Kína- a dübörgő óriás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kína- a dübörgő óriás"

Átírás

1 1 Mazán Zsombor Szenográdi Péter Kína- a dübörgő óriás Summary Since 1978 China has its own specific way of development which is named socialist market economy. The so called capitalism is controlled by the communist party. China is getting more and more dominant part of the global economy. While ten years ago there were no Chinese companies on the Global 500 list, nowadays more than 29 Chinese firms can be found among the top 500s. China is one of the four most important economies. What is more, it has much faster development than all the other leading countries. Chinese economy has a great influence on the whole world, just think of the price of the raw materials. In 2008 the progress seems to become less effective. Not only does the progress slow down a bit but the diadvantageous social effects of the modernisation are getting stronger and stronger. Enormous regional differences have turned out. Most of the workforce living in the country have no social insurance at all. There are a great many of accidents at the workplaces, the health care/service is unsatisfactory, the demography chart (e.g. fewer girls). The tension is increasing in Tibet or on the territories of Muslim Ujgur. Without increasing the lining standard the social tension is developing but because of the raising of wages most of the foreign firms can transfer their seat to another country. The most important question is: until when is a one-party system restricting human rights, able to direct a country which is on its way of modernisation? BEVEZETÉS A médiában naponta találkozhatunk Kínáról szóló hírekkel, melyek többnyire a legnépesebb ország gazdasági sikereiről számolnak be. A kínai büszkeségek sorában találjuk a pekingi olimpiát is, az aranyérmek alapján már a legerősebb sportnemzetnek is tarthatják magukat. Időként azonban a fejlődés árnyoldalai is helyet kapnak a tudósításokban. A napi híreket kevésbé követő emberek is folyamatosan szembesülnek Kína növekvő világgazdasági súlyával (kínai éttermek, boltok, és a Made in China termékek özöne). Divattá vált ezzel az érdekes országgal foglalkozni, a gazdaságkutatók számára pedig kihagyhatatlan terület ez az ázsiai térség. Kínának imponáló a múltja (pl.: lőpor, iránytű, porcelán, selyem, Nagy Fal) a jelene (pl.:a népesség száma, a gazdasági növekedés mértéke, az ENSZ BT-ben elfoglalt helye, olimpiai sikerek) és a jövője is (gazdasági vezető szerep a világban). Kínáról röviden írni még akkor is nehéz, ha egy területre korlátozzuk a kutatást. Ez a tanulmány a hazai és nemzetközi szakirodalom segítségével Kína történelmének vázlatos áttekintése után az ország gyors gazdasági fejlődésével kapcsolatos tényeket, nézeteket,

2 2 kérdéseket igyekszik lényegre törően összegezni, ezen belül a gyors modernizáció társadalmat érintő ellentmondásait is számba veszi. Ennek a tanulmánynak egy rövidebb változata megjelent a Körös Tanulmányok évi kötetében (Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar, Békéscsaba). KÍNA MÚLTJA Kína jelenlegi területével Földünk harmadik legnagyobb országa. A történelmi állam területe egyes irányokban időnként messzebbre nyúlt, de összességében lényegesen kisebb volt a mainál. A jórészt muzulmán ujgurok lakta Xinjiang (Hszincsiang), továbbá Tibet és Belső- Mongólia hosszú ideig nem volt része Kínának. Ezeket a szélsőséges adottságú területeket Belső- Ázsiához soroljuk. Az emberi megtelepedés és a fejlődés szempontjából jóval kellemesebb éghajlati viszonyok találhatók Kelet-Ázsiában, így Kína gazdasága és múltja is erre a területre koncentrálódik, elsősorban a Kínai- alföldre. Kína a világ egyik legrégebbi civilizációja. Az első államok már Kr.e. a III. évezredben megjelentek a Sárga-folyó mentén. Az első egységes államot az országnak nevet adó Csin dinasztia hozta létre (első császára a Kr.e.III században Csin Si Huang-ti), a másik híres ókori uralkodóház a Han dinasztia volt (Kr.e. 210-Kr.u.220). Az ókori Kína adta a világ népességének kb. egynegyedét, ezt az óriási embertömeget hatalmas építkezéseknél is felhasználták, ekkor épült meg a kínai Nagy Fal elődje, és a Nagy-csatorna is. Hatalmas hasznot hozott az államnak a Selyemút ellenőrzése is. Később az egységes birodalom részekre esett szét. A Dzsingisz kán vezette, egyesült mongol hadak első nagy áldozatai a mai Kína északi részén lévő államok voltak, mindenek előtt a tangutok lakta Hszihszia, majd a Csin állam, amit a mai Kína ÉNY-i területeire is kiterjedő Kara-Kitáj állam meghódítása követett. A széteső mongol birodalom egyik utódállama volt a Nagy Kánság, melynek vezetője, Kubiláj 1271-ben alapította meg a Kínát 1368-ig uraló mongol Jüan dinasztiát. Marco Polo az ő birodalmában járt az 1272 és 1292 között. Ebben az időszakban (1279-ben) foglalták el Dél-Kínát (Szung Birodalom) a mongolok, így ők egyesítették újra az egykori, ókori államot. A mongolok uralma 1368-ban szűnt meg Kínában, Dzsingisz kán utódai a pusztákra szorultak. A mongolok kiűzése után a Kínában hatalomra kerülő Ming- dinasztia többször próbálta uralmát Mongóliára is kiterjeszteni, az egyik hadjárat során azonban maga a császár is fogságba esett. Ezután hosszú ideig a védekezést, a bezárkózást választotta a birodalom és továbbépítették a Nagy Falat, ami a nagyság mellett a bezárkózás szimbólumává is vált. Az 1400-as évek első évtizedeiben a kínaiak a felfedező útjaik során elérték Kelet-Afrikát is, de az uralkodóváltás felfedezések leállításával járt. A következő század közepén már a portugálok létesítettek kereskedelmi telepet Aomenben (Macau). A mongolok átmenetileg megerősödtek és Altan kán vezetésével 1550-ben Peking elővárosát is felégették. A Ming császárok ezután fejezték be a Nagy Fal építését, részben az ehhez kapcsolódó lakossági terhek miatt parasztlázadás tört ki ban pedig a dél-mongóliai fejedelmek kánná nyilvánították a kínai mandzsu császárt. Mongólia (Külső- Mongólia) különvált, Belső- Mongólia pedig ma is Kínához tartozik. Időközben azonban a lázadók Pekinget is elfoglalták. A Nagy Fal fővároshoz közeli szakaszának védelméért felelős tábornok a lázadás miatt átengedte a védelmi vonalon az északról támadó mandzsukat, akik Peking után az egész országot uralmuk alá hajtották és új dinasztiát alapították. A mandzsu korszakban tovább terjeszkedett az állam például Tibet irányában, ahol az első kínai beavatkozást maguk a helybeliek kérték (1720), az országot akkor megszálló dzsungáriai ojrátmongolok ellen. Ezután a század végéig Tibetben a mongol fennhatóságot a kínaiak vették át, mellettük a terület igazi vezetője a Dalai Láma maradt től kezdve a angol felderítők érkeztek Tibetbe, de a század végén a brit birodalom még megegyezett Kínával és megelégedett a kereskedelmi lehetőségekkel, később mégis angol csapatok vonultak be Lhászába. Két évvel később (1906) az angolok elismerték, hogy Tibet Kína hűbéres területe. A tibetiek azonban a kínai forradalmat kihasználva 1912-re kiűzték a kínai erőket. Újabb két évvel később elfogadták,

3 3 hogy hazájuk Kína részét képezi, de (a mainál nagyobb területen) autonómiát élvezve. Kína az elhúzódó polgárháború, a japánok elleni harc, majd az 1949-ig kiújuló újabb polgárháború miatt 1950-ig nem küldött csapatokat Tibetbe, akkor viszont az időközben kommunistává lett nagyhatalom hadserege megszállta a buddhista területet. Az idegen hatalom ellen 1959-ben sikertelen felkelés tört ki, ekkor menekült el a Dalai Láma. Legutóbb márciusában voltak nagyobb zavargások Tibetben. Tibet és Belső- Mongólia mellett még egy nagy területű autonóm tartománya van Kínának, a sokáig mongolok által is lakott Hszingcsiang- Ujgur tartomány, melynek szakadár erői a pekingi olimpiát megelőző napokban hajtottak végre egy komolyabb támadást kínai határőrök ellen. Miközben a XVII-XVIII. században a fent említett területek rovására bővült a birodalom, a nyugati hatalmaknak (legfőképp a briteknek) befolyása egyre nőtt, elég volt egy kikötő (Kanton), ahhoz hogy az angolok elárasszák Kínát ópiummal. (Herber-Martos-Moss-Tisza 1997). Erre a konfliktusra vezethetők vissza az ópiumháborúk (az első az 1840-es évek elején), melyek Kínát félgyarmati sorba taszították hiszen, a megalázó szerződések aláírása után gazdaságán a külföldiek osztoztak. Hongkong is ekkor került a britek kezére. A szabad kereskedelem bevezetése teljesen tönkretette a kézműipart. Hatalmas számú, olcsó munkaerő áramlott a kikötőkbe, ahol főleg az élelmiszer és a textilipar alkalmazottjai lettek. A mezőgazdaságot is a gyarmattartók igényeire formálták (tea, selyemtermesztés). A háborúk és az éhínségek ellenére (pl.: 1810 és 1850 között kb. 45 millió ember halt éhen) 1500 és 1900 között a népesség száma meghétszereződött. A földterületek, viszont nem tudtak, ilyen sebességgel gyarapodni. A parasztfelkelések sorozata sem tudta átrendezni a társadalmi viszonyokat ben ugyan megdöntötték a császárságot, de ez a széles tömegek számára nem hozott érdemi változást. Kína 1912 elejétől lett köztársaság, Tibet és Külső-Mongólia autonóm területté vált, évtizedekig az első köztársasági elnök alapította Kuomintang volt a legmeghatározóbb politikai erő. A belső ellentéteket kihasználó Japán 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát és elkezdte ásványkincsének kiaknázását. Hat évvel később Japán egész Kínát szolgálatába akarta állítani, amit részben sikerült is. A II. világháború végeztével ugyan megszabadultak Japán láncaitól, és Kína az ENSZ legfontosabb szervének, a Biztonsági Tanácsnak az állandó tagja lett, de a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt (KKP) harca állandósult egészen 1949-ig, akkor a Kínai Kommunista Párt felülkerekedett ellenfelén, és a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang Tajvanra menekült. Az ENSZ ben 1971-ig vita zajlott, hogy melyik állam képviselje Kínát. A szárazföldi Kína neve és államformája (szocializmusra utaló népköztársaság ) 1949 óta nem változott meg. A hatalom megragadása után a kommunisták hozzáláttak egy szovjet mintájú állam kiépítéséhez. Lerohanták Tibetet, önkénteseket küldtek a koreai háborúba. Kezdetben a szovjetek biztos szövetségeseinek tűntek, de az ellentétek már az 50-es években megjelentek a két legnagyobb szocialista állam között. Eleinte a belpolitikában és a gazdaságban is a szovjet modellt követték. A kereskedelmet szinte csak a szocialista országok felé orientálták. Időarányos tervek (ötéves tervek) alapján dolgoztak. Földreformot, hajtottak végre. Az állami szektort tették meghatározóvá. Gyors iparosításba kezdtek, amely során főleg a nehézipart és a hadiipart fejlesztették. Megtörtént a mezőgazdaság kollektivizálása. A paraszti tömegek hasznos felhasználása (pl.: árvízvédelem, csatornázási munkálatok) is sikerült. Azonban a kommunisták vezetője (Mao Ce-tung) nem fogadta el a józan ütemű fejlődést. Így 1958-ban meghirdették a nagy ugrást. Ez a program többek között a háztáji gazdaságok, és a személyi tulajdon szétzilálásából állt. A falvakban a szövetkezeteket népi kommunákban egyesítették. A munka szerinti elosztást teljesen felváltotta az egyenlőség fogalma. A gabonatermelést, és főleg az acéltermelést szánták húzóágazatnak. Az egész országban úgynevezett népi kohókat létesítettek (kb.: kétmilliót), amelyekben több tízmillió ember foglalkoztattak. Az eredmények természetesen papíron kiválóak voltak, miközben országszerte éhínségek tizedelték az embereket. Az éhínség és nagy ugrás okozta kudarca után a vezetők rájöttek, hogy a mezőgazdaságot nem lehet elhanyagolni, mert annak milliók látják a kárát.

4 4 Felszámolták az előző programot, és megpróbálták a mezőgazdaságra fektetni a hangsúlyt (műtrágya-és traktorgyárak). Mao és emberei 1966-ban kirobbantották a kulturális forradalmat, amelynek célja a vezér személyi kultuszának növelése volt. Megpróbálták kiiktatni a hatalomra veszélyes emberek nagy részét, így az értelmiség zömét. Teljesen fel kívánták számolni a munka anyagi ösztönzését és a tudományos életet ban azonban meghalt a vezér, és a híveinek számító négyek bandáját letartóztatták (XX. század krónikája 1994) Ezzel lezárult egy fejezet a Kínai Népköztársaság történetében, hiszen 1978-ban Teng Hsziao-ping irányvonalát fogadták el a KKP kongresszusán, amely igen nagy fordulatot jelentett az előző évekhez képest. Az ekkor indult reformok hatásaként az egy főre jutó GDP az ezredfordulóig csaknem ötszörösére nőtt. Érdekesen alakult az ország külpolitikája is.1955-től kezdve (konferencia Bandungban) többek között Indiával együtt próbálták összefogni az el nem kötelezett országokat és jó példát mutatni a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésére. Később azonban Indiával is határvitába keveredtek. Szovjet segítség nélkül fejlesztették ki saját atomfegyvereiket, majd 1967-ben már hidrogénbombát robbantottak (Fischer 1993). Moszkva és Peking fokozatosan romló viszonya Csehszlovákia szovjet lerohanása után jutott a mélypontra, Kína nyíltan szakított addigi példaképével. A következő évben (1969) már fegyveres határincidensekre is sor került. Az Egyesült Államok kihasználta ezt a konfliktust ( pingpong diplomácia ), és részben ennek eredményeként 1971-ben az ENSZ a Kínai Népköztársaságot ismerte el Kína egyetlen legális képviselőjének. Az USA-val diplomáciai kapcsolatot, illetve az EGK-val (mai nevén EU) kereskedelmi szerződést létesítő Kína 1979-ben még a szocialista Vietnámmal is háborúba keveredett (Messenger 1995). Az 1980-as évek diplomáciai sikerei és a belső reformok szempontjából is rövid időre törést jelentett a Tienanmen téri diáktüntetés véres elfojtása. A reformfolyamat azonban 1992-től újból nagy lendületet vett, a külföldi nagyhatalmaknak pedig érdekében állt 1989 elfelejtése ben az ázsiai ipari fejlődés egyik jelképe, az egyik kis tigris, Hongkong visszatért az anyaországhoz, két évvel később Macau (Makaó) is. A XXI. századba lépve számos tény tükrözi Kína növekvő globális jelentőségét, 2001-től tagja a WTO- nak, 2003-ban pedig saját erőből juttattak embert a világűrbe. Folytatódik a XX. század végén elkezdett nagy történelmi kísérlet is, a kommunista egypártrendszer és a globális szintre emelt piacgazdaság együttélése. KÍNA GAZDASÁGA A nagy kiterjedésű ország változatos természeti adottságai kiváló lehetőséget biztosítanak a mezőgazdaság számára. Az országban számos fontos bányakincs (pl. kőszén, kőolaj, földgáz, rézérc, vasérc) nagyobb mennyiségben található, ami a nehézipar számára biztosít jó alapot. Ehhez kapcsolódik a fegyelmezett, olcsó, hatalmas munkaerő. Mindezek ellenére sokáig kellett várni arra, hogy a kiváló lehetőségeit érdemben tudja kihasználni az ország. Az 1990 utáni kínai gazdasági fejlődés közvetlen előzményét az 1978-ban induló reformok jelentették. Teng Hsziao-ping akkor újnak számító politikája fokozatos áttérést jelentett a régi rendszerről a szocialista piacgazdaság felé, úgy hogy a rombolás és az építés között is fenntartotta az egyensúlyt. Az 1979-ben kezdődő folyamat három lépcsőfokból állt. Az első lépés a gazdasági reform kialakítása és a kiigazítás volt (1979-től 1984-ig tartott). A fő feladat az aránytalanságok kiigazítása volt, amelyet a könnyűipar, a közlekedés, és az energetika fejlesztésével próbáltak megoldani. Nagy szerepet kapott a mezőgazdasági termelés, és azon belül is a falusi gazdaságok fellendítése. Engedélyezték a háztáji gazdaságokat. Felemelték a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát. Modernizációba kezdtek, amely főleg a műtrágya és a mezőgazdasági gépek használatára fókuszált. A termények kötelező beszolgáltatása megszűnt. A kommunák gazdasági szerepét átvették a szövetkezetek. A parasztok földekhez juthattak a felelősségi rendszeren belül (a földek jogilag szövetkezeti tulajdonban maradtak, de bérleti díj ellenében a parasztok rendelkezhettek vele). A többlet szinte teljesen szabadon értékesíthetővé vált. A nyitás jegyében jelentős külföldi befektetések érkeztek az országba.

5 5 A második lépcsőfok az es időszakot öleli fel. Az állami szektort folyamatosan csökkentették. A vállalati önállóságot egyre jobban kiterjesztették. A kisebb méretű állami vállalatok bérbeadása is jellemző volt Megnőtt az ipari a szolgáltató és a kereskedelmi kisvállalatok jelentősége. Az adórendszert fokozatosan korszerűsítették. A piaci versenyt részesítették előnybe. A pénzügyi rendszer reformjait egyre jobban elmélyítették, amely a hitelintézetek számának növekedésével járt. Ezeknek az éveknek már voltak szürkébb pillanatai is, például mikor ben megtorpant a reformfolyamat. A Tienanmen téri diáklázadás (1989) véres leverése figyelmeztette a világot, hogy Kína még kommunista ország. Összegezve a második lépcsőfok is sikeresnek mondható. Ugyan nem szárnyalta túl az elsőt, de az évi átlagos 8,5%-os GDP növekedés mindenféleképpen pozitívumként fogható fel. Igaz, az ágazati fejlődés átalakult. A primer szektor már csak 3,6%-kal növekedett évente. Míg a szekunder 10,9%-os és a tercier szektor 9,7%-os javulást mutatott, amely jobb volt, mint 1979 és 1984 között. A harmadik pedig a szocialista piacgazdaság teljes körű kiépítése, ami már az 1990-es és 2000-es évekre esett (Jordán-Tálas 2005). A világ legnépesebb országában a gazdaság teljesítményének az ipar és a bányászat 1998-ban kb. felét adta. Az állam jelszava a két lábon járás, amely szerint egyidejűleg alkalmazzák a kis- és nagyüzemi módszereket. (Probáld-Horváth 1998). A szekunder szektor (ipar) átlagos növekedése az 1990-es években átlagosan 13,5% volt. A világ legnépesebb országában 1998-ban az ipar és a bányászat adta a GDP kb. felét, ez az arány később azért nem tudott tovább nőni, mert a modernizáció jegyében a harmadik szektor jelentősége is dinamikusan nőtt ben a szolgáltatási szektor a GDP-ből már 33,2%-kal részesedett, napjainkra pedig meghaladta a 40%-t is. A foglalkoztatásban pedig 9%-kal emelkedett a tercier szektor részesedése 1990 és 2000 között (18,5%-ról 27,5%-ra). A szolgáltatások növekvő szerepe is mutatja, hogy a kínai gazdaság fokozatos bővülése fejlődést is jelent ben a szolgáltatások kb. 60 %- t az idegenforgalom fedezte. Kínának ezen a téren is további hatalmas lehetőségei vannak. Kína gazdasága sokat köszönhetett a más országban élő kínaiaknak. A délkelet-ázsiai államokban, szinte mindenhol megtalálható a kínai etnikum. Ezek a kisebbségek kis számuk ellenére, nagy befolyással bírtak a gazdaságokban (pl.: Indonéziában 2-3% volt a kínai lakosok aránya, de ezek a magántőke kb.70%-át birtokolták). Hatalmas pénzeket fektettek be a szárazföldi Kínába ezek a kínai származású üzletemberek. A kulturális összetartozás összekapcsolta a gazdaságokat is. Szingapúr, Hongkong, Malajzia stb. mind, mind dollár milliókkal segítette, hogy beindulhasson Kína gazdasága. Már az ezredforduló előtt a kelet-ázsiai gazdaság Japánon és Koreán kívül alapvetően kínai dominanciájú lett (Huntington 1998) ben Hongkong, majd 1999-ben Makaó visszakapcsolása is segítette a kínai gazdaság modernizálását. Mindkét visszaszerzett terület különleges igazgatási övezetként kerülhetett vissza, és 50 évig megtarthatják gazdasági berendezkedésüket, amely saját pénznemet is jelent. Délkelet- Ázsia mellett a Föld számos részén megjelentek a kínaiak, csak 2000 és 2003 között évente kb kivándorló telepedett le más országban. Kína globális jelentősége egyre nyilvánvalóbb. Sokan ezt csak úgy érzékelik, hogy az ott gyártott játékok és textilipari termékek ellepik a világot, kiszorítva az egyes piacokról a hazai termelőket. Valóban jelentős Kína súlya ezen a téren is, pl ben a világ zokni gyártásának egyharmadát egyetlen kínai város (Datang) adta, ugyanakkor az ország nemzetközi jelentősége ennél sokkal nagyobb és összetettebb (Hessler, 2007). A gazdaság összes területét érintő befektetések, pénzügyi mozgások, komoly kutatási eredmények, a nagy kínai tőzsdék és transznacionális cégek is jelzik, hogy az óriás felébredt. Nemcsak zokni gyártásban, rizs termelésben és aranytermelésben elsők, hanem mobil- és internet használók száma alapján is, náluk található a legnagyobb vízerőmű, a Global 500-ban pedig már 29 vállalatuk található. Tíz éve még egy kínai cég sem szerepelt a világ 500 legnagyobb forgalmú vállalatait tartalmazó listán. Nem is olyan régen még nem találtuk Kínát a GDP alapján emlegetett 10 legnagyobb gazdasággal bíró ország között ban az USA, Japán és Németország mögött már a negyedikek, de a vásárlóerő-paritás alapján már a 3., sőt egyesek a 2. helyen említik őket. Reális jóslatnak tűnik,

6 6 hogy 2009-ben (ha a gazdaság egész produkciója alapján nem is), az ipari termelés terén leváltják a dobogó legfelső fokán, az ott már több, mint 100 éve trónoló Egyesült Államokat. Kína dübörgése (1979 óta átlag évi 9-10%-os bővülés) az egész világra kihat, ásványkincs igény miatt porszívóhatást szoktak emlegetni. Az ország hatalmas nyersanyagigénye a világon mindenhol észlelhető és ez felveri az árakat. Bármilyen sok szenet is termelnek, ez az ország energiaigényének csak a 70%- át fedezi (2004). A Föld egyik nagy problémája a gyorsan fogyó kőolaj. Az 1990-es évek elején a távol-keleti ország még a potenciálisan kőolaj exportőrnek számított. Ez már a múlté ban importőrré vált, és napjainkra már második az USA mögött ebben a tekintetben, annak ellenére, hogy hol a 4., hol az 5. legnagyobb kőolajtermelő ország. Az utóbbi időszak olajár robbanásának egyik fő oka Kína, illetve a legutóbbi (2008. VII- IX.) árcsökkenés mögött is részben Kína áll, olajfogyasztásának mérséklésével. Kína számára problémát jelent az, hogy a világ kőolajlelőhelyei már szinte évtizedekre el vannak osztva. Kína pedig csak a 90-es évek végén kezdett helyezkedni, ami nagy hátrányt jelentett. Így lett a venezuelai, a szudáni, és az angolai olaj vásárlója végén egy 2 milliárd dollár értékű üzletet kötöttek Iránnal, az ott kitermelt kőolaj kínai felhasználásáról. (Hirn 2006, Nagy 2005). Kína 3. a világon a vasérctermelésben, ennek ellenére ezt is nagy mennyiségben importálják. A világ számos pontjain szüneteltetik a munkát, mert nincs mivel dolgozni. Kína mindent megvesz, és mindent drágává tesz, a hulladék vas ára pl. 4,5- szeresére emelkedett. Kína árfelhajtó nyersanyagéhségének egyik magyar hatása lehet az eddig gazdaságtalan tartott recski rézérc bánya várható megnyitása. Kína számára ma már gondot is jelent az, hogy nagy vetélytársai kevésbé fejlődnek vagy néhol már stagnálnak. Jórészt a világgazdaság problémái miatt az idei kínai GDP növekedés vélhetően jócskán elmarad majd a évi 11,4 %- tól (ez 14 éves rekord volt), és hosszú idő után 10% alá kerül, ill. a kereskedelmi többletük is jelentősen csökkenni fog. Persze ez még így is irigylésre méltó teljesítmény bármely ország számára. Az viszont már gondot okozhat Kínának, hogy a külföldi befektetőik ötöde fontolgatja a továbbállást a még olcsóbb bérű államok felé. Egyre több külföldi vállalat nehezményezi a hazai vetélytársait túlzottan segítő állami protekcionizmust is. KÍNA TÁRSADALMA Kína sajátos modernizációjával 400 millió állampolgárját emelte ki a nyomorból, a keleti országrész nagyvárosai sok szempontból a világ többi részén lévő globális centrumokat idézik. Ma már az 500 millióhoz közelít a Kínában forgalomban lévő mobiltelefonok száma, 2000-ben ez a szám csak 87 millió volt (a lakosság száma elején érte el az 1,3 milliárd főt, ehhez képest indokolt a csak kifejezés). A reformok előtt (1977) GDP/fő kb. 200 dollár volt, ez már ben 900 dollár felé emelkedett. Ez a statisztikai átlag azonban a valóságban egyenlőtlenül oszlik meg az egyes tartományok és társadalmi csoportok között. Pekingben a GDP/fő 2005-ben 3000 dollár felett volt, Tibetben és további 10 tartományban viszont nem érte el a 750 dollárt sem. Több száz millióan még szegénynek számítanak. A látványos különbségek az egyes településeken belül is érzékelhetők, sok helyen egymás közelében élnek a milliomosok és a fejlődés hasznából kevésbé részesülők, illetve az abból kimaradók. A GDP alapján Kína egyre előkelőbb helyet foglal el, de a vásárlóerő-paritáson számított GDP/fő alapján még mindig csak a 84. ország (2005). Az állami vezetés 1980-tól sajátos módon is igyekszik biztosítani, hogy a gazdaság gyorsabban növekedjen, mint a lakosság. Az államilag ösztönzött egykézés azonban súlyos demográfiai torzulást idézett elő. Sok család törekszik arra, hogy az egyetlen utód fiú legyen, ennek hatására 2020-ra akár 40 milliót is elérheti azoknak a felnőtt férfiaknak a száma, akiknek korosztályán belül nem lesz párja. Az egykézés másik negatív hatása akkor realizálódik, amikor felnőttként egy gyereknek kell majd eltartania két nyugdíjas szülőt, hiszen sokan nem kapnak majd nyugdíjat re a népesség közel harmada 60 éven felüli lesz! A nyugdíj hiánya összekapcsolódik az egészségügy problémáival, ennek elhanyagolása okozhatja a jövő másik nagy szociális konfliktusát, bár az orvosok bántalmazásáról

7 7 szóló hírek alapján ez a terület már napjainkban is súlyos feszültségekkel terhelt. A kínai gazdaság az olcsó munkaerő miatt vonzza a külföldi befektetőket, illetve a kínai termékek ára ezért is alacsony. A munkaadók azonban sokszor megspórolhatják a munkabérhez kapcsolódó járulékokat. A társadalombiztosítás hiánya és az állami dotáció csökkentése (ez a költségek %-ra zsugorodott), a magánbiztosítók bizonytalansága viszont azt eredményezi, hogy kb. 900 millió kínai számára luxus a betegség. A problémák különösen a falvakban jelentősek, ott él a lakosság 60 %-a, ugyanakkor az egészségügyi alkalmazottaknak csak 16%-a dolgozik vidéken. A falvak lakóinak 10%-a rendelkezik biztosítással, többségük évi keresete 300 dollár körül van, egy beteg kórházi napidíja viszont eléri a 15 dollárt is ben ezer élve született gyermekből a városokban 16,3 fő halt meg, vidéken ez a szám 40 volt. Hasonlóan nagy a különbség a szülő nők halandósági mutatóiban is. Kína vezetése természetesen törekszik az elmaradott körzetek gyors fejlesztésére, de a hirtelen modernizálásnak is vannak árnyoldalai. A tibetiek a vasútfejlesztésben az etnikai arányok rovásukra történő megváltoztatását látják, hiszen a könnyebb elérhetőség a kínai bevándorlást is felgyorsítja. A gyors építkezésekkel együtt járó műszaki hiányosság a legutóbbi nagy földrengés miatt is feltárultak. A gyors iparosítás globális és lokális szinten is növeli a környezet terhelését és persze erősen veszélyezteti az üzemek közelében élők egészségét. A világ tíz legszennyezettebb városa közül öt a távol keleti országban található. Az energiaéhség és számos körzet kőszénvagyona nagyon sok vidéki embernek jelent foglalkoztatási lehetőséget, ugyanakkor évente ezrek halnak meg bányászbalesetekben, például 2000-ben 5300 bányász halt meg, 2007-ben pedig 3786, ez a szám akkor is elképesztően magas ha figyelembe vesszük Kína népességének nagyságát. Egyre több eset mutat rá, hogy a túl gyors fejlődés, a megfelelő ellenőrzés hiánya, a termelési költségek alacsonyan tartása, illetve az ezekkel összefüggő termelésbiztonsági hiányosságok nem csak a munkások és a bányák, üzemek környékén élők, hanem a hazai és nemzetközi fogyasztók számára is veszélyt jelent (pl. balesetveszélyes játékok, egészségre veszélyes pizsamák, fogkrémek, kozmetikumok, illetve csecsemőket megbetegítő tejporkészítmények). A kínai vezetés több szempontból is két tűz közé került, ha az általa is felhajtott olajárakat követi, akkor az átlag kínainak megfizethetetlen benzinárakat alakít ki és a közvetett hatás miatt erőteljesen növeli az inflációt, ellenkező esetben viszont a máshol hasznosításra váró állami tartalékok jelentős részét éli fel. Szintén dilemmát jelent a bérek kérdése, elkerülhetetlennek látszik a fizetések további jelentős emelése és ezzel a társadalmi feszültségek szinten tartása, viszont ez a külföldi befektetők szemében csökkentené az ország vonzerejét. Jelenleg is az ott lévő külföldi nagybefektetők közel ötöde gondolkodik a továbblépésen, ami a munkanélküliséget növelné. Másfelől egy 2008-as felmérés szerint a világ komoly befektetői az elkövetkező 5 évben már inkább Kínára figyelnek, mint a most még ezen a téren is vezető Egyesült Államokra. A jövő nagy kérdése, hogy melyik tényező lesz az erősebb, az újabb befektetések vagy a tőke továbbállása. Szintén izgalmas kérdés a nemzetiségi területek ügye. Kína népességének 91%- t a kínaiak (hanok) alkotják, másfelől a kisebbségek együtt több mint 100 milliós közösséget alkotnak és sok területen ők vannak többségben (Hessler, 2008), illetve (főleg a muzulmán területeken) gyorsabban szaporodnak. A 2008-ban Tibetben és Ujguriában is komoly összecsapások voltak, ugyanakkor csökkent a feszültség a másik Kínával, Tajvannal. ZÁRÓ GONDOLATOK Kína rendkívül gyors fejlődésének ma már számos árnyoldala is van. A sok felvetődő kérdés között talán az a legnagyobb, hogy meddig működhet a szocialista piacgazdaság, hiszen most még egyetlen párt irányítja ezt az egyre modernebb társadalmat. Ez a párt persze nagyban eltér a hagyományos kommunista gyakorlattól, de a szabadságjogokat még mindig erősen korlátozza és ateista jellegű. Kínában pedig tíz év alatt négyszeresére nőtt a vallásosok száma. Persze nem mindenki fordul vissza az1949 előtti tradíciókhoz, az új generációk inkább a nyugati típusú

8 8 életmódot tekintik mintának, ez viszont együtt jár a nyugati szabadságszint igénylésével is. Ennek megfelelően a párt egyre kevésbé a Marx, Lenin és Mao Ce-tung eszméihez hű emberek gyűjtőhelye, inkább a centralizált irányítás előnyeit kihasználó szervezet, ahová a többség a karrier érdekében lép be. Ezzel együtt komoly ellentmondást jelent a párt által irányított a piacgazdaság. IRODALOM Charles Messenger: A háborúk évszázada, Alexandra (1995) Fischer Ferenc: A megosztott világ, Ikva Kiadó (1993) Herber Attila- Martos Ida-Moss László-Tisza László: Történelem 5, Reáltanoda Alapítvány (1997) Probáld Ferenc- Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös Kiadó (1998) Jordán Gyula-Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században, Napvilág Kiadó (2005) Nicholas R. Lardy: China in the World Economy (1994) Samiel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Kiadó (1998) Wolfgang Hirn: Kína a nagy falat, HVG könyvek (2006) XX. század krónikája (szerk.: Karádi Ilona), Officia Nova (1994) Atlas der Weltgeschichte, Bectermünz Verlag, Augsburg (1997) Nagy Gábor: A szomjas óriás, HVG, Gaál Gergely- Stényer Ibolya: Változások Kínában a demográfia tükrében, Demográfia (1995/1) Peter Hessler: Kína rákapcsol, National Geographic (2007/6) Peter Hessler: Ébredő óriás, National Geographic (2008/7) Internetről felhasznált oldalak:

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében?

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Magyarország a változó világban

Magyarország a változó világban Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 4. szám, 2015. december, 168 172. o. Magyarország a változó világban* Mikó Eszter Patai Mihály Parragh László Lentner Csaba: Magyarország a változó világban Éghajlat Könyvkiadó

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA KÍNA FELEMELKEDÉSE ÉS A KÍNAI AMERIKAI VERSENGÉS TÜKRÉBEN

A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA KÍNA FELEMELKEDÉSE ÉS A KÍNAI AMERIKAI VERSENGÉS TÜKRÉBEN Társadalomkutatás 32 (2014) 3, 247 263 DOI: 10.1556/Tarskut.32.2014.3.3 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA KÍNA FELEMELKEDÉSE ÉS A KÍNAI AMERIKAI VERSENGÉS TÜKRÉBEN HORVÁTH CSABA Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat. Export-import menedzsment szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat. Export-import menedzsment szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A KíNAI FENYEGETÉS Készítette: Földes Péter Budapest, 2003 3 Tartalomjegyzék

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Mai magyar társadalom

Mai magyar társadalom Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. február Gazdasági-politikai háttér Csehországban a GDP 38,5 százalékát az iparban, 2,5 százalékát a mezőgazdaságban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben