Lengyel menekültek magyar földön a második világháború idején
|
|
- Anikó Patakiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KAPRONCZAY KÁROLY Lengyel menekültek magyar földön a második világháború idején A magyar határ felé áramló nagyszámú lengyel menekült befogadására a magyar kormány1939 őszén nem készült fel, bár a lengyel-német háború kirobbanásának időszakában előkészületeket tett a várható eseményekre. Az első napokban az anyagi feltételek biztosítása mellett a menekültek elhelyezését kellett megszervezni. A menekültekkel kapcsolatban a Genfi Egyezmények elvei voltak irányadóak, így a katonai menekültekről a Honvédelmi Minisztérium ekkor életre hívott 21.- hadifoglyokkal foglalkozó alosztálya, illetve ezen minisztérium osztályaira szorosan együttműködő területi katonai parancsnokságok gondoskodtak. A két világháború között több nemzetközi egyezmény született főleg az első világháború tapasztalatai alapján - a hadifoglyok és a polgári menekültek védelme érdekében, amelyek rendezni és a nemzetközi jog eszközével biztosítani óhajtották a hadban álló vagy a befogadó ország területén az egyéni és csoportos jogvédelmüket, ellátásukat és ennek feltételeit. A védelmükben fellépő semleges országok vagy nemzetközi szervezetek - így a Nemzetközi Vöröskereszt - tevékenységének feltételeit ben a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetén belül megalakult a Nemzetközi Segélynyújtó Egyesület, amely elkülönített feladatának tekintette a hadifoglyok és menekültek gondozását. Ezt a szerződést hazánk április 17-én írta alá, így kötelezte magát, hogy háború esetén segíti a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységét a katonai és polgári menekültek megsegítésében. Viszont a Nemzetközi Vöröskereszt 1929-ben a Népszövetségben az előbbiekhez hasonló nemzetközi egyezmény megkötését kezdeményezte, amelyet hazánk ekkor mivel még nem volt tagja a Népszövetségnek nem írhatott alá. Ez csak 1936-ban történhetett meg: az évi XXX. tc. elsősorban a katonai menekültekkel és foglyokkal, illetve jogaival foglalkozott. Ezen belül a 81. szólt a velük együtt érkező polgári személyekről, akiknek hasonló elbírálásban és ellátásban kell részesülniük. Itt kell megjegyeznünk, hogy a polgári menekültekről 1934-ben külön nemzetközi egyezményt kezdeményeztek, de kidolgozására és elfogadására csak a második világháború után került sor, 1949-ben kötöttek külön egyezményt az ENSZtagállamok. Az egyezmény értelmében minden állam még a hadban állók is kötelesek hadifoglyaikról saját póttartalékos egységeik ellátási színvonalán gondoskodni, lehetővé tenni 1
2 kulturálódásukat, művelődésüket, egészségügyi ellátásukat. A Nemzetközi Vöröskereszt az egymással hadban álló - vagy diplomáciai kapcsolatban nem levő - államok területén, mint semleges külképviselet működik, jogvédelmet gyakorol az ott fogva tartott katonai és polgári személyek felett. Az idegen katonai és polgári személyeket fogva tartó állam köteles a hadifoglyok érdekvédelmi szervezeteinek, művelődési-kulturális szervezeteinek működését biztosítani. A Teleki-kormány elsősorban az előbb vázolt nemzetközi egyezményt alkalmazta a lengyel menekültekkel kapcsolatban, sőt a polgári személyekre vonatkozó konkrét nemzetközi szerződés hiányában túllépett a nemzetközi joggyakorlaton, saját elhatározásából rendkívül humánus feltételeket teremtett, ami a németek tiltakozását váltotta ki. Valóban az első napokban és hetekben a magyar-lengyel határra kivezényelt közigazgatási, katonai és társadalmi szervezetek rendkívüli erőfeszítéseket tettek a menekültek fogadására, elhelyezésére. Kiszámíthatatlan volt a menekültek áramlásának üteme, létszáma, mivel nemcsak a hivatalos határátlépőkön, a kiépített országutakon, hanem a járatlan ösvényeken, hegyeken keresztül is tömegesen érkeztek októberétől már Románia felöl is nagyobb létszámokat vettek nyilvántartásba. 1 Az ott szigorúan őrzött és internált lengyelek körében hamarosan elterjedt a magyarországi bánásmód híre, így újabb veszélyt vállalva igyekeztek hazánk irányába. Magyarország a katonai személyeket hadifoglyoknak tekintette, lefegyverzésük és nyilvántartásba vételük után az ország belső területére irányította őket. Mindezt a honvédparancsnokságok végezték, de munkájukat segítették a polgári hatóságok és az öntevékeny társadalmi szervezetek. Ezt a tevékenységet szigorúan a nemzetközi szerződésekben előírtak szerint végezték. Viszont a polgári menekültekkel kapcsolatban mint az előbb is hangsúlyoztuk más eljárást kellett kidolgozni, hiszen róluk a nemzetközi egyezmény nem szólt elkülönítő módon. A fennálló magyar törvények értelmében minden útlevél nélkül magyar földön tartózkodó külföldi állampolgárnak a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központjának (KEOK) felügyelete alá kellett kerülnie, ami automatikusan rendőrségi üggyé tette volna a lengyel polgári személyekkel kapcsolatos minden tevékenységet, s így őket is zárt internálótáborokba kellett volna irányítani. Ilyen értelemben jártak el a román hatóságok is a polgári menekültekkel kapcsolatban. A lengyel polgári menekültek jelentős létszáma, a nők és a gyerekek aránya, a magyar kormányzatot 1 Országos Levéltár, K. l5o. Belügyminisztérium IX. ügyosztály iratai, tétel: Létszámok, elszámolások, jelentések. Reihmann, Jan: Uchodzcy polscy na Wegrzech. Kwartalnik Hist köt., Kapronczay Károly: A menekültügy irányítása, História, sz. 2
3 lengyelbarát szelleme a magyar kormányt arra késztette, hogy a lengyel polgári menekültügy területén mellőzze a rendőrségi eljárás és felügyelet elsőbbségét, a nemzetközi egyezmény a magyar törvények rugalmas alkalmazásával szociális kérdéssé nyilvánította a polgári emigránsokkal való foglalkozás minden területét. Így került a polgári lengyel menekültügy a Belügyminisztérium IX. Szegényellátási és általános segélyezési (röviden szociális) osztályának feladatkörébe, amely a KEOK-kal közösen megszervezte a nyilvántartást, de már attól függetlenül irányította őket a kijelölt táborokba, biztosította ellátásukat stb. Az osztály vezetője, a németellenes érzelmű Antall József ( ) őszinte emberi érzésektől vezérelve szervezte meg a lengyel polgári menekültügyet, biztosította az irányításban és a végrehajtásban a Hitler-ellenes tevékenység minden lehetőségét. Ebből a szempontból igen fontos szerepet játszott Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter is, akinek hallgatólagos beleegyezésével nem folyhatott volna az irányítása alatt álló területen ilyen jellegű tevékenység, főleg a németek állandó tiltakozása közepette. Ugyancsak lényeges volt, hogy Horthy Miklós kormányzó hallgatólagos beleegyezése nélkül nem épülhetett volna ki ebben a formában a lengyeleket segítő gondozói rendszer, a lengyel szervezetek legális tevékenysége, az ellenállás formái. A lengyel és később a más nemzetiségű menekültekkel kapcsolatban ki kell emelnünk, hogy 1939 szeptemberében még nem lehetett látni a háború végét és fejleményeit, így e sajátos tevékenységet hosszabb időre kellett megtervezni. Túl a szociális gondoskodáson, figyelemmel kellett lenni az emigrációval együtt jelentkező összes problémára. Így például a megváltozott életkörülmények között művelődési, oktatási, valamint egészségügyi, orvosi ellátást kellett biztosítani. Erre csak a végleges táborokba történt elhelyezés után kerülhetett sor. A végleges táborok és elszállásolási helyek kijelölésénél - a polgári és katonai táborok esetében egyaránt - fontos politikai szempontként jelentkezett, hogy ezek távol essenek a volksbundista és a nyilaskeresztes pártszervezetekkel rendelkező településektől, valamint a lengyel követség kérésére közel legyenek a jugoszláv-magyar határhoz, ezzel is elősegítve az egyre nagyobb méretű evakuálást. 2 A katonai tábor zárt, a honvédség által őrzött és felügyelt egységet jelentett, míg a polgári módosított formát képezett. Ez nem is fedte a szó igazi értelmét, hiszen a polgári tábor területére általában azonos volt a helyet biztosító község vagy város közigazgatási határával, ahol a menekültek bérelt polgári lakásokban és panziókban laktak, amelynek költségeit a napidíjakon felül a Belügyminisztérium IX. osztálya fedezte. 2 Menekültek menedéke. Egy magyar humanista a 20. században. Id. Antall József emlékirata. /Szerk. Kapronczay Károly/ Budapest. 3
4 A tábor parancsnoka a helyhatóság vezetője - jegyző, főszolgabíró, polgármester, stb. - volt, aki mellett a menekültek választott képviselője állt. 3 Kezdetben mindennap ellenőrizték a létszámot. Később október végétől csak a tíznaponként esedékes napidíjak fizetésekor történt meg, elősegítve a szökéseket. 4 Ebben módosítás csak május júniusban volt, amikor a francia-német háború idején a evakuáló lengyelek védelmére foganatosították a naponkénti ellenőrzést, valóban akadályozni kívánták a szökéseket, nehogy a menekülők lebukjanak Észak-Olaszországban vagy valahol francia földön. Hasonló korlátozások vezettek be 1941 áprilisában, amikor Jugoszlávia német lerohanása idején a lengyelek védelmére alkalmazták a szigort. A létszámellenőrzésnél tapasztalt szökést azonnal jelenteni kellett a csendőrségnek vagy a rendőrségnek, melynek azonnal meg kellett hirdetni a hivatalos kőrözést. A polgári táborok ellátmányukat - napidíjakat, segélyeket, adományokat, stb. - közvetlenül a Belügyminisztérium IX. osztályától kapták, ezzel is az államapparátusba beépített német hírforrások tevékenységi körét kívánták szűkíteni. Erre elsősorban 1939 őszén, 1940 tavaszán volt szükség, amikor legnagyobb ütemű volt az evakuálás. A nagy evakuálás befejezése után is jelentős lengyel létszám maradt magyar földön, amely továbbra is komoly erőfeszítést igényelt a hivatalos magyar állami szervektől és a magyar társadalomtól. Itt kell megjegyeznünk, hogy a lengyelek anyagi segítségében és szociális gondozásában az első pillanattól kezdve jelentős szerepet játszottak az öntevékeny társadalmi szervezetek például a Magyar Vöröskereszt, az emberbaráti és lengyelbaráti szervezetek, az őket egyesítő Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság - melyek ideiglenes táborokat tartottak fenn a határ közelében, társadalmi gyűjtéseket szerveztek, és az így befolyt összeget vagy az illetékes minisztériumnak ajánlották fel, vagy azokat szétosztották. A szociális gondozásban döntő szerepet játszottak a vöröskeresztes szervezetek, a Magyar Vöröskereszt kebelén belül megalakult lengyel tagozatok - Lengyel Vöröskereszt magyarországi Képviselete, Lengyel Orvosok Csoportja - a nemzetközi segélyező egyesületek, közöttük az amerikai és más államokban tevékenykedő lengyel szervezetek idetelepült képviselői, például az Amerikai Lengyelek Szövetsége. 5 Hasonló módon segélyeztek a Vatikán és a protestáns egyházak különböző világszervezetei. 3 Országos Levéltár, K. 150., Belügyminisztérium, IX. ügyosztály, /1939. sz. rendelet II. fejezet, valamint a sz. VI-B szigorúan bizalmas miniszteri rendelet. 4 U.o., tétel. 78/1940. Men. Körrendelet. 5 A lengyel YMCA 1939 őszétől a vöröskeresztes szervezetekkel egy időben megjelent, amely a Magyar- Lengyel Menekültügyi Bizottságon keresztül vagy önállóan segélyezte a menekülteket. Jelentős pénzösszegekkel és szeretetadományokkal támogatták a polgári és katonai táborokat, sőt később a Nemzetközi Vöröskereszten keresztül segélyeket és élelmiszercsomagokat küldtek a francia- és spanyolországi, valamint a német internáló és 4
5 Ebbe az igen fontos tevékenységbe kapcsolódott be a lengyel emigráció két legális, a nemzetközi szerződésekben is garantált szervezete, a Lengyel Polgári Bizottság és a Lengyel Katonák Képviselete a Magyar Királyságban. Az utóbbi egyértelműen a katonák érdekképviseletét töltötte be, míg a Lengyel Polgári Bizottság 1939 őszén még nem rendelkezett teljes felhatalmazással, hiszen ezt a teljesen legálisan működő lengyel követség teljesítette. A Lengyel Polgári Bizottság megszervezésére és legalizálására az évi nemzetközi egyezmény adott lehetőséget, amiért a német követség folyamatosan tiltakozott. A Lengyel Polgári Bizottság és az egyes táborokban tevékenykedő tábori bizottságai jelentős szerepet játszottak a különböző segélyek és adományok szétosztásában, sőt az előbbi saját pénzalappal és anyagraktárakkal rendelkezett, amit a Nemzetközi Vöröskereszten keresztül a londoni lengyel kormány biztosított számára. 6 A magyarországi lengyel szervezetek rendszeres segélyezésben részesítették az otthoni üldözötteket és a különböző német táborokban fogva tartott lengyeleket. Ez utóbbi a Nemzetközi Vöröskereszten keresztül valósulhatott meg, de 1941 nyarától a keleti frontra menő magyar vöröskeresztes kórházvonatok is rendszeresen szállítottak lengyelországi címekre csomagokat, elsősorban gyógyszereket, pénzküldeményeket. A magyar gyógyszergyárak és gyógyszergyártók az Évi, A lengyelekért országos gyűjtés során jelentős mennyiségű gyógyszert adományoztak a segítő szervezeteknek, ingyen biztosították a lengyel táboroknak a szükséges gyógyszereket őszén körvonalazódtak azok az intézkedések, amelyek mindvégig irányt adtak a lengyel menekültek szociális gondozásában őszén még minden központilag, tábori ellátás szintjén történt, az ideiglenes és az átmeneti táborokat másképpen nem lehetett volna fenntartani, ezen történő változtatásra csak a végleges táborokban kerülhetett sor. Így járt el a két illetékes minisztérium, így tartott fenn ideiglenes táborokat a Vöröskereszt - mintegy 43-at - a Lengyel-Magyar Menekültügyi Bizottság. 7 A lengyel menekültek számának jelentős apadása, az állandó táborok rendszerének kialakulása után lehetett áttérni a polgári menekülteknél az egyéni ellátásra, a képzettség és a család létszámához idomult differenciált koncentrációs táborokban sínylődő lengyeleknek. A legjelentősebb ilyen szervezet az Amerikai Vöröskereszt képviseletében működő, Lengyel Menekülteket Segélyező Amerikai Bizottság, amely a Lengyel YMCA /Young Mens Christian Association/ /KIE-Keresztény Ifjak Egyesülete/ munkatársai dolgoztak. E bizottság budapesti irodáját, amely az Akadémia u. 5-ben működött, Czeslaw Psukowski vezette, helyettese Józef Wagner, titkára Franciszek Ryborczyk volt. Itt harminc lengyel munkatárs dolgozott. A másik lengyel segélyezőszervezetnek, az Amerikai Lengyelek Szövetségének budapesti irodáját /Bp. Tátra u. 3./ Stanislaw Panikiewicz igazgató vezette, helyettese Tadeusz Hubicki, titkára Wadyslaw Najchrzak volt. Az itt dolgozó harmincöt munkatárs adatszolgáltatással és adminisztratív munkával segítette a szervezet működését. 6 Országos Levéltár, K. 150., Belügyminisztérium IX. ügyosztály. 975/ eln VII/b november 8., tétel. 7 Uo., tétel, Tábori névjegyzékek,
6 zsoldot. 8 A munkavállalás július 1-jétől lépett életbe, a Belügyminisztérium IX. napidíjak bevezetéséhez. Az ország területén tartózkodó minden polgári menekült napidíjat, a katonák rendfokozatuknak megfelelő zsoldot kaptak. A 78/1940. sz. Menekültügyi Körrendelet szerint a felnőttek és a 12. évüket betöltött gyerekek napi 1, a 12. év alattiak 1,50 pengőt kaptak. Ezen kívül, ha nem laktak zárt táborban lakbérüket külön megtérítették. Az értelmiségiek közül a minisztériumi különlistán szereplők - a különböző lengyel szervezetekben tevékenykedők, a lengyel emigráció vezetői, illetve azok, akiket az utóbbiak javasoltak - napi 4, évi módisítás után a családosok 7, a magánosok 5 pengőt kaptak. Ezen módosítás a tábori listán szereplők napidíját 5 pengőben, a gyermekek után plusz 4-4 pengőben állapították meg. Azoknál a gyermekeknél, akik nem lengyel, hanem magyar iskolában tanultak és tandíjat kellett fizetni, ott vagy közbenjártak a tandíjmentességért, vagy a Belügyminisztérium IX. osztálya kifizette. Ezen összegek meghaladták az akkori átlagos magyar keresletet. A már említett 78/1940. évi rendelet engedélyezte a lengyel polgári és katonai menekülteknek az egyéni munkavállalást, de ezen esetben az állami segélyt csak a nem dolgozó családtagoknak biztosították. Itt intézkedtek a betegek és a várandós anyák ügyében is, akik orvosi igazolás ellenében emelt napidíjat kaptak. Természetesen a hivatalos magyar állami segély nem befolyásolta az esetenkénti más forrásból például a vöröskeresztes vagy a lengyel kormánytól érkezett származó pénzbeli vagy egyéb támogatás lehetőségét. Rendszeres segélynek számított a karácsonyi és a húsvéti pénz- és természetbeli adomány. Ez utóbbi ruhaneműt, téli és nyári ruházatot, gyermekeknek játékot, könyvet és édességet jelentett. Az ezzel egyidőben megjelent, a Honvédelmi Minisztérium által kiadott tájékoztató szerint a központi élelmiszer ellátmányon kívül tábornok napi 8, törzstiszt 6, főtiszt 4, tisztjelölt 2 pengőt kapott. A hivatalos altisztek az ellátáson kívül napi 1, nem hivatásos altisztek napi 50 fillért kaptak. A tiszti és altiszti családtag 2, a gyermekek 2-2 pengőt kaptak. A legénységi állományúak napi 20 fillért vehettek fel. Természetesen a munkavállalás esetén rájuk is vonatkozott az általános rendelet, miszerint a szerződés időtartama alatt nem kaptak osztályának vezetője, Antall József körlevélben kérte fel a helyi önkormányzat vezetőit, hogy a lengyel menekültek munkavállalása biztosítsanak munkalehetőséget, illetve közvetítsenek a munkaadók felé. Az Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium összeíratta a munkalehetőségeket és az adatokat a Belügyminisztériumnak átadta, amelyet helységekre 8 Uo tétel, 78/1940. sz. körrendelet, valamint a 254/1940./Men. Rendelet., valamint a HM. Eln. 21/21/1940. évi parancsok. 6
7 lebontva a Belügyminisztérium az illetékes táborok felé közvetített. A munkaadók a helyi önkormányzatokhoz, illetve a katonai parancsnokságokhoz fordulhattak munkaerőt biztosító kérelmeikkel. Az évi összesített adatok szerint az itt tartózkodó mintegy 35 ezer lengyel menekült közül állandó munkahellyel 6500 fő rendelkezett. A nyári mezőgazdasági idénymunkákban kb. 20 ezer fő vett részt, ezek többsége katona volt, akik szervezett formában vállaltak aratási, betakarítási és őszi mezőgazdasági munkákat. Lengyel intézményekben évi adat szerint 890 ezer ember dolgozott. 9 A tényleges anyagi gondoskodás mellett a szociális gondozás az oktatás, művelődés és az egészségügy területén érvényesült. Vöröskereszt a menekültekért szeptember derekán a lengyel menekültek megjelenésével a Magyar Vöröskereszt azonnal mozgásba hozta szervezetét, segítségre szólította fel a Nemzetközi Vöröskeresztet és más külföldi vöröskeresztes társaságokat. A menekültek fogadásában és gondozásában számított a két illetékes minisztérium, a katonai és a polgári közigazgatás a vöröskeresztes segítségére, hiszen szeptember végén és október elején sokszor áttekinthetetlen helyzet alakult ki. A Vöröskereszt sokszor olyan feladatokat is ellátott, melyek nem tartoztak illetékességi körébe, ám humanitárius meggondolásból segített. A magyar kormányzat az első pillanattól számított a vöröskeresztes támogatásra, hiszen annak gyorsan mozgósítható szervezetét ilyen feladatokra készítették fel, nemzetközi kapcsolatai pedig alkalmasak voltak a külföldi segítség azonnali befogadására. Így a Magyar Vöröskereszt ha ideiglenes jelleggel is a magyarországi lengyel menekültügy egyik központja lett. A helyzet valós felismerését igazolja, hogy a Magyar Vöröskereszt egyik szervezője lett a hazai és a külföldi segítség összefogásának, többek között a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság megszervezésének, saját kebelén belül több így a lengyel vöröskeresztes szervezet felállításának. Ezen tevékenységet a Magyar Vöröskereszt a Nemzetközi Vöröskereszttel összhangban fejtette ki, koordinálta a külföldi támogatást (angol, amerikai, dán, svéd, francia, stb.) Az anyagi és emberi segítség összpontosítását tanúsítja, hogy a Magyar Vöröskereszt 1939 októberétől 1940 májusáig mintegy 50 ezer lengyel katonai és polgári személyt gondozott, ilyen tevékenységéről állandóan tájékoztatta a magyar illetékes minisztériumokat, a gondozás és segítség kérdésében az állami szempontok szerint járt el, hetente tanácskozott az adott területek irányítóival. Az adott időszakban nem csak a két minisztérium irányítása alatt álló 9 Országos Levéltár, K Belügyminisztérium IX, évi jelentések. 7
8 táborokat segítette, hanem maga is önálló táborokat és gondozóhelyeket tartott fenn tavaszán az evakuáció lezajlása után a már szükségtelenné vált és csak a vöröskeresztes kezelésben állt táborokat felszámolta, így gondozottjait 1940 júniusában átadta a lengyel polgári és katonai táboroknak. 10 Ezután csak segélyezési és emberbaráti tevékenységgel foglalkozott, ennek érdekében kiszélesítette lengyel tagozatait. Az előbb vázolt korszakról közölt közöl figyelemreméltó adatokat a Nemzetközi Vöröskereszt Közleményének (Bulletin, de la Ligue de Societas de la Croix-Rouge) márciusi száma. A Bors-Takács Edith tollából származó közlemény szerint a Magyar Vöröskereszt más vöröskeresztes társaságokkal együtt hazai és külföldi segítségből származó források felhasználásával február 29-ig lengyel katonát és megközelítőleg 11 ezer polgári személyt gondozott, megszervezte ellátásukat, elhelyezésüket, és fedezte egyéb költségeiket. 11 Az előbbi számból a Nemzetközi Vöröskereszt katona és 1870 polgári személy ellátásának költségeit biztosította, a rájuk fordított összeg meghaladta a pengőt. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Belügyminisztérium a lengyel menekültek utolsó csoportjainak átvétele után 1940 júniusában megtérítette a Magyar Vöröskeresztnek az iménti összeg felét, majd 1941-ben a hátralékot. A pénzutalással kapcsolatos levelezésben a Magyar Vöröskereszt úgy tájékoztatta a Belügyminisztériumot, hogy az adott időszakban megközelítőleg 35 ezer katonai és15 ezer polgári személyt vett gondozásban. E levélben említést tettek arról, hogy lehetséges egyes személyek többszöri nyilvántartásba vétele is, hiszen a menekültek állandó mozgásban voltak, és gyakran más néven is bejelentkeztek. A támogatás 82 tábor között oszlott meg, 1940 júniusa után sem szűnt meg, folytatódott a világháború végéig. Fábián Katalin, a Vöröskereszt nyilvánvaló irodájának volt munkatársa szerint 1944 októberéig a vöröskeresztes gondozásban 96 ezer lengyel részesült a világháború évei alatt. A vöröskeresztes adatokból tűnik ki, hogy a magyar földre menekülő lengyelek közül 1940 tavaszáig 13 ezer tért vissza szülőföldjére: ettől függetlenül mindössze 2000 volt azoknak a lengyelországi németeknek a száma, akik még 1939 őszén visszatértek lengyel hazájukba. A vöröskeresztes segítség másik területe a lengyel segítő szervezetek támogatása volt. Ez utóbbi inkább az 1940 júniusa utáni időszakot jellemzi, de már 1939 őszén is éltek ezzel a lehetőséggel. A lengyel tagozatok közül elsőnek a Lengyel Vöröskereszt magyarországi 10 Országos Levéltár, K Belügyminisztérium IX, évi jelentések. 11 Bulletin de la Ligue d Sociétés de la Croix-Rouge sz. 8
9 Kirendeltsége alakult meg. 12 Már 1939 szeptemberének végén lengyel vöröskeresztes egységek kezdték meg tevékenységüket Magyarországon, a Magyar Vöröskereszten keresztül teremtettek kapcsolatot a Lengyel Vöröskereszt Angier-ben újjáalakult központjával. A magyarországi lengyel vöröskeresztes szervezet későbbi vezetője, Eustachy Serafinowicz alezredes, a lódzi szervezet vezetője szeptember 19-én lépett magyar földre, október 2.- án mint a Magyar Vöröskereszt tanácsadója vett részt a Belügyminisztériummal folytatott egyik megbeszélésén. Ezen a napon kelt az a kérelem is, hogy engedélyezzék a Lengyel Vöröskereszt Kirendeltségének budapesti tevékenységét. A hivatalos engedély dátuma október 9 - ez volt az első lengyel vöröskeresztes szervezet, amely Lengyelország határain kívül alakult újjá, és amelynek szervezeti felépítése mintául szolgált az emigrációhasonló vöröskeresztes intézményeinek felállításához. A Lengyel Vöröskereszt Angier-ben a lengyel kormány franciaországi székhelyén újjáalakult elnöksége október 12-én körlevélben értesítette Európa különböző területén szétszóródott egységeit, hogy tevékenysége az emigrációban is folyamatos, továbbá területi alapon szervezett ideiglenes formák kialakítására szólította fel őket. E törekvést támogatta a Nemzetközi Vöröskereszt is, amely jogi védelmet nyújtott minden lengyel menekültet befogadó vöröskeresztes szervezetnek. A lengyel menekülteket befogadó államok területén - Litvánia, Románia, Jugoszlávia, Anglia, Svájc - sorra alakultak meg a Lengyel Vöröskereszt kirendeltségei, míg Franciaországban, Bulgáriában és Törökországban élő lengyel menekültek érdekében a belgrádi, a bukaresti, a genfi kirendeltségek jártak el. Legkésőbb 1940 tavaszán a tel-aviv-i kirendeltség alakult meg, de ezt a lengyel kormány kívánságára megszervezésétől kezdve a budapesti Lengyel Vöröskereszt-kirendeltség felügyelete alá helyezték. 13 A lengyel Vöröskereszt budapesti kirendeltsége hivatalosan a Magyar Vöröskereszten belül működött, feladatai közé tartozott az Angier-i elnökség és a magyar vöröskeresztes vezetők közötti kapcsolat fenntartása, de a lengyel menekültek segélyezésében, a velük kapcsolatos vöröskeresztes feladatok - üzenetközvetítés, keresőszolgálat, családegyesítés, emberbaráti segítség stb. - teljesítésében teljesen önállóan járhatott el, erre külön felhatalmazással rendelkezett. Feladatköre 1941 májusában és 1942 őszén jelentősen kibővült, hiszen előbb Jugoszlávia német lerohanása után fel kellett számolni a Lengyel Vöröskereszt belgrádi kirendeltségét, majd Románia 1942-ben megszüntette a bukaresti önálló egységet. 12 A Lengyel Vöröskereszt magyarországi Kirendeltségének iratait az Országos Levéltár őrzi / P 1614, 1642/, amelyet eredetileg a Magyar Vöröskereszt irattárában helyeztek el. Amikor a MVK 1951-ben elhagyta a Bp. Baross u. 32. sz. alatti épületét, irattárát hátrahagyta, amely vízbetörések miatt elpusztult. A megmaradt iratokat vele együtt a lengyel vöröskeresztes iratok maradványát az Országos Levéltárba szállították. 13 Országos Levéltár, P
10 Így a budapesti központ tevékenységét kiterjesztették Jugoszláviára, Romániára, Bulgáriára és Törökországra is, a legnagyobb hatáskörű lengyel vöröskeresztes szervezet lett. A két vöröskeresztes szervezet együttműködése nyomán a Magyar Vöröskereszt 1940 nyarától Lembergben és Varsóban irodát nyitott, ahol a magyar munkatársak a Lengyel Vöröskereszt útmutatásai szerint tevékenykedtek, és számos lengyel politikai üldözöttet mentettek ki a megszállt területről, rendszeresen segélyezték a lakosságot és a koncentrációs táborok lakóit. Számos adat bizonyítja, hogy a magyar vöröskeresztesek Varsó és Lemberg környékén hamis mentesítő igazolásokkal segítették az ellenállás résztvevőit, a vöröskeresztes sebesültszállító vonatokon állandóan szöktettek lengyeleket Magyarországra. Ugyancsak a Magyar Vöröskereszten keresztül talált kapcsolatot a Lengyel Vöröskereszt budapesti kirendeltsége a francia és spanyol internálótáborokban őrzött lengyelekkel, rendszeresen segélyezte őket, üzeneteiket továbbította családjukhoz. 14 A Lengyel Vöröskereszt budapesti kirendeltsége képviseltette magát a Lengyel Polgári Bizottságban - Zbiegnew Borówko 15 révén - így aktívan részt vállalt a lengyel emigráció belső életének alakításában, az ellenállási mozgalomban októberében még úgy tervezték, hogy a magyarországi lengyel emigráció egészségügyét, betegellátását a Lengyel Vöröskereszt ide települt szervezetén belül alakítják ki. Tekintettel a genfi egyezményekre, a menekültek számára és a feladat különös jelentőségére, maga a Kirendeltség indítványozta a Lengyel Orvosok Csoportjának tőle független megszervezését, amelyet ők gyógyszerek és kórházi felszerelések megszervezésével, vöröskeresztes nővértanfolyamok indításával, a segélyezési-szociális gondozási tevékenység végzésével segítenek. A Lengyel Orvosok Csoportja mivel később részletesen is tárgyaljuk a Magyar Vöröskereszt egyik önálló tagozataként szerveződött meg, de a két lengyel tagozat igen szoros együttműködésben fejtette ki tevékenységét. Az orvosi-egészségügyi és a vöröskeresztes feladatok elkülönítése súrlódásmentessé tette az együttműködést, bár maga a Kirendeltség is életre hívta a saját orvosi szolgálatát. Ennek feladata a felvilágosító, egészségnevelési feladatok végzése, a nővértanfolyamok szervezése volt, és felügyelte az egri tiszti tábor 35 ágyas kórházát. Az 14 Arend, Rudolf: Emigracja polska na Wegrzech w latach Arch. Hist. Med Borówko, Józef Zbigniew, a budapesti lengyel követség tanácsosa, aki a londoni kormány utasítására a követség felszámolása után is Budapesten maradt azzal a feladattal, hogy Slawik vagy Fietowicz akadályoztatása esetén átvegye feladatkörüket. Slawik és Fietowicz márciusi letartoztatása után megkísérelte eredeti formájában újjászervezni a Lengyel Polgári Bizottságot, amely végül szűkebb hatáskörrel alakult újjá a HM. 21. alosztálya mellett, de jogilag nem ismerték el augusztusában Borówko tárgyal Friedrich Bornnal és Utassy Lóránd ezredessel a lengyelek személyi védelmének megszervezése érdekében, majd megalakította a Nemzetközi Vöröskereszt P szekcióját tavaszán tagja volt annak a lengyel bizottsággal, amely a repatriálását intézte. 10
11 előbb vázolt feladatok szerint tagolódott a Kirendeltség szervezete. A Kirendeltség élén Serafinowicz ezredes, helyetteseként Adam Meissner, a Lengyel polgári Bizottság tagja állt. 16 A szervezet négy osztályra tagolódott: a külügyi (vezetője Bronisław Zmudski), a segélyezési (vezetője Józef Skolski), az adatgyűjtési és felvilágosító (vezetője Maximilian Wojtas), valamint orvosi (vezetője Kazimierz Ruppert) részlegekre. A Kirendeltség alá tartozott a Lengyel Vöröskereszt nyolc magyarországi kerülete (Budapest, Esztergom, Sárvár, Balaton környéke, Szeged, Drávamente, Eger és Felső-Tisza vidéke), melyek élén főmegbízottak, alárendeltségében tábori megbízottak álltak. A Kirendeltség központjában 50, a vidéki kerületekben közel száz munkatárs tevékenykedett, munkájuk számos társadalmi aktivista segíttette. Az osztályok közül központi szerepet talán a segélyezési játszott, amely tevékenységét összehangolta a más vöröskeresztes szervezetekkel és a magyar illetékes hivatalokkal, a lengyel emigrációs intézményekkel. Teljesen önállóan járt el a lengyel emigrációs kormány és a Lengyel Vöröskereszt önálló magyarországi segélyezési akcióiban. Ugyancsak e részleg állt szoros összeköttetésben az Amerikai Lengyelek Szövetségének (1939. november nyitottak Budapesten képviseletet) szervezetével, amely nem csak a magyar földön élő menekülteket, hanem közel 12 ezer hazai földön bebörtönzött családját segélyezte rendszeresen. Ugyancsak közel 10 ezer Balkánon élő lengyelt támogatott pénz- és élelmiszer küldeményekkel. Az előbbi részleg tevékenységét segítette az adatgyűjtési és a felvilágosító röviden: nyilvántartó - osztály, amely e feladatkörön kívül családegyesítéssel, üzenetközvetítéssel, a szétszakadt családokra vonatkozó információk beszerzésével is foglalkozott. A külügyi osztály a más részlegek tevékenységének segítése mellett állt érintkezésben a magyar határon túl működő lengyel vöröskeresztes szervezetekkel, a külföldi segélyező intézményekkel. A Lengyel Vöröskereszt egyik kiemelt feladata az egészségnevelés és a felvilágosítás volt, amelyet főleg a Lengyel Katolikus Szabadegyetemen keresztül valósított meg. Különböző tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat szervezett a polgári és katonai táborokban, az elhangzott előadásokat sokszorosított formában terjesztették, leközölték az emigráció sajtójában Prof. dr.. Kapronczay Károly DSc MTA doktora egyetemi tanár 11
12 12
A Lengyel Vöröskereszt magyarországi szervezete a második világháború alatt (1939 1945)
Forrás: http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=299&lap=0 A Lengyel Vöröskereszt magyarországi szervezete a második világháború alatt (1939 1945) Kapronczay Károly A Nemzetközi Vöröskereszt
RészletesebbenI. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet célja
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI. 26.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátásokról és a gyermekjóléti alapellátás keretében nyújtott
RészletesebbenVanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról
Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenSomogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem
Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenJogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!
Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.
Részletesebbena gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról
BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról A gyermekvédelmi
RészletesebbenErcsi Nagyközség képviselőtestületének. 25/2000.(IV.25.) Kt. számú. r e n d e l e t e
Ercsi Nagyközség képviselőtestületének 25/2000.(IV.25.) Kt. számú r e n d e l e t e a többször módosított 13/1999.(V.26.) Kt. számú, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól
RészletesebbenTÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE
TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenInárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól
Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),
RészletesebbenSármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének
Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenMagyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenMagyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenSzálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben
Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezető rész Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenI. fejezet Általános rendelkezések
Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
RészletesebbenKozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete
Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
RészletesebbenI. fejezet Általános rendelkezések
Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi
RészletesebbenKincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről
Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.
RészletesebbenKATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM
Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének
RészletesebbenMagyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 2. oldal (9)1 Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok
Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 1. oldal 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről,
RészletesebbenDrávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község
Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és
RészletesebbenBiharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint az ehhez kapcsolódó térítési díjakról szóló 3/1998. (II. 02.) Makó ör. rendelete
RészletesebbenA BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN
A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1-BEN GLOBÁLIS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS MAGYARORSZÁG - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK LAJTAI MÁTYÁS ÉS NAGY DÁNIEL
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE A honvédelmi miniszter 19/2006. (HK.) utasítása a 2006. évi országgyűlési képviselői választásokon való részvétellel (szavazással) kapcsolatos feladatokról A honvédelemről
RészletesebbenTiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a
RészletesebbenAz átszervezés területi feladatai
1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság
RészletesebbenA REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2016 HATÁLYOS: 2016. 03. 02-TŐL 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen működő szervezeti egység, amely közreműködik
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenApátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról
Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról 1. Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször
RészletesebbenCsömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek
RészletesebbenCSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól
CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek
RészletesebbenJÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/2009./III.30./ RENDELETE
JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/2009./III.30./ RENDELETE A gyermekvédelemről és a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának helyi szabályairól. ( egységes szerkezetben) Jászszentandrás
RészletesebbenA rendelet hatálya. Az eljárás alapja
Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a
RészletesebbenXXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990
ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenA Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)
A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság
Részletesebben2013. Szeged, 2014.május 13.
Soroptimist Club Szeged Közhasznúsági beszámoló 2013. Szeged, 2014.május 13. A szervezet alapadatai: eve: Soroptimist Club Szeged Képviselő: Baranyi Irén Székhely/ Levelezési cím: 6721 Szeged, Pusztaszeri
RészletesebbenNyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról
Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város
Részletesebbenbekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.
Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.
RészletesebbenBÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
A BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1. számú melléklete A H I V A T A L S Z E R V E Z E T I S É M Á J A Báta KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ- TESTÜLETE Sárpilis KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ-
RészletesebbenA járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei
A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei dr. Pilz Tamás Főosztályvezető Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály A járási (fővárosi kerületi)
RészletesebbenA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság ALAPOKMÁNYA. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság azonosító adatai
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság ALAPOKMÁNYA I. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság azonosító adatai Költségvetési szerv megnevezése: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)
HONVÉDELMI MINISZTER ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.
Részletesebben(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)
Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,
RészletesebbenBekecs Községi Önkormányzat. 15/2005.(X.1.) számú RENDELETE
Bekecs Községi Önkormányzat 15/2005.(X.1.) számú RENDELETE a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 16/2003. (IX. l.) számú rendelet módosításáról. Bekecs Községi Önkormányzat
RészletesebbenVII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek
A a AA ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK VII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek 1915-1950 Terjedelme 103 doboz = 11,33 ifm 1 kötet
RészletesebbenA rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1..
Magyarpolány Község Önkormányzata Képviselı-testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 7/2004. (II.12.) rendelete (egységes szerkezetben) Magyarpolány Község Önkormányzatának Képviselıtestülete
Részletesebben1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.
Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenÓvodások leszünk 2014/2015!
Óvodások leszünk 2014/2015! - Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerinti körzetileg illetékes vagy választott - önkormányzati, továbbá nem önkormányzati óvodában lehet - A jelenleg bölcsődében
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás évi beszámolója
ELŐTERJESZTÉS A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás 2018. évi beszámolója A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás megküldte a 2018-as évre vonatkozó beszámolóját. A beszámoló az előterjesztés mellékletét
RészletesebbenA gyermekek védelmének helyi rendszere
1 Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (IX.12.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete "a gyermekek
RészletesebbenElőterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról
Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási
RészletesebbenA Magyar Államkincstár tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a szociális célú keménylombos tűzifa vásárlásához benyújtott pályázatunkat befogadták.
Tisztelt Képviselő-testület! A Belügyminiszter pályázatot írt ki a helyi önkormányzatok részére szociális célú tüzelőanyag vásárlásához pályázatot írt ki. Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebben(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)
Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,
Részletesebben2017. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG
22. sz. melléklet a HHK/57-1/2017. nyt. számhoz 2017. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.)
RészletesebbenHatározati javaslatok:
Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,
Részletesebben../2006. (. ) BM rendelet
../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú
Részletesebbena n t a l l j o z s e f. h u
AZ ANTALLI ÖRÖKSÉG 68 Szerkesztette Jegyzetekkel ellátta Korrektúra Alkalom Antall József Politikai Akadémia Helyszín Magyarok Háza Időpont 2000. március 22. Előadó Kapronczay Károly Pavlics Tamás Grósz
RészletesebbenSzociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 14352 - /2008-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező átmeneti szabályokról szóló
RészletesebbenKatasztrófavédelem, vészhelyzetkezelés. Vészhelyzetben
Vészhelyzetben Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen. Mt 20 Nem sokkal
RészletesebbenSzakosított ellátás: bentlakásos szociális intézmény: Dr. Mosonyi Albert Gondozási Központ
Dorog Város Önkormányzatának 6/2006. (I.3.) sz. rendelete a Dorog Város Önkormányzata által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó intézmények, illetve szolgáltatások igénybevételéről (Egységes szerkezetben
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Magasépítési Tagozat, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egyesületi formában működő civil szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány,
RészletesebbenA FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről
A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről A Felügyelő Bizottság áttekintette a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület 2013.
RészletesebbenGELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól
GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.
RészletesebbenHadi levéltár Bécs Kriegsarchiv
Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal
RészletesebbenKisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (XI.10.) rendelete egyes gyermekvédelmi ellátásokról
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (XI.10.) rendelete egyes gyermekvédelmi ellátásokról Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenA honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete
A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli
RészletesebbenPölöske Község Önkormányzati képviselő-testületének 18/2015 (XII.10.) önkormányzati rendelete
Pölöske Község Önkormányzati képviselő-testületének 18/2015 (XII.10.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 3/2015 (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
RészletesebbenA rendelet hatálya 1..
Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenXI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott
RészletesebbenGyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testületének. 5/2006.(II.10.) Önk. számú rendelete. a falugondnoki szolgálatról 1..
Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testületének 5/2006.(II.10.) Önk. számú rendelete a falugondnoki szolgálatról Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenEncsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete Hatályos:2015-03-01 -tól Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati
RészletesebbenARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
RészletesebbenÉTA DIÁKÖNKÉNTES ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT PROGRAM
ÉTA DIÁKÖNKÉNTES ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT PROGRAM (köznevelési, közérdekű iskolai közösségi szolgálat) 2012. Előzmények, célok A ÉTA szövetség, mint fogadó szervezet 2011. második félévében kezdte meg a
Részletesebben1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...
RészletesebbenSzöveges beszámoló 2005. év
Szöveges beszámoló 2005. év Intézményünknek a TMÖ Pszichiátriai Betegek Otthona Máza az eltelt 12 hónap során a felügyeleti szerv biztosította a pénzügyi fedezetet, ezen kívül a munkaügyi központtól kapott
RészletesebbenSzentendre Város Önkormányzat Képvisel -testületének 25/2004. (VII.01.) Önk. számú rendelete
Szentendre Város Önkormányzat Képvisel -testületének 25/2004. (VII.01.) Önk. számú rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 25/2003. (V.19.) Önk. számú rendeletének
RészletesebbenA rendelet célja. A rendelet hatálya
Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben
RészletesebbenLudányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek
Részletesebben14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm.
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. augusztus 16., hétfõ 133. szám Tartalomjegyzék 229/2010. (VIII. 16.) Korm. rendelet 69/2010. (VIII. 16.) ME határozat 70/2010. (VIII. 16.) ME határozat
RészletesebbenKÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti
RészletesebbenAkikre büszkék vagyunk. (2018)
Akikre büszkék vagyunk. (2018) 2018. szeptember 08-án rendezte a Magyar Természetjáró Szövetsége Szövetség Verőcén a Természetjárók Fesztiválját Itt került sor a Fejér Megye Természetjárásáért kitüntetések
Részletesebbenlegénység felvételének feltételei is, megkötésekkel biztosítván a felvett személyek feltétlen megbizhatóságát.
Nyomozó alosztályok A csendőr nyomozó alakulatok felállítását megelőzően a testület illetékességébe tartozó minden bűncselekményt az őrs egyenruhás járőre nyomozott. A csendőrség akkor még nem rendelkezett
RészletesebbenJászapáti Városi Önkormányzat 8/2004.(V.1) rendelete. A gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben) március 21.
Jászapáti Városi Önkormányzat 8/2004.(V.1) rendelete A gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben) 2016. március 21. Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről
RészletesebbenElőterjesztés a március 29-én tartandó Képviselő-testületi ülésére
Előterjesztés a 2012. március 29-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet módosításának megalkotása
RészletesebbenÜGYRENDJE A BELÜGYMINISZTÉRIUM TUDOMÁNYSZERVEZÉSI OSZTÁLY SZIGORÚAN TITKOS! KÜLÖNÖSEN FONTOS! BELÜGYMINISZTÉRIUM Tudományszervezési Osztály
BELÜGYMINISZTÉRIUM Tudományszervezési Osztály 10 425/1973. SZIGORÚAN TITKOS! KÜLÖNÖSEN FONTOS! 0 1 3 Sorszám : A BELÜGYMINISZTÉRIUM TUDOMÁNYSZERVEZÉSI OSZTÁLY ÜGYRENDJE ÁBTL - 4.2-10 - 425/1973 /I BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenNagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ
Nagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Intézmény székhelye: Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. 51. Telefonszáma:06-20-920-8044 e-mail:gyjsznk@gmail.com facebook: Családsegítő és Gyermekjóléti Központ
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási
Részletesebben31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete
31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, valamint az egyéb gyermekvédelmi ellátási formákról szóló 67/1997. (XII.29.) sz. önk. rendelet módosításáról
RészletesebbenDr. Varga Attila ezds.
Dr. Varga Attila ezds. Az előadás a Chatham House szabályok szerint a védelmi igazgatás központi és települési szintjére (polgármester) nem terjed ki a leadásra kerülő írásos anyagtól némileg eltér Bizottság
RészletesebbenElőterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére
Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a Szervezeti
Részletesebben