NAPI SAJTÓSZEMLE április 25., péntek. Tartalomjegyzék

Átírás

1 NAPI SAJTÓSZEMLE április 25., péntek Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek... 4 Kepecs Gábor az Aegon Boardban... 4 Aegon-díj: Térey... 4 Programok határok nélkül... 4 II. Hazai pénzügyi hírek... 4 Biztosítói hírek... 4 A Generali helyett a Díjbeszedő számláz... 4 Bosses under house arrest on suspicion of embezzlement... 4 Megjelent a vételár-biztosítás... 5 Valósítsa meg legkülönbözőbb pénzügyi céljait a Generalival!... 5 A Groupama Biztosító Zrt. tulajdonát képező A több lehetőség többe kerül... 5 Az ingyenesség ára... 5 Élesedő banki verseny, nagyobb rizikó... 5 Ámokfutam... 5 Nyugdíjpénztári hírek... 6 Az MNB-elnökök a kiadások csökkentését várják... 6 A többség nyugdíjba vágyik... 6 Likviditási problémák jelentek meg az állampapírpiacon... 6 Potyautasok... 7 Mozdíthatók a pénztári vezetők... 7 Reformot értékelt Horváth Ágnes... 7 Vasárnapra lesz új egészségügyi miniszter?... 7 MSZP: nagyobb frakciófegyelem... 7 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Koalíciós erőpróbák - SZDSZ-es megoldások... 8 A társbérlet vége... 8 Új többségből rendes többség... 8 A Volánokat kihagyják a programból... 8 A Cseh alkotmánybírák a reform ellen döntöttek... 8 Banki tevékenység... 8 Nehéz év vár a bankokra... 8 Szűkülő likviditás... 9 A rizikós jenhitelek megjelenése... 9 Hogyan kellene megváltoztatni a földtörvényt? A több lehetőség többe kerül Ki vezesse a bankárokat? Villámgyors az átárazás Romániai plázaboom Arcadom-kivitelezéssel Ford-központ épül Szentendrén Az élethez néha szerencse is kell... 11

2 Az energiatermelőkkel kötött hosszú távú megállapodások nem kerülhetők meg Turulhisztéria robbant ki Demszkyből Kisiklott a vasúti pályafelújítás Búcsú a kétszázas bankótól? CIB-konferencia: CSR-jövőkép A Summa Artium összehozta Közgazdálkodj okosan: diákvetélkedő az MNB-ben Miből fizessem a hitelt? Az új kapitány még mosolygós volt Pályázatok beadási határidővel Könyvvizsgálók és a Postabank-ügy Tisztában vagyok vele, A Postabank 1997-es Váltás a Bankszövetség élén Budapesten kell élnem Az ingyenesség ára Banktitkok nyűgei Kié a Bank Center? Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Még egyeztetnek a cégekről Likviditási problémák jelentek meg az állampapírpiacon Korai még részvényt venni A foci Eb-be fektethetnek a K&H ügyfelei A Budapest Bank nem fizet osztalékot Olajozottan emelkedett a BUX Egész nap gyengélkedett a forint Tud-e fizetni a GYSEV a MÁV Cargóért? Egészséges üzlet Rizikóláz Csányié a Bólyi Zrt. is Eur-Ép Kft.: a Középület-építő adminisztrációs cége Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Kockázatos az euró gyors bevezetése Növekszik az elemzői pesszimizmus Naptár Hogy állunk a régióban? Érzékelhető elmozdulás Magyarország külső finanszírozási szerkezetében Újabb tiltakozás az internetadó ellen Kamat: egyszer fel, egyszer le Az APEH nem viccel a feketegazdasággal Kitart a kormány a konvergenciaprogram mellett A társadalom is súlyos állapotban van Magasak a bérterhek Magyarországon Többféle korszak határán Adósságcsapdát jósolnak hazánknak GKI: további áremelkedés Gráf drágulásra számít Békesi László Dübörög a mikrohitel program Újrahangolódás A harmadik út Lemondó nyilatkozatok Hitelességi hiányosságok Csak kiváló zenész improvizálhat... 22

3 Étkészlet Tartozók és követelők Fékpróba Ki mint vesz? Ahány ház, annyi kulcs A társbérlet vége Ellenzéki koalíció Fordult a kocka Új többségből rendes többség Nem értek egyet apósommal Inog az internetadó Egyre több tehet a bedőlt hitel Túl gyorsan nőnek a keresetek? Felpörög az infláció A Fidesz készen áll Túlterjeszkedett állam Tanulmányok, publicisztika És mit csinál majd a Fidesz? És bekopognak papírért III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Még többet szán befektetésre a kínai állami alap Amerikából jött, mestersége Árt a Suzukinak a gyenge dollár Hatalmas veszteség a Credit Suisse-nél Újra szárnyalt a kínai tőzsde Már csak egy utolsót vág a Fed? Emelkedésbe csaptak át a tőzsdék Német importárak A ruhákat is elérte a drágulási hullám Romlott a francia üzleti bizalom Korszerűsítenék az elszámolásokat Túlhevülhet az orosz gazdaság Tempós szerb növekedés Lengyel privatizációs roham Alkotmányellenes cseh reformok Az országok külső megítélése differenciált Kipukkadhat a földárbuborék Optimisták az európai gyáriparosok Bedobja a törülközőt a német gazdaság is Az éhínség harminchárom országot destabilizálhat Kényszerszabadság a Putyin-sztori miatt Londonban hej, drága a hely A BoE történelmi mentőakciója Európai kamatvita Szénből aranybánya És mégis korog Fűtőérték Részvénykibocsátások Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Elbukott exportgarancia Oktatás és jogkövetés Szlovákia az euróövezet kapujában Élet az erődben Helyi értékek... 32

4 Minimálprogram Távküldés Lemondott Stanislaw Gomulka lengyel pénzügyminiszter-helyettes Pénz az alpesi oázisból Brüsszel a Dunaferrnél vizsgálódik A csehek egyablakos" adót szeretnének I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek Kepecs Gábor az Aegon Boardban Az Aegon Management Board tagjává választották Kepecs Gábort, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatóját. A Management Boardot tavaly alapították, azzal a céllal, hogy az Executive Boarddal - amely a csoport törvényes végrehajtó testülete - együtt dolgozva erősítse és segítse a csoport nemzetközi tevékenységét. (Világgazdaság 18.o.) Aegon-díj: Térey Asztalizene című, eredetileg a Színház című folyóirat mellékleteként, a minap pedig a Magvető gondozásában, kötetben is megjelent darabjáért Térey János kapta az elmúlt év legkiemelkedőbbnek talált irodalmi alkotását jutalmazó AEGON-díjat. A darabot a Radnóti Színház mutatta be a tavalyi Budapesti Őszi Fesztiválon, Radnóti Sándor laudációja az Élet és Irodalom legutóbbi számában és a Literón olvasható. (április 24. Magyar Narancs 6.o.) Programok határok nélkül A ma 19 órakor kezdődő Képzett társítások - Aegon-estek a Bárkában Alföldi Róbert vendégei Grecsó Krisztián író és Sebő Ferenc zenész, népzenekutató lesznek. (Világgazdaság 16.o.) II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek A Generali helyett a Díjbeszedő számláz A jövőben a Díjbeszedő Holding Zrt. nyomtatja majd a Generali-Providencia Biztosító számlaés ügyfélleveleit. A biztosító pályázat útján keresett olyan partnert, ahová kiszervezheti a tevékenységet. Jelinek Gábor, a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az ilyen megállapodások egyik fő mozgatórugója, hogy a kiszervezés révén a számla-előállítási költségek legalább harmadával csökkennek. A Generali által is választott, a teljes nyomtatási folyamatot érintő kiszervezés mellett a biztosítónak lehetősége nyílik arra, hogy olyan új, a DH-nál a közelmúltban bevezetett modern technológiákat is igénybe vegyen, mint például a számlalevelekben is alkalmazható kiemelő szín használata. (Napi Gazdaság 8.o.)

5 Bosses under house arrest on suspicion of embezzlement Letartóztatták Kiss Bálintot, a MÁV Általános Biztosító Egyesület elnök-vezérigazgatóját többmilliós forintos sikkasztás megalapozott gyanújával. A VPOP házkutatást tartott a biztosító irodáiban, Kiss Bálint, valamint a társaság több vezetőjének, illetve rokonaik otthonában. A biztosítótársaság ellen a PSZÁF figyelmeztetése nyomán indult vizsgálat sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt. Kiss Bálint kezdeményezésére a biztosítót 2000-ben alapították meg, s miután a Hungária Biztosítónak dolgozott, a MÁV részére nyújtotta szolgáltatásait. (április The Budapest Times 1+3.o.) Megjelent a vételár-biztosítás Az utóbbi években Csehországban és Szlovákiában már jelentős sikereket értek el a QBE Insurance Group vételár-biztosítási termékei. A társaság ezért úgy döntött, hogy hogy tevékenységét Magyarországra is kiterjeszti e területen. Elsőként a CLB Független Biztosítási Alkusz kínál casco nélküli vételár-biztosítást is. Ez a más hibájából bekövetkezett totálkár esetén már havi ezerforintos díjért lehetővé teszi, hogy a kötelező felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező tulajdonos az így kiegészített kártérítés összegéből ismét új autót vásárolhasson. A casco is kiegészíthető ilyen opcióval. (Napi Gazdaság 3.o.) Valósítsa meg legkülönbözőbb pénzügyi céljait a Generalival! Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. személybiztosítási területért és banki kapcsolatokért felelős igazgatósági tagja számolt be új termékükről, az Aranyszárny Trió banki jelzáloghitellel megköthető rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosításról. A Generali Aranyszárny Trióval ügyfeleink szerződött partnerbankjainknál úgy vehetnek fel jelzáloghitelt céljaik megvalósításához, hogy a teljes törlesztőrészleten belül a tőketörlesztésre fordítandó pénzüket nálunk befektetve, akár többletnyereséghez is juthatnak. Hogy csak egy leegyszerűsített példával éljek: az Aranyszárny Triót választó ügyfél a jelzáloghitel lejáratakor akár új bútorokat is vehet a lakásába, tehát ezzel a konstrukcióval nemcsak hitelét törleszti, hanem újabb pénzügyi lehetőségek is megnyílhatnak előtte - tette hozzá Paál Zoltán. (április Óra 4.o.) A Groupama Biztosító Zrt. tulajdonát képező... A Groupama Biztosító Zrt. tulajdonát képező B sorszámú nyugtatömb használata április 22-i hatállyal, a B sorszámú pedig április 23-i hatállyal érvénytelen. (Magyar Nemzet 18.o.) A több lehetőség többe kerül Miután az FHB felmondta a portfólióalapú hitelbiztosítást, a bank ügyfelei a korábbi díjszintnél 17 százalékkal drágábban juthatnak hozzá a hitelfedezeti biztosításhoz. A felmondással a hitelterhek nem csökkennek - a biztosítás díja nem volt nevesített költségtétel a szerződésekben. A biztosítási szolgáltatást 2000 márciusa óta nyújtó Allianz Hungáriának a szolgáltatás nem nagyon érte meg, hiszen keresztértékesítésre nem nyílt lehetősége, ráadásul 2007-ben mind a díjbevétel, mind a kárkifizetés hasonló összeget tett ki, mindkettő meghaladta az 500 millió forintot. (Napi Gazdaság 1+3.o.) Az ingyenesség ára Hiába van bankszámla a családban, a többség mégis készpénzzel fizeti a közműdíjakat, mert látszólag ingyen van. Az autós és egyéb biztosításokat vásárlók, továbbá a lakás-takarékpénztári szerződéseket kötők számára is drága mulatság a csekk. A Fundamenta Lakás-takarékpénztár például havonta 200 forint extra díjat számláz ki a csekkel fizetőknek, és van olyan biztosító,

6 amelyiknél a kötelező biztosítás éves díja 10 százalékkal drágább, ha postán fizetik be. (április 24. HVG o.) Élesedő banki verseny, nagyobb rizikó Egyre több olyan terméket árulnak a bankok és a biztosítók, amelyek rizikósak. Ilyenek például egyes befektetési alapok, többnyire azok, amelyek ingadozásait normális ember képtelen követni, és persze a jenhitelek, melyek kockázatát maga a valuta jelenti. (Népszabadság 18.o.) Ámokfutam Jobb híján az unión keresztül igyekszik Írországra nyomást gyakorolni Magyarország, hogy két gyermek halálra gázolását ne úszhassa meg büntetlenül egy ír férfi. A hírek szerint nagy az egyetértés az unión belül az ügy erkölcsi megítélésében. Ugyanakkor a magyar hatóságok eddigi tétovázásának köszönhetően és az uniós szabályok visszásságai miatt nagyon valószínű, hogy Francis Ciarán Tobin megúszhatja a börtönt. Az Irish Life biztosítótársaság igazgatójaként akkor Magyarországon dolgozó, most 44 éves férfi április 9-én Visegrádról Szentendre felé tartott a 11-es főúton a megengedettnél jóval gyorsabban. A kocsiban mellette ült terhes felesége, kisgyermeke és a család két ír barátja is. A szolgálati Volvo Leányfalu területén felszaladt a járdára, és ott elütött két kisgyereket, az ötéves Zoltai Mártont és kétéves húgát, Petrát, akik a nagymamájukkal és a nagynénjükkel várták, hogy átmehessenek a zebrán. Bárd Petra jogász, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója jogilag már nem sok esélyt lát arra, hogy kikényszerítsék az ír férfi börtönbe vonulását. Hacsak nem jelentkezik önként, vagy nem igazoltatják valahol az unióban, Írországon kívül és a 2010-es elévülési időn belül, hogy átadják Magyarországnak. (április 24. HVG 20.o.) Nyugdíjpénztári hírek Az MNB-elnökök a kiadások csökkentését várják Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint új közgondolkodásra és közpénzügyi csomagra van szükség. Hibának nevezte a minimálbér bevezetését, ezért azt csökkenteni kell, illetve meg kellene szüntetni. A családtámogatásoknál, az ártámogatásoknál jobban érvényesítené a rászorultságot. A nyugdíjkasszának szerinte önfinanszírozóvá kell válnia, ehhez a nyugdíjkorhatár további emelésére van szükség. (Napi Gazdaság 6.o.) A többség nyugdíjba vágyik Magyarországon az aktív dolgozók kétharmada vonul nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt, a munkavállalók 80 százaléka önként megy nyugdíjba - derül ki az AXA-csoport megbízásából készített GfK-felmérésből. E kiugró arány a második legmagasabb a vizsgált 26 ország között. Mindez nemzetközi összehasonlításban is alacsony megtakarítási hajlandósággal párosul, ami sajnálatosan későn, jellemzően ötvenéves kor körül jelentkezik. Súlyosbítja a magyar helyzetet, hogy a megtakarításokra alkalmas pénzügyi termékek ismerete hiányos - áll az AXA Retirement Scope nevű felmérésében. A kutatás szerint Magyarországon, a régiós átlagnak megfelelően, csupán 29 százaléknak van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Mintegy forint hiányzik a magyar nyugdíjasok kasszájából a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi, nagyjából forintos összeghez képest - derül ki az AXA-felmérésből a Népszava cikke szerint. A szomszédos országokban azonban korántsem ilyen rossz a helyzet. Európai összehasonlítást tekintve több országban is tapasztalható, hogy a nyugdíjasoknak folyósított összegekből még megtakarításokra is futja. A környező országokban ez a csehekre is igaz, nekik forintra átszámítva majd kilencezer marad a zsebükben. A hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban

7 is kedvezőbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki. A lakosság elenyésző része, az aktív korúak mindössze négy százaléka támogatja hazánkban a nyugdíjkorhatár emelését. Míg a többség azt tervezi, hogy a nyugdíjas éveit utazásra, a családjára vagy egyéb szabadidős tevékenységre fordítja, a valóság egész más képet mutat: az idősek életét általában a megélhetés gondjai keserítik meg. Míg Nyugat- Európában sokan már a húszas éveik derekán elkezdenek készülni a nyugdíjas éveikre, nálunk az emberek sokszor csak az 50 éves kor beköszöntével, illetve pénzügyi nehézségek vagy betegség hatására ébrednek rá az előtakarékosság fontosságára. (Napi Gazdaság 4.o., Magyar Nemzet 1+12.o. Szegények a magyar nyugdíjasok) Likviditási problémák jelentek meg az állampapírpiacon Az államkötvény-piaci hozamok jelentősen emelkedtek március elején, s az államkötvény- és a kamatswap-hozamok különbözete szokatlan mértékben nőtt. A kötvényhozamok napon belüli alakulása kiugró volatilitást mutatott, az elsődleges állampapír-forgalmazók vagy nem jegyeztek árakat, vagy csak nagyon széles bid-ask spreaddel. A technikai és fundamentális tényezők egyaránt szerepet játszottak. A nemzetközi pénzpiacokon március elején általában minden kockázatosabb eszköz felára nőtt, de a magyar hosszú hozamok értéke meghaladta a többi piacon tapasztalt mértéket. A hazai nyugdíjpénztárak a jogszabályváltozás által megkövetelt portfólióátalakításuk miatt ezúttal a magasabb hozamszintek mellett sem jelentek meg az államkötvénypiac vételi oldalán, és a külföldi befektetők sem voltak aktívak a piacon, sem vevőként, sem eladóként. (Világgazdaság 10.o.) Potyautasok A közgazdászok kedvenc mondása szerint importáru ez is, persze - nincs ingyenebéd. Azaz: mindenért valakinek valamikor fizetnie kell. Az ilyen nyilvánvaló igazságok akkor kerülnek elő, amikor tömegesen nem érvényesülnek a valóságban. Egyesek fizetnek az igénybe vett szolgáltatásokért, mások nem. Ők a ma sokat emlegetett potyautasok: fizetés nélkül veszik igénybe a szolgáltatást. Amint nemrég megtudtuk - a magánpénztárnak álcázott egészségügyi magánbiztosítók melletti érvek sorában -, a társadalombiztosítási elvű egészségügyet félmilliónyian úgy vették igénybe, hogy nem fizettek tb-járulékot. Mostanra állítólag már csak százezres mértékre csökkent az egészségügyi potyautasok száma. De persze ketyeg a nyugdíjbomba is, hiszen akik nem fizettek/fizetnek járulékot, nem tesznek szert nyugdíjjogosultságra. A szakértők a ma még nem nyugdíjas népesség ötödére teszik ezek számát. Kérdés, ilyen mértékű öregkori mélyszegénységgel mit tudunk majd kezdeni - olvasható a cikkben. (április 23. Heti Válasz 43.o.) Mozdíthatók a pénztári vezetők Több lehetőség is van arra, hogy a nemrégiben két évre kinevezett 22 egészségpénztári vezetőt idő előtt elmozdítsák a posztjáról. A Napi Gazdaság tegnapi számában megjelent cikkre reagálva a pénzügyi tárcánál elmondták: a kinevezés és a munkaviszony nem azonos időtartamú, a napokban kötendő munkaszerződés ugyanis legfeljebb egy évre szól. A pénztárvezetők fizetése - a PM tájékoztatása szerint - a feltételezett 1 millió forintnak a harmadát sem éri el. Mindemellett a kinevezetteknek nem jár költségtérítés, mint ahogy külön reprezentációs keretük sincs. A pénztáralapításnál eddig mindössze a cégekkel kapcsolatban merült fel költség, ezek együttes összege 440 millió forint. A Fidesz arra kéri Veres János pénzügyminisztert, keresse meg a módját annak, hogy ne kelljen kifizetni a 22 egészségpénztári vezetőnek a havi mintegy egymillió forintos fizetést. Horváth Ágnes úgy reagált: az egészségbiztosítási pénztárakról hatályos jogszabály rendelkezik. Eszerint a cégeket meg kellett alapítani, ám egy cég jogszerű működéséhez vezető is kell. (Napi Gazdaság 2.o., Magyar Nemzet 2.o. Milliós fizetések, Népszava 4.o. Valótlan ellenzéki információk az egészségpénztárakról, Magyar Hírlap 2.o. Bezárná a privatizáció kapuját a Fidesz az egészségbiztosításban, Metro 2.o. Megkapják a fizetésüket a vezetők)

8 Reformot értékelt Horváth Ágnes Megkezdték a tárcaátadás előkészítését az Egészségügyi Minisztériumban. A tárcavezető minisztersége két évének sikerei közül az Egészségbiztosítási Alap többletét emelte ki, illetve a betegek szempontjából fontosnak és előrevivőnek nevezte az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozását is. (április 24. Figyelőnet) Vasárnapra lesz új egészségügyi miniszter? A Népszabadság úgy tudja: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap bejelenti új egészségügyi minisztere nevét. A lap szerint Székely Tamás az első számú jelölt. A szocialisták a ciklus hátralévő részében az alap és szakellátó rendszer átalakítását, a kórházi finanszírozási szabályok finomítását, a sürgősségi ellátás feltételeinek javítását vállalnák. Folytatnák a biztosítási reformot. A pénztártörvényből törlik a magántőke piacra lépési lehetőségeit. (április 25. Népszabadság 3.o., április 24. Figyelőnet Székely Tamás lehet az új egészségügyi miniszter) MSZP: nagyobb frakciófegyelem Nincs még döntés arról, hogy mi legyen a pénztártörvény sorsa, a pénztárakba magántőkét is bevonó jogszabály hatályon kívül helyezését a Fidesz is megszavazná, ám a folytatásra ez a lépés még feltehetően nem ad választ. (Világgazdaság 1+3.o.) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök... Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön fogadta Székely Tamást, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, aki tájékoztatta a kormányfőt az orvos szakmai szervezetekkel folytatott tárgyalásairól, illetve a lehetséges megállapodás tartalmáról. Az OEP első emberét korábban Gyurcsány kérte fel, hogy kezdjen egyeztetéseket a háziorvosi rendszer finanszírozási kérdéseiről. A kormányfő felhatalmazta Székelyt az előkészített megállapodás aláírására. (Napi Gazdaság 2.o.) Koalíciós erőpróbák - SZDSZ-es megoldások 2007-ben az MSZP-SZDSZ koalíció feltétele a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetése - tudatta annak idején koalíciós partnerével Kóka János, miután Molnár Lajos szakminiszter lemondott posztjáról. Később a liberálisok megszavazták a több-biztosítós helyett többpénztárasnak mondott egészségbiztosítási törvényt március 9-én Horn Gábor őszödi hangszerelésben ismerte el, hogy a szavazók valójában Gyurcsány Ferenc távozására voksoltak. "Cserébe" a kormányfő az MSZP március 29-i pártértekezletén jelezte, hogy útilaput köt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter talpára. Az SZDSZ mindezt a koalíciós "reformprogram" felmondásaként értékelte. (április 23. Heti Válasz 16.o.) A társbérlet vége Gyurcsány Ferenc a lehetséges forgatókönyvekről: Három fontos feladatunk volt. Egyensúlyt teremteni az államháztartásban, felkészülni az uniós fejlesztések fogadására, és elindítani számos reformot. Az egyensúly elérhető közelségben van. Fejlesztési ügyekben Európa élvonalában járunk. Ami pedig a gyógyszerpiacon vagy az egészségbiztosítási felügyeletnél történt - egytől egyig reformértékű változás volt. Senki más nem meri megtenni rajtunk kívül. És csak mi mentünk neki a feketegazdaságnak is - mondta el a vele készített interjúban a miniszterelnök. (április Óra 6-9.o.)

9 Új többségből rendes többség A március 9-i népszavazási vereség elkezdett ráégni az MSZP-re. A papíron a vizitdíj, gondolatban a Gyurcsány-kormány ellen szavazókból áprilisra jórészt Fidesz-szimpatizánsok lettek. A párt 3,4 millió támogatójának háromnegyede szavazott igennel egy hónapja. Az átrendeződésért a győzteshez tartozás vágya mellett a kormány rossz válságkezelése okolható. A forró április az egészségbiztosítási reform felülvizsgálatáról szóló hírekkel kezdődött; az MSZP stratégái úgy vélték, a biztosítási modellről szóló népszavazáson a kormány újabb veresége végzetes lehet. A most mért 77 százalékos igenarány (az üzleti alapra helyezés ellen) és a kampány nélkül mért 47 százalékos biztos részvételi hajlandóság ezt támasztják alá. Jóllehet a biztosítási modellekről egyelőre nem folyik szakpolitikai vita, az egyes elképzelések támogatottsága jól mutatja a kormányoldal esélytelenségét a majdani küzdelemben. A február 11-én törvényerőre emelt koalíciós modellel csak a megkérdezettek 7 százaléka értett egyet, az SZDSZ ideáljának megfelelő teljes privatizációval pedig százból ketten tudnak azonosulni. (április 23. Heti Válasz 20.o.) A Volánokat kihagyják a programból Szalay- Berzeviczy Attila tőzsdeelnök az új tulajdonosi program kapcsán elmondta: nyugdíjelőtakarékossági vagy hosszú távú befektetési számlára korlátozná a részvényhez jutást, ezzel elejét véve a rövid távú spekulációnak. (Magyar Nemzet 12.o.) A Cseh alkotmánybírák a reform ellen döntöttek A cseh alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította az új táppénztörvénynek azt a részét, amelynek értelmében a betegség első három napjára egy korona se jár. A bíróság döntésének hatása lesz a költségvetésre is, éves szinten 3-4 milliárd korona többletkiadást jelent. (Napi Gazdaság 1+5.o.) Banki tevékenység Nehéz év vár a bankokra A magyar pénzügyi szektornak ban általánosságban növekvő hitel-, piaci és likviditási kockázatokkal kell számolnia, és lassabb ütemben bár, de folytatódhat a bankszektor jövedelmezőségének mérséklődése - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott jelentésben. A felügyelet véleménye szerint a csökkenő jövedelmezőség a kevésbé hatékony szolgáltatók helyzetét meggyengítheti, és - elsősorban a kisebb méretű szereplők között - további intézményi konszolidációhoz vezethet. Az üzleti növekedés jelenlegi üteme - mutat rá a PSZÁF - csak növekvő fajlagos kockázatvállalással tartható fenn, ebben egyebek mellett nagy szerepet játszik a kihelyezések jövedelemfedezettségének jelentős csökkenése, a külföldi kockázatvállalás mértéke és aránya, és az üzlet növekvő devizatartalma is. A szolgáltatói verseny fokozódása a felügyelet megítélése szerint egyrészt az üzleti marzsok további szűkülésével, másrészt pedig fokozódó termék- és reputációs kockázatokkal fenyeget. Mindemellett a szolgáltatóknak - a kedvezőtlen külső piaci tendenciák hatására - azzal kell számolniuk, hogy a közeljövőben csak a korábbiaknál nehezebben és szigorúbb feltételek mellett lehet külső forrásból tőkéhez jutni egyik fő fejleménye a bankrendszer tőkejövedelmezőségének jelentős csökkenése volt: ez többek között a szolgáltatói árverseny fokozódásával, a piaci terjeszkedés és technológiai fejlesztések költségvonzataival, a megdrágult likviditással és a hazai gazdaság gyengülő megtakarítási képességével magyarázható. Ezzel együtt a bankszektor működését tavaly is lendületes üzleti növekedés jellemezte, ez elsősorban a lakossági fogyasztási hitelek gyors növekedésének, illetve a külföldre nyújtott hitelek expanziójának volt köszönhető. Ami a hitelkockázatokat illeti: a PSZÁF megállapítása szerint a fiskális megszorítások miatt megnövekedett ügyfélkockázat ellenére sem

10 következett be a banki portfólióminőség jelentősebb arányú romlása. A lakossági hitelek értékvesztési hányada a korábbi években kialakult trendet tartva mérsékelt ütemben növekedett, a vállalati hitelek értékvesztése pedig a negyedik negyedévi leírási csúcsot követően egyenesen lassult. Lendületesen emelkedik a háztartások eladósodottságának mértéke. (Világgazdaság 1+18.o.) Szűkülő likviditás A hazai pénzügyi piacok likviditásának bővülése az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piaci válság negatív hatásai és a hazai állampapír-piaci zavarok miatt nem folytatódik - derült ki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentéséből. A likviditási feszültség elsősorban az árjellegű tényezőkben, mint a volumenekben mutatkozik meg. A pénzügyi intézmények működése, s eszközoldali likviditása szempontjából a releváns pénzpiacok - főként az állampapírpiac - likviditásának jelentős ingadozása kedvezőtlen. Az MNB által számolt aggregált likviditási mutató 2005 közepétől 2006 második negyedévéig növekvő trendet követett. Azután a likviditási index általában a hosszú távú átlaga fölött ingadozott, ám többször is a piaci likviditás hirtelen csökkenéséről tanúskodik. A másodrendű jelzáloghitelpiaci válság idején többször is hirtelen, de eltérően csökkent a hazai pénzügyi piacok likviditása. A nagy európai jegybankok likviditási indexe korábban nem látott mértékben és gyorsasággal zuhant augusztusban, miközben az MNB likviditási mutatójának visszaesése nem volt kiugró. Az ez évi március eleji hazai és nemzetközi államkötvény-piaci likviditási problémák alatt már rövid idő alatt jelentősen csökkent a hazai likviditási index értéke. A turbulens időszakok közös jellemzője, hogy a magyar pénzügyi piacok likviditásának visszaesése elsősorban a feszességben (a kereskedés költségeinek emelkedésében) jelentkezett, miközben a piac mélysége nem csökkent jelentősen. A márciusi államkötvénypiaci likviditási problémák idején a piaci feszesség több szegmensben is romlott. A hazai bankrendszer eszközoldali likviditási pozíciója gyengül. (Világgazdaság 10.o.) A rizikós jenhitelek megjelenése A háztartások kevésbé csökkentik fogyasztásukat, mint amilyen mértékben a jövedelmi pozíciójuk romlik, amelyet a megtakarítási rátájuk mérséklése, korábbi megtakarításaik felélése, valamint a jelentős összegű nettó hitelfelvétel tesz lehetővé - áll a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentésében. A fogyasztássimítás következtében a nettó hitelfelvétel a korábbi várakozásokat is meghaladó mértékben bővül. Ezt segíti elő az erősödő kockázati verseny, amely termékinnovációban (jenhitelek), valamint a kondíciók enyhítésében jelentkezik. Az eladósodottság növekedésével a jövedelemarányos törlesztési teher is emelkedik, mely a legszegényebb, szinte semmilyen megtakarítással nem rendelkező háztartások esetében a kritikus szinthez közelít. A nettó hitelfelvétel/fogyasztás arányának növekedése természetes jelenségnek tekinthető, ez alapvetően a felzárkózási folyamattal hozható összefüggésbe. A fiskális konszolidáció következményeként megvalósuló reálbércsökkenés a fogyasztási ráta újabb emelkedését okozta tavaly, amelyben a hitelből történő fogyasztássimítás is jelentős szerepet játszott. A hitelezésen belül dominál a fogyasztási célú devizahitelezés, a bankrendszeri új hiteleknek több mint 80 százaléka devizaalapú. A fogyasztássimítás következtében a hitelkereslet növekedése döntően a szabad felhasználású deviza-jelzáloghiteleknél jelentkezik. A jelzálog-fedezetű hitelek arányának bővülése kockázatmérséklő lehet, ugyanakkor a bankrendszer érzékenyebbé is válhat a lakásárak alakulására. A banki innováció legfontosabb fejleménye a jenalapú hitelek megjelenése a bankok kínálatában. Az új termék népszerűségét jelzi, hogy jelenleg az új banki hitelszerződéseken belül már elérte a 8-10 százalékot, miközben a lakás- és a szabad felhasználású hiteleknél ez az arány még magasabb. Az állományból ugyanakkor még csak 1 százalék körüli a részesedése. Kockázatot hordoz, hogy a verseny miatt több bank is megjelenhet hasonló konstrukcióval, elősegítve a jenhitelek további térnyerését. (Világgazdaság 11.o.) Hogyan kellene megváltoztatni a földtörvényt? A spekulációs földvásárlásoknak kedvez a mai törvényi szabályozás, miközben a gazdálkodásból élők nem jutnak kellő nagyságú területekhez. Szakértők szerint sürgősen erősíteni kellene a bérleti

11 rendszert, a termelők földvásárlásához pedig állami garanciális, kedvezményes hitelkonstrukciót kellene kidolgozni. Szükség lenne arra is, hogy legalább az állattenyésztő jogi személyek földvételi lehetőséghez jussanak. Raskó György, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezető igazgatója szerint a Mezőföldön az elmúlt négy-öt évben megduplázódtak a földárak, ma már egymillió forintos hektáronkénti ár alatt nem lehet területeket venni. Ennyit azonban a mezőgazdasági termelők nem tudnak fizetni, ezért az eladó földeket - spekulációs céllal - általában budapesti brókerek, bankárok és magánvállalkozók szerzik meg. Ha a gazdálkodók nem vehetnek fel hosszú lejáratú, állami garanciális hiteleket, ezután sem jutnak földhöz. Fűr Zoltán, a Földbróker.hu Kft. szakértője úgy véli, kedvezőtlenül hat, hogy az állami területeket kezelő Nemzeti Földalap átszervezése átmenetileg elbizonytalanította a bankokat a földalapú hitelezésben. (Világgazdaság 24.o.) A több lehetőség többe kerül Mindeddig az FHB volt az egyetlen, amely ügyfelei részére automatikusan hitelfedezeti életbiztosítást kötött. A hitelfedezeti biztosítás arra szolgál, hogy a hitel felvevőjének halála esetén a biztosításból kapott pénzből elégítsék ki a még fennálló hiteltartozást - látható, hogy a konstrukció az ügyfél mellett legalább annyira a bankot is védi. A bank azonban március végével felmondta ezeket a szerződéseket. Az FHB szerint szabályzatukban előre rögzítették, hogy a biztosítást a bank nem vállalja a jelzáloghitelek teljes futamidejére. Az ügyfelek számára a változás tetemes költségnövekedéssel jár majd, hiszen eddig nem ők fizették a biztosítás díját. Arra, hogy a biztosítás felmondásával csökkenjenek a hitelterhek, nincs remény - mivel a biztosítás díja közvetlenül nem volt feltüntetve a költségelemek között. A biztosítási szolgáltatást 2000 márciusa óta nyújtó Allianz Hungáriánál úgy tájékoztatták a Napi Gazdaságot: az FHB felmondási szándékát regisztrálva szerződésük közös megegyezéssel szűnt meg. A biztosító hangsúlyozta: az eddigi szolgáltatás kapcsán nem volt ismerete a biztosítottak számáról, az egyes ügyfelek konkrét adatai csak olyan esetben váltak ismertté előttük, ha valaki elhalálozott, vagyis kárfizetési kötelezettségük keletkezett. Az FHB jelezte ügyfeleinek: megteremti a lehetőségét annak, hogy más banki ügyfelekhez hasonló biztosítási konstrukciót válasszanak. Az ügyfeleknek jelenleg felkínált konstrukció keretében kizárólag az Allianz életbiztosítási szolgáltatása vásárolható meg az FHB-nál. (Napi Gazdaság 1+3.o.) Ki vezesse a bankárokat? Komoly pozícióharcban dőlhetnek el a tisztségek a Magyar Bankszövetség mai tisztújító közgyűlésén. A Napi Gazdaság információja szerint hetek óta viszonylag komoly lobbimunka folyik, ahol a személyes szimpátiákon túl a banki érdekek is diktálnak. A Bankszövetség alapszabálya szerint ugyanis a magyar hitelintézetek egy bank - egy szavazat alapon szavaznak majd a megújuló elnökség tagjaira, vagyis felértékelődik a "kisbankok" szerepe. Érdekes, hogy sokak szerint nem is igazán az elnöki poszt kapcsán éleződtek ki az ellentétek, hanem az elnökségi tagok delegálása számít kulcsfontosságú tényezőnek. A lap értesülései szerint lesznek olyan szavazók, akik a jelölőlapra csak egyetlen személy nevét írják majd fel, nehogy további szavazatokkal a konkurenseket is erősítve saját jelöltjüket ejtsék majd ki. Érdekes próbája lehet az érdekérvényesítésnek az is, hogy ki mennyire tudja átvinni saját jelöltjét. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója már korábban jelezte: nem kíván az új ciklusban tagja maradni az elnökségnek, ugyanakkor a szakmán belül tartja magát az a nézet, hogy a legnagyobb bank első embere maga helyett mintegy kooptálná a bankcsoporthoz tartozó Merkantil Bank elnökvezérigazgatóját, Kolossváry Ádámot a szövetség irányító testületébe. Ami az elnökjelölteket illeti: sem Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank, sem Török László, a CIB vezérigazgatója nem volt tagja a most leköszönő elnökségnek. (Napi Gazdaság 1-2.o.) Villámgyors az átárazás A hitelintézetek a vállalatokkal általában a bankközi irányadó kamatlábhoz (háromhavi Bubor) kötött kölcsönszerződést kötnek - persze csak a forintalapú konstrukciók esetében. Ez azt jelenti, hogy a hitelteher alakulását a pénzpiaci folyamatok és nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépései

12 határozzák meg. Persze ezek alakulása függ a jegybanki kamattól, de az utóbbi időben mintha megfordultak volna a folyamatok. A háromhavi Bubor ugyanis már egy hónappal az előző jegybanki kamatemelés előtt meghaladta a nyolc százalékot, április 1-jén pedig 8,45 százalékra rúgott (tegnap egyébként éppen a 25 bázispontos várt emelésnek megfelelően 8,25 százalékot tett ki). A lakossági üzletágban viszont a forintkamat a devizakonstrukciók jelentős térnyerése miatt nem hat. Az átárazás gyorsaságára vonatkozó kérdésre a K&H Banknál is azt hangsúlyozták, hogy a jelzálogkölcsönök esetében a forinthitelek aránya gyakorlatilag nulla. Ezen pedig egy kamatemelés érdemben már nem igazán ronthat, így az azonnali beárazás kérdése sem olyan sürgős, mint ha például egy jelentős kamatcsökkenési pályán lenne a magyar gazdaság (utóbbi esetben - mint azt sokan várták is - ismét megindulhatott volna a forinthitelek térnyerése). Ahol korábban még jobban elterjedtek voltak a forinthitelek (például a személyi kölcsönöknél), a K&H már évek óta szintén a deviza-, ezen belül is a svájcifrank-hitelek értékesítését látja jellemzőnek. Hasonló jelenségről beszélt a Budapest Bank (BB) árazási vezetője, Gyarmati János is, aki úgy véli, a jegybanki alapkamat várható emelése hatására valószínűleg tovább nő a svájcifrank-alapú konstrukciók aránya a személyi kölcsönöknél. A CIB már most eldöntötte, hogy április 28-tól emeli betéti kamatait. A hitelek kondícióin viszont nem változtatnak. (Napi Gazdaság 7.o.) Romániai plázaboom Arcadom-kivitelezéssel Romániai plázaépítésekkel indítja fejlesztési tevékenységét a térségben az angliai központú Dawnay befektetési alap, illetve a Day PanTerra ingatlantanácsadó és különböző magánszemélyek által Budapesten alapított Atrium Centers - mondta tegnap sajtótájékoztatón Michael Israeli ügyvezető. A társaság az első négy fejlesztésbe 300 millió eurót invesztál, de hosszabb távon 900 millió eurót szánnak romániai befektetésekre. A fejlesztések finanszírozó partnere az MKB. A társaság első lépésben Erdély 100 ezer lakosúnál nagyobb városaiban épít színvonalas bevásárlóközpontokat, és további fejlesztéseket tervez a régió már országaiban, köztük Magyarországon is. Közel három évig húzódó tárgyalások után a román kormány zöld utat adott a TriGránitnak Bukarest új központjának felépítésére. Az Esplanada City Center elnevezésű, 10,7 hektáron megvalósuló megaberuházás közel egymilliárd eurós befektetést igényel. (Napi Gazdaság 9.o.) Ford-központ épül Szentendrén Újabb "built to suit" beruházásba fogott a Raiffeisen Ingatlan Zrt., a Ford közép- és kelet-európai regionális központját Szentendrén építik a majdani bérlő igényei szerint. A város déli kapujában, a 11-es főút mentén - a Budakalászi út leágazásánál végéig megvalósuló beruházás során nemcsak márkakereskedést és szervizt, hanem irodaházat, kutatási és oktatóközpontot is építenek a Ford számára, ahonnan 32 ország értékesítési, marketing- és after-sales tevékenységét irányítják majd. A regionális központ létrejötte különös jelentőséggel bír a Ford Motor Company életében is, hiszen az innen koordinált terület méretében nagyobb, mint az Egyesült Államok: összességében több mint 11 millió négyzetkilométert fed le, ahol összesen több mint 391 millió ember él. (Napi Gazdaság 10.o.) Az élethez néha szerencse is kell Mindenki fél valamitől és az emberek egyre inkább azt gondolják, hogy abból lehet a legnagyobb bajuk, amit megesznek - állítja Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója, akit az Ernst & Young Az év üzletembere-választáson idén a Példakép díjjal tüntetett ki. Bár a Hungerit ma már stabil vállalkozás, a kezdet kezdetén, 1990-ben még nem voltak ilyen biztosak a kilátások. Az akkori állami cég, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat 18 éve úgy döntött, hogy az addig a vállalaton belül működő továbbfeldolgozó üzemrészt privatizálják - egyszerűen kellett a pénz az elsődleges üzem, a vágás és csomagolás biztosításához. Ebben az időben lépett életbe az a törvény, amely szerint ha egy kft. 51 millió forintos törzstőkével rendelkezik és mellette legalább 30 százalékban külföldi tulajdonban van, a következő öt évben 60, a rákövetkező öt évben 40 százalékos társaságiadó-kedvezményt élvez. Amikor én ezt megtudtam, lelkesen kerestem fel olasz és német ismerőseimet. Ők láttak fantáziát a befektetésben, így sikerült is megalapítani a céget 51

13 milliós törzstőkével. Ugyanakkor, hogy a történet ne legyen ilyen egyszerű, a vállalat új feltételekkel állt elő: a privatizáláshoz a működő gépsorokat is át kell vennünk, mintegy milliós értékben. Ennyi pénzt akkoriban lehetetlennek tűnt előteremteni. Bár létezett egy, a németországi Baden-Württemberg tartomány által Magyarországnak nyújtott kedvezményes hitelkonstrukció, ám azt csupán új technológiák, gépsorok bevezetésére adták. Az élethez néha szerencse is kell - a német ismerősöm éppen a közreműködő bank vezérigazgatójának szomszédságában lakott. A bankon keresztül kaptunk egy külön engedélyt, amelynek értelmében kivételesen használt gépek vásárlására is fordíthattuk a 2 millió márkát - emlékszik vissza a kezdetekre a kitüntetett cégvezető. Mint elmondta, a cég 1991 óta önerőből 8 milliárd forint beruházást végzett, a tulajdonosok csak minimális nyereséget vesznek ki, a többit fejlesztésekre fordítják. Egy tőkeerős, stabil vállalkozást szeretne az utódaira hagyni Magyar József. Erre minden esély meg is van, hiszen a vállalat hitelállománya a kezdetek óta folyamatosan csökken. Egyértelműen azt gondolja, hogy a hitelek után fizetendő kamatterhek a fejlesztések elől vennék el a lehetőséget. (Napi Gazdaság 12.o.) Az energiatermelőkkel kötött hosszú távú megállapodások nem kerülhetők meg Magyarországon az utóbbi években nem volt erőmű-fejlesztési program, emiatt nincs elegendő kapacitástartalék, így csak hazai erőművekből nem fedezhető a villamosenergia-igény. Ugyanakkor környezetünkben csökkent az exportkapacitás és nőtt az importigény, vagyis megszűnt a kínálati piac - mondta a Napi Energiagazdaságnak Csom Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának korábbi elnöke, aki ezeket a problémákat jelezte a miniszterelnöknek is. A kialakult helyzet a liberalizált villamosenergia-piaci feltételek között csak akkor változhat meg, ha Magyarországon és a térségben jelentősen nő a termelőkapacitás és kialakul a kínálati piac. Ebben az esetben is csak akkor történhet kedvező változás, ha a termelőkapacitások fejlesztése során a fogyasztói árak minimalizálására irányuló törekvés érvényesül, tehát a hosszú távú fogyasztói érdekek irányítják a kapacitásfejlesztést. A kérdés megoldását nehezíti, hogy ma már az új erőművek többnyire bankhitelből épülnek. A bankok viszont garanciát várnak, ami hosszú távú megállapodás - vagy valamilyen azzal egyenértékű dokumentum - nélkül nem adható. Ilyen feltételek mellett a htm-ek nem nagyon kerülhetők meg. Fontos viszont, hogy ilyen szerződés csak olyan erőmű esetében legyen megköthető, amely hosszú távon is biztosítja a legkisebb fogyasztói árat, azaz hosszú távon is garantálható az árstabilitás. Emellett az adott erőmű feleljen meg az energiapolitika többi alapkövetelményének (alappillérének) is, nevezetesen garantálja az ellátás biztonságát és a környezetvédelmi, klímavédelmi követelményeket is. (Napi Gazdaság 20.o.) Turulhisztéria robbant ki Demszkyből Demszky Gábor főpolgármester tegnap faképnél hagyta az általa vezetett várost, hisztérikus szózata közepén berekesztette a Fővárosi Közgyűlés munkáját, és a pulpitusról a büfébe vonult. Érzelmi kitörésével a turulszobor fennmaradásáért tüntetők indulatait is sikerült úgy felkorbácsolnia, hogy többen bekiabálással próbálták félbeszakítani. Demszky a szimbólumot a harmincas évek Turul Szövetségének zsidóellenes megnyilvánulásaival hozta összefüggésbe. A Fővárosi Közgyűlés munkáját délután maga a főpolgármester akadályozta meg, délelőtt azonban még sikerült elfogadni a 4-es metró pályázati anyagát, amelyben 224 milliárd forintot kérnek az uniótól. A dokumentumból kiderül, hogy az év elején még bruttó 511 milliárd forinttal szereplő projekt mára 517 milliárd forintra hízott. Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes ezt a metró projektiroda bővítésével indokolta. A Brüsszelbe küldendő támogatási igény csak az első szakaszra vonatkozik, a Keleti pályaudvartól a Bosnyák térig érő vonal hatvanmilliárdos költségéhez újabb uniós forrásokat remélnek. A főváros reményei szerint az állammal együtt a projektből 37 milliárdot fizet ki százalék arányban. (Magyar Hírlap 1-2.o.) Kisiklott a vasúti pályafelújítás Meglehetősen szűkös lesz az idei esztendő a MÁV Zrt. pályavasúti üzletágának, mert elmaradnak a nem európai uniós forrásokból tervezett 2008-as beruházások és fejlesztések. A lap

14 értesülései szerint a pályavasútnak harmincmilliárd forinttal kell csökkentenie a fejlesztésre szánt forrásokat. Ezért minimálisra csökkennek a MÁV hálózatán tervezett pályafejlesztések, és csak a vágányhálózat karbantartására jut pénz. A MÁV-nál az értékcsökkenésből adódó 27 milliárd forintot sem tudják pótolni, így még a pályahálózat szinten tartásra sem jut pénz. A karbantartási munkákat úgy szervezik, hogy a biztonságos közlekedés fenntartható legyen. A 7500 kilométeres hálózat karbantartására a tervek szerint tízmilliárd forint jut. A költségvetés nyolc és fél milliárd forintot biztosít állami forrásként a vasúti pályahálózatra, ebből a pénzből azonban vajmi keveset költhet fejlesztésre a vasúttársaság. Ezen munkák esetében csak arra a hét és fél milliárd forintra számíthatnak, amelyet még 2007-re terveztek be, de a beruházások áthúzódtak az idei évre. A megrendelések csökkenése a vasútépítésben érdekelt kis- és középvállalkozásoknak is súlyos próbatétel. A MÁV-kötvények kibocsátásával három év alatt százmilliárd forintot költene az infrastruktúra korszerűsítésére, így a sebességkorlátozások csökkentésére, de ez a program is elakadt, mert a belpolitikai helyzet miatt a hitelező pénzintézetek kivárnak. (Magyar Hírlap 8.o.) Búcsú a kétszázas bankótól? Az egy- és kétforintos érmék után a kétszázforintos bankjegyek bevonását, illetve érmével való kiváltását tervezi a Magyar Nemzeti Bank. Nem kell rögtön búcsút inteni a magyar "zöldhasúnak", mivel a jegybank egyenlőre a szakmai szervezetek és a lakosság bevonásával tájékozódik arról, hogy valóban megszüntesse-e a kétszázas bankókat. Szakmai körökben a magyar bankjegyekkel és érmékkel kapcsolatban évek óta két kérdésről dúl a vita: szükség van-e egyáltalán az egy- és kétforintosokra, illetve bankjegy vagy érme formájában legyen forgalomban a kétszázas. (Magyar Hírlap 14.o.) CIB-konferencia: CSR-jövőkép Első konferenciáját tartotta Közép- és Kelet-Európában, Budapesten az Euclid Network, a harmadik szektor vezető intézményeinek európai hálózata. A kezdeményezés partnere az Intesa Sanpaolo bankcsoport magyar leányvállalata, a CIB Bank. A konferencia a fenntartható fejlődés új megközelítését kívánta megfogalmazni. Dr. Török László, a CIB Bank vezérigazgatója és a konferencia egyik vezérszónoka beszédében a bank társadalmi felelősségvállalásának megfogalmazására és a téma fontosságára, valamint a pénzintézetek és a harmadik szektor közötti partnerségen keresztül történő értékteremtésre összpontosított. A CIB Bank azért támogatta ezt a kezdeményezést, mert úgy véli, a rendezvény összhangban van a vállalati felelősségvállalásról kialakított jövőképével. (Népszava 9.o.) A Summa Artium összehozta... A Krétakör Hamlet.ws című iskolai előadás-sorozatát Shakespeare Hamletjéből készítették Schilling Árpád rendezésében. Tudatos döntés volt, hogy a produkciót itthon kizárólag iskolai közegben, közép- és felsőfokú tanintézményekbe ellátogatva adják elő, mégpedig ingyen. Az igény hatalmas, a fogadtatás várakozáson felüli volt. Tavaly négy hónap alatt 9 város 25 iskolájában 28 előadást tartottak, a tavaszi szezonban pedig további mintegy negyven intézménybe jut el a produkció. Az előadások létrejöttét a a Raiffeisen Bank Zrt. és dr. Király Júlia is egy-egymillió forinttal támogatta. (Népszava 12.o.) Közgazdálkodj okosan: diákvetélkedő az MNB-ben Harmadik alkalommal rendezett országos középiskolai vetélkedőt a Magyar Nemzeti Bank. A Monetary - közgazdálkodj okosan elnevezésű megmérettetésre idén 313 csapat jelentkezett. A háromfordulós - internetes és helyszíni versengésből álló - vetélkedő egymillió forintos fődíját a Vácról érkezett Boronkay csapat vihette haza. A Magyar Nemzeti Bank vállalt célja, hogy törvényben rögzített alapfeladatai elvégzése mellett minél többekkel megismertesse és megértesse a jegybank működését, a monetáris politika mozgatórugóit, egyben növelje a nagyközönség pénzügyi tájékozottságát. Az MNB évek óta szervez a lakosságnak és különösen a diákságnak szóló, a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló programokat. Ezen törekvés részeként indította a Monetary középiskolai vetélkedősorozatot is. (Népszava 12.o.)

15 Miből fizessem a hitelt? Az olvasó munkanélküli, ezért nem tudja fizetni a banki kölcsönt. Mi történik, ha nem tud eleget tenni a hitelszerződésben foglaltaknak? - kérdezte a lap szakértőjétől. Az ön nevén semmiféle ingó vagy ingatlan vagyon nincs, számolni kell viszont azzal, hogy felmondják a hitelszerződést, és a teljes hitel megfizetése esedékessé válik. Amennyiben ezt nem teljesíti, úgy a bank végrehajtóhoz fordul, aki felméri az ön összes vagyonát, hogy abból a pénzintézet követelését ki tudják egyenlíteni. Ha nincs semmije, akkor a bank várakozó álláspontra helyezkedik, mert a később szerzett vagyon is végrehajtás alá kerülhet - hangzik a szakértő válasza. (Blikk 22.o.) Az új kapitány még mosolygós volt Az MLSZ elnöksége csütörtök délelőtti ülésén úgy döntött, hogy Várhidi Pétert felmenti a szövetségi kapitányi teendők alól, és a poszt betöltésére a holland Erwin Koemannal köt szerződést. A vb-selejtezők végéig szóló megállapodást sajtótájékoztató keretében írta alá a szakemberrel Kisteleki István, a szövetség elnöke. Kisteleki István többször is azt nyilatkozta, fejlesztési igazgatót keres, Bölöni László például azért nem jöhetett, mert ő csupán szövetségi kapitány akart lenni. Erwin Koeman csak szövetségi kapitány. Az elnök a sajtótájékoztatón erre azt mondta, szó sincs a koncepció feladásáról, a Telkibe tervezett edzőcentrum építésekor - csak emlékeztetőül: az OTP nem adta meg az erre kért kétmilliárdos hitelt - munkába áll egy fejlesztési igazgató, aki szintén külföldről érkezik, vannak is kiszemeltek, de a nevek természetesen hétpecsétes titkok, majd fény derül mindenre, ha eljön az ideje. (Nemzeti Sport 2-3.o.) Pályázatok beadási határidővel Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Mikrohitelprogramok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével, Mikrohitelprogramok hitelintézetek részvételével, illetve a Portfóliógaranciaprogramok hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével című programjára október 16-ig várják a pályázatokat. (Metro 9.o.) Könyvvizsgálók és a Postabank-ügy Vrannai Katalin publicisztikája morális alapon bírál sok mindenkit. A véleménnyilvánításhoz természetesen mindenkinek joga van, ahogy a morális ítéletalkotáshoz is. Ám a cikk szerzője a Deloitte egyik megbecsült, vezető kollégáját (egyben az őt szakmai alelnökévé választó szakmai szervezetet) egy téves tényállítás alapján ítéli el. A Postabank 1997-es könyvvizsgálói jelentését a Deloitte - az akkor hatályos magyar és nemzetközi szabályoknak megfelelően - korlátozó záradékkal látta el, továbbá a könyvvizsgálói jelentés oldalakon át részletezte a könyvvizsgálat során f tárt szabálytalanságokat, és sorolta fel tételesen a kockázatokat. A jelentésben a könyvvizsgáló számos, sok milliárd forintot érintő, céltartalék-képzésre és egyéb tételekre vonatkozó megjegyzéseket tett. Ezeket és az ügy egyéb körülményeit talán nem hangsúlyoztuk elég alkalommal, amikor a Postabank korábbi könyvvizsgálatával kapcsolatos hírek megjelentek a sajtóban. (Figyelő 3.o.) Tisztában vagyok vele,......hogy az újságírók számára a jó hír gyakorta kisebb hírértékű, mint a rossz. Ennek ellenére meglepetéssel és szomorúan olvastam az általam egyébként nagyra becsült Figyelő legutóbbi, Vrannai Katalin által jegyzett nézőpontírását az üzleti szervezetek vezetőválasztásáról. A cikk megkérdőjelezi a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökségének választási eljárását, és személyében sérti a kamara új alelnökét, Ladó Juditot. A Postabank feltehetően nem először és nem is utoljára szerepel a sajtóban. Az is érthető, hogy a közvélemény szeretne eredményt", azaz elmarasztalást látni. Abban sincs semmi rendkívüli, hogy egy pénzügyi beszámolási botrányban az érdekeltek a könyvvizsgáló felelősségét is keresik. A megítélést azonban a bíróságra kellene bízni. (Figyelő 3.o.) A Postabank 1997-es......beszámolójának független könyvvizsgálói jelentésében szerepel a következő mondatrész:

16 Véleményünk korlátozása nélkül még a következőkre hívjuk fel a figyelmet:..."e kitétel miatt az e mondatrész előtti és utáni megjegyzéseket a publicisztika szerzője figyelemfelhívásnak, és nem korlátozásnak értelmezte. Ezért tette fel a kérdést, vajon nem kellett volna-e a könyvvizsgálók rejtett nyelvén hangosabban kiabálni'; hogy valami nincs rendben a Postabank-ügyben. Kétségkívül igaz, a könyvvizsgáló jogi felelősségének megítélését a bíróságra kell bízni. Írásunk szerzője - meglehet, nagyon magasra téve a mércét - egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a jogerős döntést a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) nem várta meg Ladó Judit szakmai alelnökké választásával. (Figyelő 3.o.) Váltás a Bankszövetség élén Nem vállalja a folytatást a Magyar Bankszövetség elnökségének három tagja, így a szervezet április 25-ére összehívott testületi ülésén helyettük bizonyosan új személyeket választanak. Erdei Tamás, az MKB Bankelnök vezérigazgatója közel 12 éven át töltötte be a szövetség elnöki posztját, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója 14 évig, Gergely Károly, a Fundamenta Lakáskasza Lakástakarékpénztár Zrt. elnök-vezérigazgatója pedig 7 évig volt a hét tagú elnökség tagja. (Figyelő 7.o.) Budapesten kell élnem Kipróbálta magát a dohány-kereskedelemben, csúcsvezetői pozícióig jutott a biztosítási szakmában, majd pedig igazgatósági tagságig vitte Közép-Európa egyik meghatározó bankjánál, a bécsi székhelyű Erste Holdingnál. Kisbenedek Péter nyolc év elteltével, az idén júniusban nemcsak az Erstétől, de egyúttal a bankszakmából is távozik. A magyar leányvállalat tavalyi teljesítménye jóval elmaradt a konkurensekétől, az OTP-étől, a Raiffeisenétől, a CIB-étől. Erről az a véleménye a szakembernem, hogy ez volt az új vezetés első éve. A bank új irányítás alá került, és egy sorátalakítást hajtottak végre. Ahhoz, hogy ezek a változások beérjenek, időre van szükség. (Figyelő 73.o.) Az ingyenesség ára Hiába van bankszámla a családban, a többség mégis készpénzzel fizeti a közműdíjakat, mert látszólag ingyen van. Kifogott az uniós pénzmosásellenes szabályozás a Magyar Postán, nem tudta megoldani az ügyfél-azonosítást a havonta átlagosan beérkező 23 millió darab sárga csekkes befizetésnél. Az uniós tagországok körében kiemelkedő arányú készpénzforgalmat lebonyolító hazai postának lényegében egy bankszámlaszámot helyettesítő azonosítót kellett volna kreálnia ahhoz, hogy adatszolgáltatása teljes körű legyen. Ehelyett azonban ráíratta a befizetők személyiigazolvány- számát azokra a csekkekre, amelyekről a kötelező azonosítók közül hiányzott a bankszámlaszám vagy az utóbbit helyettesítő ügyfél-azonosító. Az április 1-jén életbe lépett postai rendelkezésről azonban három hét múltán kiderült, hogy jogellenes, legalábbis ezt állapította meg múlt heti állásfoglalásában Szabó Máté, az adatvédelmi feladatokat átmenetileg ellátó ombudsman. (HVG o.) Banktitkok nyűgei Márciusban a Pekingi Egyetem és az észak-karolinai (USA) Political&Economic Research Council nemzetközi konferenciát szervezett az ügyfelekről szóló pénzügyi információk megosztásának kérdéseiről. A tanácskozásnak magyar résztvevője is volt, aki szerint Magyarországon évek óta folyik a kormány által is támogatott szakértői munka a lakossági teljes lista" bevezetésének előkészítésére. Ez a pozitívadós-lista a jelenlegi és a hiteleiket nem - vagy csak késve - törlesztő ügyfelek adatait tartalmazó adóságnyilvántartást, a negatív listát" váltaná fel egy olyan nyilvántartási rendszerrel, amelyben a jó" - tehát a kamatokkal növelt hiteleket pontosan törlesztő - adósok adatai is szerepelnének. Bevezetésétől a szakértők azt várják, hogy csökkennek a hitelkamatok, mert a bankok között élénkül a verseny, és kevesebb ügyfél válik fizetésképtelenné. A teljes adóslista ismeretében a bankok pontosabban tudják kiszámítani, mennyire kockázatos egyegy ügyfél, és csak olyan mértékű hitelt nyújtanak neki, amennyit képes lesz visszafizetni. A magyar lakosság túlzott eladósodása már ma is nagy veszély, hiszen a PSZÁF adatai szerint 2007-

17 ben alakossági hitellel rendelkezők 24 százaléka nem tudott vagy nem akart időben törleszteni. (168 Óra o.) Kié a Bank Center? A Bankár vállalkozáscsoport tevékenységét vizsgáló, nyolc éve keletkezett APEHdokumentumokért követeltek zsarolók 12,5 milliárd forintot az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától. Az APEH anno a Bank Center tulajdonosváltásait és jelzáloghitel-ügyleteit vizsgálta. A VPOP most újra nyomoz az ügyben, de az eredeti dokumentumok..elvesztek". A belvárosi irodaépületet jelenleg éppen 13 milliárd forint OTP hitel terheli, gazdálkodása veszteséges, tulajdonosi háttere pedig rejtélyes. Csányi Sándor feljelentést tett a tavaly év végi es zsarolás miatt, a zsarolókat februárban a rendőrség elfogta. Azóta csönd van. A zsarolás tárgyáról csak annyi derült ki az ügy kipattanását követő médiaviharban, hogy az 1995-ben felépült Szabadság téri irodaépülettel, a Bank Centerrel kapcsolatos dokumentumokkal akarták megzsarolni Csányit. Az OTP szerint az irodaházügyletet a '90-es évek végén az APEH is vizsgálta, és azt a jogszabályoknak megfelelőnek találta, a vizsgálatot lezárta. Kérdés, miért gondolták a zsarolók, hogy van valami a kezükben, ami Csányinak milliárdokat érhet. (Magyar Narancs o.) Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Még egyeztetnek a cégekről Május elején kerül a kormány elé az Új tulajdonosi programmal (ÚTP) kapcsolatos javaslat, és jó eséllyel ekkor a döntés is megszülethet. Az első részvényvásárlásokra már 2009 első néhány hónapjában sor kerülhet - fogalmazott Daróczi Dávid kormányszóvivő tegnap azután, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ÚTP Tanáccsal találkozott. Az ülésen a kormányfő előremutatónak nevezte a tanács javaslatát, megnőtt tehát az esélye annak, hogy a jövő évtől 5-15 százalékos árfolyamkedvezmény, 3-5 éves részletfizetési lehetőség és - legalább ötéves tartás esetén - árfolyamnyereség- adó alóli mentesség mellett vásárolhatjuk be magunkat állami cégekbe. Hogy pontosan mely vállalatok lesznek a programban, arról tovább folynak az egyeztetések, ám az előzetes találgatásoknak megfelelően az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Villamos Művek, az erről leválasztott Mavir, a Szerencsejáték Zrt., valamint a Magyar Posta Zrt. neve hangzott el az ülésen. Meglehet, hogy néhány ingatlanokat tartalmazó holding, víziközmű- és mezőgazdasági társaság, valamint a Tokaj Kereskedőház is benne lenne, ám ezeket a javaslatokat még alaposan ki kell dolgozni - közölte a tegnapi ülésen Mészáros Tamás, az ÚTP Tanács elnöke. (Világgazdaság 3.o., Magyar Nemzet 12.o. A Volánokat kihagyják a programból, Magyar Hírlap 8.o. Stratégiai cégek kerülnek magánkézbe) Likviditási problémák jelentek meg az állampapírpiacon Az államkötvény-piaci hozamok jelentősen emelkedtek március elején, s az államkötvény- és a kamatswap-hozamok különbözete szokatlan mértékben nőtt. A kötvényhozamok napon belüli alakulása kiugró volatilitást mutatott, az elsődleges állampapír-forgalmazók vagy nem jegyeztek árakat, vagy csak nagyon széles bid-ask spreaddel. A technikai és fundamentális tényezők egyaránt szerepet játszottak. A nemzetközi pénzpiacokon március elején általában minden kockázatosabb eszköz felára nőtt, de a magyar hosszú hozamok értéke meghaladta a többi piacon tapasztalt mértéket. A hazai nyugdíjpénztárak a jogszabályváltozás által megkövetelt portfólióátalakításuk miatt ezúttal a magasabb hozamszintek mellett sem jelentek meg az államkötvénypiac vételi oldalán, és a külföldi befektetők sem voltak aktívak a piacon, sem vevőként, sem eladóként végétől sok piaci szereplő vett fel fedezési vagy spekulációs célból olyan összetett pozíciókat, amelyek az államkötvény- és a kamatswaphozamok különbözetének csökkenése esetén váltak volna nyereségessé. Az államkötvényhozamok hirtelen emelkedése miatt azonban ezek a befektetők veszteségeket szenvedtek el, és pánikszerű államkötvényeladásaik tovább növelték a hosszú

18 hozamokat. (Világgazdaság 10.o.) Korai még részvényt venni Megsokasodtak az olyan elemzések, amelyek szerint elérkezett az idő az óvatosabb befektetők számára is, hogy visszatérjenek a részvénypiacra - legalábbis joggal gondolhatják, hogy ha az áprilisi negatív hírek sem rántották újabb mélységekbe a börzemutatókat, akkor a piacok elérték a válság alját. Az egyre bizonytalanabbá válik, hogy lesz-e még jelentős, hirtelen beszakadás a következő hónapokban, azonban ettől függetlenül valószínűleg még hosszú ideig a medve maradhat az úr a világ legfontosabb parkettjein - foglalható össze a VG által megkérdezett magyar elemzők véleménye. Mivel a Budapesti Értéktőzsdén folyó kereskedésre a közeljövőben a nemzetközi hangulat továbbra is alaposan rányomja bélyegét, a BUX-tól sem érdemes még érdemi javítást várni - véli Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője. Ugyanakkor, mivel a forgalom szinte elapadt a BÉT-en, a blue-chipekkel kapcsolatban felmerülő egy-egy pozitív hír a nemzetközi trenddel ellenkező irányba mozdíthatja a BUX-ot. Hasonlóan vélekedik Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője is: néhány nagyobb kötés a forgalom jelenlegi szintje mellett meghatározza a magyar piac irányát. De mivel a két legfontosabb papír - az OTP és a Mol - története egyelőre nem túl vonzó, ezért jelentős és tartós meglódulásra ezen az alapon sem érdemes számítani. Igaz, a gyógyszergyártóknak - amellett, hogy a régióban nagyon alulértékeltek - a befektetők fantáziáját is megragadó kilátásaik vannak, ez pedig mérsékelt optimizmusra a BÉT-en is okot adhat. Az alacsony forgalommal egyébként nem csak a budapesti parkett küzd, Amerikában a gyorsjelentési szezon ellenére a kereskedés volumene szintén mélyben van. (Világgazdaság 17.o.) A foci Eb-be fektethetnek a K&H ügyfelei A hét elejétől lehet jegyezni a K&H Alapkezelő legújabb zárt végű hozamvédett befektetési alapját, amely az idei osztrák-svájci rendezésű futball Európa-bajnokság szponzorainak, illetve az abból hasznot remélő cégeknek a részvényeibe fekteti vagyona egy részét. A kisbefektetők kevésbé érdeklődnek az elvont nemzetközi gazdasági események iránt, ezért igyekszünk hétköznapibb befektetési sztorikat találni, amelyek mögött persze közgazdasági alapok is vannak - magyarázta az alap ötletét Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Hasonló konstrukcióval az idén már az OTP Alapkezelő is kirukkolt: a cég egy tőke- és egy hozamvédett alapot is indított, amely a pekingi olimpiát támogató cégeket (Világgazdaság 18.o.) A Budapest Bank nem fizet osztalékot A Budapest Bank (GE Money Bank) 2007-re nem fizet osztalékot, az előző évekhez hasonlóan csupán a kamatozó részvények tulajdonosai kapják meg az alapszabály szerint nekik járó, a névértékre vetítve 10 százalékos kamatot. (Világgazdaság 18.o.) Olajozottan emelkedett a BUX Európában meglehetősen negatív hangulat uralkodott csütörtökön - London a BÉT zárásának idején 1,4 százalékos mínuszban volt -, de az amerikai piac is gyatra értékeket produkált, az indexek csökkentek. A BUX nyitás után esett egy kicsit, majd onnan visszakapaszkodva tulajdonképpen egész nap - kisebb megszakításokkal - menetelt felfelé. Napi csúcsát körülbelül az amerikai kezdéssel egy időben érte el, utána lassan csorgott lefelé. Végül ponton zárt csütörtökön, 1,3 százalékkal magasabban, mint szerdán. Az összes vezető részvény árfolyama emelkedett. Az OTP, bár jegyzése mindvégig szerdai záróára felett maradt, erőteljesen hullámzó napot tudhat maga mögött; annak ellenére, hogy 6845 forinton is született rá kötés, 0,3 százalékos emelkedés után végül 6770 forinton zárta a napot. Az FHB 0,3 százalékot veszített értékéből. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Nemzet 12.o. Lendületben a BUX, Magyar Hírlap 7.o. Zárás erősödéssel) Egész nap gyengélkedett a forint A piac, úgy tűnik, már a beárazott 25 bázispontos kamatemelésnek megfelelő irányba hajtja az árfolyamot, a nap folyamán a dollár erősödésével párhuzamosan az euró egészen a 252,50-es értékig emelkedett, és az egész régióra kiterjedő korrekció következtében nagyon sokáig a 252-

19 252,50-es sávban mozgott - mondta lapunknak Kolba Miklós, az ING üzletkötője. A hazai fizetőeszközt a török líra és a lengyel zloty drágulása azonban megvédi a nagyarányú csúszástól. A forgalom átlagos volt, a svájci frank 155,50, míg az amerikai dollár 160,20 forintot ért. A forint piaca ismét hírre vár, leginkább a hétfői kamatdöntés izgatja a résztvevőket. A piac 25 bázispontos emelést árazott be, így ha valóban ez lesz a döntés, akkor semmi sem fog történni - mondta a kereskedő. Szerény túljegyzés és kismértékben emelkedő hozam mellett keltek el a tízéves államkötvények az aukción. Az Államadósság-kezelő Központ által meghirdetett 40 milliárdos mennyiségre 64,2 milliárd forint értékű ajánlatot nyújtottak be. Az elfogadott hozamok 7,97-8,03 százalék között szóródtak, a 8,00 százalékos átlag a szerdai másodpiaci referenciaátlagot csak 3 bázisponttal múlta felül. (Napi Gazdaság 14.o.) Tud-e fizetni a GYSEV a MÁV Cargóért? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még nem végleges jelentéséből kiderül, hogy a magyar-osztrák tulajdonú Győr-Sopron Ebenfurti Vasút Zrt.-nek nincs pénze, hogy kifizesse a MÁV Cargo Zrt: privatizációja órán rá eső,10 százaléknyi vételárat. Az anyagot az ÁSZ május 5-én tárgyalja, az után hozzák majd nyilvánosságra: A többségi magyar állami tulajdonban álló GYSEV hitelből, vagy sajátrészvényeinek értékesítéséből, tőkeemelésből juthat forráshoz: Ez utóbbi megoldás a cég részleges privatizációját takarná. (Figyelő 8.o.) Egészséges üzlet Ha 1 milliárd fontért akadna rá vevő, akkor a Warburg Pincus magántőke társaság eladná az Euromedic magyar eredetű egészségügyi csoportot. Hazánk egyik legismertebb gyógyszergyártója, az Egis Nyrt. a jelenlegi tőzsdei árfolyamon 140 milliárd forintot kóstál. Van azonban egy sokkal kevésbé ismert cég a magyar egészségügyben, amely nemzetközi tulajdonosai szerint több mint kétszer ennyit is megér: az Euromedic. Gazdái ugyanis 1 milliárd font sterlingre, azaz mintegy 315 milliárd forintra értékelik. Igaz, az 1991-ben Magyarországon alapított, mindmáig budapesti központtal és nagyrészt hazai vezetéssel működő cég már nem nevezhető magyarnak, sokkal inkább pán-európainak. (Figyelő o.) Rizikóláz Ismert hazai nagyvállalkozók, befolyásos pénzügyi szakemberek és külföldi szaktekintélyek nyüzsögnek a hazai kockázatitőke piacon, hogy magyar cégekbe fektessenek - nem utolsósorban egy állami támogatási program miatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) székházában ugyanis egymást érik az engedélyezési kérelmek, méghozzá egy olyan üzletágban, amelyet eddig inkább hanyagoltak a hazai befektetők. Pedig kockázatitőke-alapok létrehozására és kezelésére már tíz éve van lehetőség Magyarországon, mégis jóformán csak a regionális érdekeltségű nagy nemzetközi alapok révén öltött eddig testet ez a befektetési forma- a régióba allokált össztőkéhez képest meglehetősen szerény mértékben. Mindössze két hazai bejegyzésű alapkezelő mozgott a piacon - a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. -, most viszont sorra jelentkeznek be a PSZÁF-nál olyan vállalkozók is, akik szemében valami miatt csak most lett igazán vonzó ez az üzletág. (Figyelő o.) Csányié a Bólyi Zrt. is. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta, hogy a Csányi Sándor, az OTP Bank elnökvezérigazgatója által tulajdonolt Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Kft. egy 6 százalékos részvénycsomag tavaly októberi megvásárlásával többségire, 50,05 százalékosra növelte részesedését az Investgroup-Bóly Üzletviteli Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-ben (IB). A GVH engedélyére azért volt szükség, mert az IB birtokolja a 19 ezer hektáron gazdálkodó, 2004-ben a jelenlegi agrárminiszter, Gráf József cégének tulajdonszerzése mellett privatizált Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. 82 százalékát (a kisebbségi pakett a Nagy György korábbi Wallis-vezér birtokában lévő Ho-me 2000 Kft.-é). Az összefonódó Csányi- és Bólyicsoportok évi együttes nettó árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot, mindketten

20 növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és takarmánygyártással foglalkoznak, a versenyhivatal szerint azonban ebben a körben egyetlen olyan áru sincs, melyből részesedésük Magyarországon együttesen elérné a versenyaggályokra alapot adó 20 százalékos mértéket. (HVG 100.o.) Eur-Ép Kft.: a Középület-építő adminisztrációs cége Ügyviteli szolgáltatásokat, jogi és gazdasági szakmunkát végez majd az anyavállalatnak a Középület-építő Zrt.-ből a napokban kivált, üzletvezetéssel foglalkozó Eur-Ép Általános Építőipari Üzleti Tanácsadó Kft. Az egykor állami tulajdonban volt, nemrégiben egy időre Princz Gábor exbankár informális részérdekeltségébe került, jelenleg az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB), illetve a Hídtechnika Kft. tulajdonában álló Középület-építő február végén vette vissza régi nevét, miután a zrt - a HVG-nek nem részletezett eszközökkel - rávette a Princz-közeli befektetőket, hogy ne használják a bejáratott nevet (a Középület-építőt 2004-től Európai Építő Zrt.- nek hívták). Az Eur-Ép egyébként megörökli a Középület-építő 4,5 milliárd forintos saját tőkéjének csaknem a felét, 2,1 milliárd forintot, vagyonának pedig 21,3 százalékát, valamint a követelések nagy részét is. (HVG 100.o.) Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Kockázatos az euró gyors bevezetése A jegybank elnöke szerint az lenne a legkockázatosabb, ha Magyarország olyan pillanatban csatlakozna az euróövezethez, amikor a költségvetés nincs tartósan rendben - Simor András erről egy tegnapi tanácskozáson beszélt. A kockázatok közé sorolta még az alacsony foglalkoztatottságot, a termékpiaci rugalmatlanságot. Kitért arra is: az inflációs várakozások magas szinten vannak, tehát ebből a szempontból sem vagyunk közel az euróátvétel időpontjához. (Világgazdaság 3.o., Napi Gazdaság 6.o. Simor András jegybankelnök tegnap..., Magyar Hírlap 7.o. Nincs rendben a büdzsé) Növekszik az elemzői pesszimizmus Folytatódott a trend: az elemzők egyre alacsonyabb magyar gazdasági bővülést jósolnak. A Reuters áprilisi felmérése szerint ezúttal azonban csak az idei növekedésre vonatkozó prognózis csökkent, 0,2 százalékponttal 2 százalékosra. Jövőre az elemzői konszenzus alapján az ideinél valamivel gyorsabb, háromszázalékos lehet a dinamika. Ez jóval lassabb ütem, mint a kormány által szintén tegnap kiadott, felülvizsgált konvergenciajelentésben szereplő 3,4-es várakozás. A növekvő pesszimizmus mögött a gyenge tényadatok állnak. A tavalyinál mégis nagyobb növekedést is elsősorban a bázishatásra alapozzák, a jelenleg várt 0,7 százalékos gyorsulás már abból is bőven összejönne, ha a tavaly hatalmas zuhanást elszenvedett ágazatok nem esnének tovább. A megkérdezett szakértők az infláció havi ütemének enyhe mérséklődésére számítanak. A jövő évre szóló prognózisok átlaga minimális mértékben javult, de továbbra is az MNB inflációs célja felett, más megközelítésben a célsáv felső határához közel alakulhat. Az államháztartási hiányra vonatkozó prognózisokban egyelőre nem látszik, hogy a kormányválság miatt jelentős költségvetési fellazulásra számítanának az elemzők. A konszenzus erre az évre a GDP 4 százaléka, a kormányzati előirányzatnak megfelelően. Jövőre 3,7 százalék lehet a deficit az elemzők szerint. Az elemzők többsége úgy véli, hétfőn újra kamatot emel a jegybank, és ezt az idén még egy növelés követheti. A múlt havi kamatemelés szerintük nem volt elegendő ahhoz, hogy elérhető legyen az inflációs cél 2009-ben. (Világgazdaság 3.o.) Naptár A márciusi ipari termelői árakról szóló adatokat április 30-án teszik közzé. A tavalyi energia- és nyersanyagár emelkedését még viszonylag alacsony termelőiár-növekedéssel sikerült átvészelni, a vállalatok egy ideig ellensúlyozni tudták a kedvezőtlen folyamatokat. Az év elején azonban hirtelen