcolók tervezésénél fontos), hidrológiai sajátosságok (toxikus és radioaktív hulladékok elhelyezésének problémái).

93 Domborzat tájökológiai funkciói: A domborzat a táji adottságok meghatározó rendszere, térbeli rendező erőként hat a többi komponensre. Funkciói: meghatározó jelentőségű a klíma típus kialakulása szempontjából (hőmérséklet, csapadék, mikroklíma, lefolyás, beszivárgás, felszínalatti vizek) lejtőviszonyok jelentős szerepet játszanak az eróziós és akkumulációs viszonyok kialakulásában (lejtőszög, lejtőhossz, kitettség) élőlények létfeltételeinek kialakulására van hatással (pl. síksági, hegyvidéki életközösségek) tájhasznosításra van hatással (erdő, mezőgazdasági hasznosítás, rekreációs hasznosítás, tájszépség, tájesztétika)

94 A domborzat szerepe az erózióban és a tájhasznosításban

95 Klíma tájökológiai funkciói: Több tájkomponens megváltoztatásával hat a tájfejlődésre, ebből a szempontból a többinél magasabb rendű tájkomponens. Funkciói: meghatározza a morfológiát, s annak megfelelően alapvető létfeltételeket biztosít, meghatározza a mezőgazdasági hasznosítás típusát döntőszerepe van a tájak anyag-és energiaháztartásában adatokkal jól jellemezhető a táj a klímamérések birtokában, ezért a tervezésnél fontos a mikroklíma tovább tagolja a tájat, az állományklíma, városklíma vizsgálatok speciális klímafolyamatokat tükröznek, s meghatározóak a hasznosítás szempontjából

96 Vízrendszer tájökológiai funkciói Részt vesz a tájak felépítésében, a Föld felszínén különböző halmazállapotban mindenütt jelen van. Állandó körforgásban van, az anyag és energiaszállítás közege, vízháztartási egyenleg írható le a tájban. Funkciói: - aprózódás (pl. fagy okozta) folyamataiban szerepet játszik, - anyagszállítás közege (hordalékszállítás, lerakás), - felszín formálás (völgyképződés, kanyarulat átvágás, arealis és lineáris) tényezője, - kémiai mállás (korrózió, karsztosodás, bauxitképződés, talajosodás) feltétele, - biológiai folyamatok közvetítője (élőanyag alkotóeleme, élettér, tápanyag közvetítő)

97 Talaj tájökológiai funkciói A tájalkotó komponensek kölcsönhatásában jön létre fontos szerepet játszik a tájökológiai rendszerek kialakulásában, a külső hatások kiegyenlítésében. Funkciói: biológiailag aktív közeg (ez az aktivitás a környezeti hatásokra változik), puffer képessége jelentős (a talaj eredeti tulajdonságai biztosítják a puffer képességet, ha megváltozik, változik a tájfejlődés iránya, pl. savanyodás), filter képessége ugyancsak fontos (túlzott terhelése csökkenti a szűrőképességet), a tájháztartást térben differenciálja (különböző tápanyag-ellátottság), humusztartalma különböző hasznosítást tesz lehetővé (pl.csernozjomok vagy savanyú erdőtalajok).

98 Élővilág tájökológiai funkciói: Az élővilág elrendeződését a domborzat és a klíma befolyásolja, ezért az abiotikus tényezőkkel szemben alárendelt. Funkciói: tevékenységével visszahat a tájra (erózió csökkentés, fényviszonyok megváltoztatása), az emberi tevékenységgel szemben kicsi a védekező képessége, s ez tájökológiai szempontból figyelembe veendő, a terület potenciális természetes vegetációja tükrözi a geoökológiai adottságokat, ami a tájhasznosítás számára fontos, a termőhely produktivitása a biomassza produkcióval adható meg (ez a megkötött energiamennyiséget adja), ami szintén a hasznosításban fontos.

99 Emberi társadalom tájökológiai funkciója A különböző alrendszerek működését különböző erősséggel befolyásolja, meg-határozó lehet a működés szem-pontjából. Funkciói: a kőzet, a domborzat és a klíma kevésbé befolyásolható (vannak példák azonban az erős befolyásolásra is pl. gátépítés, globális felmelegedés), a víz, talaj, növény- és állatvilág jobban változtatható az emberi tevékenység hatására (települések- felszín minősége megváltozása, klíma változás, zaj és légszennyeződés stb.).

100 A tájökológiai alrendszerek stabilitása A tájalkotó elemek nem egyformán stabilak: - Kőzet - relatíve állandó, kis mértekben változik (kőbányászat) - Domborzat - jelentősebb változás (gátak, meddőhányók) - Klíma - globális felmelegedés igen gyors változás, de a városklíma változása még gyorsabb - Vízrajzi tényezők folyószabályozás, lecsapolás, öntözés stb.- hatására változnak - Talaj - művelés, öntözés, beépítés során gyorsan és radikálisan változik - Élővilág - legfeltűnőbb változások (szukcesszió változása). Potenciális és reális növényzet eltér.

101 A tájökológiai alrendszerek stabilitása Természetközeli vagy félig természetes ökoszisz-témák és agroökoszisztémák vannak. A szárazföldek 10%-át települések, utak beépített felszínek képezik, 11%-át szántók, gyümölcsösök foglalják el, 19%-át erdők borítják (fele bolygatott) Az ökológiai stabilitás: az ökoszisztéma látszólagos változatlansága, a zavaró hatásokkal szembeni ellenállása, dinamikus egyensúlya. Általános felfogás, hogy csak annál stabilabb az ökoszisztéma, minél több faj alkotja (biodiverzitás nagy). Van ellenpélda is pl. a nádas. A trofikus diverzitás lehet a kulcskérdés (tápláléklánc).

102 Az ökorendszerek egyensúlya A táji ökoszisztémák külső egyensúlya fontos kérdés. Az ökoszisztéma a külső hatásokra kétféleképpen válaszol: - rezintenciával (ellenállás), - fllexibilitással (rugalmas ellenállás) Biológiában: k- stratégia (erősen konkurrenciatűrő) - r- stratégia (gyorsan változó). Haber 3 tájökológiai diverzitás típust különít el: - alfa div.= faji változatosság - béta div. = belső strukturális változatosság - gamma " = a tájalkotók térbeli egységeinek, mozaikjának területi változatossága. A tájökológia a két utóbbit vizsgálja elsősorban

103 A tájökológiai rendszerek felépítése, szerkezete A tájak működésének feltárásához ismerni kell a tájak szerkezetét, belső összefüggéseit, mert csak ennek ismeretében lehetséges a tájhasznosítás optimalizálása. A táj szerkezete: a tájak komponensei között térben és időben érvényesülő külső és belső kapcsolatok rendszere, amely anyag- és energia áramlás formájában valósul meg. A térszerkezet megismerése mellett tehát fontos az anyag- és energiaáramlás meghatározása, mivel ez utóbbi adja a tájökológiai rendszer funkcionális szerkezetét. A térbeli- és funkcionális szerkezet feltételezi egymást. A tájökológiai rendszer működése horizontális és vertikális kapcsolatokban megy végbe. A vertikális kapcsolatok tópikus szinten fejlődnek ki. Bármely tényező megváltoztatása a többi tényező megváltoztatását eredményezi.

104 A tájökológiai rendszerek felépítése, szerkezete A horizontális kapcsolatok értékelése is elengedhetetlen, mivel egyetlen tájökológiai rendszer sem értelmezhető a szomszédos rendszerektől függetlenül. Paragenetikusnak rendszernek nevez-zük azokat a rendszereket, amelyek keletkezése és fejlődése szoros kapcsolatban áll egymással. Ezek többségükben a szomszédos tájak. A területi tervezés, az optimális tájhasznosítás csak a környező területek sajátosságainak figyelembe vételével történhet.

105 A tájökológiai rendszerek kutatásának módszerei A tájökológia interdiszciplináris tudomány, ezért több tudományág módszerét használja. A használatos módszereket az alábbiak szerint csoportosítjuk: Elsőgenerációs módszerek: kartográfiai történeti összehasonlító Második generációs módszerek: geofizikai geokémiai biológiai Harmadik generációs módszerek: matematikai távérzékelési

106 A táji ökorendszer A rendszer tulajdonságai: - az alkotórészek önmagukban is rendszert alkotnak, - az elemek közötti kapcsolat erősebb, mint a rendszeren kívüli, - az elemek rendező elvek alapján kapcsolódnak össze, - az elemek között alá-és fölérendeltségi viszony van, - összegező tulajdonságok nem vezethetők le az alkotóelemek tulajdonságaiból, - az alkotó elemek kapcsolódási módja a rendszer szerkezete, - a rendszer határai a bemenet (input) és kimenet (output) helye, - a változó rendszer pillanatnyi helyzete az állapot, - szabályozók befolyásolják az anyag-és energia áramlását, - a rendszer működését erősítő és gyengítő visszacsatolások jellemzik.

A tájökológia fogalma és tárgya

A tájökológia fogalma és tárgya A tájökológia fogalma és tárgya A táj fogalmának fejlődése: Humboldt (1807): a táj egy földfelszíni egység összes tulajdonságainak megjelenése, Troll (1971): a táj térbeli és vizuális megjelenésének összessége,

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben