Évkönyv. Budapest 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Évkönyv. Budapest 2009"

Átírás

1 kti KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZE T Nonprofit Kf t Évkönyv Budapest 2009

2 kti KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Nonprofit Kf t ÉVKÖNYV Budapest 2009

3 Előkészítette és szerkesztette: Dr. FÜREDI Mihály Lektorálta: Dr. Pálfalvi József 2008 Évkönyv Kiadja a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft BUDAPEST Than Károly u Tel.: (1) , Fax: (1) Internet: Felelős kiadó: Dr. RUPPERT László ügyvezető igazgató Sokszorosítás és kötés: Premier Nyomda Kft. A kiadványt kivitelezte: HU ISSN

4 Tartalomjegyzék tartalomjegyzék Előszó Dr. Ruppert László 7 Tanulmányok Ács Balázs INTEGRÁLT ÜTEMES MENETREND BEVEZETÉSÉNEK LEHETŐSÉGE AZ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSBEN 11 ALBERT Gábor Dr. RADÓCZY Ákos A MORYNE PROJEKT: A TÖMEGKÖZLEKEDÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÉS BIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSE MOBIL ÉRZÉKELŐ HÁLÓZATOK HASZNÁLATÁVAL 16 ALBERT Gábor Dr. SISKA Miklós MÁRTONNÉ FÜLÖP Zsuzsanna TÓTH Árpád UTASFORGALMI FELMÉRÉS A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSÉBEN 24 ALBERT Gábor VASS Lajos ORSZÁGOS UTAS-CÉLFORGALMI MÁTRIX KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA 29 ALBERT Gábor Dr. ZSIRAI István A FENNTARTHATÓ SZOLGÁLTATÁS ÉS A VESZTESÉG FELTÁRÁSOK KAPCSOLATA A MENETREND SZERINTI HELYKÖZI AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETÉN 6 BENCZE Zsolt KOCZKA Zsolt BETONBURKOLATÚ AUTÓPÁLYÁK MINŐSÉGELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI 42 Dr. BERÉNYI János A HÉTVÉGI NEHÉZ TEHERGÉPJÁRMŰ-FORGALOM ÚJRASZABÁLYOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 46 Dr. BERÉNYI János Dr. ZSIRAI István KÖZLEKEDÉSI SZÖVETSÉG KITERJESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON 50 BERTA Tamás Dr. TÖRÖK Ádám ÚTPÁLYA KIÉPÍTÉSÉNEK HATÁSA A KÖZÚTI JÁRMŰVEK HALADÁSI SEBESSÉGÉRE 55 BODOR Péter Aladár AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSÜNKRE ÉS AZ ALKALMAZKODÁS LEHETŐSÉGEI 60 CSEFFALVAY Mária A FORGALOM VÁRHATÓ CSÖKKENÉSE VÁROSI ELKERÜLŐ SZAKASZOK ÁTADÁSÁT KÖVETŐEN 67 ÉZSIÁS László FÖLDMŰ-VIZSGÁLATI MÓDSZEREK MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK ELEMZÉSE 71 GÁL Réka JAKAB Attila VÉRTESALJAI Antal FŐ KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ZAJVÉDELMI INTÉZKEDÉSI TERVE 77 Dr. GALLÓ László RAJCSÁNYI Ferenc SZAKÉRTŐI TAPASZTALATOK AZ M0-S MEGYERI DUNA-HIDAK ACÉL FELSZERKEZETEINEK GYÁRTÁSA ÉS SZERELÉSE SORÁN 82

5 4 tartalomjegyzék Dr. habil. GÁSPÁR László A KÖZÚTI VAGYONGAZDÁLKODÁS HAZAI BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE 86 Dr. habil. GÁSPÁR László SZABACSI Lujza KÖZÉPTÁVÚ ÚTÜGYI KUTATÁSI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA ÉS AZ ORSZÁGOS KUTATÓI KAPACITÁS FELMÉRÉSE 93 GYARMATI János FIGYELEMFELHÍVÓ HATÁSÚ JELZŐTÁBLA SOROMPÓ NÉLKÜLI VASÚTI ÁTJÁRÓKHOZ 98 HAJDÚ Sándor REPÜLÉS ÉS ZAJPANASZOK 104 Dr. HEINCZINGER Mária BÉKEFI Mihály VAS István KÖVESDI István KISS Ágnes Orsolya A KÖZUTAK RÁFORDÍTÁSAINAK (ÜZEMELTETÉS, FENNTARTÁS, FEJLESZTÉS) IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS KÖLTSÉGVETÉSI MÉRLEGÉNEK FÜGGVÉNYÉBEN 110 Dr. habil. HOLLÓ Péter A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG MAGYARORSZÁGON 114 KÁNTOR-FORGÁCH Veronika KULCSÁR Attila Dr. SZENTES Ervinné A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ARÁNYÁNAK NÖVELÉSE A FŐVÁROS KÖZLEKEDÉSÉBEN (BENCHMARKING AZ EURÓPAI FŐVÁROSOK TAPASZTALATAI ALAPJÁN) 120 KÁROLY Péter A KÖZSZOLGÁLATBAN DOLGOZÓK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ UTAZÁSI KEDVEZMÉNY FELHASZNÁLÁSI FOLYAMATÁNAK MEGÚJÍTÁSA 127 KÁROLY Péter KÖZLEKEDÉSHEZ KIFEJLESZTETT SZENZORHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE, TESZTELÉSE ÉS ELŐNYEI A FORGALOMIRÁNYÍTÁSBAN 133 KESERŰ Imre MUNKÁCSY András VASÚTI RÁHORDÓ AUTÓBUSZ-HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A BUDAÖRSI KISTÉRSÉGBEN ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCÉBEN 138 Dr. MERÉTEI Tamás BODOR Péter RÉSZECSKESZŰRŐK UTÓLAGOS ALKALMAZÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A HAZAI DÍZELÜZEMŰ SZEMÉLYGÉPJÁRMŰ ÉS VÁROSI AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁNY ESETÉBEN 145 MÉSZÁROSNÉ KIS Ágnes - UHLIK Krisztián - VIZDÁK Zsuzsanna A BKV AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁNY LEVEGŐ-SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA 154 MIKSZTAI Péter SZELE András A ÉVI ORSZÁGOS CÉLFORGALMI UTASSZÁMLÁLÁSOK FELDOLGOZÁSA ÉS EGYES ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE 160 PÉNZES László TISZTÁN ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ AUTÓBUSZOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI BUDAPESTEN 168 RAJCSÁNYI Péter KÖZREMŰKÖDÉS A NEMZETI ÚT- ÉS HÍDFELÚJÍTÁSI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁBAN 173

6 tartalomjegyzék Dr. SISKA Miklós KESERŰ Imre LÁTENS UTAZÁSI IGÉNYEK VIZSGÁLATA A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG ÉS A ZSÁMBÉKI MEDENCE TELEPÜLÉSEINEK PÉLDÁJÁN 178 SZELE András MIKSZTAI Péter A MAGYAR ÚTHÁLÓZATOT HASZNÁLÓ LENGYEL TEHERGÉPJÁRMŰVEK FŐBB IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA 184 TREPPER Endréné A HELYI MENETREND SZERINTI AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FIX ÁR-KIEGÉSZÍTÉS BEVÉTELRE GYAKOROLT HATÁSÁRA 189 WEIDINGER Gábor MÓDSZERTAN KIDOLGOZÁSA A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰVEZETŐK VALÓS KÖZLEKEDÉSI HELYZETBEN MUTATOTT VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATÁHOZ Fontosabb kutatások 197 Bibliográfia 208 Könyvek, önálló kiadványok 208 Tudományos cikkek, publikációk 209 Előadások, prezentációk 214 FŐBB HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZAKMAI RENDEZVÉNYEK A KTI-BEN A SZAKTERÜLETEK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE, A MARKETING ÉS PÁLYÁZATI IRODA KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 223 A kti nonprofit kft. szervezeti diagramja 228 A KTI Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottsága 229 A KTI Nonprofit Kft. Igazgatósága 230 A KTI Nonprofit Kft. munkatársai 231 Rövidítések 233 névmutató 236 JEGYZETek 238 5

7

8 előszó 7 Dr. Ruppert László Előszó A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) életében a év kitüntetett évnek számít, ekkor ünnepelte a KTI alapításának 70. évfordulóját. Az évforduló alkalmából tartott ünnepi tudományos ülésről, a KTI rövid történelmi visszatekintéséről a 2008 februárjában kiadott évkönyv számolt be. Ezen évkönyv közreadásakor a KTI már fennállásának második hetven éves korszakán dolgozik. Az új korszakot a KTI megfiatalodva kezdte. Az intézet munkatársainak átlagéletkora 2008 végén kereken 45 év volt és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 179 fő. A széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatokkal, tekintélyes múlttal rendelkezők, valamint a magasan képzett és motivált fiatal kutatók, munkatársak összefogásának eredményeként a KTI 2008-ban tovább tudta növelni árbevételét ábra: Az árbevétel és létszám alakulása között

9 8 előszó A közlekedési kormányzat megbízására a KTI 2008-ban fejezte be az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia alágazati terveinek kidolgozását. A KTI aktívan vesz részt az új KRESZ kidolgozásában és kutatási eredményeivel hozzájárult a közlekedésbiztonsági akcióprogram létrejöttéhez. Mindezek hatására két év stagnálás után először, 2008-ban 21%-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma. A KTI zajtérképezéssel, a légszennyezés csökkentésével foglalkozó munkatársai kutatási eredményeként, a nemzetközi technológiák adaptálásával hozzájárult a közlekedés okozta környezeti terhelések csökkentéséhez, az élhetőbb környezethez. A KTI regionális közlekedésszervezési irodák (RKI) jelentős eredményeket értek el a közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése, szervezése terén, helyi adatok és információk alapján segítve a közlekedési kormányzat döntéshozatalát. Az intézet út- és hídügyi munkatársai büszkék a beton burkolattal épülő M0 új autópálya építésénél végzett technológiai előkészítő és minőség-ellenőrző munkájukra, amely számos autópálya hídra, felüljáróra és az M4 metró alagútjára is kiterjedt. Az NKTH támogatásával a KTI működteti az ERTRAC-Hungary Nemzeti Közúti Közlekedési Kutatási Platformot, amely a közúti közlekedés valamennyi szereplőjét érinti, úgymint: szolgáltatók, infrastruktúra, energia és környezet, jármű, biztonság és védelem, gazdaság. A KTI fontos feladatának tekinti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közlekedést érintő programjaiban való kutatói, tanácsadói, monitoring feladatok jó színvonalú végzését. A KTI munkatársai az év folyamán összesen 120 tudományos előadást tartottak és 64 szakcikket írtak. A külföldi szakmai kapcsolatok erősítése érdekében a KTI egy-egy munkatársa 2008-tól kezdődően évenként több hónapot a FEHRL-ERTRAC titkárságon tölt Brüsszelben. A KTI kutatói több nemzetközi kutatási programban vettek részt 2008-ban, ezek között kiemelve: OECD/IFT Egyesített Közlekedési Kutató Központ munkaterve szerinti kutatásokban, az EU 7 kutatási-fejlesztési keretprogramban, a COST Marco Polo programban, valamint a FEHRL, FERSI és ECTRI együttműködésekben. Az intézet a kormányzati, hatósági és nemzetközi feladatokon túl számos megbízást nyert el az önkormányzati és a versenyszférától. A versenyszférán belül kiemelést érdemelnek: MÁV Zrt, BKV Zrt, Volán Vállalatok, útépítő társaságok. 35,8% 21,7% KHEM (GKMKHEM) Útépítő társaságok Hatóságok Közlekedési vállalatok 14,3% Önkormányzatok Külföld 19% 7% 1,4% 0,8% Egyéb versenyszféra 2. ábra: Alaptevékenység árbevételének alakulása a főbb megbízók szerint 2008-ban 3,1% 7,0%

10 1,4% 0,8% 7,0% Egyéb versenyszféra előszó 9 7,0% 3,1% 42,1% Kutatás-fejlesztés 42,1% Szakértői tevékenység 47,8% Mérés vizsgálat 7% 47,8% Egyéb 3,1% 3. ábra: A KTI alaptevékenységének megoszlása 2008-ban Az intézet tevékenységének 66,9%-a közhasznú tevékenység és eredményei a közlekedési ágazat széles körében hasznosult. Az intézet összes bevételén belül 21,7%-ot tesznek ki a KHEM-től kapott megbízások, támogatások (2. ábra). Jelentős arányt és szakmai tartalmat jelentenek az NKH-tól származó megbízások is. A KTI tevékenységében meghatározó kutatás-fejlesztés részaránya a mérés-vizsgálatokkal együtt 49,1%. (3. ábra). Összegezve: a KTI 2008-ban a tudomány, eredmények és a pénzügyi rentabilitás szempontjából is eredményes évet zárt le. Természetesen az intézetet sem hagyja érintetlenül a 2008 végén kirobbanó gazdasági világválság, azonban a KTI magasan képzett, innovatív és elkötelezett munkatársai, adatbázisai reményt jelenthetnek a közvetkező évekre is. Budapest, április Dr. Ruppert László ügyvezető igazgató

11

12 tanulmányok 11 ÁCS BALÁZS INTEGRÁLT ÜTEMES MENETREND BEVEZETÉSÉNEK LEHETŐSÉGE AZ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSBEN Tagozat Közép-magyarországi Regionális Közlekedésszervezési Iroda Magyarországon a vasúti közlekedésben 2004 óta fokozatosan terjed az integrált ütemes menetrend (ITF) elvein nyugvó menetrendi kínálat-tervezés folyamán a Közép-magyarországi Regionális Közlekedésszervezési Irodák (KM-RKI) kezdeményezésére több elővárosi és távolsági autóbusz-vonalon is átalakult a menetrendi struktúra, egyre markánsabb ütemességet és integráltságot mutatva. Míg a vasúton az infrastrukturális és szervezeti korlátok, a kapcsolódó költségek és bevételek bizonytalansága nehezítik az ütemes menetrend bevezetését és fenntartását, az autóbusz-közlekedésben a nagyszámú, szigorú korlátok között gazdálkodó üzemeltető társaság eltérő egyéni üzleti érdekei jelentik a fő akadályt folyamán egyelőre a Budapest Gyöngyös, a Budapest Nagykanizsa és a Budapest Veszprém autóbuszvonalon részben sikerült leküzdeni ezeket az akadályokat. Az integrált ütemes menetrend jellemzőinek az autóbusz-közlekedésben való fokozottabb elterjedése, elterjesztése érdekében történt meg ennek hatásvizsgálata. 1. Mi is az Integrált Ütemes Menetrend (ITF)? Az integrált ütemes menetrend (ITF Integraler/Integrierter Taktfahrplan) egy olyan korszerű közforgalmú közlekedési rendszer, mely a kiszámítható és megbízható, kínálati alapú, helyközi-helyi közlekedés gerincét adhatja meg, és erősen változó paraméterek mentén ugyan, de néhány nyugat-európai országban is már bevezették. Az ITF alapvetően a vasút technológiai körülményeire optimalizált rendszer, de egyes elemei bizonyos adottságok megléte esetén az autóbusz-közlekedésben is jól alkalmazhatóak. Az ITF 5 pilléren nyugszik: ütemesség; kínálatiság; integráció; szimmetria; csomópontok ( pókok ).

13 12 tanulmányok Ütemesség Minden érintett vonalon egyértelműen kivehető egy alapütem, amely mutatja azokat az időpontokat, amikor minden nap, egész héten, egész évben, üzemkezdettől üzemzárásig, az óra azonos perceiben az eljutási lehetőség biztosított. Pl.: minden óra 35. percében indul egy járat. Az alapütem a könnyű megjegyezhetőség és szervezhetőség érdekében célszerűen 60 perces ciklusú, illetve ennek osztója, vagy egész számú többszöröse. Kínálatiság Minden érintett vonalon viszonylag sűrű a közlekedés, azaz legalább óránként (vagy esetleg kétóránként) felismerhető ez a bizonyos alapütem, de ennél lényegesen gyakrabban is lehet. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az utasforgalmi holtidőszakokban is a csúcsideihez hasonló volumenű a szolgáltatás ez adja a kínálatiságot. Óvatos megrendelői magatartást feltételezve helyközi viszonylatban csak olyan vonalakon reális az ITF bevezetése, melyeken még a holtidőszakokban is óránként (vagy legalább is kétóránként) van akkora utazási igény, mely elvárható (vagy szakmapolitikailag tolerálható és finanszírozható) szintű kihasználtságot tud biztosítani az ütemesen közlekedő járatokon, vonatokon. Távolsági viszonylatokban még a négy, vagy akár a hat órás ütemű közlekedés is elfogadható, és képezheti az ITF egy-egy elemét. Integráció A kifejezés a járatok és vonatok rendszeres, összehangolt csatlakozását jelenti, és ez nem csak a vonalakon belül értendő (az eltérő sebességű járatok, pl. gyors és személyvonatok között), hanem a vonalak egymáshoz való viszonyában is. Ez a csatlakozás általában az alapütemekben közlekedő járművek között jön létre olyan csatlakozási helyeken, csomópontokon, ahol minden irányból minden irányba az év minden napján biztosítottak a jó átszállási lehetőségek. Az integráció akkor tökéletes, ha az ITF-es területen az összes közforgalmú jármű (vonat, helyközi busz), helyi járatok (busz, villamos, metró, stb.), hajó, komp stb. integrálva van. Szimmetria A szimmetria lényege és értelme az, hogy legalább az alapütemben közlekedő járatoknak, vonatoknak létezik egy ellenirányú párja is. A szimmetriatengely a megjegyezhetőség és a munkarendek miatt is célszerűen :00, vagy :30 órakor van, így a vonatok, járatok találkozása is ilyen időpontokra esik. Amennyiben A-ból B-be az óránként (60 percenként) ismétlődő alapütem szerint minden óra 35. percében indul egy jármű, és egész órakor van a szimmetriatengely, akkor B-ből A-ba minden óra (60-35)=25. percében érkezik meg. Mivel a rendszer integrált is, a szimmetria azt is jelenti, hogy egy E F G H irányú utazás ellenirányban is ugyanígy (H G F E) tehető meg, és az átszállásokkor az indulási idők a (60-i) szabály szerint az érkezési időkből visszatükrözve kiszámolhatóak. A magyar ITF-es vasútvonalak jellemzően egész órára (:00), vagy fél órára (:30) szimmetrikusak. (A kettő közötti különbség csak kétóránkénti alapütem esetén érvényesül.) A munkakezdések és végzések is jellemzően egész vagy fél órakor vannak, így célszerű az autóbuszvonalakat is egészes, vagy feles szimmetriával tervezni. Országosan egységes szimmetriatengely esetén az egyelőre szigetszerűen működő ITF-es rendszerek egymáshoz is könnyen illeszthetőek lesznek. Csomópontok Ahol a szimmetrikus alapütemek szerint egymáshoz képest ellenirányba közlekedő járatok találkoznak (az út-idő grafikonon a menetvonalaik metszik egymást), ott egy olyan csatlakozási pont jön létre, ahol egy oldalirányú járat egyszerre tud mindkét irányba csatlakozást adni, illetve fogadni. Az ilyen helyeket pók -oknak nevezzük. (A pók potroha maga a csomópont, a lábai pedig az oda befutó menetvonalak az út-idő grafikonon, melyek egy négyes elágazásnál épp 8 lábat

14 tanulmányok 13 formálnak. Innen ered a név.) Az ilyen pókok 60 perces alapütemnél egymástól félórányi (=60/2) távolságra helyezkednek el, kétórás alapütemnél pedig 1 órányira. 2. Az ITF alkalmazási feltételei a magyarországi helyközi autóbusz-közlekedésben A vasúton fokozatosan bevezetésre kerülő ITF a távolsági utasokat preferálja a rövidtávú hivatásforgalom rovására, de különösen Budapest elővárosaiban az utóbbira is nagy hangsúly tevődik. Mindemellett a vasúton kialakított ITF struktúra amint stabilizálódik hosszabb távon is alkalmassá válhat arra, hogy egy megbízható ráhordó autóbusz-hálózati rendszer épüljön rá. A vasúti ITF tehát egy alapvetően felülről, sőt, a nemzetközi vonatokat tekintve kívülről építkező rendszer, amely a nagytávolságú vonatok szabta ütemes keretek közé illeszti a rövidtávú forgalmat, többnyire alárendelve a helyi igényeket a távolságiaknak. Az autóbusz-közlekedésben azonban továbbra is alulról építkező a struktúra: a menetrend a rövidtávú hivatásforgalom lebonyolítására optimalizált, és ez a funkció olyan domináns, hogy hosszú távon is számolni kell vele. Bizonyos mértékű pókok jelenleg is léteznek az autóbusz-közlekedésben: jobbára a munkakezdésekre több irányból is nagyjából egyszerre beérkező járatok által generált pókokból indulnak a távolsági (funkciót is ellátó) járatok. E távolsági járatok jellemzően nem a vasútnak jelentenek konkurenciát, hanem csak hosszú távú, láncolt helyközi járatok, melyek elsődleges feladata több szomszédos város hivatásforgalmának segítése, és eközben néhány relációban a távolsági kapcsolat biztosítása, napi 1-2 alkalommal. Ilyen téren az autóbuszok szerepe inkább a hiánypótlás, mint a konkurencia. E láncolt helyközi járatok a helyközi hálózat szerves részét képezik, és egyben kirajzolhatják egy autóbuszos ITF alapütemét. Az autóbusz-menetrend alapstruktúrája, és az alulról építkező ITF lehetősége Az autóbusz-közlekedésben a mai napig jól kirajzolódnak a klasszikus munkarendeket kiszolgáló menetrendi struktúrák. Egy klasszikus helyközi vonal menetrendje, mely egy várost köt össze néhány környező községgel, munkanapokon alapvetően az alábbi járatokból áll: 1. táblázat: Jellemző járattípusok és érkezési-indulási idejük 40 középváros adatai alapján Érkező járatok Induló járatok időpont járat fő jellege, utasköre időpont járat fő jellege, utasköre 5:20 reggeli műszakos járat 5:30 reggeli műszakos járat visszaáll 6:20 7-re járók járata 6:30 éjszakásokat hazavivő járat 7:10 Iskolás és hivatali dolgozói járat 7:40 telkes járat 9:20 boltos és piaci járat 10:40 piacról hazavivő járat 13:20 délutáni műszakos járat 13:30 korán végző iskolásokat hazavivő 14:30 13:30-as járat visszaáll 14:40 reggeli műszakost + iskolást hazavivő 16:20 14:40-es járat visszaáll 16:50 hivatali dolgozókat hazavivő járat 18:20 Telkes járat 18:30 boltosokat hazavivő járat 21:20 éjszakai műszakos járat 22:40 délutánosokat hazavivő járat Ez a tipikus menetrendi struktúra sok helyközi vonalra jellemző, azonban az utasforgalom volumenétől, és a városban érvényes sajátos munkarendektől függően ennél lényegesen sűrűbb közlekedés is előfordul. Ellenben, ahol nem indokolt, ott a felsoroltak közül bizonyos járatok nem közlekednek (általában a dőlt betűvel, illetve aláhúzással megjelöltek). Utasforgalom szempontjából a legleterheltebb járat rendszerint a 7:10 körül érkező, illetve a 14:40 körül induló.

15 14 tanulmányok A fenti, szinte minden vonalon meglévő járatok jól mutatják, hogy az autóbusz-közlekedés még mindig alapvetően: a három műszakos munkarend ( ), illetve a diákok tanrendje (8-14), és a hivatali dolgozók munkarendje (8-16) szerint üzemel. Az e munkarendeket kiszolgáló járatok természetes pókokat alkotnak, azaz olyan időpontokat jelölnek ki, amikor nemcsak egymáshoz jól csatlakoznak, de ilyenkor távolsági autóbuszjáratokat vagy vonatokat indítva, illetve érkeztetve olyan csatlakozási lehetőségeket lehet biztosítani, melyek révén egy-egy kistérség bármely településéről el lehet jutni egy átszállással távoli célpontokra, és vissza. Nem véletlen, hogy a távolsági autóbuszjáratok jelentős része az 5:20-ra beérkező járatokat bevárva 5:30 körül indul kiindulópontjáról. A bővebb listát tekintve az is kiolvasható, hogy az autóbuszok rendszerint óra:20-kor érkeznek meg, és óra:30 és óra:40 között indulnak. Tehát a klasszikus, egész órakor történő munkakezdések előtt kb. 40 perccel érkeznek az autóbuszok, és a klasszikus munkavégzéseket követő percben indulnak. Látható, hogy az egész órára való szimmetria a munkarendekben természetesen működik, így adja magát, hogy a hivatásforgalmat szolgáló menetrendeknek is építőeleme legyen az egész órás szimmetria. Amennyiben a fenti teljes menetrendi struktúrát kétórás ütemes közlekedéssé kívánnánk bővíteni, mégpedig a meglévő járati indulások és érkezések minél kisebb elmozdítására törekedve, akkor a kétórás alapütem egy páratlan óra:20 körüli városba érkezést, és egy páros óra:40 körüli városból indulást feltételezne. Amennyiben egyórás alapütemben gondolkodunk, úgy szintén az óra:20-as érkezések és óra:40-es indulások a célszerűek, tehát a pókok minden óra:20 és óra:40 között, tehát egyszerűen óra:30-kor lennének. Egyórás alapütemet feltételezve a legkönnyebben egy olyan hálózat lenne szervezhető, ahol a városok egymástól kb. 40 perc menettartamra fekszenek, mert így egyetlen járattal megoldható lenne az egyik városból az óra:40 körüli indulás, a másikba az óra:20 körüli érkezés, illetve ennek ellenpárja is. Az ilyen helyközi járatok láncolásával pedig további közvetlen távolsági kapcsolatok hozhatóak létre. Az optimális 40 perces menettartamtól való eltérést gyorsjáratokkal, betérésekkel, betétjáratokkal, vagy ütemen felüli járatokkal lehet korrigálni. A gyorsjáratok pedig perces városközi menetidőkkel, óra:30-as indulással egy óra alatt 3 várost tudnának összekötni, köztük a két végén egy-egy feles pókot kiszolgálva, a köztes városban óra:00-kor megállva. Sajnos kevés az ennyire ideális városszerkezetű térség, de az ITF iskolapéldája egy ilyen területen jól szemléltethető. A szabványostól eltérő munkarendek, és a szervezhetőség szempontjából ideálistól eltérő menettartamok miatt az ITF kialakítása mindig egyéni vizsgálatot, komplex rálátást és nagyfokú kreativitást igényel.

16 tanulmányok Konkrét alkalmazhatósági területek Az ITF-et az autóbusz-közlekedésben olyan területeken érdemes bevezetni, ahol az érintett vonalak többségére, vagy mindegyikére igaz, hogy nagy a mobilitás, van reális utazási kereslet a sűrű, ütemes közlekedésre; jelentős a holtidőszaki utasforgalom is; a térségközponton kívül is jelentősek a haránt irányú utazási igények; a csomópontok (városok, vasútállomások, ipari parkok, fontosabb útkereszteződések) egymástól optimális távolságra, azaz kb perce (vagy ennek egész számú többszörösére) fekszenek; nem jelentősek a közúti torlódások, késések; van lehetőség az egységes vonalvezetések alkalmazására (nincs, vagy kevés a zsáktelepülés, a feltételes megállás, stb.); nincs több egymással versengő üzemeltető. A fentiek alapján többek között az alábbi területek, illetve vonalak számítanak reális területnek egy ITF struktúra kis kockázattal való kialakítására: Budapestről induló távolsági forgalomban a Balassagyarmat; Salgótarján; Gyöngyös Eger; Jászberény; Kecskemét; Solt Kalocsa Baja; Dunaújváros Dunaföldvár Paks Szekszárd Pécs; Zalakaros Nagykanizsa; Keszthely Hévíz Zalaegerszeg; Székesfehérvár Várpalota Veszprém és tovább Balatonfüred, Tapolca Keszthely, Ajka Sümeg, Pápa felé; valamint Mór; és Tatabánya Kisbér felé vezető vonalak. Budapestről induló helyközi forgalomban a jelentős forgalmú elővárosi, illetve az ütemes menetrendű vasútvonalakra ráhordó vonalak. Nem-budapesti távolsági vonalak tekintetében a Miskolc Eger, Miskolc Debrecen, Eger Debrecen, Debrecen Békéscsaba, Szeged Pécs, Siófok Szekszárd, Győr Székesfehérvár Dunaújváros Solt Szeged, Kaposvár Pécs és Győr Tapolca vonalak. Ezen túl számos helyközi, elővárosi vonal is alkalmas lenne ITF-es struktúrák kialakítására, melyekhez folyamatosan további vonalak csatlakoztathatóak. Az egységes szabályok, köztük elsősorban az egész órás szimmetria lehetővé teszi a fokozatosan kialakított alrendszerek egységes országos rendszerré való összekapcsolását. Kihasználva, hogy a pókok jellemzően perces időtartamúak, és ezáltal a vezetés-megszakítási idők automatikusan beépíthetőek, a számtalan járat-összekapcsolási lehetőség révén az ITF megteremti az esélyét a hatékony távolsági (láncolt helyközi) autóbusz vonalhálózat továbbfejlesztésére is, létrehozva ezzel egy ütőképes, sok közvetlen távolsági kapcsolatot is biztosító, de mindemellett tökéletes csatlakozási rendszereket alkotó hálózatot.

17 16 tanulmányok ALBERT GÁBOR DR. RADÓCZY ÁKOS A MORYNE PROJEKT: A TÖMEGKÖZLEKEDÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÉS BIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSE MOBIL ÉRZÉKELŐ HÁLÓZATOK HASZNÁLATÁVAL Tagozat Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési Tagozat Közlekedésszervezési Iroda Az EU 6. keretprogramjában, több résztvevő együttműködésével kidolgozott projekt azt mutatja be, hogyan hasznosíthatóak a várost folyamatosan járó menetrendszerű autóbuszokra szerelt érzékelőkkel (többek között forgalom-megfigyelő videokamerával, hőmérővel, légnedvesség mérővel) gyűjtött adatok az autóbuszközlekedés és a városi közúti közlekedés hatékony irányításában. A gazdasági, társadalmi hatások vizsgálatáig kiterjedő elemzéseken túl a Berlini Közlekedési Rt-nél (BVG) mintarendszert is kiépítettek. A projekt eredményei pozitívak, a rendszer alkalmazása sok nagyvárosban segíthetné a hatékony útüzemeltetést, a közlekedési rendszer irányítását, a környezet terhelésének mérséklését. 1. A projekt áttekintése A MORYNE projektet az erre alakult konzorcium az EU által társfinanszírozott 6. keret-programban, az információs társadalom technológiái prioritás keretében dolgozta ki. A konzorcium résztvevői: az EADS Csoport (Európai Repüléstani Védelmi Vállalat), EADS Biztonsági Hálózatok Kft., az Euskaltel, a GMV Sistemas, a Martec, a Multitel, a Temex Ceramics, a Berlini Közlekedési Rt. (BVG), az Alkalmazott Kutatások Egyeteme (Osnabrück), a Brüsszel Régió Minisztériuma, valamint a KTI. A MORYNE projekt átfogó célja új megoldás kifejlesztése volt a biztonságos és hatékonyság-orientált forgalomirányítás számára az észlelés, információ feldolgozás, kommunikáció és interfész képzés technológiáinak felhasználásával. A menetrend szerint közlekedő autóbuszon lévő érzékelőket és adatfeldolgozó készülékeket használják a járművön kívüli környezet észlelésére. A kapott adatokat megfelelően feldolgozva továbbítják a forgalomirányító központokhoz.

18 tanulmányok 17 Az itt lefolytatott elemzések eredményei egyrészt felhasználhatók a forgalomirányítási beavatkozási döntésekhez, másrészt közzétehetők, pl. az elektronikus médiában. A projekt eredményei jelentősen segíthetik a forgalomirányítókat a forgalom kritikus pontjainak azonosításában és stratégiák kialakításában a forgalmi torlódások csökkentése, valamint a közlekedési biztonság növelése céljából. A konzorcium behatóan foglalkozott a rendszer alkalmazásának ipari, gazdasági, környezeti és társadalmi hatásaival. 1.1 A projekt céljai Európában egyre erősebb az igény a biztonság és a hatékonyság növelésére, a tömegközlekedés térnyerésének elősegítésére. Az új technológiák lehetővé teszik a tömegközlekedési irányító központok és az autóbuszok között a hanggal, videó képpel és adatokkal történő kommunikációt, s mindez sokat ígérő megoldást képvisel e célok elérésében. 1.2 Eredmények A MORYNE projekt megoldásokat javasol a tömegközlekedési járművek forgalomirányításának javítására a városi és elővárosi térségekben. Az eredmények lehetővé teszik a tömegközlekedési forgalomirányítási központ számára, hogy a tömegközlekedési járművekbe (autóbuszokba) szerelt mobil érzékelőkkel (pl. kamerákkal, környezeti érzékelőkkel, GPS segítségével) összegyűjtött információkat bármikor lekérdezzék egy intelligens rádiós kommunikációs rendszer segítségével. A városi forgalomirányítási központ így valós időben informálható az autóbuszok környezetében uralkodó forgalmi és környezeti viszonyokról. A konzorcium a feladat megoldása során számos újítást dolgozott ki, elsősorban a videóérzékelők és a képelemzés, valamint a telekommunikáció terén. A konzorcium márciusában Berlinben kétnapos bemutatót tartott, ahol a telepített mintarendszer valós körülmények között működött. 1.3 A projekt fontosabb újításai A fejlesztések mind a mobil, mind a központi szegmensre kiterjedtek. Az autóbuszra telepített eszközök folyamatosan végzik a helyzetmeghatározást, a szomszédos sávok forgalmi jellemzőinek megfigyelését, fölbecsülik a köd és a jegesedés kialakulásának kockázatát. Lehetőséget nyújtanak a gépjármű vezetőjének arra, hogy a kialakuló torlódásokról, vagy környezeti veszélyekről értesítést küldjön a központba. A központi szegmens fejlesztései lehetővé teszik a mobil egységektől kapott figyelmeztetések és riasztások területi megjelenítését. 2. A projekt alrendszerei A projekt öt jól elkülöníthető alrendszerből áll, ezek mindegyikében célirányos fejlesztés valósult meg. 2.1 Forgalomirányítási alrendszer A mobil oldal fő berendezése a fedélzeti egység (OBU - OnBoard Unit), amely információkat cserél a többi rendszerrel, majd előfeldolgozás után ezeket az információkat elküldi a központi szegmenshez. Az OBU szegmens elhelyezése az 1. ábrán látható. Az OBU-nak a forgalomirányító központban telepített párja felhasználóbarát csatlakozó felületet biztosít az autóbusz helyzetének és a rá vonatkozó információknak (környezet, forgalmi állapot vagy kép) valós idejű megtekintésére. Ez segíti a forgalomirányítót az információk értelmezésében.

19 18 tanulmányok 2.2 Videós alrendszer 1. ábra: Mobil szegmens az autóbuszon A videós alrendszer négy eszközből tevődik össze. A jármű fedélzetén egy analóg videó kamera és egy videó szerver, a központban egy másik videó szerver és egy videó állomás található. Ahhoz, hogy a számos művelet (adatgyűjtés, elemzés, tömörítés, felvétel, átvitel, figyelemmel kísérés és kijelzés) kellő hatékonysággal tudjon működni, az alrendszert kialakító Martec cég számos technológiát fejlesztett és egyesített (RTP/UDP videó forgalmi áramlási protokoll, a képelemzési könyvtár valós idejű feldolgozása, a szolgáltatási üzenetek cseréje szabványos XML fájl-formátumban, MPEG-4 kódoló hardver alkalmazása a valós idejű videó-tömörítéshez). 2.3 Képfeldolgozó és -elemző alrendszer A modul célja automatikus információszerzés arról, ami az autóbusz körül látható. Az elemzés inputját az élő videó kép és a kilométer-számláló adatai jelentik, eredménye az autóbusszal szomszédos sávokban megfigyelt események különböző forgalomsűrűségi osztályokba (folyamatos, zsúfolt vagy torlódásos) sorolása. A modul az OBU számára rendszeresen küldi a forgalom osztályozási adatait, továbbá riasztást kezdeményez, ha torlódást észlel, vagy amikor az autóbusz sávjának jogosulatlan használata feltételezhető.

20 tanulmányok Környezet érzékelő alrendszer A célkitűzés a meteorológiai információk gyarapítása a mozgó érzékelőkkel szerzett valós idejű adatokból. A környezeti alrendszer három modulból áll és négy környezeti adatot szolgáltat a fedélzeti egység részére: az útburkolat és a levegő nedvességtartalmát, valamint ezek hőmérsékletét. Az adatok feldolgozása után a fedélzeti egység képes információkat adni a ködről és a jegesedésről az útkezelő csoportok számára. A környezeti modul felépítése és eszközei a 2. ábrán láthatók. 2. ábra: A környezeti modul felépítése Megemlítendő, hogy a megfelelő pontosság és gyorsaság érdekében a Temex Ceramics cég új, nagyobb sűrűségű kerámia nedvesség érzékelőt fejlesztett ki, és a csatlakozó elektronika is különleges védelmet kapott a kondenzáció ellen. Az új érzékelő a kiváló mérési jellemzőkön túl ellenáll a szennyeződéseknek és a (kipufogó gázokból származó) vegyi anyagoknak. 2.5 Kommunikációs alrendszer A MORYNE kommunikációs rendszer a fedélzeti szoftver által használt különböző rádiós rendszereket foglalja magában a központi szoftverrel történő kapcsolattartás számára. Műholdas és földi kommunikáció egyaránt rendelkezésre áll. A 3. ábrán látható kommunikációs rendszer a videó-felvételeket és képeket nagysebességű, a pozíció és sebesség információkat kis sebességű adatátviteli csatornán továbbítja.

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Modal split. Grafikon: Eurostat

Modal split. Grafikon: Eurostat A Közösségi és kerékpáros közlekedés gyakorlati lehetőségei - összefüggései, a hulladékhasznosítás intézményi lehetőségei Európai Hulladékcsökkentési Hét Tatabánya, 2014. november 28. Közösségi közlekedés

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

III. Cím TÁJÉKOZTATÁS

III. Cím TÁJÉKOZTATÁS 21 III. Cím TÁJÉKOZTATÁS Az utastájékoztatási feladatokat a Szolgáltató látja el, továbbá gondoskodik arról, hogy az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról tájékoztassa,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI

DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE DÉL-DUNÁNTÚL ÉS VAJDASÁG AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI KOVÁCS ÁRON Pécsi Tudományegyetem Regionális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskola

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2008. évi tevékenységéről

Közhasznúsági jelentés. a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2008. évi tevékenységéről KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közhasznúsági jelentés a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2008. évi tevékenységéről A Felügyelő Bizottság 9/2009 (IV. 29.) sz. határozata alapján

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15.

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15. TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN 2011. December 15. 1 VOLÁNBUSZ Zrt. FŐ ADATAI 2010. RÉGIÓS MŰKÖDÉSI TERÜLET Közlekedési teljesítmény: 69,3 M km Közlekedési bevétel: Éves járatszám: Éves utasszám:

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági

Részletesebben

ZV.-08/2012. Érvényes: 2012. december 9-től

ZV.-08/2012. Érvényes: 2012. december 9-től ZV.-08/2012. Érvényes: 2012. december 9-től ZALA VOLÁN KÖZLEKEDÉSI ZÁRTKÖRÜEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 16., Tel.: 92/503-620, Fax.: 92/503-628, E-mail: menetrend@zalavolan.hu

Részletesebben

MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS

MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS A Debrecen Airport folyamatos utasforgalmának növekedéséhez, valamint a repülőtérhez kapcsolható vállalkozások kiszolgálására,

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN 1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése

A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése A közforgalmú személyközlekedés időbeli tervezése igény-kapacitás összerendelése (tervezés, lebonyolítás) - igények részletes jellemzői (térbeliség, időbeliség, utas-összetétel, stb.), mértékadó utasszám

Részletesebben

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése 38 38A 238 278 279 280 938 Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése Új, korszerű, égszínkék, alacsonypadlós buszok Új, közvetlen járatok Sűrűbb közlekedés éjjel-nappal 2014. augusztus 23-ától átalakul

Részletesebben

Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel. 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag)

Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel. 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag) Közúti forgalomszámlálás e_sensor rendszerrel 2012.06.04 2012.06.10 Budapest dugódíj projekt (sajtóanyag) 1 Cégbemutató A Sensor Technologies Kft. videó analitikai rendszereket fejleszt budapesti székhellyel.

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi

Részletesebben

TÁRSVÁLLALATOK ZALA MEGYÉT ÉRINTŐ MENETREND MÓDOSÍTÁSAI 2012. DECEMBER 9-TŐL

TÁRSVÁLLALATOK ZALA MEGYÉT ÉRINTŐ MENETREND MÓDOSÍTÁSAI 2012. DECEMBER 9-TŐL TÁRSVÁLLALATOK ZALA MEGYÉT ÉRINTŐ MENETREND MÓDOSÍTÁSAI 2012. DECEMBER 9-TŐL Székhely, levélcím: 8500 Pápa, Celli u. 69. MENETRENDI ÉRTESÍTÉS 1626 Hévíz Balatonfüred Várpalota autóbuszvonalon - 223 sz.

Részletesebben

egyetemi adjunktus, Ph.D.

egyetemi adjunktus, Ph.D. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN Dr. Csiszár Csaba egyetemi adjunktus,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

DAKK Zrt. beszámolója a társaság 2014. évi Szatymaz településen végzett szolgáltatási tevékenységéről

DAKK Zrt. beszámolója a társaság 2014. évi Szatymaz településen végzett szolgáltatási tevékenységéről DAKK Zrt. (jogelődjének) beszámolója a társaság 2014. évi Szatymaz településen végzett szolgáltatási tevékenységéről Szeged, 2015. június 2. Tartalomjegyzék 1. DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.

Részletesebben

Az EasyWayII projekt

Az EasyWayII projekt Az EasyWayII projekt fővárosi eredményei Varga Attila forgalomtechnikai igazgató BKK Közút Zrt. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ITS Hungary Egyesület EasyWay Workshop Az EWII projekt keretei Előkészítési

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év november 28-i ülésére Tárgy: A menetrend szerinti helyijáratú autóbusz közlekedés szolgáltatási díjairól szóló 39/2001. (XII.31.)

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására

Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására AlterBMV Közlekedési Egyesület Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására Készítette: Mezei Gyula Ellenőrizte: Hoós Bence Welker Zsombor Törökbálint, 2010. augusztus 22.

Részletesebben

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében 2. egyeztetés KTI Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési

Részletesebben

Page 1 of 12 32010R0913 Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos

Részletesebben

Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében

Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében Tisztelt Utasaink! Örömmel értesítjük Önöket, hogy társaságunk 0. szeptember -től új menetrendet vezet be a dunaharaszti helyi autóbuszjáratokon.

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A VOLÁN társaságok regionalizációja kapcsán feltárható hatékonysági tartalékok és szinergiák

A VOLÁN társaságok regionalizációja kapcsán feltárható hatékonysági tartalékok és szinergiák Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság A VOLÁN társaságok regionalizációja kapcsán feltárható hatékonysági tartalékok és szinergiák Dr. Sárközi György Tibor PhD c. egyetemi

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

Helyzetfeltárás, adatgyűjtés

Helyzetfeltárás, adatgyűjtés Helyzetfeltárás, adatgyűjtés Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, http://kozlekedes.sze.hu balazs.horvath@sze.hu 96/503-494 Közlekedéstervezés folyamata Területfeltárás

Részletesebben

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme Balesetek és következményeik Prevenciós eszközök, módszerek a BKV Zrt-nél Előadó: Berhidi Zsolt BKV Zrt., Forgalombiztonsági és Üzemeltetési

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél Mihályka Imre személyszállítási igazgató Bognár László forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes Az előadás felépítése A Kisalföld

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten A közösségi közlekedés helyzete országos szinten Aba Botond személyközlekedési igazgató KTI nonprofit KFT Balatonföldvár 28. május 15. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Megyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/

Megyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/ Megyei Jogú Városok Szövetsége I 2 On-Line A konzorcium tagjai MJVSZ 5 Megyei Jogú Város (Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Szeged, Miskolc) Matáv Rt. Geoview Systems Kft. Tagvárosok (Salgótarján,

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése

Részletesebben

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Doktori Iskola 2015 http://www.sze.hu/~prile A személyszállítás sajátos tevékenység, amely sajátos szabályozást igényel Azonnali

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

Több pénzből kevesebb vonat: a 2009-es vasúti menetrend részletei

Több pénzből kevesebb vonat: a 2009-es vasúti menetrend részletei Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület 1072 Budapest, Klauzál tér 16., fszt. 3. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu Adószám: 18104202-1-42 Több pénzből kevesebb vonat: a 2009-es vasúti menetrend részletei

Részletesebben

CHARACTERIZATION OF PEOPLE

CHARACTERIZATION OF PEOPLE CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29. Beszámoló

Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29. Beszámoló Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29 Beszámoló a Püspökladány város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrendszerinti helyi személyszállítási tevékenységről,

Részletesebben

Bács Volán Zrt. Baja, Nagy I. u. 39. Bacs -10-2011/2012.

Bács Volán Zrt. Baja, Nagy I. u. 39. Bacs -10-2011/2012. , Nagy I. u. 39. Bacs -10-2011/2012. M e n e t r e n d i é r t e s í t ı Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2012. június 16-tól (szombat) a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Bács-Kiskun megyei

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS ADATIGÉNY sávonkénti járműszám járműosztályok sebességek Környezeti körülmények szabályozási körülmények hálózati adottságok korábbi adatok (változás

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Szabványos adatstruktúra a közösségi közlekedés számára

Szabványos adatstruktúra a közösségi közlekedés számára Szabványos adatstruktúra a közösségi közlekedés számára www.cdata.hu CBC-TRANSPLAN, Szeged, 2013 július 3 EU adatszabványok a közlekedésben Data Referential Data Model Dictionnary Localisation Public Transport

Részletesebben

Pay As You Drive. Annyit fizetsz, amennyit vezetsz

Pay As You Drive. Annyit fizetsz, amennyit vezetsz Pay As You Drive Annyit fizetsz, amennyit vezetsz. Pay As You Drive AUTOMETRIX Antal Csaba ügyvezető igazgató TrafficNav Kft. A PAYD szolgáltatás neve 2 Pay As You Drive AUTOMETRIX A TrafficNav Kft. fő

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Előadó: Bíró József elnökhelyettes Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezető A személyszállítási törvény

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30.

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30. A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő, biztonságos és versenyképes közlekedési környezet kialakítását tekinti

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

Automatizált Térfigyelő Rendszer. Sensor Technologies Kft

Automatizált Térfigyelő Rendszer. Sensor Technologies Kft Automatizált Térfigyelő Rendszer 1 1. Általános ismertető A valósidejű kamera képfeldolgozó informatikai rendszereket fejleszt, budapesti székhellyel. A technológia felhasználási területei: közúti forgalomelemzés

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

MENETRENDI TÁJÉKOZTATÓ

MENETRENDI TÁJÉKOZTATÓ Helyközi Személyszállítási Üzletág 2800 Tatabánya I., Csaba u. 19. Levélcím: 2801 Pf.:126 Telefon: 34/515-244 Fax: 34/515-258 VV-14/2011-2012. Érvényes: 2011. december 19. 2012. január 03.-ig MENETRENDI

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte az utazóközönség véleményét a 35-ös viszonylat Corvin út térségi útvonal-módosításával

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei Strausz György Gábor informatikai igazgató Budapesti Közlekedési Központ HUNAGI Konferencia 2012. március 21. Tartalom Új

Részletesebben

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON Kerékpárszállítás buszon, metrón, villamoson Kovács Gergely COWI Magyarország Kft. # 2011.03.16. Jelenlegi helyzet Budapest fogaskerekű HÉV vasút # # # # #

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

Tervezett hálózati és menetrendi változások

Tervezett hálózati és menetrendi változások Tervezett hálózati és menetrendi változások Bevezetés Pécs tömegközlekedése az elmúlt időszakban számos átalakításon ment keresztül. A fonódó hálózatként elnevezett új tömegközlekedési rendszer mintegy

Részletesebben