Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata

Átírás

1 Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata Aba, május

2 Az eredeti anyag kidolgozásában közreműködő szakértők: Borsó Pál Csabina Zoltán Dr. Szekerczés Anna István András Kaleta Jánosné Kossa Lajos Pintér Sándor Sebestyén Csaba Suhajda László Turcsányi Sándor polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara környezetvédelmi szakértő polgármester Abai Önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi szakértő ügyvezető igazgató Siker Kft. Sárkeresztesi Teleház vezetője osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara Az anyag aktualizálásában közreműködő szakértők: Fejes István Horváth Sándor Szász Péter Szász András Szolga Péter Kossa Lajos Aba, teleház vezető,fvm mentor felkért szakértő kistérségi megbízott felkért szakértő környezetvédelmi szakértő kistérségi elnök

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A kistérség általános jellemzése A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) összevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió) Terület, népesség, népsűrűség Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás Vízkészletek, vízgazdálkodás Felszíni vizek Felszín alatti vizek Gazdaságföldrajzi leírás Településszerkezet, közigazgatási rendszer A megyében működő államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatási szervek Infrastruktúra Demográfiai helyzet és folyamatok Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása Üzemi szerkezet Regisztrált gazdaságok száma Mezőgazdasági termelés és értékesítés Növénytermelés Állattenyésztés, állatállomány Hozamok, termelési érték Mezőgazdasági termelés szerepe, jelentősége Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás, erdőgazdasági termékek feldolgozása Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése Agrárgazdasági összefoglaló elemzés Alapvető szolgáltatások A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai Hiányok és többletek a térség gazdaságában Jóléti, jövedelmi viszonyok Idegenforgalom, turizmus Természeti vonzerők Szálláshelykínálat, forgalmi adatok Idegenforgalmi marketing helyzete Összefoglalás, megállapítások Kulturális örökség, civil társadalom Épített örökség Kulturális hagyományok, rendezvények A környezet állapota Levegő A levegő terhelése A levegő állapota...42

4 2.2. Talaj A talajok minőségét veszélyeztető tényezők Élővilág Flóra Fauna Védett természeti értékek, természetvédelmi területek Települési környezet Kommunális és termelési hulladékok Veszélyes hulladék Zaj- és rezgés Összefoglalás, megállapítások Összehasonlítás és viszonyítás Érintettek elemzése A kistérség stratégiai elemzése SWOT analízis Tervezési környezet, korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben... 61

5 1. A kistérség általános jellemzése 1.1. A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) öszszevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió) A kistérség a Székesfehérvári kistérségből vált ki, a Sárvíz területfejlesztési társulás településeire alapozottan. Az eredetileg 25 településből álló kistérség nagyságából és szerkezetéből adódóan három mikrotérségre osztódott, amelyből az egyik gyakorlatilag egybeesik a megalakult Abai statisztikai kistérséggel (azzal a változással, hogy Szabadegyháza átkerült az Adonyi kistérségbe). Bicske Mór Székesfehérvár Gárdony Enying Sárbogárd Dunaújváros Szabadbattyán Aba Sárkeresztes Polgárdi Tác Moha Füle Csősz Iszkaszentgyörgy Kőszárhegy Soponya Csór Sárszentmihály Kálóz (enyingi térségből) Pátka Sárkeszi Sárkeresztúr (sárbogárdi térségből) Vereb Nádasladány Sárszentágota (sárbogárdi térségből) Jenő Úrhida Seregélyes Sárosd Szabadegyháza 1

6 A kistérség Fejér megye középső és déli részén az alföldi jellegű Mezőföldön terül el. Földrajzi és éghajlati adottságok, múlt és népesség tekintetében egyaránt változékony tájat medencék, dimbes-dombos halomvidékek, folyóvölgyek kapcsolják egymáshoz. A térség szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek templomok, kolostorok maradványai, hatalmas parkok közepén emelkedő barokk és klasszicista kastélyok, a legkisebb falvak központját is méltóságteljesen uraló templomok, az utak mentén gyakran feltűnő, vallásos ihletésű szobrok bizonyítják kézzel foghatóan a táj népének nemzedékről nemzedékre öröklődő igényét és törekvését a maradandó értékek teremtésére. A Mezőföld jellegzetes, természeti értékekben és szépségekben bővelkedő tája a hosszan egymás mellett futó, a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Sárvíz völgye. A folyóvölgy a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán alakult ki. Ez a kettős folyóvölgy a mezőföldi táj egyik meghatározó természeti értéke. Ebben a folyóvölgyben alakultak ki Fejér megye (Székesfehérvári kistérség) legfontosabb és meghatározó öntözéses kultúrái. Komoly halastórendszer is települt a Nádor-csatorna vonalán Soponyától egészen Sárbogárd és Rétszilas szomszédságáig (a kistáj három kistérséget érint Fejér megyében). A táj különleges természeti értéke a Sárkeresztúr-Sárszentágota környéki szikes tórendszer. Mindenképpen kiemelkedő, hogy a Sárvíz völgyének települései kistérségi együttműködés keretében közös fejlesztési elképzeléseket valósítanak meg ( 8-ak ) Terület, népesség, népsűrűség Település Terület km 2 Népesség Népsűrűség (fő/km 2 ) Népesség változás 1990 %-ában Aba ,79% Csősz ,96% Káloz ,61% Sárkeresztúr ,33% Sárosd ,81% Sárszentágota ,87% Seregélyes ,12% Soponya ,05% Tác ,44% Kistérség összesen ,31% Forrás: 2001 népszámlálás Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 10,7 %-át adják, lélekszáma 2001-ben a megye népességének 5,5%-át teszi ki. Négy településen a lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 25,2 %-a él. 2

7 1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás A kistérség településeinek besorolása Magyarország kistájainak katasztere szerint Tájbesorolás A kistájakhoz tartozó települések 1. Nagytáj (makrorégió): Alföld Kistáj: Közép-Mezőföld Aba, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Seregélyes, Szabadegyháza, Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, Kistáj: Sárrét Kistáj: Sárvíz-völgy Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida Soponya, Szabadbattyán, Tác Kálóz-Igari löszhátak Csősz, Kálóz Forrás: Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, A Közép-Mezőföld mérsékelten meleg, száraz vidék, de a középső területek már a mérsékelten száraz éghajlati övhöz helyezkednek közel. Leggyakoribb az Észak-Nyugati szélirány, mely sokszor felkavarja a finom lösztakarót. Főként Északon a kevésbé hőigényes kultúráknak kedvez az éghajlat. A kevés csapadék miatt az öntözés indokolt. A terület vízszegénységéhez viszonyítva elég sok az állóvíz. (Pl. Sárkeresztúri Sárkány-tó 27,6 ha vízfelületű.). A viszonylagos csapadék szegénység ellenére is a térség kifejezetten jó adottságú területe, ahol elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó állattartás lehetőségei kedvezőek. A Sárvíz-völgy Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el. Körülbelül 90x4-5 km-es csíkban elhelyezkedő kistáj északi negyedében helyezkednek el a jelen felmérésben érintett települések. A csapadék évi összege északon az átlagosnál kb. 10 %-kal kevesebb. Területén folyik a Sárrét és a Sárvíz-Malom csatorna (mely csak Soponya alatt üzemképes.) Különösen Soponya külterületén nagy területet foglal el a rét -legelő, erdő. A kistáj területének 5,7 %-át vízfelszín borítja. A soponyai halastó igen tekintélyes méretű; 119 ha. A kistáj északi részének talajai a jobb minőségűek. A területnek jelentős a potenciális üdülési idegenforgalmi vonzereje. A Kálóz-Igari löszhátak a kistérség legnagyobb kistája. Területének 90 %-a szántó, a többi művelési ág elenyésző nagyságú. Földterületének 99 %-a csernozjom minőségű! Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A szél a száraz lösztakarót gyakran felkavarja. A kistájnak kevés természetes és mesterséges tava van (kis víz felszínnel). A Kálóz melletti halastó a legnagyobb; 91 ha (a másik 5 összesen 51 ha.). A kistáj településeinek többsége csak alacsonyabb rendű közúton, bekötőúton érhető el. A terület kultúrtörténeti vonzereje nem jelentős, üdülési vonzereje a Balaton közelségében rejlik. 3

8 A székesfehérvári kistérség kistájainak jellemzése Ssz. A kistáj elnevezése A kistáj Területhasznosítás Domborzati adatok Magasság (tszf.m.) jele terület szántó kert szőlő gyep erdő vízfelszín ártér, bányater. stb 1. Közép-Mezőföld ,2 0,8 1,9 1,4 5,6 0,6 0,1 Lösszel fedett hordalékkúp-síkság (29/6 település) 2. Sárrét ,5 1,3 2,1 14,7 6,4 2,1 0,2 Központi része medencesíkság, déli része enyhén hullámos, völgyekkel szabdalt domblábi hátak sorozata (15/8 település) 3. Sárvíz-völgy ,1 0,2 0,5 7,3 5,2 5,7 2,6 Teraszos folyóvölgy (12/3 település) Kálóz-Ipari löszhátralék ,0 0,3 1,0 0,2 3,7 0,6 0,4 Egyetlen síkság. Vízfolyások völgyei ill. szárazvölgyek taglalják (15/2 település) ssz. Kistáj elnevezése Középhőmérséklet (Co) Csapadék, mm Fagymentes napok Főbb talajtípusok arányai Évi vegetációs max. min. évi vegetációs napok száma 1. Közép-Mezőföld Dél 10,2-10,3 16,1-17,0 34,2-16, Észak 9,8-9,9 33, időszak ápr.5.-okt.25. ápr okt % csernozjomok 6% réti talajok 2. Sárrét 3. Sárvíz-völgy 4. Kálóz-Ipari löszhátralék 9,5-9,7 16,3-16,5 33, ápr. 10.-okt % csernozjomok 22% síkláp 12% réti talajok 9,9-10,0 16,4-16,9 34, ápr.8-10-okt % réti talajok 6% síkláp, csernozjom 26% 10,0-10,1 17,0 33,7-16, (200) ápr okt csernozjomok 4

9 1.3. Vízkészletek, vízgazdálkodás Felszíni vizek A kistérség települései a Séd-Nádor-Gaja vízrendszeren találhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keletkező szennyvizek ill. csapadékvizek kizárólag a Séd-Nádor vízrendszerbe kerülnének. Főleg az Aba-Seregélyes közötti vízválasztótól keletre eső területek befogadói lehetnek a vízgyűjtőn kívüli vízfolyások. A Séd-Nádor vízrendszer az ország emberi beavatkozásoktól leginkább befolyásolt vízgyűjtője. Tisztított és tisztítatlan szennyvíz bevezetések, duzzasztás-átvezetés hatására természetes vízhozamról nem beszélhetünk. A vízgyűjtő 4 fő vízfolyásra osztható: Veszprémi-Séd, Nádor és Malom csatorna, valamint a Dinnyés-Kajtori csatorna. A Nádor csatorna kistérségi szakaszán az Ősinél (Veszprém megye) még jellemző vízminőségi komponensekhez képest már minőségi javulás tapasztalható, ezzel együtt a minősége a vízhasználatok szempontjából erősen kifogásolható. A Gaja a Bakony É-i lejtőjén ered, hossza 60 km. Karszt eredetű, Székesfehérvár felett mezőgazdasági vízkivételeket elégít ki (halastó, öntözés). A kistérség felszíni vizeinek minősítése MSZ 12749:93 szabvány szerint Vízfolyás Oxigénháztartás Tápanyagháztartás Egyéb paraméterek és mintavételi hely Dinnyés-Kajtori - - V - - V - - IV csat. 63.sz. út Malom csatorna - - V - - V - - IV Káloznál Sárvizi Malomcsatorna V V IV V V V IV IV IV Szfv. - Úrhida Gaja Szfvár - III III - III V - III III Hármashídnál Gaja - - III - - V - - III Sárszentmihálynál Nádor csatorna V V IV V V V IV IV IV Szfvár-Urhida Nádor csatorna Cecénél V V V V V V IV IV IV A táblázatból megállapítható, hogy az utóbbi öt évben a vízfolyások minősége gyakorlatilag változatlan volt. 5

10 Felszín alatti vizek A kistérségben a vízigények kielégítésében a felszín alatti vizek fajtái közül a karszt-, réteg-, és talajvíz vehető számításba. Ivóvíz termelés szempontjából a legmagasabb kihasználtság a pannóniai korú rétegvizeknél mutatkozik, ezt követi a karsztvíz. A bányászati tevékenység (szén, bauxit) jelenlegi csökkenésével a felszabaduló készlet a karsztvíz visszatöltődésére, szintjének emelkedésére és ivóvízellátás céljára hasznosul. A pannóniai korszak kőzetei víztermelés szempontjából jelentősek a térség területén A többnyire nyomás alatti feltáró kutakból nyert vizek szennyeződésre kevésbé érzékenyek, a bennük található ammónia és szulfát, valamint vas réteg eredetű, nem szennyezés hatására került a vízbe. A kistérségben található települések vízellátása megoldott. A talajvizek a megye többi térségéhez hasonlóan a térségben is szinte teljesen elszennyeződtek a csatornázatlanság, a helytelen mezőgazdasági vegyszerhasználat és az ipari szennyezések következtében Gazdaságföldrajzi leírás A kistérség gazdaságföldrajzi szempontból kiváló adottságú. Az ország legjobb mezőgazdasági termőhelyei sorába tartozik, közel az ország egyik legerősebb fejlődési potenciállal rendelkező nagyvároshoz (Székesfehérvár). A fő közlekedési tengelyekhezi közelsége kevésbé érvényesülő térségi adottság, mivel a gyorsforgalmi rendszerekhez kevés és rosz állapotúak a rájáró szakaszok. A tervezett közlekedési fejlesztések ezt a feszültséget feloldják és így várhatóan a jelenlegi belső periféria jelleg feloldódik. Ásványi lelőhelyekben szegény, azonban magas ökológiai potenciálja kiaknázható helyi adottság. Az ország térszerkezetének alakulásában előkelő helyet foglal el a Sárvíz ökofolyosó, amelynek magterülete épp a kistérség területére esik Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség városhiányos, települései nagy- és kisközségek, Aba rendelkezik a Fejér Megye Területrendezési Tervében kimutatott városiasodási tendenciával. A települések létrehozták a Sárvíz Területfejlesztési Társulást, amelynek felállt a menedzsment szervezete is, KHT formában. A statisztikai kistérség státus megszerzésével kialakultak az alapfeltételei a helyi igazgatási rendszer fejlesztésének A megyében működő államigazgatási szervek Térségi irányító szervezetekkel is rendelkező államigazgatási szervek Fejér Megyei Munkaügyi Központ, Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség A Munkaügyi Központ látja el a munkanélküliek ellátásával, s a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos teendőket, továbbá végzi a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapítását, folyósítását, ellenőrzését, a munkaerőközvetítést és tanácsadást. 6

11 A kistérség települései Sárszentágota kivételével a Székesfehérvári Munkaügyi Kirendeltséghez tartoznak. A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség a központ részeként működik, fő feladatköre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások, a foglalkoztatásra vonatkozó s a munkaügyi szabályok végrehajtásának hatósági ellenőrzése. A Felügyelőség kirendeltségekkel nem rendelkezik. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi-igazgatási, közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségvédelmi feladatokat lát el. Megyei szerveként az ÁNTSZ Megyei Intézete, városi szerveiként a körzetre kiterjedő illetékességgel ÁNTSZ Városi Intézetei működnek, melynek élén a városi tisztifőorvosok állnak. Az I. fokú eljárás a Szolgálat Városi Intézeteinek a hatáskörébe tartozik. A kistérség települései ebből a szempontból meglehetősen tagolt képet mutatnak. Többségük az ÁNTSZ Székesfehérvári Városi Intézetéhez tartozik, a Sárbogárdi Városi Intézet gyakorolja az első fokú hatósági jogkört Sárosd, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota vonatkozásában. Megyei Földhivatal Körzeti Földhivatalai A kistérség települései földügyi igazgatási ügyeiben a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az illetékes, kivéve Sárosd, Szabadegyháza, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota Megyei szintű szervezeti egységekben működő államigazgatási szervek Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás: Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal: Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet: Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság: Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: 7

12 Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Titkársága: Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet: Fejér Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ): Önkormányzati igazgatási szervek A kistérségbe tartozó települések önálló polgármesteri hivatalt tartanak fenn. Gyámhivatalok A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997:XXXI. tv. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági jogkörök vonatkozásában megosztotta a hatáskört a települési önkormányzatok jegyzői és a városi polgármesteri hivatalok keretében működő gyámhivatalok között. A gyermekek védelmével kapcsolatos azonnali segítségnyújtás a jegyző hatáskörében maradt, míg a bonyolultabb, szakszerű ügyintézést igénylő ügyek a városi gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. A kistérség települései tekintetében négy gyámhivatal jogosult eljárni. 5 kistérségi település Székesfehérvári Városi Gyámhivatal illetékessége alá tartozik. A Sárbogárdi Városi Gyámhivatal illetékességébe tartozik Káloz, Sárosd, Sárkeresztúr, Sárszentágota. Kiemelt építésügyi hatóságok Az január 1.-jén hatályba lépett épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997:LXXXVIII.tv. szintén hatásköri megosztást végzett a települési önkormányzatok jegyzői és a városi önkormányzati jegyzők között. Kiemelt építésügyi hatóságként 5 kistérségi település tekintetében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala jár el. Sárbogárd Város Polgármesteri Hivatala illetékességi körébe tartozik Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárosd Infrastruktúra A kistérségben infrastrukturális ellátottság szempontjából kettős helyzetben van. A térségi infrastruktúra szempontjából az ország egyik legjobban ellátott térségéhez tartozik, míg a helyi, kistérségi és lokális infrastruktúra szempontjából a megye leginkább elmaradott térsége. Ennek a kettősségnek a feloldása az egyik legfontosabb középtávú feladat. Mindenek előtt a szennyvízelvezetés és tisztítás kérdése van napirenden. A kistérségben Sárosd kivételével egyetlen településen sem megoldott a szennyvíz-kérdés. 8

13 A kistérséget az M7-es autópálya köti be az ország és a nemzetközi közúti közlekedési rendszerbe, amelyből a Székesfehérvárról kiinduló sugaras kapcsolatok két tengelye érinti a kistérséget; a 62-es és a 63-as főutak. A tervezett M8-as autópálya a kistérséget kelet-nyugat irányba közel a térség déli részén metszi, kedvezően közrezárva azt az M7-es autópályával. Vasúti kapcsolatai a Sárvíz-től keletre eső területrésznek vannak. Sárszentágota, Sárkeresztúr, Aba, Sárosd és Soponya Székesfehérvárhoz elővárosi vasúti rendszerben kapcsolódhat, amelynek folytatása Budapest irányába értelemszerűen megtörténhet. A Sárvíztől nyugatra eső települések közúti kapcsolatokkal érhetik el a székesfehérvári nagytérésgi közlkedési rendszereket. Légi forgalmi kapcsolatok lehetőségét jelenti a börgöndi repülőtér aktiválása, amit Aba és Székesfehérvár már hosszabb ideje kezdeményezett. A települések közüzemi ellátottsága megfelel a megyei átlagnak, kivéve a szennyvíz-kérdést, ami gyakorlatilag megoldatlan. Megoldottnak tekinthető a hírközlés és a hulladékkezelés kérdése is. Mezőgazdasági infrastruktúra szempontjából a kistérség jelenlegi állapota megfelel a mezőgazdaság lehetőségeinek. A termelő infrastruktúra a mezőgazdasági utak kivételével adott és korszerű, az utóbbi 8 évben épült. Ugyanakkor a feldolgozóipar és ennek infrastrukturális elemei teljes mértékben hiányoznak. A kistérségben előállított élelmiszeripari termékek szinte teljes mértékben a kistérségen kívül kerülnek feldolgozásra, illetve a kiszámítható termeléshez szükséges öntözési beruházások teljes mértékben hiányoznak. Ezek kiépítése a következő évek feladatait jelenti Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, Az Abai kistérség 9 településének népessége 1990 és 2001 között összességében 4,31%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a természetes szaporulat összességében csökkent. A bevándorlás kompenzálni tudta az ebből és az elvándorlásból is adódó népességvesztést. Népesség Település A település területe (hektár) Állandó népesség száma Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen

14 Település A népesség korcsoportos megoszlása 1997 és 2002 között 14 év alattiak aránya a népességből év felettiek aránya a népességből 14 év alattiak aránya a népességből 60 év felettiek aránya a népességből Aba 22,14% 17,12% 20,66% 16,62% Csősz 22,52% 19,68% 21,29% 20,07% Kálóz 23,18% 19,61% 19,45% 18,13% Sárkeresztúr 26,50% 15,81% 26,34% 15,00% Sárosd 22,39% 20,04% 19,88% 19,14% Sárszentágota 21,27% 19,54% 19,93% 20,22% Seregélyes 18,96% 18,16% 16,85% 17,60% Soponya 19,78% 20,62% 17,42% 18,26% Tác 21,13% 17,26% 16,98% 18,49% Összesen 20,66% 17,49% 19,76% 17,73% Forrás: KSH, 1997, A természetes demográfiai folyamatok főbb jellemzői a Székesfehérvári kistérségben az alábbiakban foglalhatók össze: o A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat. A két szélső érték 17,42% Soponya és 26,38%, Sárkeresztúr településeken figyelhető meg. A 60 év felettiek aránya a népességből 15,00% és 20,22% között szóródik, amely az idős korú lakosság arányának jelentős különbségeire utal. A települések öregedési indexe Aba 0,77 0,80 Csősz 0,87 0,94 Kálóz 0,85 0,93 Sárkeresztúr 0,60 0,57 Sárosd 0,89 0,96 Sárszentágota 0,92 0,99 Seregélyes 0,96 1,04 Soponya 1,04 1,02 Tác 0,82 1,08 Kistérség összesen 0,85 0,89 Forrás: KSH A kistérség népességének korösszetételében végbement változások 1997-hez viszonyítva öszszességében és településenként is negatívak, annak ellenére, hogy a népesség nőtt. Ez azt jelenti, hogy csak a térség településvonzó képessége tudja megelőzni az elnépesedést, ami rendkívüli veszélyforrás. Az állandó népességen belül a férfiak és nők aránya nem mutat különös eltérést a megyei átlagtól. 10

15 Népességmozgalmi adatok között Település Élveszületések Házasságkötések száma száma Válások száma Halálozások száma Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma öss Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma ös Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen Csökkent a kistérségben az élveszületések abszolút száma és az 1000 lakósra jutó aránya. A folyamat súlyos következményeire mutat az a tény, hogy növekvő népességszám mellett az élveszületések száma 2002-ben a 2000-es értéknek 75,9 %-a. Az 1000 lakósra számított születések száma 2000-ben 25%-kal volt kevesebb, mint 2002-ben, míg a halálozások számát vizsgálva megállapítható, hogy kis mértékben (1%) csökkent 2002-re a 2000 évi adathoz képest. Az közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, amely kiegyenlítette a negatív természetes szaporodási egyenleget és népességnövekedést eredményezett, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. Vándorlási egyenleg Település név Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Kistérség összesen Forrás: KSH 11

16 1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere A földterület és a földminőség jellemző adatait kistérségi szinten összesítve tartalmazza a területileg illetékes KSH és Földhivatal adatainak felhasználásával. A kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint Megnevezés Terület (ha) Arány % Szántó ,40 Kert 438 1,80 Gyümölcsös 204 0,85 Szőlő 97 0,44 Gyep (rét) ,26 Gyep (legelő) ,24 Mg. terület Forrás: AMÖ 2001 A kistérségben kimagaslóan magas a szántóterület aránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva: 84,4 %, és ezzel eléri a megyei 84 %-ot. Nagyon alacsony a gyümölcsös és a szőlőterület aránya: 0,85-0,44 %, a kert művelési ág ugyanakkor 1,80 %-os részarányt képvisel. Előbbi két művelési ág aránya is közel a megyei átlag, 0,7 % és 1,2 %, míg a kert részesedése valamivel meghaladja azt (1,47 %). A gyepterület (rét, legelő) részesedése (12,3 %) magasabb a megyei értéknél. A település szintű kimutatásból kiemelendő, hogy a gyengébb földminőségi osztályok nagyobb aránya szántó esetében a dombsági településekre; a kistérség nyugati részén fekvő kistájak településeire és a Sárvíz-völgye által érintett települések egy részére jellemző. Ezeken a településeken a szántóföldi mezőgazdasági hasznosítás egyre inkább visszaszorul a későbbiekben. A szántóterület minőségének elemzésére az aranykorona értéket használjuk. Szántóterület átlagos AK értéke 1998, Székesfehérvári kistérség Település Aranykorona Aba 28,50 Csősz 27,70 Káloz 31,21 Sárkeresztúr 26,29 Sárosd 29,39 Sárszentágota 21,03 Seregélyes 27,21 Soponya 28,80 Tác 26,13 Forrás: Fejér Megyei Földhivatal 12

17 Megállapítható, hogy a kistérség átlagos AK értéke 26,02 amely meghaladja a megyei átlagot. (24,5) Legmagasabb az AK érték Kálóz, Aba településeken. Az agrár-alkalmassági és a környezet-érzékenységi értékszámok egyesítésével a GATE-KTI, MTA-TAKI és az FVM (egyéb intézmények, minisztériumok stb. bevonásával) előállította, kidolgozta Magyarország területeinek zonációs alaptérképét. A mezőgazdasági termelésre való alkalmasság megítélésében 15 mutatót (domborzati, talaj és klímaparamétereket) használtak a környezeti érzékenységet 13 mutató (élővilág, talaj, víz) alapján értékelték, az Európai Unióban alkalmazott elvek, illetve térinformatikai megoldások szerint. A kistérség területének mezőgazdasági alkalmasságát vizsgálva megállapítható, hogy 85,2 %- a kiváló adottságú, agrár-alkalmassági értékszáma nagyobb, vagy egyenlő mint az országos átlag! A kistérség területének 2,4 %-a agrár-alkalmassági értékszáma nem éri el az országos átlag 80 %-át. A Zonális Agrárkörnyezeti Program célterületeit megállapítható, hogy a kistérség területének 34,9 %-a nem célterület. A fennmaradó 65,1 % terület célterület: a talaj, az élővilág és a víz védelemre szorul! Az előzőekben említett 28 mutató egybevetése alapján az alábbi zónák kerültek behatárolásra: agrártermelési meghatározottságú területek (intenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák), kettős meghatározottságú területek (extenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák), védelmi meghatározottságú területek (védelmi zónák). Az említett zónalehatárolások a kistérség vonatkozásában is elkészültek. A környezeti és természeti adottságok figyelembe vételével és agrár-környezetvédelmi és termelés-fejlesztési szempontból is a három típusú földhasználat kialakítása a célszerű. 1) Agrártermelési meghatározottságú terület a kistérségben a teljes mezőgazdasági terület (23875 ha), a termőterület 86,3 %-a. Ez a terület intenzív hasznosításra alkalmas. Agrárgazdasági szempontból ezek a legértékesebb területek, mert itt a legkedvezőbb a ráfordítások hatékonysága és a korlátozó tényezők előfordulása a legkisebb. Legjellemzőbb kistájai; Kálóz-Igari löszhátak, Közép-Mezőföld jelentős része, Sárrét déli fele. A terület legnagyobb részének az agráralkalmassági mutatója, termőképessége az országos átlagot meghaladja. A CORINE Land Cover felszínborítási adatbázisa alapján leképzett kistérségi felszínborítás kistérségi térképről megállapítható, hogy ezeken a területeken a legkisebb az erdő- és a gyepterület. Ez valószínűleg a jövőben is így marad, de a véderdők (talajvédő gyepek) szerepe felértékelődik ezeken a kistájakon. Gyümölcstelepítésre leginkább alkalmas terület Aba körzetében található. 2) A kettős meghatározottságú területek 3786 hektárt ölelnek fel a kistérségben (14,2 %). A térképen megállapítható, hogy az extenzív hasznosításra alkalmas területek részben elszórtan, részben összefüggő nagy területet képezve a védelmi zónák peremén, a védelmi zónák körül helyezkednek el. Legjellemzőbb kistája a Sárvíz- 13

18 völgy. A terület jelentős része a termőhelyi adottságok miatt csak extenzív hasznosításra alkalmas, a másik része a védelmi zónák pufferterülete. 3) A környezetérzékenységi meghatározottságú területek foltokban helyezkednek el a kistérségben. A Sárvíz ökofolyosó kialakulásával azonban nagyobb területekre kiterjesztendő a védettség, ami a használat korlátozásával fog járni Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása A gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdálkodók által használt terület művelési ágak szerinti aránya óriásit változott. Míg 1994-ben az összes mezőgazdasági használt terület 71,87 % volt gazdálkodó szervezetek használatában és 28,13 %-a az egyéni gazdálkodók kezelésében, addig ez az arány 1998-ra 44,72, illetve 55,28 %-ra változott. A kistérségben a strukturális megoszlást 1998-ban a következő táblázat mutatja: Megnevezés Strukturális megoszlás 1998 Gazdálkodó szervezetek Egyéni gazdaságok Összesen ha % ha % ha szántó , , kert 86 6, , gyümölcsös 36 52, ,5 69 szőlő ,0 216 gyep , , Mg-i terület , , Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara A szántóterület vonatkozásában az egyéni gazdaságok használati részaránya (53,5 % meghaladja a megyei átlagot (41 %). A gyepterület 61 %-án (a megyei érték 52 %) magántermelők gazdálkodnak, s meghatározó jelentőségű, hogy a kert, gyümölcs szőlő terület zöme szintén egyéni használatban van Üzemi szerkezet Mezőgazdasági vállalkozások száma 2001 Település Kft. Rt. Szöv. Kkt. Bt. Gsz.össz. Egyéni Összesen Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Úrhida 0 0 Összesen Forrás: Gazdálkodó szervezetek KSH, Egyéni gazdaságok Fejér Megyei Agrárkamara 14

19 A kistérségben 150 mezőgazdasági vállalkozás található. Ezeknek két harmada egyéni vállalkozás (100 db.), mely a megyei vállalkozók 14 %-a. A megyei struktúrához képest megállapítható, hogy magasabb a mezőgazdasági szövetkezetek és gazdasági társaságok aránya, mely a nagyobb szervezettségre utal. A kistérség azon településein viszont, ahol magas az őstermelői szám, ott általában kevés a gazdasági szerveződések száma igen nagy szükség van az együttműködések kialakítására. (Kálóz, Sárkeresztúr,). A mezőgazdasági szervezetek és az egyéni mezőgazdasági vállalkozók mellett a kistérségben 6386 ember foglalkozik valamilyen szinten mező- és erdőgazdálkodással. Az őstermelők jelentős része azonban tisztviselői őstermelő adózási okok miatt, illetve szociális őstermelő. Ez utóbbi réteg bérkiegészítésként önellátás céljából, illetve kényszerfoglalkoztatásként űzi ezt a tevékenységet, s ők azok akik hosszú távon el fogják veszteni ezt a lehetőséget. Valódi őstermelőnek csak mintegy 5-10 % számít. Az 1000 lakosra jutó őstermelő 123 a kistérségben, míg a megyei átlag 72 fő. A kistérség településein tehát komoly gondot jelent a mezőgazdasági foglalkoztatottság és az alacsony jövedelmezőség. Kiemelkedően magas ez a mutató a kistérség déli elmaradott településein, amelyek legveszélyeztettebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából. (Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212). Őstermelők száma 1000 lakosra 2001 Település Népesség Őstermelők száma Őstermelők száma 1000 lakosra Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara 15

20 Regisztrált gazdaságok száma Az FVM Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatala által regisztrált termelőket mutatja a következő táblázat, összevetve a településeken tevékenykedő összes mezőgazdasági termelő számával: Település Lakosság Mg. vállalk. Őstermelő Összesen Regisztrált Reg/1000 lak. Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal év folyamán, a kistérségben 985 termelő regisztráltatta magát, mely az összes termelő (3373) 29 %-a. Valószínűsíthető azonban, hogy a hiányzó 71 % az őstermelői körből kerül ki, akik nem meghatározóak a mezőgazdasági termelés szempontjából Regisztrált gazdaságok mérete A regisztrált gazdaságok számának méret szerinti megoszlását mutatja az alábbi táblázat: Település A Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal által regisztrált szántó Reg. Termelő Reg. Szántó x=<1 1<x=<2 3<x=<5 5<x=<7 7<x=<10 10<x=<20 db % db % db % db % db % db % Aba , , , , , ,51 Csősz ,00 3 6,00 3 6,00 1 2,00 4 8, ,00 Káloz , , , , , ,57 Sárkeresztúr ,00 6 6, ,00 7 7, , ,00 Sárosd ,25 5 7, ,94 4 6, , ,38 Sárszentágota ,11 7 7, ,68 7 7, , ,11 Seregélyes , , , , , ,03 Soponya ,60 5 5, , , , ,78 Tác ,57 2 5, ,43 3 8, , ,43 Összesen , , , , , ,81 Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal A kistérség összes gazdaságainak számát tekintve megállapítható, hogy mintegy 17 %-uk az 1-2 ha területtel, 44 %-uk ha területtel, 27 %-uk ha területtel rendelkezik. Fenti- ekből adódik, hogy rendkívül kevés a komolyabb egységnek minősülő 20 ha feletti terület- nagyságú gazdaság, mintegy 12 %. Ha gazdasági méretűnek a 10 ha feletti területeket tekint- 16