A Mûemlékvédelem szerkesztôbizottsága szeretettel és tisztelettel köszönti születésnapján lapunk fôszerkesztôjét.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Mûemlékvédelem szerkesztôbizottsága szeretettel és tisztelettel köszönti születésnapján lapunk fôszerkesztôjét."

Átírás

1 A Mûemlékvédelem szerkesztôbizottsága szeretettel és tisztelettel köszönti születésnapján lapunk fôszerkesztôjét. Valter Ilona köszöntése Minden tudományterület történetének vannak jó és kevésbé pozitív korszakai, fénykorai és nehéz idôszakai szerencséje van annak a szakembernek, aki pályáját egy olyan korban futhatja be, amikor jó lehetôségek nyílnak az eredményes munkához. Bár egy ilyen megállapítás az örökségvédelem jelenlegi körülményeit tekintve szándéka ellenére is nosztalgikusnak tûnik, aligha tagadható, hogy a Mûemlékvédelem fôszerkesztôje, Valter Ilona szerencsés, s így sikeres kutatónak vallhatja magát. Nem túlzás, hogy élete összefonódott a középkori épületek régészetével és épített örökségünk védelmével. Könyveinek és tanulmányainak sora megkerülhetetlen lesz a következô kutatógenerációk számára, s nehéz számba venni, hány helyreállított emlék ôrzi ma is építész és mûvészettörténész kollegáival közös munkájának nyomait. Munkásságát már számos helyen méltatták, több mint fél tucat díja, kitüntetése, tiszteleti tagsága jelzi, hogy nem csupán a szûkebb tudományterületét mûvelte, de vezetôi, szakmai közéleti tevékenysége is elismerésre méltónak bizonyult. Úgy vélem, mindezek ellenére is érdemes életének újabb kerek évfordulóján a teljesség igénye, így az egyes életrajzi adatok felsorolása nélkül áttekinteni, mit köszönhet Valter Ilonának a magyar régészet, az építészet- és mû vészet történet, sôt a történettudomány egésze. Ez az áttekintés szubjektív lesz, más nem is lehet, hiszen e sorok írója hosszú idôn át munka-, sôt szobatársa is volt az ünnepeltnek az egykori Országos Mûemléki Felügye lôség budai palotájában. Ez az idôszak már inkább az intézmény Tudományos Osztálya történetének második jelentôs korszaka volt az elsô, Entz Géza osztályvezetôi munkája fémjelezte fénykorról e folyóirat a jeles mûvészettörténész emlékének szentelt idei 3. számában épp Valter Ilona emlékezett meg. Érdemes itt a fiatalabb kutatógenerációkhoz tartozók figyelmét felhívni arra, hogy bár korántsem idealizálandó az 1957-ben létrehozott hazai mûemlékvédelmi szervezet közel négy évtizedes mûködése de nem is érdemel felületes szakmai kritikát. Az építési-kivitelezési munkák elsôd le gessége, az építésztervezôk meghatározó szerepe hosszú ideig ugyan csak leletmentésekre, részleges feltárásokra adott lehetôséget számos esetben csupán kifejezetten alkalmazott, azaz az adott mûemlék helyreállításához feltétlenül szükséges kutatásokra volt mód, de az egyes emlékekrôl, templomokról, világi épületekrôl még így is hatalmas új ismeretanyag gyûlt ekkor össze. Szinte az utóbbi évtizedek nagyberuházásait meg elôzô ásatási munkákkal állítható mindez párhuzamba, ahol a néhol túlzott mértékû, de elkerülhetetlen humuszolás, azaz a felsô földrétegek gépi elhordása ellenére hihetetlen gazdagságban kerültek napvilágra az elmúlt évszázadok-évezredek tárgyi emlékei. A Valter Ilona munkatársaiként pályájukat a Felügyelôségen kezdô ifjú régészek és mûvészettörténészek az ünnepelt megfogalmazásával élve a magyarországi mûem lékek színe-virága vizsgálatát végezhették el, s eredményeik nélkül aligha születhettek volna meg a hazai építészet tör- 343

2 ténetének újabb összefoglalásai. Arról sem szabad emellett elfelejtkezni, hogy fôleg a romemlékek esetében már kezdettôl fogva kiterjedt ásatásokra is lehetôség nyílt, s bár az elsô évtizedekben alig került sor komplex feltárásokra a régész ásott, a mûtörténész vagy építész végezte a falkutatást, s e munkafázisok ritkán kapcsolódtak össze, az 1960-as évektôl kialakult lelkes szakmai közösség munkájának eredményeit ma is gyakran forgatott közlemények sora ôrzi. Ebben a közegben bontakozott ki azután Valter Ilona szakmai pályafutása, de nem épp lényegtelen elôzmények után. Szakdolgozatát, majd doktori disszertációját ugyanis még egy, a mûemlékvédelemtôl kissé távo labb esô témából, északkelet-magyarországi szülôföldje tágabb környéke középkori településtörténetébôl írta ennek tudománytörténeti jelentôségét öt évvel ezelôtti köszöntôjében Jankovich-Bésán Dénes már részletesen méltatta, s elsô munkahelye is az ország másik végén fekvô Göcseji Múzeum volt. Zala megye elsô régészeként azonban már ekkor találkozott az ezen a vidéken nagy számban álló, téglából épített, jellegzetes Árpád-kori falusi templomokkal, amelyek késôbb kutatói munkássága egyik megha tározó témáját szolgáltatták. Saját nyilvántartása szerint ezt követôen több mint 30 ilyen egyházi emlék vizsgálatát végezte el Zala mellett Vas és Somogy megye területén is. Érdeklôdése azonban az egész történeti Nyugat-Dunántúlra kiterjedt, s munkájának különösen látványos eredménye volt az 1985-ben Kismartonban kiadott, német nyelvû összefoglaló kötete. Még jelentôsebb a kandidátusi disszertációján alapuló, 2004-ben napvilágot látott második könyve, amely máig példaértékû az ország más területeinek középkori egyházi emlékeivel, egyházi topográfiával foglalkozó örvendetes módon egyre gyarapodó számú kutatók számára. Úgy vélem, mára már mindkét monográfia beépült a témakör közép-európai kutatásába is, e téren mindenképp biztosítva az ünnepelt nemzetközi elismertségét. Annak idején közismert volt, hogy az Országos Mûemléki Felügyelôség kutatói bôségesen el voltak látva feladattal arról azonban még a legendárium sem szól, hogy bárki is visszautasított volna egy-egy munkát! Sôt, inkább túlzottan vonzó volt a feltárásokban rejlô lehetôség, s így nem a ve zetôk nek kellett feszített tempót diktálni, túlterhelni egy-egy régészt vagy mûvé szettörténészt megtették azt ôk maguk. Tény, hogy adott esetben minden feladatot el kellett vállalnia egy-egy kutatónak, ez azonban korántsem jelentette azt, hogy nem volt mód a specializálódásra. Épp Valter Ilona munkássága példa erre ha valakinek kialakult egy határozott szakmai érdeklôdése, kiváló lehetôséget találhatott ennek érvényesítésére a terepmunka, így a régészeti kutatások terén is. Valószínû, hogy amikor a Felü gyelô ség ifjú munkatársaként 1964-ben hozzáfogott a bélapátfalvai cisztercita kolostor ásatásához, még nem sejtette, hogy néhány évtized múlva ô lesz a hazai kolostorrégészet legjelentôsebb képviselôje. Az sem biztos, hogy azért vállalkozott ezt követôen egyetlen ilyen jellegû munkájaként a szerencsi várkastély vizsgálatára, mert ott remélte megtalálni az írott forrásokból ismert bencés kolostort. Pásztó egymást váltó bencés és cisztercita épületmaradványainak, majd azzal részben párhuzamosan Szentgotthárd cisztercita és Boldva bencés kolostorainak régészeti kutatása azonban már egy kifejezett szakmai koncepciót jelez, mely ezután mindvégig meghatározta aktív régészeti tevékenységét. Ezt követôen Zsámbék premontrei prépostságának és a jáki bencés apátsági templom környezetének ásatását végezte, hogy a koronát az elsô hazai cisztercita monostor, a mai Bátaszék központjában található Cikádor feltárásával tegye fel erre a látványos, a hazai mûemlékek emblema tikus példáit is magába foglaló sorozatra. Eddigi munkássága alapján egyértelmû, hogy a felsoroltak közül elsôsorban a cisztercita kolostorok álltak Valter Ilona érdeklôdésének elôterében. Mind a négy, általa álta lában több éven keresztül kutatott épületegyüttesrôl részletes számos alkalommal idegen nyelvû beszámolót jelentetett meg, nem szólva a rend építészetére vonatkozó áttekintéseirôl, konferenciákon elhangzott elôadásairól. Egy összefoglaló, nagy monográfiát azonban még joggal vár tôle a szaktudomány s ugyanígy remélhetô a Boldva, Zsámbék vagy Ják ásatásain eltöltött hosszú hónapok kutatásainak további alapvetô tanulmányokban való közzététele is. Itt kell utalnom arra, hogy az egykori Felügyelôség kutatóinak terepmunkával 344

3 való mint említettem, sokszor önkéntes túlterhelése elkerülhetetlenül azzal járt, hogy sok esetben nem született meg a feltárást lezáró tudományos igényû feldolgozás. A jelen köszöntô címzettje azonban példa arra, hogy itt is voltak kivételek publikációinak imponáló listája jelzi, hogy nem volt szinte egyetlen olyan feltárása sem, melynek legalább legfontosabb eredményeit ne tette volna közzé. Kutatómunkájának számos színtere között kiemelkedô helyet foglal el Pásztó. A Zagyva-menti várossal az itt állt kolostor említett feltárása kapcsán került elôször kapcsolatba, hogy azután további emlékek sorát tárja fel, és mûködjön közre bemutatásukban. Közülük számára talán a legfontosabb az országosan is ritkaságnak számító iskolamesteri ház és annak külsô-belsô rekonstrukciója jelezve, hogy messze nem csupán a templomok, egyházi emlékek régészének tekintette magát. Meggyôzôdése volt az is, hogy a mûemlékvédelem nem öncélú, hanem a helyi közösséget is szolgáló tevékenység kell, hogy legyen ennek sikerét itt mi sem jelzi jobban, mint hogy a város 1994-ben díszpolgárának választotta. Bár a középkori Pásztóról, s ezzel kapcsolatban a korszak más, hasonló mezôvárosairól írott dolgozatainak száma meghaladja a tízet, biztos vagyok benne, hogy további cél ki tûzései között elsô helyen szerepel kedvelt városa történeti monográfiájának megírása. E három, szakmai pályáját alapvetôen meghatározó fô kutatási irány mellett széleskörû érdeklôdése bizonyítékaiként már csupán felsorolni tudom azokat a legfontosabb területeket, ahol ugyancsak maradandót alkotott. Az iparrégészet (a csatári kovács-, a pásztói üvegmûhely, az ôri szent péteri tég laégetô), az ötvösség (a balatonfüredi körmeneti kereszt), a kora újkori viselettörténet kutatása (a boldvai kislánysír legutóbbi közzététele) egyaránt forrásmunkaként hasznosíthatja számos, szinte melléktermékként született közleményét. Végül persze az sem maradhat említés nélkül, hogy nem csupán a Nyugat-Dunántúlon és a szerzetesrendek kolostoraiban vizsgálta a középkori falvak és mezôvárosok legfontosabb épületeit, a plébániatemplomokat. Talán még saját maga sem számolta össze, hogy Ácstól Mátra szôlôsön és Gyöngyösön át Tornaszent andrásig hány kisebb-nagyobb egyház történetének felderítésében mûködött közre. Emberi, kutatói tulajdonságai közül itt most csak közvetlenségét, segítôkészségét és a fiatalokkal való ideális kapcsolatát emelném ki. Ezek bizonyára hozzásegítik ahhoz, hogy még sokáig aktív, alkotó tagja legyen kedvelt korszakát, a magyar középkort kutató szakemberek közösségének. Ehhez kívánok egykori munkatársai nevében is sok erôt, örömet, munkakedvet és egészséget! Valter Ilona publikációi ( )* Feld István A vasboldogasszonyi r. k. templom kutatása. Zalai Múzeum, A középkori magyar ciszterci monostorok alaprajzi és építészeti sajátosságai. A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában. Szerk. Guitman Barnabás. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Dercsényi Dezsô mûvészettörténész. Mûemlékvédelem, Rómer Ferenc Flóris ( ). In: Rómer Flóris: A Bakony természetrajzi és régészeti vázlat. [reprint] Döbrönte, Bakonyalja Baráti Egyesület, I XI. Bemutatjuk a Mûemlékvédelem címû folyóiratot. Transsylvania Nostra, 5, 2011, Juszuf elment. Örökség, 14, 2011, Pamer Nóra ( ). Mûemlékvédelem, századi, késô reneszánsz öltözetû leányka sírja Boldván. Archaeologiai Értesítô, K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai. Pécs, Publikon Kiadó, Mûemlékvédelem, Entz Géza az Országos Mûemléki Felügyelôség Tudományos Osztályának élén ( ). Mûemlékvédelem, * A 2008 elôtti írásainak bibliográfiáját ld.: Bardoly István: Valter Ilona publikációinak bibliográfiája ( ). Mûemlékvédelem,

4 A Mûemlékvédelem rendszeresen szeretne teret adni a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ vagyonkezelésében lévô, állami tulajdonú épített örökség, kiemelt mûemlékek, mûemlékegyüttesek, mûemléki értékek és régészeti lelôhelyek, berendezések, gyûjtemények történetével, kutatásával, helyreállításával, hasznosításával kapcsolatos közleményeknek. E sorozat a siroki várról, a majki kamalduli remeteségrôl, az edelényi L Huillier Coburg-kastélyról, illetve a történeti kertekrôl szóló írásokkal veszi kezdetét. Reményeink szerint jövôre, nagyobb teret szentelhetünk a fertôdi Esterházy-kastély felújításával, restaurálásával kapcsolatos munkák bemutatásának. (Szerk.) Albert Tamás Dienes Péter Sárossy Péter A SIROKI VÁR HELYREÁLLÍTÁSA FÉL ÉVSZÁZAD TÁVLATÁBAN A siroki alsóvár helyreállítása az egykori Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága (NG, utóda: Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Forster Központ) VÉGVÁRAK VILÁGA. Sirok, Barlangvár turisztikai központ (ÉMOP-2.1.1/B-2f ) címû pályázata keretében valósult meg. (1. kép) A szeptember 6-tól szeptember 30-ig tartó projekt komplex feladatokat foglalt magában: projektelemei között az alsóvár helyreállítási feladatain kívül vállalta a vár tágabb környezetének rendezését, illetve a Petôfi Sándor u. 11. sz. alatt található tájház funkcióinak bôvítését is. Némileg meglepô talán a XIX. század közepén épült, de végleges formáját csak a XX. század elején elnyerô tájház szerepeltetése a projektben: logisztikai szempontból ugyanakkor hasznos, a helyiek részérôl jelentkezô igények szempontjából pedig jogos és érthetô volt, hogy néhány, az üzemeltetéssel kapcsolatos funkció ne (csak) a szûkös alsóvárban kapjon helyet, illetve más, olyan egységek is megjelenhessenek, amelyek a látogatói élményt és természetesen a községet magát is gazdagítják. Mindezek figyelembevételével került sor a tájház telkén egy faszerkezetû csûr, és egy játszótér tervezésére és megvalósítására, 1 magában a tájházban pedig egy információs pont létrehozására. (2. kép) A telken a meglévô oldalhatárra épített tájház és annak bôvítmény melléképülete mögött az utcára merôleges gerinccel, befordítva épült fel a rendezvények helyszínéül szolgáló csûr. Buzás Miklós (Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum) tervezô számára mintaként a XIX XX. század fordulóján épített egyszerû favázas csûrök szolgáltak, melyek jellemzôje a nyitott szekér áthajtó és az épület irányában bôvített alaprajz. A mai funkció rendezvénytér, közös- 1. A siroki vár a helyreállítás után, Albert Tamás felvétele 2. A siroki tájház csûrje, Dienes Péter felvétele 346

5 ségi tér miatt a nyitott áthajtók fix üve gezésû nyílászárókat kaptak, zárt szélmentes belsô teret hozva létre, amely egy elôtér helyiségbôl érhetô el. Az épület befoglaló méretei 7,40 15,20 m. A fô tömeg az egyterû közösségi helyiség, torokgerendás fedélszerkezettel zárva. Ezt az egyszerû tömeget az utca felé egészíti ki, a félnyereg síkját kissé megtörve, két, alacsonyabb tér: az elôtér és egy raktárhelyiség. A közösségi tér 77 m 2 alapterületû. Az épület szerkezetei és anyaghasználata: a szükséges minimális méretekkel rendelkezô monolit beton sávalap, 50 cm magas homogén terméskô lábazati fal, cm keresztmetszettel dolgozó tölgyfa váz a hosszoldalon 7 (3 1 3) közzel, a keresztoldalon 3+1 oszlopközzel. A tölgyfa oszlopok felülete bárdolt és kialakított keresztmetszete képes fogadni a felezett keményfa rön kök bôl kialakított, zsilipelt falat. A belsô oldalon deszkaburkolat került a tölgyoszlopok második, belsô hornyába. A fedélszerkezet hagyományos torokgerendás, födém nincsen. A fedés bontott hornyolt cserépfedés, egy sor bevilágító cseréppel. Az ajtók egyszerû fenyôdeszkából készültek tölgykerettel, pipapánttal, míg az áthajtó fix üvegezéssel került lezárásra, a kert oldalán léckaput imitáló árnyékolóval. A padlóburkolatokat tekintve a külsô térben az épület körül terméskô járdaburkolat, míg az épületben bontott téglaburkolat került szárazon lerakásra. A csûr mögött került kiépítésre a fa elemeket tartalmazó közhasználatú játszótér, mely háromtornyos mászóvárból csúszdával, függôhíddal, lépcsôvel, kéttornyos játszóvárból, libikókából és hintából áll. A projekt tájházhoz kapcsolódó részét képezte egy turisztikai információs pont kialakítása, valamint a Forster Központ itt meglévô vendégszobáinak berendezése is. Az alsóvár környezete esetében kiváló adottságként lehetett számolni azzal a gyönyörû kilátással, amely a mintegy 300 m magas riolittufa sziklahegyrôl a Tarna völgyére nyílik. Ez önmagában is indokolta, hogy a látogatónak a páratlan természetélményben élvezhetôbb és biztonságosabb keretek között lehessen része: így került sor egy sétány kialakítására a vár körül, e sétányon és a várnyeregben pedig ülôpadok elhelyezésére. A vár alatti parkoló és a felvezetô út találkozásához egy faszerkezetû völgykapu épült, jelezve a látogató számára, hogy jó úton indul a vár felé. A kapuépítményben információ, illetve ajándéktárgy üzlet, az akadálymentes megközelítést segítô robogók tárhelye és hulladéktároló kapott helyet. Az alsóvár mûemléki helyreállításának irányait tulajdonképpen már az 1960-as évek közepén meginduló elsô régészeti feltárások kijelölték. E feltárás kezdetének közeledô 50. évfordulója talán jó alkalom arra, hogy újraolvassuk Kovács Béla régész évben végzett feltárásáról szóló ásatási jelentését, már csak azért is, hogy az ásatás folyamatán túl képet nyerjünk az akkor rendelkezésre álló anyagi feltételekrôl: Az Országos Mûemléki Felügyelôség távlati terveiben szerepelt a siroki vár feltárása és részleges helyreállítása is. Eldöntetlen volt, hogy a munkát mikor kezdik meg, hiszen az ilyen jellegû munkák nagy száma nehéz feladatokat ró a Felügyelôségre. A Dobó István Vármúzeum vállalta azt, hogy régész munkaerôt és költségvetésében évente egy bizonyos összeget biztosít erre a munkára. [ ] A munka megkezdése után kiderült, hogy célszerû lenne nagyobb öszszegeket felhasználni, mert így részben a feltárási munkákat gyorsítanánk meg. Részben pedig azért, hogy a nem kis számú látogatóknak már rövidebb idô alatt nagyobb élményt tudunk nyújtani a feltárt részek bemutatásával. Segítségünkre sietett Sirok község tanácsa, aki 1965-ben Ft öszszeget adott a vár feltárására ban a községi tanács és a Pétervásári Járási Tanács közremûködésével elértük, hogy Heves megye Tanácsa még Ft póthitelt biztosított a Dobó István Vármúzeum költségvetésében a feltárásra. Az Országos Mûemléki Felügyelôség 1966-ban Ft összeget adott a munkára és így mindöszszesen a két esztendô alatt Ft-ot fordíthattunk a feltárásra. Az Országos Mûemléki Felü gye lô ség gel egyetértésben olyan helyen kezdtük a kutatást, ahol elô reláthatólag nem kerülhetnek elô azonnali konzerválásra szoruló falmaradványok; elsô sorban tehát a sziklába vágott földalatti járatokban és az alsó vár területén. A két ásatás ideje alatt az alsó várat az ÉK-i sarokbástya kivételével teljesen feltártuk, kitisztítottuk a felsô vár alatt húzódó, sziklába vágott folyosók tekintélyes részét és a vár 347

6 3. Az alsóvár keleti része a feltárás után, Kovács Béla felvétele kútjának feltárásában a 20 m mélységig jutottunk. 2 (3. kép) A feltárás eredményei között a jelentés említi a gyalogkapu belsô terét, a kutat és környékét, az istállót, a nagykapu (ez a felvonóhidas kapu) belsô részét, egy szemestakarmány tartására alkalmas vermet és faházak gerendáinak fészkeit is. 3 Érdekes még a jelentés vége is, amely szakszerûen vázolja fel a folytatás menetét, azt az állapotot, melyet valójában 2012-re sikerült megvalósítani: A feltárást úgy kell folytatni, hogy elsôsorban a sánc és árokrendszert tárjuk fel, majd ha az alsó vár állagvédelmi munkái megkezdôdnek, hozzá lehet kezdeni a felsô vár feltárásához is. Ezt a munkát csak ekkor lehet végezni, mert a felsô várban már olyan falrészek elôkerülése várható, melynek azonnali védelme szükségessé válhat. 4 A régészeti munka egyébként ban, majd ben a várat övezô, sziklába vágott árokrendszer helyenként 6 7 méter magas feltöltésének kitakarításával folytatódott, illetve zárult le. 5 Az alsó várban lévô részben feltárt kutat ideiglenesen szinte minden esztendôben lefedtük, de a várat látogatók a lefedést mindig megrongálták. Ezért most betonvasból öszszehegesztett rácsszerkezettel fedtük le a kút száját, amely remél he tôleg a végleges megoldásig biztonságot fog nyújtani. [...] A végzett munka során nagyon kevés ér tékelhetô megfigyelést tettünk. 6 A Kovács Béla általi ásatások ered ményei rôl a vár területén folytatott legújabb kutatások is beszámolnak: között a teljes alsóvár és az alsóvár északi falának a környezete is feltárásra került. Az alsóvár déli részén egy kôbôl épített istálló, az északi részen pedig cölöpházak nyomai, valamint gabonás-vermek kerültek felszínre, továbbá megtörtént a fentebb említett kút feltárása is. 7 Az alsóvárban talált objektumok hódoltságkori meglétét megerôsítik a források is november 6-án készült összeírás az I. Lipót csapatai által birtokba vett várban, amelynek egyes tételei között szerepel két az alsó várban kôbôl épült istálló, egy fából készült istálló, egy élô kút az alsó várban, két eszköz a tárolandó búza számára és 13 faház is. 8 A vár sorsával ezután egy 1978-ban készített programterv foglalkozott: e terv kiemeli a tufás kôzet és falazat rossz állapotát, az állagvédelem mûszaki nehézségeit, költségeit, az út hiányát és az üzemeltetés kérdését. 9 A terv summás megállapítással zárul: Fentiek alapján nem javasoljuk, hogy az OMF jelenleg foglalkozzon a helyreállítással tól 1998-ig, Albert Tamás (ÁMRK) tervei alapján, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság három ütemben végezte a vár veszélyelhárítási munkáit. Ennek elsô, látványos eleme a fentebb említett kút valójában ciszterna biztonságos befedése volt. Kivitelezését a szabálytalan üreg szájánál térben csavarodó konstrukció rajzai mellett egy makett is segítette. A ciszterna száját befedô gerendák máig jól megfelelnek elsôdleges, védelmi funkciójuknak amelynek szükségességét már a fentebb idézett, évi ásatási jelentés is jelezte ugyanakkor az esetlegesen egymásra omló, rusztikus faelemek hatásosan érzékeltetik a vár évszázados pusztulásának szomorú folyamatát, amelyrôl talán Bél Mátyás beszámolója adja a legérzékletesebb képet 1735-bôl: Kiemelkedô gerincen fekszik a hegyek közt, Egertôl két mérföld távolságra nyugatra, úgyhogy tévedés lehet, amikor csak egy mérföldes távolságot mond a Topografia Hungarica szerzôje. Nem lehet tudni mikor épült. A Nyáryak birtokolták, s miután tôlük átháramlott, manapság Orczy István birtokában van. Máskor, a minapi Rákóczi-féle felkelés idején néhány magyar gyalogos mentsvára volt. De miután kiûzték ôket, bukásukkal együtt a vár épülete is pusztulni kezdett. Ugyanis a tanácsos 348

7 4. Egy lôrés helyreállítási terve. Albert Tamás, 1997 munkákat a tulajdonosok elhanyagolták, s csak a puszta kôfalak maradtak meg. 11 Az közötti állagvédelmi munkák további részeként a magasan álló falak falkorona-védelme készült el, valamint biztonságosabb feljáró a felsôvárba, továbbá a pusztuló sziklafelszín repedéseinek kiinjektálása is megtörtént. Szakmai csemegének számított a XVI. századi lô rések helyreállítása. Kisebb-nagyobb kiegészítésüket fotókon jelölt rajztechnikával, a kivitelezô mesterek számára jól át te kint hetô módon adta meg a tervezô. (4. kép) Az alsóvár teljes helyreállítása a Széchenyi Program keretei között vált lehetségessé, mikor turisztikai fejlesztési terve belekerült a es Várprogramba. Ennek részeként készült el végig a felvezetô út, a víz, csatorna és elektromos hálózat kiépítésével. E földmunkákat régészeti megfigyelés, illetve a vár csatlakozásánál feltárás is kísérte (Fülöp András, 2003). 12 Az elôzetes kutatásokon alapuló, év végétôl körvonalazódó program Albert Tamás terve zô, Lakatos István, siroki polgármester, 13 Somody Zoltán (Kincstári Vagyoni Izgatóság Heves Megyei Kirendeltsége) és Dörgô Erzsébet mûemléki területi felügyelô részvételével alakult ki 2003 áprilisában. Az errôl készített emlékeztetô elôzményeként bekerült az alsóvár helyreállítási tervébe is (2004)

8 Az emlékeztetôben általános szempontként a vár mint turisztikai célpont szerepelt, látványosságainak kiemelésével és fejlesztésével, ugyanakkor rom jellegének megtartásával. Igényként felmerült továbbá több fedett, zárt tér építése is, köztük egy nagyobb, a helytörténeti kiállításnak helyet adó épülettel, amelyhez a déli várfalnál feltárt hosszú istállóépület tömegének újraépítése vált szükségessé. További látványos, és a kutatási eredményekkel is egyezô elemeket jelentett e tervben két kilátóterasz létesítése az északkeleti és délnyugati bástyák közbensô födémeinek meglévô gerendafészkek alapján való rekonstruálásával, 15 továbbá az északnyugati bástya 1562 körüli 16 felvonóhidas kapujának a rekonstrukciós terve is, amely elôtt sziklába vágott farkasverem is volt. A helyreállítás tervezett elemei tehát a hiteles eredeti tömegeket, formákat voltak hivatva követni, amelyek a látogató számára elôsegítik az eredeti használat, illetve a tér- és tömegarányok értelmezését. Már ebben a tervezési fázisban szó esett ugyanakkor 2 3 kézmûves bemutató mûhely létrehozásáról is. (5. kép) 5. Az alsóvár összképe a helyreállítás elôtt, Báthory Gábor felvétele A 2004 évi tervrôl tehát általánosságban elmondható, hogy egyes nagyszabású, teljes kiépítést vizionáló elvárásokkal szemben az eredeti romkarakter megtartása mellett foglalt állást. Az állagvédelem, vagy mai, újabb használati igényeknek megfelelô hozzátételt mai formavilággal, anyaghasználattal megkülönböztetve tervezte. E terv 2006-ban kapott építési engedélyt. 17 A kivitelezés azonban csak 2009 után vált lehetségessé, mikor a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága által kidolgozott projekt 18 kedvezô elbírálásra került. A Támogatási Szerzôdés aláírása (2010. április 16.) után, a projekt megvalósítása szeptember 6-án módosított kiviteli terv alapján 19 kezdôdött, forint összköltséggel. 20 Az alsóvár helyreállítása az alábbi részeket érintette: Az északnyugati bástyában kialakított, felvonóhidas kapu megépítésével a korábbi rendezetlen forgalom helyett egyetlen, zárható bejárat készült. A meglévô részadatok alapján fô méreteiben hitelesen volt rekonstruálható a kapu nyílása, a felvonóhíd és környezete, a farkasverem. Ehhez szükséges volt az északi fal nagy kiomlásának pótlása, az északi várfalban lévô harmadik lôrés jelzésével. A kapu záródása felett az említett feliratos tábla analógiák alapján készült. A korábbi állagvédelmi munkák során, - magasabb költsége miatt - mindig elmaradt a kváderes falazatok alsó sávjának helyreállítása. E kiomlások pótlása, a környezô falszövet jellegéhez, kôméretéhez, felületéhez igazodva készült el, az alkalmilag megnyitott siroki kôbánya andezit tufa anyagából. A sziklafal mellett meglévô kiomlásnál (ún. gyalogkapu) a fal visszaépítésével a vár zárhatóvá vált. Itt készült egy új, a felsôvárba vezetô falépcsô. Ezáltal szabaddá vált az alsó sziklaüreg (kamra) bejárata. A helyreállítás során több fedett és zárt tér jött létre. Elkészült a már többször említett istállóépület tömegének rekonstrukciója aszimmetrikus nyeregtetôvel. Ennek keleti oldalán galériás kiállítótér, iroda, raktártér és WCcsoport került kialakításra, míg a nyugati egyharmada ún. esôtetô, fedett pihenôtér funkciót kapott. Az északi oldalon csak a minimálisan szükséges falkorona védelem készül, felette bevilágító sávval. A belsô terek másodlagos bevilágítása és betekintés a gyilokjáró felôl van. A kapu közelében lévô 350

9 gabona-verem lefedésével kis pénztárfülke került kialakításra, amely az eredeti használat bemutatását sem zavarja. A fenti beépítésekkel az udvar használata és közlekedési rendje a korábbinál tagoltabb, rendezettebb lett, lényegében az eredeti használatnak megfelelôen. Az északi falhoz csatlakozó, egyszerûbb faszerkezetû épületsor e terv keretében az udvar burkolatában volt jelezve. Itt pihenô terület jött létre padokkal, asztalokkal. A használati igények bôvülése esetén, késôbbi ütemben e terület rekonstrukciós jellegû beépítése is lehetséges. Az udvar középsô területén, két csoportban szárazságtûrô, alacsony cserjék telepítését terveztük. Ami a kilátó teraszokat, azaz az északkeleti és a délnyugati bástyát illeti, mint arról már szó esett, ezek eredetileg belsô fafödémes kialakításúak voltak. Rekonstrukciójuk a meglévô gerendafészkek alapján hitelesen volt megoldható. Komolyabb falkiegészítés csak az északkeleti bástya szik la kép zôdmény hez kapcsolódó szakaszán volt szükséges. További felfalazás csak a biztonságos mellvéd adta magasságig lett tervezve, a jelenlegi szabálytalan, romkontúr megtartásával. A délnyugati bástyánál az alsó tér használata, megvilágítása miatt a födém-borítás a középsô területen nem készült el. Az északkeleti bástyánál, ezzel szemben az alsó tér zárható módon került kialakításra. Az ide levezetô lépcsô és egy faszerkezetû fal lenyomata is ilyen jellegû korábbi használatra utalt. A korábbi veszélyelhárítási munkák a falszerkezetek javítása és kiegészítése tekintetében ma is kielégítô eredményt hoztak. E munkák utolsó része pénzhiány miatt azonban máig nem készült el. A helyreállítás következô ütemeként a felsôvár déli falának helyreállítását és tervezett magasítását el kell végezni. Kevésbé volt eredményes a szabad sziklafelszín stabilizálására tett kísérlet, a repedések injektálása. A felsôvár sziklatömbje az utóbbi évek folyamán jelentôsen pusztult, nagyobb tömbök leválása volt tapasztalható. Legkritikusabb ebbôl a szempontból a felsôvár délnyugati sarkán jól kirajzolódó, mintegy m 3 -es tömb helyzete, az ezt tartó alsóbb rétegek mállása miatt. Jelen helyreállítási program részeként a kritikus délnyugati sziklatömb megtámasztása is megoldódott a déli várfal támpillér-szerû magasításával, kiegészítésével. 6 A siroki helytörténeti kiállítás megnyitója, Sárossy Péter felvétele A siroki projekt kapcsán eddig még nem esett szó a várban megvalósított kiállításról. Az ehhez kapcsolódó feladatok több elemet foglaltak magukban: a kiállítás megtervezését és építését, egy rövidfilm elkészítését és egy úgynevezett online-régészeti tér létrehozását. Mindezen feladatok elvégzését a kiírás alapján a Narmer Bt. nyerte el. Ugyanakkor szükséges volt a kiállítás tudományos háttéranyagának létrehozása, a meglévô kiállítási tervezet pontosítása és bôvítése, valamint a részletes kiállítási terv elkészítése is. E feladatokat B. Szabó János történész végezte el (2011). A siroki várat illetô írott és képi források felkutatása, rendszerezése, valamint az egri Dobó István Múzeumban ôrzött, siroki várhoz kapcsolódó régészeti anyag átvizsgálása és válogatása után pontosan meg lehetett határozni, hogy a helytörténeti kiállításban elsôdlegesen megjelenített kor a török hódoltság kora lesz: a siroki alsóvár régészeti anyagának jelentôs része ugyanis e korhoz kötôdik, 21 és a Sirokhoz kapcsolódó írott források (két XVII. századi oszmán zsoldlajstrom és a már említett, vár állapotáról 1687-ben felvett leltár) alapján is a leghitelesebben az oszmán hódoltság korát lehetett megjeleníteni. Bár Sirok esetében természetesen olyan erôsségrôl volt szó e századokban (is), amely elsôsorban katonai célt szolgált, a kiállítás mégis inkább a hódoltságkori mindennapokra helyezte a hangsúlyt. E koncepcionális választást indokolták az említett ásatási leleteken kívül az írott források, valamint az a remény is, hogy a látogató részérôl talán inkább érdeklôdésre tart számot ez a ritkán bemutatott téma, mint egy másik végvár Eger árnyékában. 351

10 A részletes berendezési leírásban tételesen, a kiállításban tervezett hely alapján kerültek felsorolásra azok az ásatási leletek, amelyeket a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága haszonkölcsön formában kért ki az egri Dobó István Vármúzeumból. Közülük a kiállítási épület földszintjén a XVI XVII. századi leletek (bögre, kályhaszem, fôzôedény, vászonfazék töredékek), illetve a török kávézási és dohányzási szokásokhoz kapcsolható tárgyak (porcelán csészetöredékek és pipák), a galérián pedig a korábbi évszázadok leletanyaga (pénzérmék Luxemburgi Zsigmond, Corvin Mátyás és I. Miksa magyar király, és Zsigmond lengyel király korából, nyílhegy és kopjatöredék, puskagolyók, sarkantyú, illetve kályhacsempe töredékek, csontlemezek, 22 csontból készült napórák, feszítôzabla stb.) kapott helyet. A földszinten három enteriôr mutatja be a török kor mindennapjait egy konyha, egy lakóhelyiség és egy hadi felszerelésekkel berendezett térrész megjelenítésével. Mind a földszinten, mind a galérián tablókon jelenik meg az egyes történelmi korok rövid bemutatása A vár történetének elsô évszázadai, Sirok az oszmán hódoltság határán, Sirok, mint oszmán végvár, és A siroki vár végnapjai címmel. A galérián láthatóak a vár korabeli ábrázolásai és a rekonstrukciós elképzelések tablói is. (6. kép) A kiállítási épület fedett elôcsarnokában kapott helyet a már említett két, kiállítási tematikához szintén kapcsolódó projektelem: egyrészt a rövidfilm, amely a török katonák hétköznapjait (mindennapi élet a várban, étkezési szokások, vallási élet, szabadidô stb.) mutatja be hagyományôrzôk segítségével, 23 másrészt érintôképernyôs számítógép konzolon a virtuális régészeti tér, amely egy folyamatosan bôvíthetô honlap, 24 Török erôdítmények a mai Magyarország területén címmel, s amely a török várrendszert és ennek mai, tényleges maradványait gyûjti össze a szakemberek és a nagyközönség számára. A várban lévô kiállítást további látványosságok egészítik ki: A várudvarban kovács mûhely került kialakításra, ehhez szerszámkészlet (fújtató, fogók, kalapácsok, üllô, szerszámtároló láda stb.) is tartozik. Egy kordé szolgál fazekas elárusítóhelyként a várudvarban, 25 a délnyugati bástyában pedig kôfaragómûhely kapott helyet. A Forster Központ jövôbeli tervei között szerepel ezek életszerû bemutatása. Eredetileg is alárendelt gazdasági funkciót töltött be az a gyalogkapunál lévô sziklaüreg, ahol most egy jászol jelenik meg szalmabálákkal és re kesztô deszkákkal. Mindezeken kívül újraöntött lôfegyverek is készültek az 1687-ben felvett várleltár alapján: 2 db szakállas puska (az egyik mûködô, az északkeleti bástyában) és egy 300 kg-os tarack is. Készültek továbbá felpróbálható, és a leendô mesterek öltözetéül szolgáló századi ruhák (kovács, vándor fazekas, kôfaragó stb.) is. Végül a vár birtokosainak címeres zászlói (Aba nemzetség, Anjou Károly Róbert, Tari család, Kompolti család, Országh család, Nyáry család, oszmán-török hadizászló, I. Lipót császár és király hadizászlója, II. Rákóczi Ferenc hadizászlója) jelennek meg a várfalakon a bástyákon és a felvezetô út mentén. Összegzésül elmondható, hogy a megvalósult helyreállítás és kiállítás egyik próbája lehet a mai használati, turisztikai attrakciót kívánó funkció és a mûemlékvédelmi szakmai elvárások közti egyensúlyt keresô építészeti megoldásoknak egy várrom esetében, ahol egyik szándék sem lehet életképes a másik rovására. Mûemléki cél volt az eredeti életmód és használat, az épített terek, térkapcsolatok bemutatása, érzékeltetése. Ebben több kompromisszumra volt szükség ott, ahol ezt a turisztikai igény, az idegen funkció indokolta. Ezzel együtt szerves része lett például az istálló épületében kialakított kiállítótérnek több eredeti részlet is. Az alsó vár helyreállítási projektjének le zárul tával új munkahelyek létesültek, és a vár turisztikai vonzereje is jelentôsen a látogatószám emelkedésében mérhetô módon növekedett. Biztosan lehet remélni, hogy Sirok a felsôvár helyreállítása után még kedveltebb célpontjává válik majd a Heves megyébe látogató, történelem iránt érdeklôdô, vagy egyszerûen csak kirándulni szere tô nagyközönségnek. Jegyzetek 1. Buzás Miklós: Sirok, Petôfi Sándor utca 11. szám alatti tájház melléképületének engedélyezési terve. Rugalmas-Szaképítô Kft, Forster Központ, volt NG Adattára, ltsz.: Ad/ Kovács Béla: Sirok. Vár. Ásatási jelentés. 1965/1966. Forster Központ, Tervtár, ltsz.: p. 352

11 3. Uo., Uo., Kovács Béla, Sirok-vár. 1967/1968. Jelentés a várban végzett feltárási munkákról Forster Központ, Tervtár, ltsz.: 25554; Kovács Béla, Sirok-vár. Összefoglaló jelentés a siroki várban 1970/1971-ben végzett munkákról. Forster Központ, Tervtár, ltsz.: Kovács 1970/1971. i. m Héczey Markó Ágnes Fülöp András: Arx Syrok. Vár a Tarna folyó fölött. Várak, Kastélyok, Templomok, 10, 2013, A forrást Fülöp András fordította magyarra, ezúton is köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a siroki kiállításhoz. A leltárra egyébként Kovács Béla hívta fel a figyelmet 1965/1966. évi ásatási jelentésében. Kovács 1965/1966. i. m M. Anda Judit: Sirok, vár. Programterv. Forster Központ, Tervtár, ltsz.: p. 10. u. o., Insidet ea jugo edito inter montes Agria milliaribus duobus remota in occidentem, ut mirum sit, cur uno tantam milliari distantiam ajat auctor Topographiae Hungaricae. Neque comperire licet, quo tempore sit excitata. Possidebatur tamen Nyariis, a quibus post devolutam tenet hodie Stephanus Orczy. Erat cum alias, tum motibus nuperis Rakoczianis peditibus nonnullis Hungaricis refugio. Qui tamen postquam ejecti sunt, cum casu eorum arcis etiam structura labi coepit. Consulta enim opera negligentibus eandem possessoribus, nihil nisi nudos parietes retinuit. Bél Mátyás: Heves megye ismertetése Szerk. Bán Péter. Ford.: Kondorné Látkóczki Erzsébet. Eger, A szövegben Michael Bombardius Topographia Magni Regni Hungariae címû mûvérôl van szó. Uo.,. 223.: 149. jegyzet. 12. E kutatás elsôdleges feladata az út nyomvonalának feltárása volt, de feltárások folytak a felsôvárban és az alsóvárban is. A mostani mûemléki felújítást közelebbrôl érintô, alsó várban végzett kutatás eredményei között meg kell említeni az északnyugati bástya felvonóhidas kapujával kapcsolatos következtetéseket: A kapu elôterében korábban már feltárt, sziklába vágott teknô alakú akna ugyan sekély volt, ám figyelembe véve az egykori járószintet, egyfajta farkasveremként szolgált. Az ide felvezetô feljárót amint azt a korábbi ásató a feltárt cölöplyukakból már feltételezte fa konstrukció hordta. A kapu jelentôs lepusztultsága miatt az egykori szerkezet részletmegoldásai többféleképpen rekonstruálhatók. Az alsóvár déli részén egy kôbôl épült istálló került feltárásra. Itt a kutatás megfigyelte a déli várfalat áttörô kiöntônyílást, elôtte a lefaragott kômedencét és az északkeleti sarokban egy küszöbkövet is ban egyébként szondázó kutatás folyt a felsô várban is: ez alapján ma már tudható, hogy a felsôvár délkeleti sarkában egy kelet-nyugati irányú, alápincézett palotaszárny volt. Ezt a pincét a 16. században osztófalakkal felosztották. Az ásatás eredményei alapján szintén 16. századi a mulatónak nevezett, boltozott épület, ez a körítôfalhoz képest másodlagosan épült. F Adatok a siroki vár építéstörténetéhez. Agria, vö.: Fülöp, András Koppány, András: Building Technologies of Natural Rock Surfaces in Hungarian Castles. Castrum Bene, és 11. kép. 13. Feltétlenül meg kell említeni, hogy Lakatos István siroki polgármester úr évtizedek óta próbálta a vár megújításának álmát a valóságban is minden fórumon képviselni. 14. Albert Tamás Fülöp András Graffjódy Zsuzsa Karácsonyi Károly: Sirok, vár. Alsóvár helyreállítási terve. Állami Mûemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, december. Forster Központ, volt NG Adattára, ltsz.: Ad/ Sirokon Országh Kristóf nógrádi fôispán és országbíró ( ) idején épült a három, ma is látható sokszögû bástya (az északkeleti és a délnyugati bástya, illetve az északnyugati a felvonóhidas kapuval). Ezeknek homloksíkjait ferde falak alkotják, amelyek sarkait kváderkövekbôl álló armírozás díszíti. 16. E kapu fölé Országh Kristóf táblát helyeztetett el az alsó vár megerôsítésekor, amelyet Vályi András 1799-ben említ a siroki vár leírásánál: A falu felett, ész. és n. ny. között egy magas kôsziklán van puszta Vára, mellyet Ország Kristóf építtetett A külsô kapu felett e felülírás van: Magnificus Dominus Christophorus Ország de Gut Co. Neugrad, ac S. Rom. Caes. Mttis Pincerna. Vályi András: Magyar Országnak leirása. III. Budán, Kovács Béla Sirok ismertetésénél, a Heves megyei topográfiában említi, hogy Bél Mátyás és Rómer Flóris az 1561-es évszámot figyelte meg. Bél Mátyás már idézett Heves megyei ismertetésében errôl nem tesz említést, a hivatkozott Rómer Flóris jegyzôkönyv (XXV.) eredeti példánya lappang, csak az 1960-as években készült kijegyzések állnak rendelkezésre. Ebben az írógéppel írott szövegben éppen az 1562(1?) évszám bizonytalan: az utolsó számjegynél vagy az 1-es van 2-re javítva, vagy fordítva: Észak felé a kaputól jobbra barlang van, alagutat képez a várba, része a nyílásoknak be van falazva. A vár tele van üvegekkel, a kapun belül ülô padok, fülkék, alagutak, vésett 5 széles, 1 magas lépcsô, mély cisterna. Egy toronynak, mely a kis kapu mellett van északi falán 1562[1?] van vésve, Román tagozat. Van a kövek közt Záhnschnitt párkány is. Szegedi várban ugyanezen kövek évszám. A sziklára épített toronyban O állvány lyukak, A szikla egészen barlangokkal van átszôve. Fölötte: SIROK /Heves vm./ vár. Rómer jegyzôkönyve, XXV. MTA BTK Mûvészettörténeti Intézet, Levéltári gyûjtemény, Rómer-jegyzôkönyvek, cédula (Szabó Erzsébet). vö.: Heves megye mûemlékei. Szerk. Dercsényi Dezsô, Voit Pál. III. Budapest,

12 17. A Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulásnak, mint kérelmezônek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodája szeptember 27-én kelt határozatában (ügyiratszám: 470/0024/007/2006) adott engedélyt a készített terveknek megfelelôen a munkák elvégzésére. 18. Végvárak világa Sirok, barlangvár turisztikai központ projekt (ÉMOP2.1.1/B-2f ) Forster Központ, volt NG Adattára, ltsz.: Ad/ (Projektvezetô: Gergely Zsolt. Projektmenedzser: Báthory Gábor, Dienes Péter; Mûszaki munkatárs: Kolozsi András, Dienes Péter; pénzügyi munkatárs: Bodnár Barnabás, Kulcsárné Szabó Zsuzsa. Közbeszerzés: Dr. Brunecker Éva. Kiállítás koordinátor: Sárossy Péter. A projekt kidolgozásában nagy szerepe volt Báthory Gábor projektmenedzser lelkes munkájának. 19. Albert Tamás Örsi Károly Árvay Zsuzsa: Kiviteli dokumentáció. Sirok alsóvár és környezete helyreállítási és rendszerezési terv K.Ö.SZ. Mérnöki Projekt Iroda. Forster Központ, volt NG Adattára, ltsz.: Ad/ Az alsóvár módosított kiviteli terve 2011-ben készült: Albert Tamás Wittinger Zoltán Ráthné Tóth Ibolya, Módosított kiviteli terv. Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ, május. 20. A kivitelezést a Reneszánsz Zrt. végezte, Mazuch András irányításával. Az építômesteri és közmû munkák alvállalkozója az egri Geoteam Kft. volt. A vállalkozási szerzôdés aláírására szeptember 28-án került sor. 21. Kovács Béla 1965/1966. évi jelentésében zömében hódoltságkori leletanyagról számol be. Kovács 1965/1966. i. m. 3. Ugyanitt az évi feltárás kapcsán a tárgyi anyagról részletesebben ír: Mint már említettük, zömében hódoltságkori kerámiát találtunk: talpastálakat, zöldmázas kályhaszemeket, vászonfazekak töredékeit, de néhány díszesebb, XVI. századi többszínmázas edény töredékét is. Az elôkerült fémanyag zöme szeg, vasalás, néhány szerszám, sok patkó. Elôkerült néhány zablatöredék és egy kis mozsárágyú is, amelynek a szájperemébôl tört ki csak egy kis darab. uo., 4. Késôbbi ásatási jelentéseiben hangsúlyozza, hogy mivel a hódoltságkori járószint az eleven kôszikla volt, s e szint feltöltôdött kb. 1 méterrel, szinte alig került elô régészeti anyag. Vö.: Kovács 1967/1968. i. m., lapszám nélkül.; Kovács 1970/1971. i. m. 2. A évi ásatások folyamán is javarészt ilyen korú leletek kerültek elô az alsóvár környezetébôl. Fülöp i. m A évi ásatás során az északkeleti bástya északi oldalán húzott 2. kutatóárok északi részén egy palánk volt azonosítható, ebben került elô az a kiállításban is szereplô, XVI. századi indás csontlapocska, amely valamikor fegyver díszítôeleme lehetett. Fülöp i. m. 14. kép. 23. A film készítésében közremûködtek: B. Szabó János, Bujdosó Balázs, Egyházi Géza, Kelemen László, Sudár Balázs, Vasáros Ákos és Véner Miklós A weboldal készítôi Kassay Róbert, Kasza László, Papp Adrienn, Sudár Balázs és a WEBMARK EUROPE Kft: Joós Attila és Stix Tamás voltak. A honlap témája a török várrendszer és ennek mai, tényleges maradványai. A megjelenített idôvonal: a magyarországi hódoltság kora ( ), ehhez térképek, rajtuk elhelyezve az egyes erôdítmények kapcsolódnak. Ezeken belül épületek (a polgári élethez kapcsolódóan is, nem csak a katonai épületek) kapnak helyet. Keresés lehetséges vilájetek, szandzsákok és mai megyék szerint is. A honlap feltünteti a vonatkozó szakirodalmat is, mindezt részletes fogalomtár egészíti ki. 25. Az eredeti elképzelések szerint fazekasmûhely lett volna itt, de a kiállítás szakmai koncepciójának tovább gondolása arra a következtetésre jutott, hogy mivel az ásatási anyagban import kerámia van, ezért indokoltabb az elárusítóhely megjelenítése. Vö.: B. Szabó János: VÉGVÁRAK VILÁGA. Sirok, Barlangvár turisztikai központ (ÉMOP /B-2f ). Bemutatóhelyek kialakítási tervezete. Az eredeti kiállítási koncepció tovább gondolása. Forster Központ, volt NG Adattára, ltsz.: Ad/

13 Rácz Miklós Sárossy Péter A MAJKI KAMALDULI REMETESÉG MÛEMLÉKI FELÚJÍTÁSA A Zobori, és Majki Klastromok Szerzetes lakosival társalkodtam, láttam ékes Templomaikat, czellájokat, könyvtárokat, mesterséges tsatornáikat, ugró kúttyaikat, jeles régiségeiket, hol már mostanában mind ezeknek le rogyott néma omladékain egyedül a baglyok süvöltenek. Így írt Jankovich Miklós 1 mûgyûjtô történész 1827-ben a nemzet betses maradványi s emlékei között a majki kamalduli remeteségrôl, abban a fájdalmasan hosszú felsorolásában, amely a Régiségeknek elkövetett dúlásait, a Vandalismusnak pusztításait idézi meg az olvasónak, s amely miatt könnyei tsurdúlási meg sem szünhettek. 2 Szavai találóan fejezik ki azt a sokak által akkor és azóta is érzett ellentétet, amely Majk virágzásakori és idônkbeli állapotja 3 között feszült: a gazdag múltnak szóló csodálat hangját egyfelôl, másfelôl viszont a szomorú jelennel való számvetést is. (1. kép) A magyar mûemlékvédelem is éppen ezért figyelt kiemelten Majkra 4 a mûemlékegyüttes 1958-ban történt védetté nyilvánítása után: jól mutatja ezt a számos felhasználási javaslat és tanulmányterv, amellyel hasznosítását próbálta megoldani 1966 és 2006 között. 5 Sajnos a szakma várakozásait és erôfeszítéseit rendre felülírta a valóság. Néha egészen váratlanul és radikálisan: például, amikor 1975-ben a Nehézipari Minisztérium makrogazdasági megfontolásokból, a helyi barnakôszén-bányászat gyorsítása érdekében, ultimátumszerûen döntött az 1968-ban kijelölt, mûemléki környezet alatti védôpillér lefejtésérôl. Az ezután nyíltan egymásnak feszülô mûemlékvédelmi szempontok és népgazdasági érdekek küzdelmének legnagyobb kárvallottja természetesen maga a mûemlék lett. 6 Most jött el a pillanat, hogy sok évtized elteltével végre ki lehet mondani: megszûnni látszik ez a felemás állapot, legalábbis részben, hiszen végéhez közelednek a rendházépület, azaz a foresteria mûemléki felújításának 2012 májusában kezdett kivitelezési munkái. 7 Az Oroszlány Majkpuszta. Kamalduli Remeteség Foresteria épületének mû emléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása (száma: KDOP-2.1.1/B-2F ) címû projekt a Közép Dunántúli Operatív Program keretei között valósul meg. Ennek részletesebb ismertetése elôtt célszerûnek látszik azonban vázlatosan áttekinteni a kamalduli remeteség építéstörténetét és a késôbbi évszázadok fontosabb eseményeit, hiszen, bár a majki épületegyüttes az eredeti barokk koncepció fôbb tömegeit máig ôrzi, az évszázadok átalakításai mégis olyan markáns nyomokat hagytak rajta, amelyeket mindenképpen figyelembe kellett venni a felújítási-bemutatási koncepció kialakítá sakor. A történeti Magyarországon négy kamal duli remeteséget alapítottak a XVII. század végétôl a XVIII. század elsô harmadáig: Zoborhegy (1691), Lánzsér (1700) és Alsólehnic (1703) 8 után a majki remeteség jött létre a legkésôbb. 9 Gróf Esterházy József ( ) horvát-szlavón bán 1733-ban ajánlotta fel majki birtokát a kamalduli rendnek, majd Franz Anton Pilgram ( ) bécsi építésztôl, 10 a bécsi kahlenbergi, Szent Józsefrôl elnevezett kamalduli remeteség 1734 körüli átépítésének tervezôjétôl rendelt terveket. 11 A majki építkezés elindításában és a munkák felügyeletében a rend részérôl nagy szerepe volt Radossányi László páternek is, aki ezekben az években az említett, Monte Corona kongregációhoz tartozó kahlenbergi remeteség élén állt, mint a 1. A foresteria épület északnyugati szárnya a XX. század elsô felében. Forster Központ, Fotótár ltsz.:

14 német és magyar rendtartomány vikárius generálisa. 12 A remeteség több szakaszban épült fel. A jellegzetes szerzetesi cellaházakat adományozó személyek alapítványaiból emelték: 1736-tól az 1750-es évek második feléig. Az eredetileg tervezett húsz remetelakból 17 valósult meg. 13 Az ig tartó szakaszban épült meg a mostani mûemléki felújítás tárgyát képezô úgynevezett foresteria-épület is, amely a remeteséget meglátogató vendégeknek és zarándokoknak szálláshelyként, a remeték számára pedig ünnepi (étkezés) és mindennapi (könyv tár, borbély, konyha, mûhelyek) tevékenységek színhelyeként szolgált. A fores teria emelete ugyanakkor a birtokos Esterházy család kegyúri lakosztályának is helyet adott, bár ennek kialakítására csak ben került sor ban tették le a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom alapkövét, 15 amelynek fôhom lokzata a foresteriára nézett, s amely hosszú, feltételezhetôen egyenes záródású szentélylyel, karzattal, kriptával, s egy-egy oratóriummal rendelkezett a sekrestye és az oldalkápolna fölött. 16 A hajó déli tengelyéhez kapcsolódott a ma is látható torony. A templom építése az 1760-as évek elején még folyt, díszítésére az 1750-es évek második felétôl kerül sor. Kifestése feltehetôen Franz Anton Maulbertsch-hez köthetô, akit tôl említenek a források, 1762-ben Dominus Maulpercs Viennensis néven. 17 A templom szobrászati munkáit az 1760-as években végzik el: kórusának stallumait Franz Xaver Seegen bécsi szobrász, a fôoltárt és a sekrestyében lévô lavabót Mes János György tatai kôfaragó, a sekrestye Nepomuki Szent János oltárát Bebó Károly budai szobrász faragta. Az közötti számadáskönyvekben találkozunk még három pozsonyi szobrász, azaz Sartory József, Gode Lajos és segédje Franciscus, továbbá Toll Lipót és Bechert József bécsi szobrász nevével is. 18 Utóbbi 1761-ben a remetelakokra faragott Esterházy-címereket. 19 A fo resteria legreprezentatívabb kialakítású helyisége, a refektórium 1757-ben már készen volt, 20 kifestése körül történt meg, a szakirodalom Vogl Gergely budai festô szerzôségét valószínûsíti. 21 Ugyancsak a refektóriummal, pontosabban ennek aranyozási munkáival kapcsolatban August Imre pozsonyi aranyozót is meg kell említeni, aki 1756-ban a szerzôdése értelmében dolgozott itt, 22 illetve a Hartvig-cella melletti kapun lévô keresztet és az Erdôdy-cellaház homlokzati címerét is aranyozta. 23 A majki remeteség építése és berendezése 1770 körül tehát nagyjából elkészült, ugyanakkor még 1782-ben is befejezetlen volt több cella és a foresteria egyes részei is. II. József szerzetesrendeket köztük a kamalduli rendet is feloszlató, február 21-i rendelete értelmében április májusban a Bezerédy Ignác és Bossányi András királyi biztosok vezetésével bizottság vett fel leltárt a remeteség javairól, felértékelte a berendezést, majd 1782 szeptemberében árverésre bocsátotta azt. A feloszlatáskor készített leltár 24 többek között felsorolja az átadott levéltári anyagot, a remeteség ingóságait a templomban, a fo resteriában és a cellaházakban, tartalmaz egy hosszabb általános leírást a remeteségrôl és javairól, felsorolja a majki könyvtár köteteit, mellékeli a biztosok elôtt megesketett szerzetesek esküszövegeit és a nyilvános licitáció tételeit is. A foresteria mûemléki felújításának elôkészítéséhez nélkülözhetetlen forrás volt ez a forrásanyag, mivel pontos képet lehetett nyerni általa az egykori épület belsô kialakításáról, berendezésérôl. A remeteség felszámolása után a Királyi Kamara kezelte a majki birtokot. Gróf Esterházy Károly (zólyomi ág) vásárolta meg ismét 1806-ban, majd 1822-ben átadta Vince fiának a birtok irányítását ben utóbbitól rövid idôre herceg Liechtenstein János vette meg Majkpusztát, de 1828-ban galánthai gróf Esterházy Miklós János ( ) visszavásárolta tôle a birtokot. A század elsô felében Majkot bérlôk által hasznosították: 1813-tól Kadisch Joachim, Mauthner Ádám és Kanitz Joachim posz tógyárosoknak adták bérbe 1825-ig. 25 A szövô székek a foresteriában kaptak helyet, mint Holéczy Mihály beszámol róla: Ebben a homlok-épületben rendelték el a Cs. Kir. priv. pakrótz és szûr fabrikát négy székre, a min hetenként körûl belôl véget szövettet a mostani Zsidó bérlelô. 26 Fatsar Kristóf levéltári adatokkal alátámasztva majki kerttörténeti dokumentációjában megállapítja, hogy a bérlet a foresteriában nem vonatkozott például a refektórium képeire, szobraira és a csigalépcsôre, ezen kívül a bérlôknek kötelessége volt jó karban 356

15 tartani az épületet. 27 Miután 1837-tôl Österreicher Emil vette bérbe Majkot, a privil. pokrócz és szür fabrika tovább üzemelt, ekkor a szerzetesek, külön udvarral, külön tetôvel épített 17 celláiban a munkások laknak ban egyébként mindegyikben laktak. 29 A majki uradalmat 1856-ban Esterházy Miklós János fia, Esterházy Móric ( ) örökölte a csákvári uradalommal együtt. Ô politikai pályája során római nagykövet, majd 1866-ban külügyminiszter is volt ben hitbizományt szervezett a csákvári uradalomból. 30 Ami Majkot illeti, az ô idejében került sor a foresteria épület vadászkastéllyá alakítására. Österreicher 1859-ben adta át a birtokot. 31 Az 1860-as években kezdett teljes restaurálás 32 során áthelyezték az északkeleti szárny elôtti elôudvarban lévô kaput a cellaházak sorát záró nyugati falba; elbontották a foresteria délkeleti szárnya melletti hosszú melléképületet az ott lévô kápolna kivételével, amelyet viszont grottakápolnává alakítottak; ban átfedték a foresteriát; 33 végül 1880-ban elkészült a ma is látható öntöttvas erkély a délkeleti homlokzatnál, amelyért kb forintot fizettek. 34 A felújítás kapcsán többször feltûnik a számadásokban csákvári munkák kapcsán is Say fehérvári építész neve május 15-én a zárda s az épületek igazításáért fizettek neki forintot (14. tétel). Alatta szerepel építkezési költség a zárdán 1196,86 forint értékben (16. tétel), majd cserepezô munka klastrom s cellákon 84,97 forintért (30. tétel) ban Schallhammer építésznek fizettek nagyobb összegeket, ebben az évben jelentôs összegek vannak kôfaragási, kômûves és asztalos munkákra is. 36 A foresteriában ezután a belsô munkák tovább folytak. Az évi számtartósági számadásban az alábbiak szerepelnek: asztalosmunkabér a kastélyban 1827, 80 forint (2529. tétel), parquettirozási munka ,15 forint, kastélyi étteremben volt festmények s. a. restaurálásáért 1680 forint (2531 forint). 37 Az asztalosmunka feltehetôleg a refektórium ma is látható faburkolatát jelenti, amely az eredeti Holéczy Mihály által 1826-ban leírt, jelenetekkel díszített 38 burkolat helyére került. E munkák lezárásaként, ben került az öntöttvas erkély alá a ma is látható, felújítást megörökítô vörös mészkô emléktábla. 39 Esterházy Móric fia, Esterházy Miklós Móric ( ), az 1880-as években vette át a birtokot. Ebben az idôszakban a vadászkastély elegáns szalonnal gazdagodott: 1902-ben készült el a mai Vadászterem faburkolata. Jól datálja ezt Franz Xaver von Pausinger ( ) osztrák festô négy (eredetileg hat) kartonra rajzolt (és festett), szarvasokat és ôzeket ábrázoló képe, amelyek a faburkolat fölötti mezôkben jelennek meg, s amelyek egyikén a festô szignója és az 1902-es dátum is látható. Esterházy Miklós Móric fia, Esterházy Móric János ( ) Majkon született ben, Tisza István menesztése után két hónapig miniszterelnök is volt, majd ban a Wekerle kormányban népjóléti és munkaügyi miniszter. 40 A foresteria udvarán álló XIX. századi velencei kútkáva 41 akkor került nászajándékként Majkra Nagykárolyból, mikor Móric János gróf 1918-ban elvette Károlyi Margitot, gróf Károlyi Gyula leányát. A Tanácsköztársaság alatti események nem kerülték el Majkot: július 26-án egy helyben felvett jegyzôkönyv a kastélyt köztulajdonnak nyilvánította. 42 Ekkor írógéppel A, B és C leltár is készült helyben a kastély berendezésérôl, 43 egy elôzetes, április 26-án felvett, kézzel írt leltár nyomán. Az írógéppel írt leltárak alapján a helyiségelrendezés nem rekonstruálható, 44 a kézzel írt teljes leltár alapján viszont nagyjából igen. Fekete J. Csaba rekonstrukciós elképzelései is erre tettek kísérletet, 45 s ez meghatározó volt a helyreállítási koncepció kidolgozásakor is. A foresteria késôbbi sorsából még két eseményt kell kiemelni. Az északkeleti szárny északi részén az emelet (a már említett alapítói lakosztály) és az északnyugati mellékszárny a II. világháború során kiégett, 46 s e károkat ben az Országos Mûemléki Felügyelôség állította helyre e részek szerkezeti újjáépítésével és új tetôvel. 47 Ekkor az eredetileg emeletes északnyugati mellékszárnyat azonban földszintes formában építették újjá. 48 Az egykori remeteség vagyonkezelését 2001-tôl vette át a Mûemlékek Állami Gondnoksága, amely újra célul tûzte ki a mûemlék együttes hasznosítási koncepciójának kidolgozását. 49 Ennek eredményeképpen szü lettek meg azok a kutatási dokumentációk, amelyek a késôbbi helyreállítási tervet is 357

16 megalapozták. Farbaky Péter 2001-ben készítette el az együttes mûemléki leltárát, ben pedig a már említett tudományos dokumentációját. Utóbbi munkájában javaslatokat tesz a remeteség eredeti koncepciójának rekonstrukciójára is ben Fatsar Kristóf a vonatkozó levéltári anyag alapos áttekintésével elsôsorban a kerttörténetre vonatkozó adatok össze gyûj té sére vállalkozott, de a remeteség és a vadászkastély más részeire köztük a fo res te riára nézve is számos értékes információt közölt. 52 Ezeken kívül további kertrégészeti kutatásokat is folytatott ban Fekete J. Csaba érték kibontakoztatási koncepciót dolgozott ki. 54 Erre támaszkodik az a már többször említett tanulmánya is, amely a Mûem lékvédelem Majkkal foglalkozó számában jelent meg: a cikk a képi források áttekintése alapján a majki birtokról, a feloszlatási iratanyag alapos elemzése alapján pedig a XVIII. századi remeteségrôl készített rekonstrukciós elképzelést. Fekete J. Csaba a késôbbi vadászkastély helyiséghasználatát és funkcionális egységeit is megpróbálta rekonstruálni a kastély évi, szintén már említett leltára alapján. 55 Mindezt késôbb a helyreállítási terv is jól tudta hasznosítani. Meg kell végül említeni a foresteria helyreállítási koncepciója kapcsán az elôzetes szondázó festôrestaurátori kutatásokat is. Ezeket a foresteria homlokzatán és belsô tereiben Lángi József végezte el. 56 További, célzott festôrestaurátori kutatásokat elsô sorban a remeteség egyes festett helyiségeiben jelentkezô problémák indokoltak. 57 A TÉR- TEAM Mérnök Kft. által elkészített megvalósíthatósági tanulmány, 58 és részletes tanulmányterv 59 a fenti, történeti kutatásokon alapuló értékkibontakoztatási koncepciót használta egyik pilléreként. 60 A vezetô tervezôk Szabó Gábor táj- és kertépítészmérnök, és Tornai Endre Ybl-díjas építészmérnök voltak. Született még egy megvalósíthatósági tanulmány, amelyet az INN-Side Turisztikai Tanácsadó Kft. készített, s amely elsô sor ban turisztikai szempontból vizsgálta meg a hasznosítás-bemutatás lehetôségeit. 61 A mûszaki tervezési és turisztikai elemzési megközelítések mind inkább abba az irányba mutattak, hogy a bemutatás programja a XVIII. század szellemi örökségét hangsúlyozza majd ki, amelyet a XIX XX. századi sajátos fôúri újrahasznosítás (vadászkastély) értékteremtô periódusának bemutatása 62 egészít ki. Az értékkibontakoztatási koncepció nagy vonalakban ugyancsak ezen a vonalon gondolkodva jelölte ki a remeteség eszmei értékbemutatásának tematikai lehetôségeit a tervezés számára: alapvetôen történeti enteriôrök és modern digitális-virtuális eszközök szerepeltek e koncepcióban, kiegészítve turisztikai elemekkel is a gyógynövénykertészet újjáélesztésétôl a gasztronómiai bemutatókig. 63 Mint arról már szó esett, a Közép Dunántúli Operatív Program keretében tette közzé a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Régió arculatát meghatározni képes turisztikai vonzerôk címû felhívását. Erre a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága november 5-én nyújtott be pályázatot. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január 11-én támogatásban részesítette, és június 3-án került sor a Támogatási Szer zôdés aláírására. 64 Az elsô ütemben csak a foresteria mûemléki helyreállítása kapott zöld utat, bár elôzôleg, június 24-én az egész majki mûemlékegyüttes hasznosítási koncepciója szerepelt a Mûemléki Tanácsadó Testület elôtt. A foresteria és a díszudvar engedélyezési tervének 65 bemutatására a Testület elôtt november 3-án került sor, s az ennek alapján április 6-án kapott építési-bontási engedélyt. A kiviteli tervek elkészítésére 2010-ben nyert megbízást a TÉR-TEAM Mérnök Kft. 66 Az értékkibontakoztatási koncepcióban hangsúlyosan szereplô életmód-történeti bemutatás 67 tulajdonképpen rekonstruált funkciójú tereket jelentett a tervezés számára, amelyek történeti hitelességét a már taglalt levéltári források alapozták meg. Az évi inventárium ekkor nyomtatásban és magyarul részben állt csak rendelkezésre, 68 de az évi leltárral együtt levéltári anyagként kutatható volt, a többi kapcsolódó történeti forrásanyaggal együtt, amelyet feldolgoztak az elkészült kutatási dokumentációk is. Mindezeket a kiviteli terv igyekezett maximálisan figyelembe is venni, mikor a barokk kori alaprajz lehetôség szerinti visszaállítását, 69 vagy az eredeti térstruktúra és funkciók kialakítását, illetve a 19. sz. kiemelkedô belsôépítészeti alkotásainak megôrzését 70 célként megfogalmazta. Felhasználta továbbá a Bielany-i képet, mint vizuális forrást is, hogy segítségével a hom- 358

17 lokzati nyílások eredeti helyükön kerüljenek visszaállításra. 71 Így több kapukeret áthelyezése, vagy kivétele került tervbe. Ugyanakkor a koncepció pontosítása érdekében nem lehetett falkutatást végezni, mert a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal több olyan helyi ségben, ahol az elôzetes szondázó kutatások XIX. századi díszítôfestést való színû sítettek az építési engedélyben kiterjesztett festôrestaurátori kutatásokat kötött ki, amelyeknek meg kellett elôzniük a falkutatást. Célzott helyszíni építéstörténeti kutatásra tehát a kivitelezést közvetlenül megelô zôen, illetve már kivitelezés közben kerülhetett sor. Ennek eredményeirôl azonban késôbb lesz szó részletesebben. Mindezek alapján a tervezett hasznosítás javarészt barokk kori funkciócsoportokban 72 gondolkodott. A pincében élelmiszer és ital raktározáshoz kapcsolódó helyiségek (éléskamra, halház, borospince) és mosóház; a földszinten közösségi szerzetesi tevékenységek (ünnepi étkezés a refektóriumban, rekreációs helyiség, könyvtár), munkahelyek (perjel szobája, pincemester szobája, konyha és egy több helyiségbôl álló gyógyszertár); az emeleten pedig az alapítói lakosztály megidézése, szerzetesi cellasor, valamint a gyógyszertár fölött gyógynövénypadlás kapott helyet a tervekben. 73 Emellett a vadászkastély idôszakát a Vadászterem, mellette egy ebédlô helyiség és két grófnôi szoba felidézése képviselte. (2. kép) Ahogy arról már szó esett, a történeti terek megjelenítésének az elsô pillanattól kezdve számolnia kellett azzal a kettôs séggel, amely a foresteria építészeti tömegének, helyiségosztásának és formai részleteinek jellemzôen XVIII. századi karaktere, valamint a késôbbi átalakítások és belsôépítészeti értékek között jelentkezett. A terv igyekezett tisztelni mindkettôt: így a homlokzati nyíláskeretek a maguk puritán egy sze rû ségé ben, a földszinten vasrácsokkal idézik a remeteség idôszakát, míg a nyílászárók egy meglévô majki minta alapján, XIX. századi, felül vízszintes és függôleges osztóval és profilalakítással képzett ablak alapján készültek. A vasalatok esetében a meglévô diópántok kerültek vissza, a hiányzók legyártásával, s egy helyben megmaradt XIX. századi félfordító jelentette a mintát az ablakkilincsekhez. Az ajtók esetében több XIX. századi négyosztású szárnyat sikerült megmenteni a földszinten, amelyek felújításuk után vasalataikkal együtt visszakerültek a tokokba, a hiányzó darabok pedig ezek alapján készültek. Ami a burkolatokat illeti, a folyosók és a refektórium esetében a földszinti 018. számú helyiségben megmaradt eredeti XVIII. századi kelheimi lapok szolgáltak mintául, ugyanakkor több XIX. századi térbe sikerült a megmenthetô eredeti, igényes burkolatokat visszahelyezni: táblás parketta került a grófnôi lakosztályba, azaz a földszinti sz. helyiségekbe, a Vadászterembôl kikerült csillagparketta az emeleti sz. helyiségekben kapott helyet, a refektóriumi csaphornyos parketta pedig a földszinti dolgozószobába került. A Vadászteremben egyébként az eredeti alapján készült az említett csillagparketta. A burkolatokat illetôen meg kell még említeni, hogy a kivitelezés során több földszinti helyiségben a felbontott padlók alatt eredeti cm-es padlótéglák kerültek napvilágra (pl. a fszt sz. helyiségben), ezért a földszinti helyiségek a tervezett hajópadló helyett ilyen hitelesebb burkolatot kaptak. Ez került lerakásra a pince helyiségeiben is. Más részletek is elôkerültek a bontási munkák közben, így például a 037. számú földszinti helyiségben az egykori XIX XX. századi istálló jó állapotban megmaradt téglaburkolata az egykori lóállások öntöttvas tartószerkezetének csonkjaival. 74 Ez a bemutatási koncepción is változtatott: az eredeti XVIII. századi gyógy növénymûhely helyett az istálló jelenik majd meg. Megjegy zendô, további, a bemutatást érintô változtatásokat is eredményeztek a kivitelezés 2. A foresteria északkeleti szárnya felújítás közben, Sárossy Péter felvétele 359

18 3. A refektórium falképei restaurálás után. Sárossy Péter felvétele közben végzett építéstörténeti kutatások, illetve a forrásanyag kutatásának újabb eredményei is, ezekrôl azonban késôbb esik majd szó. A foresteria mûemléki felújítása során fontos feladatot jelentettek a restaurátori munkák is, amelyeket Szentkirályi Miklós festôrestaurátor mûvész mért fel és határozott meg 2010-ben. Ezek egyrészt külön közbeszerzés keretei közötti festô-, fém-, fa-, kô- és szilikát-restaurálásként, másrészt a generálkivitelezôhöz kapcsolódó, restaurátori felügyelettel végezhetô szakipari munkákként kerültek kiírásra. A legnagyobb volumenû feladatot a refektóriumban, illetve annak elôterében található falképek és stukkók restaurálása jelentette. A projekt festôrestaurátori munkáit Boromisza Péter és Nemessányi Klára festôrestaurátor mû vészek által vezetett restaurátorcsapat nyerte el. 75 A refektóriumban és elôterében ben Papp Oszkár próbálta ideiglenesen rögzíteni az akkor már pergô falképeket, 76 utána pedig ben történt nagyobb beavatkozás, amikor Illés János vezette restaurátorcsapat rögzítette a pergéseket. 77 E munkákon kívül a stukkók és a hordozó vakolat ideiglenes rögzítésére és a mozgó vakolatrészek szükséges injektálására került sor 2006-ban Pintér Attila és ifj. Madarassy Walter már említett beavatkozása által. A ban zajló restaurálás fontos eredményeként beigazolódott, hogy nem olajfestékkel, hanem valamilyen temperával dolgoztak a XVIII. században. 78 A legnagyobb problémát továbbra is a mély rétegû konzerválás jelentette, ezt sikerült biztonságosan megoldani. 79 Alapelv volt, hogy a legelsô, XIX. századi javító festésréteg megtartásra került, ahol biztosan nem volt alatta az eredeti festés. A feltárás és tisztítás során egyébként sok addig kevésbé, vagy egyáltalán nem látható részlet került napvilágra, és ezek nagy segítséget jelentettek a refektórium és elôtere ikonográfiai programjának kutatásában is. 80 (3. kép) További je lentôs eredménye volt a restaurálási munkáknak, hogy a refektórium elôterébe vezetô ajtó fölötti lunettában, ahol az elôzetes szondázó kutatás is talált már festéknyomokat, 81 egy addig ismeretlen Krisztus megkísértése-jelenet töredékei kerültek elô, a kép alsó sávjában felirattal: DIC UT LAPIDES ISTI PANES FIANT Mat(h). A falkép esztétikai helyreállítását itt a töredékes jelleg megtartása jelentette. 82 A restaurátori feladatok között e XVIII. századi tereken kívül számos, az építési engedélyben is meghatározott helyiség szerepelt, ahol az elôzetes festô res tau rá tori kutatások XIX XX. századi dí szí tô festést valószínûsítettek. Ezek a sejtések több esetben be is igazolódtak, így a Vadászterem melletti 008. számú helyiségben a teljes feltárás során XIX. századi, enyves fes té sû, kék-zöld és vörös csíkokkal képzett díszítôfestés került elô a boltozaton, közepén rozettával, 83 a számú helyiségben pedig az oldalfalakon összefüggô okkersárga színezés, a boltozati hevederíveken élénkvörös sávval. 84 A sz. helyiség boltozatán is elôjöttek négykarú rozetta töredékek, az oldalfalakon pedig késôbbi, hengerrel felvitt minták. 85 Mindezeket a díszítéseket jól össze lehetett kapcsolni az évi leltár adataival, miszerint a szalon (Vadászterem) mellett a gróf dolgozószobája helyezkedett el, 86 a grófnô írószobája és mosdószobája, azaz öltözôje a számú helyiségekben, 87 hálószobája pedig a sz. egybenyitott helyiségben kapott helyet. 88 A dolgozószobák falainak tipikus dekorációja volt a XIX. század második felében a tapéta, vagy az azt imitáló festés, a nôi lakrészhez pedig jól illettek a meleg színek. További festô res taurá tori feladatot jelentett az emeletre vezetô 101. sz. lépcsôház oldalfalainak (stukkók) és az ott található címernek a helyreállítása. Utóbbiról kiderült, hogy gipszöntvényrôl van szó, amelyet vasszegekkel és kampókkal tettek végleges helyükre. 89 Mivel a kivitelezés közbeni épületkutatás megerôsítette,

19 hogy a XVIII. században a lépcsôpihenôbôl még egy lépcsôkar ment fel az emeletre, a vadászkastély idôszakának bemutatása látszott célszerûnek itt, s ezt a koncepciót a látható XIX. század második felében készült címeren kívül a feltárás során talált színminták is megerôsítették. Festô restau rátori feladatot jelentett végül a vadászteremi Pausinger-képek restaurálása is. Ezt Lente Zsuzsa papírrestaurátor végezte el. A restaurálás itt is érdekes eredményt hozott, ugyanis kiderült, hogy az eredetileg szénrajzoknak gondolt négy karton közül csak az egyik az teljesen, a többi, az ecsetnyomok alapján valószínûleg grisaille, temperával festve. 91 Farestaurátori munkát a refektórium elôterébe nyíló négyosztású ajtó és a refektóriumi gazdagabb kialakítású ajtó jelentett. Marjai Zoltán farestaurátor mûvész az elôtér ajtaján megmaradt XVIII. századi húzógomb leszedésekor a felület technikájára vonatkozó értékes információkat talált: eszerint a vasra ónbevonatot vittek fel. Az ajtókon megmaradt lenyomatok és korabeli analógiák alapján rekonstruálásra kerültek a dobozzárak is, természetesen az eredeti felületvédelemmel, azaz tûzi ónozással. E zárak jelennek meg egyébként a refektóriumi barokk ajtó párjaként készített XIX. századi ajtón és a vadásztermi neobarokk ajtókon is. Kôrestaurálási feladatot jelentett a foresteria két díszesebb bejárati ajtajának és az udvarban lévô díszkútnak a helyreállítása. Varga Zoltán Zsolt kôrestaurátor mûvész végezte ezt el, a munka eredményeként pedig kiderült, hogy az északkeleti szárny északra nézô feliratos vörösmészkô kapujának felsô része a 2006-os szondázó kutatás feltételezésével szemben 92 eredetileg valószínûleg nem volt festett, legalábbis eredeti festésnyomok nem kerültek elô a feltárás során. A díszkút esetében a restaurátor megfigyelése is igazolta azt, hogy a túl éles faragásnyomok miatt a munka XIX. századi. A fémrestaurátori munkát a két refektóriumban függô rokokó lanterna lámpa helyreállítása jelentette. Pogány Judit (Decolux Kft.) és Döbröntey-Dávid Szilvia tárgyrestaurátor az eredetinek megfelelôen ónozott bádoglemezekkel pótolta a hiányzó részeket, az üvegpajzsok pedig egyenként, kézi hajlítással kerültek be az eredeti helyükre. Végül, a refektóriumi és vadásztermi kályhák Szebényi Judit és Soós László restaurátorok által elvégzett restaurálával kapcsolatban el kell mondani, hogy a kályhák anyagvastagsága, mázminôsége és a belsô, vízszintes bordákon található kályhás jelek is igazolták azt a feltételezésüket, hogy ezek a darabok XVIII. századi barokk kályhák másolatai, amelyek a XIX. század végén készültek. A továbbiakban szót kell ejteni az épületkutatás eredményeirôl is. Ezt Rácz Miklós, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ kutatója végezte el ban. Kutatásának eredményei több ponton módosították és pontosították az eredeti bemutatási terveket. A KIVITELEZÉST KÍSÉRÔ HELYSZÍNI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK A barokk kolostori épületegyüttes történetét 2006-ban az írott források alapján átfogó igénnyel Farbaky Péter dolgozta fel, melyet az épületek helyszíni megfigyeléseken alapuló részletes bemutatásával egészített ki. 93 E kutatással közel egy idôben az épületeken végzett részletes festô-restaurátori kutatásra került sor, mely feltárta a helyiségek történeti színezéseit. 94 A birtok és az épületegyüttes funkcionális elemzésével mind a kolostori idôszak, mind a kastély periódusának tekintetében Fekete J. Csaba foglalkozott. 95 Ilyen elôzmények után került sor a konventépület új hasznosítási tervének elkészítésére 2009-ben. 96 A terv a kolostori terek, funkciók átfogó rekonstrukciójára helyezett hangsúlyt. Az épület helyszíni építéstörténeti kutatására már a tervek engedélyezése után, a kivitelezéssel nagyrészt párhuzamosan került sor, három fázisban: 1. Homlokzati dokumentálás, elsôsorban a nyílások átalakítás-történetének tisztázására. 2. Célzott kutatás az építészeti terv egyes részeihez kapcsolódóan, a rekonstruálni tervezett szerkezetek helyén 3. Kivitelezés közbeni megfigyelések. Az így nyert kutatási eredményekhez képest több lett volna megszerezhetô, s beépíthetô a tervekbe, ha a helyszíni kutatásra a projekt korábbi fázisában kerül sor. A kutatások eredményei így is jelentôs adatokkal egészítették ki, pontosították a korábbi ismereteket és funkcionális rekonstrukciókat és hozzájárultak a tervek utólagos módosításaihoz. 361

20 A homlokzatok vizsgálata az építô anyagok, a falszövet, falazó-habarcs, a kôkeretek anyaga és a vakolatok megfigyelése és dokumentálása alapján történt. Ennek alapján rekonstruálhattuk fô vonalaiban a homlokzati átalakítások építéstörténetét. Az épületeken az emelet nagy részének második világ háborús pusztulását és részleges újjáépítését nem számítva csak minimális homlokzati átalakításokra került sor, az átépítések elsôsorban a nyílásokat érintették. Lehetôség volt ugyanakkor a barokk kori szakaszos építés folyamatának legalább részleges rekonstrukciójára, ezen kívül egy eredeti és az udvar északkeleti sarkában egy utólagos földszintes csatlakozó épületrész nyomai is megfigyelhetôk voltak. A célzott kutatás során a rekonstruálni tervezett elemek helyének hitelesítésére volt szükség. A vizsgálatok elsô lépésben festôrestaurátori kutatással kezdôdtek, melyeket Boromisza Péter és Nemessányi Klára restaurátorok végeztek el. Ez a kutatás tisztázta a kérdések többségét, a szerkezetek többségének rekonstrukciója az eredetileg tervezett formában nem igazolódott és tervmódosításra került sor. Ahol a szerkezet léte igazolódott, ott részletes dokumentálást és falkutatást végeztünk. Az északnyugati szárnyban a korábban már azonosított funkciójú konyhában amely, mint kiderült, nem az épület egyetlen, és valószínûleg nem is elsôdleges konyhája a falfelületek kutatása során a sza badtûzhely füstfogó gerendáinak helyét megtaláltuk, az utólagos boltozat miatt lentrôl nem kutathattuk azonban a kürtô maradványait. Ezek a kivitelezés során, a padlás szintsülylyesztése közben kerültek elô, teljessé téve a konyha füstelvezetési rend sze rérôl való ismereteinket. Az emeletre vezetô lépcsô alatt a késôbb kialakított WC-k és válaszfalaik elbontása után azonosíthatók voltak az eredeti árnyékszék kialakításának nyomai, s a lépcsôpihenô alatti tér felôli faszerkezetû válaszfala. A kivitelezés során a padlóbontások, a vakolat nélküli belsô terek dokumentálása, a boltozati feltöltések kitermelése és a padlások megfigyelése hozta a legtöbb eredményt. (4. kép) Az északnyugati szárny végén egy, a kolostoregyüttes korábbi építési periódusát képviselô, önálló épület volt azonosítható, 4. Az épületegyüttes alaprajza a kivitelezés közbeni építéstörténeti megfigyelések legfontosabb eredményeivel: 1. az északnyugati szárny végébe foglalt korábbi barokk épület (kék szín, vö. 5. kép) 2. a kolostori konyha alaprajzi maradványai a kastély korszakában kialakított szalonban (piros szín) 362

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2011. évi közbeszerzési terve. Irányadó eljárásrend. Tervezett eljárási típus. Közösségi eljárásrend

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2011. évi közbeszerzési terve. Irányadó eljárásrend. Tervezett eljárási típus. Közösségi eljárásrend Műemlékek Gondnoksága 2011. évi közbeszerzési terve A közbeszerzés tárgya és mennyisége CPV kód I. Árubeszerzés Irányadó Tervezett eljárási típus az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításána

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24.

DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24. DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24. Jogcímkód: 6.352.01.01 Pályázó neve: Vattai Református Egyházközség Pályázó MVH regisztrációs száma: 1008787606 Iratazonosító: 1553488383 Vattai

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert,

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Palóc Ízek Háza Kozárdon

Palóc Ízek Háza Kozárdon Palóc Ízek Háza Kozárdon HUSK/1101/1.3.1/0072 Négy Kapu Turisztikai fejlesztések és együttműködések a magyar-szlovák határrégióban / Štyri brány Rozvoj v oblasti turizmu a spolupráca v maďarsko-slovenskom

Részletesebben

A visegrádi vár fejlesztése

A visegrádi vár fejlesztése A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből

Részletesebben

A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása

A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása A kivitelezés ideje: 2013. 03. 07. 2013. 06. 28. Az építtető neve és elérhetősége: Balatonfűzfő Város Önkormányzata 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. Kivitelező neve

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

EGY HERCEGI KASTÉLYBAN A keszthelyi Festetics-kastély évszázadai

EGY HERCEGI KASTÉLYBAN A keszthelyi Festetics-kastély évszázadai HÉTKÖZNAPOK ÉS ÜNNEPEK EGY HERCEGI KASTÉLYBAN A keszthelyi Festetics-kastély évszázadai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Pályázati

Részletesebben

Koncepció, műszaki leírás

Koncepció, műszaki leírás Koncepció, műszaki leírás Helyszín, adottságok: A tervezési helyszínről kilátó nélkül is megfelelő panoráma nyílik mind a Velencei-tóra, mind a Velencei-hegység, Nadap irányába. A tó felöl nézve a Bence-hegy

Részletesebben

Déli homlokzat. Homlokzat színei:

Déli homlokzat. Homlokzat színei: Déli homlokzat Homlokzat színei: - Meglévő kőtáblák: természetes anyagszínű forrásvízi mészkő - Vas felületek: olajfesték RAL 9011 grafit fekete - Falfelületek: Alapszín: Caparol 3d silikon Gingster 115

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

Lakossági Fórum. Miskolc, 2012. 11. 29. Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése

Lakossági Fórum. Miskolc, 2012. 11. 29. Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése Lakossági Fórum Miskolc, 2012. 11. 29. Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése Projekt adatok Projektgazda: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata A projekt pénzügyi adatai:

Részletesebben

RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK

RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN 2015 C Főépület C épület 1. emeleti terasz Kilátás a Kupolából Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 12-ei rendes, nyílt ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. november 12-ei rendes, nyílt ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Vezér Ákos (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 16. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése A projekt azonosító száma: 8583073882 A kivitelezés ideje: 2014. 03. 12. 2014. 09. 30. A kedvezményezett neve és elérhetősége: Balatonfűzfőért Alapítvány

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs

m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs E-3 FŐHOMLOKZAT főhomlokzat Ajánlati vázlatterve 2012. 10. 07 helyszínrajz a l a p r a j z m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs oldalhomlokzat hátsóhomlokzat

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

VÁZLAT TERV Műszaki leírás A tárgyi vázlatterv a két intézmény közötti átrium zárt udvar lefedésének és a városi könyvtár művelődési ház felőli feltárásának kialakításával foglalkozik. A tervben javasolt

Részletesebben

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota , királyi palota Töredékek a visegrádi királyi palota címeres zárterkélyéről, 1477 1478 körül., Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum Címerfal, 1453 körül. Bécsújhely, vár, Szent György kápolna Niklas

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak Előterjesztés "Funkcióbővítő rehabilitáció KMOP-2009-5.2.2/B kódszámú Pest megyei településközpontok fejlesztése integrált településfejlesztés Pest Megyében című pályázattal összefüggő kérdésekről I. Előzmények

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA 1. ÉS 2. SZ.LAKÁSHOZ ELŐ TETŐ FELÚJÍTÁSA ÉS BŐ VÍTÉSE TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ TARTALOMJEGYZÉK 1. ÉPÍTÉSZETI

Részletesebben

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 Margat, vagy al-marqab arabul Qalaat al-marqab ( قلع ة المرق ب, a Megfigyelőhely ) a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvárai közé tartozik. A Szent János Ispotályos (Johannita)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Karinthy utcai általános

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Bögözi Református Templom Gótikus ablakok vízszintes. Munkabeszámoló

Bögözi Református Templom Gótikus ablakok vízszintes. Munkabeszámoló Munkabeszámoló 1 / 10 Munkabeszámoló Munkálat megnevezése: Bögözi Református Templom Gótikus ablakok vízszintes kovácsoltvas osztói Tulajdonos: Bögözi Református Egyházközség, Bögöz Beruházó: Új Ezredév

Részletesebben

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2009. ÉVI PROGRAM Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS Változások a városrészben Önkormányzati feladatok

Részletesebben

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: Oroszlányi Szolgáltató Zrt. 2010. március Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 1.1. Város rövid történetének bemutatása 8 1.2. Oroszlány város szerepe

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Felügyelő vagy adminisztrátor?

Felügyelő vagy adminisztrátor? Felügyelő vagy adminisztrátor? Avagy kell-e szakértelem az örökségvédelmi munkához Veszprém 2013. február 4. NKA ICOMOS MNB - HAP a nagy csapat a 70-es évek végén az első sor közepén Gerő László, Dercsényi

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat a következő témakörben tud pályázni:

Abony Város Önkormányzat a következő témakörben tud pályázni: Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Valamennyi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2013. októbert 1.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2013. októbert 1. J a v a s l a t az ózdi Nemzeti Kulturális Logisztikai és Digitalizációs Központ program 1. ütemében tervezett projektekhez szükséges parkolók megépítésével kapcsolatos elvi döntés meghozatalára Előterjesztő:

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,

Részletesebben

HATÁROZAT KIVONAT. Készült: 2009. március 10-én a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság rendes ülésén.

HATÁROZAT KIVONAT. Készült: 2009. március 10-én a Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság rendes ülésén. Készült: 2009. március 10-én a Környezetvédelmi Tárgy: Napirendi pontok elfogadása. 10/2009.( III. 10. ) VMKB. hat. 5 igen szavazattal a Környezetvédelmi Bizottság egyhangúlag egyetért azzal, hogy az elhangzott

Részletesebben

Tervezett konkáv mosdó Tervezett dönthető tükör 004 MS WC. greslap. 5,26 m 2 3,00 70 12 2,00 3,00 2,50 2,10. greslap.

Tervezett konkáv mosdó Tervezett dönthető tükör 004 MS WC. greslap. 5,26 m 2 3,00 70 12 2,00 3,00 2,50 2,10. greslap. ,0 0,0 0,0,0,00,00 0,00,0,,,6,0, db I kiváltó acél gerenda rabichálós vakolattal, as.:,m Tervezett konkáv mosdó Tervezett dönthető tükör Tervezett vészjelző Tervezett normál WC, MS. kiegészítő ülőkével

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12 SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE FÜGGELÉK MÓDOSÍTOTT ÉMOP-3.1.1.-12 2013. március Tartalomjegyzék 1. SZOCIÁLIS AKCIÓTERÜLET... 3 2. TULAJDONVISZONY VIZSGÁLAT...

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Szily kastély keleti szárnyának tetőhéjazat felújításáról

ELŐTERJESZTÉS A Szily kastély keleti szárnyának tetőhéjazat felújításáról ELŐTERJESZTÉS A Szily kastély keleti szárnyának tetőhéjazat felújításáról Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő testületének Oktatási Bizottsága a 2013. szeptember 16-án tartott ülésén javasolta, hogy

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat)

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat) Dr. OROSZ BÁLINT főosztályvezető BM Örökségvédelmi Főosztály Az örökségvédelem átalakulása (előadás vázlat) A műemléki értékek és a régészeti örökség védelme 2012. szeptember 21. óta a belügyminiszter

Részletesebben

VÁNDORISKOLA FELVÉTELI PÁLYÁZAT 2001

VÁNDORISKOLA FELVÉTELI PÁLYÁZAT 2001 VÁNDORISKOLA FELVÉTELI PÁLYÁZAT 2001 VÁNDORISKOLA FELVÉTELI PÁLYÁZAT 2001 AKósKárolyEgyesülést1989-benalakította aszervesépítészetigondolkodástképviselõhéttervezõiroda. A jelenlegi húsz tagszervezet között

Részletesebben

Iktatószám: 601/442-2/2015. Ügyintéző: B. Máthé Ildikó Telefon: +36-30-488-2786 e-mail: ildiko.mathe@forsterkozpont.hu Hiv.szám: 26-12/2015. Vasas Ágostonné Tárgy: Ostoros Község településrendezési eszközei

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS

ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS szám alatt található Heim Pál Gyermekkórház A" épület energetikai felújításának Építtető: Heim Pál Gyermekkórház Megbízó: Schöko Bau Kft. 1212 Budapest, Vereckei u. 13. Építési

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Műszaki leírás. A Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének építészeti és hasznosítási ötletpályázata. 2009. szeptember 7.

Műszaki leírás. A Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének építészeti és hasznosítási ötletpályázata. 2009. szeptember 7. Műszaki leírás A Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének építészeti és hasznosítási ötletpályázata 2009. szeptember 7. 2. / 7 oldal Rajzjegyzék és tartalom 01 A város egy duzsungel

Részletesebben

Kisméretű családi ház Építészeti-műszaki dokumentáció

Kisméretű családi ház Építészeti-műszaki dokumentáció Kisméretű családi ház eti-műszaki dokumentáció Építtető...... É... dátum... V R E T A T N MI A mintatervet Bártfai Szabó Gábor építész tervei alapján a Magyar Kamara megbízásából a Budapesti Műszaki és

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

õserõ a hegytetõn Az egész légkör, a hely V eranda

õserõ a hegytetõn Az egész légkör, a hely V eranda õserõ a hegytetõn Sokan vágynak kilépve a nagyvárosi élet nyüzsgésébõl és számtalan stresszhelyzetet teremtõ légkörébõl a Balaton-felvidék páratlanul egyedi környezetébe, ahol nem ébresztõórára kel fel

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Vakolatok (külső és belső): A homlokzati falak vakolata omladozott, teljes mértékben felújításra szorulnak.

Vakolatok (külső és belső): A homlokzati falak vakolata omladozott, teljes mértékben felújításra szorulnak. Irota, Fáy kúria: állapot felmérési műszaki leírás ÁLTALÁNOS LEÍRÁS: Az épület műemléki jellegű. 1900- as évek elején épült. A kúria épülete részben alápincézett, földszintes épület. A földszint felett

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I. 2-307/2009. Üi.: Horváth Bernadett Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati beruházások

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. május 7-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. május 7-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-i ülésére Tárgy: Zirci Országzászló Alapítvány elvi támogatási kérelme a Zirc, I. András tér, 431 hrsz-ú ingatlanon a letűnt

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS - 1 - ÉMOP-3.1.2/A-2f-2010-0001 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS 1. számú módosítása 1. rész amely létrejött egyrészről Pásztó Város Önkormányzata (a Mátra Nyugati Kapuja Pásztó Konzorcium vezetője, mint gesztor)

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció

Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Helyszín: Felelős tervező: Szajki Mátyás okleveles építész, eng. szám: É 01-0295 8251 Zánka, Naplemente

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A támogatás formája: működési támogatásnak nem minősülő vissza nem térítendő támogatás.

ELŐTERJESZTÉS. A támogatás formája: működési támogatásnak nem minősülő vissza nem térítendő támogatás. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Pénzügyi

Részletesebben

Sajtó háttérbeszélgetés 2013.08.09. Olimpia park rekonstrukciója rövid leírás

Sajtó háttérbeszélgetés 2013.08.09. Olimpia park rekonstrukciója rövid leírás Sajtó háttérbeszélgetés 2013.08.09. Olimpia park rekonstrukciója Érintett közterületek: Olimpia park, Stollár B. utca, Balassi B. u. 6-10., Széchenyi rkp. Széchenyi rkp. Markó utca Balassi B. u. Balaton

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sófalvi András A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok

Részletesebben

A Szövetség jelenleg mintegy 250 tagegyesületet tömörít. Az Europa Nostra 1991-ben vette fel tagjai sorába Hungaria Nostra néven.

A Szövetség jelenleg mintegy 250 tagegyesületet tömörít. Az Europa Nostra 1991-ben vette fel tagjai sorába Hungaria Nostra néven. Europa Nostra nagydíj 2009 Mátra Múzeum Orczy kastély és kertje - Gyöngyös - Az Europa Nostra azzal a küldetéssel létesült, hogy tudatosítsa és megvédje a jelen és a jövő nemzedékei számára azt az értéket,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2014. június 30.-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2014. június 30.-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 30.-i ülésére Tárgy: Kis Óvoda hasznosítás építési koncepció, tervező kiválasztás Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma:

Részletesebben