BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA Külkereskedelmi Főiskolai kar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA Külkereskedelmi Főiskolai kar"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA Külkereskedelmi Főiskolai kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi menedzsment szak Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány SZELLEMI TŐKE MAGYARORSZÁGON AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN Készítette: Lengyel Zsófia Budapest, 2004.

2 3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 4 AZ IMMATERIÁLIS VAGYON BEMUTATÁSA 6 A TUDÁSTŐKE LEHETSÉGES DEFINÍCIÓI 6 MI TEHÁT A SZELLEMI TÕKE ÉS MIK AZ ÖSSZETEVŐI? 9 AZ IMMATERIÁLIS VAGYON MÉRÉSÉNEK MODERN MÓDSZEREI 9 HOGYAN LÁTJÁK A SZELLEMI TŐKÉT A VILÁGBAN? 18 SZELLEMI TŐKE MEGJELENÍTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN 18 SZELLEMI TŐKE ÁTALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A 80-AS ÉVEKTŐL 21 JÖVENDŐ TUDÓSAINK SZELLEMI VAGYONÁNAK ALAPPILLÉRE: SZELLEMI TŐKE AZ ISKOLÁBAN 25 AZ ISKOLA SZEREPE A TANULÓ TÁRSADALOMBAN 25 A SZELLEMI TŐKE TÁMOGATÁSÁRA LÉTREHOZOTT EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOK: TANÁROK, DIÁKOK TUDÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 28 PROGRAMOK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 29 ÉRTELMISÉGIEK HELYZETE A TÁRSADALOMBAN 34 TANULNI VÁGYÓ FELNŐTTEK TÁMOGATÁSA 34 TALENTIS, A MAGYAR TANULÓTÉRSÉG 37 MENNI VAGY MARADNI? 41 A SZELLEMI TŐKE MODERN FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGE, AZ E- LEARNING 47 HOGYAN IS MŰKÖDIK AZ ELEKTRONIKUS OKTATÁS? 49 BEFEJEZÉS 55 IRODALOMJEGYZÉK 56 INTERNETES OLDALAK 58

3 4 Bevezetés Gyorsan változó világunk gazdaságában új jelenségeknek vagyunk tanúi. Megjelent egy új tényező a vállalatok eszköztárában, egy láthatatlan erőforrás, amely korábban soha nem tapasztalt értékkel rendelkezik, amelyet ki így, ki úgy hív. Nevezik tudásnak, szellemi tőkének, immateriális eszköznek vagy tudástőkének. Mindenesetre az biztos, hogy ma minden vezető vállalat ezen eszközök megszerzésére, minél nagyobb arányú bővítésére törekszik. Észre kell vennünk, hogy a történelem során a legfőbb gazdasági profilváltást, azaz a gazdasági szerkezetátalakulás folyamatát mindig új gazdasági, illetve vállalati igények kísérték, és így van ez most is. Köztudott, hogy egy fejlődő országra jellemző szerkezetváltási folyamat része, amikor mezőgazdasági profilról iparra vált. Most a XXI. század elején, egy újabb általános profilváltás figyelhető meg világszerte, amely a szolgáltató szektorra helyezi át hangsúlyt. Ezen szerkezetváltás merőben más jellegű mint a korábbi, lévén, hogy e szerkezetátalakulást meghatározó értékek illetve hangsúlyok áttevődnek a civil szférára, azon belül is arra, amit a lakosság a fejében hordoz. Az immateriális vagyonra. Ennek a folyamatnak köszönhetően, a társadalom egészében egyre inkább meghatározó tényező a tanulás, melynek gyümölcse-a tudáselőreláthatólag a jövőben a társadalmi konfliktusok egyik legfőbb színtere lesz. Dolgozatom megértése szempontjából elengedhetetlennek tartom előszöris, a szellemi tőke fogalmának definiálását. Bemutatom továbbá, hogy miképp ítélik meg ma a szellemi tőkét világszerte, különös figyelmet szentelve a magyarországi helyzetre. Megkísérelek továbbá, a szellemi tőke fejlesztése szempontjából olyan innovatív törekvésekről is beszámolni, mint például a Talentis program, az úgynevezett Magyar Szilícium völgy. Ez a program, bár még csak a kezdeti fázisában van, az első olyan magyar kezdeményezés, mely ötvözi az állami és a

4 5 versenyszféra igényeit, és mely teljeskörű támogatást kíván nyújtani a szellemi tőke fejlesztésére középiskolás kortól kezdve. Összefoglalva, a téma azért ragadott magával, mert úgy gondolom, hogy a szellemi tőke kérdése nem csak intézményi szinten jelenik meg az életben, hanem a civil lakosság mindennapját is igen nagymértékben meghatározza. Úgy remélem, hogy néhány éven belül Magyarországon is kitermelődik a társadalomnak azon rétege, mely igényli szellemi tőkéjének gondozását, és addigra meg lesznek azok a szakemberek is, akik képesek lesznek erre. Dolgozatom egyik legfontosabb célja, hogy felhívjam az olvasó figyelmét arra, hogy létezik egy olyan nem fizikai jellegű erőforrásunk, amire vigyázni kell, amit gyarapítani kell, mert ez a legnagyobb személyes értékünk. Tudatosítani szeretném mindenkiben, hogy a tanulási és önképzési folyamat nem egy öncélú folyamat, hanem meg kell látni a mögötte megbúvó lehetőségeket.

5 6 Ahogy Alan Greenspan, az amerikai Federal Reserve elnöke mondotta: ha az Egyesült Államok GDP-jét (összes éves termelését) egy mérlegre helyeznénk, súlyra körülbelül ugyanannyit nyomna ma, mint száz évvel ezelőtt. Értéke azonban annak húszszorosa volna, viszont a hozzáadott érték nem fizikai jellegű 1. Az immateriális vagyon bemutatása Napjainkban sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a tudás. Árú-e, és ha igen, akkor milyen kapcsolat van a tudás értéke és ára között. Ezen örök kérdésre adható mai talán legmodernebb válasz: a tudás árú, mégpedig olyan árú, amelynek kimutatható értéke van, ám ára nincs 2. Manapság egyre jobban jellemző a fejlett gazdaságú országokra (és lassan hazánkra is) az a felismerés, hogy azok a vállalatok lehetnek csak igazán sikeresek, akik a leghatékonyabb módon csábítják el a legjobb szakértőket és meg is tartják azokat. A kihívást főleg az jelenti, hogy megtalálják, kiképezzék, szervezetükbe beillesszék, megfizessék és meg is tartsák ezeket a tehetséges embereket. A tudástőke lehetséges definíciói A közgazdasági értelemben vett tőkéket ismerjük, mérni is tudjuk, de a tudástőke definíciója nem olyan egyértelmű. Azt tudjuk, hogy mi a tudás, de azt is sejteni lehet, hogy a tudás önmagában véve még nem tőke. Az első kérdés az, hogy hol és mitől válik azzá. Ha ezt megválaszoljuk, akkor felmerül a második kérdés, hogy az immateriális tőkék melyik válfajról beszélünk. A továbbiakban megkísérelem bemutatni, nem hivatalos definíciókkal, azokat az árnyalatnyi különbségeket, melyek véleményem szerint a különféle tudástőke definíciók között léteznek január január 7.

6 7 Az első tőkeféle, amiből kiindulhatunk, az emberi tőke (munkaerő) általánosan elfogadott definíciója, miszerint az emberi tőke azon fizikai és szellemi képességek összessége, amelyet egy-egy termelési feladat előállítása, ill. egy-egy vállalkozás működtetése során mobilizálni lehet 3. Ez a definíció igen általános képet nyújt, mert láthatóan magába foglalja az ember fizikális, és mentális képességeit is. Véleményem szerint, egy másik tőkefajta maga a tudástőke, mely az előzőnél egy kicsit komplexebb fogalom. Tudástőkéről attól kezdődően lehet beszélni, amikor az előállított új termék értéke nagyobb mértékben függ a tudástól- beleértve az egyéni képességeket, a megtanult ismeretet-, mint a visszapótolható természeti erőforrásoktól. A tőkévé formálódott tudás részben mérhető, jelentősebb része, azonban értékben nem számszerűsíthető. Egy másik megközelítésben létezik egy hasonló definíció, mely leginkább szellemi kapacitásra utal, vagy azon ismeretek összességére, amelyet pl. egy vállalat dolgozója ill. egy iskolai tanár a fejében hordoz, és ez a tőkefajta a szellemi tőke. Tévedés lenne ám, ha tudás alatt csupán az emberek tudását, kompetenciáját értenénk. Az csak egy részét képezi a vállalat összes szellemi tőkéjének, hiszen a szellemi tulajdon is részhalmaza a szellemi tőkének. A tudás önmagában még nem jelent értéket például egy vállalat számára, ha azonban ezt a tudást leírják, megtervezik, kivitelezik, azaz alkalmazzák a vállalat profitcéljai érdekében, akkor értéket kap, és szellemi vagyonná válik. A tudás tehát inkább erőforrás, mintsem eszköz. Ide beletartoznak azok a kodifikált, azaz leírt szellemi eszközök is, mint pl. a szerzői jogok, a márkanevek, az üzleti titkok, a know-how. Létezik továbbá egy olyan tőke, amelyet humán tőkének neveznek, amely az előbb felsorolt tőkék összessége. Ez a tőkefajta egyesíti az egyén veleszületett illetve a megszerzett tudását, a tapasztalatait, a külső-és belső kapcsolatrendszerét, de még az érzelmi intelligenciáját is. Talán a humántőke az, ami a legértékesebb január 7.

7 8 egy intézmény számára, mert nélküle semmilyen érdembeli munka nem végezhető el. Létezik a szakirodalomban még egy fogalom, amelyet szintén érdemes megemlíteni, amit immateriális vagyonnak hívnak. Ez a fogalom szerintem a legjobb közgazdasági megfelelője a humántőkének. Amikor egy vállalat év végi zárást készít, két féle értéket vesz alapul: a kézzelfogható vagyontárgyakat, amelyekbe beletartoznak az ingóságok és az ingatlanok, ill. az immateriális vagyont, ami a humántőke, amelyet sok esetben nem tudnak számszerűsíteni. Az immateriális vagyon fogalmába beletartozik mindaz, amit szellemi tőkének, tudás tőkének, szellemi tulajdonnak, emberi tőkének, illetve amit humántőkének definiáltam. Fizikai kompetenciák Kultúra Tapasztalat Külső-belső kapcsolatrendszer Érzelmi intelligencia Tárgyiasult tudás Szabadalmak Szerzői jogdíjak, stb. Ismeretek összessége Tárgyi tudás Kompetencia Szellemi kompetenciák

8 9 Miután a fent említett fogalmak és definíciók között igen kicsi, de mégis szignifikáns az eltérés, dolgozatom további részében, a jobb átláthatóság érdekében, el szeretném magam kötelezni a szellemi tőke fogalma mellett, melynek használatakor az előzőekben bemutatott fogalmak összesítésére törekszem. Mi tehát a szellemi tõke és mik az összetevői? Szellemi tőke a versenyszférában gyakorlatilag mindazon vállalati eszköz, amely nem ölt fizikai formát. Azok a tényezők képezik egy vállalat szellemi tőkéjét, amelyek egy adott vállalat összértékének részei, de ugyanakkor nem szerepelnek a könyvekben vagy a könyvelésben (pénzeszközök, követelések, készletek, gépek, ingatlanok, stb.). Ha egy pillantást vetünk Stewart definíciójára, a szellemi tőke csomagolt, hasznos tudás 4, ami magában foglalja a szervezeti folyamatokat, technológiákat, szabadalmakat, a dolgozók képességeit, valamint az információkat a vásárlókról, szállítókról és érintettekről. A szellemi tőke tehát nem egyszerűen az ember egy képessége, hanem igen sok tényező határozza meg azt. A szellemi tőke kutatása egyik úttörőjének számító Leif Edvinsson három tényezőt említ, amelyek meghatározzák a szellemi tőkét. Az egyik legalapvetőbb elem a humántőke, mely az alkalmazottak tudását, különféle képességeit, tapasztalatait, kreativitását ill. know-how-ját jelenti. Említi továbbá a kapcsolati tőkét, mely manapság egyre nagyobb szerepet tölt be, és végül a harmadik tőkefajtát a strukturális tőkét, ami a vevői tőke és a szervezeti tőke összessége 5. Az immateriális vagyon mérésének modern módszerei Amennyiben elfogadjuk azt a tényt, hogy a szellemi tőke a XX. és a XXI. század egyik legfontosabb erőforrása, több kérdés merül fel, mint például, hogy miképp is csapódik le mindez kézzel fogható haszonban illetve effektív 4 Brunner Tamás (2000): Mennyit ér a szellemi tőke, Piac és Profit, 2. szám 5 Brunner Tamás(2000): Mennyit ér a szellemi tőke, Piac és profit, 2. szám

9 10 pénzáramban és egyáltalán lehet-e számszerűsíteni a tudást. A szellemi tőke mérése a mindennapi életben is komoly nehézségeket vet fel, nemhogy nemzetgazdasági szinten. Ha azt a kérdést szegeznék fel valakinek, hogy mennyit ér az olvasástudása vagy akár a kerékpározó képessége, biztosan nehezen tudna rá válaszolni, mert értéke van, csak a nagysága kérdéses és relatív. Amikor konkrét számszerűsítésre kerül a sor, fontos figyelembe venni, hogy a tudásvagyon nemcsak a versenyszférában, hanem nemzeti szinten is létezik. Létezik a magyarság tudásvagyona, amibe beletartozik a közös múlt, a nyelv és a tradíciók, ill. létezik Magyarország tudásvagyona, amibe beletartozik az alap, közép és felsőfokú oktatásban megszerzett tudás, nemzeti tudásmenedzsment programok, stb. A harmadik kategóriába pedig az intézményekben, ill. konkrétabban a versenyszférában megszerezhető tudásvagyon található. Egy vállalat értékének meghatározásakor nehéz kérdéseket jelent annak számszerűsítése, hogy mit ér az alkalmazottak képessége, a vásárlók véleménye, vagy éppen a számítógépes támogató rendszer. Jó cégnek általában azt tekintjük, melynek kézzelfogható eredményei vannak, azaz például referenciái között sok a döntően nagy nevű vállalat, és különösen akkor tekinthető vonzónak, ha ezek a nagyvállalatok visszatérően sokat rendelnek. Ugyancsak erősödik a bizalmunk, ha azt látjuk, hogy egy cég a bevételeinek nagy százalékát kutatásra és fejlesztésre fordítja. Szeretjük, ha a cégnél sok a mosolygós fiatal, és ha a munkatársak szilárd belső háttérre támaszkodhatnak, de természetesen kellenek az idősebb szakemberek is. Nem szeretjük, ha tapasztalt munkatársainkat most végzett egyetemisták oktatják ki (kivéve, ha számítógépes ismeretek átadásáról van szó) és bizalmatlanok vagyunk az olyan vállalatokkal szemben, amelyeknél tömegesen mennek el az emberek és ahol rossz a hangulat 6. 6 Boda György (2003): A láthatatlan tőkét is lehet és kell mérni, Világgazdaság, júlis

10 11 A fent említett tényezők nagyon is fontos szerepet játszanak olyan esetekben, amikor egy vállalatnak megbízásokat kell adnunk. Az ajánlatok pénzbeli értékei sokszor nem döntőek, ha ilyen mutatók alapján dönthetünk. Hogyan is mérhető a tudásvagyon? Mely tudástényezők mérhetőek egyáltalán és melyik szféra az, amelyiknek már vannak kidolgozott módszerei? A fejezet elején kifejtettem, hogy létezik egy nemzeti és egy országhatáron belüli tudásvagyon, de a puszta létezésen kívül nem sok mindent tudunk róla. Tény az, hogy e tudásvagyon mérésére nem születtek eddig még mérési módszerek, nem lett konkrétan meghatározva. A kérdés az, hogy miért? Ki lehet-e pénzben fejezni egy ország össztudását és kérdés, hogy egyáltalán van-e erre szükség? Összehasonlítható-e vagy érdemes-e összehasonlítani egy kőműves szaktudását egy atomfizikuséval? Amennyiben ez egyszer megtörténne, a nemzetek egymás között jóval összehasonlíthatóbbá válnának. Természetesen az ilyen ország összehasonlításnak is megvan a maga kettőssége: azt tekintjük nemzeti szellemi vagyonnak, ami a lakosság tudása, vagy csupán az alkalmazott tudást vesszük alapul és hozzáadódik-e a veleszületett intelligencia? Ezek a kérdések egyelőre mind megválaszolatlanok és így is maradnak, amíg nem születik egy egységes nemzeti tudásvagyon felmérő módszer. A nemzeti mérési hiányosságok ellentéteként megtalálhatóak azok az intézmények, ahol viszonylag jól struktúrált szellemi vagyon követési módszereket alkalmaznak. Ha intézményi tudásvagyon mérésről beszélünk, akkor mindenképpen meg kell említeni az OECD által kezdeményezett iskolai felméréseket, melyek 15 országot, köztük Magyarországot is érintik. Itt kétfajta vizsgálatról van szó, az egyik az ún. PISA, amely 2000-ben vizsgálta a magyar és a többi 14 országból származó 15 évesek szövegértését, matematikai és természettudományi problémamegoldó képességét ben került sor egy másik nemzetközi vizsgálatra, a PIRLS-re, amely a kilencévesek, a negyedik

11 12 évfolyamba járók olvasási-szövegértési képességei vizsgálta 7. Az ilyen típusú vizsgálatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy valamennyire mérhető legyen a szellemi vagyon, de nem adnak megoldást az összehasonlíthatóságra, lévén hogy minden országnak más a az oktatási rendszere, más időszakot ölel fel az alapoktatás ill. az alapképességek elsajátítására szánt idő. Ezért elmondható, hogy bár valamennyire támpontot nyújthatnak a fiatal diákok tudásának felmérésében, de ezek a felmérések is egy pillanat fényképei, mely évenként és évfolyamonként változnak. Amennyiben viszont a versenyszférát vesszük alapul, ez talán az egyetlen olyan mikrokörnyezet, ahol valóban jellemző a kidolgozott tudásfelmérés és a teljesítményértékelés. Ez a két fogalom igen erős korrelációban van egymással, mivel egy munkahely számára maga a szellemi tőke nem jelent túl nagy hasznot, ha azt az alkalmazott nem tudja optimálisan hasznosítani a mindennapi tevékenységei folyamán. Hiába rendelkezik egy vállalat kimagasló intelligenciahányadossal bíró alkalmazott gárdával, ha azok nincsenek megfelelőképpen motiválva, megbecsülve vagy éppen kiképezve egy adott feladat elvégzésére. Minden olyan esetben, amikor nem a megfelelő ember látja el a számára legoptimálisabb feladatkört, akkor a vállalatnál elért teljesítmény semmiképpen nem fogja elérni azon átlagos munkatársak teljesítményét, akik a tudásuk legjavát nyújtják. Ebből kifolyólag nincs értelme egy vállalat esetében csupán szellemi tudást mérni, sokkal inkább kompetencia, és teljesítmény értékelésre van szükség. A fent említett képességek mérésére hoztak létre különféle mutatókat, melyek hozzásegítik a vállalatot ahhoz, hogy felmérje, hogy a megfelelő munkatársak vannak-e a megfelelő pozíciókban, hogy ezen munkatársak a kellő odaadással állnak-e a feladat megoldásához, és természetesen elősegíti a vállalatokat akciók ill. korrekciók eszközölésében, új célok meghatározásában, azaz egy hosszútávú stratégiai kialakításában. Fontos azonban kiemelni, hogy bár 7 Új pedagógiai Szemle (2003): Mihály Ildikó: Nézőpontok, 10. szám

12 13 minden tevékenységnek van eredménye, de a vállalat szempontjából hasznos teljesítménynek csak azt az eredményt minősítjük, amely a kitűzött célt elérte. Cél nélkül tehát nincs teljesítmény. És teljesítmény vagy van, vagy nincs. Annak hogy pont a versenyszférában kezdődött el a tudás és a teljesítményértékelés mérési módszereinek alkalmazása teljesen érthető okai vannak. Ez az a környezet, ahol a versenybemaradás szükségessé teszi e rendszerek kidolgozását és alkalmazását. Több ilyen mérési módszert ismernek a magyar vállalatok is, de a következőkben bemutatásra kerülők talán a legelterjedtebbek és a magyarok által a leghasznosabbnak, leghihetőbbnek tartottak. Balanced Scorecard (Kaplan Norton) A Kaplan Norton-féle Balanced Scorecard módszer, azaz a teljesítménymutatók kiegyensúlyozott rendszere, az egyik első kísérlet a nem pusztán pénzügyi keretek közt történő vállalatértékelésre és stratégiatervezésre. Különlegessége, hogy a modern vállalati kultúrákban először szerepelteti sikeresen a teljesítményértékelésben, a vállalati tudást és a tanulást, mint teljesítményt befolyásoló tényezőket. Másik nagy jelentősége ennek a módszernek, hogy a vállalati stratégiát a felsővezetői szintről, a munkatársak szintjére is eljuttatja. A Balanced Scorecard hangsúlyozza, hogy a pénzügyi és nem pénzügyi mutatóknak egy, a szervezet minden szintjén, minden alkalmazott számára hozzáférhető információs rendszer részét kell képeznie. A legalsó szinten lévő alkalmazottaknak is tisztában kell lenniük döntéseik és tetteik pénzügyi következményeivel, a felsővezetőknek pedig meg kell érteniük azt, hogy milyen vállalati folyamatok állnak a hosszú távú pénzügyi eredmények hátterében. A Balanced Scorecard egyszerre tartalmaz eredménymutatókat, amelyek a múltbeli teljesítményt mérik, és a jövőbeli teljesítményt jelző elemeket.

13 14 Egyensúlyt teremt a rövid és hosszú távú célok, valamint a kemény, objektív mérőszámok és a puha, szubjektívebb teljesítménymutatók között. Komoly előnye, hogy a legkülönfélébb vállalatok tevékenységének mérésére és összehasonlítására egyaránt alkalmas. Meg lehet állapítani, hogy a 600 ezer sertést feldolgozó vágóhíd, a 10 milliárd forgalmú kereskedelmi vállalat vagy az 1000 biztosítási kötvényt eladó cég tevékenysége mennyire volt eredményes, akár egymáshoz képest is. A Balanced Scorecard azáltal biztosítja mindezt, hogy nem csupán egy-két tucat pénzügyi és nem pénzügyi mutató gyűjteménye, hanem ezeket a mutatókat közvetlenül a stratégiából és a küldetésből vezetik le. A rendszer ezáltal megfoghatóvá és mérhetővé teszi a stratégiát. Mint már említettem, pénzügyi nézőponton kívül más nem pénzügyi szempontokat is vizsgálat alá vesznek, úgy mint: Vevői nézőpont, Működési folyamatok nézőpont, Tanulási és fejlődési (tudásmenedzsment) nézőpont 8 Ebből az értékelési módszerből egyértelműen kiderül, hogy csupán a pénzügyi mutatók nem alkalmasak arra, hogy irányítsanak egy szervezetet és értékeljék helyzetét, mert ezek a pénzügyi mutatószámok sok esetben csak a múltról nyújtanak képet, abban viszont nem segítenek, hogy mit kellene tennie a vállalatnak ma és holnap, a jövőbeni pénzügyi érték megteremtése érdekében 9. A Balanced Scorecard tehát, nem egyszerűen egy mérési módszer, hanem egyben egy menedzsment rendszer is, amely segít a szervezeteknek, hogy 8 Kaplan, Robert S. Norton, David P. (2000): Balanced Scorecard, kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer: Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát. KJK-Kerszöv, Budapest 9 Kaplan, Robert S. Norton, David P. (2000): Balanced Scorecard, kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer: Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát. KJK-Kerszöv, Budapest

14 15 tisztázzák jövőképük irányát és stratégiájukat, és hogy átültessék azokat cselekvésekké. A Balanced Scorecard modell 10 1 Az Intangible Assets Monitor (Sveiby) Ez a rendszer az úgy nevezett immateriális vagyonfigyelő, melynek kidolgozása Karl Erik Sveiby nevéhez fűződik és szisztematikus méréseket kínál a láthatatlan tőkére. Méri a láthatatlan tőke mindhárom elemének, az ügyféltőkének, a szervezeti tőkének és a tudástőkének a hatékonyságát, megújulását és stabilitását. 10 Kaplan, Robert S. Norton, David P. (2000): Balanced Scorecard, kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer: Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát. KJK-Kerszöv, Budapest

15 16 Sveiby szintén arra tesz javaslatot, hogy a pénzügyi mércék mellett, a nem pénzügyiket is vegyük figyelembe. Sveby-nél a mérleg összetétele a következőképpen fest: A vállalat piaci értéke az IAM-modellben 11 Ebben a modellben is nagy jelentőséget kap mindaz a felhalmozott tőke, mely a pénzügyi mérlegen (látható sajáttőke) kívül található. Az immateriális vagyon kategóriában tehát, három mennyiséget kell mérni Sveiby szerint: a külsőszerkezetet, a belsőszerkezetet, és a személyzet kompetenciáját. Külső szerkezeten főleg egy vállalat növekedését ill. megújulását értjük. Azt mérjük, hogy mennyivel nőtt a vállalat piaci részesedése, elégedettek-e az ügyfelek, mennyivel gyarapodott az ügyfelek száma és mennyivel több visszatérő cég rendel a vállalattól. A belső szerkezet mérésekor, többek között, figyelembe kell venni a különböző belső beruházásokat, (pl. számítógépek, íróasztalok, stb.), a személyzet hozzáállását a vezetéshez, a támogató személyzet fluktuációját. Az személyzet kompetenciája alatt az átlagos szakmai gyakorlat esetleges növekedését értjük, vagy éppen az egy szakértőre jutó hozzáadott érték növekedését (azaz időközben elvégzett-e bárki is a munkavégzése szempontjából hasznos tanfolyamot) Sveiby, Karl Erik (2001): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-KERSZÖV, Budapest 12 Sveiby, Karl Erik (2001): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-KERSZÖV, Budapest

16 17 Ez utóbbi három faktor együttesen adja meg a tudásszervezet immateriális vagyonát. A Balanced Scorecard és az Intangible Assets Monitor összehasonlítása A két eljárásban rengeteg a hasonlóság, főleg azért, mert mindkét módszert egyetért abban, hogy nem elegendő csupán a pénzügyi mérőszámokat figyelembe venni egy vállalat és dolgozóinak értékelésekor, hanem ezeket az adatokat ki kell egészíteni más, nem pénzügyi mérőszámokkal is. Mindkét módszerben megtalálhatóak a hagyományos pénzügyi elemek, ill. új innovatív, az immateriális vagyon mérésére létrehozott elemek, amelyek többé-kevésbé megfeleltethetőek egymásnak és a következőképpen néznek ki az egyes rendszerekben: Balanced Scorecard (BSC): vevők, működési folyamatok, tanulás/növekedés. Intangible Assets Monitor (IAM): külső struktúra, belső struktúra, alkalmazottak kompetenciája. Ugyanakkor a látszólagos hasonlóságok ellenére, a két elmélet igen eltérő. Az egyik legnagyobb eltérés talán az, hogy a BSC rendszerben nem egyértelmű, sőt sehol nincs igazán definiálva, hogy a dolgozó a szervezet profitjának megtermelője, akár tulajdonosa is, tehát semmiképpen nem tekinthető pusztán költségnek. Ez egy nagyon jellemző hozzáállása a cégeknek az alkalmazottakhoz, amikor csupán a rájuk költött pénzmennyiséget veszik figyelembe egy-egy döntési helyzetben, a helyet, hogy mérlegelnék a dolgozó innováció képességéhez viszonyított költségvonzatait. Egy másik jelentős eltérés, mely valamennyire befolyásolhatja a megkapott eredményeket és torzíthatja az összehasonlítás hitelességét is az, hogy az IAM külső struktúrája a vevőkön túl, magában foglalja a szállítókat és más külső érintetteket is, míg a BSC csupán a vevőket veszi figyelembe. Ez azért jelentős, mert amikor külső szerkezet fejlődésről beszélünk, nem mindegy hogy csupán a megnövekedett vevőszámot vesszük alapul, vagy beleszámolunk-e olyan

17 18 tényezőket, mint pl. a szállítók, melyek kétség kívül növelik a külső szerkezet kapcsolatmennyiségét, de konkrét befolyással nincsenek a vállalat stratégiai, szellemi tőke, illetve pénzügyi fejlődésére. A harmadik, és a dolgozatom szempontjából talán legnagyobb jelentőséggel bíró különbség, hogy míg az IAM kifejezetten a tudásközpontúságra serkenti a vállalatokat, addig a BSC adottnak tekinti a cég stratégiáját ebből a szempontból. Hogyan látják a szellemi tőkét a világban? Szellemi tőke megjelenítése az Európai Unióban Az Uniós tagállamok számára már egy ideje nyilvánvaló, hogy a szellemi tőke a mai gazdaság egyik legjelentősebb pillére. Ma valóban csak a lelemény, az innováció képes a gazdasági teljesítmény fokozására. Világszerte ugyanaz tapasztalható: a termékekbe sokkal több hozzáadott érték épül be, mint puszta nyersanyag vagy munkaerő. Sokkal több a gondolkodás, kísérletezés, kutatás, mint a kalapácsütés. Az Európai Unió - tulajdon versenyképességének fokozása érdekében - felszólította minden tagországát, hogy kiemelten támogassák ezt a területet. Magában az Unióban, de csatlakozó országokban is érezhető a nyomás, egy hatékonyabb tudásmenedzsment létrehozására. Az Unón belül különféle stratégiai programokat hoznak létre, melyeknek célja, hogy egy tudás alapú társadalmat hozzanak létre. Ennek érdekében hangsúlyozzák: Európa minden lakójának kivétel nélkül biztosítani kell az esélyegyenlőséget, hogy a társadalmi és gazdasági változás által támasztott igényekhez igazodni tudjanak, és Európa jövőjének alakításában aktívan részt vehessenek Memorandum on Lifelong Learning (2000): Commission Staff Working Paper, Brussels

18 19 Egy-egy ország sikere az ott élő emberi tőke állapotán múlik. Az emberi tőke meghatározásába beletartozik az ország lakosságának fizikai-egészségi állapota, az állampolgárok ismeretszintje, szellemi, mentális és morális teljesítményének a színvonala is. Ma már minden szülő tudja, hogy a gyermeke képzettsége a gyermek jövője. E cél érdekében hoznak létre mindenféle tehetséggondozó iskolákat, európai szintű irányelveket. Azon kívül, hogy az Európai Uniónak szívügye a tudásalapú társadalom létrehozása, van még más indok is, amiért ezt az új alapokon nyugvó társadalmat a lehető legrövidebb idő alatt létre szeretnék hozni. Ez az ok, a nemzetközi versenyszférában szerzett relatív rossz piaci helyzet. Európa számára a legnagyobb versenytársak az USA, és az ázsiai országok, melyek az utóbbi években némi előnyre tettek szert az EU-hoz képest, ezért az Európai Unióban egyre szélesebb rétegek foglalkoznak az oktatás és a szellemi tőke jövőjével. Az egyik érintett fél az Európai Bizottság, melynek bár nem tartozik a jogkörébe hogy beleavatkozzon bármelyik tagállam oktatáspolitikájába, mégis úgy döntött, hogy felhívja a tagországok figyelmét arra, hogy szükséges lenne az oktatási ráfordításokat növelni a jövőben. Bár a Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok oktatási rendszere egyre jobban közelít egymáséhoz, az europolgárok ill. az európai vállalatok nem sok előnyét látják ennek 14. Ennek fő oka, hogy bár szabad munkaerő áramlásról beszélünk, de maga az Unió szab gátat saját határtalanságának. Az Európai Unión belül igen nehéz unió szintű szellemi tőkéről beszéli (azaz nem a tagállamok külön-külön vett szellemi tőke összegéről, hanem valamiféle közös szellemi tőkéről), mivel a legtöbb szakma esetén a szabad munkaerő áramlástól függetlenül külön ekvivalencia vizsgát kell tennie annak a szakembernek, amely egy másik országban kívánja gyakorolni hivatását (ez alól csak néhány kivétel van, mint pl. az egészségügy). 14 European Comission. White Paper. Teaching and Learning (2001): Towards the Learning Society, Brussels

19 20 Kényes kérdésnek számít az Unión belül az elitiskolák helyzete is. Sok esetben a magas társadalmi elismertséggel bíró iskolák által nyújtott tudás nem áll arányban hírnevével. Egyes vélemények szerint, az ilyen típusú elitképző iskolák határt szabhatnak a tagállam és az egész Unió fejlődésének, ill. háttérbe szoríthatják a fejlődés által megkövetelt igényeket. Ilyen helyzet áll fenn például Angliában, ahol a nagyvállalatok vezetőinek háromnegyed része Oxford, Cambridge egyetemeire járt, míg a nagy bankok vezetőinek egyharmada Etonban végezte a középiskolát. Ezzel a tendenciával pontosan ellentétes a helyzet Németországban, ahol a vállalatok igazgatóinak fele szakmunkásként kezdte, majd tovább tanult 15. Ha már említettem az elitképzőket, fontos az ellentétről is beszélni, a tömegek oktatásáról. Sok felsőoktatási intézmény számára, csak úgy mint Magyarországon, a lehető legmagasabb számú hallgatói létszám elérése az igazán kívánatos, hiszen az esetek jelentős részében ez szabja meg az intézményi erőforrások nagyságát. További nehézséget okoz, hogy a társadalom szinte elvárja a felsőfokú végzettséget, aminek köszönhetően az elmúlt években az EU-ban is nagymértékben megnőtt a felsőfokú intézményekben tanulók száma, ezzel rontva az oktatási színvonalat. Valójában nem az rontja a minőséget, hogy sok a diák, hanem hogy nincs a megnövekedett igényeknek megfelelő oktatói gárda, mely szavatolni tudná az oktatás jó színvonalát. Nagyjából ugyanebben az időben piaci oldalról is megfogalmazódott már, hogy a tagországok gazdasági szakemberei mit várnak az oktatástól. Elsősorban azt szeretnék, ha az oktatási intézmények alapos, széles körű tudást és jó kommunikációs képességet biztosítanának a tanulóknak. Úgy gondolják, hogy csak egy jó alapképzés után érdemes elkezdeni a speciális képzéseket. Az EU-ban egy európai szintű minőségbiztosítási rendszer kidolgozása volt a cél, amikor 1997-ben az Európai Tanács javaslatot tett az európai szintű 15 Quality of Higher Education (2002), Brussels

20 21 felsőoktatási minőségbiztosítási rendszer kidolgozására 16. A Bizottságnak ki kellett dolgoznia a felsőoktatás minőségbiztosítási rendszerét, figyelembe véve mind az európai, mind a nemzetközi követelményeket, és szorosan együttműködve a nemzetközi szervezetekkel és oktatási intézményekkel. A kiindulásként szolgáló alapkérdés így hangzott: mi tekinthető minőségnek az iskolai oktatásban, és mik a lehetőségek e minőség javítására. A választ is megfogalmazták e kérdésekre, miszerint a minőségi értékelés módszerei inkább eljárási szabályok, mint tartalmi előírások. A kutatásnak két alprogramja volt: az egyik az intézmények önértékelésének módszereit elemezte, a másik az értékelés eredményeinek az iskolai fejlesztésekben való felhasználási lehetőségeivel és azoknak az alkalmazás során megszerzett tapasztalataival foglalkozott. Célja a Bizottságnak, hogy reális, megbízható értékelési eljárásokat dolgozzon ki, ezekről az érdekelteket informálja, és ezzel segítse az intézményeket minőségjavítási tevékenységükben. A testületek intézményekkel kapcsolatos jelentései nyilvánosak lesznek, az Európai Bizottság kétévente részletes értékelést készít majd 17. Szellemi tőke átalakulása Magyarországon a 80-as évektől A sikeres, ám a Magyarországhoz hasonlóan természeti kincsekben szegény országok fejlődésében jelentős szerepet játszik az emberi tőke. Ez a legfontosabb erőforrásunk, amelynek fejlesztése nélkül nem valósíthatjuk meg céljainkat. Az emberek képzettségét növelni, piaci alkalmazkodó-képességüket javítani kell. Amennyiben mindez megvalósul, megfelelő alapot adhat a gazdaság technológiájának és struktúrájának megújítására, és komoly kutatási-fejlesztési központok kialakítására. 16 Új pedagógiai Szemle (2002): Bardócs-Tódor András: Minőségbiztosítás az oktatásban, 11. Szám 17 Új pedagógiai szemle (1999): Európai Unió oktatási stratégiája, 3. szám

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Tisztelt Olvasó! A Pályázati Hírlevél célja, hogy heti rendszerességgel összegyűjtse a Magyarországon és nemzetközi viszonylatokban

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése

Részletesebben

Minden sikernek megvan a maga története. Junior Managers Program Vezető-utánpótlás program

Minden sikernek megvan a maga története. Junior Managers Program Vezető-utánpótlás program Minden sikernek megvan a maga története. Junior Managers Program Vezető-utánpótlás program 2 www.bosch.hu/jobs Junior Managers Program Egyedi karrierlehetőség a Bosch vezető-utánpótlás programjában A Bosch

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Humán kontrolling c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

LOGISZTIKAI KONTROLLING

LOGISZTIKAI KONTROLLING LOGISZTIKAI KONTROLLING A KÉPZÉSRŐL A logisztikai szakembereknek gyakran a szűkebben vett szakmai ismereteken túl olyan tudásra is szükségük van, amellyel a logisztikai vezetői döntéseket alátámasztó kalkulációk

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS Gazdaságossági számítások Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. (Pázmándi Gyula) 2 Mi hiányzik az utolsó sorból?

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004.

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. T-Mobile Magyarország - a piacvezető mobil szolgáltató 19.38% 47.19% TMM Pannon Vodafone 33.43% 2004.október 2 Életutunk a technológiai kiválóságtól

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÉRDŐÍV Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a Ljubljana Egyetem koordinálja.

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft.

Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft. Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft. Társadalmi hatás logikája Models of Impact by Verynice.co - Termék www.modelsofimpact.co Models of Impact by Verynice.co - Szolgáltatás

Részletesebben

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda LLP program - Comenius Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda Comenius Közoktatás Egész életen át tartó tanulás program LLP Erasmus Felsıoktatás és felsıfokú szakképzés Leonardo da Vinci Grundtvig Felnıttoktatás

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Európai mobilitási lehetıségek

Európai mobilitási lehetıségek Európai mobilitási lehetıségek Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda Sinkó Zsófia Anna Sopron, 2012. május 21. Tempus Közalapítvány 1996-tól, jelenleg a Nemzeti Erıforrás Minisztériumának felügyelete

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben