DRÁGÁN SZERETJÜK ÖN K O R K É P KELLETT EZ NEKÜNK? Lassan, de biztosan 3 Jön a kétezer seriff országa? 4 23 reménykedett, 8 elégedett 31

Átírás

1 szám ÖN K O R K É P tizennyolcadik évfolyam, szám Ö N K O R M Á N Y Z A T I F O L Y Ó I R A T Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET Lassan, de biztosan 3 Jön a kétezer seriff országa? 4 23 reménykedett, 8 elégedett 31 KŐRÖSHEGYI VÖLGYHÍD KELLETT EZ NEKÜNK? DRÁGÁN SZERETJÜK

2 A Közigazgatási Kalendárium 2009 MEGRENDELŐ Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítottuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2009 fejezetei: Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban) Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai Határidőnapló Mellékletek: öröknaptár, 2009-as összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány felett lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni.) MEGRENDELHETŐ en: onkorkep@chello.hu; Telefonon: (06-1) ; faxon: (06-1) , vagy az alábbi megrendelőlapot küldjék a következő címre:1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Várható megjelenés: december Bővebb információ: (06-30) Ha szeptember 20-áig megrendeli, tavalyi áron 3250 forint + áfa + posta- és csomagolási költség juthat hozzá! Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2009 című kiadványt példányban. társ a munkában Számlázási cím: Szállítási cím: Kelt:, Aláírás Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó

3 JÚLIUS AUGUSZTUS Lassan, de biztosan Elsősorban munkát és nem segélyt kell adni a rászorulóknak talán ez az egyetlen közös gondolat, amelyben kormánypárt és ellenzék, továbbá a civil és érdekvédő szervezetek is egyetértenek. Abban viszont már igen eltérnek az álláspontok, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Az önkormányzatoktól indult kezdeményezés nyomán a kormány július közepén közreadta a szociális rendszer átalakításának tervét, amelyet a parlament az őszi ülésszak kezdetén vitathat meg. 3 Jön a kétezer seriff országa? Önkormányzati rendőrség létrehozását kezdeményezte a közelmúltban több település vezetése. Céljuk kettős, a rendőri jelenlét erősítése, illetőleg a jelenleg elhanyagolt egyszerűbb közterületi jogsértések hatékonyabb szankcionálása. Ezért is javasolták városokban a közterület-felügyelet megerősítését, átalakítását. Önkormányzati típusú rendőrség létrehozásával egyetért a főváros rendészeti bizottságának szocialista elnöke is. A rendőrségi feladatok átadását az önkormányzatoknak viszont nem támogatja az önkormányzati minisztérium szocialista államtitkára. Az ÖN-KOR-KÉP-nek Jauernik István hangsúlyozta, hogy ezt a jelenlegi szerkezet nem teszi lehetővé. Véleménye szerint az önkormányzatok a mostani jogszabályi környezetben is meg tudják oldani a közbiztonság megerősítését, főként a rendőrséggel való szorosabb együttműködéssel reménykedett, 8 elégedett Az idén 23 település pályázott városi címre, ezek közül az önkormányzati miniszter a zsűri javaslata alapján nyolcat terjesztett a köztársasági elnök elé jóváhagyásra. Sólyom László július 1-jével a korábbi önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon által javasolt településeket várossá nyilvánította. A budapesti ünnepségen már Gyenesei István önkormányzati miniszter köszöntötte az új városok polgármestereit. Ezzel a városok száma 306-ra emelkedett, jelenleg városokban él Magyarország lakosságának 67 százaléka mondta az önkormányzati miniszter. Kiemelte, hogy a várossá válásban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, amelyek továbbra is meghatározóak lesznek az adott települések életében. Az új városok mindegyike egy-egy mikrotérség központjaként működik kulturális, gazdasági vagy turisztikai értelemben, ez fokozott felelősséget ró a településpolitikusokra és a lakosságra. 31 Elindult az ÖNkorNET FÓRUM. Az ÖNkorNET önkormányzati hírpoltál ( szerkesztői elindították a FÓRUM oldalt, amit ezúton ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe. Az oldalon lehetőség nyílik, hogy elmondják véleményüket az egyes témákkal kapcsolatosan, illetve a regisztrált felhasználók új témát, vitaindítót is nyithatnak. Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita Címlapfotó: Csécsei Pál, a Hídépítő Zrt. fotótárából. Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Lapzárta: július 16. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. TARTALOM PARL AMENT TÖRVÉNY- ELŐKÉSZÍTÉS Lassan, de biztosan 3 KOR-KÉP Jön a kétezer seriff országa? 4 Összefogást az önkormányzati rendőrségért! 5 Döntöttek 6 Gödöllői randevú 7 TELEPÜLÉSÜGY Időközi önkormányzati választások 2 Lezárult a Postapartner Program első üteme reménykedett, 8 elégedett 31 KÓ R-KÉP KÖZMUNK APROGR AM Drágán szeretjük 10 Tovább gurul a lavina 25 Szoros együttműködésben a hivatalokkal, hatóságokkal, önkormányzatokkal 28 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Beszélgetés dr. Makár Orsolyával 13 Nőt az uniós intézmények vezetői posztjaira! 15 Család- és nőpolitika az Unióban 15 Női vállalkozások Magyarországon 22 A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 22 Beszélgetés Horváth Annával, a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatójával 22 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN Összekötni az elszakadt szálakat 32 Elfogadták az új Országos Területrendezési Tervet 36 Megrendelő 2008 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás

4 IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét lemondással vagy önfeloszlatással igyekeznek korrigálni. Előző lapzártánk óta, a június 18. és július 21. közötti időszakban kilenc településen tartottak időközi választásokat. A kilenc település közül hat helyen választottak polgármestert, az eredmények szerint egy esetben kapott újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken (Óbányán, Penyigén, Tolcsván), ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát figyelembe véve (21 fő) az alábbiakban látható, hogy tizenegy főt újraválasztottak. Figyelemre méltó, hogy a fent jelzett rövid időszakban két esetben is felmerült a településvezetők feddhetetlenségének kérdése. Az időközi választást a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Tiszakóródon Gyulai Gáspár távozása miatt kellett megtartani, akit a térségi közigazgatási hivatal kötelezett munkakörének átadására, miután a bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésért, hivatalos személy által elkövetett közokirathamisításért, valamint folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny szerzéséért. A Debreceni Ítélőtábla elmarasztaló határozata szeptember 12-én született meg, a polgármester viszont a törvényi rendelkezés ellenére sem mondott le akkor tisztségéről, továbbra is ellátta feladatát. A bíróság a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el Gyulai Gáspárt, ezért indulhatott az időközi választáson. A Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen Benkő Ferenc, korábbi polgármester áprilisban jelentette be, hogy szívbetegsége miatt április 15-ei hatállyal lemond tisztségéről. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a neszmélyi önkormányzat sérelmére elkövetett csalással és sikkasztással, valamint több rendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítja Benkő Ferencet. Budapest XIV. kerületében egy képviselő lemondása miatt tartottak időközi választást. A hat jelölt közül Gécziné Cseke Vandát (Fidesz) választották meg, aki 594 szavazattal a voksok 58,64 százalékát szerezte meg. Himesháza. Rozmer András független jelöltet választották a Baranya megyei település polgármesterévé. Michelisz András független polgármester lemondása miatt tartottak időközi választást. Az 1161 fős település 994 választópolgárából 564-en szavaztak, két voks érvénytelen volt. A polgármesteri székért öt független jelölt versengett. Rozmer András 243, Millich Józsefné 103, Schulteisz Ferencné 83, Poltné Schumann Ildikó 72, János Zoltán 61 szavazatot kapott. Nagykálló. A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Nagykállón Béni Sándor Norbert független jelöltet választották meg a haláleset miatt megüresedett önkormányzati képviselői helyre. A választópolgárok a 3. számú egyéni önkormányzati választókerületben június 29-én megtartott időközi önkormányzati képviselőválasztásra nyilvántartásba vett jelöltek közül Béni Sándor Norbert független jelöltre 82, Forróné Dr. Szabó Valéria független jelöltre 13, Hamar Vilmos független jelöltre 14, Kiss József független jelöltre 21, Tóth Zoltánra, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelöltjére 50 érvényes szavazatot adtak le. Óbánya. A Baranya megyei településen a képviselő-testület áprilisban oszlatta fel önmagát. Az időközi választáson Mezey Mihály független jelölt lett a település új polgármestere. A 156 fős település132 választópolgárából 90 fő voksolt, egy szavazat érvénytelen volt. A polgármesteri székért öt független jelölt versengett: Balázs János 2, Bányai László 28, Berengyán Károly 3, Dani Ferenc (a település korábbi polgármestere) 18 és Mezey Mihály 38 szavazatot kapott. A testület öt tagját hét jelölt közül választották meg, hárman közülük a korábbi testületnek is tagjai voltak. Tiszakóród. A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei településen Károlyi Kálmán nyerte a polgármester-választást. A település 616 választásra jogosult polgára három független jelöltre adhatta le szavazatát: Gyulai Gáspár 116, Hopka András 72, Károlyi Kálmán 275 szavazatot kapott. A 465 leadott szavazatból kettő érvénytelen volt. Az időközi választást Gyulai Gáspár korábbi polgármester, a tisztséggel összefüggő bűncselekménye miatt kellett kiírni. Zajk. A képviselő-testületi tagok többségének lemondása miatt választottak új képviselőket a Zala megyei Zajkon. A testület munkája azután lehetetlenült el, hogy tavasszal, több vitát követően négy képviselő lemondott mandátumáról, és csak egy jelölt maradt a 2006-os önkormányzati választási listán, aki ezáltal a testület tagjává válhatott. A három hiányzó képviselői helyre hat független jelölt közül választották képviselőnek Gál Jánosnét, Grózner Tibornét és Palkó Melindát. Neszmély. A Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen Horváth Bélát válaszották polgármesternek. Az időközi polgármesterválasztáson három független jelölt indult. Az érvényes szavazatok száma 476 volt. Ebből Horváth Béla 299, Kovács Zoltán 66, Rubin Zsolt 111 voksot szerzett. Benkő Ferenc polgármester áprilisban jelentette be, hogy szívbetegsége miatt április 15-ei hatállyal lemond tisztségéről. Penyige. Juhász Gyula lett a Szabolcs megyei Penyige új polgármestere. A településen a 617 választásra jogosult közül 508 szavazott. A két polgármesterjelölt közül Juhász Gyula 328 szavazatot kapott, Németi János, korábbi polgármester 176 szavazattal elvesztette a helyiek bizalmát. Az önkormányzat képviselő-testülete áprilisban oszlatta fel önmagát, 7 képviselő-testületi helyre 16 független jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak a testületnek. Tolcsva. Újra Vojnár László kapott bizalmat az időközi önkormányzati választáson Tolcsván. A Borsod megyei településen két választókörzetében összesen 1536 választásra jogosult polgár él, közülük 995 fő adott le szavazólapot. Három független polgármesterjelölt indult a választáson, köztük a korábbi vezető, Vojnár László is, aki 463 szavazattal (46,8%-os szavazati arány) győzött a megmérettetésen. A képviselő-testület kilenc főből áll, erre húsz független jelölt volt. A korábbi testület tagjai közül négy főt választottak újra. Fenti időszakban Drágszélen, Fóton és Dabason tartottak népszvazást. Drágszél. A június 22-ei drágszéli népszavazáson a 314 szavazásra jogosult állampolgár a következő kérdésre adhatta le szavazatát: Egyetért-e Ön azzal, hogy Drágszél községben a köztemető területén krematórium létesüljön? A szavazásra jogosultak közül 166 fő adta le voksát, érvénytelen szavazat nem volt A kérdésre 138-an szavaztak igennel. Fót. Három civil szervezet a Fóti Lokálpatrióták Egyesület, a Közös Jövőnk Egyesület és a Civil International Nemzetközi Polgári Liga kezdeményezésére tartottak népszavazást június 29-én Fóton. A szavazáson megjelenőnek arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy Akarja-e Ön, hogy az orvosi rendelők maradjanak a jelenlegi Egészségügyi Központban? A szavazás érvénytelen és eredménytelen volt, mert a szavazásra jogosult lakosból legalább hétezernek kellett volna részt vennie, de csak 3134-en mentek el voksolni. A szavazók közül an igennel, 226-an nemmel válaszoltak a kérdésre. Dabas. A Pest megyei település választópolgárainak az alábbi kérdésre kellett válaszolnia július 6-án: Egyetért-e Ön azzal, hogy Dabas város külterületén a kommunális hulladéklerakó védőtávolságán belül fémhulladék feldolgozó és hulladékjármű előkezelő üzem létesüljön? A népszavazás érvénytelen és eredménytelen volt, mert a választásra jogosultak mindössze 18 százaléka, 2460 fő adott le érvényes szavazatot. A beruházást a többség, 1276 fő elutasította. Kolin Péter 2 ÖN KOR KÉP július augusztus

5 PARLAMENT TÖRVÉNY-ELŐKÉSZÍTÉS Lassan, de biztosan Kettéválasztanák a szociális segélyezést Elsősorban munkát és nem segélyt kell adni a rászorulóknak talán ez az egyetlen közös gondolat, amelyben kormánypárt és ellenzék, továbbá a civil és érdekvédő szervezetek is egyetértenek. Abban viszont már igen eltérnek az álláspontok, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Az önkormányzatoktól indult kezdeményezés nyomán a kormány július közepén közreadta a szociális rendszer átalakításának tervét, amelyet a parlament az őszi ülésszak kezdetén vitathat meg. A szociális tárca július közepén elkészült tervezete szerint kettéválik a szociális segélyezési rendszer: rendszeres segélyt és rendelkezésre állási járadékot kapnának a rászorulók. Az előbbiek közé sorolnák az ötvenöt év felettieket, a munkaképteleneket, a legalább három gyermeket egyedül nevelőket, illetőleg az önkormányzati rendeletekben felsorolt további érintetteket. Rendelkezésre állási járadékot kapna, aki munkaképes, illetőleg az önkormányzati rendelet nem mentesíti a foglalkoztatás alól. Az önkormányzatoknak számukra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük, s ha a felajánlott munkát elutasítják, megszüntetik az ellátás folyósítását. A képzésben résztvevők jövedelempótló támogatást, a többiek közfoglalkoztatási bért kapnának. Ha az önkormányzat nem tud közmunkát biztosítani, akkor utalják a rendelkezésre állási járadékot. Az ellátás nem lenne folyamatos, azt csak addig folyósítanák, amíg az egyébként munkaképes igénylőnek nem tudnak foglalkoztatást biztosítani. Ebbe a kategóriába becslések szerint ezer, jelenleg szociális segélyben részesülő tartozna ők dolgoznának, de nincs rá módjuk. Azt még nem határozták meg, hogy a segélyezettek és a rendelkezési állományba tartozók mennyi járandóságra tarthatnak igényt. A segélyből élő alkalmazását új munkahely létesítésénél az állam kedvezményekkel honorálná, egyebek között hároméves járulékmentességgel. Kiemelt beruházásoknál főként az építőiparban pedig legalább tíz százaléknyi hátrányos helyzetű ember foglalkoztatását írnák elő. A közcélú foglalkoztatás jövő évi forrásigényét a közfoglalkoztatás adminisztrációját segítő háromezer új önkormányzati alkalmazott bérével együtt negyvenöt milliárd forintra becsülik. Kiérlelt változtatáshoz idő kell A segélyt kombinálom a feketemunkával Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter célként határozta meg, hogy legalább 80 ezer munkaképes embert vonjanak be a szociális foglalkoztatásba. A szociális tárca vezetője és kormánypárti politikustársai is többször hangsúlyozták: nem támogatnák, hogy bárkinek, aki segélyt kap, cserébe feltétlenül munkát kelljen végeznie. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociális segély nagysága nem fix, a család jövedelmétől függ. Maximuma pedig a nettó minimálbér lehet, amelyet a segélyezettek mindöszsze 5 7 százaléka kap meg. Az átlag a tavalyi évben havi 27 ezer forint volt. Az elvárások szerint, aki tud, annak negyedévente legalább 15 napot vagy 120 órát kell dolgoznia, minimálbérért. Aki visszautasítja a felkínált munkát, megvonják tőle a segélyt. Aki nem képes dolgozni, annak a családsegítő szolgálattal kell majd együttműködnie. A szociális számla ügye sem dőlt még el. A tervek szerint ugyanis a családi pótlék egy részét erre kapnák a rászorulók. Bizonyos családok természetbeni juttatásként óvodában, iskolában nyújtott támogatásként kapnák meg a családi pótlékot. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára: meg kell vizsgálni, hogyan lehet az átalakítás során garantálni az elszegényedő családok gyermekeinek az ellátását, s úgy alakítani a pénzbeli és a természetbeni juttatások arányát, hogy a célok teljesüljenek. A főtitkár szerint egy jól kiérlelt változtatáshoz több idő kell, s nem lehet probléma, ha a segélyezési rendszer nem a jövő év január elsejétől változik meg ahogy azt a kormány tervezi. Soltész Miklós, az Országgyűlés Szociális bizottságának KDNP-s alelnöke szerint szét kell választani a segélyezést és a családtámogatás rendszerét. Azt igazságtalannak tartja, hogy minimálbért kapjon az, aki negyedévente csak 15 napot dolgozik. Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak a munkanélküliekkel is többet kellene foglalkoznia. Monokon jól mennek a dolgok Miközben folyik a kormányzati tervezés a kezdeményező településen, Monokon, amelyről elnevezték az új szociális modellt, a polgármester szerint jól működik a segélyért munkát elv a gyakorlatban is. A modell lényege, hogy a község önkormányzata csak akkor folyósítja a szociális segélyt, ha a munka nélküli, ám munkaképes polgár bizonyos mennyiségű közmunkát vállal. Szepessy július augusztus ÖN KOR KÉP 3

6 KOR-KÉP Zsolt polgármester úgy nyilatkozott: amióta ezek a rendeletek érvényben vannak, azóta az iskolába járás népszerűbb náluk. Nagyon sok polgármesterrel beszélgettem, azt mondták, hogy ugrásszerűen megnőtt az óvodába való beíratás is, pedig ez a rendelet a többi településen nincs is hatályban. Az emberek a médiából hallják, ezért úgy gondolják, hogy ez már az egész országban működő dolog, és elkezdték a gyerekeket óvodába és iskolába íratni. A szülők félnek a bírságtól, és inkább beíratják a gyerekeiket mondta a település vezetője. Másnak is vannak ötletei az ügyben. A borsodi cigányvajda, Lakatos Attila például az ország leghátrányosabb helyzetű megyéiben állami vagy önkormányzati szerepvállalással alapítványokat hozna létre. (Erről szóló írásunkat lásd a 28. oldalon) Szűcs Erika a borsodi megyei lapnak úgy nyilatkozott: helyesli, hogy a magánszférát is érdekeltté tennék a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában. Ezért is tervezi a szaktárca a Start régiókártya bevezetését, aminek lényege, hogy aki segélyezettet foglalkoztat, annak 3 évig nem kell az illető után járulékot fizetnie. Az azonban vitatandó, hogy a foglalkoztatás szervezése alapítványokon vagy önkormányzatokon keresztül történjen-e, mert intézményi szerveződésnek lennie kell annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű emberek és a munkaadók igényei találkozzanak. Németh Erika Mindenki másként képzeli Jön a kétezer seriff országa? Önkormányzati rendőrség létrehozását kezdeményezte a közelmúltban több település vezetése. Céljuk kettős: a rendőri jelenlét erősítése, illetőleg a jelenleg elhanyagolt, egyszerűbb közterületi jogsértések hatékonyabb szankcionálása. Ezért is javasolták városokban a közterület-felügyelet megerősítését, átalakítását. Önkormányzati típusú rendőrség létrehozásával egyetért a főváros rendészeti bizottságának szocialista elnöke is. A rendőrségi feladatok átadását az önkormányzatoknak viszont nem támogatja az önkormányzati minisztérium szocialista államtitkára. Az ÖN-KOR- KÉP-nek Jauernik István hangsúlyozta, hogy ezt a jelenlegi szerkezet nem teszi lehetővé. Véleménye szerint az önkormányzatok a mostani jogszabályi környezetben is meg tudják oldani a közbiztonság megerősítését, főként a rendőrséggel való szorosabb együttműködéssel. Újbudáról érkezett a közelmúltban az első hír, miszerint hamarosan tucatnyi magyar seriff állhat szolgálatba egy hazánkban eddig szinte ismeretlen felépítésű önkormányzati rendőrség keretében. A budapesti kezdeményezés egyelőre kísérlet, de szakmai és politikai körökben már körvonalazódik a széttagoltan működő közterület-felügyeleteket kiváltó, egységes magyarországi önkormányzati rendőrség képe adta hírül az egyik napilap. Az ötlet nem új, 1990-ben is szó volt az önkormányzati rendőrség létrehozásáról, de az akkor hatalmon lévők jobbnak látták, ha nem biztosítanak helyi ítélet-végrehajtói jogosítványokat, figyelemmel a kiszámíthatatlan polititikai viszonyokra is. Újbudán mindenesetre már a tettek mezejére léptek, a helyi közterület-felügyeletre építve formálódik az új kerületőrség. A XI. kerület képviselő-testületének célja az, hogy a mainál sokkal közelebb kerüljön a lakosság igényeihez a közbiztonsági, közterületi feladatok végrehajtása. A közterület-felügyelet vezetőjének megválasztása már eddig is a képviselő-testület hatáskörébe tartozott. Szándékaik szerint az önkormányzati rendőrség felállításakor az amerikai seriffek mintájára a kerületőröket is választani fogják a képviselők. Így a közterületi ellenőrzések egy része hárul majd a közterület-felügyelőkre, a szervezet másik ágát alkotó kerületőröknek pedig nem lesznek hatósági jogosítványaik, feladatuk elsősorban a bizalomerősítő intézkedések megtétele, a kisebb jogsértések megszüntetése és a figyelmeztetés lesz. Formaruhát viselnek, de a közterület-felügyelőkétől eltérőt. Budapesten egyébként már van olyan kerület, ahol önállóan dolgoznak kerületőrök, s olyan városrész is akad, ahol vegyes felállásban látják el a szolgálatot a közterület-felügyelők és a kerületőrként dolgozó biztonsági őrök. Újbuda abban lesz kivétel, hogy a közbiztonságért felelős személyek a választott képviselők útján jutnak hivatalhoz. A fővárosban hasonlóan gondolkodnak A közterületek általános állapota olyan rossz, hogy az állami rendőrség ezzel a feladattal egyedül nem képes megbirkózni. Egyebek között ezért is támogatná önkormányzati típusú rendőrség létrehozását Danielisz Béla. A Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának szocialista elnöke szerint az egyszerűbb jogsértések megakadályozása tartozhatna feladataik közé, példaként az illegális szemetelést, piroson átszaladó gyalogost említette. Az elnök úgy gondolta, hogy az önkormányzati rendőrök hatósági jogkörrel rendelkeznének, de nem lenne bűnügyi nyomozati jogosítványuk és lőfegy- 4 ÖN KOR KÉP július augusztus

7 KOR-KÉP verük sem. Speciális jogállású köztisztviselőként, klaszszikus közrendészeti tevékenységet végeznének. Az viszont már koncepcionális kérdés, jegyezte meg, hogy a lakosság válassza-e az önkormányzati rendőröket, mint az Egyesült Államokban a seriffeket. Úgy látja, hogy ez a megoldás Magyarországon nem működne. Az biztos, hogy egyetlen önkormányzati rendőrségre lenne szükség, Budapesten például körülbelül ezerhétszáz kétezer önkormányzati rendőr képes lenne hatékonyan őrizni a közterületi rendet nyilatkozta a szocialista politikus. Majd hozzátette: az önkormányzatok bőven költenek annyit a közterületekre és a rendőrségre, amennyiből csak a fővárosban minden további nélkül ki lehet állítani egy ezerötszáz tagú szervezetet. Annál is inkább, mert ha az önkormányzati rendőrség létrejön, vele egy időben a közterület-felügyelői hálózat megszűnik. Az egységes önkormányzati rendőrség felállításához azonban kétharmados törvényeket kellene módosítani, amelynek átfutása ha egyetértés születne legalább másfél év. Szkeptikus az önkormányzati államtitkár Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármesterének közleménye Összefogást az önkormányzati rendőrségért! A napokban felröppent egy hír, miszerint a Magyar Gárda vidéki térnyerését ellensúlyozandó, kormányzati körökben felmerült az önkormányzati rendőrség létrehozásának gondolata. Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár is megfontolandónak tartja az elképzelést, s egy megerősített közterületfelügyelet koncepcióját vázolta fel. Szomorúnak tartom, hogy mindehhez a Magyar Gárda megjelenésére volt szükség, s álláspontom szerint csupán a közterület-felügyelet megerősítése kevés. Az elmúlt évtizedben több ízben javasoltam olyan törvénymódosítást, mely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok nagyobb súllyal szólhassanak bele a helyi közbiztonsági feladatok megoldásába. Ez annál is indokoltabb, mivel az önkormányzati törvény a közbiztonságért az önkormányzatokat teszi felelőssé. A javaslatom az volt, kezdjük meg a rendőrség átalakítását olyan módon, hogy az országos hatáskörű, bűnüldözési feladatok kivételével legyen lehetősége az önkormányzatoknak arra, hogy a közbiztonság megerősítése érdekében európai mintákat követve létrehozhassák az önkormányzati rendőrséget. Az okmányirodák átszervezésének tapasztalatai is jól mutatják, hogy ha a rendfenntartó szervektől átkerül egy feladat a szolgáltató szemléletű önkormányzatokhoz, akkor annak ellátása lényegesen jobb színvonalon, sokkal inkább polgárbarát módon történik, mint korábban. Jobbító szándékú a felvetés, de a jelenlegi önkormányzati rendszerben megoldhatalan, és nem is lenne szerencsés egy önkormányzati rendőrség létrehozása. A települések a mostani jogszabályi és pénzügyi lehetőségeiket kihasználva is képesek a közbiztonság megerősítésére. Így foglalható össze az önkormányzati tárca szocialista államtitkárának véleménye. Jauernik István az ÖN-KOR-KÉP-nek elmondta: először azt kell vizsgálni, a kezdeményezők miért és miben elégedetlenek a rendőrséggel. Ha a színvonallal, akkor át kell gondolni, ugyanennyi pénzből az Az önkormányzati fenntartású rendőrség közelebb lenne az emberekhez, közelebb a problémákhoz, és így szükségszerűen a megoldásokhoz is. Az önkormányzati rendőrség tevékenysége önkéntelenül inkább a bűnmegelőzésre, mint a büntetésre irányulna. Hatékonyabbá válhatna a működés, a felderítés, a megelőzés. Ez a modell jól bevált számos országban. Meggyőződésem, hogy a hatékonyabb, olcsóbb rendőrség megteremtéséhez az önkormányzati rendőrség felállításán keresztül vezet az út, ezért pártállástól függetlenül polgármestertársaim támogatását kérem ahhoz, hogy összefogva álljunk ki, és fogalmazzuk meg igényünket a rendőrség önkormányzati fenntartásba vételére. Az átvett feladatokhoz tartozó pénzügyi fedezetnek természetesen normatív alapon szintén az önkormányzatokhoz kell kerülnie. Először a jogi kereteket kellene megteremteni, és első körben önkéntessé tenni a csatlakozást ehhez a rendszerhez. Budaörsön már ma is kiemelt pénzügyi támogatással igyekszünk több rendőrt biztosítani a város területére. Szabadnapos rendőröket vásárolunk, legutóbb az objektum őrzés feladatait vettük le a rendőrség válláról. Talán ennek is köszönhetjük, hogy városunkban tavaly radikálisan csökkent a bűnesetek száma. Budaörs városa vállalja a kezdeményezés koordinálását, és azt is, hogy finanszírozza egy ilyen rendszer bevezetését közigazgatási kísérletként a saját területén. Budapest, július 11. önkormányzatok tudnának-e magasabb színvonalú közbiztonságot garantálni. Az államtitkár szerint nem, s a jelenlegi önkormányzati szerkezetben szerinte nincs is realitása önkormányzati rendőrség létrehozásának. A 3195 önkormányzat között van olyan, amely 17 fős település, s van, amely 1,8 milliós város ügyeit viszi. Több mint 1700 településen ezernél alacsonyabb a lakosságszám. Mindenhol lenne önkormányzati rendőr? Ki irányítaná őket? tette fel a kérdést Jauernik István. Az államtitkár gazdag tapasztalatai birtokában úgy vélte, nem együttműködésre alapuló feladatmegoldás, hanem rivlizálás kezdődhetne a települések között. Példaként a közoktatást hozta fel, amely bizo július augusztus ÖN KOR KÉP 5

8 KOR-KÉP nyos szempontból egyszerűbb feladat, mint a közbiztonsági, mégis számos esetben nem tudnak egymással dűlőre jutni ilyen ügyekben sem az önkormányzatok. Mi történne egy helyi irányítású rendőrséggel, ha ami mostanság nem ritka politikai belharc robanna ki a településen? Addig felfüggesztenék a feladat-végrehajtást, amíg egyezségre nem jutnak a felek? Ez képtelenség mondta az államtitkár. A közterület-felügyeletet lehet erősíteni Az önkormányzatok feladatait nem növelni kell, sőt, egyes kistelepülésekét, amelyek a kötelezőeket most sem tudják ellátni, inkább szűkíteni szükséges vélte Jauernik. Véleménye szerint ahhoz, hogy ma egy önkormányzat a közrendet, a közbiztonságot erősítse, megvan a törvényi lehetőség, de a közterület-felügyelettel kapcsolatos jogszabályok módosítását elképzelhetőnek tartja. A településeknek a lakossági igényekhez igazodva és pénzügyi teherbírásukat figyelembe véve kell dönteniük ezekben a kérdésekben. Kérdésünkre, miszerint számos elmaradott térségben lévő kistelepülésen lenne igény, ám pénz nincs a közbiztonság erősítésére, az államtitkár azt mondta, szerinte ez megoldható az önkormányzatok és a rendőrség szorosabb együttműködésével. Ő erre látott példát Nógrád megyében, ahol a megyei kapitány több falu kérésére erősebb rendőri jelenlétet ígért a településvezetőknek. Mindenhol azonban nem lehet körzeti megbízott vélte Jauernik István, s hozzátette, szerinte az amerikai típusú seriffek kinevezése is idegen a magyar hagyományoktól. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke egyelőre figyelemre méltónak nevezte a kezdeményezést. Simicskó István szerint is keresni kell alternatív megoldásokat, de arra figyelmeztetett, hogy amikor az önkormányzatoktól rengeteg pénzt vont el a kormány, egy ilyen szervezetet lehetetlen saját erőből fenntartani. Mivel elsősorban az állam feladata a közbiztonság fenntartása, de az állam erre nem képes, ezért mindenképpen pluszpénzt kellene adni az önkormányzatoknak. Jauernik István ezzel szemben megerősítette: a jelenlegi keretből az önkormányzatok sem tudnának jobb színvonalú közbiztonságot garantálni, több adó kivetésére a források növeléséhez azonban nincs lehetőség. Némileg vitatkozik ezzel az állásponttal Wittinghoff Tamás, Budaörs szabad demokrata polgármestere, aki erről közleményt (Lásd a keretes anyagot az 5. oldalon) adott ki. A polgármester lapunknak azt mondta, lát reményt az együttgondolkodás elindítására, s reméli, nem csúszik át a pártpolitika térfelére az ügy. N.E. Döntöttek a forráshiányos önkormányzatok támogatásáról Önkormányzat neve Támogatásban részesülő önkormányzatok ezer Ft Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása Támogatásban részesült települések (db) ezer Ft Villamosenergia áremelkedés hatásának ellentételezése Támogatásban részesült települések (db) Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen www. Olvassa! A pénzügyminiszter döntött az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásáról, melynek eredményeként 732 működési forráshiányos önkormányzat 7,79 milliárd forint támogatást kapott. A döntés az idei év első ütemére vonatkozik. A támogatást az idei költségvetési törvény alapján azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a feladatellátáshoz kapott normatívákon kívül saját források teljes feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására. A Pénzügyminisztériumban döntés születetett a villamosenergia áremelkedésének ellentételezésére is, melynek összege 430,5 millió forint, ebből 368 önkormányzat részesül támogatásban. (Hírforrás: Önkornet).hu 6 ÖN KOR KÉP július augusztus

9 ... a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt a magyarok által lakott régiók, tájegységek hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét... (Részlet a VII. Gödőllői Világtalálkozón megfogalmazott zárónyilatkozatbóll) Gödöllői Magyar randevú Polgármesterek VII. Világtalálkozója A háromnapos polgármester világtalálkozón határon innen és túlról csaknem nyolcszázan vettek részt. A rendezvényen elsősorban szakmai programokat szerveztek. Szó volt az önkormányzatok finanszírozásáról, a településüzemeltetés kérdéseiről, a pályázatok kiírásának tapasztalatairól, kormány és az önkormányzatok feladatmeghatározásának újragondolásáról. A konferencia első napján köszöntőt mondott dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke és dr. Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója. Előadást tartott Vizi E. Szilveszter, a MTA volt elnöke, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és dr. Szabó Hajnalka EU-tanácsadó. A találkozó Zongor Gábor festőművész (TÖOSZ-főtitkár) kiállításának megnyitójával kezdődött. teljesít az uniós források lehívásával, Debrecen fideszes polgármestere viszont úgy látja, hogy az ország egy idegbeteg, antipatikus stréber szerepét játszva, túllihegve igyekszik az EU normaelvárásainak eleget tenni, ami pedig lehetetlen feladatok elé állítja az önkormányzatokat. Kósa szerint a magyar önkormányzatok a működőképesség határához jutottak. A kormány ugyanis egyre több feladatot hárít rájuk, miközben a finanszírozáshoz szükséges pénzeket folyamatosan megvonja. Az uniós pénzek legfeljebb a szinten maradáshoz elegendőek. Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke is köszöntötte a világtalálkozó résztvevőit, hangsúlyozta, hogy azok a régiók, amelyek autonómiát élveznek, gazdasági növekedést, kulturális és tudományos fellendülést mutatnak. Ebben az értelemben a székelyföldi kulturális és területi autonómia terve az ott élő magyar kisebbség és a román nemzeti többség számára is előnyös lehet. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok működése egyre nehezebb. Az önkormányzatok több Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter szerint hazánk jól teljesít az uniós források lehívásával. Az újonnan csatlakozott országok közül Magyarország az év végéig rendelkezésre álló források 93 százalékát hívta le. A fejlesztési miniszter beszámolt arról is, hogy elindultak a határon túli fejlesztések. A kormány célkitűzése, hogy a leghátrányosabb 33 térség ne versenyezzen az erősebb vetélytársakkal, ezért pályázat helyett külön programot szervez részükre, mert a nagyobbak elszívnák a forrásokat a kisebbek, fejletlenebbek elöl. E térségekben egymillióan élnek hívta fel a figyelmet a miniszter. Kósa Lajos: a kormány sok esetben ellenségesen kezeli az önkormányzatok jobbító szándékát. Bajnai Gordon szerint Magyarország jól Gémesi György és Zongor Gábor a kiállítás-megnyitón július augusztus ÖN KOR KÉP 7

10 KOR-KÉP mint 3000 milliárdból gazdálkodnak, ennek megfelelően nagyobb szerepet kell kapniuk az őket érintő döntésekben. Véleménye szerint át kell gondolni a feladatok finanszírozását. Jobb együttműködés kellene a kormányzat és az önkormányzat között, nem feltétlenül a politikának kell uralni ezt a terepet. Gyenesei István önkormányzati miniszter: el a kezekkel az önkormányzatoktól! Olyan reform nem lehetséges, amely akárcsak rövid távon is sérti a települések vagy az állampolgárok érdekeit. A reformokhoz elengedhetetlen a szakmai, politikai, érdekképviseleti és társadalmi támogatottság. Nem fogadható el az az álláspont, amely szerint kevesebb önkormányzatra lenne szükség, az ugyanis alapjaiban sértené az önrendelkezés jogát. Molnár Gyula, Budapest XI. kerületének polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő, az önkormányzati szekció ülésen azt mondta, hogy az elmúlt 18 év tapasztalatai alapján a kérdés az, hogyan tovább? Kis lépések kellenek vagy merjünk hozzányúlni a rendszerhez? Véleménye szerint, ha forrás nélkül újabb és újabb feladatokat telepítenek az önkormányzatokhoz, az csökkenti az önkormányzatok autonómiáját. Molnár számára nem az a kérdés, hogy a magyar önkormányzati rendszer átfogó reformja megvalósulhat vagy sem, ugyanis ma nincs olyan politikai kultúra és szándék, hogy ez megtörténjen. Véleménye szerint, ennek ellenére mégis néhány kérdésben meg kellene egyezni. Újbuda polgármestere szerint nem volt rossz kísérlet a kistérségi társulás, a területi lehatárolásra vonatkozóan az a véleménye, hogy sajnos a megye vagy régió kérdésére ma még nincs világos politikai akarat. Szepes Péter, a Nógrád megyei 111 fős Kutasó polgármestere települése bemutatásakor elmondta, hogy a falu már az 1200-as évek óta létezik. Jelenleg a leghátrányosabb 200 település közé tartozik, csődhelyzetben van, óvodáját, iskoláját már korábban bezárták, a 70-es évek óta nincs intézménye a falunak. Vajon milyen gyökerei lesznek annak a 3 éves gyermeknek, aki Pásztón szocializálódik? tette fel a kérdést Szepes Péter. A polgármester től tiszteletdíjasként irányítja a falu 8 ÖN KOR KÉP július augusztus

11 KOR-KÉP életét, büszke arra, hogy amióta ő a település vezetője, gyarapodott az állandó lakosok száma. A kutasóiak közötti korösszetételt ismerteve elmondta, hogy bízakodó, mert a fiatalok száma növekszik (a 0 17 év közöttiek száma 20 fő, a közöttieké 58 fő, a 60 év felettieké 33). A négyfős önkormányzati képviselő-testület az alpolgármester és a polgármester tiszteletdíjával és költségtérítésével együtt, nem kerül többe mint havi 160 ezer forint. Véleménye szerint a reformot nem az önkormányzatok számának csökkentésével kellene kezdeni, hanem a parlament és a megyei közgyűlések létszámával. Amíg az Országgyűlés nem akarja a saját költségeit csökkenteni, addíg Kutasó zsebébe se kotorásszon senki! mondta Szepes Péter. Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere hozzászólásában úgy nyilatkozott, hogy a kormány bünteti az önkormányzatokat, mert más színűek, mint a kormány. Véleménye szerint baj, hogy nem lehet visszahívni az országgyűlési képviselőket, baj, hogy a testületek pártcsatározás színterévé válnak. A kistérségekről szólva úgy fogalmazott, hogy Európa szabadon átjárható, de a kistérségek nem. Felszólította a parlamenti pártokat, hogy dolgozzanak. Pergő Margit, Berhida polgármestere a központilag egységes szoftverek ingyenes hozzáférését hiányolta. Úgy fogalmazott, hogy miközben terjed az elektronikus szolgáltatás, mégis a hivatalok a papír alapú formában kérik az információkat: a leveleket iktatni, a polgármestereket nyugtatni fejezte be a gondolatot. A hozzászólók többsége szerint nem az önkormányzatokkal van a baj, hanem a finanszírozással, hiányolják a kiszámíthatóságot. Példaként említik a szociális támogatási rendszert, ami egy éven belül négyszer is változik. Az önkormányzatok fejlesztettek, most meg nem tudják finanszírozni, mert az állam csökkentette a finanszírozást. Javasolták: meg kell nézni, hogy a kistelepüléseken kell-e hivatalt működtetni? A reformról szólva volt, aki úgy gondolta, hogy vissza kellene nyúlni a tanácsrendszer jó példáihoz, volt aki az Országgyűlésben is csak választott képviselőket küldene, olyan véleményező is akadt, aki úgy fogalmazott: amilyen a kapitány, olyan a század. Szöveg és fotó: Csiky Ildikó Polgármesteri Aranygyűrű: idén kiemelkedő tevékenységük elismeréseként Sóvágó László (Hajdúszoboszló), Szalai János (Csősz), Vitály Barna (Hegyközcsatár, Románia) és Hajdu László (Budapest XV. kerület) polgármester kapta a kitüntetést. Az idén a tizedik alkalommal odaítélt Magyar Szabadságért Díjat Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa kapta. Átadták a Polgármesteri Ezüstlánc-díjakat. A Magyar Polgármesterek Szövetsége által alapított kitüntetést Bátovszki György, Csömör és Szuhán András, a kárpátaljai Bene település polgármestere vehette át dr. Gémesi Györgytől. A díjakat kuratórium döntése alapján ítélik oda. A kétnapos világtalálkozó a résztvevő polgármesterek közös zárónyilatkozatának elfogadásával ért véget. A dokumentumban megállapítják: az önkormányzatok pozíciója romlott, a támogatások reálértéke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen terhet jelent. Mindez közrejátszik abban, hogy a települések több mint egyharmada jogosult az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűeknek szánt támogatásra. A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy az önkormányzatok kötelező feladatának ellátásához az állam sok esetben nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, s ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását. Ezen belül az ivóvízellátáshoz szükséges eszközök és szervezetek tulajdonát stratégiai kérdésnek nevezik. A zárónyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosztottság érzékelhető, holott az összmagyar politika hosszú távon csak akkor válhat eredményessé, ha egységen alapul. A zárónyilatkozatban többek között leszögezték, fontosnak tartják és elvárják, hogy: a pályázati rendszer kialakításánál különös figyelmet kell fordítani az önkormányzatok és intézményeik által pályázható, alacsony önrészű, energiát megtakarító korszerűsítésekre, fejlesztésekre, megújuló energiák felhasználására és az utólagos hőszigetelési programban való részvételre; a kormányzat egyenrangú partnernek tekintse az önkormányzatokat, az önkormányzatokkal együtt dolgozza ki az európai tapasztalatok alapján, a Régiók Bizottságához hasonló jogosítványokkal, egy hatékony érdekképviselet struktúráját és törvényi garanciáit, vizsgálja meg az önkormányzatok hatékony részvételének biztosítására a kétkamarás parlament létrehozásának feltételeit. A zárónyilatkozatban a résztvevők megfogalmazták: a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt, melynek során az önkormányzatokkal együttműködve tekintse át a hitelállományt, indokolt esetben, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, eladósodott önkormányzatok adósságát megfelelő feltételek mellett váltsa ki; az egészséges ivóvízellátást tekintse stratégiai ágazatnak, dolgozza ki annak feltételeit, hogy az ivóvízellátás egyetlen szegmensének privatizációja se legyen lehetséges, és bocsássa a még át nem adott rendszert és egyes elemeit az önkormányzatok rendelkezésére; a magyarok által lakott régiók, tájegységek készítsék el saját fejlesztési tervüket, melynek megvalósítása a helyi közösség önrendelkezésének az alapja; a Kárpát-medence települései osszák meg az önkormányzatok működésével kapcsolatos tapasztalataikat, szakembereik vegyenek részt személyes tanulmányutakon, szervezzenek konferenciákat, a jól bevált módszereket egymásnak adják át, hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét július augusztus ÖN KOR KÉP 9

12 DRÁGÁN KELLETT SZERETJÜK EZ NEKÜNK? Máshol, normális országokban elkerülik a hegyet, ha egy mód van, mi ebben az esetben felmentünk a hegyre, kiirtottunk egy erdősávot, ha jól tudom végül, ami ellen a természetvédelem, meg a környezetvédelem tiltakozott, de ők húzták a rövidebbet, és építettünk teljesen feleslegesen egy óriási műtárgyat, ami lehet, hogy műszakilag egy bravúros megoldás, mérnökként azt mondom, hogy igen az, de felesleges. (Kálnoki-Kiss Sándor, volt közlekedési helyettes-államtitkár Forrás: RTL klub.hu) Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte a 2007-ben megvalósult autópálya beruházásokról szóló vizsgálatát, amely 2006 decemberétől 2007 végéig megépült öt gyorsforgalmi szakaszra, összesen 112 kilométerre vonatkozott. A vizsgálatnak része volt a dunaújvárosi Duna-híd és a Kőröshegyi völgyhíd, ezekről még az Állami Számvevőszék is úgy nyilatkozik, hogy nemzetközileg elismert csúcstechnológiákat alkalmaztak, a hídak hosszúságát, a pillérek távolságát és magasságát tekintve egyedülálló szerkezeti alkotásokról van szó. Ugyanakkor az összberuházás 27 százalékát a két híd költsége (96,6 milliárd) jelentette. A Kőröshegyi völgyhíd rövid időn belül nemzetözi hírnévre tett szert, mondhatni idegenforgalmi nevezetességgé vált, van aki szereti, van aki bírálja. Talán éppen ez a egyedülálló műszaki megodás lehet az oka annak, hogy sokan vitatják a völgyhíd létjogosultságát. A kételkedők nemcsak a megépítésére szánt milliárdokat tartják soknak, de a sík terepre álmodott viaduktot is elhibázottnak tartják. Az Állami Számvevőszék júliusban közzétett jelentéséből többek között az is kiderül, hogy a hidak építését drágán szeretjük. 10 ÖN KOR KÉP július augusztus

13 KOR-KÉP ÁSZ-VIZSGÁLAT Az ÁSZ jelentése szerint a 2004-től hatályos, a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény (Aptv.) között 687 kilométer gyorsforgalmi útszakasz megépítését határozta meg. Ebből összesen 413 kilométert (60%) helyeztek ideiglenesen forgalomba, a 2007-re tervezett átadások közül egy sem valósult meg. A 2007-ben átadott autópálya szakaszoknál a törvény évi átadási határidőt rögzített, amelynek teljesíthetőségét, a beruházások előkészítésének tényleges helyzetét és a kivitelezéshez műszakilag szükséges időtartamot előzetesen nem mérték fel. Az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozott A Zamárdi utáni autópálya fejlesztésére már a hetvenes években voltak tervek, a Zamárdi Szárszó közötti szakaszra engedélyeztetési tervek is készültek, végül azonban nem volt pénz a megépítésére. Nagyjából tíz év alatt öszszesen 47 tervváltozat készült, ezek közül azonban az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú balatonföldvári önkormányzat mindössze egyet, a most megvalósuló völgyhidas megoldást támogatta. A két településsel végül 2000-ben sikerült megállapodni a völgyhidas megoldásról, s az önkormányzatok képviselő-testületei 2001 februárjában fogadták el. A sztráda nyomvonalának kijelölése tehát végül az Orbán-kormány, a megvalósítás pedig Gyurcsány-kormány hivatali idejére esett. A 2002-es választási évben már folytak tárgyalások a Vegyépszer Ganz kettőssel a híd megépítéséről. A hidat végül a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. Völgyhíd nevű konzorciuma építette. A jelentés megállapítja, hogy az Aptv júliusi módosítása után az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozottan érvényesül, ugyanis nem jogszabály tartalmazza a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének éves ütemezését és a beruházások befejezésének időpontját. A 2006-os és a 2007-es években az Aptv.- ben előírt kormánybeszámolók nem készültek el, az Országgyűlés nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzeszközök felhasználásáról, a folyamatban lévő fejlesztésekről. Az ellenőrzött autópályaszakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a két híd építési költsége megközelíti a 100 milliárd forintot. A beruházások finanszírozása kizárólag állami pénzből történt, ebből közvetlen költségvetési forrás 151,4 milliárd forint volt. Az állami garanciavállalással felvett hitelek 201,7 milliárdot jelentettek, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. saját tőkéje 2,9 milliárd forint volt. A finanszírozási koncepció évi változása miatt a kötvénykibocsátásból származó magántőke forrásbevonás nem valósult meg. Az autópálya-szakaszok nyomvonalát közúthálózatés térségfejlesztési, környezetvédelmi szempontok határozták meg, amelyeket a szakhatóságokkal és az önkormányzatokkal egyeztettek. Minden autópálya-szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett. Az M7-es autópálya Zamárdi Balatonszárszó szakaszán a Kőröshegyi völgyhíd megépítésének elkerülése céljából a parttól kilométer távolságra vezetett nyomvonalváltozatokra tervek nem készültek. Egy szakértői csoport 2000-ben olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból is kedvező volt, és a jelenlegi völgyhíd hosszának felével alagút és híd építésével megoldotta volna a nyomvonalvezetést. Kőröshegy önkormányzati képviselő-testülete a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta, azokról elutasító határozatot nem hozott. Kőröshegy önkormányzata 2001 elején azt jelezte, hogy az új nyomvonalváltozat ellentétes a község 1996-ban elfogadott rendezési tervével, és a lakossággal csak a völgyhidas változatot egyeztették. Az ÁSZ hivatkozik a NIF Zrt március 27-én írt észrevételére, mely szerint: A magyarországi nyomvonalas létesítmény engedélyezések jogszabályi háttere nem a hatékony közpénzfelhasználás, költségoptimalizálás követelményeit tartotta elsődlegesnek, ezért a Zamárdi Balatonszárszó közötti szakasz végleges nyomvonal kiválasztásánál az önkormányzati érdekek érvényesültek, majd végezetül megállapítja, hogy a Kőröshegyi völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága mindezek alapján nem igazolt. Az ÁSZ megállapítja, hogy az M8-as autópálya dunaújvárosi Duna-hídja előrehozott beruházás, a hídhoz kapcsolódó autópálya-szakaszok a jelenlegi tervek szerint csak 2015-re készülnek el, ezért a hatékonysági követelmények nem teljesülnek. A kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk A kivitelezők kiválasztását a négy szakasz esetében közvetlenül az Aptv. megjelenését megelőzően, 2003 decemberében kormányhatározat rendelte el, amely nyílt előminősítéses eljárás lefolytatását írta elő. A dunaújvárosi Duna-híd és a csatlakozó M8-as autópálya beruházásnál a NIF Zrt. tárgyalásos eljárást alkalmazott. A középtávon megépítendő útszakaszok jelentős nagyságából adódóan a kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk, amely a piac felosztásának irányába hatott, és a kínálati árak érvényesüléséhez vezetett. A kivitelezők kiválasztása a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelt. Minden autópálya-szakasznál a benyújtott pályázatok értékelési szempontrendszere azo július augusztus ÖN KOR KÉP 11

14 KOR-KÉP ÁSZ-VIZSGÁLAT A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szerint még ebben az évben több mint száz kilométerrel bővülhet a közúthálózat Magyarországon. Így összesen 200 milliárd forint értékben bővül majd a magyar közúthálózat. Az egyik legnagyobb beruházás az M0-ás északi hídja és a hozzá kapcsolódó út lesz, amelyet augusztusban adnak át. A NIF szerint 2008 és 2010 között ismét 200 kilométerrel bővül majd a gyorsforgalmi úthálózat hossza. A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert. A híd az M7-es autópálya Zamárdi Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A Kőröshegyi völgyhíd különlegessége még, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint hogy belseje üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt lesz szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba. A 2 2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem. A három év alatt épült völgyhíd költsége 41,5 milliárd forint volt 2007-es árakon számítva. A völgyhíddal együtt átadott teljes 14,2 kilométer hosszú autópályaszakasz 76 milliárd forintba került, ami a fő híd mellett még egy 300 és egy 168 méteres kis völgyhidat is tartalmaz. (Forrás: Wikipédia) nos volt, és a legalacsonyabb árat ajánló pályázó nyerte el a kivitelezési munkát. A NIF Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést. A mérnökök által kialakított árak a korábbi kivitelezői árak kockázati felárral növelt összegein alapultak, így nem lehettek a beruházások megalapozott árkalkulációi. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a tulajdonosi jogok gyakorlója, nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését. Az M8-as autópálya dunaújvárosi Duna-híd építési költségére 2004 januárjában készített értékelemzésben a több mint 8 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepelt, mint a NIF Zrt. által 2004 szeptemberében megkötött kivitelezői szerződésben. A kivitelezés költségének árképzése nem volt átlátható. A kivitelezési szerződésekben minden esetben átalányáras árformát alkalmaztak, ahol az árakba beépültek a kivitelezői kockázatok költségei. A pótmunkák egy részét az átalányáras szerződésben szereplő egységárral számolták el, ami a beruházási költségek növekedéséhez vezetett. Az ellenőrzött beruházásoknál a szerződésmódosítások együttes összege 15,6 milliárd forint volt. A NIF Zrt végétől működtet minőségirányítási rendszert, amelynek hatása még nem jelentkezett az ellenőrzött autópálya-szakaszok megvalósításánál. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasolták A kormány kezdeményezze az Aptv. módosítását annak érdekében, hogy az állami érdekeknek megfelelően érvényesüljenek a közpénzekkel való takarékos és átlátható gazdálkodás követelményei. A gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések prioritásai és ütemezése jelenjen meg törvényben. Tegyen eleget az országgyűlési tájékoztatási kötelezettségének, valamint gondoskodjon a fejlesztésekhez szükséges forrásokról. Követelje meg a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztertől, hogy a fejlesztési döntéseket megelőzően készüljenek előzetes költségkalkulációk és a határidők megalapozottságát tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányok. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek javasolták, hogy intézkedjen a NIF Zrt.-nél annak érdekében, hogy az ellenőrzött autópálya beruházásoknál feltárt hiányosságokat a folyamatban lévő és az induló fejlesztéseknél megszüntessék, illetve megelőzzék. A NIF Zrt. igazgatóságán keresztül intézkedjen a beruházónál, hogy a beruházás megvalósításának valamennyi fázisában a szakszerű költségirányítás biztosított legyen, és a beruházás minden fázisára kiterjedő, részletes ütemterv készüljön. (Bővebben: Szerk.: Csiky Ildikó 12 ÖN KOR KÉP július augusztus

15 A nők tudnak látni, anélkül, hogy odanéznének. Jókai Mór ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet július augusztus A nők tippelése mindig pontosabb, mint a férfiak állítása. Rudyard Kipling Beszélgetés dr. Makár Orsolyával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály munkatársával Gondolom, azon nincs vita, hogy manapság egy nőnek nehéz elhelyezkednie. Ha fiatal és még nincs gyereke, azért, hogy biztosan szülni akar, akinek már van gyereke, annak azért, mert biztosan sokat lesz otthon a beteg gyerekkel, az idősebb nők pedig a koruk miatt kapnak nehezen állást. Mit tud a minisztérium tenni az előítéletek eloszlatása érdekében? A jogalkotás az egyik legfontosabb tényező. E téren nem állunk rosszul. Jó a szabályozás, pontosan lehet tudni, hogy mi az, amit megtehet a munkáltató, mi az, amit nem. A minisztérium abban sokat tud segíteni, hogy ezek a jogszabályok minél szélesebb körökben ismertté váljanak. Ugyanis a kismamák és a munkáltatók jó része alig ismeri a jogszabályokat. Tudunk olyan dokumentált esetekről, amikor terhes nőket kirúgtak a munkahelyükről, ami pedig jogszabályba ütköző. Legyünk jóindulatúak és feltételezzük azt, hogy a munkáltató ezt nem tudja, ami persze nem mentesíti őt a felelősség alól, de gyakori az is, amikor a cég arra hivatkozik, hogy a kismama nem ismeri a jogait, vagy ha igen, nem mer majd lépni. Hol tájékozódhatnak a munkavállalók és a munkaadók a legfontosabb, nőket érintő törvényekről? Az egyenlő bánásmód törvény és a Munka törvénykönyve pontos eligazítást ad. Aki ismeri ez utóbbit, az pontosan tudja, hogy a munkavállalókat erős védelmi háló veszi körül. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megteremtéséről szóló törvény pedig biztosítja a lehetőséget ahhoz, hogy akit sérelem ér, az hatósághoz fordulhasson. Olykor az is elég, ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság a panaszosnak megírja, hogy milyen jogszabályra hivatkozzon munkáltatójánál. Ám, ha ez nem elég, akkor a hatóság szankciókat szabhat ki a munkáltatóra. És ott van még a másik fórum, ahonnan jogorvoslat várható: a Munkaügyi Bíróság is. Sok panasz érkezik az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz? Sajnos nem annyi, mint ahány atrocitás éri a munkavállaló nőket. Mik a jellemző esetek? A szexuális zaklatásról még szemérmesen hallgatnak a nők. Napjainkban főleg az anyaság miatt diszkrimináltak keresik meg a hatóságot. Az ilyen ügyekben többnyire sikerrel járnak el a szakemberek. Hogy lehet egy munkáltatóra rábizonyítani, hogy az anyaság miatt diszkriminál egy nőt? Például, ha elbocsát egy terhes asszonyt. Ezt tiltja a törvény. És átszervezésre hivatkozva? A terhes nő védettséget élvez. Mint ahogy védett a nő a szülés után is. A távolléte alatt nem lehet kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, mint amilyenben korábban volt. Tehát nem lehet lefokozni. Nem, bizony! És ha mégis, akkor perel, majd megnyeri a munkaügyi pert, és utána másra hivatkozva rúgják ki. Az lehetséges, de azért egy vesztes per után kétszer is meggondolja a munkáltató, hogy miként dönt. Szerintem visszatartó ereje lehet annak, ha kiderül, hogy x munkáltatót enynyire büntették meg, y munkáltatóról megjelenik, hogy ilyen-olyan diszkriminatív eljárásokat alkalmaz. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megalakulása óta érezhető változás? Igen. Sokat segít az is, hogy a közbeszédben, a sajtóban egyre gyakoribb téma a diszkrimináció. Talán ennek is lehet a következménye, hogy anyasági korba ér egy olyan generáció, amelynek nő tagjai már sokkal tájékozottabbak, akiket már nem lehet félretolni, lehurrogni, akik fel merik emelni a szavukat, ha igazságtalanságot tapasztalnak. Örömmel látjuk azt is, hogy egyre több munkáltató ismeri fel, neki sem jó, ha mindenkinek felmond, aki szült, szülni fog, netán gyanús, hogy szülni szeretne, vagy már gyereke van. Célravezetőbb olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek a jól képzett nők tudását hasznosítják. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 13

16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Van erre példa? A Szociális és Munkaügyi Minisztérium minden évben meghirdeti a Családbarát munkahely pályázatot, amelyre sok olyan cég jelentkezik, ahol figyelnek a dolgozókra, legyen az kisgyermekes nő, vagy kisgyermekes férfi. Ugyanakkor hallottunk olyan szupermarketről, ahol piros szalaggal jelölik azokat a nőket, akik éppen menstruálnak. Ők ugyanis többször mehetnek ki a mosdóba. Minő humanizmus! Erről az esetről mi is hallottunk. És még hányról nem tudunk, aminek mint már említettem az az oka, hogy az érintettek félnek a hatósághoz fordulni. Visszatérve a családbarát munkahelyekre, azt tapasztaljuk, hogy ezek a cégek ügyesen szervezik a munkavállalók munkarendjét, engedélyezik a távmunkát, tartják a kapcsolatot a szülési szabadságon lévő dolgozóikkal, és nem jótékonysági, hanem gazdasági megfontolásból. Ezek főként olyan cégek, ahol sok a magasan kvalifikált munkatárs, akikhez ragaszkodnak a munkaadók, hiszen a továbbképzésükbe már nem kevés pénzt fektettek. Mi a piacon működő vállalatok jó példáinak megismertetésével próbáljuk ösztönözni a többi munkaadót, hogy ők is vezessenek be bizonyos intézkedéseket. Hiszen az nem kerül semmibe, hogy amikor a munkavállaló bejelenti, hogy gyermeket vár, leüljenek vele beszélgetni. Kérdezzék meg, mikorra tervezi a távollét megkezdését, és hogy nagyjából mennyi időre tervezi az otthonmaradást. Így a cég is tervezni tudja a saját és a kismama jövőjét is. Mert az sem megoldás, hogy a dolgozó gyed, gyes után váratlanul megjelenik a munkahelyén és feladatot kér. Ismerünk olyan munkahelyet, ahol a visszatérő kismamának megengedik, hogy fokozatosan kapcsolódjon a munkába. Kezdetben dolgozhat részmunkaidőben, majd néhány hónap után napi 8 órában. Ez a minisztérium is családbarát intézmény? Úgy gondolom, sok téren a minisztérium törekszik. Ide vissza lehet jönni szülés után, és a köztisztviselői törvény megengedett keretein belül, a kötött munkaidő ellenére is sok mindenben igyekszik rugalmasnak lenni. Hogyan értékelné egy tízes skálán a magyar női munkavállalók helyzetét? Még nem adnék öt pontnál többet, bár már vannak kiemelkedő jó példák, és fejlődünk. A skálán az ötös szám körül mozgunk. Hogy a nők mikor tudnak visszatérni a munkába az attól is függ, el tudják-e helyezni a gyerekeket bölcsödében, óvodában. Bölcsődéből jelen pillanatban kevés van. Ennek részben az az oka, hogy míg korábban a három év otthonlétet a legtöbb nő kihasználta, most egyre többen rájönnek arra, hogy három év után iszonyatosan nehéz visszamenni a munkaerőpiacra. És mi a helyzet az óvodai férőhelyekkel? Óvodából jól állunk. Nincs olyan gyerek, akit ne tudnának felvenni valahol az országban. De a kiskunfélegyházi gyerek nincs kisegítve azzal, hogy csak Budapesten lenne számára hely! Igaz, hogy például az agglomerációban élők sokszor nehéz helyzetben vannak, hiszen az óvodai helyhez jutás joga nem a gyerekhez kötődik. Hiába lenne jobb a gyereknek, ha azon a településen járna óvodába, ahol az édesanya dolgozik, kénytelen a lakóhelyi óvodába menni, mert a szülők ott fizetik az adót. SZŐNYI ISTVÁN Anya És hogy lehetne növelni a bölcsődék számát? Jobban ki kellene használni a családi napközikben rejlő lehetőséget. A 90-es években sorra zárták be az óvodákat és a bölcsődéket. A hosszú időre igénybe vehető gyed és gyes mellett a gyerekek többségével az édesanya maradt otthon. A családok jelentős része anyagilag nem győzte a fizetős bölcsődéket és az önkormányzatnak sem volt kerete a kieső normatív támogatás pótlására. Az 1200 bölcsőde száma rövid idő alatt 600-ra, majd még tovább csökkent. A Bölcsődék Országos Módszertani Intézete a probléma kezelésére alternatív megoldást keresett, és rá is bukkant Angliában a családi napközire, amelynek ott már komoly hagyományai voltak. Ezt a modellt igazították a hazai viszonyokhoz, és 2003-ban egy kistelepülésen létrejött az első kísérleti családi napközi, amely akkora sikert aratott, hogy azonnal hozzáláttak a szakmai háttér kiépítéséhez. A családi napközi egy kisvállalkozás, amely egyrészt munkalehetőséget teremt a működtetőnek, másrészt alternatív megoldási 14 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK lehetőség az ellátórendszerből kimaradt gyermekek elhelyezésére. A szülőknek megoldást nyújt ahhoz, hogy gyermeküket elhelyezzék és visszatérjenek a munka világába. A családi napközi 20 hónapos kortól 14 éves korig fogad gyermekeket, legfeljebb 5 7 fős csoportokban. A családi napközit üzemeltető legtöbbször saját otthonában várja a gyermekeket, így azok, akik ide járnak családias légkörben töltik el a napjukat. A különleges igényű gyermekek számára is megoldást jelent, hiszen az étkezéssel kapcsolatos problémákra is tudnak azonnal reagálni, illetve lehetőség van egyénre szabott foglalkozásokra is. Meg kell említeni, hogy a családi napközi rugalmasan alkalmazkodik a szülők igényeihez, időbeosztásához, mert a két fél közösen alakíthatja ki a családi napközi nyitva tartását. A családi napközi megoldást jelent a 20 hónapos 6 éves kisgyermekes szülők részére ugyanúgy, ahogy a éves kiskamaszok iskola utáni elhelyezésére is. A napközi működtetőjét kiterjedt fejlesztőrendszer segíti, különböző továbbképzéseken vehet részt, szakintézményekhez vagy a Családi Napközi Egyesülethez fordulhat tanácsért. Azok, akik hálózatban működnek, biztos hátteret tudhatnak maguk mögött, példa erre a Fehérkereszt Egyesület családi napközi hálózata. A kisvállalkozás elindításához három szakhatóság (ÁNTSZ, tűzoltóság, helyi építésügyi hatóság) és az önkormányzat engedélye (a működési engedély iránti kérelmet a székhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani) szükséges. Az nyithat napközit, aki elvégzi a felkészítő tanfolyamot, vagy megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. A napközik működésének színvonalát és feltételeit a hatóságok rendszeresen ellenőrzik, működik a gyermekjóléti jelzőrendszer is, de a legszigorúbb kontrollt a szülők jelentik. Jelenleg megközelítőleg 200 családi napközi várja a gyerekeket országszerte, és a kedvező feltételek miatt reméljük, hogy számuk dinamikusan nőni fog. A családok körében rendkívül népszerű ez a forma, így igény van továbbiak nyitására. Az idei év során, a pályázati lehetőségek kihasználásával, még több családi napközi indulhat. A nők olyanok, mint a versenyautók: hallatlanul érzékenyek, nagyon nehéz őket irányítani, de ha egyszer lendületbe jöttek, szinte lefékezhetetlenek. Jackie Steward VASZARY JÁNOS Anya gyermekével Nőt az uniós intézmények vezetői posztjaira! Brüsszel, július 16. Az európai lakosság 52 százaléka és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 59 százaléka nő, ám a döntéshozatalban részvételük korántsem tükrözi ezt az arányt. Ez ellen a helyzet ellen lépett fel Margot Wallström biztos asszony és a hozzá csatlakozó európai parlamenti képviselő asszonyok hétpárti csoportja. A csoport alapító tagja és egyik fő támogatója dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Nőszervezetének elnöke és az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke. Az elkövetkező választásokra készülve céljuk az, hogy az uniós intézmények négy vezetői posztja közül legalább egyet nő töltsön be. A biztosoknál tett látogatások egyik állomásaként július 15-én Neelie Kroes biztosnál jártak, aki büszkén említette, hogy maga is kvótanő, és kifejezetten támogatja a kezdeményezést. Az intézményközi női hálózat következő találkozója szeptemberben lesz, melynek célja, hogy pártjaikat és nemzeti kormányukat is mozgósítsák annak érdekében, hogy a legközelebbi európai választások során minél sikeresebben szerepeljenek a nők, és ezáltal a politikai életben való részvételük is erősödjön. Család- és nőpolitika az Unióban Válaszol: dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Nőszervezetének elnöke, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke Az Európai Tanács barcelonai csúcsértekezletén (2003-ban) azt a célt tűzte ki a tagállamok elé, hogy 2010-ig a 3 év alatti gyermekek legalább 33 százaléka részére, a 3 és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90 százaléka részére a gyermek-felügyeleti intézményeket biztosítsa. Ezt azzal a szándékkal tette, hogy ennek révén növekedjen a nők munkaerő-piaci részvétele és hozzájáruljon a teljes foglalkoztatás megvalósításához. Első korcsoport: 3 év alatti gyermekek ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 15

18 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 5 tagállam érte el a barcelonai célkitűzést (33%): Dánia (57%); Belgium (82%); Franciaország (43%); Svédország (41%); Hollandia (35%). 20 tagállam az elkövetkező 3 és fél évben jelentős lépéseket tesz, köztük olyanok is, melyeknél ez most még a 10 százalékot sem éri el. Például: Ausztria (9%); Csehország (8%); Németország (7%); Görögország (7%); Olaszország (6%); Magyarország (6%); Lengyelország (3%). Mindez azt mutatja, hogy a 3 év alatti gyermekek ellátása nagyon alacsony szintű. Második korcsoport: 3 és az iskolaköteles kor közötti gyermekek Több tagállam is teljesítette már a barcelonai célkitűzést (90%), illetve közel áll hozzá, például: Belgium; Franciaország; Spanyolország; Dánia; Olaszország; Svédország; Németország; Magyarország; Hollandia. A második korcsoport esetében jobb a helyzet, de a gyermekellátó intézmények nyitva tartása nem minden esetben egyezik meg a munkaidővel. Milyen az EU tagállamainak viszonya a családhoz és a családpolitikához? A családszerkezetben végbement számos változás és az egyén növekvő kultusza ellenére Európában továbbra is a család marad a társadalom záróköve. A családra vonatkozóan minden politikai irányzatnak (legyen az bal- vagy jobboldali ) van elképzelése. A legfontosabb kihívások: a népesség fogyása és a társadalom elöregedése; a családokat összetartó kapcsolatrendszer formáinak növekedése és fellazulása; a nemek közti újfajta viszony és annak a családra gyakorolt hatása; a család és a fizetett munka viszonyában beállt változás; az egyén növekvő kultusza, amely veszélyezteti a nemzedékek közti szolidaritást. A család fontos eleme a sikeres gazdaság- és társadalompolitika kidolgozásának, mely a következőkre kell, hogy irányuljon: jobb életminőség mindenkinek; a foglalkoztatás növelése, elsősorban a nők és az idősek esetében; fenntarthatóbb szaporodási szint; a társadalmi integráció magasabb szintre emelése; a gyermek- és az idősgondozás minőségének javítása, a szolgáltatás szélesebb körre kiterjesztése; összetartóbb társadalom, a nemzedékek közti háború elkerülése. A többi politikához képest azonban a családpolitika számos országban háttérbe szorul. Mivel a családdal kapcsolatos dolgok java magánügynek minősül, finom egyensúlyt kell teremteni a magán- és az állami hatáskörök között. Az egyes kormányok dolga eldönteni, mikor és hogyan avatkoznak be. Az Európai Uniónak nincs közvetlen beleszólási joga a tagállamok családpolitikájába, ám fontos szerepet játszik a kapcsolódó politikák formálásában (foglalkoztatás, társadalmi integráció, szociális védelem, nemi egyenlőség). A közelmúltban több felmérés is készült a családhoz való viszonyra vonatkozóan. A 25 jelenlegi uniós tagállam mellett Bulgária, Románia és Törökország területén végeztek ilyet. Az eredményeket téma szerint csoportosítva tették közzé. Életminőségük szerint hogyan viszonyulnak az európai polgárok a család intézményéhez? A felmérések tanulsága szerint az európaiak az életminőség megítélésében kulcsszerepet tulajdonítanak a családi kapcsolatoknak. Ez inkább a család részéről nyújtott támogatáshoz és a partnerkapcsolatban éléshez kapcsolódik, mint a gyermekvállaláshoz. Utóbbinak kisebb a jelentősége. Úgy tűnik, a család fontosabb az új tagállamok, mint a régiek polgárai számára, bár utóbbiakat nem szabad egy tömbként kezelni. A déli uniós tagországok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország) lakói számára a család fontossága nagyobb, viszonyulásuk inkább az új tagokéval rokon. Milyen a gyermekvállalási hajlandóság? Az alacsony termékenység Európa-szerte gond. Elsősorban a magasan képzett nők vonakodnak gyermeket vállalni. Az államnak ugyanakkor nem szabad kézi vezérlésre kapcsolni. A közvélemény elutasítja a közvetlen állami beavatkozást a születések számába és a családok életébe, melyek bizonyos viselkedési mintákat erőltetnek (a házasságkötésre való adminisztratív eszközökkel történő ösztönzés, a válás illetve az abortusz megnehezítése). Ehelyett az olyan, támogató jellegű beavatkozásokat hajlandók elfogadni, amelyek a választási lehetőségek számát bővítik, nem pedig szűkítik. Persze ez sem biztosíték arra, hogy FEHÉR LÁSZLÓ Egy kép 1958-ból olaj, farostlemez 16 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus

19 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK a kívánatosnak tartott lehetőséget választják. Létezik-e még és milyen mértékben a nemzedékek közti szolidaritás? Ennek a kérdésnek azért van különös jelentősége, mert a népesedési változások és a jóléti állam pénzügyi nehézségei miatt a gyermekek és az idősek gondozásának terhe egyre inkább a családok vállára kerül. Kérdés: hajlandók-e erre az aktív korú polgárok? A gondozás terhének a családok vállára való visszahelyezése kétélű fegyver: egyrészt csökkenti az állam jóléti kiadásait, viszont növeli az egyén, elsősorban a középkorú asszonyok terheit éppen azokét, akiket az állam a munkaerőpiacon szeretne tartani. A felmérések során a válaszadók közül a fiatalabbak nagyobb készséget mutattak arra, hogy az idősebbek gondozását vállalják, míg az idősebb korosztályokhoz tartozók (maguk az érintettek) inkább saját erejükre szeretnének hagyatkozni. Ez az eredmény rámutat arra, hogy sokkal nagyobb mérvű a nemzedékek közti szolidaritás, mint azt a nyilvános (médiában, politikai színtereken folyó) viták sugallják. Emellett egy másik felmérés tanúsága szerint az európaiak (EU-25) nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a nemzedékek közti ellentéteknek. A fentiek mellett még meg kell jegyezni, hogy a felmérések alapján elmondható, a tagállamok lakóinak 85 százaléka nem érzékel konfliktust a nemzedékek között. Az átlagnál egyedül Görögországban és Franciaországban rosszabb a helyzet, mert ott a társadalom csupán 75 százaléka vélekedik így. A család és a társadalmi integráció egy másik alapkérdés. A családi támogatás a fizetett munkahellyel rendelkezés mellett a társadalmi integráció második pillére Európában. Utóbbi (a munkahely) azonban önmagában nem elegendő, szükség van a család által is nyújtott kapcsolati hálóra. Emellett a család sok esetben pénzügyi támogatást is jelent, főleg ott, ahol az állam jóléti funkciói gyengék. A kirekesztődés elsősorban két társadalmi csoportot fenyeget: a munkanélkülieket és azokat, akik mögött nem áll család - az egyedülálló, kisgyermekes szülőket. E két csoport viszonyulása a leginkább kritikus a társadalommal szemben. Hogyan tudják Európa asszonyai összeegyeztetni a munkát és a családot? A munkaképes korú lakosság százalékának jelent problémát a munka és a családi élet összeegyeztetése. Elsősorban a kisgyermekes családok esetében van ez így. Főként a munkaidő hossza jelent problémát. A részmunkaidős foglalkoztatás a heti órát dolgozó nők esetében nagy könnyebbség. A férfiaknál nincs különbség e téren feltéve, hogy hetente legfeljebb 48 órát dolgoznak. Hogyan birkózhat meg a jelen kihívásaival az állami családpolitika a polgárok szerint? A közvélemény-kutatásban résztvevőket megkérték, nevezzék meg azt a három területet, amelyeket szerintük az államnak kiemelten kellene kezelnie a gyermekes családok helyzetének javítása érdekében. A következő opciók közül választhattak: szülési és szülés utáni szabadság; gyermekfelügyelet; gyermekek után járó juttatások; rugalmas munkaidő biztosítása; megfelelő lakáskörülmények; adókedvezmény; a munkanélküliség csökkentése; fogamzásgátlás és családtervezés hozzáférhetővé tétele. A kapott eredmények alátámasztják a jelenlegi politikai irányvonalat: a válaszok többsége a munkahelyteremtést és a foglalkoztatás növelését jelölte meg a legjobb szociálpolitikai eszköznek a gyermekes családok esetén is. A régi uniós tagállamok lakói emellett a rugalmas munkaidőt és a gyermek-felügyeleti szolgáltatásokat (bölcsődét, óvodát, napközit) jelölték meg. Ezzel szemben a 10 új tagállamban a gyermekekhez kapcsolódó pluszköltségek állami csökkentését illetve kompenzálását, valamint gyermekgondozási támogatást várnak el az államtól. Összegzésképpen elmondható, hogy a felmérések alapján úgy tűnik, a család sok szempontból még mindig jól működik Európában, a polgárok java a megfelelő életminőséghez nélkülözhetetlennek tartja. A család és a munka világa kapcsolatát azonban át kellene formálni, elsősorban a hosszú munkaidő és a munkahelyi stressz vonatkozásában, támogatni kellene pénzügyi szempontból és megfelelő háttérszolgáltatások biztosításával. Gondolom, többféle családpolitika létezik az Unió tagállamaiban. Unió-szerte minden államban létezik családpolitika, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség biztosítását, illetve a munka, a társasági és a családi élet összeegyeztetését szolgáló politika. A családpolitikáknak mindenütt alapeleme a gyermekek jóléte az erkölcs, az egészség és a nevelés terén, csakúgy, mint annak elősegítése, hogy a szülők a családban, a munkában és a társasági életben egyaránt kibontakozhassanak. A férfiak és nők közötti egyenlőségnek nemcsak a munkában, hanem a családi teherviselésben is történő érvényre juttatása ihlette a családpolitikákat a skandináv országokban. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus 17

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Egy olyan környezetben, ahol a munkahely messze esik a családi tűzhelytől, és ahol a munka gyermekszülés és -nevelés miatti megszakítását a vállalatok nem mindig nézik jó szemmel és kezelik megértően, részben a munka és a családi élet összeegyeztetésére irányuló intézkedésekben rejlik az olyan családpolitikák lényege, amelyek a gyermekek társadalmi beilleszkedését hivatottak elősegíteni. A gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének biztosítására irányuló szándék is vezérelheti a családpolitikákat. Gyakran a szorongatott anyagi helyzet áthidalása és a családi kötelezettségekből adódó kiadások megtérítése a cél. Ide tartoznak még azok a különböző intézkedések is, amelyek az olyan nehézségeken kívánnak segíteni, amelyekkel a gyermekeik iránti kötelességeiknél fogva főként a kisgyermekes apák és leggyakrabban az anyák szembesülnek a munkaerőpiacon. Más modellek a kérdést nem annyira a család, mint inkább a társadalom szempontjából közelítik meg. Itt a szegénység ellen a jövedelem újrafelosztása révén vívott küzdelem egyik formájáról van szó, de anélkül, hogy e politika mindig szükségszerűen együtt járna a különleges családi terhek kompenzálásával. Végül léteznek olyan, kifejezetten születésközpontú családpolitikák is, melyek egyértelműen a születések újbóli fellendítésére irányulnak abban az Európában, ahol túlságosan kevés gyermek születik. Gyakorlatilag a családok érdekében végrehajtott családpolitikai intézkedéseknek két fő ága létezik: egyrészt a közvetlen anyagi juttatások, másrészt pedig a gyermekfelügyelet területén nyújtott támogatott vagy ingyenes szolgáltatások (pl. bölcsődei, óvodai, védőnői hálózatok). Ügyelni kell arra, hogy ezek az intézkedések elősegítsék a munka és a családi élet öszszehangolását. De az is fontos, hogy a bölcsődei-óvodai szolgáltatások mindenki számára álljanak nyitva, és mindenki számára megfizethetők legyenek. Bizonyos politikák nagy hangsúlyt fektetnek az óvodai infrastruktúrára, a vonzó feltételekkel járó, nevelési célra kivett szülői szabadságra, a javadalmazott tevékenység és a családi élet összeegyeztetését, valamint a szülői szabadság után a munka világába való visszatérést elősegítő politikára. Más rendszerek inkább kedvező adózási feltételeket biztosítanak az egy fizetésből élő családok számára, és az otthon maradó szülő segélyt kap a gyermek születése után néhány évig. Néhány országban ötvözik a két rendszert: egyrészről kompenzálják a gyermekneveléssel járó többletköltségeket, másrészről olyan intézkedéseket is hoznak például szülői szabadság bevezetése, óvodai és ingyenes bölcsődei hálózat biztosítása, melyek összeegyeztethetővé teszik a munkát a szülőkre háruló kötelességekkel. A pénzügyi támogatások és a családoknak nyújtott szolgáltatások ilyen keveréke hatékonynak tűnik. A családi kötelezettségek, illetve a családi élet és a munka összeegyeztetése tekintetében a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdése nyilvánvalóan igen fontos ahhoz, hogy az európai családok új lendületet kaphassanak. Ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbségek strukturális okait, amelyek többek között abból adódnak, hogy a gyermekek felügyeletének és nevelésének terhei nagyon gyakran egyedül a nőkre hárulnak. A demográfia és a születési ráta szempontjából igen fontos szerepet játszik a férfiak és nők közötti egyenlőség és egyensúly elérése vágyaik, ízlésük és adottságaik függvényében megélhetésüket, a szülői, családi és háztartási kötelezettségek megosztását, illetve a politikai vagy más közérdekű tevékenységekben való részvételüket tekintve. A nők nagy többsége szeretne jogosan a férfiakhoz hasonlóan szakmai karriert, gyerekeket és lehetőséget arra, hogy a társadalom formálásában is szerepet tölthessen be. Európában mindenütt a gyermekvállalási kor kitolódása figyelhető meg, amely a termékenység alakulására nézve is következménnyel jár, még akkor is, ha a modern orvostudomány és a közegészségügyi kutatások lehetővé teszik az idősebb kori meddőség kockázatának csökkentését. A késői gyermekvállalás oka egyrészt a hosszabb ideig tartó tanulmányokban keresendő, másrészt sokáig tart, amíg a leendő szülők mindketten megfelelően biztos és jövedelmező állást találnak ahhoz, hogy gyermeket vállalhassanak. E tekintetben a fiatalok munkanélkülisége és egyes főleg nők számára fenntartott állások bizonytalansága a termékenységet és a családi életet csak negatívan befolyásolhatja. Általánosságban véve az európai gazdasági és társadalmi élet szervezeti formája, melyben a fiatalok egyre később kezdenek folyamatosan dolgozni, és a munkavállalók egyre fiatalabb korban kényszerülnek elhagyni a munkaerőpiacot, valamint a fiatalok újfajta életmódja nem ösztönzi a családalapítást és a gyermekvállalást. Az ilyen helyzetek javításához és a férfiak és nők közötti igazságos állapot eléréséhez ötvözni kell a családpolitikai és a nemek közötti egyenlőséget biztosító intézkedéseket. Ide tartoznak például a minőségi gyermekfelügyeleti intézmények köztük a vállalati bölcsődék, valamint adóügyi és szo- 18 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET július augusztus