PAKS, SZEPTEMBER

Átírás

1

2 A Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Nonprofit Kft. tizenharmadik kö zép- és hosszú távú ter ve a Köz pon ti Nuk le á ris Pénz ügyi Alap ból fi nan szí ro zan dó te vé keny sé gek re PAKS, SZEPTEMBER

3 Tartalomjegyzék 1. Be ve ze tés A ra dio ak tív hul la dé k és a ki égett nuk le á ris üzem anyag for rás ol da lá nak és tá ro lá si le he tõ sé ge i nek elemzése De fi ní ci ók Tárolt anyagmennyiségek és tárolókapacitások A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várható alakulása Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, kiindulási adatok képzése az NRHT szükséges térfogatának becsléséhez Az atom erõ mû vi ere de tû nagy ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la dé k ke let ke zé se és tá ro lá sa, a tá ro lá si ka pa ci tás vár ha tó ala ku lá sa, a vég le ges tá ro ló szükséges térfogatának becslése A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladék keletkezési üteme és elhelyezése A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése az RHFT-ben Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai A feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezése a bátaapáti NRHT-ban Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai A feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása Elõzmények Az atomerõmûvi kiégett üzemanyag átmeneti tárolása A nem atom erõ mû vi ere de tû ki égett üzem anyag át me ne ti tá ro lá sa és kezelése Stra té gi ai cél A kö zel jö võ fel ada tai Fel ada tok üte me zé se For rás ada tok és in for má ci ók a gaz da sá gi szá mí tá sok el vég zé sé hez A nagy aktivitású radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezése Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai A feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A kiégett nukleáris üzemanyag és a nagy aktivitású hulladék elhelyezésének költsége Összefüggések A pak si atom erõ mû és az egyéb nuk le á ris lé te sít mé nyek le sze re lé se Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai Feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A nemzeti program és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárási stratégia kidolgozása Elõzmények A végrehajtandó feladatok Egyéb feladatok Bevezetés Az RHK Kft. mûködtetése Az Alapkezelõ költségei A lakossági támogatás rendszere A KNPA-ba való évi befizetések számítása A számítások módszere Lényegesebb változások a tizenkettedik közép- és hosszú távú tervben foglalt számításokhoz képest A KNPA-ba történõ befizetés mértéke A költ ség ve té si in téz mé nyek vár ha tó ki adá sai és azok idõzítése A következõkben felülvizsgálatra kerülõ tételek

4 1. Be ve ze tés Az atomenergiáról szóló évi CXVI. tör - vény (továbbiakban: atomtörvény) 40. (1) be kez dé se szerint a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nem - ze ti program kidolgozásáról, a radioaktív hul la - dék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, és a nuk le á - ris üzem anyag-cik lus lezárásával, to váb bá a nuk le á ris létesítmény leszerelésével ös sze füg - gõ feladatok elvégzésérõl a Kormány által ki je - lölt szerv gondoskodik. Az atomtörvény 62. (1) bekezdése szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (továbbiak - ban: KNPA vagy Alap) elkülönített állami pénz - alap ként finanszírozza a feladatok vég re haj tá - sát. Az Alappal az Országos Atomenergia Hiva - talt (továbbiakban: OAH) felügyelõ miniszter rendelkezik, az OAH az Alap kezelõje. A Kormány megbízta az OAH-t, hogy a fela - datok ellátására alapítsa meg a Radioaktív Hulla dékokat Kezelõ Közhasznú Társaságot. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény elõírta a közhasznú társaság, mint jogi személyiségû társasági forma meg szûn te té - sét, ezért a társaság január 7-tõl át ala - kult a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Köz hasz - nú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társasággá (továbbiakban: RHK Kft.). A 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. (1) c) pontjában pedig a tervezési és beszámolási feladatok körében elrendelte az Alapból finanszírozandó tevé - keny ségek és a bevételi források közép- és hosszú távú terveinek elkészítését és azok évenkénti felülvizsgálatát. A közép- és hosszú távú tervek és a költ ség - becs lés rendszeres felülvizsgálatát az indo kol - ja, hogy a távoli jövõben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson a KNPA. Így valósul meg az az alapelv, hogy az atomenergiát fel - hasz náló generáció fizesse meg a fel hasz ná - lás ból fakadó, jövõben esedékes te vé keny sé - gek költségeit, és ne hagyjon indokolatlan ter - he ket a következõ generációkra. Az RHK Kft. tizenharmadik közép- és hosszú távú terve támaszkodik a korábban el - ké szített közép- és hosszú távú tervekre, és szer vesen illeszkedik a korábbi költség becs lé - sekhez. A KNPA-ból finanszírozandó tevé keny sé - gek re vonatkozó közép- és hosszú távú terv leg fontosabb célkitûzése az Alapba történõ be - fizetések mértékének megalapozott, átlátható, egyértelmû meghatározása. Az RHK Kft ben megkezdte a radio - aktív hul la dék és a kiégett üzemanyag keze lé - sével és elhelyezésével kapcsolatos tevé keny - ségek felülvizsgálatát, majd ennek ered mé - nyeként elkészítette a Megalapozás a hazai radio aktív hulladékok és kiégett fûtõelemek keze lésének és elhelyezésének új prog ram já - hoz (2010. január) címû dokumentumot, mely ben négy különféle megoldás került elem - zés re. Érdemi egyeztetési és véleményezési fo - lya ma tot követõen az a döntés született, hogy a továbbiakban a közép- és hosszú távú terv alapjaként a fenti dokumentum harmadik ver zi - ó ját tekintjük. Az 1. ábra Nr. 3. Hazai közvetlen elhelyezés, rövid leszerelés (PRK VM 20 év) mutatja be a kiválasztott verziót. Ebben a változatban feltételezzük az erõmû üzemidejének 20 éves meghosszabbítását, a kiégett üzemanyag és a nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú hul la dék közvetlen hazai elhelyezését, kombinálva a paksi atomerõmû olyan leszerelésével, ahol az erõmûvi primerkör 20 éves védett meg õr zése ( PRK VM 20 év ) fel té te lezhetõ. A döntés alapját egyfelõl az a körülmény szolgáltatta, hogy az atomerõmû üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó engedélyezési eljárás várhatóan sikeresen le - foly tatható (az 1. blokkra vonatkozóan 2012-ben megtörtént), másfelõl a kiválasztott verzió mûszakilag megalapozott, meg való sít - ható és nem vezet visszafordíthatatlan meg ol - dások bevezetéséhez. Jelen közép- és hosszú távú tervben még nincs ok a 3 %-os diszkonttényezõ meg vál toz - ta tására. A diszkonttényezõ érdemi felül vizs gá - latát 2014-ben tervezzük. Az RHK Kft. összeállította A bátaapáti Nem zeti Radioaktívhulladék-tároló tovább épí - té sének felülvizsgált koncepciója (SMI-012/12, no vem ber) címû tanulmányt. Ezt a 3

5 Jelmagyarázat NAH: Nagy Aktivitású Hulladék KNÜ: Kiégett Nukleáris Üzemanyag 1. ábra: Nr. 3. Hazai közvetlen elhelyezés, rövid leszerelés (PRK VM 20 év) KNPA Szakbizottság december 20-i ülésén megtárgyalta, és egyetértett azzal, hogy a soron következõ közép- és hosszú távú terveket már az abban foglalt koncepció szerint kell elkészíteni. Ennek megfelelõen jelen középés hosszú távú tervben változtatunk az atom - erõ mûvi eredetû kis és közepes aktivitású hul - la dék elhelyezési koncepcióján, melyet rész - letesen a 3.2 fejezet ismertet. A közép- és hosszú távú terv külön tárgyalja a költségvetési intézmények által üzemeltetett nukleáris létesítményekben (Budapesti Mû sza - ki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének BME NTI oktató reak - tora és a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont MTA EK kutatóreaktora) képzõdõ kiégett nukleáris üzem anyag kezelésével és a létesítmények lesze relésével kapcsolatos kérdéseket, mivel ezen létesítmények esetében a forrást az Alap - ba történõ befizetéssel a központi költségvetés biztosítja a költség felmerülésének évében. 4

6 2. A ra dio ak tív hul la dé k és a ki égett nuk le á ris üzem anyag for rás ol da lá nak és tá ro lá si le he tõ sé ge i nek elemzése 2.1. De fi ní ci ók Ra dio ak tív hul la dék: az atom tör vény pont ja sze rint to váb bi fel hasz ná lás ra már nem ke rü lõ olyan ra dio ak tív anyag, amely su gár vé - del mi jel lem zõk alap ján nem ke zel he tõ kö zön - séges hulladékként. Kiégett üzemanyag: az atomtörvény pontja szerint atomreaktorban hasznosított nuk leáris üzemanyag, amely az atom reak to - ron kívüli újrahasznosíthatósága miatt nem minõsül hulladéknak. A radioaktív hulladék besorolása alap vetõen a 47/2003 (VIII. 8.) ESzCsM rendelet 2. számú melléklete alapján történik. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulla - dék nak minõsül az a radioaktív hulladék, amely ben a hõfejlõdés az elhelyezés (és táro - lás) során elhanyagolható. Rövid élettartamú az a kis és közepes akti vi - tá sú radioaktív hulladék, amelyben a radio nuk - li dok felezési ideje 30 év, vagy annál rövidebb, és csak korlátozott koncentrációban tartalmaz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radio nuk li do - kat (ez a koncentráció 4000 Bq/g egy gyûj tõ - csomagolás esetében, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva). Hosszú élettartamú az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radio nuklidok felezési ideje és/vagy az al fa-su - gár zó radionuklidok koncentrációja meg ha lad - ja a rövid élettartamú radioaktív hulladékra vo - natkozó határértékeket. Nagy aktivitású az a radioaktív hulladék, amelynek hõtermelését a tárolás és elhelyezés tervezése és az üzemeltetés során figyelembe kell venni. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulla - dék osztályozásánál az alábbi szempontok érvényesülnek: A radioaktív hulladék kis és közepes aktivi tá - sú osztályba sorolását a benne lévõ radio - izo tóp aktivitás-koncentrációja (AK) és mentességi aktivitás-koncentrációja (MEAK) alap ján kell elvégezni ( táblá - zat elsõ két sora). Az egyes izotópokra vonatkozó mentességi aktivitás-koncentrá - ció értékeket a 23/1997. (VII. 18.) NM ren - de let tartalmazza. Ha a radioaktív hulladék többfajta radio izo - tópot is tartalmaz, akkor az osztályozást a táblázat elsõ két sora szerint kell el - végezni. A fenti hulladék besorolást az MSZ :2004 szabvány annyiban pontosítja, hogy meghatározza azt a hõfejlõdési értéket (2 kw/m 3 ), amely az átmeneti tárolás és/vagy a végleges elhelyezés szempontjából jelen tõs - nek minõsül, így azt figyelembe kell venni. Ez az a hõfejlõdési határ, amely felett a radioaktív hulladék nagy aktivitású kategóriába tartozik. Ezen kívül a szabvány meghatározza azt az aktivitás-koncentráció határt, amely felett a ra - dio aktív hulladékot a nagy aktivitású ka táblázat A radioaktív hulladékok besorolása Kis aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció AK (Bq/g) 1 MEAK < AK 10 3 MEAK Közepes aktivitású 10 3 MEAK < AK 10 6 MEAK Nagy aktivitású > 10 6 MEAK Megjegyzés: Ahol MEAK: mentességi aktivitáskoncentráció 5

7 táblázat A radioaktív hulladék besorolása többfajta radioizotóp elõfordulása esetén Kis aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció viszonyítás AKi 10 3 MEAKi i Közepes aktivitású 10 AK i 10 MEAKi 3 6 Nagy aktivitású 10 6 AK i MEAKi Megjegyzés: Ahol AK i a radioaktív hulladékban elõforduló i-edik radioizotóp aktivitás-koncentrációja, míg a MEAK i az i-edik radioizotóp mentességi i i tegóriába kell sorolni (ezt a és táblázatok harmadik sorai tartalmazzák). Jelen dokumentumban a nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú radioaktív hulla dék mivel azok azonos kezelést igényelnek hosszú távon általában nagy aktivitású hulla - dékként szerepelnek Tárolt anyagmennyiségek és tárolókapacitások A bá ta a pá ti Nem ze ti Ra dio ak tív hul la dék-tá ro ló (to váb bi ak ban NRHT) el sõ tá ro ló kam rá já nak üzem be vé te le 2012-ben meg tör tént. Így ma az or szág ban az 1976 óta üze me lõ püs pök szi lá gyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (to - vábbiakban RHFT) létesítménnyel együtt már két he lyen van véglegesen elhelyezett radio - aktív hulladék. Az NRHT felszíni létesítményeiben az atom - erõ mûvi eredetû kis és közepes aktivitású, szi - lárd halmazállapotú radioaktív hulladék ide ig - lenes tárolását végzik, a végleges el he lye zés re történõ elõkészítés céljából. Az RHFT feldolgozó épületében történik a felszíni tárolóban véglegesen el nem he lyez - hetõ nukleáris anyagok, hosszú élettartamú radioaktív hulladék, valamint zárt sugár for rá - sok átmeneti tárolása. A paksi atomerõmû területén ideiglenesen tárolnak kis és közepes, illetve nagy aktivitású hulladékot, továbbá kiégett fûtõelemeket. Az energiatermelés során elhasznált üzem - anyag-ka zetták minimum 3 évre a pihentetõ me den cékbe, majd ezt követõen a Kiégett Ka - zet ták Átmeneti Tárolójába (továbbiakban KKÁT) kerülnek 50 éves átmeneti tárolásra. A Szov jetunióba, ill. Oroszországba 1998-ig 2331 db kiégett fûtõelem került vissza szállí - tásra. Az országban ezen kívül az izotóp- és su - gár forrás alkalmazók létesítményeiben is tá rol - nak elhasznált sugárforrásokat ideiglenesen, ám ezekkel mivel elõbb vagy utóbb az RHFT-be kerülnek a jelen összeállítás nem foglalkozik. A három helyszínen a különféle in téz mé - nyek ben és létesítményekben véglegesen, elõ - ké szítõ jelleggel, vagy ideiglenesen elhelyezett radio aktív hulladék, valamint a kiégett üzem - anyag mennyiségét és a tároló létesítmények kapa citását mutatja be a táblázat a január 1-jei állapotnak megfelelõen. Meg jegy zé sek a táb lá zat hoz: A) A püs pök szi lá gyi RHFT tá ro ló ka pa ci tá sa brut tó tér fo gat tal van meg ad va. Eb ben a tá ro ló - ban kü lön fé le ala kú cso ma go kat he lyez tek el (pl. 200 l-es hordó, speciális konténer, zsákos cso mag, stb.). A nem tö ké le tes tér ki töl tés mi att az el he lye zett hul la dék több he lyet fog lal el, mint a valóságos tér fo ga ta. A táb lá zat kü lön nem jel zi, hogy az RHFT ese té ben ren del ke zés - re áll a be ér ke zõ hul la dék át me ne ti tá ro lá sá ra az átalakított üzemi épület, melynek két csarnoká ban ös sze sen 912 db 200 l-es hor dó he lyez - he tõ el. A fen ti tá ro ló ka pa ci tás ke re té ben (an - nak ter hé re) le he tõ ség van le mez kon té ne rek tá ro lá sá ra is. Egy le mez kon té ner (1,2 m 2 alap - te rü let, 1 m magasság) elhelyezése 4 db 6

8 Helyszín táb lá zat Intézmények, létesítmények, tárolási kapacitások és anyagmennyiségek áttekintése (2013. január 1.) Intézmény, létesít mény Püspökszilágy RHFT (szilárd hulladék) Kisnémedi Paks Bátaapáti MVM PA Zrt. (szilárd hulladék) MVM PA Zrt. (folyékony hulladék) MVM PA Zrt. pihentetõ medencék Kis és közepes aktivitású hulladék Kapacitás bruttó db 200 m 3 l-es hordó 200 l-es hordónyi kapacitással csökkenti a tá - rolóteret. A táb lá zat nem tar tal maz za to váb bá a szi - lárd hulladéktól elkülönítve tárolt zárt sugárfor - rá so kat és nuk le á ris anya go kat sem. A csõ ku - tak ban tá rolt su gár for rá sok szá ma meg ha lad ja a 13 ez ret, ak ti vi tá suk ad ja a te lep he lyi ös szes ak ti vi tás fe lét, azon ban ös szes tér fo ga tuk ke - ve sebb, mint 3 m 3. A nuk le á ris anya gok kis mennyiségû urán és tórium vegyületek, speciá - lis konténerekben tárolt plutónium sugárforrá - sok, valamint szegényített urán tartalmú mun - ka tar tók. A nuk le á ris anya gok ös szes tér fo ga ta su gár vé del mi ár nyé ko lás sal együtt is csak kb. 10 m 3. B) Az MVM Pak si Atom erõ mû Zrt. te lep he lyén szi lárd hal maz ál la po tú kis és kö ze pes ak ti vi - tá sú hul la dék el he lye zé sé re meg va ló sí tott ide ig le nes tá ro ló ese té ben a tá ro ló ka pa ci tás mér té ke 200 l-es hor dók ban van meg ad va, mi - vel ez a cso ma go lás for ma a le gel ter jed tebb az erõ mû gya kor la tá ban. A táb lá zat ban be mu ta - tott tel jes kapacitás (12741 db 200 l-es hordó) egy közelítõ értéknek minõsül. Tárolt/ elhelyezett mennyiség bruttó db 200 m 3 l-es hordó Nagy aktivitású hulladék Tárolási kapacitás Elfoglalt tárolási kapacitás Kiégett nukleáris üzemanyag Tárolási kapacitás Tárolt mennyiség m 3 m 3 db tu db tu 5040 na*** 5040 na*** na*** na ,8 97, ,4* ,1* KKÁT ,9* ,4** NRHT (ideiglenes tárolás) NRHT (végleges elhelyezés) na*** 3000 na na*** 4671 na*** * A kiégett üzemanyag nehézfém egyenértékét (tájékoztató adat) kazettánként 118,6 kgu nehézfém mennyiséggel számoltuk. ** A KKÁT safeguards nyilvántartása alapján. *** na: nem alkalmazható A táb lá zat nem ad szá mot a VK302/I-1 he - lyi ség azon ré szé rõl, ahol 20 db szû rõ osz lop tárolókonténer (szelektív szorbenstároló kon - téner) tá rol ha tó (be ton, kör szel vé nyû tá ro ló konténer, 1300 mm, ma gas ság 1300 mm, el - he lyez he tõ ben ne 7 pat ron: Cs-Tre at és TANNIX-MIX hul la dék kal). C) Az MVM Pak si Atom erõ mû Zrt. te lep he - lyén folyékony halmazállapotú kis és közepes ak ti vi tá sú hulladék tá ro lá sá hoz az aláb bi meg jegyzéseket fûzzük: A meg adott tá ro lá si ka pa ci tás (10020 m 3 ) az üzemszerûen igénybe vehetõ tároló tér - fo gat ra vo nat ko zik. Az üzem za va ri tar tá lyok tér fo ga ta ezen fe lül to váb bi ( ) =1560 m 3. Ez a tar tály ka pa ci tás a évi üzem za - vart követõen megtörtént bõvítés következ - té ben ala kult ki 2005-ben. Az erõ mû ben ös sze sen 7841 m 3 fo lyé kony hul la dé kot tá rol nak. Ez a men nyi ség be pár - lási maradék (sûrítmény), ioncserélõ gyan - ták, eva po rá tor sav azó ol dat és iszap for má - já ban je le nik meg. A tar tá lyok ban tá rolt fo - lyé kony kö zeg a fen ti hul la dék nak mi nõ sü - lõ anya go kon kí vül tar tal maz za a gyan ták 7

9 szál lí tá sá ra hasz ná la tos transz port vi ze ket is. A transzportvizek mennyisége több száz köb mé ter, de ezek tér fo ga ta nem sze re pel a táb lá zat ban, mi vel eze ket a ké sõb bi ek ben nem kell tel jes mér ték ben hul la dék ként ke - zel ni, hi szen a ké sõb bi be pár lás so rán ezek - bõl a vi zek bõl csak né hány m 3 hul la dék ke - let ke zik. D) Az MVM Pak si Atom erõ mû Zrt. te lep he - lyén a nagy ak ti vi tá sú hulladék tá ro lá sá val kap cso lat ban az aláb bi a kat kell megjegyezni: A feltüntetett kapacitás a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére kialakított ún. csõkutak ra vonatkozik. A táblázatban feltüntetett hulladékmennyiség bruttó térfogatban (azaz elfoglalt tároló-térfogatban) jelenik meg A csõkutakban méretük miatt el nem helyez - hetõ nagy aktivitású hulladék tárolása más helyiségekben található ólom gyûjtõkonténerekben történhet. Jelenleg, január 1-jén, ilyen hul la dé kot nem tá rol nak. A ko - ráb ban nagy ak ti vi tá sú nak mi nõ sí tett BALDUF szûrõpatronokat lecsengetéses tá - ro lás után kö ze pes ak ti vi tá sú hul la dék ká mi - nõ sí tet ték, és 200 l-es acélhordókban tá rol - ják gyûjtõkonténer nélkül. A évi üzem za var so rán meg sé rült 30 db üzem anyag-ka zet ta el tá vo lí tá sa az erõ - mû 2. blokk já nak 1. sz. ak ná já ból meg tör - tént. En nek so rán a sé rült ka zet ták fej és láb ré szét le vág ták és a le vá gott da ra bo kat 8 db nagy ak ti vi tá sú hulladéktartályba he lyez ték. A tartályok a csõkutakba kerültek. E) A kiégett üzemanyag mennyiségével kap - csolatban megjegyezendõ, hogy az nem tartalmazza a évi üzemzavar során meg - sérült 30 db besugárzott üzemanyag-kazettát számszerûen. Ezen kazetták hasadóanyagot is tartalmazó darabjait 44 db T29-es és 28 db T28-as tokba helyezték (továbbiakban: toko - zott üzemanyag-kazetták). A T29-es tokok tar - tal mazzák az apróbb, a T28-as tokok pedig a nagyobb darabokat. A T28-as tokokat a 2. blok ki pihentetõ medence hermetikus kö peny - helyein, a T29-es tokokat pedig ugyanott az üzemi állványon tárolják. A nem ener ge ti kai cé lú re ak to rok ban al kal - ma zott fû tõ ele mek min den pa ra mé te rük ben kü lön böznek a pak si atom erõ mû ben hasz ná la - tos fûtõelemektõl. A kutató- és oktatóreaktor - ban va la ha fel hasz nált, most hasz ná la tos és a jö võ ben be ve zet ni ter ve zett fû tõ ele mek pa ra - mé te re it tar tal maz za a táb lá zat. Meg je - gyez zük, hogy az ös szes VVR tí pu sú kazetta egy ré szét hár ma sá val me cha ni ka i lag ös sze - fog va, má sik ré szét egyen ként hasz nál ják. Az egyszerûség kedvéért az összes VVR típusú ka zet ta ese té ben a nehézfém tömeg becs lé se - kor a hármasával összefogott kazetták egye - dül ál ló kazettákra lettek átszámolva. Az MTA EK telephelyén a kiégett üzem - anyagot tokokban vízzel feltöltött meden - cékben tárolják. Két ilyen medence áll az intézet rendelkezésére, a reaktor mellé telepített belsõ kiégett üzemanyag-tároló és az épületen kívül megvalósított külsõ kiégett üzem anyag-tá ro - lómedence táblázat Az MTA EK kutatóreaktorában és a BME NTI oktatóreaktorában felhasznált és a jövõben felhasználandó üzemanyag-kazetták jellemzõi Intézmény MTA EK BME NTI Felhasználás idõtartama Típus Dúsí - tás [%] Névleges U tömeg [gu] (U 235 +U 238 ) Kiégetés szintje [%] Kiégett (besugárzott) kazetta átlagos nehézfém tartalma [g] EK VVR-SZM VVR-M üzemidõ végéig egész üzemidõ során VVR-M EK-10 (módosított) < 2%

10 táblázat Az MTA EK kiégett üzemanyag tároló létesítményeinek jellemzõi és kihasználtságuk január 1-jén Teljes kapacitás tok [db]/egyes kazetta [db] Tárolt kazetták száma [db] Elfoglalt tároló pozíciók (tokok) száma [db] Tárolt nehézfém mennyiség [kgu] Kihasznált - ság [%] Külsõ tároló 752/ ,162 Belsõ tároló 184/ (VVR) 515:3=172 93,5 Összesen 936/ ,162 18,3 Az MTA EK te lep he lyén ta lál ha tó át me ne ti tá ro lók ka pa ci tá sát, az ott tá rolt ki égett üzem - anyag men nyi sé get, az en nek meg fe le lõ ne - héz fém men nyi sé get, a tá ro lók ki hasz nált sá gát a január 1-jén érvényes betöltöttségi ál - la pot nak megfelelõen a táblázat mutatja. A külsõ tárolómedence jelenleg (2013. január 1-jén) üres, további használatra készen áll, tárolási kapacitása nem változik. A belsõ tárolómedence 260 tok, vagy db VVR típusú fûtõelem befogadására alkalmas. Hatósági elõírás szerint 76 pozíciót, vagy 228 db VVR típusú fûtõelem helyét sza ba - don kell hagyni, így a zóna mindenkori üzem za - va ri kirakását biztosítani lehet. A tároló fel hasz - nál ha tó kapacitása tehát 184 toknyi. A belsõ tárolóban január 1-jén 515 db VVR tí - pusú ka zet tát tároltak, ami 172 tok helyét foglalja el, így a tároló kihasználtsága dur ván 93,5%-os. A BME NTI oktatóreaktorát magába foglaló tömb tartalmaz 25 megfelelõ biológiai vé de - lem mel ellátott csövet, melyet kiégett fûtõ ele - mek elhelyezésére terveztek, de ezeket a csö - veket még nem használták erre. A telephelyen kiégett fûtõelemeket nem tárolnak A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várható alakulása Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, kiindulási adatok képzése az NRHT szükséges térfogatának becsléséhez Az atom erõ mû üze mel te té se so rán keletkezik szilárd és folyékony kis és közepes aktivitású ra dio ak tív hulladék. Ezen hulladékot az atom - erõ mû ben a vég le ges tá ro ló ba (NRHT) tör té - nõ át szál lí tá sig ide ig le ne sen tá rol ják. A szi - lárd hal maz ál la po tú hulladék több sé gét 200 l-es acél hor dók ban, tö mö rí tett a nem tö - mö rít he tõ hulladék ese té ben tö mö rí tet len for - má ban he lye zik el. A fo lyé kony hulladékot tar - tá lyok ban gyûj tik. A hulladékot csak szi lárd for - má ban le het vég le ge sen el he lyez ni, ezért a fo - lyé kony hulladék szi lár dí tá sá ra is sor ke rül majd az atom erõ mû ben a vég le ges tá ro ló ba történõ átszállítást megelõzõen. Az atomerõmû lebontásakor is keletkezik ilyen típusú hulladék, melyet feldolgozott álla potban, szilárd hal maz - ál la pot ban véglegesen el kell helyezni, együtt az üzemviteli hul la dé k kal. A táblázat az atomerõmû üze mel te té - sével és leszerelésével kapcsolatban keletkezõ kis és közepes aktivitású hulladékról ad át te kin - tést. Az itt bemutatott mennyiségek figye lembe veszik: az atomerõmû üzemidejének meg nö ve ke - dését, a folyékony hulladék feldolgozása során az FHF (folyékony hulladék feldolgozó) techno - ló gia bevezetését, az új, kompakt hulladékcsomagra épülõ el - he lyezési koncepció bevezetését, 9

11 10

12 és az erõmû leszerelésére vonatkozó adatok tekintetében megfelelnek a legutolsó le sze - re lési dokumentumban bemutatott mód sze - reknek és számolásoknak (lásd 6. fejezet). A táblázat összegzõ adatait az NRHT szük - séges térfogatának becslésére használjuk fel a továbbiakban. A táb lá zat má so dik osz lo pa be mu tat ja a ja nu ár 1-jén meg le võ hulladék men nyi sé gét, el - különítve egymástól a szilárd és folyékony hal - maz ál la po tú ra dio ak tív hulla dékot. Ezen be lül el kü lö nít ve je le nik meg a 200 l-es acél hor dók - ban tárolható szilárd tömörített, nem tömörített és Co-60 eltávolító utószûrõ, szilárdított illetve víz te le ní tett iszap hul la dék for mák még Pak son tá rolt há nya da, és az a rész, ami már a bá ta a - páti NRHT területére átszállításra került. Az erõmû területén tárolt nagyméretû hulladékot még nem he lyez ték el a VK302/I-1 he lyi ség ben, így a nagy mé re tû hulladék 2013 ele jén ku mu lált men nyi sé gét nem tar tal maz za a táb lá zat má - so dik osz lo pa. Ha son ló kép pen ér te lem sze rû - en nin cse nek ada tok fel tün tet ve a le sze re lé si hulladék men nyi sé gét il le tõ en, hi szen ilyen hulladék ed dig még nem keletkezett. A fo lyé - kony hal maz ál la po tú hulladék azon meg je le né - si for má i nak (lásd 2.2. C pont) meg fe le lõ mennyiségi megoszlást is tükrözi a második osz lop, ame lyek vég le ges el he lye zés re ke rül - nek. (A második oszlop mennyiségi adatai ös - sze sít ve a táb lá zat ban is meg je len nek.) A táb lá zat harmadik oszlopa az atom erõ mû nor mál üzem vi te lé bõl adó dó hul la dék men nyi - sé gek éves ke let ke zé si üte mét vá zol ja. Eb bõl látható, hogy éves rendszerességgel 170 m 3 szi lárd hul la dék (kb. 850 db 200 l-es hor dó) ke - let ke zik, amely hez to váb bi 11 m 3 (54 db hor dó) vár ha tó az FHF tech no ló gia üze mel te té sé bõl. Így éven te vár ha tó an 904 db hor dó ke let ke zik. Ezt az ada tot az MVM Pak si Atom erõ mû Zrt. a ko ráb bi évek so rán ke let ke zett hul la dék meny - nyi sé gek trend-elem zé sé bõl szár maz tat ta, és ez az érték kellõen konzervatívnak tekinthetõ. A szi lárd hulladék kö zött je lenik meg a nagy mé - retû szilárd hulladék is. Ezen hulladékokat nem le het (vagy nem cél sze rû) 200 l-es hor dók ban el he lyez ni, éves ke let ke zé si üte mét nem le het ér dem ben meg ha tá roz ni. A szi lárd hulladékhoz tartozik a cé zi um és egyéb szû rõ pat ron, ami ket spe ci á lis kör szel vé nyû tá ro ló kon té ne rek ben (szelektív szorbenstároló konténerekben) he - lyez nek el a ké sõb bi ek ben. Eb bõl a hulla dék for - mából is kevés keletkezik a teljes üzemidõre vetítve, ezért az éves kelet ke zési mennyiség nincs meg ha tá roz va. Éves gyakorisággal 280 m 3 folyékony hal - maz állapotú hulladékkal kell számolni, melynek nagy része (250 m 3 /év) bepárlási maradék (sû - rít mény), de a folyékony hulladékok között tart - ják nyilván az evaporátor savazó ol da tokat (15 m 3 /év), az ioncserélõ gyantákat (5 m 3 /év transzportvíz nélkül), az iszapokat (10 m 3 /év) és a dekon ta mináló oldatokat is. A de kon ta mi - náló oldatok rendszertelen idõközökben kelet - kez nek, így az éves keletkezési mennyiséget sem határozzuk meg. A táb lá zat ne gye dik osz lo pa az atom erõ mû 50 éves üze mel te té sét fel té te lez ve ös szeg zi a szi lárd és fo lyé kony hulladék men nyi sé gét. A hát ra lé võ üzem idõ az egyes re ak tor blok kok üzem ide jé nek át la gá ból szá mol va jó kö ze lí tés - sel 22 év nek fel té te lez he tõ. A hát ra lé võ üzem - idõ és az egyes hul la dék faj ták ra de fi ni ált éves ke let ke zé si ütem se gít meg be csül ni az üzem - idõ vé gé ig ke let ke zõ tel jes hul la dék men nyi sé - get, ha fi gye lem be ves szük az ed dig fel hal mo - zott hulladék men nyi sé gét is. Az üzem idõ vé gé - ig ke let ke zõ tel jes hul la dék men nyi ség azon ban nem ve zet he tõ le me cha ni ku san az elõ zõ ek bõl. Hul la dék faj tán ként a fen ti szá mo lá so kon túl - mu ta tó tech no ló gi ai sa ját sá go kat is fi gye lem be kell ven ni, ame lyek kis mér ték ben be fo lyá sol - ják az üzem idõ vé gé ig ke let ke zõ tel jes hul la - dék men nyi sé ge ket. To vább ár nyal ja az üzem - idõ vé gé ig ke let ke zõ tel jes hul la dék men nyi sé - get a évi üzem za var. En nek ha tá sát a szi - lárd hulladék kö ré ben már nem tün tet jük fel, de a folyékony hulladék tekintetében még külön ke zel jük a be pár lá si ma ra dé kok üzem za var ral ös sze füg gõ hányadát. Az atomerõmû 50 éves üzemidejének vé - géig 6316 m l-es hordóban elhelyezhetõ tömörített és nem tömörített hulladék, valamint gyöngykovafölddel felitatott, illetve víztelenített iszap, továbbá 304 m 3 ugyancsak 200 l-es hordóban elhelyezhetõ Co-60 eltávolító utó szû - rõ bõl adódó szilárd hulladék keletkezik. A Co-60 eltávolító utószûrõk keletkezése össze függ az FHF technológia bevezetésével és a 304 m 3 -es mennyiség (ami megfelel 11

13 1520 db 200 l-es hordónak) abból a fel té te le - zés bõl indul ki, hogy öt utószûrõ helyezhetõ el egy db 200 l-es hordóban. Ebben az oszlopban kerül megjelenítésre a kb. 800 m 3 -nyi nagy - méretû hulladék és a mintegy 53 m 3 térfogatot kitevõ cézium szelektív és egyéb szû rõ pat ron is. Ez az oszlop ad áttekintést a teljes üzemidõ során keletkezõ folyékony hulladék mennyi sé - gek rõl is. Ezek körében a legnagyobb mennyi - séget a sûrítmények bepárlási maradékok jelentik. Az oszlopban megjelenik az összes többi folyékony hulladék járuléka is a teljes üzemidõre kivetítve. A gyanták térfogata itt is transz portvíz nélkül értendõ. A gyanták tér fo - gatára közölt 435 m 3 -es érték már figyelembe veszi az erõmû leállításakor kirakásra kerülõ összes gyanta mennyiségét is. A táblázat ötödik oszlopa jelzi a különbözõ típusú kis és közepes aktivitású hulladék ese - tében alkalmazott kezelési eljárásokat. A normál üzemi bepárlási maradékok tekin - te tében feltételezzük az FHF technológia üzem - be vételét a paksi atomerõmûben. Ezen tech no - ló gia alkalmazása a hulladék mennyiségét te - kint ve összességében kisebb térfogatú elhe - lye zendõ szilárd hulladékot eredményez, ugyan akkor, mint azt korábban jeleztük az FHF al kal mazásának következtében egyéb járulé - kok kal (Co-60 utószûrõk elhelyezésének figye - lem be vétele és szelektív szor bens tá ro ló kon té - ner mennyiségének növekménye) is számolni kell. A fo lyé kony hulladék ke ze lé se te kin te té ben, a gyan ták ese té ben csak a tér fo gat nö ve lõ ce - mentezési eljárásra számíthatunk, ahol a térfo - gat nö ve lés mér té ke 3-as. A be pár lá si ma ra dé - kok kö zül az üzem vi te li hulladékra al kal maz zuk a térfogatcsökkentõ FHF technológiát, így az elõ ze tes becs lé sek sze rint csak 560 m 3 iszap - részt kell ce ment ez ni. A vo nat ko zó ce ment ezé - si el já rás tér fo gat nö ve lé sét 1,7-tel ves szük fi - gye lem be. A de kon ta mi ná ló ol da tok és az eva - po rá tor sav azó ol da tok ese tén a ce ment ezé si eljárás térfogatnövelõ hatása szintén 1,7-es. A folyékony hulladék körében nyilvántartott iszapok ese té ben csak ce ment ezé si el já rást ve he - tünk fi gye lem be 1,7-es tér fo gat nö ve lés sel. A táblázat utolsó három oszlopa már csak a szilárd, illetve a megszilárdított csomag típu so - kat és hulladékmennyiségeket ábrázolja. Ezek a mennyiségek alapvetõen a kis és közepes ak ti - vi tású hulladéktároló tervezésének kiinduló ada tai. Az utolsó három oszlop közül az elsõ az el helyezendõ hulladékcsomag típusát, a má so - dik annak mennyiségét és végül a harmadik az elhelyezendõ térfogatot tartalmazza. Ezekben az oszlopokban jelenik meg elõször a lesze re lé - si hulladékmennyiség. (Az erõmû lebontásakor keletkezõ hulladék mennyiségét a 6.5. feje zet - ben megjelölt tanulmány rögzíti.) Ez az oszlop a vasbeton konténeres elhelyezés esetén nettó (hiszen a konténer a mérnöki gátrendszer ré - sze), a többi hulladékcsomag típus esetén brut tó hulladékmennyiségeket jelenít meg. Eh - hez az oszlophoz tartozó összegzés szerint az atomerõmû teljes üzemi és leszerelési hulla - dék mennyisége m 3. A táblázatból látható, hogy a 200 l-es hordók tárolására rendelkezésre álló szabad erõmûvi tárolókapacitás január 1-jére hogyan változott. A hulladékszállítások üte me - zé sé nek tervét a fentieket is figyelembe véve fejezet mutatja be. A paksi atomerõmûben a korábbiakban vég - re haj tott tartálypark-bõvítés (lásd 2.2. pont) lehetõvé teszi a folyékony hulladék gyûjtését és tárolását, azok térfogatcsökkentõ fel dol go zá - sá nak elvégzéséig. A térfogatcsökkentõ fel dol - go zás és a szilárdítás következtében elõálló hul la dék keletkezésének és kiszállításának üte - me zé sét szintén a fejezet foglalja össze. A cementezés és az új végleges el he lye zé si koncepció bevezetésének céldátuma év. A hulladék-kiszállításokat is ehhez igazítottuk Az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású radioaktív hulladék keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, a végleges tároló szükséges térfogatának becslése A paksi atomerõmû üzemeltetése során az erõ - mû adatszolgáltatása szerint, éves szinten viszony lag kis mennyiségben (nettó 5 m 3 /év) keletkezik nagy aktivitású radioaktív hulladék, melyet az erõmû területén ideiglenes jelleggel tárolnak az erre a célra kialakított csõkutakban. 12

14 Az elfoglalt tárolóhely a hulladék nettó térfo - gatánál nagyobb. A becsült éves keletkezési mennyiség kellõen konzervatívnak látszik. A táblázat szerint 222,8 m 3 -es tárolási kapacitásban január 1-jén 97,7 m 3 -nyi hulladékot tárolnak. Az üzemidõ végéig (22 év hátralevõ üzemidõ) további 125 m 3 nagy aktivitású hulladék keletkezésével kell számolni (ez a mennyiség már tartalmazza a 2. blokki üzem zavar során keletkezett nagy aktivitású hul la dé kot is). Ezt a hulladékot a végsõ elhe - lyezés érdekében konténerekben gyûjtik össze és betonnal öntik ki. Arra való tekintettel, hogy a csõkutakban elhelyezett hulladék térkitöltése nagyon rossz, a konténerezett és tárolásra elõ - ké szített hulladék térfogata ugyanannyinak tekint hetõ, mint amennyit a hulladék jelen álla - po tában a csõkutakban elfoglal. Az elhelyezhetõ hulladék méretét korlátozza a csõkutak geometriája. Egy-egy tárolócsõ jellemzõ méretei: átmérõ 183 mm, magasság 6880 mm. A tároló kutakban el nem helyezhetõ nagyméretû hulladék gyûjtésére ólom kon - ténerekben van lehetõség. Az atomerõmû késõbbi lebontása során to - vábbi 303,7 m 3 nagy aktivitású hulladék kelet - ke zé sével kell számolni. Ez a hulla dék mennyi - ség a 6.5. fejezetben hivatkozott irodalom sze - rint nettó mennyiségnek minõsül, azaz a lesze - re lésbõl származó nagy aktivitású hulladék elhe lye zéséhez ennél nagyobb térfogatú tároló szükséges. A fenti hulladékmennyiséget 101 db nagyjából 3 m 3 -es belsõ (effektív) tér - fo gatú konténerben helyezik el. Ezen konté ne - rek külsõ mérete beleértve a felületi elemeket is 1,7 m élhosszúságú kockának felel meg, tehát a leszerelésbõl keletkezõ nagy aktivitású hulla - dék bruttó térfogata 496,2 m 3. A jövõben meg - való sítandó nagy aktivitású hulladéktároló szük sé ges térfogata az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású hulladék befogadására tehát 97, ,2 =718,9 m 3. A nagy aktivitású hulladék keletkezési üte - mét figyelembe véve, a végleges elhe lye zést a mûszaki tervben foglaltak szerint csak a le sze - re lés fázisában kell megoldani, bár a tároló - kapacitás az 50 éves üzemidõ alatt vár ható nagy aktivitású hulladék számára nem ele gen - dõ, a paksi atomerõmû radioaktív hulla dék - kezelési koncepciója (A radioaktív hulla dé kok kezelésének és átmeneti tárolásának mû szaki koncepciója N00002PRK/F ) tartalmazza azokat az intéz ke dé seket, amelyekkel biztosítható ezen hulladékok ide ig - lenes tárolása A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tá ro - lása az erõmû szomszédságában létesített KKÁT-ban történik 50 éves idõtartamra. Az erõmû normál üzemvitele során kelet ke - zõ kiégett nukleáris üzem anyag-ka zet ták szá - ma jól becsülhetõ. A paksi atomerõmû 2016-tól tervezi bevezetni a 15 hónapos (C15) üzem anyag cik lust, aminek következtében egy-egy átrakás alkalmával 102 db friss üzem - anyag-ka zet ta kirakásával kell számolni. Öt éven ként csak négy fõjavításra kerül majd sor egy-egy reaktor esetében, ugyanakkor az idõ - ben ritkább átrakások során reaktoronként 102 kazetta cseréjével számolunk. Évenként és blokkonként így átlagosan 81,6 db kiégett kazetta kerül kirakásra. Ezt az értéket a korábbi ter vekben 84 kiégett kazettával vettük figye - lem be. Összehasonlítva a jelenlegi (C12) üzem anyag ciklussal, megállapítható, hogy hosszú távon az üzemanyag felhasználás és így a keletkezett kiégett kazetták száma csök - kenni fog. Figyelembe véve azt a feltételezést, hogy a blokkok végleges leállításának az évé - ben már friss üzemanyag felhasználása nem történne a 12. közép- és hosszú távú terv ben figyelembe vetthez képest a teljes üzemidõ so - rán keletkezett kiégett kazetták száma 308-cal kevesebb lehet. Mai ismereteink szerint az erõmû tervezett 50 éves élettartamának végéig keletkezett, ha - zánk ban maradt kiégett nukleáris üzemanyag kazetták száma db lesz. A teljes meny - nyi ség a további Oroszországba történõ visszaszállítás lehetõségével nem számolva az alábbi összetevõket tartalmazza: 1636 db pihentetõ medencékben ( ) lásd táblázat 7477 db KKÁT-ban ( ) lásd táblázat 13

15 8447 db 2013 és 2042 között keletkezõ kiégett kazetta mennyiség, beleértve a blokkok leállításából adódó teljes zóna kirakásokat is. Az összesen keletkezõ db kazetta átmeneti tárolásához 36 modul megépítésére van szükség a KKÁT-ban. Ehhez szükség van a kapcsolódó komplex engedélyezési proce dú - rára is. Az MVM Paksi Atomerõmû Zrt. adat szol gál - ta tása alapján a teljes kiégett üzem - anyag-mennyi ség az üzemanyag beszerzési for rását tekintve orosz típusú. A kiégett üzem anyag-kazetták átlagos nehézfém tömege a korábban használt kazetták tekintetében 116 kg U-nak felelt meg, míg a 2010-tõl üzem - szerûen felhasznált Gd-2n típusú kazettáké 122 kg-nak tekinthetõ. A Gd-2n típusú, 4,2 % dúsítású kazetták alkalmazásával a friss üzem - anyag felhasználás csökkent évente 84 da rab - ra. Ezt a mennyiséget csökkenti tovább a fen - tiek nek megfelelõen évenként és blokkonként átlagosan 81,6 darabra a C15 átrakási stratégia bevezetése, várhatóan 2016-tól A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladék keletkezési üteme és elhelyezése A mûködõ atomerõmûvön kívül radioaktív hul - la dék képzõdik a kutató intézetekben, az egész - ség ügyi, ipari, mezõgazdasági intézmé nyek - ben és a laboratóriumokban. A nem atom erõ - mûvi eredetû kis és közepes aktivitású radio - aktív hulladék keletkezésének mennyisége ~10 m 3 /évre csökkent az elmúlt években. Ezt a hulladékot a püspökszilágyi RHFT-ben helyezik el. A táblázatból látható, hogy az RHFT szabad kapacitása kimerült, ha eltekintünk az elmúlt évek biztonságnövelési tevé keny sé gei - nek következtében felszabadult kb. 55 m 3 -es táro ló kapacitástól, melynek felhasználása folya matban van. A végleges tárolótéren végre - haj tandó kapacitás-felszabadítás elvégzéséig meg oldást jelent a feldolgozó épület átala kí tá - sá val kialakított központi átmeneti hulladék tá - roló épület, ahol 228 db hordkeret tárolására van lehetõség. Egy-egy tárolási pozíción hord - keretben 4 db 200 l-es hordó, vagy 1 db 1,2 m 3 -es lemezkonténer helyezhetõ el, hordó - ban kifejezve így 912 db 200 l-es hordó táro - lására van lehetõség. Az átmeneti tárolóban a nuk le áris - anyag-tárolón kívül január 1-jén 391 db 200 literes hordót és 35 db lemezkonténert tároltak. Ez a hulladékmennyiség részben külsõ beszállítóktól érkezett a telephelyre, és ennek egy részét a továbbiakban véglegesen elhe lye - zik a megüresedõ tároló medencékben. Egy másik része pedig a biztonságnövelõ intézke - dé sek (medencefeltárások) eredményeként ke - let kezett, de megfelelõ kezelés és átválogatás után ezek egy részét is elhelyezik a tároló - medencékben, a maradék pedig a válogatás eredményeként átmeneti tárolásra kerül a központi épületben (lásd 3.1. fejezet). A fen - tiek bõl következik, hogy a biztonságnövelõ in - téz kedési tevékenységek során az átmeneti tá - roló szabad kapacitása állandóan változik, és nehezen definiálható, hogy az ott tárolt hulla - dék nak pontosan mekkora hányada kerül vissza az RHFT medencéibe végsõ elhe lye zés - re, és mekkora részét kell majd más tároló létesítményben véglegesen elhelyezni. Magyarországon az ipari, mezõgazdasági és gyógyászati tevékenységek végzése éves szinten nagyon kis mennyiségû olyan hosszú élettartamú radioaktív hulladék keletkezésével jár, amely nem helyezhetõ el véglegesen a püs - pök szilágyi telephelyen. Ezen hulladékot át me - netileg az RHFT telephelyén tárolják, vagy pedig még a keletkezés helyén találhatók. Nem lehet ma ezen anyagfajták keletkezését illetõen korrekt éves mennyiségi adatot megadni, de Társaságunk ma úgy tekinti, hogy a hosszú élet tartamú radioaktív hulladékok teljes mennyi sége nem fogja meghaladni összes sé - gében a 100 m 3 -es mennyiséget. Ezt az anyag - fajtát együtt kell elhelyezni az erõmûvi eredetû nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékkal, így az elhelyezésre kerülõ összes mennyiséget ezzel a 100 m 3 -rel növelni kell. A fenti számadat pontosítása az RHFT-ben esedékes biztonságnövelõ intéz ke - dé sek (medencefeltárások) végrehajtását kö - ve tõen válik esedékessé. A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású (valamint esetleg a hosszú élet tar - 14

16 tamú) radioaktív hulladékok mennyiségét nö - vel ni fogja az MTA EK kutatóreaktorának, vala - mint a BME NTI oktatóreaktorának a jövõben esedékes leszerelése és lebontása (lásd 6.1. fejezet). Az ezzel összefüggõ mennyiségi ada - tokat pontos információk hi á nyá ban ebben a fejezetben nem tüntetjük fel A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása Az MTA EK kutatóreaktora a Budapesti Ku ta - tó reaktor (továbbiakban BKR) 1959 óta mû - kö dik. Az 1986-ban megkezdett re konst rukciót kö vetõen a reaktor 1992 óta újra mû ködik. Az 1993-ban határozatlan idõre kiadott üze mel te - té si engedélyt tízévente idõszakos biz ton sági fe lül vizsgálat keretében meg kell újí ta ni. Az elsõ felülvizsgálatra 2003-ban került sor. Az MTA EK adatszolgáltatása szerint a reaktor tervezett üzemideje a re konst ruk - ció tól számított 30 év, tehát a reaktor leállí - tására a tervek szerint 2023-ban kerül sor, évente a felhasznált üzemidõ függvényé - ben át la go san 70 db (VVR tí pu sú) ka zet ta cse ré jé re kerül sor. Az MTA EK január 1-jén már nem rendelkezett friss nagy dúsítású (36%) fû tõ ele - mek kel, mert a fel nem használt fûtõelemeket 2008 során visszaszállították Oroszországba. A 20%-os dúsítású új VVR-M2 üzem anyag kö - te gek bevezetése megtörtént. A reaktor je len - leg 288 friss VVR-M2 20% dúsítású köteggel rendelkezik. A konverzió 2012 novemberében fejezõdött be, ekkor kerültek ki az utolsó 36% dúsítású fûtõelemek a zónából. Az MTA EK adatszolgáltatása alapján a táblázat bemutatja a BKR-ben ke let ke - zett, és eddig el nem szállított, valamint a jö võ - ben várhatóan keletkezõ kiégett üzemanyag men nyi sé gét az üzemidõ végéig. A és a táb lá za tok ös sze ve té sé - bõl lát szik, hogy az in té zet a évi üzem - anyag-vis sza szál lí tás kö vet kez té ben ele gen dõ tá ro lóka pa ci tás sal ren del ke zik a ter ve zett üzem idõ vé gé ig, hi szen a tel jes tá ro ló ka pa ci tás 936 db, ezzel szemben az üzem idõ végéig 472 db kazetta elhelyezése szükséges. A BME NTI ok ta tó re ak to rá ban 1971 óta 24 db részben módosított EK-10-es kazetta üze mel. Ezen ka zet ták név le ges be töl té si ne - héz fém-tö me ge 30 kg volt, ami bõl idá ig kb. 0,02 kg U-235 fo gyott. Tech no ló gi ai okok mi att elképzelhetõ, hogy az oktatóreaktor 2027-ig ter ve zett üze mel te té se so rán az ak tív zó na részleges vagy teljes átrakására sor fog kerülni. Így a tel jes üzem idõ so rán ma xi mum 68,91 kg ne héz fém-tö me gû ki égett üzem anyag ra le het szá mí ta ni. A ko ráb bi kö zép- és hos szú tá vú ter - vek hez ké pest, a BME NTI adat szol gál ta tá sa alap ján, több let ként meg je le ní tet tük azon friss ka zet ták szá mát is me lyet ala csony tel - je sít mé nyen vég zett reaktorfizikai kísérletekhez használtak fel. Ezeket az adatokat foglalja össze a táblázat. A két intézményi reaktor tervezett élettarta - má nak vé gé ig 247, ,91 = 316,072 kg U men nyi sé gû ki égett üzem anyag ke let ke zik. Az együt tes tá ro ló igény = 528 tá ro - ló po zí ci ó ra ter jed ki, ha fel té te lez zük a BME ka - zet tá i nak az MTA EK tá ro ló já ban tör té nõ át me - neti tárolását. A tárolókapacitás iránti igényt tovább csök kent he ti a ki égett fû tõ ele mek egy ré táb lá zat A BKR-ben ke let ke zett és eddig el nem szállított, illetve a jövõben várhatóan keletkezõ kiégett üzemanyag adatai Típus [dúsítás] Idõ, mennyiségek kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] VVR-SzM (36) 91 7, , VVR-M2 (36) , ,311 VVR-M2 (20) ,00 Összesen , ,162 15

17 táb lá zat A BME NTI ál tal üze mel te tett oktatóreaktorban keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége Típus Idõ, mennyiségek kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] EK ,91 szének esetleges újabb oroszországi vissza - szál lí tá sa. Mi vel a tel jes tá ro lá si ka pa ci tás újabb oroszországi visszaszállítás nélkül is le - hetõséget biztosít a fentiekben bemutatott ki - égett fû tõ elem átmeneti tárolására, a két létesítmény üzemidejének végéig a tároló kapacitás elégségesnek tekinthetõ. 16

18 3. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése 3.1. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése az RHFT-ben Elõzmények A ra dio ak tív hul la dék az izo tóp tech ni ka ha zai al kal ma zá sá val egy ide jû leg je lent meg, melyet kez det ben az al kal ma zás ban élen já ró MTA Izo - tóp Intézet területén tárolták ra készült el a solymári kísérleti izotóptemetõ, így a radioak - tív hul la dék országos összegyûjtése 1960-ban kezdõdhetett meg. Az elsõ, kísérleti radioaktívhulladék-tároló lé te sít mény hely ki vá lasz tá sa nem volt kel lõ en meg ala po zott és a lé te sít mény mû sza ki meg ol - dá sai is hi á nyo sak vol tak. A kí sér le ti tá ro ló ka - pacitása hamar kimerült, így a létesítést követõ tíz év elteltével, egy új radioaktívhulladék-tároló (az RHFT) létesítése vált szükségessé. Az új létesítmény Püspökszilágyon készült el de cem ber 22-én 3540 m 3 ka pa ci tás - sal. A tá ro lót mû sza ki lag a föld fel szín kö ze lé - ben épí tett me den cés, il let ve csõ ku tas ki ala kí - tás sal va ló sít ot ták meg. Az el sõ szál lít mányt az RHFT 1977 már ci u - sá ban fo gad ta. A lé te sít mény vég le ges üze mel - te té si en ge dé lyét 1980-ban ad ta ki az Egész - ség ügyi Mi nisz té ri um. El len ke zõ ren del ke zés hiányában az RHFT elhelyezésre átvett majd min den ra dio ak tív hul la dé kot, ami a nuk le á ris tech ni ka al kal ma zá sa so rán ke let ke zett, így ke - rül t oda hosszú élettartamú radioaktív hul la dék is. Ter mé sze tes el kép ze lés ként adó dott a pak si atom erõ mû üzem be lé pé se kor, hogy az atom - erõ mû üze mel te té se és le bon tá sa kö vet kez té - ben keletkezõ hulladékot Püspökszilágyon len - ne cél sze rû vég le ge sen el he lyez ni, hi szen itt mû kö dött az or szág egyet len kis és kö ze pes ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la dék el he lye zé sé re ki - je lölt lé te sít mé nye. Az atom erõ mû vi hul la dék men nyi sé ge azon ban lé nye ge sen meg ha lad ta az RHFT ka pa ci tá sát, ezért a pak si atom erõ mû kis ak ti vi tá sú szi lárd hul la déká nak Püs pök szi - lágy ra tör té nõ szál lí tá sá ra át me ne ti meg ol dás - ként ke rülhetett sor. En nek ke re té ben 1983 és 1989, va la mint 1992 és 1996 kö zött az RHFT ka pa ci tá sá ból az erõ mû mint egy 2500 m 3 -t fog lalt el. A be szál lí tá sok kö zöt ti idõ szak ban meg tör tént a püs pök szi lá gyi RHFT tá ro ló ka pa - citásának kibõvítése. A létesítmény bõvített tá - ro ló ka pa ci tá sa ös sze sen 5040 m 3. További jelentõs mérföldkõnek tekinthetõ az RHFT vo nat ko zá sá ban, hogy a lé te sít mény üze mel te té sét és en ge dély esi fel ada ta it át vet te 1998-ban az RHK Kft. jog elõd je. A mun ka a hul la dék tá ro ló biz ton sá gá nak tel jes kö rû ér té - ke lé sé vel kez dõ dött. A 2002-ben el vég zett pon to sí tott biz ton sá gi elem zés is me re té ben ki - mond ha tó, hogy az RHFT üze mel te té se és a kör nye zet biz ton sá ga az in téz mé nyes el le nõr - zé si idõ szak vé gé ig meg fe le lõ en ga ran tált. Az RHFT távlati képe 17

19 A biz ton sá gi ér té ke lés alap ján ha tá roz ták meg azo kat a ten ni va ló kat, amelyek a lé te sít mény hosszú tá vú biz ton sá gá nak biz to sí tá sá hoz szük sé ge sek, és az ér té ke lés re épült az Alap pal rendelkezõ miniszter által 2002-ben jóváha - gyott A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programja címû dokumentum is. A re konst ruk ci ós mun kák ered mé nyei alap - ján az il le té kes ha tó ság az üze mel te té si en ge - délyt meg ad ta, mely feb ru ár 28-ig ér vé - nyes. A biztonságnövelõ program elsõ ütemé - ben ke rült sor egyebek mellett az üzemi épület átalakítására és átmeneti tárolóként történõ en - ge dé lyez te té sé re, a III. és IV. sz. medencesor kör nye ze té nek helyreállítására is. A biztonságnövelõ program elsõ ütemét kö - vetõen 2005-ben elkészült a A püspökszilágyi RHFT biz ton ság nö ve lõ prog ram ja, II. ütem ( ) címû dokumentum, amelyet az Alap pal ren del ke zõ mi nisz ter még 2005 vé gén jó vá ha gyott, meg ha tá roz va a te lep to váb bi re - konst ruk ci ós fel ada ta it. A prog ram el sõ fá zi sá - nak (II. ütem 1. fá zis) fõ fel ada ta négy cel la (A11, A12, A13, A14) de monst rá ci ós cé lú ki ra - ká sa, a ki ra kott hul la dék át vá lo ga tá sa volt, be - le ért ve a szük sé ges inf ra struk tú ra ki ala kí tá sát és a mun ka en ge dé lyez te té sét is. A négy me - den ce hul la dé ká nak vis sza ter me lé sé vel, fel dol - go zá sá val, mi nõ sí té sé vel és új ra el he lye zé sé - vel meg va ló sí tott de monst rá ci ós prog ram (II. ütem 1. fá zis) 2010-ben si ke re sen le zá rult, be le ért ve a prog ram foly ta tá sá hoz szük sé ges elõ ké szí tõ te vé keny sé gek egy ré szét is (a me - den ce fel tá ró mun kák ös szeg zõ ér té ke lé se, a to váb bi mun ká kat meg ala po zó biz ton sá gi ér té - ke lés, ha tó sá gi en ge dély meg szer zé se a prog - ram foly ta tá sá hoz). El ké szült A püs pök szi lá - gyi RHFT biztonságnövelõ programjának eddigi ered mé nyei és a to váb bi fel ada tok címû elõterjesztés a KNPA Szakbizottsá - ga ré szé re. Az elõ ter jesz tés ben meg ha tá ro zott fel ada to kat a Szak bi zott ság el fo gad ta, és ja va - sol ta az Alap pal ren del ke zõ mi nisz ter nek jó vá - hagyásra benyújtani. A vissza nem helyezett hulladék pillanatnyilag a központi átmeneti hul - la dék tá ro ló épü let ben ta lál ha tó (lásd fe - jezet). A demonstrációs cellabontási munkák ke re té ben elvégzett lépések eredményeként jelentõs a 280 m 3 tároló térfogatból 55 m 3 bruttó tároló hely felszabadítására került sor. A hul la dék vis sza ter me lés fel té te le i nek meg te rem té sé hez egy hos szabb idõ tar tam ra szol gá ló, nagy mé re tû, kön nyû szer ke ze tes csar nok fel épí té sé re van szük ség, amely meg - fe le lõ mun ka kö rül mé nye ket biz to sít, ill. ki elé gí ti a mun ka vég zés hez szük sé ges ra di o ló gi ai és kör nye zet vé del mi funk ci ó kat is. El ké szült a kön nyû szer ke ze tes épü let épí té si en ge délyt meg ala po zó do ku men tá ci ó ja is, amely nek alap ján a Vác Város Önkormányzat Építési Osz - tá lya kiadta az építési engedélyt. Vég le ge sí tés re ke rül tek az RHFT fi zi kai vé - del mi rend sze re i nek kor sze rû sí té sé re vo nat ko - zó ki vi te li ter vek, amely nek ered mé nye ként új, a kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ kül sõ ke rí tés épül ki, modernizált figyelõ-ellenõrzõ-riasztó rend szer ke rül te le pí tés re, ill. meg tör té nik az iroda-labor épület kibõvítése is. A vizuális ellen - õr zõ rend szer egyes ele me i nek (ka me rák és ér zé ke lõk) te le pí té se az OAH - DOE (az USA energetikai minisztériuma) közötti, terrorizmus el le ni együtt mû kö dés ke re té ben tör té nik meg, amely nek so rán a DOE a be épí ten dõ esz kö zök egy ré szét fi nan szí roz za. Ezen mun kák hoz kap - cso ló dó an 2012-ben az RHK Kft. szer zõ dést kötött az USA energetikai minisztériumát (US DOE) kép vi se lõ SANDIA Nem ze ti La bo ra tó ri - um mal, amel lyel a tá ro ló fi zi kai vé del mi rend - szereinek korszerûsítésére külsõ amerikai for - rá sok is felhasználhatóvá váltak. A meg kötött szerzõdések alapján megkezdõdött a rendszer korszerûsítése Stratégiai cél Te kin tet tel ar ra, hogy a ha zai sza bá lyo zás sze - rint csak határozott ideig érvényes üzemeltetési en ge dé lyek bir to ká ban üze me lhet a püs pök szi - lá gyi RHFT, ki emelt je len tõ sé ge van a lé te sít - mény 1998 óta fo lya mat ban lé võ kor sze rû sí té - sé nek és az üze mel te té si en ge dély idõ rõl idõ re tör té nõ meg hos szab bí tá sá nak. Folytatni kell a tárolómedencéken belüli tér - fo gat fel sza ba dí tás gya kor la tát jo gi, mû sza ki, gaz da sá gi és la kos sá gi el fo ga dá si szem pon to - kat is fi gye lem be vé ve. Így kell le he tõ vé ten ni olyan mér té kû sza bad tá ro lá si ka pa ci tás ki ala - kí tá sát, mely hos szú tá von meg old ja a ha zai izo tóp-fel hasz ná lók radioaktív hul la déká nak a telephelyen történõ fogadását. 18

20 Az RHFT vonatkozásában a folyamatos üzemeltetés a cél legalább 2064-ig. Az RHFT a továbbiakban kizárólag a nem atom erõ mû - vi eredetû kis és közepes aktivitású hul la dék végleges elhelyezését szolgálja. A hosszú élet tar ta mú hul la dék tárolását csak át me ne - ti leg oldja meg az RHFT. A kis és közepes aktivitású hul la dék elhelyezésére vonatkozó feladat ellátása szabad tárolási kapacitás nye ré sé vel válik lehetségessé a jövõben, ezért ez kiemelt célnak minõsül A közeljövõ feladatai A biztonságnövelõ intézkedésekhez kapcsolódó meg lé võ en ge dé lyek bir to ká ban fel kell épí - te ni a kön nyû szer ke ze tes épü le tet, ki kell épí te - ni a meg fe le lõ inf ra struk tu rál is rend sze re ket, be kell sze rez ni a ki vi te le zés hez szük sé ges esz kö - zö ket, be ren de zé se ket, majd meg kell kez de ni a hul la dék cso ma gok vis sza ter me lé sét, át válo - gatását, újra minõsítését és újra elhelyezését. Folytatni kell a diszpécser központ és a fizi - kai védelem korszerûsítését, melynek eredmé - nye ként új, a korszerû követelményeknek meg - felelõ külsõ kerítés épül ki, modernizált fizikai védelmi (figyelõ-ellenõrzõ-riasztó) rendszer kerül telepítésre, illetve megtörténik az iroda és laborépület kibõvítése is. A telephely egyéb korszerûsítési munkáinak keretén belül megtörténik a telephelyre vezetõ bekötõút felújítása, a telephely két kerítés kö - zötti szakaszának tereprendezése, parkosítása, valamint a hulladékszállító jármû, targoncák cseréje. Az RHFT területén összegyûjtött csa pa dék - vi ze ket egy részben kiépített árok vezeti el a Szilágyi patakba. Esedékessé vált a csapadék - víz elvezetési rendszer felújítása. Ehhez vízjogi üzemeltetési engedély megszerzése szük sé - ges. Az engedély birtokában megkezdõdhet a patak meder, és az el ve ze tõ árok patakba köté - sének kialakítása A feladatok ütemezése 2014 A biztonságnövelési és kapacitás-fel szaba - dí tási tevékenységek végrehajtásához szük - séges könnyûszerkezetes épület, és infra - struktúra kiépítése. A laborépület és az õrzésvédelmi rendszer korszerûsítésének folytatása. A telephelyre vezetõ bekötõút felújítása. A hulladékszállító jármû, targoncák cseréje. Az üzemeltetési engedélyek megújításához szükséges biztonsági elemzések készítése. A létesítmény üzemeltetése és karban - tartása A biztonságnövelés (kapacitás-felsza ba dí - tás) II. ütem 2. fázis kivitelezési munkáinak az I. számú medencesor A01-A24 kamráira vonatkozó végrehajtása (visszatermelés, feldolgozás, minõsítés). A laborépület és az õrzésvédelmi rendszer korszerûsítésének befejezése. Csa pa dék el ve ze tõ árok felújítása. Tereprendezés, parkosítás. A létesítmény üzemeltetése és kar ban tar tá - sa A biztonságnövelés (kapacitás-felszaba dí - tás) folytatása a II. számú medencesor tar - tal mának (A25-A48 kamrák) feldolgo zása, ezt követõen a hul la dék újra elhelyezése. Az I-II. számú medencesor környezetének hely re ál lí tá sa. A létesítmény üzemeltetése és karban tar - tása A kapacitás-felszabadítás (biztonság nö ve - lés) III. ütem elõkészítése és kivitelezése (a III-as, és IV-es számú medencesorok tartal - má nak kondicionálása, térkitöltése, vala - mint a sekély mélységû tá ro ló me den cék felszámolása). A kis reaktorok leszerelése (jelentõsen nõ az elhelyezendõ hul la dék men nyi ség). A létesítmény üzemeltetése és karbantar - tása Kísérleti medencetakarás létesítése (a vég - le ges lezárás módjának tesztelése, meg ha - tá ro zá sa). A létesítmény üzemeltetése és karbantar - tása Kísérleti medencetakarás üzemeltetése. 19