Osztályozóvizsga követelményei

Átírás

1 Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Földrajz Évfolyam: 7 Vizsga típusa: Szóbeli Követelmények, témakörök: Témakör Követelmények 2013

2 I. Témakör: Tájékozódás a földtörténeti időkben A földtörténet időegységei, eseményei Nagyságrend: milliárd év, millió év A tanulók ismerjék a földtörténeti időbeosztás nagy egységeit (idő), a legfontosabb időszakokat és korokat, tudják ezekhez kapcsolni a felszínfejlődés legfontosabb eseményeit. Tudják megmutatni a domborzati, illetve szerkezeti térképen az egyes kontinensek nagy szerkezeti egységeit. Értsék a történelmi és a földtörténeti idő eltérő léptékét. II. Témakör: Európán kívüli kontinensek Afrika. Helyzete, népessége. Kialakulása, felszíne. Ismerjék a tanulók a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Éghajlata, természetes növénytakarója, vizei. Tudjon a tanuló képeket, ábrákat, adatsorokat elemezni a földrajzi jellegű információk gyűjtéséhez. Ismerje fel képek, ábrák, adatsorok segítségével az alapvető összefüggéseket: a tananyagban felsorolt kontinensek, tájak természeti és gazdasági jellemzői között. A trópusi Afrika mezőgazdasága. Ásványkincsek és hasznosításuk. A földrajzi helyzet-felszín-éghajlat-vizektermészetes növénytakaró-talaj-gazdasági élet kapcsolata. Ausztrália, Óceánia. Ausztrália és Óceánia tipikus tájai, éghajlati, vízrajzi jellemzői Amerika. Fekvése, benépesülése, népessége. Kialakulása, felszíne. A természetföldrajzi övezetesség a kontinensen. A tanulók legyenek tisztában a kontinens földrajzi elhelyezkedésével és ennek hatásával a természetföldrajzi jellemzők kialakulására. Ismerjék Amerika természeti tagolódását, felosztását. A tanulók legyenek tisztában a vízszintes és a függőleges természetföldrajzi övezetességgel. Az USA. Ismerjék fel a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét

3 Ismerjék és értsék az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődését, vezető világhatalommá alakulását befolyásoló természeti és, társadalmitörténelmi tényezők szerepét. Mexikó és Brazília. Vegyék észre az eltérő gazdasági fejlettség kialakulásában szerepet játszó természeti adottságokat, társadalmi-gazdasági tényezőket. Ázsia. Fekvése, népessége. Kialakulása, felszíne. Földrajzi övezetesség Ázsiában A tanulók legyenek tisztában a kontinens földrajzi elhelyezkedésével, szerkezeti felépítésével és ennek hatásaival a természetföldrajzi jellemzők kialakulásában. Ismerjék Ázsia természeti és társadalmi-gazdasági tagolódását. Lássák az egyes térségeket veszélyeztető környezeti ártalmakat, ezek hatását bolygónk életére. Kína és Japán. Dél-Ázsia és India. DK-Ázsia és DNy-Ázsia. Sokoldalú fejlett ipar, technológiai park. Geológiai adottságok, a vulkánosság és a földrengésveszély kapcsolata. Újonnan iparosodott országok. Eltérő adottságok és fejlődési utak. Világgazdasági szerep. Japán szerepe a térség gazdasági fejlődésében. Vegyék észre a vallás, a kultúra és hagyomány szerepét gazdasági fejlődésében. Értsék meg a szénhidrogének bányászatának meghatározó szerepét Délnyugat- Ázsia gazdaságában. A kőolaj- és földgázkészlet nagysága és a világgazdasági szerep. III. Témakör: Európa (É-, Ny-, D-, Kelet-Európa) és Oroszország Európa fekvése, felosztása, népessége. A kontinens természetföldrajzi képe. Az Európai Unió általános jellemzői. Észak-Európa országainak hasonló és eltérő társadalomföldrajzi képe. Franciaország. Nagy-Britannia, Egyesült Királyság. A tanulók legyenek tisztában a kontinens földrajzi elhelyezkedésével. Ismerjék Európa természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tagolódását, felosztását. A tanulók legyenek tisztában a kontinens szerkezeti felépítésével és ennek hatásaival a természetföldrajzi jellemzők kialakulásában. Ismerjék az Európai Unió kialakulásának lépéseit, értsék az Unió megalakulásának és fokozatos bővítésének szükségességét. Legyenek tisztában az Európai

4 Átalakuló ipari körzetek Ny- Európában. Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe. Olaszország és Spanyolország. A Balkán-térség földrajzi adottságai. Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa társadalomföldrajzi képe és Ukrajna. Oroszország két kontinens országa. Unió világgazdasági szerepével. A különböző erőforrások országonként eltérő szerepe a gazdaság fejlődésében. Vegyék észre az egyes országokon belül megfigyelhető területi fejlettségi különbségeket. Legyen reális képük a megismert országok helyéről, szerepéről a világban. Továbbhaladás feltételei: (30% teljesítése)

5 I. Témakör: Tájékozódás a földtörténeti időkben II. Témakör: Európán kívüli kontinensek Afrika Földtörténet, ősidő, óidő, középidő, újidő, harmadidőszak, negyedidőszak, ősföldek, táblás vidék, hegységrendszer, óidei hegységrendszerek, röghegység, jégkorszak Pacifikus-hegységrendszer, Eurázsiai-hegységrendszer Ősföld, táblás vidék, születő óceán szétváló kontinens, árokrendszer, lépcsős vidék, medencék, fennsíkok. Övezetesség, forró övezet, mérsékelt övezet, passzát szélrendszer, trópusi sivatag, oázis, egyenlítői éghajlat, szavanna, zuhatagos folyók, időszakos vízfolyások, lefolyástalan terület, gyarmatosítás, fehér Afrika, fekete Afrika, népességnövekedés, ellentétek, éhség-övezet, nomád állattartás, égető-talajváltó gazdálkodás, ültetvények, kőolajbányászat, ásványkincsek, kézműipar, fejlettségi különbségek. Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Madagaszkár, Szuezicsatorna, Vörös-tenger, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Etióp-, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongómedence, Szahara, Szudán. Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Kairó, Kongó, Niger, Nílus, Száhel-övezet, Viktória-tó, Zambézi, Tanganyika-tó. Ausztrália, Óceánia Amerika Monszun éghajlat,, mediterrán éghajlat, őslakosság, betelepülés, mezőgazdasági nagyhatalom, bányászat, gyorsan fejlődő ipar, idegenforgalom természeti-tájképi értékek, trópusi gyümölcsök, Melanézia, Polinézia, Mikronézia, vulkáni kúpok, korallzátonyok, Új-Zéland Antarktisz, Arktisz, Ausztrál-alföld, Murray, Nagy- Korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hg., Ny-ausztráliai-ősföld, Új- Guinea, Új-Zéland. Ausztrál Államszövetség, Canberra, Melbourne, Sydney. Hideg övezet, függőleges övezetesség, delta- és tölcsértorkolat, hurrikán, tornádó, agglomeráció, nagyhatalom, monopólium, multinacionális vállalat, termelékenység, szolgáltatások, Északi körzet, észak-atlanti-partvidék, Nagy-tavak vidéke, Közép- Nyugat, Déli-körzet, Nyugati-körzet, kreol, mesztic, mulatt, Latin-Amerika, kőolaj, réz, ón, vasérc, függőleges övezetesség, Antillák, Észak-, Dél-, Közép-Amerika, Floridai-fsz., Golf-áramlás, Grönland, Hawaii-szigetek, Jeges-tenger, Kaliforniai-félsziget, Karib-szigetek, Labrador-félsziget, Latin-Amerika, Mexikói-öböl, Panama-csatorna. Amazonas-medence, Andok, Appalache-hegység, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Mexikóifennsík, Mississippi-alföld, Parana-alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység

6 Amazonas, Colorado, Mississippi, Nagy-tavak, Parana, La Plata, Szent Lőrinc-folyó. Amerikai Egyesült Államok: Alaszka, Washington, Chicago, New York, Houston, New Orleans, Los Angeles, San Francisco Argentína: Buenos Aires,Kanada: Ottawa, Kuba, Venezuela, Mexikó: Mexikóváros, Brazília: Brazíliaváros, Sao Paulo, Rio de Janeiro. Ázsia Világvallások, tajga, sztyepp, mérsékelt övi és trópusi monszun, öntözéses teraszos földművelés, kohászat, textilipar, gépipar, különleges gazdasági övezet, kikötő, technológiai park, kutatás-fejlesztés, japán csoda, külkereskedelem, közlekedés, fakitermelés, közlekedés-földrajzi helyzet, csúcstechnológia, hinduizmus, mohamedán vallás. É-, Belső-, K-, D-, DK-, DNy-Ázsia, Arab-, Hindusztáni-, Indokínaifélsziget, Indonéz-szigetvilág, Fülöp-szigetek, Japán-szigetek, Japántenger, Jeges-tenger, Kaszpi-tenger, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Maláj-félsziget, Perzsa-öböl, Altáj, Arab-ősföld, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Közép-szibériaifennsík, Pamír, Tien-san, Urál, Gobi, Hindusztáni-alföld, Kaszpimélyföld, Kínai-alföld, Mezopotámia-alföld, Nyugat-szibériai-alföld, Szibéria, Tibet, Aral-tó, Jangce, Indus, Gangesz, Jenyiszej, Léna, Ob, Sárga-folyó, Tigris, Urál-folyó, Bajkál-tó, India: Új-Delhi, Calcutta, Mumbai; Indonézia, Irak: Bagdad; Irán, Izrael,Japán: Tokió, Oszaka, Kína: Peking, Sanghaj, Kanton, Hongkong, Koreai- Köztársaság: Szöul, Szaud-Arábia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Törökország: Ankara, Isztambul

7 III. Témakör: Európa (É-, Ny-, D-, Kelet- Európa) és Oroszország Jégkorszak, tengeráramlás, Európai Gazdasági Közösség, védővám, belső piac, tagország, társult tag, tóvidék, fjord, éghajlatválasztó hegység, pusztuló tengerpart, épülő tengerpart, rendszerváltás, délszláv utódállamok, nemzetiség, gazdasági válság, lösztábla, feketeföld, FÁK, vízerőmű, volt szocialista ország, közepesen fejlett ország, fejlett ország, gazdasági és politikai rendszerváltás. Európa: Balti-tenger, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközitenger, Adriai-tenger, Jeges-tenger, La Manche, Appenninifélsziget, Balkán-félsziget, Boszporusz, Brit-szigetek, Ciprus, Észak-atlanti-áramlás, Izland, Kréta, Pireneusi-félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília, Alpok, Appenninek, Balkán-hg., Balti-ősföld, Bretagne, Dinári-hg., Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Kárpátok, Kárpát-medencevidék, Kaukázus, Mont Blanc, Német-középhegység, Pennine-hg., Pireneusok, Skandináv-hg., Urál, Vezúv, Donyec-medence, Germán-alföld, Holland-mélyföld, Kelet-európai-síkság, Mezeta, Lengyel-alföld, Londoni-medence, Párizsi-medence. Dnyeper, Don, Duna, Elba, Ladoga-tó, Loire, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga, Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- Európa, Közép-Európa, Albánia: Tirana, Belgium: Brüsszel. Bosznia-Hercegovina: Sarajevo. Bulgária: Szófia. Dánia: Koppenhága. Észtország. Fehéroroszország: Minszk. Finnország: Helsinki, Franciaország: Lotaringia, Párizs, Marseille, Le Havre, Lyon, Strasbourg. Görögország: Athén. Hollandia: Amszterdam, Hága, Rotterdam, Horvátország: Dalmácia, Száva, Zágráb, Dubrovnik, Fiume (Rijeka), Írország: Dublin. Izland: Reykjavík. Lettország. Litvánia. Luxemburg. Macedónia: Skopje. Moldova: Chişinâu, Nagy-Britannia Egyesült Királyság: Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország, London, Birmingham, Glasgow, Manchester, Norvégia: Osló, Olaszország: Róma, Genova, Milánó, Nápoly, Torino, Vatikán, Velence, Oroszország: Moszkva, Murmanszk, Novoszibirszk, Szentpétervár, Volgográd, Portugália: Lisszabon, Spanyolország: Madrid, Barcelona, Svédország: Stockholm, Göteborg, Szerbia és Montenegro: Podgorica, Vajdaság, Belgrád, Szabadka, Újvidék, Ukrajna: ÉK-i Kárpátok, Kárpátalja, Kijev, Beregszász, Csap, Munkács, Odessza, Ungvár, Vereckei-hágó

8 Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Földrajz Évfolyam: 8 Vizsga típusa: Szóbeli Követelmények, témakörök: Témakör I. Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajza - Közép-Európa természeti képe és társadalomföldrajzi vonásai - Németország - Lengyelország és Csehország - Az Alpok és az alpi országok Ausztria, Szlovénia - A Kárpátok és országai: Szlovákia, Románia II. Hazánk a Kárpátmedencében Követelmények Helyzete a kontinensen, a további felosztás szempontjai. A szerkezeti felépítés jellemzői. Nyelvi és kulturális tagolódás. Eltérő fejlődési utak - eltérő fejlettség. A társadalmi-gazdasági átalakulás sajátos vonásai. Eltérő fejlődési utak - eltérő fejlettség. Németország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. A német ipar világgazdasági jelentőségének bemutatása példák alapján. Az országok természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az Alpok jellemző természeti képe és természeti erőforrásai. A természeti környezet állapota. A országok természeti adottságai és a gazdasági fejlődésük sajátosságai. A Kárpátok jellemző természeti képe és természeti erőforrásai. Az egyes országok természeti és társadalmi-gazdasági adottságainak összehasonlítása. Az alpi és a kárpáti országok idegenforgalmának összehasonlítása. A tanulók ismerjék fel hazánk közvetlen táji keretének hatását az ország természeti viszonyainak alakításában. Értsék meg a

9 - Magyarország helyzete Európában és a Kárpátmedencében - A földtörténeti múlt eseményei hazánk földjén - Átmeneti jellegű éghajlat - Vizek a mélyben és a felszínen. Küzdelem a vizek ellen, harc a vizekért - Erdős pusztából kultúrtáj. Környezetünk állapota és védelme. viszonylagos földrajzi fekvés szerepét a térség gazdaságának fejlődősében. Ismerje a földtörténet nagy időegységeit, fő folyamatait. Lássák a medencejelleg hatását természeti viszonyaink alakulásában. Értsék meg a térség országinak egymásra utaltságát a környezeti kérdések megoldásában Lássák a medencejelleg hatását természeti viszonyaink alakulásában meg Magyarország természeti, társadalmi-gazdasági jellemzőit és azok legfontosabb változásait. III. Fejlődésünk társadalmi alapjai - Népesedési folyamatok. A magyar népesség és elhelyezkedése - Településhálózatunk: a falvak és tanyák - Településhálózatunk: a városok. Budapest IV. Témakör: A hazai tájakon - Legnagyobb tájunk az Alföld, löszvidékek, hordalékkúpok, árterek és gazdaságuk. - A Kisalföld és az Alpokalja. - A Dunántúli-dombság. és a Dunántúli-középhegység. - Az Északi-középhegység és a nemzeti parkjaink. V. Témakör: A magyar gazdaság - A magyar nemzetgazdaság az Európai Unióban. Az energiagazdaságunk. - A gépipar, a vegyipar. - A mezőgazdaság és az Tudják, hogy a Kárpát-medence országai természeti adottságaik, történelmük, jelenlegi gazdasági életük, fejlődésük folytán szorosan egymásra utaltak. Legyenek tisztában a népesség számának, összetételének, területi elhelyezkedésének időbeli és térbeli átalakulásával. Legyenek tisztában a települések területi elhelyezkedésének időbeli és térbeli átalakulásával. Tipikus tájak, városok, településformák, védett kulturális és természeti értékek ismerete. Ismerjék meg a társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjait. Lássák a gazdasági ágazatok között kialakult sokrétű kapcsolatot, a területi munkamegosztásban megfigyelhető összefüggéseket. Ismerjék meg a jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatokat alakító földrajzi-környezeti tényezőket és azok összefüggését Lássák a területi munkamegosztásban megfigyelhető

10 élelmiszergazdaság. - A közlekedés, szállítás. - Az idegenforgalom. és a külkereskedelmi kapcsolataink. - Régiók Magyarországon. összefüggéseket. Reálisan tudják értékelni hazánk természeti adottságait, értékeit valamint társadalmi-gazdasági fejlődésének eredményeit. Tudják hazánkat elhelyezni az Európai Unió, Európa és a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban Továbbhaladás feltételei: (30% teljesítése) I. Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajza Épülő, pusztuló tengerpart, a jégtakaró felszínformáló munkája, főnszél, lavina, hágó, átmenő forgalom, vízenergia, Németország: Germán-alföld, Német-középhegység, Rajna, Sváb Bajor-medence, Duna, Elba, Rajna Majna Duna vízi út. Berlin, Bonn, Bréma, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Hamburg, Halle, Köln, Lipcse, München, Ruhr-vidék, Stuttgart. Lengyelország: Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Visztula, Odera, Varsó, Gdańsk, Katowice, Krakkó, Szilézia. Csehország: Cseh-medence, Érchegység, Morva-medence, Szudéták, Elba, Moldva. Prága, Brno, Karlovy Vary, Plzeň, Ostrava. Ausztria: Bécsi-medence, Grazi-medence, Keleti-Alpok, Duna, Bécs, Burgenland, Graz, Linz, Salzburg. Horvátország: Dinári-hg., Száva, Ljubjana, Eszék. Svájc: Bern, Genf. Szlovákia: Északnyugati-Kárpátok, Csallóköz, Magas-Tátra, Szlovák-érchegység, Duna, Vág, Pozsony, Kassa, Révkomárom. Szlovénia: Keleti-Alpok, Karszt, Száva, Ljubjana. Románia: Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Hargita, Kazán-szoros, Keleti-, Déli-Kárpátok, Moldova, Román-alföld, Duna, Körös, Maros, Olt, Szamos, Gyilkos-tó. Bukarest, Arad, Brassó, Constanţa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Ploieşti, Székelyföld, Székelyudvarhely, Temesvár. II. Hazánk a Kárpátmedencében III. Fejlődésünk Nyitott országhatár, medence helyzet, jeges ár, zöldár, medence helyzet, tavak, hévíz, karsztvíz, belvíz, zonális talaj, mezőségi talaj, barna erdőtalajok, talajpusztulása, Nem megújuló erőforrások, megújuló erőforrások, energiahordozók, ércek, nem fémes ásványok, víz, talaj éghajlat, természeti értékek. Finnugor népcsalád, népesség, népsűrűség, nemzeti kisebbség, vallások, csökkenő népesség, öregedő korösszetételű

11 társadalmi alapjai IV. Témakör: A hazai tájakon társadalom, születéskor várható élettartam, csecsemőhalandóság, társadalompolitikai intézkedések, területi különbségek, településhálózat, falu, aprófalu, óriásfalu, tanya, központi szerep, városi rang, népességszám, gazdasági szerep, főváros, regionális központ, megyeszékhely, agglomeráció, városmag, belváros, belső lakóöv, külső munkahelyöv, politikai és gazdasági központ, környezetei problémák. Hordalékkúp, ártér és süllyedék terület, homoktalaj, tanúhegy, Kavicstakaró, óceáni hatás, erdők, aprófalvak, agyag, homok, lösz, szigethegység, karsztvíz, bauxit, barnakőszén, nemzeti parkok. Magyarország: Balaton, Bodrog, Csepel-sziget, Dráva, Duna, Dunántúl, Dunakanyar, Fertő tó, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kárpát-medence, Kelet-Közép-Európa, Keleti-főcsatorna, Kis- Balaton, Körös, Margit-sziget, Maros, Mohácsi-sziget, Mura, Nyugati-főcsatorna, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Szentendreisziget, Szigetköz, Tihanyi-fsz., Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Visegrádi-szoros, Zagyva, Zala. Alföld: Tiszántúl, Duna Tisza-köze, Mezőföld, Mátraalja, Bükkalja. Bácskai-löszhát, Beregi-síkság, Bodrogköz, Drávamelléke, Duna Dráva N. P., Hajdúság, Hortobágy, Hortobágyi N. P., Jászság, Kiskunság, Kiskunsági N. P., Körös Maros N. P., Körösök-vidéke, Maros Körös-köze, Nagykunság, Nyírség, Pesti-síkság, Sárköz, Solti-síkság, Szatmári-síkság. Algyő, Baja, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Gyula, Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kaba, Kalocsa, Karcag, Kecskemét, Makó, Mohács, Nyíregyháza, Martfű, Orosháza, Paks, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tiszaújváros, Százhalombatta, Törökszentmiklós. Kisalföld: Győri-medence, Mosoni-síkság, Rábaköz, Marcalmedence, Ság, Somló, Hanság, Kis-Duna, Mosoni-Duna, Marcal, Fertő-Hanság N. P., Ács, Esztergom, Győr, Hegyeshalom, Komárom, Lábatlan, Mosonmagyaróvár, Nyergesújfalu, Pannonhalma, Petőháza, Répcelak. Alpokalja: Nyugat-magyarországi-peremvidék, Göcsej, Kemeneshát, Kőszegi-hg., Őrség, Soproni-hg., Zalaidombság, Zala. Balf, Bük, Kőszeg, Nagykanizsa, Sárvár, Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg. Dunántúli-dombság, Tolnai-dombság, Somogyi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Szekszárdi-dombság, Mecsek, Villányi-hg., Baranyai-dombság, Balaton. Beremend, Kaposvár, Komló, Nagyatád, Nagykanizsa, Pécs, Siófok, Szekszárd, Szigetvár, Zalakaros, Őrségi N. P. Dunántúli-középhegység: Badacsony, Bakony, Balatonfelvidék, Balaton-felvidéki N. P., Budai-hg., Dunazughegység, Gerecse, Móri-árok, Pilis, Tapolcai-medence,

12 Velencei-hg., Vértes. Ajka, Balatonfüred, Dorog, Esztergom, Harkány, Hévíz, Keszthely, Pápa, Szentendre, Tata, Tatabánya, Tihany, Várpalota, Veszprém. Északi-középhegység: Aggteleki-karszt, Baradla-barlang, Borsodi-medence, Börzsöny, Bükk, Bükk-fennsík, Cserehát, Cserhát, Hegyalja, Kékes, Mátra, Nógrádi-medence, Tokaj- Eperjesi-hg., Visegrádi-hg., Zempléni-hg., Aggteleki N. P., Bükki N. P., Balassagyarmat, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Hollókő, Hollóháza, Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Salgótarján, Sárospatak, Vác, Visonta, Visegrád, Záhony. Budapest Budapesti agglomeráció, Magyarország megyéi. Közép-magyarországi, nyugat-dunántúli-, közép-dunántúli-, dél-dunántúli-, észak-magyarországi-, észak-alföldi-, délalföldi-régió. V. Témakör: A magyar gazdaság Központi irányítású gazdálkodás, piacgazdaság, privatizáció, profit, verseny, munkanélküliség, GDP, GNP, gazdasági szerkezet, foglalkozási szerkezet, elsődleges energiahordozó, másodlagos energiaforrás, kőszén, szénhidrogén, hőerőmű, atomerőmű, alternatív energiaforrás, környezetkárosítás. Vaskohászat, alumíniumkohászat, gépipar, gépipar szerkezete, külföldi tőke, járműgyártás, számítástechnika, híradástechnika, elektronika, műszeripar, telepítő tényező, kutatás-fejlesztés igényes iparág, kőolajfeldolgozás, műanyaggyártás, gyógyszeripar környezetbarát technológia, veszélyes melléktermék. Tulajdonviszony, élelmiszergazdaság, növénytermesztés, tartósítóipar, értékesítési lehetőségek, borászat, állattenyésztés, húsipar, tejipar, biotermékek, Gazdasági szolgáltatás, társadalmi szolgáltatás, infrastruktúra, közúthálózat, vasúthálózat, sugara szerkezet, közlekedésföldrajzi helyzet, tranzitforgalom, közlekedési ágazatok, környezetszennyezés. vonzerő, Balaton, Budapest, gyógyturizmus, szabadidő aktív eltöltése, ökoturizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus, konferenciaturizmus, bevásárlóturizmus. Nyitott gazdaság, behozatal, kivitel, külkereskedelmi mérleg, áruszerkezet, kereskedelmi partner, Európai Unió tervezési-statisztikai egység. Közép-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Nyugat- Dunántúl régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Magyarország régió, Dél-Alföld régió, Észak-Alföld régió

13 Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Földrajz Évfolyam: 9 Vizsga típusa: Szóbeli Követelmények, témakörök: Témakör I. Helyünk a világegyetemben - A Föld a világegyetemben - A Föld mint égitest - Tájékozódás a földi térben és időben - A földi tér ábrázolása. A térképek - Űrkutatás a Föld szolgálatában: a műholdfelvételek Követelmények Tudjon a Tejútrendszerről, a Galaxisokról, a csillagok keletkezéséről, fejlődéséről, "meghalásuknak" fajtáiról. Tudjon az űrkutatás fontosabb állomásairól, ezek jelentőségéről. Ismerje a Naprendszer tagjait (bolygók- Föld típusú, Jupiter típusú-, üstökösök, meteorok, holdak, műholdak) felépítésük hasonlóságait és különbségeit, kapcsolatait a Földdel Ismerje a Föld keletkezésének elméleteit, alakját, fő mozgásait és azok következményeit. Tudja a napi (helyi idő, zónaidő) és az évi időszámítás elveit, gyakorlatát. Tudjon alapvető földrajzi gyakorlatokat elvégezni (északi irány meghatározása, térkép tájolása, távolságmérés, magasság meghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása) Tudjon tájékozódni a különböző méretarányú és jelrendszerű térképek olvasásában. Legyen képes űrfelvételek értelmezésére II. Geoszférák földrajza

14 Kőzetburok - A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. - A Föld belső szerkezete. - Kőzetlemezeklemeztektonika. - Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység. Ismerje a geoszférákat, úgy, mint litoszféra (kőzetburok), hidroszféra (vízburok), atmoszféra (légkör) egymás közötti kölcsönhatás- rendszerét. A tanulók ismerjék meg a kőzetburok szerkezetét és a benne végbemenő folyamatokat, azok következményeit. Ismerje a Föld nagy kőzetlemezeinek elhelyezkedését, mozgásait, ütközésének fajtáit, A tanulók ismerjék meg a kőzetburokban végbemenő folyamatokat, azok következményeit. - Kőzetlemezek és a földrengések. - Kőzetlemezek és a hegységképződés. - Érc- és ásványképződés folyamata. - A litoszféra építőkövei a kőzetek. - A Föld története. Légkör - A légkör anyaga és szerkezete. - A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig. - Az időjárás és az éghajlat elemei. Kőzetek vizsgálata egyszerű eszközök segítségével, kőzetfelismerés Legyenek tisztában a történelmi és a földtörténeti idő eltérő nagyságrendjével. Legyenek képesek tájékozódni a földtörténet eseményeiben, szerkezeti elemek, domborzati formák azonosítása képeken. Ismerje a légkör főbb alkotórészeit, szerkezeti felépítését, az egyes szerkezeti egységekre vonatkozó jellemzőket, Legyen annak tudatában, hogy a mennyiségi változások minőségi változást eredményeznek a légkörben is Tudjon időjárási térképet, jelentéseket értelmezni. Értsék meg, hogy a légkörben lezajló folyamatok befolyásolják egész bolygónk életét - Csapadékképződés; csapadékfajták, felhőfajták. - Ciklon, anticiklon, hidegfront, melegfront. - Az általános légkörzés. - A monszun szélrendszer. - A légszennyezés nem ismer határokat! Ismerje az időjárás- változások okait (frontok, ciklonok, anticiklonok) Lássák be, hogy a világméretűvé váló termelés és a növekvő fogyasztás napjainkra már jelentősen átalakíthatja a légkörben lezajló folyamatokat, amely az emberiség további sorsára is hatással lehet

15 Vízburok - A Világtenger tagolása óceánokra, tengerekre, és azok földrajzi jellemzői. - A tengervíz fizikai és kémiai jellemzői. - A tengervíz mozgásai. - Felszín alatti vizek. A tanulók ismerjék a vízburok tagolódását. Legyenek képesek bemutatni a vízburokban lezajló folyamatokat, azok összefüggéseit és kapcsolatát más geoszférák jelenségeivel Vegyék észre a folyamatok valamint azok térbeli előfordulása közötti összefüggéseket Tudja a Föld vizeinek csoportosítási formáit. - Felszíni vizek: kút, folyóvíz, állóvíz. - A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. - A vízszennyezés nem ismer határokat! Legyen ismerete a vízszennyezés főbb okairól és következményeiről A Földfelszín formakincsei - A Föld belső, külső erői; felszínformálásuk, a talaj - Folyók és tengerek felszínformálása. - Jégtakaró (belföldi, gleccser) felszínformálása. - Szél felszínformálása. Ismerje a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák kialakulását. Ismerje a talaj kialakulását, összetételét; a Föld jellemző talajfajtáit Ismerje a folyó, tenger, felszínformálást; a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségét. Ismerje a jég felszínformálást Ismerje a szél, felszínformálást III. Természetföldrajzi övezetesség - Szoláris és valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzői. - A forró övezet. - A valódi mérsékelt övezet. - A meleg mérsékelt; ill. hideg mérsékelt övezet. Ismerje a különbséget a szoláris és a módosított éghajlati övezetek között. Ismerje fel jellemzői alapján a módosított éghajlati övezeteket Legyenek tisztában a természetföldrajzi övezetesség kialakulásában megfigyelhető ok-okozati kapcsolatokkal A tanulók ismerjék övezetesség kialakulásának okait, és a kialakító tényezők közötti összefüggéseket

16 - A hideg övezet. - A hegyvidéki függőleges övezetesség. - Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei. Értésék a természetföldrajzi övezetesség rendszerként való felépülését és működését IV. Természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi és gazdasági életre. - A természeti és társadalmi környezet összetevői, kölcsönhatásai. - A megújuló erőforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége. - A Föld népességének összetétele; eloszlásának területi különbségei és okai. - A népesség változás mutatói. - A népesség térbeli mozgásai. Tudja bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére; a természeti adottságok és a településhálózat közötti kapcsolat alakulását. Értse meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élete kerül veszélybe Ismerje a népességre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat. Tudja indokolni a természeti adottságok és a népesség földrajzi elosztásának összefüggéseit. Tudjon a kórfa segítségével következtetéseket levonni a társadalom jellegére (fiatalodó, öregedő). Legyen tisztába a népességnövekedés tényezőivel, következményeivel - Hazánk népességének jellemzői. - A települések területi elhelyezkedését meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők. - A településtípusok és jellemzőik. - A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai (urbanizáció, Ismerje a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat Tudja jellemezni a főbb településtípusokat

17 agglomeráció). - Hazánk településhálózatának jellemzői. Továbbhaladás feltételei: (30% teljesítése) I. Helyünk a világegyetemben II. Geoszférák földrajza Kőzetburok Neutron csillag, fekete lyuk, fehér törpe, nagy óriás, Univerzum, Tejútrendszer, Naprendszer, geocentrikus világkép, heliocentrikus világkép, mozgástörvények, csillagászati egység, fényév, mag, sugárzási zóna, konvekciós zóna, fotoszféra, napfolt, kromoszféra, protuberancia, napkorona, bolygók, Föld-típusú bolygó, Jupiter-típusú bolygó, hold, kisbolygó, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag, kozmikus sugárzás, kötött tengelyforgás, fényváltozás, holdtölte, újhold, első és utolsó negyed, napfogyatkozás, holdfogyatkozás, űrfelvétel, hagyományos módszer, nem hagyományos módszer, távérzékelés, hamis színes felvétel, felbontóképesség, geoid alak, forgás, keringés, Szélességi és hosszúsági kör, nevezetes szélességi körök, kezdő hosszúsági kör, szökőév, Természeti környezet, földrajzi környezet, térkép, vetület, méretarány, jelrendszer, térképek csoportosítása, gördülő távolságmérő, abszolút magasság, relatív magasság, szintvonal, tájékozódás, mágneses deklináció, tájolás, helyés álláspont meghatározás Belső gömbhéj, földkéreg, földköpeny, asztenoszféra, magma, földmag, kőzetburok, geotermikus gradiens, mágneses tér, külső gömbhéj, kőzetlemez, óceánközépi hátság, mélytengeri árok, kőzetlemez-mozgás, szigetív, gyűrődés, felszíni vulkanizmus, láva, mélységi magmás tevékenység, gabbró, bazalt, diorit, andezit, gránit, riolit, vulkáni tufa, párnaláva, hasadékvulkán, kráter, kaldéra, rétegvulkán, gejzír, érc, Kőzetlemez, hipocentrum, epicentrum, szeizmográf, kőzetlemez, kőzetlemez-mozgás, gyűrődés, vetődés, gránit, mészkő, homok, homokkő, lösz, löszbaba, kősó, kvarc, agyag, kőszén, kőolaj, bauxit, vasérc, andezit, bazalt, riolit, palák, márvány, mmagmás kőzet, üledékes kőzet, aprózódás, mállás, átalakult kőzet, kőztek körforgása, ásvány, magmás ércképződés, magmamaradék, üledékes ásványkincs, relatív és abszolút kormeghatározás,

18 légkör, kontinensmag, ősmasszívum, ózonréteg, Gondwana, Kaledóniai-hegységrendszer, Pangea, Variszkuszihegységrendszer, Pacifikus- hegységrendszer, Eurázsiaihegységrendszer, pleisztocén, lösz, ősföld, röghegység, lánchegység, síkság, kontinentális talapzat, lejtő, völgy, medence, síkság, tökéletes síkság, mélyföld, alföld, fennsík, hegy, hegység, középhegység, magashegység, Fedett ősmasszívum, fedetlen ősmasszívum, röghegység, gyűrthegység, formakincs Légkör Vízburok A Földfelszín formakincsei Állandó gáz, változó gát, erősen változó gáz, alsó légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, középső légkör, felső légkör, üvegházhatás, napsugarak hajlásszöge, albedo, a napsugárzás időtartama, a hőmérséklet napi és éves járása, középhőmérséklet, évi közepes és abszolút hőingás, tenyészidőszak, hőösszeg, izotermaszélesség; domborzat- a felszín minősége- felmelegedés; ózon- káros sugárzásózonlyuk; az időjárás-változás, hőmérséklet ciklon és anticiklon, időjárás, éghajlat, prognózis, légnyomás, izobár, telítettség, harmatpont, relatív páratartalom, felhő, talaj menti csapadék, hulló csapadék, hidegfront, melegfront, csapadéktérkép, nagy földi légkörzés, passzát szélrendszer, nyugatias szelek, sarki szelek, monszun szélrendszer, termikus egyenlítő, helyi szél, főn szél, kibocsátás, szállítás leülepedés, globális környezeti probléma, ózonréteg elvékonyodása, globális felmelegedés, savas eső, radioaktív szennyeződés Vízburok, világtenger, vízkörforgás, óceán, tenger, beltenger, peremtenger, kontinentális talapzat, kontinentális lejtő, mélytenger, sótartalom, fajhő, hullámzás, hulllámmorajlás, hullámtörés, tengeráramlás, éghajlat módosító hatás, hőmérsékleti anomális, tengerjárás, apály, dagály, édesvíz- sósvíz, felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz, artézi víz, karsztvíz, hévíz), vízzáró réteg, talajvíz, talajnedvesség, belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, ásványvíz, résvíz, karsztvíz, karsztforrás, karsztosodás, karsztjelenségek, karr, víznyelő, dolina, barlang, polje, cseppkő, zsomboly, tó, belső és külső erők által kialakított tavak, mesterséges tó, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció Vízhozam, vízállás, vízjárás, munkavégző képesség, sodorvonal, szakaszjelleg, lefolyástalan terület, lefolyásos terület, vízgazdálkodás, ivóvíz, csápos kút, ipari víz, vízforgatás, öntözés, vízenergia, belvízi hajózás, halászat, abrázió, turzás, lagúna, tölcsértorkolat, deltatorkolat,