Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata"

Átírás

1 Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata Aba, május

2 Az eredeti anyag kidolgozásában közreműködő szakértők: Borsó Pál Csabina Zoltán Dr. Szekerczés Anna István András Kaleta Jánosné Kossa Lajos Pintér Sándor Sebestyén Csaba Suhajda László Turcsányi Sándor polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara környezetvédelmi szakértő polgármester Abai Önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi szakértő ügyvezető igazgató Siker Kft. Sárkeresztesi Teleház vezetője osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara Az anyag aktualizálásában közreműködő szakértők: Fejes István Horváth Sándor Szász Péter Szász András Szolga Péter Kossa Lajos Aba, teleház vezető,fvm mentor felkért szakértő kistérségi megbízott felkért szakértő környezetvédelmi szakértő kistérségi elnök

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A kistérség általános jellemzése A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) összevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió) Terület, népesség, népsűrűség Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás Vízkészletek, vízgazdálkodás Felszíni vizek Felszín alatti vizek Gazdaságföldrajzi leírás Településszerkezet, közigazgatási rendszer A megyében működő államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatási szervek Infrastruktúra Demográfiai helyzet és folyamatok Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása Üzemi szerkezet Regisztrált gazdaságok száma Mezőgazdasági termelés és értékesítés Növénytermelés Állattenyésztés, állatállomány Hozamok, termelési érték Mezőgazdasági termelés szerepe, jelentősége Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás, erdőgazdasági termékek feldolgozása Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése Agrárgazdasági összefoglaló elemzés Alapvető szolgáltatások A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai Hiányok és többletek a térség gazdaságában Jóléti, jövedelmi viszonyok Idegenforgalom, turizmus Természeti vonzerők Szálláshelykínálat, forgalmi adatok Idegenforgalmi marketing helyzete Összefoglalás, megállapítások Kulturális örökség, civil társadalom Épített örökség Kulturális hagyományok, rendezvények A környezet állapota Levegő A levegő terhelése A levegő állapota...42

4 2.2. Talaj A talajok minőségét veszélyeztető tényezők Élővilág Flóra Fauna Védett természeti értékek, természetvédelmi területek Települési környezet Kommunális és termelési hulladékok Veszélyes hulladék Zaj- és rezgés Összefoglalás, megállapítások Összehasonlítás és viszonyítás Érintettek elemzése A kistérség stratégiai elemzése SWOT analízis Tervezési környezet, korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben... 61

5 1. A kistérség általános jellemzése 1.1. A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) öszszevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió) A kistérség a Székesfehérvári kistérségből vált ki, a Sárvíz területfejlesztési társulás településeire alapozottan. Az eredetileg 25 településből álló kistérség nagyságából és szerkezetéből adódóan három mikrotérségre osztódott, amelyből az egyik gyakorlatilag egybeesik a megalakult Abai statisztikai kistérséggel (azzal a változással, hogy Szabadegyháza átkerült az Adonyi kistérségbe). Bicske Mór Székesfehérvár Gárdony Enying Sárbogárd Dunaújváros Szabadbattyán Aba Sárkeresztes Polgárdi Tác Moha Füle Csősz Iszkaszentgyörgy Kőszárhegy Soponya Csór Sárszentmihály Kálóz (enyingi térségből) Pátka Sárkeszi Sárkeresztúr (sárbogárdi térségből) Vereb Nádasladány Sárszentágota (sárbogárdi térségből) Jenő Úrhida Seregélyes Sárosd Szabadegyháza 1

6 A kistérség Fejér megye középső és déli részén az alföldi jellegű Mezőföldön terül el. Földrajzi és éghajlati adottságok, múlt és népesség tekintetében egyaránt változékony tájat medencék, dimbes-dombos halomvidékek, folyóvölgyek kapcsolják egymáshoz. A térség szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek templomok, kolostorok maradványai, hatalmas parkok közepén emelkedő barokk és klasszicista kastélyok, a legkisebb falvak központját is méltóságteljesen uraló templomok, az utak mentén gyakran feltűnő, vallásos ihletésű szobrok bizonyítják kézzel foghatóan a táj népének nemzedékről nemzedékre öröklődő igényét és törekvését a maradandó értékek teremtésére. A Mezőföld jellegzetes, természeti értékekben és szépségekben bővelkedő tája a hosszan egymás mellett futó, a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Sárvíz völgye. A folyóvölgy a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán alakult ki. Ez a kettős folyóvölgy a mezőföldi táj egyik meghatározó természeti értéke. Ebben a folyóvölgyben alakultak ki Fejér megye (Székesfehérvári kistérség) legfontosabb és meghatározó öntözéses kultúrái. Komoly halastórendszer is települt a Nádor-csatorna vonalán Soponyától egészen Sárbogárd és Rétszilas szomszédságáig (a kistáj három kistérséget érint Fejér megyében). A táj különleges természeti értéke a Sárkeresztúr-Sárszentágota környéki szikes tórendszer. Mindenképpen kiemelkedő, hogy a Sárvíz völgyének települései kistérségi együttműködés keretében közös fejlesztési elképzeléseket valósítanak meg ( 8-ak ) Terület, népesség, népsűrűség Település Terület km 2 Népesség Népsűrűség (fő/km 2 ) Népesség változás 1990 %-ában Aba ,79% Csősz ,96% Káloz ,61% Sárkeresztúr ,33% Sárosd ,81% Sárszentágota ,87% Seregélyes ,12% Soponya ,05% Tác ,44% Kistérség összesen ,31% Forrás: 2001 népszámlálás Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 10,7 %-át adják, lélekszáma 2001-ben a megye népességének 5,5%-át teszi ki. Négy településen a lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 25,2 %-a él. 2

7 1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás A kistérség településeinek besorolása Magyarország kistájainak katasztere szerint Tájbesorolás A kistájakhoz tartozó települések 1. Nagytáj (makrorégió): Alföld Kistáj: Közép-Mezőföld Aba, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Seregélyes, Szabadegyháza, Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, Kistáj: Sárrét Kistáj: Sárvíz-völgy Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida Soponya, Szabadbattyán, Tác Kálóz-Igari löszhátak Csősz, Kálóz Forrás: Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, A Közép-Mezőföld mérsékelten meleg, száraz vidék, de a középső területek már a mérsékelten száraz éghajlati övhöz helyezkednek közel. Leggyakoribb az Észak-Nyugati szélirány, mely sokszor felkavarja a finom lösztakarót. Főként Északon a kevésbé hőigényes kultúráknak kedvez az éghajlat. A kevés csapadék miatt az öntözés indokolt. A terület vízszegénységéhez viszonyítva elég sok az állóvíz. (Pl. Sárkeresztúri Sárkány-tó 27,6 ha vízfelületű.). A viszonylagos csapadék szegénység ellenére is a térség kifejezetten jó adottságú területe, ahol elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó állattartás lehetőségei kedvezőek. A Sárvíz-völgy Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el. Körülbelül 90x4-5 km-es csíkban elhelyezkedő kistáj északi negyedében helyezkednek el a jelen felmérésben érintett települések. A csapadék évi összege északon az átlagosnál kb. 10 %-kal kevesebb. Területén folyik a Sárrét és a Sárvíz-Malom csatorna (mely csak Soponya alatt üzemképes.) Különösen Soponya külterületén nagy területet foglal el a rét -legelő, erdő. A kistáj területének 5,7 %-át vízfelszín borítja. A soponyai halastó igen tekintélyes méretű; 119 ha. A kistáj északi részének talajai a jobb minőségűek. A területnek jelentős a potenciális üdülési idegenforgalmi vonzereje. A Kálóz-Igari löszhátak a kistérség legnagyobb kistája. Területének 90 %-a szántó, a többi művelési ág elenyésző nagyságú. Földterületének 99 %-a csernozjom minőségű! Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A szél a száraz lösztakarót gyakran felkavarja. A kistájnak kevés természetes és mesterséges tava van (kis víz felszínnel). A Kálóz melletti halastó a legnagyobb; 91 ha (a másik 5 összesen 51 ha.). A kistáj településeinek többsége csak alacsonyabb rendű közúton, bekötőúton érhető el. A terület kultúrtörténeti vonzereje nem jelentős, üdülési vonzereje a Balaton közelségében rejlik. 3

8 A székesfehérvári kistérség kistájainak jellemzése Ssz. A kistáj elnevezése A kistáj Területhasznosítás Domborzati adatok Magasság (tszf.m.) jele terület szántó kert szőlő gyep erdő vízfelszín ártér, bányater. stb 1. Közép-Mezőföld ,2 0,8 1,9 1,4 5,6 0,6 0,1 Lösszel fedett hordalékkúp-síkság (29/6 település) 2. Sárrét ,5 1,3 2,1 14,7 6,4 2,1 0,2 Központi része medencesíkság, déli része enyhén hullámos, völgyekkel szabdalt domblábi hátak sorozata (15/8 település) 3. Sárvíz-völgy ,1 0,2 0,5 7,3 5,2 5,7 2,6 Teraszos folyóvölgy (12/3 település) Kálóz-Ipari löszhátralék ,0 0,3 1,0 0,2 3,7 0,6 0,4 Egyetlen síkság. Vízfolyások völgyei ill. szárazvölgyek taglalják (15/2 település) ssz. Kistáj elnevezése Középhőmérséklet (Co) Csapadék, mm Fagymentes napok Főbb talajtípusok arányai Évi vegetációs max. min. évi vegetációs napok száma 1. Közép-Mezőföld Dél 10,2-10,3 16,1-17,0 34,2-16, Észak 9,8-9,9 33, időszak ápr.5.-okt.25. ápr okt % csernozjomok 6% réti talajok 2. Sárrét 3. Sárvíz-völgy 4. Kálóz-Ipari löszhátralék 9,5-9,7 16,3-16,5 33, ápr. 10.-okt % csernozjomok 22% síkláp 12% réti talajok 9,9-10,0 16,4-16,9 34, ápr.8-10-okt % réti talajok 6% síkláp, csernozjom 26% 10,0-10,1 17,0 33,7-16, (200) ápr okt csernozjomok 4

9 1.3. Vízkészletek, vízgazdálkodás Felszíni vizek A kistérség települései a Séd-Nádor-Gaja vízrendszeren találhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keletkező szennyvizek ill. csapadékvizek kizárólag a Séd-Nádor vízrendszerbe kerülnének. Főleg az Aba-Seregélyes közötti vízválasztótól keletre eső területek befogadói lehetnek a vízgyűjtőn kívüli vízfolyások. A Séd-Nádor vízrendszer az ország emberi beavatkozásoktól leginkább befolyásolt vízgyűjtője. Tisztított és tisztítatlan szennyvíz bevezetések, duzzasztás-átvezetés hatására természetes vízhozamról nem beszélhetünk. A vízgyűjtő 4 fő vízfolyásra osztható: Veszprémi-Séd, Nádor és Malom csatorna, valamint a Dinnyés-Kajtori csatorna. A Nádor csatorna kistérségi szakaszán az Ősinél (Veszprém megye) még jellemző vízminőségi komponensekhez képest már minőségi javulás tapasztalható, ezzel együtt a minősége a vízhasználatok szempontjából erősen kifogásolható. A Gaja a Bakony É-i lejtőjén ered, hossza 60 km. Karszt eredetű, Székesfehérvár felett mezőgazdasági vízkivételeket elégít ki (halastó, öntözés). A kistérség felszíni vizeinek minősítése MSZ 12749:93 szabvány szerint Vízfolyás Oxigénháztartás Tápanyagháztartás Egyéb paraméterek és mintavételi hely Dinnyés-Kajtori - - V - - V - - IV csat. 63.sz. út Malom csatorna - - V - - V - - IV Káloznál Sárvizi Malomcsatorna V V IV V V V IV IV IV Szfv. - Úrhida Gaja Szfvár - III III - III V - III III Hármashídnál Gaja - - III - - V - - III Sárszentmihálynál Nádor csatorna V V IV V V V IV IV IV Szfvár-Urhida Nádor csatorna Cecénél V V V V V V IV IV IV A táblázatból megállapítható, hogy az utóbbi öt évben a vízfolyások minősége gyakorlatilag változatlan volt. 5

10 Felszín alatti vizek A kistérségben a vízigények kielégítésében a felszín alatti vizek fajtái közül a karszt-, réteg-, és talajvíz vehető számításba. Ivóvíz termelés szempontjából a legmagasabb kihasználtság a pannóniai korú rétegvizeknél mutatkozik, ezt követi a karsztvíz. A bányászati tevékenység (szén, bauxit) jelenlegi csökkenésével a felszabaduló készlet a karsztvíz visszatöltődésére, szintjének emelkedésére és ivóvízellátás céljára hasznosul. A pannóniai korszak kőzetei víztermelés szempontjából jelentősek a térség területén A többnyire nyomás alatti feltáró kutakból nyert vizek szennyeződésre kevésbé érzékenyek, a bennük található ammónia és szulfát, valamint vas réteg eredetű, nem szennyezés hatására került a vízbe. A kistérségben található települések vízellátása megoldott. A talajvizek a megye többi térségéhez hasonlóan a térségben is szinte teljesen elszennyeződtek a csatornázatlanság, a helytelen mezőgazdasági vegyszerhasználat és az ipari szennyezések következtében Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség gazdaságföldrajzi szempontból kiváló adottságú. Az ország legjobb mezőgazdasági termőhelyei sorába tartozik, közel az ország egyik legerősebb fejlődési potenciállal rendelkező nagyvároshoz (Székesfehérvár). A fő közlekedési tengelyekhezi közelsége kevésbé érvényesülő térségi adottság, mivel a gyorsforgalmi rendszerekhez kevés és rosz állapotúak a rájáró szakaszok. A tervezett közlekedési fejlesztések ezt a feszültséget feloldják és így várhatóan a jelenlegi belső periféria jelleg feloldódik. Ásványi lelőhelyekben szegény, azonban magas ökológiai potenciálja kiaknázható helyi adottság. Az ország térszerkezetének alakulásában előkelő helyet foglal el a Sárvíz ökofolyosó, amelynek magterülete épp a kistérség területére esik Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség városhiányos, települései nagy- és kisközségek, Aba rendelkezik a Fejér Megye Területrendezési Tervében kimutatott városiasodási tendenciával. A települések létrehozták a Sárvíz Területfejlesztési Társulást, amelynek felállt a menedzsment szervezete is, KHT formában. A statisztikai kistérség státus megszerzésével kialakultak az alapfeltételei a helyi igazgatási rendszer fejlesztésének A megyében működő államigazgatási szervek Térségi irányító szervezetekkel is rendelkező államigazgatási szervek Fejér Megyei Munkaügyi Központ, Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség A Munkaügyi Központ látja el a munkanélküliek ellátásával, s a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos teendőket, továbbá végzi a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapítását, folyósítását, ellenőrzését, a munkaerőközvetítést és tanácsadást. 6

11 A kistérség települései Sárszentágota kivételével a Székesfehérvári Munkaügyi Kirendeltséghez tartoznak. A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség a központ részeként működik, fő feladatköre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások, a foglalkoztatásra vonatkozó s a munkaügyi szabályok végrehajtásának hatósági ellenőrzése. A Felügyelőség kirendeltségekkel nem rendelkezik. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi-igazgatási, közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségvédelmi feladatokat lát el. Megyei szerveként az ÁNTSZ Megyei Intézete, városi szerveiként a körzetre kiterjedő illetékességgel ÁNTSZ Városi Intézetei működnek, melynek élén a városi tisztifőorvosok állnak. Az I. fokú eljárás a Szolgálat Városi Intézeteinek a hatáskörébe tartozik. A kistérség települései ebből a szempontból meglehetősen tagolt képet mutatnak. Többségük az ÁNTSZ Székesfehérvári Városi Intézetéhez tartozik, a Sárbogárdi Városi Intézet gyakorolja az első fokú hatósági jogkört Sárosd, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota vonatkozásában. Megyei Földhivatal Körzeti Földhivatalai A kistérség települései földügyi igazgatási ügyeiben a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az illetékes, kivéve Sárosd, Szabadegyháza, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota Megyei szintű szervezeti egységekben működő államigazgatási szervek Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás: Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal: Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet: Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság: Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: 7

12 Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Titkársága: Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet: Fejér Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ): Önkormányzati igazgatási szervek A kistérségbe tartozó települések önálló polgármesteri hivatalt tartanak fenn. Gyámhivatalok A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997:XXXI. tv. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági jogkörök vonatkozásában megosztotta a hatáskört a települési önkormányzatok jegyzői és a városi polgármesteri hivatalok keretében működő gyámhivatalok között. A gyermekek védelmével kapcsolatos azonnali segítségnyújtás a jegyző hatáskörében maradt, míg a bonyolultabb, szakszerű ügyintézést igénylő ügyek a városi gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. A kistérség települései tekintetében négy gyámhivatal jogosult eljárni. 5 kistérségi település Székesfehérvári Városi Gyámhivatal illetékessége alá tartozik. A Sárbogárdi Városi Gyámhivatal illetékességébe tartozik Káloz, Sárosd, Sárkeresztúr, Sárszentágota. Kiemelt építésügyi hatóságok Az január 1.-jén hatályba lépett épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997:LXXXVIII.tv. szintén hatásköri megosztást végzett a települési önkormányzatok jegyzői és a városi önkormányzati jegyzők között. Kiemelt építésügyi hatóságként 5 kistérségi település tekintetében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala jár el. Sárbogárd Város Polgármesteri Hivatala illetékességi körébe tartozik Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárosd Infrastruktúra A kistérségben infrastrukturális ellátottság szempontjából kettős helyzetben van. A térségi infrastruktúra szempontjából az ország egyik legjobban ellátott térségéhez tartozik, míg a helyi, kistérségi és lokális infrastruktúra szempontjából a megye leginkább elmaradott térsége. Ennek a kettősségnek a feloldása az egyik legfontosabb középtávú feladat. Mindenek előtt a szennyvízelvezetés és tisztítás kérdése van napirenden. A kistérségben Sárosd kivételével egyetlen településen sem megoldott a szennyvíz-kérdés. 8

13 A kistérséget az M7-es autópálya köti be az ország és a nemzetközi közúti közlekedési rendszerbe, amelyből a Székesfehérvárról kiinduló sugaras kapcsolatok két tengelye érinti a kistérséget; a 62-es és a 63-as főutak. A tervezett M8-as autópálya a kistérséget kelet-nyugat irányba közel a térség déli részén metszi, kedvezően közrezárva azt az M7-es autópályával. Vasúti kapcsolatai a Sárvíz-től keletre eső területrésznek vannak. Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba, Sárosd és Soponya Székesfehérvárhoz elővárosi vasúti rendszerben kapcsolódhat, amelynek folytatása Budapest irányába értelemszerűen megtörténhet. A Sárvíztől nyugatra eső települések közúti kapcsolatokkal érhetik el a székesfehérvári nagytérésgi közlkedési rendszereket. Légi forgalmi kapcsolatok lehetőségét jelenti a börgöndi repülőtér aktiválása, amit Aba és Székesfehérvár már hosszabb ideje kezdeményezett. A települések közüzemi ellátottsága megfelel a megyei átlagnak, kivéve a szennyvíz-kérdést, ami gyakorlatilag megoldatlan. Megoldottnak tekinthető a hírközlés és a hulladékkezelés kérdése is. Mezőgazdasági infrastruktúra szempontjából a kistérség jelenlegi állapota megfelel a mezőgazdaság lehetőségeinek. A termelő infrastruktúra a mezőgazdasági utak kivételével adott és korszerű, az utóbbi 8 évben épült. Ugyanakkor a feldolgozóipar és ennek infrastrukturális elemei teljes mértékben hiányoznak. A kistérségben előállított élelmiszeripari termékek szinte teljes mértékben a kistérségen kívül kerülnek feldolgozásra, illetve a kiszámítható termeléshez szükséges öntözési beruházások teljes mértékben hiányoznak. Ezek kiépítése a következő évek feladatait jelenti Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, Az Abai kistérség 9 településének népessége 1990 és 2001 között összességében 4,31%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a természetes szaporulat összességében csökkent. A bevándorlás kompenzálni tudta az ebből és az elvándorlásból is adódó népességvesztést. Népesség Település A település területe (hektár) Állandó népesség száma Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

14 Település A népesség korcsoportos megoszlása 1997 és 2002 között 14 év alattiak aránya a népességből év felettiek aránya a népességből 14 év alattiak aránya a népességből 60 év felettiek aránya a népességből Aba 22,14% 17,12% 20,66% 16,62% Csősz 22,52% 19,68% 21,29% 20,07% Kálóz 23,18% 19,61% 19,45% 18,13% Sárkeresztúr 26,50% 15,81% 26,34% 15,00% Sárosd 22,39% 20,04% 19,88% 19,14% Sárszentágota 21,27% 19,54% 19,93% 20,22% Seregélyes 18,96% 18,16% 16,85% 17,60% Soponya 19,78% 20,62% 17,42% 18,26% Tác 21,13% 17,26% 16,98% 18,49% Összesen 20,66% 17,49% 19,76% 17,73% Forrás: KSH, 1997, A természetes demográfiai folyamatok főbb jellemzői a Székesfehérvári kistérségben az alábbiakban foglalhatók össze: o A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat. A két szélső érték 17,42% Soponya és 26,38%, Sárkeresztúr településeken figyelhető meg. A 60 év felettiek aránya a népességből 15,00% és 20,22% között szóródik, amely az idős korú lakosság arányának jelentős különbségeire utal. A települések öregedési indexe Aba 0,77 0,80 Csősz 0,87 0,94 Kálóz 0,85 0,93 Sárkeresztúr 0,60 0,57 Sárosd 0,89 0,96 Sárszentágota 0,92 0,99 Seregélyes 0,96 1,04 Soponya 1,04 1,02 Tác 0,82 1,08 Kistérség összesen 0,85 0,89 Forrás: KSH A kistérség népességének korösszetételében végbement változások 1997-hez viszonyítva öszszességében és településenként is negatívak, annak ellenére, hogy a népesség nőtt. Ez azt jelenti, hogy csak a térség településvonzó képessége tudja megelőzni az elnépesedést, ami rendkívüli veszélyforrás. Az állandó népességen belül a férfiak és nők aránya nem mutat különös eltérést a megyei átlagtól. 10

15 Népességmozgalmi adatok között Település Élveszületések Házasságkötések száma száma Válások száma Halálozások száma Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma öss Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma ös Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen Csökkent a kistérségben az élveszületések abszolút száma és az 1000 lakósra jutó aránya. A folyamat súlyos következményeire mutat az a tény, hogy növekvő népességszám mellett az élveszületések száma 2002-ben a 2000-es értéknek 75,9 %-a. Az 1000 lakósra számított születések száma 2000-ben 25%-kal volt kevesebb, mint 2002-ben, míg a halálozások számát vizsgálva megállapítható, hogy kis mértékben (1%) csökkent 2002-re a 2000 évi adathoz képest. Az közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, amely kiegyenlítette a negatív természetes szaporodási egyenleget és népességnövekedést eredményezett, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. Vándorlási egyenleg Település név Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Kistérség összesen Forrás: KSH 11

16 1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere A földterület és a földminőség jellemző adatait kistérségi szinten összesítve tartalmazza a területileg illetékes KSH és Földhivatal adatainak felhasználásával. A kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint Megnevezés Terület (ha) Arány % Szántó ,40 Kert 438 1,80 Gyümölcsös 204 0,85 Szőlő 97 0,44 Gyep (rét) ,26 Gyep (legelő) ,24 Mg. terület Forrás: AMÖ 2001 A kistérségben kimagaslóan magas a szántóterület aránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva: 84,4 %, és ezzel eléri a megyei 84 %-ot. Nagyon alacsony a gyümölcsös és a szőlőterület aránya: 0,85-0,44 %, a kert művelési ág ugyanakkor 1,80 %-os részarányt képvisel. Előbbi két művelési ág aránya is közel a megyei átlag, 0,7 % és 1,2 %, míg a kert részesedése valamivel meghaladja azt (1,47 %). A gyepterület (rét, legelő) részesedése (12,3 %) magasabb a megyei értéknél. A település szintű kimutatásból kiemelendő, hogy a gyengébb földminőségi osztályok nagyobb aránya szántó esetében a dombsági településekre; a kistérség nyugati részén fekvő kistájak településeire és a Sárvíz-völgye által érintett települések egy részére jellemző. Ezeken a településeken a szántóföldi mezőgazdasági hasznosítás egyre inkább visszaszorul a későbbiekben. A szántóterület minőségének elemzésére az aranykorona értéket használjuk. Szántóterület átlagos AK értéke 1998, Székesfehérvári kistérség Település Aranykorona Aba 28,50 Csősz 27,70 Káloz 31,21 Sárkeresztúr 26,29 Sárosd 29,39 Sárszentágota 21,03 Seregélyes 27,21 Soponya 28,80 Tác 26,13 Forrás: Fejér Megyei Földhivatal 12

17 Megállapítható, hogy a kistérség átlagos AK értéke 26,02 amely meghaladja a megyei átlagot. (24,5) Legmagasabb az AK érték Kálóz, Aba településeken. Az agrár-alkalmassági és a környezet-érzékenységi értékszámok egyesítésével a GATE-KTI, MTA-TAKI és az FVM (egyéb intézmények, minisztériumok stb. bevonásával) előállította, kidolgozta Magyarország területeinek zonációs alaptérképét. A mezőgazdasági termelésre való alkalmasság megítélésében 15 mutatót (domborzati, talaj és klímaparamétereket) használtak a környezeti érzékenységet 13 mutató (élővilág, talaj, víz) alapján értékelték, az Európai Unióban alkalmazott elvek, illetve térinformatikai megoldások szerint. A kistérség területének mezőgazdasági alkalmasságát vizsgálva megállapítható, hogy 85,2 %- a kiváló adottságú, agrár-alkalmassági értékszáma nagyobb, vagy egyenlő mint az országos átlag! A kistérség területének 2,4 %-a agrár-alkalmassági értékszáma nem éri el az országos átlag 80 %-át. A Zonális Agrárkörnyezeti Program célterületeit megállapítható, hogy a kistérség területének 34,9 %-a nem célterület. A fennmaradó 65,1 % terület célterület: a talaj, az élővilág és a víz védelemre szorul! Az előzőekben említett 28 mutató egybevetése alapján az alábbi zónák kerültek behatárolásra: agrártermelési meghatározottságú területek (intenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák), kettős meghatározottságú területek (extenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák), védelmi meghatározottságú területek (védelmi zónák). Az említett zónalehatárolások a kistérség vonatkozásában is elkészültek. A környezeti és természeti adottságok figyelembe vételével és agrár-környezetvédelmi és termelés-fejlesztési szempontból is a három típusú földhasználat kialakítása a célszerű. 1) Agrártermelési meghatározottságú terület a kistérségben a teljes mezőgazdasági terület (23875 ha), a termőterület 86,3 %-a. Ez a terület intenzív hasznosításra alkalmas. Agrárgazdasági szempontból ezek a legértékesebb területek, mert itt a legkedvezőbb a ráfordítások hatékonysága és a korlátozó tényezők előfordulása a legkisebb. Legjellemzőbb kistájai; Kálóz-Igari löszhátak, Közép-Mezőföld jelentős része, Sárrét déli fele. A terület legnagyobb részének az agráralkalmassági mutatója, termőképessége az országos átlagot meghaladja. A CORINE Land Cover felszínborítási adatbázisa alapján leképzett kistérségi felszínborítás kistérségi térképről megállapítható, hogy ezeken a területeken a legkisebb az erdő- és a gyepterület. Ez valószínűleg a jövőben is így marad, de a véderdők (talajvédő gyepek) szerepe felértékelődik ezeken a kistájakon. Gyümölcstelepítésre leginkább alkalmas terület Aba körzetében található. 2) A kettős meghatározottságú területek 3786 hektárt ölelnek fel a kistérségben (14,2 %). A térképen megállapítható, hogy az extenzív hasznosításra alkalmas területek részben elszórtan, részben összefüggő nagy területet képezve a védelmi zónák peremén, a védelmi zónák körül helyezkednek el. Legjellemzőbb kistája a Sárvíz- 13

18 völgy. A terület jelentős része a termőhelyi adottságok miatt csak extenzív hasznosításra alkalmas, a másik része a védelmi zónák pufferterülete. 3) A környezetérzékenységi meghatározottságú területek foltokban helyezkednek el a kistérségben. A Sárvíz ökofolyosó kialakulásával azonban nagyobb területekre kiterjesztendő a védettség, ami a használat korlátozásával fog járni Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása A gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdálkodók által használt terület művelési ágak szerinti aránya óriásit változott. Míg 1994-ben az összes mezőgazdasági használt terület 71,87 % volt gazdálkodó szervezetek használatában és 28,13 %-a az egyéni gazdálkodók kezelésében, addig ez az arány 1998-ra 44,72, illetve 55,28 %-ra változott. A kistérségben a strukturális megoszlást 1998-ban a következő táblázat mutatja: Megnevezés Strukturális megoszlás 1998 Gazdálkodó szervezetek Egyéni gazdaságok Összesen ha % ha % ha szántó , , kert 86 6, , gyümölcsös 36 52, ,5 69 szőlő ,0 216 gyep , , Mg-i terület , , Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara A szántóterület vonatkozásában az egyéni gazdaságok használati részaránya (53,5 % meghaladja a megyei átlagot (41 %). A gyepterület 61 %-án (a megyei érték 52 %) magántermelők gazdálkodnak, s meghatározó jelentőségű, hogy a kert, gyümölcs szőlő terület zöme szintén egyéni használatban van Üzemi szerkezet Mezőgazdasági vállalkozások száma 2001 Település Kft. Rt. Szöv. Kkt. Bt. Gsz.össz. Egyéni Összesen Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Úrhida 0 0 Összesen Forrás: Gazdálkodó szervezetek KSH, Egyéni gazdaságok Fejér Megyei Agrárkamara 14

19 A kistérségben 150 mezőgazdasági vállalkozás található. Ezeknek két harmada egyéni vállalkozás (100 db.), mely a megyei vállalkozók 14 %-a. A megyei struktúrához képest megállapítható, hogy magasabb a mezőgazdasági szövetkezetek és gazdasági társaságok aránya, mely a nagyobb szervezettségre utal. A kistérség azon településein viszont, ahol magas az őstermelői szám, ott általában kevés a gazdasági szerveződések száma igen nagy szükség van az együttműködések kialakítására. (Kálóz, Sárkeresztúr,). A mezőgazdasági szervezetek és az egyéni mezőgazdasági vállalkozók mellett a kistérségben 6386 ember foglalkozik valamilyen szinten mező- és erdőgazdálkodással. Az őstermelők jelentős része azonban tisztviselői őstermelő adózási okok miatt, illetve szociális őstermelő. Ez utóbbi réteg bérkiegészítésként önellátás céljából, illetve kényszerfoglalkoztatásként űzi ezt a tevékenységet, s ők azok akik hosszú távon el fogják veszteni ezt a lehetőséget. Valódi őstermelőnek csak mintegy 5-10 % számít. Az 1000 lakosra jutó őstermelő 123 a kistérségben, míg a megyei átlag 72 fő. A kistérség településein tehát komoly gondot jelent a mezőgazdasági foglalkoztatottság és az alacsony jövedelmezőség. Kiemelkedően magas ez a mutató a kistérség déli elmaradott településein, amelyek legveszélyeztettebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából. (Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212). Őstermelők száma 1000 lakosra 2001 Település Népesség Őstermelők száma Őstermelők száma 1000 lakosra Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara 15

20 Regisztrált gazdaságok száma Az FVM Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatala által regisztrált termelőket mutatja a következő táblázat, összevetve a településeken tevékenykedő összes mezőgazdasági termelő számával: Település Lakosság Mg. vállalk. Őstermelő Összesen Regisztrált Reg/1000 lak. Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal év folyamán, a kistérségben 985 termelő regisztráltatta magát, mely az összes termelő (3373) 29 %-a. Valószínűsíthető azonban, hogy a hiányzó 71 % az őstermelői körből kerül ki, akik nem meghatározóak a mezőgazdasági termelés szempontjából Regisztrált gazdaságok mérete A regisztrált gazdaságok számának méret szerinti megoszlását mutatja az alábbi táblázat: Település A Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal által regisztrált szántó Reg. Termelő Reg. Szántó x=<1 1<x=<2 3<x=<5 5<x=<7 7<x=<10 10<x=<20 db % db % db % db % db % db % Aba , , , , , ,51 Csősz ,00 3 6,00 3 6,00 1 2,00 4 8, ,00 Káloz , , , , , ,57 Sárkeresztúr ,00 6 6, ,00 7 7, , ,00 Sárosd ,25 5 7, ,94 4 6, , ,38 Sárszentágota ,11 7 7, ,68 7 7, , ,11 Seregélyes , , , , , ,03 Soponya ,60 5 5, , , , ,78 Tác ,57 2 5, ,43 3 8, , ,43 Összesen , , , , , ,81 Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal A kistérség összes gazdaságainak számát tekintve megállapítható, hogy mintegy 17 %-uk az 1-2 ha területtel, 44 %-uk ha területtel, 27 %-uk ha területtel rendelkezik. Fenti- ekből adódik, hogy rendkívül kevés a komolyabb egységnek minősülő 20 ha feletti terület- nagyságú gazdaság, mintegy 12 %. Ha gazdasági méretűnek a 10 ha feletti területeket tekint- 16

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Székesfehérvári kistérség. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai program

Székesfehérvári kistérség. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai program Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program (helyzetelemzés) Szabadbattyán, 2004. május Az anyag készítésében közreműködő szakértők: 1999 Borsó Pál Csabina Zoltán Dr.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

A Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja Bicske Mór Székesfehérvár Gárdony Enying Sárbogárd Dunaújváros A Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja Szabadbattyán, 1999. december Az anyag készítésében közreműködő

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Oroszlányi kistérség közlekedésfejlesztési program

Oroszlányi kistérség közlekedésfejlesztési program Oroszlányi kistérség közlekedésfejlesztési program 2006. április Partner Mérnöki Iroda Kft. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 2. A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA...7 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok,

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencia Horoszné Gulyás Margit, Gombás Katalin

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

KEOP Helyi élelmiszer ellátási terv. Böszörményi Kaméleon Ifjúsági Társaság. Nyári Ifjúsági Fesztivál (részprogram)

KEOP Helyi élelmiszer ellátási terv. Böszörményi Kaméleon Ifjúsági Társaság. Nyári Ifjúsági Fesztivál (részprogram) KEOP Helyi élelmiszer ellátási terv Böszörményi Kaméleon Ifjúsági Társaság Nyári Ifjúsági Fesztivál (részprogram) Hajdúböszörmény: Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa, az ország negyedik legnagyobb

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata. összefoglaló. Aba, 2004. szeptember

Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata. összefoglaló. Aba, 2004. szeptember Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata összefoglaló Aba, 2004. szeptember 1. A kistérség összefoglaló jellemzése A kistérség a Székesfehérvári kistérségből

Részletesebben

A kormányhivatal szervezeti egységei, elérhetőségek 2015. április 1-től (a régi megnevezések zárójelben)

A kormányhivatal szervezeti egységei, elérhetőségek 2015. április 1-től (a régi megnevezések zárójelben) FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: 22/526-900, Fax: 22/526-905 Email: hivatal@fejer.gov.hu Honlap: www.kormanyhivatal.hu/hu/fejer Kormányablakok Integrált Kormányzati

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Sárbogárd Kistérségi Vidékfejlesztési Stratégiai Program. Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Alsószentiván polgármestere

Sárbogárd Kistérségi Vidékfejlesztési Stratégiai Program. Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Alsószentiván polgármestere Az anyag készítésében közreműködtek: Kovács László Programfelelős Cece polgármestere Ács Sándorné Csabina Zoltán Horváth József István András Kaleta Jánosné Kiss Géza Dr. Kulcsárné Kovács Katalin Lengyel

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2 Fejér megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a Ft/fő %-a Ft/m2 %-a 1 Aba 100 1,8 % 4000 2 Adony 300 Ft/m2 4000 1,5 % 500 és 5000 3 Alap 1,5

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2 Fejér megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó vagy a forgalmi érték %-a Ft/fő %-a %-a 1 Aba 100 1,8 % 1000 4000 2 Adony 300 4000 1,5 % 500 és 5000 3 Alap 1,5 % 4 Alcsutdoboz

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Egészséges települések

Egészséges települések Egészséges települések Jegyzői értekezlet, Székesfehérvár, 2013.11.13. Dr. Pásztor László Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Egészségfejlesztési osztály E-mail: fejer.egeszsegfejlesztes@kdr.antsz.hu

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben