oktatási segédanyag az Ez kész! Pénz rajzfilm feldolgozásához

Átírás

1 K&H Bank Zrt Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefon: (06 1) fax: (06 1) Budapest oktatási segédanyag az Ez kész! Pénz rajzfilm feldolgozásához Az Ez kész! Pénz! c. rajzfilmsorozat általános ismereteket tartalmaz a pénzről, a pénzügyi rendszerekről és az Európai Unióról. Konkrét, egyes bankokhoz köthető szolgáltatásokra, termékekre nem tér ki, igyekszik általános képet adni a pénzügyi világ rejtelmeiről. A rajzfilm feldolgozásához, a tanári munkát megkönnyítése céljából, a fejezeteket külön csoportosítottuk alsó és felső tagozatosoknak, így minden diák a számára legérthetőbb információkat kapja a pénzről és a gazdaságról. Célszerű egyszerre kisebb részeket feldolgozni, ami egy órán kb percnyi anyag levetítését jelenti. Így marad idő megbeszélni, illetve az egyes részekbe újra belenézni. Lehetséges egyszerre több osztálynak is levetíteni, ha kis létszámú osztályokról van szó. Az egyes részek közel 6 percesek, ezért javasoljuk, hogy a gyerekek egy felkészülési órán 2-4 részt nézzenek meg. A fennmaradó időben a diákok szabadon elmondhatják véleményüket a látottakról, mit jegyeztek meg, esetleg még miről szeretnének hallani. Minden nagyobb témakörhöz, részhez mellékeltünk a rajzfilm által közölt ismeretanyag feldolgozását megkönnyítő játékos feladatokat. A feladatok elmélyítik a hallott, látott információkat, valamint további gondolkodásra készteti a diákokat az adott témakörről. A feladatok összeállításánál törekedtünk arra, hogy a tanulás a kicsik és nagyok számára is játék legyen. A pályázati kiírás szintén letölthető a oldalról, továbbá érdeklődni lehet Szalai Ágnesnél a (06 1) es telefonszámon.

2 alsó tagozatosoknak ajánlott epizódok 1-8. epizód: alapismereteket a pénzről, a pénz kialakulásáról és a bankról Az 1-3. epizód a pénz kialakulásáról, a pénz fontosságáról, értékéről szól. Ezek megtekintésével a legkisebbek is megérthetik, miért van szükség egy mindenki által elfogadott fizetőeszközre. A 4. és az 5. epizódok a papírpénz és a bankrendszer kialakulását, szükségességét dolgozzák fel, egyszerűen megmagyarázva, miért fontos a bank. A 6., 7. és 8. epizódok különösen lényegesek lehetnek a kisiskolások számára, hiszen ezekből a fejezetekből derül ki, mire kell költenie egy családnak, mire költ az állam és miért szükséges takarékoskodni. Ezeket az epizódokat megtekintve megérthetik a gyerekek, milyen sok mindent kell megvásárolniuk a szülőknek a fizetésükből epizód: alapismeretek a bank működéséről, a biztosításról és a nyugdíjról Az 16. epizód elmagyarázza, mit is jelent a közvagyon, valamint közérthető formában mutatják meg a rajzfilmfigurák, hogy az állam a befizetett adóból finanszírozza a látszólag ingyenesnek tűnő szolgáltatásokat is. A 17., 18. és 19. epizódok a bankkölcsön, bankkamat, bankszámla és átutalás definíciókkal ismertetik meg a gyerekeket. A 17. epizód a legkisebbek számára is könnyen megérthető, míg a 18. és 19. epizódok inkább negyedik osztályosoknak szólnak. Az 20. epizód a biztosításról és a biztosítókról szól, a 21. epizód pedig a nyugdíjbiztosításról, a nyugdíjjárulékról és az öngondoskodásról. 1. tanítási óra 1. Pénz mindenütt Minden ember vágyik valamire, minden ember mást tart értékesnek. Így előfordulhat, hogy ami az egyiknek fontos, az a másiknak semmit sem ér. Ahhoz, hogy az egyes egyének képesek legyenek elcserélni az áruikat, szükség van egy általános fizetőeszközre, a pénzre. 2. A pénz története I. Őseink nem használtak pénzt, hanem különböző terményeket, tárgyakat cseréltek el. Napjainkban ritka a cserekereskedelem, de vannak olyan országok, amelyek élelemért cserébe olajat, földgázt adnak. Az illegális cserekereskedelmet az állam nem tolerálja, mert nem tudja adóztatni. 3. A pénz története II. Bármely tárgyat ki lehetne nevezni pénznek, a lényeg csak az, hogy a pénznek kinevezett tárgy értékében mindenki egyetértsen. Az általunk is ismert fémpénzt a föníciaiak használták először. Az uralkodók a fémpénz helyett nemesfémből készült érméket gyártattak. A pénzhamisítást pedig kemény büntették: a 14. században például elevenen megfőzték a pénzhamisítókat. Napjainkban semmilyen nemesfémet nem tartalmaz a pénz. Ismerkedés a pénzzel A tanító megkéri a tanulókat, hogy írják le, milyen értékű magyar pénzt ismernek, és állítsák őket sorrendbe értékük szerint, kezdve a legkisebbel! Majd állítsák sorba a pénzeket nagyságuk szerint is, kezdjék a legkisebb pénzérmével! Ezután érdemes az osztálynak közösen is megvizsgálni a tanító által behozott pénzérméket, papírpénzeket: hogy lehet felismerni őket, milyen jellegzetességeik vannak, milyen a színűk, mi van rajtuk? 2

3 Értékes vagy sem? A tanító kérésére a padtársak megbeszélik öt percben azt, hogy mi az, amit a másik értékesnek tart. A feladat lényege az, hogy aki a legértékesebb dolgot kitalálja, az a győztes. A padtársak cserélődnek, és a végén az osztály tanulói elmondják, ki találta ki a világon a legértékesebb dolgot. Ezen a játékon keresztül megvitatható, hogy az a kitalált dolog, fogalom, tárgy megvásárolható e pénzzel. Tervezd meg a saját pénzed! A gyerekek készítsenek papírpénzt magunknak: rajzolhatnak, festhetnek olyan motívumokkal, amelyek nekik tetszenek. Cserebere Ebben a feladatban padtársak dolgoznak együtt. A játék alaptörténete, hogy most is cserekereskedelem él, hiszen őseink nem használtak pénzt, hanem különböző terményeket, tárgyakat cseréltek el. A padtársaknak meg kell beszélniük, hogy ki, mivel fizetne a cukrászdában két gombóc fagyiért, ha nem lenne pénz. Pénzgyűjtés A tanítási szünetben, amikor kimegy az osztály az udvarra, mindenkinek gyűjtenie kell valamilyen fizetőeszközt (levelet, kavicsot, stb.), majd az osztályterembe visszatérve mindenki elmondhatja, ki, mit talált és miért azt a tárgyat, növényt választotta pénz gyanánt. - Milyen anyagból volt először a pénz? Aranyból, mert kevés van belőle, így igazi értéke van. - Mik a papírpénz tulajdonságai? Kamatozik, sok mindent meg lehet vele szerezni. - Őseink használtak pénzt? Nem, terményt, szőrmét, stb. használtak helyette. - Az állam támogatja ma is a cserekereskedelmet? Nem, mert nem tudja ellenőrizni és adóztatni. - Az őskorban mit használtak pénz helyett? Kagylót, növényi magvakat. - Miből készül ma a pénz? Fémből és papírból. - Ki használta először az általunk is ismert fémpénzt? Ókori kereskedő nép, a föníciaiak. - Kié volt a pénzverés kiváltsága? - Az uralkodóé. 2. tanítási óra 4. A bankjegy születése A fémpénzek mindig kisebb értékűek, mint a papírpénzek. Amikor a fémpénznél értékesebb lett a papírpénz, akkor született meg a bank. A középkorban a bank eleinte csak egy pad volt, ahol egy elismervényt kaptak a kereskedők, amit egy másik városban pénzre válthattak. Ma a papírpénzre vízjeleket nyomtatnak, amit egy speciális készülékkel lehet megvizsgálni, elkerülendő a hamis pénzekkel való üzletelést. 5. Láthatatlan pénz Az emberek többsége a pénzét bankra bízza úgy, hogy ott bankszámlát nyit. A bank megőrzi a pénzt, valamint lehetővé teszi, hogy bankkártyával lehessen vásárolni, tehát nem kell pénzt tartania magánál a bankszámla tulajdonosnak. A pénzátutalásokat számítógépen keresztül és mobiltelefonon keresztül is el lehet intézni. Ma már mindenkinek lehet saját bankkártyája. Osztálybank Csináljunk osztálybankot! Mindenki befizet ide képzeletben 200 forintot. Mindenki kap érte egy elismervényt, amin szerepel a neve, és hogy mennyi pénzt fizetett be. Ezt közösen készítik el a gyerekek tanítóval, valamint, azt is kitalálják, mibe gyűjtsék a pénzt (közösen kifestenek egy papírdobozt, ráírják: BANK ) 3

4 A diákoknak számolniuk is kell egy kicsit, hiszen meg kell mondaniuk, mennyi pénz van akkor a bankban, ha X fős az osztálylétszám és mindenki ugyanannyit fizetett be. A nagyobbakkal egy képzeletbeli fagyizást is meg lehet terveztetni: ha mindenki két gombóc fagyit kap, mennyi pénzre van akkor szükség és mennyi marad a bankban? Modellezni lehet, ki hogyan fér hozzá a pénzéhez (mivel az osztály a bankszámla tulajdonosa, ezért a befizetett 200 forintokhoz egyénileg nem férhet hozzá senki, csak a meghatalmazott, ő viszont a teljes összeghez, bármikor, bármilyen célra). - Bankjegyből vagy pénzérméből vannak a nagyobb értékűek? Bankjegyből. - A régi nagy értékű pénzérméket mi váltotta fel? Bankjegy. - Napjainkban ki jogosult bankjegyet kibocsátani? - Az adott ország nemzeti bankja. - Az emberek többsége hol tartja a pénzét? Bankban, bankszámlán. - Hogyan vásárolunk, ha pénzünket a bankban tartjuk? Bankkártyával. - A legtöbb embernek a fizetését hova utalják? Bankba. - Gyerekeknek lehet bankkártyájuk? Igen. 3. tanítási óra 6. Hogyan juthatunk pénzhez? I. A mindennapi élethez pénzre van szükség. Egy gyerek úgy is juthat pénzhez, ha segít másoknak, például a házimunkában. A felnőtteknek dolgozniuk kell. Az Európai Unióban szabályozzák, mennyit lehet dolgozni, és minimum mennyit kell kapnia a munkásnak - ezt nevezzük minimálbérnek. De vannak olyanok, például a művészek, akik egy-egy előadás, fellépés után kapnak pénzt. 7. Hogyan juthatunk pénzhez? II. Akik nem tudnak dolgozni, azoknak segít az állam. Az állam a segítséget az adókból adja: mindenki befizet adó formájában bizonyos összegű pénzt. Ezzel a közösen összegyűjtött bevétellel segíti az állam a rászorulókat, valamint finanszírozza az oktatás, az egészségügy és sok más fontos ügy költségeit. 8. Mit tegyünk a pénzünkkel? Sok mindenre kell költeni a fizetésből: a megkeresett pénz egy részét az államnak kell adni, de fizetni kell a lakásért, a ruhákért, az ennivalóért. Az ember a pénzét jó célra is fordíthatja, hiszen pénzzel támogathatunk alapítványokat is, amelyek jó ügyet szolgálnak. Pénzügyi tanácsadó vagyok A diáknak el kell képzelnie, hogy pénzügyi tanácsadó: tanácsokat kell adnia egy másik gyereknek arról, hogyan lehet beosztani a pénzt, valamint el kell mondania, hogy ő otthon kitől kap pénzt és mire költi. A játékot párban lehet az osztály előtt játszani, majd az osztály megszavazhatja, ki a legjobb pénzügyi tanácsadó. Írj egy mesét! Egy mesét kell írni, amelynek a főszereplője a pénz, aki elmegy vándorútra. Be kell mutatniuk a gyerekeknek a mese által, hogy a fizetésből mire kell költeni, valamint, hogy az adóból mire költ az állam. Költségvetés A tanító megkéri a gyerekeket, hogy írják össze, mi az az öt legfontosabb dolog, amire minden héten költeni kell, majd rakják ezeket fontossági sorrendbe. Végül a diáknak el kell dönteni, van-e olyan, ami nem is annyira fontos? Van-e olyan, amin lehetne spórolni? 4

5 - Gyerekek hogyan juthatnak pénzhez? Zsebpénz. - Hogyan lehet zsebpénzt kapni? Családonként változhat, pl. jó jegyekért, házimunkáért. - Felnőttek hogyan juthatnak pénzhez? Munkával. - Idősek, betegek, védtelenek, munkájukat elvesztők hogyan juthatnak pénzhez? Akik dolgoznak, adót fizetnek, abból az állam a rászorulóknak pénzt juttat. - Az adóból még mit kell az államnak fizetnie? Például oktatás, egészségügy, úthálózat. - Mi történik a megkeresett pénzünk egy részével? Adót kell fizetni az államnak. - Ha befizettük az adó, mire költjük a pénzünket? Lakásra, vízre, villanyra, fűtésre, ruhára, ételre, szórakozásra, támogathatunk alapítványokat. 4. tanítási óra 16. Ingyenes dolgok Vannak olyan dolgok, amelyekért nem kell fizetnünk, pedig létrehozásuk, működtetésük pénzbe kerül ezeket a dolgokat az állam biztosítja, a befizetett adóból. A közvagyon rongálása éppen ezért mindenkinek sokba kerül. A kórház, a könyvtár, az utak és a közlekedés mind ingyenes. A föld, a víz, a levegő nélkülözhetetlen az élethez, ingyenes ugyan, de sokba kerül megtisztításuk. 17. Hogyan működik a bank? I. A bank olasz eredetű szó, ami padot jelent. A pénzváltók a középkorban padokra telepedtek le. Az utazók pénzükért cserébe váltót kaptak, amit egy másik városban ismét pénzre tudtak cserélni: a váltónak fedezete volt. A bank tulajdonosai az ügyfelek pénzét is használják. A munkáért kapott fizetést a munkahelyek bankba utalják, ahonnan az ügyfelek bármikor felvehetik saját pénzüket. A központi (nemzeti) bank jogosult bankjegyet kibocsátani, ő látja el a kisebb bankokat is pénzzel. Ha a kölcsönadott pénznél többet kap vissza a bank, a különbséget kamatnak nevezzük. A központi bank által kért kamatot jegybanki alapkamatnak nevezzük. Az Európai Unióban a nemzeti bankok felett álló bankot Európai Központi Banknak nevezik. 18. Hogyan működik a bank? II. A bank a kölcsön segítségével lehetőséget ad arra, hogy akkor is vásárolhassunk saját lakást, ha erre nincs saját pénzünk. A kölcsönre a bank kamatot számol fel, ami annál nagyobb, minél hosszabb ideig van nálunk a pénz. A bankra bízott pénzért a bank kamatot fizet. A bank abból él, hogy az adott kölcsönért kamatot kér, a nála elhelyezett pénzt pedig (kamatfizetés mellett) használja. Vagyis a bank közvetít azok között, akiknek nincs pénzük és szükségük van rá, és azok között, akiknek van pénze, de nem akarják azonnal felhasználni azt ennek segítségével segít fenntartani a gazdaságot. Napló A diáknak le kell írnia, hogy egy nap során milyen ingyenes dolgokkal találkozik, amiért nem kell fizetni! Egy teljes napot kell leírni az ébredéstől kezdve a nap végéig. A gyerekek jelentkezéssel felsorolják ezeket a dolgokat, a tanító felírja a táblára, majd magyarázatot fűz hozzá. Kire bíznád a pénzed? Jelentkezés útján el kell mondani ki, melyik osztálytársára bízná a pénzét, majd elmondani, hogy miért? Honnan tudhatná valaki, hogy a pénzét a másiktól bármikor visszakaphatja? A játékon keresztül a gyerekek végig gondolják, miért is van szükség a bankra. Bankár babszemekkel A tanító kinevez egy bankárt, aki kiül az osztály elé egy padra, ami a bankot szimbolizálja. A bankos kap egy zsák babot, ami a bankban már meglévő pénzt szimbolizálja. Egy tanuló eljátssza, hogy ő be akarja tenni a 5

6 pénzét jelen esetben előre kiszámolt babokat a bankba, és kamatoztatni akarja. Egy másik tanuló szintén beteszi a babokat a bankba, csak kétszer annyit, mint az előző. A tanulók pénze minden nap egy babbal kamatozik. Egy hét után a bankos kifizeti a babokat, és az osztály láthatja mit is jelent az, hogy a pénz kamatozik. A nagyobbakkal a kölcsönfelvételét is el lehet játszatni: van, aki kölcsön kér a banktól babszemeket, és egy hét után kamatostól kell visszafizetnie. - Milyen ingyenes dolgokat ismersz? Iskola, parkok, utak. - Az ingyenes dolgok fenntartása is pénzbe kerülnek, ezeket ki fizeti? Az állam a befizetett adókból. - Kell büntetést fizetni a környezetszennyezőknek? Igen. - Mit jelent a bank szó? Olasz eredetű, pad az eredeti jelentése. - A bank tulajdonosai csak a saját pénzüket használják? Nem, az ügyfelek pénzét is. - Minden országban van egy bank, mely a legfontosabb. Mi a neve? Nemzeti bank. - Az Európai Unióban mi a neve annak a banknak, mely minden banknál a legfontosabb? - Európai Központi Bank. - Ha visszafizetjük a kölcsönt, mit kell még fizetnünk? Kamatot. - Az ügyfelek, ha rábízzák a pénzüket a bankra, mit kapnak érte cserébe? Kamatot. 5. tanítási óra 19. Bankszámla, bankkártya A bankszámlán tartott pénz nemcsak biztonságban van, hanem az ügyintézést is leegyszerűsíti. A modern bankok a bankszámlán nemcsak tárolják, kamatoztatják is a pénzt. A bankkártyák felhasználásához bizonyos technikai feltételek szükségesek, ez az oka annak, hogy a készpénz használata továbbra is fennmaradt. A bankszámlák segítségével anélkül, hogy hozzányúlnánk a pénz mindig a megfelelő helyre kerül, azaz életre kel. 20. Biztosítás Az életben előforduló veszélyek kiküszöbölésére, a szükséges pénz előteremtésére többféle biztosítás köthető. A biztosításhoz rendszeresen kisebb összeget kell megfizetni a biztosítótársaságnak. Ha az ügyfelet valamilyen kár éri, a társaság képes neki egy előre meghatározott összeget kifizetni. A felelősségbiztosítások mint például a gépjármű-felelősségbiztosítás az általunk okozott kárt téríti meg a károsultnak. 21. Egészség és nyugdíj Az állam csak akkor tud gondoskodni rólunk, ha mi is gondoskodunk magunkról. A nyugdíjbiztosítás lényege, hogy mindenki nyugdíjjárulékot fizet vagy ha lehetősége van, még több pénzt tesz félre időskorára. Betegség esetén a kórházi ellátást az egészségbiztosítás részére a jövedelemből befizetett járulékokból fedezi az állam. Mindenki számára jár az egészségügyi alapellátás, az egyéni igények kielégítésére azonban egyedi biztosítások is köthetőek. Bankszámla létrehozása A tanító minden tanuló neve mellé felír a táblára egy számot, ami a bankszámlaszám lesz. Ehhez a bankszámlaszámhoz minden tanuló készít saját magának egy bankkártyát. Minden piros pontot a bankkártyára utalja a tanító. A gyerekek, ha oda viszik hozzá a bankkártyát, vagy megmondják a számukat, akkor megtudhatják, mennyi piros pont gyűlt össze egy hét alatt. Ez a játék a virtuális pénzmozgást hivatott szolgálni. 6

7 Biztosítási játék színészkedés A tanító kiválasztja, melyik tanuló játssza a biztosító szerepét, továbbá kik alakítják azt fiatal párt, akik a lakásukra nem kötnek/kötnek biztosítást, majd kiválaszt egy főt, aki eljátssza a vihart, illetve egy üvegest. A pár kap a tanítótól 10 babszemet ennyi a fizetése a párnak egy hónapban. Majd el kell játszaniuk, hogy a tévéznek, vacsorát főznek a lakásban, amikor egyszer csak a vihart játszó gyerek, berobban a lakásba, és eljátssza, hogy összetör mindent. A pár elmegy az üvegeshez, hogy tegye rendbe a lakást. Az üvegesnek fel van írva a papírra, hogy az 20 babszembe kerül. A pár csalódottan visszamegy a lakásba, hiszen nem tudják kifizetni a javítást. Ugyanezt a játékot kell eljátszani másodjára is, azzal a módosítással, hogy mi történik akkor, ha van biztosítás! Amerikából jöttem Az Amerikából jöttem játék alapján, a tanulónak kell eljátszani egy-egy foglalkozást, de úgy, hogy az adott foglalkozású személy öreg vagy beteg. A játék azt példázza, hogy aki idősebb, vagy az egészségi állapota nem megfelelő, az nem tud dolgozni, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan az egészséges ember. A játék segítségével a diák belegondol abba, hogy mit jelent öregnek vagy betegnek lenni. A tanító ezután emlékezteti a gyerekeket a rajzfilmben látottakra, az egészség- és nyugdíjbiztosítás fontosságára. - A pénzünket a bankban hol tartjuk? Bankszámlán - Mindenhol tudunk fizetni bankkártyával? Nem, mert technikai feltételek szükségesek a használatukhoz. - Mit jelent, hogy a pénz életre kel? Azt, hogy anélkül, hogy hozzányúlnánk, a megfelelő helyre vándorol - Mit jelent a biztosítás? évekig rendszeresen fizetett összeg, melyért cserébe pénzt kapunk, ha kárunk keletkezik. - Vannak kötelező biztosítások? Igen, például a gépjármű-felelősségbiztosítás, melyet minden autó tulajdonosának meg kell kötnie. - Milyen biztosítások vannak? Például életbiztosítás, balesetbiztosítás, lakásbiztosítás. - Mikor tud gondoskodni az állam rólunk? Ha mi is gondoskodunk magunkról. - Hogyan tudunk gondoskodni magunkról? Nyugdíjbiztosítást, egészségbiztosítást kötünk. 7

8 felső tagozatosoknak ajánlott epizódok 3-5. epizód: alapismeretek a bankrendszerről A 3., 4., 5 epizódok által feldolgozott információkkal a felsősök valószínűleg már találkoztak, mégsem haszontalan újból elismételni, hogyan működik a bank, és miért nélkülözhetetlen. A bank és bankjegy kialakulásáról a 4. és 5. fejezetek adnak áttekintést epizód: mélyebb ismeretek a pénzről, az ár szerepe A 9. epizód többek között a GDP fogalmát magyarázza el a gyerekek számára is érthető módon, valamint a szegény és gazdag országok meghatározását ismerteti. A 10. epizód a vállalkozás lehetőségét magyarázza el, a bankkölcsön felvételével és a visszafizetés kényszerével együtt. A epizódok különösen fontosak lehetnek a diákok számára, hiszen a rajzfilmfigurák közérthető formában mesélik el, hogyan működik az árrendszer; valamint azt, hogy mennyi mindenért kell fizetni, és mi az a minimálbér. Ezek az ismeretek hozzájárulnak a felelősségteljes életvitel kialakításához és a fizetésből származó pénz megbecsüléshez epizód: részletesebb ismeretek a pénz körforgásáról nemzetközi szinten is A 21. epizód a nyugdíjbiztosítás, nyugdíjjárulék fogalmával ismerteti meg a gyerekeket, továbbá felhívja a figyelmet az öngondoskodás és az állami gondoskodás közötti összefüggésre. A 22. epizód a tudatos vásárlásra hívja fel a tanulók figyelmét. Ez a fejezet nagyon hasznos lehet azoknak a gyerekeknek, akik nincsenek tisztában a pénz értékével. A epizódok részletesebben mesélik el a pénz körforgását. A rajzfilm a tőzsde működésének ismertetésével, valamint a 11. epizód a gazdasági válsággal is foglalkozik, átfogó képet adva a gyerekeknek a pénz működéséről. A 27. és a 28. epizódok az Európai Unió kialakulásával és az euró különleges helyzetével foglalkoznak A 29. fejezet általánosságban meséli el a pénz szükségességét, a 30. fejezet pedig felvázol egy lehetséges jövőt, ahol a pénz nem lesz kézzel fogható, csupán virtuálisan működik majd a pénz mozgása. 1. tanítási óra 3. A pénz története II. Bármely tárgyat ki lehetne nevezni pénznek, a lényeg csak az, hogy a pénznek kinevezett tárgy értékében mindenki egyetértsen. Az általunk is ismert fémpénzt a föníciaiak használták először. Az uralkodók a fémpénz helyett nemesfémből készült érméket gyártattak. A pénzhamisítást pedig kemény büntették: a 14. században például elevenen megfőzték a pénzhamisítókat. Napjainkban semmilyen nemesfémet nem tartalmaz a pénz. 4. A bankjegy születése A fémpénzek mindig kisebb értékűek, mint a papírpénzek. Amikor a fémpénznél értékesebb lett a papírpénz akkor született meg a bank. A középkorban a bank eleinte csak egy pad volt, ahol egy elismervényt kaptak a kereskedők, amit egy másik városban pénzre válthattak. Ma a papírpénzre vízjeleket nyomtatnak, amit egy speciális készülékkel lehet megvizsgálni elkerülendő a hamis pénzekkel való üzletelést. 5. Láthatatlan pénz Az emberek többsége a pénzét bankra bízza, úgy hogy ott bankszámlát nyit. A bank megőrzi a pénzt, valamint lehetővé teszi, hogy bankkártyával lehessen vásárolni, tehát nem kell pénzt tartania magánál a bankszámla 8

9 tulajdonosnak. A pénzátutalásokat számítógépen keresztül és mobiltelefonon keresztül is el lehet intézni. Ma már mindenkinek lehet saját bankkártyája. Pénzismeret Ki ismeri legjobban a magyar pénzeket? A tanulóknak meg kell mondani, melyik híres ember arcképe van a egyes pénzérméken és bankjegyeken. Tervezd meg a saját pénzed! A gyerekek csoportokat alkotva kell megtervezniük a csoport közös pénzét. A feladathoz akár számítógépes programot is használhatnak. A legjobbakat ki lehet állítani az osztályteremben! Érvelés minden gyereknek jár egy bankkártya! Az osztály felének amellett kell érveket felsorakoztatnia, hogy mindenkinek jár egy bankkártya. Az osztály másik felének ez ellen kell összeírni érveket. Majd a tanár egy-egy embert felszólít, akiknek egy-egy érvet, majd cáfolatot kell adnia az elhangzottakra. - Az őskorban mit használtak pénz helyett? Kagylót, növényi magvakat. - Miből készül ma a pénz? Fémből és papírból. - Ki használta először az általunk is ismert fémpénzt? Ókori kereskedő nép, a föníciaiak. - Kié volt a pénzverés kiváltsága? - Az uralkodóé. - Bankjegyből vagy pénzérméből vannak a nagyobb értékűek? Bankjegyből. - A régi nagy értékű pénzérméket mi váltotta fel? Bankjegy. - Napjainkban ki jogosult bankjegyet kibocsátani? - Az adott ország nemzeti bankja. - Az emberek többsége hol tartja a pénzét? Bankban, bankszámlán. - Hogyan vásárolunk, ha pénzünket a bankban tartjuk? Bankkártyával. - A legtöbb embernek a fizetését hova utalják? Bankba. - Gyerekeknek lehet bankkártyájuk? Igen. 2. tanítási óra 9. Mennyi pénzből élünk? Vannak olyan országok ahol jól élnek az emberek, vannak, ahol éheznek. Az adott országban kitermelt természeti kincsek értékét, a mezőgazdasági és ipari termelések értéket, ha összeadjuk és elosztjuk a lakosok számával, kiderül, melyik ország a leggazdagabb. A szegény országok sokszor a gazdag országoktól kérnek kölcsönt. A gazdag országokban se egyformán gazdag mindenki: az Amerikai Egyesült Államokban például a lakosság 15%-a él szegénységben. 10. Több pénz kellene? Aki szeretne manapság több pénzre szert tenni, az dolgozhat többet; de sokan lottóznak is. Ha valakinek van egy jó ötlete, amivel pénzt lehet szerezni, akkor a bank hitelt ad. Fontos tudni, hogy a vállalkozás akár sikeres, akár sikertelen, a banknak mindig vissza kell fizetni a pénzt. 11. Mindennek ára van? Mindenért fizetni kell, hiszen a szolgáltatások költségét a szolgáltatást használónak kell kifizetnie. Van olyan, amit nem lehet pénzért megvenni. Az egészségért semmi nem drága: ez azt jelenti, hogy az egészség a legfontosabb. Ami pótolhatatlan, azt nem lehet megvásárolni, a szerelem, a barátság nem adható, vehető. 9

10 Tévhitek A gyerekeknek egy kalapba be kell dobni egy-egy általuk is ismert, hallott, kitalált tévhitet egy-egy országgal kapcsolatban (pl.: Amerikában aranyból van a kerítés). A kalapból minden tanuló kihúz egy-egy tévhitet és a rajzfilmben látott információk alapján kell megcáfolnia (pl.: Amerikában nemcsak gazdag emberek élnek, 15%- a szegény a lakosságnak). Hajótörés A tanár felszólítja a diákokat, hogy írjanak egy tízes listát azokról a dolgokról, amelyeket nagyon régóta szeretnének megszerezni! Majd megkéri a gyerekeket, hogy írjanak egy tízes listát azokról a dolgokról, amelyeket egy lakatlan szigetre vinnének, ha hajótöröttek lennének! A két listát összevetve a diák láthatja, hogy nem minden dologra van szükség az élethez. Az osztály vállalkozója Mindenkinek ki kell találnia egy ötletet, mivel szerezhetne az osztály több pénzt. A leginkább megvalósítható ötlet tulajdonosa megnyeri az osztály vállalkozója címet. Vitakör: Mi az, amit nem lehet megvásárolni? Vitaindító beszélgetés: két tanuló kiáll az osztály elé, és vitatkozik. Az egyik amellett érvel, hogy minden megvehető a másik ellene (pl. a szépséget meg lehet venni állítás. Mellette: igen, mert plasztikai sebészettel bármi eltüntethető. Ellene - nem, mert nem lehet az egész embert átalakítani, még ha szép is, ha csúnyán viselkedik, csúnya lesz.) - Mi a GDP? Egy főre jutó bruttó nemzeti termék. - Melyek a leggazdagabb országok a GDP alapján? - Japán, USA, Nyugat-Európai országok. - Hogyan tudunk több pénzt szerezni okosan? Többletmunka végzésével, befektetéssel, hitelfelvétellel banktól, béremelés a munkahelyen. - Miért kell fizetni? Áruk, szolgáltatások. - Van, amiért nem kell fizetni? Igen, pl. levegő, séta a parkban. - Van olyan, ami pénzért nem kapható meg? Igen, pl. barátság, szerelem, boldog pillanatok. 3. tanítási óra 12. Az ár összetevői Ha egy vállalat úgy gondolja egy új termékről, hogy el tudja adni, akkor elkezdődik a sorozatgyártás. A gyártás 40%-át teszi ki az áru árának. Erre a költségre rájön a szállítás, az eladás, az adó. Ezeket a költségeket mind a vevőnek kell megfizetnie. 13. Árak itt és ott A vállalkozások termékei lehetnek ugyanazok, az árak mégis különbözőek. A termék árát sok minden befolyásolja. Egy bevásárlóközpontban sok ugyanolyan terméket árulnak, olcsóbb az áruk is. A nagy üzletek megtehetik, hogy külföldről hozzák be a termékeket, ha ott olcsóbb a munkaerő. A könyvek esetében más a helyzet. Az ingatlanpiacon is a kereslet-kínálat szabja meg az árat. 14. Te döntesz az árakról Az emberek nemcsak akkor vásárolnak, ha szükségük van egy termékre, hanem akkor is, ha vágynak rá, mert olyan sokat reklámozzák. Holott az élethez csak pár dologra lenne szükség: vízre, élelemre, lakhelyre. Nagyon sokan nem érik be ennyivel, például van, aki nagy értékű műalkotásokat gyűjt. A műalkotásokra licitálni szoktak. 10

11 15. Árak más országokban Nemcsak egy termék értéke lehet más és más országonként, hanem a pénzé is. Az Európai Unióban a pénz egyforma, de az árak nem, hiszen országonként változóak a gazdasági feltételek, például a tojás Franciaországban a legolcsóbb. A munkabérek is különböznek országonként: a minimálbér Franciaországban a duplája a holland minimálbérnek. Képzeld el, hogy gyártulajdonos vagy! A tanulók feladata, hogy lerajzolják folyamatábrák segítségével, hogyan működne a saját gyáruk. (Le kell rajzolni a gyártás, szállítás, eladás fázisait - ha a tanulók ügyesek, akkor a költségeit is mellé írhatják százalékban) Ártippelő játék: Mennyire ismered az árakat? A tanár termékeket sorol fel - aki a legjobban tippel, az nyeri a játékot. A játék becsapós: a gyereknek tudniuk kellene a rajzfilm után, hogy mindenhol másak az árak. A végén a tanár el tudja magyarázni, hogy miért nehéz megtippelni az árakat, hiszen van, ahol akció van, a nagy üzletek árai hogyan alakulnak, stb. A körülbelüli megfejtést azért elmondhatja nekik, annak érdekében, hogy tisztában legyenek egy családi bevásárlás árával. Licitálás: Két tanuló kiáll a terem közepére, az egyikük vezeti a licitet, a másik tanuló pedig felajánl egy saját tárgyat licitálásra. A többi tanuló, mint a liciten, kéz feltétellel, majd az összeg bemondásával jelzi, mennyiért vásárolná meg a tárgyat. A tanár a táblára írja a felajánlott összegeket. Az óra végén kiderül kinek a tárgyára vágynak a legtöbben. A játék jól példázza azt, hogy egy-egy esetben nem az dönt az árról, mennyire van szüksége rá az embernek, hanem, hogy mennyire vágyik rá. Valutajáték A tanulóknak le kell írniuk, melyik országban, milyen pénznemek vannak, valamint azt, hogy melyik a legerősebb valuta! - Miből áll össze valaminek az ára? Gyártási költségek, szállítás, kereskedelmi árrés, adó. - Hogy hívjuk a nagyon drága, egyedi gyártású termékeket? Luxus termékek. - Miért van különbség az egyes termékek áraiban a különböző helyeken? A nagy üzletek nagy tételben szerzik be az árut, olyan helyről rendelnek, ahol nagyon olcsó a munkaerő. - Mi jelent az akció? Szezonálisan sokkal olcsóbban juthatunk egyes termékekhez. - A könyvek ára eltérő az egyes könyvesboltokban? Nem, mindenhol ugyanannyiba kerül. - Mitől függ, mennyit hajlandóak az emberek fizetni egy áruért? Mennyire vágynak rá, mennyire van rá szükségük. - Mikor van szükségünk pénzváltásra? Ha más országokba utazunk. - Mikor nem kell pénzt váltani az utazásnál? Ha európai uniós országba utazunk, ott mindenhol ugyanaz a pénz, az euró. - Minden országban ugyanannyiba kerülnek az egyes áruk? Nem, eltérőek az árak. 4. tanítási óra 21. Egészség és nyugdíj Az állam csak akkor tud gondoskodni rólunk, ha mi is gondoskodunk magunkról. A nyugdíjbiztosítás lényege, hogy mindenki nyugdíjjárulékot fizet vagy ha lehetősége van, még több pénzt tesz félre időskorára. Betegség esetén a kórházi ellátást az egészségbiztosítás részére a jövedelemből befizetett járulékokból fedezi az állam. 11

12 Mindenki számára jár az egészségügyi alapellátás, az egyéni igények kielégítésére azonban egyedi biztosítások is köthetőek. 22. A megállíthatatlan fejlődés A technika és a gazdaság fejlődésével újabb és újabb termékek jelennek meg az üzletekben. A gyártók óriási összegeket költenek reklámra, hogy elhitessék a fogyasztókkal, szükségük van a drága, új termékekre. Tudni kell különbséget tenni hasznos és haszontalan dolgok között, és csak azt megvásárolni, amire valóban szükségünk van. 23. Pénzről pénzre Minden országnak különböző pénzneme van, minden pénz ér valamennyit a másikhoz viszonyítva, ez az árfolyam. Egy ország valutájának értékét, annak növekedését vagy csökkenését az ország gazdasága határozza meg. Az európaiak egységes pénzt hoztak létre, az eurót. Az olyan, mindenhol elfogadott pénzt, mint a dollár, konvertibilis valutának nevezzük. Újságíró vagyok Házi feladatként a nagyszülőket kell megkérdezni arról, hogy ahhoz, hogy elegendő legyen a nyugdíjuk, mennyivel kell kiegészíteniük az államtól kapott nyugdíjat. Majd írni erről egy cikket, mintha újságírók lennének. A cikkben tanácsot kell adni a fiataloknak, hogyan gondoskodhatnak az öregkorukról megfelelően. Tudatos vásárló játék Egy tanuló alakítja a vásárló szerepét, míg egy másik az eladót. A vásárló kimegy a teremből addig, amíg az osztály megbeszéli, hogy az eladónak mit kell eladnia a vásárlónak. Mondjuk a vásárló vett egy lakást, és az egészet be kell rendeznie. A tanár segítségével megbeszélik, mi az a tíz tárgy, amit az eladó eladhat, és mennyibe kerül. Majd meghatározzák, mennyi pénze legyen a vásárlónak. A vásárlót behívja a tanár, és megmondja, mennyi pénze van (ez kevesebb legyen, mint a 10 tárgy összege!). Ezután kezdődik a vásárlás az eladó segítségével. A táblára egy tanuló írja, mit vett eddig a vásárló. A vásárlónak segítség nélkül kell beosztani a pénzét! Valutázás Mindenkinek rajzolnia kell egy térképet és odaírni az országokhoz az általa ismert pénznemeket, majd sorrendbe kell állítani a valutákat erősség szerint. Ez házi feladatnak is kiadható! Feladat lehet az is, hogy otthon a diákok a dollár, euró, forint árfolyamot is megnézzék internet segítségével, és az órán a rajzfilm megtekintése utáni órán elmondják, milyen pénzt tennének a pénztárcájukba! - Mikor tud gondoskodni az állam rólunk? Ha mi is gondoskodunk magunkról. - Hogyan tudunk gondoskodni magunkról? Nyugdíjbiztosítást, egészségbiztosítást kötünk. - A folyamatos fejlődés mit eredményez? Újabb és újabb termékek jelennek meg a boltokban. - Mit jelent a tudatos vásárló kifejezés? Csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van. - Külföldön használható a mi pénzünk? Nem, át kell váltani. - Milyen pénznemeket ismersz? Angol font, orosz rubel, kínai jüan, japán jen, svájci frank, euró övezetben euró. - Mit nevezünk konvertibilis valutának? Azt a pénzt, amelyet mindenhol a világon elfogadnak. 12

13 5. tanítási óra 24. A pénz körforgása Egy vállalkozás beindításához egy jó ötlet mellett pénz is szükséges. Ehhez pénzt kell felvenni a banktól. A kölcsönből ki lehet fizetni a dolgozók bérét; a fizetésekből a dolgozók más vállalkozások termékét veszik meg, így a pénz visszajut a kiindulóponthoz, a vállalkozásokon keresztül a bankokhoz. A rendszerben lévő pénz mennyiségét a bankok szabályozzák. Az ország vagyonát pénzállománynak nevezzük. 25. Hogyan működik a tőzsde? Mintegy ötszáz évvel ezelőtt a szállítások, a termékkereskedelem leegyszerűsítésére jött létre a tőzsde. A brókerek hivatása, hogy figyeljék a részvények árfolyamát. 26. Gazdasági válság Ha az árak hirtelen, gyorsan növekednek, inflációról beszélünk, ekkor sokak élethelyzete nagyon megromlik. Előfordul, hogy az árak annyira meglódulnak, hogy a pénz teljesen elveszíti az értékét, ilyen volt például a Fekete Csütörtök. Mivel a cégeket bonyolult kapcsolatok fűzik össze, a legtöbb céget érintette a válság. A nemzeti bankok egyik feladata a válságok megakadályozása, állandó vásárlóérték biztosítása a nemzeti valutának. Kölcsönfelvétel A rajzfilm alapján el kell játszania egy tanulónak, hogy ő bank. A tanulók (kisebb csoportokban) kigondolják, milyen vállalkozást indítanának. A tanár egy diákot kiszólít, akinek el kell mesélni a banknak, milyen vállalkozásba kezdene az ő csoportja, és ennek milyen költségei lennének. (Az összegeket nem kell konkrétan meghatározni, hiszen azt nem tudják a gyerekek, csak azt, hogy, munkabért kell fizetni, szállítani kell, stb.) A bank kikérdezi alaposan a tanulót a költségekről, majd eldönti, ad-e kölcsönt a vállalkozás beindításához. A játék után megbeszéli az osztály tanári segítséggel, hogy milyen jellegű költségeket felejtettek el. Majd megszavazzák sikeres lenne e a vállalkozás szerintük. Ezután egy következő tanuló lenne a vállalkozó szerepében, és így tovább. A tanár a táblára közben felírja a neveket, kik azok, akik vissza tudták fizetni a kölcsönt, mert sikeresek lettek és kik azok, akik nem. A játék során a gyerekek egyre jobb vállalkozók lesznek. Számonkérés tőzsde, bank A tanár lediktálja a rajzfilmben ismertetett fogalmakat, amiket meg kell magyarázniuk a gyerekeknek. Például: Mit csinál a bróker? Ki az a részvényes? Mi az a tőzsde? Ki mit tud a gazdasági válságról? A fejezet megtekintése előtt mindenkinek el kell mondania, mit hallott a gazdasági válságról, hogyan érintette esetleg a családját. Valószínűleg sok olyan hír elhangzik majd, ami megállja a helyét, de sok olyan is, ami a valóságnak nem felel meg. A beszámolók után javasolt megtekinteni a fejezetet, majd megkérdezni megint a diákoktól, hogy a látottak után mit tanultak a gazdasági válságról. - A pénz körfogása kicsiben mit jelent egy gyerek életében? A szüleitől kapott pénzen az iskolai büfében vásárol, a büfés pedig a kapott pénz egy részéből másnapra friss árut szerez be. - Egy vállalkozás beindításához a bank mit tud nyújtani? Kölcsönt. - Mit jelent a kettős körforgás? A vállalkozás kölcsönből a gyártáshoz szükséges dolgokat vesz, munkabéreket fizet, a munkabérekből a dolgozók pedig a vállalkozás termékeit veszik meg; a pénz egy része így visszaáramlik a vállalkozáshoz. - Minek nevezzük az ország vagyonát? Pénzállomány, amely készpénzt, bankszámlákon található készpénzre váltható összegeket jelent. - Mikor alakult ki az árutőzsde? Kb. 500 évvel ezelőtt. 13

14 - Kik voltak a részvényesek? Azoknak a hajóknak a tulajdonosai, akik elvitték az árukat messzi tájakra. - Kik a brókerek? Akik figyelik, hogy mibe érdemes befektetni. - Mi az infláció? Ha az árak növekedése hirtelen felgyorsul. - Mi történik ilyenkor? A pénz folyamatosan veszít értékéből; akik nem tudnak pénzhez jutni, azoknak az életkörülményei rosszabbodnak. - Mi volt a Fekete Csütörtök? New Yorkban egy nap alatt nagyon sok cég fizetőképessége iránt megingott a bizalom, ami magával rántotta a többit, világméretű válságot okozva. - A válságok ismétlődhetnek? Igen, a világban sok helyen időről-időre felüti a fejét válság. 6. tanítási óra 27. Az Európai Unió születése A második világháború után hosszú évekbe telt, míg a kontinens újra talpra állt. A kettészakadt Európa nyugati államaiban megszületett az egységesülés gondolata. Évtizedek alatt létrejött az Európai Unió, amely napjainkban is folyamatosan bővül. 28. Az Euró különleges helyzete Az euró bevezetése hatalmas változást hozott az európai országok életében. Minden országnak nemzeti sajátossága volt a pénze (termékei mellett). Az Európai Unió vezetői létrehozták az egységes piacot, 1992-ben aláírták az erről szóló Maastrichti szerződést. Az euró az egyetlen valuta a világon, amelyet nemcsak egyetlen ország használ. 29. Élhetünk-e pénz nélkül? Az igazán fontos dolgok nem vehetőek meg pénzen. Az új találmányok megvalósításához, a tudományos kísérletek elvégzéséhez azonban nem elegendő a cserkereskedelem. A pénz közvetítéséhez pedig szükség van a bankokra. 30. A jövő A technikai fejlődéssel a készpénz egyre veszít szerepéből, helyette bankkártyát, virtuális pénzt fogunk használni. A távoli jövőben a pénz önmaga nem lesz kézzel fogható. Elképzelhető, hogy pusztán a személyazonosságunkat kell majd igazolni ahhoz, hogy vásároljunk valamit. Különleges fogalmazás Egyes szám első személyben, az Európai Unió nevében, azt megszemélyesítve kell fogalmazást készíteni az unió születéséről, bővüléséről. A fejezet megtekintése előtt figyelmeztessük a diákokat a jegyzetelésre! (Például: Én, az Európai Unió 1992-ben születtem, stb.) A gyerekek így felelevenítik a rajzfilmben elhangzott hasznos információkat, és beépülnek tudásbázisukba a fontosabb évszámok, események. Tudod-e, milyen az Euró? A gyerekeknek el kell gondolkodniuk, ki kell találniuk, mi látható eurón az egyes országokban. A tanár segítségképpen megadhatja az Európai Unió tagállamait. A tanár lehetőség szerint vigyen be az órára több eurót, eurócentet, megmutatni a diákoknak. Zseniális professzor / Speciális tudós A tanulóknak egy olyan új tudományos eszközt kell kitalálnia, amely segítené a padtársa életét. Meg kell mondania azt is, milyen anyagokra lenne ehhez szüksége. Mindenki elmondja az osztálynak a találmányt, amit a tanár felír a táblára, a megvalósításhoz szükséges anyagokkal együtt, amelyek a találmányok létrehozásához szükségesek. Ebből kiderül, milyen sok helyről kellene beszerezni az anyagokat, ezért egyszerűbb, ha a bank ad pénzt rá. A találmányra a pénzt az osztály közösen szavazza meg. Aki a legötletesebb találmányt kieszeli, az kapja a zseniális professzor címet. 14

15 Vásárlás a jövőben Mindenkinek egy fogalmazást kell írnia arról, milyen lesz a jövő. A jövőben vajon milyen vásárlók lesznek, mit fogunk vásárolni, és mivel fogunk fizetni? - Mikor jött létre az Európai Tanács? 1949-ben. - Mi volt az EU egyik elődszerveződése, és mikor jött létre? Az Európai Gazdasági Közösség, 1958-ban. - A pénz is a nemzeti sajátosságok közé tartozik? Igen, minden országnak megvan a saját pénze. - Mi az euró? A közös pénz, mely az unió országaiban fokozatosan kerül bevezetése. - Mikor jelenik meg a csere? Ha valahol többlet van valamiből. - Új ötletek, találmányok megvalósításához elég a cserekereskedelem? Nem, ezek többletforrást és energiát igényelnek. - Hogyan változik a készpénz szerepe a jövőben? Nagyon ritkán használt eszköz lesz, már napjainkban is bankkártyát használunk nagyon sok fizetési szituációban. - Az energiafelhasználás hogyan változik? Az ásványkincsek ki fognak apadni, ezért új energiaforrásokat kell keresni. - Mi a legfontosabb pénzügyeinkben? A tudatosság, mert mindenki számára fontos, hogy gondoljon a jövőre. 15