BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE A HÁTRÁNYOS HELYZETBEN ÉLŐK TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁSÁT, MOBILITÁSÁT ELŐSEGÍTŐ STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE A HÁTRÁNYOS HELYZETBEN ÉLŐK TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁSÁT, MOBILITÁSÁT ELŐSEGÍTŐ STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE A HÁTRÁNYOS HELYZETBEN ÉLŐK TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁSÁT, MOBILITÁSÁT ELŐSEGÍTŐ STRATÉGIÁJA MISKOLC, ÁPRILIS

2 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium kiadványa Összeállította: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium Hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő Szakbizottsága A Szakbizottság tagjai: Dr. Asztalos Ágnes Dr. Bogdán Zsolt Lórántné Orosz Edit Dr. Lupkovics Beáta Simkó Imre Társy József A Szakbizottság felkért külsős tagjai: Farkas Félix Farkas József A Szakbizottság felkért szakértői: Dr. Kotics József Dr. Szabó-Tóth Kinga Szerkesztették: Dr. Kotics József Társy József Közreműködők: Ádámné Orbán Andrea Virányiné Szabó Zsuzsanna 2

3 Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Magyarország Alaptörvénye, XV. cikk (2) bekezdés 3

4 TARTALOM ELŐZMÉNYEK... 6 I. HELYZETELEMZÉS... 6 I.1. Bevezető... 6 Demográfia... 8 I.2. A lakosság egészségi állapota, közegészségügyi helyzete I.3. Gazdaság, munkaerőpiac I.3.1 A munkanélküliség mérséklését, a foglalkoztatás növelését szolgáló eszközök I Közfoglalkozatás I TÁMOP 1.1 program I Foglalkoztatás bővítését szolgáló bérjellegű támogatások I Munkaerő-piaci képzések támogatása I Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások I Munkahelyteremtő beruházások támogatása I Az álláskeresők elhelyezkedésnek elősegítése munkaerő-közvetítéssel, egyéb szolgáltatásokkal I.4. Oktatás (köznevelés, szakképzés) I.4.1. Felzárkózást segítő oktatási és egyéb programok I.5. Gyermekvédelem I.6. Szociális ellátás I.7. Bűnözés I.7.1. Az ismertté vált bűncselekmények száma I.7.2 Felzárkózást segítő rendészeti programok I.8. Pártfogói felügyelet I.9. Összegzett SWOT elemzés I.10. A stratégia alapjául szolgáló, elsődleges megállapítások I.10.1 Demográfia, a lakosság egészségi állapota, közegészségügyi helyzet I Demográfia I A lakosság egészségi állapota KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET I Környezet-egészségügy I Járványügy I.10.2 Gazdaság, munkaerőpiac I.10.3 Oktatás (köznevelés, szakképzés) I.10.4 Szociális és gyermekvédelem I.10.5 Bűnözés I.10.6 Pártfogói felügyelet II. STRATÉGIA II.1. A stratégia fogalmi megközelítései, indokoltsága, célkitűzései II.1.1. A stratégia indokoltsága II.1.2. A stratégia célkitűzései II.2. A stratégia összetevői II A prioritások szerinti beavatkozási területek II Foglalkoztatás II Oktatás (köznevelés, szakképzés )

5 II Egészségügy, életkörülmények II Szociális és gyermekvédelem II Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem II.2.2. Konkrét nevesített javaslatok, akciók II Foglalkoztatás II Oktatás (köznevelés, szakképzés) II Egészségügy, életkörülmények II Gyermekvédelem II Szociális ellátás II Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem II.2.3. A kooperáció résztvevői II Általánosan II Téma specifikusan II.3. A megvalósítás feltételrendszere II.3.1.Források II Foglalkoztatás II Oktatás (köznevelés, szakképzés) II Egészségügy, életkörülmények II Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem II.4. Akcióterv Sikerességi indikátorok, megvalósítási idősáv, közreműködők, felelős II.4.1. Foglalkoztatás II.4.2. Oktatás (köznevelés, szakképzés) II.4.3. Egészségügy, életkörülmények II.4.4 Gyermekvédelem II.4.5. Szociális ellátás II.4.6. Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem II.5. Monitoring II.6. A stratégia kidolgozásának és elfogadásának folyamata Összegzés helyett Mellékletek I. sz. melléklet: Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi, gazdasági helyzetének áttekintése kistérségi nézőpontból II. sz. melléklet: Kiegészítő ábrák, grafikonok, diagramok, táblázatok.1-52 Irodalomjegyzék 5

6 ELŐZMÉNYEK A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium június 07-ei alakuló ülésén úgy határozott, hogy érzékelvén a megye nehéz helyzetét társadalmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt létrehozza A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő Szakbizottságot. A Szakbizottság feladatának egy olyan stratégia kidolgozását jelölte meg, melynek végrehajtása révén mód nyílik érzékelhető fejlesztési folyamatok elősegítésére november hónapban jelent meg a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, melyet a bizottság természetesen egyfajta iránytűnek is tekintett munkája során. A Szakbizottság április 02-ai ülésén úgy döntött, hogy a véglegesített anyagot a Megyei Államigazgatási Kollégium soros ülésén, az elfogadást kezdeményező határozati javaslattal előterjeszti. A Szakbizottság köszönetét fejezi ki mindazon szervezeteknek, továbbá magánszemélyeknek, akik véleményezték, illetve javaslataikkal segítették a program széleskörű szakmai és társadalmi megalapozottságát. I. HELYZETELEMZÉS I.1. BEVEZETŐ Borsod-Abaúj-Zemplén megye tíz kistérsége (az Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Edelényi, Mezőcsáti, Ózdi Sárospataki, Szikszói, Szerencsi, Tokaji) leghátrányosabb helyzetű, kedvezményezett besorolású. 1 Hátrányos helyzetű, kedvezményezett besorolású 3 kistérség (a Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sátoraljaújhelyi). A megyeszékhelyünk és térsége mellett a Tiszaújvárosi kistérség volt az, mely nem kapott hátrányos helyzetű besorolást. 2 A kistérségek részletesebb bemutatását, a helyzetelemzés 1. számú melléklete tartalmazza /2007. (XI.17.) Kormányrendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 2 Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, KSH Budapest

7 1. ábra Kistérségek fejlettsége Magyarországon Forrás: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, KSH Budapest ábra Kedvezményezett kistérségek Magyarországon Forrás: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, KSH Budapest

8 A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya, mely 50% feletti értéket képvisel, továbbá közel 40%-os arány figyelhető meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége vonatkozásában is. Jelen helyzetelemzés célja az, hogy a legfontosabb dimenziókra koncentrálva bemutassa a Borsod-Abaúj-Zemplén megye általános állapotrajzát a demográfiai, népegészségügyi, foglalkoztatási, oktatási, gyermekvédelmi, szociális, valamint bűnözési helyzetről, statisztikai adatok és saját nyilvántartások alapján. A helyzetelemzéshez kapcsolódó további relevánsnak tekinthető ábrák, grafikonok, diagramok, és táblázatok, a mellékletben találhatók meg. DEMOGRÁFIA A megyét - a január 1-jei közigazgatási állapot szerint település alkotja, mely az ország megyéi közül a legtöbb. Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvas jellegét mutatja, hogy a községek átlagos népességszáma nem éri el a 900 főt. A megye 330 községéből 144-ben a lakosok száma 500 fő alatti, 80-ban pedig fő közötti. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest fővárost is számítva hazánk harmadik legnépesebb megyéje, lakónépessége január 1-jén fő volt, 10%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón (országosan ezen idő alatt 2,5% volt a csökkenés). A férfiak lélekszáma magasabb korai halandóságuk következtében nagyobb arányban csökkent, mint a nőké. A megye népesség öregedését jelzi, hogy a gyermekkorúak hányada csökken, (2001:18,9%; 2010:16,4%) míg a felnőtt korúak hányada kisebb (2001:66,7%; 2010:67,3%), az időskorúak aránya (2001:14,4%; 2010:16,4%) jelentősebb mértékben növekszik. A lakosság korösszetétele megmutatkozik a megye öregedési indexében is száz gyermekkorúra (0-14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma - mely 2010-ben 100 % volt (országosan ez a mutató 112,6), azaz egyenlő létszámú az idős és a gyermeknépesség megyénkben. Az országos tendenciától való különbséget a megyénkre jellemző országos átlagnál magasabb születésszám okozza. A megye korfája a 2006 és 2011 közötti időszakban - néhány korcsoport kivételével csökkenő népességet tükrözi és a lakosság elöregedését jelzi. 8

9 esetszám korcsoportok Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája 1. diagram Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének száma nemek és korcsoportok szerint, január x Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Forrás: KSH, statisztikai évkönyvei, saját szerkesztés A megye népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte, amely tendencia a mai napig megfigyelhető. fő 1. grafikon Élveszületés és halálozás számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében Élveszületés Halálozás Forrás: KSH, statisztikai évkönyvei és adattára, saját szerkesztés 9

10 A népességcsökkenés egyik oka a természetes fogyás (élveszületések és a halálozások számának különbözete), azaz többen halnak meg, mint ahányan születnek. A belföldi vándorlási különbözet alapján megyénkre az elvándorlás a jellemző, azaz többen költöznek el a megyéből, mint ahányan idejönnek. A megye belföldi vándorlási különbözete ezer lakosra vetítve -7,3 ezrelék. Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyéket követően megyénkből a legnagyobb arányú az elvándorlás, főleg a hátrányosabb helyzetű kistérségekből, (Abaúj- Hegyközi, Bodrogközi, Ózdi, Szerencsi). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az élveszületések aránya a hazai átlagot minden évben meghaladja, ellenben a halálozási arány értékei az országos átlagtól jóval kedvezőtlenebbül alakulnak. Az élveszületési arány megyénkben 2010-ben 9,7 ezrelék volt, mely meghaladta az országos 9,0 ezrelékes átlagot, a megyék közötti rangsorban B-A-Z megyében Budapest fővárost is figyelembe véve- a második legmagasabb a születések aránya. A halálozási arány 2010-ben megyénkben 14,3 ezrelék, országosan 13,0 ezrelék, ezzel a kedvezőtlen halálozási mutatóval rendelkező megyék élvonalába tartozunk. Megyén belül a legmagasabb halálozási értékek többnyire ott jellemzők, ahol a születések száma is alacsony: Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegylábi területei (Mezőkövesd, Tokaj térsége). A halálozási arány Tiszaújváros kistérségben a legalacsonyabb. 3. ábra Élveszületési arányszám alakulása kistérségenként, 2010 Forrás: KSH, Statisztikai évkönyv CD melléklete 10

11 4. ábra Halálozási ráta alakulása kistérségenként, 2010 Forrás: KSH, Statisztikai évkönyv CD melléklete Megyénk országos viszonylatban (ezen belül az északi részén található Cserehát és a Hernád másik oldalán elhelyezkedő Abaúj- Hegyaljai területek) a 2001 évi népszámlálási adatok, illetve kutatási becsült adatok alapján a romák létszámát tekintve az első helyet foglalja el. A évi népszámlálási adatok ismeretében az adatokat aktualizáljuk. 5. ábra Roma populáció aránya a 2001-es népszámlálás adatai alapján Forrás: KSH, népszámlálás, Vécsei Pál ábrája 11

12 Várható etnikai folyamatok Észak-Magyarországon: 3 A nemzeti kisebbségek anyanyelvi elmagyarosodása (lezárult: németek, végéhez közelít: szlovákok, ruszinok) A nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők számának, arányának további csökkenése Elmagyarosodás és a földrajzi fekvés (migrációs és asszimilációs folyamatok) kapcsolata (hegyvidék, hajdani etnikai menedékhelyek és a turizmus) A cigánynak minősített lakosság lélekszámának és arányának növekedése (különös tekintettel a 14 év alatti korosztályra) Elcigányosodás várható mértéke: Legnagyobb: cigányok által hagyományosan lakott, halmozottan hátrányos helyzetű (pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet- Cserhát) Legkisebb: cigányok által hagyományosan csekély mértékben lakott, zárt közösségű területek (pl. hegyvidékek) urbanizált, kedvezőbb életkörülményeket kínáló, magasabb lakáspiaci státusú, idegenforgalmilag vonzó területek (pl. M3-as autópálya és a 2-es főút övezete /Bükkalja, Mátraalja/, Nyugat-Cserhát) Várható etnikai térfolyamatok: növekvő etnikai szegregáció, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, gettósodó tájakká ) 1. számú táblázat Forrás: részlet Kocsis Károly A népesség változó etnikai arculata Észak-Magyarországon a XX. században" (előadás részlet) 3 Kocsis Károly A népesség változó etnikai arculata Észak-Magyarországon a XX. században" (előadás részlet) 12

13 Csecsemőhalandóság ezer élveszülöttre Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája A csecsemőhalandóság aránya - ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli elhunyt csecsemők száma - megyénkben meghaladja a hazai átlagot, ugyanakkor az országos átlagtól kedvezőtlenebb csecsemőhalandósági mutató idősoros alakulásában javulás figyelhető meg 2008-ban és ez a kedvező tendencia, azóta is folytatódik. A csecsemőhalandóság megyénkben kedvezőtlenebb helyzetének alakításában a 2500 gramm alatti súllyal világra jött gyermekek országos átlag feletti aránya is szerepet játszik. Borsod- Abaúj-Zemplén megye főleg északi területein született gyermekek körében az alacsony súllyal születés kockázata közel másfél szerese az országos átlagnak, továbbá szinte az egész megye területén meghaladja a kis súllyal születés veszélyeztetettsége a hazai gyakoriságot időszakra vonatkozóan. Ezen területek egybeesnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel, illetve a roma lakosság nagyobb arányú jelenlétével grafikon Csecsemőhalandóság idősoros alakulása között Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: KSH, statisztikai évkönyvei és adattára, saját szerkesztés I.2. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben élő lakosság egészségi állapotában jelentős területi egyenlőtlenségek vannak. Az egyenlőtlenségek hátterében társadalmi-gazdasági tényezők, szociális, egészségügyi infrastruktúra egyaránt állhatnak. Az egészségi állapot meghatározó tényezői között komplex kapcsolatrendszer áll fenn, melyben a meghatározó 4 KSH, statisztikai évkönyvei, stadat, évi népszámlálási adatok, és saját elemzés alapján 13

14 tényezők többnyire nem betegség specifikusak, azaz több megbetegedés kialakulására is hatással bírnak. Az egészségdeterminánsok közül az irodalom kiemelt fontosságot tulajdonít az egyéni életvitelnek (életmódnak). Az életmód lehetőségeit eleve differenciálják a társadalmi egyenlőtlenségek a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek egymástól való távolságának mértéke, elsősorban az iskolázottság, a foglalkozás-foglalkoztatottság és a jövedelmi viszonyokon keresztül. A népesség egészségügyi helyzetét alapvetően meghatározza és befolyásolja a munkanélküliek magas száma, a szegények nagy száma és a cigány lakosság hátrányos helyzetű csoportjainak léte. 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a halálozások közel felét a keringési rendszer betegségei, egynegyedét a daganatok, 5-10% közötti részét az emésztőrendszer, illetve a légzőrendszer kóros elváltozásai tették ki ben összesen 9682 lakos halálozott el, nemi megoszlásuk jelentős különbséget nem mutatott (férfiak köréből került ki az összhalálozás 52, a nők köréből pedig 48%-a). A évi megyei halálozási adatokat elemezve megállapítható, hogy a fő haláloki csoportok közül mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei okozta halálozások dominálnak (nők esetében a keringési betegségek részaránya magasabb, mint a férfiaknál), melyet a daganatos, majd a légzőrendszer (nők) és emésztőrendszer (férfiak) betegségei okozta halálesetek követnek. 2. diagram Vezető halálokok súlya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, % 90% 80% 70% 60% 6.64% 6.64% 8.84% 7.29% 7.71% 3.93% 14.10% 4.67% 9.15% 8.17% 6.10% 10.51% 6.99% 13.74% 5.17% 6.43% 50% 40% 44.94% 31.74% 56.38% 30.28% 30% 20% 10% 25.55% 28.60% 20.09% 36.34% 0% 0-x éves korúak éves korúak 0-x éves korúak éves korúak Férfiak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye ) Nők (Borsod-Abaúj-Zemplén megye ) Daganatok Légző rendszer betegségei Külső okok miatt bekövetkezett halálozás Forrás: OKI esetszintű adatállománya, saját szerkesztés Keringési rendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Egyéb halálokok 5 Abaúj- Hegyközi Kistérség, Fejlesztési Stratégia

15 Az összes halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemelnek a korai, más néven idő előtt bekövetkezett (65 év alatt) halálesetek. Ezen belül a 15 év alatti halálozások köréből az összhalálozás mindössze 0,71%-a került csak ki, mely leginkább a külső okok miatt bekövetkező halálozásokra vezethető vissza. A korai halálozás haláloki struktúrája alapján a keringési rendszer betegségei és a daganatok közel azonos súllyal járulnak hozzá az összhalálozáshoz megyénkben is, hasonlóan az országos mutatókhoz. 2. táblázat Főcsoport szintű korai halálozás (SHH; 15-64) kistérségi szintű eredményei (Borsod megye; ) Statisztikai Kistérségek SHH%, évesek körében, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Rosszindulatú Keringési Emésztőrendszeri Légzőrendszeri Külső okok daganatok Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Edelényi 126,36% 93,29% 133,80% 159,75% 167,26% 122,11% 172,30% 230,50% 106,34% 104,75% Kazincbarcikai 110,04% 100,11% 117,76% 136,26% 147,70% 147,24% 86,30% 113,30% 74,79% 129,58% Ózdi 120,00% 104,91% 128,82% 157,69% 173,77% 167,72% 144,60% 129,20% 124,47% 124,01% Abaúj- Hegyközi 139,95% 93,29% 163,58% 126,20% 158,92% 138,22% 197,60% 120,30% 158,62% 174,17% Encsi 121,74% 117,10% 113,93% 114,56% 123,52% 120,03% 155,10% 195,60% 117,82% 130,57% Szikszói 150,09% 127,16% 138,06% 157,14% 146,68% 157,32% 241,00% 87,70% 162,16% 78,47% Miskolci 100,93% 101,66% 116,40% 124,04% 128,28% 145,92% 92,25% 109,30% 105,17% 113,57% Bodrogközi 119,27% 122,44% 195,95% 178,00% 134,56% 101,91% 525,60% 481,50% 126,52% 99,54% Szerencsi 130,09% 102,86% 118,92% 102,86% 134,83% 93,97% 98,86% 152,30% 163,32% 124,41% Sárospataki 91,65% 84,71% 159,78% 144,22% 137,24% 72,59% 401,10% 393,60% 137,49% 141,04% Sátoraljaújhelyi 98,97% 86,63% 151,72% 123,76% 129,30% 156,01% 294,40% 257,80% 145,65% 148,35% Tokaji 124,54% 113,70% 129,98% 103,51% 186,72% 91,44% 196,80% 83,88% 119,23% 67,41% Mezőcsáti 146,14% 106,86% 156,40% 98,35% 146,14% 90,89% 129,90% 329,00% 188,73% 97,61% Mezőkövesdi 113,12% 107,14% 131,10% 131,92% 126,72% 84,74% 115,00% 137,10% 125,82% 85,07% Forrás: OKI esetszintű adatállománya, saját szerkesztés Kék színnel jelölt értékek= az országos átlagtól szignifikánsan magasabb (kedvezőtlenebb) halálozási gyakoriságok Piros színnel jelölt értékek= az országos átlagtól szignifikánsan alacsonyabb (kedvezőbb) halálozási gyakoriságok *A légzőrendszeri halálozások esetében teljes Bayes becsléssel korrigált halálozási mutatókat számítottunk az alacsony esetszámok miatt. A véletlen szerepének becslésére a Posterior Probability (PP) értékét használtuk (szignifikáns az eltérés, ha PP>0.95). A szignifikancia tesztelésénél egyedül a legalább 20 várható esetszámmal bíró kistérségek esetében nyilatkoztunk a megalapozottnak tekinthetőségről. 15

16 Két terület kivételével (Encsi, Tiszaújvárosi), valamennyi érintett volt az országos átlaghoz mérten kedvezőtlen emelkedett idő előtti halálozásban valamely haláloki főcsoportot tekintve. Az országos átlagtól való kedvezőtlen eltérés mindkét nemet a keringési rendszer vonatkozásában érintette leginkább, míg férfiaknál az emésztőrendszeri halálozások eltérései is kiemelkedőek voltak szinte valamennyi kistérségben. Az országos átlagtól kedvezőbb térségek mutatkoztak az emésztőrendszeri halálozást érintően mindkét nemnél, nők esetében Sárospataki, férfiaknál a Tiszaújvárosi térségben. Külön figyelmet érdemel az alkoholos májbetegség okozta korai halálozás, melyet a következő ábrán mutatunk be. 6. ábra Forrás: OKI esetszintű adatállománya, saját szerkesztés Elkerülhető halálesetek (avoidable deaths) gyűjtőfogalma alatt azokat a betegségek/állapotok miatt bekövetkezett haláleseteket értjük, amelyek meghatározott életkorokban, időben történő, megfelelő orvosi, (nép)egészségügyi beavatkozások igénybevételével és alkalmazásával az orvostudomány és a (nép)egészségügyi ellátási ismeretek mai állása szerint összességében vagy alapvető részben elkerülhetőek. Az elkerülhető halálozást többnek tekinthetjük, mint az ellátórendszer egy mérőszáma, hiszen számos tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a lakosság egészséggel kapcsolatos 16

17 ismeretei és orvoshoz fordulási szokásai nem minden esetben szolgálják az időben történő igénybevételt. A szocio-ökonómiai státusz index (SES index) egy olyan komplex mutató, amely a hazai települések társadalmi-gazdasági helyzetének (munkanélküliség, alacsony iskolázottság, jövedelmi viszonyok, személygépkocsik száma, nagycsaládosok aránya, csonka családok aránya, laksűrűség) egyetlen mutatóban történő megjelenítését szolgálja. A magasabb SES index kategória és a korai halálozás között statisztikailag bizonyított, pozitív összefüggést találtak mindkét nem esetében. Férfiak esetében a megye keleti részében és a Mezőkövesdi kistérségben látható, szocio-ökonómia státusztól függetlenül emelkedett a halálozás mértéke az országos átlaghoz viszonyítva. Nők esetében a korrekció után jellemzően hazai átlagot közelítő eredmény mutatható ki, azonban az Edelényi és Mezőkövesdi kistérségek egyes területein a korrekció után is jelentős, kedvezőtlen irányú eltérés regisztrált a magyar átlagtól ábra Forrás: OKI esetszintű adatállománya, saját szerkesztés 6 OKI esetszintű adatállománya, saját elemzés 17

18 8. ábra Forrás: OKI esetszintű adatállománya, saját szerkesztés A halálozási adatok ismertetése a lakosság egészségi állapotának alapvető jellemzését szolgálja. Az ellátó kapacitás tervezéséhez, a családokra és a társadalomra nehezedő terhek méréséhez és az egészségfejlesztési programok tervezéséhez/értékeléséhez fontos a megbetegedési viszonyok ismerete. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján a megyénkben a daganatos megbetegedési arányokat tekintve a férfiak körében jellemzően a hazai átlagot meghaladó eredményeket láthatunk, kivételt képeznek ez alól az Abaúj- Hegyközi, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, és a Sárospataki kistérségek. A nők körében viszont többnyire hazai átlagot közelítő eredményeket kaptunk, a hat emelkedett halálozású kistérségek (Encsi, Kazincbarcikai, Ózdi, Szerencsi, Tiszaújvárosi, Tokaji) mutatói viszont statisztikailag megalapozottnak bizonyultak. 7 7 Nemzeti Rákregiszter adatai alapján, saját elemzés 18

19 9. ábra Forrás: Nemzeti Rákregiszter adatai alapján, saját szerkesztés A magasabb arányú megbetegedések hátterében egyértelműen szegénységfaktorok állnak, elsősorban a roma népesség abszolút értelemben vett deprivált körülményei, továbbá az idősebb korosztályoknak a többségi társadalomhoz képest rövidebb átlagos élettartama tehetők felelőssé. Mindebből következően a betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban és mindenekelőtt gazdasági és szociális feladat. Ezen lakossági csoportok tagjai fokozottabb prevenciós, szűrő és egy olyan beavatkozást igényelnek, amely csökkentheti a jellemző betegségek előfordulási arányát körükben, ez elsősorban az Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Ózdi, Szerencsi, Szikszói kistérségekre jellemző. A komplex iskolai egészségfejlesztési programok a dohányzás megelőzés, rákmegelőzés, egészséges táplálkozás, egészséges életmód, rendszeres testmozgás, valamint környezetegészségügyi témákban amelyben együttműködő partnerek a társhatóságok, nevelési és oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, egyéb), önkormányzatok, civil szervezetek, rendőrség és a Drogambulancia folyamatosan zajlanak. Az egészség koalíciók, egészség szövetségek létrehozásának ösztönzése érdekében Borsod- Abaúj-Zemplén megye öt kistérségi népegészségügyi intézetéből négy területén (1. Miskolci, 2. Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi, 3. Bodrogközi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tokaji, 4. Edelényi, Kazincbarcikai, Ózdi), összesen 5 településen (Onga, Miskolc, Cserépfalu, Nagyrozvágy, Perkupa) van működő, partnerségi együttműködési 19

20 megállapodással megerősített koalíció; további 6 településen (Emőd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Mezőcsát, Sajókaza, Boldva) kialakítás alatt áll a szövetség. Szervezett lakossági szűrővizsgálatok keretében lakossági emlőszűrésre folyamatosan történik az érintett év közötti nők meghívása. Fokozott erőfeszítéseink ellenére B-A-Z megyében első nyolc hónapjában a szervezett lakossági emlőszűrésre meghívott nők részvételi aránya csupán 32,6%-os volt a szakmailag szükséges % helyett. Kistelepülésen lakók komplex népegészségügyi szűrésének pályázata révén a népegészségügyi emlőszűréshez kapcsolódó többletköltségek támogatására pályázhattak az érintett önkormányzatok. A pályázható támogatás 10,9%-át ( Ft-ot) nyerték el a régiónkban lévő települések. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogászati, védőnői ellátás) működtetésében meglévő, megyénkre jellemző problémák részben szerepet játszhatnak az egészségi állapot populációs szinten való kedvezőtlen alakulásához. A személyi feltételek biztosítása területén egyre növekvő problémát jelent, hogy az egészségügyi alapellátást végzők között kevés a pályakezdő, egyre több orvos fog nyugdíjba vonulni (ez alól kivétel a Tiszaújvárosi kistérség, ahol a háziorvosok életkorát tekintve elmondható a körükben tapasztalt fiatalodás). Az aprófalvas területeken nagyszámú, több éve betöltetlen háziorvosi álláshely található, melynek ellátása helyettesítéssel történik szeptember 30-án 35 üres háziorvosi körzet volt megyénkben. Az anya-csecsemővédelmi feladatokat, területei védőnői ellátást több településen szintén helyettesítéssel oldják meg. Az összes gondozott várandós anya több mint 58%-a volt veszélyeztetett, egészségügyi (52,0%), vagy környezeti okok (22,6%) miatt, vagy együttesen mindkettő (25,4%) miatt. Több mint 38,4 %-a dohányzott a várandós anyáknak. A nyilvántartott csecsemők 40,4%-a veszélyeztetett egészségügyi (33%), vagy környezeti okok (47,8%) miatt. Az egészséges testi, lelki, szociális, erkölcsi fejlődést gátló, veszélyeztető tényezők fennállása: lakás, lakókörnyezet, a család anyagi, gazdasági helyzete, a szülők/gondviselők szocio-kulturális magatartása, a család belső harmóniája, gyámügyi eljárás során védelembe vett gyermek, stb., vagy együttesen mindkettő miatt (18,8%). A környezet- és település-egészségügy dimenzióját tekintve az életminőség szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír az egészséges ivóvízhez való hozzájutás. A vezetékes vízellátás közel 100 %-os, valamennyi településünkön van vezetett ivóvíz, de az Edelényi kistérségben három településrészen (Abod-Királykút, Perkupa-Dobódél és Szendrő-Büdöskútpuszta), és a Tiszaújvárosi kistérséghez tartozó Nemesbikk - Dollártanyán nincs kiépítve ivóvízhálózat. A megye lakásállományának 88%-a csatlakozik a közüzemi hálózathoz. Megyei átlag alatti csatlakozási aránnyal bír az Abaúj-hegyközi, az Edelényi, az Encsi és az Ózdi kistérség. A romák által sűrűbben lakott területek kimutathatóan kevesebb azon háztartások aránya, melyek vezetékes ivóvízzel ellátottak és csatornára kötöttek. A vezetékes ivóvizek minősége számos településen nem felel meg az európai előírásoknak. Legnagyobb súlyú probléma a 20

21 természetes eredetű arzén szennyezettség és az ivóvizek ammónium tartalma. Az elöregedő hálózatokban kialakuló másodlagos bakteriális szennyeződés, és a nitrifikáció a megye több településén veszélyezteti az ivóvízminőséget. A természetes eredetű arzén előfordulás megyénkben közel 60 ezer, a határérték feletti ammónium tartalom közel 20 ezer fogyasztót érint. A megyében több helyen is felújításra szorul az ivóvízhálózat. Az országos átlaghoz viszonyítva megyénkben mindig alacsonyabb volt a szennyvízcsatornázottság, melynek mértéke még kistérségenként is jelentős eltérést mutatott. Kistelepüléseken jellemzően átlagosan 29%-os a nagyobb városokban 71-89%-közötti a csatornával való ellátottság. A közművel való ellátottság tekintetében összességében rossz helyzetben van az Abaúj-Hegyközi, a Bodrogközi és a Szerencsi kistérség. A szennyvízhálózat kiépítettsége nagyon alacsony, a kistérségek lakásállományának 12,8%, 33,2%, ill. 39,7%-a van közüzemi csatornahálózatba kötve. A csatornázottság szintje nem éri el a megyei átlagot az Edelényi, Encsi, Mezőcsáti kistérségben. A Romák és a lakosság többi része lakáshoz jutása és a közművekhez való csatlakozás (mint, a víz, elektromosság, gáz) lehetősége közötti szakadék megszüntetése a cél a romák beilleszkedésére irányuló tagállami stratégiákat összefogó uniós keretnek: EU Framework for National Roma Integration strategies up to 2020, Brussels, COM(2011). A vezetékes ivóvízzel ellátott és csatornára rákötött lakások arányát az ábrajegyzék ábrája szemlélteti, a roma populáció aránya a 2001-es népszámláláskor gyűjtött adatokból származik. A hátrányos helyzet egyik exponált faktora-amely az életminőséget alapvetően befolyásolja a lakhatás 8. A lakó-és lakáskörülmények minőségének javítása az egyik komoly lehetőség a szegénység elleni küzdelemben. Tény, hogy a megye ebből a szempontból igen nehéz helyzetben van. A romatelepek felszámolása, a szegregálódó falvak, illetve a hátrányos helyzetben élők által magas arányban lakott települések fejlesztése, rehabilitációja nélkül komoly eredményeket nem lehet elérni. A megyei lakáshelyzettel összefüggő táblázatokat lásd a mellékletben ( számú táblázatok) 8 Megjegyzés: A lakhatási problémák megoldásában történő aktív részvétel meghaladja a megyei stratégia kereteit, illetve az együttműködő szervezetek lehetőségeit. 21

22 10. ábra Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya, ezen belül a roma populáció helyzete az országos átlaghoz viszonyítva Forrás: Pálda A. és mtsai: Környezet- és egészségkockázat: társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek a Roma lakosság körében Magyarországon, MHT XL. Vándorgyűlés ábra Csatornára kötött lakások aránya, ezen belül a roma populáció helyzete az országos átlaghoz viszonyítva Forrás: Pálda A. és mtsai: Környezet- és egészségkockázat: társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek a Roma lakosság körében Magyarországon, MHT XL. Vándorgyűlés

23 Járványügy tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzete az ország járványügyi helyzetéhez hasonlóan jónak mondható. Kedvezőtlen jelenség a TBC-s megbetegedések előfordulásának emelkedése több kistérségünkben. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010-ben 261 új tbc-s megbetegedés fordult elő, százezer lakosára jutó új tbc-s betegek száma 36 volt (36%000), mely emelkedést mutatott az utóbbi két évben. Tüdőszűrő vizsgálaton megyénk 30 év feletti lakosságának alig fele (48% a) esett csak át a tavalyi évben, melynek növelése mind az egyének, mind a közösség érdekében elengedhetetlen. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a tbc által leginkább érintett terület az edelényi, encsi, ózdi, mezőkövesdi és a szerencsi tüdőgondozók térségei voltak, továbbá megyeszékhelyünk Miskolc. 3. diagram TBC incidencia Tüdőgondozói területi eloszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Forrás: BAZ. Megyei Tüdőgondozók surveillance adatai, saját szerkesztés Területünkön sok a hátrányos, igen rossz szociális helyzetben lévő család. A lakásuk lelakott, zsúfolt, vizes, komfort nélküli, így nem megfelelő higiénés közegészségügyi körülmények között élnek az ott lakók. Ezek a körülmények a felső légúti megbetegedések kockázatát, a krónikus betegségek kialakulását, a tetvesség terjedésének kockázatát növeli, egyre több az asztmás, bronchitises kisgyerek, már csecsemőkorúaknál is. 9 9 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, szakterületi elemzései 23

24 I.3. GAZDASÁG, MUNKAERŐPIAC A fentebb részletezett kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak a felerősödése összefüggésben áll a megyei gazdaság teljesítményének, foglalkoztatás kapacitásának alakulásával, melyek a megye népességmegtartó képességének legfontosabb elemei közé tartoznak. Borsod-Abaúj- Zemplén megye a főbb gazdasági, foglalkoztatási mutatók tekintetében hosszabb ideje a megyék rangsorában az utolsók között van. A gazdasági teljesítményt átfogóan jellemző GDP értéke 2009-ben az ország egészének 4,3%-át tette ki a megye részesedése, ami az előző évtized közepétől csökkenő tendenciát mutat. A népesség átlagost jóval meghaladó csökkenése ellenére a GDP egy főre jutó összegének változásában is tükröződik a megyei gazdaság térvesztése. 3. táblázat Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása, Megnevezés Változás % (2009/2000 ) Ország összesen ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 63,8 62,1 66,4 66,0 63,0 61,7 - Borsod-Abaúj-Zemplén Forrás: KSH - stadat Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában Sorrend az egy főre jutó GDP alapján A KSH munkaerő-felméréséből származó foglalkoztatási, munkanélküliségi adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában a 90-es évek elején kialakult hátrányos helyzet továbbélését mutatják, melyre a 2008-tól a pénzügyi-gazdasági válság munkaerő-piaci feszültségei is rárakódtak. A éves népesség gazdasági aktivitási adatai szerint, a közötti időszak során évente 235 ezer főt foglalkoztattak a megyében, legtöbbet 2004 évben, ekkor közel 241 ezer fő volt a számuk. Ez a viszonylagos egyensúly 2008-ban billent fel, ekkor 226 ezer fő alá süllyedt a foglalkoztatottak száma, 2010-ben pedig már alig haladta meg a 218 ezer főt. Így a évi létszám 6,2%-kal kevesebbet tett ki, mint 2000-ben, miközben az országos csökkenés nem érte el a 1,9%-ot. A megyei foglalkoztatottak országos értékeiből való részesedés az időszak nagy részét jellemző 6%-os szintről az utóbbi 3 évben 5,8%-ra csökkent, miközben a népesség részaránya még elején is 6,9% volt. A KSH által - az ILO módszertani ajánlásai szerint - mért munkanélküliségi adatokban ellenkező előjelű változások figyelhetők meg az elmúlt évtizedben. Eszerint az időszak elején 30,5 ezer főt számlált a munkanélküliek száma a megyében, ami a rákövetkező évben 24 ezerre, az évtized legalacsonyabb szintjére süllyedt. Ezt követően egy folyamatos emelkedés indult, az évtized végén a KSH adata 45,8 ezer főre tette a megyében élő munkanélküliek számát, ami 50%-os növekedést jelent az évtized eleji létszámhoz képest. A 2008-ban kialakult pénzügyi-gazdasági válság munkaerő-piaci hatásai az ország fejlettebb régióit nagyobb mértékben érintették, így országosan ennél nagyobb, 80,1%-os emelkedés 24

25 következett be. Ennek hatására a megyében élő munkanélküliek számának országoshoz viszonyított részaránya a 10-12% között hullámzó szintről 9,6%-ra mérséklődött. 3. grafikon A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása, % foglalkoztatási ráta (B.-A.-Z) foglalkoztatási ráta (ország) munkanélküliségi ráta (B.-A.-Z.) munkanélküliségi ráta (ország) Forrás: KSH - MEF Ezek a változások azonban a megyei munkaerőpiac relatív helyzetén alig módosítottak, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző foglalkoztatási arány a megyék rangsorában 2000-ben a második legalacsonyabb helyről a harmadik legalacsonyabb helyre módosult, míg a munkanélküliségi ráta a legmagasabbal kezdődő rangsorban az első helyről a harmadik helyre változott ben a megyei 42%-os foglalkoztatási arány 7,2%-ponttal maradt el az országos átlagtól (2000-ben, ill ban 8,2, ill. 8%-ponttal), a munkanélküliségi ráta, ami ekkor 17,3%-ot tett ki, 6,1%-ponttal volt magasabb az országosnál (2000-ben, ill ban 5,2, ill. 6,9%-ponttal). A évi régiós adatok szerint a térségben melynek jellegadó része Borsod-Abaúj- Zemplén megye foglalkoztatottak legnagyobb, közel azonos részarányát a középfokú szakképesítéssel és/vagy gimnáziumi érettségivel (35,1%), valamint a szakiskolai végzettséggel rendelkezők (33,1%) alkották. Őket a diplomások rétege (21,4%) követte, s a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részvétele alig haladta meg a 10%-ot. Az utóbbi, gazdasági válsággal is terhelt tíz év folyamán a legalacsonyabb iskolai végzettséggel dolgozók száma csaknem a évi felére csökkent a régióban, a szakmunkás réteg létszámának apadása ennél jóval mérsékeltebb volt, 15%-kal volt alacsonyabb ben, mint 2000-ben. A különféle középiskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási szintje az évtized végén ugyanott volt, mint az elején, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezőké viszont 36%-kal emelkedett. 25

26 Az elmúlt tíz évben a munkanélküliek száma minden iskolai végzettségi csoportban emelkedett, a legnagyobb növekedés a diplomások körében figyelhető meg, legkevésbé viszont a szakiskolai végzettséggel munkát keresők száma nőtt a KSH adata szerint. A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulását a éves lakosság főbb korcsoportjai szerint vizsgálva egyértelmű, hogy az elmúlt évtized változásainak legnagyobb vesztesei a fiatalok (15-24 évesek) A fiatalok foglalkoztatottak közötti részaránya a felére csökkent, a középkorosztályé pedig kissé (6%-ponttal) emelkedett. Így a KSH munkaerő-felmérései alapján a évesek körében a régióban a foglalkoztatási arány a korábbi 28,8%-ról 16%- ra süllyedt, a éveseké 1,3%-ponttal 56,5%-ra emelkedett, a éveseké gyakorlatilag változatlan, 2,2%. Országosan hasonló tendenciák érvényesülése figyelhető meg. Az elsődleges munkaerő-piaci kereslet tartósan alacsony szintje, illetve a nagyarányú munkanélküliség már több évtizede indokolja (az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett) a különféle közfoglalkoztatási formák széleskörű alkalmazását a térségben. A ben a régióban foglalkoztatottak mintegy 10%-a, Borsod-Abaúj Zemplén megyében több mint 11%-a a másodlagos munkaerőpiacon kapott munkát. Ez a szerepvállalás 2011-ben a részmunkaidős közfoglalkoztatás bevezetésével, valamint az országos és helyi közfoglalkoztatási programok szervezésével várhatóan tovább növekszik, miután a néhány hónapon át foglalkoztatottak száma ebben a szektorban szeptember végéig már közel 38 ezer főt tett ki a megyében (56 ezret a régióban), miközben év egészében 30 ezren voltak részesei a különféle közfoglalkoztatási programoknak. A foglalkoztatás évi ágazati összetételének áttekintésére a KSH évközi adatgyűjtéséből származó közlése alapján van lehetőség, amely azonban a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók adatait tartalmazza. 4. táblázat Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként, 2010 Az alkalmazásban állók száma, fő megoszlása% változása, % (előző év = 100) Gazdasági ág B.-A.-Z. B.-A.-Z. megyében országosan országosan megyében Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, A halászat ,3 2,8 79,9 92,6 B-E Ipar ,4 24,9 105,9 98,9 F Építőipar ,9 4,4 109,9 100,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 12,7 98,0 99,4 H Szállítás, raktározás ,0 6,8 109,9 99,2 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás* ,8 9,7 68,2 89,4 P Oktatás* ,8 9,8 103,8 103,7 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás * ,6 9,7 160,2 122,6 I-N;R-S Egyéb ágak ,9 19,1 105,3 100,0 A-S Összesen ,0 100,0 103,4 101,5 Ebből: versenyszféra ,2 67,6 101,4 100,3 költségvetési szféra ,4 28,6 106,4 103,3 * A január 1-jével bevezetett új szakfeladatrend szerint az adatok a korábbi évek adataival csak korlázottan hasonlíthatók össze. Forrás: Magyar statisztikai évköny, 2010.; Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve,

27 A Forrás: KSH MEF Gazdasági ág száma, fő B.-A.-Z. megyében Az alkalmazásban állók* megoszlása% országosan változása, % (előző év = 100) B.-A.-Z. megyében országosan Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,8 2,8 80,2 92,6 B-E Ipar ,1 24,9 104,2 98,9 F Építőipar ,8 4,4 111,2 100,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,8 12,7 96,1 99,4 H Szállítás, raktározás ,4 6,8 120,2 99,2 Közigazgatás, védelem; kötelező O társadalombiztosítás** ,4 9,7 65,3 89,4 P Oktatás** ,6 9,8 103,5 103,7 Humán-egészségügyi, szociális Q ellátás ** ,6 9,7 185,8 122,6 I-N;R-S Egyéb ágak ,5 19,1 105,1 106,5 A-S Összesen ,0 100,0 105,3 101,5 Ebből: versenyszféra ,2 67,6 101,8 100,3 költségvetési szféra ,9 28,6 106,5 103,3 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. ** A január 1-jével bevezetett új szakfeladatrend szerint az adatok a korábbi évek adataival csak korlázottan hasonlíthatók össze. (Forrás: a KSH évközi statisztikai adatgyűjtése) A keresetek relatív színvonala továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint országosan. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2010-ben a megyében 163 ezer forint volt, 1,1%-kal több az előző évinél. A havi bruttó átlagkereset a megyében 39 ezer forinttal maradt el az országostól. A havi bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 4,8%-kal emelkedtek, a költségvetési szerveknél 3,5%-kal csökkentek. A regisztrált álláskeresők száma, összetételét tekintve: Borsod Abaúj-Zemplén megyében és között regisztrált álláskeresők számának alakulásáról hasonló változások olvashatók le, mint azt az előzőekben láttuk. A decemberi adatokat egybevetve az évtized első évét követően lezajlott gyors csökkenést egy folyamatos növekedés váltotta fel, amely a gazdasági válság mélypontján, 2009-ben megugrott, ekkor a december végén nyilvántartott álláskeresők száma csaknem tíz ezer fővel (15,7%-kal) múlta felül az egy évvel korábbit. A 2009-től fokozatosan kibővített másodlagos munkaerő - piaci foglalkoztatás, valamint az év harmadik negyedévétől megyénkben is meginduló gazdasági növekedés az elsődleges munkaerőpiacon is kapacitásnövelést tett lehetővé. Ezeknek a változásoknak a hatására az álláskeresők decemberi megyei létszáma már egy közel 5%-os (3,3 ezer fős) csökkenést mutatott. Országosan a decembere között végbement növekedés jóval nagyobb mértékű (26,6%) volt, ami év végéig kevésbé csökkent (2,2%), mint megyénkben. 27

28 4. diagram A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, (december hónapok) ezer fő Forrás: NFSZ Az álláskeresők összetételében korábban tapasztalt lassú ütemű módosulásokkal szemben a gazdasági válság indukálta létszámleépítések gyors változásokat idéztek elő, de alapvető jellegzetességein nem változtattak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi kirendeltségek által nyilvántartott álláskeresők legnagyobb csoportját a segédmunkára jelentkezők alkotják (36,3%), a betanított munkásokkal (15,1%) együtt az álláskeresők több mint felét teszik ki. A szakképző iskolában szerzett középfokú szakmai ismeretekkel rendelkezők a következő nagy csoport, arányuk 35,5%-os a fizikai munkát keresők részaránya, így az összlétszám csaknem 87%-át adta. A szellemi jellegű munkakörökre jelentkezők részesedése 13% volt a megyében 2010 végén. Ez az állománycsoporti összetétel már alig különbözik a korábbiaktól, s megtartotta országostól való eltérésének jellemzőit is, ami a betanított munkások és a szellemi munkakört keresők alacsonyabb, a segédmunkások magasabb részarányában mutatkozik meg. Az álláskeresők felét a éves korosztályok (fele-fele megoszlásban a és a évesek) alkotják. A 25 évesnél fiatalabbak részaránya 16,8% volt az elmúlt év végén, a 45 évesnél idősebbeké 32,4% év végén az álláskeresők közel fele (47,9%) legfeljebb általános iskolát végzett - köztük 10% 8 osztálynál kevesebbet -, országosan ennek a rétegnek az aránya nem éri el a 41%-ot sem, azzal együtt, hogy a legfeljebb 8 osztályt végzettek részaránya országosan nagyobb ütemben csökkent, mint megyénkben. A decemberi állapothoz képest a nők, a szellemi munkából kikerültek, az idősebb korosztályokhoz tartozók és a középiskolai vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők száma az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők között, 28

29 mint egyéb rétegeké. Eltekintve attól, hogy országosan a férfi és női álláskeresők száma közel azonos mértékben nőtt, egyéb vonatkozásokban hasonló irányban változott az álláskeresők összetétele az áttekintett időszakban. A munkanélkülivé válást megelőzően munkában eltöltött, illetve járulékfizetéses időszak alapján megállapított álláskeresői járadékban év végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 8 ezer fő, az összlétszám 11,6%-a részesült. Az ennek kimerítését követően (vagy a nap közötti járulékfizetési időszak alapján) megállapított álláskeresők segélyét közel ennyien kapták (11,1 %). A döntő többség, több mint 30 ezer fő (44,2%) a helyi önkormányzatok által az aktív korú munkanélküliek segélyezésére vonatkozó szabályok alapján megállapított bérpótló juttatásban (BPJ) részesült. Az álláskeresők harmada (33,3%) e két ellátás egyikében sem részesült, ún. ellátatlan volt. Az országos arányszámok ahogy korábban is - a járadékosok és a bérpótló juttatásban részesülők esetében tértek el leginkább. Míg az előző ellátásban részesülő csoport összlétszámon belüli súlya nagyabb (19,3%), az utóbbi csoporté kisebb (30,7%) volt a megyeinél. A vizsgált két időpontot egybevetve, mind a megyében, mind országosan az álláskeresők segélyében részesülők létszáma emelkedett a leginkább (69, ill. 62,5%-kal), míg az álláskeresők járadékára jogosultak száma már csak 34%-kal volt több országosan, mint két évvel azelőtt, a megyében pedig már csökkenni kezdett. Az önkormányzatok által segélyezetteké országosan még nagy növekedést mutatott (19,5%), megyénkben, ahol arányuk korábban is, ebben az időszakban is jóval nagyobb volt annál, már nem nőtt. A pénzbeli ellátásban nem részesülők száma Borsodban mintegy 17%-os, országosan 30,5%-os növekedést mutatott. A megyei munkaerőpiac súlyosan kedvezőtlen helyzeténél fogva a munkanélküliség időtartama sok éve már lényegesen hosszabb, mint országosan. A tartósan, azaz legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskeresők részaránya a válság éveit megelőzően 40%, decemberében 43,3% volt a borsodi kirendeltségekkel kapcsolatban álló álláskeresők körében, ami az ezt követő időszakban kiszélesített közösségi célú foglalkoztatás hatására fokozatosan, végére 36%-ra süllyedt. Ez az arány 2008 végén 30,6%, két évvel később 28,9% volt országosan. A tartósan munkanélküliek között a megyében 17,3%, országosan 11,9% volt azok aránya, akik már legalább 2 éve nem jutottak még csak időlegesen sem munkához. A KSH által becsült megyei és országos munkanélküliségi ráta közötti különbség, továbbá a munkanélküliségi és foglalkoztatási arányszámok megyék közötti különbségei jól mutatták Borsod-Abaúj-Zemplén megye súlyos terheket hordozó munkaerő-piaci helyzetét. A KSH által alkalmazott mérés azonban nem teszi lehetővé a megyeinél kisebb területi egységek - így a tervezési statisztikai kistérségek, illetve megyénk esetében ezek területi határaitól számos esetben eltérő területi lehatárolású munkaügyi körzetek szintjén a munkanélküliség arányának becslését. Ezt a hiányt pótolja az NFSZ (illetve elődei) által alkalmazott módszer, amely a regisztrált álláskeresők havi zárónapi létszámát viszonyítja a KSH által minden év január elsejére kimutatott megyei (országos) munkaerő-mérlegében szereplő gazdaságilag aktív népesség számához. Ezzel a módszerrel óta számolja havonta az NFSZ a megyei, illetve körzeti mutatókat. 29

30 5. táblázat A munkanélküliség területi eltérései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Munkaügyi körzetek A nyilvántartott álláskesők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül* (%) december Miskolc 13,7 17,5 17,1 Encs 43,8 41,8 42,9 Kazincbarcika 20,3 26,0 25,0 Tiszaújváros 11,9 15,9 13,7 Mezőkövesd 15,0 18,9 18,0 Ózd 27,9 33,8 32,4 Sárospatak 26,9 28,9 28,3 Sátoraljaújhely 27,2 25,7 24,1 Szerencs 22,8 28,0 28,4 Edelény 32,8 39,1 39,5 Szikszó 35,9 36,5 37,0 Tokaj 26,7 27,9 27,3 Putnok 32,5 35,6 33,3 Gönc 49,8 51,2 58,8 Mezőcsát 32,7 33,1 35,7 B.-A.-Z. megye 20,8 24,4 23,9 Országosan 10,8 13,7 13,5 * A megyei és az országos arányokat a gazdaságilag aktív népesség előző év január 1-jei létszámával (KSH) számítottuk. A körzeti arányok a 2001-es népszámlálásra alapozott becsült mutatók. (Forrás: NFSZ) A fenti táblázatban összefoglalt adatok a megyei és az országos arányszámok nagyfokú különbségét mutatják, akárcsak a MEF alapján számolt mutatók. A megyei és az országos arányszám különbsége és között emelkedett (9,9%-pontról 10,7%-pontra), de a végére bekövetkezett változásokkal csökkenő különbség (10,4%-pont) még továbbra is felülmúlta a évit. Megyén belül azonban ennél is nagyobb különbségek rögzültek a jobb és a legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű körzetek között. A legnagyobb arányú munkanélküliséggel küzdő gönci munkaügyi körzet településein átlagosan több mint négyszer akkora arányú munkanélküliség állandósult, mint az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi aránnyal rendelkező tiszaújvárosi körzetben. A Tiszaújvárosi körzet mellett Mezőkövesd és a megyeközpont, Miskolc körzetének munkaerőpiacán mérhető még a megyei átlagnál, illetve 20%-nál alacsonyabb munkanélküliségi arány, a megye többi területén annál magasabb. Két körzet (Encs, Sátoraljaújhely) kivételével a és decemberében mért munkanélküliségi arány nőtt, a rákövetkező évi index viszont már a körzetek többségében csökkenést mutatott. Ezzel együtt a munkanélküliség szintje kirívóan magas az encsi-gönci körzetekben, ahol az országos négy, illetve ötszörösére tehető, de további 5 körzetben is két és fél háromszoros arány jellemző. 30

31 Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája 5. diagram A regisztrált álláskeresők számának területi eloszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fő dec dec. Forrás: NFSZ A regisztrált álláskeresők 53%-a a Sajó-menti ipari körzetek Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Tiszaújváros térségében él. Ezekben a körzetekben 10% fölötti ütemben - Miskolc körzetében 20%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma és év vége között, de további négy (Mezőkövesd, Szerencs, Edelény, Gönc) körzetben is 12-20%-os növekedés zajlott le. A többi körzetben nem volt jelentősebb emelkedés, Sátoraljaújhely térségében pedig már egy 15%-os létszámcsökkenés is megfigyelhető. Mint a fenti grafikonon megfigyelhető különbségek, s a munkanélküliségi arányok változása kapcsán tapasztaltak is azt mutatják, hogy a gazdasági válság munkaerő-piaci következményei csaknem valamennyi körzetben jelentősen növelték a munkanélküliség terheit, s mélyítették a korábban kialakult területi különbségeket. I.3.1 A MUNKANÉLKÜLISÉG MÉRSÉKLÉSÉT, A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) és -a megye egészét lefedő- kirendeltségi hálózata munkaerő-közvetítési alaptevékenységének ellátásán túl működtet olyan foglalkoztatáspolitikai eszközöket, melyek a munkaerő-piaci hátrányok mérséklését célozzák. Ezek konkrét alkalmazását a térség aktuális munkaerő-piaci helyzetéből fakadó igények, illetve az országos foglalkoztatáspolitikai irányelvek alapján kialakított szabályozási és finanszírozási mozgástér szabja meg. A munkaügyi szervezet a munkahelyüket elveszített (ennek veszélyével fenyegetett) munkavállalókat munkaerő-piaci esélyeiket javító, foglalkoztatást eredményező 31

32 támogatási programokkal, szolgáltatások széleskörű alkalmazásával segíti, másrészt a munkaadók számára nyújt olyan támogatásokat illetve szolgáltatásokat, melyek alkalmazottaik számának megőrzését vagy annak bővítését indukálja. A évi támogatási prioritások élén a tartósan munkanélküli, s ennélfogva a települési önkormányzatok által bérpótló juttatásában (BPJ, szeptemberétől ún. foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, FHT) részesített álláskeresők foglalkoztatásának legalább átmeneti idejű biztosítása állt, melyre a közfoglalkoztatás új rendszerű alkalmazása ad lehetőséget. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) munkaügyi szervezet által megvalósított 1.1 kiemelt projektje részint ugyanennek a célcsoportnak a szakmai képzését, foglalkoztatását szolgálják, részint azokat az álláskeresőket támogatják, akik koruk (25 év alatti, 50 év feletti), alacsony iskolai végzettségük, szakmai ismereteik hiánya, a munkától való átmeneti távollétük (gyermeknevelés, beteg hozzátartozó ápolása), megváltozott munkaképességük vagy egyéb ok (nők, romák) miatt szenvednek hátrányt a munkaerőpiacon. A munkaadók foglalkoztatási kapacitásának növeléséhez nyújtott segítség részint az álláskeresők foglalkoztatásához biztosított bér-, illetve bérköltség támogatásokon keresztül, részint a munkahelyek megőrzését, a munkahelybővítő beruházások támogatását, valamint az alkalmazásban állók átképzését segítő támogatásokon keresztül valósul meg. I Közfoglalkozatás A másodlagos munkaerőpiacon korábban alkalmazott közösségi célú foglalkoztatási formákat (közcélú munka, közhasznú munka, országos közmunka programok) évtől a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében alkalmazott közfoglalkoztatási formák váltották fel: a rövid idejű és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatási programok, az értékteremtő, illetve kiemelt, valamint országos és kistérségi Startmunka mintaprogramok. Ezek megvalósítói elsősorban a települési önkormányzatok, de egyes formáiban szerep jut a civil illetve a vállalkozási szféra résztvevőinek is a FHT-ra jogosultak foglalkoztatásában augusztus végéig a rövid- és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás pályázati úton került odaítélésre, szeptembertől a támogatások kérelem alapján nyújthatók, a többi forma kínálta támogatás az NGM, illetve a BM által működtetett pályázatok révén nyerhető el. A rövid idejű közfoglalkoztatás esetén az FHT-ra jogosult álláskeresők napi 4 órás munkaidőben (munkaidőkeretben), 1-4 hónap időtartamban, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében 2-12 hónap időtartamra szóló, napi 6-8 órás munkaidőben, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztathatók. A többi, általában egy-egy jól lehatárolt, országos vagy helyi közfeladat megvalósítására megtervezett közfoglalkoztatás keretében 2-12 hónapos, napi 6-8 órás foglalkoztatás tervezhető %-os állami támogatással január december folyamán több mint 41,6 ezren jutottak munkához a megyében a közfoglalkoztatás révén, közel 70%-kal többen, mint 2010-ben. A közfoglalkoztatottak 60%- át rövid idejű közfoglalkoztatás keretében alkalmazták a települések, további 23% az ún. hosszabb időtartamú programok, 17%-uk pedig az országos, illetve kistérségi értékteremtő vagy mintaprogramok keretében kapott munkát. 32

33 A továbbiakra néhány példa: Az ún. értékteremtő közfoglalkoztatási programokra kiírt pályázatokon megyénk leghátrányosabb helyzetű települései közül 66 pályázott sikerrel. Így mintegy 800 fő 2-9 hónapon át napi 6 órás foglalkoztatásával olyan feladatokat lehetett elvégezni, melyekre források hiányában nem kerülhetett sor (pl. járdaépítés, közintézmények felújítása, erdőtelepítés, mezőgazdasági tevékenység); A Kistérségi Startmunka mintaprogramok október-december között megvalósuló programok az Encsi, a Mezőcsáti, valamint az Ózdi kistérségben. Összesen 60 település, 135 projektje (téli település-karbantartási feladatok, mezőgazdasági és közutak, vízelvezők rendbe tétele, mezőgazdasági tevékenység, illegális szemétlerakók felszámolása, kazánprogram stb.) keretében közel fő foglalkoztatása valósul meg; Az országosan 1000 fős, elsődlegesen roma munkavállalók foglalkoztatását biztosító vízitársulati irányítású program, három vízgazdálkodási társulat közreműködésével összesen 41 fő roma származású bérpótló juttatásra jogosult álláskereső létesíthetett munkaviszonyt a gönci, mezőcsáti, sárospataki, sátoraljaújhelyi térségben szeptember 1-je és november 30-a közötti időszakban; A kulturális örökségi értékek gondozási, helyreállítási és állagmegóvási programja kertében négy település (Szendrő, Martonyi, Kurityán, Regéc) kapott esélyt megyénkből, hogy a településen lévő vár, illetve kolostor állagmegóvási munkáit végezhesse e programban. Ezáltal összesen 40 fő 1-3 hónapos foglalkoztatására biztosított lehetőséget; A határnyiladék tisztításával kapcsolatos program keretében szeptember 15- étől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság irányításával 66 fő egy hónapos foglalkoztatása valósult meg. A Szociális Földprogramhoz kapcsolódó közfoglalkoztatás támogatása keretében összesen 36 sikeres pályázat biztosított 328 részére munkát, október közepétől december végéig. I TÁMOP 1.1 program A halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeinek javítása terén egyre nagyobb szerepet töltenek be a hazai társfinanszírozású, de alapvetően uniós források terhére kialakított programok, melyek egy vagy több, jól körülhatárolt álláskeresői réteg munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgálják több, egymásra épülő, az egyedi igényekhez, szükségletekhez is lehetőség szerint igazodó támogatási eszköz alkalmazásával. Ezek főbb jellemzőit az alábbiak: TÁMOP ( ) Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt keretében a rehabilitációs járadékban részesülő, részleges munkaképességcsökkenést elszenvedett, megváltozott munkaképességű személyek számára szolgáltatások, 33

34 támogatások biztosíthatók, amelyek segítik a célcsoport elhelyezkedését. A március február között megvalósuló programba a rehabilitációs járadékra jogosultak, valamint a megváltozott munkaképességű álláskeresők vonhatók be, célja e célcsoportokba tartozók tartós foglalkoztathatóságának kialakítása, javítása. A végéig összesített adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 1227 fő kötött együttműködési megállapodást a munkaügyi szervezettel a programban való részvételről. Közülük képzési támogatásban 369 fő, támogatott foglalkoztatásban 747 fő részesült. A programot december 31-ig 410 fő fejezte be sikeresen és közülük a 180. napi nyomon követési adatok szerint támogatás nélkül 138 fő dolgozott. TÁMOP ( ) Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért A január 1-től április 30-ig tartó TÁMOP programba bevonható célcsoportokba tartozók az alacsony iskolai végzettségűek, a pályakezdők, az 50 éven felüliek, a gyermekgondozást, hozzátartozó ápolását követően újrakezdők, a családon belüli többszörös munkanélküliséggel küzdők, illetve a szeptember 1. után állásukat vesztők voltak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi kirendeltségek összesen 5974 álláskeresőt vontak be ebbe a programba, akik közül 4161 fő vett részt képzésben, 3703 fő pedig támogatott foglalkoztatásban. TÁMOP ( ) Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A TÁMOP projekt szellemiségét és céljait május 1-i indulással az Új Széchényi Terv keretében viszi tovább ez a program. Az új program célcsoportjai: alacsony iskolai végzettségűek, elavult szakképesítésűek, pályakezdők, 50 éven felüliek, gyermekgondozást, hozzátartozó ápolását követően újrakezdők, BPJ/FHT-ben részesülők, valamint a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011 végéig 3056 álláskereső vállalta a programban való részvételt. A részükre szervezett képzések közül 71 tanfolyam munkája kezdődött meg, 1082 fő részvételével. Támogatással 1979 főt sikerült elhelyezni a megyében. TÁMOP ( ) Út a munka világába (A rendszeres szociális segélyezettek munkaerő-piaci integrációja) A program egyetlen célcsoportját a rendszeres szociális segélyezettek (RÁT, utóbb bérpótló juttatásra jogosultak, BPJ) alkották. A novembertől október végéig tartó komplex program célja az volt, hogy a RÁT-ra/BPJ-re jogosultak képzettségi szintjének emelésével, alkalmazkodóképességének javításával növelje tartós foglalkoztatásuk végső soron az elsődleges munkaerőpiacra való integrálódásuk esélyét. Ezért kiemelt figyelem irányult arra is, hogy a bevont ügyfelek mindegyike részesüljön legalább egy szükség szerint akár több 34

35 munkaerő - piaci szolgáltatásban (pl. mentori segítségnyújtás, álláskeresési technikák elsajátítása), továbbá legalább egy támogatási programelem részese legyen. A program megvalósítói, a munkaügyi kirendeltségek képzési támogatás (ehhez kapcsolódóan adható keresetpótló juttatás), illetve az ún. bérjellegű támogatások (bérköltség-támogatás, majd januártól bértámogatás) nyújtásával segítették a program résztvevőinek a nyílt munkaerő-piacra történő beilleszkedését. A megyei kirendeltségek december végéig 1481 főt vontak be a programba, közülük 548 fő vállalt munkaerő - piaci képzést, s átfedéssel 1154 fő esetében került sor bérjellegű támogatás (bérköltség-, illetve bértámogatás) megállapítására. (A bérpótló juttatásban részesülőket 2011 májusától a TÁMOP ( ) projekt új szakaszában, mint a projekt 5. célcsoportját lehetett/lehet programba vonni és támogatni.) A hazai pénzeszközökre alapozott, az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, illetve ennek végrehajtásáról szóló 6/1996. MÜM rendeletben (a foglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról, valamint a munkaerő-piaci alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról) megalkotott szabályok alapján további támogatások nyújtására van lehetőség, melyek közül a legnagyobb létszámot érintő támogatási eszközöket emeltük ki az alábbiak szerint. I Foglalkoztatás bővítését szolgáló bérjellegű támogatások Az eszköz révén a nyílt vagy elsődleges munkaerőpiac munkáltató számára nyújtható vissza nem térítendő támogatás hátrányos helyzetű álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járulékainak legfeljebb %-ának megfelelő összegben, legfeljebb egy év időtartamra január 1-jétől a bérjellegű támogatások köre szűkült az előző évhez képest, megszűnt a válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás, illetve a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása évben bérjellegű támogatás: a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatása, TÁMOP 1.1 programok keretében nyújtható támogatások. Ez évben új eszközként a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása helyébe a TÁMOP programon belül a bérpótló juttatásra jogosult személyek bértámogatása lépett. Ezeknek az eszközöknek a felhasználásával B.-A.-Z megyében január december folyamán közel 4,5 ezer hátrányos helyzetű (tartósan munkanélküliek, pályakezdők, alacsony iskolai végzettségűek, gyesről, gyedről visszatérők stb.) álláskereső kapott munkát a normál munkaerőpiacon. I Munkaerő-piaci képzések támogatása A sikeres elhelyezkedés egyik legfontosabb elősegítője a szakismeret, amelyet a legközvetlenebbül a képzési eszközrendszer biztosít. A helyi és országos munkaerő-igények, illetve munkaerő-kínálat sokoldalú vizsgálatával kialakított képzési szakirányokban indított képzéseken azok az álláskeresők vehetnek részt, akik elhelyezése e nélkül nem biztosítható, s megfelelnek az adott szakirány szerinti képzési követelményeknek. Ezeket a képzéseket 35

36 2011-ben részint a TÁMOP 1.1 programokon belül, részint Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) forrásaiból indította a munkaügyi szervezet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a december 30-ig az MPA terhére 68 képzési tanfolyamot indított el a munkaügyi központ, ezeken mintegy 870 álláskereső kezdett új szakmát tanulni, közülük 52 fő a pályakezdő, 118 fő alacsony iskolai végzettségű, 50 fő pedig megváltozott munkaképességű regisztrált álláskereső volt. Az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében további 6 tanfolyamon, 136 fő kezdett tanulni. I Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások A pályázat alapján elérhető támogatásra azok a legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskeresők (vagy rehabilitációs járadékosok) pályázhatnak, akik önmaguk foglalkoztatását egyéni, vagy társas vállalkozás létrehozásával (meglévőhöz való csatlakozással) kívánják megoldani, s rendelkeznek az ezt megalapozó üzleti tervvel, s a szükséges önrésszel. Támogatásként 500 ezer 2 millió Ft összegű vissza nem térítendő tőkejuttatást és/vagy 6 hónapon át a minimálbérnek megfelelő összegű vállalkozóvá válási támogatást kaphatnak. A pályázat lezárásáig (2011. november 2.) benyújtott sikeres munkák révén, 274 álláskereső jutott támogatáshoz a megyében. Közülük 95 fő tőkejuttatásban is részesült. I Munkahelyteremtő beruházások támogatása A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt országos pályázat iránt 2011-ben nagy volt az érdeklődés. A hazai forrásból működtetett eszköz (MPA foglalkoztatási alaprész központi kerete) a kkv-szektor munkahelyteremtő törekvéseinek támogatását szolgálta, egy-egy új munkahely kialakítását maximum 2,2 millió Ft összegű vissza nem térítendő támogatás nyújtásával. Ezen a pályázaton B-A-Z megyéből 124, korábban soha nem tapasztalt számú pályázó vett részt, pályázatuk együttesen 2,7 milliárd Ft étékű beruházási tervet tartalmazott, melyek támogatási igénye 1,8 milliárd Ft-ot tett ki, megvalósításukkal több, mint ezer új munkahely kialakítását ígérték, és további közel 1,2 ezer meglévő megtartására vállaltak volna garanciát a pályázó cégek. A hiánypótlást, illetve a pályázatok döntés-előkészítését követően május végén a nemzetgazdasági miniszter 75 pályázat esetében hozott pozitív döntést, és megvalósításukhoz 844,7 M Ft forrást biztosított. E támogatás révén 1318,3 M Ft összegű fejlesztés valósul meg a megyében, amely 522 új munkahely létrehozását eredményezi, s további ezer állás biztonságát erősíti. A döntést követően több pályázó jelezte, hogy nem kíván élni az elnyert kedvezménnyel, így szeptember végéig 67 pályázóval kötött szerződést a munkaügyi központ. A beruházók ágazati besorolását tekintve, a feldolgozóipar területén tevékenykedik a legtöbb támogatott munkáltató, ezen kívül nagy arányt képvisel a kereskedelem, gépjárműjavítás, az építőipar, de a vendéglátás területéről is számos nyertes pályázat került ki. 36

37 I Az álláskeresők elhelyezkedésnek elősegítése munkaerő-közvetítéssel, egyéb szolgáltatásokkal A munkaügyi kirendeltségek az álláskeresők munkaközvetítése mellett kiemelt fontossággal kezelik önálló álláskeresésük segítését. A kirendeltségeken jelentkező ügyfelek tájékoztatást kapnak az ott elérhető humánszolgáltatásokról, melyek egy része tájékoztatás, tanácsadás (pl. Foglalkoztatási Információs Tanácsadás (FIT), álláskereső klub, önéletrajzíró műhely, jogi és pénzügyi tanácsadás, re-integrációs tanácsadás, álláskeresési tanácsadás, pálya- és munkatanácsadás, motivációs csoportfoglalkozás, pszichológiai- és rehabilitációs tájékoztatás), más részük pedig az ügyfelek öninformálódásának elősegítése (öninformációs tér, M-pontok, faliújságok, hirdető táblák, TV és újsághirdetések). Az ún. humánszolgáltatások egyéni vagy csoportos tájékoztatás, illetve közvetítői beszélgetések, tréningek lehetnek, melynek során, a területen jártas, szakképzett tanácsadók segítik az álláskereső ügyfelek számára kiválasztani azokat az eszközöket, kialakítani azokat a célokat, melyek hatékonyan segíthetik elő az új munkahely megtalálását folyamán a megyei kirendeltségek 36 ezer álláskeresőt részesítettek egyéni vagy csoportos humánszolgáltatásban, az egy főre jutó szolgáltatási esetek száma 1,9 volt. Az időszak folyamán megvalósult 67,4 ezer szolgáltatási események leggyakoribb elemei a képzési, álláskeresési információk átadása, közvetítői beszélgetések voltak, de 4-5 ezer eset kötődik a munkatanácsadás, a mentori szolgáltatás, a FIT szolgáltatásainak igénybe vételéhez is. Közel másfél ezren vettek részt 5 napos álláskeresési technikák tréningen, s meghaladta az ezret a pálya-, a rehabilitációs tanácsadásokon és a fejlesztő csoportos foglalkozásokon résztvevők száma is. I.4. OKTATÁS (KÖZNEVELÉS, SZAKKÉPZÉS) A rendszerváltás óta eltelt időszak az ipari létesítmények egy jelentős részének a megszűnésével, továbbá a gazdaság szerkezetének átalakulásával nem kedvezett a megyében élő, kevésbé képzett -, ennek kapcsán pedig kiszolgáltatott munkavállalóknak. Sok felnőtt vált munkanélkülivé, amely családi körülmény jelentősen befolyásolta a tanulók iskolai teljesítményét. Felnőtt egy olyan generáció, akik nem látták szüleiket dolgozni, ezért ennek a társadalmi csoportnak lényegében nincs motivációja arra, hogy tanuljon, illetve később dolgozzon. Képzettség 10 nélkül számukra az egyetlen megélhetési forrás, a szociális ellátás. A PISA 11 vizsgálatok Magyarországra nézve megdöbbentő oktatáspolitikai tanulságokkal szolgáltak: az európai országok közül legkevésbé a magyar közoktatás biztosít egyenlő 10 Humánpotenciál index: A humán fejlettségi index (HDI) (a születéskor várható élettartam, a térségi GDP és az iskolázottság (írni és olvasni tudás) mérésére, ill. egyetlen mérőszámban történő komprimálására alkalmas), így lehetőséget ad a komplexebb összehasonlításra B-A-Z megye humánpotenciál indexe: 0,779 (2006-os adatok alapján.) Forrás: Észak-magyarországi Régió Szakképzés-fejlesztési Stratégiája PISA: Programme for International Student Assessment / Program a tanulók nemzetközi felmérésére Monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (matematika, természettudomány és szövegértés) 37

38 esélyeket a szegényebb családból származó, alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeinek. Súlyos különbségek mutatkoznak a szegény és a gazdag családból származó gyermekek iskolai eredményei között, az érettségihez jutás esélyeit tekintve például ötvenszeres a mutató. Magyarország egyes társadalmi rétegeiben előforduló súlyos szegénység és munkanélküliség óriási problémát jelent. A hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradt gyerekek iskolán belüli gondjainak orvoslása, leszakadásuk kompenzálása csak az oktatás tartalmának gyökeres megváltoztatásával, metodikájának átalakításával érhető el. Nem kétséges, hogy a társadalmi problémák kezelésében kitüntetett szerepe van a nevelésnek-oktatásnak, melynek egyik döntő feladata, hogy hozzájáruljon a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez. A társadalom azon csoportjai számára, akik a rendszerváltás során a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak, a felemelkedés útja szinte kizárólag a minőségi társadalmi, gazdasági pozíciók betöltésére alkalmas és konvertálható tudás megszerzésén keresztül vezet. A közoktatásban tanulók száma a megye 15 kistérségében évről évre csökkent az utóbbi három évben ban fő, 2009-ben fő, míg 2010-ben már csak fő járt közoktatási intézménybe. A hátrányos helyzetűek 12 száma viszont évről évre növekedett. Míg 2008-ban fő, 2009-ben fő, addig 2010-ben főt lehetett regisztrálni. A kistérségenkénti megoszlása igen változatos képet mutat. Általánosságban elmondható, hogy 2008-ról 2010-re mindenhol nőtt a hátrányos helyzetűek száma. Az elmúlt időszakot mindamellett az erkölcsi hanyatlás jellemezte, hiszen az oktatásközpontú pedagógiai gyakorlat során, kevés figyelem összpontosult a nevelésre. vizsgálja a tizenöt éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok együttes irányításával. 12 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a szerint: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 38

39 6. diagram A tanulók, ezen belül a hátrányos helyzetű tanulók száma Tanulók száma Forrás: KIR-adatbázis alapján, saját szerkesztés Hátrányos helyzetűek száma Az óvodás gyerekek száma 2008-ban fő, 2009-ben fő, 2010-ben pedig fő volt. Ebből a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 2008-ban fő, 2009-ben fő, míg 2010-ben fő. 7. diagram Az óvodás korú, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodások száma HHH-ok száma Forrás: KIR-adatbázis alapján, saját szerkesztés A gyermekszám összességében megmutatkozó csökkenése ellenére, az óvodás korú gyerekek száma növekedést mutat. Ezen belül valószínűsíthető, hogy a halmozottan hátrányos 39

40 helyzetű gyermekek száma a bevezetett óvodáztatási támogatás 13 hatására nőtt a vizsgált években. 8. diagram Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma óvodai tám óvodai tám Forrás: B-A-Z megye jegyzőitől bekért adatok alapján, saját szerkesztés A megyében cigány kisebbségi oktatást folytató intézmények összesen 159 közül 62 lát el óvodai feladatot, 43 óvodai és általános iskolai feladatot. Az általános iskolában tanulók száma csökkenő tendenciát mutat, ami korrelál a gyermekszám mérséklődésével. A gyermeklétszám az általános iskola alsó tagozatán 2008-ban fő, 2009-ben fő, míg 2010-ben fő volt. 5-8 évfolyamon 2008-ban főt, 2009-ben főt, 2010-ben főt regisztráltak évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/C 40

41 9. diagram Gyermeklétszám alakulása az 1-4 és 5-8 évfolyamokon évfolyam 1-4 évfolyam Forrás: KIR-adatbázis alapján, saját szerkesztés Mindemellett 2009-ben alsó tagozaton jelentősen megnövekedett a hátrányos helyzetű - ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű - gyermekek száma, amely természetesen összefügg a gazdasági folyamatokkal is. További sajátos tendencia a magántanulók számának emelkedése, alsó tagozaton 2008-ban 154 fő, 2009-ben 167 fő, 2010-ben 193 fő. 5-8 évfolyamon 2008-ban 489 fő, 2009-ben 565 fő, évben 544 fő volt nyilvántartva. A vizsgált években alsó tagozaton, az iskolai, nem tanórai keretek között tanuló gyerekek száma növekedett ban az összes alsó tagozatos tanuló 63,7 %-a, 2009-ben 65,7 %-a, míg 2010-ben 68,2 %-a vett részt ilyen szervezett tanulási formában. Ennek a hatására is, a bukások száma csökkent (2008-ban fő, 2009-ben fő, 2010-ben fő). 41

42 10. diagram Évfolyamismétlők száma az általános iskola alsó tagozatán évfolyamismétlő Isk. ker. közötti Forrás: KIR-adatbázis alapján, saját szerkesztés A vizsgált években a bukások jelentős száma alsó tagozaton azt feltételezi, hogy a tanulók az igazolatlan hiányzások miatt nem tudták teljesíteni tanulmányi kötelezettségeiket. 14 A megyében az iskolai hiányzások miatt az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére 15, 1071 esetben került sor szeptember 1-jétől, az adatszolgáltatásban részt vevő 131 településen. Az 5-8 évfolyamon jelentősen csökkent a napközi otthonos és tanulószobás tanulók száma az alsó tagozatra járó iskolaotthonos, napközi otthonos és tanulószobás tanulók számához képest. A vizsgált években az alsó tagozaton, az iskolai, nem tanórai keretek között tanuló gyerekek kevesebb, mint 28%-a, míg az 5-8 évfolyamon 2008-ban 25,3%-a, 2009-ben 27,5%-a, 2010-ben pedig 27,5%-a. vett részt. Az adatokból látható, hogy az 5-8 évfolyamon inkább az önálló otthoni tanulás kerül előtérbe, ennek ellenére a vizsgált években az 5-8 évfolyamon a napközi otthonba járó, valamint a tanulószobás gyerekek száma növekszik ban az összes 5-8 évfolyamon tanulók 15%-a, 2009-ben 16,8%-a, míg 2010-ben 17,6%-a vett részt, ilyen szervezett tanulási formában. A bukások száma 2008-ban fő, 2009-ben fő, 2010-ben pedig fő. Az iskolai, nem tanórai keretek között tanuló gyermekek száma és a bukások száma korrelációt mutat. 14 A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján, a tanuló az elsőhárom évfolyamon abban az esetben ismétel évet, ha hiányzásai a 250 tanítási órát meghaladták, illetve az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. 15 A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. Kormányrendelet alapján 42

43 11. diagram Évfolyamismétlők száma az 5-8 évfolyamon évfolyamismétlő Isk. ker. közötti Forrás: KIR-adatbázis alapján, saját szerkesztés A szakiskolába járók létszáma a vizsgált években az országos adatokat áttekintve a következőképpen alakult: 2008-ban fő, 2009-ben fő, 2010-ben fő. A megyében 2008-ban fő, 2009-ben fő, míg 2010-ben fő. A szakiskolába járók számának országos növekedése ellenére megyénkben és évek között csökkenés figyelhető meg szeptember 1-jétől a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, és a felsőoktatási intézmények, a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központokat (a továbbiakban: TISZK) hozhattak létre. A szabályozás alapján a TISZK nem közoktatási intézmény, hanem a szakképzés feladatainak a jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése szeptember 1-jétől kizárólag a térségi integrált szakképző központban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható fejlesztési támogatás. A megye területén jelenleg 9 TISZK működik, melynek összesen 54 megyei szakképzéssel foglalkozó közoktatási intézmény a tagja, amelyben valamennyi szakmacsoportban folyik képzés (lásd: melléklet 9. táblázat) évtől a TISZK a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati közszolgálatban, a szakképzés térségi elemeinek összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzés működésének optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. 16, Az Észak-magyarországi régióban (jogszabály szerinti értelmezési szint) a vizsgált három évben gépi forgácsoló, hegesztő, kőműves, ács-állványozó, géplakatos szakképesítések, mint hiány-szakképesítések 17 kerültek meghatározásra. Megyénkben valamennyi hiány évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 5 (6) bekezdés 17 Hiány-szakképesítés az a szakképesítés, amelyhez a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható. A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a regionális fejlesztési és képzési 43

44 szakképesítésben folyik képzés. A képzésekben résztvevők száma a vizsgált években növekvő tendenciát mutatott. A 2010-ben a szakképzésben új elemként bevezették az ösztöndíjas szakmák 18 körét, mely régiónkban a hiányszakmákat, valamint az alább felsorolt szakmákat jelenti: épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő, villanyszerelő, festő, díszítő, mázoló és tapétázó, mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó, szakács. A kőműves, a festő, díszítő, mázoló és tapétázó és a mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó szakképesítések kivételével az ösztöndíj bevezetése növelte a részvételi hajlandóságot a lenti táblázat szerint. 6. táblázat Támogatott és hiány szakképesítésben résztvevők számának alakulása B-A-Z megyében Ösztöndíjjal támogatott szakképesítés megnevezése Hiányszakképesítés megnevezése évben a képzésen részt vevő tanulók száma évben a képzésen részt vevő tanulók száma évben a képzésen részt vevő tanulók száma 2010 évben ösztöndíjas tanulók száma Nyilvántartott tanulószerződések száma Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Hegesztő Kőműves Kőműves Ács-állványozó Ács-állványozó Géplakatos Géplakatos Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő Villanyszerelő Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó Szakács Forrás: saját szerkesztés bizottság (RFKB) javaslata alapján az Országos Képzési Jegyzékről szóló miniszteri rendelet (OKJ) mellékletében kell közzé tenni. A hiány-szakképesítések ismerete azért fontos. mert tanulószerződés kötése esetén havonta a minimálbér húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatást is kapnak a hiány-szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben részt vevő tanulók február 1-től - jövedelmi helyzettől függetlenül - ösztöndíjban részesülnek a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő tanulók, ha a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítés oktatásában vesznek részt (a továbbiakban: ösztöndíjas tanuló). A tanulószerződés egy olyan gyakorlati képzést, gyakorlati képzőhelyet biztosító dokumentum, ami valamilyen gazdálkodó szervezet és a tanuló között jön létre. Tanulószerződés köthető a teljes képzési időre, illetve annak egy részére is, a vonatkozó szabályokat pedig a szakképzési törvény határozza meg. A tanuló havonta pénzbeli juttatást (fizetést) kap, ami nem lehet kisebb, mint a minimálbér 20%-a. 44

45 A fent említett szakmákban a nyilvántartott tanulószerződések száma a szakács szakképesítés kivételével kevés. Fontos megemlíteni, hogy ha a pályaválasztás során szempont az anyagi támogatás, akkor az ösztöndíjas szakma választása, - amennyiben az tanulószerződéssel párosul családfenntartóvá teheti a tanulót ban fő, 2009-ben fő, 2010-ben fő vett részt szakközépiskolai képzési formában. A megyében 2008-ban fő, 2009-ben fő, míg 2010-ben fő tanult szakközépiskolában a nappali oktatás munkarendje szerint. A képzésben résztvevők aránya országosan és a megyében is csökkenő tendenciát mutat, ami korrelál a gyermekszám csökkenésével. A jelenlegi képzési rendszerben a szakközépiskolai oktatásban a évfolyamon nem szakképzés folyik, hanem pályaorientáció és szakmai alapozás szeptember 1-jétől a szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. 19 A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről (a továbbiakban: OKJ) szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatoknál tehető a munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az OKJ-ben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. Gimnáziumi képzésben országosan 2008-ban fő, 2009-ben fő, 2010-ben fő vett részt. A megyei adatok a következők: évben fő, 2009-ben fő, 2010-ben fő a nappali oktatás munkarendje szerint. Mind az országos, mind a megyei adatokból kiderül, hogy a résztvevők számában csökkenés mutatkozik, ami összefüggést mutat a gyermeklétszám csökkenésével. A vizsgált években a középfokú oktatási intézményekben tanulók száma nagy eltérést nem mutat, a hátrányos helyzetű gyermekek száma viszont jelentősen növekszik. Tendencia a középiskolában, hogy kevesen veszik igénybe a tanulószobás foglalkozásokat ban az összes középiskolában tanulók 0,9%-a, 2009-ben 1 %-a, 2010-ben 0,8%-a vett részt napközi otthonos, illetve tanulószobás foglalkozásokon. A bukások száma a hasonló létszámú 5-8 évfolyamon tanulókhoz viszonyítva 2008-ban 124%-ra, 2009-ben 183%-ra, 2010-ben 187%- ra nőtt. A megyében cigány kisebbségi oktatást folytató intézmények összesen óvodai, általános iskolai és speciális szakiskolai, 3 szakiskolai (ebből 1 emellett gimnáziumi feladatot is; 1 pedig szakközépiskolai feladatot is) 4 speciális szakiskolai feladatot lát el. A vizsgált években kollégiumi, diákotthoni szolgáltatást igénybevevők számát és összetételét a következő táblázat mutatja. Látható, hogy a folyamatos gyermeklétszám csökkenés ellenére, a hátrányos, azon belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma jelentősen nő évi CXC. törvény a köznevelésről 12. (1) bekezdés 45

46 7. táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának alakulása a kollégiumi, diákotthoni szolgáltatást igénybe vevő tanulók közül B-A-Z megyében Év Tanuló összesen (fő) Hátrányos helyzetű tanuló (fő) Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (fő) Forrás: saját szerkesztés A évfolyamon tanulók száma a vizsgált években folyamatos növekedést mutat, párhuzamosan a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának emelkedésével ban a végzettek 20,64%-a, 2009-ben 21,8%-a, míg 2010-ben 22,9%-a vett részt érettségi utáni szakképzésben. A magyar közoktatási értékelési rendszer egyik legértékesebb és legkorszerűbb új eleme, a óta rendszeresen lefolytatott, minden iskolára kiterjedő Országos kompetenciamérés. A mérésben szinte teljes körűen a 6.,8., és 10. osztályos tanulók vesznek részt. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése mellett, az iskolák és fenntartóik számára a helyi szintű értékeléshez szükséges adatok biztosítása. Az eredmények arra adnak választ, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket tanulmányaik során, továbbá a hétköznapokban alkalmazni. A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben, de minden tanuló saját egyéni teljesítménye is lekérdezhető. Az adatállomány együttesen lehetővé teszi, hogy minden eddiginél árnyaltabb kép alakuljon ki az iskolákról. Borsod-Abaúj-Zemplén megye átlaga mind matematikából, mind szövegértésből a vizsgált évek mindhárom évfolyamán az országos átlag alatt van. Sajnos a kistérségenkénti áttekintések sem mutatnak más eredményt. A 6. évfolyam eredményeiben jobb eredményt rögzíthetünk vetítési alapként az Északmagyarországi régió átlagában az adott időszak valamennyi mért területe kapcsán, a mezőkövesdi, a Miskolci, a Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi, a Tiszaújvárosi és a Tokaji kistérségben rögzíthetünk. Kiemelkedő a Miskolci kistérség, amely mind a három évben szövegértésből és matematikából is átlag felett teljesített. A Mezőkövesdi kistérség, a es év matematika tesztjei kivételével, szintén hasonló eredményeket ért el. Sátoraljaújhelyi kistérség mindhárom évben az országos átlagnál jobban szerepelt matematikából és magyarból is 2008-ban és 2010-ben, de 2009-ben is a régiós átlag felett teljesítettek. A tiszaújvárosiak mindhárom évben, mindkét területen a régiós átlag felett vannak. A tokajiaknál a 2008-as év kiemelkedő volt, hiszen régiós átlag feletti teljesítményt nyújtottak. A 8. évfolyam évenkénti eredményei tekintetében ugyanazoknál a kistérségeknél látható jobb eredmény. A Kazincbarcikai és a Szerencsi kistérségnél megfigyelhető, hogy a évi 46

47 szövegértésük megegyezik a régiós átlaggal. A mezőkövesdi tanulók mindhárom évben matematikából régiós átlag feletti eredményt produkáltak, szövegértésből pedig 2008-ban és 2010-ben. A Miskolci kistérség mindhárom évben, mind a két vizsgált területen régiós átlag feletti eredményt rögzített, sőt 2008-ban matematikából még országos átlag feletti teljesítményt produkált. A sárospatakiak 2008-ban értek el a régiósnál jobb eredményt. A sátoraljaújhelyiek mind a három évben a régiós átlagnál jobb teszteket írtak, matematikából pedig még az országos teljesítményük is kedvezőbb. Hasonlóan szép eredményekkel büszkélkedhetnek a tiszaújvárosi tanulók is, akik 2010-ben matematikából, 2009-ben pedig magyarból még az országos átlagnál is jobbak voltak. A tokajiaknál a év hozott jó eredményeket. A 10. évfolyam eredményeit vizsgálva, az alábbi kistérségek eredményei jobbak az átlagnál: az Abaúj - hegyközi és a Szikszói kistérség, évben matematikából mind a régiós, mind az országos átlag felett teljesített, a szikszói tanulók viszont szövegértésből is ban mindkét területen túlszárnyalták a régió átlagát. A mezőcsátiak a évben matematikából a régió átlagánál jobb tesztet írtak. A Miskolci kistérség iskoláiban mindhárom évben mindkét teszt eredményei az Észak-magyarországi átlag felettiek, sőt 2008-ban még az országos átlagot is meghaladták. Hasonlóan teljesítettek a sárospataki 10. évfolyamos diákok is, de szövegértésük az országos átlagnál is jobb, a vizsgált években. A Szerencsi kistérség 2009-ben és 2010-ben az országos teljesítmény feletti eredményt ért el, matematikából. A tiszaújvárosiak 2008-ban matematikából és szövegértésből is az országos átlag felett teljesítettek, de 2009-ben és 2010-ben már csak matematikából sikerült a régiós átlagnál jobb eredményt produkálni. Az évfolyamonkénti és kistérségenkénti eredményeket a melléklet tartalmazza. I.4.1. FELZÁRKÓZÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ÉS EGYÉB PROGRAMOK Tanoda program: A tanoda az általános iskola által szervezett, az ott dolgozó pedagógusok által felügyelt, az 5-8 évfolyamon tanulók számára délutáni tanulási lehetőséget, valamint előre tervezett délutáni programokat biztosító oktatási forma. A tanodai program fő célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, valamint a továbbtanulási utak megerősítése a halmozottan hátrányos helyzetű, cigány (roma), valamint a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, és a migráns tanulók körében. Cél továbbá, hogy a tanodák a részt vevő tanulók személyes helyzetére szabott nevelést nyújtsanak, ahol lehetőség nyílik a tehetség szervezett kibontakoztatására, valamint hogy mind nagyobb számban fejezzék be az általános iskolát, érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább, lehetőleg olyan eredménnyel, hogy a felsőfokú oktatásba is bekapcsolódhassanak. Megyénkben a 2008-as esztendőhöz képest 2009-ben jelentősen lecsökkent a tanodába járók száma, majd erőteljes növekedés indult meg olyannyira, hogy 2010-ben elérte a 732 fős 47

48 tanulói létszámot. Legtöbben 325 fő az Edelényi kistérségben működő tanodákba járnak 20. A megyében lévő 15 kistérségéből 13 a kedvezményezett, a további kategorizálás szerint pedig 10 a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között szerepel. Ezek ellenére nem minden kistérségben működik a Tanoda program. A Bodrogközi, a Mezőkövesdi, a Szerencsi, a Szikszói és a Tokaji kistérségben, a diákoknak nincs lehetősége a programban való részvételre. A Hátrányos Helyzetűek Oktatása (H2O) Program olyan nevelési-oktatási módszer, amely elősegíti a különbözőképpen szocializált, eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyermekek együttműködési készségének fejlődését. A program olyan speciális kooperatív csoportmunkán és differenciált tanulásszervezésen alapuló tanítási eljárás, amely lehetővé teszi a tanárok számára a teljes értékű pedagógiai munkát olyan osztályokban is, ahol a tanulók közötti különbségek (képesség, tudás stb.) tág határok között mozognak. Fontos elemei a differenciált, az egyes diákokhoz mért teljesítményfejlesztés, az eltérő tanulási stílus és tempó figyelembevétele, a sokoldalú szociális kontaktus fejlesztése, a tolerancia erősítése, továbbá a mindennapi életben használható tudás kialakítása. A módszer fontos részét képezi az iskola és a szülők közötti szoros együttműködés, mely tanórai párbeszédek alkalmával valósul meg. A program célja a közoktatási intézményekben tanuló hátrányos helyzetű tanulók osztálytermi státuszhelyzetének javítása, és az ezt célzó nevelő-oktató munka színvonalának emelése. Középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség teremthető a tanulásban leszakadt tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására, státuszproblémájuk kezelésére. A hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda évek óta működtet a hátrányos helyzetű, leszakadó társadalmi rétegekhez tartozó gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében egy speciális programot, amely ide sorolható. Az intézmény tanulólétszáma évek óta 200 fő felett van, aminek közel 65 %-a hátrányos helyzetű. 21 A 2000-ben elindult Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja létrejöttének hátterében a következők állnak: az iskolának, mint a társadalmi mobilitás kitüntetett intézményének meghatározó szerepe van abban, hogy a társadalmi előrejutást minél inkább a tanuló tehetsége, szorgalma, ne pedig családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása, vagy éppen lakhelye határozza meg. Ezért minden tanuló függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kell, hogy kapjon. A Programban kulcsszerepük van a kiemelkedő képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kistelepüléseken, vagy a kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára, a kollégiumokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. A program célja, hogy egy középiskolai kollégiumok 20 Bár a vizsgált időszakon kívül esik, mégis indokolt megemlíteni, hogy március 1-jén Kincses Sziget- Térségi Tanoda Hálózat elnevezéssel, 150 millió forint uniós támogatással újabb tanodai programok indultak el a megyében (Edelény, Szendrőlád, Szendrő, Perkupa és Bódvaszilas). Ezzel 869 főre emelkedett a bekapcsolódott tanulók létszáma szeptemberétől a bükkaranyosi Általános Iskola és Óvoda is alkalmazza a programot. Az intézmény 55 tanulója közül 50 hátrányos helyzetű, ebből 43 halmozottan hátrányos helyzetű. 48

49 által alkalmazható pedagógiai eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak, a legszegényebb, legképzettlenebb szülők gyermekei. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program kiemelt céljai között szerepel, hogy a hátrányos helyzetű, tehetséges, szorgalmas tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra; angol (vagy más idegen nyelvből) középfokú nyelvismeretük legyen, informatikából pedig szerezzék meg az ECDLbizonyítványt, valamint, hogy a Program végére a tanulók, lehetőleg gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek. A program kiemelten kezeli azoknak a szociális és pedagógiai feladatoknak a megoldását, amelyekkel intézményesen segítik a tanulók hozott hátrányainak eredményes megszüntetését. A nevelési-oktatási intézmények közül két ózdi intézmény 22, a Bolyai Farkas Szakképző Iskola (támogatott intézménytípus: középiskola), valamint a József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (támogatott intézménytípus: kollégium) vesz részt a Kollégiumi Programban. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 3 megyei intézménye az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatakon, a Földes Ferenc Gimnázium, a Teleki Tehetséggondozó Kollégiummal Miskolcon. A Digitális Középiskola esélyegyenlőséget javító program, a megyében évben indult informatikával támogatott esti tagozatos gimnáziumi képzés. A program kísérleti szakasza amely elsősorban hátrányos helyzetű roma közösséghez tartozó személyek részére szólt -, az első sikeresen érettségizett évfolyam után, 2007-ben lezárult, azóta normatíva alapján finanszírozott, gimnáziumi képzésként működik a Földes Ferenc Gimnáziumban. Az előző tanévben már az 5. végzős évfolyam tett érettségi vizsgát, és szerzett érettségi bizonyítványt. 2007/2008. tanév: 67 jelentkezőből 47 fő bizonyítványt kapott, 20 fő törzslapkivonatot kapott. 2008/2009. tanév: 59 jelentkezőből 47 fő bizonyítványt kapott, 12 fő törzslapkivonatot kapott. 2009/2010. tanév: 79 jelentkezőből 54 fő bizonyítványt kapott, 19 fő törzslapkivonatot kapott, 6 fő pedig előrehozott érettségi vizsgát tett. A Digitális Középiskola célja, a hagyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségi bizonyítványhoz juttatása. Azok számára jött létre, akikben van fogadókészség és szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, - anyagi vagy például közlekedési nehézségeik miatt - a hagyományos struktúrában erre nem volt, vagy nem lenne módjuk. A program négyéves, érettségivel zárul, az oktatás nagy része számítógéppel támogatott, online középiskolai képzés. A Digitális Középiskola minden hallgatója számára biztosítja a számítógépes hozzáférést lakóhelyén, vagy annak közelében. A tanulás feltételeit a Kistérségi Oktatási Központok biztosítják, ahol helyi tanárok is segítik a diákokat. A tanulók interneten tartják a kapcsolatot a tanárokkal, és modulonként három alkalommal konzultációs és vizsgaórákon vesznek részt a Kistérségi Oktatási Központokban fenntartója a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat volt, december 31-ig. 23 A Kistérségi Oktatási Központok területi elhelyezkedése: Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, Encs, Világ Virága Oktatási Központ, Tiszaújváros; Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc; Bocskai István Gimnázium 49

50 A Második esély iskolák Uniós program első kísérleti intézményei 1997-ben jöttek létre. A programban iskolai végbizonyítvánnyal, vagy szakképesítéssel nem rendelkező, az oktatási rendszerből kisodródott, vagy a kisodródás veszélyének közelében lévő éves fiatalok számára kerestek olyan iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli rugalmas, személyre szóló megoldásokat, amelyek vagy visszavezették a képzésbe, vagy a sikeres munkavállalás irányába indították őket. A programban részt vevő fiatalok között megtalálhatóak a tanulásiés magatartási gondokkal küzdő, a sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI), a kisebbségi csoportokhoz tartozó, a bevándorló és más, a marginalizálódás veszélyével érintett személyek. A második esély célcsoportjába tartozó fiatalok mögött kudarcokkal és megszakításokkal tarkított iskolai pályafutás áll, az ismereteik hiányosak a képzési lehetőségekről, a szakmacsoportokról, és nincs olyan hatékony hálózat, amely segítené őket a munkahely vagy a képzés keresésében. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, miskolci székhellyel 26 telephellyel a Második Esély Felnőttoktató Általános, Gimnázium, Szakképző Iskola, Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény 2006 szeptemberétől, azaz már hatodik tanévet megkezdve működik. Segíti a különböző hátrányok miatt az első, - azaz az állam által ingyenesen biztosított - iskolázási lehetőségből kimaradt embereket. Az esélyteremtő intézkedések közé tartozik az Útravaló Ösztöndíjprogram, amely biztosítani kívánja a mélyszegénységben élő, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára az oktatási rendszeren keresztül a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integrációt. Az egyik legfontosabb feladat a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének megakadályozása, amelynek érdekében a hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb mértékben kell támogatni. A Program három alprogrammal működik: Út a középiskolába, melynek célja, hogy a diákokat felkészítse érettségit adó intézményben történő továbbtanulásra (a évben összesen 102 megyei intézmény vett részt a programban 1073 tanuló és 502 mentor közreműködésével), Út az érettségihez, amelynek célja a részt vevő tanulók támogatása a középiskola sikeres befejezése céljából (a évben 39 megyei nevelési-oktatási intézmény kapcsolódott a programhoz 395 tanuló és 253 mentor közreműködésével) és Út a szakmához, mely a szakiskolai és szakközépiskolai szakképző évfolyamra járó diákok hiányszakmára való beiskolázást ösztönzi (a évben 12 iskola csatlakozott a programhoz 434 tanuló és 162 mentor közreműködésével.) A tanulók 6 kistérség iskoláiban tanulnak (Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi kistérség). A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. Az elmúlt három évben a pályázathoz csatlakozott települések százalékos értéke az országos átlag felett van (országos 70 %, megyei: 80 %) évben és Közgazdasági Szakközépiskola, Szerencs; Vay Miklós Szakképző Iskola, Sárospatak; Széchenyi István Szakképző Iskola, Mezőkövesd; Esélyteremtő Szolgáltató Központ, Oktatási Egyesület, Edelény; Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon, Edelény; Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon Tomori tagiskola 50

51 4498 db A típusú pályázat, 504 db B típusú, 2009-ben 4429 db A típusú, 603 db B típusú, évben pedig 4210 db A típusú és 558 db B típusú pályázatot regisztráltak márciusában a magyarországi történelmi egyházak egyezményt írtak alá a Kormánnyal, melynek értelmében létrejött a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. A hálózat az idei tanévben négy nagy egyetemi városban létesített cigány szakkollégiumot: Budapesten a jezsuiták, Debrecenben a reformátusok, Miskolcon a görög-katolikusok, Nyíregyházán pedig az evangélikusok szervezik a szakkollégiumokat. Ennek a hálózatnak tagja a miskolci Bacsinszky András Görög-katolikus Roma Szakkollégium, mely az augusztus végi bevonó tábort követően, 12 hallgatóval kezdte meg működését. A Szakkollégium olyan hallgatók egyetemi tanulmányait segíti, akik nyitottak a fontos társadalmi kérdések iránt, fogékonyak a cigányságot érintő problémákra, és a jövőben felelős értelmiségiként készek tenni a cigányság felemelkedéséért, valamint a cigány-magyar együttélésért. Egyetemi tanulmányaik végzése mellett tehát arra is felkészülnek, hogy diplomás értelmiségiként tudásukat és szakképzettségüket a cigányság helyzetének javítására is használják. A felkészülés során a Szakkollégium tehetséggondozó és egyben hátránykompenzáló tevékenységet végez, szállást, ösztöndíjat és gazdag tanulmányi programot nyújt hallgatóinak. I.5. GYERMEKVÉDELEM A gyermekek védelmének rendszerét az évi XXXI. törvény 24 (a továbbiakban: Gyvt.) határozza meg, mely részletesen kitér az alap- és szakellátásokra, a pénzbeli, természetbeni és intézményi ellátásokra. Ehelyütt nincsen lehetőségünk valamennyi ellátás bemutatásra, csupán a témánk szempontjából lényeges adatokat ismertetjük. A Gyvt. által meghatározott alapellátások vonatkozásában elmondható, hogy a megyében 2010-ben összesen 354 településen 65 gyermekjóléti szolgáltató működött, melyből 3 gyermekjóléti központ. A Gyvt. kötelező jelleggel előírja a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását minden településen. Mindez garanciális biztosítékává vált az ellátásnak, mely eredményezte, hogy ma már nincs olyan település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, amely gyermekjóléti szolgáltatás szempontjából ellátatlan lenne. A gyermekek napközbeni ellátása keretében fontos, hogy a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyelete, gondozása, nevelése, foglalkoztatása, étkeztetésének megszervezése a szülő munkarendjéhez igazodóan biztosítva legyen. Formái: Bölcsőde: A megyében 2011-ben 39 bölcsőde biztosította a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését. Családi napközi: Működési engedély szerint a megyében 42 családi napközi működik, amely a családban nevelkedő gyermek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali 24 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) 51

52 felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást 20 hetestől 14 éves korig. Családi gyermekfelügyelet: A családban nevelkedő gyermekek számára az ellátást nyújtó saját otthonában biztosítható alapellátás. A gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést biztosít a 2-4 éves korosztályig. A megyében nincs ilyen napközbeni ellátási forma. Házi gyermekfelügyelet: A családban nevelkedő gyermekek számára a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában biztosítható alapellátás. (Ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható vagy csak részben tudja a szülő megoldani pl. betegség miatt.) A megyében nincs ilyen napközbeni ellátási forma. Gyermekek átmeneti gondozása: a szülő kérelmére vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy akadályoztatása miatt a gyermek nevelését családjában nem tudja megoldani. Családok átmeneti otthona: 6 db (Miskolc 3db, Ózd 1 db, Viss 1db, Szalonna 1 db, (2011.) Gyermekek átmeneti otthona: 2 db (Miskolc, Ózd),(2011.) Helyettes szülő: 1 db (Méra). Nyári napközi otthon, óvoda, iskolai napközi, mely alapellátások a közoktatásról szóló LXXIX. törvény hatálya alá tartoznak.(2011) A gyermekvédelmi szakellátás célja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátása, a fiatal felnőtt utógondozói ellátása, valamint a szakellátást más okból igénybe vevő gyermek teljes körű ellátásának biztosítása. Otthont nyújtó ellátást biztosít a nevelőszülő, a gyermekotthon, lakásotthon, illetve a fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthona a gyermekvédelmi szakszolgáltatás támogatásával. A Szociális és Gyámhivatal által kiadott engedély birtokában évben a megyében működő gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények/ hálózatok száma összesen 42. Megyénkben 3 fenntartó működtet gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást. A megyében található fenntartók összesen férőhely biztosításával látják el az otthont nyújtó és utógondozói ellátást 2011-ben. A évben a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézmény nyilvántartása szerint 524 gyermek került ideiglenes hatállyal a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe. Az ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi gondoskodásba elhelyezett gyermekek majd később többségében nevelésben ott is maradók bekerülésének okai általában iskolai hiányzás, otthoni problémák, szülői bántalmazás, csavargás, magatartási problémák, családi körülmény (anyagi okok miatt), prostitúció, koldulás. A korábbi évekhez hasonlóan a bekerülés okai rendkívül összetettek. Kiváltó tényező lehet a frusztrált családi környezet, az elhanyagoló, közömbös szülői attitűd, a deviáns szülői magatartás, a gyermek nem együttműködő, bűnelkövetésre hajlamos viselkedése is. 52

53 A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság tájékoztatása szerint, jellemző az utóbbi időben a szülő kérésére való beutalás is. Szinte kivétel nélkül megelőzi az ilyen típusú problémát a szülők válása, az apa hiánya, vagy egy negatív példa. Általában az előzőleg nyújtott segítési formák (pszichiátriai, pszichológiai, családgondozói segítés) nem bizonyultak hatásosnak. A szolgáltatástól, a szolgáltatótól túl hamar elszakadnak, teljesen elmaradnak a segítségre szoruló gyermekek, szülők. Hasonló okokra vezethető vissza az iskolai hiányzások miatt, vagy magatartási problémák miatt beutalásra került gyermekek nagy száma is. Az ideiglenesen elhelyezett gyermekek közül a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság évben 49 főnek szüntette meg a gyermekvédelmi gondoskodásban történő elhelyezését, míg 359 fő nevelésbe került. A nevelésbe vett gyermekek elhelyezése: 8. táblázat Ideiglenesen elhelyezett gyermekek száma B-A-Z megyében Gyermekotthonban Lakásotthonban Nevelőszülői családban Gyermekotthon speciális csoportjában Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve fő 87 fő 244 fő 4 fő A megyében végén ellátottról gondoskodtak a gyermekvédelmi szakellátás keretében, akik közül 262 fő, mint utógondozói ellátott kapott szolgáltatást. Az ellátottak közel 77 %-a nevelőszülőnél részesült az otthont nyújtó ellátásban. A férőhelyek kihasználtsága a nevelőszülői gondozási helyek esetében 90%-os volt évben. Amennyiben a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően intézkedni köteles. A városi gyámhivatalok száma a megyében 22, mely városi gyámhivatalok az illetékességi területükhöz tartozó települések tekintetében látják el jogszabály által meghatározott feladataikat. A védelembe vett gyermekek száma a megyében év óta mintegy 10%-os növekedést mutat, amelynek okai elsősorban magatartási problémákra, illetve anyagi okokra vezethetőek vissza. Új elemként jelenik meg a gyermekvédelmi törvényben augusztus 30. napjától az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése. A Szociális- és Gyámhivatalnak - bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenysége keretébenévente (minden év június 30-ig) jelentésben kell elemeznie - a megyére vonatkozóan - a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, értékelni a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés készítéséhez alkalmazott adatlap tehát alapvetően a bűnelkövetést és az áldozattá válást, illetve ezek okait és típusait kutatja, a 0-14 és éves korcsoportok 53

54 szerinti megoszlásban. Ezen kívül taglalja a gyermek- és fiatalkorúak veszélyeztetettségi okait, és a családon belüli erőszakot. A vizsgált 233 településen az adatszolgáltatás tanúsága szerint ellátott családban összesen az ellátott gyermekek száma. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy családból két gyermek került valamilyen formában kapcsolatba a gyermekvédelmi alap- és szakellátással, valamint a gyámhatósággal. A tartós nevelt kiskorúak örökbefogadhatóak, az örökbefogadások száma változó, átlagosan évente megyénkből mintegy 68 gyermek talál új családra, válik annak teljes jogú tagjává. I.6. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A szociális ellátások rendszeréről az évi III. törvény 25 (a továbbiakban: Szt.) rendelkezik, mely nevesíti a különféle pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és között rendszeres szociális segélyben részesültek száma folyamatos emelkedést mutat: 2009-ben majd négyszer annyian részesültek ebben az ellátási formában, mint 2000-ben (az emelkedés 280%-os, míg 2000-ben en, addig 2009-ben már en vették igénybe az rszs 26 -t, majd ake 27 -t.) Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege 2000-ben ,- Ft, 2009-ben már ,- Ft volt. Az ezer lakosra eső ellátottak aránya 2009-ben a rendszeres szociális segély tekintetében a legmagasabb a Bodrogközi kistérségben (41,5 fő/1000 lakos), míg a legalacsonyabb a Mezőcsáti és Tiszaújvárosi kistérségben volt (9 fő/1000 lakos). Rendelkezésre állási támogatás tekintetében a legrosszabb helyzetben az Abaúj- Hegyközi kistérség áll (85fő/1000 lakos), míg a legkedvezőbb a Mezőkövesdi- és Tiszaújvárosi kistérség helyzete (középértéken 21fő/1000 lakos) Időskorúak járadékában részesültek száma évről évre tartós csökkenést mutat: 2000-ben még 708 személy, 2009-ben már csak 441 személy vette igénybe a járadékot, vagyis szűk egy évtizeden belül 38 %-kal kevesebben. Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege 2000-ben ,- Ft volt, 2009-ben már ,- Ft. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről a közötti időtartamban rendelkezünk adatokkal. A hivatkozott időszakban 18,5%-os emelkedést tapasztalhatunk az ellátást igénybe vevők számában, 2006-ban , 2009-ben már személy igényelt és kapott kedvezményt. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma viszont csökkent és között: 213 fő (2006.) és 178 fő (2009.), a csökkenés mértéke 16,5%- os. Kétszeresére emelkedett az ápolási díjat igénybe vevők száma: fő (2000.) fő (2009.), a növekedés 106%-os. Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege 2000-ben ,- Ft volt, 2009-ben már ,- Ft. A megyében és között lakásfenntartási támogatásban részesültek száma folyamatos emelkedést mutat, 2009-ben több mint háromszor annyian részesültek ebben az ellátási formában, mint 2000-ben (az emelkedés 240%-os, míg 2000-ben an, addig 2009-ben már en vették igénybe a 25 a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) 26 rendszeres szociális segély 27 aktív korúak ellátása 54

55 támogatást.) Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege 2000-ben 7.011,- Ft, 2009-ben már ,- Ft. Átmeneti segélyben 2000-ben en, 2009-ben már 25%-kal kevesebben, en részesültek. Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege 2000-ben 5.489,- Ft, 2009-ben 8.306,- Ft. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya viszont több mint 50%-os csökkenést mutat, míg 2000-ben személy, addig 2009-ben már csupán fő részesült ellátásban. A támogatás egy főre jutó havi átlagos összege 2000-ben 5.336,- Ft, 2009-ben 7.145,- Ft. Temetési segélyben 2000-ben en, 2009-ben 30%-kal kevesebben, an részesültek. A segély egy főre jutó havi átlagos összege ben 8.676,- Ft, 2009-ben ,- Ft. A megyében és között természetben nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma emelkedést mutat, 2009-ben 30%-kal többen részesültek ebben az ellátási formában, mint 2000-ben (az emelkedés 29,7%-os, míg 2000-ben en, addig 2009-ben an vették igénybe a támogatást.) Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege ben ,- Ft, 2009-ben már ,- Ft. Átmeneti segélyben 2000-ben en, ben már 69%-kal kevesebben, an részesültek. Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege 2000-ben 3.907,- Ft, 2009-ben 5.443,- Ft. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya több mint 90%-os csökkenést mutat, míg 2000-ben személy, addig 2009-ben már csupán fő részesült ellátásban. A támogatás egy főre jutó havi átlagos összege 2000-ben 5.747,- Ft, 2009-ben 7.739,- Ft. Közgyógyellátási igazolvánnyal a megyében 2000-ben fő, 2009-ben 23%-kal kevesebb, személy rendelkezett. Ebből alanyi jogon, az Szt. 50. (1) bekezdése szerint 2000-ben en, 2009-ben an részesültek ellátásban, az összes jogosultnak mintegy 58%-a. A súlyos mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi szerzési támogatásra való jogosultságot 2000-ben 2.300, 2009-ben 41%-kal kevesebben, an szereztek. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásra való jogosultságát 2000-ben , 2009-ben 37%-kal kevesebb, személy részére állapítottak meg július 3. napjával a jogosultság megállapítására és az utalványok kiosztására a Szociális és Gyámhivatal jogosult. Megyénkben az állami/nem állami/egyházi fenntartók által biztosított szociális alapszolgáltatások száma közel 900, melyből a legtöbb Szt.-ben meghatározott szolgáltatási formát az Edelényi, Miskolci, Sárospataki kistérség biztosítja. A szolgáltatások számát tekintve a legjobb helyzetben a miskolci kistérség után - az Edelényi kistérség van, tekintve, hogy az ott élőknek mintegy 90 alapszolgáltatás biztosított. A legnagyobb számban valamennyi térség tekintetében az Szt. szerint kötelező alapszolgáltatások jelennek meg, így étkeztetés, házi segítségnyújtás, a nappali ellátások vonatkozásában az idősek nappali ellátása, valamint a térség településszerkezetéből adódóan a falu és tanyagondnoki szolgáltatások, mely szolgáltatás tekintetében a lefedettség 100%-os. Az alapszolgáltatásokban részesülők száma jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, a megjelenő igényekre reagálva biztosított szolgáltatások köre bővült, így a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, különböző közösségi ellátások, stb. vonatkozásában az igénybe vevők száma megnőtt. 55

56 Kiemelkedő növekedést mutatott a házi segítségnyújtást, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevők száma. A házi segítségnyújtást igénybe vevők emelkedése azt mutatja, hogy a rászorulók számának aránya a térségben nőtt. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevők száma vonatkozásában jelentős megoszlást tapasztalhatunk, tekintve, hogy a rendszer kiépítéséhez komoly infrastrukturális beruházás szükséges. 9. táblázat Egyes ellátásokat igénybevevők számának alakulása B-A-Z megyében között Megnevezés Étkeztetés Ellátott Ebből: térítési díjat nem fizet Házi segítségnyújtás Ellátott Ebből: térítési díjat nem fizet Teljes munkaidős gondozó Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Ellátott Családsegítés Ellátott települések száma Szolgálatok száma A szolgáltatást igénybe vevők száma hozott problémái, eset Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás Ellátott települések száma Falugondnokként foglalkoztatottak száma Tanyagondnokként foglalkoztatottak száma Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve A nappali ellátások közül a fogyatékosok, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményeit igénybe vevők száma az elmúlt években, országos viszonylatban ugrásszerűen megnőtt. A megyében a nappali ellátást nyújtó intézmények száma (idősek klubja, fogyatékosok nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye) a év végére megnőtt. Férőhelyszám vonatkozásában valamennyi szolgáltatásnál növekedést tapasztalhatunk, jelentős férőhelyszám bővülés a fogyatékosok nappali ellátásánál jelenik meg. A pszichiátriaiés szenvedélybetegek nappali ellátása, illetve a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása a megyében 7 kistérségben, 16 szolgáltató által biztosított. 56

57 Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 23 szociális foglalkoztató rendelkezik hatályos foglalkoztatási engedéllyel, ebből 10 fejlesztő-felkészítő, 13 munka-rehabilitációs foglalkoztatásra jogosítja fel a foglalkoztatót. Intézményi foglalkoztatók száma 16, míg a külső foglalkoztatók száma 7. A szociális foglalkoztatásban részt vevők lehetséges maximális száma a szociális foglalkoztatási engedélyek alapján fejlesztő felkészítő formában 472 fő, míg munkarehabilitációs formában 334 fő. A szociális foglalkoztatással érintett szociális intézmények közül 13 állami és 10 nem állami fenntartású. Egyházi fenntartókhoz a foglalkoztatás nem köthető. 10. táblázat Nappali ellátás helyzete B-A-Z megyében között Megnevezés Nappali ellátást nyújtó intézmények Intézmények száma összesen Ebből: Időseket (is) ellátó Fogyatékosokat (is) ellátó Pszichiátriai betegeket (is) ellátó 2 Szenvedélybetegeket (is) ellátó Férőhelyek száma összesen Ebből: Idősek nappali ellátásában Fogyatékosok nappali ellátásában Pszichiátriai betegek nappali ellátásában Szenvedélybetegek nappali ellátásában Ellátottak száma összesen Ebből: Idősek nappali ellátásában részesülő Fogyatékosok nappali ellátásában részesülő Pszichiátriai betegek nappali ellátásában részesülő Szenvedélybetegek nappali ellátásában részesülő Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve

58 A hajléktalanok nappali ellátása tekintetében ugyancsak viszonylagos stagnálást állapíthatunk meg mind a szolgáltatások számában, mind pedig a férőhelyszámok vonatkozásában, azonban szembetűnő, hogy a vizsgált időszakban a napi átlagos forgalom a befogadóképességet meghaladja, melyre egyrészt lehetőséget ad a jogszabályi környezet, másrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy a szolgáltatás számának bővítése elengedhetetlen, figyelemmel a térség gazdasági, szociális helyzetére, valamint az ebből adódóan megnövekedett igényre. 11. táblázat Hajléktalanok ellátásának helyzete B-A-Z megyében között Megnevezés Hajléktalanok nappali ellátása Népkonyhák száma befogadóképessége napi átlagos forgalma Nappali melegedők száma befogadóképessége napi átlagos forgalma Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve Hajléktalan ellátás valamilyen formáját (népkonyha, nappali melegedő, utcai gondozószolgálat) az Encsi térség nem biztosít. A szolgáltatások biztosítása a lakosságszám alakulása miatt a városokban történik. A megyében a szakosított ellátások 53 %-át önkormányzatok tartják fenn, valamint jelentős az ellátási szerződés keretében, vagy anélkül működtetett egyházak és civil szervezetek által fenntartott intézmények száma is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a fenntartók megoszlása a szerint alakul, hogy a szociális szolgáltatások jogszabályi változásai, valamint a kapcsolódó finanszírozás milyen irányban változik. Az adatok alapján megállapítható, hogy az ellátások területi egyenlőtlenséget mutatnak, a Kazincbarcikai, valamint a Tiszaújvárosi térség mindhárom ellátotti kör részére nyújt valamilyen típusú bentlakásos elhelyezést, míg az Encsi térség a fogyatékosok, a Miskolci térség fogyatékos és szenvedélybeteg, valamint a Sárospataki térségben a fogyatékosok és pszichiátriai betegek részére nyújtanak elhelyezést. Megjegyzendő, hogy a pszichiátriai, valamint a szenvedélybetegek ellátása tekintetében az alapszolgáltatások száma igen alacsony a megyében. Pszichiátriai betegek részére a Miskolci, a Kazincbarcikai- és a Sárospataki térség, valamint szenvedélybetegek részére Tiszaújvárosi, Mezőcsáti, és a Mezőkövesdi térség nem biztosít alapszolgáltatást sem. A közösségi ellátások mindkét ellátotti csoport tekintetében a lakókörnyezetben biztosíthatnák az ellátást, azonban arról nincs adat, hogy amennyiben ezen két ellátotti kör vonatkozásában az alapszolgáltatások köre bővülne, a 58

59 bentlakásos intézmények férőhelyszáma milyen arányú csökkenést mutatna, vagyis hány ellátott helyzetét oldaná meg a napközbeni elhelyezés biztosítása. I.7. BŰNÖZÉS A bűnelkövetés alakulása szempontjából komoly problémát okoz-(okozhat) a megye lakosságát illetően a megélhetéshez szükséges anyagi javak korlátozottsága, vagy hiánya. Ez megnyilvánul az alapvető szükségletek kielégítésében, illetve az életszínvonal adott szinten tartásában. A bűncselekmények nagy részét (80-85%-át) anyagi haszonszerzés motiválja. I.7.1. AZ ISMERTTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA Az ismertté vált bűncselekmények száma megyénkben a vizsgált időszakban 2009-ig folyamatosan csökkent, majd évben 9,6%-kal növekedett. 12. diagram Az ismertté vált bűncselekmények évenkénti alakulása B-A-Z megyében Forrás:Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika A bűnözés szerkezetében évek óta nem történik jelentős változás, továbbra is a kisebb súlyú jogsértések a jellemzők. Az ismertté vált bűncselekmények nagy részét (50,5 %) a vagyon elleni elkövetések képezték, melyek száma azonban az elmúlt 5 év során folyamatosan csökkent, tavaly 7 %-kal. 59

60 13. diagram A vagyon elleni és e főcsoporton belül legjellemzőbb bűncselekmények évenkénti alakulása B-A-Z megyében év 2007 év 2008 év 2009 év 2010 év Lopás Bet. Lopás Rablás Vagyon elleni bcs Forrás: Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika A bűnözés alakulásában helyi sajátosságok mutathatók ki, melyeket a következő meghatározó tényezőkkel jellemezhetünk: A vagyon elleni törvénysértések alakulásában, illetve magas arányában szerepet játszik a megye hátrányos helyzete, mivel a leszakadó társadalmi rétegek tekintetében lényegesen nagyobb kriminalitási aktivitás tapasztalható. A munkanélküliséggel sújtott területeken gyakoribbá váltak az erdei fa-, a mezei-, a termény-, a háziállat- és a kerékpár-, valamint a színesfém-lopások. Ezt bizonyítja a tulajdon elleni szabálysértések magas száma. Megyénkben különféle kábítószerek, illetve kábító hatású anyagok megjelenése, majd nagyarányú terjedése a rendszerváltozás időszakára, illetve a közvetlenül ezt követő évekre tehető. Jelenleg a szintetikus kábítószerek -extasy tabletta, speed por- valamint a cannabis származékú drogok iránt van élénk kereslet. A depresszáns kábítószerek közül a heroin az, aminek a leggyakoribb az előfordulása. Az említett kábítószer terjesztése és fogyasztása kisebb, zárt közösségekben konspiráltan történik. Az amphetamin "kedvelői" több százas nagyságrendre becsülhetők, azon személyek száma pedig, akik már kipróbálták az említett drogfajta különböző származékait, valószínűleg ennek többszöröse lehet évben megyénkben is megjelent és részben a tiltólistára kerülés elhúzódása miatti legális beszerezhetősége miatt a korábbi ún. diszkó drogokat használó fiatalok körében gyorsan népszerűvé vált a 4-MMC (4-metilmetkatinon, 4-metilefedron, mefedron), az utcán Kati 60

61 vagy Zsuzsi néven is ismert szer (2011. január 1-től kábítószernek minősül). Megyénket 2010-ben, elkerülték a kábítószer túladagolás miatt bekövetkezett halálesetek. A gyermek- és fiatalkorúak bűnözése társadalmi és pszichológiai okokra vezethető vissza. A fiatalok bűnözésének hátterében személyiségük fejlődési irányát meghatározó okok állnak, melyek leggyakrabban a szülők munkanélkülisége, alkoholizmusa, bűnöző életmódja, eltartási problémák, a helytelen és következetlen nevelés, valamint az érintett rossz baráti környezete illetve alacsony műveltségi színvonala. Kutatások azt bizonyítják, hogy a fiatalok egyre korábban kerülnek deviáns szubkultúrákba. A szülői felügyelet hiánya, a felügyelet nélküli céltalan szabadidő eltöltés jelentős szerepet játszik abban, hogy a fiatalok bűncselekmények elkövetőivé válnak. A fiatalkorúak kikerülve a szülői ellenőrzés alól különösen, amikor a családtól távol, kollégiumban kapnak elhelyezést könnyebben követnek el meggondolatlan cselekményeket, és sokszor akaratlanul is, egymást bátorítva bűnelkövetővé válnak. A kiskorúak által elkövetett bűncselekményeknél egyre jobban kimutatható a média hatása, mivel nem az életkori sajátosságuknak megfelelő műsorokat tekintenek meg. A napjainkban jellemző divatirányzatok között beszélnünk kell a pláza jelenségről. Az iskolai órák után, hétvégén, tanítási szünetekben a tanulók nagy számban jelennek meg a nagyvárosokban felépülő szórakoztatóközpontokban. A plázák napjainkra csoportképző helyekké váltak. Hozzátartozik mindennapjaikhoz ez a tevékenység, melyet akár céltalan szabadidő eltöltésnek is nevezhetnénk. Jellegéből fakadóan sokakat csábít meggondolatlan cselekedetre, mely sokszor különböző bűncselekmények elkövetésébe torkollik. A plázák szórakoztató részlegeiben található játéktermek, videó játékok csábítják a fiatalokat. A gyermekkorú bűnelkövetők számában évek óta hullámzó tendencia érvényesül, ami feltehetően a korosztály demográfiai változásaival is összefügg. Az összes ismertté vált bűnelkövetőhöz viszonyított arányuk 3,4% (2010. évben az ismertté vált bűnelkövetők száma: fő, gyermekkorú bűnelkövetők száma: 379 fő). 12. táblázat A gyermekkorú bűnelkövetők számának alakulása B-A-Z megyében között Év Tendencia Gyermekkorú bűnelkövetők száma ,6% Forrás: Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika A gyermekkorú jogsértők túlnyomó hányada továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények kategóriájába tartozó lopások, kisebb körük a közbiztonságra veszélyt jelentő személy elleni bűncselekmények elkövetésében vett részt. Ezek a gyerekek az általuk elkövetett cselekmények súlyával sokszor nincsenek tisztában, azokat gondolkodás nélkül, ösztönszerűen követik el. A fiatalkorú bűnelkövetőknek az összes bűnelkövetőhöz viszonyított aránya 11% (ismertté vált bűnelkövetők száma: fő, fiatalkorú bűnelkövetők száma: fő). 61

62 13. táblázat A fiatalkorú bűnelkövetők számának alakulása B-A-Z megyében között Év Tendencia Fiatalkorú bűnelkövetők száma ,0% Forrás: Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika Megyénkben a lakosból az elmúlt évben több fiatalkorú került szembe a törvénnyel, mint Budapesten 1,733 millióból! A felnőtt korú bűnelkövetők számának alakulásában is érvényesült a hullámzó tendencia. 14. táblázat A felnőtt korú bűnelkövetők számának alakulása B-A-Z megyében között Év Tendencia Felnőttkorú bűnelkövetők száma ,8% Forrás: Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a térséget kiemelten sújtó gazdasági nehézségek, a munkanélküliek magas aránya, a lakosság összetétele ellenére a biztonságosabb, bűnözés szempontjából a közepesen fertőzött megyék közé tartozik. I.7.2 FELZÁRKÓZÁST SEGÍTŐ RENDÉSZETI PROGRAMOK Beccaria néven a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat (a továbbiakban: MPI) segítségével, évben bűnmegelőzési nevelési-oktatási programot fejlesztett ki. A program önálló, más tantervcsaládhoz nem tartozó módszertani anyag, amely tartalmazza az adott életkor fejlődéspszichológiai és pedagógiai pszichológiai elemeit, a biztonság kérdéskörét, a helyes erkölcsi ítéletek kialakítását, a bűncselekmények egyes típusait, a szankció mértékét, a szenvedélybetegségek és a kábítószer-fogyasztás szervezetre gyakorolt hatásait. A program a felnövekvő nemzedék egészséges, drogmentes, törvénytisztelő állampolgárrá való nevelését célozza meg. Kiemelten kezeli az 1-8 osztályos általános iskolai tanulók erkölcsi fejlődését, a pozitív irányú érték- és a normarendszer kialakítását, az írott és íratlan szabályok tiszteletben tartását, a médianevelést, a személyiségfejlesztést, az áldozatvédelmet, a jogkövető életmód kialakítását és szenvedélybetegség-mentes életvitel kialakítását. 62

63 A középiskolai blokk tartalmi elemeit a fiatalkori bűnözés jellemzői, a bűncselekmény elkövetésének büntetőjogi következményei, a szenvedélybetegségek és a kábítószerfogyasztás megjelenési formái, függőségkialakító hatásai, az ezzel összefüggő elkövetési magatartások büntetőjogi következményei és a gyógyító intézményi hátterei adják. A programban exponált a családon belüli erőszak problematikája, továbbá a média befolyásoló szerepe, mindamellett alternatívákat ad a teljesség igénye nélkül - a helyes szabadidős tevékenységek eltöltési formáira is. Fő cél, hogy a kialakított jártasságok, készségek és képességek segítségével, szemlélet és attitűdváltás következzen be a fiatalok körében, amely döntően meghatározza majd jövőbeni életvitelük alakítását. A Beccaria középiskolai bűnmegelőzési nevelési-oktatási programban részt vettek a rendőrség bűnmegelőzési szakemberei, az MPI munkatársai, a közoktatási ellátási körzetek szakreferensei, szaktanácsadói, munkaközösség-vezetői, a megye általános és középiskolai tanintézeteinek pedagógusai és külső szakemberek. Az ismeretek elsősorban az osztályfőnöki órakeretben jelennek meg, évi minimum 4 órára tervezve. A programban megyénk szinte valamennyi oktatási intézménye részt vett, amely közel gyermek és fiatal bűnmegelőzési nevelését szolgálta. A Nehéz út településbiztonsági program Borsod Abaúj-Zemplén megye területén a bűnözés visszaszorítására tett olyan kísérlet, amely a lakosság biztonságérzetét erősen befolyásoló szabálysértések, bűncselekmények megelőzéséhez, illetve bekövetkezett negatív kriminológiai elemeket hordozó társadalmi jelenségek kezeléséhez nyújt lehetőségeket. Kiemelt célterülete a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű lakosság speciális, prevenciós jellegű felvilágosítása, valamint gazdálkodási és életvezetési ismeretekből történő felkészítése. A program kiadványai ( év): Uzsora elleni naptár ( pld.). DVD film az uzsora és az un. szocpol lakásokkal való visszaélések (1.000 pld.). Uzsora ellenes plakát és kártyanaptár ( pld.). Közfeladatot ellátó személyek elleni erőszak visszaszorítása, matrica elkészítése (4.000 pld). Módszertani útmutató a halmozottan hátrányos helyzetűek felkészítésére, szociális szakembereknek. Gazdálkodás Életvitel - Háztartás. A program moduljainak kialakítása, szervezése valamint az előírt tevékenység összetevők végrehajtása, a célcsoportok és problémakörük különbözősége miatt ma már komplex társadalmi feladat, amely érinti az önkormányzati rendszert, a szakmai szolgáltató intézményeket és a civil szervezeteket. Így alakult ki az a bűnmegelőzési szociális program, 63

64 ami a problémakörök együttes kezelésével egyszerre terelné el az érintetteket a bűnözéstől, és mutatna utat a munka világába. A felkészítés, a szükséges szakmai anyag összeállítása és a tematika kidolgozása, valamint az oktatás alapjainak megszervezése képezi a felvázolt program alapját. A program része a szakemberek felkészítése az alapvető legfontosabb ismeretekre, továbbá a munka világában való eligazodásra. A módszertani útmutatót könyv formájában megyénk valamennyi családsegítő szolgálata, gyermekvédelmi intézménye megkapta. Széleskörű terjesztése pedig digitálisan történt, a Bűnmegelőzési Osztály által működtetett Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszerének (ELBIR) segítségével. I.8. PÁRTFOGÓI FELÜGYELET A Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) feladata a büntető ügyekben az igazságszolgáltatási szervek (bíróság, ügyészség) által elrendelt, a hatályos Büntető Törvénykönyvben rögzített, a szankciórendszer részét képező pártfogó felügyelet ellátása. Ennek célja általánosságban az, hogy a pártfogás alatt álló terheltek (gyanúsítottak, vádlottak, elítéltek) figyelemmel kísérése, a velük történő kapcsolattartás és segítésük révén megakadályozza az újabb bűncselekmények elkövetését, a bűnismétlés kockázatát a minimálisra csökkentve, illetve segítse az elkövető társadalomba történő visszailleszkedését. A pártfogó felügyelői tevékenység legfőbb jellemzője a kontroll, és a támogató funkció egyidejű gyakorlása. Mindkét elem a bűnismétlés kockázatának csökkentését, és ez által a közösség védelmét szolgálja. E feladatok végrehajtása mellé rendelve jöttek létre a komplex bűnmegelőzési feladatkörrel rendelkező háttérintézmények, - ún. közösségi foglalkoztatók- melyek fő feladata az egyedi magatartási szabályok kialakítása. Ilyen jellegű intézmény idáig kizárólag a fővárosban, és Miskolcon létesült. A Miskolci Zöld- Ház Közösségi Foglalkoztató óta működik. Szolgáltatásai kiterjednek az addiktológiai szolgáltatásokra, pszichológiai és mentálhigiénés tevékenységekre, csoportfoglalkozásokra (AVP és ART agresszióhelyettesítő tréningek, szociális készségfejlesztő, munkaerő-piaci csoportok) és a helyi közösség kiengesztelése érdekében szervezett jóvátételi programokra. Mindemellett szocializációs terükben strukturált szabadidős programokon keresztül nagy hangsúly kerül a közösségformálásra. A és közötti időszakban a Szolgálatnál 2577 ügy volt folyamatban, 1267 esetben felnőtt korú, 1310 esetben pedig fiatalkorú elkövetővel. A fiatalkorú elkövetőknél meg kell említeni azt a sajátosságot, hogy bár a cselekmény ténylegesen a 14. és 18. életév között történik, ám gyakran mire a büntetőeljárás befejeződik vagy a pártfogó felügyelet tartama letelik, a terhelt már betölti 18. életévét. Ilyen esetekben statisztikai szempontból fiatalkorú elkövetővel számolunk, ám a pártfogó felügyelet során más módszerek, beavatkozási pontok kerülnek előtérbe, mint a 18 év alatti pártfogoltak esetében. 64

65 Közrend elleni bűncselekmények Személy elleni bűncselekmények Közlekedési bűncselekmények Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények Államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni bűncselekmények Vagyon elleni bűncselekmények Gzadasági bűncselekmények Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája Az elkövetői körre jellemző, hogy a férfiak az országos statisztikáknak megfelelően nagyobb számban vannak jelen, ám az elmúlt években megfigyelhető, hogy fiatalkorú elkövetők esetében a lányok aránya emelkedik, elkövetői magatartásuk egyre agresszívabbá válik. A felnőtt korú elkövetőkről elmondható, hogy körükben a visszaesők (visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső) aránya 28%, ami a pártfogó felügyelet sikeres végrehajtása és a bűnismétlés szempontjából fokozott kockázatot jelent. 14. diagram A pártfogó felügyeletek bűncselekmények szerinti megoszlása fiatalkorú és felnőtt korú pártfogoltak vonatkozásában Fiatalkorú Felnőtt Forrás: Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika Általános tendencia, hogy az agresszió is egyre inkább megjelenik az elkövetéseknél, sőt a bűncselekmények intenzitása növekszik, ezáltal a cselekmények minősítése, és a büntetések súlyossága is változik. A fiatalkorúaknál azért jelennek meg magasabb számban a vagyon elleni bűncselekmények, mert az ő korosztályuknál (különösen a hátrányos helyzetben lévőknél) ez egyfajta belépő bűncselekményként jelenik meg, kvázi a bűnözői karrier elindításaként. Az elkövetéshez vezető objektív okok az alábbi diagram szerint oszlanak meg, a fiatalkorúak és a felnőttkorúak körében. 65

66 családon belüli konfliktusok lakóhelyi konfliktusok rossz baráti környezet munkahelyi, munkával kapcsolatos gond iskolai konfliktus alacsony jövedelem, anyagi problémák rossz lakásviszonyok 15. diagram Az elkövetéshez vezető objektív okok százalékos megoszlása a fiatalkorú és felnőtt korú elkövetők vonatkozásában 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 4 vagy több gyerek a családban dezorganizált család élet Felnőtt Fiatalkorú alacsony iskolai végzettség tanulási és magatartási problémák magas számú igazolatlan hiányzások durva szülői (nevelői) bánasmód helytelen szülői (nevelő) nevelés szerfüggőség megjelenése a családban bűnöző családi környezet Forrás: Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika Megállapítható, hogy a családi környezet nagymértékben hozzájárul a bűncselekmények elkövetésének valószínűségéhez az egyes egyéneknél. A fiatalkorúak esetében a kortárs kapcsolatok minősége, döntően befolyásolja a társadalmi beilleszkedést. A másodlagos szocializációs közeg az utóbbi évek értékvesztett, rohanó társadalmában egyre nagyobb teret nyer, főleg az alacsony szociokulturális közegben, szegregált, telepszerű lakókörnyezetben, ahol a család nem tud megfelelő mintát állítani a fiatalkorúak elé, az oktatási rendszer pedig nincs felkészülve a hátrányos helyzetűek integrációjának elősegítésére. A fiatalok a negatív mintát követve válnak felnőtté. Az alapvetően rossz érvényesülési technikájuk következtében felnőttkorban a rossz baráti környezet második helyen áll, a kriminogén tényezők vizsgálatánál. Második helyen áll a felnőtt korú elkövetők esetében első helyen a kriminalizáló tényezők közül az alacsony jövedelem, az anyagi problémák. Ez jelzi, hogy a hátrányos helyzetben lévő fiatalok és felnőttek veszélyeztettebbek a bűnelkövetés szempontjából, mivel rossz anyagi helyzetük miatt legálisan nem tudnak hozzájutni a társadalom által preferált fogyasztási javakhoz, ezért azokat illegális úton igyekeznek megszerezni. Az ezután következő kriminalizáló tényezők a család, mint társadalmi rendszer működésével kapcsolatosak, egyrészt az inadekvát nevelés ami még a felnőtt korú elkövetők esetében is 66

67 magas -, illetve a családi kapcsolatok sérülése, a család diszfunkcionális működése. Elmondható, hogy a pártfogoltak jelentős részének családi élete dezorganizált, nem teljes családban nevelkednek az elkövetők. Ha mégis teljes a családmodell, akkor jellemzően nem megfelelő nevelési módszereket alkalmaznak a szülők, sokszor nincsenek is megfelelő eszközeik a gyerekek neveléshez, nem állítanak megfelelő modellt, sok esetben sérült, torz normarendszert adnak át gyermekeiknek (ahogy annak idején nekik is a szüleik), ezzel újratermelve a problémát. 67

68 I.9. ÖSSZEGZETT SWOT ELEMZÉS 28 ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK - Kidolgozott és legitim stratégiai (koncepcionális) dokumentumok megléte - Sokféle, a felzárkóztatást, illetve a hátránykompenzációt támogató jelenleg is működő program - Kiemelkedő uniós és magyar pályázati forráslehetőségek - Az egyes intézmények aktivitási/innovációs hajlandósága - A centralizáció által kínált új lehetőségek szervezettséget és gyors reagáló képességet indukálnak - Szakmailag felkészült szakember-gárda - Elemzések, háttértanulmányok és hatástanulmányok készítésére alkalmas kutatói szaktudás. - Meglévő differenciált intézményrendszer és megyei lefedettség az egyes ágazatokban - Széleskörű együttműködés az önkormányzatok, az állami, egyházi és civil szervezetek között - A megye főbb ipari centrumai (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd) jelentős gazdasági és gazdaságszervezési potenciállal rendelkeznek - Korszerű vonalas infrastruktúra a fő- és középszintű közlekedési útvonalakon - A megye vezető ipari ágazatainak (gépipar, vegyipar, elektronikai ipar) termelése, foglalkoztatottaik létszáma folyamatosan bővül - Kiemelkedő természeti, kulturális adottságok (Tokaj-Hegyalja, Aggteleki karszt, gyógyvizek, végvárak, Bükki Nemzeti Park) - Jelentős eredmények a szakképzés és a termelő szervezetek együttműködésében - A megye gazdasági elmaradottsága, halmozottan hátrányos helyzete - A lakosság egészségi állapotát alapvetően meghatározza és befolyásolja a munkanélküliek magas száma, a szegények nagy száma és a cigány lakosság hátrányos helyzetű csoportjainak nagy arányú jelenléte - Negatív demográfiai trendek - Szétaprózódott település-szerkezet - Átfogó és legitimált ágazati stratégiák közötti kapcsolódási pontok hiánya - Az egyes programok hatékonyságának, eredményességének mérése nem megoldott - Ágazatok közötti együttműködés hiánya - Koordinálatlan fejlesztések - Önkormányzati forráshiány - A megye kistérségeinek egy része periférikus helyzetű, a kistérségi szintű közlekedési kapcsolataik elégtelenek, nincs közvetlen autópálya kapcsolatuk - A hátrányos helyzetű területeken a foglalkoztatást csak a másodlagos munkaerőpiac (közfoglalkoztatás) biztosítja, számos településen egyedüli foglalkoztató az önkormányzat - A tartós munkanélküliség segélyezésre berendezkedett életvitel, többgenerációs munkanélküliség kialakulásához vezetett a hátrányos helyzetű réteghez tartozók, különösen a romák, és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők körében - Növekvő az illegális (fekete) munkavégzés a felgyülemlett tartozásaik miatt egyre többen nem akarnak legálisan munkát vállalni - Hiányos pedagógiai-módszertani kultúra az oktatás területén 28 Megjegyzés: Az egyes szakterületek által összeállított analízisek rendszerezett, összehangolt és szerkesztett anyaga 68

69 - Nagy létszámú közép- és felsőfokú szakképesítéssel, korszerű szakmai kompetenciákkal rendelkező munkavállaló - Kontroll funkció megléte bizonyos területeken, melyek a hatékony munkát segítik (pl. párfogói felügyelet) LEHETŐSÉGEK - Alulszocializáltság a lakosság körében - A szociális és gyermekvédelem területén nagy férőhelyszámú intézmények túlsúlya, kevés rehabilitációs intézmény, a prevenciós tevékenység hiánya - Növekvő létszámú szakképzetlen és/vagy elavult szakképesítéssel rendelkező munkanélküli - Növekvő azoknak a szakterületeknek a száma, ahol nincs helyben/a megyében kellő számú, megfelelő végzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállaló - A mindenáron integráció - elvének érvényesülése - A közoktatásban tanulók országos átlag alatti tanulmányi teljesítménye - Előítéletes viselkedés a szakemberek körében a hátrányos helyzetű rétegek irányában - Közigazgatási szintek közötti szerepzavar és formális kötelezettségek - Túlszabályozottság, bürokratikusság - A támogató funkció háttérbe szorulása, az ellenőrző előtérbe kerülése - Túlterhelt szakembergárda - Fejlesztési jellegű pályázatok viszonylag alacsony támogatási intenzitása. - alacsony színvonalú lakás körülmények VESZÉLYEK (KOCKÁZATOK) - Uniós és nemzeti elvárás a probléma tompítására/megoldására - Egységes szemlélet egységes cselekvés - Megalapozott fejlesztési stratégiák megléte - Célzott forrásbevonás, a támogatási rendszer átalakítása - Az egyes területek tartalmi megújítása - Új rendszer-specifikus szinergiák beépítése - Új formák és keretek létrehozása, modellkísérletek bevezetése - Civil szféra bevonása és egyházi szervezetek bevonása, közös fellépés, együttműködés növelése - A helyi szükségletekhez igazodó, a helyi társadalmat bevonó programok - Legjobb gyakorlatok (best pracitce), - Előítéletek - Negatív társadalmi reakciók - Forráshiány - Növekszik a megye gazdaságának jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességében mutatkozó elmaradás - A megyén belüli fejlettségi különbségeket nem sikerül mérsékelni - Átmeneti sikerek - Érdekellentétek - Inkoherens szakpolitikák, következetlen végrehajtás - A jelenlegi jogi szabályozás, mint korlát/mint ellentmondás - Nem fenntartható programok a pályázati finanszírozás után 69

70 megosztása az érintett területeken a média bevonásával is - Folyamatos visszacsatolás a stratégia sikeres végrehajtása érdekében - A szakembergárda konfliktus-kezelő és olyan szakmai képességének növelése, amely segíti a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal való hatékonyabb munkát - A stratégia megvalósításában résztvevő szakmai ágazatok módszertani felkészültségének javítása - Egységes nyilvántartó rendszer kialakítása és elérhetősége - Minőségbiztosítási rendszerek kidolgozása az egyes ágazatoknál - Határmenti együttműködések számának növekedése, mely a térség gazdasági fejlesztésének egyik eszköze lehet - A szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködési lehetőségeinek növelésével javítható a helyi munkaerő foglalkoztathatósága, a szakképzés és a munkaerőpiac összhangja - A helyi természeti és kulturális adottságok, hagyományok turisztikai vonzerejének növelése hozzájárulhat a leghátrányosabb helyzetű térségekben lévő munkahelyeik számának, a térségek népességmegtartó erejének növekedéséhez - A munkaerő-piaci szabályozók alkalmazhatnak preferenciákat a foglalkoztatás növelésére, kiemelten a leghátrányosabb helyzetű térségekben és a kkv szektor fejlesztésére - célzott és jelentős számú munkahely-teremtésre - A még oktatási szakaszban lévő nemzedék képzésben tartása, a lemorzsolódás megakadályozása - A pályaválasztás, pályaorientáció szerepének növelése, erősítése az ebben érintett szervezetek hatékonyabb együttműködése - Barna mezős, rozsda területek, ipari tájsebek rehabilitációja révén a foglalkoztatás bővítése koordinált térségi települési rehabilitációs programok indítása - A közlekedési és közmű infrastruktúrafejlesztések erőteljes, koordinált indítása a - A recesszió elhúzódása tovább csökkenti a befektetési hajlandóságot, ami fékezi a munkahelyteremtést a megyében is - Nem lesz elegendő és megfelelő hazai és uniós forrás, ösztönzők az aktív munkaerőpiaci eszközök igény szerinti működtetésére, a másodlagos munkaerőpiac fenntartására - Nem sikerül fékezni a képzett, mobil, fiatal munkavállalói rétegek megyéből történő elvándorlását - A közszféra foglalkoztatási szerepvállalása a jövőben jelentősen csökken, ami elsősorban a nők és az idősebb korosztályokban növelheti a munkanélküliséget - A növekvő és tartós munkanélküliség szociális következményeinek hatékony kezelése nélkül tovább romlanak a lakosság életkörülményei, növekednek az ebből származó feszültségek, gyengül a térség tőkevonzó képessége, növekszik a kriminalizálódás veszélye, mindez tovább erodálja az aktív népesség munkamotivációját - Az egészségi állapotban fennálló egyenlőtlenségek növekedése - Olyan intézkedések (pld. bűnözés megelőzése terén), amelyek népszerűtlenségük miatt megnehezítik a társadalmi elfogadottságot - Kiégés és elszigetelődés veszélye a munkatársak körében (növekvő munkaterhek, a problémák eszkalálódása, eszköztelenség miatt, stb.) - Az egyes ágazatok, rendszerek átalakításának elhúzódása, ennek nehézségei - A szociális és gyermekvédelmi intézményekbe (szakellátás) bekerült gyerekek hazagondozásának hiánya 70

71 hátrányos helyzetű térségekben - A társadalmilag leszakadt/leszakadó rétegek számára komplex, a lakás-, foglalkoztatási-, egészségügyi és képzési helyzetüket javító programok indítása - A lakhatási feltételek minőségi javítása 71

72 I.10. A STRATÉGIA ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ, ELSŐDLEGES MEGÁLLAPÍTÁSOK I.10.1 DEMOGRÁFIA, A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET I Demográfia Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége január 1-jén fő volt, 10%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón. A népességcsökkenés oka a természetes fogyás és az elvándorlás. Az elvándorlás már nemcsak a magasan kvalifikált réteget jelenti; A megye korfája a csökkenő népességet tükrözi és a lakosság elöregedését jelzi. A férfiak lélekszáma magasabb korai halandóságuk következtében nagyobb arányban csökkent, mint a nőké. A megyében az élveszületések aránya a hazai átlagot minden évben meghaladta. A halálozási arány értékei, az országos átlagtól jóval kedvezőtlenebbül alakulnak. A csecsemőhalandóság aránya megyénkben meghaladja a hazai átlagot. A megye északi területein született gyermekek körében az alacsony súllyal születés kockázata közel másfélszerese az országos átlagnak, a csecsemőhalandóság kockázata több mint 1,4-szerese a hazai átlagnak. A megyében egyszerre kell az országos átlagnál magasabb születésszámmal és a lakosság elöregedésével járó problémákat kezelni. A korosztályok létszámának és etnikai megoszlásának ismeretében a 0-14 éves népességre kiemelt figyelmet indokolt fordítani (célzott aktivitások). I A lakosság egészségi állapota A halálozások közel felét a keringési rendszer, egynegyedét a daganatos, 5-10% közötti részét az emésztőrendszer, illetve a légzőrendszer betegségei okozta halálozások teszik ki. Az összes halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemelnek a korai, más néven idő előtt bekövetkezett (65 év alatt) halálesetek. A korai halálozás haláloki struktúrája alapján a keringési rendszer és a daganatos betegségek közel azonos súllyal járulnak hozzá az összhalálozáshoz. A korai halálozási mutatók alapján két terület kivételével (Encsi, Tiszaújvárosi) valamennyi kistérségben az országos átlaghoz mérten kedvezőtlenebb az arány. A daganatos megbetegedési arányokat tekintve a férfiak körében jellemzően a hazai átlagot meghaladó eredményeket láthatunk, kivételt képeznek ez alól az Abaújhegyközi, Mezőcsáti, Mezőkövesdi és a Sárospataki kistérségek. A nők körében viszont többnyire, hazai átlagot közelítő eredményeket kaptunk. A magasvérnyomás betegség gyakorisága az országos átlaghoz hasonlóan, a szélütés hazai átlagot meghaladó gyakoriságú. 72

73 A keringési és daganatos halálozás csökkentése jelentős mértékben nem az egészségügyi ellátó rendszer feladata (az életmód-szocio-ökonómiai státusz, a fő befolyásoló tényező); Indokolt az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés és igénybevétel javítása, ezen belül az előítéletesség csökkentése, a compliance elősegítése, a célzott szűrési - gondozási tevékenység kialakítása, valamint a folyamatosságának fenntartása. Jelentős különbségek tapasztalhatóak a halálozási és megbetegedési mutatókban, a kistérségek szociális-gazdasági fejlettsége függvényében. A statisztikai mutatókban való szignifikáns javulás elérése, a 0-14 éves korosztály szociális-társadalmi felemelése révén érhető el, amely hosszú távú folyamat. Magas kockázatú egyénekre irányuló preventív stratégia alkalmazása az alapellátásban. Érdekeltség, motiváció kialakítása és anyagi támogatás Fontos helyi szintű közösségi programok szervezése, melyek elősegítik a romák körében az egészségi önismeret fejlesztését, az egyes betegségek megelőzhetőségét, és hozzájárulnak az egészségügyi beavatkozások, a szűrések és az együttműködés iránti bizalom erősítéséhez. Az egészségtelen táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, továbbá a daganatos betegségek kialakulásában. A közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET I Környezet-egészségügy A vezetékes ivóvizek minősége számos településen, nem felel meg az európai előírásoknak. A legveszélyeztetettebbek azon lakosok, akik alacsony higiénés kultúrával rendelkeznek, és a közkifolyók lehetőségét is alig veszik igénybe. Az országos átlaghoz viszonyítva alacsony volt a csatornázottság (kistelepüléseken jellemzően 0-30% közötti, a nagyobb városokban 80-90%-os a csatornával való ellátottság). Visszatérő probléma az illegális hulladéklerakók elterjedése, melyet a szemétszállítási díjak emelkedése generált elsősorban. A lakó- és lakáskörülmények tekintetében a megye helyzete, az országos átlag alatt van. 73

74 I Járványügy A megye járványügyi helyzete az ország járványügyi helyzetéhez hasonlóan jónak mondható. Igen kedvezőtlen jelenség a TBC-s megbetegedések előfordulásának emelkedése, több kistérségben. A nem megfelelő higiénés, közegészségügyi körülmények növelik a fertőző megbetegedések, továbbá a tetvesség terjedésének kockázatát is. I.10.2 GAZDASÁG, MUNKAERŐPIAC A megye munkaerőpiacán együttesen időben van jelen a globális, és a strukturális munkanélküliség; alacsony a foglalkoztatási szint (2010-ben: 42% - ország: 49,2%) és a gazdasági aktivitás (2010-ben: 50,8% - ország: 55,4%); magas a munkanélküliségi ráta (2010- ben 17,3% - ország: 11,2%); magas az álláskeresők száma, az ország nagyjából minden ötödik-hatodik álláskeresője Észak-Magyarországon, minden nyolcadik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él; a kistérségek gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci jellemzői, jelentős eltéréseket mutatnak; alacsony a munkaerő-kereslet, kevés a munkahely, ezek száma nagymértékben elmarad a munkaerő-kínálattól, a bejelentett álláshelyek növekvő részaránya (2010-ben: 80%) támogatással társuló állásbejelenés (döntően közfoglalkoztatás); az álláskeresők szakképzettség szerinti összetétele kedvezőtlen, kiemelkedően nagy a szakképzetlenek és az alacsony iskolai végzettségűek száma és aránya (2010. végén: 46%, ill. 48%) jelentős az egy éven túl, folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (2010. végén: 25 ezer fő, 36%) nagy a munkanélküliség a fiatalok körében is, az országban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők közül minden hetedik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keresett állást (2010. végén: 7,3 ezer fő). a tartós munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, vagy szakmai ismeretek elértéktelenedése gyakran párosul alacsony szintű munkavállalási motivációval. Ezeket az álláskeresőket nehezen, vagy egyáltalán nem fogadja be a munkaerőpiac; az álláskeresők közül egyre többen szorulnak ki az álláskeresési ellátásból, s kerülnek be a szociális segélyezettek közé; növekvő a pénzbeli ellátásra nem jogosultak hányada is (2010. végén 33%). 74

75 I.10.3 OKTATÁS (KÖZNEVELÉS, SZAKKÉPZÉS) Tévhit, hogy a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzet csak a cigány (roma) kisebbséggel hozható összefüggésbe. Az összlétszám folyamatos csökkenése mellett nőtt a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek száma, az oktatásügy teljes vertikumában. Az oktatás, mint közszolgálat forráshiányos (működési). Az oktatásügy jelentős feltételrendszeri különbségek mellett működik. A tanulmányi teljesítmények az országos átlag alatt vannak. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók között, magas az évfolyamismétlők száma. A magántanulói státusz aránya emelkedett. Súlyos különbségek mutatkoznak a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű családból származó gyermekek iskolai eredményei között (Országos kompetenciamérés). A települések méretének csökkenésével párhuzamosan nő a veszélyeztetettség (a 3000 fő alatti községekben a legmagasabb, míg az 50 ezres lélekszámot meghaladó városokban a legalacsonyabb a mutató értéke). Az általános iskolából kikerülő 15 éves korosztály tekintetében kiugróan magas a gyakorlatilag funkcionális analfabéták száma (PISA %). A középfokú nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában észlelhető egyfajta szegregációs jelenség, ami az egyes intézmények tanulóinál teljesítményben is megmutatkozhat. Szakadék regisztrált a nevelési-oktatási intézmények ezen belül hangsúlyosan a középfokon releváns mutatóiban. A középfokú oktatásban ezen belül a szakiskolában - nő a lemorzsolódás. A megye nevelési-oktatási intézményei ugyan sokféle, az esélyegyenlőtlenségeket csökkentő programokkal dolgoznak, azonban nincs jelen az elvárható koordináció. Az egyes nevelési-oktatási intézmények ezen belül az intézménytípusok beiskolázásában jelentős arányeltolódás rögzíthető. A pályaorientációs és pályaválasztási tevékenység kevéssé szolgálja az átfogó célokat. I.10.4 SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELEM A gyermekvédelmi alapellátás, és a szociális alapszolgáltatás a megyében lefedettséget biztosít. A jogszabályoknak megfelelő működés jellemzi a megye szociális- és gyermekvédelmi intézményeit valamint szolgáltatóit. A gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek/hálózatainak száma elégséges a gyermekek teljes körű ellátásának biztosítására. Forráshiány és alulfinanszírozottság a jellemző az intézményeknél és szolgáltatóknál. 75

76 A szakellátás rendszerébe bekerült gyermekek kevesebb, mint 10 %-a kerül vissza családja nevelésébe, gondozásába. A szociális- és gyermekvédelmi intézmények állagromlása, illetve a tárgyi eszközök hiánya jelentős. A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós tevékenységét erősíteni kell. A gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb együttműködése elengedhetetlen. A települési önkormányzatoknak a hatósági ügyintézés során az arra rászorulók esetében nagyobb segítséget kell nyújtaniuk. A rehabilitációs intézmények száma nem elégséges. Szociális területen szükséges az ellátási szerződések megkötése. A települések méretének csökkenésével párhuzamosan, nő a veszélyeztetettség. I.10.5 BŰNÖZÉS Az ismertté vált bűncselekmények alakulásának alaptendenciáját 2009-ig egy erőteljes csökkenés jellemezte, majd évben 9,6%-os növekedést regisztráltunk. A bűnözés szerkezetét a vagyon elleni bűncselekmények kimagasló, 50 százalékos nagyságrendje jellemzi. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények arányának folyamatos emelkedése jelzi, hogy jelentős feszültségek tapasztalhatók a társadalomban. A visszaélés kábítószerrel bűncselekmények aránya az összes ismertté vált bűncselekményhez képest csupán 1 % körüli, ezzel együtt számuk 2010-ben közel a duplájára emelkedett. A bűnözés szerkezetében évek óta nem történik jelentős változás, továbbra is a kisebb súlyú jogsértések a jellemzők. A jobb szociális adottságú területek a bűncselekmények elkövetésének kedveznek, a legrosszabbak pedig bűnkibocsátókká válnak. A bűnözés terheinek nagy részét a városok viselik. Az áldozattá válás szempontjából kiemelt kockázati csoportba tartoznak az időskorúak, valamint a gyermek- és fiatalkorúak. A lakosság negatív biztonságérzetét nem csupán a bűnözés alakulása, hanem emellett a köznyugalmat sértő szabálysértések, a közlekedés viszonyainak rendezetlensége, a közmorál állapota, a kábítószer-fogyasztás, az alkoholizmus, a nyílt utcai prostitúció elterjedtsége, de még a köztisztaság hiányosságai is befolyásolják. Megyénk a térséget kiemelten sújtó gazdasági nehézségek, a munkanélküliek magas aránya, a lakosság összetétele ellenére a biztonságosabb, bűnözés szempontjából a közepesen fertőzött megyék közé tartozik. 76

77 I.10.6 PÁRTFOGÓI FELÜGYELET Az ügyfelek több mint 50 %-a csak általános, vagy ennél is alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Az ügyfelek érdekérvényesítő képessége gyenge, folyamatosan szükségük van a tanácsadásra, külső motivációra. Az ügyfelek alapvető szociális készségei fejlesztésre szorulnak. Az ügyfelek nagy része más szociális intézménnyel (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, munkaügyi központ) is kapcsolatban áll. Az ügyfelek kb. 75 % fiatalkorú vagy fiatal felnőtt, vagyis fogékonyabbak a változásra, motiváltabbak a fejlődésre, személyiségük pozitív irányú fejlődésére könnyebb hatást gyakorolni. Megfigyelhető (különösen fiatalkorú elkövetőknél), hogy nő az erőszakos bűncselekmények aránya, az elkövetők agressziószintje egyre magasabb, szükséges olyan programok szervezése, ami elősegíti a helyes indulatkontroll és konfliktuskezelés kialakulását. Az elkövetéshez vezető okok között markánsan jelenik meg a kortárs csoport, mint befolyásoló tényező. Az ügyfelek jelentős része, nem rendelkezik rendszeres napi elfoglaltsággal, magántanulók, vagy munkanélküliek. (A szabadidő eltöltésének strukturálódása hozzájárul a bűnismétlési kockázat csökkentéséhez.) A hátrányos helyzetben élők körében felülreprezentált a társadalmi normák be nem tartása, ez a terület mindenképpen fokozott figyelmet érdemel. A pártfogó felügyelők leterheltsége miatt az egyéni esetkezelés háttérbe szorul, kevesebb lehetőség van rá, nő az igény a csoportos esetkezelésekre. 77

78 II. STRATÉGIA II.1. A STRATÉGIA FOGALMI MEGKÖZELÍTÉSEI, INDOKOLTSÁGA, CÉLKITŰZÉSEI A stratégia alapját egyrészt a helyzetelemzés konkrétumai, másrészt az elkészített SWOT analízis megállapításai jelentik. Hátrányos helyzetűnek tekintjük alapvetően, az alábbi társadalmi csoportokat: alacsony iskolázottságúak, munkanélküliek (álláskeresők), időskorú (50 év felett) munkanélküliek, női munkanélküliek, szociális konfliktusokkal terhelt családok, leépített ipari övezetben élők, megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, fogyatékkal élők, tartós vagy átmeneti nevelésbe vett gyermekek, volt elítéltek, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők, nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelők. A felzárkózás, mint fogalom alatt, az érintett személyek és csoportok iskolázottsági szintjének, mentális képességeinek, munkakultúrájának megerősítését, az önellátásra, öngondoskodásra, és önálló képviseletre való képesség kialakítása érdekében nyújtott támogatást, a szocializációs deficitek leküzdését, az erre irányuló fejlesztési - és támogatási politikát, illetve annak eszközrendszerét értjük. A mobilitást, az egyén vagy a család társadalmi helyzetének pozitív irányú megváltozása jelentéssel használjuk. A stratégia elsősorban az erősségekre épít melyek a megye sajátos helyzete kapcsán jól artikuláltak de reálisan számol a nehézségekkel. A kidolgozás során, kormányhivatali szinten releváns ágazatok munkaanyagai kerültek beépítésre oly módon, hogy teljesíteni lehessen a koherenciára, valamint a szinergiákra vonatkozó követelményeket. 78

79 II.1.1. A STRATÉGIA INDOKOLTSÁGA A megyében kialakult helyzet súlyossága, valamint a negatív folyamatok megállításának szándéka szükségessé teszi a kérdés elemzésére és megoldására hivatott átfogó stratégiai dokumentum (a továbbiakban: megyei stratégia) kidolgozását, valamint az abban foglaltak megvalósítását. A Borsod Abaúj Zemplén megyében élő lakosság egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők - közöttük a roma népesség -, helyzetének fokozatos romlása. Ez azt jelenti, hogy jelentős létszámú társadalmi csoportok (hangsúlyosan a roma népesség) peremhelyzetben, a többséghez képest halmozottan hátrányos körülmények között él. Alapvető érdek annak elkerülése, hogy egy társadalmi csoport tartósan leszakadjon a többségtől. A leszakadás különösen veszélyessé válik akkor, ha a leszakadók halmozottan hátrányos helyzete, összekapcsolódik az etnikai különbözőséggel. Bár az elmúlt években valamennyi megyei kistérség elkészítette saját fejlesztési koncepcióját, továbbá megyei és regionális szinten is különböző tervdokumentumok születtek, jelen munka szükségességét az alábbiak támasztják alá: A különböző anyagokban megfogalmazott célrendszer nem egyenlő mélységben és struktúrában jeleníti meg a feladatokat. Esetenként tapasztalhatóak a területi, illetve az ágazati szemléletből adódó eltérések is. Az eddig elkészült dokumentumok keletkezési ideje széles időskálát ölel át, ennek következtében összehangolásuk nehezen realizálható. Megjelent a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 29 (a továbbiakban: Felzárkózási stratégia) amelynek megvalósításához véleményünk szerint elengedhetetlen a megyei szintű tervezés és kivitelezés aláépítése. Elfogadásra került az Összeurópai Roma Stratégia, amely lényeges támpontokat ad a megyei feladatok megfogalmazásához. 30 Fentiek tehát egyértelműen indokolják, a társadalmi felzárkóztatás és mobilitás megyei stratégiai programjának elkészítését úgy, hogy az egyrészt megfeleljen az Európai Unió programozási gyakorlatának, másrészt legyen egységes szerkezetű, amelyben azonos 29 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ), KIM Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság, november 30 Összeurópai Roma Stratégia. Készítette: Furmanné Pankucsi Márta, Szabó-Tóth Kinga. Miskolci Egyetem BTK május 79

80 részletességű elemek kerüljenek beemelésre. Fontos továbbá, hogy a megyei stratégia vegye figyelembe a különböző szakterületek fejlesztési koncepcióit, teremtse meg azok összhangját és egymásra épülését, mindemellett pedig biztosítsa, hogy az elkészült dokumentum ne kistérségi szinten jelenítse meg a fejlesztési elképzeléseket, hanem erősen kötődjön az országos és európai beavatkozási trendekhez. A megyei stratégia elkészítésének alapelve volt, hogy csak a több problématerületre (oktatási, foglalkoztatási, szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, bűnüldözési és igazságügyi terület) egyszerre koncentráló, lehetőleg átfogó problémakezelési megoldások, illetve komplex programok vezethetnek eredményre. A megyei stratégia kapcsolódása, a Felzárkózási stratégiához A megyei stratégia illeszkedik, a feladatotokat országosan kijelölő, kormányzati szintű programokhoz. A tíz évre előretekintő, célkitűzéseinek megvalósítását erre az időhorizontra tervező Felzárkózási stratégia - az alapos helyzetértékelést követően- 5 beavatkozási területen fogalmazza meg cselekvési tervét. Ez az elképzelés egyszerre céloz meg minden szegénységben élőt, de külön nevesíti azokat a módszereket és intézkedéseket, melyek biztosítják a romák valóságos bevonását is. A Felzárkózási stratégiához kapcsolódik a évekre vonatkozó kormányzati intézkedési terv, amely a gyermekek jól-léte, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás, valamint az érintettek bevonása, szemléletformálás és diszkrimináció elleni küzdelem területein határozza meg a konkrét feladatokat, a felelősöket és a határidőket. Abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy csak a tartalmilag, időben, eszközrendszerben és erőforrásokban összehangolt, egymást kiegészítő fejlesztési programok együttesétől várható a hátrányos helyzetű csoportok, települések és térségek felzárkózása, a megyei stratégiában célszerűnek tűnik, az országos stratégiai célkitűzések, beavatkozási területek, eszközök és prioritások, kiinduló pontként kezelése. Ugyanakkor a feladatok megyei szintű megfogalmazásánál figyelembe kell venni, a térség speciális helyzetéből eredő összetevőket is. II.1.2. A STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI A megyei stratégia átfogó céljai a Felzárkózási stratégia szegénység csökkentési céljaival szinkronban a következők: 1. A szegénységben és társadalmi kizáródásban élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre. 80

81 2. A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása. 3. A társadalmi-gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése. 4. A hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradásának csökkentése, a szegénység átörökítési tendenciáinak gyengítése. 5. A roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek csökkentése. 6. A területi hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. II.2. A STRATÉGIA ÖSSZETEVŐI II A PRIORITÁSOK SZERINTI BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK II Foglalkoztatás Általános célok: A Felzárkózási stratégia a foglalkoztatás területén a roma és a munkaerő-piaci szempontból halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási rátájának növelését, és munkaerő-piaci integrációjuk elősegítését tűzi ki célul. Az ezt szolgáló feladatok között prioritásokat állít fel, miszerint a tevékenységek fókuszát a tartósan munkanélküliekre, a több munkanélküliből álló családokra, a romákra, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élőkre, illetve az alacsony iskolai végzettségűekre kell helyezni. A romák társadalmi felzárkózásának segítését - horizontális célként valamennyi támogatási programban kiemelt szempontként kezeli, s erre alapozva a foglalkoztatásba és képzésbe bevont romák számával kapcsolatban, célszámokat is meghatároz. Kijelöli továbbá azokat a tevékenységi területeket (a magas élőmunka igényű ágazatok, a szociális gazdaság, társítva az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásával), ahol prioritást kell biztosítani a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatásának. A megyei stratégia tartalmazza a Felzárkózási stratégiában előírt, a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának növelését célzó szakpolitikai célokat és feladatokat, melyek a teljesítményelvhez is kapcsolódnak. A megyében élők helyzetének sokoldalú vizsgálata rámutatott arra, hogy a hátrányos helyzet kialakulása és annak fennmaradása döntően a foglalkoztatási lehetőségekben mutatkozó elégtelenségekre vezethetők vissza. Ez jelenti egyrészt a megfelelő számú és összetételű munkahelyek hiányát, másrészt azoknak a feltételeknek a korlátozottságát, amelyek a munkavállalási képességekkel hozhatók összefüggésbe. A hátrányos helyzetben élők 81

82 számának csökkentését célul kitűző cselekvési program, a jelölt feltételek javítását kiemelten kezeli. A munkalehetőségek számának növekedése a gazdasági tevékenység bővülésétől függ, amely kiegészülhet olyan munkahelyek létesítésével és fenntartásával, melyek az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók átmeneti, időleges foglalkoztatását teszi lehetővé. Az államilag támogatott foglalkoztatás amellett, hogy társadalmilag elismert, értékteremtő tevékenységet kínál - csak abban az esetben lehet hatékony, ha kiegészül a későbbi támogatás nélküli foglalkoztatást lehetővé tevő, egyéni képességek és ismeretek fejlesztésével is. Az állástalanság a szociális helyzet általános romlása mellett számos egyéb, generációkra kivetülő hátrány okozója, melyet az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvése enyhíthet. Ezért minden település szintjén létre kell hozni, majd erősíteni azokat a feltételeket, melyek támogatják ezen szervezetek közös munkáját. A települések foglalkoztatás-szervező munkájának elsődleges partnere a megyei munkaügyi szervezet és kirendeltségi hálózata, mely a kormány foglalkoztatáspolitikai irányelvei alapján végzi tevékenységét. Szakmai feladatai között az elmúlt évben is prioritása volt a hátrányos helyzetből fakadó munkaerő-piaci egyenlőtlenségek mérséklését célzó tevékenységeknek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye hátrányos munkaerő-piaci helyzetére tekintettel hosszú távon számolni kell ennek a foglalkoztatáspolitikai célnak a középpontba állításával, melyet az alábbi területeken kell első sorban realizálni: A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők számára indított közfoglalkoztatási programok hatékony megvalósítása, társadalmi elismertetése; Az uniós források hatékony felhasználásával a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedésének, társadalmi beilleszkedésének elősegítése. A foglalkoztatás növelésével kapcsolatos stratégiai célkitűzések teljesítése részint a jogi szabályozástól, részint a gazdasági feltételek alakulásától függ. További fontos feltétel, hogy a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását célzó intézkedések, eszközök, források a társadalmi partnerek által ismertek, elfogadottak legyenek, ösztönözzék megvalósításukban való széleskörű együttműködést, az egymást segítő, kiegészítő, összehangolt tevékenységét. Ezért a foglalkoztatás növelését szolgáló feladatok teljesítése terén szoros együttműködésre van 82

83 szükség mindazon megyei és helyi szervezetek, továbbá civil szerveződések között, melyek hatással vannak/lehetnek a munkahelyek számának alakulására, az alap- és szakképzés alakítására, az oktatási, a szociális és az egészségügyi ellátó rendszerek működtetésére, valamint a közbiztonságot érintő tevékenységek ellátására. A foglalkoztatási helyzet javítása terén a megyei munkaügyi szervezet, mint elsődleges partnerekkel együttműködik a nyílt munkaerő-piaci elhelyezések számának növelése érdekében a megye területén tevékenykedő munkaadókkal, ezek érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel, a másodlagos, vagyis a közfoglalkoztatás területén a települési és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek társulásaival, civil szervezetekkel, egyházakkal, a felnőttképzés támogatása területén az előbbieken túl a felnőttképzési feladatok meghatározásában és ellátásában közreműködő megyei és helyi társszervekkel. II Oktatás (köznevelés, szakképzés ) A Felzárkózási stratégia az oktatás-képzés területén a befogadó iskolai környezet biztosítását, az oktatás hátránykompenzációs képességének erősítését, valamint a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítését tűzi ki elsődleges célul. A dokumentum emellett kiemelt célként kezeli a közművelődési, kulturális és sport szolgáltatások fejlesztését. A feladatok megvalósítása során prioritásokat fogalmaz meg, melyek közül kiemelendő a lemorzsolódás megakadályozása és a lemorzsolódott tanulók oktatási rendszerbe való visszavezetése. Ennek érdekében az iskolai és iskolán kívüli támogató szolgáltatások megerősítését szorgalmazza, azok hatékony területi koordinációja mellett. További prioritásként kezeli a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok iskolai sikerességét előmozdító ösztöndíj-programok működtetését, a felzárkóztatást segítő pedagógiai programok támogatását, az egész napos iskolát, az általános iskolai kollégiumok fejlesztését illetve működtetését, valamint a segítő szakemberek alkalmazását. 83

84 A megyei stratégia az egységes cselekvés szükségességét hangsúlyozza, a köznevelés valamennyi területén. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében olyan az egyenlő bánásmód elvén alapuló, az esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai, és támogató programok működése kívánatos az oktatás minden szintjén, amelyek segítik a diákok tanórai felkészülését, csökkentik a szegénységből vagy egyéb okokból eredő szociokulturális hátrányaikat, és elősegítik tehetségük kibontakozását. Mindezen programok együttes hatása támogatja a tanulók előmenetelét az óvodától egészen az érettségi, a szakma vagy a felsőfokú diploma megszerzéséig. A folyamat állomásai: Az esélyegyenlőség biztosítása: passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára. Az esélyegyenlőség előmozdítása: aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Az esélyegyenlőség érvényesülése: erről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztésben: a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermekek esélyegyenlőségének biztosítására, a minőségi neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés javítására, a nevelési-oktatási eredményesség előmozdítására, a diszkrimináció és szegregációmentesség érvényesítésére, hátránycsökkentő és esélyteremtő tevékenységek tervszerű megvalósítására. Általános célok: Az oktatás teljes vertikumában az esélyegyenlőség biztosítása. A tanulmányi teljesítmények javítása az országos átlagnak megfelelően. Az évismétlők számának csökkentése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók között. A hátrányos és a nem hátrányos helyzetű családból származó gyermekek iskolai eredményei közötti különbségek csökkentése. 84

85 A nem SNI miatti magántanulói státusz arányának csökkentése. Az általános iskolából kikerülő, gyakorlatilag funkcionális analfabéták számának csökkentése. A tanulói teljesítményben is megmutatkozó szegregáció felszámolása. Az iskolai lemorzsolódás csökkentése. A megye nevelési-oktatási intézményeiben működő esélyegyenlőtlenségeket csökkentő programok koordinációja. Az egyes köznevelési intézmények ezen belül az intézménytípusok beiskolázásában megfigyelhető arányeltolódás visszaszorítása. A munkaerő-piaci igényekre épülő, hatékony felnőttképzési és átképzési rendszer kialakítása. Az erkölcsi fejlődést elősegítő programok, metodikák és a jó gyakorlatok segítése, elterjesztésének koordinálása. II Egészségügy, életkörülmények A Felzárkózási stratégia az egészségügy területén az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentését, az egészségfejlesztés, egészségvédelem céljainak a megvalósítását, valamint a csecsemő-, gyermek- és ifjúság egészségügyi fejlesztését tűzi ki célul. A célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok közül prioritást élvez az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, melynek eléréséhez ösztönző, támogató programokkal csökkenteni kívánják a tartósan betöltetlen háziorvosi, házi gyermekorvosi és védőnői körzetek számát, különösen a hátrányos helyzetű térségekben és településeken. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségvédelme érdekében a dokumentum célzott megelőzési, és szűrőprogramokat, tájékoztató kampányok biztosítását szorgalmazza. Prioritásként kezeli továbbá a romák szervezett lakossági szűrővizsgálatokon való részvételét, valamint az egészséges életvitelhez szükséges folyamatos tanácsadásban részesítését, a roma fiatalok számára sportprogramok indítását, ezen túlmenően szorgalmazza a hátrányos helyzetű gyerekek köztük romák egészséges életmódra, rendszeres testmozgásra, egészséges táplálkozásra való nevelésének feltételeinek javítását, ideértve a dohányzással, a túlzott mértékű alkoholfogyasztással kapcsolatos megelőzést és drogprevenciót, kiemelt figyelemmel a legnehezebb helyzetű térségekre és településekre. 85

86 A megyei stratégia, illetve a népegészségügyi feladatok, célok megvalósuláshoz vezető gyakorlati (statisztikai, matematikai mutatókkal is mérhető) eredménnyel kecsegtető út a helyzetelemzés ténymegállapításaira támaszkodva a köznevelés (nevelési- oktatási intézményeken belül és kívül), a foglalkoztatás-politika, valamint a bűnmegelőzés területéhez kapcsolódó programokban, projektekben való részvétel. Mindezek alapján, a főbb cselekvési mezők meghatározása során a csecsemő- és gyermekkorúak, valamint a fiatal felnőttek csoportját kell kiemelten kezelni. Általános célok: Az elvándorlás - ezen belül a magasan kvalifikált réteg elvándorlásának - megállítása. Az országos átlagnál magasabb születésszámmal és a lakosság elöregedésével járó problémák együttes kezelése. Az egészségügyi alap- és szakellátáshoz való hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Az egészségügyi ellátórendszer szereplői között a kooperáció javítása. Az egészség, mint érték szemlélet megjelenítése mind egyéni, mind közösségi szinten. Az egyéni felelősségvállalás tudatosítása. Az életkornak megfelelő minőségi és mennyiségi táplálkozás biztosítása. Kistérségi és/vagy települési egészségtervek megvalósítása, eredményeik kiterjesztése. A motiváció és az érdekeltség kialakítása, nem feltétlenül anyagi támogatással. A lakó- és lakáskörülmények minőségének javítása. II Szociális és gyermekvédelem A Felzárkózási stratégia gyermek-jól-lét prioritásai között megjelenik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű kisgyerekek esetében a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése, a családok támogatása, a problémák korai felismerése, az ingyenes iskolai étkezés kiterjesztése (rászorulók!), továbbá a szakemberek célzott képzése/továbbképzése (pl. szülők bevonása). Általános célok: Fontos a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a Szociális törvény (a továbbiakban: Szt.) által a 86

87 településeknek kötelezően ellátandó feladatok igénybe vételére (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása). A fő feletti települések (ha a települések társulásban vesznek részt, akkor a társulás) szociális szolgáltatástervezési koncepciót készítenek, melynek tartalmát kétévente felülvizsgálni és aktualizálni szükséges. A Szociális- és Gyámhivatal feladatai közé tartozik az anyag elkészítésének, végrehajtásának és évenkénti felülvizsgálatának figyelemmel kísérése. Az önkormányzatoknál esélyegyenlőségi munkatárs, illetve szociális munkások alkalmazása indokolt, akik az idősek és a szociálisan rászorulók életvitelét segíthetik. A településeken található közintézmények akadálymentesítése nélkülözhetetlen az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében. Az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló ingatlanok hasznosítása kívánatos, a szolgáltatási kör bővítése érdekében. A gyermekjóléti alapellátás- és szakellátás erősítése, egymáshoz való közelítése olyan terület, amelyben a Szociális- és Gyámhivatal aktív, folyamatos segítséget nyújthat, az évenkénti szakmaközi megbeszélések keretében. A gyermekvédelmi szakellátásba bekerült gyermekek nevelőszülőhöz történő elhelyezése érdekében, szükséges a nevelőszülői hálózat bővítése. Nem kétséges, hogy a gyermekek otthon közeli környezetben történő nevelkedése a jövő távlatát tekintve sokkal eredményesebb, mint a gyermekvédelmi intézményben felnőtt gyermekeké. Elengedhetetlenül fontos a 18. életévüket betöltött fiatal felnőttek utánkövetése, az otthonteremtési támogatást igénybe vevő fiatalok munkához való segítése, de nem csak akkor, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátást vesz igénybe. A gyermekvédelmi intézményekben a szakmai programot úgy indokolt átdolgozni, hogy intézkedési terv készüljön az adott évben megvalósítani kívánt elképzelésekről, és a program felülvizsgálata, továbbá megvalósulásának értékelése, minden évben kötelező legyen. Döntő elem a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos képzése, valamint az intézményen belüli belső továbbképzések figyelemmel kísérése. A szakmai közvélemény ez irányú megosztottsága ellenére fontos lehet, a speciális szükségletű gyermekek önálló intézményben történő elhelyezése. 87

88 II Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem A Felzárkózási stratégia a bevonás, szemléletformálás, diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem területén, négy problémakört érintve fogalmaz meg célokat: Civil szervezetek, érintettek bevonása Kétirányú szemléletformálás Kommunikáció Közösségi konfliktusok közbiztonsági problémák. A dokumentum a feladatok sikeres megvalósításához prioritásokat határoz meg, melyek az alábbiak: A roma civil társadalom szerepének megerősítése, a romák civil és politikai szerepvállalásának ösztönzése, a roma közösségek képviselőivel folytatott intézményesített párbeszéd kereteinek megteremtése, a roma kisebbségi önkormányzatok számára képzések biztosítása a felzárkózási programokban való sikeres és eredményes részvétel érdekében. Kiemelt célterület továbbá, hogy a szociális, egészségügyi, közigazgatási, igazságszolgáltatási, valamint rendfenntartási területeken dolgozók számára biztosítani kell olyan programokon, képzéseken való részvételt, melyek elősegítik a megkülönböztetéstől mentes gyakorlatok alkalmazását. A dokumentum szorgalmazza, hogy a kampányokon túlmenően lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű emberek, - különösen a romák- médiában történő ábrázolása elősegítse az előítéletek leépítését, a társadalmi befogadást. Általános célok: (A megyei stratégiai beavatkozási területei) Az emberi erőforrás menedzsment területén, a munkaerő-felvételi stratégiák révén, biztosítani kell a roma közösségek megfelelő képviseletét az állami intézményekben, és különösen a rendőrségen, ahol a népességhez viszonyított arányukat tekintve hagyományosan alulreprezentáltak. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek állami intézményekben történő elhelyezkedését elősegítő, úgynevezett pozitív intézkedések alkalmazási lehetőségének vizsgálata. Egységes felvilágosító kampány kidolgozása, a cigányságot leginkább sújtó bűnözéssel kapcsolatos előítéletek és az áldozattá válás visszaszorítására. A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegekkel kapcsolatos, képzési minimumokat tartalmazó curriculum kidolgozása. A rendőr-roma konfliktushelyzet esetén a megfelelő kommunikációs gyakorlatok 88

89 kidolgozása. Roma-rendvédelmi együttműködés alapjainak kiszélesítése, alapvető standard-ek kidolgozása. Ennek keretén belül a kialakuló konfliktusok, esetek tanulmányozása, megelőzésükre vonatkozó ajánlásrendszer készítése. A hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok szociális integrációjának erősítésére, a szegregáció elkerülésére olyan képzési, átképzési, foglalkoztatási és szabadidős programok bevezetése, amelyek hozzájárulnak a bűnelkövetővé, vagy áldozattá válás szempontjából veszélyeztetett csoportok felzárkóztatásához. Strukturált szabadidős programokon keresztül nagy hangsúlyt kell fektetni a közösségformálásra, az alapvető szociális készségek, közösségben való érvényesülési technikák elsajátítására, fejlesztésére, a szabadidő hasznos és biztonságos eltöltésére. A joghoz való hozzáférés a jogállamiság érvényesülésének egyik legfontosabb garanciális eleme, amelyet azonban nem elegendő alkotmányos szinten biztosítani. Azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással - az eredményes jogérvényesítéshez szükséges - szakmai segítő igénybe vételéhez, az államnak kell segítséget nyújtania. A jogi segítségnyújtási feladatok sikeres végrehajtásának feltétele, hogy az ügyfél, a jogi problémájának rendezéséhez teljes körű, komplex segítséget kapjon a szolgáltatások elérése szempontjából, azonos esélyekkel rendelkezzen. Ennek alapja egy olyan összehangolt, kiépített kapcsolatrendszer, magas szintű összefogás, amely hatékony, gyors és széles körű segítséget jelent a rászorulók részére. A jogi segítségnyújtási és az áldozatsegítő feladatok sikeres végrehajtásának, a kitűzött célok elérésének azonban egyik legfontosabb feltétele a szolgáltatások elérhetőségének garantálása. II.2.2. KONKRÉT NEVESÍTETT JAVASLATOK, AKCIÓK II Foglalkoztatás A hátrányos helyzetű álláskeresők elsődleges munkaerőpiacra való belépési esélyének növelése, a foglalkoztatás bővítésének ösztönzése A foglalkoztatáspolitika által alkalmazható eszközök közül a - foglalkoztatásban kiemelkedő szerepet betöltő - mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely-teremtő képességének támogatására a Nemzeti 89

90 Foglalkoztatási Alapból elkülönített forrás központi pályázati rendszer keretében érhető el, az ezzel kapcsolatos tájékoztatás, a pályázaton való részvétel ösztönzése a munkaügyi szervezet kiemelt feladata x31/a A munkaügyi szervezet közreműködik minden olyan pályázati kiemelten az Új Széchenyi Terv operatív programjaihoz kapcsolódó - vagy egyéb forrásszerzési lehetőségről szóló információk munkaadók felé történő eljuttatásában, melyek a megyében tevékenykedő munkaadók foglalkoztatási kapacitásának, az álláskeresők munkahelyhez jutásának, képzettségi szintjük emelésének esélyét növelhetik x A nyílt munkaerőpiacra való belépési nehézséggel küzdő álláskeresők támogatására a Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) című kiemelt program TÁMOP /1 megvalósítói a munkaügyi központok és kirendeltségei xx31/b A program 6 célcsoportját az alábbi hátrányos helyzetű álláskeresők alkotják, elhelyezkedési esélyeit az alábbi támogatások, szolgáltatások alkalmazásával kívánják javítani. 1. célcsoport: alapfokú iskolai végzettségűek esetében a legfőbb akadály a szakmai ismeretek hiánya, valamint a tanulással és a munkavállalással kapcsolatos motivációk alacsony szintje. Ezért a program az alapvető ismeretek megerősítésén, pótlásán, tanulási és kommunikációs készségek fejlesztésén át az egyszerűbb, betanító jellegű szakismeretek elsajátítására koncentrál, s a sikeres képzést követően bérköltség-támogatással kínál lehetőséget a munkavállalásra. xx 2. célcsoport: a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők, ha közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkeznek is, a keresletkorlátos munkaerőpiacon gyakran jelentős hátrányt szenvednek a munkatapasztalatokkal már rendelkező, nem pályakezdő munkavállalókkal szemben. Emellett gyakori gond, hogy a Jelmagyarázat: 31 / a x :Többletforrások nélkül megvalósítható aktivitások (dőlt betűvel jelölve) 31 / b xx: Célzott források felhasználásával realizálható cselekvések (dőlt, félkövér betűvel jelölve) 90

91 munkáltatók szakemberigénye eltér attól a szakképzettségtől, mellyel a frissen végzett fiatalok rendelkeznek. Ezeknek a hátrányoknak a korrigálására, illetve kompenzálására e célcsoport körében is célravezető lehet a helyi munkáltatói igényekhez igazodó és/vagy kiegészítő szakismeretek elsajátításának biztosításával, valamint a munkatapasztalat szerzésének időszakára nyújtott bérjellegű támogatás alkalmazásával xx 3. célcsoport: az 50 éves, vagy annál idősebb álláskeresők csoportjába tartozók esetében az elavult szakismeretek, mobilitási készségek csökkenése, egészségügyi problémák szaporodása jelent elsősorban gátat a munkaerőpiacon, amely a sorozatos kudarcokon, tartós munkanélküliségen át a képzési és munkavállalási aktivitás jelentős romlásához vezet. Ezek ellensúlyozását ismeretfelújító képzésekkel és motivációt erősítő szolgáltatásokkal (újraorientáló-motivációs tréninggel, konfliktuskezeléssel, mentori háttér biztosításával), valamint elhelyezkedésük bérjellegű támogatásával kívánja szolgálni a megyei program xx 4. célcsoport: GYES-ről, GYED-ről, ápolási díjról visszatérők munkaerő-piaci reintegrálását a munkáltatók idegenkedésén túl a gyermekek nappali ellátására szakosodott intézmények, férőhelyek hiánya, magas finanszírozási igénye mellett, a munkavállaláshoz szükséges szakismeretek hiánya egyaránt nehezítheti. A program keretei között az érintettek a képzésük és foglalkoztatásuk támogatása mellett gyermekük (ápolásra szoruló hozzátartozójuk) felügyeletének finanszírozásához is hozzájuthatnak xx 5. célcsoport: a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (korábban bérpótló támogatásra) jogosult tartósan munkanélküliek legtöbbje a sikeres munkavállalást többszörösen is akadályozó hátrányokkal rendelkezik, ezért számukra is kiemelt szerepet szán a program a különféle egyénre szabott szolgáltatások alkalmazása mellett a iskolázottsági, képzettségi hátrányok mérséklésére és a támogatott foglalkoztatás lehetőségének megteremtésére xx 6. célcsoport: a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek csoportja olyan összefoglaló elnevezés, mely magába foglalja azokat, akik legalább 6 hónapja állástalanok. Közülük kiemelt figyelmet szán azokra az álláskeresőkre, akik gyermeküket egyedül nevelik, akik családján belül több 91

92 az állástalan személy, s azokat, akik elavult szakképesítéssel rendelkeznek. A célcsoport esetében kiemelt cél a mielőbbi munkához segítés, melynek eszközei hasonlóak a korábban felsorolt célcsoportok esetében alkalmazott eszközökhöz xx A május április között végrehajtandó programban a munkaügyi központ mintegy 10 ezer álláskereső támogatására kap lehetőséget, akik közül minden második részt vehet munkaerő-piaci képzésben, 70%-uk esetében pedig támogatott foglalkoztatásra nyílik lehetőség. Valamennyi részvevő különféle humánszolgáltatásokat vehet igénybe ahhoz, hogy egyéni programját sikeresen befejezze. A program végrehajtása során kiemelt (horizontális) cél a romák, a nők, a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékkal élők munkaerőpiaci esélyeinek javítása, így a programba vont álláskeresők várhatóan 40%-a nő, 20%-a roma származású lesz. Ezek érvényesítését biztosítja, hogy a munkaügyi szervezet szoros munkakapcsolatot épít ki a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi érdekvédelmi és civil szervezetekkel, valamint a többi említett társadalmi csoportot képviselő szervezetekkel, hogy a program kínálta lehetőségekről minél többen értesüljenek, s élni tudjanak vele. A másodlagos munkaerőpiac, a közfoglalkoztatás szélesítése, eszközeinek bővítése A másodlagos munkaerőpiac működtetésére szolgáló eszközök és források felhasználására vonatkozó szabályokat jogszabályok állapítják meg, a megyei felhasználás szervezése, koordinálása a munkaügyi központ feladata. Ezeknek a programoknak a révén a megyében 2012-ben mintegy ezer hátrányos helyzetű, főként foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső juthat átlagosan 6 hónap időtartamra, napi 6-8 órás munkaidővel szerzett munkajövedelemhez től az alábbi közfoglalkoztatási típusokban való részvétel lehetőségeit lehet alkalmazni a foglalkoztatás növelése érdekében: 92

93 országos közfoglalkoztatási program melyet az esetleges vis maior helyzetek kezelésére, vagy több ágazatot átfogóan érintő feladat ellátására határoz meg a kormány (pl. ár-, és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erdőterületek, megújuló energiaforrások területén). A feladatvégzésben, a források felhasználásában költségvetési szervek (pl. vízügyi igazgatóságok, rendészeti, katasztrófavédelmi szervek), az állami tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam által létrehozott gazdálkodó szervezetek (pl. közútkezelő társaságok, nemzeti parkok, vízi társulatok, erdőgazdálkodók) vehetnek részt xx hagyományos közfoglalkoztatás működtetői a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, társulásaik, feladataikat átvállaló civil szervezetek, egyházak, melynek keretében a település érdekében felmerülő értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére, valamint ún. szociális földprogram indítására kerülhet sor. A programok elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyeknek, illetve álláskeresők nyújtanak munkát xx kistérségi közfoglalkoztatási mintaprogramok A kísérleti mintaprogramok sikere nyomán a megye valamennyi (13) hátrányos helyzetű kistérségében lehetőség nyílik kistérségi mintaprogramok indítására az alábbi tevékenységek körében xx mezőgazdasági projektek: élelmiszer, takarmánynövény-termelés, kisállattenyésztés, melyek biztosíthatják akár a helyi önkormányzati intézmények ellátását, illetve ezek keretében szakképzés szervezhető, s alapjai lehetnek szociális szövetkezetek létrehozásának is; az így megszerzett ismeretek elősegíthetik a hátrányos helyzetű családok önellátását is; mezőgazdasági földutak rendbetétele: a mezőgazdasági telepek bekötése a közúthálózatba; belvíz-elvezetési programok: a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése a belvízelvezető árkok karbantartásával; 93

94 illegális hulladék-lerakó helyek felszámolása: a települések és külterületeik megtisztítása, rehabilitációja, a környezetbiztonság hosszú távú fenntartásának biztosítása; bio- és megújuló energiatermelés: az egyre dráguló gáz kiváltása a helyi adottságok felhasználásával kialakított alternatív energiatermelés megteremtése, a fűtőanyag helyi biztosítása, erre alkalmas kazánok rendszerbe állítása; közúthálózat javítása: az önkormányzati kezelésű utak karbantartása, környezetének rendben tartása, balesetmegelőzés, kerékpárutak építése; téli és egyéb közfoglalkoztatási programok: közösségi érdekű feladatok végzésével a folyamatos foglalkoztatás, a biztos megélhetés fenntartása az arra rászorulók körében. vállalkozások részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás a legfeljebb 8 hónapon át tartó, teljes munkaidős foglalkoztatáshoz. A támogatott munkavállalót a támogatott foglalkoztatási időszakot követően, annak felét kitevő időtartamban foglalkoztatási kötelezettség terheli. xx közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás olyan közhasznú munkaerő-kölcsönző szervezet részére nyújtható, amely 2-12 hónapon át foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyt közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat xx II Oktatás (köznevelés, szakképzés) Egységes fogalomrendszer létrehozása, használata. A köznevelésben definiált a halmozottan hátrányos helyzet és a hátrányos helyzet, a gyermekvédelem a veszélyeztetettség fogalmat használja x Kormányhivatali szinten egységes adatbázis kialakítása x Adatbázis készítése a felzárkóztatás területén tevékenységet folytató intézményekről, szervezetekről, programokról x A meglévő óvodák kapacitás-vizsgálata x 94

95 Komplex óvoda előkészítő programok szervezése (szociális, köznevelés, népegészségügy) xx Minél korábban, minél több időt biztosítani a gyermekek szociokulturális fejlesztésének a köznevelési intézményekben, illetve egyéb, a felzárkózást segítő 32 33xx intézményekben A Hetes Óvoda, mint modell kísérlet elindítása xx Az egész napos iskola mint új működési forma-mielőbbi bevezetése iskolakísérletként, majd fokozatos elterjesztése xx Célzott felnőttképzés a köznevelési intézményekre alapozva a munkaügy, valamint az oktatásügy kooperálásában xx (hiányszakmák, mezőgazdasági szaktudás, tradicionális roma foglalkozások) A családok bevonása, felkészítése és fizikai jelenlétének biztosítása a projektekben. (szociális, oktatás, népegészségügy) x Komplex mentorálás megszervezése (összes ágazat) xx Az együttműködésben résztvevők módszertani felkészítése xx A Nemzeti Tehetség Programhoz csatlakozás (közoktatás, szociális területeken) x Célzott programok indítása az iskolai lemorzsolódás csökkentésére xx Az oktatási, a szociális és az egészségügyi területek egymással párhuzamosan futó programjainak összehangolása x A támogatott programok áttekintése, az eredményeket felmutató programok folytatása (Tanoda programok, HEFOP, TÁMOP, TIOP, ROP) xx A párhuzamos intézményfejlesztési és finanszírozási formák racionalizálása x A Második esély iskolák működésének felülvizsgálata, az eredményeket felmutató iskolák további támogatása xx 32 A gyermek 3 éves korától óvodáztatás (2014. szeptember 1-jétől kötelező. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Forrás:2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 33 Egész napos iskola. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet (hatályos: szeptember 1-től) Forrás:2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 95

96 Az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) kiterjesztése xx Pedagógus módszertani továbbképzések keretében a tananyagok fejlesztése xx Az ösztöndíj programok hatékonyságának vizsgálata, az eredményes projektek támogatása xx Az ösztöndíjprogramok, az IPR, és az uniós fejlesztések összehangolása x Főállású, szakképzett iskolai szociális munkások alkalmazása a köznevelési intézményekben xx Roma származású pedagógusok alkalmazása xx A Tanoda program exponálása xx A Bűnmegelőzés érdekében beléptető rendszerek kiépítése az intézményekben xx II Egészségügy, életkörülmények Csecsemő, gyermek-és ifjúságegészségügy A csecsemőhalandóság arányának a hazai átlaghoz való közelítése, annak elérése xx A megye különböző területein született gyermekek körében az alacsony súllyal születés kockázatának csökkentése, a legkisebb kockázatú terület értékének megfelelően xx A 0-7 éves korosztály koragyerekkori fejlődésének elősegítéséhez állapotfelmérés, a kialakítás alatt álló TÁMOP programban a védőnői hálózat bevonásával xx A hátrányos helyzetű csoportok körében célzott program a korai (18 év alatti) gyermekvállalás veszélyeiről, ennek megelőzéséről, a tudatos családtervezésről, a pedagógusok, a védőnők, a háziorvosok, a civil szervezetek, és a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek bevonásával x A hátrányos helyzetű családok körében tapasztalható, az átlagosnál nagyobb arányú művi terhesség-megszakítások számának visszaszorítása, a pedagógusok, a védőnők, a háziorvosok, a civil szervezetek, és a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek bevonásával x Egységes, korszerű ismeretek és módszerek kidolgozása és átadása a gyermekegészségügyi alapellátás szakemberei (védőnő, házi-, és gyermekorvos) számára, munkájuk hatékonyságának növelése érdekében. A gyermek fejlődésével, 96

97 gondozásával, nevelésével kapcsolatos szülői tudatosságok és kompetenciák növelése. A közétkeztetés minőségének, mennyiségének közelítése és elérése az egészséges táplálkozás irányelvekben foglalt értékek és szempontok vonatkozásában xx ehhez az elméleti ismereteket már az óvodai és kisiskolai nevelés során - elsősorban a kistelepüléseken gyakorlati ismeretekkel ki kell egészíteni (pl. óvodai és iskolai konyhakertek) x a településen és környékén megtermelt friss alapanyagok felhasználása xx fentiek biztosításához gazdasági és pénzügyi támogató jogszabályi környezet kialakítása x szakmai segítségnyújtás kormányhivatali szakigazgatási szervek (pl, állategészségügy, földművelésügy, növényvédelem) bevonásával a helyi pedagógus, települési önkormányzat, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselőivel együttműködve x Komplex iskolai egészségfejlesztési programok bevezetése (a dohányzás-megelőzés, rák-prevenció, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, biztonságos szexuális élet, valamint környezet-egészségügyi és további, az egészséges életmóddal kapcsolatos témákban x Egészségügyi, higiénés és megelőzést szolgáló oktatóprogramok megtervezése és bevezetése, a társadalomból kirekesztett lakossági csoportok részére xx A higiénés és közegészségügyi körülmények javítása a higiénés szemléletre neveléssel, a pedagógusok, a védőnők, a háziorvosok, a civil szervezetek, és a nemzetiségi önkormányzatok képviselőinek bevonásával (igényesség, tudatosság) x A meglévő rendőrségi bűnmegelőzési programok folytatása a fiatalkorúak körében, és kiterjesztése a gyermekkorúakra x Felnőtt lakosság Helyi szintű közösségi programok szervezése, melyek elősegítik a hátrányos helyzetű családok körében az egészségi önismeret fejlesztését, az egyes betegségek 97

98 megelőzhetőségét, és hozzájárulnak az egészségügyi beavatkozások, és a szűrővizsgálatok során az együttműködés erősítéséhez x A daganatos betegségek korai felismerése és kezelése céljából szervezett lakossági szűrővizsgálatok megjelenési arányának javítása, a településre kihelyezett nőgyógyászati szűrővizsgálatok - különösen az erre kiképzett védőnők által végzett citológiai kenetvétel révén az átszűrtség emelése a zajló TÁMOP program keretében xx A tüdőszűrésen való részvétel növelését a romló megbetegedési viszonyokkal jellemezhető kistérségekben a Térségi Diagnosztikai Szűrőközpont Mozgó Ernyőkép Szolgálat szűrőbuszainak segítségével lehet elérni xx Az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés és igénybevétel javítása, ezen belül az előítéletesség csökkentése, a compliance elősegítése, a célzott szűrési - gondozási tevékenység kialakítása és folyamatosságának fenntartása xx az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 146. és 146/A. szerinti térségi egészségfejlesztési program kialakításkor a fentiek figyelembevételére kell törekedni, az elkészítéséért felelős államigazgatási szerv felé a szükséges jelzéseket meg kell tenni x mozgó szakorvosi szolgálatok működtetése a hátrányos helyzetű településeken, illetve a telepszerű körülmények között élők részére a meglévő járóbeteg szakellátási kapacitások igénybevételével, és a logisztikai feltételek biztosítása finanszírozási hátterének megteremtésével (egészségbiztosítási alap, illetve civil támogatások) xx a magas kockázatú egyénekre irányuló, preventív stratégia alkalmazása az alapellátásban. Ösztönözni szükséges a helyi, területi és szolgáltatói együttműködés elmélyítését a praxisközösségek, kistérségi alapellátási központok kialakítása, illetve a védőnői hálózat, valamint az otthoni szakápolást, hospice ellátást és szociális gondozást végző önkormányzati, civil és egyházi szervezetek munkájának szorosabb integrációja irányában x a hátrányos helyzetűek - ezen belül a romák - bevonása az őket célzó egészségügyi programok tervezésébe és megvalósításába. Az egészségügyi szak- és felsőoktatási képzésben résztvevő romák számának növelése, továbbá a roma szakemberek védőnő, ápoló, orvos, szociális munkás stb. egészségügyi intézményekben való foglalkoztatásának ösztönzése, a megyében működő egészségügyi szak- és felsőfokú képzést nyújtó intézményekkel együttműködés x 98

99 a lakó-és lakáskörülményekben bekövetkező változások nyomonkövetése és segítése x II Gyermekvédelem A gyermekjóléti alapellátás- és szakellátás erősítése, egymáshoz való közelítése, amelyben a Szociális és Gyámhivatal segítséget nyújthat az évenkénti szakmaközi megbeszélések keretében x A gyermekvédelmi szakellátásba bekerült gyermekek nevelőszülőhöz történő elhelyezése, ennek keretében szükséges a nevelőszülői hálózat bővítése. A gyermekek otthonközeli környezetben történő nevelkedése a jövő távlatát tekintve sokkal eredményesebb, mint a gyermekvédelmi intézményben felnőtt gyermeké xx A 18. életévüket betöltött fiatal felnőttek utánkövetési rendszerének kialakítása, az otthonteremtési támogatást igénybe vevő fiatalok munkához való segítése, ne csak akkor, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátást vesz igénybe xx A gyermekvédelmi intézményekben élő gyermekek esetében az otthonok szakmai programjának átdolgozása. Intézkedési terv készítése az adott évben megvalósítani kívánt elképzelésekről, illetve a program felülvizsgálata és megvalósulásának értékelése minden évben kötelező. Az otthonokban lévő fejlesztőpedagógus, nevelő, pszichológus alkalmas a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztésére, szocializációs felzárkóztatására (norma, életvezetés, kommunikáció, pályaorientáció) xx A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos, a képzési szükségleteknek megfelelő képzése, az intézményen belüli belső továbbképzések figyelemmel kísérése xx Jelenleg az országban több olyan gyermekvédelmi intézmény is működik, mely a normál-, és a speciális szükségletű gyermekek együttes nevelkedéséről gondoskodik. Fontos lenne a speciális szükségletű gyermekek teljesen önálló intézményben történő elhelyezése xx Amennyiben a Rendőrségnek kiskorú által elkövetett szabálysértés/bűncselekmény jut a tudomására és eljárás indul, nem minden esetben történik meg a kiskorú lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat felé a jelzés. Az azonnali jelzés elmulasztása hátráltatja a családsegítő munkáját, nem képes a kiskorú környezetének mielőbbi feltérképezésére és az esetlegesen szükséges gyermekvédelmi intézkedés megtételére. 99

100 Fontos lenne azonban a Gyermekjóléti Szolgálatoknak is értesíteni a Rendőrséget, hogy a kiskorú veszélyeztetettségének megszüntetése/elkerülése érdekében milyen intézkedések foganatosítása történt meg x Egyes oktatási intézmények nincsenek tisztában a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységeivel, feladataival. Az oktatási intézményekben lévő szociális munkások, ifjúságvédelmi felelősök tájékoztatására mindenképp szükség lenne, hogy mi a teendőjük akkor, amikor egy gyermek esetében probléma merül fel, illetve azt észlelik, hogy családi környezete veszélyezteti a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődését. Az iskolában tartott fegyelmi tárgyalásokra célszerű lenne meghívni az illetékes gyermekjóléti szolgálat szakemberét is, aki szükség szerint kezdeményezheti a gyermekkel kapcsolatos gyermekvédelmi intézkedés megtételét is x II Szociális ellátás A leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a Szociális törvény által a településeknek kötelezően ellátandó feladatok igénybevételére (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása). A fogyatékkal élőkhöz és idős emberekhez nem minden esetben jut el a szolgáltatás, mint lehetőség x Az önkormányzatoknál esélyegyenlőségi munkatárs, illetve szociális munkások alkalmazása szükséges, akik az idősek és a szociálisan rászorulók életvitelét segítenék, és ösztönöznék őket a társadalmi életre, a szociális szolgáltatások igénybevételére. Munkavégzésük eredményességének érdekében olyan szakemberekre van szükség, akik ténylegesen segítséget tudnak nyújtani az arra rászorulóknak xx Az önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló ingatlanok hasznosítása a köz érdekében (szociális-, gyermekvédelmi szolgáltatók/intézmények, roma gyermekek tanodája stb.) xx A leghátrányosabb települések önkormányzatai részére olyan célzott pályázati lehetőségek biztosítása, melyekben 100%-os a támogatási intenzitás xx A fő feletti települések (ha a települések társulásban vesznek részt, akkor a társulás) szociális szolgáltatástervezési koncepciót készítenek, melynek tartalmát kétévente felülvizsgálni és aktualizálni szükséges. A Szociális és Gyámhivatal feladatai 100

101 közé tartozik a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének és végrehajtásának figyelemmel kísérése, amely koncepció évenkénti felülvizsgálatát hivatalunk igyekszik majd figyelemmel kísérni. Ez a hátrányos helyzetű embereknek szakmai segítséget nyújthat, mely lehetőség szerint esélyegyenlőségi elképzeléseket is tartalmazna x A településeken található közintézmények akadálymentesítése mindenképp indokolt az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében xx A munkaügyi központ és a települési önkormányzatok együttműködése már most is realitás, az aktív korúak ellátásának megállapítása/megszüntetése tekintetében, az egységes nyilvántartó rendszer segítségével. Szükséges azonban az egymás közötti kommunikáció a nyilvántartás naprakészsége érdekében, ugyanis a munkaügyi szervezet adatrögzítése később történik meg, mint ahogy a nyilvántartásban szereplő személy elveszíti az aktív korúak ellátására való jogosultságot x A megye többcélú kistérségi társulásai megállapodásaikban az együttműködés kereteit felállították, azonban annak szakmai tartalommal való kitöltése nem minden esetben megfelelő. Indokolt az egyes települések tekintetében probléma-térkép felállítása, és azok társulási ülésen való egyeztetése, hogy mely településen kívánatos a szociális-, és gyermekvédelmi háló megerősítésére. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítése és felülvizsgálata a helyi igényeknek és a helyi sajátosságoknak megfelelően történjen, a települési mutatók figyelembe vételével x II Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem Speciális képzések kidolgozása és alkalmazása a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a rendészeti területen dolgozók számára. (Rendészeti osztályfőnöki órák a középiskolákban, D.A.D.A., a Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja, Ellen-Szer rendőrségi program, Az iskola rendőre program ) xx Rendészeti képzés és szakmai fejlődés keretében a roma közösségekkel kapcsolatos témaköröknek szerepelnie kell mind a rendészeti alapképzésben, mind a rendszeres szolgálati továbbképzésekben x Bűnmegelőzési módszertani útmutató kidolgozásával olyan kockázatközpontú prevenciós programok bevezetése, illetve elfogadtatása, amely településszinten ad megoldást a lét- és vagyonbiztonságot erősítve az elkövetővé válás visszaszorítására. 101

102 o Nehéz út településbiztonsági program megvalósítása a halmozottan hátrányos helyzetűek bűnelkövetővé, szenvedélybeteggé, áldozattá válásának elkerülésére, visszaszorítására. o Szocionord program, szakemberek felkészítése a hátrányos helyzetűek munka világába történő befogadásának javítása érdekében. A felsorolt programoknak az országos-, vagy hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási munkaprogramon belüli együttes megvalósítása lehet a cél a közmunka részeként beépített oktatás formájában, melyet a felkészített szociális és oktatási szakembergárda településszinten is képes megoldani xx Hátrányos helyzetű fiatalok integrációjának elősegítése a kisközösségi, családi, iskolai, valamint hatósági kontroll erősítése a kallódó fiatalok körében, az Ifjúságvédelmi őrjárat akciósorozat hosszú távú működtetésével. A csavargás, áruházakban, közterületeken történő bandázás olyan viselkedési formák, amelyek magukban hordozzák a kriminalizálódás veszélyét. Az iskolakerülő magatartás rendszeressé válása súlyosan veszélyezteti a gyermek értelmi, érzelmi fejlődését, így a probléma kezelése mindenképp szükséges x A roma származású fiatalok részére a rendőri pályaválasztás ösztönzésére szolgáló támogatási rendszer fenntartása, esetleges bővítése. Különösen eredményesen hívható fel a figyelem a rendőrségi karrierlehetőségekre, a rendészeti képzést folytató oktatási intézményekben xx A romák támogatása, hogy rendészeti szervezetekben vállaljanak munkát, ezzel is elősegítve a tolerancia és sokszínűség hosszú távú fenntartását (hivatásos szolgálati feladatok ellátása, fegyveres biztonsági őrség, stb.) xx Jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése a rendőrség, illetve a romák közötti bizalom és kölcsönös megértés kialakítására. (rendőr-roma fórum, iskolai nyílt napok, közös sportrendezvények) x Az országos és megyei szintű roma összekötő tiszti hálózat fejlesztése xx A szociális, egészségügyi, közigazgatási, igazságszolgáltatási, valamint rendfenntartási területeken dolgozók számára biztosítani kell olyan programokon, képzéseken való részvételt, melyek elősegítik a megkülönböztetéstől mentes gyakorlatok alkalmazását xx A miskolci Zöld-Ház Közösségi Foglalkoztató továbbműködtetésével elősegíteni a hátrányos helyzetben élő csoportok társadalmi érvényesülését. Jelen helyzetben a 102

103 foglalkoztató jellemzően pártfogó felügyelet alatt álló fiatalok és fiatal felnőttek számára szolgáltat. Mivel a hátrányos helyzetben élő felnőttek körében is felülreprezentált a kriminális veszélyeztetettség, ezért fontos a foglalkoztató szolgáltatási területét erre a célcsoportra is kiterjeszteni xx Hatékonyabbá kell tenni a hátrányos helyzetben élők problémáinak megoldását azáltal, hogy egy esetgazda kezében összpontosulnak a pártfogolttal kapcsolatos feladatok, aki egyeztet a különböző intézményekkel és kontrollt tud gyakorolni az ügyfél felett is. Ehhez szükség van a társszervekkel való folyamatos kommunikációra és a kompetencia-határokra vonatkozó megfelelő protokollok kidolgozására. Kihelyezett ügyfélszolgálatok xx A szociálisan hátrányos helyzetben lévők utazási költség ráfordítása nélkül, lakóhelyükhöz közel igénybe tudják venni a jogi segítségnyújtási és áldozatsegítési támogatások körét. Mobil Információs Szolgáltatás xx Hátrányos helyzetben élő jogkereső állampolgárok tájékoztatása az elérhető jogi szolgáltatásokról, különösen annak pontosítása és tudatosítása az állampolgárok körében, hogy a Szolgálatok miben, kinek tudnak segíteni és melyek a támogatás feltételei. Lényeges a tájékoztatás a szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről, az elérhetőségekről, az ügyfélfogadási időről, a szükséges igazolásokról, a bemutatandó okmányokról. Önkéntesek szervezése xx Sok esetben az ügyfelek a közigazgatási eljárás keretében nehezen motiválhatóak és a pénzügyi támogatáson kívül más típusú, esetleg hosszú távú, közreműködésüket igénylő (pl. pszichológia segítségnyújtás) formák igénybevételét elutasítják. Ennek kiküszöbölésének egyik eszköze lehet az önkéntesek bevonása. A KIMISZ irányításával jelenleg folyamatban lévő TÁMOP kiemelt projekt áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése alprojekt keretében megvalósításra kerülő önkéntes rendszer kiépítése újabb segítséget jelenthet a hátrányos helyzetben lévők számára, mivel az önkéntesnek lehetősége van arra, hogy az áldozatot felkeresve, körülményeit megismerve találja meg a leghatékonyabb támogatási formát és személyre szabottan nyújthat segítséget. 103

104 II.2.3. A KOOPERÁCIÓ RÉSZTVEVŐI II Általánosan Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Módszertani Központ Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő köznevelési intézmények Borsod-Abaúj-Zemplén megye települési önkormányzatai Családsegítő- és gyermekjóléti intézmények Egyházak Észak-Magyarországi Regionális Bűnmegelőzési Oktatási Központ Miskolci Drogambulancia Alapítvány Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Miskolci Egyetem Nemzetiségi önkormányzatok Roma társadalmi szervezetek Többcélú kistérségi társulások II Téma specifikusan Egyéb megyei szakigazgatási szervek Egyes társadalmi csoportok (pl. klf. fogyatékkal élők, romák, kisgyermekes anyák, munkanélküliek stb.) érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetei Egyházak Gyermekjóléti- és családsegítő intézmények Képző, továbbképző és átképző intézmények, szervezetek Köznevelési intézmények Munkaadói érdekképviseletek, kamarák 104

105 Non-profit szervezetek Pártfogó felügyelet, büntetés-végrehajtási intézetek Települési és nemzetiségi önkormányzatok II.3. A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE II.3.1.FORRÁSOK A Felzárkózási stratégia rövid távú, 2014-ig szóló finanszírozási forrásait az Új Széchenyi Terv érintett operatív programjai adják. A középtávú, 2020-ig szóló pénzügyi keretek megteremtéséhez megfelelő alapot ad az, hogy a megyei stratégia közvetlenül szolgálja az Európa 2020 stratégiához tett magyar vállalások teljesítését, amit a közötti uniós tervezési időszakban elérhető támogatások felhasználásának, keretszabályai is preferálnak. 34 II Foglalkoztatás A megyében élő hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatási esélyének javítása céljából alkalmazható támogatási formák felhasználási módját jogszabályok tartalmazzák, 35 rendezik az adott foglalkoztatáspolitikai támogatások működtetésére biztosított forrásokat is: 34 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia november, 10. oldal évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról; évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról; 6/1996. (VII.6.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a munkaerő-piaci alapból foglalkoztatás válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról; 30/2000. (IX.15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról; 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról; 263/2010. (XII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól; 169/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról, 170/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról; 105

106 a munkahelyteremtéssel, valamint a közfoglalkoztatással kapcsolatos kiadások forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, valamint a TÁMOP Újra tanulok program, és a TÁMOP programban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők képzésére és a vállalkozásoknál megvalósuló foglalkoztatására biztosított források, a TÁMOP 1.1. intézkedések egyéb célcsoportjai tekintetében szervezett programok végrehajtására az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával rendelkezésre álló pénzügyi keretek szolgálnak. II Oktatás (köznevelés, szakképzés) Pályázati források: A Felzárkózási stratégia végrehajtásáról szóló jogszabályban 36/a nevesített források Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatások, TÁMOP TÁMOP Tanoda, Második esély program, TÁMOP Bölcsőde, kisgyermekek napközbeni ellátása, Óvodai férőhelyek Regionális Operatív Programok Iskolai szociális munka, TÁMOP A Kormány 1507/2011. (XII.29.) Korm. határozata a közfoglalkoztatás középtávú ( ) koncepciójának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról; A Kormány 1453/2011. (XII.22.) Korm. határozata a Társadalmi megújulás Operatív Program évekre szóló akciótervének és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program évekre szóló akciótervének módosításáról. A Kormány 1430/2011.(XII.13.) Korm. határozata a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről. 36ab A Kormány 1430/2011.(XII.13.) Korm. határozata a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről. 106

107 Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő pedagógusok kiegészítő illetményének biztosítása, költségvetési törvény IPR Ösztöndíj programok, költségvetési törvény, Útravaló ösztöndíj program Tananyagfejlesztés, TÁMOP Óvodai férőhelybővítés, a szolgáltatás elérhetőségének javítása, ÉMOP 4.3.1/A-11- Nevelési intézmények fejlesztése II Egészségügy, életkörülmények A Felzárkózási stratégia végrehajtásáról szóló jogszabályban 36/b foglaltak a megyei teljesítéséhez segítséget nyújthatnak és a megvalósításhoz forrást rendelhetnek. Pályázati források: Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek című pályázat, TÁMOP-6.1.2/11/1 A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése című pályázat, TÁMOP-6.1.2/11/2 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben című pályázat, TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben című pályázat, TÁMOP-6.1.2/LHH/11/A Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési, illetve vastagbélszűrési programok) országos kiterjesztésének támogatása, TÁMOP /A 0-7 éves korosztály koragyermekkori fejlődésének elősegítése kiemelt projekt TÁMOP Népegészségügyi és egészségfejlesztési kampányok támogatása, TÁMOP /B A Norvég Finanszírozási Mechanizmus Népegészségügyi kezdeményezések programterületen belül a NEFMI Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős Államtitkársága együttműködésben az Egészségügyért felelős Államtitkársággal tervezi a fogyatékkal élők egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférésének elősegítését, ezen belül a népegészségügyi szűrővizsgálatokon történő részvétel támogatását. Az előbbiekhez kapcsolódóan az emlő- és méhnyakszűrő vizsgálati helyek akadálymentesítettsége felmérésre került megyénkben. 107

108 A Marcia Presky Női Egészségmegőrző Program két nemzetközi civil szervezet, az American Jewish JOINT Distribution Committee (JDC) és a Susan G. Komen for the Cure közös programja, amely Magyarországon óta működik. Az Egyenlő eséllyel a rák ellen program célja, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistelepüléseken élő nők emlőszűrését és felvilágosítását segítse elő helyi egészségnapok szervezésével. A hátrányos helyzetű lakosság bevonásával egyéb más egészségügyi szűrésekre is sor kerül. A Program nagymértékben támaszkodik a kulturális szokásokra, a települések erősségeire, specialitásaira, erőforrásaira. A Program a cselekvőképességükben korlátozott nők szűrését is szeretné elősegíteni, így külön figyelmet fordít az értelmi fogyatékossággal élő, illetve a halmozottan sérült, bentlakásos intézményekben élő nők helyi szűrésére is. II Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem Szociális terület, gyermekvédelem, bűnmegelőzés, áldozatsegítés A szociális és gyermekvédelem területén felvázolt szinergiák többletforrások nélkül is megvalósíthatók. Az egyes hatóságok, intézmények együttműködésének keretei jelenleg is fennállnak, azonban egy hatékonyabb kommunikációval, egymás soron kívüli tájékoztatásával még eredményesebbé lehet tenni az ágazatok tevékenységét. Elengedhetetlen a hátrányos helyzetben élőkkel kapcsolatban lévő személyek, társintézmények közötti intenzív kapcsolatrendszer kiépítése a tényleges segítség megvalósítása érdekében. A hátrányos helyzetben élők részére minden településen elérhetőek a Családsegítő-, és Gyermekjóléti Szolgálatok, mely intézmények ügyfélfogadási időben segítséget nyújtanak az arra rászorulóknak. Pályázati források: Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése (DAOP-4.1.3/A,B-11; DDOP-3.1.3/D-11; ÉAOP-4.1.3/A,B-11; ÉMOP-4.2.1/A,B-11; KMOP , NYDOP-5.1.1/B-11) Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben (TÁMOP B-1-11/1) évi pályázat az állami és nem állami fenntartású ápolás-gondozást nyújtó bentlakásos intézmények tárgyi feltételeinek javítását szolgáló állami támogatásra (Nemzeti Erőforrás Miniszter felhatalmazása alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal pályázati kiírása) 108

109 Bentlakásos intézmények kiváltása című pályázati felhívás A szociális komponense (TIOP A-10/1, TIOP A-11/1) Bentlakásos intézmények kiváltása című pályázati felhívás B gyermekvédelmi komponense (TIOP B-10/1, TIOP B-11/1) Bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése című pályázati felhívás B gyermekvédelmi komponense (TIOP /1) Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése (TIOP /1) TÁMOP (Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai módszertani megalapozása és a program kísérése) TÁMOP (a TÁMOP pályázat előkészítését, megvalósítását és a program szakmai módszertani támogatását biztosítja) TÁMOP 5.3.1B, TÁMOP : a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások megerősítésével TÁMOP /1: A szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása A bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, bűnelkövető vagy bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése, TÁMOP-5.6.1/B II.4. AKCIÓTERV SIKERESSÉGI INDIKÁTOROK, MEGVALÓSÍTÁSI IDŐSÁV, KÖZREMŰKÖDŐK, FELELŐS A stratégia időtartama: április április 30. Az akcióterv időtartama: április április

110 II.4.1. Foglalkoztatás A Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása xx (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) c. kiemelt program TÁMOP /1 Idősáv: május április Indikátor: A programba bevont álláskeresők száma: 12 ezer fő Ebből: roma származásúak aránya: 20% nők aránya: 40% képzésben résztvevők aránya a cél 50% A programot sikeresen befejezők aránya: 80% A program befejezését követő 180. napon foglalkoztatottak száma, aránya 28% Közreműködők: a munkaszervezet, képző szervezetek, munkáltatók, önkormányzatok, érdekképviseletek, civil szervezetek Felelős: munkaszervezet vezetője A közfoglalkoztatás szervezése, megvalósítása xx Idősáv: január december Indikátor: Közfoglalkoztatásba bevont álláskeresők száma: ezer fő Ebből: kistérségi Start mintaprogramokban: 11 ezer fő Közreműködők: a munkaszervezet, munkáltatók, önkormányzatok, érdekképviseletek, civil szervezetek Felelős: munkaszervezet vezetője Újra tanulok! c. kiemelt program (TÁMOP /1) keretében a közfoglalkoztatásban résztvevő szakképzetlen álláskeresők képzése xx Idősáv: április február Indikátor: Képzésbe bevont közfoglalkoztatottak száma: 2600 fő Közreműködők: a munkaszervezet, képző szervezetek, munkáltatók, önkormányzatok, érdekképviseletek, civil szervezetek Felelős: munkaszervezet vezetője A foglalkoztatás növelése a megyében xx Idősáv: január december Indikátor: Foglalkoztatottá vált álláskeresők száma: 50 ezer fő Foglalkoztatottá vált álláskeresők aránya: 40% Közreműködők: a munkaszervezet, munkáltatók, önkormányzatok, érdekképviseletek, civil szervezetek Felelős: munkaszervezet vezetője 110

111 Folyamatos tájékoztatás a foglalkoztatás növelését, a képzettségi szint emelését segítő támogatásokról xx Idősáv: január december Indikátor: Pályaválasztási Kiállítás megrendezése: 1 megyei szintű rendezvény Tájékoztató fórumok a foglalkoztatáspolitika aktualitásairól (jogszabályok, támogatások, pályázatok): kistérségenként legalább 2, összesen 30 Közreműködők: a munkaszervezet, munkáltatók, önkormányzatok, érdekképviseletek, civil szervezetek, köznevelési-felsőoktatási intézmények Felelős: munkaszervezet vezetője II.4.2. Oktatás (köznevelés, szakképzés) Egységes fogalomrendszer létrehozása, használata xx Idősáv: március július 30. Indikátor: 1db fogalomtár Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A köznevelésben 37 definiált halmozottan hátrányos helyzet és hátrányos helyzet, nem egyenértékű a gyermekvédelem 38 területén használt veszélyeztetettség fogalommal évi LXXIX. törvény a közoktatásról (1) hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek évi CXC. törvény a köznevelésről b) pontja alapján szeptember 1-jétől egységes hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalom használat lesz a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján. (Jelenleg még nem ismert ez a definíció) évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 5. n) 15 veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 111

112 Kormányhivatali szinten egységes adatbázis kialakítása x Idősáv: 2012.április június 30. Indikátor: 1db komplex adatbázis Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Adatbázis készítése a felzárkóztatás területén tevékenységet folytató intézményekről, szervezetekről, programokról. A meglévő óvodák kapacitás-vizsgálata. Komplex óvoda-előkészítő programok szervezése (szociális, köznevelés, népegészségügy) xx Idősáv: szeptember folyamatos Indikátor: források függvényében évente 10 %, a működő intézményi körből Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Minél korábban, minél több időt biztosítani a gyermekek szociokulturális 39 40xx fejlesztésének a köznevelési, illetve egyéb, a felzárkózást segítő intézményekben. Idősáv: források függvényében Indikátor: minden évben a működő intézmények 10%-nál indítás Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A Hetes Óvoda, mint modell kísérlet elindítása xx Idősáv: források függvényében Indikátor: minden évben a működő leghátrányosabb helyzetű települések 5%-nál Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője 39 A gyermek 3 éves korától óvodáztatás (2014. szeptember 1-jétől kötelező. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 40 Egésznapos iskola. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet (hatályos: szeptember 1-től) 112

113 Az egésznapos iskola mint új működési forma-mielőbbi bevezetése iskolakísérletként, majd fokozatos elterjesztése xx Idősáv: források függvényében, de legkésőbb 2013.szeptember folyamatos Indikátor: az összes működő intézményből évente 10 % Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Célzott felnőttképzés a köznevelési intézményekre alapozva a munkaügy, valamint az oktatásügy kooperálásában xx Idősáv: szeptember folyamatos Indikátor: hiányszakmák felszámolása a záróév végére Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A családok bevonása, felkészítése és fizikai jelenlétének biztosítása a projektekben (szociális, oktatás, népegészségügy) x Idősáv: a programok/projektek forrásigényének függvényében folyamatos Indikátor: a programokhoz kapcsolódó intézmények esetében, a szülők 50 %-os bevonása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Komplex mentorálás megszervezése (összes ágazat) xx Idősáv: a programok/projektek forrásigényének függvényében folyamatos Indikátor: 1 db komplex program kidolgozása és a programokhoz/projektekhez kapcsolódó indítása. Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Az együttműködésben résztvevők módszertani felkészítése xx Idősáv: szeptember folyamatos Indikátor: szakmailag kompetens együttműködők Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A Nemzeti Tehetség Programhoz csatlakozás (közoktatás, szociális területeken) x Idősáv: folyamatos Indikátor: a benyújtott pályázatok 50%-a sikeres Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője 113

114 Célzott programok indítása az iskolai lemorzsolódás csökkentésére xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: a leghátrányosabb helyzetben működő intézmények 5% évente Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Az oktatási, a szociális és az egészségügyi területek egymással párhuzamosan futó programjainak összehangolása x Idősáv: folyamatos Indikátor: komplex programok/projektek indítása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A támogatott programok áttekintése, az eredményeket felmutató programok folytatása (Tanoda programok, HEFOP, TÁMOP, TIOP, ROP) xx Idősáv: április június 15. Indikátor: 1 db összesítő komplex táblázat Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A párhuzamos intézményfejlesztési és finanszírozási formák racionalizálása x Idősáv: április folyamatos Indikátor: fenntartható intézményhálózat kialakítása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A Második esély iskolák működésének felülvizsgálata, az eredményeket felmutató iskolák további támogatása xx Idősáv: április folyamatos Indikátor: források függvényében évente 5 program/projekt támogatása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) kiterjesztése xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: évente 2-5 program/projekt elindítása, befejezése Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője 114

115 Pedagógus módszertani továbbképzések keretében a tananyagok fejlesztése xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: 4 éven belül, minden működő intézményben 1 db képzés Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Az ösztöndíj programok hatékonyságának vizsgálata, az eredményes projektek támogatása xx Idősáv: április folyamatos Indikátor: 1 db hatástanulmány Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Az ösztöndíjprogramok, az IPR, és az uniós fejlesztések összehangolása x Idősáv: április folyamatos Indikátor: teljes körű programok/projektek Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Főállású, szakképzett iskolai szociális munkások alkalmazása a köznevelési intézményekben xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: 5 éven belül, minden működő köznevelési intézményben Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Roma származású pedagógusok alkalmazása xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: a pályázók 70 %-ának munkába állítása a tervidőszak végére Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A Tanoda program kiterjesztése xx Idősáv: azonnal június 15. Indikátor: teljes körű információnyújtás valamennyi működő köznevelési intézményben Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A Bűnmegelőzés érdekében beléptető rendszerek kiépítése az intézményekben xx Idősáv: források függvényében szeptember folyamatos Indikátor: a tervidőszak végére valamennyi köznevelési intézményben (kivéve óvodák) Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője 115

116 II.4.3. Egészségügy, életkörülmények Komplex iskolai egészségfejlesztési programok dohányzás megelőzés, rákprevenció, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, biztonságos szexuális élet, valamint környezet-egészségügyi és további, az egészséges életmóddal kapcsolatos témákban xx Bizonyítottan hatékony, országos szakmai intézetek által meghirdetett egészségfejlesztési programok, jó gyakorlatok megyei szintű elterjesztése (pl.: Óvodai, Iskolai Dohányzásmegelőzési Program) Idősáv: forrás függvényében, folyamatos Indikátor 41 : témánként a programokhoz csatlakozott intézmények száma, legalább 50 % Közreműködők, együttműködők: a munkaszervezet, társhatóságok, nevelési és oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, szakmunkásképző, gimnázium, egyéb), önkormányzatok, civil szervezetek, rendőrség Felelős: munkaszervezet vezetője Egészségügyi, higiénés és megelőzést szolgáló oktatóprogramok megtervezése és bevezetése a társadalomból kirekesztett lakossági csoportok részére, továbbá egészségfejlesztési témájú helyi kommunikációs tevékenységek megvalósítása ezen belül xx o tájékoztató anyagok, hírlevelek, a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthető (pl. ábrákat, rajzokat tartalmazó) kiadványok készítése, o közérthető, írásos és grafikus tájékoztató anyagok, o a helyi médiában rendszeresen megjelenő egészségfejlesztési témájú programok, tartalmak, a helyi média érzékenyítése; Idősáv: forrás függvényében folyamatos, illetve a TÁMOP Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt, Népegészségügyi és egészségfejlesztési kampányok támogatása TÁMOP /B 41 Kapcsolódó hatásindikátor: o o o o o o a csecsemőhalandóság arányának csökkenése 5.3 ezrelék alá alacsony súllyal születés arányának csökkenése az összes születés 10 %-a alá fiatalkori terhességek arányának csökkenése abortuszok számának csökkenése 3000/év alá a közétkeztetés minőségi mutatói javulnak(kevesebb zsír-, állati zsír-, koleszterin-, sótartalom); mindennap zöldség-és gyümölcs felhasználás túlsúlyos gyerekek aránya csökken 116

117 Indikátor 42 : o a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak szervezett célzott kampányok ezen belül a kidolgozott oktató programok és tájékoztató anyagok összeállítása- az előző évhez képest 20%-al nő. o a kistérségek, illetve a települések legalább 80%-a egyeztetett egészségterv birtokában végzi fejlesztési tevékenységét Közreműködők, együttműködők: a munkaszervezet, társhatóságok, nevelési és oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, szakmunkásképző, gimnázium, egyéb), önkormányzatok (kisebbségi önkormányzat), civil szervezetek, média. Felelős: munkaszervezet vezetője A higiénés, közegészségügyi körülmények javítása megfelelő higiénés szemléletre neveléssel, elsősorban az igényesség és tudatosság kialakításával, a különböző színtereken a célcsoportok közvetett, multiplikátorokon keresztül való elérésével (iskola pedagógusok, védőnők, háziorvosok, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselőinek bevonásával) xx Idősáv: forrás függvényében folyamatos, illetve a TÁMOP Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt keretében Indikátor 43 : o multiplikátor képzésen résztvevők száma 20%-al meghaladja a évi adatot. o a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak szervezett célzott kampányok közösségi programok és színterek száma az előző évhez képest legalább 15%-al nő o a köznevelési intézmények legalább 50 %-ában folyik érdemi, integrált egészségfejlesztési tevékenység Közreműködők, együttműködők: a munkaszervezet, társhatóságok, nevelési és oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, szakmunkásképző, gimnázium, egyéb), önkormányzatok (kisebbségi önkormányzat), civil szervezetek. Felelős: munkaszervezet vezetője 42 Kapcsolódó hatásindikátor: o o o o a csecsemőhalandóság arányának csökkenése 5.3 ezrelék alá alacsony súllyal születés arányának csökkenése az összes születés 10 %-a alá fiatalkori terhességek arányának csökkenése abortuszok számának csökkenése 3000/év alá 43 Kapcsolódó hatásindikátor: o o o o a csecsemőhalandóság arányának csökkenése 5.3 ezrelék alá alacsony súllyal születés arányának csökkenése az összes születés 10 %-a alá fiatalkori terhességek arányának csökkenése abortuszok számának csökkenése 3000/év alá 117

118 Helyi szintű közösségi programok szervezése, melyek elősegítik a hátrányos helyzetű családok körében az egészségi önismeret fejlesztését, az egyes betegségek megelőzhetőségét, és hozzájárulnak az egészségügyi beavatkozások és a szűrővizsgálatok során az együttműködés erősítéséhez. A daganatos betegségek korai felismerése és kezelése céljából szervezett lakossági szűrővizsgálatok megjelenési arányának javítása. xx Idősáv: A Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című projekt folytatása, a kiírástól függően Indikátor 44 : o a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak szervezett célzott kampányok száma nő, a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok részvételével o nő a helyi szintű közösségi programok, közösségi színterek száma Közreműködők, együttműködők: a munkaszervezet, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a programban résztvevő laikusok Felelős: munkaszervezet vezetője A településre kihelyezett nőgyógyászati szűrővizsgálatok - különösen az erre kiképzett védőnők által végzett citológiai kenetvétel révén az átszűrtség emelése a TÁMOP program keretében xx Idősáv: TÁMOP /A pályázatból biztosított forrásból megvalósítási időszak: márciusig. Indikátor 45 : o A releváns programok száma 20%-al növekszik (2011., mint bázisév) o nő a helyi szintű közösségi programok, közösségi színterek száma Közreműködők, együttműködők: a munkaszervezet, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a programban résztvevő védőnők, oktató nőgyógyászok, érintett települési önkormányzatok, helyi véleményformálók Felelős: munkaszervezet vezetője 44 Kapcsolódó hatásindikátor: o o o a szűrővizsgálatokon a megjelenési arány legalább 15%-al emelkedik emlőszűrés esetében 55-60%-ra, majd az időszak végére 70 %-ra méhnyakszűrés esetében 20%-ra, majd az időszak végére 70 %-ra 45 Kapcsolódó hatásindikátor: o o graduális és posztgraduális képzésben a területi védőnők 90%-a részt vett a szűrővizsgálatok megjelenési aránya emelkedik, az időszak végére 20 %-ra 118

119 A tüdőszűrésen való részvétel növelése a romló megbetegedési viszonyokkal jellemezhető kistérségekben a Térségi Diagnosztikai Szűrőközpont Mozgó Ernyőkép Szolgálat szűrőbuszainak segítségével. xx Idősáv: folyamatos Indikátor 46 : o a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak szervezett célzott kampányok száma nő, a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok részvételével o nő a helyi szintű közösségi programok, közösségi színterek száma Közreműködők, együttműködők: munkaszervezet, tüdőszűrést végző egészségügyi szolgáltatók, érintett települési önkormányzatok, helyi véleményformálók Felelős: munkaszervezet vezetője Az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés és igénybevétel javítása, ezen belül az előítéletesség csökkentése, a compliance elősegítése, a célzott szűrési - gondozási tevékenység kialakítása és folyamatosságának fenntartása. Mozgó szakorvosi szolgálatok működtetése a hátrányos helyzetű településeken, illetve a telepszerű körülmények között élők részére a meglévő járóbeteg szakellátási kapacitások igénybevételével, és a logisztikai feltételek biztosítása finanszírozási hátterének megteremtésével (egészségbiztosítási alap, illetve civil támogatások). xx Idősáv: forrás függvényében folyamatos Indikátor: működjenek mozgó szakorvosi szolgálatok, a hátrányos helyzetű településeken Közreműködők, együttműködők: a munkaszervezet, GYEMSZI Térségi Egészségszervezési Központ, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, érintett települési önkormányzatok Felelős: munkaszervezet vezetője A helyi, területi és szolgáltatói együttműködés elmélyítése, a praxisközösségek, kistérségi alapellátási központok kialakítása, illetve a védőnői hálózat, valamint az otthoni szakápolást, hospice ellátást és szociális gondozást végző önkormányzati, civil és egyházi szervezetek munkájának szorosabb integrációja xx Idősáv: forrás függvényében folyamatos Indikátor: o működjenek praxisközösségek, kistérségi alapellátási központok, a hátrányos helyzetű településeken o Minimum 20%-al nő az együttműködési megállapodások száma, a bázisévhez képest 46 Kapcsolódó hatásindikátor: o a szűrővizsgálatok megjelenési aránya emelkedik, az időszak végére 70%-ra 119

120 Közreműködők, együttműködők: a munkaszervezet, GYEMSZI Térségi Egészségszervezési Központ, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, érintett települési önkormányzatok, civil szervezetek, egészségügyi szakmai szervezetek, egyházak Felelős: munkaszervezet vezetője A hátrányos helyzetűek, ezen belül a romák bevonása az őket célzó egészségügyi programok tervezésébe és megvalósításába xx Idősáv: forrás függvényében folyamatos Partnerségi munkacsoport működtetése az intézmények, szervezetek, szolgáltatók, döntéshozók bevonásával, az egészségfejlesztési tevékenységet végző szervezetek helyi együttműködésének előmozdítása (horizontális kapcsolatok kiépítése); Indikátor: o partnerségi csoportok száma, a 2011-es évhez képest 15%-al nő o a köznevelési intézmények legalább 50 %-ában folyik érdemi, integrált egészségfejlesztési tevékenység Partnerek: a színtér intézményei, szervezetei, szolgáltatói, döntéshozók, egészségfejlesztési tevékenységet végző szervezetek Felelős: munkaszervezet vezetője Az egészségügyi szak- és felsőoktatási képzésben résztvevő roma tanulók/hallgatók számának növelése, továbbá a roma szakemberek (védőnő, ápoló, orvos, szociális munkás stb.) egészségügyi intézményekben való foglalkoztatásának ösztönzése, a megyében működő egészségügyi szak- és felsőfokú képzést nyújtó intézményekkel történő együttműködés keretében xx Idősáv: forrás függvényében folyamatos Indikátorok: o hátrányos helyzetű, ezen belül roma hallgatók számának minimum 10%-os növekedése o egészségügyi intézményekben foglalkoztatott roma szakemberek számának legalább 7%-os emelkedése Közreműködők, együttműködők: a munkaszervezet, Miskolci Egyetem, egészségügyi szolgáltatók, érintett települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek Felelős: munkaszervezet vezetője II.4.4 Gyermekvédelem A gyermekjóléti alapellátás- és szakellátás erősítése, egymáshoz való közelítése, amelyben a Szociális és Gyámhivatal segítséget nyújthat az évenkénti szakmaközi megbeszélések keretében x Idősáv: március folyamatos Indikátor: évente egy alkalommal 120

121 Közreműködők: Szociális és Gyámhivatal, illetve a feladatban relevanciát mutató szervezetek vezetői Felelős: munkaszervezet A gyermekvédelmi szakellátásba bekerült gyermekek nevelőszülőhöz történő elhelyezése, ehhez szükséges a nevelőszülői hálózat bővítése. A gyermekek otthonközeli környezetben történő nevelkedése a jövő távlatát tekintve sokkal eredményesebb, mint a gyermekvédelmi intézményben felnőtt gyermeké xx Idősáv: források függvényében, fenntartók nevelőszülői hálózatának bővítése esetén Indikátor: a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek legalább 80 %-ának nevelőszülőnél történő ellátása Közreműködők: a feladatban relevanciát mutató szervezetek vezetői Felelős: munkaszervezet A gyermekvédelmi szakellátás rendszeréből kikerült 18. életévüket betöltött fiatal felnőttek utánkövetési rendszerének kialakítása, az otthonteremtési támogatást igénybe vevő fiatalok munkához való segítése, ne csak akkor történjen, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátást vesz igénybe xx Idősáv: források függvényében Indikátor: az utánkövetési rendszer kialakítása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A gyermekvédelmi intézményekben élő gyermekek esetében az otthonok szakmai programjának átdolgozása. Intézkedési terv készítése az adott évben megvalósítani kívánt elképzelésekről. A program felülvizsgálata és megvalósulásának értékelése minden évben kötelező. x Idősáv: június folyamatos Indikátor: az éves felülvizsgálatok 100%-os elvégzése Közreműködők: a munkaszervezet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ, Miskolci Gyermekvédelmi Központ, országos szakmai módszertanok Felelős: munkaszervezet vezetője A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos, a képzési szükségleteknek megfelelő képzése, az intézményen belüli belső továbbképzések figyelemmel kísérése. xx Idősáv: május 01.- folyamatos Indikátor: tervezett továbbképzések lebonyolítása Közreműködők: a munkaszervezet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ, Miskolci Gyermekvédelmi Központ, a feladatban relevanciát mutató szervezetek vezetői Felelős: munkaszervezet vezetője 121

122 Jelenleg az országban több olyan gyermekvédelmi intézmény is működik, mely a normál-, és a speciális szükségletű gyermekek együttes nevelkedéséről gondoskodik. Fontos lenne a speciális szükségletű gyermekek önálló intézményben történő elhelyezése xx Idősáv: szeptember 01.- folyamatos Indikátor: A normál- és speciális szükségletű gyermekek önálló intézményben történő elhelyezésének feltételrendszeri vizsgálata Közreműködők: a munkaszervezet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ, a feladatban relevanciát mutató szervezetek vezetői Felelős: munkaszervezet vezetője A Rendőrség és a Gyermekjóléti Szolgálat közötti jelzőrendszer hatékonyságának növelése x Idősáv: március folyamatos Indikátor: kiskorúak bűncselekmény/szabálysértés elkövetése esetén azonnali gyermekvédelmi intézkedés megtétele Közreműködők: a munkaszervezet, rendőrség Felelős: munkaszervezet vezetője Az oktatási intézményekben lévő ifjúságvédelmi felelősök tájékoztatása a gyermekvédelem aktuális feladatairól x Idősáv: április december 31. Indikátor: valamennyi köznevelési intézményben a gyermekvédelmi rendszer ismeretanyagának alkalmazása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője II.4.5. Szociális ellátás A leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése x Idősáv: március június 30. Indikátor: a településeken élő idős, hátrányos helyzetű emberek legalább 50 %-ának bevonása a szociális alapellátások rendszerébe Közreműködők: a munkaszervezet, Szociális és Gyámhivatal, a feladatban relevanciát mutató szervezetek vezetői Felelős: munkaszervezet vezetője 122

123 Az önkormányzatoknál esélyegyenlőségi szakképzettséggel rendelkező munkatárs, illetve szociális munkások alkalmazása xx Idősáv: források függvényében Indikátor: Csak félkészült munkatársak alkalmazása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Az önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló ingatlanok hasznosítása xx Idősáv: források függvényében Indikátor: üres ingatlanok közérdekből történő hasznosításnak kezdeményezése az érintett önkormányzatok felé Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A leghátrányosabb települések önkormányzatai részére önköltség nélküli pályázati források biztosítása xx Idősáv: források függvényében, illetve folyamatos Indikátor: a pályázati források 100 %-os kihasználása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A szolgáltatástervezési koncepció elkészítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, valamint évenkénti felülvizsgálata x Idősáv: április december 31. Indikátor: a település szerkezetének, adottságainak megfelelő szociális szolgáltatástervezési koncepciók megléte Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A településeken található közintézmények akadálymentesítése xx Idősáv: források függvényében Indikátor: az esélyegyenlőség teljes megvalósítása Közreműködők: a munkaszervezet 123

124 Felelős: munkaszervezet vezetője A munkaügyi szervezet gyűjtse össze az önkormányzatok szakképzésre vonatkozó igényeit x Idősáv: április folyamatos Indikátor: a helyi munkaerő-piaci igénynek megfelelő szakképesítések megszerzése Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője II.4.6. Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem Speciális képzések kidolgozása és alkalmazása a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a rendészeti területen dolgozók számára. (Rendészeti osztályfőnöki órák a középiskolákban, D.A.D.A., a Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja, Ellen-Szer rendőrségi program, Az iskola rendőre program ). xx Idősáv: április folyamatos Indikátor: a programok valamelyikének minden megyei oktatási intézményben történő alkalmazása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Rendészeti képzés és szakmai fejlődés keretében a roma közösségekkel kapcsolatos témaköröknek szerepelnie kell mind a rendészeti alapképzésben, mind a rendszeres szolgálati továbbképzésekben. x Idősáv: április folyamatos Indikátor: a hivatásos rendőri állomány évenként egyszeri képzése Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Bűnmegelőzési módszertani útmutató kidolgozásával kockázatközpontú prevenciós programok bevezetése xx Idősáv: források függvényében Indikátor: minden évben a működő leghátrányosabb helyzetű települések 5%-nál Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője 124

125 Hátrányos helyzetű fiatalok integrációjának elősegítése a kisközösségi, családi, iskolai, valamint hatósági kontroll erősítése a kallódó fiatalok körében, az Ifjúságvédelmi őrjárat akciósorozat hosszú távú működtetésével x Idősáv: április 02. -folyamatos Indikátor: havi rendszerességgel történő végrehajtás Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A roma származású fiatalok részére a rendőri pályaválasztás ösztönzésére szolgáló támogatási rendszer fenntartása, esetleges bővítése xx Idősáv: április 02. -folyamatos Indikátor: évente pályázati felhívás közzététele Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A romák támogatása, hogy rendészeti szervezetekben vállaljanak munkát, ezzel is elősegítve a tolerancia és sokszínűség hosszú távú fenntartását (hivatásos szolgálati feladatok ellátása, fegyveres biztonsági őrség, stb.) xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: évente pályázati felhívás közzététele Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése a rendőrség, illetve a romák közötti bizalom és kölcsönös megértés kialakítására. (rendőr-roma fórum, iskolai nyílt napok, közös sportrendezvények) x Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: 1 db komplex értékelés elkészítése, kiajánlása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Az országos és megyei szintű roma összekötő tiszti hálózat fejlesztése. xx Idősáv: április 02. -folyamatos Indikátor: kapitányságonkénti 1 fő roma összekötő tiszt Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője 125

126 A szociális, egészségügyi, közigazgatási, igazságszolgáltatási, valamint rendfenntartási területeken dolgozók számára biztosítani kell olyan programokon, képzéseken való részvételt, melyek elősegítik a megkülönböztetéstől mentes gyakorlatok alkalmazását xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: negyedévente szervezett egy képzés Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője A miskolci Zöld-Ház Közösségi Foglalkoztató továbbműködtetésével elősegíteni a hátrányos helyzetben élő csoportok társadalmi érvényesülését. Jelen helyzetben a foglalkoztató jellemzően pártfogó felügyelet alatt álló fiatalok és fiatal felnőttek számára szolgáltat. Mivel a hátrányos helyzetben élő felnőttek körében is felülreprezentált a kriminális veszélyeztetettség, ezért fontos a foglalkoztató szolgáltatási területét erre a célcsoportra is kiterjeszteni xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: havi szinten a Foglalkoztató felnőtt, hátrányos helyzetben élő ügyfeleinek a száma 10%kkal növekedjen Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Hatékonyabbá kell tenni a hátrányos helyzetben élők problémáinak megoldását azáltal, hogy egy esetgazda kezében összpontosulnak a pártfogolttal kapcsolatos feladatok, aki egyeztet a különböző intézményekkel, és kontrollt tud gyakorolni az ügyfél felett is. Ehhez szükség van a társszervekkel való folyamatos kommunikációra és a kompetencia-határokra vonatkozó megfelelő protokollok kidolgozására xx Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: havi esetmegbeszélés szervezése, protokollok kialakítása Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Kihelyezett ügyfélszolgálatok xx o A szociálisan hátrányos helyzetben lévők utazási költség ráfordítása nélkül, lakóhelyükhöz közel igénybe tudják venni a jogi segítségnyújtási és áldozatsegítési támogatások körét. Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: Heti 1 alkalommal ügyfélfogadás biztosítása a járásokban. Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője 126

127 Mobil Információs Szolgáltatás xx Hátrányos helyzetben élő jogkereső állampolgárok tájékoztatása az elérhető jogi szolgáltatásokról, különösen annak pontosítása és tudatosítása az állampolgárok körében, hogy a Szolgálatok miben, kinek tudnak segíteni és melyek a támogatás feltételei. Lényeges a tájékoztatás a szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről, az elérhetőségekről, az ügyfélfogadási időről, a szükséges igazolásokról, a bemutatandó okmányokról. Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: a Megyei Rendőrkapitányság Police mobil, illetve a TKKI Omnibusz programjához való csatlakozás Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője Önkéntesek szervezése xx o Sok esetben az ügyfelek a közigazgatási eljárás keretében nehezen motiválhatóak és a pénzügyi támogatáson kívül más típusú, esetleg hosszú távú, közreműködésüket igénylő (pl. pszichológia segítségnyújtás) formák igénybevételét elutasítják. Ennek kiküszöbölésének egyik eszköze lehet az önkéntesek bevonása. A KIMISZ irányításával jelenleg folyamatban lévő TÁMOP kiemelt projekt Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése alprojekt keretében megvalósításra kerülő önkéntes rendszer kiépítése újabb segítséget jelenthet a hátrányos helyzetben lévők számára, mivel az önkéntesnek lehetősége van arra, hogy az áldozatot felkeresve, körülményeit megismerve találja meg a leghatékonyabb támogatási formát és személyre szabottan nyújthat segítséget. Idősáv: források függvényében folyamatos Indikátor: Járásonként 2 önkéntes segítse a jogkereső állampolgárokat Közreműködők: a munkaszervezet Felelős: munkaszervezet vezetője 127

128 II.5. MONITORING A megyei stratégia akcióterve tartalmazza a kitűzött célok megvalósítását szolgáló feladatokat és akciókat, a sikeresség konkrét indikátorait, valamint a cselekvési idősávot. Az eredmények nyomon követése érdekében, indokolt a kedvezményezett munkaszervezetet nevesíteni. A monitoring feladatelemeket 6 havonta át kell tekinteni és a teljesülésről monitoring jelentést szükséges összeállítani. A monitoring jelentést első körben a MÁK Szakbizottság véleményezi, melyet követően Kormánymegbízott Úr részére, összegzés készül. Egyes forrástípusok kapcsán (pl. TÁMOP 1.1.), a teljesülés már a támogatási szerződésben rögzített előrehaladási jelentésben (PEJ vagy SZEJ) megjelenik, amit változtatás nélkül át lehet emelni. A bemutatott folyamat realizálásával a monitoring elemek tényszerűen és folyamatosan rögzíthetőek. II.6. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium döntése A hátrányos helyzetben élők Társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő Szakbizottság megalakításáról A szakbizottság alakuló ülése (feladat-meghatározás, munkamegosztás, határidők) Helyzetelemzési rész elkészítése Helyzetelemzési rész véleményeztetése A helyzetelemzési rész szakbizottsági elfogadása A stratégiai rész kidolgozása A stratégiai rész társadalmi egyeztetése A végleges szakbizottsági anyag elkészítése és elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiájának elfogadása Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium 128

129 ÖSSZEGZÉS HELYETT Minden, egy adott helyzetet megváltoztatni kívánó koncepcionális dokumentum pontosan annyit tud használni, amennyit tartalmából realizálni lehet. Úgy gondoljuk, hogy a megyei stratégiában foglaltak végrehajtásának két jelentős garancia-összetevője van. Egyrészt a releváns ágazatok egy szervezeti egységen belül - a Kormányhivatal- működnek, másrészt a Megyei Államigazgatási Kollégium lényegében lefedi, az állami típusú feladatrendszert. Mindemellett igen fontos, az egyházak és civil szervezetek felajánlott együttműködési szándéka is. A megvalósítás egyes elemeinek feltételrendszerét áttekintve, az alábbiak rögzítése indokolt. 1. A humán erőforrások tekintetében jelenleg a Szakbizottságon kívül intézményesített forma nincs, azonban a bizottság mandátuma a megyei stratégia kidolgozására szólt. 2. Az akciók egy része külön forrásbevonás nélkül is teljesíthető, viszont a döntő szakmai cselekvésekhez célzott finanszírozás (pályázatok) szükséges. Álláspontunk szerint akkor lehet komoly esélye a megyei stratégia akciótervében foglaltak teljesítésének, ha kormányhivatali szinten megalakul egy olyan munkaszervezet, amely a kooperációban szereplő ágazatok képviselőiből áll. Amennyiben a forrásoldal ezt lehetővé teszi, javasolt egy fő felzárkózási referens munkakör létesítése. Ebben az esetben biztosítható leginkább a folyamatos működés és rendezhető a felelősség kérdésköre is. Ha ez objektív okok miatt nem lehetséges, akkor a munkaszervezet tagjai közül, féléves rotációs rendszerben indokolt vezetőt megnevezni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium Hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő Szakbizottságát - a megyei stratégia elfogadását követően- monitoring illetve konzultatív testületként javasolt továbbműködtetni. 129

130 MELLÉKLETEK

131 I. számú melléklet Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi, gazdasági helyzetének áttekintése kistérségi nézőpontból Miskolc, Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízotti Kabinet szakmai anyaga 1

132 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiről általában... 3 II. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési-statisztikai kistérségeinek településjegyzéke... 5 III. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete III. 1. Mutatók III.2 Mutatók III.3 Mutatók IV. Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi nevezetességei, és látnivalói Felhasznált szakanyagok, irodalom, adatbázis

133 I. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiről általában Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 15 kistérség található, melyek méretei jelentősen eltérnek, hiszen az egyes centrumokhoz nagyobb népességű vonzáskörzet tartozik. A településszerkezeti jellemzőkből adódóan, az aprófalvas vidékeken egyes központokhoz lényegesen több település kapcsolódik, mint például az alföldi térségekben. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Kistérségei Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település Abaúj Hegyközi kistérség Gönc 440, Bodrogközi kistérség Cigánd 400, Edelényi kistérség Edelény 783, Encsi kistérség Encs 449, Kazincbarcikai kistérség Kazincbarcika 459, Mezőcsáti kistérség Mezőcsát 378, Mezőkövesdi kistérség Mezőkövesd 679, Miskolci kistérség Miskolc 1006, Ózdi kistérség Ózd 550, Sárospataki kistérség Sárospatak 477, Sátoraljaújhelyi kistérség Sátoraljaújhely 311, Szerencsi kistérség Szerencs 498, Szikszói kistérség Szikszó 299, Tiszaújvárosi kistérség Tiszaújváros 256, Tokaji kistérség Tokaj 255,

134 Borsod-Abaúj-Zemplén megye előnyös földrajzi feltételekkel, történelmi és idegenforgalmi nevezetességekkel, látnivalókkal, továbbá komoly kulturális hagyományokkal rendelkezik. 4

135 II. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési-statisztikai kistérségeinek településjegyzéke 1. Miskolci kistérség (40 település) Központja: Miskolc 1. Alacska 15. Kistokaj 29. Sajóhidvég 2. Alsózsolca 16.Kondó 30. Sajókápolna 3. Arnót 17. Köröm 31. Sajókeresztúr 4. Berzék 18. Mályi 32. Sajólád 5. Bőcs 19. Miskolc 33. Sajólászlófalva 6. Bükkaranyos 20. Muhi 34. Sajópálfala 7. Bükkszentkereszt 21. Nyékládháza 35. Sajópetri 8. Emőd 22. Onga 36. Sajósenye 9. Felsőzsolca 23. Ónod 37. Sajósezntpéter 10. Gesztely 24. Parasznya 38. Sajóvámos 11. Harsány 25. Radostyán 39. Szirmabeseny 12. Hernádkak 26. Répáshuta 40. Varbóc 13. Hernádnémeti 27. Sajóbábony 14. Kisgyőr 28. Sajóecseg 2. Edelényi kistérség (44 település) Központja: Edelény 1. Abod 16. Irota 31. Szinpetri 2. Balajt 17. Jósvafő 32. Szögliget 3. Becskeháza 18. Komjáti 33. Szőlősardó 4. Bódvalenke 19. Ládbesenyő 34. Szuhogy 5. Bódvarákó 20. Lak 35. Teresztenye 6. Bódvaszilas 21. Martonyi 36. Tomor 7. Boldva 22. Meszes 37. Tornabarakony 8. Borsodszirák 23. Nyomár 38. Tornakápolna 9. Damak 24. Perkupa 39. Tornanádaska 10. Debréte 25. Rakaca 40. Tornaszentandrás 11. Edelény 26. Rakacaszend 41. Tornaszentjakab 5

136 12. Égerszög 27. Szakácsi 42. Varbóc 13. Galvács 28. Szalonna 43. Viszló 14. Hangács 29. Szendrő 44. Zilíz 15. Hegymeg 30. Szendrőlád 3. Encsi kistérség (35 település) Központja: Encs 1. Abaújalpár 14. Forró 27. Méra 2. Abaújkér 15. Fulókércs 28. Novajidrány 3. Alsógagy 16. Gagyapáti 29. Pamlény 4. Baktakék 17. Garadna 30. Pere 5. Beret 18. Hernádbűd 31. Perecse 6. Büttös 19. Hernádpetri 32. Pusztaradvány 7. Csenyéte 20. Hernádszentandrás 33. Szalaszend 8. Csobád 21. Hernádvécse 34. Szászfa 9. Detek 22. Ináncs 35. Szemere 10. Encs 23. Kány 11. Fáj 24. Keresztéte 12. Fancsal 25. Krasznokvajda 13. Felsőgagy 26. Litka 4. Kazincbarcikai kistérség (33 település.) Központja: Kazincbarcika 1. Aggtelek 12. Izsófalva 23. Rudolftelep 2. Alsószuha 13. Jákfalva 24. Sajógalgóc 3. Alsótelekes 14. Kánó 25. Sajóivánka 4. Bánhorváti 15. Kazincbarcika 26. Sajókaza 5. Berente 16. Kurityán 27. Szuhafő 6. Dédestapolcsány 17. Mályinka 28. Szuhakálló 7. Dövény 18. Múcsony 29. Tardona 8. Felsőkelecsény 19. Nagybarca 30. Trizs 9. Felsőnyárád 20. Ormosbánya 31. Vadna 10. Felsőtelekes 21. Ragály 32. Zádorfalva 6

137 11. Imola 22. Rudabánya 33. Zubogy 5. Mezőkövesdi kistérség (22 település) Központja: Mezőkövesd 1. Bogács 9. Egerlövő 18. Szentistván 2. Borsodgeszt 10. Kács 19. Szomolya 3. Borsodivánka 12. Mezőkeresztes 20. Tard 4. Bükkábrány 13. Mezőkövesd 21. Tibolddaróc 5. Bükkzsérc 14. Mezőnagymihály 22. Vatta 6. Cserépfalu 15. Mezőnyárád 7. Cserépváralja 16. Négyes 8. Csincse 17. Sály 6. Ózdi kistérség (27 település) Központja: Ózd 1. Arló 10. Dubicsány 19. Nekézseny 2. Bánréve 11. Farkaslyuk 20. Ózd 3. Borsodbóta 12. Gömörszőlős 21. Putnok 4. Borsodnádasd 13. Hangony 22. Sajómercse 5. Borsodszentgyörgy 14. Hét 23. Sajónémeti 6. Bükkmogyorósd 15. Járdánháza 24. Sajópüspöki 7. Csernely 16. Kelemér 25. Sajóvelezd 8. Csokvaomány 17. Királd 26. Sáta 9. Domaháza 18. Kissikátor 27. Serényfalva 7. Sárospataki kistérség (16 település) Központja: Sárospatak 1. Bodrogolaszi 7. Komlóska 13. Vajdácska 2. Erdőhorváti 8. Makkoshotyka 14. Vámosújfalu 3. Györgytarló 9. Olaszliszka 15. Viss 4. Háromhuta 10. Sárazsadány 16. Zalkod 5. Hercegkút 11. Sárospatak 6. Kenézlő 12. Tolcsva 7

138 8. Sátoraljaújhelyi kistérség (19 település) Központja: Sátoraljaújhely 1. Alsóregmec 8. Füzérradvány 15. Pálháza 2. Bózsva 9. Hollóháza 16. Pusztafalu 3. Felsőregmec 10. Kishuta 17. Sátoraljaújhely 4. Filkeháza 11. Kovácsvágás 18. Vágáshuta 5. Füzér 12. Mikóháza 19. Vilyvitány 6. Füzérkajata 13. Nagyhuta 7. Füzérkomlós 14. Nyíri 9. Szerencsi kistérség (18 település) Központja: Szerencs 1. Alsódobsza 9. Prügy 17. Tiszalúc 2. Bekecs 10. Rátka 18. Újcsanálos 3. Golop 11. Sóstófalva 4. Legyesbénye 12. Szerencs 5. Mád 13. Taktaharkány 6. Megyaszó 14. Taktakenéz 7. Mezőzombor 15. Taktaszada 8. Monok 16. Tállya 10. Szikszói kistérség (22 település) Központja: Szikszó 1. Abaújlak 9. Gagyvendégi 17. Monaj 2. Abaújszolnok 10. Halmaj 18. Nagykinizs 3. Alsóvadász 11. Hernádkércs 19. Nyésta 4. Aszaló 12. Homrogd 20. Rásonysápberencs 5. Felsődobsza 13. Kázsmárk 21. Selyeb 6. Felsővadász 14. Kiskinizs 22. Szentistvánbaksa 7. Gadna 15. Kupa 8. Gagybátor 16. Léh 8

139 11. Tiszaújvárosi kistérség (16 település) Központja: Tiszaújváros 1. Girincs 7. Kesznyéten 13. Sajószöged 2. Hejőbába 8. Kiscsécs 14. Szakáld 3. Hejőkeresztúr 9. Nagycsécs 15. Tiszapalkonya 4. Hejőkürt 10. Nemesbikk 16. Tiszaújváros 5. Hejőpapi 11. Oszlár 6. Hejőszalonta 12. Sajóörös 12. Abaúj-Hegyközi kistérség (24. település) Központja: Gönc 1. Abaújszántó 9. Göncruszka 17. Pányok 2. Abaújvár 10. Hejce 18. Regéc 3. Arka 11. Hernádcéce 19. Sima 4. Baskó 12. Hernádszurdok 20. Telkibánya 5. Boldogkőújfalu 13. Hidasnémeti 21. Tornyosnémeti 6. Boldogkőváralja 14. Kéked 22. Vilmány 7. Fony 15. Korlát 23. Vizsoly 8. Gönc 16. Mogyoróska 24. Zsujta 13. Bodrogközi kistérség (17 település) Központja: Cigánd 1. Alsóberecki 7. Karos 13. Ricse 2. Bodroghalom 8. Kisrozvágy 14. Semjén 3. Cigánd 9. Lácacséke 15. Tiszacsermely 4. Dámóc 10. Nagyrozvágy 16. Tiszakarád 5. Felsőberecki 11. Pácin 17. Zemplénagárd 6. Karcsa 12. Révleányvár 9

140 14. Mezőcsáti kistérség (9 település) Központja: Mezőcsát 1. Ároktő 4.Mezőcsát 7.Tiszakeszi 2. Gelej 5.Tiszabábolna 8.Tiszatarján 3. Igrici 6.Tiszadorogma 9.Tiszavalk 15. Tokaji kistérség (9 település) Központja: Tokaj 1. Bodrogkeresztúr 2. Bodrogkisfalud 3. Csobaj 4. Erdőbénye 5. Szegi 6. Szegilong 7. Taktabáj 8. Tarcal 9. Tiszaladány 10

141 III. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete 1 I I I. 1. M u t a t ó k A kistérségek településszerkezete és népessége Az Észak-magyarországi régióban az ország 168 kistérségéből 28 található, ebből Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 15 került lehatárolásra. Mindegyik a természetes vonzásközpontjukat jelentő városok köré szerveződött. A városi rangú körzetközpontokon kívül a Miskolci kistérségben még 4, az Ózdiban 2, míg az Edelényi kistérségben további 1 város található. A kistérségek településszáma jelentősen eltérő: a két szélső értéket a Borsod-Abaúj- Zemplén megyéhez tartozó Edelényi valamint a Mezőcsáti képviseli 46; illetve 9 településsel. A kistérségek közül a Miskolc köré lehatárolt térség a legnagyobb és legnépesebb. Az 1006 km2-es területen év elején ember élt és itt a legnagyobb a népsűrűség is, 273 fő/km", Népességszáma alapján egyben a vidéki nagyvárosok térségei közül is a legnagyobb, megelőzve a Szegedi és a Debreceni kistérséget is. A többi kistérség területe km": népessége ezerfő; népsűrűsége fő/km" között szóródott. A térségek fejlettsége többnyire népesség-koncentrációval jár együtt, a kevésbé fejletteknél alacsonyabb a népsűrűség. ~ Magasabb ( fő/km") népsűrűség jellemzi a "fejlődő" Tiszaújvárosi kistérséget, valamint a felzárkózó" térségek közé sorolt Miskolci és Kazincbarcikai térséget. Kivétel ez alól a szintén magas népsűrűségű Ózdi kistérség, amely a "stagnáló" besorolású. A "lemaradó" típusba tartozó Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Mezőcsáti és az Encsi kistérség, melyek népsűrűsége fő/km" között szóródott. A régió településszerkezetét az apró- és törpefalvak jellemzik. A év eleji területi beosztás szerint a települések 55%-a 1000 főnél kevesebb lakosú, ahol a népesség 12,6%-a élt. Az apró falvak több mint felénél a lélekszám nem érte el az 500 főt. A törpefalvakban a régió népességének 3,6%-a lakott. A legtöbb törpefalvas kistérség Borsod-Abaúj- Zemplén megye északi, észak-keleti részén található, ezek közül pl. az Encsi 1 Megjegyzés: a bemutatott indikátorok aktualizálása folyamatban van. 11

142 kistérségben a települések 69%-a, a Sátoraljaújhelyiben 68%-a, az Edelényiben 63%-a, az Abaúj-Hegyköziben 58%-a 500 fő alatti. Az utóbbi években a várossá nyilvánítások nagy számban érintették a kisebb lélekszámú településeket, ami azt eredményezte, hogy míg 2001-ben a régió városainak 40%-a, év elején már 54%-a tartozott a lakosnál kisebb városok közé. A növekedéshez a várossá nyilvánítás mellett az is hozzájárult, hogy a népesség-csökkenés következtében a korábban is városi rangú Szerencs ebbe a népesség- kategóriába került. A Miskolci kistérségben él a megye népességének 38%-a. Az Észak-magyarországi régióban a települések átlag népessége - a január 1-jei lakónépesség alapján fő. Az egy településre jutó lélekszám 9 kistérségben a régió átlagánál több, 18-ban kevesebb, egy kistérségben (Tiszaújvárosi) megegyezett azzal. Népesség, népmozgalom A kistérségek közül a legnagyobb növekedést az Encsiben regisztráltak (1,1%). A népességfogyás mértéke jelentősebb (4,2-4,9%) volt a Sátoraljaújhelyi, a Sárospataki, az Abaúj-Hegyközi, és a Kazincbarcikai kistérségben. Észak-Magyarországon év elején férfi és nő élt. A népességszámot alakító tényezők közül a térségek többségében a természetes fogyás a meghatározó, a vándorlás kisebb szerepet játszott és között a természetes fogyásból ezer lakosra vetítve évi átlagban 3,7 fős csökkenés adódott, míg a migrációból 2,2 fős. Az élveszületési arányszám kapcsán a legmagasabb születési ráta (13,1 ezrelék) az Encsi kistérséget jellemezte, továbbá a régió átlagát jóval meghaladó az Abaúj-Hegyközi, a Bodrogközi (12,7-12,7 ezrelék), az Edelényi (12,6 ezrelék) és az Ózdi kistérségben (12,2 12

143 ezrelék). Velük szemben legkisebb (7,9 ezrelék) a születési arányszám a Tokaji kistérségben, de a mutató értéke a régió átlagától 14 kistérségben elmaradt. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 2004-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 kistérsége közül 10-ben nagyobb a régiós átlagnál (9,7 ezrelék) A természetes népmozgalom másik összetevője a halandóság. A legkedvezőbb halandósági viszonyok a Tiszaújvárosi jellemezték, az arányszám 11,1. A mortalitás alakulásában e településcsoportokban az átlagosnál fiatalabb korösszetétel emelhető ki. A halálozási ráta a Tokaji (16,8 ezre lék) kistérségben bizonyult a legkedvezőtlenebbnek. A magas halandóságot befolyásolta, hogy az időskorúak (65 évesek és idősebbek) népességen belüli hányada a három településkörben jelentős. 13

144 Az ezer lakosra jutó halálozások száma 2004-ben a régiót alkotó mindhárom megyében a kistérségek többségében nagyobb, mint a régió átlaga. Az egyes kistérségek magas halandóságának részben az előnytelen korstruktúra lehet a magyarázata, ám az okok (az életkörülményektől az életmódon át az egészségügyi ellátás színvonaláig) ennél jóval szélesebb skálán mozognak. A természetes fogyás minden kistérségre jellemző. A években leginkább a Sárospataki térségben romlott a helyzet, ahol a természetes népmozgalomból adódóan 2000-ben 3,7 fővel, négy évvel később viszont már 8,5 fővel csökkent a lélekszám ezer lakosra vetítve. A veszteség emelkedése említést érdemel továbbá a Tokaji (4,4 ezrelékpont) és a Mezőcsáti kistérségben (4,1 ezrelékpont). Az ezer lakosra jutó természetes fogyás 2004-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 kistérség közül 8-ban, a régió átlagától kisebb. A természetes népmozgalom mellett a népességszámot a vándorlások is befolyásolják. A legszámottevőbb veszteséget (évi átlagban 7,4 fő) az Abaúj-Hegyközi kistérségben regisztrálták, ezenkívül jelentősebb a Kazincbarcikai (6,4 fő), a Sátoraljaújhelyi (6,3 fő) és az Ózdi kistérségben (5,8 fő). A térségbe költözők száma meghaladta az elköltözőkét Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Encsi, a Mezőkövesdi, valamint a Szikszói térségben Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási veszteség 2004-ben nagyobb volt a régió átlagánál a megye9 kistérségében. 14

145 A legutóbbi népszámlálás időpontjában, a kistérségek közül január elején az Encsi kistérségben volt a legmagasabb (a régió átlagánál 6,1 százalékponttal nagyobb), 22,9% a gyermekkorúak aránya, ami a jelentős élveszületés eredménye. Az eltartott népesség rátája (a gyermek- és idős népesség a éves népesség százalékában) a 7 tervezési-statisztikai régió közül Észak-magyarországon a legmagasabb: január 1-jén száz évesre 48,7 gyermek és időskorú személy jutott, míg országosan 45,5. A magasabb ráta értékét alapvetően befolyásolta, hogy a évesek hányada a régiók közül a legkisebb. Az eltartott népesség rátája: a régió átlagától (48,7%) jóval nagyobb az Abaúj-Hegyközi (63,2%) és a Bodrogközi (62,9%), kisebb és a Tiszaújvárosi (42,2%) kistérségben. A korösszetétel módosulása befolyásolja az aktív korú népességre háruló eltartottsági terheket, mind a gyermek, mind az idős népesség esetében. A kistérségek közül a szélső értéket év elején az Encsi (36,1%) kistérség képviselte. A évi népszámlálás időpontjában a ráta értéke szintén az Encsi térségben volt a legnagyobb (39,1 %). A kistérségek közül év elején a ráta a Tiszaújvárosiban a legkisebb (16,6%), pozíciója nem változott a legutóbbi népszámlálás óta. A korösszetétel változását jól szemlélteti az öregedési index. A kistérségek között e mutató alapján jelentős különbségeket figyelhetünk meg: a gyermekkorúakra jutó időskorúak száma, legkisebb az Encsiben (60). A régió átlagát meghaladta továbbá: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Mezőkövesdi és a Tokaji térség; 15

146 A munkavállalási korú népesség (15-59 éves nők és éves férfiak) hányada a "lemaradó" Abaúj-Hegyköziben (57,3%) a legkisebb. Képzettségi szint Régiós szinten a 15 éves és idősebb népesség 86,2%-a elvégezte az általános iskola 8. évfolyamát, ez alacsonyabb, mint országosan (88,8%). Ez az arány a kistérségek 32%-ában a régiós átlagot meghaladó, ezen belül is legnagyobb a részesedésük: a Miskolci (91,2%). Ez a végzettség a férfiak körében minden kistérség esetében arányaiban nagyobb, mint a nőknél. 16

147 A diplomával rendelkezők hányada kiemelkedő, ezt követően a Miskolci (13,8%) kistérség, továbbá a Tiszaújvárosi, a Sátoraljaújhelyi és a Sárospataki kistérségben haladta meg a régiós átlagot. Előzetes adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az adott év első három hónapjában 1565 gyermek jött a világra és 2500 személy hunyt el. A születések száma 6,4; a halálozásoké 2,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megyében a természetes fogyásból adódó 935 fős népességcsökkenés 5,1%-kal meghaladta a I. negyedévit. A megyében ötödével kevesebb házasságkötés történt. További kedvezőtlen változás a csecsemőhalálozások terén következett be, mely 2,2-szeresére emelkedett a vizsgált időszakban. Országosan a főbb népmozgalmi események a házasságkötések kivételével a megyeinél kedvezőtlenebbül alakultak, egytizeddel kevesebben születtek és 3,9%-kal többen haltak meg. 17

148 I I I. 2 M u t a t ó k Gazdasági fejlettség 2,3 A gazdaság növekedésének egyik fontos mutatója a GDP, a bruttó hazai termék. Ez a mutató nemzetközi összehasonlításra, egyes régiók, megyék fejlettségének, gazdasági teljesítményének össze mérésére alkalmas. Az egy főre jutó érték tekintetében jelentősek a különbségek, Borsod-Abaúj-Zemplén 20%-kal maradt el a megyék átlagától. A vizsgált időszakbab a megye elmaradása fokozódott. 2 Megjegyzés: a bemutatott indikátorok aktualizálása folyamatban van 3 Megjegyzés: a táblázatokban Heves-és Nógrád megye, az összehasonlíthatóság miatt szerepelnek 18

149 A kistérségek társadalmi-gazdasági helyzete Az új kistérségi rendszer január 1-jén lépett hatályba, mely szükségessé tette a kistérségek fejlettségi típusainak ismételt meghatározását, hiszen megváltozott az a tér, amelyben a kistérségek helyzetét mérni szükséges. A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához - a évi vizsgálatokhoz hasonlóan - a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutató alkalmazott a KSH. Törekedtek arra, hogy a változók azonosak legyenek a korábban végzett hasonló vizsgálathoz. Ezekkel a mutatókkal lehetett mérni a térségi munkavállalók munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetét, a jövedelmi pozícióik változását, a gazdasági fejlődést leginkább befolyásoló külföldi működő tőke jelenlétét, s a vállalkozói szféra aktivitását, alkalmazkodási készségét. Ennek alapján a kistérségekből, egy került a "fejlődő" (Tiszaújvárosi), hat a.felzárkózó" (Miskolci, Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Tokaji), három a "stagnáló" (Ózdi, Szerencsi, Szikszói) és öt a "lemaradó" (Edelényi, Encsi, Abaúj- Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti) kategóriába. 19

150 A kistérségek gazdaságának jellemzői Gazdasági szervezetek A kistérségek fejlettsége és a vállalkozás-sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke között szoros összefüggés figyelhető meg. Észak-magyarországon mindkettő gyengébb az országos átlagnál. Országosan a év végén 1 km2-re 13 vállalkozás jutott, a régióban csak 8. Közel azonos lemaradást mutat a lakosság számához mért mutató is: ezer főre a régióban 80 regisztrált vállalkozást számoltak, ami kétharmada az országosnak (120). A legtöbb vállalkozás - a városok nagyságával összefüggésben a Miskolci és az Egri kistérségben található (29 205), míg a legkevesebb a Bodrogköziben (566). A vállalkozások száma az előző évhez képest, a legnagyobb mértékben a Sátoraljaújhelyiben 3,1 % növekedett, míg az Abaúj- Hegyköziben (3%-kal). A vállalkozások ezer lakosra jutó száma. A "fejlődő" kistérségek közül a Tiszaújvárosi ( 83), a felzárkózók" közül a Miskolci (91) követte. A lemaradó" kistérségekben, a Bodrogköziben, az Edelényiben, az Encsiben az Abaúj-Hegyköziben és a Mezőcsátiban, valamint a "stagnáló" Szikszóiban a legalacsonyabb, között alakult. A társas vállalkozások aránya a Miskolci kistérségben a legmagasabb, 42,2%, míg a Mezőkövesdiben a legalacsonyabb, ahol mindössze 20,8%. A legnagyobb számú vállalkozással rendelkező Miskolciban a főfoglalkozásúak hányada a legkisebb, 38,7%, 20

151 míg a lemaradó" térségek mindegyikében átlagot meghaladó volt, különösen a Bodrogköziben (61,6%). A vállalkozások ágazati összetétele kistérségenként jelentős különbségeket mutat. A mezőgazdasági vállalkozások aránya a "lemaradó" térségekben, az Abaúj-Hegyköziben és a Bodrogköziben 20% körüli, a Mezőcsátiban, az Edelényiben és az Encsiben 11-13%. Ezeken kívül a Tokaji (12%); gazdaságában mondható jelentősnek a mezőgazdaság szerepe. A Miskolci kistérségben mindössze 1,6% a mezőgazdasági vállalkozások hányada. A kereskedelem, javítás ágba sorolt vállalkozások hányada az Ózdi és a Mezőcsáti kistérségben a legmagasabb (24,6; illetve 23%), míg a Tiszaújvárosiban a legalacsonyabb (15,4%). A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szerepét, jelentőségét befolyásolják a turisztikai lehetőségek. E vállalkozások aránya kiemelkedő az Abaúj-Hegyközi (15,4%), valamint a Mezőkövesdi kistérségben (13,3%). A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágba sorolt vállalkozások arányában kistérségenként jelentős eltérések nem figyelhetők meg. Az előzőeken kívül a többi gazdasági ágba (oktatás, egészségügy, közigazgatás stb.) tartozó vállalkozások részaránya - összefüggésben a megyeszékhely funkcióval - legmagasabb a Miskolci kistérségben. 21

152 A társas vállalkozások körében a legelterjedtebb vállalkozási forma a betéti társaság, ezt a korlátolt felelősségű társaság követi. A kistérségek többségében is ez a jellemző. A korlátolt felelősségű társaságok részaránya a társas vállalkozások körében a Sátoraljaújhelyiben 29,6%. A betéti társaságok aránya a Szikszói kistérségben a legtöbb, 60,4%. A regisztrált egyéni vállalkozások legnagyobb hányada a régióban az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban található, ezt a kereskedelem, javítás, majd az ipar, építőipar követte. A kistérségek döntő többségét is ez a szerkezet jellemezte, jelentősebb eltérés az Abaúj-Hegyközi, valamint a Bodrogközi kistérségben volt, ahol a mezőgazdaság, illetve a kereskedelem, javítás ágba tartozó vállalkozások száma a legmagasabb. A regisztrált vállalkozások legnagyobb hányada, 71,3%-a 1-9 fő közötti létszámú volt, közöttük a legtöbb vállalkozással rendelkező Miskolci (68,8%). A jelentősebb létszámú fős, és azt meghaladó szervezetek aránya a régióban, a Sátoraljaújhelyiben (0,3%), míg a Tiszaújvárosiban (0,2%). Jövedelmek Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2004 évi adatai szerint a régióban az egy állandó lakosra jutó jövedelemadó-alap legmagasabb a Tiszaújvárosi kistérségben. A legalacsonyabb jövedelemhez ezer forintnál kevesebb összeghez - a Bodrogközi, az Abaúj-Hegyközi, az Encsi, valamint a Mezőcsáti kistérségben élők jutottak. 22

153 A személyi jövedelemadót fizetők aránya a népességben a kistérségek közül a Bodrogközi, az Abaúj-Hegyközi, a Szikszói és az Edelényi térségekben mindössze 27-30% közötti. A legtöbbet a Tiszaújváros térségében élők (342 ezer forintot), a legkevesebbet pedig a Bodrogközi kistérség adózói (103 ezer forintot) fizettek. A népesség gazdasági aktivitása Azokban a kistérségekben, ahol több lábon áll a gazdaság, illetve jelentős ipari üzemek, kereskedelmi vagy szolgáltató vállalkozások működnek, a foglalkoztatottak részaránya magasabb a régiós átlagnál a Tiszaújvárosi kistérségben a 35%-os foglalkoztatási arány lsősorban a városban működő jelentős ipari üzemeknek (TVK Rt., AES Tisza Erőmű Kft., Jabil Circuit Magyarország Kft. Columbian Tiszai Carbon Ltd., stb.) köszönhető, a Sátoraljaújhelyi (32%) és a Miskolci (31,7%) kistérség, ahol a foglalkoztatottak aránya néhány százalékponttal meghaladta a régió átlagát. A legalacsonyabb foglalkoztatottság (20-23%) a "lemaradó" kistérségeket (Abaúj- Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti) jellemezte, de a Szikszóiban, a Tokajiban, az Ózdiban és a Szerencsiben sem érte el a 25%-ot. Már hosszú ideje az egyik legmagasabb munkanélküliséget Borsod-Abaúj- Zemplén megyében mérik, amit a kistérségek adatai is tükröznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben a Mezőkövesdi (4,4%) és a Sátoraljaújhelyi (5,5%) kivételével magasabb volt a munkanélküliek aránya a régiós átlagnál. Az inaktív keresők és az eltartottak arányában is tapasztalható szóródás, de nincs olyan számottevő különbség a kistérségek között, mint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek esetében. Az inaktív keresők hányada a Tiszaújvárosi kistérségben volt a legkisebb (27,6%). Ez összefüggésbe hozható azzal, hogy az inaktív keresők jelentős részét alkotó kistérségben 16,8%-ot tett ki. Az eltartottak zömét a 18 éven aluli tanulók jelentik. Mivel az Encsi kistérségben ez az érték (28,9%), nem meglepő, hogy az eltartottak aránya is itt tért el legjobban az Észak-magyarországi átlagtól (28,3%). 23

154 Az elmúlt évtizedekben a munkaerőpiacon az egyik legmarkánsabb változás a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetételében történt. A évi népszámlálás adatai szerint a kistérségek között természetesen mutatkoztak különbségek a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti megoszlásában: A hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozó kistérségekben - mint a Mezőkövesdi, a Szerencsi, az Encsi, a Sárospataki, a Szikszói, az Abaúj- Hegyközi és a Mezőcsáti - a mezőgazdaságban foglalkoztatottak hányada 8-14,8% között változott, ezen kívül a Bodrogközi, az Edelényi, a Tokaji kistérségekben is meghaladta a régió átlagát. Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak részaránya kiemelkedően magas a Tiszaújvárosi kistérségben (52,9%), ezen kívül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bodrogközi, a Kazincbarcikai, az Ózdi és a Sátoraljaújhelyi kivételével valamennyi kistérség nagyobb arányt képvisel a foglalkoztatásban ez a két ágazat, mint a régió egészében. A szolgáltatásoknak elsősorban a megyeszékhelyeken és környékén van jelentősebb szerepe a foglalkoztatásban, de meg kell említeni a Tokaji, a Szikszói, az Encsi, az Abaúj-Hegyközi, az Edelényi és a Szerencsi kistérségeket is, ahol 66,9-59,1% között szóródott az arány és magasabb volt a régió átlagánál is. 24

155 A regisztrált munkanélküliek (álláskeresők) jellemzői A regisztrált alapú munkanélküliségi ráta legmagasabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a regisztrált munkanélkülieknek a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya 2004, év végén 15 kistérségből 12-ben meghaladta a régiós átlagot. A pályakezdő munkanélküliek hányada, a Mezőkövesdi, a Szerencsi, a Szikszói, az Edelényi és az Encsi kistérségekben a legmagasabb, ahol az érték 11,8-12,9% között változott. 25

156 A diplomás munkanélküliek részaránya elsősorban azokban a kistérségekben nagyobb az átlagosnál, amelyekben, illetve amelyek közelében felsőoktatási intézmények működnek, nevezetesen a Mezőkövesdiben 4,4%, a Miskolciban pedig 4,3% volt az arányuk év végén. A főbb gazdasági ágak jellemzői; Ipar A gazdaságban meghatározó szerepe van az iparnak. A termelési érték legnagyobb hányada, 29%-a a Tiszaújvárosi kistérségben keletkezett, ezt a Miskolci és a Kazincbarcikai követte 15; illetve 12%-ot képviselve. Az iparban régión belül a legnagyobb külpiaci értékesítést a vegyiparral rendelkező Tiszaújvárosi és Kazincbarcikai kistérség érte el. Az értékesítési árbevételből az export részaránya 2004-ben a jelentősebb ipari háttérrel rendelkező kistérségek közül a Kazincbarcikaiban 65; a Miskolciban 37% volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjelentősebb ipari vállalkozásai, nettó árbevétel alapján (2004) TISZAI VEGYI KOMBINÁT RT ITVK RT/, Tiszaújváros JABIL CIRCUIT MAGYARORSZÁG SZERZŐDÉSES GYÁRTÓ KFT., Tiszaújváros BORSODCHEM RT, Kazincbarcika ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATO RT /ÉMÁSZ RT/, Miskolc BORSODI SÖRGYÁR RT, Bőcs AES-Tisza Erőmű Kft., Tiszaújváros SANMINA MAGYARORSZÁG ELEKTROTECHNIKAI RÉSZEGYSÉGGYÁRTÓ Kft., Alsózsolca SAIA-BURGESS ÓZD ELEKTROMECHANIKAI TERMÉKEK Kft., Ózd AES BORSODI ENERGETIKAI TERMELÖ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft., Berente MODINE HUNGARIA GEPJARMURECHNIKAI Kft., Mezőkövesd CONITINENTAL DOHÁNYIPARI ZRT., Sátoraljaújhely ROBERT BOSCH POWER TOOL ELEKTROMOS SZERSZÁMGYÁRTÓ Kft., Miskolc 26

157 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye legjelentősebb ipari vállalkozásai, foglalkoztatási létszám alapján, 2004 JABIL CIRCUIT MAGYARORSZÁG SZERZŐDÉSES GYÁRTÓ KFT., Tiszaújváros BORSODCHEM RT, Kazincbarcika TISZAI VEGYI KOMBINÁT RT ftvk Rt.!, Tiszaújváros ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATO RT /ÉMÁSZ Rt., Miskolc DAM 2004 ACÉL-ÉS HENGERMŰ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTAT KFT.,Miskolc PREC-CAST ÖNTÖDEI Kft., Sátoraljaújhely ÉRV. ÉSZAKMAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VIZMÜVEK Rt., Kazincbarcika REMY AUTOMOTIVE HUNGARY Autóvillamossági Felszereléseket Gyártó Kft.,Mezőkövesd SHINWA MAGYARORSZÁG PRECIZI6s Kft.,Miskolc SAIA-BURGESS 6ZD ELEKTROMECHANIKAI TERMÉKEK Kft.,Ózd ROBERT BOSCH ENERGY AND BODY SYSTEMS GÉPJÁRMŰELEKTROMOSSÁGI ALKATRÉSZ GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ Kft.,Miskolc BORSODI SÖRGYÁR RT, Bőcs 6AM 6ZDI ACÉLMÜVEK Kft., Ózd Ipari parkok, vállalkozási övezetek Az ipari parkok létrehozásának elsődleges célja, hogy elősegítsék új vállalkozások betelepülését a térségbe, valamint a meglévő ipari és közlekedési infrastruktúrák hasznosításával, fejlesztésével új, korszerű, környezetbarát technológiákat honosítsanak meg. Ez elősegíti az iparszerkezet átalakítását, a munka-nélküliség csökkenését, az ipari termelés növekedését, a vállalkozások közötti kapcsolatok erősödését, a regionális fejlesztési stratégiák megvalósulását, az adott térségben élők életszínvonalának emelkedését. Borsod-Abaúj-Zemplénben 14 ipari park működik. Kiemelkedően magas a számuk a Miskolci kistérségben (5), de a Kazincbarcikaiban, és 2 ipari park helyezkedik el. 27

158 A vállalkozások ösztönzése, a területfejlesztési célok megvalósítása érdekében Észak- Magyarországon három vállalkozási övezetet hoztak létre, segítve az ipari szerkezetátalakítást, illetve a kijelölt térségekben a vállalkozások számának gyarapodását. Az Ózd- Putnok-Észak-Hevesi vállalkozási övezet 62 településsel, valamint a Zempléni vállalkozási övezet 52 településsel jött létre. 28

159 Kereskedelem, vendéglátás A kiskereskedelmi üzletek jelentős része egyéni vállalkozás keretében működött. Arányuk a bolti kiskereskedelemben a Mezőcsáti kistérségben meghaladta az 58%-ot; a vendéglátásban pedig a Mezőcsáti (81,2%), valamint a Bodrogközi (77,4%), kistérségekben volt a legmagasabb. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett egységek hányada mind a kiskereskedelmi üzletek, mind a vendéglátóhelyek esetében Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (46,6; illetve 54,4%), a régió átlaga alatt maradt. A bolthálózatból Borsod-Abaúj-Zemplén megye aránya a legnagyobb, 55,3%. A kistérségek közül a Miskolci rendelkezett ezer feletti üzletszámmal. Az üzlethálózat sűrűségét tekintve 1 km2-re változó értékű kiskereskedelmi üzlet jutott. A Miskolci (4,00), a Tiszaújvárosi (1,87), a Kazincbarcikai (1,85), az Ózdi (1,67), valamint a Sátoraljaújhelyi (1,48). Ugyanakkor az Abaúj-Hegyközi (0,38), a Bodrogközi (0,41) és a Mezőcsáti (0,45) a legritkábban ellátott kistérségek közé tartozott. Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak aránya átlagosan 24,7%, ennél jóval magasabb a Bodrogközi (55,2%), az Edelényi (45,5%), valamint az Abaúj-Hegyközi (41,4%) kistérségben, míg a Miskolciban (17,2%) a legalacsonyabb. Ennek oka lehet az is, hogy a kereskedelemben lezajlott privatizációt követően egyre inkább a nagy áruházláncok terjeszkedtek. A főváros mellett a megyeszékhelyeken, illetve a vidéki városokban is létesítettek egységeket, mellyel csökkent a kisebb kereskedelmi üzletek száma. A ruházati szaküzletek részaránya a régió átlagát (11,3%) meghaladta, illetve azzal megegyező volt a Tiszaújvárosi (15%), a Mezőkövesdi (14,4%), a Miskolci (14,3%), a 29

160 valamint a Sátoraljaújhelyi (11,3%) kistérségekben. A helyi igények kielégítése mellett az idegenforgalom szempontjából is jelentős szerepet tölt be a vendéglátás. A vendéglátó egységek legtöbbje a Miskolci kistérségben üzemelt. A Tokaji kistérségben azonban 9 vendéglátóhely jutott ezer lakosra, de a Mezőkövesdi, a Sátoraljaújhelyi, kistérség is jelentős értéket (egyaránt 7) képviselt. I I I. 3 M u t a t ó k A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek intézményrendszere, és infrastruktúrája Egészségügy, szociális ellátás - intézményközpontok A megyeszékhelyen - melyek egyúttal kistérségi központ is - működik megyei kórház. Miskolcon, a megyein kívül még egy egészségügyi intézmény van a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Nonprofit Kft., amely két kórház összevonásával alakult. A megyei kórház területén működik a Gyermekegészségügyi Központ (GYEK), amely csontvelőtranszplantációs tevékenység évei tett szert nemzetközi hírnévre. A kistérségi központok közül Sátoraljaújhelyen, Kazincbarcikán, Ózdon, egy-egy általános kórház fogadja a betegeket. Szikszón a Megyei Kórházhoz tartozó általános kórház működik. Szakirányú egészségügyi intézmény több kistérségben is található. A Mezőkövesdi kistérség központjában - szintén a megyei körház intézményeként - reumakórház, az Edelényi kistérség központjában főként tüdőbetegeket ellátó megyei szintű intézmény működik. A Kazincbarcikai kistérséghez tartozó Izsófalván Pszichiátria Szakkórház és Betegotthon látja el a rászorulókat, amely szintén megyei kórház részeként működik május 1-től az egészségügyi intézmények átszervezésre kerültek. A megyei kórházhoz került a Szent Ferenc Kórház, a II. Rákóczi Ferenc Kórház Szikszó, a Mezőkövesdi Reumakórház, és az Izsófalvai Pszichiátria Szakkórház. A Diósgyőri Kórház a MISEK Nonprofit Kft-be került március 1-től. A kistérségi központok közül egyedül Miskolcon üzemel bentlakásos ápolási otthon és idősek otthona. a Máltai Gondoskodás Kht. A kistérségekben a kórházak mellett több olyan tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működik, amely nagyobb körzetet lát el és több megyéből fogad betegeket. Fogyatékosok otthona az Edelényi, az Ózdi (Putnokon), a Tokaji, az Abaúj- Hegyközi (Boldogkőváralján), a Sárospataki, a Miskolci (Miskolcon és Sajósenyén), 30

161 pszichiátriai otthon, a Bodrogközi (Ricsén), továbbá a Tiszaújvárosi (Hejőbábán) kistérségekben működik. Pszichiátriai, fogyatékos és szenvedélybetegeket kezelő rehabilitációs intézet Nógrád megyében, Szécsényi kistérségben (Ludányhalásziban) található. Felsőfokú oktatás Felsőoktatási intézmények a megyeszékhelyen Sárospatakon működik. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 2004-ben 14 ezren, tanultak felsőoktatási intézményekben. A régióban működő legnagyobb felsőoktatási intézmény a Miskolci Egyetem, ahol a hallgatók a műszaki karokon kívül a gazdaságtudományi, az állam- és jogtudományi, valamint a bölcsészettudományi karokon végezhetik tanulmányaikat. Az integráció révén a Miskolci Egyetem részévé vált a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, ahol a hallgatók tanítói- és óvodapedagógusi szakok közül választhatnak. A Miskolci Egyetem a felsőfokú zenetanári képzésre is lehetőséget nyújt a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet keretében. A fent említetteken kívül számos felsőoktatási intézmény várja a továbbtanulókat a megyében. A Sárospataki Református Teológiai Akadémián, Miskolcon a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán van lehetőség a továbbtanulásra. Közművelődés/közösségi művelődés A mozgalmas múltról számos múzeum tanúskodik. A megyei múzeum, mellett meghatározó szerepük van a várakban, kastélyokban található múzeumoknak, kiállításoknak. Miskolcon működik: az ország első magyar nyelvű kőszínháza, a Miskolci Nemzeti Színház, valamint a Csodamalom Bábszínház ben a régióban 481 települési könyvtárat tartottak nyilván, a látogatók száma pedig meghaladta a 185 ezret. Jelentős szerepük van a munkahelyhez, illetve felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó könyvtáraknak is, melyeket 2004-ben közel 26 ezren vettek igénybe. Egészségügyi alapellátás, szociális gondoskodás - intézményrendszer 31

162 A kistérségek valamennyi városában működnek járóbeteg-szakrendelők, amelyek a környező községek lakóinak is ellátást nyújtanak. A járóbeteg-szakellátásban teljesített orvosi munkaórák 54,2%-a a megyeszékhely kistérsége (Miskolci 36,4%), másik része a többi térség között oszlik meg. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások körébe az alap- és nappali ellátás, a tartós bentlakásos, illetve átmeneti elhelyezést nyújtó gondoskodás tartozik. Az alapellátás - szociális étkeztetés, valamint házi segítségnyújtás - biztosítását valamennyi önkormányzat részére törvény írja elő. Nappali ellátást biztosítanak az idősek klubjai, a fogyatékosok és szenvedélybetegek intézményei. Idősek klubját a 2000 fő feletti, az egyéb feladatokat ellátó szervezeteket 20 ezer fő feletti lélekszámú települések önkormányzatainak kell létrehozni. Az időskorúak otthonaiban (közkeletű elnevezésén: szociális otthonok) a legjobban ellátott a Tokaji (79), valamint az Encsi (33) kistérség volt, míg a legkevesebb férőhely a Szikszói (7) és a Mezőcsáti (8) kistérségben jutott az említett korosztály ezer tagjára. A vizsgált időpontban a kistérségekben nappali ellátást biztosító idősek klubja (közhasználatú nevén: öregek napközi otthona) tekintetében a legjobban ellátottak. a Bodrogközi (120), az Abaúj-Hegyközi (89), a Sátoraljaújhelyi (70) és az Encsi (62) kistérségek. A Mezőcsáti kistérségben egyáltalán nincs idősek napközije, míg a Szikszóiban és a Mezőkövesdiben egyaránt férőhely jutott ezer 60 éves és idősebb lakosra. Közgyógyellátásra jogosító igazolvány tekintetében a legmagasabb a mutató a Mezőcsáti (103), a Bodrogközi (94), a Szikszói (92) és az Abaúj- Hegyközi (91) kistérségben. Azokon a területeken jogosultak sokan közgyógyellátásra, amelyek fejletlensége miatt a lakosság is az átlagosnál jóval szerényebben kényszerül élni. A szociális ellátás intézményei közül a bölcsődék száma 1990 óta jelentősen csökkent. A száz bölcsődei férőhelyre beírt gyermekek száma legmagasabb a Sárospataki (200), a Szerencsi (180), és az Encsi (167) kistérségben volt, de valamennyiben meghaladta a mutató értéke a százat, tehát a még fennmaradt bölcsődék meglehetősen zsúfoltak. 32

163 Közoktatás Egy ország társadalmi-gazdasági fejlettségét nagymértékben meghatározza az oktatás, iskolázottság szintje. Az ismeretek folyamatos megszerzése, frissítése mellett a változó igényekhez alkalmazkodó, rugalmas munkaerőpiac jöhet létre. Az alacsony iskolázottsági szint problémájának kezelése alapvető fontosságú feladat a felzárkózás elősegítése érdekében, hiszen a évi népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy a lakosság iskolázottsága elmarad az országostól. A kistérségekben - a Bodrogközi kivételével - működik középiskola, illetve középfokú képzés. A legtöbb iskola a nagyobb városokban, elsősorban a megyeszékhelyen található. Az ezer lakosra jutó középiskolás nappali tagozatos tanulók száma 2004-ben jóval az átlag feletti volt a Tokaji (75), a Sátoraljaújhelyi (71), a Miskolci (65), kistérségben. Ezzel szemben az Abaúj-Hegykőziben (8) lényegesen az átlag alatt maradt ben a nappali tagozatos középiskolások 62%-a tanult szakközépiskolában és 38%-a gimnáziumban. A pedagógusok, valamint az osztálytermek leterheltsége meghaladta az általános iskolai átlagot, egy pedagógusra 13, egy osztályteremre 32 tanuló jutott. Az óvodák férőhelyeinek kihasználtsága 95%-os volt. A legzsúfoltabbak az Encsi kistérség óvodái, ahol 112 beírt gyermek jutott száz férőhelyre. 33

164 Körjegyzőségek, okmányirodák Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről a 256/2000. (XI1.26. sz.) Kormányrendelet határoz. Ennek értelmében hozták létre illetékességi körükkel megjelölve az okmányirodákat. A rendelet végrehajtása eredményeként mindegyik iroda városban található, de közülük Borsod-Abaúj-Zemplénben 5 iroda nem kistérségi központban van. Az önkormányzati törvény alapján az 1000 főnél kisebb lélekszámú falvak körjegyzőség útján látják el szakigazgatási feladataikat. A megyében - a településszerkezet sajátosságaiból eredően - viszonylag magas a körjegyzőségek, illetve a jegyzői feladatokat ebben a formában ellátó települések száma. A legtöbb körjegyzőséget az északi, apró falvas vidékeken találjuk, az Edelényi kistérségben 16 és az Encsiben 9, az Ózdiban 8 látja el szakigazgatási feladatát. A tapasztalatok szerint általában 2-3 település alkot egy körjegyzőséget, de van rá példa (a Sátoraljaújhelyi kistérségben Pálházán), ahol 6 község tartozik egy körjegyző hatáskörébe. A körjegyzőségek száma növekvő tendenciát mutat. Ennek oka többek között a települések szűkös költségvetése. Önkormányzati gazdálkodás A települési önkormányzatok tekintetében évi összes bevételéből a legtöbb bevétel - a megyei önkormányzatok adatai nélkül - a Miskolci, az Ózdi, valamint a Kazincbarcikai önkormányzatokhoz folyt be. Kiemelkedően magas volt az egy állandó lakosra jutó érték a Szerencsi kistérségben. 34

165 A bevételek nagy részét az állami hozzájárulások és támogatások, valamint a központi költségvetés által az önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó összege képzi. Az Ózdi, a Sátoraljaújhelyi, valamint a Tokaji kistérségek települési önkormányzatainak kiadásai meghaladták a bevételek összegét. Kistérségi társulások A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 41. (1) bekezdése lehetővé tette az önkormányzatok önkéntes társulását. A települések többsége felismerte az összefogás előnyeit, és kisebb-nagyobb társulások alakultak. Az évi területfejlesztési tőrvény tovább növelte az önkormányzatok szerveződésének jelentőségét azáltal, hogy megteremtette a lehetőséget számukra - sokszor kistérségeken, de megyén is átnyúló - önkéntes területfejlesztési társulások létrehozását. E társulások közül néhány még ma is működik, de a társulások rendszerét alapvetően átalakította a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi év. törvény 1. (1) bekezdése. Ez alapján az önkormányzatok a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására megállapodást kötöttek, és jogelőd nélkül létrejöttek a többcélú kistérségi társulások. Gyakorlatilag minden kistérség egy többcélú kistérségi társulást hozhat létre, mely lefedi a kistérség egészét. A társulásokban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a következő főbb feladatokat látják el: 35

166 - kistérségi fejlesztési feladatok; - szociális és gyermekjóléti alapellátás; - egészségügyi alapellátás; - közoktatási feladatok; - belső ellenőrzés. A fenti feladatokon kívül a társulások meghatározott jogszabályok alapján még további feladatokat vállalhatnak fel. A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében a társulás összehangolja a kistérség területén működő gazdasági szervezetek térségi hatású fejlesztési elképzeléseit, elősegíti a kistérség tervezési munkáit és az elfogadott tervek megvalósítását; kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, programját, ehhez pénzügyi tervet készít, ellenőrzi a programok megvalósítását; forrásokat gyűjthet a tanács működéséhez és a fejlesztési programok megvalósulásához; pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztési programok forrás-igényléséhez; képviseli a kistérséget területfejlesztési-ügyekben; megállapítja a költségvetést, gondoskodik annak végrehajtásáról. A társulási tanács feladatainak végrehajtását és döntésének előkészítését a társulás munkaszervezete látja el. A munkaszervezet feladata többek között: a társulási tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, kapcsolattartás a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetévei, közigazgatási szervekkel, kistérségi megbízottakkal, pályázatok kidolgozása, a társulás költségvetésének végrehajtása. A többcélú kistérségi társulások 2004 elejétől kezdődően jöttek létre. Alapfokú települési infrastruktúra Lakáshelyzet, lakásépítés A lakásépítések folyamata hűen tükrözi a társadalmi-gazdasági életben bekövetkezett változásokat. Az 1990-es évek elején a lakásépítések száma drasztikusan visszaesett, az évek átlagában elkészült lakások száma kevesebb, mint fele volt az évinek. Az közötti időszakot jellemző növekedés után az építkezések csökkenő intenzitással folytatódtak. A mélypontot év jelentette. A lakáspolitikai változások kedvező hatása az ezredfordulót követően is érzékelhető volt. Bár a 15 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérség közül 9-ben csökkent a lakásépítések száma. Ez utóbbiak leginkább a "lemaradó" és a "stagnáló" kategóriába tartoznak, de negatív tendencia jellemzi a "felzárkózó" Tokaji, Sátoraljaújhelyi és Mezőkövesdi 36

167 kistérségeket is. Legtöbb lakást évben a Miskolci (530) és legkevesebb lakás a Mezőcsát (16) kistérségbe adták át. Az előzőekben vázolt folyamatok többé-kevésbé nyomon követhetőek a lakásépítések intenzitási mutatójának alakulásában is. A lakásállomány gyarapodása a népesség csökkenése mellett valósult meg, mindez a laksűrűség kedvező alakulásához vezetett. Ez a megye szempontjából sajnos nem eredményezett javulást, hiszen a 15 kistérségből 10-ben kedvezőtlenebb érték volt regisztrálható. 37

168 A gazdasági átalakulás markáns változást hozott a lakások építtetők szerinti összetételében. A vállalkozói lakásépítés megélénkült, ami az értékesítési céllal készült lakások aránynövekedését eredményezte. Mindez országosan szembeötlő, Észak- Magyarországon ugyanakkor napjainkban is a természetes személyek szerepvállalása a meghatározó. Lakásnagyság vonatkozásában két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérség képviseli a szélső értékeket: Mezőcsáton és körzetében a 2004-ben átadott lakások elenyésző hányadában (6%-ában) található 4 vagy annál több szoba, míg Tiszaújvárosban és környékén részesedésük meghaladja a héttizedet. A lakásállomány komfortosság szerinti összetételének vizsgálatára a népszámlálások adatai nyújtanak lehetőséget. A régióban található lakások komfortossága az utóbbi népszámlálások között eltelt időszak alatt sokat javult, azonban több vonatkozásban még mindig kedvezőtlenebb képet mutat. A régió összkomfortos lakásainak több mint hattizede (134 ezer lakás) Borsod- Abaúj-Zemplén megyében található, ahol a lakásállományon belüli részesedésük különösen 3 kistérségben (a Tiszaújvárosiban 68,1; a Miskolciban 59,8; és a Kazincbarcikaiban 57,5%) kimagasló. Ez elsősarban azzal kapcsolatos, hogya 3 város lakásainak nagy része a "panelkorszakban" épült, valamint, hogy többségük távfűtéssel ellátott. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy 4 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségben (az Abaúj-Hegyköziben 37,2; az Edelényiben 36,2; a Bodrogköziben és a Szikszóiban egyaránt 34,2%) a komfort nélküli lakások aránya kétszerese a régiós átlagnak. Közműellátás Az utóbbi évtized nagy közműfejlesztési programjai - különösen a csatorna- és gázvezeték építések - nyomán jelentősen javult a lakások minősége, ami a térségben elsősorban a községi lakásokat érintette. A közműberuházások élénkülése kedvezően befolyásolta a lakásállományának ellátottságát, melynek eredményeképpen némileg enyhült az országos átlagtól való elmaradás. Az aránytalan közműfejlesztések hatása a közmű-arányossági mutató alakulásában érzékelhető. Fenti indikátor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségek hattizedében alacsonyabb a régiós átlagnál. A két szélsőértéket képviselő kistérség (Abaúj-Hegyközi 98 m és Tokaji 1017 m) mutatója között 1O-szeres a különbség. 38

169 A közmű beruházások közül leglátványosabb változás a vezetékesgáz építése terén mutatkozik. Dinamikus változás különösen a 90-es évek második felét jellemezte, majd az ezredfordulót követően a növekedés üteme lassult. "Fehér foltok" leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségekben találhatók. Ellátottságbeli hiányok ebben a megyében különösen a 2004-ben alakult kistérségekben figyelhetők meg, de a többi kistérségben is (3 kivétellel) a vezetékes gázt fogyasztó háztartások lakásállományon belüli aránya lényegesen alacsonyabb a régiós átlagnál. 39

170 Közlekedési kapcsolatok Az M3 autópálya továbbépülésének eredményeképpen már Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 71 km jó minőségű autópálya épült. Az Észak-magyarországi régió vasúti közlekedése a főbb vonalakat tekintve jónak mondható, Miskolcot és Egert InterCity járatok kötik össze a fővárossal, több villamosított pályaszakasz található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Színfoltot jelentenek a keskeny nyomtávú vasútvonalak, ezek elsősorban idegenforgalmi célokat szolgálnak. A települések zöme kizárólag közúton érhető el, ezért kiemelt szerepe van, a megye- és benne a kistérségek- személygépkocsival való ellátásának. Észak- Magyarországon 2004-ben a személygépkocsik száma meghaladta a 287 ezret, több mint 63 ezerrel nagyobb az öt évvel korábbi állománynál. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén Megye értéke

171 Kedvezőtlen a helyzet a "lemaradó" térségekben. A Bodrogköziben 149, az Edelényiben 155, az Abaúj-Hegyköziben 168, az Encsiben 173, a Mezőcsátiban 176 személygépkocsi jutott ezer lakosra. A "stagnáló" kistérségek között már összetettebb a kép, tehát nem lehet automatikusan párhuzamot vonni a fejlettség és a személygépkocsival való ellátottság mutatója között. A személygépkocsik átlagéletkora annak ellenére, hogy az utóbbi években érzékelhetően csökkent, még 2004-ben is mindhárom megyében meghaladta a 11 évet. Távközlés, kábeltelevízió A kommunikációnak a gazdasági életben és az emberek magánéletében egyformán kiemelt jelentősége van. A mobiltelefonok rohamos terjedésével a távbeszélő-fővonalak és a kistérségek fejlettsége között már nem mutatható ki olyan egyértelmű összefüggés, mint a személygépkocsival való ellátottság esetében, de még mindig szoros a kapcsolat. Az ezer lakosra jutó távbeszélő-fővonalak száma Borsod-Abaúj-Zemplénben 292 volt, 2004-ben. 41

172 A rangsor végén a "lemaradó" kistérségek állnak, körükben a legalacsonyabb ( közötti) az ezer lakosra jutó távbeszélő-fővonalak száma. A kábeltelevíziós hálózatba való bekapcsolódás néhány éve még csak a nagyobb városok lakosságának a lehetősége volt. A kábeltévé az életminőség javításának egy sajátos eszköze, hogy csak egy pár előnyét említsük: közelebb hozza a világot, segít a nyelvtanulásban, megteremti a gyorsabb internetezés lehetőségét. A kábeltelevíziós hálózat kiépítése az utóbbi években ugrásszerű fejlődésnek indult, legtöbbször a kistérségnél kisebb szintű, települések közötti összefogás, a források közös megteremtése előzi meg. Vitathatatlan Borsod-Abaúj-Zemplén megye előnye a csatlakozott kábeltelevíziós hálózat mutatóinál, ahol a lakások több mint felében, 55%-ában található kábeltelevízió. 42

173 IV. Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi nevezetességei, és látnivalói Az Aggteleki Nemzeti Parkban lévő 262 barlangból 20 fokozottan védett, ezek közül a legkülönlegesebb a Baradla-barlang, mely Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere, 25 km hosszból 5,6 km nyúlik át Szlovákiába. A Baradla-Domicabarlangrendszer nemcsak a térségnek, de hazánknak is legjelentősebb barlangtani értéke. A barlang legrégebben kutatott, a leghosszabb, legismertebb, a képződményekben a leggazdagabb, valamint aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legértékesebb barlangjának tekinthető. A kazincbarcikai kistérségben elhelyezkedő világhírű barlangot a külföldiek is szívesen keresik fel, nemcsak csodálatos szépségükért, hanem gyógyító klímájukért is. Az UNESCO az Aggteleki és a Szlovákiai karszt barlangvilágát 1995-ben a világörökség részévé nyilvánította. A Bükki Nemzeti Park már 35 éve biztosítja a Bükk-hegység természetes növényés állatvilágának földtani tájképi és kultúrtörténeti értékeinek fennmaradását. A Bükk változatos felszíne, mikroklímája gazdag növény és állatvilágnak ad otthont. A közel 900 ismert barlangból a Szent István cseppkő és az Anna mésztufa barlangok látogathatók, a Szeleta, az Istállóskői, a Subalyuk, és a Ballabarlang az ősember lakóhelyéül szolgált. A Szeleta Barlang a magyarországi tudományos régészet és őslénytankutatás szülőhelye. Az ország 8 világörökség helyszínre lehet büszke, melyek közül 2 az Aggteleki karszt, és a Tokaj-hegyaljai borvidék a megyéhez tartozik. A Tokaj-hegyaljai borvidék 3 jellegzetes hegy a sátoraljaújhelyi és az abaújszántói Sátor illetve a tokaji Kopasz-hegy által bezárt háromszögben található. A vulkanikus eredetű talaj a különleges mikroklíma a szőlőfajták, a borkészítés, és a borérlelés évszázados hagyományai együtt hozták létra a világhírű borkülönlegességeket. Igazi hírnevét XVI.-XVIII. Században szerezte a Tokaji bor, amikor kialakult az aszúkészítés egységes gyakorlata. Az Észak-magyarországi régió központjában a Bükk-hegység lábánál a miskolci kistérségben található az Európában egyedülálló Miskolc-Tapolcai Termál- Barlangfürdő. A fürdőtelep, mintegy 6 hektáros védett parkon fekszik. A természet által fedett uszodában a hegy mélyéből fakadó, kellemes hőmérsékletű termálvíz, és a páradús barlangi klíma garantálja a gyógyhatást. A napjainkban is folyamatosan bővülő, megújuló fürdő pihenés, a gyógyulás mellett kellemes időtöltést is biztosít látogatói számára. 43

174 A 11 hektáron elterülő Zsóry vizét az Egészségügyi Minisztérium 1968-ban gyógyvízzé, 1983-ban a mezőkövesdi gyógy- és strandfürdőt országos jelentőségű gyógyfürdőjévé nyilvánította. A mezőkövesdi kistérségi központ szomszédságában sokan keresik fel Bogács kénes, ásványi sókat is tartalmazó 70 C fokos termálvizét. A sárospataki kistérség központjában üzemelő Végardói strandfürdő 48 C fokos termálvizét a hazai vendégek mellett szomszédos Szlovákiából is sokan látogatják. Az edelényi kistérséghez tartozó Jósvafőn található különleges gyöngyszeméről a Béke-barlangról, melyben 1968-tól működik a gyógyszolgáltatás, az aszmatikus, felsőlégúti betegségben szenvedők részére. A Béke-barlang igazi vonzereje a gyógyhatású levegőjében, mikroklímájában rejlik. Edelényben a L Huilliier-Coburg kastély a Bódva-völgye korabarokk és rokokó stílusban épült legszebb, legértékesebb építészeti remeke. Az edelényi kistérségi Tornanádaskán a középkori eredetű barokk Hadik kastély érdemel említést, melyben gyógypedagógiai nevelőintézet működik. 7 hektáros parkja, kertművészeti értéket képvisel, természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része. A Melczer család kastélya Kékeden, az Abaúj-Hegyközi kistérségben épült, napjainkban kereskedelmi szálláshelyként üzemel. A 2 hektáros park védett természeti érték, nagy részét az eredeti növénytársulás borítja. A kastélyok mellett e táj történelmi múltjának leglátványosabb emlékei a várak. Magyarországi műemlékei között rangos hely illeti meg a Diósgyőri várat, melynek magasba törő romjai a Szinva patak völgyéből kiemelkedő szikladombon állnak. Rondellájában vártörténeti kiállítás látható, délkeleti tornya a legszebb panorámával csábítja a turistákat. A tágas belső udvar színvonalas kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színi előadásoknak, fesztiváloknak ad otthont. A Sárospataki vár a legrégebbi, és leginkább épen maradt váraink egyike; rangos kulturális események, rendezvények, konferenciák helyszíne. A Pünkösdi kosztümös felvonulás, a Zempléni Művészeti Napok, a Reneszánsz vacsorák, a pataki Nyár rendezvényei, mind-mind olyan látványosság, mely vonzza az érdeklődőket. A sátoraljaújhelyi kistérségi Füzéren található várrom, a legkorábbi Árpádkori váraink egyike, ő idézi fel leginkább a középkori lovagvárak képét. Boldogkővára magas sziklabércen álló a legjobb állapotban megmaradt középkori várunk. Gyönyörű földrajzi környezetben, egy vulkáni eredetű hegy tetején épült a Regéci vár, mely a hegyi várak közé tartozik. Ez utóbbi kettő az Abaúj-Hegyközi kistérségben kereshető. 44

175 Felhasznált szakanyagok, irodalom, adatbázis 1. Kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete (Észak-Magyarország) - KSH 2. TEIR adatbázis 3. KSH adatbázis 45

176 II. sz. melléklet KIEGÉSZÍTŐ ÁBRÁK, GRAFIKONOK, DIAGRAMOK, TÁBLÁZATOK

177 Kiegészítő ábrák, grafikonok, diagramok, táblázatok jegyzéke 1. sz. melléklet: Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi, gazdasági helyzetének áttekintése kistérségi nézőpontból 1. ábra: Az Észak-magyarországi régió kistérségeinek fejlettsége a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat alapján (átlagolás nélkül) 2. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezete 3. ábra: Hátrányos helyzetű és romák által magas arányban lakott kistérségek 1 grafikon: Élveszületési arányszám idősoros alakulása 2. grafikon: Halálozási arányszám idősoros alakulása 1 diagram: Természetes szaporodás, fogyás (-) területi alakulása 3. grafikon: Belföldi vándorlási különbözet arányszámainak idősoros alakulása 2 diagram: Tényleges szaporodás, fogyás (-) idősoros alakulása 1. táblázat: Csecsemőhalandóság és a kis súlyú újszülöttek számának alakulása 3 diagram: Rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta kiemelt halálokok súlya a 0-X éves Borsod-Abaúj-Zemplén megyei férfiak és nők daganatos halálozásában 4 diagram: A keringési rendszer betegségei okozta kiemelt halálokok súlya a 0-X éves Borsod-Abaúj-Zemplén megyei férfiak és nők keringési rendszer betegségei miatti halálozásában 4. grafikon: A keringési rendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében grafikon: A rosszindulatú daganatok okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében grafikon: Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében grafikon: A légzőrendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében táblázat: Elkerülhető halálesetek 5 diagram: A háziorvoshoz bejelentkezett 18 éves és idősebbek tízezer lakosra jutó megbetegedései, (eset) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8. grafikon: Hipertonia éves átlagincidenciája 15-x éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 9. grafikon: Hipertonia éves átlagincidenciája 15-x éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 10. grafikon: Heveny szívizominfarktus éves átlagincidenciája 15-x éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 11. grafikon: Heveny szívizominfarktus éves átlagincidenciája 15-x éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 2

178 12. grafikon: Szélütés éves átlagincidenciája 15-x éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 13. grafikon: Szélütés éves átlagincidenciája 15-x éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 14. grafikon: A légcső-, hörgő- és tüdő rosszindulatú daganatainak éves átlagincidenciája 15-x éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 15. grafikon: A légcső-, hörgő- és tüdő rosszindulatú daganatainak éves átlagincidenciája 15-x éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 16. grafikon: A női emlő rosszindulatú daganatainak éves átlagincidenciája 15-x éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 17. grafikon: A méhnyak rosszindulatú daganatainak éves átlagincidenciája 15-x éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 18. grafikon: Cukorbetegség éves átlagincidenciája 15-x éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 19. grafikon: Cukorbetegség éves átlagincidenciája 15-x éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 20. grafikon: Májzsugor éves átlagincidenciája 15-x éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 21. grafikon: Májzsugor éves átlagincidenciája 15-x éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma/1000 fő) 3. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, %, KSH 4. táblázat: Betöltetlen háziorvosi praxisok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, táblázat: Alapellátás helyzete, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Járóbeteg-Szakellátás táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye ágyszámai intézményekre lebontva, május 01. OTH 8. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépességének alakulása, diagram: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele az Észak-magyarországi régióban, 2000, diagram: A foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása főbb korcsoportok szerint az Észak-magyarországi régióban, 2000, diagram: Az álláskeresők összetétele állománycsoportok szerint, december 9 diagram: Az álláskeresők számának változása állománycsoport szerint (2010. december/2008. december) 10 diagram: Az álláskeresők számának változása iskolai végzettség szerint (2010. december/2008. december) 11 diagram: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele (2010. december) 12 diagram: Az álláskeresők pénzbeli ellátásra való jogosultság szerinti megoszlása (2010. december) 3

179 13 diagram: Az álláskeresők megoszlása a folyamatos nyilvántartás időtartama szerint (2010. december) 14 diagram: A megváltozott munkaképességűek és a pályakezdők részarányának alakulása az álláskeresők között 9. táblázat: Térségi Integrált Szakképző Központok Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén szakmacsoport jelöléssel 15 diagram: OKM eredmények: 6. évfolyam, szövegértés 16 diagram: OKM eredmények: 6. évfolyam, matematika 17 diagram: OKM eredmények: 8. évfolyam, szövegértés 18 diagram: OKM eredmények: 8. évfolyam, matematika 19 diagram: OKM eredmények: 10. évfolyam, szövegértés 20 diagram: OKM eredmények: 10. évfolyam, matematika 10. táblázat: Gyámügyi tevékenység 11. táblázat: Gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok 12. táblázat: A szociális szolgáltatások megszervezésének kötelezettsége 13. táblázat: Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények fenntartó szerint, diagram: A pártfogó felügyelet alatt állók nemek és büntetőjogi életkor szerinti megoszlása 22 diagram: A pártfogó felügyeletek megoszlása a bűncselekmények típusa szerint 23 diagram: A pártfogó felügyeletek bűncselekmények szerinti megoszlása fiatalkorú és felnőtt korú pártfogoltak vonatkozásában 24 diagram:a pártfogó felügyeletek megoszlása a kiszabott büntetés/intézkedés szerint 25 diagram: Az elkövetéshez vezető objektív okok megoszlása 26 diagram: Az elkövetéshez vezető objektív okok százalékos megoszlása a fiatalkorú és felnőtt korú elkövetők vonatkozásában 27 diagram: Az ügycsoportok megoszlása B-A-Z megye területi egységei szerint 14. táblázat:b-az megye kommunális ellátása kistérségek szerint táblázat: B-AZ megye kommunális ellátása a települések népességnagysága szerint táblázat: B-AZ megye lakás helyzete a települések népességnagysága szerint táblázat: B-AZ megye lakás helyzete kistérség szerint táblázat: B-A-Z megye kommunális ellátása, táblázat: Lakásállomány, épített és megszűnt lakás, üdülőépítés között 20. táblázat: Épített lakások építési forma és építtető szerint, táblázat: Az önkormányzatok ingatlankezelési tevékenysége, között 4

180 1. sz. ábra; 2. sz. ábra 1. sz. ábra Forrás: KSH, 2006., saját szerkesztés 2. sz. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezete Forrás: OKI, település szintű népesség adatai, saját szerkesztés 5

181 Élveszületés ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája 3. sz. ábra 3. sz. ábra; 1. sz. grafikon Forrás: Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (Váti) sz. grafikon Élveszületési arányszám idősoros alakulása 11 10,5 10 9,5 9 8, Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: KSH, stadat, saját szerkesztés 6

182 Természetes szaporodás, fogyás ( ) ezer lakosra Halálozás ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája 2. sz. grafikon Halálozási arányszám idősoros alakulása 2. sz. grafikon; 1. sz. diagram Forrás: KSH, stadat, saját szerkesztés Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen 1. sz. diagram Természetes szaporodás, fogyás (-) területi alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Forrás: KSH, stadat, saját szerkesztés 7

183 Tényleges szaporodás, fogyás ( ) ezer lakosra Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája 3. sz. grafikon; 2. sz. diagram 2. sz. grafikon Belföldi vándorlási különbözet arányszámainak idősoros alakulása Forrás: KSH, stadat, saját szerkesztés Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország 3. sz. diagram Tényleges szaporodás, fogyás (-) idősoros alakulása Forrás: KSH, stadat, saját szerkesztés Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen 8

184 Borsod-Abaúj- Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Északmagyarország Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája 1. sz. táblázat; 3. sz. diagram 1. sz. táblázat Csecsemőhalandóság és a kis súlyú újszülöttek számának alakulása 2009 Élveszületések száma ezen belül 2500g alatti születési súllyal születettek száma ezen belül a 2500g alatti születési súllyal születettek 9,9% 10,9 11,2 10,1 8,4 aránya 1 éven aluli elhunytak száma ezen belül 2500g alatti születési súllyal születettek ezen belül a 2500g alatti születési súllyal születettek 78,1% 75,0 73,3 69,2 71,1 aránya (%) Ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghalt 9,0 *(6,4) 5,7 *(3,8) 8,4 *(4,8) 8,1 *(5,5) 5,1 *(5,3) *=2010-es évi adat Forrás: KSH, statisztikai évkönyvei, saját szerkesztés 4. sz. diagram Rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta kiemelt halálokok súlya a 0-X éves Borsod-Abaúj-Zemplén megyei férfiak és nők daganatos halálozásában, Férfiak 32% 5% Ajak, a szájüreg és a garat r. daganata Gyomor r. daganata 13% Nők Vastagbél r.daganata Végbél r. daganata 48% 5% 34% Légcső, a hörgő és a tüdő r. daganata Emlő r. daganata 17% 9% 7% 8% Prostata r. daganata Egyéb 4% 10% 5% 3% Forrás: Országos Környezet-egészségügyi Intézet esetszintű állományai 4. sz. diagram; 4. sz. grafikon 9

185 Standardizált halálozás (SHA) főre Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája Férfiak 4. sz. diagram A keringési rendszer betegségei okozta kiemelt halálokok súlya a 0-X éves Borsod-Abaúj-Zemplén megyei férfiak és nők keringési rendszer betegségei miatti halálozásában, Nők 10% 8% 19% Magasvérnyomásbetegség Ischaemiás szívbetegség 20% 4% Szívbetegség egyéb formái 4% 58% 9% Agyérbetegség Egyéb 56% 12% Forrás: Országos Környezet-egészségügyi Intézet esetszintű állományai 4. sz. grafikon A keringési rendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Észak-magyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország EU Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ által feldolgozott halálozási mutatók, Országos Környezetegészségügyi Intézet esetszintű állományai, WHO/Európa, HFA-adatbázis 10

186 Standardizált halálozás (SHA) főre Standardizált halálozás (SHA) főre Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája 5. sz. grafikon; 6. sz. grafikon 5. sz. grafikon A rosszindulatú daganatok okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Északmagyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében Férfiak (0-64) Nők (0-64) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország EU Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ által feldolgozott halálozási mutatók, Országos Környezetegészségügyi Intézet esetszintű állományai, WHO/Európa, HFA-adatbázis 6. sz. grafikon Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Északmagyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében Férfiak (0-64) Nők (0-64) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország EU Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ által feldolgozott halálozási mutatók, Országos Környezetegészségügyi Intézet esetszintű állományai, WHO/Európa, HFA- adatbázis 11

187 Standardizált halálozás (SHA) főre Borsod-Abaúj-Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája 7. sz. grafikon; 2. sz. táblázat/1. 7. sz. grafikon A légzőrendszer betegségei okozta halálozás (0-64 év) alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Északmagyarországi régió, Magyarország és az EU átlag tükrében Férfiak (0-64) Nők (0-64) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarországi régió Magyarország EU Standard: 0-64 éves európai standard populáció Forrás: Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ által feldolgozott halálozási mutatók, Országos Környezetegészségügyi Intézet esetszintű állományai, WHO/Európa, HFA- adatbázis 2. sz. táblázat Elkerülhető halálesetek Korcsoport BNO-10 Fertőző bélbetegségek 0-14 A00-A09 Gümőkor és következményei 0-74 A15-A19, B90 Diphteria, egyéb tetanus, heveny poliomyelitis 0-74 A36, A35, A80 Szamárköhögés 0-14 A37 Septicaemia 0-74 A40-A41 Kanyaró 1-14 B05 Vastagbél és végbél rosszindulatú daganata 0-74 C18-C21 A bőr egyéb rosszindulatú daganata 0-74 C44 Az emlő rosszindulatú daganata 0-74 C50 A méhnyak rosszindulatú daganata 0-74 C53 A méhtest és a méh nem meghatározott részének rosszindulatú daganata 0-44 C54, C55 A here rosszindulatú daganata 0-74 C62 Hodgking-kór 0-74 C81 Leukaemia 0-44 C91-C95 A pajzsmirigy rendellenességei 0-74 E00-E07 Cukorbetegség 0-49 E10-E14 Epilepsia 0-74 G40-G14 Idült rheumás szívbetegség 0-74 I05-I09 12

188 Magas vérnyomás betegség 0-74 I10-I15 Ischaemiás szívbetegség 0-74 I20-I25 Agyérbetegség 0-74 I60-I69 Légzőrendszeri betegségek (kivétel influenza és a tüdőgyulladás) sz. táblázat/2.; 5. sz. diagram J00-J09, J20- J99 Influenza 0-74 J10-J11 Tüdőgyulladás 0-74 J12-J18 Gyomor-, és nyombélfekély 0-74 K25-K27 A féregnyúlvány betegségei 0-74 K35-K38 Hasüregi sérv 0-74 K40-K46 Epekövesség, és epehólyag-gyulladás 0-74 K80-K81 Glomerularis betegségek, veseelégtelenség, a vese és az uréter egyéb rendellenességei 0-74 N00-N07, N17- N19, N25-N27 Prosztata túltengés 0-74 N40 Terhesség, szülés és a gyermekágy betegségei (anyai halálozás) A keringési rendszer veleszületett rendellenességei Perinatalis szakban keletkező bizonyos állapotok, tetanus neonatorum, szülészeti tetanus 0-X O00-O Q20-Q28 0-X Műtéttel és gyógykezeléssel összefüggő esetek 0-X P00-P96, A33- A34 Y60-Y69, Y83- Y84 Forrás: Országos Környezet-egészségügyi Intézet, FKH NSZSZ, Nemfertőző Betegségek Epidemiológiája Csoport, sz. diagram A háziorvoshoz bejelentkezett 18 éves és idősebbek tízezer lakosra jutó megbetegedései, (eset) Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Forrás:KSH 13

189 8. sz. grafikon Hipertonia éves átlagincidenciája 15-X éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) 25/1000 Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala 20/1000 Baranya 8. sz. grafikon; 9. sz. grafikon 15/1000 Bács-Kiskun Hajdú-Bihar 10/1000 Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 5/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 9. sz. grafikon Hipertonia éves átlagincidenciája 15-X éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) 25/1000 Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala 20/1000 Baranya 15/1000 Bács-Kiskun Hajdú-Bihar 10/1000 Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 5/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 14

190 10. sz. grafikon 10. sz. grafikon; 11. sz. grafikon Heveny szívizominfarktus éves átlagincidenciája 15-X éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) 4/1000 Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala 3/1000 Baranya Bács-Kiskun 2/1000 Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 1/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 11. sz. grafikon Heveny szívizominfarktus éves átlagincidenciája 15-X éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) 5/1000 Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron 4/1000 Zala Baranya 3/1000 Bács-Kiskun Hajdú-Bihar 2/1000 Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 1/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 15

191 12. sz. grafikon 12. sz. grafikon; 13. sz. grafikon 12/ /1000 Szélütés éves átlagincidenciája 15-X éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala 8/1000 Baranya Bács-Kiskun 6/1000 4/1000 Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 2/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 0 10/1000 9/1000 8/1000 7/1000 6/1000 5/1000 4/1000 3/1000 2/1000 1/ sz. grafikon Szélütés éves átlagincidenciája 15-X éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala XX Baranya Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 16

192 14. sz. grafikon 14. sz. grafikon; 15. sz. grafikon A légcső-, hörgő- és tüdő rosszindulatú daganatainak éves átlagincidenciája 15-X éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) 9/1000 Komá rom- Es ztergom 8/1000 Győr-Mos on- Sopron Zala 7/1000 Baranya 6/1000 Bács-Kiskun 5/1000 4/1000 3/1000 Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 2/1000 1/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 15. sz. grafikon 0,0014 0,0012 0,001 0,0008 A légcső-,hörgő-és tüdő rosszindulatú daganatainak éves átlagincidenciája 15-X éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / fő) Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala Baranya Bács-Kiskun Hajdú-Bihar 0,0006 0,0004 0, XX Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 17

193 16. sz. grafikon 16. sz. grafikon; 17. sz. grafikon 3/1000 A női emlő rosszindulatú daganatainak éves átlagincidenciája 15-X éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala 2/1000 Baranya Bács-Kiskun Hajdú-Bihar 1/1000 Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 0 10/ / / / / / / / / / sz. grafikon A méhnyak rosszindulatú daganatainak éves átlagincidenciája 15-X éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / fő) XX Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala Baranya Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 18

194 18. sz. grafikon 18. sz. grafikon; 19. sz. grafikon 12/ /1000 Cukorbetegség éves átlagincidenciája 15-X éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala 8/1000 Baranya Bács-Kiskun 6/1000 4/1000 Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 2/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 19. sz. grafikon Cukorbetegség éves átlagincidenciája 15-X éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) 12/1000 Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron 10/1000 Zala 8/1000 Baranya Bács-Kiskun 6/1000 4/1000 Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 2/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 19

195 20. sz. grafikon 20. sz. grafikon; 21. sz. grafikon 4/1000 3/1000 Májzsugor éves átlagincidenciája 15-X éves magyar férfiak körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / 1000 fő) Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala Baranya Bács-Kiskun 2/1000 Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 1/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 6/ / sz. grafikon Májzsugor éves átlagincidenciája 15-X éves magyar nők körében megyénként és korcsoportonként es évek adatai alapján (új esetek száma / fő) Komá rom- Es ztergom Győr-Mos on- Sopron Zala 4/10000 Baranya Bács-Kiskun 3/10000 Hajdú-Bihar 2/10000 Szabolcs-Szatmár- Bereg Heves 0 1/ XX Jász-Nagykun- Szol nok Bors od-aba új- Zempl én Nógrá d Magyarország Forrás: DE-OEC Népegészségügyi Iskola Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program adatállományai 20

196 3. sz. táblázat 3. sz. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, Közüzemi ellátottság %, Kistérség neve Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Abaúj Hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji 79,9 14,1 88,9 82,9 36,3 100,0 75,3 53,3 99,8 71,9 37,0 87,5 84,3 69,3 99,6 83,5 52,4 99,9 93,7 55,9 88,0 94,1 83,2 99,6 78,5 46,2 98,5 82,7 74,2 99,9 89,1 81,8 99,8 86,7 41,6 97,2 81,4 58,2 95,1 88,5 65,8 99,5 86,8 65,2 99,5 Megyei átlag 87,6 65,7 97,9 Forrás: KSH BAZ Megyei Statisztikai Évkönyv

197 4. sz. táblázat/1. 4. sz. táblázat Betöltetlen háziorvosi praxisok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Edelényi, Kazincbarcikai, Ózdi Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Farkaslyuk vegyes 2 Domaháza vegyes 3 Putnok VI. körzet vegyes 4 Sáta vegyes 5 Arló II. körzet felnőtt 6 Rudolftelep vegyes 7 Felsőtelekes vegyes 8 Izsófalva vegyes 9 Múcsony vegyes 10 Kurityán vegyes 11 Szuhogy vegyes Tiszaújvárosi, Mezőcsáti Mezőkövesdi Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Ároktő vegyes 2 Cserépváralja vegyes 3 Hejőszalonta vegyes 5 Igrici vegyes 6 Hejőpapi vegyes 7 Hejőkeresztúr vegyes helyettesítés (betöltetlen) Encsi, Abaúj-Hegyközi, Szikszói Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Abaújkér vegyes 2 Felsőgagy vegyes 3 Felsővadász vegyes A helyettesítéssel ellátott körzethez tartozó települések A helyettesítést végző orvos által ellátott települések helyettesítés (betöltetlen) Farkaslyuk Ózd VII. felnőtt körzet helyettesítés Domaháza, (betöltetlen) Kissikátor Borsodszentgyörgy helyettesítés Putnok VI.-vegyes Putnok V.vegyes körzet, (betöltetlen) körzet;királd Serényfalva helyettesítés (betöltetlen) Sáta Borsodbóta, Uppony helyettesítés Arló II. felnőtt (betöltetlen) körzet Arló I.felnőtt körzet helyettesítés Miskolc 78.sz. felnőtt (betöltetlen) Rudolftelep praxis helyettesítés Felsőteles, (betöltetlen) Alsótelekes Aggtelek, Jósvafő helyettesítve Zádorfalva, Alsószuha, (betöltetlen) Izsófalva Szuhafő helyettesítve (betöltetlen) Múcsony csak helyettesít helyettesítve (betöltetlen) Kurityán Múcsony helyettesítés (betöltetlen) Szuhogy Szendrő I.körzet A helyettesítéssel A helyettesítést végző ellátott körzethez orvos által ellátott tartozó települések települések helyettesítés (betöltetlen) Ároktő Tiszakeszi II.körzet helyettesítés (betöltetlen) Cserépváralja Tard helyettesítés Tiszaújváros VIII.felnőtt (betöltetlen) Hejőszalonta körzet Tiszakeszi I.körzet, helyettesítés Hejőbába Pszichiátria (betöltetlen) Igrici Otthon helyettesítés (betöltetlen) Hejőpapi Sajószöged helyettesítés (betöltetlen) helyettesítés (betöltetlen) helyettesítés (betöltetlen) Szakáld, Hejőkeresztúr A helyettesítéssel ellátott körzethez tartozó települések Aranyos, Abaújalpár, Abaújkér Felsőgagy, Alsógagy, Csenyéte, Gagyapáti Felsővadász, Abaújlak,Kupa, Gadna, Szanticska Gagyvendégi, Gagybátor Ónod, Muhi A helyettesítést végző orvos által ellátott települések Erdőbénye Alsóvadász Homrogd, Monaj, Nyésta, Abaújszolnok, Selyeb 22

198 4 Forró felnőtt 5 Hernádvécse vegyes 6 Vizsoly vegyes helyettesítés (betöltetlen) 7 Forró gyermek Szerencsi, Bodrogközi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Tokaji Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Taktakenéz gyermek 2 Megyaszó vegyes 3 Legyesbénye vegyes 4 Monok veges 5 Csobaj vegyes 6 Mezőzombor vegyes 7 Györgytarló vegyes 8 Viss vegyes 9 Vajdácska vegyes 10 Nagyrozvágy vegyes 11 Sátoraljaújhely felnőtt Miskolci Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Sajószentpéter VI. számú felnőtt háziorvosi körzet felnőtt 4. sz. táblázat/2. Tüdőgyógyász Szikszó Kórházban dolgozik Forró, Fancsal Hernádvécse, helyettesítés Hernádpetri, (betöltetlen) Pusztaradvány Garadna, Novajidrány helyettesítés Vizsoly, Korlát, Boldokőváralja, (betöltetlen) Hernádcéce Boldokőújfalu, Arka helyettesítés (betöltetlen) Fancsal Szikszó ( től) A helyettesítéssel A helyettesítést végző ellátott körzethez orvos által ellátott tartozó települések települések helyettesítés (betöltetlen) Taktakenéz, Prügy 2 fő helyettesít, 1: Tokaj, 2: Tiszalúc helyettesítés (betöltetlen) Megyaszó Alsódobsza helyettesítés Bodrogkisfalud, Szegi, (betöltetlen) Legyesbénye Szegilong helyettesítés nincs másik település, (betöltetlen) Monok (praxisjogvita) helyettesítés (betöltetlen) Taktabáj, Csobaj Tarcal helyettesítés (betöltetlen) Mezőzombor Bodrogkeresztúr helyettesítés (betöltetlen) Györgytarló Kenézlő, Zalkod helyettesítés (betöltetlen) Viss nincs másik település helyettesítés (betöltetlen) Vajdácska Bodroghalom helyettesítés Kisrozvágy, (betöltetlen) Nagyrozvány Lácacséke, Semjén,Dámóc helyettesítés Sátoraljaújhely VI. Sátoraljaújhely VIII.sz (betöltetlen) körzet körzet A helyettesítéssel A helyettesítést végző ellátott körzethez orvos által ellátott tartozó települések települések helyettesítéssel (betöltetlen) Sajószentpéter VI. körzet Sajószentpéter III. számú felnőtt körzet, I. számú felnőtt körzet és Sajószentpéter V. számú felnőtt körzet rendelési idejében 3 havi váltásban teljesítik. 23

199 Edelényi, Kazincbarcikai, Ózdi Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Farkaslyuk vegyes helyettesítés 2 Domaháza vegyes helyettesítés (betöltetlen) 3 Putnok VI. körzet vegyes helyettesítés (betöltetlen) 4 Sáta vegyes helyettesítés (betöltetlen) 5 Arló II. körzet felnőtt helyettesítés (betöltetlen) 6 Rudolftelep vegyes helyettesítés (betöltetlen) 7 Felsőtelekes vegyes helyettesítés (betöltetlen) 8 Izsófalva vegyes helyettesítve (betöltetlen) 9 Múcsony vegyes helyettesítve (betöltetlen) 10 Kurityán vegyes helyettesítve (betöltetlen) 11 Szuhogy vegyes helyettesítés (betöltetlen) Tiszaújvárosi, Mezőcsáti Mezőkövesdi (betöltetlen) Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Ároktő vegyes helyettesítés 2 Cserépváralja vegyes helyettesítés (betöltetlen) 3 Hejőszalonta vegyes helyettesítés (betöltetlen) 5 Igrici vegyes helyettesítés (betöltetlen) 6 Hejőpapi vegyes helyettesítés (betöltetlen) 7 Hejőkeresztúr vegyes helyettesítés (betöltetlen) Encsi, Abaúj-Hegyközi, Szikszói Kistérségi (betöltetlen) Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Abaújkér vegyes helyettesítés 2 Felsőgagy vegyes helyettesítés (betöltetlen) 3 Felsővadász vegyes helyettesítés (betöltetlen) 4 Forró felnőtt helyettesítés (betöltetlen) 5 Hernádvécse vegyes helyettesítés (betöltetlen) 6 Vizsoly vegyes helyettesítés (betöltetlen) 7 Forró gyermek helyettesítés (betöltetlen) Szerencsi, Bodrogközi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, (betöltetlen) Tokaji Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe 1 Taktakenéz gyermek helyettesítés 2 Megyaszó vegyes helyettesítés (betöltetlen) 3 Legyesbénye vegyes helyettesítés (betöltetlen) 4 Monok veges helyettesítés (betöltetlen) 5 Csobaj vegyes helyettesítés (betöltetlen) 6 Mezőzombor vegyes helyettesítés (betöltetlen) 7 Györgytarló vegyes helyettesítés (betöltetlen) 8 Viss vegyes helyettesítés (betöltetlen) 9 Vajdácska vegyes helyettesítés (betöltetlen) 10 Nagyrozvágy vegyes helyettesítés (betöltetlen) 11 Sátoraljaújhely felnőtt helyettesítés (betöltetlen) (betöltetlen) A helyettesítéssel ellátott körzethez tartozó települések Farkaslyuk Domaháza, Putnok Kissikátor VI.-vegyes körzet;királd Sáta Arló II. felnőtt Rudolftelep körzet Felsőteles, Alsótelekes Izsófalva Múcsony Kurityán Szuhogy A helyettesítéssel ellátott körzethez tartozó települések Ároktő Cserépváralja Hejőszalonta Igrici Hejőpapi Szakáld, A Hejőkeresztúr helyettesítéssel ellátott körzethez tartozó települések Aranyos, Abaújalpár, Felsőgagy, Alsógagy, Abaújkér Felsővadász, Csenyéte, Abaújlak,Kupa, Gagyapáti Forró, Fancsal Gadna, Szanticska Hernádvécse, Gagyvendégi, Vizsoly, Hernádpetri, Gagybátor Korlát, Pusztaradvány Hernádcéce Fancsal A helyettesítéssel ellátott körzethez tartozó települések Taktakenéz, Prügy Megyaszó Legyesbénye Monok Taktabáj, Csobaj Mezőzombor Györgytarló Viss Vajdácska Kisrozvágy, Sátoraljaújhely Nagyrozvány VI. körzet 4. sz. táblázat/3. A helyettesítést végző orvos által ellátott települések Ózd VII. felnőtt körzet Borsodszentgyörgy Putnok V.vegyes körzet, Borsodbóta, Serényfalva Uppony Arló I.felnőtt körzet Miskolc 78.sz. felnőtt Aggtelek, praxis Jósvafő Zádorfalva, Alsószuha, csak Szuhafő helyettesít Múcsony Szendrő I.körzet A helyettesítést végző orvos által ellátott települések Tiszakeszi II.körzet Tard Tiszaújváros VIII.felnőtt Tiszakeszi körzet I.körzet, Hejőbába Sajószöged Pszichiátria Otthon Ónod, Muhi A helyettesítést végző orvos által ellátott települések Erdőbénye Alsóvadász Homrogd, Monaj, Nyésta, Tüdőgyógyász Abaújszolnok, Szikszó Selyeb Garadna, Kórházban Novajidrány dolgozik Boldokőváralja, Szikszó Boldokőújfalu, ( től) Arka A helyettesítést végző orvos által ellátott települések 2 fő helyettesít, 1: Tokaj, Alsódobsza 2: Tiszalúc Bodrogkisfalud, Szegi, nincs másik Szegilong település, (praxisjogvita) Tarcal Bodrogkeresztúr Kenézlő, Zalkod nincs másik település Bodroghalom Lácacséke, Semjén,Dámóc Sátoraljaújhely VIII.sz körzet 24

200 Miskolci Kistérségi Népegészségügyi Intézet illetékességi területe A helyettesítéssel ellátott körzethez tartozó települések 5. sz. táblázat Alapellátás helyzete, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, sz. táblázat/4.; 5. sz. táblázat A helyettesítést végző orvos által ellátott települések Sajószentpéter III. számú felnőtt körzet, I. számú felnőtt körzet és Sajószentpéter V. számú felnőtt körzet rendelési idejében 3 havi váltásban Sajószentpéter VI. számú felnőtt helyettesítéssel Sajószentpéter VI. 1 háziorvosi körzet felnőtt (betöltetlen) körzet teljesítik. Forrás: BAZ Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Egészségügyi Igazgatási Osztálya Szakma megnevezése /db Védőnői ellátás Kistérség neve Háziorvosi ellátás Házi gyermekorvosi ellátás Felnőtt és gyermek (vegyes) háziorvosi ellátás Iskolaegészségügy és ifjúságegészségügy Fogászati ellátás Területi Iskolai Edelényi kistérség Kazincbarcikai kistérség Ózdi kistérség Encsi Kistérség Abaúj-Hegyközi Kistérség Szikszói Kistérség Bodrogközi Kistérség Sárospataki Kistérség Sátoraljaújhelyi Kistérség Szerencs Kistérség Tokaj Kistérség Tiszaújvárosi Kistérség Mezőcsáti Kistérség Mezőkövesdi Kistérség Miskolc Kistérség Megye összesen Forrás: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Területi Egészségügyi Igazgatási Osztálya 25

201 6. sz. táblázat; 7. sz. táblázat; 8. sz. táblázat 6. sz. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén megye Járóbeteg-Szakellátás Kistérség neve szakorvosi óraszám nem szakorvosi óraszám Összesen Abaúj-hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Megye összesen: Forrás: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Területi Egészségügyi Igazgatási Osztálya 7. sz. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén megye ágyszámai intézményekre lebontva, május 01. OTH Intézmény neve Ágyszámok Aktív Krónikus Összesen Almási Balogh Pál Nonprofit Kft B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház DE OEC Kazincbarcika Kórház Nonprofit Kft Koch Róbert Kórház-Rendelőintézet Máltai Gondoskodás Nonprofit Kft MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza Megye összes ágyszám Forrás: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Területi Egészségügyi Igazgatási Osztálya Korcsoportok 8. sz. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépességének alakulása, Magyarország Magyarország B.-A.-Z megye B.-A.-Z megye B.-A.-Z megye fő % fő % fő % Magyarország 0-14 éves ,4-13, ,8-2, ,2-1, éves ,2-1, ,5-0, ,8-0,2 65 éves és idősebb ,2 8, ,8 2, ,4 0,8 Összesen ,1-2, ,4-0, ,9-0,2 Forrás: KSH - stadat, A lakónépesség változása között között 26

202 6. sz. diagram; 7. sz. diagram; 8. sz. diagram 6. sz. diagram A foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele az Észak-magyarországi régióban, 2000, ,0 % 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, foglalkoztatottak munkanélküliek legfeljebb 8. ált. isk. szakm.k, szakisk. gimn., egyéb középisk. főisk., egy. Forrás: KSH-MEF 7. sz. diagram A foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása főbb korcsoportok szerint az Észak-magyarországi régióban, 2000, ,0 % 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, Forrás: KSH-MEF foglalkoztatott munkanélküli éves éves éves 8. sz. diagram Az álláskersők összetétele állománycsoportok szerint, december szakmunkás betanított munkás segédmunkás szellemi együtt Forrás: KSH-MEF B.-A.-Z. megyében Országosan % 27

203 9. sz. diagram; 10. sz. diagram; 11. sz. diagram 9. sz. diagram % Az álláskeresők számának változása állománycsoport szerint (2010. december/2008. december) Forrás: KSH-MEF 0 szakmunkás betanított munkás segédmunkás szellemi együtt B.-A.-Z. megyében Országosan 10. sz. diagram % 180 Az álláskeresők számának változása iskolai végzettség szerint (2010. december / december) ált.-nál kevesebb ált. iskola szakképző isk. szakközép.,techn. gimnázium főisk.,egyetem Forrás: KSH-MEF B.-A.-Z. megyében Országosan 11. sz. diagram Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele (2010. december) főisk.,egyetem gimnázium szakközép.,techn. szakképző isk. ált. iskola 8 ált.-nál kevesebb Forrás: KSH-MEF Országosan % B.-A.-Z. megyében 28

204 12. sz. diagram; 13. sz. diagram; 14. sz. diagram Álláskeresési járadékra jogosult 12. sz. diagram Az álláskeresők pénzbeli ellátásra való jogosultság szerinti megoszlása (2010. december) Álláskeresési segélyre jogosult Szociális segélyre jogosult Nem jogosult ellátásra B.-A.-Z. megyében Országosan % Forrás: KSH-MEF 13. sz. diagram Az álláskeresők megoszlása a folyamatos nyilvántartás időtartama szerint (2010. december) 1-3 hó 4-6 hó 7-12 hó hó >24 hó B.-A.-Z. megyében Országosan % Forrás: KSH-MEF 14. sz. diagram A megváltozott munkaképességűek és a pályakezdők részarányának alakulása az álláskeresők között % 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0, megváltozott munkaképességű pályakezdő B.-A.-Z. megyében Országosan Forrás: KSH-MEF 9. sz. táblázat/1. 29

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Munkahelyteremtés - a szegregáció megállítása Borsod Abaúj - Zemplén megyében a kertészeti ágazat fejlesztésén keresztül

Munkahelyteremtés - a szegregáció megállítása Borsod Abaúj - Zemplén megyében a kertészeti ágazat fejlesztésén keresztül Munkahelyteremtés - a szegregáció megállítása Borsod Abaúj - Zemplén megyében a kertészeti ágazat fejlesztésén keresztül A program célterülete gazdasági szempontból elmaradott, hátrányos helyzetű térségnek

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A munkaügyi szervezet foglalkoztatást bővítő és munkahelymegtartó támogatási lehetőségei

Munkaügyi Központja. A munkaügyi szervezet foglalkoztatást bővítő és munkahelymegtartó támogatási lehetőségei A munkaügyi szervezet foglalkoztatást bővítő és munkahelymegtartó támogatási lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacát terhelő főbb problémák nagy területi különbségek kevés munkahely kereslet-kínálat

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL Támogatási lehetőségek nemzeti forrásból NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (NFA) BÁCS-KISKUN MEGYÉRE ALLOKÁLT ALAPRÉSZEK*: Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló NFA

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Közfoglalkoztatott: a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerint

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Az év eleji szezonális növekedést követően, márciusban megyénkben is jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők száma.

Az év eleji szezonális növekedést követően, márciusban megyénkben is jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők száma. TÁJÉKOZTATÓ a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról Borsod - Abaúj - Zemplén megyében 2006. ius A KSH legutóbbi, 2005. december - 2006. uár időszakában végzett, a 15-74 éves népesség körére kiterjedő munkaerő-felmérése

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Foglalkoztatási Főosztály. foglalkoztatás és s a foglalkoztathatóság. Borsod-Aba

Foglalkoztatási Főosztály. foglalkoztatás és s a foglalkoztathatóság. Borsod-Aba Az aktív v munkaerő-piaci eszközök k szerepe a foglalkoztatás és s a foglalkoztathatóság előseg segítésében Borsod-Aba Abaúj-Zemplén n megyében Kedvezményezett járások j Borsod-Aba Abaúj-Zemplén megyében

Részletesebben

Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu

Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu Beszámoló A közfoglalkoztatás tapasztalatairól Tisztelt Képviselő-testület! A közfoglalkoztatás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatás munkaerő-piac a Gödöllői kistérségben. Vass István főigazgató Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi régió 1996. 1997. Közép-magyarországi régió lakónépességének

Részletesebben

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP-1.1.2-11/1 PROJEKT KERETÉBEN

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP-1.1.2-11/1 PROJEKT KERETÉBEN RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások. Székesfehérvár, 2012. szeptember 27.

A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások. Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. Jogszabályi vonatkozás Fogalom meghatározás A foglalkoztatás elsegítéséről és

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben