21. C 22. B 23. B 24. C 25. B 26. D 27. A 28. A 29. C 30. A

Átírás

1 1. Nyelvismereti feladatsor 1. A 2. B 3. D 4. D 5. B 6. D 7. C 8. B 9. A 10. B 11. D 12. A 13. D 14. C 15. A 16. A 17. B 18. C 19. C 20. C 21. C 22. B 23. B 24. C 25. B 26. D 27. A 28. A 29. C 30. A 31. D 32. C 33. A 34. C 35. B 36. C 37. D 38. A 39. C 40. B 41. A 42. A 43. A 44. A 45. D 46. B 47. A 48. C 49. D 50. A 2. Közvetítés magyarról idegen nyelvre Expoziţia Magritte în Muzeul Albertina din Viena Muzeul Albertina din Viena prezintă o cuprinzătoare expoziţie dedicată pictorului suprarealist belgian René Magritte. Această expoziţie restrospectivă cuprinde 250 de exponate, picturi, grafică, fotografii şi filme ale autorului. Expoziţia cuprinde 150 de lucrări importante din toate perioadele de creaţie ale artistului cele mai multe provenind din muzeul Tate Liverpool. Obiectivul expoziţiei este de a pune în lumină întreaga cariera artistică a pictorului suprarealist, descoperind aspecte mai puţin explorate din producţiile artistice ale lui Magritte. Organizatorii oferă vizitatorilor posibilitatea de a urmări cronologic opera lui Magritte şi de a observa aspectele tematice ale operei, cu motivele cele mai frecvente din anii până la perioada de ruptură cu suprarealiştii şi până la perioadă târzie a creaţiei. Tabloul Aceasta nu este o pipă exprimă o temă recurentă a lui Magritte, şi anume raportul dintre prezentare şi obiectul prezentat, cel dintre cuvânt şi realitate. În expoziţie se poate vedea şi varianta în engleză a acestui tablou. Klaus Albrecht Schröder, directorul Muzeului a specificat că aceasta este cea mai mare expoziţie din istoria muzeului. Exponatele, operele provin din cincizeci de colecţii din lumea întreagă.

2 3. Közvetítés idegen nyelvről magyarra A hír mögött található történet/a hír mögötti mese/történet Szokásunkká vált/megszoktuk, hogy meséket hallgatunk./egyre jobban hozzászokunk a történek hallgatásához. Minden nap ez történik/ezt csináljuk: egyetemi csoporttársunk/évfolyamtársunk elmeséli, hogy a szünidő alatt mit látott Párizsban, az anya elmeséli, hogy az orvosnál hogyan állt sorban három órán át, mert azok, akiknek valamilyen kapcsolatuk volt/azok, akikkel kivételeztek előbb jutottak be, mint ő. S vannak olyan történetek, amelyeket akaratunk ellenére hallunk: egy csaj/lány/nő a metróban mobilon civódik/veszekszik/cirkuszol barátjával, egy idős ember a fiáról beszél, aki feltalált valamit/nem tudom micsodát talált fel. Életünket, nap mint nap történetek kísérik./mindennapi életünk tele van mesékkel/történetekkel. Most vessünk egy pillantást a sajtóra./nézzük például a sajtót. Vállalom a kockázatot/rizikót, hogy felületesnek tartanak/néznek, és az újságokra jellemző/az újságírásra jellemző négyfajta jelentősebb információ-típust különböztetnék meg: a hasznos információkat (lottószámok, időjárás, árfolyam, stb.), beszélgetéseket, véleményeket (kiadói vélemények, kommentárok, elemzések), és a meséket/történeteket (hírek, riportok, ankétok/konferenciák, portrék, stb.) Ez utóbbiakról szeretnék szólni ebben a cikkben. Az ötlet egyszerű: az emberek keltik életre az általatok gyártott híreket/adnak életet az általatok megírt híreknek. Az emberekben ölt testet/él minden egyes hír, amit ti szerkesztitek meg. Keressétek meg azokaz az embereket, tudjátok meg kik ők, mit csinálnak, mit tettek, mit nem cselekedtek, hogyan élnek, stb. Röviden, minden hír mögött egy mese áll/található/húzódik meg. Tudom/Meg vagyok győződve, hogy a tapasztalt újságíró nevet, amikor ezt a szöveget olvassa. Neki/Számára természetes, hogy olyasmi után rohan/kutat, ami a tényeknek sajátos ízt,/ zamatot/újdonságot kölcsönöz. Például/Vegyük azt a példát/tegyük fel, hogy egy bankot, alkalmazottja hibájából, néhány milliárd dollárnyi veszteség éri. Kétségtelenül, mindannyiunkat az alkalmazott története érdekel, és lehet, hogy ez lesz írásunk/cikkünk legfontosabb részlete.

3 4. Irányított fogalmazás I. Dragă Ioana, În primul rând aş vrea să-ţi povestesc despre decizia mea de a atrage atenţia prietenilor asupra efectelor nocive ale fumatului. Cel mai grav este că media de vârstă la care se începe fumatul a scăzut mult. Le spun prietenilor că aceste efecte apar datorită mai multor factori ca: nicotina, gazele toxice, amoniacul, gudronul şi temperatura foarte ridicată la care arde ţigara. Fumatul afectează sănătatea copiilor şi pe cea a adulţilor. Fumatul poate contribui la apariţia bronşitei pulmonare, a cancerului bronhopulmonar şi a bolilor cardiovasculare. Fumatul este nociv atât pentru fumătorii activi dar şi pentru nefumătorii care stau într-un mediu în care se fumează foarte mult. Ştii că am fumat şi eu, însă am reuşit să renunţ acum patru ani. Mi-am ales o zi potrivită şi miam zis: începând de azi nu mai pun ţigară în gură. Ce-i drept am suportat greu neplăcerile abstinenţei. Am înlocuit fumatul cu alte activităţi: am ieşit la plimbare, am mâncat multe fructe şi am folosit gumă de mestecat. Încet am scăpat de depedenţa chimică şi psihică. Am încercat să evit activităţile care sporesc dorinţa de a fuma, şi am evitat locurile unde se fumează, mai ales cafenelele. De atunci mă simt mult mai bine. Nici în Ungaria nu mai este permis fumatul în spaţiile publice, inclusiv în mijloacele de transport în comun. Companiile producătoare de ţigări sunt din în ce în ce mai agresive şi încearcă să distragă atenţia cercetătorilor şi publicului de la efectele nocive ale fumatului. Eu aş propune interzicerea tuturor reclamelor privitoare la mărcile de ţigări. Iar cei care vor să fumeze în continuare să plătească sume mari pentru pasiunea lor! Sper că îi vei convinge pe prietenii tăi să nu mai fumeze. Budapesta, 10 februarie 2012 Cu drag Eszter

4 Vagy: II. Stimate Domnule Director, De curând am văzut un reportaj despre nivelul cunoştinţelor de limbi străine al tinerilor din Ungaria. Statisticile reflectă că suntem printre cei mai slabi în Europa la limbi străine. Din această cauză m-am hotărât să Vă scriu despre experienţa mea personală. Predarea limbilor străine în şcoli este neglijată pentru că numărul de ore actual nu este suficient pentru însuşirea unei limbi străine. Se ştie că diversitatea lingvistică şi culturală în Europa constituie un avantaj competitiv semnificativ, programele de predare a limbilor străine şi de schimburi şcolare şi culturale dintre divesre ţări trebuie să fie sprijinite. Din această cauză elevii de liceu ar trebui să înveţe cel puţin două limbi străine la nivel avansat, cu număr ridicat de ore. Vă împărtăşesc câteva aspecte din experienţa mea personală. Mi-am urmat studiile liceale la Braşov, la un liceu german, pe stradă am vorbit româna, iar acasă în familie am vorbit maghiara. Astfel am reuşit să învâţ două limbi în afara limbii materne. La şcoală am mai studiat engleza, aceasta a fost cea de-a treia limbă străină. Dar, în plus, am mai luat ore de spaniolă în particular. La noi nu există asemenea mediu multicultural, însă ar trebui să se predea engleza şi germana din grădiniţă. În general, pentru copii învăţarea unei limbi străine este un proces natural. Iar în clasele primare, de şcoală generală şi de liceu predarea limbilor străine ar trebui să înceapă cu profesori nativi. Metodele prin care un copil poate învăţa o limbă străină sunt multe, însă una din cele mai bune este ca un părinte să îi vorbească în limba sa natală, şi dacă e cazul, altul în limba străină. Stimate domnule director propun ca postul Dvs. de televiziune să dea filme străine, mai ales englezeşti şi americane, cu subtitrare în maghiară şi nu cu sincronizare. Budapesta, 10 februarie 2012 Cu stimă Hajnal

5 5. Olvasott szöveg értése 1. Mit állít a Robert Koch Intézet vezetője? (3 pont) az E.coli bacilus által terjesztett járvány hónapokig tarthat lehet, hogy a járvány okát nem tudják kideríteni kifejezte együttérzését a spanyol gazdákkal (uborkatermesztőkkel) 2. Kezdetben mit mondtak a járvány eredetéről, és a járvány milyen következményekkel járt? (4 pont) kezdetben azt hitték, hogy az E.coli baktérium a Spanyolországból importált biouborkával terjedt el viszont a tesztek ennek ellentmondtak az E-coli baktériumtól több mint 1500 személy betegedett meg eddig mintegy 21 halálos áldozata van a járványnak 3. Milyen újabb elméletek láttak napvilágot a járvánnyal kapcsolatosan? (5 pont) az európai szakemberek szerint a járványt nem a spanyol uborka vagy más zöldség okozta Klaus-Dieter Zastrow, a berlini Vivantes klinika orvosa nem zárja ki a bioterrorizmus lehetőségét sem lehet, hogy a gyilkos baktériumot kórházi körüllmények között hozták létre, a biológiai támadás kevésbé valószínű, de számolni kell vele Heinzpeter Moecke professzor szerint a baktérium növényi gyökerek közé került vagy valaki tudatosan fertőzte meg a zöldséget Ivan Fuksa, cseh mezőgazdasági miniszter szerint valakik mérget szórtak a szállított zöldségre 4. Milyen magyarázatot adtak az állatorvosok és mikrobiológusok? (5 pont) az állatorvosok és mikrobiológusok szerint a mutáns baktérium egy biogáz üzemben jött létre Bernard Schottdorf szerint a biogáz termelésekor a tartályokban tárolt alapanyag fermentációja során baktériumok jelennek meg ezek a baktériumok kereszteződnek és a szakemberek számára ismeretlen hibrid baktériumok jönnek létre ezt követően a mutáns baktérium növényi trágya formájában kerül a zöldségtermesztők földterületeire a szakember kéri a németországi biogáz-üzem bakteriológiai ellnőrzését

6 5. Miről számolt be a német sajtó? (4 pont) a német sajtó szerint feltételezhető, hogy a járvány egy lübecki vendéglőben kezdődött, ahol egy szemináriumon 34 nő vett részt közülük nyolcan megbetegedtek az E.coli fertőzés következtében, és egy személy elhunyt a német sajtóban felröppent a hír, hogy a szója csírája okozhatta a járványt ehhez hasonló fertőzés történt már Ázsiában is 6. Mit állít Dacian Cioloş, a román európai mezőgazdasági biztos? (4 pont) Dacian Cioloş, európai biztos kijelentette, hogy az EU kártérítést fizet a zöldségtermesztőknek a kártérítés a május és június hónapra vonatkozik de ez a megszorítás változhat a tagállamok által végzett összesítést követően az EU hajlandó a tavalyi uborka-, paradicsom- és salátaárak mintegy 41,9-67,7%-át megtéríteni