Merre tovább, egészségügy? Dr. Kincses Gyula ESKI

Átírás

1 Merre tovább, egészségügy? Dr. Kincses Gyula ESKI

2 A tények

3 A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és új tagállamokban Magyarország 70 Régi EU tagok Új EU tagok Forrás: WHO EUR

4 A szív-érrendszeri megbetegedések idő-előtti halálozása 200, Hungary EU members before May 2004 EU members since May

5 Az idő előtti daganatos halálozások standardizált összehasonlítása 150 SDR, malignant neoplasms, 0-64, per Hungary EU members before May 2004 EU members since May

6 Orvos-beteg találkozások száma lakosonként Magyar EU 15 EU 10 Forrás: European health for all January 2006 Járóbeteg-ellátásban

7 Aktív kórházi ágyak száma 100 ezer lakosra Magyar EU 15 EU 10 Forrás: European health for all January 2006

8 Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra Magyar EU 15 EU 10 Forrás: European health for all January 2006

9 Műtétek száma ezer lakosra Magyarország Hollandia Szlovénia Egyesült Királyság Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October

10 Egy napos műtétek száma ezer lakosra Magyarország Hollandia 40 Szlovénia Egyesült Királyság Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October

11 A fő népmozgalmi mutatók lakosra jutó élveszületés 1000 lakosra jutó halálozás 1000 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás( ) * évek Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv CD melléklet *: a 2005-ös év adata előzetes adat, forrása: KSH STADAT

12 A kormegoszlás változása korcsoport fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet korocsoport fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet korcsoport fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek

13 A főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből*, Mindkét nem *: a nyers halálozás alapján, mindkét nemre Forrás: ESKI IMEA

14 Az ezer főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből* és a munkanélküliségi ráta alakulása elvesztett életévek/1000 fő % Ezer főre jutó elvesztett életévek Munkanélküliségi ráta 30 0 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld *: A nyers halálozás alapján Régiók Forrás: ESKI IMEA, 2004-es adatok alapján

15 Működő aktív és krónikus kórházi ágyak átlagos száma főre* kórházi ágy/ f Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Ország összesen *: KSH évközi népességre vetítve Régiók Működő II. aktív kórházi ágyak átlagos száma főre Működő II. krónikus kórházi ágyak átlagos száma főre Forrás: ESKI IMEA

16 A beruházások alakulása főre jutó beruházás az egészségügyi és szociális ellátásban (ezer Ft.) Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak Alföld Dél-Alföld Összesen Ezer Ft./fő Régiók Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv CD melléklet

17 Az 1 főre jutó OEP finanszírozás* regionális különbségei % -3-8 %-os eltérés az országos átlagtól Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Régiók *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Forrás: ESKI IMEA Dél-Alföld Súlyozás: OEP FIFO intézet szerinti súlyszám, 2004.

18 1 főre jutó OEP finanszírozás* és a főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből** főre jutó OEP finanszírozás főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint **: A nyers halálozás alapján Régiók Forrás: ESKI IMEA

19 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% A császármetszések gyakorisága* megyénkénti eltérések, Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár megye Jász-Nagykun-Szolnok Bács-kiskun megye Békés megye Csongrád megye Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom Veszprém megye Győr-Sopron megye *: a szülések számára vetítve Forrás: OEP FIFO Megyék

20 A szülések száma a hét napjai szerint születések Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Napok Forrás: KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2004., CD melléklet

21 Az egészségi állapot önértékelés korcsoport és iskolai végzettség szerint*, % felsőfokú 8 osztálynál kevesebb 8 osztály szakmunkásképző érettségi Korcsoportok *: a felsőfokú végzettségűek egészségi állapot önértékeléséhez viszonyítva Forrás: Kovács Katalin: Egészség-esélyek, Népességtudományi Kutatóintézet

22 A fogyatékos személyek számának alakulása a népszámlálások alapján Fogyatékos népesség fő Összes népesség fő Fogyatékos népesség Összes népesség Évek Forrás: KSH KSH Népszámlálás A fogyatékos emberek helyzete

23 A roma népesség megbetegedési viszonyai, éves BAZ megyei lakosok megbetegedési gyakorisága, 1999.* 8 % éves BAZ megyei roma lakosok megbetegedési gyakorisága, 2001.** 0 Cerebrovas. betegségek Átmeneti agyi keringészavarok Daganatos betegségek A máj betegségei Csontritkulás Diabetes mellitus Pszichoaktív szerek okozta Tbc, tüdőcsúcshurut, gümőkor Pajzsmirigybetegségek Vakság,csökkentlátás Asthma Idült alsó légúti betegségek Spondylopathiák Deformáló hátgerincelváltozások Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély Ischaemiás szívbetegség Vérképzőr. betegségei, vashiányos Hypertónia Mentális és viselkedészavarok *: KSH morbiditási adattár alapján **: Kérdőíves felmérés alapján, orvos által megállapított bevallott betegség betegségek Forrás: Babusik Ferenc dr. Papp Géza: A cigányság egészségi állapota - szociális, gazdasági és egészségügyi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

24 A magyar népesség várható korösszetétele* % 90% 14% 15% 16% 18% 20% 22% 26% 80% 70% megoszlás (% 60% 50% 40% 59% 62% 63% 61% 60% 59% 55% 65- éves éves 0-19 éves 30% 20% 10% 27% 24% 21% 20% 20% 19% 19% 0% évek Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében között *:alapváltozat

25 A lakosság összetételének változása gazdasági aktivitás szerint, % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Munkavállalási koron felüli nem aktív népesség Munkavállalási koron aluli népesség Egyéb munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív népesség Munkavállalási korú gyes, gyed, gyet ellátásban részesülő népesség Munkavállalási korú tanuló népesség Külföldön dolgozó népesség Regisztrált munkanélküli népesség 10% 0% évek Forrás: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege január Foglalkoztatott nyugdíjas népesség Aktív kereső népesség

26 Emelkedő költségek Támogatott és nem támogatott gyógyszerek forgalmának alakulása millió FT év Nem támogatott gyógyszerek forgalma Támogatott gyógyszerek forgalma

27 És ami a számok mögött van: Mindenki elégedetlen. A beteg: nem veszik emberszámba, nem tudja mi történik vele, Az egészségügy: méltatlan bérek (a hálapénz mellett ), tisztázatlan elvárások, a szakma lecsúszása a társadalmi rangsorban (a hiánygazdaság privilégiumainak elvesztése) A politika: folyamatos konfliktusok, pénznyelő automata

28 A szükséges konzekvenciák

29 A két fő csapás-irány A változások /fenntartható fejlődés feltétele két alapvető váltás: szemléletváltás szerkezetváltás

30 A szemléletváltás I. A köz-és az egyéni felelősség újraértelmezése Az állam szerepének változása a jóléti/gondoskodó állam helyett az esélyteremtő állam modellje, ha Európa nem dolgozza fel ezt, nem tudja átértékelni a a jóléti rendszerek kulturális hagyományait, akkor végleg lemarad a globális versenyben. A szolidaritás elvének újraértelmezése a szolidaritásnak két lába van, A szolidaritás mellett a szubszidiaritás felértékelődése.

31 A szemléletváltás II. Az egészség újraértelmezése Az ágazat kihozása a nemtermelő, a hedonista, a pazarló ágazat gettójából Az egészségi állapot a legfőbb termelőerő rendelkezésre-állását, hasznosulását jelenti tudásalapú társdalomban, az eü és háttéripara, az egészségipar a világban a gazdaság dinamizáló húzóágazata. Az egészség érték-szerepének helyreállítása ára és használati (élvezeti és jövedelemtermelő) értéke van, az egyén felelőssége az egészségében (bonus - malus rendszerek), az állam nem lehet senki helyett egészséges.

32 egyén F i n a n s z í r o z ó közösség Az egészségügyi szolgáltatások és finanszírozásuk Gyógyüdülés állam életmentés S z o l g á l t a t á s i s p e k t r u m kényelmi

33 Szemléletváltás ketteskéből tájékozott, érték- és költségtudatos fogyasztókká váljunk Az egészségügyet misztikus szolgálatból számonkérhető, ügyfélbarát szolgáltatási rendszerré kell alakítani, ahol átlátható feltételek, árak és garanciák szerint működik a szolgáltatási piac. Erősödjön fel a választás lehetősége és a verseny: legyen miből választani, informáltan választhassunk, legyen tétje a választásnak.

34 Szerkezetváltás I. Az ellátórendszer szerkezetét át kell alakítani: Nem alkalmazkodott a megváltozó szükséglethez, technológiai környezethez, lakossági igényekhez (kórházközpontú és lelakott). Működtetése nem tartható fenn sem forrás, sem HR oldalról (munkaidő direktívák kontra ügyelet). Az aktuális (rövid és közép-távú) költségeket nem a szükséglet, hanem a struktúra határozza meg!!! (kb. 70% a fix költség)

35 Szerkezetváltás II. A szerkezetváltásban a tervezési és piaci elemeket együttesen kell alkalmazni az igazságos hozzáférés, a hatékonyság és költségkontroll érvényesíthetősége érdekében, mert az egészségügyi piac speciális jellege miatt nem működik a piaci kínálatoptimalizálás: a kereslet szabja meg a kínálatot, hanem a kínálat a keresletet. Ha nincs szerkezetváltás, nem javul a hatékonyság, nem változnak a költségek, nem csökkenthető az államháztartás hiánya.

36 Szerkezetváltás III. Vegyes rendszer ajánlott: a kiemelt kapacitások (kompetencia-központok, centrumok) kijelölése normatívák szerinti pályázat alapján a rutin ellátásokra hozzáférési garanciák (elérési idő és kapacitás-dimenziók) meghatározása mellett piaci szabályozás, erős piacfelügyelet és fogyasztóvédelem. Az átalakítás kerete és fő forrása az NFT II. Fő prioritások a centrumok igazságos hozzáférésének kialakítása, a hatékony szerkezet kialakítása, a recycling támogatása. az egészség-ipar, az eü háttériparainak gazdaságélénkítő hatásainak támogatása. (a meglevő tudásból és természeti adottságból GDP növekedés produkálása)

37