A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÁRSADALMI ATLASZA 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÁRSADALMI ATLASZA 2010"

Átírás

1 A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÁRSADALMI ATLASZA 2010

2 ELÔSZÓ AZ ELSÔ KIADÁSHOZ Tisztelt Olvasók, A hazai területfejlesztési gyakorlatban - érthetetlenül - még mindig újszerû, példamutató vállalkozás eredményét tartják a kezükben: a Közép-dunántúli régió társadalmi-gazdasági folyamatait, illetve fejlôdését a térinformatika segítségével bemutató, igényes kivitelû atlaszt. A Fejér, Komárom-Esztergom, és Veszprém megyéket magába foglaló régió az ország második legkisebb területû (11,116 km2), és harmadik legkisebb népességû (1,103 ezer fô) térsége. Kedvezô földrajzi fekvése, változatos tájtípusai, gazdag történelmi hagyományai, hazai viszonylatban magas fokú urbanizáltsága, fejlett közlekedési kapcsolatai egyrészt kedvezô lehetôségeket kínálnak az európai régiók innovációs tevékenységébe való bekapcsolódáshoz, másrészt a turizmus kiemelt fejlesztését is indokolják. Ugyanakkor a térség kiegyensúlyozott fejlôdését súlyos ellentmondások is terhelik: a külsô és belsô perifériák igen kedvezôtlen társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkeznek, beleértve a magas munkanélküliséget és az infrastrukturális alulfejlettséget. Az atlasz e sokszínû, gyakran ellentmondásos, összetett folyamatok izgalmas törvényszerûségeinek elemzéséhez nyújt hasznos eszközt. Meggyôzôdésünk, hogy a szakemberek és a döntéshozók mellett laikus értelmiségiek, valamint az oktatás szereplôi is érdeklôdéssel forgatják majd. Lukovich Tamás és Galina Beáta ügyvezetô igazgatók 2010 júliusa 1

3 Szerzôk: Farkas Zsuzsanna geográfus, területfejlesztô Némethné Hubay Nóra közgazdász, területfejlesztô Jakab Csaba okleveles földrajz tanár, területfejlesztô Kígyóssy Gábor közgazdász, területfejlesztô Répás Marietta nemzetközi kapcsolatok szakértô Adatbázisok összeállításában részt vett: Farkas Vivien gyakornok Lektorálta: Dr. Gordos Tamás Pro Régió Ügynökség programiroda vezetô, geográfus-területfejlesztô A térképek a KSH és a VÁTI által üzemeletetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) T-STAR adatbázisainak és térképeinek, illetve ADOBE Photoshop és Illustrator CS3 programok felhasználásával készültek. Ahol ettôl a forrástól eltértünk, jelezzük. A évi, illetve az elôtti adatokat tartalmazó térképek esetében az azóta a Közép-dunántúli régió területérôl levált nyolc település adatai is szerepelhetnek! A településsoros adatbázisok miatt a kistérségeket ábrázoló térképeken kivétel nélkül a évtôl a Közép-dunántúli régióra érvényes kistérségi felosztást jelenítettük meg, tekintet nélkül az adatforrás vonatkozó évére. Elsô kiadás, KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Grafikai tervezés: Terjéki Eszter Nyomdai elôkészítés, nyomdai kivitelezés:

4 TARTALOMJEGYZÉK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TELEPÜLÉSEINEK JEGYZÉKE 1. RÉGIÓ, TELEPÜLÉSEK, TÁJEGYSÉGEK, ADOTTSÁGOK 2. DEMOGRÁFIA 3. NEMEK 4. CSALÁDI ÁLLAPOT 5. ISKOLÁZOTTSÁG 6. KISEBBSÉGEK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 7. FELEKEZETEK 8. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGA 9. TURIZMUS A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 10. FOGLALKOZTATOTTSÁG 11. JÖVEDELMEK 12. KÖZLEKEDÉS 13. INFRASTRUKTÚRA 14. LAKÁSOK 15. KISTÉRSÉGEK, TÁRSULÁSOK, PARTNERSÉG 16. KREATÍV KISTÉRSÉGEK 17. ÖSSZESÍTETT TÁRSADALMI MUTATÓ Irodalomjegyzék Térképek jegyzéke Ábrák és táblázatok jegyzéke

5 4 1. Aba 2. Ábrahámhegy 3. Ács 4. Ácsteszér 5. Adásztevel 6. ADONY 7. Adorjánháza 8. AJKA 9. Aka 10. Alap 11. Alcsútdoboz 12. Almásfüzitô 13. Alsóörs 14. Alsószentiván 15. Annavölgy 16. Apácatorna 17. Ászár 18. Aszófô 19. Bábolna 20. Badacsonytomaj 21. Badacsonytördemic 22. Baj 23. Bajna 24. Bajót 25. Bakonybánk 26. Bakonybél 27. Bakonycsernye 28. Bakonyjákó 29. Bakonykoppány 30. Bakonykúti 31. Bakonynána 32. Bakonyoszlop 33. Bakonypölöske 34. Bakonyság 35. Bakonysárkány 36. Bakonyszentiván 37. Bakonyszentkirály 38. Bakonyszombathely 39. Bakonyszücs 40. Bakonytamási 41. Balatonakali 42. BALATONALMÁDI 43. Balatoncsicsó 44. Balatonederics 45. Balatonfôkajár 46. BALATONFÜRED 47. Balatonfûzfô 48. Balatonhenye 49. Balatonkenese 50. Balatonrendes 51. Balatonszepezd 52. Balatonszôlôs 53. Balatonudvari 54. Balatonvilágos 55. Balinka 56. Bana 57. Bánd 58. Baracs 59. Baracska 60. Barnag 61. Bársonyos 62. Bazsi 63. Béb 64. Békás 65. Beloiannisz 66. Berhida 67. Besnyô 68. BICSKE 69. Bodajk 70. Bodmér 71. Bodorfa 72. Bokod 73. Borszörcsök 74. Borzavár 75. Cece 76. Csabdi 77. Csabrendek 78. Csajág 79. Csákberény 80. Csákvár 81. Császár 82. Csatka 83. Csehbánya 84. Csém 85. Csép 86. Csesznek 87. Csetény 88. Csókakô 89. Csolnok 90. Csopak 91. Csór 92. Csót 93. Csögle 94. Csôsz 95. Dabronc 96. Dabrony 97. Dad 98. Dág 99. Dáka 100. Daruszentmiklós 101. Dég 102. Devecser 103. Doba 104. DOROG 105. Döbrönte 106. Dömös 107. Dörgicse 108. Dudar 109. Dunaalmás 110. Dunaszentmiklós 111. DUNAÚJVÁROS 112. Egeralja 113. Egyházaskeszô 114. Elôszállás 115. ENYING 116. Eplény 117. Epöl 118. ERCSI 119. ESZTERGOM 120. Ete 121. Etyek 122. Farkasgyepû 123. Fehérvárcsurgó 124. Felcsút

6 125. Felsôörs 126. Füle 127. Ganna 128. Gánt 129. GÁRDONY 130. Gecse 131. Gic 132. Gógánfa 133. Gyepükaján 134. Gyermely 135. Gyulakeszi 136. Gyúró 137. Hajmáskér 138. Halimba 139. Hantos 140. Hárskút 141. Hegyesd 142. Hegymagas 143. Héreg 144. Herend 145. Hetyefô 146. Hidegkút 147. Homokbödöge 148. Hosztót 149. Igar 150. Iszkaszentgyörgy 151. Iszkáz 152. Isztimér 153. Iváncsa 154. Jásd 155. Jenô 156. Kajászó 157. Káloz 158. Kamond 159. Kapolcs 160. Kápolnásnyék 161. Káptalanfa 162. Káptalantóti 163. Karakószörcsök 164. Kecskéd 165. Kékkút 166. Kemeneshôgyész 167. Kemenesszentpéter 168. Kerékteleki 169. Kerta 170. Kesztölc 171. Kincsesbánya 172. Királyszentistván 173. Kisapáti 174. Kisapostag 175. KISBÉR 176. Kisberzseny 177. Kiscsôsz 178. Kisigmánd 179. Kisláng 180. Kislôd 181. Kispirit 182. Kisszôlôs 183. Kocs 184. Kolontár 185. KOMÁROM 186. Kömlôd 187. Környe 188. Kôszárhegy 189. Kôvágóörs 190. Köveskál 191. Kulcs 192. Kup 193. Külsôvat 194. Küngös 195. Lábatlan 196. Lajoskomárom 197. Leányvár 198. Lepsény 199. Lesencefalu 200. Lesenceistvánd 201. Lesencetomaj 202. Litér 203. Lókút 204. Lovas 205. Lovasberény 206. Lovászpatona 207. Magyaralmás 208. Magyargencs 209. Magyarpolány 210. Malomsok 211. Mány 212. Marcalgergelyi 213. Marcaltô 214. Máriahalom 215. Márkó 216. Martonvásár 217. Mátyásdomb 218. Megyer 219. Mencshely 220. Mezôfalva 221. Mezôkomárom 222. Mezôlak 223. Mezôszentgyörgy 224. Mezôszilas 225. Mihályháza 226. Mindszentkálla 227. Mocsa 228. Mogyorósbánya 229. Moha 230. Monostorapáti 231. Monoszló 232. MÓR 233. Nadap 234. Nádasdladány 235. Nagyacsád 236. Nagyalásony 237. Nagydém 238. Nagyesztergár 239. Nagygyimót 240. Nagyigmánd 241. Nagykarácsony 242. Nagylók 243. Nagypirit 244. Nagysáp 245. Nagytevel 246. Nagyvázsony 247. Nagyveleg 248. Nagyvenyim 249. Naszály 250. Nemesgörzsöny 251. Nemesgulács 252. Nemeshany 253. Nemesvámos 254. Nemesvita 255. Nemesszalók 256. Németbánya 257. Neszmély 258. Nóráp 259. Noszlop 260. Nyárád 261. Nyergesújfalu 262. Nyirád 263. Óbarok 264. Óbudavár 265. Olaszfalu 266. Oroszi 267. OROSZLÁNY 268. Öcs 269. Örvényes 270. Ôsi 271. Öskü 272. Pákozd 273. Paloznak 274. PÁPA 275. Pápadereske 276. Pápakovácsi 277. Pápasalamon 278. Pápateszér 279. Papkeszi 280. Pátka 281. Pázmánd 282. Pécsely 283. Pénzesgyôr 284. Perkáta 285. Pétfürdô 286. Piliscsév 287. Pilismarót 288. Polgárdi 289. Porva 290. Pula 291. Pusztamiske 292. Pusztaszabolcs 293. Pusztavám 294. Rácalmás 295. Ráckeresztúr 296. Raposka 297. Réde 298. Révfülöp 299. Rigács 300. Salföld 301. SÁRBOGÁRD 302. Sáregres 303. Sárisáp 304. Sárkeresztes 305. Sárkeresztúr 306. Sárkeszi 307. Sárosd 308. Sárszentágota 309. Sárszentmihály 310. Sáska 311. Seregélyes 312. Sóly 313. Somlójenô 314. Somlószôlôs 315. Somlóvásárhely 316. Somlóvecse 317. Soponya 318. Söréd 319. Sukoró 320. Súr 321. SÜMEG 322. Sümegprága 323. Süttô 324. Szabadbattyán 325. Szabadegyháza 326. Szabadhidvég 327. Szákszend 328. Szápár 329. Szár 330. Szárliget 331. SZÉKESFEHÉRVÁR 332. Szentantalfa 333. Szentbékkálla 334. Szentgál 335. Szentimrefalva 336. Szentjakabfa 337. Szentkirályszabadja 338. Szigliget 339. Szomód 340. Szomor 341. Szôc 342. Tabajd 343. Tác 344. Tagyon 345. Takácsi 346. Taliándörögd 347. TAPOLCA 348. Tardos 349. Tarján 350. Tárkány 351. Tát 352. TATA 353. TATABÁNYA 354. Tés 355. Tihany 356. Tokod 357. Tokodaltáró 358. Tordas 359. Tótvázsony 360. Tüskevár 361. Ugod 362. Újbarok 363. Ukk 364. Úny 365. Úrhida 366. Úrkút 367. Uzsa 368. Vajta 369. Vál 370. Vanyola 371. Várgesztes 372. Várkeszô 373. Városlôd 374. VÁRPALOTA 375. Vaszar 376. Vászoly 377. Velence 378. Vereb 379. Vértesacsa 380. Vértesboglár 381. Vérteskethely 382. Vértessomló 383. Vértestolna 384. Vértesszôlôs 385. VESZPRÉM 386. Veszprémfajsz 387. Veszprémgalsa 388. Vid 389. Vigántpetend 390. Vilonya 391. Vinár 392. Vöröstó 393. Zalaerdôd 394. Zalagyömörô 395. Zalahaláp 396. Zalameggyes 397. Zalaszegvár 398. Zámoly 399. Zánka 400. Zichyújfalu 401. ZIRC 5 SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ESZTERGOM VÁROS/KISTÉRSÉG-KÖZPONT; Balatonkenese egyéb város; Aba község/kistérség-központ; Lesenceistvánd község

7 6 1. BEVEZETÉS RÉGIÓ, TELEPÜLÉSEK, TÁJEGYSÉGEK, ADOTTSÁGOK A Dunántúl középsô-, észak-keleti részén elhelyezkedô Közép-dunántúli régió hazánk második legkisebb területû, harmadik legkisebb népességû régiója (1.1 térkép). A Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékbôl álló térség kiterjedése km 2, mely az ország területének majdnem 12 százalékát teszi ki. A régió lakónépességének száma 2008-ban fô volt, ami az ország népességének 11 százaléka táblázat: A régiók sajátosságai, 2008 Régiók Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Magyarország Terület 19,7% 15,2% 19,1% 14,4% 11,9% 7,4% 12,2% 100,0% (Forrás: KSH T-STAR alapján, KDRFÜ szerkesztés) Lakónépesség Települések száma az ország %-ban 13,2% 8,1% 9,5% 20,8% 15,0% 12,3% 12,2% 19,4% 11,0% 12,7% 29,2% 6,0% 10,0% 20,8% 100,0% 100,0% Népsûrûség 67,0% 62,4% 78,6% 84,5% 92,0% 392,3% 81,7% 100% A régiót északon Szlovákia, keleten a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi régió, délen és nyugaton a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régió határolja. A Közép-dunántúli régió földrajzi helyzete kedvezô, területe a közép-európai térség új fejlôdési zónáit, innovációs erôcentrumait felfûzô, meglévô és formálódó tengelyek környezetében helyezkedik el, és így összeköttetésben áll Európa magtérségeivel. Legnagyobb jelentôségû a dél-bajor innovációs térséghez csatlakozó Bécs-Pozsony-Gyôr-Budapest fejlôdési és kommunikációs tengely, valamint a mediterrán sunbelt övezethez kapcsolódó Velence- Trieszt-Ljubljana tengely lassan alakuló meghosszabbítása a Kijev-Trieszt folyosón keresztül. Budapest, mint országos szintû növekedési pólus önmagában jelentôs vonzóerôt fejt ki a Középdunántúli régióra, illetve a régió területén keresztül érintkezik a fent említett két európai fejlôdési zónával. A közvetítôi szerepeket, transzfer-kapcsolatokat erôsíti, hogy három Helsinki folyosó érinti a régiót (IV., V. és VII.). A közeli Gyôr és tágabb környezetének fejlôdési dinamikája is jelentôs vonzerôt jelent a régió észak-nyugati, nyugati térségeire. Ezeknek köszönhetôen az európai fejlôdési trendek közvetlenül és erôteljesen alakítják Közép-Dunántúl fejlôdését. A régió és Szlovákia közötti, 77 kilométer hosszú határszakasz Duna menti átjárhatósága egyelôre gyenge (két korlátozott forgalmú híddal a szakaszon), és az országhatár menti együttmûködések eddig kevés szerepet kaptak, bár vannak hagyományai és gyakorlata (Vág-Duna- Ipoly Eurorégió, Ister-Granum együttmûködés). A települések népsûrûség szerinti területi megoszlása (1.2. térkép) jól érzékelteti a régióra általában jellemzô térszerkezeti képletet: a fô közlekedési ütôerek (10-es, 11-es, 1-es, 81-es, 8-as, 7-es, 6-os fôutak) menti településeken koncentrálódik a népesség jó része, illetve agglomerálódó térségek jelennek meg a (Gyôr)- Komárom-Esztergom vonalon, Tatabánya, Székesfehérvár, Veszprém és kisebb mértékben Dunaújváros térségében. A régión belüli városiasodottság fokát tükrözi az 1.3. térkép. A mutató értéke a városi népesség számán túl függ attól, hogy a kistérségen belül mekkora a népesség, és milyen a településstruktúra. A Közép-Dunántúlon egyedül az Abai kistérség központja nem város, Aba ugyanis nagyközségi rangú település. Az egy-egy városi rangú központtal bíró kistérségek városiasodottsági mutatóját nagyban befolyásolja az adott város mérete (Tatabánya versus Kisbér). A Közép-Dunántúl településhálózata változatos. Veszprém megyét aprófalvak jellemzik, ahol száz km 2 -en 4,8 település található, Komárom-Esztergomban 3,4, Fejér megyében pedig mindössze 2,5 (lásd 1.4. térkép). 1. Bevezetés régió, települések, tájegységek, adottságok

8 A régió kedvezô közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedô gazdasági, munkaerôpiaci adottságokkal rendelkezô nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Székesfehérvár, mint régióközpont, illetve Tatabánya gazdasági, logisztikai, Veszprém komplex felsôoktatási, Dunaújváros ipari központ. A régió egyik legfontosabb térszerkezeti sajátossága, hogy Budapest és Gyôr közelsége és vonzáskörzeti jellegzetessége miatt nincs egy domináns, országos jelentôségû vagy többrégiós kihatású növekedési pólusa. A hazai fejlesztési pólusok között Székesfehérvár és Veszprém, mint egy képzeletbeli fejlôdési tengely két fejlesztési társközpontja tölthet be kiemelt szerepet azzal, hogy Dunaújvárossal és Tatabányával kiegészülve a régió többközpontú városhálózatának meghatározó elemeiként funkcionálhatnak megfelelô szintû és tartalmú együttmûködésen keresztül. Ez utóbbira azért is nagy szükség lenne, mert megyei jogú városaink egyenkénti régiós funkciója továbbra is csonka, még Székesfehérvár esetében is. A térszerkezetben meghatározó irányokat jelölnek ki Budapesten, Gyôrön keresztül a fejlett Európai régiókkal kapcsolatot teremtô fejlôdési zónák, illetve a Balaton térsége, amely alapvetôen a turizmus révén rendelkezik jelentôs jövedelemmel. A régió nagyobb városi településeinek zöme igen jelentôs történelmi hagyományokkal rendelkezik (Székesfehérvár, Veszprém, Tata, Esztergom), közülük több napjainkban is a regionális gazdasági fejlôdés motorja. A népességkoncentráló erô és a fejlettségi színvonalat jelzô társadalmi-gazdasági mutatók alapján kiemelkedik a négy megyei jogú város (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros). A nagyvárosok körüli agglomerálódó térségek mellett erôs az urbanizáció a Balaton és a Velencei-tó part menti térségeiben, valamint a Duna mentén is. A régió organikus fejlôdésû és középvárosi térségei közül több regionálisan meghatározó növekedési potenciállal rendelkezik, mint például Balatonalmádi, Balatonfüred, Esztergom, Gárdony, Komárom, Mór, Pápa, vagy Tata. A Dunántúli-középhegység mentén a szocialista iparfejlesztés során új kis- és középvárosok települtek (például: Ajka, Dorog, Oroszlány, Várpalota). Az elmúlt két évtizedben struktúraváltásuk kisebb-nagyobb megtorpanásokkal folyik, de gazdaságuk még nem kellôképpen erôsödött meg. Kis- és középvárosi központtal rendelkeznek a döntôen agrárjellegû Abai, Adonyi, és Ercsi kistérségek, valamint a legkedvezôtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkezô külsô és belsô perifériák: Enying, Sárbogárd, Sümeg, Tapolca, Kisbér térsége. A városállományban a többi régióhoz képest kevesebb a törpeváros, habár az utóbbi évek várossá nyilvánítási döntései itt is növelték a lakosú városi települések számát (Rácalmás, Bodajk, Balatonkenese, stb.), 2010-ben közigazgatásilag a régió településállományának kereken 10%-a városi rangú. Veszprém megye nagy részére az aprófalvak, a régió többi megyéjére a kis- és középfalvak jellemzôk, bár Fejér megyében a Mezôföld területén az agrárgazdaság történeti fejlôdése okán a nagyfalvak is jelen vannak. A régió táji-természeti adottságai kiemelkedôk. Területén a Dunántúli-középhegység mészkô- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltéssel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezôfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezôgazdaság, míg az elôbbiek az ásványkincsekben való gazdagság (barnakôszén, lignit, bauxit, mangánérc, stb.) alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bôvelkednek. A régió vízfolyásainak fô vízgyûjtôje a Duna, kisebb vízgyûjtôi a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuha-patak rendszerei. A régión belül Veszprém megye az országos átlagnál jóval erdôsültebb (31%). Éghajlati szempontból a Dunántúli-középhegység jelöl ki markáns területeket a régióban. A mezôföldi-alföldi jellegû térséget száraz-kontinentális, a hegységi területeket csapadékosabb kontinentális éghajlat jellemzi, míg a Balaton-felvidéken speciális helyi mikroklímák különböztethetôk meg. A Duna 130 km, Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (592 km 2 ) mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó Bevezetés régió, települések, tájegységek, adottságok

9 A Közép-Dunántúl tájtípusokban bôvelkedô régió, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A természeti értékekben leggazdagabb tájak a régió legnagyobb részét elfoglaló ÉK-DNY csapásirányú Dunántúli-középhegység területén találhatók: ezek a Balaton-felvidék, a Bakony, a Vértes és a Dunazug hegység, valamint a vonulatok között húzódó medencék, völgyek, Duna-parti teraszok. A régió Natura 2000 hálózat alá tartozó területei a Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelése alá tartozó területeken találhatóak meg. Lefedik a Dunántúliközéphegység természetvédelmi szempontok alapján értékes területeinek régiónkra esô részét, a Balaton-felvidéket, a Velencei-tó tágabb környezetét, illetve néhány folyóvízi élôhelyet (Sió-Sárvíz völgye, Marcal-völgye, Duna-mente) foglalnak magukba. A Velencei-tó, a Dinnyési-Fertô, a Rétszilasi-tavak, a Tatai Öreg-tó, valamint a Balaton a Nemzetközi Jelentôségû Vizes Élôhelyek védelmérôl szóló ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá kerültek. A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcai-medence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak. A régió geológiai, geomorfológiai és éghajlati viszonyai alapján a domb- és hegyvidékeinken a felületi és lineáris erózió, valamint a derázió jelentôs; a hegységek és dombvidékek összegyûjtött vizét levezetô vízfolyások mentén (Séd, Sárvíz, Által-ér) a völgyek, medencék egy része elláposodott, tôzegképzôdéssel jellemezhetô. A Bakony vizét összegyûjtô vízfolyások mentén nagy és hirtelen esôzés következtében kialakuló helyi vízkárok, belvizesedés, valamint a régióban sok helyen megtalálható löszfalak és egyéb löszképzôdmények eróziója idôszakosan szintén problémát jelentenek térkép: A Közép-dunántúli tervezési-statisztikai régió elhelyezkedése 8 1. Bevezetés régió, települések, tájegységek, adottságok

10 1.2. térkép: Népsûrûség fô/km 2, térkép: Városi népesség aránya, 2008 (KSH T-STAR adatok alapján, KDRFÜ szerkesztés) 9 Megyei jogú város Kistérség-központ Egyéb város 0-33% 33-50% 50-60% 60-75% 75% felett 1. Bevezetés régió, települések, tájegységek, adottságok

11 1.4. térkép: A Közép-dunántúli régió városhálózata és településeinek nagysága, 2010 (Forrás: KSH T-STAR adatok alapján, KDRFÜ szerkesztés) ; ; ; ; ; ; városok 1. Bevezetés régió, települések, tájegységek, adottságok

12 2. DEMOGRÁFIA A hazai népesedés- és társadalompolitika több évtizedes problémája a magyarországi csökkenô népességszám, a 2.1. táblázat a rendszerváltás évétôl kezdôdô és 2008-ig tartó idôszak trendjeit vázolja fel régiós bontásban. Az 2.2. táblázat születési és halálozási értékek változásait feltáró adatai próbálják árnyalni az elôzô számokból kibontakozó képet. Magyarország népessége 1990 és 2008 között majd fôvel csökkent, számszerûleg Közép-Dunántúl ennek a veszteségnek mindössze 4,1%-át adja. A régióban mind az élveszületések, mind a halálozások száma csökkent 2008-ban a két évtizeddel ezelôtti állapotokhoz képest táblázat: A népességszám változása Magyarországon, Dél-Alföld ,68% -3,03% -5,63% Dél-Dunántúl ,06% -3,01% -5,98% Észak-Alföld ,29% -2,53% -3,79% Észak-Magyarország ,92% -4,42% -8,17% Közép-Dunántúl ,28% -0,37% -0,65% Közép-Magyarország ,43% 3,24% -0,30% Nyugat-Dunántúl ,31% -0,55% -2,85% Magyarország ,58% -0,87% -3,43% (Forrás: KSH-TEIR adatok alapján KDRFÜ szerkesztés) Összességében megállapítható a népességcsökkenés arányát, ütemét tekintve, hogy régiónk relatíve kedvezô demográfiai helyzetben élte meg az utóbbi szûk két évtizedet. A Közép-magyarországi régiót leszámítva, a Közép-dunántúli a legkevésbé csökkenô népességû régió. A kilencvenes években még egyértelmûen ez volt a legalacsonyabb népességcsökkenéssel jellemezhetô térség, amelyet a Középmagyarországi régió csak az ezredfordulót követôen elôzött meg. Az utóbbi lassan újra eléri évi népességszámát, amelyhez a kedvezôbb születési/halálozási adatok mellett leginkább a Budapestre és agglomerációjába irányuló bevándorlás adhat magyarázatot. A születések esetében 1000 fôre vetítve Közép- Dunántúl a harmadik régió, ahol a legnagyobb arányban csökkent ez az érték a rendszerváltás évéhez képest, míg a halálozásokat tekintve az 1000 lakosra jutó halálozások száma a legkisebb arányban itt csökkent abból az öt régióból, ahol nem stagnált vagy nôtt ez a mutatószám, mint Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. A évi adatok alapján még mindig a harmadik legkedvezôbb adattal rendelkezik a természetes fogyás arányát tekintve, az országos átlagot is két tizeddel alulmúlva táblázat: A természetes szaporodás, ill. fogyás változása az és a évi adatok alapján 1000 lakosra Állandó Élveszületésezások Halálo- jutó élve- népesség számászületések számának számának nak változása számának változása változása 1990-hez változása 1990-hez 1990-hez képest 1990-hez képest képest képest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Magyarország (Forrás: KSH-TEIR adatok alapján KDRFÜ szerkesztés) ,0-3,3-3,5-2,8-3,2-0,1-2,4-2, lakosra jutó halálozások számának változása 1990-hez képest -1,3-0,8 0,0 0,1-0,2-2,5-0,8-1,0 Természetes fogyás ,7-4,4-2,4-4,0-2,9-1,7-3,6-3,1 2. Demográfia 11

13 12 Ugyanezen majd két évtizednyi idôszak alatt, ahogyan a 2.1. ábra mutatja, az ezer fôre esô vándorlási különbözet (el- és odavándorlások különbsége) tekintetében Közép-Dunántúl egy helyet visszacsúszva a harmadik legvonzóbb és még nyereséggel rendelkezô régiók közé tartozott 2008-ban (0,49). Elvándorlás tekintetében a legnagyobb veszteségeket arányaiban Észak-Magyarország és Észak- Alföld szenvedte el, míg a tendenciákat nézve Dél-Alföldön növekedett leginkább (mintegy hat és félszeresére) az elvándoroltak népességen belüli aránya. Közép-Magyarország szívóhatása nem gyengült, sôt számszerûen 60 %-kal még nôtt az odavándoroltak saját lakosságra vetített aránya 1990-hez képest. A két társadalmi-gazdasági szempontból fejlettebb és erôsebb dunántúli régió a rendszerváltás körüli kisebb mértékû elvándorlás trendjét elsôsorban munkaerôpiaci fejlôdésének és megerôsödésének köszönhetôen képes volt megfordítani. A gazdasági ciklusoknak megfelelôen pedig, erôsebbgyengébb vonzóhatásával az odavándorlás folyamatát erôsíteni a gazdasági válság elôtti utolsó évig (2008). Megjegyzendô, hogy amíg Nyugat-Dunántúl kevesebb és kisebb amplitúdójú kilengéssel, 2006 óta pedig stabil növekedéssel volt képes a pozitív tartományban tartani vándorlási különbözetét, addig Közép-Dunántúl esetében élesebben jelennek meg a térségbeli gazdasági folyamatok vándorlásra gyakorolt hatásai (pl közötti nagy létszámú betanított munkástömeget érintô elbocsátással járó gyárbezárások). A korcsoportok vizsgálatakor elmondható (2.3. táblázat), hogy a régióban az egyes korcsoportok arányai az országos arányoknak megfelelôen alakulnak, ahhoz képest kismértékben kedvezôbb képet mutatnak, a 0-14 éves korcsoport kivételével, ahol az háromtized százalékponttal alacsonyabb a magyar átlaghoz képest. A többi korcsoportnál kimutatható nyereség okán azonban a 60-x évesek csoportja majd egy százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Közép-Dunántúl megyéi között egyértelmûen Fejér megye rendelkezik a legegészségesebb korösszetétellel, de hosszabb távon elkerülhetetlennek látszik a népesség öregedése, a gyermek és fiatalkorúak aránya egyik megyében sem lépi át a 20%-os arányt a teljes népességbôl, míg a 60 éven felülieké mindegyikben ezen érték felett van. A munkaképes lakosságot körülbelül jól meghatározó éves korosztályban Veszprém megye lesz kénytelen legelsôként jelentôsebb arányeltolódásokat elviselni az idôs, 60 éven felüli népesség irányában, a fiatalabb korosztályokat érintô utánpótlás hiányában ábra: Az 1000 fôre jutó vándorlási különbözet számának alakulása között az ország régióiban (KSH-TEIR adatok alapján KDRFÜ szerkesztés) (Forrás: KSH TeIR adatok alapján, KDRFÜ szerkesztés) 2. Demográfia

14 2.3. táblázat: A népesség megoszlása korcsoport szerint, 2008 (fô, ill. %) Magyarország Közép-dunántúli régió Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye 0-14 év év év év 60 év és a felett Összesen (Forrás: KSH TeIR adatok alapján, KDRFÜ szerkesztés) 14,75% 4,83% 30,91% 27,83% 21,68% 100% ,46% 5,04% 31,42% 28,34% 20,75% 100% A 2.1. térkép szemléletesen mutatja be a régió azon településeit és területeit, amelyek a legtöbbet nyertek vagy vesztettek a népességszám változása alapján az elmúlt évtizedben. A nyertes térségek elsô csoportját a megyei jogú városok körüli település-gyûrû zömében községi jogállású települései alkotják, melyek a lokális szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetôen gyarapították lakosságszámukat. Legszebben ez a folyamat Dunaújváros példáján szemléltethetô, ahol a rendelkezésre álló szabadon beépíthetô településterület rendkívül alacsony hányada is segítette a várost határoló településekre vándorlást. Veszprém esetében a gyûrû már nem teljes, itt elkülönül egy markáns keleti szektor (Hajmáskér-Sóly-Királyszentistván), illetve a Balaton felé egy déli-délnyugati sáv a 73-as út mentén (Felsôörs-Csopak). Székesfehérvárt vizsgálva a régióközpont nyugati és déli térségében található települések nyerték a legtöbb új lakost. A Velencei-tó térsége azonban már nem csak a Fejér-megyei megyeszékhely, hanem az M7- es biztosította gyors elérhetôsége miatt Budapest szuburbanizációs célterülete is. A régió keleti határán a budapesti agglomerációval határos térségben a Ráckeresztúr-Etyek vonal, illetve az M1-es mentén Bicskéig terjedô térség vonzza a kitelepülôket, és hasonló, bár kisebb mértékû folyamat beindulását tapasztalhatjuk a Váli-völgy települései esetében. Érdekesség, hogy a nagyobb városok közül egyedül Esztergom esetében nyomozható markáns népességszám bôvülés (+10%), amely kisebb mértékben a környékbeli Pilisi településeken is jelen van és itt is elsôsorban a fôvárosi agglomeráció bôvülése lehet az elsôdleges ok, a városban elérhetô munkalehetôségek mellett (Magyar Suzuki). 14,66% 5,17% 31,74% 28,22% 20,22% 100% 14,67% 4,99% 31,48% 28,20% 20,65% 100% 14,03% 4,93% 30,99% 28,60% 21,46% 100% Az eltelt bô egy évized egyértelmû vesztesei a Pápa, Ajka és Tapolca környéki aprófalvas övezet elöregedô és kevés munkalehetôséget kínáló települései, illetve a Fejér-megyei Mezôföld déli része Enying- Sárbogárd térségében, ahol már szintén nem a szuburbanizációs és helyi demográfiai folyamatok, hanem inkább a negatív elôjelû helyi gazdasági folyamatok befolyásolják komolyabban a lakosságszám alakulását. A régió nagyobb városai közül Tapolca, Oroszlány és Ajka szenvedte el a legnagyobb arányú népességvesztést, amelyben elôbbi esetében lokális szuburbanizációs folyamatok is közrejátszhatnak, de utóbbi két volt szocialista (ipar)várost tekintve a gazdasági szerkezetváltás viszonylagos sikertelensége is okozója lehet e kedvezôtlen demográfiai folyamatnak táblázat: A 10 legnagyobb népességnövekedéssel és csökkenéssel jellemezhetô település lakosságszám-változása (%) Település Úrhida Kulcs Sukoró Felsôörs Kékkút Tihany Kôszárhegy Tordas Etyek Balatonszôlôs Változás %-a +57,4 +55,2 +43,5 +39,3 +38,7 +32,7 +31,9 +31,0 +29,4 +28,4 (Forrás: KSH-TEIR adatok alapján KDRFÜ szerkesztés) Település Megyer Bakonyság Egeralja Bodorfa Kisberzseny Salföld Nagypirit Ganna Zalaerdôd Németbánya Változás %-a -55,4-50,0-38,5-31,4-29,7-29,6-27,2-25,2-24,4-23,1 2. Demográfia 13

15 14 Magyarországon 2008-ban az 1000 lakosra jutó élveszületések átlaga 9,46 volt, a Közép-Dunántúl átlaga valamivel alacsonyabb lett ennél (9,35) és a negyedik helyet szerezte meg a régiók között, bár az elsô helyezett Közép-magyarországi régió is csak mintegy 1 ezrelékkel teljesít jobban (10,49). Rendkívül alacsony a születésszám a Balaton-felvidék térségében - a Zánka fölötti települések kivételével -, illetve a Pápa-Ajka közötti aprófalvas térségben, valamint a Vértes és a Vértesalja településeinek többségén, kivéve a határoló 81-es és M1-es utakhoz közelebb esô községeket. További alacsony születési aránnyal rendelkezô térségként a Mezôföld Dunaújváros-Sárbogárd közötti, illetve Enyingtôl keletre esô falvai jelölhetôek meg (2.2. térkép). Érdekes módon az élveszületések számában kiugróan pozitív értékû összefüggôbb terület csak a budapesti agglomeráció vonzáskörzetébe tartozó településeknél alakult ki (Ercsi-Etyek vonal, Váli-völgy, Zsámbéki medence határtelepülései Esztergom és a Dunakanyar). Ezen felül csak Veszprém és Székesfehérvár szuburbanizációs folyamatokkal is jellemezhetô vonzáskörzete mutat fel pozitív elôjelû eredményeket. Átlaghoz közeli vagy azt kismértékben meghaladó értékeket mutat néhány középváros, mint Komárom, Bicske, Mór és Sárbogárd. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányosabb helyzetû régiós térségekben megjelenô sporadikus kedvezô eredmények elsôsorban vagy divatossá vált, fiatalokat is vonzó vagy megtartó kistelepülések (Csákberény, Szápár) vagy jelentôsebb roma lakossággal (pl. Sárkeresztúr-Sárszentágota) rendelkezô falvak esetében tûnnek elô. Az élveszületések térképe mellett fontos információkkal szolgál az öregedési index területi értékeinek összehasonlítása is, amelynél a 100%-nál magasabb értékû települések esetében az idôs/nyugdíjas népesség aránya meghaladja a 0-14 éves korosztályú gyermekekét (2.3. térkép). A magyarországi átlag öregedô és fogyó társadalom révén 2008-ban 107,4% volt, a régiók között Közép-Dunántúl a maga 104,6%-os értékével a harmadik legjobb aránnyal rendelkezik Észak-Alföld (87,2!) és Észak-Magyarország után, de jó tíz százalékponttal alacsonyabb értékkel bír a legkedvezôtlenebb helyzetû Közép-magyarországi és Nyugat-dunántúli régiókhoz képest (115%). Fejér és Komárom-Esztergom megyék esetében nagyjából egyensúlyban van ez a két korcsoport ( %), de Veszprém megyében kiemelkedôen magas, 112,2% az index értéke. Ez nem is csoda, ha rátekintünk a 2.3. térképre, ahol szembeötlô a teljes észak-balatoni part és a Balaton-felvidék a skála negatív végén kiugró tömbje, amelyhez társulnak a Magas-Bakony, illetve a Marcal-Hajagos völgyének települései. Megjegyzendô, hogy a Balaton-felvidék mutatóinak alakulását befolyásolhatja az elsôsorban vízparti településekre jellemzô idôskori bevándorlás (nyaralótulajdonosok végleges kiköltözése), de az irányzat mértékének feltárása további kutatásokat igényel. Veszprém megye térségei mellett környezetébôl kiemelkedôen rossz képet mutat a Vértes közepén lévô Gánt, illetve Dunaújváros értéke. Figyelmeztetô jelként értékelhetjük Fejér megye déli részén a Sárbogárd környékén sûrûsödô elöregedô községek térségét is táblázat: A 10 legrosszabb és legkedvezôbb öregedési indexszel rendelkezôtelepülés a Közép-dunántúli régióban Településnév Szôc Ábrahámhegy Salföld Bakonyság Balatonrendes Somlóvecse Egeralja Bakonykúti Kékkút Szigliget Öregedési index (%) 430,2 403,0 333,3 328,6 323,1 312,5 285,7 272,7 271,4 268,5 Településnév Sárkeresztúr Pusztamiske Vid Királyszentistván Szentantalfa Úrhida Zalameggyes Mezôszentgyörgy Kisszôlôs Hajmáskér Öregedési index (%) 37,7 38,2 39,5 40,6 42,6 43,3 43,8 46,7 48,5 52,7 2. Demográfia (Forrás: KSH-TEIR adatok alapján KDRFÜ szerkesztés)

16 A legjobb/legrosszabb öregedési indexszel rendelkezô tíz települést tartalmazó összesítésbôl kiderül, hogy az értelmiségi betelepülôk által preferált kistelepülések (Kékkút, Szigliget vagy Bakonykúti) nem feltétlenül profitálnak demográfiai értelemben a rájuk irányuló figyelembôl, míg a skála pozitív végén az agglomerációs községekké váló falvak (Hajmáskér, Úrhida, Királyszentistván) mellett a kedvezôbb korstruktúrával bíró, jelentôsebb arányú roma lakossággal rendelkezô települések viszik a prímet (Sárkeresztúr vagy a Devecser melletti Pusztamiske). A rendszerváltás idején, 1990-ben a Közép-magyarországi régió mai területén kívül minden régióban a vándorlási egyenleg negatívba fordult, bár Nyugat- Dunántúl után régiónkat érintette ez a folyamat a legkevésbé, és a depressziós Észak-alföldi, Északmagyarországi területekhez képest szeres volt a különbség a Közép-Dunántúl javára. Az arányokat tekintve a régiók közötti különbségek majd két évtized elteltével is ugyanúgy maradtak. Az eltérés abban mutatkozik, hogy Budapest és a központi régió mellett Nyugat- és Közép-Dunántúl is pozitívra tudta fordítani ezt az egyenleget, míg a többi régió esetében az elvándorlás folyamata tovább erôsödött. A vándorlási egyenlegek vizsgálata figyelemreméltó átrendezôdést mutat a pillanatképszerû évi és a tíz évvel késôbbi, 2008-as állapot összehasonlításakor. (2.4.a-b. térképek ) Feltûnô, hogy amíg 1998-ban Székesfehérvár tágabb környezete (Várpalota-Polgárdi, Velencei-tó), a Mezôföld déli része, Tatabánya és környéke, Ercsi- Martonvásár, Veszprém szatellit-települései és a közeli Balaton-part (Csopak-Balatonalmádi) komoly nyertesei voltak a régióba irányuló vagy azon belüli vándorlási folyamatoknak, addig 2008-ra ezek a térségek gyökeresen átalakultak ebbôl a szempontból. Egyrészt jelentôsen megnövekedett és összefüggôvé vált negatív egyenlegû térségek alakultak ki Veszprém megyében, Fejér megye déli részén, Mór- Oroszlány térségében, illetve Ács-Kisbér között. A háttérben leginkább az elérhetô munkalehetôségek változását követô vándorlási folyamat és a nagyvárosokból kiköltözôk szuburbanizációs lendületének csökkenése állhat. Még érdekesebb a pozitív elôjelû változásokat mutató térségek alakulása. Dunaújváros kivételével az összes megyei jogú város vándorlási egyenlege jelentôsen pozitívba fordult, itt elsôsorban az elérhetô munkahelyek játszhatnak fôszerepet. A Balaton-felvidéken két idegenforgalmi központ, Balatonfüred és Balatonalmádi vonz betelepülôket és Pápán is megfordult a korábbi tendencia. Összefüggô pozitív egyenlegû térség alakult ki a Komárom-Tata-Tatabánya-Bicske-Etyek vonalon (M1), megszilárdult az Ercsi-Dunaújváros közötti Dunamenti települések helyzete, illetve továbbra is tartja magát a Velencei-tó térsége, ahol Székesfehérvár és Budapest irányából állandósult egyfajta szuburbanizációs nyomás Demográfia

17 2.1. térkép: A lakosságszám változása a Közép-dunántúli régióban között az év %-ában (Forrás: KSH T-STAR) % % % -1-3% 3-10% 10-57% 2. Demográfia

18 2.2. térkép: 1000 lakosra jutó élve születések száma, 2008 (Forrás: KSH T-STAR) 0-5,1 5,1-6,6 6,6-7,9 7,9-8,9 8,9-9,8 9,8-10,9 10,9-13,1 13,1-34, térkép: Öregedési index (65-X évesek a 0-14 éves korúak százalékában), 2008 (Forrás: KSH T-STAR) Demográfia

19 2.4.a-b. Vándorlási különbözet 1000 fôre, 1998 és 2008 (Forrás: KSH T-STAR) a b Demográfia

20 3. NEMEK A népesség nemek szerinti összetételét három fô tényezô alakítja: a lányok és fiúk aránya az újszülöttek között, a nemek szerint mutatkozó halandósági különbségek, továbbá a nôk és a férfiak aránya a vándorlási egyenlegben. Biológiai okok miatt a fiúk magasabb arányt képviselnek az újszülöttek között, s hasonló okok miatt valamivel alacsonyabb élettartamra számíthatnak, mint a lányok. Megfigyelhetô, hogy a nemek aránya általában a középkorúak korcsoportjaiban fordul meg: a 35 éves korcsoport alatt férfitöbblet, a 40 évesnél idôsebbnél, az életkor elôrehaladtával egyre növekvô nôtöbblet, míg a éves korcsoportban a nemek viszonylagos kiegyenlítôdése jellemzi a népességet. Az életmódbeli eltérések tovább növelik a halandósági különbséget, emiatt a nôk születéskor várható élettartama akár 10 évvel is meghaladhatja a férfiakét. Magyarországon a jellegzetes különbség 8-9 év a nôk javára, a nálunk fejlettebb egészségi és egészségügyi kultúrájú országokban pedig 5-7 év. Valószínûsíthetô, hogy a nôk javára érvényesülô különbségben közrejátszik, hogy általában a nôk érzékenyebbek egészségügyi állapotuk megítélésében, mint a férfiak, továbbá, hogy a körükben gyakoribb betegségek általában sikeresebben gyógyíthatók. Egészségesebb életmódot folytatnak és mértékletesebben élnek, tehát a kockázati tényezôk is alacsonyabbak, mint a férfiak esetében. A magyarországi halálozási arány történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány az 1960-as évekig jelentôsen lecsökkent. Ezt követôen azonban a lemaradás újra nôtt, a kilencvenes évek eleji, rendszerváltás utáni negatív gazdasági és társadalmi folyamatok hatására különösen nagymértékben romlott a halandóság. A mélypont 1992 és 1993 közé esett, amikor az exportpiacok elvesztése és fizetésképtelensége miatt bekövetkezô óriási gazdasági visszaesés és az abból fakadó infláció és munkanélküliség hatásai a legsúlyosabbak voltak. A rendszerváltást követô halandósági krízis elsôsorban a férfiakat és az alacsony társadalmi státuszú embereket sújtotta, ez utóbbiak relatív helyzete pedig azóta tovább romlott. Javulás az 1990-es évek végétôl volt tapasztalható, mely évek múltával lelassult. Az országon belül különösen az északi, észak-keleti és a dél-dunántúli megyékben kedvezôtlen a születéskor várható élettartam, a Közép-dunántúli régió a középmezônyben helyezkedik el, megyéit tekintve pedig egymáshoz és az országoshoz közel azonos születéskor várható életkori értékeket állapíthatunk meg. Komárom-Esztergom megye általában egy-egy év lemaradásban van a másik két megyéhez képest táblázat: Várható élettartam alakulása Magyarország régióiban Régió Várható Várható Várható Várható Várható Várható élettartam élettartam élettartam élettartam élettartam élettartam férfi nô férfi nô férfi nô Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl (Forrás: TEIR-SZMM) 3. Nemek

Közszolgáltatási szerződés I. számú melléklet: A gyűjtőkörzetekhez tartozó települések listája Sorszám Település Ajkai gyűjtőkörzet 1 Adorjánháza 2 Ajka 3 Apácatorna 4 Bakonyjákó 5 Bakonypölöske 6 Bodorfa

Részletesebben

Veszprém

Veszprém Engedélyezési terv beadásának tervezett Kivitelezés megkezdés Kivitelezés befejezés Kontakt személy Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH határideje tervezett határideje

Részletesebben

BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. által vízellátással ellátott települések. Nagyvázsony Üzemvezetőség által üzemeltetett rendszerek és települések

BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. által vízellátással ellátott települések. Nagyvázsony Üzemvezetőség által üzemeltetett rendszerek és települések Ivóvízellátás (A táblázat a megye településeinek szolgáltatókénti bontásában rögzíti az egyes települések kapcsolatát) BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. által vízellátással ellátott települések Nagyvázsony

Részletesebben

TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIA HEKTÁR

TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIA HEKTÁR 1. függelék Területi mérleg TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIA HEKTÁR % Adásztevel hagyományosan vidéki települési térség 93,65 11,0 Adásztevel erdőgazdálkodási térség 113,26 13,3 Adásztevel mezőgazdasági

Részletesebben

Település Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport

Település Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Település Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Ábrahámhegy Tapolcai kistérség Dunántúli-dombság Balaton-medence 4.1.15. Adásztevel Pápai kistérség Kisalföld Marcal-medence 2.2.13. Adorjánháza Ajkai

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Veszprém megye 2008. január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Veszprém megye 2008. január 1-jei állapot Bevezetett helyi adók Veszprém megye 2008. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók Kommunális jellegő adók Helyi iparőzési adó 1 Adásztevel 1,5% 1000 Ft/nap 2000.01.01 2 Adorjánháza 1000 Ft/év 1996.01.01

Részletesebben

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2 Fejér megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a Ft/fő %-a Ft/m2 %-a 1 Aba 100 1,8 % 4000 2 Adony 300 Ft/m2 4000 1,5 % 500 és 5000 3 Alap 1,5

Részletesebben

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2 Fejér megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó vagy a forgalmi érték %-a Ft/fő %-a %-a 1 Aba 100 1,8 % 1000 4000 2 Adony 300 4000 1,5 % 500 és 5000 3 Alap 1,5 % 4 Alcsutdoboz

Részletesebben

Egészséges települések

Egészséges települések Egészséges települések Jegyzői értekezlet, Székesfehérvár, 2013.11.13. Dr. Pásztor László Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Egészségfejlesztési osztály E-mail: fejer.egeszsegfejlesztes@kdr.antsz.hu

Részletesebben

Veszprém megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó

Veszprém megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Veszprém megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Adásztevel 1,5% 1000 Ft/nap 2 Adorjánháza 1000 Ft/év 3 Ajka 700 Ft/m2 6000 Ft/év 2% 4000 Ft/nap 70 Ft/m2 4 Alsóörs 700 Ft/m2

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 33/2014. (VII. 10.) MÖK határozat Tárgy: Döntés fogszabályozási szakellátási feladattal kapcsolatos pályázati felhívásról

HATÁROZAT. Szám: 33/2014. (VII. 10.) MÖK határozat Tárgy: Döntés fogszabályozási szakellátási feladattal kapcsolatos pályázati felhívásról VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 33/2014. (VII. 10.) MÖK határozat Tárgy: Döntés fogszabályozási szakellátási feladattal kapcsolatos pályázati felhívásról 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Csabrendek, Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalaszegvár körj.

Csabrendek, Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalaszegvár körj. 32 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 2009. évi ellenőrzési terve I. Önkormányzatok ellenőrzése Komplex felügyeleti vizsgálatok: Sorszám Település 1. Balatonakali 2009. március 2. Pátka

Részletesebben

Tervezet! FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS

Tervezet! FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS A 68/2004. (VI. 17.) MÖK határozat mellékletei Tervezet! FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 1. számú melléklet Amely létrejött egyrészről a Veszprém Megyei Önkormányzat (8200 Veszprém, Megyeház tér 1. képviseli:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal hatáskörébe tartozó ügyek... 2. I. Általános szabályok...

Tartalomjegyzék. A Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal hatáskörébe tartozó ügyek... 2. I. Általános szabályok... Tartalomjegyzék A Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal hatáskörébe tartozó ügyek... 2 I. Általános szabályok... 2 1. Illetékességi terület:... 2 2. Az ügyfélfogadás rendje... 4 3. Az

Részletesebben

TELEPÜLÉSNÉV POLGÁRMESTER

TELEPÜLÉSNÉV POLGÁRMESTER Ábrahámhegy Vella Ferenc Zsolt 8256 Badacsonyi út 13. 87-571-106 87-571-106 87-571-110 hivatal@abrahamhegy.hu Adásztevel Fodor Béla 8561 Árpád u. 22 89-354-759 adasztevel@emw.hu Adorjánháza Marton Dezső

Részletesebben

Veszprém megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. 1.15. mellékletek)

Veszprém megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. 1.15. mellékletek) Veszprém megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. 1.15. mellékletek) 1.2. A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi út Főutak M8: (Ausztria) Szentgotthárd térsége Veszprém

Részletesebben

Érvényes: 2015. december 13-tól AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK, 14.15 H14.30 513.30, 14.35 16.05 517.05 H18.31

Érvényes: 2015. december 13-tól AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK, 14.15 H14.30 513.30, 14.35 16.05 517.05 H18.31 02 Aba, Hősök tere, 5.15, 6.15, 6.55 7.30 9.30 11.20 H12.30 513.30, 14.15 H14.30, 15.10 515.30, 16.30 517.30, 18.35 P19.30 f19.30 f20.30 6 ( 09 Agárd, gyógyfürdő, 15.00 08 Agárd, gyógyfürdő, 10.30 07 Agárd,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 2008. évi ellenőrzési terve. I. Önkormányzatok ellenőrzése. Komplex felügyeleti vizsgálatok:

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 2008. évi ellenőrzési terve. I. Önkormányzatok ellenőrzése. Komplex felügyeleti vizsgálatok: 33 A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 2008. évi ellenőrzési terve I. Önkormányzatok ellenőrzése Komplex felügyeleti vizsgálatok: Sorszám Település 1. Héreg, Vértestolna körjegyzőség 2008.

Részletesebben

Székesfehérvári csendőrkerület.

Székesfehérvári csendőrkerület. Székesfehérvári csendörkerüjel 19 Székesfehérvári csendőrkerület. M. kir. székesfehérvári csendőrkerületi parancsnokság Székesfehérvár. a) segédtisztség Tel. 4. b) katonai ügyészség Tel. 4. c) törzsgazdasági

Részletesebben

MEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM

MEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM MEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM Veszprém coop mini 8256 Ábrahámhegy Patak u.1. Veszprém coop abc 1 8561 Adásztevel Árpád u. 4. Veszprém coop abc 1 8451 Ajka Padragi út 177. Veszprém Marci Abc 8400 Ajka

Részletesebben

Tatabánya Szent Borbála Kórház. Tatabánya 1. oldal / 104

Tatabánya Szent Borbála Kórház. Tatabánya 1. oldal / 104 Tatabánya Szent Borbála Kórház megye - Szak Progressz Település név makó Szakmanév Intézet név ivitási Szakmai szervezeti egység d 10 4105 Oroszlányi Bokod 2225 01 Belgyógyászat Tatabánya, Szt. Borbála

Részletesebben

2007. június 25.-i ülésére

2007. június 25.-i ülésére ELŐTERJESZTÉS ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2007. június 25.-i ülésére Tárgy: Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás alapító okiratának

Részletesebben

Október 4. péntek. Október 5. szombat

Október 4. péntek. Október 5. szombat 2013. október hónapra tervezett sebességmérések (Veszprém MRFK) Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 08.30-09.30 8-as sz. főút Devecser és Ajka-Bakonygyepes közötti szakasza 09.50-11.00 Devecser,

Részletesebben

Tanintézetek. Felsőfokú tanintézetek. 1 A Ciszterci Rend Zirci Hittudományi Főiskolájának iratai 1913, 1920 1950, 1964 0,40 ifm

Tanintézetek. Felsőfokú tanintézetek. 1 A Ciszterci Rend Zirci Hittudományi Főiskolájának iratai 1913, 1920 1950, 1964 0,40 ifm VIII. Intézetek és intézmények Tanintézetek Felsőfokú tanintézetek 1 A Ciszterci Rend Zirci Hittudományi Főiskolájának iratai 1913, 1920 1950, 1964 0,40 ifm Középfokú tanintézetek 51 A Szent Benedek Rend

Részletesebben

A 3585 rk. 789/1 ÁCSTESZÉR vegyes 1785-1846 170. A 3586 rk. 790/1 1890 256. A 3587 rk. 791/3 1892-1895 41. születési halotti 1874-1894 165

A 3585 rk. 789/1 ÁCSTESZÉR vegyes 1785-1846 170. A 3586 rk. 790/1 1890 256. A 3587 rk. 791/3 1892-1895 41. születési halotti 1874-1894 165 VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE 1 A 3585 rk. 789/1 ÁCSTESZÉR vegyes 1785-1846 170 rk. 789/2 1847-1873 106 rk. 789/3 1874-1894 165 rk. 789/4 1891-1895 31 rk. 789/5 1847-1870 36 rk. 789/6 1871-1894

Részletesebben

Fejér Megy Közgyűlése. 17/1996. (XI.21) K.r.sz. rendelete. A kéményseprőipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

Fejér Megy Közgyűlése. 17/1996. (XI.21) K.r.sz. rendelete. A kéményseprőipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről Fejér Megy Közgyűlése 17/1996. (XI.21) K.r.sz. rendelete A kéményseprőipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 27/2003.(XI.27.).K.r.sz. rendelettel)

Részletesebben

Fejér

Fejér Engedélyezési terv beadásának tervezett Kivitelezés megkezdés Kivitelezés befejezés Kontakt személy Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH határideje tervezett határideje

Részletesebben

AZ ISKOLÁK HELYREÁLLÍTÁSA

AZ ISKOLÁK HELYREÁLLÍTÁSA 5. AZ ISKOLÁK HELYREÁLLÍTÁSA A tanítás megkezdésével egy idõben megindult az iskolák helyreállítása is. Kitartó, szívós munka kezdõdött meg és hosszú évekig tartott, míg a háború áldozatául esett iskolák

Részletesebben

Fejér Megyei Gyermekjóléti Szolgálatok 2013. februári állapot szerint

Fejér Megyei Gyermekjóléti Szolgálatok 2013. februári állapot szerint Fejér Megyei ok 2013. februári állapot szerint Ellátási terület (települések felsorolása) Szolgáltató (intézmény) neve, székhelye Fenntartó neve, székhelye Családgondozó, telefon, e-mail Feladatellátás

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Kom-Eg megye

Kom-Eg megye Engedélyezési terv beadásának tervezett Kivitelezés megkezdés Kivitelezés befejezés Kontakt személy Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH határideje tervezett határideje

Részletesebben

2013. szeptember hónapra tervezett sebességmérések. Mérés tervezett helye

2013. szeptember hónapra tervezett sebességmérések. Mérés tervezett helye 1 / 8 2013. szeptember hónapra tervezett sebességmérések szeptember 2. hétfő szeptember 3. kedd 10.00-12.00 M6 bal 74+750 km mozgó 15.00-17.00 M8 bal 75+600 km szerviz út 14.00-18.00 6228-as jelű út Daruszentmiklós,

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR. dr. Pápai-Székely Zsolt

SZÉKESFEHÉRVÁR. dr. Pápai-Székely Zsolt FEJÉR MEGYE SZÉKESFEHÉRVÁR Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Pulmonológiai Osztály GYEMSZI Az intézmény címe (irányítószámmal): 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi u. 3. A tüdõgyógyászati osztály

Részletesebben

Kistérségek a Közép-Dunántúlon

Kistérségek a Közép-Dunántúlon Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. május Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-250-3 Kistérségek a Közép-Dunántúlon Tartalom Összefoglalás...2 Területfejlesztési-statisztikai kistérségek...2

Részletesebben

B3 TAKARÉK Szövetkezet

B3 TAKARÉK Szövetkezet 4. sz. melléklet A B3 TAKARÉK Szövetkezet ügyfélszolgálati, ügyfelek számára nyitva álló helyiségeinek elérhetősége (fióknév, cím, telefonszám), valamint nyitvatartási ideje Fiók neve Cím Telefonszám Nyitva

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Lasztovicza Jenő részére Veszprém Megyeház tér 1. 8200 Ügyszámunk: 27464 /2012.

Részletesebben

XXVI. Intézetek és intézmények

XXVI. Intézetek és intézmények XXVI. Intézetek és intézmények 1 A Veszprémi Vegyipari Egyetem iratai 1949 1985, 1988 6,02 ifm 2 A veszprémi Tanácsakadémia, (1962 )1963 1978( 1982) 5,10 1970-től Tanácsakadémia Veszprémi Oktatási Intézete,

Részletesebben

TELEPÜLÉSNÉV Területfelelős Hiv Járás Tfö POLGÁRMESTEREK Stat. JEGYZÖ ALJEGYZŐ Irsz CÍM Tel:Közp. Tel:PGM Tel:Jgyz Fax E-mail Adásztevel Burgyán

TELEPÜLÉSNÉV Területfelelős Hiv Járás Tfö POLGÁRMESTEREK Stat. JEGYZÖ ALJEGYZŐ Irsz CÍM Tel:Közp. Tel:PGM Tel:Jgyz Fax E-mail Adásztevel Burgyán TELEPÜLÉSNÉV Területfelelős Hiv Járás Tfö POLGÁRMESTEREK Stat. JEGYZÖ ALJEGYZŐ Irsz CÍM Tel:Közp. Tel:PGM Tel:Jgyz Fax E-mail Adásztevel Burgyán Köh Pápa 5 Fodor Béla F Kelemen László 8561 Árpád u. 22

Részletesebben

Táji adottságok. 8.a. számú melléklet. Alsó-kemeneshát A kistáj Vas és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 551 km 2. Területhasznosítás

Táji adottságok. 8.a. számú melléklet. Alsó-kemeneshát A kistáj Vas és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 551 km 2. Területhasznosítás 8.a. számú melléklet Táji adottságok Alsó-kemeneshát A kistáj Vas és Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 551 km 2. 1. lakott terület 4,1 2263,6 2. szántó 51,0 28140,2 3. kert 2,2 1214,6 4. szőlő

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. november 11.. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Tartalomjegyzék. hatáskörébe tartozó ügyek... 2. I. Általános szabályok... 2. 1. Illetékességi terület:... 2. 2. Az ügyfélfogadás rendje...

Tartalomjegyzék. hatáskörébe tartozó ügyek... 2. I. Általános szabályok... 2. 1. Illetékességi terület:... 2. 2. Az ügyfélfogadás rendje... Tartalomjegyzék A Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály hatáskörébe tartozó ügyek... 2 I. Általános szabályok... 2 1. Illetékességi terület:... 2 2. Az ügyfélfogadás rendje...

Részletesebben

9. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 711-2/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére

9. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 711-2/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére 9. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 711-2/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladékkezelési

Részletesebben

1 Módosítva a 13/2013 (IV.26.) ÉBRSZHK-TT határozat alapján hozott 158 település elfogadó határozatával

1 Módosítva a 13/2013 (IV.26.) ÉBRSZHK-TT határozat alapján hozott 158 település elfogadó határozatával ÉSZAK-BALATONI TÉRSÉG REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK KEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Az alább felsorolt települési önkormányzatok

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre:

A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre: A megyei területrendezési terv módosítása a következı szervezetekkel került egyeztetésre: 1. Szervezet neve Válaszadás (igen+/nem-) Egyetértés (igen+/nem-) 2. Miniszterelnöki Hivatal + 0 3. Földmővelésügyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. /2013 E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy,

Részletesebben

2013. augusztus hónapra tervezett sebességmérések

2013. augusztus hónapra tervezett sebességmérések 2013. augusztus hónapra tervezett sebességmérések Nap augusztus 2. péntek augusztus 3. szombat 10.00-12.00 M6 bal 74+750 km mozgó 15.00-17.00 M8 bal 75+600 km szerviz út 09.00-11.00 Szfvár, Kadocsa út

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/151-6/2014. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Tartalomjegyzék. II. Egyes Hatósági ügyek, ügyleírások.12

Tartalomjegyzék. II. Egyes Hatósági ügyek, ügyleírások.12 1 Tartalomjegyzék I. Általános szabályok.2 1. Illetékességi terület..2 2. Az ügyfélfogadás rendje.4 3. Az ügyintézés határideje.6 4. Alapvető eljárási szabályok...7 5. Tájékoztatás az ügyfelet megillető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Fejér megye 2008. január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Fejér megye 2008. január 1-jei állapot Bevezetett helyi adók Fejér megye 2008. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók Kommunális jellegő adók Helyi iparőzési adó Ft/fı %-a %-a 1 ABA 1,8% 2003.01.01 100 2003.05.30 1000 és 2007.01.01 4000 2

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

Balaton felvidéki Vízitársulat. alapszabálya

Balaton felvidéki Vízitársulat. alapszabálya Balaton felvidéki Vízitársulat alapszabálya (módosítás és egységes szerkezet) Elfogadva:.../2010 (V.21.) Kgy. határozattal. 2 Bevezető rész A vízitársulat az alapszabályát a 2009. évi CXLIV. törvény 62..

Részletesebben

FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása

FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása 101/2009. (VI. 18.) MÖK határozat A/ melléklete FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása amely létrejött egyrészről a (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.; képviseli:, a megyei közgyűlés elnöke), mint a

Részletesebben

FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása

FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása 101/2009. (VI. 18.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a fogszabályozási szakellátás feladatának ellátását Pápa, és Balatonfüred vonzáskörzetének települései kivételével 2014. július

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEKRŐL 1

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEKRŐL 1 Kimutatás 2008 a Veszprém Megyei Önkormányzat támogató által az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 15/A. (1) bekezdésében meghatározott, az államháztartás alrendszeréből nyújtott, nem normatív,

Részletesebben

Közös üzemeltetéső vonalak/vonalszakaszok 4/B. számú melléklet

Közös üzemeltetéső vonalak/vonalszakaszok 4/B. számú melléklet vonal száma lba 1120 Budapest, Népliget - Dunaújváros, aut.áll. Gemenc, Pannon, Volánbusz lba 1134 Dunaújváros, aut.áll. - Harkány, aut.áll. lba 1134 Dunaújváros, aut.áll. - Dunaföldvár, aut.áll. Balaton,

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 14/27-13/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET 2010. JÚNIUS 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel:

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás módosítás

Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás módosítás ÖCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8292 ÖCS, Béke u. 35. (88) 236-001 fax (88) 236-001 Ügyiratszám: 11/595/2013. Készítette: Venczel Antal Tárgy: Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

XXiii. tanácsok XXiii. tanácsok veszprém Megye tanácsának iratai 1950 1990 13,69 ifm

XXiii. tanácsok XXiii. tanácsok veszprém Megye tanácsának iratai 1950 1990 13,69 ifm XXIII. Tanácsok Megyei tanács 1 Veszprém Megye Tanácsának iratai 1950 1990 13,69 ifm a Tanácsülési jegyzőkönyvek 1950 1990 2,86 b Tanácsülési iratok 1957 1959 0,03 c Elnökök, elnökhelyettesek és bizottságok

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011-2016

VESZPRÉM MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011-2016 PROGRESSIO MérnökiIroda Kft Központ: 1125 Budapest, Galgóczyköz6/Cfsz. 3. MérnökiIroda Kft. Iroda: E-mail: 8000Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel:06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 iroda@progressio.hu

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZİDÉSEKRİL 1

TÁMOGATÁSI SZERZİDÉSEKRİL 1 I. Kimutatás a Veszprém Megyei Önkormányzat támogató által az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 15/A. (1) bekezdésében meghatározott, az államháztartás alrendszerébıl nyújtott, nem normatív,

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

2009. Kimutatás A Veszprém Megyei Önkormányzat támogató által az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 15/A & (1) TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEKRŐL

2009. Kimutatás A Veszprém Megyei Önkormányzat támogató által az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 15/A & (1) TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEKRŐL i 1 Tapolca Város Batsányi János Gimnázium,Szakközépiskola és Kollégium tornatermének felújításához, valamint a vívók kiszolgálásához vásárolandó kisbusz költségeihez támogatás 10 000 Tapolca 2 Hetyefő

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE. Mérnöki Iroda Kft. Készítette: PROGRESSIO MÉRNÖKI IRODA KFT. Székesfehérvár 2004.

VESZPRÉM MEGYE HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE. Mérnöki Iroda Kft. Készítette: PROGRESSIO MÉRNÖKI IRODA KFT. Székesfehérvár 2004. Mérnöki Iroda Kft. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Tel:06-1-212-9786 Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 E-mail: iroda@progressio.hu VESZPRÉM MEGYE

Részletesebben

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Készítette: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 1 Verzió lezárása: 2016. április

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

1. helyen végzett szállító ajánlatának benyújtási ideje. Balaton-Ker-Tész Szövetkezet. Balaton-Ker-Tész Szövetkezet. Balaton-Ker-Tész Szövetkezet

1. helyen végzett szállító ajánlatának benyújtási ideje. Balaton-Ker-Tész Szövetkezet. Balaton-Ker-Tész Szövetkezet. Balaton-Ker-Tész Szövetkezet Ellátott intézmény OM azonosító Ellátott intézmény neve Ellátott intézmény címe Tankerület 1. helyen végzett 1. helyen végzett pontszáma 1. helyen végzett ajánlatának benyújtási ideje 2. helyen végzett

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com Az Oroszlányi kistérség lakossági fórumai További információ Bokod: (Hősök tere 6.) Dad: Faluház (Fő utca 91.) Kömlőd: (Komáromi utca 16.) Kecskéd: (Fő út 1.) Szákszend: Faluház (Száki u. 89.) 2008. február

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi ellenőrzési terve

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi ellenőrzési terve Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi ellenőrzési terve I. Államigazgatási hatósági feladat- és hatáskörök ellenőrzése 1.) A települési önkormányzat

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Tóth Sándor Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. május 11. Vízbázis-védelem

Részletesebben

Dunaújvárosi RK. 10.00-14.00 Dunaújváros, Papírgyári út Vasmű III. kapunál /50 km/h/

Dunaújvárosi RK. 10.00-14.00 Dunaújváros, Papírgyári út Vasmű III. kapunál /50 km/h/ A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén 2012. január hónapban tervezett sebességellenőrzések Nap: Végrehajtó szerv: Időpont: Település helye: 1. Székesfehérvári RK. 12.30-15.30 Székesfehérvár,

Részletesebben

BAKONYKARSZT VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ

BAKONYKARSZT VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ Milyen a Bakonykarszt vize? BAKONYKARSZT VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Tartalom Elõszó 1 A víz az elsõ számú élelmiszerünk 2 Honnan és hogyan jut el a csapokba a víz? 3 Vízkezelés

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJÉR MEGYÉBEN Viszló Levente Székesfehérvár, 2013. november 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

ÁBRAHÁMHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ÁBRAHÁMHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ÁBRAHÁMHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014. (..) önkormányzati rendelete a Balaton-felvidéki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Részletesebben

Veszprém, Pápai út 41. ÜZLETSZABÁLYZAT. Az Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: Az Üzletszabályzat alkalmazását kötelezően elrendelem:

Veszprém, Pápai út 41. ÜZLETSZABÁLYZAT. Az Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: Az Üzletszabályzat alkalmazását kötelezően elrendelem: Veszprém, Pápai út 41. ÜZLETSZABÁLYZAT Az Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: Az Üzletszabályzat alkalmazását kötelezően elrendelem: Kugler Gyula vezérigazgató Veszprém, 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...

Részletesebben

HÍRDETMÉNY. A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR (Veszprém Megyei Területi Igazgatóság Állampénztári Iroda) kérelmére kiadott hatósági bizonyítványokról

HÍRDETMÉNY. A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR (Veszprém Megyei Területi Igazgatóság Állampénztári Iroda) kérelmére kiadott hatósági bizonyítványokról Egyenlő Bánásmód Hatóság Ügyiratszám: EBH/73/2006 HÍRDETMÉNY A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR (Veszprém Megyei Területi Igazgatóság Állampénztári Iroda) kérelmére kiadott hatósági bizonyítványokról Az ügy tárgya:

Részletesebben

XXIV. A központi államigazgatás területi szervei. Belügyi igazgatási és rendészeti szervek

XXIV. A központi államigazgatás területi szervei. Belügyi igazgatási és rendészeti szervek XXIV. A központi államigazgatás területi szervei Belügyi igazgatási és rendészeti szervek 1 A Népgondozó Hivatal pápai és devecseri kirendeltségének iratai 1945 1946 0,03 ifm 11 A Veszprém megyei Rendőrfőkapitányság

Részletesebben

Lezárt utak listája: Az 5.00 óráig beérkezett jelentések alapján: Somogy megye: Járhatatlan utak 19.35. 6705-ös út Somogysárd és Mezőcsokonya között

Lezárt utak listája: Az 5.00 óráig beérkezett jelentések alapján: Somogy megye: Járhatatlan utak 19.35. 6705-ös út Somogysárd és Mezőcsokonya között Lezárt utak listája: Az 5.00 óráig beérkezett jelentések alapján: Somogy megye: Járhatatlan utak 19.35 6705-ös út Somogysárd és Mezőcsokonya között 6816-os út Nemesdéd és Vése között, 6816-os út Nemesdéd

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben