Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézet. A közmûvelôdés és a mûvészeti iskolák

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézet. A közmûvelôdés és a mûvészeti iskolák"

Átírás

1 Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézet A közmûvelôdés és a mûvészeti iskolák országos konferencia Debrecen, október Módszertani füzetek 5. Kiadványunkat támogatta a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Debrecen, 2004.

2 A októberében megrendezett konferencián elhangzott elôadások ma is aktuálisak, ezért tartjuk fontosnak a közös gondolkodás segítésére közreadni. a szerkesztô

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetô Lukovics András oldal Közmûvelôdés és mûvészeti iskolák Szabó Irma oldal A mûvészeti iskolák Hajdú-Bihar megyeimûködésének tapasztalatai Herpai Imre oldal Népi játék- és kismesterségek oktatói tanfolyam a Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézetben Hubert Erzsébet oldal A táncmûvészeti iskolai tanárképzés helyzete Neuwirth Annamária oldal Nádudvar Közmûvelôdés és mûvészetoktatás Dománné Baranyai Etelka oldal Levél L. Ritók Nóra oldal

4

5 Bevezetô Lukovics András igazgató, Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézet, Debrecen A közmûvelôdés hagyományosan bevált formái mellett a kor kihívásaira reagáló új közmûvelôdési vagy a közmûvelôdéssel kapcsolatban álló folyamatok jelennek meg. Szakmánk innovációs készsége mindig figyelemre méltó volt, még akkor is, ha néhány kezdeményezés nem váltotta be azokat a reményeket, amelyekkel azok útnak indultak. Az utóbbi években egyre erôteljesebben jelentek meg a mûvészeti iskolák csoportjai, tanulói a közmûvelôdés mûvészeti fórumain, találkozóin. Tanúi lehettünk annak is, hogy nagy múltú amatôr mûvészeti együttesek alakultak át alapfokú mûvészeti iskolává. Miért tették? Szûknek, korlátozottnak érezték a közmûvelôdési intézmények nyújtotta lehetôségeket? Valószínûbb az, hogy az átalakulás az anyagi források kedvezô bôvülésével járt együtt. Több mûvészeti ágban a folyamatok tartalmi kidolgozói a közmûvelôdési intézményekben szerzett több évtizedes szakmai tapasztalataik alapján fogalmazták meg az új oktatási intézménytípus követelmény és képzési rendszerét. Ennek a tartalmi, szellemi felhalmozási folyamatnak a közmûvelôdés is a színtere volt. Természetesen ezzel nem saját intézményrendszerünk kizárólagosságát akarjuk kijelenteni. Jól ismerjük a zeneiskolák hazai mûködési struktúrájának meghatározó szerepét a mûvészeti iskolák dinamikus gyarapodásában. De hangsúlyozandó, hogy egyes tantervi programok készítéséhez, csak a közmûvelôdés keretei között folyó szakmai gyakorlat volt felhasználható. Tapasztaltuk, hogy a mûvészeti iskolák teljesítménye között erôteljes különbségek vannak, egyenetlen szakmai színvonal figyelhetô meg. A tanácskozásunk célja az együttmûködés jelenlegi helyzetének feltárása, az együttmûködés formáinak további gazdagítása. Egyértelmûen megállapítható, hogy a két terület között van együttmûködés. Ez olyan lesz, amilyennek a benne lévôk akarják, ezért feltétlenül tisztázni kell az együttmûködésben kikivel, milyen szinten mûködjön együtt, ezt azonban nem szabad túlszabályozni. Tanácskozásunk egyik legfontosabb ajánlása a kialakult együttmûkö- 5

6 dés meglévô formai tudomásul vétele, amelyet jelezni kívánunk az Oktatási Minisztériumnak. Ez összhangban van a Zeneiskolák és Mûvészeti Iskolák 2001-ben Szolnokon megfogalmazott záródokumentumának állásfoglalásánál, melyben szorgalmazzák a valóságos együttmûködés létrejöttét a közmûvelôdés és a mûvészeti iskolák között és javasolják, hogy az iskolák vegyenek részt a közmûvelôdésben. A tanácskozás felszólalói szükségesnek ítélték a törvényességi ellenôrzéseket, de azok gyakoriságát túlzottnak minôsítették. Javasolják, hogy a helyismerettel rendelkezôk, illetve a helyben élôk kapják meg a szakfelügyeleti megbízásokat. Ehhez kapcsolódva hangzott el az a hozzászólás, amely idézte Pôcze Gábor 1998-ban megjelent tanulmányának azt a részét, amelyben a szerzô kifejti, hogy a központi irányítás, miután nincs visszacsatolás, nem tudja mi van a rendszerben, ezért minden eszközt az ellenôrzésre fordít. A nagy anyagi ráfordítással megvalósuló ellenôrzéseknek többek szerint semmilyen szakmai hozadéka nem volt, ennek ellenére szükségesnek tartjuk az ellenôrzések folyamatosságát annak érdekében, hogy a rendszerben lévô ellentmondások minél hamarabb megszûnjenek. Létkérdés, hogy a mûvészeti iskoláknak legyenek fórumai, bemutatkozásai, amelyek megrendezésében a közmûvelôdési intézmények rendelkeznek nagyobb tapasztalatokkal. A tanácskozáson a legsürgôsebben megoldandó feladatként fogalmazódott meg a mûvészeti iskolai tanárképzés illetve ellátás helyzetének rendezése. Megoldásként fogalmazódott meg egy olyan fôiskola vagy egyetem létrehozása, amely mûvészeti iskolai tanárokat képez. Megdöbbentô tény, hogy 2002-ben a népmûvészet, a folklór alap és középfokú oktatásának nincs az állami felsôoktatásban tanárképzése. Az elhangzottak ismeretében kijelenthetjük, hogy az együttmûködési szándék kölcsönös. Javasoljuk, hogy a megyei pedagógiai intézetek és a megyei közmûvelôdési intézmények minden megyében végezzék el a konkrét egyeztetéseket, konzultációkat a lehetôségekrôl. Véleményünk szerint igen hasznos volna, ha a megyei pedagógiai intézetek és a megyei közmûvelôdési intézmények megyei szakbizottságokat mûködtetnének a két terület szakembereinek bevonásával (néptánc, tárgyalkotó népmûvészet, képzô- és iparmûvészet, stb.) Örvendetes lenne, ha az ország megyéibôl, régióiból is kezdeményezések történnének az együttmunkálkodás érdekében. A tanácskozást szakági szinten javasoljuk folytatni, ahol ki lehet dolgozni egy mûködôképes, hatékony stratégiát a közös érdekek mentén. 6

7 Közmûvelôdés és mûvészeti iskolák Szabó Irma, a NKÖM Közmûvelôdési Fôosztályának vezetô fôtanácsosa Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák! Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a konferencia szervezôit és résztvevôit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közmûvelôdési Fôosztálya és a magam nevében. A közmûvelôdés és mûvészeti iskolák témakörben szívesen osztom meg önökkel a gondolataimat és a tényeket egyaránt. Nemcsak azért, mert megbízást kaptam e feladatra, hanem azért is, mert mind a két terület igen közel áll hozzám: több évig tanítottam alapfokú mûvészeti iskolában, a közmûvelôdési tevékenységet pedig húsz évvel ezelôtt választottam hivatásomnak. Szabó Irma Természetesen mást kíván egy foglalkozás megtartása, mint a mostani tisztem: a megjelölt témában az NKÖM-t, szorosabban a Közmûvelôdési Fôosztályt képviselve tájékoztassam önöket. Nem tudom azt mondani, hogy a két minisztérium (NKÖM és az OM) véleményt cserélt volna e két terület érintkezési pontjait illetôen; arról sem tájékoztathatom a tisztelt jelenlévôket, hogy a területek szakmai szervezetei gondolkodtak volna már a lehetséges együttmûködésen. Annak ellenére sem tudok errôl beszámolni, hogy közel kétszázötven közös igazgatású, illetve többfunkciós intézményben dolgoznak együtt nap mint nap a két te- 7

8 rület érintett intézményei. A formális kapcsolatok kialakulatlanok ugyan, a mindennapokban azonban minden különbözôség mellett több alapvetô, e konferenciát is létrehozó kapcsolódási pont van. E tény indokolja azt is, hogy elkövetkezendô negyvenöt perc nagyobb részében nem annyira az elválasztó vonalakról, mint inkábba két terület kapcsolódási pontjairól essen szó. Ebbéli szándékom alátámasztására Karácsony Sándor gondolatát hívom segítségül: Objektíve nem fontos, hogy az emberek egy véleményen legyenek és dróton rángjanak. Hiszen az együttmûködés lehetôsége úgyis rajtam áll, az én-nen, mennyire tudom figyelembe venni a nem-ént. Attól még dolgozhatunk össze, hogy nem vagyunk egyformák, mint ahogy gátolhatjuk egymást minden egyformaságunk ellenére. 1 A nem-én, a másik ember elfogadása, autonómiájának elismerése, tisztelete egyaránt alapelve közoktatás és a közmûvelôdés munkásainak. I. A közmûvelôdési tevékenység és a mûvészeti iskola kapcsolatrendszere Nem hiszem, hogy sokat kellene bizonygatnom a mûvészeti iskola, általános iskola és a közmûvelôdési intézmény másságát. Más a minôségük a minôség filozófiai megközelítésében, miszerint a minôség az egész jellemzôje, lényegi meghatározottsága, magával a tárgy, jelen esetben az intézményrendszerek létével kapcsolódik össze, teszi azokat egyedivé, különbözteti meg mástól. Ugyanakkor, s ehhez sem férhet kétség, vannak érintkezô pontjaik. Többek között hogy egy példával is alátámasszam a tehetség kibontakoztatása. A tehetség kibontakoztatásához az kell, hogy idejében kapjon meg mindent, amire önkifejezéséhez szüksége van írja Einstein. Igen, a tehetség felismerése, annak gondozása, s ehhez a feltételek megteremtése Einstein idézett gondolatát továbbfolytatva ott, akkor, azt és úgy, ahol, amikor, amire és ahogyan szüksége van. A három terület egymást ebbôl a szempontból kiegészíti: egymás mellett és idôben egymás után is ellátják feladatukat. Az összefüggés érzékeltetésére megkíséreltem elhelyezni e három területet egy viszonyrendszerben. Segítséget ehhez Mihály Ottó még a nyolcvanas évek elején a komplex mûvelôdési intézmények jogosultságáról írt 8

9 tanulmányából kaptam, amely az elkülönült közoktatás és közmûvelôdés természetét mutatta be máig ható érvényességgel. 2 ISKOLA kötelezôség szférája MÛVÉSZETI ISKOLA KÖZMÛVELÔDÉS szabadság szférája Az iskola akár kényszer útján is elsajátítandó tudás, az állampolgárként és munkaerôként való létezéshez szükséges tudás intézménye. Olyan tudásé, amelyet a társadalom saját reprodukciója során fel tud használni. Ezt az egyén kénytelen saját érdekeként megélni, hiszen nélküle nem juthat hozzá bizonyos társadalmi javakhoz. Az iskolával szemben a társadalom tehát megrendelôként lép fel, így ez a kötelezôség szférája. A közmûvelôdés, mint a szabadság szférája egyéni választások, döntések, lehetôségek terráriuma Mihály Ottó megfogalmazásával élve. A társadalom itt felkínál lehetôségeket a képességek, tudás, mûveltség elsajátítására, mondhatni: szolgáltatást nyújt. Természetesen ez a szféra maga is szervezett, de az iskolához viszonyítva rugalmasabb, kevésbé szankcionált. Az itt felajánlott képességek, tudás, mûveltség elsajátítása nem kötelezô, hanem egyéni döntésektôl függô önfejlôdési-önfejlesztési lehetôség, juttatás. Némi túlzással és leegyszerûsítéssel úgy is mondhatnánk folytatja a szerzô, hogy az iskola és a közmûvelôdési intézmény úgy viszonyul egymáshoz, mint az iskolai étkeztetés és az a la carte étterem. Az iskolában akkor és azt kell megennem, amit és amikor feltálalják. A közmûvelôdési 9

10 intézményben lehet jobb vagy rosszabb is az étel, de én választhatok: egyem, ne egyem és mit. A mûvészeti iskolát a kettô között helyeztem el, mivel mindkettô alapvetô jellemzôivel bír: szabadon választható, utána azonban kötelezô. Az elôbbi párhuzamot folytatva: az éttermet ízlésünk, érdeklôdésünk szerint megválaszthatjuk, de benne a menü adott. Az egymástó elkülönült két rendszer (a továbbiakban már csak a közmûvelôdésrôl és a mûvészeti iskolákról beszélek) mélyebb rétegekben, a folyamatokat meghatározó struktúrák szintjén szorosan összefügg és feltételezi egymást. Ha az iskola túlszabályozottsága nem oldódik kellô ütemben szerencsére már vannak erre törekvések a közmûvelôdés részeseitôl is túlzott elvárás a nagyfokú aktivitás. Tisztelt Jelenlévôk! Bár nincs szándékomban a két intézményrendszer összefüggéseinek vizsgálatával kitölteni a rendelkezésemre álló összes idôt, egy történeti vonatkozás bemutatására még hadd kérjem a türelmüket. A nagy hagyományokkal rendelkezô zeneiskolák mellett az addig a közmûvelôdési intézmények valamint általános iskolák falai között szakköri keretben megvalósuló mûvészeti oktatást 1993-ban a közoktatási törvény 3 emelte iskolai szintre. Megteremtette az ehhez szükséges feltételrendszert: kialakította a központi követelmény és tantárgystruktúrát, és befogadta a legmagasabb végzettséggel rendelkezô tanárokat. Azokat a tanárokat, akiknek jelentôs hányada korábban más keretek között tette a dolgát. Szerencsére jelentôs részük ma sem intézmény, hanem tevékenységfüggô, és nem szakadtak el mûvelôdési házak nem a normatív állami támogatás jóvoltából megalakuló és életben maradó, hanem a bennük rejlô elkötelezettség és kifejezési vágy fûtötte mûvészeti közösségeitôl. Hogy miben áll mégis közel a mûvészeti iskola a közmûvelôdési intézmények közösségteremtô melegében és biztonságában lélegzô csoportokhoz és magához az intézményhez? Abban, hogy válaszható, hogy személyre szabott és önkéntes. És a mai témánk szemszögébôl vizsgálva abban, hogy helyet kérhet, jelentôs részük kér is, és részt vállalhat, nagy százalékuk vállal is, a település, az adott lakóterület közmûvelôdési életében. Ez az az ok, amiért nagyon fontos az alapfokú mûvészeti iskolák és a közmûvelôdési intézmények együttmûködésérôl beszélni. Megjelentek, a 10

11 mûvészetoktatásban részesülô gyerekek által, a családok mindennapjaiban és a település kulturális életében és a kulturális piacon. Hogy ezt egyedül teszik-e vagy együttmûködô partnerként, függetlenül az adott lakóterület egyéb intézményeitôl, szervezeteitôl, vagy velük megosztozva, ott, ahol eddig a mûvelôdési házak egyedül voltak feladatellátók az amatôr mûvészeti csoportjaikkal, szakköreikkel, azt a helyben kialakult hagyomány, illetve a folyamatosan alakítandó partnerkapcsolat határozza meg. A települési önkormányzatok közmûvelôdési feladataiból öntevékeny, önképzô, szakképzô tanfolyamok stb. megteremtése, szellemi, mûvészeti értékek, hagyományok, feltárása, megismertetése, egyetemes, nemzeti és kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, az amatôr alkotó, mûvelôdési közösségek támogatása, az ünnepek kultúrájának gondozása, különbözô kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, egyéb mûvelôdési lehetôségek biztosítása. Az elôzô dián azokból, az önkormányzatok feladatkörébe tartozó alapvetô tevékenységi körökbôl 4 általam kiválogatott területeket látják felsorolva, amelyekhez az alapfokú mûvészeti iskolák hozzá tudják illeszteni az egyes tanszakok diákjainak egyéni és csoportos produkcióit. 11

12 Az együttmûködés egyik lehetôségét jelzi a néhol kényszerûségbôl, de több helyen tudatos megfontolás eredményeképpen és jogszabályi háttérrel 5 a különbözô minôségû, más szaktárcához tartozó intézmények egy szervezeti keretbe való integrálása és mûködtetése. Számos meglévô általános mûvelôdési központ hozott létre új intézményegységeként alapfokú mûvészeti iskolát, és jó néhány mûvelôdési központ alakult át többfunkciós intézménnyé az iskola megalapításával. A Közoktatási Információs Rendszertôl egy éve kapott adataim szerint 92 ilyen jellegû közmûvelôdési-közoktatási integráció alakult. Tagintézményeik száma 60, a telephelyeké 57; összességében a 397 tanszakon 423 mûvész/tanár részesít diákot mûvészeti képzésben. Szívesen vennénk részt gondolom, a jelenlévôk közül többen is ezeknek az intézményeknek szervezett tanácskozáson, ahol sajátos gyakorlatukat megismerve bizonyára nagyon fontos tapasztalatokkal gazdagodhatnánk. Igaz, 2001 novemberében az Általános Mûvelôdési Központok Országos Egyesülete szervezte gyôri ménfôcsanaki konferencia részeként némi betekintést már kaphattak a résztvevôk. Az amatôr mûvészeti mozgalom húsz országos hatókörû társadalmi szervezete mûködéséhez évente közel 50 millió forintot meghaladó összeggel járul hozzá az NKÖM a Közmûvelôdési Fôosztály illetékességi körébe utalva ennek ügyintézését némi forráshoz juttatva így az említett szervezetek 3449 tagegyesületét is. Támogatásuk: 100 MFt Feltételezem, ezen a ponton mindenki számára egyértelmû, hogy az NKÖM nem magát a zeneiskolát és a mûvészeti iskolát támogatja nem is feladata, mert más szaktárcához tartoznak. Tárcánk támogatása arra a tevékenységre irányul, amely az évi CXL. törvény szerint a települési önkormányzatok kötelezô közmûvelôdési feladatellátásának részét képezik, annak megvalósítását segítik. Ily módon fôosztályunk is az amatôr mûvészeten keresztül kapcsolódik ezen intézményekhez, s járul hozzá tevékenységükhöz a különbözô pályázatok segítségével. Ezek egyike az a keret, amely az amatôr mûvészeti mozgalom húsz országos hatókörû társadalmi szervezete mûködéséhez évente közel 50 millió forintot biztosít és általuk némi forráshoz juttatja a szervezetek 3449 tagegyesületét is. Ez évben összesen 40 millió forinttal tudta támogatni a nem hivatásos mûvészeti csoportok külföldi vendégszerepléseit, fesztiválokon, versenyeken való részvételét. E segítséggel több mûvészeti iskola amatôr együttese is kapott határon túli bemutatkozási lehetôséget, s adhatott ízelítôt a magyar kultúra gazdagságából és szépségébôl. Hazai regio- 12

13 nális, országos vagy nemzetközi jelentôségû amatôr mûvészeti rendezvények megvalósításának segítésére évente millió forint áll a Közmûvelôdési Fôosztály rendelkezésére. Feladatunk a pályázatok lebonyolítása, a döntések elôkészítése. A hagyományok ápolása, értékeink megismertetése és közkinccsé tétele szempontjából nem a támogatási forrás eredete, hanem annak célja a fontos. Higgyük, hogy a késôbbiekben ez a megítélés minden területen követésre talál és ez lesz a döntések elsôdleges szempontja évi statisztikai mutatók* Feladatellátó: mûv. tanfolyam mûv. kiállítás alkotó közösségek bemutatkozási alk. * A statisztikai jelentések feldolgozás alatt vannak, ezért az adatok csak tájékoztató jellegûek. Ki-ki világítson a maga helyén! idézhetem most is Karácsony Sándort 6 Ezt teszik példa rá a fenti mutatók sora is az intézmények, a civil feladatellátók, s erre törekszünk mi is a Közmûvelôdési Fôosztályon, és ezt példázza azoknak az amatôr mûvészeknek az élete és munkássága, akiket megismerhetünk az ALKOTÓ EMBEREK címû ez év tavaszán jó néhány alkotó ember összefogásával megjelent kötetbôl is. 7 Évtizedek óta nem jelent meg olyan összefoglaló tanulmánygyûjtemény, amely az amatôr mûvészeti ágak helyzetével, a különbözô mûfajok elemzésével, az amatôr alkotók problémáival, sikereivel, tevékenységük társadalmi hatásával foglalkozott volna írja elôszavában az Amatôr mûvészetek az ezredfordulón alcímet viselô, tizenkét mûvészeti területet referencia jelleggel bemutató mû felelôs kiadója és fôszerkesztôje, Kovácsné Bíró Ágnes fôosztályvezetô-helyettes. A kivételes képességgel rendelkezô, az alkotást és közös- 13

14 ségteremtés képességét egyaránt birtokló amatôr mûvészek vallomás-írásaiból kibontakoznak az olvasó elôtt az elmúlt tíz évben bekövetkezett változások, a civil terület szervezôdései, eredményei, az oktatással való kapcsolat és feltárulnak a fenntartással és a mûvészeti színvonallal kapcsolatos kérdések is. Átolvasván megtudhatjuk és megérthetjük belôle az amatôr mûvész mibenlétét: Vagyis az amatôr mûvész az, aki nemcsak szereteti a mûvészetet, de valamelyik ágát mûveli, mégpedig gyakran igen magas színvonalon. Az elnevezés a latin amator (szeretô) a mûvészetet szeretô embert jelenti. 8 Minden bizonnyal bennünket, ezen a konferencián résztvevôket is összeköt ez az érzés és annak akarása, hogy minél több ifjú és felnôtt részére tudjuk megteremteni az esélyét a szellem szabadságát jelentô mûvészetszeretetnek és az önmegvalósításnak. Az alkotó ember és az általa teremtett érték megbecsülésének egy megnyilvánulása ez a kötet csakúgy, mint Közmûvelôdési Fôosztályunk egy másik nagy jelentôségû és bízom benne az itt ülôk megelégedését is kiváltó kezdeményezése. A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról 3/1999. (II. 24.)- NKÖM rendelet módosítását javasolta fôosztályunk. A CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ALKOTÓ DÍJ a kimagasló munkát végzô amatôr alkotóknak, mûvészetpedagógusoknak, mûvészeti együttes vezetônek, szervezônek adományozható a hagyományôrzés, az alkotó-és elôadó-mûvészet terén. A CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖZÖSSÉG DÍJ pedig a hosszabb ideje kimagasló mûvészeti munkát végzô amatôr együtteseknek, közösségeknek adományozható. Az elôbbit heten kaphatják, az utóbbiban öt közösség részesülhet kétszáz- illetve ötszázezer forint anyagi elismerés kíséretében. 9 Mindkettôt a Magyar Kultúra Napján, elôször január 22-én. II. A közmûvelôdési intézmények és alapfokú mûvészeti iskolák kapcsolatai, együttmûködési formái Az elsô részben elmondottak után úgy vélem, nem igényel különösebb indoklást annak a kérdôíves vizsgálatunknak az oka, amelyet szeptember folyamán végeztünk el. Nyilvántartásunkból kiválasztottunk háromszázhuszonegy olyan közmûvelôdési intézményt, amelynek mûködési terüle- 14

15 tén van mûvészeti iskola. Ezen túl csak azt a szempontot vettük figyelembe, hogy többféle intézménytípust keressünk meg, továbbá minden megyébôl lehetôleg a mûvészeti iskolák számának megfelelô arányban legyenek jelen a mintában. Nem terveztünk mélyreható következtetéseket levonni a kitöltött kérdôívekbôl, mindössze a meglévô ismereteinknél szélesebb körben tájékozódni készülve erre a konferenciára, és kiindulópontot keresni a késôbbiek során különbözô szinteken is megvalósítható együttmûködéshez. (Kérdôív: melléklet) A feldolgozás elkezdéséig 129 intézménytôl (40%) kaptunk választ; kitöltött kérdôívet 120 darabot. (Tizennégy a feldolgozás befejezése után érkezett, ennek adataival majd késôbb kiegészítjük a mostani mutatókat.) Tíz ill. eggyel-kettôvel több érkezett vissza Bács, Borsod, Szabolcs és Pest megyébôl; legkevesebben Heves és Nógrád megyébôl mûködtek velünk együtt, de csak alig lemaradva Baranya, Csongrád, Fejér, Gyôr és Veszprém megyei társaiktól. Többféle összefüggés szerint összesítettük a tizenegy kérdésre adott válaszokat: az egyes kérdéseket megyénként és településtípusonként is. Most itt a legjellemzôbb területeket mutatom be; nem térek ki minden feltett kérdésre sem, továbbá csak a tényeket mutatom be különösebb magyarázat nélkül. A részletes elemzés a késôbbiek feladata lesz. Intézménytípusonkénti megoszlásuk 18% ámk 4% mûv. isk/ közm. int. 78% mûv. ház/könyvtár A feldolgozott kérdôívek 34%-a (41) községbôl, 44 %-a (52) városból tízezer lakosig, és 22%-a (27) nagyvárosból érkezett. Az intézményeket 15

16 három típusba soroltuk: az önállóan vagy könyvtárral egy szervezeti keretben mûködôk alkotják az elsôt, alapfokú mûvészeti iskola és mûvelôdési ház/központ közös igazgatással a másodikat és az általános mûvelôdési központ a harmadikat. Elsô kérdésünkben a közmûvelôdési intézmények és az alapfokú mûvészeti iskolák meglévô munkakapcsolata területeirôl érdeklôdtünk. Igen gazdag, széleskörû tevékenységrôl kaptunk hírt. Varga Matild aki a feldolgozásban segítségemre volt hatvankét formát számolt össze, ebbôl az alább felsorolt hat szinte kivétel nélkül minden együttmunkálkodásra jellemzô: helyi ünnepségek, szabadidôs programok, kiállítások és azok megnyitói, koncertek, falunapok és fesztiválok rendezése. Ez utóbbi kettô a közelmúltban, különösen a millenniumi ünnepségsorozatok idején alakult ki és erôsödött meg. Az együttmûködés formáira (Kérdôív 2. kérdése) adott válaszokban közel hasonló formákat tartott az egyik intézmény hagyományosnak, a másik pedig újszerûnek. Mindenki a saját gyakorlatának megfelelôen. Az ötvenhat különbözô felsorolást a dián látható csoportokba soroltuk. Az együttmûködés formái HAGYOMÁNYOS (27) ÚJSZERÛ (29) alkalmi rendezvények helybiztosítás helyi ünnepségek fesztiválok szervezése közös produkciók kiállítások rendezése közös pályázatok, közös alapítvány humánerôforrás gazdálkodásban könyvkiadás gyerekek illusztrációival megjelenés a tájtermék bemutatón A közös pályázatok készítését, s a benne leírtak feltehetôen együttes kialakítását, a közös alapítvány létrehozását, majd az alapítványi támogatásból mindkét fél számára fontos célkitûzések megvalósítását mint a jövô lehetséges együttmûködési formáit emeltük ki. Egyelôre egyedi említések ezek. Hasonlóan követhetô példa a mûvészeti iskola tanulóinak illusztrá-ci- 16

17 óját tartalmazó könyvkiadás, a közmûvelôdési intézmény rendezte tájtermék bemutatón kiállítás az alapfokú mûvészeti iskola tanulóinak munkáiból, továbbá a humánerôforrás fejlesztésben a közös cselekvési program, a közös továbbképzési terv elkészítése. A kisebb lélekszámú településen mondhatjuk az egyedüli megoldási módnak is. Ahol erre, a jó értelemben vett, egymásrautaltságra idejében ráéreznek, ott az esélyegyenlôség biztosítása nem csak törvényben meghatározott kötelezettség és jog marad. Feltételeztük, hogy a mûvészeti iskola tanárai nem szakadtak el a közmûvelôdési intézményektôl erre engedett következtetni az a sok mûvészeti közösség is, amelyrôl már érintôlegesen volt szó, feladatvállalásukról azonban többet akartunk tudni. (Kérdôív 3. kérdése) Nagy meglepetéssel nem járt a válaszok számbavétele: mûvészeti csoportok vezetése, zenei közremûködés, tanfolyamok és táborok vezetése, kiállítások rendezése, koreográfia készítés, játszóházi programok elôkészítése, hogy csak a leggyakrabban elôfordulókat soroljam fel a közel harmincféle különbözô tevékenységforma közül. Vannak olyan települések, ahol a helyi mûvésztanárok nem kapcsolódnak be sem az iskolán kívüli oktatásba, sem az ott folyó amatôr mûvészeti közösségek munkájába. A meglepetést azonban nem ez, hanem a következô diagram mutatói okozták. A mûvészeti iskolai tanárainak feladatvállalása a közmûvelôdési intézményekben 80% 56% 37% 22% 60% 40% 20% 0% 44% 63% 78% község város nagyváros igen nem Rácáfolt az elôfeltételezésünkre az a tény, amely a pedagógusi aktivitást a települések lélekszámával összefüggésben mutatja. Azt gondolhatnánk, hogy minél kisebb egy település, annál magától értetôdôbb ez a feladatvál- 17

18 lalás. De nem. Minél nagyobb a lakóterület, annál gyakoribb az iskola tanárainak a külsô feladatvállalása, pontosabban a közmûvelôdési intézményben vállalt és végzett munkája. Hasonló tendenciával találkoztunk a mûvészeti iskolák önálló közmûvelôdési intézménytôl független közmûvelôdési tevékenységére adott válaszok összegzése után. (Kérdôív 5. kérdés) Átlagosan 52%-ban jellemzô a feladatellátás e módja; községekben 37% ez az arány, míg a nagyobb városokban ennek duplája a szokásos. Ismeretterjesztô tevékenység, koncertek, kiállítások, alkotótáborok, bemutatók szerepelnek a felkínált szolgáltatásaik között. Ismeretünk azon a területen volt a leghiányosabb, amely a közmûvelôdési intézmények mûvészeti iskoláknak nyújtott segítségére vonatkozott. (Kérdôív 6. kérdése) Nézzük meg a válaszok összegzését! Nincs különbség a mindennapi és a rendkívüli tevékenység között abból a szempontból, hogy melyiket támogatja jobban a közmûvelôdési intézmény. Nincs lényeges eltérés a támogatás formájában sem: mind a két általunk megnevezett kategória alatt a terem és eszköz biztosítása olvasható általános példaként. A mindennapi tevékenység a szakember megjelölésével egészül ki, a rendkívüli pedig rendezvényszervezôi és népszerûsítôi A közmûvelôdési intézmény mûvészeti iskolának nyújtott segítô tevékenysége munkával. A pályázatok készítése itt mint a segítségadás egyik módja jelenik meg. Figyelemreméltó annak a ténynek az elismerése, hogy nemcsak az együttmûködésnek, hanem az egymás támogatásának is az azonos tár- MINDENNAPI (30) terem eszköz szakember RENDKÍVÜLI (20) terem eszköz rendezvényszervezés propaganda pályázatok készítése közös civil háttér 18

19 sadalmi háttér, a megegyezô lakossági kör az alapja, egyben mozgatórugója. A kérdés egyedül az lehet: melyik intézménynek alakult már ki olyan háttere, amelyet könnyebben aktivizálni tud a társintézmény érdekében is. A közmûvelôdési intézmények közel fele kapcsolatban áll a településen kívül mûködô mûvészeti iskolákkal is. (Kérdôív 7. kérdése) Az együttmûködés általában egy-egy eseményre, legtöbbször az egész lakóterületet érintô rendezvényeken való közremûködésre, ritkábban mûvészeti közösségek vezetésére terjed ki. Nézzük a település típusonkénti arányokat! A városok közmûvelôdési intézményei, mûvelôdési központjai néhány százalékkal nagyobb arányban veszik fel a kapcsolatot más település mûvészeti intézményeivel. Nem ritka a többszörös illetve a szakosodott kapcsolat a mûvészeti iskolák produkcióképes közösségeitôl függôen. A kapcsolattartás igen gyakori oka fôként községekben és kisvárosokban, hogy a közmûvelôdési intézmény ad helyet a mûvészeti iskola kihelyezett tagozatának vagy a tagiskolájának. Ez a helyzet folyamatos és széleskörû tartalmi együttmûködésekre kínál lehetôséget. A kérdések között kettô is van, amelyre csak közelítô adatokat kaptunk. A közmûvelôdési intézmény kapcsolata településen kívül mûködô mûvészeti iskolával 52% 50% 48% 46% 44% 42% 40% 51% 46% 44% község város nagyváros Az egyik a közmûvelôdési intézmények alkotó mûvelôdési közösségeiben a mûvészeti iskolát végzett vagy most is ott tanuló tagok arányait firtató 4. kérdés. Helyi kimutatások hiányában az arányok 0% és 80% között mozognak. A szélsôértékek között az egyharmad az általános részvételi arány. 19

20 A másik a közmûvelôdési intézmény költségvetésébôl az amatôr mûvészeti tevékenységre fordított hányadra vonatkozó 8. kérdés volt. Ez esetben is az úgynevezett tól ig válaszok születtek, ezeket azonban már sikerült egy diagrammban is szemléltetni. A költségvetés amatôr mûvészeti tevékenységre fordított része 60% 40% 20% 0% 0 5% 5 10% 10 20% 20 30% 40% fölött nagyváros város község Azt ígértem néhány perccel ezelôtt, hogy mindenfajta okok és következtetések nélkül mutatom be a már visszaérkezett és a statisztikai összesítés szintjén feldolgozott válaszokat. Nem véletlenül tettem. Az itt látható adatok is választ adnak a mélyebb magyarázatot hiányoló, esetlegesen feltett miértekre. Ez a diagram azt mutatja meg, hogy a közmûvelôdési intézmények költségvetésük hány százalékát fordítják az amatôr mûvészeti tevékenységre. Láthatjuk, hogy 43%-ban csak a költségvetésük 5%-át vagy még ennél is kisebb hányadot. Az intézmények 22%-a 5 10% között, 13%-a 10 20% között, míg 12%-a 20 30% közötti összeget képes e költségvetési sorra tervezni. Pusztán a számokat nézve nem mondhatjuk sem kevésnek, sem soknak a gondoskodásnak százalékban kifejezett mostani mértékét. A többi mutatóval, egyebek mellett a költségvetés más összetevôinek ismeretében tudjuk majd a késôbbiekben minôsíteni. Kaptunk már némi betekintést a két intézmény együttmûködési gyakorlatába, önállóan és egymással vállalt települési szintû feladatellátásába, azok konkrét formáiba. A 10. kérdés a kapcsolat jellegének megismerése céljából fogalmazódott meg. 20

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: Visegrádi Önkormányzat 11/2001. (IX. 27.) ör. rendelete a város közművelődési feladatairól és ellátásának feltételeiről [Egységes szerkezetben a 4/2014. (III.21.) Ökt. rendelettel] Visegrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődésről A rendelet hatálya

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődésről A rendelet hatálya Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről Csátalja Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL 1 ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: az önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Tájékoztató az iskola képzési profiljáról. Összeállította: Dr. Takácsné Baranyai Etelka intézményvezető

Tájékoztató az iskola képzési profiljáról. Összeállította: Dr. Takácsné Baranyai Etelka intézményvezető Tájékoztató az iskola képzési profiljáról Összeállította: Dr. Takácsné Baranyai Etelka intézményvezető Kézműves arculat A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Nádudvari Népi Kézműves

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

I.RÉSZ Általános rendelkezések Alapelvek

I.RÉSZ Általános rendelkezések Alapelvek *7 Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 17/1999.(VII.01.) önkormányzati rendelete A helyi közművelődésről *7 Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról A Baranya

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL - 2 - Tüskevár község önkormányzatának Képviselőtestülete" A kulturális javak védelméről

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Závogyán Magdolna főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította Részt vesz a közművelődési

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.) Edelény Város Önkormányzatának

Részletesebben

Csurgó Város Önkormányzatának 13/2004.(III.25.) sz. rendelete A közművelődésről

Csurgó Város Önkormányzatának 13/2004.(III.25.) sz. rendelete A közművelődésről Egységes szerkezetbe foglalva:2015. július 15. Hatályos: 2015. július 16. Csurgó Város Önkormányzatának 13/2004.(III.25.) sz. rendelete A közművelődésről Csurgó Város Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-481/2011. ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére Tárgy: A József Attila Általános Iskola és AMI Helyi

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 7/1999. /III.24./ számú rendelete A HELYI KÖZMÜVELŐDÉSRŐL

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 7/1999. /III.24./ számú rendelete A HELYI KÖZMÜVELŐDÉSRŐL Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 7/1999. /III.24./ számú rendelete A HELYI KÖZMÜVELŐDÉSRŐL Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16..

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Tárgy: Javaslat a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Tárgy: Javaslat a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3141, Fax.: 231-3151 mszabolcs@ujpest.hu ALPOLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére www.tuv.com ID 9105075801

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA BUDAPEST XXI. KERÜLET J A V A S L A T. a Nagy Imre Általános Művelődési Központ alapító okiratának módosítására

CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA BUDAPEST XXI. KERÜLET J A V A S L A T. a Nagy Imre Általános Művelődési Központ alapító okiratának módosítására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T a Nagy Imre Általános Művelődési Központ alapító okiratának módosítására Készítette: Becsei Dénes ágazatvezető Előterjesztő : Tóth

Részletesebben

Különös közzétételi lista es tanév

Különös közzétételi lista es tanév Különös közzétételi lista 2016-2017-es tanév Jogszabályi háttér: 229/2012 (VIII.28.) Kormány rendelet Az intézmény neve: Wesley-Da Capo Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 2400 Dunaújváros, Március 15.tér

Részletesebben

KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása)

KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása) KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 7900 Szigetvár, Széchenyi u. 37/1 Tel/Fax.: +36 73 510-407;+36 30 641 3859 E-mail: balazs@kapronczai.hu; www.kapronczai.hu ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása) 1.Az

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/1999. (VII.1.) számú. R e n d e l e t e

Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/1999. (VII.1.) számú. R e n d e l e t e Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.1.) számú R e n d e l e t e A helyi közművelődésről. Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár ALAPÍTÓ OKIRAT 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár 1.1. Rövidített névalakja: Művelődési Ház és Könyvtár 2. A költségvetési szerv székhelye: 9721 Gencsapáti, Szentegyház

Részletesebben

6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire

6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata 6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire Taktaharkány nagyközség önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév

Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév Jogszabályi háttér: 229/2012 (VIII.28.) Kormány rendelet Az intézmény neve: Wesley-Da Capo Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 2400 Dunaújváros, Március 15.tér

Részletesebben

KALÁRIS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2013/2014. évi feladatterve OM azonosító: 100760

KALÁRIS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2013/2014. évi feladatterve OM azonosító: 100760 KALÁRIS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2013/2014. évi feladatterve OM azonosító: 100760 Kétegyháza, 2013. szeptember 02. Készítette: Halmi Zoltán intézményvezető KALÁRIS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2013/2014.

Részletesebben

Népi Kézművesség Stratégia: szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek. Mezőtúr. 2013. november 6.

Népi Kézművesség Stratégia: szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek. Mezőtúr. 2013. november 6. Népi Kézművesség Stratégia: alkotók, intézményi, civil szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek Mezőtúr. 2013. november 6. Népi kézműves alkotók Adatbank 4122 alkotóra terjed ki akik az

Részletesebben

Alapító okirat módosítása (határozati javaslat)

Alapító okirat módosítása (határozati javaslat) Alapító okirat módosítása (határozati javaslat) Mende Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a NOKI ÁMK alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az alapító okirat 4. számú melléklete szerinti

Részletesebben

SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY

SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY Statisztikai szám: 19183189 9190 569 13 SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA 2010. Részei: I. Számviteli beszámoló II. A Központi költségvetési szervektől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Tiszatenyő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi közművelődési

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 08-8/1698-8/2012 TÁRGY: MÚZEUMOK ÉS KÖNYVTÁR ÁTADÁS-ÁTVÉTELE MELLÉKLET: 5 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. DECEMBER 13-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete Az intézmény neve: Wesley-Da Capo Művészeti Iskola, ú Művészetoktatási Intézmény Címe: 2400 Dunaújváros,

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TISZACSEGEI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 4066 TISZACSEGE, FŐ U. 95. KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT BALMAZÚJVÁROSI TANKERÜLETE

TISZACSEGEI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 4066 TISZACSEGE, FŐ U. 95. KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT BALMAZÚJVÁROSI TANKERÜLETE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 TISZACSEGEI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 4066 TISZACSEGE, FŐ U. 95. KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT BALMAZÚJVÁROSI

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2002. (IX.15.) rendelete a helyi közművelődésről. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2002. (IX.15.) rendelete a helyi közművelődésről. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2002. (IX.15.) rendelete a helyi közművelődésről. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Rendelet hatálya kiterjed Tápiószecső nagyközség közigazgatási

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

KIVONAT. Bükkábrány Község Önkormányzat Képviselő-testületének január 28-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből: Közművelődési rendelete

KIVONAT. Bükkábrány Község Önkormányzat Képviselő-testületének január 28-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből: Közművelődési rendelete KIVONAT Bükkábrány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 28-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből: 1/2014.(II.4.) Közművelődési rendelete Bükkábrány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

M Ű V É S Z E T I I S K O L A I

M Ű V É S Z E T I I S K O L A I ISKOLAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS M Ű V É S Z E T I I S K O L A I K É P Z É S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 0 9-2 0 1 0 Készítette:

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-2009-0012 azonosítószámú, Nyitott kapcsolatok! című projekt

IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-2009-0012 azonosítószámú, Nyitott kapcsolatok! című projekt IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-, Nyitott kapcsolatok! című projekt Intervallum: január 1. május 31. Készítette:,, Dátum: január 07. Célok A cél indoklása Tervezett ek* Felelős*

Részletesebben

Elnökségi értekezlet. Hírek

Elnökségi értekezlet. Hírek Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Ha problémája van a megjelenítéssel, kattintson ide. Elnökségi értekezlet A májusi értekezlet témái: A NESZ és Tagszervezetek belföldi- és külföldi kapcsolatrendszerének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

KÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére.

KÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. KÉRDŐÍV Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. Kedves Kollégák! Az NSZI az iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények körében reprezentatív

Részletesebben

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye Okirat száma: 2177/2/2015 Módosító okirat A Marcali Városi Kulturális Központ Marcali Város Önkormányzatának Képviselő testülete által 2014. április 24. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról

Részletesebben

GINOP Gyakornoki program - támogató szolgáltatások. ismertető

GINOP Gyakornoki program - támogató szolgáltatások. ismertető GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program - támogató szolgáltatások ismertető A GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program - támogató szolgáltatások projekt A projekt célja: A GINOP 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők

Részletesebben

Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának.

Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának. A debreceni példa Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának. De ha a tehetséges gyereknek nem segítünk abban,

Részletesebben

Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete

Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete Az intézmény neve: Wesley-Da Capo Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Címe: 2400 Dunaújváros,

Részletesebben