História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1993-0910. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Rendszerváltás, oktatáspolitika, történelemtanítás A Szent István-kori magyarok Képek Egyház- és vármegye Szent István korában Képek A bányamûvelés formái a középkorban Képek Magyaros stílus - képeken Képek Egy díszpolgári cím alkalmából Képek Édesapjáról Horthy István Képek A magyar kérdés az ENSZ-ben Kéthly Anna jelentése, Képek Kéthly Anna, a politikus Képek Jugoszlávia 1918-tól 1991-ig Képek Életrajzok: J. J. Strossmayer, Karadjordjevic Sándor Revízió és kisebbségvédelem? Képek Nemzeti jövedelem, Képek után Képek Néhány pillantás az 1968-as Prágai Tavaszra Képek Arcképvázlat Antonín Novotnyról Képek A CSKP KB Elnökségének nyilatkozata a CSSZSZK megszállása kapcsán Moszkvai jegyzõkönyv A vérfürdõ elkerülése? A magyar pártvezetés és a csehszlovák válság iii

4 História Képek Feljegyzések 1968-ból, a csehszlovákiai intervencióról Az évtavasz. Krónika Képek A csehszlovák konfliktus és az FKP Képek A Magyar Néphadsereg és az intervenció Képek Szlovák nemzeti emancipáció, Képek Hagyatéki leltár és árverési jegyzõkönyv Képek Öröknaptár Képek Csillagrúgó Képek iv

5 1. Rendszerváltás, oktatáspolitika, történelemtanítás GLATZ Ferenc Rendszerváltás, oktatáspolitika, történelemtanítás* A tanár védelme A tanár kiszolgáltatva él az iskolákban, kiszolgáltatva egyrészt a jogos társadalmi elvárásoknak, másrészt a politikai követelőzéseknek mondottuk 1987 januárjában az első Országos Történelemtanári Konferencián. A történelemtanárok első békásmegyeri találkozóján célunkat így határoztuk meg: a történelemtanári társadalom kapjon védelmet a tudományosság részéről. Ez a védelem akkor rendkívül fontos volt. Noha az 1980-as évek második felének pártállami konstrukciója már messze nem eredeti rendeltetése szerint működött erről a különböző hazai és külföldi politológusok szerettek annakidején és szeretnek ma is megfeledkezni mégis kétségtelen, hogy a történelemtanítás és a történelmi ismeretterjesztés, részben még a tudomány művelése is, ki volt téve az ún. agitprop.-szemléletnek. És ki volt szolgáltatva, főként vidéken, az agitprop.-szemlélet helyi letéteményeseinek. Olyan időszak volt ez, amikor a helyi, tanácsi, megyei, községi szervezetek kevésbé látták be a politikai reform szükségét, mint akár a pártközpontban. (Csak zárójelben emlékeztetek erre nem szívesen, mert ma önmegalázóan a magyar társadalom nagy része igyekszik ellenálló pontokat gyűjteni, s múltjából egy kis üldözést előkaparni ben még a pártközponthoz több feljelentés érkezett a békásmegyeri körből is, panaszolván, hogy az előadók, pontosabban a főelőadó hogyan kezelte Marx és Engels nézeteit ban, a következő évi konferencián ismertettük: a pártközpont tisztviselője a feljelentéseket másnap a szerzői kollektíva tudomására hozta. A rendszer tehát már ilyen puhán működött.) De a rendszer, mint olyan, egész ideológiai adminisztrációjával, mindennapjainkban mégis politikai keretként létezett. A reformfolyamat hol felgyorsulva, hol visszafogva, nehézkesen haladt el6re az országban. Ez a tudományosságban és a történelemtanításban is érezhető volt. Megtalálhatóak voltak közöttünk is természetesen a reform különböző értelmezései, a reform különböző irányzatai. Voltak, akik a régi rendszert kívánták működőképessé tenni, megújítani, és voltak, akik a rendszert alapjaiban kívánták radikálisan megváltoztatni. Az egypártban és azon kívül a valóságban már több párt és irányzat működött, egyáltalán nem a párttagság szerint alkotva az együvé tartozás új csoportjait. Az új kijegecesedési pontok keresése tükröződött a leginkább ideológia- és politikaérzékeny tantárgy, a történelem tanításának útkeresésében is. Tegyük hozzá: ugyanígy a tudományban. A történettudomány a politikai rendszerváltásban Milyen szerepet játszott a történettudomány a politikai rend szerváltásban? tették fel a kérdést már többször nekünk. Szerintem az, hogy a rendszerváltás ilyen békés módon végbemehetett, abban a magyar iskolarendszernek, a tanári társadalom józanságának és a történettudománynak, illetve a történelemtanításnak is része volt. A politikai rendszer-, illetve őrségváltás hevében élő lázas magyar társadalom gyakran éppen a történelemtanárokat támadja. Tanárkollégák panaszolják a vidéki konzultációk szünetében, hogy az as évek elejének jelenségei látszanak megismétlődni. Csak más politikai e16jelekkel. Félnek a helyi politikai elöljáróktól. Nem is mernek e konzultációkon nyíltan felállni s elmondani: politikailag elvárják tőlük, hogy a napi politikai beszédekben helyet kapó történelmi átértékelések a történelemórán is irányadóak legyenek. Ehhez a jelenséghez két megjegyzést szeretnék fűzni. Először: én úgy gondolom, hogy ezek a magukat megfélemlítve érző tanárok bízhatnak abban, hogy a mostani kormányzat nem követel meg egy kulcsra járó történetszemléletet. Nem követeli meg egy a korai hatvanas, hetvenes évekre még jellemző üdvtörténetnek a tanítását. Másodszor: az a rendszerváltás, ami végbement és végbemegy Magyarországon, nagyrészt annak köszönhető, hogy a történettudomány végül is szakított mind a proletárdiktatúra, mind az ún. reális szocializmus ideológiai rendszerébe beépített történelmi alaptézisekkel. A történettudományon belül tehát a jó erők kontinuitása jelen van. Ez a kontinuitás nem idealizálhatja a reformerők múltját. Sem a reformkommunistákét, sem a reformszocialisták múltbéli tevékenységét. De sem a pragmatisták akár a radikálisok és a politikai ellenzék érdemeit sem. Ezek a volt reform és ellenzéki erők csak akkor maradhatnak a továbbfejlődés áramában, ha képesek lesznek arra, hogy bizonyos új kérdésekre választ adjanak. Különben visszahúzó erővé válnak. Vonatkozik ez közoktatásban, egyetemen és tudományban dolgozókra egyaránt. (A politikáról most nem beszélünk.) Az ismeretminimum, alaptanterv 1

6 Évek óta vissza-visszatérően hangoztatjuk: az oktatás legfontosabb tényezője a diák és a tanár. Minden újítás, reform a tanár révén történet, tehát az oktatáspolitika tegye lehetővé a tanár számára az új alapelvek egyénítését. Nagyon helyesen, ma már elfogadottan a tanár önállóságáról és az iskolák önállóságáról beszélünk. Ezen alapelv mögött azonban nem bújhat meg az az oktatáspolitikai bizonytalanság és a tudomány lustasága, hogy magukra hagyjuk az iskolákat és magukra hagyjuk a tanárokat. Könnyű és néha népszerű is azt mondani, hogy azt taníthatnak a tanárok, amit akarnak. Emlékezhetünk: 1989 májusában, a harmadik Történelemtanári Konferencián hogy a történelmi visszatekintést folytassam, bejelentette az akkori adminisztráció: olyan nemzeti alaptantervet kíván biztosítani az iskoláknak, amely nemzeti alaptanterv az ismereteknek a minimumát határozza meg az iskolarendszeren belül. A nemzeti alaptanterv az iskolarendszer átjárhatóságának segítője kíván lenni, mely átjárhatóságot az új adminisztráció a kialakítandó új iskolarendszer egyik célkitűzéseként jelölte meg. E nemzeti alaptanterv mások minimum követelményrendszernek nevezték előkészítő munkálatai előre is haladtak. Tudomásom szerint változó formában e munkák ma is folynak. Az állampolgár fizeti az adót, ezen adóból tartja fenn az állam (országos és helyi igazgatás) az iskolákat. A polgár joggal várja el, hogy gyermeke az általa fenntartott iskolában megkapja azt az ismeretanyagot, amely versenyképessé teszi tudását, felkészültségét a más intézményekben tanulókéval. Nem szabad tehát teljesen kiszolgáltatni a helyi tanár egyéni elképzeléseinek. A tanári önállóság nem anarchia A tanári önállóság, a tanári egyéniség kibontakozásának lehetőségét jelenti. S ez az önállóság a gondolkodásra nevelés és ismeretközvetítés módszerében, az értelmezés önállóságában és a minimumon felüli anyag kiválogatásában jusson kifejezésre. Szükség van az alapismeretek (tények, fogalmak, tematikák) mindenütt kötelező közvetítésére. S nyilvánuljon meg a tanári önállóság a tanári egyéniség céltudatos önművelésében. Az osztályban mindig egy szakmai és általános műveltségben példakép-tanár legyen jelen, aki a közvetlen emberi kapcsolatokban a szakmai műveltséget fel tudja oldani; aki egyénisége révén képes személyes kapcsolattá átalakítani az ismeretadást és befogadást; aki a diákok kérdéseit, észrevételeit egy alkotó folyamatban résztvevők megnyilatkozásainak tekinti; akt nem értékítéleteket közvetít a történelem hőseiről, eseményeiről, s nem értékítéleteket követel meg, hanem ismeretanyagot, gondolkodási és érvelési készséget közvetít és kér számon. De vajon lehet-e egy kormányzatnak pontosabban egy társadalomnak az a célkitűzése, hogy az ideológiai egyszínűséget most a tanári önállóság korszerű jelszava mögé bújva az anarchia váltsa fel? Felmértük-e ennek esetleges következményét, a gyakran értelmetlen civakodásokat, tanári karok bomlását, az egészséges vitaszellem helyett az iskola nyugalmi kereteinek felbomlását. Érdekünkben áll-e, hogy a történelemtanítás akár a tanári önállóság, ismételjük: korszerű jelszava mögött a napi politikai pártküzdelmek csatatere legyen? És érdekében áll ez az állampolgárnak? Azt hiszem, egyáltalán nem, és főként nem áll ez a gyermekek érdekében, akik pedig tevékenységünk céljai, alanyai. Többpártrendszeri totalitás? Rendszerváltásról szólva nem lehet megkerülni a kérdést: az egy pártról a többpártrendszerre áttérő magyar társadalomban a történelemtanításnak milyen közgondolkodás-alakító funkciója lehet? A többpártrendszer a jelenlegi európai kultúrának a legműködőképesebb politikai rendszere. Ezt tudomásul kell venni. Összes hiányossága mellett, amely hiányosságokat még csak több-kevesebb pontossággal látunk. De nagyon nagy hiba lenne, ha úgy mutatnánk be az emberiség történelmét, mintha annak célja, értelme a többpártrendszer politikai megteremtése volna. Vagy akár úgy állítanánk be a politika történetét, hogy abban az emberi politizálás, a közéletiség végleges, tökéletes kerete a jelenlegi európai többpártrendszer. Mintha a politika azonos volna egy totális pártüzemmel. És az is nagy hiba volna, ha a rendszerváltás folyamatát leegyszerűsítenénk a többpártrendszerre való áttérésre. Úgy mutatnánk be, mintha helyes út volna: az egypárt totalitása után rátérünk a többpárt totalitására. Azaz, ahogy az egypárt a proletárdiktatúra szellemében megpróbált egy adott időszakban az emberi tevékenység minden részéből pártpolitikai kérdést csinálni, most mi ezt felváltanánk egy hatpárti totalitással, és az élet minden területét a pártpolitikának szolgáltatnánk ki. Az oktatás pártsemleges terület. Ezen belül a cél, hogy a történelem tanfiása is az legyen. A történelem idézése a jövőben is elkerülhetetlenül a pártpolitikai programok legitimációjának, önigazolásának egyik alapanyaga lesz. 2

7 De ezektől az iskolát és a történelemtanítást meg kell óvni. Természetesnek tartjuk, hogy a politikai pártok az emberi közösség egy-egy összetartó eleme közül nem mindegyiknek tulajdonítanak azonos jelentőséget. Egyik az individuumot, az egyént, s annak feltétlen szabadságát hangsúlyozza, a másik az alárendelődést a közösségi erőknek. Az egyik a nemzeti kötelékeknek tulajdonít nagyobb szerepet, míg a másik az egyházi, hitbéli kereteknek, a harmadik a szociális-társadalmi betagozódásnak. Az egyik a hagyománytartó intézmények folyamatos megmaradását tartja a közösségmegtartó tényezőnek, a másik éppen az állandó újat keresést, a régiből kitörni akaró erőket. Valós vitakérdések ezek az emberiség történelméről és jövőjéről. A történelemtanár megteheti, hogy az egyik vagy másik szerepének nagyobb teret enged, rámutatva, hogy az ó felfogása az egyik a sok egyenrangúan értékes felfogás közül. De azt nem teheti, hogy bármelyik kizárólagosságát hirdesse, és ezzel a pártpolitikai csaták zaját vigye be a tanterem falai közé. Én úgy gondolom, hogy a mélyen értelmezett rendszerváltás ennek a történelmi látásmódnak az érvényre juttatását, önmagunkban a tolerancia kialakítását jelenti. A rendszerváltást tehát önmagunk gondolkodásának felülvizsgálatával kell kezdeni. A történelemtanítás célja A történelem tanulmányozásának célja a miénktől eltérő természeti és emberi viszonyok megértése, amelyek között elődeinknek le kellett élniük életüket, dönteniük, cselekedniük kellett. Elkerülni a csapdát: elődeink vagy akár magunk korábbi teljesítményeit a mai életviszonyok mércéjével mérni. Ezért is az emberiség történelmét benne a magyarság történelmét is nem kívánjuk lezárt folyamatként bemutatni. Az ember maga, és a körötte kiépült világ változó: a termelés, a mindennapi életkeretek, a kialakított politikai rendszerek. A történelem megértése tudományos alapokon ennek a mindenkori változandóságnak a megértése, elsajátítása. Így értelmezzük mi a történelmi érzék kifejlesztésének jelentőségét az oktatásban és a közgondolkodásban egyaránt. Nemcsak a múlt, de a jelen és a jövő értelmezésében is van kihatása e gondolkodásmódnak. Nemcsak arra tanít, hogy a legrégebbi vagy a hozzánk közel eső korokat tekintsük e folyamatos változás termékének, hanem a jelent is. Azaz: a polgár ne fogadja el azokat a jelenrendszereket, amelyek lemondanak a további fejlődés alternatíváinak kereséséről. A történeti értékelés mércéje A történelemben a múltban és a jelenben is többtényezős harc folyik. A múlt minden eseménye, terméke több tényezős harcoknak eredménye. A jelenünk is. Harc nézetek között, amely nézetek az emberiség fennmaradásáról és az emberi mivoltunk fejlődéséről alakulnak ki: A diktatórikus politikai rendszerek épp azért vannak bukásra ítélve, mert a fejlődés e soktényezős voltát nem veszik tudomásul és a társadalomban kizárólagosságra törekednek. A harcban elbukott erő ugyanúgy részese a mindenkori (mai) helyzet kialakulásának, mint a harcban győztes. A vitában, a harcban nem a másik kizárására, megsemmisítésére kell törekedni, hanem minden a közösség fejlődése szempontjából hasznos szempont továbbéltetésére. Az ember nem egyszerűen szenvedő alanya a történelmi változásoknak, hanem központja, elsőszámú alakítója. Az egyénen az általa alkotott kisebb vagy nagyobb közösségen tehát sok múlik. Az emberiség történelmének során az egyének mind szélesebb köre vonul be a történelembe. A történelem az egyén mind szélesebb körű közéleti aktivizálódásának története is. A polgár modem volta tehát elsősorban abban mutatkozhat meg, hogy természeti és emberi környezetének alakításában részt akar venni, azért felelősséget érez. Ezért is a történelemben jelentkező különböző irányzatok értékeléséhez a végső mérce: mennyire ad lehetőséget az egyén sokoldalú közösséghez kötődésének kiélésére. Egyén és közösség Az egyén, mint közösségek) tagja élt mindig a történelem folyamán. A közösséghez a változó koroknak megfelelően különböző szálakon kapcsolódik és kapcsolódott. A közösség különböző formái képnődnek éppen ezen kapcsolatrendszerek egymás mellett élése következtében. A közösségi formák és ezek tudati alapjainak kihangsúlyozása tehát a történelem bemutatásának egyik fontos része; Az alapvető közösségképző erők: a létfenntartás anyagi tényezője, a családi közösség, a világnézeti közösség, a települési kötődések, a szociálismunkarendi, a nemzeti-etnikai közösségi keret. Az egyén e különböző közösségi keretekben egy időben éli le az életét, hol egyiket, hol másikat érzi fontosabbnak, amikor egyezteti a személyi és a közösség érdekeit. Egészséges társadalomban egyik azonossági szál sem élvezhet kizárólagos elsőbbséget. Sem a világnézeti, sem a szociális, sem a nemzeti-etnikai. A történelem bemutatása során törekednünk kell arra, hogy rámutassunk az ember önfenntartó és önfejlesztő tulajdonságaira minden korban. Rámutassunk a munkavégző szorgalomra és rámutassunk az egyén képzettségének, hozzáértésének, a gondolkodási színvonalának a szerepére. Ezek a tényezők egyben modern 3

8 fejlődésünk alapjai, ezen tulajdonságok felszabadulása magyarázza azt, hogy az emberiség fejlődése az utóbbi évezredekben, különösen az utóbbi másfélszáz esztendőben olyannyira felgyorsult. Amellett, hogy az embert elhelyezzük a természeti környezetben, azt is bemutatjuk, hogy mint az életet egyszer megélő egyénnek hogyan alakulnak életkörülményei. A gyermek-, a felnőtt-, az öregkor, de ugyanúgy a férfi és női mivoltunk bemutatása az emberközpontú történelemértelmezés fontos szempontjai. A közéletiközösségi aktív egyén (a homo politicus) mellett a termelő (a homo oeconomicus) és a magát mindig tökéletesítő (homo culturicus) egyént is be kell mutatnunk. Történelemtanítás és nemzeti önértékelés A történelem bemutatása természetesen a nemzeti keretekben folyik és ilyen keretekben fog folyni még nemzedékeken át. A közösségi formák egyikeként bemutatjuk a nemzeti és az állami közösségi keretek fokozatos kialakulását és kiemelkedő szerepét az utóbbi másfélszáz év történelmében. Az európai földrész emelkedésében a nemzeti-állami közösségi viszonyok szere meghatározó. Az állam, mint a közösségek területiigazgatási egysége fokozatosan vesz át nemzeti sajátosságokat és lesz az anyanyelvi kultúra, az új közösségi keret, a nemzet egyik kiteljesítője. A modem ipari forradalom és a modem állam nem születhetett volna meg a modern nemzeti kultúra nélkül. Ugyanakkor láttatni kell azt is, hogy az így kialakult erős nemzettudatok mellett az egyén továbbra is sokféle egyéb közösségi kapcsolatrendszerben éli le életét, és maga dönti el, számára milyen fontossági sorrend van a családi, világnézeti, vallási, emberi, szociális, nemekbéli, nemzeti és egyéb identitások, azonosságérzések között. A történelem írása és tanítása nemzeti indíttatású, az adott anyanyelve közösség általános kiművelését szolgálja. De tartalmában sohasem szűkülhet le a nemzeti történelemre. A történelem soktényezős volta azt is jelenti, hogy a nemzeti közösség történelmére ható egyetemes erőket mindig megmutassuk. Az emberközpontú történetszemlélet azt is jelenti, hogy az embert bármily etnikumhoz, bármely világnézetű közösséghez tartozzék is végsősorom összemberi kapcsolódásában mutassuk meg. A nemzeti történelem minősítése, mércéje az emberiség egyetemes történelme lehet csak. A rendszerváltás utáni történelemszemlélet ne az 1947 előtti nemzeti szűklátókörűséghez nyúljon vissza, hanem előre tekintsen a valóban kitáguló, most már a politikai rendszerek korlátai nélküli Glóbuszra. A politikai rendszerváltás egyben a szovjet zóna politikai-szellemi elzárkózásának feloldása is. A szovjet rendszerben sok sérelem érte a térség kis nemzeteinek nemzeti önbecsülését, a szovjet internacionalizmus nem engedte a nemzeti hagyományok megfelelő ápolását. Így volt ez a magyar nemzet esetében is. De ugyanakkor arra is fel kell figyelmünk: az elmúlt 40 év elzárkózása le is szoktatta gondolkodásunkat az egyetemes mérce használatáról. Sajátos módon: a szovjet zóna politikai elzárkózása segítette és erősítette a térség kis nemzeteinek egyik évszázados rákfenéjét: a nemzeti elzárkózás szemléletét. A jövő állampolgára akkor lesz nemzeti sajátosságainkra büszke magyar, ha ezeket a nemzeti sajátosságokat világszínvonalú kulturáltsággal tölti fel: műveltséganyagának színvonala legyen kompatibilis korosztálytársainak műveltségeszményeivel. A műveltséganyag ne adja fel a magyar kultúra nemzeti-táji sajátosságait, de az ismeretanyag legyen viszonyítható és egyetemesen értelmezhető. * Bevezető előadás az V. Országos Történelemtanári Konferencián, augusztus 26-án. (Békásmegyer.) A konferencia tárgyalta meg a Vezérfonal a magyar és egyetemes történelem tanításához c. füzetet, amely a középiskolás korú diákság számára kívánja az ismeretminimumot megfogalmazni. Szerzői: Engel Pál, Szakály Ferenc, Kosáry Domokos (Újkor. Felvilágosodás és polgárság ), Glatz Ferenc (Legújabb kor. Az új világrend kialakulása ). Az üdvözlő beszédet Kosáry Domokos, az MTA elnöke tartotta (Akadémia és történelemtanítás). A Vezérfonal az évi ezer példány után 1993 áprilisában megjelent könyvárusi terjesztésben is a História könyvtár sorozat darabjaként. (Budapest, História MTA Történettudományi Intézet. 131 l.) Segédanyag kíván lenni diákok, tanárok számára, tanév közben és egyben összefoglaló segédanyag az érettségi és a felvételi vizsgák előtt. 4

9 1. A Szent István-kori magyarok LÁSZLÓ Gyula A Szent István-kori magyarok A pogány és a keresztény temetkezési szokások* A kereszténység elterjedése előtti és utáni temetkezési szokások élesen eltérnek egymástól. Ez nyilvánvaló, hiszen a szokások kialakítója a másvilághit. A halottat másvilági útjára engedik a temetéskor. A temetési szokások megváltozása a világkép egészének színeváltozását jelenti, óriási megrázkódtatást. Ennek jegyében érthetők a 11. századi, úgynevezett pogánylázadások! Például Árpád magyarjai Keleten képzelték el a másvilágot ebben egyeztek a keresztény temetkezési szokásokkal, a későavar onogurok pedig északnyugat délkeleti irányban. Mármost az az érdekes, hogy a már keresztény magyar temetők közt is jó néhány van, amelyben nem keletre tájoltak, hanem északkelet délnyugatra. Sok még a kutatnivaló, mert egy-egy effajta jelenség mögött ellenállások, összeütközések, tragédiák húzódnak meg. Elszegényedő temetők Árpád magyarjainak klasszikus temetőiben a nagycsalád rendje szerint temetkeztek. A férfiaknál a rangsort a nyilak száma jelezte. A nagycsaládi temetkezések azt jelentették, hogy a régi magyarok pogány hite szerint a család nemcsak a földön széttéphetetlen egység, hanem ez a másvilágra is elkíséri a halott családot. Ez mind nagyon szép és igaz, de felvetődnek közben kérdések, amelyeket nem szabad elhallgatnunk. Például az a jelenség, amire eddig nem figyeltünk, hogy a rendkívül gazdag árpádi nép leletei és a rendkívül gazdag griffes indás (onogur=magyar) leletek egyszerre szegényednek el, de úgy, hogyha nem ismernénk a történelmet, azt sem tudnánk, hogy ugyanazon nép hagyatékával állunk szemben! A késő avarok onogur-magyarok csodás művészete után a melléklet nélküli vagy szegényes sírok (ÉK DNY), vagy Árpád magyarjainak tarsolylemezesöves csodái után a halántékkarikák szegényes népe következik. Régészetileg az utóbbi nem következik az előbbiből, ha tehát nem ismernénk a történelmet, azt mondhatnánk, hogy az előző nép kihalt, s aztán jöttek az újak! Pedig e nagy változást mindkét esetben a kereszténység, a keresztény temetés hozta! Megkísérelték kijátszani például a lovas temetkezés tilalmát: a halott lovát a másvilág földi képviselőjének, az Egyháznak adták, s így kerülő úton gondolták, hogy méltóképpen bocsájtják a halottat a másvilágra. De mindez nem segített: a templom mellé rendelt temetéseken a pap ellenőrizte, hogyan teszik a koporsóba vagy hogyan csavarják nemezbe a halottat, s nyilván tiltott minden hiúságot: övet, szablyát, lószerszámot, fülönfüggőket, karpereceket) veretes csizmákat, hímzett kaftánokat. Úgy kellett a halottat az utolsó útjára engedni, ahogy megszületett, csak lepedőbe csavarva (hiszen a halál újjászületés!). Lovas temetkezések Ezek előrebocsátásával nézzük a pogány magyarok és Szent István magyarjainak temetési szokásait. A legjellegzetesebbnek tartott lovas temetkezéseket sokan leírták már. Magam fedeztem fel, hogy nem részleges lovas temetkezésről van szó (ugyanis a sírokban csak a ló koponyáját és a négy lábszárát találjuk), hanem a lovat megnyúzták, bőrében hagyva a koponyát és a lábszárakat, s úgy temették el (többféle helyzetben) a halott mellé. Ezzel kapcsolatban is felmerültek kérdések. A régi ázsiai vadásznépek hittek abban, hogy ha az elejtett vadat megnyúzzák, bőrében hagyva a koponyát és a lábakat, és bőrébe varrva az életfontosságú szervek egy-egy darabkáját, akkor az az állat a másvilágon életre kel, mert hogy ezen a lovon tették meg a másvilágra vezető utat. De mi történt azokkal, akik a nagycsaládon belül nem kapták meg a lovas temetést? Ez főként a nőknél hiányzik! Hogyan jutottak ezek el a másvilági nagycsaládba? (Mert hogy a temetések rendjéből kitűnik: a nagycsalád a másvilágon is együtt maradt.) Ennek a kérdésnek a kulcsát még nem találtuk meg! A halott mellé rakott tegezeket nem tömték meg nyilakkal, hanem a nagycsalád fejének 8, a többinek, ahogy a rangban következtek a temetőben, eggyel-eggyel kevesebb nyíl jutott. Dienes István úgy véli, hogy a nyilak száma (nála 7) azt jelezte volna, hogy a másvilág milyen rétegébe emelkedhetik a halott. Magam ezt nem tudom elfogadni, mert hiszen akkor a férfinép szétszakadozott volna a másvilágon, és a család egysége megszűnt volna. A lovastemetkezések általában a társadalom felső fokán állóknak jártak ki. A fejedelmeket magányosan temették el; ahogy életében is külön állt népétől, tartsa meg ezt a helyet halálában is. A köznépi temetőkben nem olyan világos a nagycsaládi temetkezés. Ezek nagy temetők és a sorok összezavarodnak. Nos, a keresztény korban a nagycsaládi temetkezések folytatódnak, méghozzá a 11. század vége tájától a templom körül. 5

10 E szegény temetőket kitűnő számvetéssel osztályozta Tettamanti Sarolta. A mellékletnélküliség nyilván nem szegénységet jelent, hanem egyházi előírást. Ezekben a temetőkben egyre kevesebb babonás szokást találunk, egyre kevesebb italt jelző edényt vagy lakomán való részvételt jelző állatcsontot. Szent István népéről nem alkothatunk tiszta képet a temetők és sírok alapján, mert nem ismerjük például a csatlakozott népek, a székelyek, kabarok, úzok, mohamedánok és zsidók temetőit, régészeti leleteit. De amit eddig látunk, igen nagy fokú azonosságot mutat. Ami nézetem szerint annyit jelent, hogy elsősorban a köznép temetőit ismerjük. Nem tudjuk, hogy a birtokon temetkező előkelők mennyiben vetették alá magukat az egyháznak. A királysírok közül csak III. Béla sírját ismerjük. Királyi jelvények másolataival gazdagon ellátva temették el őt és feleségét Antiochiai Annát, arannyal átszőtt díszruhában feküdtek sírjukban. A többi székesfehérvári királysírt feldúlták, de ami maradt belőlük, az is azt mutatja, hogy ünneplőben, gazdagon ékszerezve temették őket. Így temették nyilván István királyt is. * Hadd fejezzem be tanulmányomat két személyes élményemmel. Az 50-es években nálam járt Rincsen professzor, a kiváló mongol tudós, és hosszan elnézegettük a honfoglalókról készült rajzaimat. Sok-sok azonosságot talált a régi s mai mongol élettel. Beszélgetésünkkor egy kérdést tettem föl neki: Hogyan lehetséges az, hogy honfoglalóink szablyájának markolata olyan rövid, hogy ha jól megmarkolom, úgyszólván ki sem látszik öklömből? Ez természetes mondta a professzor a földműves népek tenyere, keze szétlapul, a miénk, lovasnépeké keskeny, finom, inas kéz. Íme Szent István keze: ez is éppen ilyen, s nyilvánvaló, hogy szent királyunk nemcsak imára kulcsolta, hanem megmarkolta vele szablyáját. A kéz olyan, mintha ökölbe szorulna, vagy éppen szablyát markolna! Történészek szóba hozták, hogy hol a gyűrű a kézről? Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretnék e kisebb tanulmányomra Michelangelo Ádám teremtéséről. A még alélt Ádám bal kezét nyújtja a Teremtő felé, aki jobbjával közeledik feléje, hogy a két ujj érintésével életre keltse. Ez a mozzanat így nincsen meg a Szentírásban, ellenben élt és él az olasz néphitben; az ugyanis, hogy a bal kézből közvetlenül egy ér vezet a szívhez, az élet ere. Ez a néphit a galenusi ókortól, sőt az egyiptomi papok tudományától fogva él a népben, és Dienes István baráti közlése szerint él egyes magyar néprajzi szigeteken is. Az egészben az a különös, hogy a klinikai orvosi megfigyelések is jóváhagyják a néphitet, mert például a szívinfarktus a bal kéz ujjaitól terjed a szívig. Nyilvánvaló, hogy a gyűrűt is a bal kézen kellett viselni, ezért nincsen a Szent Jobbon gyűrű. * László Gyula az államalapítás korát tárgyaló első közleményét olvasóink 1993/8. számunkban találhatják. (A szerk.) 2. Képek 6

11 7

12 8

13 9

14 10

15 1. Egyház- és vármegye Szent István korában ENGEL Pál Egyház- és vármegye Szent István korában Magyarország történelme térképeken Magyarország története térképeken címmel jelenik meg 4 füzetben az új magyar népszerű Történeti Atlasz az évi könyvhétre, mint a História Könyvtár új sorozata. Az első füzet 1994 tavaszán a könyvhéten kerül az olvasók kezébe. Egyik oldalon 6 színnyomásos színes térkép található, a másik oldalon a térképhez fűződő történeti elbeszélés. Emellett a térképhez közérthető kartográfiai magyarázat is kapcsolódik Ez a magyarázat betekintést enged a térképábrázolás műhelytitkaiba. A térképek, illetve a történeti elbeszélések a magyar történelem egy-egy csomópontját ragadják meg, kiterjednek a népmozgás, a politika, a gazdaság, a kulturális élet történetére is. A kézikönyvet az általános, közép- és felső oktatási intézményben dolgozó tanároknak, a közép- és felsőfokú intézmények tanulóinak, valamint a történelem iránt érdeklődő széles közönségnek ajánljuk. A história folyóirat következő számaiban beszámol az olvasóknak a készülő Atlaszról. Közöl egy-egy térképmunkapéldányt és a térképhez kapcsolódó történeti elbeszélést. (A szerk.) A keresztény Európa 950 után hirtelen kitágult.. A skandináv népek, a csehek, a lengyelek, az oroszok és a magyarok csaknem egy időben léptek a keresztény államszervezés útjára, és a 11. századra a mai Európa legnagyobb része már a keresztény közösséghez tartozott. Legtöbben a római, az oroszok a bizánci rítusú kereszténységet vették fel. A pogányságban csak a Baltikum egyes szláv és balti törzsei, valamint a besenyők tartottak ki, ennek azonban az lett az ára, hogy később már nem kaptak szerepet a történelem színpadán. Többségük kipusztult, némelyek, mint az észtek, évszázadokra idegen uralom alá jutottak, egyedül a litvánoknak sikerült még utolsóként, a században, az európai államrendszerbe betagolódniuk. Magyar földön a kalandozások kudarca után Árpád egyik dédunokája, Géza nagyfejedelem ( ) tette meg az első lépéseket az állam megszervezése felé. Uralma alá kényszerítette a törzsfők többségét, békét kötött Ottó német római császárral, és megkezdte a kereszténység terjesztését. Művét fia, a már római hitben nevelkedett I. István ( ) fejezte be. Ebben, miután felesége, Gizella II. Henrik császár nővére volt, a Német Római Birodalom erkölcsi és katonai támogatását is élvezte. Német lovagok segítségével legyőzte trónkövetelő rokonát, a pogány Koppányt, valamint a Marosvárott, Csanádon uralkodó Ajtonyt, és meghódította a gyulák erdélyi tartományát, amivel befejezte a magyar területek egyesítését. Közben, 1000-ben vagy 1001-ben királlyá koronáztatta magát a II. Szilveszter pápától kapott koronával, s ezáltal a magyarok földjét mintegy az európai keresztény közösség részévé nyilvánította. Magyarországról mint politikai szervezetről ettől a pillanattól fogva beszélhetünk. Meghozta továbbá azokat a törvényeket, amelyek nélkülözhetetlenek voltak az új belső rend kiépítéséhez, és megtette mindazokat a lépéseket, amelyek ekkortájt Európa-szerte Cseh- és Lengyelországban csakúgy, mint Dániában vagy Norvégiában az állam alapjainak lerakását jelentették. A kereszténység elterjedésében szerzett érdemeiért az egyház 1083-ban szentjei sorába emelte. Térképünk István két legmaradandóbb alkotását ábrázolja: az egyházi és a világi kormányzás területi kereteinek kialakítását. Mindkettőről csak kevés egykorú adat maradt fenn, és az István-kori állapotra inkább csak az egy-két évszázaddal későbbi, már jobban ismert helyzetből tudunk következtetni. Az egyházszervezés folyamatáról viszonylag többet tudunk, mert erről István egy-két oklevele is tájékoztat. Későbbi életrajza nyomán általában tíz egyházmegye alapítását szokás az első királynak tulajdonítani, az esztergomi és kalocsai érsekségét, valamint nyolc püspöki székét, amelyek közül a pécsi és a veszprémi alapítólevele fenn is maradt. Kétségtelenül István alkotása e négyen kívül a csanádi püspökség, csaknem biztosan a győri, egri és erdélyi, és nagy valószínűséggel a bihari is, amelynek székhelyét Szent László 1080 táján Nagyváradra helyezte át. A váci egyházmegye az egyetlen, amelynek István-kori eredete komolyan vitatható. Az egyházi igazgatás megszervezésével párhuzamosan honosította meg István a szerzetesrendeket is Magyarországon. Mint alapítólevelei tanúsítják, a bencés rend két leggazdagabb kolostorát Pannonhalmán és Pécsváradon létesítette, a Veszprém melletti völgyben pedig görög apácákat telepített le. A pannonhalmi apát rendhagyó módon helyet kapott az egyházi kormányzásban is: a király a legyőzött Koppány országában, Somogyban bízott rá püspöki jogkört. Sokkal kevésbé ismert a világi kormányzás kereteinek, a vármegyéknek a szervezése, mert erről egykorú források szinte semmit sem szólnak. Sokáig vitatott volt az is, hogyan kell egyáltalán elképzelnünk az első, 11

16 István-kori vármegyéket. Ma már többé-kevésbé világos, hogy a Karoling grófságokra emlékeztető, pontosan körülhatárolt uralmi körzetek voltak, amelyeket az uralkodó nevében egy-egy általa kinevezett és leváltható tisztségviselő, az ispán kormányzott a körzet megerősített központjából, a várból, és bírói hatalma a megye egész népére kiterjedt. Az egyházi szervezet is a vármegyékre épült. A veszprémi püspökség alapítóleveléből tudjuk, hogy a püspök egyházi joghatósága négy megye, Veszprém, Fejér, Visegrád és Kolon területét ölelte fel. A vármegyék teljes hálózatát azonban csak jóval későbbi időből, a 13. század első feléből ismerjük, és fölöttébb vitatott, hogy közülük hány és melyek eredeztethetők Szent István korából. Az közti időből több forrás egybehangzóan állítja, hogy az országnak hetvenvalahány vára és ispánja volt, biztos azonban, hogy ez nem a fenti értelemben vett vármegyék számát jelenti, a 12. századtól voltak ugyanis olyan királyi várispánságok, amelyekhez nem tartozott megye. Elterjedt feltevés szerint eredetileg 45 volt a megyék száma, ez azonban komoly érvekkel nem támasztható alá. Térképünkön azokat a későbbi megyéket tüntettük fel, amelyek 11. századi keletkezése többé-kevésbé valószínű, vagy legalábbis feltehető. 2. Képek 12

17 1. A bányamûvelés formái a középkorban PAULINYI Oszkár A bányaművelés formái a középkorban Paulinyi Oszkár (1899. december május) a kora újkori bányászattörténet legelismertebb művelője volt itthon és külföldön egyaránt. A Felvidéken (ma Szlovákia) a Garam-vidékén született, vonzódása a selmeci bányavidékhez, a tájhoz élete végéig megmaradt. Erős magyar érzelme nem gátolta, hogy otthonosan mozogjon mind a felvidéki német, mind a szlovák társadalomban. Élete egyik legnagyobb eredményének tekintette, hogy megszervezte (1950), majd vezette (1959-ig) az MTA csehszlovákiai kutatócsoportját. Fiatal barátai keveset engedett magához közel elleshették tőle az élet és a történelem derűs szemléletét, minden náció és minden társadalmi réteg őszinte megbecsülését, a kutatói elkötelezettséget a tényszerűséghez, a rendkívüli szakmai igényességet. A szlovák juhtúró, a cseh és osztrák sör ízeit éppoly akkurátusan magyarázta és kóstoltatta, mint a századelő világhírű német és osztrák történelem szemináriumainak követelményrendszerét. Dolgozatait jobbára csak a szűkebb szakközönség ismeri. A jelen cikket hagyatékából közöljük. (G.) A vállalkozás az ember gazdasági tevékenységének alapvető szervező mozzanata. A vállalkozás ugyanakkor, az ember gazdasági tevékenységének sokrétű társadalmi összefüggésrendszere is. A vállalkozás szervezeti formája nem öröktől fogva létezik. A vállalat már a történeti fejlődés meghatározott fokán jelenik meg. A vállalkozás alapja az árutermelés. Az árutermelés a piacra termelés megjelenése előtt a termelőfolyamat szervezése nem tudatos, nem célirányos. Azt is mondhatnánk: a termelés kezdetben ösztönös tevékenység, a saját létfenntartás közvetlen tartozéka. Nincs önálló szervezeti formája. A termelés szervezete is egybefonódik a társadalmi lét köznapi, természetes vérségi kötelékeivel. Azaz a termelés szervezeti kerete is kezdetben a nemzetség, a nagycsalád. Majd a termelés szervezeti formája függvénye a vérségi kötelékeket felváltó területi-szervezeti kereteknek a faluközösségnek és a földesuraságnak. Így a vállalkozás kezdeti csírái valósággal elvesznek a vérségi vagy a területi-szervezeti élet egyéb megnyilvánulásaiban. Földesúri gazdálkodásból vállalkozás A bányagazdaság, kivált a nemes ércbányászat, uralkodó vállalatformája a bányavállalkozó-szövetkezet (németül: Gewerkschaft, latinul: societas, communitas ). E társas vállalkozás mindig egy-egy meghatározott bányamű akna vagy tárnaegyüttes művelésére vállalkozó személyeknek merőben magánjogi természetű, személyes elhatározásukból létrejött szövetkezése. Amikor az érctermelésben fokozni akarva az eredményt áttértek a mélyművelésre, vagyis aknák vágására a földbe, akkor az érckitermelés üzemi alapegysége az egyes bánya lett. Kezdetben a bánya nem más, mint jobbára a telér nyomában mélyített egyszerű, egyjáratú aknamű. Bányánként ismétlődik ugyanaz a kitermelési folyamat. A munkanemek különféle láncolata a tulajdonképpeni vájármunka: aknát építő ácsolás, érc meg meddő kőzet szállítása, víz kiemelése. Majd már a felszínen az ércek osztályozása, a meddő kőzet hányóra vetése. Ilyen sokoldalúan fejlődött a föld alatti bánya vájár-munkája, összehasonlítva a korábbi felszíni fejtések egyszerű kőtörő munkájával. De a bánya, az egyes bányamű, a bányaszövetkezet lesz ettől fogva hosszú időre a társadalom szervezésének is alapja és központja. Hozzá kapcsolódnak, bányánként jönnek létre, azok a már több személyt magukban foglaló társulások is, amelyek a termelésnek a megszervezését és lebonyolítását is a kezükbe veszik. Míg korábban a bányaüzem a bányaterületet birtokló földesúr fennhatósága alatt áll, ezek a kezdeti társulások ragadják ki a bányászatot a földesúri keretekből és változtatják át az egész bányaművelést társulási, vállalkozási szervezetté. (Ezt a 12. század végére datálhatjuk.) A vájárok a vállalkozók A társas vállalkozás eredetileg a kézimunkás kisvállalkozók szövetkezése: bányaművelő-szövetkezet. Vájárok állnak össze, akik az érckitermelés többszörösen osztott munkafolyamatában annak a legigényesebb részét, a fejtést végezték. A fejtés sokoldalú természetismeretet és technikai felkészültséget követel meg. Ők voltak a mesterei a bányában folyó munkának ( magistri fodinae ). Ezek a vájárok már a földesúri üzemben is különleges helyzetnek örvendtek: míg a többi munkarészleg dolgozói egyszerű erőkifejtésből álló munkájukért csak napszámbért kaptak a földesúrtól, a vájárok már a lefejtett érc bizonyos hányada fejében, részes 13

18 munkában fejtették az ércet. Sőt, a vájárok bányánként egy-egy kollektívába tömörültek, s az érchányadot egyenletesen osztották el. A társas vállalkozás tehát kezdetben személyi összetételét tekintve igazában nem más, mint egy-egy ilyen vájárkollektíva. Ők a bányaterület földesurától saját vállalkozásukba veszik egy-egy ilyen bánya művelését; eleinte a földesúrral kötött szerződés, majd a bányakincs felségtulajdonba vétele után a regáléjog élvezőjétől nyert jogosítvány alapján. (Vagyis attól így nem utolsósorban a királyi udvartól aki a termékre regálétermelési és adóztatási joggal bírt.) A kézművesipar mestereihez hasonlóan a bányák mesterei, a vájárok is, mint vállalkozótársak, személyes munkával veszik ki részüket a termelésből: továbbra is ők végzik az akna mélyítő vájását és az érc fejtését a részükre egyenként kijelölt vájatvégeken. (Igen fontos odafigyelni a munkamegosztásra a vállalkozók között: egy-egy vájatnak vagyis kivájt aknának egy-egy vállalkozó a gazdája.) Ugyanakkor azonban ők viselik a bánya karbantartásával és művelésével járó összes költségeket is. Az anyagbeszerzés dologi kiadásait és a többi járulékos munkarészlegben foglalkoztatott dolgozóknak a napszámbérét. Mindezt ismét egyenletesen (arányosan) osztották el maguk között. Az előterjesztést a költségek szétosztásának arányaira a bánya üzemi s gazdasági vezetésével megbízott számtartó (vállalkozótárs) előterjesztése alapján fogadták el. Mind a költséghozzájárulás fizetése, mind a megtermelt érctermés elosztása hetenként történt. A kiosztott érc értékesítése már kinek-kinek személyes ügye volt. A bányaművelő-szövetkezet maga ugyanis az ércek kohósításával általában nem foglalkozott. Az új vállalkozó: a tőkés Ám ebben a kezdeti formájában a bányaművelő-szövetkezet nem volt hosszú életű. A dolgozó, a termelőmunkában személyesen résztvevő vállalkozótársak mellett ugyanis, velük elegyesen, mihamar feltűnnek a pénzvagyon képviselői, a tőkés vállalkozók. Ők nem veszik ki többé személyesen részüket a vájármunkából, hanem a szövetkezeti részükre eső (kijelölt) vájatvégek lefejtését maguk helyett, ilyen vagy olyan formában, de másokkal végeztetik. Az új vállalkozó-típust elegyesen találjuk a vájár-vállalkozókkal a szövetkezetekben. (A 13. század elején jelennek meg. Adataink róluk elsősorban Karinthiából és Tridentből vannak.) Tridentben eleinte szembeötlenek köztük a környékbeli egyházi nemesek, meg püspöki ministerialisok. Utóbb azonban mindinkább a kalmártőkének a képviselőiből kerülnek ki. A tőkés elemek kezdetben beszivárogtak. Azután forrásaink szerint hihetetlenül gyorsuló ütemben, már a 13. század folyamán, Európa-szerte egyre nagyobb mértékben ellenőrzésük alá vonták a bányavállalkozást. Majd rövidesen már a század fordulóján annyira eluralják a bányavállalkozásokat, hogy a bányaművelő-szövetkezet, a Gewerkschaft határozottan tőkés jelleget ölt. A bányászat a vájárok szövetkezetéből a bányavállalkozók szövetkezetévé válik. A változás érthető. A termelésben személyesen érdekelt vájárvállalkozók szakértelme és technikai leleménye óriási előrelépés a földesúri nagyüzem után. A vájárvállalkozók egy új fellendülés korszakát nyitják meg Európa nemesérc bányászatában. A következő periódus, amikor megjelenik a vállalkozók közt a kalmár, már egy újabb korszak. A kalmár számára mindegy volt, hogy milyen úton-módon tudja gyarapítani pénzvagyonát. Észrevette a gyors gazdagodásnak azokat a csábító lehetőségeit, amelyekkel egy-egy dúsabb telér feltárása vagy sikeres vízmentesítése és ezáltal a gazdaságos kitermelés kecsegtetett. Hogy pedig megvethesse lábát a bányavállalkozásban, arra bőséges és egyre több alkalmat szolgáltatott a természet örök gáncsoskodása. A bányavíz leküzdése a bányák mélyülésével mind nagyobb és mind hosszabb lejáratú befektetések terhét rótta a vállalkozásra. A kézműves kisvállalkozó eleinte még az ércfelvásárlóktól vagy akár kívülállóktól felvett kölcsönökkel tudta magát gazdasági nehézségein átsegíteni. Ahogy azonban mélyültek a tárnák, nőttek a költségek, végül is a vájár-vállalkozó rákényszerült a társulásra a pénz uraival. És a tőkések mellett a kézműves vállalkozó hamarosan a háttérbe szorult. Szövetkezeti rend: munkavégzés vagy tőke szerint A változás kitapintható a szövetkezet belső, szerkezeti felépítésében, formai elemeiben is. A szövetkezés részes alapon jön létre. A társak részarányosan, eszmei szövetkezeti részek szerint osztják meg maguk között mind a munkát, mind az üzemköltségeket, mind a bánya érchozamát. A szövetkezés első ősi típusa a dolgozó mester -bányászokból álló közösség. A későbbi típus, amikor a termeléshez közvetlen 14

19 kapcsolattal nem rendelkezők uralják a termelést. Kezdetben látszólag csak árnyalati, de mégsem lényegtelen eltérés állapítható meg. Kezdetben, az első típusú szövetkezésnél, annyi mester -bányász vájár állt össze, amennyinek a fejtőmunkájára valóságosan, vagy újonnan nyíló bánya esetében felbecsülhetőleg szükség volt. A munkafolyamatban minden vállalkozótársra általában egy-egy rész esik. Azt a bánya természetszabta üzemtechnikai adottságai határozták meg a vájatvégek száma. A szövetkezet minden tagja tisztában van azzal: melyik vágatban a föld, a kifejtés milyen nehézségű munkát jelent. S meghatározza a megmunkált vájatok számát, azt, hogy a szövetkezet tagjai közül ki mennyit tud megművelni. Ez határozza meg a szövetkezés, meghatározza, hogy a szövetkezetnek hány tagja van, s meghatározza azt, hogy kire hány vájat esik. A vállalkozótársak által személyesen végzett mester -munka a döntő tényező. Ekkor még a bányamű fenntartása, a járulékos munkarészlegek napszámbére, a pénzbefektetés a vállalkozás tőkésviszonylata nyilvánvalóan a kisebbik gond. Később, amikor a bányavállalkozásban már a tőkés elem viszi a szót, a szövetkezetben a tagoltság megváltozik. A szövetkezeti hányadot most már a ráfordítás költségének szétosztása határozza meg. Egy-egy vállalkozótárs szövetkezeti része most már nem a vájat szerint adott azaz nem aszerint, ki mennyi fejtést tud elvégezni. Hanem aszerint, ki mennyi tőkével vett részt a vállalkozásban. A szövetkezeti szétosztás, a belső rend most már nem a bánya üzemtechnikai adottságait követi, amely adottságok a természeti viszonyokhoz képest majd mindegyik bányánál másként alakult. (Könnyebb-nehezebb fejtési viszonyok.) És nem is a vállalkozók mester -ügyességét. A társas vállalkozás életre hívói most már nem azt mérlegelték, hogy mennyi a vágatvégek száma, hogy mekkora mester -bányászokban az üzem munkaerő-szükséglete, hanem azt, hogy mekkora a vállalkozó tőke ereje. A szövetkezeti tagság megoszlása, a tagok száma nem a munkafolyamat emberszükségletét követi, hanem a vállalkozók pénzerejét. A szövetkezeten belül a szétosztás is megváltozik: korábban az osztás alapja teljesen különböző. A vágatok szétosztása az egyéni vállalkozó, illetve munkavégző képessége szerint történik, illetve aszerint, milyenek a fejtés talajviszonyai. A tőkés vállalkozó megjelenése után a szétosztást nem a munkafolyamat, hanem a végtermék nyeréséhez szükséges költség szerint végzik. A szövetkezeti tagság létszámát a vállalkozó pénzereje szabja meg, és meghatározza a szövetkezeten belüli hierarchiát is. Tőkés tulajdon társadalmi szakadék A tulajdon ember és bányakincs közötti közvetlen viszonyt jelentett. A változás lényege mégis a tulajdon változása. A föld alatti kincs addig a dolgozó bányásznépesség vezető rétegének, a vájárságnak a kezében volt. Most a bányatulajdont a termelő folyamaton kívül álló pénzvagyon, a tőke sajátította ki magának. De tőkés tulajdonná vált a vállalkozás majorizálásával automatikusan a termelőeszközök legjelentékenyebb része is. Mindenekelőtt maga a bánya, mint üzemberendezés, a termelőmunka műhelye, a vágatok biztonságát szolgáló dúcolásokkal, szellőztető vágataival, a növekvő mélységgel egyre bonyolultabbá váló vízemelő-szerkezetekkel. Nemkülönben a szintes szállítóeszközök, a csillék, talicskák, sőt még a bánya kovácsműhelyében készült és ott javított kézi szerszámkészlet is. A bányák dolgozó népét kirekesztették a bányakincs hasznosító birtoklásából, és elválasztották az alapvető termelőeszközöktől. A fordulat a bérszolgaságnak nemcsak egyszerű mennyiségi növekedését, a dolgozók egy további körét érintő kiszélesedését jelentette, hanem az ellentétek élesedését is. Az ellentétek bizonyos embrionális formája a termelési folyamatban eddig is megvolt. A bérszolgaság keltette feszültség benne rejlett a dolgozó kisvállalkozó, a vállalkozást kisajátító vájárréteg és a járulékos munkarészlegek egyszerű napszámosai között kibontakozó ellentétes viszonyban is. A korai szövetkezeti típusban azonban a függés és a kiuzsorázás élességét messzemenően tompította a munkának személyes és patriarchális viszonya. És fékezte az ellentéteket az, hogy a bérmunkában foglalkoztatottaknak még ugyancsak adva volt a magasabb rendű, különleges munka, a vájármunka fogásainak elsajátítása. És ezáltal adva volt a felemelkedés lehetősége. Vájárrá, s így vállalkozóvá lenni. Mindez lényegesen megváltozott a tőkés viszony kialakulásával. Az egyszerű gazdasági függés, amely a járulékos munkarészlegek dolgozóinak viszonyát a kézimunkás kisvállalkozóval szemben jellemezte, a tőkés vállalkozó és bérmunkásai közt társadalmi szakadékká, osztályellentétté mélyült. A társadalom tudatában a vállalkozó ismét úr -rá emelkedett, aki bérmunkásaival hovatovább már csak tisztjei útján érintkezett. Mindez alkalmas volt arra, hogy utat engedjen a kizsákmányolás élesedésének. Kivált, ha figyelembe vesszük, hogy a feudális kori város gazdasági és társadalmi képletén belül a tőkés vállalkozó a bérszolgaság gazdasági szorítóját még hatalmi kényszerrel is tetézni tudta. Éppen a bányavárosokban figyelhető meg ugyanis, hogy a tőkés vállalkozó mind a városi fekvőségek főtulajdonát, mind a város hatalomszervezetét magának szerzi meg. A kézimunkás vállalkozó utóvédharca 15

20 A bányagazdaság teljes kapitalizálódása még jó két évszázadot váratott magára. A kézimunkás kisvállalkozó még sokáig szívósan tartja magát leszűkült pozícióiban. Hellyel-közzel meg tudott maradni a tőkések egyenjogú vállalkozótársaként, még magukban a bányavállalkozó-szövetkezetekben is. Az ő szövetkezeti részére eső fejtőmunkát továbbra is személyesen végezte, és emellett viselte részarányosan a többi üzemköltséget is. Lehetőséget adott a kézimunkás kis vállalkozásnak a bánya feudális kori birtoklási rendje. E birtoklási rend alappillére a bányaszabadság. Turzási engedély -t, majd jogosítványt akár új bánya nyitására (sikeres turzás esetén) bárki kaphatott. És bárki kaphatott engedélyt az elhagyott régi bánya művelésére is. A sorrendet az igénylés elsőbbsége szabta meg. Így nyitva állott a kisemberek, a bányák dolgozó népe előtt is az út, hogy próbát tegyenek a bányászszerencsével. Az esély: hátha egy sikeres turzással, régi törés felújításával részt foghatnának maguknak az érckincs birtoklásából. A dolgozó bányásznép élenjáró rétegénél, a vájárságnál, a szakmai felkészültség és a tapasztalaton öregbedett technikai lelemény révén, adva voltak az előfeltételek is ahhoz, hogy a maguk szakállára éljenek a lehetőséggel. Persze ezek a lehetőségek csak egy kisebb üzem, bánya erejéig voltak adottak. Addig terjedtek, ameddig az atyafiság vagy két-három egybeállt társmunkájából és szegényes ládafiájuk összekuporgatott dénáraiból futotta. Két-három ember összefogását, esetleg bérezett segéderők beállítását is jelenthette. Nem volt ez más, mint a mester -bányászok ősi társulásainak satnyuló továbbélése. Ezek a társulások is szövetkezeti jellegűek, akárcsak a tőkés vállalkozók által kisajátított szövetkezetek ( Gewerkschaft -ok). De a korabeli jogi szóhasználat is érzékelte azt, amiben elütöttek egymástól: a satnyult forma kisebb méreteit, de még inkább a személyes kétkezi részvételt a termelőmunkában. Nem Gewerke -nek, hanem egyszerűen társnak, Gesell -nek mondja őket; máskor meg, talán valami változatot is jelezve, maga bérén dolgozónak, Eigenlöhner -nek.* A részes vájár, az alvállalkozó A dolgozó kisvállalkozónak egy másik típusa a részes vájár (a Lehenhäuer ). A vájárelem kiszorulva a bányavállalkozó-szövetkezet ( Gewerkschaft ) tagjainak sorából nem válik egyszeriben a helyét elfoglaló tőkés vállalkozó bérmunkásává. A tőkés vállalkozó végeztette a fejtést bérmunkában is. De ez nem vált általánossá. Ellenkezőleg... Ismerünk vájárokat, akik nem bérmunkásként végzik a fejtőmunkát, hanem hol egy-egy szövetkezeti taggal, hol magával a szövetkezettel kötött egyezség alapján alvállalkozásba veszik át egyes fejtővégeknek, vagy akár egy nagyobb bányarésznek, esetleg egy egész aknának a fejtését. E vállalás formája általában a részes fejtés. A vájár a termelt érc egy meghatározott részét annak gazdagságához képest hol felét, hol harmadát, hol ennél is kisebb részét a bányát birtokló szövetkezetnek adja le. A többi azonban az övé, annak értékesítése felől szabadon rendelkezik. Megállapodása általában meghatározott időre szól, tetszés szerint fel nem bonthatja, viszont a neki átadott fejtőhelyekről ki sem vethető. Kötnek örökjogú megállapodásokat is. Foglalkoztat segéderőket. Őt, mint alvállalkozót terheli az ércek, vagy akár a víz felvonása is fejtőhelyétől a felvonóaknáig. Az ehhez szükséges felszerelést, kötelet, tömlőt a szövetkezettől igényelheti, de nem a kéziszerszámokat. A bánya egészének a fenntartása viszont, főként víztelenítése, az már egészében a bányavállalkozó-szövetkezet gondja. A cseh, a magyarországi meg az ausztriai bányajogokból ennek a vállalkozási formának szinte intézményes létezése messze a 16. század harmadik negyedéig megállapítható. Mit jelent ez a termelési viszonyok alakulása szempontjából? Azzal, hogy a tőkés bányavállalkozó a bányakincs hasznosító birtoklását megosztja a kitermelést alvállalkozásban végző részes vájárral, nem csekély mértékben lelassul a bányatulajdon tőkés koncentrációja. Másfelől a dolgozó bányásznép rétege, a vájárság, ha egészében nem is, de mindenesetre igen tekintélyes hányadában még nem merül el a bérszolgaságba. A bányakincs hasznosító birtoklása még részleges mivoltában is kispolgári egzisztenciát biztosít számára. Tipikusan átmeneti korszakra utaló jelenség. Az új a tőkés viszony feltartóztathatatlanul halad előre, de a letűnő múltat még élő teherként cipeli magával. * Mivel a korabeli bányászat német mesterségnek számított, kategóriái, nyelve is a német volt, így a szerző rákéynszerült, hogy német nyelvű kategóriákat iis használjon. (A szerk.) 2. Képek 16

A bányaművelés formái a középkorban *

A bányaművelés formái a középkorban * T a n u l m á n y o k A bányaművelés formái a középkorban * PAULINYI OSZKÁR A vállalkozás az ember gazdasági tevékenységének alapvető szervező mozzanata. A vállalkozás ugyanakkor, az ember gazdasági tevékenységének

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN

GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia

Részletesebben

Társadalomismeret tantárgyi követelmények. 1/9. évfolyam, szakközépiskola

Társadalomismeret tantárgyi követelmények. 1/9. évfolyam, szakközépiskola Társadalomismeret tantárgyi követelmények 1/9. évfolyam, szakközépiskola A tanulók munkájának és előmenetelének értékelése folyamatos. A tantárgyból félévente legalább 3 érdemjeggyel kell rendelkezni ahhoz,

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr. Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

275 éve született Benyovszky Móric kiállítás

275 éve született Benyovszky Móric kiállítás 2016/09/27-2017/01/28 A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója, Benyovszky

Részletesebben

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

FEB 93 Ifjúsági Oktatási Alapítvány. Közhasznúsági jelentés FEB 93 IFJÚSÁGI OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

FEB 93 Ifjúsági Oktatási Alapítvány. Közhasznúsági jelentés FEB 93 IFJÚSÁGI OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS FEB 93 IFJÚSÁGI OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2016 1 1. Számviteli beszámoló 2. A költségvetési támogatás felhasználása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Cél szerinti juttatások

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel?

Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Szabad témakör Intézményi hatáskör, lehetőség. Követelmények és a tartalom meghatározása a

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):

Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő): Nevezési lap Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017 A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):... A felkészítő tanár neve:... A versenyző iskola neve és címe:...

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont Tárgy: Beszámoló a Közös Hivatal tevékenységéről Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása Bartos Károly

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka

Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló csoport Veszprémben, főként az iskolai színjátszás köré épülve. A század második felében aztán egyre

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában letörték, de azt nem tudhatjuk, hogy ki tette ezt: Ötzi vagy egy társa, esetleg az ellenségei? A nyílvesszô behatolási szögébôl az is kiderült, hogy aki rálôtt Ötzire, feltehetôen lejjebb a hegyoldalon,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával

Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával Sajtóközlemény Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával A Magyar Unitárius Egyház, partnerségben az Országgyűlés Hivatalával ünnepi konferenciát szervezett 2018. március 9-én,

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A legfontosabb adatok

A legfontosabb adatok Alapítva 1876-ban A legfontosabb adatok Fenntartó: Székesfehérvári Tankerületi Központ Iskola címe: 8000 Székesfehérvár, Budai út 7. Tagintézmény: 8000 Székesfehérvár, Sziget u. 1. www.telekiblanka.hu

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nádudvar, 2015.08.31. Dr. Takácsné Baranyai Etelka Igazgató 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1 Bevezető

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph.

PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph. SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola H-8200 Veszprém, Halle utca 3. TeI/Fax.:0036 (88) 569-880, 0036 (88) 569-880 E-mail: sef@sef.hu Keltezés: 2015. 04. 30. Iktatószám:

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok Oktatói munka hallgatói véleményezése 2014/2015-ös tanév II. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Emellett

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben