Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézet. A közmûvelôdés és a mûvészeti iskolák

Átírás

1 Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézet A közmûvelôdés és a mûvészeti iskolák országos konferencia Debrecen, október Módszertani füzetek 5. Kiadványunkat támogatta a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Debrecen, 2004.

2 A októberében megrendezett konferencián elhangzott elôadások ma is aktuálisak, ezért tartjuk fontosnak a közös gondolkodás segítésére közreadni. a szerkesztô

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetô Lukovics András oldal Közmûvelôdés és mûvészeti iskolák Szabó Irma oldal A mûvészeti iskolák Hajdú-Bihar megyeimûködésének tapasztalatai Herpai Imre oldal Népi játék- és kismesterségek oktatói tanfolyam a Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézetben Hubert Erzsébet oldal A táncmûvészeti iskolai tanárképzés helyzete Neuwirth Annamária oldal Nádudvar Közmûvelôdés és mûvészetoktatás Dománné Baranyai Etelka oldal Levél L. Ritók Nóra oldal

4

5 Bevezetô Lukovics András igazgató, Kölcsey Ferenc Megyei Közmûvelôdési Intézet, Debrecen A közmûvelôdés hagyományosan bevált formái mellett a kor kihívásaira reagáló új közmûvelôdési vagy a közmûvelôdéssel kapcsolatban álló folyamatok jelennek meg. Szakmánk innovációs készsége mindig figyelemre méltó volt, még akkor is, ha néhány kezdeményezés nem váltotta be azokat a reményeket, amelyekkel azok útnak indultak. Az utóbbi években egyre erôteljesebben jelentek meg a mûvészeti iskolák csoportjai, tanulói a közmûvelôdés mûvészeti fórumain, találkozóin. Tanúi lehettünk annak is, hogy nagy múltú amatôr mûvészeti együttesek alakultak át alapfokú mûvészeti iskolává. Miért tették? Szûknek, korlátozottnak érezték a közmûvelôdési intézmények nyújtotta lehetôségeket? Valószínûbb az, hogy az átalakulás az anyagi források kedvezô bôvülésével járt együtt. Több mûvészeti ágban a folyamatok tartalmi kidolgozói a közmûvelôdési intézményekben szerzett több évtizedes szakmai tapasztalataik alapján fogalmazták meg az új oktatási intézménytípus követelmény és képzési rendszerét. Ennek a tartalmi, szellemi felhalmozási folyamatnak a közmûvelôdés is a színtere volt. Természetesen ezzel nem saját intézményrendszerünk kizárólagosságát akarjuk kijelenteni. Jól ismerjük a zeneiskolák hazai mûködési struktúrájának meghatározó szerepét a mûvészeti iskolák dinamikus gyarapodásában. De hangsúlyozandó, hogy egyes tantervi programok készítéséhez, csak a közmûvelôdés keretei között folyó szakmai gyakorlat volt felhasználható. Tapasztaltuk, hogy a mûvészeti iskolák teljesítménye között erôteljes különbségek vannak, egyenetlen szakmai színvonal figyelhetô meg. A tanácskozásunk célja az együttmûködés jelenlegi helyzetének feltárása, az együttmûködés formáinak további gazdagítása. Egyértelmûen megállapítható, hogy a két terület között van együttmûködés. Ez olyan lesz, amilyennek a benne lévôk akarják, ezért feltétlenül tisztázni kell az együttmûködésben kikivel, milyen szinten mûködjön együtt, ezt azonban nem szabad túlszabályozni. Tanácskozásunk egyik legfontosabb ajánlása a kialakult együttmûkö- 5

6 dés meglévô formai tudomásul vétele, amelyet jelezni kívánunk az Oktatási Minisztériumnak. Ez összhangban van a Zeneiskolák és Mûvészeti Iskolák 2001-ben Szolnokon megfogalmazott záródokumentumának állásfoglalásánál, melyben szorgalmazzák a valóságos együttmûködés létrejöttét a közmûvelôdés és a mûvészeti iskolák között és javasolják, hogy az iskolák vegyenek részt a közmûvelôdésben. A tanácskozás felszólalói szükségesnek ítélték a törvényességi ellenôrzéseket, de azok gyakoriságát túlzottnak minôsítették. Javasolják, hogy a helyismerettel rendelkezôk, illetve a helyben élôk kapják meg a szakfelügyeleti megbízásokat. Ehhez kapcsolódva hangzott el az a hozzászólás, amely idézte Pôcze Gábor 1998-ban megjelent tanulmányának azt a részét, amelyben a szerzô kifejti, hogy a központi irányítás, miután nincs visszacsatolás, nem tudja mi van a rendszerben, ezért minden eszközt az ellenôrzésre fordít. A nagy anyagi ráfordítással megvalósuló ellenôrzéseknek többek szerint semmilyen szakmai hozadéka nem volt, ennek ellenére szükségesnek tartjuk az ellenôrzések folyamatosságát annak érdekében, hogy a rendszerben lévô ellentmondások minél hamarabb megszûnjenek. Létkérdés, hogy a mûvészeti iskoláknak legyenek fórumai, bemutatkozásai, amelyek megrendezésében a közmûvelôdési intézmények rendelkeznek nagyobb tapasztalatokkal. A tanácskozáson a legsürgôsebben megoldandó feladatként fogalmazódott meg a mûvészeti iskolai tanárképzés illetve ellátás helyzetének rendezése. Megoldásként fogalmazódott meg egy olyan fôiskola vagy egyetem létrehozása, amely mûvészeti iskolai tanárokat képez. Megdöbbentô tény, hogy 2002-ben a népmûvészet, a folklór alap és középfokú oktatásának nincs az állami felsôoktatásban tanárképzése. Az elhangzottak ismeretében kijelenthetjük, hogy az együttmûködési szándék kölcsönös. Javasoljuk, hogy a megyei pedagógiai intézetek és a megyei közmûvelôdési intézmények minden megyében végezzék el a konkrét egyeztetéseket, konzultációkat a lehetôségekrôl. Véleményünk szerint igen hasznos volna, ha a megyei pedagógiai intézetek és a megyei közmûvelôdési intézmények megyei szakbizottságokat mûködtetnének a két terület szakembereinek bevonásával (néptánc, tárgyalkotó népmûvészet, képzô- és iparmûvészet, stb.) Örvendetes lenne, ha az ország megyéibôl, régióiból is kezdeményezések történnének az együttmunkálkodás érdekében. A tanácskozást szakági szinten javasoljuk folytatni, ahol ki lehet dolgozni egy mûködôképes, hatékony stratégiát a közös érdekek mentén. 6

7 Közmûvelôdés és mûvészeti iskolák Szabó Irma, a NKÖM Közmûvelôdési Fôosztályának vezetô fôtanácsosa Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák! Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a konferencia szervezôit és résztvevôit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közmûvelôdési Fôosztálya és a magam nevében. A közmûvelôdés és mûvészeti iskolák témakörben szívesen osztom meg önökkel a gondolataimat és a tényeket egyaránt. Nemcsak azért, mert megbízást kaptam e feladatra, hanem azért is, mert mind a két terület igen közel áll hozzám: több évig tanítottam alapfokú mûvészeti iskolában, a közmûvelôdési tevékenységet pedig húsz évvel ezelôtt választottam hivatásomnak. Szabó Irma Természetesen mást kíván egy foglalkozás megtartása, mint a mostani tisztem: a megjelölt témában az NKÖM-t, szorosabban a Közmûvelôdési Fôosztályt képviselve tájékoztassam önöket. Nem tudom azt mondani, hogy a két minisztérium (NKÖM és az OM) véleményt cserélt volna e két terület érintkezési pontjait illetôen; arról sem tájékoztathatom a tisztelt jelenlévôket, hogy a területek szakmai szervezetei gondolkodtak volna már a lehetséges együttmûködésen. Annak ellenére sem tudok errôl beszámolni, hogy közel kétszázötven közös igazgatású, illetve többfunkciós intézményben dolgoznak együtt nap mint nap a két te- 7

8 rület érintett intézményei. A formális kapcsolatok kialakulatlanok ugyan, a mindennapokban azonban minden különbözôség mellett több alapvetô, e konferenciát is létrehozó kapcsolódási pont van. E tény indokolja azt is, hogy elkövetkezendô negyvenöt perc nagyobb részében nem annyira az elválasztó vonalakról, mint inkábba két terület kapcsolódási pontjairól essen szó. Ebbéli szándékom alátámasztására Karácsony Sándor gondolatát hívom segítségül: Objektíve nem fontos, hogy az emberek egy véleményen legyenek és dróton rángjanak. Hiszen az együttmûködés lehetôsége úgyis rajtam áll, az én-nen, mennyire tudom figyelembe venni a nem-ént. Attól még dolgozhatunk össze, hogy nem vagyunk egyformák, mint ahogy gátolhatjuk egymást minden egyformaságunk ellenére. 1 A nem-én, a másik ember elfogadása, autonómiájának elismerése, tisztelete egyaránt alapelve közoktatás és a közmûvelôdés munkásainak. I. A közmûvelôdési tevékenység és a mûvészeti iskola kapcsolatrendszere Nem hiszem, hogy sokat kellene bizonygatnom a mûvészeti iskola, általános iskola és a közmûvelôdési intézmény másságát. Más a minôségük a minôség filozófiai megközelítésében, miszerint a minôség az egész jellemzôje, lényegi meghatározottsága, magával a tárgy, jelen esetben az intézményrendszerek létével kapcsolódik össze, teszi azokat egyedivé, különbözteti meg mástól. Ugyanakkor, s ehhez sem férhet kétség, vannak érintkezô pontjaik. Többek között hogy egy példával is alátámasszam a tehetség kibontakoztatása. A tehetség kibontakoztatásához az kell, hogy idejében kapjon meg mindent, amire önkifejezéséhez szüksége van írja Einstein. Igen, a tehetség felismerése, annak gondozása, s ehhez a feltételek megteremtése Einstein idézett gondolatát továbbfolytatva ott, akkor, azt és úgy, ahol, amikor, amire és ahogyan szüksége van. A három terület egymást ebbôl a szempontból kiegészíti: egymás mellett és idôben egymás után is ellátják feladatukat. Az összefüggés érzékeltetésére megkíséreltem elhelyezni e három területet egy viszonyrendszerben. Segítséget ehhez Mihály Ottó még a nyolcvanas évek elején a komplex mûvelôdési intézmények jogosultságáról írt 8

9 tanulmányából kaptam, amely az elkülönült közoktatás és közmûvelôdés természetét mutatta be máig ható érvényességgel. 2 ISKOLA kötelezôség szférája MÛVÉSZETI ISKOLA KÖZMÛVELÔDÉS szabadság szférája Az iskola akár kényszer útján is elsajátítandó tudás, az állampolgárként és munkaerôként való létezéshez szükséges tudás intézménye. Olyan tudásé, amelyet a társadalom saját reprodukciója során fel tud használni. Ezt az egyén kénytelen saját érdekeként megélni, hiszen nélküle nem juthat hozzá bizonyos társadalmi javakhoz. Az iskolával szemben a társadalom tehát megrendelôként lép fel, így ez a kötelezôség szférája. A közmûvelôdés, mint a szabadság szférája egyéni választások, döntések, lehetôségek terráriuma Mihály Ottó megfogalmazásával élve. A társadalom itt felkínál lehetôségeket a képességek, tudás, mûveltség elsajátítására, mondhatni: szolgáltatást nyújt. Természetesen ez a szféra maga is szervezett, de az iskolához viszonyítva rugalmasabb, kevésbé szankcionált. Az itt felajánlott képességek, tudás, mûveltség elsajátítása nem kötelezô, hanem egyéni döntésektôl függô önfejlôdési-önfejlesztési lehetôség, juttatás. Némi túlzással és leegyszerûsítéssel úgy is mondhatnánk folytatja a szerzô, hogy az iskola és a közmûvelôdési intézmény úgy viszonyul egymáshoz, mint az iskolai étkeztetés és az a la carte étterem. Az iskolában akkor és azt kell megennem, amit és amikor feltálalják. A közmûvelôdési 9

10 intézményben lehet jobb vagy rosszabb is az étel, de én választhatok: egyem, ne egyem és mit. A mûvészeti iskolát a kettô között helyeztem el, mivel mindkettô alapvetô jellemzôivel bír: szabadon választható, utána azonban kötelezô. Az elôbbi párhuzamot folytatva: az éttermet ízlésünk, érdeklôdésünk szerint megválaszthatjuk, de benne a menü adott. Az egymástó elkülönült két rendszer (a továbbiakban már csak a közmûvelôdésrôl és a mûvészeti iskolákról beszélek) mélyebb rétegekben, a folyamatokat meghatározó struktúrák szintjén szorosan összefügg és feltételezi egymást. Ha az iskola túlszabályozottsága nem oldódik kellô ütemben szerencsére már vannak erre törekvések a közmûvelôdés részeseitôl is túlzott elvárás a nagyfokú aktivitás. Tisztelt Jelenlévôk! Bár nincs szándékomban a két intézményrendszer összefüggéseinek vizsgálatával kitölteni a rendelkezésemre álló összes idôt, egy történeti vonatkozás bemutatására még hadd kérjem a türelmüket. A nagy hagyományokkal rendelkezô zeneiskolák mellett az addig a közmûvelôdési intézmények valamint általános iskolák falai között szakköri keretben megvalósuló mûvészeti oktatást 1993-ban a közoktatási törvény 3 emelte iskolai szintre. Megteremtette az ehhez szükséges feltételrendszert: kialakította a központi követelmény és tantárgystruktúrát, és befogadta a legmagasabb végzettséggel rendelkezô tanárokat. Azokat a tanárokat, akiknek jelentôs hányada korábban más keretek között tette a dolgát. Szerencsére jelentôs részük ma sem intézmény, hanem tevékenységfüggô, és nem szakadtak el mûvelôdési házak nem a normatív állami támogatás jóvoltából megalakuló és életben maradó, hanem a bennük rejlô elkötelezettség és kifejezési vágy fûtötte mûvészeti közösségeitôl. Hogy miben áll mégis közel a mûvészeti iskola a közmûvelôdési intézmények közösségteremtô melegében és biztonságában lélegzô csoportokhoz és magához az intézményhez? Abban, hogy válaszható, hogy személyre szabott és önkéntes. És a mai témánk szemszögébôl vizsgálva abban, hogy helyet kérhet, jelentôs részük kér is, és részt vállalhat, nagy százalékuk vállal is, a település, az adott lakóterület közmûvelôdési életében. Ez az az ok, amiért nagyon fontos az alapfokú mûvészeti iskolák és a közmûvelôdési intézmények együttmûködésérôl beszélni. Megjelentek, a 10

11 mûvészetoktatásban részesülô gyerekek által, a családok mindennapjaiban és a település kulturális életében és a kulturális piacon. Hogy ezt egyedül teszik-e vagy együttmûködô partnerként, függetlenül az adott lakóterület egyéb intézményeitôl, szervezeteitôl, vagy velük megosztozva, ott, ahol eddig a mûvelôdési házak egyedül voltak feladatellátók az amatôr mûvészeti csoportjaikkal, szakköreikkel, azt a helyben kialakult hagyomány, illetve a folyamatosan alakítandó partnerkapcsolat határozza meg. A települési önkormányzatok közmûvelôdési feladataiból öntevékeny, önképzô, szakképzô tanfolyamok stb. megteremtése, szellemi, mûvészeti értékek, hagyományok, feltárása, megismertetése, egyetemes, nemzeti és kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, az amatôr alkotó, mûvelôdési közösségek támogatása, az ünnepek kultúrájának gondozása, különbözô kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, egyéb mûvelôdési lehetôségek biztosítása. Az elôzô dián azokból, az önkormányzatok feladatkörébe tartozó alapvetô tevékenységi körökbôl 4 általam kiválogatott területeket látják felsorolva, amelyekhez az alapfokú mûvészeti iskolák hozzá tudják illeszteni az egyes tanszakok diákjainak egyéni és csoportos produkcióit. 11

12 Az együttmûködés egyik lehetôségét jelzi a néhol kényszerûségbôl, de több helyen tudatos megfontolás eredményeképpen és jogszabályi háttérrel 5 a különbözô minôségû, más szaktárcához tartozó intézmények egy szervezeti keretbe való integrálása és mûködtetése. Számos meglévô általános mûvelôdési központ hozott létre új intézményegységeként alapfokú mûvészeti iskolát, és jó néhány mûvelôdési központ alakult át többfunkciós intézménnyé az iskola megalapításával. A Közoktatási Információs Rendszertôl egy éve kapott adataim szerint 92 ilyen jellegû közmûvelôdési-közoktatási integráció alakult. Tagintézményeik száma 60, a telephelyeké 57; összességében a 397 tanszakon 423 mûvész/tanár részesít diákot mûvészeti képzésben. Szívesen vennénk részt gondolom, a jelenlévôk közül többen is ezeknek az intézményeknek szervezett tanácskozáson, ahol sajátos gyakorlatukat megismerve bizonyára nagyon fontos tapasztalatokkal gazdagodhatnánk. Igaz, 2001 novemberében az Általános Mûvelôdési Központok Országos Egyesülete szervezte gyôri ménfôcsanaki konferencia részeként némi betekintést már kaphattak a résztvevôk. Az amatôr mûvészeti mozgalom húsz országos hatókörû társadalmi szervezete mûködéséhez évente közel 50 millió forintot meghaladó összeggel járul hozzá az NKÖM a Közmûvelôdési Fôosztály illetékességi körébe utalva ennek ügyintézését némi forráshoz juttatva így az említett szervezetek 3449 tagegyesületét is. Támogatásuk: 100 MFt Feltételezem, ezen a ponton mindenki számára egyértelmû, hogy az NKÖM nem magát a zeneiskolát és a mûvészeti iskolát támogatja nem is feladata, mert más szaktárcához tartoznak. Tárcánk támogatása arra a tevékenységre irányul, amely az évi CXL. törvény szerint a települési önkormányzatok kötelezô közmûvelôdési feladatellátásának részét képezik, annak megvalósítását segítik. Ily módon fôosztályunk is az amatôr mûvészeten keresztül kapcsolódik ezen intézményekhez, s járul hozzá tevékenységükhöz a különbözô pályázatok segítségével. Ezek egyike az a keret, amely az amatôr mûvészeti mozgalom húsz országos hatókörû társadalmi szervezete mûködéséhez évente közel 50 millió forintot biztosít és általuk némi forráshoz juttatja a szervezetek 3449 tagegyesületét is. Ez évben összesen 40 millió forinttal tudta támogatni a nem hivatásos mûvészeti csoportok külföldi vendégszerepléseit, fesztiválokon, versenyeken való részvételét. E segítséggel több mûvészeti iskola amatôr együttese is kapott határon túli bemutatkozási lehetôséget, s adhatott ízelítôt a magyar kultúra gazdagságából és szépségébôl. Hazai regio- 12

13 nális, országos vagy nemzetközi jelentôségû amatôr mûvészeti rendezvények megvalósításának segítésére évente millió forint áll a Közmûvelôdési Fôosztály rendelkezésére. Feladatunk a pályázatok lebonyolítása, a döntések elôkészítése. A hagyományok ápolása, értékeink megismertetése és közkinccsé tétele szempontjából nem a támogatási forrás eredete, hanem annak célja a fontos. Higgyük, hogy a késôbbiekben ez a megítélés minden területen követésre talál és ez lesz a döntések elsôdleges szempontja évi statisztikai mutatók* Feladatellátó: mûv. tanfolyam mûv. kiállítás alkotó közösségek bemutatkozási alk. * A statisztikai jelentések feldolgozás alatt vannak, ezért az adatok csak tájékoztató jellegûek. Ki-ki világítson a maga helyén! idézhetem most is Karácsony Sándort 6 Ezt teszik példa rá a fenti mutatók sora is az intézmények, a civil feladatellátók, s erre törekszünk mi is a Közmûvelôdési Fôosztályon, és ezt példázza azoknak az amatôr mûvészeknek az élete és munkássága, akiket megismerhetünk az ALKOTÓ EMBEREK címû ez év tavaszán jó néhány alkotó ember összefogásával megjelent kötetbôl is. 7 Évtizedek óta nem jelent meg olyan összefoglaló tanulmánygyûjtemény, amely az amatôr mûvészeti ágak helyzetével, a különbözô mûfajok elemzésével, az amatôr alkotók problémáival, sikereivel, tevékenységük társadalmi hatásával foglalkozott volna írja elôszavában az Amatôr mûvészetek az ezredfordulón alcímet viselô, tizenkét mûvészeti területet referencia jelleggel bemutató mû felelôs kiadója és fôszerkesztôje, Kovácsné Bíró Ágnes fôosztályvezetô-helyettes. A kivételes képességgel rendelkezô, az alkotást és közös- 13

14 ségteremtés képességét egyaránt birtokló amatôr mûvészek vallomás-írásaiból kibontakoznak az olvasó elôtt az elmúlt tíz évben bekövetkezett változások, a civil terület szervezôdései, eredményei, az oktatással való kapcsolat és feltárulnak a fenntartással és a mûvészeti színvonallal kapcsolatos kérdések is. Átolvasván megtudhatjuk és megérthetjük belôle az amatôr mûvész mibenlétét: Vagyis az amatôr mûvész az, aki nemcsak szereteti a mûvészetet, de valamelyik ágát mûveli, mégpedig gyakran igen magas színvonalon. Az elnevezés a latin amator (szeretô) a mûvészetet szeretô embert jelenti. 8 Minden bizonnyal bennünket, ezen a konferencián résztvevôket is összeköt ez az érzés és annak akarása, hogy minél több ifjú és felnôtt részére tudjuk megteremteni az esélyét a szellem szabadságát jelentô mûvészetszeretetnek és az önmegvalósításnak. Az alkotó ember és az általa teremtett érték megbecsülésének egy megnyilvánulása ez a kötet csakúgy, mint Közmûvelôdési Fôosztályunk egy másik nagy jelentôségû és bízom benne az itt ülôk megelégedését is kiváltó kezdeményezése. A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról 3/1999. (II. 24.)- NKÖM rendelet módosítását javasolta fôosztályunk. A CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ALKOTÓ DÍJ a kimagasló munkát végzô amatôr alkotóknak, mûvészetpedagógusoknak, mûvészeti együttes vezetônek, szervezônek adományozható a hagyományôrzés, az alkotó-és elôadó-mûvészet terén. A CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖZÖSSÉG DÍJ pedig a hosszabb ideje kimagasló mûvészeti munkát végzô amatôr együtteseknek, közösségeknek adományozható. Az elôbbit heten kaphatják, az utóbbiban öt közösség részesülhet kétszáz- illetve ötszázezer forint anyagi elismerés kíséretében. 9 Mindkettôt a Magyar Kultúra Napján, elôször január 22-én. II. A közmûvelôdési intézmények és alapfokú mûvészeti iskolák kapcsolatai, együttmûködési formái Az elsô részben elmondottak után úgy vélem, nem igényel különösebb indoklást annak a kérdôíves vizsgálatunknak az oka, amelyet szeptember folyamán végeztünk el. Nyilvántartásunkból kiválasztottunk háromszázhuszonegy olyan közmûvelôdési intézményt, amelynek mûködési terüle- 14

15 tén van mûvészeti iskola. Ezen túl csak azt a szempontot vettük figyelembe, hogy többféle intézménytípust keressünk meg, továbbá minden megyébôl lehetôleg a mûvészeti iskolák számának megfelelô arányban legyenek jelen a mintában. Nem terveztünk mélyreható következtetéseket levonni a kitöltött kérdôívekbôl, mindössze a meglévô ismereteinknél szélesebb körben tájékozódni készülve erre a konferenciára, és kiindulópontot keresni a késôbbiek során különbözô szinteken is megvalósítható együttmûködéshez. (Kérdôív: melléklet) A feldolgozás elkezdéséig 129 intézménytôl (40%) kaptunk választ; kitöltött kérdôívet 120 darabot. (Tizennégy a feldolgozás befejezése után érkezett, ennek adataival majd késôbb kiegészítjük a mostani mutatókat.) Tíz ill. eggyel-kettôvel több érkezett vissza Bács, Borsod, Szabolcs és Pest megyébôl; legkevesebben Heves és Nógrád megyébôl mûködtek velünk együtt, de csak alig lemaradva Baranya, Csongrád, Fejér, Gyôr és Veszprém megyei társaiktól. Többféle összefüggés szerint összesítettük a tizenegy kérdésre adott válaszokat: az egyes kérdéseket megyénként és településtípusonként is. Most itt a legjellemzôbb területeket mutatom be; nem térek ki minden feltett kérdésre sem, továbbá csak a tényeket mutatom be különösebb magyarázat nélkül. A részletes elemzés a késôbbiek feladata lesz. Intézménytípusonkénti megoszlásuk 18% ámk 4% mûv. isk/ közm. int. 78% mûv. ház/könyvtár A feldolgozott kérdôívek 34%-a (41) községbôl, 44 %-a (52) városból tízezer lakosig, és 22%-a (27) nagyvárosból érkezett. Az intézményeket 15

16 három típusba soroltuk: az önállóan vagy könyvtárral egy szervezeti keretben mûködôk alkotják az elsôt, alapfokú mûvészeti iskola és mûvelôdési ház/központ közös igazgatással a másodikat és az általános mûvelôdési központ a harmadikat. Elsô kérdésünkben a közmûvelôdési intézmények és az alapfokú mûvészeti iskolák meglévô munkakapcsolata területeirôl érdeklôdtünk. Igen gazdag, széleskörû tevékenységrôl kaptunk hírt. Varga Matild aki a feldolgozásban segítségemre volt hatvankét formát számolt össze, ebbôl az alább felsorolt hat szinte kivétel nélkül minden együttmunkálkodásra jellemzô: helyi ünnepségek, szabadidôs programok, kiállítások és azok megnyitói, koncertek, falunapok és fesztiválok rendezése. Ez utóbbi kettô a közelmúltban, különösen a millenniumi ünnepségsorozatok idején alakult ki és erôsödött meg. Az együttmûködés formáira (Kérdôív 2. kérdése) adott válaszokban közel hasonló formákat tartott az egyik intézmény hagyományosnak, a másik pedig újszerûnek. Mindenki a saját gyakorlatának megfelelôen. Az ötvenhat különbözô felsorolást a dián látható csoportokba soroltuk. Az együttmûködés formái HAGYOMÁNYOS (27) ÚJSZERÛ (29) alkalmi rendezvények helybiztosítás helyi ünnepségek fesztiválok szervezése közös produkciók kiállítások rendezése közös pályázatok, közös alapítvány humánerôforrás gazdálkodásban könyvkiadás gyerekek illusztrációival megjelenés a tájtermék bemutatón A közös pályázatok készítését, s a benne leírtak feltehetôen együttes kialakítását, a közös alapítvány létrehozását, majd az alapítványi támogatásból mindkét fél számára fontos célkitûzések megvalósítását mint a jövô lehetséges együttmûködési formáit emeltük ki. Egyelôre egyedi említések ezek. Hasonlóan követhetô példa a mûvészeti iskola tanulóinak illusztrá-ci- 16

17 óját tartalmazó könyvkiadás, a közmûvelôdési intézmény rendezte tájtermék bemutatón kiállítás az alapfokú mûvészeti iskola tanulóinak munkáiból, továbbá a humánerôforrás fejlesztésben a közös cselekvési program, a közös továbbképzési terv elkészítése. A kisebb lélekszámú településen mondhatjuk az egyedüli megoldási módnak is. Ahol erre, a jó értelemben vett, egymásrautaltságra idejében ráéreznek, ott az esélyegyenlôség biztosítása nem csak törvényben meghatározott kötelezettség és jog marad. Feltételeztük, hogy a mûvészeti iskola tanárai nem szakadtak el a közmûvelôdési intézményektôl erre engedett következtetni az a sok mûvészeti közösség is, amelyrôl már érintôlegesen volt szó, feladatvállalásukról azonban többet akartunk tudni. (Kérdôív 3. kérdése) Nagy meglepetéssel nem járt a válaszok számbavétele: mûvészeti csoportok vezetése, zenei közremûködés, tanfolyamok és táborok vezetése, kiállítások rendezése, koreográfia készítés, játszóházi programok elôkészítése, hogy csak a leggyakrabban elôfordulókat soroljam fel a közel harmincféle különbözô tevékenységforma közül. Vannak olyan települések, ahol a helyi mûvésztanárok nem kapcsolódnak be sem az iskolán kívüli oktatásba, sem az ott folyó amatôr mûvészeti közösségek munkájába. A meglepetést azonban nem ez, hanem a következô diagram mutatói okozták. A mûvészeti iskolai tanárainak feladatvállalása a közmûvelôdési intézményekben 80% 56% 37% 22% 60% 40% 20% 0% 44% 63% 78% község város nagyváros igen nem Rácáfolt az elôfeltételezésünkre az a tény, amely a pedagógusi aktivitást a települések lélekszámával összefüggésben mutatja. Azt gondolhatnánk, hogy minél kisebb egy település, annál magától értetôdôbb ez a feladatvál- 17

18 lalás. De nem. Minél nagyobb a lakóterület, annál gyakoribb az iskola tanárainak a külsô feladatvállalása, pontosabban a közmûvelôdési intézményben vállalt és végzett munkája. Hasonló tendenciával találkoztunk a mûvészeti iskolák önálló közmûvelôdési intézménytôl független közmûvelôdési tevékenységére adott válaszok összegzése után. (Kérdôív 5. kérdés) Átlagosan 52%-ban jellemzô a feladatellátás e módja; községekben 37% ez az arány, míg a nagyobb városokban ennek duplája a szokásos. Ismeretterjesztô tevékenység, koncertek, kiállítások, alkotótáborok, bemutatók szerepelnek a felkínált szolgáltatásaik között. Ismeretünk azon a területen volt a leghiányosabb, amely a közmûvelôdési intézmények mûvészeti iskoláknak nyújtott segítségére vonatkozott. (Kérdôív 6. kérdése) Nézzük meg a válaszok összegzését! Nincs különbség a mindennapi és a rendkívüli tevékenység között abból a szempontból, hogy melyiket támogatja jobban a közmûvelôdési intézmény. Nincs lényeges eltérés a támogatás formájában sem: mind a két általunk megnevezett kategória alatt a terem és eszköz biztosítása olvasható általános példaként. A mindennapi tevékenység a szakember megjelölésével egészül ki, a rendkívüli pedig rendezvényszervezôi és népszerûsítôi A közmûvelôdési intézmény mûvészeti iskolának nyújtott segítô tevékenysége munkával. A pályázatok készítése itt mint a segítségadás egyik módja jelenik meg. Figyelemreméltó annak a ténynek az elismerése, hogy nemcsak az együttmûködésnek, hanem az egymás támogatásának is az azonos tár- MINDENNAPI (30) terem eszköz szakember RENDKÍVÜLI (20) terem eszköz rendezvényszervezés propaganda pályázatok készítése közös civil háttér 18

19 sadalmi háttér, a megegyezô lakossági kör az alapja, egyben mozgatórugója. A kérdés egyedül az lehet: melyik intézménynek alakult már ki olyan háttere, amelyet könnyebben aktivizálni tud a társintézmény érdekében is. A közmûvelôdési intézmények közel fele kapcsolatban áll a településen kívül mûködô mûvészeti iskolákkal is. (Kérdôív 7. kérdése) Az együttmûködés általában egy-egy eseményre, legtöbbször az egész lakóterületet érintô rendezvényeken való közremûködésre, ritkábban mûvészeti közösségek vezetésére terjed ki. Nézzük a település típusonkénti arányokat! A városok közmûvelôdési intézményei, mûvelôdési központjai néhány százalékkal nagyobb arányban veszik fel a kapcsolatot más település mûvészeti intézményeivel. Nem ritka a többszörös illetve a szakosodott kapcsolat a mûvészeti iskolák produkcióképes közösségeitôl függôen. A kapcsolattartás igen gyakori oka fôként községekben és kisvárosokban, hogy a közmûvelôdési intézmény ad helyet a mûvészeti iskola kihelyezett tagozatának vagy a tagiskolájának. Ez a helyzet folyamatos és széleskörû tartalmi együttmûködésekre kínál lehetôséget. A kérdések között kettô is van, amelyre csak közelítô adatokat kaptunk. A közmûvelôdési intézmény kapcsolata településen kívül mûködô mûvészeti iskolával 52% 50% 48% 46% 44% 42% 40% 51% 46% 44% község város nagyváros Az egyik a közmûvelôdési intézmények alkotó mûvelôdési közösségeiben a mûvészeti iskolát végzett vagy most is ott tanuló tagok arányait firtató 4. kérdés. Helyi kimutatások hiányában az arányok 0% és 80% között mozognak. A szélsôértékek között az egyharmad az általános részvételi arány. 19

20 A másik a közmûvelôdési intézmény költségvetésébôl az amatôr mûvészeti tevékenységre fordított hányadra vonatkozó 8. kérdés volt. Ez esetben is az úgynevezett tól ig válaszok születtek, ezeket azonban már sikerült egy diagrammban is szemléltetni. A költségvetés amatôr mûvészeti tevékenységre fordított része 60% 40% 20% 0% 0 5% 5 10% 10 20% 20 30% 40% fölött nagyváros város község Azt ígértem néhány perccel ezelôtt, hogy mindenfajta okok és következtetések nélkül mutatom be a már visszaérkezett és a statisztikai összesítés szintjén feldolgozott válaszokat. Nem véletlenül tettem. Az itt látható adatok is választ adnak a mélyebb magyarázatot hiányoló, esetlegesen feltett miértekre. Ez a diagram azt mutatja meg, hogy a közmûvelôdési intézmények költségvetésük hány százalékát fordítják az amatôr mûvészeti tevékenységre. Láthatjuk, hogy 43%-ban csak a költségvetésük 5%-át vagy még ennél is kisebb hányadot. Az intézmények 22%-a 5 10% között, 13%-a 10 20% között, míg 12%-a 20 30% közötti összeget képes e költségvetési sorra tervezni. Pusztán a számokat nézve nem mondhatjuk sem kevésnek, sem soknak a gondoskodásnak százalékban kifejezett mostani mértékét. A többi mutatóval, egyebek mellett a költségvetés más összetevôinek ismeretében tudjuk majd a késôbbiekben minôsíteni. Kaptunk már némi betekintést a két intézmény együttmûködési gyakorlatába, önállóan és egymással vállalt települési szintû feladatellátásába, azok konkrét formáiba. A 10. kérdés a kapcsolat jellegének megismerése céljából fogalmazódott meg. 20