A SERTÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA, REPRODUKCIÓS ÉRTÉKMÉRŐI, A SZAPORÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

Átírás

1 A SERTÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA, REPRODUKCIÓS ÉRTÉKMÉRŐI, A SZAPORÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

2 A koca nemi működése

3 A PETEFÉSZEK A petefészek keresztmetszete. Forrás: Salamon, : csírahám 2: a petefészek tokja 3: elsődleges tüsző 4: másodlagos tüsző 5: fejlődő harmadlagos tüsző 6: harmadlagos vagy Graaf tüsző 7: petesejt 8: sárgatest (Corpus Luteum, CL)

4 A PETEVEZETŐ Forrás: Húsvéth, 2000

5 A MÉH A méh típusai háziállatokban (vázlatos rajz, Seiferle szerint) A ló méhe (Nickel Schummer Seiferle szerint)

6 Az ivari működés hormonális irányítása

7 H Y P O T H A L A M U S GnRH H I P O F Í Z I S E L Ü L S Ő LEBENYE FSH LH ösztrogén PETEFÉSZEK tüszőérés ovulació CL érés progeszteron M É H PGF2α Tüsző fázis (6-7 nap) Sárgatest fázis (14-16 nap) Negative feed-back (gátlás) Positive feed-back (stimuláció)

8

9 A sertés szaporodási típusa szerint multipara, poliösztruszos állat. A kifejlett emse ivarzását ciklikusság jellemzi, a ciklus hossza 21 (19-23) nap. A nemi érdeklődés legkorábban 4 hónapos korban figyelhető meg, szabálytalan periódusokban, ivarzás-szerű tünetekkel, de tűrési reflex nélkül. Az első, valódi ivarzás csak az első ovulációkkal jelentkezik, legkorábban 5-6 hónapos korban. A kanok jelenléte stimulálja az ivarérést.

10 A koca petefészkében születéskor ezer primordinális tüsző található ( µm nagyságúak). A preantralis tüszőktől a Graaf-tüszőkig tartó fejlődési szakasz az ivarzási ciklus. A tüsző egész fejlődési szakasza (growing pool) - a primordinálsi tüszőtől az ovulció előtti Graaf tüszőig napig tart.

11 A kan nemi működése

12 A sertés kan ivarszervei

13 Spermiogenezis a here kanyarulatos csatornácskáiban

14 A spermiomorfogenezis, a spermium részei, az akroszóma reakció

15 A kanok 5-8 hónapos korban válnak ivaréretté. A fertilitás 1-2 éves korban lesz teljes. A spermiogenezis kb.30 napig tart A sperma mennyisége: ml/adag, a spermiumok száma: millió/ml, ph: 6,8-7,2 A prostata váladéka az ondó 30-60%-a, amely az ondósejtek aktivitására ható ionokat is tartalmaz. A Cowper mirigy váladéka az ejakuláció végén ürül, sűrű, enyhén lúgos kémhatású, dugót képez a méhszájnál. Az ejakulált sperma nagy rész egyenesen a méh üregébe jut, ezután szétterjed a két méhszarvba. A spermatermelést befolyásolja az állat kora, fajtája, a takarmányozás, az évszak, és az ondóvétel gyakorisága.

16 A here működésének hormonális irányítása (Forrás: Becze, 1983)

17 A párzás és a termékenyülés

18 A párzás Ivarzási tünetek Tűrési reflex Hím nemi reflexek Flehmen-reflex Kapuív reflex Fergusson reflex

19 A koca ivarzási tünetei Az ivarzás tünetei alapvetően három csoportba sorolhatók: A nemi szervek változásának külső, látható jelei, amelyek során a péraajkak megduzzadnak, vérbővé válnak, kipirulnak, a hüvely fala fényes, sikamlós. A genitális és regulációs szervek nehezebben érzékelhető belső elváltozásai: a méh erigáltsága, a hüvely, a méh, a petevezető nyálkahártyájának proliferációja ill. szekréciós átalakulása, a nemi hormonok vérszintjének jellegzetes alakulása, a petefészkeken tüszőérés majd ovuláció. A szexuális viselkedés megváltozása: érdeklődés, vonzódás, érintkezés, tűrés, receptivitás és amelyek még rendszerint az alapanyagcsere élénkülése is kísér. Az ivarzási tünetek élénksége, intenzitása függ a koca életkorától, az ellés óta eltelt időtől, a fajtától, az egyedtől, de befolyásolja az állat tartásmódja és takarmányozása is.

20 Az ivarzó kocák kiválogatása Az ivarzás elbírálása legegyszerűbb és leghatékonyabb u.n. kereső kan segítségével. A próbakant nem szükséges vazektomizálni, mert a hosszabb udvarlás és előkészület módot és időt ad arra, hogy időben elválasszák a kocától. Kan nélküli próbáltatáskor a hátalási próba alkalmazása ajánlható, aminek hatása még fokozható kanszagot utánzó stimuláló anyagok alkalmazásával. A kannal való kerestetés fölényben van ugyan az emberi próbákkal szemben, azonban ha ez utóbbi megfelelő szakértelemmel és körültekintéssel, valamint türelemmel történik, úgy alig van különbség a két módszer között.

21 A hím nemi reflexek 1. Erekció. A makk bőrében lévő receptorok ingerlése, vagy érzékszervi hatások váltják ki. A reflex központja a gerincvelő kereszttáji szelvényében van, ahonnan paraszimpatikus efferentáció indul ki és vasodilatiot okoz a corpus cavernosusban. A hímvessző megmerevedik, a hím felkészül az ugrásra. 2. Felugrás, átölelés 3. A hímvessző bevezetésének reflexe. Az erogált pénisz keresőmozgásokat végez, majd megtörténik az emissio. 4. Utólökés és ejakuláció : A makk bőrében lévő receptorok ingere váltja ki, reflexközpontja a gerincvelő hát-ágyéki szakaszán van, efferentációja szimpatikus. A húgyhólyag belső záróizmának záródása megakadályozza, hogy vizelet jusson az ondóba.

22 Az érett és ovulált tüszők száma fiatal állatokban 12-16, többet ellett kocákban Termékenyítés optimális időpontja: a tűrési reflex megjelenése után órával. A kan pénisze a nyakcsatorna spirális ráncaiba ékelődik, az ejakulátum a méhbe jut. A petesejtek 6-12 óráig termékenyülő képesek A spermiumok óráig termékenyítő képesek Zárt rendszerű sertéstarásban a legtöbb szaporodásbiológiai problémát a csendes ivarzás, illetve az anösztrusz (ivarzás hiánya) jelenti.

23 A spermiumtranszport Spermiumok aktív mozgását segítik: - hüvelyi savas ph (kedvezőtlen környezet) - a női nemi utak antiperisztaltikája (Fergusson reflex, ondó prosztaglandin tartalma) - ivarzási nyálka (méhnyaknyák) szerkezete utat készít a spermiumoknak

24 A Fergusson-reflex Az oxitocin elválasztás szabályozása nőivarú állatokban. Forrás: Húsvéth, 2000.

25 A kapacitáció Kapacitáció: a spermiumok érési átalakulása a női nemi utakban (kb.6-12 órás folyamat) Női nemi utakból származó impulzusok hatására Fokozódik a spermiumok mozgása, anyagcseréje Acrosoma reakció A spermiumok 1-3 napig termékenyítő-, a petesejt 24 óráig termékenyülő képes.

26 A termékenyülés Cortikális reakció: a petesejt membránja átjárhatóvá válik (Ca beáramlás hatására) Zona pellucidán való átjutás Megtapadás Zóna reakció: átjárhatatlan réteg (termékenyülési membrán) alakul ki a zigóta körül Fúzió (2. meiotikus osztódás folytatása, pronucleus képződése) A megtermékenyülés kb órát vesz igénybe Sejtosztódás megindulása (moruláció, blasztuláció)

27 A termékenyülés fázisai 1. Áthatolás a corona radiatan (csak a capacitált spermiumok jutnak át szabadon) 2. Zona pellucida penetrálása: a z.p. permeabilitása megváltozik, amint a spermium érintkezik vele. A corticalis granulumokból lysosomaenzimek szabadulnak fel (megakadályozzák a további spermiumok bejutását, inaktiválják a zona felszínén lévő spermiumreceptorokat). 3. Oocyta és spermiummembrán egyesülése. Ekkor befejeződik a II. meiotikus osztódás. Forrás:internet)

28 Szaporodásbiológiai mutatók különböző állatfajoknál Állatfaj Ivari ciklus hossza (nap) Oestrus hossza Ovuláció idő - pontja Vemhesség hossza (nap) Méhregeneráció (nap) Szerviz periódus (nap) Sertés (koca) nap Ivarzás kezdete után óra Juh (jerke, anyajuh) óra Szarvas marha (üsző, tehén) óra (285) (60-80) Ló (kanca) nap

29 A vemhesség

30 A vemhesség szakaszai BLASZTOGENEZIS: zigóta osztódása, barázdálódása EMBRIOGENEZIS: differenciálódás, organogenezis (sertésben nap) MAGZATI FEJLŐDÉS

31 PETEVEZETŐBEN Moruláció, blasztuláció Táplálékfelvétel minimális (szikanyag) Anyai szervezettel való kommunikáció (EFP: early pregnancy factor; PGE2, trofoblaszin, interfeon, egyéb anyagok) MÉHBEN A csíra megtermékenyülés után 3-4 nap múlva ér a méhbe Méhtejjel való (histiotroph) táplálkozás A trophoblast sejtek jelzéseket adnak le a méhnyálkahártya felé Megtapadás (implantáció) Beágyazódás (nidatio) ( a napon) A blasztociszta stádiumú embrió kikelése a zona pellucidából Embrionális fejlődés

32 A blasztogenezis Osztódás a zona pellucidán belül Szedercsíra (morula) Üreg (blastocoel) képződik Hólyagcsíra (blastula) Zonap pellucida feltörése, embriócsomó és trofoblaszt kialakulása

33 Az embriók egyenletes eloszlását a méhen belüli vándorlás (migratio transuterina) eredményezi. (általában a napon). A zigóták az ovuláció után órával érkeznek a tuba uterus szájadékába és a órában a méhbe (a fedeztetés után 2-2,5.napon)

34 Az embriogenezis Bélcsíra (gastrula): a sejtek szöveti differenciálódása megindul (totipotensből pluri-, ill. unipotens sejtek) Csíralemezek és szervek kialakulása: - endoderma: bőr, idegrendszer, - ectoderma: bélcsatorna, néhány zsigeri szerv, - mesoderma, mesenchyma : a szervek nagyobb része.

35 A magzatburkok A csíralemezek kialakulásával egyidőben a köldöktájékról kifejlődnek a sziktömlő és a magzatburkok. Magzating- amnion Húgytömlő- allantois Irhahártya- chorion (Forrás: Husvéth, 2000)

36 A köldökzsinór A magzatburkok a köldökzsinór útján függnek össze a magzattal. Összekapcsolja a magzatot a kialakuló méhlepénnyel A húgyinda, a köldökartériák és a köldökvénák haladnak benne. (Forrás: Husvéth, 2000)

37 A placenta A külső magzatburkok bolyhai (magzati placenta) benyomulnak a méh nyálkahártyájának mélyedéseibe (anyai placenta) és kialakul a foetomaternalis kapcsolódás, a placenta, a méhlepény. Erre az időszakra befejeződik az organogenezis, kialakulnak a szervrendszerek, elkezdődik a magzati fejlődés.

38 A placenta szöveti szerkezete, placentatípusok Az anyai és a magzati placenta is 3-3 rétegű A háziállatok placentája eltérő szerkezetű. 1. hámhoz kapcsolódó (epitheliochorialis), pl. ló, sertés- leglazább, 6 sejtrétegű 2. kötőszövethez kapcsolódó (syndesmochorialis) pl. kérődzőknél, 5 rétegű 3. érbelhámhoz kapcsolódó (endothelochorialis) pl. húsevőknél, 4 rétegű 4. vérbemerülő (haemochorialis) pl. főemlősöknél, 3 rétegű

39 6 rétegű: 3 magzati + 3 anyai 5 rétegű: -1 anyai, nincs epithel 4 rétegű: -2 anyai 3 rétegű: -3 anyai. (Forrás: Husvéth, 2000)

40 A fialást megindító hormonális tényezők (Forrás: Rudas-Frenyó,1995)

41 Az emelkedő ösztrogén szint ellésre felkészítő változásai A nemi utakban vérbőség, ödéma lép fel, a hüvelyben váladéktermelés indul meg Prosztaglandin termelést indukál, mely megindítja a luteolízist, fokozza nemi utak simaizomzatának összehúzódását A méh simaizom sejtjei megnagyobbodnak, számuk megnő, kiépülnek az oxitocin-kötő receptorok Relaxin termelést indít meg, mely megkezdi a nemi utak kötőszöveti állományának fellazítását Gátolja PIH-t, a kiáramló prolaktin pedig megindítja a tejtermelést

42 A fialás A fialás az az élettani folyamat, melynek során a magzat, a magzatburkokkal együtt a világra jön. Az ellésre/fialásra, az ezzel együtt járó fizikai, idegi és hormonális változásokra való felkészülés már a vemhesség utolsó szakaszában megkezdődik.

43 A fialás szakaszai 1. Előkészítés 2. Jósló fájások szakasza 3. Megnyílási szakasz 4. Kitolási szakasz (3-4 óra) 5. Utószakasz (2-4 óra) Involúció:A méh visszaalakulása nap. A szoptatás ideje alatt a koca nem ivarzik választással ivarzás váltható ki (rebound hatás).

44 A sertések reprodukciós értékmérő tulajdonságai Termékenység: fogamzó és termékenyítő képesség Szaporaság Vehemnevelő képesség Tejtermelő képesség Malacnevelő képesség Egészségi állapot Szervezeti szilárdság

45 Termékenység Kocáknál a fogamzó képesség Kanoknál a termékenyítő képesség Termékenyítési index: egy vemhesülésre jutó pároztatások száma (opt.: 1,25-1,35) Vemhesülési %: Adott időszakban (évben) mennyi az eredményes pároztatások aránya (opt.: 85% feletti) + és kondíció sem jó fialás az átlagos egy-egy kocára

46 Szaporaság a kocák fialásonkénti vagy évenkénti malacainak száma. h 2 értéke 0,10-0,20 Környezeti tényezők jelentősen befolyásolják Különböző fajták szaporasági teljesítménye között jelentős különbségek lehetnek. A keresztezett állatok szaporasága a heterózis hatás miatt általában jobb Az az optimális, ha rendszeresen olyan létszámú almot fial a koca, amelyben a malacok kiegyenlített fejlettségűek és kedvező testtömegűek. Fialási gyakoriság:évenkénti fialások száma (2,1-2,2-2,4). A két fialás közti idő: nap

47 Vehemnevelő képesség mutatója az egynapos alomtömeg h 2 értéke: 0,2- környezet befolyásolja Egy malac átlagosan 1,2-1,5 kg h 2 értéke: 0,1-0,2

48 Tejtermelő képesség A koca tejtermelő képességét a 21 napos kori alomtömeg határozza meg. Az újszülött malac a óra között jusson föcstejhez A kocák laktációs görbéje hirtelen emelkedő, majd a napon éri el a maximumát Növekvő alomszám esetén nő a koca tejtermelése is. A kocák a fialásuk között termelik a legtöbb tejet.

49 Malacnevelő képesség a választásig felnevelt malacok száma, testtömege és az alom kiegyenlítettsége. A jó anyai tulajdonságokkal rendelkező, nyugodt vérmérsékletű, malacait gyakran szoptató, figyelmesen mozgó koca a jó malacnevelő képességű. A hazai sertéstenyésztésben a 10 % alatti malacelhullás csekély,a 10-20% között kiesés közepes, a 20% feletti nagy veszteségnek értékelhető.

50 A szaporaságot befolyásoló tényezők Életkor (4 fialás az átlagos) Az alomnagysággal a veszteségek is nőhetnek (elnyomás, halvaszületés, életképtelen) Optimális időben termékenyítés Termékenyítés módja Méhkapacitás Takarmányozás Hőmérséklet Választási idő

51 Hőmérséklet: komfortzónát figyelembe kell venni /Szezonális infertilitás./ C o Hőmérsékleti komfortzónák Újszülött A sertés élőtömege

52 Vehemnevelő képesség Eredmény, ha malacok megjelennek Milyen az alomsúly? Milyen az alom kiegyenlítettség? Alomkiegyenlítettség: az átlagsúlytól való eltérés összegének felét elosztjuk az alomsúllyal, majd szorozzuk 1000-rel és kivonjuk ből. Befolyásoló tényezők: életkor, fajta, vemhesség utolsó harmadában takarmány Malacok jó környezetben kompenzálni tudnak hátrányokat.

53 Tejtermelő képesség A tejtermelés megállapításának módszerei: 1. Súlymérés / alom 2. Fejőgép 3. Kézi fejéssel (ami meglehetősen pontatlan)

54 Tejtermelő képesség h2= Genotípus, fajta: mangalica: 3-5 l/nap magyar nagyfehér: 7-8 l/nap lapály fajták: 9-10 l/ nap g

55 Tejtermelő-képesség Az alomszám növekedésével nő a tejtermelés

56 A kolosztrum és a normál kocatej összetétele

57 Az ellenanyagok felszívódása a malacokban: óra

58 Malacnevelő képesség A malacnevelő képesség nem egyenlő a tejtermelő képességgel. A tejtermelő képesség a malacnevelő képesség egyik eleme Csecsszám: h 2 = 0,2-0,4 szelektálni kell és érdemes A koca lehet ideges, flegma / malactaposás stb./ A malacra a kocának kell vigyáznia, ez is része a malacnevelő képességnek.

59 A kocák szaporodásbiológia zavarai Párzásképtelenség: testi fejlettségi hiányosságok, köröm- és egyéb végtag problémák miatt Csendes ivarzás (tünetmentes ovuláció): hormonális vagy viselkedésbeli zavarok Anösztrusz: ivarzás elmaradása. (pl. süldők késői ivarérése, szezonhatás, akklimatizációs anösztusz, állandósult sárgatest miatt, takarmányozási hiba miatt) Termékenyülési zavar: méhgyulladás, fertőző betegségek, takarmányban lévő toxin, magas hőmérséklet miatt

60 A kanok szaporodásbiológia zavarai Párzásképtelenség: lábfájás, köröm károsodás, szűk vaszora-nyílás, esetlegesen hormonális zavarok miatt. Termékenyítő képesség zavara: túl kevés ondó, fejletlen, éretlen spermiumok jelenléte, túl híg ondó, takarmányban lévő toxinok, heregyulladás, magas környezeti hőmérséklet miatt.

61 Involúciós szövődmények (MMA szindróma) Az 1950-es években az USA-ban írták le a kocák "metritismastitis-agalactia" szindrómáját. Rendszerint az elhúzódó ellésekhez társul és már órával a fialás után jelentkezik. Agalactia esetén a tejelválasztás szünetel, a tőgy ödémás vagy gyulladásosan beszűrődött. A csecsekből gyulladásra utaló vörhenyes váladék vagy normális összetételű, de bűzös tej fejhető. A tőgy fájdalmas, ami miatt a koca hasonfekszik és nem szoptat. A metritisre a hüvelyből ürülő savós-gennyes vagy savósnyálkás, súlyosabb esetekben vörösbarnás bűzös váladék utal. A betegség rendszeres kísérője az emésztőtraktus atóniája (bélműködés renyhesége), és ezzel együtt bélsár-rekedés, de csatlakozhat még izomgyengeség, vérkeringési zavarok, és ízületi gyulladások is. A három betegség nem mindig együtt jelentkezik, általában a három közül csak egy-egy áll az előtérben.

62 Az MMA szindróma oktana nem teljesen tisztázott. Az az általános feltevés, hogy endokrin háttérben a tartáshibák következtében lép fel. Okaként említik a csökkent, általános ellenállóképességet, a túltakarmányozást, a bélsár pangást okozó diétát, a romlott vagy esetleg ösztrogéntartalmú takarmányt. Szóba jöhet még a túl meleg istálló vagy esetleg hirtelen környezetváltozás is. Általában az elhúzódó ellések számának növekedésével egyenes arányban nő az involució szövődményeinek a száma is. Az MMA szindróma csak ritkán okoz koca elhullást. A szeptikus méhgyulladás is általában gyakran gyógyul, tartós fogamzás kimaradást nem szokott okozni. Az igazi kártétele az éhező malacok elhullásából ered, ha csak nem gondoskodnak azok időben történő dajkásításáról, mesterséges felneveléséről.

63 A szaporítás-szervezés irányelvei (1) Az üzemvitel szempontjából szükséges létszámok biztosítása érdekében akkora kocacsoportokat alakítanak ki, amelyektől annyi malac várható, amennyivel a folyamatos termelés biztosítható. Így az épület kihasználás, a munkaerő foglalkoztatása, a termelési program teljesíthető, a jövedelmező.

64 A szaporítás-szervezés irányelvei (2) Azonos termelési fázisban lévő kocák egy-egy csoportban: Ivarzó, búgatás alatt lévő kocák Vemheskoca szállás Fiaztató: Fialó és szoptató kocák Választás utáni kocák Búgatás alatt lévő kocasüldők Ritmusidő: az az időszak, amely alatt bizonyos számú kocát és süldőt búgatnak, fedeztetnek. (pl. 7 napos ritmusidő: 50 koca+100 süldő = heti 150 malac, éves választott malac: 8000 db). Az egyszerre töltés és ürítés, valamint fertőtlenítést teszi lehetővé. Az egyes hasznosítási csoportok befogadására szolgáló épületek férőhelyeit a kiinduló szaporulat létszámához kell tervezni. Számítógépes nyilvántartás szükséges.

65 BOLD-AGRO KFT (Derecske) Naturális mutatók a tenyésztésben: alomszám 15,6-16,9 választott malac szám 13,6-14 db alom/koca/év (kocaforgó) 2,38-2,48 üres napok száma: 4-5 egy koca utáni hízókibocsájtás választási súly: 6,7-7,0 kg elhullás a fiaztatóban: 8%

66 Köszönöm a figyelmet