A TERÜLETFEJLESZTÉSI TÉREGYSÉGEK VÁLTOZÁSAI

Átírás

1 DR. SZIGETI ERNŐ: A TERÜLETFEJLESZTÉSI TÉREGYSÉGEK VÁLTOZÁSAI A területfejlesztés és területrendezés során alkalmazott tér- és településstruktúrák (kedvezményezett területek és települések, kiemelt térségek, település-együttesek, területfejlesztési tanácsok illetékességi területei, önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai) tekintetében az utóbbi két évtizeden bekövetkezett változások bemutatásával foglalkozó jelen anyag egy már elkészült nagyobb (mintegy 10 ív) terjedelmű - Az önkormányzatokkal kapcsolatos közigazgatási térstruktúrák változásai ( ) című - tanulmány két (III.4. és II.1.3.) alfejezetét képezi. A tanulmányt megalapozó kutatás apropóját az adta, hogy Magyarországon a helyi (területi és települési) önkormányzatok rendszere két évtizede került kialakításra. A kutatás célja annak vizsgálata és elemzése volt, hogy az 1990 óta eltelt két évtizedben milyen változások történtek a helyi (területi és települési) önkormányzatok rendszerének térszerkezetében, hogyan alakultak a helyi önkormányzatokat érintő a normatív és az ezek alapján, vagy ezek figyelembe vételével kialakított speciális közigazgatási tér- és településstruktúrák, illetve a mindezekkel kapcsolatos jogszabályok és döntések, területszervezési intézkedések és folyamatok. 1 Az önkormányzati rendszer működésének földrajzi kereteit, valamint az önkormányzatok működése során alkalmazott más normatív és speciális tér- és településegységek változásait bemutató történeti áttekintés, folyamat- és helyzetfelmérés olyan kutatások megalapozásához kíván hozzá járulni, amelyek arra irányulnak, hogy feltárják milyen lehetőségei, illetve követelményei vannak a helyi önkormányzatok rendszere jövőbeli alakításának, milyen feltételei vannak a jelenleginél integráltabb, hatékonyabb lokális szintű önkormányzati térstruktúrának. A vizsgálatok eredményeit összefoglaló monografikus jellegű tanulmány első blokkja (I. fejezet) az önkormányzati rendszer térszerkezetében között bekövetkezett változások, valamint elején létező struktúra bemutatásával foglalkozik. A dolgozat következő blokkjában (II. fejezet) a normatív tér- és településstruktúrák helyi önkormányzatok érintő változásai, az ezekkel kapcsolatos területszervezési szabályozás, annak módosulásai és az ezek alapján hozott intézkedések kerültek áttekintésre. A tanulmány utolsó blokkja (III. fejezet) az önkormányzati közigazgatással kapcsolatos speciális tér- és településstruktúráknak az utóbbi két évized alatt bekövetkezett változásait ismerteti. 2 1 A normatív és speciális közigazgatási térstruktúrákról részletesebben lásd: Szigeti Ernő: A magyar állam szervezetei működésének térszerkezeti keretei ECOSTAT Időszaki Közlemények XXXII. szám, 2008, illetve e tanulmány rövidített változata, Szigeti Ernő (szerk.): Nyaktagi tanulmányok (Kitekintés a közigazgatás működésének jogi, szervezeti és térszerkezeti kereteire), ECOSTAT Időszaki Közlemények XXXVI. szám, A közölt adatok a külön jelzettek kivételével - mindig az adott év január 1-re vonatkoznak.

2 II. 4. TERÜLETFEJLESZTÉSI TÉREGYSÉGEK 1. Kedvezményezett területek A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény szerint a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térség az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg az azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók. 3 A törvény azt is rögzíti, hogy a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét az Országgyűlés határozza meg, míg a kedvezményezett területek besorolását - a kiemelt térségek behatárolásához hasonlóan - a Kormány állapítja meg. A kedvezményezett térségek körét meghatározó feltételrendszerrel és az ennek alapján történő területi, illetve települési kör lehatárolására irányuló konkrét jogi szabályozás az elmúlt két évtizedben nagyon gyakran, de többnyire csak kisebb mértékben változott. Hasonló a helyzet a kedvezményezett területek és települések típusait és számát illetően is Kedvezményezett települések és kistérségek Már a területfejlesztésről szóló törvény meghozatala előtti években is sor került a területfejlesztési szempontból olyan kedvezőtlen adottságú települések, illetve térségek kijelölésére, amelyekben mód volt meghatározott feltételek mellett, pályázati rendszer keretében az állami költségvetésből finanszírozott speciális pénzügyi támogatásokhoz jutni. Az ilyen települések listáját és a kijelölésének feltételeit egyaránt rendeletek állapították meg. A Területfejlesztési és Szervezési Alapról szóló 4/1989. (VI. 5.) BM-OT-PM együttes rendelet alapján az alap Minisztertanács által felosztott pénzeszközeivel közepéig a Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Vas és Zala megyei Tanácsok rendelkeztek. Az előző rendeletet felváltó, a területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló támogatásokról hozott 75/1991. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján a támogatás 3 A törvény néhány ilyen térségtípust külön is nevesít. Elmaradott térség az, ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. A szerkezetátalakítás térségei azok az aránytalan ipari szerkezetű munkaerő-piaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen, és az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot. A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek), ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya. A területfejlesztés szempontjából más térségtípusok is kedvezményezettnek minősíthetők. Így pl. a régiók, mint tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egységek, vagy a vállalkozási övezetek, mint sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató területek.

3 szempontjából kedvezményezett területnek a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek, és azok a foglalkoztatási körzetek, amelyekben a nyilvántartott munkanélkülieknek az aktív keresőkhöz viszonyított aránya a lehatárolás időpontjában kétszeresen meghaladta az országos átlagot, továbbá a Kormány egyedi szerkezetváltási döntése következtében tömeges munkanélküliséggel veszélyeztetett települések minősültek. A kormányrendelet hatálya alá tartozó települések jegyzékét a területfejlesztést és munkahely-teremtést szolgáló támogatásban részesíthető települések évre vonatkozó kijelöléséről szóló 12/1991. (VI. 13.) KTM-BM-MüM-PM együttes rendelet határozta meg. A gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségekben lévő települések jegyzékét (13 megye 956 települése) a rendelet 1. számú melléklete, míg a munkahelyteremtő beruházások szempontjából támogatható foglalkozási körzetek településeit (10 megye 619 települése, köztük 221 gazdasági-társadalmi szempontból is elmaradott térségekhez tartozó település) a 2. számú melléklet tartalmazta. Összesen 1354 település részesülhetett támogatásban egy vagy két szempontból ben az elmaradott területek felzárkóztatását és munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásban részesíthető települések jegyzékét már az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásokról szóló 97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelet állapította meg. Ezek közé a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, nagyrészt kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségek települései (961), valamint azon foglalkoztatási körzetek települései (676) tartoztak, amelyekben a nyilvántartott munkanélkülieknek az aktív keresőkhöz viszonyított aránya meghaladta az országos átlag kétszeresét. A valamely szempontból kedvezőtlen helyzetű, támogatásban részesíthető települések együttes száma (1221) némileg alacsonyabb volt mint az előző évben. Közülük kiemelten fejlesztendők (530) azok a települések voltak, amelyek mindkét feltételnek megfeleltek, továbbá azon a foglalkoztatási körzetek települései, ahol a munkanélküliek aránya meghaladta az országos átlag 2,5 szeresét. A kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszerét 1993-tól már az országgyűlés határozta meg, a kormány pedig az ebben foglaltaknak megfelelően hozott rendeletet a kedvezményezett települések, illetve területek listájáról. A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 84/1993. (XI. 11.) OGY határozat szerint a Területfejlesztési Alapból támogatás azon - a kormányrendeletben meghatározott - területeknek volt nyújtható, amelyek társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeknek minősültek a három évre megállapított kritériumrendszer alapján, továbbá azon foglalkoztatási körzeteknek, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeket háromévenként, a foglalkoztatási gondoktól leginkább sújtott körzeteket évente kellett meghatározni. A határozat előírta azt is, hogy a Kormány a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekbe tartozó települések körét a határozat mellékletében szereplő mutatók alapján település szintű és foglalkoztatási körzet szintű vizsgálatok eredményének együttes figyelembevételével állapítsa meg úgy, hogy az érintett települések száma ne haladja meg az 1992-ben kedvezményezett települések számát, és ezen belül az elmaradott települések száma az ország településeinek több mint egyharmadát, illetve az ott élő népesség száma az 1 millió főt.

4 A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 161/1993. (XI. 17.) Korm. rendelet kiadására és évi módosítására már a 84/1993. (XI. 11.) OGY határozat alapján került sor. Ennek nyomán a területfejlesztési támogatásokban részesíthető települések száma 1321-re változott. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések száma ekkor 1064, az országos átlagot másfélszeresen meghaladó munkanélküliségű településeké pedig 872 volt. A következő, a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről hozott a 61/1995. (V. 30.) Korm. rendelet a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott településeket (811), illetve az ilyen körzetekbe tartozó településeket (589), valamint az országos átlagot másfélszeresen meghaladó munkanélküli arányú foglalkoztatási körzetek településeit (840) sorolta a kedvezményezett települések közé. Összességében 1354 település került a valamilyen szempontból kedvezményezett, támogatásokban részesíthető települési körbe. A területfejlesztési törvény elfogadását követően a 61/1995. (V. 30.) Korm. rendelet melléklete júniusában jelentősen módosult. A korábbiaktól eltérően a rendelet nem a területfejlesztés kedvezményezett településeit, hanem - a KSH által 1994-ben lehatárolt statisztikai 138 egységből álló kistérségi rendszere alkalmazása révén - a területfejlesztés kedvezményezett térségeit állapította. Ennek során a hátrányos helyzetű és ezért kedvezményezett kistérségek négy csoportját különböztette meg: a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeket (51), a jelentős munkanélküliséggel sújtott térségeket (42), az ipari szerkezetátalakítás térségeit (17), továbbá a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeit (41). Egy-egy kistérség több szempont - szerint is kedvezményezettnek volt. A 138 statisztikai kistérség közül összesen 72 olyan volt, amelyik a vizsgált négy szempont közül legalább egy tekintettében kedvezményezettnek minősült. A kedvezményezett kistérségek kijelölése mellett a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről hozott 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet, illetve annak melléklete meghatározta a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott (1053), illetve az országos átlagot jelentősen (másfélszeresen) meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések körét (1107) is. A rendelet szerint 1997-ben 1425 olyan település volt, amelyik egy, vagy mindkét szempontot tekintve kedvezőtlen helyzetűnek volt tekinthető. Az évekre szóló rendelet melléklete 1998-ban, majd 2000-ben is módosult kisebb mértékben. (2000-ben az elmaradott települések száma 1050, a nagy munkanélküliséggel sújtottak száma 1252, a legalább egy szempontból kedvezőtlen helyzetű települések száma pedig 1485 volt.) 1997-ben az Országgyűlés már a területfejlesztési törvény alapján - újraszabályozta a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét. A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat szerint kedvezményezett térségként a kormánynak a vonzáskörzeten alapuló statisztikai körzet vizsgálata alapján a következő négy térségtípust kellett lehatárolni: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek; tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; az ipari szerkezetátalakítás térségei és a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 4 Az országgyűlési határozat rögzítette azt 4 A térségek besorolásánál a demográfiai, foglalkozási, foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális ellátottsági és egyéb speciális mutatókból képzett komplex mutatót kellett figyelembe venni. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek kellett minősíteni azokat a statisztikai

5 is, hogy az a kedvezményezett térségek lakónépessége ne haladja meg az ország lakosságának 1/3-át, valamint azt, hogy az önkormányzati szabályozás keretében társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve munkanélküliséggel sújtott településeket területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek kell tekinteni. A 30/1997. (IV. 18.) OGY határozatot követően született 106/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 76 társadalmigazdasági szempontból elmaradott térséget, 37 tartós munkanélküliséggel sújtott térséget (37), 2 ipari szerkezetátalakítás térsége, valamint 42 mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségeket határolt le. A 150 statisztikai kistérség mintegy fele (76) tartozott azok közé, amely valamilyen szempontból kedvezményezett volt. A rendelet rögzítette azt is, hogy a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett területnek minősülnek a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet mellékletében szereplő települések is. A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről hozott újabb, 19/1998. (II. 4.) Korm. rendelet szerint is a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek 2001 közepéig ugyancsak a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (83), a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek (40), az ipari szerkezetátalakítás térségei (6) és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek (39) voltak. Ekkor a statisztikai kistérségeknek több mint fele (88) minősült valamelyik szempontból kedvezményezettnek. A korábbiakhoz hasonlóan a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett területnek minősültek a külön jogszabályban meghatározott, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések is. A kedvezményezett térségek besorolásának újabb feltételrendszerét a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozat tartalmazta a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. A határozat szerint kedvezményezett térségként, a statisztikai kistérségek területi lehatárolása alapján a kormánynak a következő három térségtípust kellett meghatározni: a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, az ipari szerkezetátalakítás térségei és a vidékfejlesztési térségek. 5 A határozat leszögezte azt is, hogy a vonzáskörzeteket, amelyek komplex mutatója nem érte el az országos átlagot. Tartós munkanélküliséggel sújtott térségnek kell minősíteni azokat, amelyekben tartós munkanélküliek aránya meghaladta az országos átlagot. Az ipari szerkezetátalakítás térségei közé kellett besorolni azokat a térségeket, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya meghaladta az országos átlag másfélszeresét, és az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése, valamint a munkanélküliség az országos átlagot meghaladta. A mezőgazdaság vidékfejlesztés térségei közé kellett besorolni azokat, amelyeknek az urbanitás/ruralitás indexe alacsony, az agrárfoglalkoztatási arány az országos vidéki átlagot meghaladó volt, az országos átlag alatt volt az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap és a munkanélküliség az országos átlagot meghaladta. Azokban a térségekben, ahol az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem központ(ok)ban több mint 25%-kal meghaladta a térségi központ(ok) nélküli jövedelmet, a vizsgálatot a térség egészére és a térség központ(ok) nélkül is el kellett végezni, és a besorolásnál a kétféle számítás átlagát figyelembe venni. 5 A határozat előírta, hogy a térségek besorolásánál a demográfiai, foglalkozási, foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális ellátottsági és egyéb speciális mutatókból képzett, a határozat mellékletében közölt komplex mutatót kell figyelembe venni. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek kellett minősíteni azokat a statisztikai vonzáskörzeteket, amelyeknek a komplex mutatója nem érte el az országos átlagot. Az ipari szerkezetátalakítás térségei közé kellett besorolni azokat a térségeket, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése, valamint a munkanélküliség az országos átlagot meghaladta. A vidékfejlesztési térségek közé kellett besorolni azokat a térségeket, amelyekben az adott terület népességének kevesebb, mint fele élt 120 fő/km 2 -nél

6 korábbiakhoz hasonlóan a kedvezményezett térségek lakónépessége nem haladhatja meg az ország lakosságának egyharmadát, továbbá, hogy a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek kell tekinteni. Már a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozat alapján született a 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről, amely 2004 tavaszáig volt hatályban. E rendelet szerint a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek (statisztikai vonzáskörzetek) a következők voltak: a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (899), az ipari szerkezetátalakítás térségei (6), valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek (39). 6 A 150 statisztikai kistérségnek ekkor már közel kétharmada (93) került a legalább egy szempontból kedvezőtlen helyzetű, ezért kedvezményezett kistérségek körébe. A rendelet szerint a korábbiakhoz hasonlóan a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett területnek minősültek a külön jogszabályban meghatározott, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések is. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet rendelkezéseit január 1-jétől kellett alkalmazni. Eszerint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések száma 1092, az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések száma 1131 volt, és az egy vagy két szempontból is kedvezőtlen helyzetű települések száma amelyekben a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejlesztések meghatározott feltételek mellett támogatásban voltak részesíthető volt. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet szerint a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek három csoportját - az ekkor 168 statisztikai-területfejlesztési kistérség vizsgálata alapján - a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, az ipari szerkezetátalakítás és a vidékfejlesztés térségei képezték. A 95 kedvezményezett kistérség közül 89 volt érintett a társadalmi-gazdasági elmaradottság, 77 a vidékfejlesztés és 6 az ipari szerkezetátalakítás problémáinak mérséklésében. 7 (A 95 kistérség közül 72 a társadalmi-gazdasági elmaradottság és a vidékfejlesztés, további 5 a társadalmi-gazdasági elmaradottság és az ipari szerkezetátalakítás miatt egyaránt kedvezményezett volt. Viszont 12 kistérség csak a társadalmi-gazdasági elmaradottság, 1 csak az ipari szerkezetátalakítás, 5 a vidékfejlesztés miatt minősült kedvezményezett térségnek.) A kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyeknek komplex mutatója nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át, területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek minősülnek. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok magasabb népsűrűségű településen, az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, az országos átlag alatti az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, és a munkanélküliség az országos átlagot meghaladta ben további 6 kistérség (Csornai, Hódmezővásárhelyi, Lenti, Nyíregyházi, Pécsváradi, Várpalotai kistérségek) is kedvezményezettnek minősült átmenetileg. 7 A ben átmenetileg kedvezményezett volt további 15 kistérség (Ajkai, Bonyhádi, Ceglédi, Hatvani, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházai, Kiskunhalasi, Nagykátai, Paksi,Pannonhalmi, Pápai, Szarvasi, Szentesi, Tiszaújvárosi, Zirci).

7 a kistérségek, amelyek nem tartoznak a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé, hátrányosabb helyzetű kistérségnek minősültek. A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű településnek minősültek azok a települések, amelyek a 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet mellékletében szerepelnek, továbbá mind a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, mind az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű feltételnek megfelelnek, ugyanakkor nem a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségben helyezkednek el. Ezek a települések (235) a területfejlesztési támogatások szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbírálás alá estek ben az országgyűlés ismételten újraszabályozta a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló közötti időszakra vonatkozó, jelenleg hatályos 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat szerint területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján kedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségeket kell érteni. A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásánál gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutató csoport) 8 képzett komplex mutatót szükséges figyelembe venni. Kedvezményezett kistérségeknek minősülnek a hátrányos helyzetű kistérségek és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek. Hátrányos helyzetű kistérségek azok a kistérségek, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni. Azokra a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségekre pedig, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él - alapvetően európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását - kiemelten szükséges támogatni. Azon régiókban ahol a hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át, a régión belüli kohézió erősítése érdekében a regionális fejlesztési tanácsok a komplex mutató figyelembevételével regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségeket jelölhetnek ki. 9 A települések között is jelentősek a fejlettségbeli különbségek, ezért indokolt meghatározni a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeket körét. A társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített települések besorolásánál a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból képzett komplex mutatót kell figyelembe venni. Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak kell minősíteni azokat a településeket, 8 A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a határozat 3. számú melléklete tartalmazza. A megyei jogú várossal rendelkező kistérségek esetében a komplex mutató számítását a megyei jogú város mutatóival és a nélkül is el kell végezni, s a besorolásánál a két számítási mód számtani átlagát kell figyelembe venni. 9 Ezek kijelölésénél a regionális fejlesztési tanács a komplex mutató alapján besorolt kistérségek közül a besorolási rangsorban soron következő és a régió területén lévő kistérségeket veheti figyelembe. A régió területén lévő hátrányos helyzetű és a regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem haladhatja meg a régió lakónépességének 30%-át.

8 amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes település komplex mutatójának átlaga. Jelentős munkanélküliséggel sújtottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyekben a munkanélküliségi arány számított mutatója meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a hátrányos, a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel egyenlő elbánásban szükséges részesíteni. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló, jelenleg aktuális 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet is a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat szerint került kidolgozásra. Az országgyűlési határozatban meghatározott feltételrendszer szerint a fejlettségük alapján emelkedő sorrendbe állított - a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény mellékletében megjelölt 174 kistérség felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Kedvezményezett kistérségnek minősül a hátrányos helyzetű kistérség és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérség. A kedvezményezett kistérségek besorolását - a hátrányos és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű, valamint annak részeként a komplex programokkal segítendő legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza A 2008-ban átmenetileg kedvezményezett volt további 11 kistérség (Bajai, Balassagyarmati, Balatonföldvári, Celldömölki, Csornai, Fonyódi, Oroszlányi, Hajdúszoboszlói, Rétsági, Tapolcai, Téti).

9 Megye (főváros), régió KEDVEZMÉNYEZETT KISTÉRSÉGEK ( ) Kistérség Ebből: Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű Kedvezményezett összesen db kistérség db kistérség db kistérség db db Budapest Pest 16 Szobi Közép-Magyarország Fejér Abai, Enyingi, Sárbogárdi Komárom-Esztergom 7 Kisbéri Veszprém 9 Sümegi Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas 9 Őriszentpéteri, Vasvári Zala Letenyei, Pacsai, Zalakarosi, Zalaszentgróti Nyugat-Dunántúl Baranya Komlói, Mohácsi, Sásdi, Sellyei, Pécsváradi, Siklósi, Szigetvári Szentlőrinci Somogy Kaposvári, Marcali, 3 Tabi 1 Barcsi, Csurgói, Nagyatádi Kadarkúti, Lengyeltóti Tolna 5 Dombóvári 1 - Tamási 1 2 Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Kazincbarcikai, Abaúj-Hegyközi, Mezőkövesdi, Bodrogközi, Sátoraljaújhelyi Edelényi, Encsi, 15 Mezőcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Tokaji Heves 7 Bélapátfalvai, 2 Pétervásárai 1 Hevesi 1 4 Füzesabonyi Nógrád Pásztói 1 Salgótarjáni, 2 Bátonyterenyei Szécsényi Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg 9 Hajdúböszörményi, Polgári Jászberényi, Karcagi, 7 Mezőtúri, Törökszentmiklósi Kisvárdai, Nagykállói, Záhonyi 12 2 Balmazújvárosi, Derecske- Létavértesi, Hajdúhadházi, Püspökladányi 4 Kunszentmárton i 3 Ibrány- Nagyhalászi, Tiszavasvári 4 Berettyóújfalui Tiszafüredi Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nyírbátori, Vásárosnaményi 6 11 Észak-Alföld Bács-Kiskun Kalocsai, Kiskőrösi, Bácsalmási, 2 7 Kiskunhalasi, Jánoshalmai 10 Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi Békés Orosházai, Szarvasi 2 Békési, 2 Mezőkovácsházai, Szeghalomi Sarkadi Csongrád Csongrádi, 4 Mórahalomi 1 Kisteleki Hódmezővásárhelyi, Makói, Szentesi Dél-Alföld Összesen

10 Hátrányos helyzetűek azok a kistérségek, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az átlagosnál. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek. Azokat a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él kiemelten szükséges támogatni. Kedvezményezett kistérségek száma jelenleg 94. Közülük 47 leghátrányosabb helyzetűnek, ezek közül pedig 33 komplex programmal is segítendő kistérségnek minősül. ELMARADOTT ÉS JELENTŐSEN MEGHALADÓ MUNKANÉLKÜLISÉGGEL SÚJTOTT TELEPÜLÉSEK, 2006 Régió, megye Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések Országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések Kedvezményezett települések Budapest Pest 5-5 Közép-Magyarország 5-5 Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Együtt 1050 ( Abban a régióban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át, a regionális fejlesztési tanács regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségeket jelölhet ki. A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek kijelölésénél a regionális fejlesztési tanács a kistérségek közül a fejletségi rangsorban soron következő kistérségeket veheti figyelembe. A régió területén lévő hátrányos helyzetű és a regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem haladhatja meg a régió lakónépességének 30%-át. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó

11 munkanélküliséggel sújtott települések a hátrányos helyzetű kistérségekkel azonos, míg a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek. A kormányrendelet szerint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések száma 1050, míg az országos átlagot (legalább 1,75- szörösen) meghaladó munkanélküliségű települések száma Napjainkban összesen 1446 olyan - egy vagy két szempontból hátrányos helyzetű - település van az országban, amelyet a rendelet a kedvezményezet települések körébe sorol. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések száma érthetően az aprófalvas megyékben a legmagasabb. Különösen sok ilyen település található Baranya és Somogy, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jelentős munkanélküliséggel sújtott települések többsége is ezekben a megyékben, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van. A valamilyen szempont alapján kedvezményezett települések száma ugyanakkor néhány megyében (Fejér, Győr- Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest) egészen minimális. Az előzőek alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a területfejlesztési támogatásokban részesíthető különböző időben, részben eltérő szempontok és feltételrendszer alapján lehatárolt - kedvezményezett települések és kistérségek száma és területi megoszlása a közötti két évtized során gyakran, de összességében csak kisebb mértékben változott. Év TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TELEPÜLÉSEI Társadalmi- gazdasági szempontból elmaradott települések* Országos átlagot 1,5-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések** Kedvezményezett (támogatásban részesíthető) települések * 2000-től: Társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések ** 2003-tól: Országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések Az egész időszak alatt a településállomány mintegy 45 %-a minősült valamilyen szempontból a területfejlesztést szolgáló kedvezményezeti körbe, amelynek településenkénti összetétele természetesen többször is változott. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott, nem ritkán mindkét szempontból kedvezőtlen helyzetű, s ezek miatt területfejlesztési támogatásban részesíthető településnek többsége (mintegy 55-60%-a) mindvégig egyes aprófalvas régiókban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország), megyékben (Baranya, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) volt. Ugyanakkor a kedvezményezett települések száma mindvégig alacsony volt a fejlettebb közép-magyarországi, közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régiókban, illetve ezeken belül különösen a többségében nagyfalvas településszerkezetű Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron megyékben.

12 KEDVEZMÉNYEZETT TELEPÜLÉSEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Megye (főváros), régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat--Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen A területfejlesztésről szóló törvény évi elfogadása óta eltelt időszak alatt a korábban NUTS-4, jelenleg LAU-1 szintnek megfelelő statisztikai kistérségek és az ezek közül a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek tekintett téregységek száma, valamint a kedvezményezett kistérségek kritériumok szerinti típusainak struktúrája és az ezekbe sorolt kistérségek száma egyaránt többször is módosult kisebb-nagyobb mértékben. A kedvezményezett kistérségek arány azonban ennek kapcsán lényegesen változott, % között mozgott. Év A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEI ( ) Kistérség Társadalmigazdasági szempontból elmaradott térség Jelentős munkanélküliséggel sújtott térség Ipari szerkezetátalakítás térsége Vidékfejlesztés térsége* Kedvezményezett térség Ebből: leghátrányosabb helyzetű térség ** * 2001 előtt mezőgazdasági vidékfejlesztés térsége ** Ebből: komplex programmal segítendő: 33

13 A vizsgált időszakban nem következtek be számottevő változások a kedvezményezett térségek területi struktúrájában, régiók, illetve megyek közötti megoszlásában sem. A kedvezményezett kistérségek több mint négyötöde mindvégig és jelenleg is négy régióban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- Alföld, Dél-Alföld) található. Amíg a három fejlettebb régióban a kistérségeknek egynegyede-egyötödét, a négy fejletlenebb régióban a háromnegyedét-négyötödét kellett a területfejlesztés szempontjából kedvezményezettnek minősíteni. KEDVEZMÉNYEZETT KISTÉRSÉGEK Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld Együtt ben az ország 94 kedvezményezett kistérsége közül csupán 12 volt a másik három régióban. Ugyanebben az évben e három fejlettebb régió 67 kistérségének kevesebb mint egynegyedét (12) kellett csak besorolni a kedvezményezetek közé, míg a többi négy régió 107 kistérségének háromnegyedét (82). A TERÜLETFEJLESZTÉS KEDVEZMÉNYEZETT KISTÉRSÉGEI Megye, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Kedvezményezett kistérségek Kistérségek összesen Vállalkozási övetek A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény szerint a vállalkozási övezet a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület. A területfejlesztési célok érdekében az ipari szerkezetátalakítás térségeiben (tartós szerkezeti problémákkal küzdő térségekben),

14 illetve a gazdasági szerkezetátalakítás szempontjából meghatározó térségekben a Kormány vállalkozási övezetet hozhat létre, amelyekben a területfejlesztési célok érdekében pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. A vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályairól hozott, jelenleg is hatályos 189/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet szerint a vállalkozási övezet létrehozásának célja a helyi sajátosságokkal összhangban álló, valamint a kormányzat gazdaságpolitikájával összefüggésben vállalkozásbarát környezet kialakítása. A kedvezmények alanyai lehetnek azok társas és egyéni vállalkozások, amelyek a vállalkozási övezetben folytatnak kedvezményre jogosító tevékenységet. A vállalkozási övezet olyan közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt terület, amelynek kijelölését - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a regionális fejlesztési tanács, továbbá a területfejlesztésért felelős miniszter kezdeményezheti. A javaslatnak tartalmaznia kell az érintett helyi önkormányzatok együttműködését kifejező szándéknyilatkozatokat. A Kormány rendeletben jelöli ki a vállalkozási övezetet, meghatározva annak lehatárolását és a kedvezményezettség időtartamát, valamint a fejlesztés stratégiai irányelveit. A kijelölés meghatározott időtartamra, legfeljebb 10 évre történhet. A külön jogszabályban meghatározott pénzügyi és más kedvezmények a meghatározott időtartam alatt vehetők igénybe. VÁLLALKOZÁSI ÖVEZETEK ( ) Vállalkozási övezet Területén lévő Vonatkozó kormány rendelet települések Záhony és Térsége /1996. (XII. 19.) Korm. rendelet Ózd-Putnok-Észak-Hevesi 61 52/1998. (III. 27.) Korm. rendelet Zempléni 52 53/1998. (III. 27.) Korm. rendelet Barcsi 24 54/1998. (III. 27.) Korm. rendelet Bihari 31 55/1998. (III. 27.) Korm. rendelet Mohácsi 54 56/1998. (III. 27.) Korm. rendelet Salgótarján-Bátonyterenye Térsége 35 57/1998. (III. 27.) Korm. rendelet Makó és Térsége 18 58/1998. (III. 27.) Korm. rendelet Kunmadaras és Térsége 6 5/1999. (I. 18.) Korm. rendelet Békés Megyei 22 6/1999. (I. 18.) Korm. rendelet Zalai Regionális - Lenti központú 17 7/1999. (I. 18.) Korm. rendelet 370 Az es években kormányrendeletek alapján évre szóló kedvezményezettséggel - 11 vállalkozási övezet került kijelölésre. A későbbiekben újabb vállalkozási övezetek kijelölésére nem került sor. A vállalkozási övezetek (a Záhony és Térsége, az Ózd-Putnok-Észak-Hevesi, a Zempléni, a Barcsi, a Bihari, a Mohácsi, a Salgótarján-Bátonyterenye Térsége, a Makó és Térsége, a Kunmadaras és Térsége, a Békés Megyei, valamint a Zalai Regionális - Lenti központú) összesen 370 település közigazgatási területét foglalták magukban Ipari parkok A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény alapján az önkormányzatok és kistérségi társulások sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat hozhatnak létre. Az Ipari Park címről szóló első, 185/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint a címet pályázat útján lehetett elnyerni. A pályázati rendszer feltételrendszerét és működését az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeletben szabályozta. A pályázat évente egy alkalommal került kiírásra. A cím

15 odaítéléséről a bíráló bizottság javaslata alapján az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter döntött. Az cím viselője jogosult volt a jogszabályokban, valamint a pályázati rendszerekben előírt ipari park minősítéshez tartozó támogatások elnyerésére pályázatot benyújtani. Az Ipari Park cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer működtetéséről szóló 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet szerint a cím elnyerésére azok az ipari parkot megvalósító és/vagy üzemeltető gazdasági társaságok és a helyi önkormányzatok pályázathattak, amelyek a rendeletben és a pályázati kiírásban megfogalmazott követelményrendszernek megfeleltek. Az ipari park cím elnyerésének feltételrendszerét és működését jelenleg az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet szabályozza. Az ipari park legalább 20 hektár alapterületű, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységnek helyet adó, pályázat alapján Ipari Park címmel rendelkező terület lehet. A pályázatokat a gazdasági és közlekedési miniszter évenként egy alkalommal írja ki. A cím odaítéléséről a bíráló bizottság javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt. Az Ipari Park cím elnyerésére az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, kistérségi társulás vagy helyi önkormányzat pályázhat, amely a rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz. A cím elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást, vagy más kedvezményeket, azokat egyéb jogszabályok, pályázati kiírások rögzítik. A miniszter az Ipari Park címet elnyert azon szervezetek részére, amelyek kiemelkedő gazdaságszervezői és innovációs tevékenységet végeznek, külön pályázatot ír ki minősített ipari park címek elnyerésére. A minősített ipari parkoknak két típusa: az Integrátor ipari Park, amely az ipari parkban és az annak térségében működő vállalkozások számára rendszeres és magas színvonalú üzleti feltételeket nyújt, és a Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park, amely kistérségi gazdaságfejlesztési tevékenységet folytat a területileg illetékes fejlesztési tanácsokkal kötött megállapodás alapján. Az ipari parkok fejlesztése Magyarországon az 1990-es évek elején indult helyi önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezései alapján. Motiváló tényező volt a leépült ipari üzemek hasznosítása, a munkahelyteremtés, a térségi felzárkózás elősegítése, a terület hasznosítása. A kormányzati szerepvállalás az évtized második felében kezdődött a fejlesztési folyamatok kibontakoztatásának segítése céljából. Az Ipari park cím elnyerésére 1997 óta van mód, amikor elő alkalommal 28 gazdálkodó szervezet, illetve önkormányzat pályázatának elfogadására került sor. Különösen sok ipari park jött létre az között. A jelenleg működő 209 ipari park több mint fele (129) ebben az időszakban nyerte el a címet. Az "Ipari Park" cím viselésére 2005-ben már 162, 2010-ben pedig 2009 ipari park volt jogosult.11 A cím viselésére jogosult szervezetek az ország 173 településében működnek. Közülük négy esetben az ipari park nem egy, hanem két önkormányzat közigazgatási területén található. Ugyanakkor számos városban több (2-7) Ipari Park is található. 11 Az Ipari Park cím visszavonására egy esetben került sor, míg egy ipari park lemondott a címről.

16 IPARI PARKOK, 2010 Megye (főváros) Ipari parkok száma helyszine Budapest 6 Pest 30 Alsónémedi, Biatorbágy, Budakalász, Budaörs (2), Bugyi, Cegléd, Dabas, Dunaharaszti, Dunavarsány, Fót (2), Gödöllő, Gyál, Nagykörös, Páty, Pécel, Pomáz, Ráckeve, Sóskút, Szada, Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós (2), Újhartyán, Üllő (2), Tököl, Vác Közép-Magyarország 36 Fejér 11 Bicske, Dunaújváros, Ercsi, Mór, Székesfehérvár (7) Komárom-Esztergom 11 Ács, Almásfüzitő, Bábolna, Dorog, Esztergom, Komárom, Nagyigmánd, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata, Tatabánya Veszprém 10 Ajka, Balatonfűzfő, Pápa, Tapolca, Várpalota (2), Veszprém (2), Zalahaláp, Zirc Közép-Dunántúl 32 Győr-Moson-Sopron 7 Csorna, Győr (2), Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Sopron (2) Vas 8 Celldömölk, Körmend, Kőszeg (2), Répcelak, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely Zala 12 Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Pacsa, Rédics, Sármellék, Türje, Zalaegerszeg (3), Zalalövő, Zalaszentiván Nyugat--Dunántúl 27 Baranya 7 Bóly, Komló, Kővágószőlős, Mohács, Pécs, Sellye, Siklós Somogy 7 Barcs, Csurgó, Kaposvár (2), Marcali, Nagyatád, Siófok Tolna 5 Bonyhád, Dunaföldvár, Kaposszekcső, Paks, Szekszárd Dél--Dunántúl 19 Borsod-Abaúj-Zemplén 16 Alsózsolca, Encs, Felsőzsolca, Kazincbarcika (3), Mezőkövesd, Miskolc (3), Ózd, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros Heves 9 Abasár, Bélapátfalva, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Petőfibánya, Sirok, Visonta Nógrád 4 Balassagyarmat, Bátonyterenye, Rétság, Salgótarján Észak-Magyarország 29 Hajdú-Bihar 11 Berettyóújfalu, Debrecen (4), Hajdúnánás, Hajdúböszörmény (2), Hajdúsámson, Kaba, Polgár Jász-Nagykun-Szolnok 12 Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Karcag, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Szászberek, Szolnok (3), Törökszentmiklós 11 Balkány, Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nyírbátor, Nyírbogdány, Nyíregyháza, Rakamaz, Timár, Tuzsér, Záhony Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld 34 Bács-Kiskun 9 Baja, Kalocsa, Kecskemét (3), Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós Békés Csongrád 8 Békéscsaba, Gyomaendrőd, Gyula, Körösladány, Mezőhegyes, Orosháza, Sarkad, Szeghalom 15 Algyő, Csongrád, Hódmezővásárhely, Klárafalva, Kistelek, Makó, Mórahalom, Nagylak, Szeged (6), Szentes Dél-Alföld 32 Összesen 209

17 2. Kiemelt térségek A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény szerint a kiemelt térségek olyan egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egységek, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (pl. fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzetek, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti, illetve más sajátos térségek). 12 A törvény szerint a kiemelt térségek körét az országgyűlés határozza meg, és törvénnyel fogadja el Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, valamint a régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást Budapesti Agglomeráció A Budapesti Agglomeráció - a Közép-Magyarországi Régió magterülete - a fővárost és a környezetében lévő településeket magába foglaló, egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt térség. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény a Budapesti Agglomerációt olyan kiemelt térségnek tekinti, amelynek területére egységes területrendezési tervet kell készíteni. A budapesti agglomerációhoz tartozó települések körét korábban a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet rögzítette, jelenleg a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény állapítja meg. 14 BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETÉHEZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK Szektorok Társközpontok Többi település Északnyugati Pilisvörösvár, Piliscsaba, Szentendre Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Remeteszőlős, Pomáz, Pócsmegyer, Solymár, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm, Visegrád Nyugati Budakeszi, Budaörs Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Déli Dunaharaszti, Érd, Százhalombatta, Szigetszentmiklós Tök, Törökbálint, Zsámbék Délegyháza, Diósd, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskút, Szigethalom, Taksony, Tárnok, Tököl Északi Dunakeszi, Fót, Vác Csomád, Csörög, Göd, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vácrátót Keleti Gödöllő, Kistarcsa, Pécel Csömör, Erdőkertes, Isaszeg, Kerepes, Mogyoród, Nagytarcsa, Szada, Veresegyház Délkeleti Gyál, Gyömrő Alsónémedi, Ecser, Felsőpakony, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés Megjegyzés: városok dőlt betűkkel 12 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat jelenleg négy országos jelentőségű integrált kiemelt fejlesztési térséget (Budapesti Agglomeráció, Balaton-térség, Tisza-térség, Duna-mente) és egy tématerületet (termál potenciál kiemelt kezelése) nevesít. 13 A törvény e bekezdése a évi módosítását megelőzően csak azt tartalmazta, hogy az országgyűlés fogadja el a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket. 14 A budapesti agglomeráció határait hivatalosan először 1971-ben jelölték ki a Budapest főváros és környéke általános rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 1005/1971. (II. 26.) Korm. határozat. Ekkor a főváros mellett 44 település került az agglomerációs gyűrűbe.

18 A z 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a budapesti agglomeráció kiemelt térségéhez tartozó települések körébe 79 települést sorolt. Az évi LXIV. törvény 1/1. számú melléklete már 81 település a Budapest és Pest megye 80 települése - felsorolását a tartalmazza, mert időközben önálló községgé alakult Csörög (Sződből kiválva) és Remeteszőlős (Nagykovácsiból kiválva). A hat szektorra osztott, mintegy 2500 km2 területű, közel 2,5 millió fő lakosságú az ország népességégének közel egynegyedét kitevő - fővárosi agglomerációhoz Budapest mellett jelenleg 33 város és 47 község és nagyközség tartozik Balatoni kiemelt üdülőkörzet A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény a balatoni üdülőkörzetet - a Budapesti Agglomerációhoz hasonlóan - olyan kiemelt térségnek tekinti, amelynek területére a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés érdekében egységes területrendezési tervet kell készíteni. A balatoni kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések körét korábban a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet rögzítette, napjainkban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének

19 elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény állapítja meg. A 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet 152 települést sorolt a kiemelt üdülőkörzethez. 15 A üdülőkörzetéhez tartozó települések körét jelenleg a évi CXII. törvény 1. számú melléklete rögzíti. Ez 2007-ig 164 települést sorolt fel, mivel 13 újabb település került a kiemelt üdülőkörzet területéhez, miközben egy (Nemesvámos) kikerült abból.16 A törvény módosítását követően 2008-tól már 179 települést tekint az üdülőkörzethez tartozónak, mivel újabb 15 község17 csatlakozott a kiemelt üdülőkörzethez. A törvény 2. számú melléklete külön is megjelöli a kiemelt üdülőkörzeten belül a parti és partközeli településeket (51)18, amelyek területén a területrendezési és az építési szabályok külön is meghatározásra kerültek. Ezek közül 44 vízparti település, 7 pedig partközeli település (Alsópáhok, Cserszegtomaj, Felsőörs, Felsőpáhok, Héviz, Kőröshegy, Lovas). 19 BALATONI KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET 15 Már a Balaton üdülőkörzet regionális rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 1013/1979. (VI. 20.) MT határozat is erre a települési körre terjedt ki. 16 Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Öcs, Sérsekszőlős, Somogymeggyes, Tagyon, Taliándörögd, Torvaj, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zala, Zalaszántó 17 Ádánd, Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Nagyberény, Nyim, Som, Zalaap áti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton, Zalaújlak 18 Ezek száma korábban 52 volt, de 2008-tól Rezi már nem tartozik közéjük. 19 A közvetlen vízparti települések száma 1997-ben lett 44, amikor Szántód (Zamárdiból kiválva) önálló községgé alakult.

20 BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TELEPÜLÉSEINEK TÍPUSAI Megye Parti és partközeli Egyéb Összes Somogy Veszprém Zala Együtt A Balaton kiemelt üdülőkörzet területe képezi a működési területét a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, amely a területfejlesztésről és rendezésről szóló évi XXI. törvény alapján az üdülőkörzet térségében a területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a lát el. BALATONI KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETHEZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK Megye Parti és partközeli települések Egyéb települések Somogy Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonföldvár, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonszentgyörgy, Fonyód, Kőröshegy, Siófok, Szántód, Zamárdi Ádánd, Andocs, Balatonendréd, Balatonújlak, Bábonymegyer, Bálványos, Buzsák, Csömend, Főnyed, Gamás, Gyugy, Hács, Hollád, Kapoly, Karád, Kereki, Kéthely, Kisberény, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Lulla, Marcali, Nagyberény, Nagycsepely, Nikla, Nyim, Ordacsehi, Öreglak, Pusztaszemes, Ságvár, Sávoly, Sérsekszőlős, Siójut, Som, Somogybabod, Somogymeggyes, Somogysámson, Somogyszentpál, Somogytúr, Somogyvár, Szegerdő, Szólád, Szőlősgyörök, Veszprém Alsóörs, Aszófő, Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Felsőörs, Kővágóörs, Lovas, Örvényes, Paloznak, Révfülöp, Szigliget, Tihany, Zánka Zala Alsópáhok, Balatongyörök, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Gyenesdiás, Hévíz, Keszthely, Vonyarcvashegy Megjegyzés: dőlt betűkkel: városok Tab, Táska, Teleki, Tikos, Torvaj, Visz, Vörs, Zala Balatoncsicsó, Balatonhenye, Balatonszőlős, Barnag, Csajág, Dörgicse, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Hidegkút, Kapolcs, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Köveskál, Küngös, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Mencshely, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemesgulács, Nemesvita, Óbudavár, Öcs, Pécsely, Pula, Raposka, Salföld, Szentbékkálla, Szentantalfa, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Tagyon, Taliándörögd, Tapolca, Tótvázsony, Uzsa, Vászoly, Veszprémfajsz, Vigántpetend, Vöröstó Balatonmagyaród, Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Galambok, Garabonc, Gétye, Karmacs, Nagyrada, Nemesbük, Rezi, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakaros, Zalamerenye, Zalakomár,Zalaszabar, Zalaszántó Zalaszentmárton, Zalaújlak, Zalavár