Magyarország gazdasági és szociális átalakulásáról 1990 óta szeptember 5.

Átírás

1 Magyarország gazdasági és szociális átalakulásáról 1990 óta Elıadás a kínai Államtanács Kutató Központjának delegációja részére Magyarország a legvidámabb barakk volt szeptember 5. A Magyarországon 1990 óta végbement gazdasági és szociális átalakulás mozgatórugóinak jobb megértése végett egy kicsit jobban vissza kell mennünk az idıben, egészen az 1956-os forradalomig. A forradalom ugyanis megmutatta a magyar nép szabadságszeretetét és azt demonstrálta, hogy a magyarok lázadnak a kommunista gazdálkodási rendszer merev és ésszerőtlen szabályai ellen. A forradalom vérbefojtása ellenére a politikai vezetık egy része megértette ezt az üzenetet, és gazdasági téren fokozatos reformokba kezdett. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus nagyobb teret engedett a piacnak, azaz a fogyasztási igények jobb kielégítésének, és egy fokozatos nyitást valósított meg a fejlett kapitalista országok, elsısorban az akkori Európai Gazdasági Közösség tagállamai felé. Külkereskedelmi forgalom megoszlása ( ) Fejlett országok Szocialista országok Fejlıdı országok % 71% 7% % 47% 8% % 30% 8% % 18% 7% 1. táblázat Az ábra elsı sorában látható, hogy Magyarország 1968-ban külkereskedelmi forgalmának még több mint 70 százalékát szocialista országokkal bonyolította ra (a rendszerváltás elıtti utolsó évre) ez az arány 50 százalék alá csökkent, miközben a fejlett országok részaránya megkétszerezıdött külkereskedelmi forgalmunk összetételében. A világpiaci nyitásnak nevezett folyamat azonban csak részben tekinthetı sikeresnek. A fejlett országokba irányuló magyar export ugyan dinamikusan emelkedett, az import azonban még gyorsabban nıtt, ami a magyar gazdaság tartós egyensúlyhiányához és külfölddel szembeni eladósodásához vezetett. Ez azt mutatta, hogy a szocialista magyar gazdaság nem elég versenyképes a fejlett országokhoz képest. Az 1980-as évek elejére a magyar konvertibilitás valutában felvett államadósság piaci alapon finanszírozhatatlanná vált. Az államcsıd elkerülése érdekében Magyarország 1982 májusában elsıként a szocialista országok közül csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz, majd a Világbankhoz. E szervezetek a magyar reformfolyamatok felgyorsításának, a valódi piacgazdaság bevezetésének és a gazdaság liberalizálásának a legfıbb szorgalmazói lettek. Ennek nyomán, Magyarországon felgyorsult a piacgazdaság intézményrendszerének kialakítása. Például1987-tıl kétszintővé vált a bankrendszer, 1988-ban megszületett az új társasági törvény,

2 engedélyezték 100 százalékban külföldi tulajdonban lévı vállalatok alapítását, 1990-ben megnyílt a tızsde. Miért mondtam el mindezt? Azért, mert ezek nélkül nehezen érthetı meg, hogy a térségben miért Magyarország hajtotta végre a legradikálisabb, a liberalizálásnak és a privatizációnak leginkább teret adó átmenetet a szocializmusból a kapitalizmusba. Az ideológiai alapot az IMF által bátorított liberális közgazdasági szemlélet adta meg ezen út választásához, az anyagi kényszert pedig Magyarország súlyos eladósodottsága jelentette, mivel a magas államadósság miatt az átalakuláshoz szükséges tıkét csak a külföldi befektetıktıl remélhettük. Mellesleg összeomlott a szocialista világgazdasági rend, a Szovjetunió nem fizetett a magyar exportért, ezért egy olyan kis országnak, mint Magyarország nem nagyon volt más választása, mint nyitni a kapitalista világgazdaság felé. Transzformációs válság Az 1. táblázat 3. és 4. sora azt mutatja, hogy ez a váltás sok szempontból sikeres volt, hiszen 1990-ben már külkereskedelmi forgalmunk több mint 60 százaléka, 1991-pedig már kereken háromnegyede a fejlett országokba irányult, a (volt) szocialista országok súlyos térvesztése mellett. Mindennek ellenére az ún. transzformációs válság, azaz a termelés és a foglakoztatás drasztikus csökkenése nem volt elkerülhetı. Jól szemléltetik ezt a folyamatot a foglalkoztatással kapcsolatos adatok ban még közel 5,5 millió volt a foglalkoztatottak száma. Ez a szám 1990 végére már 4,9 millió alá esett, majd egy év alatt újabb 330 ezer fıs csökkenés következett be, amit a következı négy évben újabb közel 900 ezer fıs csökkenés követett elıtt lényegében nem létezett nyílt munkanélküliség, ezzel szemben 1991-ben már meghaladta a 250 ezret a munkanélküliek száma, amely a 90-es évek közepén 400 ezer fı felett tetızött. Number of people (in thousands) employed and unemployed (1980- ) Year Employment Unemployment 1980* 5 458,2 0,0 1990* 4 880,0 62,4 1991* 4 520,0 253, ,8 416,5 Source: HCSO */ statistical estimation 2. táblázat Exportorientált, a mőködı tıke bevonására alapozott gazdasági átalakulás A korábban elmondottakkal összhangban a rendszerváltás utáni két kormány a piacgazdaság mielıbbi kiépítésében, a privatizációban és a külföldi tıke Magyarországra vonzásában látta a kibontakozás eszközét, és ettıl gyors, exportorientált gazdasági növekedést remélt. Ezzel 2

3 összhangban a magyar állam úgy alakította ki szabályozó rendszerét, támogatásait, adórendszerét, de összességében prioritásai egészét is, hogy azok egy rendkívül gyors és erıs privatizációt eredményeztek. 1. sz. ábra 600 The revenue of the privatization in Hungary (current value) 500 billion HUF Source:László Tibor: Privatization in Hungary (), HCSO, Hungarian State Audit Office Politikai érdekesség, hogy Magyarországon a privatizáció azokban az idıszakokban gyorsult fel, amikor a szocialista párt kormányozta az országot (a liberális párttal koalícióban). A rendszerváltás egyik legfıbb céljaként kijelölt magánosítás történelmileg rövid idın belül nem lett volna megvalósítható a külföldi mőködı-tıke bevonása nélkül. Ehhez az állami gazdaságpolitika vonzó belsı feltételrendszert, szabályozási környezetet alakított ki. A kijelölt cél érdekében feladta a belsı piaci versenysemlegesség elvét: adókedvezményekkel, állami támogatásokkal, általánosan meghirdetett és egyedi kedvezményekkel segítette a külföldi, fıleg nagyvállalkozások térnyerését. A 3. sz. táblázat bemutatja, hogyan alakult a külföldi tıke beáramlása Magyarországra. (Az. elıtti évekrıl nem állnak összehasonlítható adatok rendelkezésre.) 3. sz. táblázat A külföldiek közvetlen magyarországi tıkebefektetései forgalmának és állományának alakulása (-) Millió euró Év Külföldiek közvetlen tıkebefektetéseinek forgalma összesen Külföldiek tıkebefektetéseinek állománya 3 695, , , ,2 3

4 6 172, , , ,7 Forrás: MNB A folyamat eredményeként, azaz a pénzügyi válság kitörése évének végére a külföldi tıke állományának értéke meghaladta a magyar GDP 60 százalékát. A gazdaságpolitikai célokkal összhangban a külföldi tıke meghatározó szerepet játszott a gazdasági növekedésben, és ezen belül elsısorban az export dinamikus emelkedésében. végén a vállalatok teljes bruttó hozzáadott értékének közel 50%-át, a magyar export 75%-ot meghaladó részét a külföldi tulajdonú vállalatok állították elı. A 2. sz. ábra azt szemlélteti, hogy Magyarország -re az egy lakosra jutó külföldi mőködı tıke állomány tekintetében a régió vezetı államává vált. Késıbb azonban a középmezınybe csúszott vissza, mivel a privatizációt és a világpiaci nyitást késıbb végrehajtó országok (Észtország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia) még több külföldi beruházást tudtak magukhoz vonzani (egy lakosra vetítve). HU CZ EE SI PL SK LV LT BG RO Egy lakosra jutó FDI-import állomány az EU új tagországaiban, -ben (USD) Forrás: UNCTAD 2. sz. ábra 3. sz. ábra 4

5 Egy lakosra jutó FDI-import állomány az EU új tagországaiban, -ban (USD) EE CZ SK SI HU BG LV PL LT RO Forrás: UNCTAD A külföldi tıke ilyen jellegő szerepvállalásának köszönhetıen megvalósult a másik gazdaságpolitikai cél, az exportorientált gazdasági növekedés is. Mit jelent ez? Azt, hogy a magyar export növekedése a gazdaság növekedését egyre jobban meghaladta, a gazdaság húzóereje lett. 4. sz. ábra GDP, exports and imports (1990=100,0) % SourceÍ: HCSO GDP Exports Imports Ugyanakkor a magyar export trendvonala elszakadt a magyar gazdasági teljesítmény pályájától. A két növekedési pálya eltérései mögött az a sajnálatos tény húzódik meg, miszerint a magyar export importtartalma magas, a kivitelhez kapcsolódó hazai hozzáadott érték viszont alacsony maradt. A nagy nyitottság miatt a magyar gazdaság a külsı konjunkturális viszonyoktól függı kiszolgáltatottsága a gyenge belsı piac mellett rendkívül nagy. Két súlyos probléma 5

6 A transznacionális vállalatok exportjától, belsı termelésétıl nagymértékben függ a foglalkoztatási helyzet. A gazdaság egészében elfoglalt terükhöz viszonyítva azonban relatíve alacsony a külföldi cégek részaránya a foglalkoztatásban. Ehhez a tény: miközben a külföldi (döntıen multinacionális) vállalatok részaránya a bruttó hozzáadott értéket tekintve a magyar gazdaságban valamivel 50% feletti, az exportban pedig 75-80% közötti, az összes foglalkoztatottnak mintegy egynegyede dolgozik külföldi tulajdonban lévı vállalatoknál. A magyar export úgy érte el, majd haladta meg a GDP értékének 70%-át, hogy a Magyarországon elıállított hozzáadott érték, következésképpen az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás rendkívül alacsony. Elsıssorban ezzel, azaz a magyar gazdaság szerkezeti jellemzıivel, a korszerő technológiát meghonosító multinacionális vállalatok magas részarányával magyarázható a GDP viszonylag gyors növekedésének idıszakában sem nıtt jelentısen a foglakoztatás. Ezzel elérkeztünk az 1990 utáni magyar gazdasági fejlıdés egyik legsúlyosabb problémájához, a foglalkoztatás lassú növekedéséhez. Láthatták, hogy a rendszerváltást megelızı, majd az azt követı néhány év alatt 1,5 2 millió munkahely szőnt meg, és és között is csak 300 ezerrel nıtt a foglalkoztatottak száma. Az alacsony foglalkoztatási arány egyrészt súlyosan megterheli a társadalombiztosítási és a szociális ellátó rendszert, másrészt azt jelenti, hogy óriási kihasználatlan erıforrások vannak a magyar gazdaságban. Ezért áll a foglalkoztatás bıvítése, munkaalapú gazdaság és társadalom megteremtése, egy millió új munkahely létrehozása a magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájának középpontjában. 5. sz. ábra 140,0 Trends of GDP and employment (people employer, aged 15-74) (1990=100,0) 130,0 120,0 110,0 % 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 Source:HCSO 1991 GDP employment A másik súlyos probléma az ország (ezen belül az állam, az önkormányzatok és a lakosság egyes csoportjainak) súlyos eladósodottsága. Ahogy korábban elmondtam Magyarország már a rendszerváltást megelızıen is egy súlyosan eladósodott ország volt. A rendszerváltást kísérı transzformációs válság nem tette könnyővé az államháztartás rendbetételét. Ez végül is nagy áldozatok árán az ezredfordulóra többé-kevésbé sikerült. Az államadósság 50 százalék körüli szintre süllyedt. Melyek voltak az áldozatok? Elsıssorban a magas infláció és a reálkereseteknek az ezzel is összefüggı csökkenése. Az infláció alakulását a 6. sz. ábra mutatja be. 6. sz. ábra 6

7 Consumer price index (previous year=100,0) % 140,0 135,0 130,0 125,0 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 Source: HCSO Az ábráról látszik, hogy a rendszerváltást a fogyasztói árak ugrásszerő emelkedése kísérte. Ez egy kicsit mérséklıdött, majd -96-ban ismét az infláció lett a reáljövedelmek csökkentésének eszköze. Ezt követıen az infláció elfogadható mértékővé mérséklıdött, majd a -es években a kormányok többször is (pl. -ben és -ben) az inflációt növelı eszközökkel (pl. a fogyasztáshoz kötıdı adók megemelésével) próbálták a meg-megbomló gazdasági egyensúlyt helyreállítani. Jól tükrözıdnek ezek a törekvések a reálkeresetek alakulásában. 7. sz. ábra 120,0 The change of GDP and real earning in the national economy (previous year=100,0) 110,0 % 100,0 90,0 80,0 Source: HCSO GDP real earning Az ábrán látszik, hogy -96-ban az akkori kormány sokkszerő intézkedésekkel csökkentette le a munkavállalói jövedelmeket a korábban visszaesett GDP szintjére. A reálkeresetek növekedésének azonban van egy csúcsa is, a -es évek eleje. Ekkorra az ország gazdasági egyensúlya végre stabilizálódott, és megkezdıdött egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Sajnos azonban nem volt meg a türelem és a politikai bátorság arra, hogy a belsı fo- 7

8 gyasztás fékjeit csak fokozatosan engedjék fel. A gyors jövedelemkiáramlás következtében az egyensúly újra megbillent, amelyet hirtelen fékezésekkel próbáltak megállítani. Ennek a szomorú következménye az lett, hogy a magyar gazdaság az -es években sem tudott igazán dinamikusan fejlıdni, miközben térségünk legtöbb állama számára a -as válságig tartó idıszak szinte aranykor volt. Magyarországon a húzd meg ereszd meg politika következtében a közpénzügyek sem lehetett kézben tartani, ami az államadósság rendkívül gyorsütemő növekedéséhez vezetett. 4. sz. táblázat The public debt of the state budget (-2011) billion HUF Year ,5 Public debt at the end of year 705,7 585,5 103,9 964,9 041,0 Source: Hungarian State Treasury A fı kihívások A jó vezetı a problémákat kihívásnak tekinti. Következésképpen a magyar gazdaság elıtt álló két legnagyobb kihívás a GDP arányos államadósság csökkentése és a foglalkoztatás növelése. Hosszabb távon a két kihívás teljesítése összeegyeztethetı, hiszen mindkettı a GDP növelését igényli. Rövidtávon azonban az adósság csökkentése érdekében hozott intézkedések lassítják a gazdasági növekedést. Az euró-övezet gyengélkedése mellett ez tükrözıdik a magyar gazdaság ez évi stagnáláshoz közeli teljesítményében. A Kormány reményei szerint azonban az eddig hozott, illetve meghirdetett intézkedések a jövı évtıl kezdıdıen már egy növekedési pályára állíthatják a magyar gazdaságot. E növekedésnek is fontos tényezıje a külföldi mőködı tıke befektetés. (E tekintetben Magyarország az elmúlt években az autóiparban a legsikeresebb.) Ez azonban önmagában az elıbb ismertetett problémák újratermelését eredményezné. Ezért a szükség van a hazai vállalkozások megerısítésére is, amelyet a kormányzat több eszközzel is ösztönözni kíván. Ez azonban már egy másik elıadásnak (lehet) a témája. Köszönöm a megtisztelı figyelmüket! 8