KÍNA ÉS A VILÁGVÁLSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÍNA ÉS A VILÁGVÁLSÁG"

Átírás

1 31 KÍNA ÉS A VILÁGVÁLSÁG (MTA Világgazdasági Kutatóintézet) Bevezetõ megjegyzések A jelen beszámoló a stratégiai kutatások harmadik évében ( ) készített policy-oriented kutatások eredményeit foglalja össze. A kutatási területeket az alábbi szempontok alapján választottuk ki: koncentrálás a 2008 õszén kirobbant pénzügyi válság és recesszió Kínára gyakorolt hatására és Kína válaszaira. Az elõzõ ütem tanulmányai ezzel az új körülménnyel nem foglalkozhattak; szerves folytatásként építeni az elõzõ két ütem eredményeire; a korábban még meg nem kutatott fontosabb kérdések lefedése. A pénzügyi válság okozta új helyzet azt igényelte, hogy a válság elõtt kialakított kutatási koncepciót a változásokhoz igazítsuk. A fentiek figyelembevételével öt nagy témacsoportot határoztunk meg: I. A válság hatása Kína belsõ politikai-gazdasági-társadalmi helyzetére (koordinátor: Juhász Ottó) II. Kína nemzetközi kapcsolatai (koordinátor Hernádi András) III. A magyar kínai gazdasági kapcsolatok (kelet-közép-európai összehasonlításban) (koordinátor: Rácz Lajos) IV. Kína a változó világgazdasági erõtérben (koordinátor: Inotai András) V. Következtetések és ajánlások a magyar döntéshozatal számára (koordinátor: Inotai András) Ezen öt témában huszonhárom szerzõ ugyanennyi tanulmánya készült el. Örvendetes, hogy a munkálatokba ez alkalommal is bekapcsolódtak új, ill. fiatal kutatók. Elmondható, hogy kialakult és hosszabb idõszakra stabilizálódott a Kína-kutatások szellemi háttere Magyarországon. A kutatási év külön hozadéka a témavezetõk novemberi kínai útja során a kínai intézetekkel kialakított, széleskörû kapcsolat, amely részben kiadványok rendszeres cseréjéhez, részben több kínai szakértõi-akadémiai küldöttség magyarországi látogatásához, a konzultációk folyamatossá tételéhez vezetett. Ezt egészítette ki a projektben résztvevõ több Kína-szakértõ részvétele Kínában rendezett nemzetközi konferenciákon. Ennek eredményeként a magyar Kína-kutatás kínai partnereink látókörébe került, véleményünket a kínai partnerek megismerték, és nagyra értékelték. A konzultációk sikeresek voltak, felölelték a témák széles körét, módot adtak fontos részletkér-

2 32 dések tisztázására és olyan szempontok megismerésére, melyek publikációkban nem, vagy csak utalásszerûen lelhetõk fel. E kapcsolat elmélyítése rendkívül fontos, különös tekintettel arra, hogy az illetõ kínai intézmények, mint kormányzati tanácsadók, szoros kapcsolatban vannak a kínai stratégia és taktikai kialakításával, sõt résztvevõi annak. Hasonlóan eredményes és gondolatébresztõ volt részvételünk olyan EU-rendezvényeken, amelyek Kínával, az EU Kína kapcsolatokkal foglalkoztak. Tapasztalatunk, hogy szakértõi szinten is hallatnunk kell hangunkat az EU-ban, annál is inkább, mert a hazai és az EU-ban folyó kutatások színvonala között nem érzékeltünk minõségi különbséget. A évi kutatási összefoglalót a fenti részösszefoglalók alapján Inotai András és Juhász Ottó írta. Arra törekedtünk, hogy a terjedelmi korlátokra, valamint a kutatások policy-oriented jellegére való tekintettel a legmesszebbmenõkig építsünk az egyes tanulmányok szerzõinek, továbbá a részösszefoglalók készítõinek legfontosabb megállapításaira. Az esetleges tévedésekért, hangsúlyváltozásokért vagy fontosnak tartott gondolatok elhagyásáért kizárólag a végsõ összefoglaló készítõi tehetõk felelõssé. A megszerkesztett részösszefoglalókat remélhetõleg az idén is sikerül könyvben megjelentetni az Akadémiai Kiadó közremûködésével. Ugyanakkor a huszonhárom háttértanulmány eredeti terjedelemben vagy szerkesztett formában történõ kiadása hasonlóan a megelõzõ év eredményeinek közzé tételéhez napirenden van (esetleg több tematikus kötetben) az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének gondozásában. I. A VÁLSÁG HATÁSA KÍNA BELSÕ POLITIKAI-GAZDASÁGI-TÁRSADAL- MI HELYZETÉRE 1. A KÍNAI VÁLSÁGKEZELÉS TÁRSADALMI-POLITIKAI HATÁSAI a. Világválság és belsõ átmenet Két átmeneti korszak találkozásáról, ütközésérõl van szó. A neoliberális modell globális válsága nyomán fölmerült a kérdés, hogy a válságkezelés átmeneti szakasza után milyen utat célszerû követni. Ugyanakkor a nemzetközi válság a kínai modernizáció-reform-nyitási folyamatnak egy olyan átmeneti idõszakát keresztezte, mely szakasz új minõség felé mutat a reformfolyamat egészén belül. A gazdasági modellváltás lényege: átmenet az extenzívbõl az intenzív, a mennyiségibõl a minõségi, az exportvezéreltbõl a belsõ fogyasztás vezérelt modellre, vagy egy szellemes kínai megállapítás szerint a növekedésbõl a fejlõdés felé. A struktúraváltozás eddigi két legfontosabb következménye: a vegyes tulajdonú gazdaságban az állam súlyának csökkenése, a társadalom szerkezetében a középosztály, a nemzeti burzsoázia megjelenése, terebélyesedése.

3 Kína és a világválság 33 Kínai kutatók szerint mindössze a válság kitörésének idõpontja volt váratlan, illetve téves volt az a kezdeti feltételezésük, hogy a pénzügyi nehézségek megmaradnak az Egyesült Államok határain belül. Maga a válság lehetõsége nem jelentett meglepetést Kína vezetése számára. Válság elõtti megnyilatkozásaikból nyilvánvaló, hogy számoltak azzal: a nemzetközi környezet nem csupán esélyeket kínál, hanem a külsõ kihívás Damoklesz kardjaként függ a fejük felett. A gyakran több évtizedre szóló stratégiai programokat is eleve úgy alakították ki, és indították be, hogy ezt a tényezõt is figyelembe vették. Ez az egyik oka annak, hogy a külsõ válság ugyan valóban súlyos csapást jelent Kína számára, azonban az ország belsõ helyzete 2009 közepéhez közelítve távol van attól, hogy labilisnak lehetne minõsíteni. A válságkezeléshez a viszonylagos elõzetes felkészültség mellett Kína egyéb kedvezõ feltételekkel is rendelkezik: tetemes összegû forrás áll rendelkezésére (közel 2000 milliárd USD valutatartalék); aránylag stabil és intakt a bankrendszere; a vállalati szféra ugyan sebezhetõ (elsõsorban a kis- és közepes vállalatok), de nem lepusztult; valamint zökkenõkkel, de mûködik a makroszintû kormányzati kontroll. 1 b. Válságkezelés és reform Kínában változatlanul sincs értelmes alternatívája a reformok és nyitás politikájának. A válság óta nem jelent meg egyetlen olyan mértékadó kínai dokumentum sem, mely nem e politika folytatását ígérte volna. A válságkezelés kényszere számos korábbi program végrehajtását meggyorsította. Ilyenek az új munkahelyek teremtésére, a nagyberuházások megvalósítására, a jóléti rendszerek hálózatának kiteljesítésére, az agrárrégiók kiemelt, komplex fejlesztésére, a jövedelmek növelésére, a vásárlóerõ fokozására irányuló intézkedések stb. Említést érdemelnek az adócsökkentések, melyek révén kb. 500 milliárd jüan (kb. 73 milliárd USD) marad a vállalatoknál és a lakosságnál. 2 A válságkezelés új intézkedéseket is követelt. A legfontosabb a 4000 milliárd jüanos (kb. 600 milliárd USD) központi csomag, melyhez egyéb források is csatlakoznak. A válsággal is összefügg, de nem csupán a válságnak tulajdonítható a GDP növekedési dinamikájának csökkenése. A csökkenés a válság kontextusából kiragadva önmagában nem lenne baj. A 2007-es 13 százalékos növekedés túlfûtöttséget és buborékokat generált. A 2008-as 9 százalékos növekedés szükséges és egyben elegendõ. A bajt sokkal inkább az jelzi, hogy 2008 utolsó negyedében a dinamika a kritikus 7 százalék alá csökkent. Ha a 6-7 százalék közötti növekedés tartóssá válna, akkor az megkérdõjelezné a növekedés, végsõ soron a társadalmi stabilitás fenntarthatóságát is. Ugyanakkor a nemzetközi válság zavarja is a reformintézkedések végrehajtását, több területen is élezte a kínai társadalom és gazdaság eredetileg is meglévõ belsõ feszült- 1 vö. Wen Jiabao miniszterelnök: Beszámoló a kormány munkájáról a XI. ONGY 2. ülésszakán, március 5-én, Zhengfu gongzuo baogao, 2009 nian 3 yue 5 ri zai dishijie Quanguo Renmin Daibiao Dahui dierci huiyishang, Guowujüan zongli Wen Jiabao, in: RR, március ibid.

4 34 ségeit, mindenekelõtt az exportpiacok beszûkülése nyomán meglódult munkanélküliség okán. Az egyik napról a másikra utcára kerültek jórészt faluról városba szakadt volt parasztok, akiknek vagy hajlandóságuk, vagy lehetõségük nincs a hazatérésre. A jelenség tehát szoros kapcsolatban van a kínai gazdaság hagyományosan súlyos problémájával: a mezõgazdaság, a falu, a parasztság helyzetével. Összességében megállapítható, hogy a nehézségek ellenére a kínai válságkezelés eddig nem jelentett hisztérikus kapkodást, nem nyúlt a lakosság megsarcolásának eszközéhez, ellenkezõleg, a korábbi reformstratégia folytatására, a növekedés lehetséges serkentésére, munkahelyteremtésre, a népjólét megõrzésére, esetleges javítására, a lakosság biztonságérzetének megõrzésére, a vásárlóerõ növelésére, végsõ soron a belsõ társadalmi-politikai stabilitás erõsítésére irányult. E kezelési mód fenntarthatósága természetesen függ a globális folyamatok további alakulásától, közvetlenül pedig attól, hogy sikerül-e a 2009-re elõirányzott 8 százalékos GDP-növekedést elérni, tartósítani, meghaladni, s mindenekelõtt attól, hogy sikerül-e megõrizni a kínai társadalom belsõ stabilitásának egyéb tényezõit, mindenekelõtt az inter-etnikai konfliktusok elkerülését, a régióközi, a város és falu közötti szakadék szûkítését, a munkanélküliség enyhítését. c. Válság és falu, egy áthangszerelt pártdöntés A válság megzavarta egy fordulatértékû reformlépés megtételét. Egy olyan pártdöntésrõl van szó, mely egyrészt a jelenlegi, immár negyed százados mezõgazdasági termelés vállalásos (szerzõdéses) rendszerének fenntartását ígéri, másrészt kezdetét jelentheti valamiféle földpiac, földkoncentráció majdani kanonizálásának. 3 A valóságos helyzet az, hogy a termõföld változatlanul a helyi közösségek tulajdonában van és, a októberi pártdöntés, valamint a kormány munkájáról 2009 márciusában tartott miniszterelnöki beszámoló szerint, ott is marad. A családok, a nekik jutott parcellákon, vállalásos alapon gazdálkodnak. Ez rendkívül ellentmondásos tulajdonviszony, a ráépülõ gyakorlat pedig szinte áttekinthetetlen. A szóban forgó piacosítás azonban nem csupán gazdasági és társadalmi-stabilitási kérdés, hanem a rendszert érintõ ún. elvi kérdés is. A szabadabb földpiac elkerülhetetlenül felgyorsítja a tulajdoni struktúra és a társadalmi struktúra további átalakulásának folyamatát, sõt, érintheti akár a politikai rendszer jelenlegi kereteit is. 4 A októberi döntés nem csupán a válság foglya, de végrehajtása alapszinteken nem is volt megfelelõen elõkészítve. Ha a piacosítást ilyen körülmények között siettetik, azzal csak a parasztokat irritáló jogsértések, méltánytalanságok számát szaporították volna. Ez pedig fokozott mértékben rontotta volna a közhangulatot. A döntés végrehajtása mögül hiányzott a szükséges közmegegyezés, még a KKP-n belül is. Egyebekben a októberi döntés világos összegzését adja a jelenlegi és a jövõ- 3 A kínai chengbao szót e mezõgazdálkodási forma kialakulásakor vállalás -nak fordítottuk magyarra. Ez indokolt. Megjegyzendõ azonban hogy a kínai szó kontraktust is jelent, de alvállalkozói szerzõdés értelemében. Ezért a szerzõdés, szerzõdéses fordítás is indokolható. 4 E keretekkel kapcsolatban l. Inotai András, Juhász Ottó (ed.) A változó Kína (a továbbiakban VK), Akadémiai Kiadó, 20. Továbbá a témában átfogó kutatásokat folytat Csanádi Mária, Hairong Lai és Gyuris Ferenc által alkotott kutatócsoport.

5 Kína és a világválság 35 beli kínai agrárpolitikának, aminek itt csak néhány központi elemét emeljük ki. Így a termõföld védelmét a gabona-biztonság (liangshi anquan) fenntartásának érdekében. A határozat a termõföld kiterjedésének alsó határát 120 millió hektárban jelöli meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Föld népességének 20 százalékát a Földön rendelkezésre álló termõföld mintegy 7-8 százalékán kell(ene) eltartani. Egy fõre vetítve pedig azt, hogy ez a világátlagnak jóval a fele alatt marad. Ez is stabilitási probléma, egyúttal a nemzetközi közösséget is érintõ élelmiszerkérdés. Szintén összefügg a belsõ stabilitás követelményével a falusi jövedelmek lehetõség szerinti növelése, a jóléti rendszerek kiteljesítése, a falusi közoktatás javítása, végsõ soron a falu és város közötti, relatíve növekvõ szakadék szûkítése, a városi és falusi társadalmi és gazdasági fejlesztéspolitika integrálása. d. Egy instabil populáció: vándormunkások Az általános, különösen az agrár túlnépesedés egyik következménye egy nagy létszámú népességcsoport kialakulása. E csoport tagjait kínaiul nongmingong-nak ( parasztból lett munkásnak ), magyarul gyakran migráns munkásnak, vándormunkásnak, angolul floating population-nek, ill. migrant worker-nek nevezik. Ez azt a tömeget jelenti, amelyik az elmúlt évtizedekben faluról a városba áramlott, vagy amiatt, hogy a termõföldhöz szinte már fizikailag sem fért hozzá, vagy csupán azért, hogy szerencsét próbáljon. Létszámukról erõsen eltérõ statisztikai adatok és becslések vannak. Az Új-Kína Hírügynökség október 20-án közzétett jelentése közölte, hogy Kínában 950 millió regisztrált falusit tartanak számon, de közülük csak 750 millióan laknak falun. 5 Egy kínai szakfolyóirat január 19-én közzétett írása hivatalos forrásokra hivatkozva hihetõ adatot közöl. 6 Eszerint a szélesebb értelemben vett nongmingongok száma 210 millió fõ. Ez Kína összlakosságának 16%-a. Vannak ennél kisebb, de ezt jóval meghaladó adatok is. Ilyen mobil népesség esetében a pontos statisztika gyakorlatilag lehetetlen. A lényeg a nagyságrend: az összlakosság százalékát kitevõ tömegrõl van szó. Helyzetüket azért is érdemes vizsgálni, mert annak alakulása komplex kérdés: érinti a falu általános helyzetét, a gazdaságpolitikai s ezen belül az agrárpolitikai célok megvalósíthatóságát, a társadalmi közhangulatot. Utóbbit azért is, mert egy rendkívül mozgékony, a városi és falusi élet minõségi különbségét saját bõrén megtapasztalt rétegrõl van szó. Õk azok, akiknek helyzete a regisztrációs törvényi szabályozás módosításának elmaradása miatt, nem rendelkezvén városi regisztrációval, nem részesülnek a városi lét elõnyeibõl, nem élhetnek a városokban a társadalombiztosítási, az iskoláztatási és egyéb közszolgáltatási elõnyökkel. E túlnyomó többségükben képzetlen, talajtalan embereket városi munkahelyükön gyakran másodosztályú állampolgárként kezelték/kezelik. 5 China extends rural reform and development in a new Party document 9000/90776/90785/ html 6 A munkahelyüket elvesztett, faluról városba származott munkások maradjanak-e a városokban, vagy inkább térjenek haza? Shiye nongmingong ying liuzai chengshi haishi fanxiang?, Caijing Zazhi, 229. szám, január 19.,

6 36 A nemzetközi pénzügyi válság kitörése óta a faluról elszármazott munkások tömegével, tíz millió számra veszítik el munkahelyüket, elsõsorban azok, akiket exportra termelõ kis- és közepes vállalatok foglalkoztattak. Sokan visszakényszerülnek eredeti lakhelyükre. Ott azonban mind õk, mind eredeti környezetük alig megoldható nehézségekkel találja szembe magát. Megnõ a termõfölddel kapcsolatos konfliktusok száma. A hazatértek nagy része eltávozásakor, anyagi térítés fejében lepapírozva vagy feketén átengedte parcellájának mûvelési jogát. Ha ezt nem tudja visszaszerezni, nincs létalapja. Új parcellához aligha juthat, mert nincs. Kínában az egy vállalásos parcella átlagos nagysága 0,357 hektár. 7 A falun regisztrált népesség egy fõre jutó átlagos tiszta jövedelmének 40 százalékát a nongmingongok városokban szerzett jövedelme tette ki. 8 A munkanélküliség növekedése a falusi jövedelmek csökkenésével, vagy legalábbis dinamikájának csökkenésével jár. Ez fékezi a belsõ fogyasztás vezérelte növekedési modellre történõ áttérést. Kétszeresen is, egyrészt ezek az emberek a városokban fogyasztók voltak, hazatérvén éppen, hogy megélnek. A valóságos földpiac kialakítása, a földkoncentráció gyorsítása, a csak a gazdaságosság elvét figyelembe vevõ és az emberi tényezõvel nem számító, radikálisabb agrárreform oda vezetne, hogy további, legalább 100 millió földmûvelõ veszítené el létalapját (különbözõ kínai becslések szerint jelenleg ennyire tehetõ falun az ún. felesleges munkaerõ). Ha irányítatlanul õk is a városokba áramolnának, a probléma kezelhetetlenné válna, kikezdhetné mind a város, mind a falu stabilitását. e. Frissdiplomások A közhangulat alakulás szempontjából mint új jelenség figyelemre méltó a frissdiplomások helyzetének alakulása. A kínai kormányzat folyamatosan növekvõ forrásokat tervez fordítani a felsõoktatás fejlesztésére. A 2009-es kormánybeszámoló vonatkozó részét elemezve azonban úgy látszik, hogy a hangsúly pillanatnyilag inkább az általános iskolai oktatásra esik, elsõsorban a kilenc osztályos kötelezõ alsószintû iskola valóban általánossá tételére a falun. Feltûnõ, hogy az említett miniszterelnöki beszámoló nem emelte ki a felsõoktatás kérdését s nem számszerûsítette az ezzel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket. A Kínai Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2008-ban a felsõoktatásban 5 millió 120 ezer fõ diplomázott. Számukat 2009-ben 6,1 millióra tervezték növelni. A ban felsõfokú diplomát szerzett ifjú értelmiségiek közül azonban 1,7 millió fõ nem tudott elhelyezkedni. 9 A frissdiplomások munkanélküliségének alapvetõ két oka: 1.) némely kínai felsõoktatási programok nem kapcsolódtak a piaci igényekhez; 2.) a növekedés lassuló dinamikája. Igaz, hogy az 1,7 millió állástalan frissdiplomás létszáma elenyészõ az összes álláskeresõ létszámához képest, de a fiatal értelmiségiek létbizony- 7 ibid. 8 ibid. 9 Pieter Bottelier: China s Economic Downturn: Employment is the Critical Issue, China Brief, Volume 9, Issue február 4. =34456&tx_ttnews[backPid]=25&cHash=826f0b1cf6]

7 Kína és a világválság 37 talansága, mely új jelenség Kínában, nem közömbös a társadalom hangulatának alakulás szempontjából. Az értelmiségnek, különösen a világhálót aktívan felhasználó egyetemi diákságnak, fiatal értelmiségnek nem javította hangulatát az Ipari és Informatikai Minisztérium május 19-én közzétett bejelentése a Zöld Gát nevû internetszûrõ program bevezetésérõl. Az intézkedést ellenérzések fogadták. 2. VÁLSÁG ÉS ÉRTÉKREND A kínai gazdaság vegyes gazdaság, a kínai társadalom átalakuló struktúrájú társadalom, melyben új csoportok, új érdekviszonyok jelentek meg. A kínai társadalom értékrendszere is inkább átmeneti, többtényezõs, kialakulatlan, meglehetõsen zavaros benyomást kelt. 10 Az közötti értékek jórészt devalválódtak, ártalmasaknak bizonyultak. A nagy ugrás voluntarizmusát, a nagy proletár kulturális forradalom anarchizmusát, értelmiség-, tradíció- és kultúra ellenességét, a Mao Ce-tung-féle szélsõséges vezérkultuszt maga a KKP utasította el. A kínai tradíciónak az elmúlt három évtizedben újabb kihívással kellett szembesülnie. Egy igazi vadkeleti piacgazdaság minden szennye, hordaléka ott úszik a kínai gazdasági növekedés hömpölygõ folyamának felszínén és nem csak környezetszennyezés formájában, hanem átvitt értelemben is: a modernizáció, a reform veszteseinek kiábrándulása, a mások iránti közömbösség, a társadalmi szolidaritás gyengülése, a hatalmas méreteket öltõ jövedelmi és vagyoni különbségek gerjesztette indulatok, s mindenekelõtt a korrupció. E kavargó egyvelegben alig látszanak erkölcsi fogódzók. S ez bármely társadalom stabilitására súlyos veszélyt jelent. Gazdasági válságot néhány év alatt ki lehet heverni. Az értékválság leküzdéséhez mint azt a nagy proletár kulturális forradalom évtizedének hagyatéka is bizonyítja egy emberöltõ sem elegendõ. Érdemes azonban felhívni a figyelmet az ország nemzetközi felemelkedésébõl táplálkozó patriotizmusra, a több ezer éves civilizációra épülõ nemzeti büszkeségre. Ez mára legitimáló erõvé vált, miközben erõsíti a han-kínaiak összetartozását, mindenekelõtt a Tajvani-szoros két partján élõkét. A tradicionális kínai értékek erõsödõ megbecsülése nem feltétlenül indokolja azt a félelmet, hogy ez az egyébként Nyugatról importált szélsõséges nacionalizmust fogja erõsíteni. Nem látszik alaptalannak az a feltételezés sem, hogy a konfuciánus alapú tradíciók olyan patriotizmust erõsítenek, mely inkább elõmozdítja, semmint hátráltatja a konstruktív együttmûködést a világ többi térségével és országával. Elõbbi a pesszimista, utóbbi az optimista feltételezés. A realisták szerint a végkimenetelt még aligha lehet megjósolni, minden esetre a jövõ nem csak Kínától függ, hanem a külvilág Kínához való viszonyától is. A nemzetközi válság Kínára gyakorolt politikai és morális összhatása még aligha mérhetõ fel. A zavart, a bizonytalanságot valószínûleg fokozza. Másrészt a nemzetközi válság hatásának eredményes leküzdése erõsítheti is a belsõ összefogást. 10 Vö. VK, Akadémiai Kiadó, 2009, 15., , 126.,

8 38 3. VÁLSÁG ÉS NEMZETKÖZI STRATÉGIA Kína nemzetközi stratégiájának eredményessége, Kína nemzetközi súlyának növekedése betölteni látszik a kínai nemzet másfél évszázados vágyát: a megaláztatások orvoslását, Kína nemzetközi vezetõ szerepének helyreállítását. Ez a tényezõ a kínai közhangulat egyik meghatározó faktora. a. Ez a harc lesz a végsõ? A kínai vezetés egyáltalán nem gondolja, hogy a válságba került neoliberális modell a kapitalizmus legfelsõbb foka s azt sem hiszi, hogy e válság következtében véget ért a történelem. Ellenkezõleg, úgy véli, hogy Kínára még hosszú menetelés vár, további tartós erõfeszítésekre lesz szükség. b. A kínai külpolitika jelenlegi fõ feladatai Nem változott a kínai nemzetközi stratégia lényege: egyenjogú nagyhatalommá, a világpolitika alakító tényezõjévé válni. A válság legfeljebb taktikai értékû módosításokat tesz szükségessé. A sikeres külpolitika eddig is fontos legitimáló erõ volt. A kínai külügyminiszter 2009 márciusában így foglalta össze a kínai diplomácia jelenlegi fõteendõit: 1.) A fõ frontvonal. Vagyis minden erõvel biztosítani a hazai gazdaság egyenletes, stabil fejlõdését. 2.) A két súlypont. Az egyik: tevékenyen reagálni a nemzetközi pénzügyi válságra, eredményesen szolgálni a növekedés, a népjólét, a stabilitás megõrzését. A másik: eredményesen elõkészíteni a kínai állami vezetõk részvételét a jelentõs nemzetközi multilaterális összejöveteleken Kína azért vesz részt ezeken a megmozdulásokon, hogy elõmozdítsa a nemzetközi rendszer még igazságosabb és ésszerûbb irányba történõ fejlõdését. 3.) A három munkafeladat. Az elsõ a biztonság diplomáciája: a tényleges helyzetnek megfelelõen megvédeni Kína szuverenitását, területi integritását és biztonsági érdekeit. Másodszor: fokozva a humán diplomáciát tovább erõsíteni a kínai nép és a világ valamennyi országának népei közötti barátságot és együttmûködést. Harmadszor: fokozni a konzuli érdekvédelmi munkát, komolyan védelmezni a kínai állampolgárok és vállalatok külhoni érdekeit. 4.) A négy irány. Elõ kell mozdítanunk a nagyhatalmakkal fenntartott kapcsolataink stabil fejlõdését, tovább kell ápolnunk jószomszédi, baráti kapcsolatainkat a környezõ országokkal, tovább kell erõsítenünk a fejlõdõ országok széles körével folytatott összefogásunkat és együttmûködésünket, még tevékenyebben kell részt vennünk a globális és regionális forró kérdések megnyugtató megoldásában Yang Jiechi külügyminiszter válaszai a kínai külpolitikáról és külkapcsolatokról föltett, kínai és külföldi tudósítói kérdésekre a XI. ONGY 2. ülésszakának idején tartott sajtófogadásán, Yang Jiechi zaishiyijie Quanguo Renda erci huiyi juxingde jizhe zhaodaihuishang jiu Zhongguo waijiao zhengce he duiwai guanxi da zhongwai jizhe wen, RR, március 8.

9 Kína és a világválság 39 c. Kína és a globalizáció A globalizáció kihívásai Kínát nem bezárkózásra ösztönzik. A reformpolitika XXX. évfordulóján elmondott ünnepi beszédében Hu Jintao pártfõtitkár, államelnök a függetlenség és önállóság, valamint a gazdasági globalizációban való kínai részvétel összekapcsolását tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hitet tett a mindenki nyer (win-win) típusú nyitási stratégia, a közösen felvirágzó, harmonikus világ mellett. Ezt és a hasonló megnyilatkozásokat tanulmányozva nem kétséges, hogy Kína részvételi koncepciója nem feltétlenül felel meg minden nyugati várakozásnak. Kína nem agresszívan, de egyre magabiztosabban nyilatkozik a nemzetközi együttmûködésben való részvételérõl. Ez jóval többet jelent annál, hogy Kína kész befogadó szerepet játszani, hanem azt a törekvést is jelzi, hogy világgazdasági tényezõvé, tõkeexportõrré váljék, s ez Kína és a külvilág kapcsolataiban (így a magyar kínai kapcsolatokban is) átgondolandó tényt jelent. E gazdasági törekvéshez társul a kínai diplomáciai, kulturális expanzió gyakorlata is. d. Részvétel vagy emancipáció? A válság új megvilágításba helyezte Kína nemzetközi súlyát és szerepét. A külvilág végre kezd rádöbbenni arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban, Kína személyében olyan új aktor jelent meg, mellyel lehetetlen nem számolni, melynek partnerségét keresni és ápolni célszerû, hogy el kell végre mozdulni az euro-amerika-centrizmus anakronisztikus nézõpontjáról. Kína emancipált és nem alárendelt partner kíván lenni a nemzetközi rendszerekben. A játékszabályok kidolgozásában Kína vagy egyáltalán nem vett részt, vagy nem érdemben vett részt. Kína nem egyszerûen integrálódnia akar e rendszerekbe, hanem emancipált tagként kíván részt venni bennük. Az emancipációs törekvés arra is irányul, hogy a nemzetközi közösség fogadja el Kínát mindenkori adott politikai-gazdasági berendezkedésével együtt olyannak, amilyen. Kína nem zárkózik el az ún. szenzitív kérdések megvitatásától, de belpolitikai meggondolásokból is érzékeny a nyilatkozatok elhangzásának színtereire, idõzítésére és különösen a kínaiakat a gyarmati idõkre emlékeztetõ, kioktató felhangokra. Kína meggyõzõdése, hogy modernizációs gyakorlatával, az állam kínai típusú szerepével modellt kínál a világnak. Kína kitüntetett stratégiai célja az új, igazságos, demokratikus nemzetközi világrend kialakulásának elõmozdítása, mely szorosan összefügg nemzetközi emancipációs szándékával. Kína ezt a célját akkor képes közelíteni, ha tartósan erõsíteni tudja nemzetközi befolyását, s befolyásának erõsödését Kína láthatóan tényként éli meg. Az új helyzetben a fölerõsödött hangú Kína mit ért új világrendszeren? Semmi esetre sem kínai hegemóniát ami teljesen irreális célkitûzés lenne hanem Kína egyenjogúságát, a jogok és felelõsségek megosztásában való részvételét. Kína a G-2 kétpólusú (USA Kína) gondolatát mereven elutasítja. Számára a legnagyobb fejlõdõ ország szerepköre sokkal hasznosabb, mint az egyik szuperhatalom rosszemlékû pozíciója.

10 40 Míg kínai kutatók korábban az új világrend kialakulásához akár hat évtizedet is szükségesnek tartottak, addig 2009 elsõ felében inkább a húsz-huszonöt éves prognózis vált uralkodóvá. Úgy ítélik meg, hogy a világválság nyomán, optimális esetben, Kína megszilárdíthatja nemzetközi pozícióit. Ez nem zárható ki, feltéve, hogy a kínai növekedés ütemének lassulása nem esik tartósan a már említett kritikus szint alá, a belsõ feszültségek nem élezõdnek tovább, ha Kína belsõ törékenysége nem akadályozza meg nemzetközi súlyának és tekintélyének további erõsödését. Amit ma Kína a legerõteljesebben követel, az elsõsorban a nemzetközi pénzügyi rendszer reformja. Mint a kormány munkájáról tartott márciusi beszámolójában a miniszterelnök megállapította: Folytatni fogjuk a mindenkivel fenntartott érdemi együttmûködés elmélyítését, hogy együtt vessünk gátat a nemzetközi pénzügyi válság elburjánzásának, elõmozdítjuk a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját, fellépünk a kereskedelmi és beruházási protekcionizmus ellen, elõmozdítjuk a világkereskedelem mielõbbi talpra állását. Távlati célként Kína változatlanul napirenden tartja a multipolaritást. Rövid- és középtávon azonban ez aligha valósulhat meg Az Európai Unió nem váltotta be a multipolaritással kapcsolatos kínai reményeket. Az egyéb centrumképzõ kezdeményezések még csupán mag- vagy csíra állapotban vannak (SESZ, Kelet-ázsiai Együttmûködés [Kína-Japán-Dél-Korea], Kína Afrika együttmûködés, BRIC [Brazília, Oroszország, India. Kína], esetleg BRIIC, BRIC+Indonézia). Mint kínai kutatók hangoztatják jelen helyzetben a multipolarizmus felé mutató multilateralizmus látszik reális célnak. A kínai stratégia és taktika újfent bizonyítja, hogy Kína tanult a hidegháborús tapasztalatokból. A Szovjetunió a fegyverkezési versenyt akarta megnyerni, de az átmeneti katonai paritást nem támasztotta alá gazdasági paritás. Kína más úton jár. Úgy, akkor és olyan ütemben modernizálja haderejét, amennyire ezt gazdasági, technológiai, politikai, társadalmi és kulturális ereje megengedi, más szavakkal: amennyire azt az össznemzeti erõ (másik lehetséges fordításban komplex nemzeti erõ ) megköveteli. 12 A Szovjetunió Gorbacsovig a merev konfrontáció politikáját folytatta. Kína a mindenkivel, elsõsorban az Egyesült Államokkal való kompromisszumos együttmûködés politikáját követi, s eközben Kína és az USA, Kína és a világ között olyan gazdasági-pénzügyi interdependencia alakult ki, amely kizárja, hogy bármelyik fél érdekelt legyen a másik összeomlásában. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy Kína közelebb kerül az új nemzetközi világrenddel kapcsolatos céljához, mint a válság elõtt. A világválság Kínában sokak szemében legitimálhatja is a kínai fejlesztési politikát, mely nem követte a piac mindenhatóságába vetett hiten alapuló modellt. 12 l. Rácz Lajos A kínai fegyveres erõk fejlesztése a regionális és a globális biztonság tükrében. In: VK II. kötet. Kína a nemzetközi politikai erõtérben, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet és a MeH kiadásában. 7.

11 Kína és a világválság A KÍNAI KORMÁNY VÁLSÁGKEZELÕ STRATÉGIÁI A JELENLEGI PÉNZÜGYI ÉS VILÁGGAZDA- SÁGI VÁLSÁG KIHÍVÁSAI KAPCSÁN a. Milyen állapotban érte a kínai gazdaságot a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság? A 2008-at megelõzõ négy évben a kínai gazdaság a korábbiaknál jóval egyenletesebben és dinamikusabban fejlõdött. Ennek ellenére fennmaradtak a korábbi évtizedekben felhalmozott aránytalanságok, amelyek kiküszöbölése csak az addigi fejlõdési modell és gazdaságfejlesztési stratégia gyökeres átalakításával érhetõ el. A szerkezeti aránytalanságok között elsõ helyen a gazdaság duális szerkezete említendõ, ami többé-kevésbé valamennyi feltörekvõ és modernizálódó országra jellemzõ. A második helyen a mezõgazdaság elmaradottsága érdemel szót, fõleg az ipari termelés fejlõdéséhez képest. A harmadik feszültségforrás az egyes országrészek, valamint a városok és a falvak fejlettsége közötti szintkülönbség, ami részben a gazdaságföldrajzi adottságok, részben az eddigi gazdaságfejlesztési stratégia következménye. Ezek a fejlettségi szintkülönbségek legirritálóbban a társadalom különbözõ rétegeinek jövedelmi különbségeiben mutatkoznak meg. E kirívó különbségek az utóbbi másfél két évtizedben kifejezetten növekvõ tendenciát mutattak. Ami a fejlõdési nehézségeket és anomáliákat illeti, azok közül két, a fenntartható fejlõdést leginkább akadályozó tényezõt kell megemlítenünk. Az egyik, a gazdasági növekedés eddigi, alapvetõen extenzív módja, aminek következtében az évi 10 százalék feletti, kiemelkedõen magas növekedési ütemet túl nagy élõ és holt munka ráfordításokkal, a megtakarítási és beruházási ráta állandó emelésével, pazarló anyag- és energiafelhasználással érték el, miközben az ország egyes területein a természeti környezet egyre nagyobb mértékû károkat szenvedett. A másik, az exportvezérelt fejlesztési politika egyoldalú és túlzott hangsúlyozása, amely még inkább kiélezte a kínai gazdaság duális szerkezetébõl fakadó ellentmondásokat, a régiók és a társadalmi rétegek közötti nagy jövedelmi különbségeket. Exportra termelõ enklávék alakultak ki az egyes tengerparti tartományokban és városokban, amelyek egyfelõl hatalmas tömegû vidéki munkaerõ (az ún. migráns-munkások) meglehetõsen rendezetlen, esetenként csak alkalmi vagy szezonális jellegû átcsoportosítását igényelték, másfelõl pedig az ország külkereskedelmi mérlegében a legtöbb partnerország által is kifogásolt, hatalmas méretû aktívumok keletkeztek. Mindezek figyelembevételével a kínai vezetés a KKP 2007-es XVII. kongresszusán a nemzetgazdaság stabil és gyors gazdasági növekedésének követelményét, a tudományosan megalapozott, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági fejlõdést, demokratikus, egészséges és kulturált viszonyok között, viszonylagos jólétben élõ, harmonikus kínai társadalom fokozatos kiépítését jelölte meg az elkövetkezõ évek és évtizedek gazdaság- és társadalomfejlesztésének alapvetõ céljául. Ez a célkitûzés az eddig követett gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégiában gyökeres fordulatot, irányváltást jelent. A szerkezeti aránytalanságok kiküszöbölése érdekében elsõként egy nagyobb szabású vidékfejlesztési programot dolgoztak ki. Ezzel egyidejûleg a beruházási politikában tudatosan törekednek a keleti, tengerparti országrészeknél jóval elmaradottabb középsõ és nyugati országrészek gyorsabb fejlesztésére. Az új gazdaság- és társada-

12 42 lomfejlesztési stratégiában kiemelt célként szerepel a gazdasági fejlõdés eddigi módjának vagy modelljének fokozatos átalakítása. Ezen a gazdasági növekedés extenzív módszereirõl az intenzív módszerekre, a mennyiségi szemléletrõl a minõségi szemléletre való áttérést értik. E tekintetben kulcsfontosságúnak tartják a munkaerõ, s általában az emberi tényezõ minõségének a javítását. Egy-két évtizeden belül el kívánják érni, hogy Kínában létrejöjjenek a tudásalapú gazdaság és a korszerû informatikai társadalom kezdeti alapjai. Emellett az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kívánnak adni a belsõ fogyasztás növekvõ igényeinek kielégítését szolgáló termelésnek. Hangsúlyos eleme az új gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégiának a környezetvédelem követelményeinek az elõtérbe helyezése, mindenekelõtt a lakosság egészsége megõrzésének és a súlyos természeti katasztrófák megelõzése céljából. A fentiek alapján 2008 a gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégiai irányváltás elsõ, induló évének ígérkezett Kínában. Az év folyamán azonban olyan váratlan események történtek részben Kínán belül, részben pedig a világgazdaságban, amelyek rendkívüli intézkedések meghozatalára és az eredeti célkitûzések némi módosítására kényszeríttették a kínai vezetést elején pusztító hó- és jégvihar söpört végig több dél-kínai tartományon, amely napokra megbénította a közlekedést, megszakította az áramellátást, a déligyümölcs- és teaültetvények ezreit tette tönkre, s mintegy 20 milliárd US dollárt kitevõ kárt okozott. Ennek többszörösére tehetõ a május 12-én, Sichuan tartományban bekövetkezett, súlyos emberáldozatokkal is járó, tragikus földrengés által okozott kár, amely több mint 10 millió embert érintett. Ugyanakkor a 2008-as év világraszóló sikereket is hozott Kína számára, mindenekelõtt XXIX. nyári olimpiai játékok megrendezésével, amelynek révén világszerte több milliárd ember gyõzõdhetett meg a kínai gazdaság és a kínai emberek fantasztikus teljesítõképességérõl. b. A világgazdaságban bekövetkezett fejlemények hatása a évi terv teljesítésére A 2008 folyamán bekövetkezett világpiaci és világgazdasági fejlemények hatása gyakorlatilag már az elsõ negyedévtõl kezdõdõen érzékelhetõvé vált. Leghamarabb az energiahordozók, a nyersanyagok és az élelmiszerek világpiaci árainak az emelkedése (amely áremelkedés az energiahordozók esetében késõbb jelentõs mértékû csökkenésbe fordult át, lehetõséget teremtve a kínai nyersanyagkészletek biztosításának megalapozására), s annak a kínai gazdaságba való begyûrûzése nyugtalanította a kínai vezetést. Már az év elejétõl tapasztalni lehetett az exportlehetõségek fokozatos beszûkülését, mindenekelõtt a legfontosabb három fõ relációban (USA, EU és Japán). Az exportlehetõségek beszûkülése legérzékenyebben a kínai ipar döntõ mértékben exportra termelõ ágazatait (háztartási gépeket és felszereléseket, játékokat, ruházati és divatcikkeket, számítógépeket és tartozékaikat, szórakoztató elektronikai termékeket stb. gyártó vagy összeszerelõ ipart) érintette, amelyek elsõsorban a tengerparti tartományokban, különösen a Gyöngy- és a Jangce-folyam deltavidékén épültek ki. Ezek zöme hazai és külföldi magántõkével létesített kis- és középvállalat, amelyek 2007 végén több mint 40 millió fõt foglalkoztattak, s amelyek az ipari termék export évi értékének több mint

13 Kína és a világválság 43 felét adták elejéig mintegy 20 millió, zömmel vidékrõl bevándorolt munkás és alkalmazott került az utcára. Ez utóbbiakat 2009 januárjában úgy küldték haza a kínai holdújévi ünnepekre, hogy az ünnepek után már ne is jöjjenek vissza. A világgazdaságban bekövetkezett váratlan fejlemények 2008-ban számottevõen lassították ugyan a kínai gazdaság korábbi években tapasztalható dinamikus növekedését, az év folyamán elért 9 százalékos növekedési ütem azonban egy százalékponttal még így is meghaladta az éves tervben elõirányzott 8 százalékot. Ez elsõsorban annak tudható be, hogy a rendkívüli események és fejlemények váratlanul, de nem felkészületlenül érték a kínai gazdaságot és társadalmat. Elõször is, a legjelentõsebb felvevõ piacok beszûkülése sürgetõen tûzte napirendre annak a korábbi felismerésnek a gyorsított végrehajtását, hogy a kínai gazdaság fenntartható fejlõdésében a belsõ piacnak kell(ene) meghatározó szerepet játszania. Másodszor, a 2008 õszén az Egyesült Államokból kiindult pénzügyi és világgazdasági válság minden eddiginél egyértelmûbbé tette a kínai vezetés számára, hogy saját országa gazdasági és pénzügyi stabilitásának veszélyeztetése nélkül nem rendezkedhet be tartósan az Egyesült Államok költségvetési hiányának a finanszírozására, a kínai amerikai kereskedelembõl származó exporttöbblet egyre növekvõ részének amerikai kincstárjegyekbe és más értékpapírokba történõ befektetése révén. Ugyanis nem tekinthetõ normális állapotnak, hogy a világ egyik leggazdagabb országa eddigi fogyasztási színvonalának a fenntartása már jó ideje csak Kína és más, sokkal szegényebb országok fogyasztásának rovására, és az ott élõ lakosság megtakarításainak rendszeres átszivattyúzása révén érhetõ el. Harmadszor, a válság kirobbanásakor Kína nemcsak a világ legnagyobb, közel 2000 milliárd US dollárt kitevõ devizatartalékával rendelkezett, de bankrendszere is szinte sértetlen maradt, ugyanis a kínai bankoknak elhanyagolható volt a kitettsége az amerikai lakossági jelzáloghitelekre épülõ eszközökben. Így a kínai kormánynak módjában állt azonnal jelentõs hitelforrásokat és pénzeszközöket mozgósítania válságkezelõ intézkedéseinek finanszírozásához. Negyedszer, a már korábban beindított vidékfejlesztési program felgyorsításával, valamint a középtávú gazdaság- és társadalomfejlesztési terv szerves részét képezõ egészségügyi, infrastruktúra-fejlesztési, jóléti, környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési (R&D) és oktatási beruházások elõbbre hozatalával megnyílik a lehetõség a válság miatt termelésüket jelentõs mértékben csökkenteni kényszerült vagy éppen csõdbe került nagy-, közepes és kisméretû ipari üzemekbõl felszabaduló munkaerõnek az e területeken való foglalkoztatására. Emellett, a belsõ kereslet élénkítésével és a lakossági életszínvonal további emelkedésével, új távlatok nyílnak a minõségi termelés és szolgáltatások további fejlesztéséhez is, ami viszont az újonnan munkába lépõ, fiatalabb és képzettebb korosztályok számára teremt majd szélesebb és kedvezõbb elhelyezkedési lehetõséget. Mindezek következtében a világgazdasági válság hatására olyan folyamatok is beindulhatnak Kínában, amelyek akár rövidebb távon is enyhíthetik a kormányra nehezedõ foglalkoztatási nyomást és gondokat. Végül hangsúlyozandó, hogy a válság hatásaként a kínai kormány 2008 õszén arra is ráébredt, hogy Kínának a jövõben nagyobb szerepet kell vállalnia a nemzetközi pénzügyek és a világgazdasági folyamatok irányításában, s hogy ehhez még aktívabb, még nyitottabb és még körültekintõbb külpolitikát és diplomáciai tevékenységet kell folytatnia.

14 44 c. A kínai kormány eddigi és 2009-re tervezett válságkezelõ intézkedései A kínai kormány az elsõk között reagált a szeptember közepén elindult pénzügyi válságra. A jegybank szerepét betöltõ Kínai Népi Bank (People s Bank of China = PBOC) októberben kétszer is csökkentette az irányadó betéti és hitelkamatot, egyszer pedig a bankok kötelezõ tartalékképzési rátáját. November 9-én az Államtanács (minisztertanács) bejelentette, hogy az elkövetkezõ két évben Kína tíz nagy lépést fog megtenni a hazai fogyasztás és a gazdasági növekedés élénkítése céljából, ami fordulatot fog jelenteni az aktív költségvetési és a mérsékelten enyhe monetáris politika irányába. Egyidejûleg bejelentették, hogy a kormány e lépések megtételéhez két évre összesen 4000 milliárd jüant, hivatalos árfolyamon számítva 584,8 milliárd US dollárt kitevõ pénzügyi alapot, elkülönített költségkeretet fog biztosítani a és évi állami költségvetésbõl. A kínai kormány az alábbi tíz pontban határozta meg a hazai fogyasztás és a gazdasági növekedés élénkítéséhez szükséges lépéseket: lakásépítés, vidéki infrastruktúra-fejlesztés, szállítás, egészségügy és oktatás, környezetvédelem, ipari innováció, természeti csapások utáni újjáépítés, az átlagjövedelmek növelése, a közterhek (adók) csökkentése, a pénzügyi támogatások emelése. d. A kínai válságkezelõ intézkedések pozitív hatásának elsõ jelei A kínai kormány eddigi válságkezelõ intézkedéseinek pozitív hatása 2009 márciusától kezdett érzékelhetõvé válni. Errõl elsõként Wen Jiabao miniszterelnök számolt be április 12-én, egy hongkongi és makaói újságíróknak adott interjúban. Elõször, a hazai kereslet egy fenntartható bázison emelkedett. Mialatt az állóalap-növelõ beruházások gyorsan növekedtek, a fogyasztói szükségletek is stabilan és viszonylag gyorsan nõttek. Bár lassabban, mint az elõzõ év azonos idõszakában, ebben a három hónapban az import és az export is hónapról hónapra emelkedett. Mindez arra mutat, hogy Kínában bizonyos szektorok és vállalatok a fokozatos helyreállás folyamatában vannak. Másodszor, a kijelölt méreteken felüli iparvállalatoknál hónapról hónapra növekedést regisztráltak, éves összehasonlításban, januárban és februárban egyaránt 3,8 3,8 százalékot, márciusban viszont már 8,3 százalékot. Harmadszor, a feldolgozóipar beszerzési (vásárlásbonyolítási) indexe (the purchese management index = PMI 13 ) és vállalkozói bizalmi indexe (the entrepreneur confidence index) egyaránt növekedett, ami arra mutat, hogy a kínai gazdaság bizonyos területeken megkezdte a stabilizálódást és a helyreállást. Negyedszer, az elsõ három hónapban a piaci bizalom erõsödött és a gazdaság aktívabbá vált, ami az értékpapírpiac és az ingatlanpiac volumenének a növekedésében egyaránt megmutatkozott. 13 Az index öt súlyozott változó alapján kerül megállapításra egy ország adott idõperiódusában (egy hónap): termelési szint, újonnan beérkezõ rendelések száma, beszállítók teljesítéseinek gyorsasága, raktárkészlet, foglalkoztatási szint.

15 Kína és a világválság 45 A kínai gazdaság 2009 elsõ negyedévi teljesítményei óvatos optimizmusra adnak okot a következõ három negyedév kilátásait illetõen is. E tekintetben a második negyedév lesz döntõ fontosságú, ugyanis a kérdéssel foglalkozó kínai közgazdászok többségének véleménye szerint ha a február márciusban megkezdõdött kedvezõ folyamatok az elkövetkezõ két-három hónapban folytatódnak, elegendõ alap lesz annak feltételezéséhez, hogy Kínában a reálgazdaság helyreállítása és megújulása az év végéig fel fog annyira gyorsulni, hogy éves szinten elérje a célul tûzött 8 százalékos GDPés az ugyanilyen mértékû export- és importnövekedést. 5. ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG KÍNÁBAN Kína a világ legnagyobb népességével (tényleges és potenciális élelmiszerfogyasztó tömegével) rendelkezik, ami a világ legdinamikusabb növekedési ütemével párosulva 14 az élelmiszerek iránti fizetõképes kereslet gyors növekedését vetíti elõre. Amennyiben ezt a keresletet nem sikerül kielégíteni, akkor ez további szociális feszültséghez vezet 15 és veszélyeztetheti a gazdasági növekedést, a világgazdasági vezetõ szerep megvalósítását. Másrészt Kína, mint vezetõ nagyhatalom, mindent el akar követni, hogy sebezhetõségét e tekintetben is minimálisra csökkentse, alapvetõen ne függjön más országok élelmiszerszállításaitól, ne legyen sem gazdaságilag, sem politikailag zsarolható, ne lehessen kereskedelmi embargóval kiéheztetni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kínai élelmezési kérdés megoldása a világ érdeke is: jelenleg (2004-es adat) Kína 1,32 milliárd lakosa 16 a világ élelmiszerfogyasztásának 21,79 százalékát teszi ki, a világ élelmiszertermelésének azonban csak 11,99 százalékát adja, gabonatermelésének 18,20 százalékát és hústermelésének 28,57 százalékát termeli meg. Ha Kínában jelentõs mértékû fizetõképes élelmiszer-kereslet maradna belsõ forrásból kielégítetlenül, akkor ez a világpiacon jelenne meg, jelentõsen felhajtaná az árakat, és világméretekben is súlyos ellátási feszültségekhez vezethetne. Kína esetében az élelmiszerkereslet növekedésének legfõbb összetevõi a népesség növekedése, a jövedelmek emelkedése, a szegénység csökkenése, a táplálkozás színvonalának emelkedése, valamint a rohamos urbanizáció. A népességnövekedés esetében a legfõbb kérdés, hogy a magas gazdasági növekedési ütem, a növekvõ nyitottság és modernizáció körülményei között tartható lesz-e a kínai népesedéspolitikai cél, sikerül-e tartósan az egy gyerekes család-modellt fenntartani. Becslések szerint 2030-ra Kína lakossága 1,6 milliárd lesz. Ami a jövedelmek alakulását illeti, Kínában az egy fõre esõ GDP az es 238 dollárról 2004-re 1441 dollárra emelkedett, vagyis 24 év alatt hatszorosára nõtt, s további jelentõs növekedés várható, hiszen még a válság ellenére is a GDP növekedési üteme meg fogja haladni a lakosságét és között a lakosság átlagos energia-bevitele 2330 kilokalória/fõ/nap-ról 14 Az elmúlt három évtizedben a GDP évi 9 százalékkal nõtt (NBSC = National Bureau of Statistics of China) 15 Ezt fejezi ki az alábbi kínai mondás is. no agriculture no stability, no industry no wealth. 16 A világ lakosságának 20,71 százaléka. 17 Qureshi Food security in China. Harvard International Review, letöltve: március 30.

16 re nõtt, a fehérjebevitel 54 gramm/fõ/napról 82 grammra és a zsiradék-bevitel 33 grammról 90 grammra. Az állati termékek iránti kereslet a jövedelem-növekedéssel és az urbanizációval párhuzamosan emelkedik. A jelentõs javulás ellenére s azzal együtt, hogy 1980 és 2004 között az elégtelenül tápláltak száma megfelezõdött Kínában, még mindig mintegy 150 millió (!) ember, a lakosság 12 százaléka nem jut elegendõ élelmiszerhez. 18 Kérdés, hogy a hazai élelmiszertermelés bõvülése képes lesz-e lépést tartani a kereslet-növekedéssel. Habár Kínában jelentõs szerkezeti átalakulások mentek végbe a gazdaságban, az ország a legfõbb makro-ökonómiai mutatók alapján továbbra is agrár-országnak tekinthetõ ben a FAO adata szerint a mezõgazdaság a GDP 11 százalékát állította elõ, s míg Kína a világ GDP-jének 5,42 százalékát adta, addig agrár-gdp-jének 16,71 százalékát. Ráadásul 2004-ben a gazdaságilag aktív népesség 64 százaléka (!), (510 millió ember) még mindig a mezõgazdaságban dolgozott a 24 évvel korábbi 74 százalékkal szemben. 19 Az agrárfoglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatáson belül az 1952-es 84 százalékról 2001-re 50 százalékra esett, de mintegy 334 millió embert még mindig az agrárszektor foglalkoztat. 20 A világ agrárnépességének közel 1/3-a Kínában található. Vagyis a munkaerõ foglalkoztatását tekintve Kína sokkal inkább egy afrikai vagy fejletlen ázsiai ország foglalkoztatási struktúráját mutatja, mint egy fejlett országét. A természeti adottságok kevésbé kedveznek az agártermelés növelésének és az élelmiszer-önellátás megvalósíthatóságának. Termõföldbõl és a vízbõl Kína meglehetõsen szûkében van. Míg Kína a világ lakosságának 20 százalékát adja, addig a világ termõterületének csak 7 százalékával rendelkezik. A föld, a vizek minõségének romlása, nem utolsósorban a klímaváltozás is meghatározza az élelmiszerellátás jövõjét. A szûk keresztmetszetek oldásának egyik eleme az intenzív gazdálkodási forma térhódítása (ennek valószínûsíthetõk a jelentõs munkaerõ-piaci feszültségei), egy másik pedig az erõteljes kutatás-fejlesztés (pl. szárazságtûrõ növényfajták kifejlesztése). Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a földéhség enyhítése érdekében kínai agrárholdingok elõször Afrikában, ma már Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában is terjeszkednek, és jelentõs földterületeket vásárolnak. 6. A KÍNAI BANK-, TÕZSDE- ÉS PÉNZPIAC FEJLÕDÉSE A válság elõtt a döntõ részében állami kínai bankokat és egyéb pénzügyi intézményeket a nemzetközi elemzések fekete-fehérben látták. Holott, az állami és a magánszektor közötti különbségek nemcsak az iparvállalatoknál, hanem a pénzügyi szektorban is egyre inkább összetettebbé, átláthatatlanabbakká váltak. A változások nemcsak a tu- 18 FAO Yearbook 2007, Róma 19 Ugyanakkor a munkatermelékenység szempontjából elgondolkoztató tény, hogy 2004-ben a gazdaságilag aktív népesség 64 százaléka a GDP-nek csak 11 százalékát állította elõ! 20 A kérdés sokoldalú bemutatását adja Chen, Chunlai Duncan, Ron (eds.) Agriculture and food security in China. What effect WTO accession and regional trade arrangements? Asia Pacific Press, The Australian National University.

17 Kína és a világválság 47 lajdonviszonyokban, hanem sokkal inkább a pénzügyi folyamatok mélyülésében, a különbözõ problémák kezelésében, az innovatív menedzsment-gyakorlat térhódításában, a pénzügyi szektor nemzetközi nyitásában jutottak kifejezésre. Nem utolsósorban a pénzügyi szektor állami vállalatai váltak nyitottabbá, és egyre fontosabb tényezõivé a nemzetközi pénzpiacnak. A pénzügyi és makrogazdasági válság tovább erõsítette a kínai pénzügyi szektor jelentõségét. Egyrészt fontos stabilitási tényezõ volt a kínai bankrendszer szilárdsága (ami részben az állam ellenõrzésébõl, részben az egy évtizeddel ezelõtti kelet-ázsiai pénzügyi válság tapasztalataiból leszûrt fõ gazdaságpolitikai következtetésbõl, a következetes nemzetközi tartalék- felhalmozásból adódott). Másrészt éppen a felhalmozott tartalékok tették lehetõvé, hogy a globális válság keretében megfelelõ mennyiségû likviditás álljon rendelkezésre, mindenekelõtt az USA recesszióellenes és konjunktúraélénkítõ programjai (pontosan fogalmazva az amerikai államháztartás példátlan hiányának) finanszírozására között Kína nemcsak a bank- és gazdaságmentõ akciók (egyik) fõszereplõjévé vált, hanem már a globális pénzügyi válság küszöbén a nemzetközi pénzpiac egyre fontosabb tényezõjévé is. A évi válság elõestéjén a frissen alapított (ill. új jogosítványokkal felruházott) sanghaji tõzsde példátlan részvényárfolyam-emelkedést tapasztalt, és megelõzte a térségben addig vezetõ hongkongi tõzsde forgalmát (ezzel a második legnagyobb regionális tõzsdévé vált Tokió után). Nem kevesebb, mint hat kínai vállalat tõzsdei kapitalizációja haladta meg az egyenkénti 1000 milliárd jüant (137 milliárd USD). A válság ugyan a sanghaji tõzsdeindexet is harmadolta, mégis 2009 februárjában a piaci tõkeérték (market capitalization) alapján a világ legnagyobb tíz bankjából az elsõ három helyen csak kínai pénzintézetet lehetett találni (ICBC, China Construction Bank, Bank of China). Ez annak is következménye, hogy a kínai középosztály a válság kétségtelenül megfigyelhetõ negatív hatásai ellenére ellenállóbb, létszáma tovább növekszik, szemben a válság által erõsen érintett amerikai vagy nyugat-európai betétesekkel szemben. Ennek egyik bizonyítéka, hogy csak 2008-ban 50 millió új bankkártyát adtak ki, ami az addigi állományszintet 50 százalékkal haladta meg (2003-ban 3, 2008 végén 150 millió bankkártya volt forgalomban). A globális pénzügyi válság Kína számára jelentõs veszteségek forrása is. Mindenekelõtt az amerikai tõzsdén való megjelenés (mint az amerikai állampapírok vásárlásának egyik alternatívája) okozott számottevõ veszteséget, hiszen a kínai részvényekkel rendelkezõ amerikai vállalatok (pl. Lehman Brothers, Fannie Mae and Freddie Mac, Blackstone, Morgan Stanley) korábbi tõzsdei értékük döntõ részét elvesztették. Ezt a veszteséget azonban szinte tanulópénzként fedezni lehetett a hatalmas valutatartalékokból. Ennek ellenére több tényezõ erõsítette a kínai bankrendszert a hazai gazdaságban és nemzetközi szinten egyaránt. Egyrészt már a válság elõtt jelentõsen sikerült csökkenteni a kínai állami vállalatok által felhalmozott, behajthatatlan tartozások hányadát (ez egy évtizede még 40 százalékot tett ki, 2008-ban 2,5 százalék alá csökkent). Ez lényegesen javította a bankok profitabilitását. Jelentõsen javult a bankok tõkemegfelelési mutatója is (messze 8 százalék fölé). Másrészt a konjunktúraélénkítõ program példátlan kölcsönfolyósításhoz vezetett (2009 elsõ negyedében a bankok által nyújtott kölcsönök összege megháromszorozódott az elmúlt év hasonló idõszakához képest, és el-

18 48 érte a 670 milliárd dollárt). Harmadrészt a nemzetközi beruházók Kínát (ezen belül a sanghaji és a hongkongi tõzsdét) egyre inkább nemzetközi összehasonlításban értékelik. Ennek során meghatározó szerepet játszanak olyan tényezõk, mint a világ legnagyobb valutatartalékai, a globális recesszió enyhe következményei a kínai növekedésre, a tõzsde mélyrepülése után létrejött olcsó vállalatfelvásárlási árak, számos kínai vállalat tartós alulértékeltsége, valamint a válság utáni idõszakra feltételezett átütõ kínai növekedési potenciál. Negyedszer Kína növekvõ nemzetközi pénzügyi aktivitása, ezen belül pedig az amerikai kínai kölcsönös pénzügyi túszszerep érdemel említést. Ötödször a jüanban kibocsátott kötvények jelentõsége nõtt, nem függetlenül a számos országgal folytatott kereskedelem élénkítése érdekében. Hatodszor, 2009 áprilisában a kínai kormányzat engedélyezte, hogy a tengerpart menti zónában (Sanghajtól Shenhzenen és Hongkongon át Makaóig) a kereskedelem dollár helyett jüanban bonyolódjon mintegy elõjeleként annak, hogy a jövõben a jüan fokozatosan konvertibilissé válik, és ennek megfelelõen egyre nagyobb szerepet tölthet be a nemzetközi pénzpiacon. A fentiek mellett szinte észrevétlenül még egy fontos változás következett be, aminek nemcsak pénzügyi, hanem a gazdaságon túlterjedõ, elsõsorban politikai következményei is lehetnek. Miközben a tajvani vállalatok számára a Kínai Népköztársaságban folytatott gazdasági-pénzügyi tevékenység márt hosszabb ideje engedélyezett, ben megnyílhat a tajvani tõzsde a kínai és hongkongi vállalatok számára (a tajvani javaslat szerint a tajvani feldolgozóipar 30, a szolgáltatások 20, valamint az építkezések 15 százaléka lenne hozzáférhetõ a szárazföldi kínai befektetõk számára). Ezzel kapcsolatban Peking és Tajpej április végén három egyezményt írt alá a pénzügyi együttmûködés fejlesztésérõl, ami lehetõvé teszi kínai vállalkozók megjelenését Tajvanon (eddig az utca egyirányú volt: tajvaniak ruházhattak be a szárazföldön). 7. A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT BELSÕ VISZONYAI ÉS FEJLÕDÉSI IRÁNYA A KKP tagsága és a vezetõ elit összetétele jelenlegi formájában nem felel meg a klasszikus értelemben vett forradalmi munkáspárt kritériumainak. A forradalmi kritériumnak de facto a reform és nyitás politikájának bevezetése vetett véget, a munkáspártiságnak pedig valószínûleg mindig is híján volt, ezért nem lehet azon csodálkozni, hogy a párt önmeghatározásának újradefiniálása (legalábbis a párt bizonyos köreiben) napirenden van, az ezzel kapcsolatos belsõ vitákról és elgondolásokról azonban a közvélemény alig értesül. A párt általános vezérlõelvei és az idõrõl-idõre megfogalmazott célok nem forradalmiak a szónak abban az értelmében, hogy nem erõszak útján kívánják elérni a társadalmi változásokat, hanem reformok sorozatával. Épp ezért az sem tekinthetõ véletlennek, hogy a társadalmi alrendszerek kívánt változásai a hivatalos megfogalmazások szerint már hosszú idõ óta nem forradalmiak, hanem történelmiek lesznek. Fontos azonban azt is aláhúzni, hogy a KKP, részben egykori testvérpártjai sorsán okulva, részben saját tehetetlenségi faktorával számolva, alapesetben nem a gyors és látványos változások színtere lesz. Valószínûsíthetjük, hogy a párton belüli reformcsoportok a to-

19 Kína és a világválság 49 vábbiakban is az újradefiniálást és az ezzel összefüggõ újszerû feladatvállalást fogják célként kitûzni, látványos fordulatra rövid határidõn belül nem fog sor kerülni. A KKP és a Kínai Népköztársaság irányítását a kollektív vezetés jellemzi. A KKP-t is irányító Hu Jintao államfõ és a kormányt vezetõ Wen Jiabao közötti munkamegosztást többen az elsõ igazi hatalommegosztásként értékelik. Tény, hogy az elõdeinél jóval kevésbé karizmatikus Hu stílusa és modora nem népvezér típusú. Wen közvetlen, egyesek szerint a populizmusra is hajlamos jelleme ezt tökéletesen kiegészíti, így a két vezetõ jól menedzselõ egységet alkot. Nem járunk messze a valóságtól, ha feltételezzük, hogy a két vezetõ nemcsak a felszínen kompatibilis egymással, személyükben is egymást kiegészítõ párost alkotnak. Azzal, hogy az ún. 4. generációs vezetés hatalma félidejében, a párt évi XVII. kongresszusán gyakorlatilag megnevezte a következõ tandemet, 21 túl azon, hogy megteremtette az egyensúly alapjait az 5. generációs vezetés számára, üzent is, miszerint a hatalomgyakorlás a következõ évtizedben is kollektív lesz. Kínában történelmileg nincsenek meg az alapjai a nyugati értelemben vett széles körû, vitatkozó, vélemény-ütköztetõ hagyományoknak, a rendszerkritikai nézetek tehát tradicionálisan sem kaphatnak nagy nyilvánosságot, ha mégis, arra vagy azért kerülhetett sor, mert a legfelsõ vezetés tudatosan engedte a belsõ ellenség láthatóvá válását, vagy a központi kormányzat gyengeségének az egyik jele. Ennek megfelelõen a tömegtájékoztatás, amely Kínában is a vélemény-ütköztetések egyik fõ fóruma lehetne, állandó, durva közbelépés nélkül is kiváló öncenzúrát alkalmaz. Az utóbbi években azonban változások figyelhetõk meg a társadalmi viták tárgyalását illetõen. Egyre kitapinthatóbb, hogy tér nyílt a párttal és a társadalmi berendezkedéssel direkt összefüggésbe nem hozható, általánosabb vetületû társadalmi problémák megvitatására, ezeket a vitákat felülrõl csak akkor rekesztik be, ha azok kezdenek átcsúszni a párt és/ vagy a társadalmi berendezkedés kritizálására. Az ideológiai fellazulással kapcsolatban az elmúlt idõszakban megszaporodtak az ellentmondásos vélemények és akciók. Egyrészt több kampány indult az internetszolgáltatók és portálok ellen. Másrészt a politikai vezetés valószínûleg hatalma tudatában megengedheti a rendszerkritikai észrevételeket, amíg az ország nemcsak gyorsan fejlõdik, a jövedelem nõ, hanem Kína nemzetközi befolyása is szemlátomást erõsödik. Nõ az igény az informáltságra, az internetellenes fellépések ellenére számtalan információ kerül a lakosság birtokába. Ehhez járul a népesség egészéhez mérve még elenyészõ számú, de a véleményformáló körökben rendkívül dinamikusan növekvõ külföldi utazások információs és összehasonlítási hozadéka. A KKP legfelsõ struktúrája ma olyan, hogy lényegi és szembeötlõ változtatásokat a politikai rendszerben csak egy nagyon erõs, karizmatikus vezetõ lenne képes véghezvinni. Ilyen egyelõre nincs, s feltûnése az elkövetkezõ periódusban sem várható. 21 A várakozások szerint Hu utódja Xi Jinping, Wen utódja pedig Li Keqiang lesz.

20 50 8. A MAI KÍNAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A Hu Csin-tao féle vezetés által 2005-ben meghirdetett, és azóta folytonosan emlegetett harmonikus társadalom megvalósítása megköveteli a jog uralmának megteremtését. A 2007 októberében tartott XVII. pártkongresszuson a harmonikus társadalomról (amelyben szerepel a szocialista jelzõ) adott terjedelmes körülírás elsõ helyen említi a demokráciát és a törvény uralmát. Az nehezen feloldható belsõ ellentmondás, hogy a törvény uralma általában összekapcsolódik a liberális demokratikus kormányzással, amelynek azonban a Kínai Kommunista Párt (KKP) minden fajtáját határozottan elveti. 22 Az egész reformidõszakot rendkívül dinamikus törvényalkotási tevékenység jellemzi, 2005-ig az Országos Népi Gyûlés (ONGY, parlament) és Állandó Bizottsága (ÁB) több mint 500 törvényt és törvényerejû határozatot fogadott el. A törvényhozó szervek szakmai színvonala, magabiztossága, az egész törvényhozási folyamat profizmusa és átláthatósága is sokat javult. Az átlagpolgárok egyre növekvõ része pedig fokozatosan tisztába jön jogaival és megpróbálja a törvényeket a saját érdekében felhasználni, esetenként kormányhivatalnokokkal vagy hivatalos intézményekkel szemben is. A jogi rendszer esetenkénti látványos fejlõdése, mûködésének korszerûsödése mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy a KKP változatlanul megtartotta irányító és ellenõrzõ szerepét, különösen, ha politikai, hatalmi szempontból érzékeny témákról van szó. A napi, rutin ügyek intézését rábízza a kormányzati szervekre, a bíróságokra és egyéb intézményekre. A gyorsan változó gazdasági, társadalmi viszonyok közepette a napi konfliktusokkal való szembenézésben, kezelésében megnõtt ezeknek a szerveknek a mozgástere, amit felfoghatunk a jog uralma felé tett mozdulásként, a rule of law kínai jellegzetességekkel körvonalazódásaként, egy változatlanul egypárti, autokrata rendszer keretében. 23 Az igazságszolgáltatás általános problémája, hogy a politikai hatalom különbözõ szinteken beavatkozik a bíróságok munkájába és megsérti a bírói függetlenség elvét. A helyi bíróságok pénzügyi és személyzeti szempontból még mindig erõsen függnek a helyi kormányoktól és pártszervezetektõl. Ezt a függést csak fokozza, hogy a bírókat nem élethossziglanira nevezik ki, megbízatásuk határozott idõre szól. A bírósági függetlenséget a bírói korrupció is fenyegeti és 2004 között mintegy nyolcezer bírót és más bírósági foglalkoztatottat a bírósági személyzet kb. 2,7 százalékát büntették meg a törvények vagy a fegyelem megsértéséért. A bírói kompetencia, a szakmai színvonal bár sokat javult még sok kívánnivalót hagy maga után. Az 1995-ös Bírósági törvényt megelõzõen nem volt más követelmény a bírák kiválasztásánál, mint hogy káder legyen, nagyobb hangsúlyt helyeztek a politikai megfelelésre, mint a jogi ismeretekre. A most belépõ bíróktól már megkövetelik az egyetemi végzettséget, bár furcsa módon nem szükségszerûen a jogit ben az LNB beszámolója szerint a bíráknak mindössze 40 százaléka rendelkezett egye- 22 Egy toleránsabb megközelítésre, a probléma részletes kifejtésére l. Randall Peerenboom China s Long March Toward Rule of Law. Cambridge University Press. 23 Ezekhez l. Jamie P. Horsley: The Rule of Law in China: Incremental Progress. March Yale Law School) Centers and Programs Publications.

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Magyar lehetőségek a kínai piacon

Magyar lehetőségek a kínai piacon Magyar lehetőségek a kínai piacon Nádasi Tamás MKIK Magyar-Kínai Tagozat elnöke Szolnok, 2011. március 2. Kína fontosabb mutatói Terület: 9 640 821 km 2 Népesség: 1,3 milliárd fő A föld 3. legnagyobb országa

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek:

Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: Fejlett piacok - Pénz és tőkepiaci hírek: USA Az augusztus második felében elindult részvénypiaci mélyrepülésből nem sikerült talpra állni, a potenciális amerikai kamatemelés, és a kínai gazdaság lassulása

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben