1. Bevezetés 1.1. Az intézmény alapadatai:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezetés 1.1. Az intézmény alapadatai:"

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az intézmény alapadatai Az intézmény bemutatása 4 2. Az intézmény jövıképe Óvodakép Gyermekkép 6 3. Az óvoda nevelési alapelvei és célkitőzései 7 4. A program megvalósításának feltételei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az intézmény belsı továbbképzési rendszere A program nevelési feladatrendszere Egészségnevelés alapelvei Környezettudatos magatartás kialakítása, megalapozása Egészségvédı program Inkluzív pedagógia, integráció a sajátosságok megırzésével Különleges bánásmódot igénylı gyermek Szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai tevékenységek Gyermekek esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek fejlıdésének segítése Gyermekvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek Nemzetiségi óvodai nevelés feladatai Iskolaérettség Nyomtatványok, nevelımunka dokumentumai 27 Érvényességi rendelkezés 28 Mellékletek: tagintézményi részprogramok 1. sz. melléklet: Móra Ferenc Csicsergı Óvoda pedagógiai programja sz. melléklet: Pipacs Óvoda pedagógiai programja sz. melléklet: Szatymazi Óvoda pedagógiai programja sz. melléklet: Újszentiváni Óvoda pedagógiai programja 157 2

3 1. Bevezetés A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái, a Szeged és Térsége Eötvös József Egységes Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodája jogutódjaként, január 1-én jött létre, azzal a céllal, hogy kedvezı feltételeket teremtsen a kistérség települési önkormányzatainak köznevelési feladataik szakszerő és hatékony megszervezéséhez, továbbá, hogy a kistérség településein élı óvodás gyermekek számára tegye elérhetıvé a pedagógiai, szakmai együttmőködés elınyeit, szervezı tevékenységével járuljon hozzá az óvodai nevelés színvonalának növeléséhez. Intézményünk alapvetı célja a pedagógiai munka színvonalának növelése, a gyermekek esélyegyenlıségének garantálása, valamint hogy a kistérségi köznevelési intézményen belül kialakuló szakmai, pedagógiai együttmőködés minden résztvevıje számára kölcsönös elınyöket biztosítson Az intézmény alapadatai: A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa 85/2012. (XII.14.) PT. számú határozatával jóváhagyott alapító okirata szerint: A költségvetési szerv (továbbiakban: intézmény) megnevezése: hivatalos név: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái rövid név: SZKTT Óvodái rövidített név: SZKTTÓ Az intézmény székhelye: 6720 Szeged, Széchenyi tér 5. Az intézmény jogelıdjének neve és székhelye: Szeged és Térsége Eötvös József Egységes Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodája 6723 Szeged, Csongor tér 1. Az intézmény alapítója, fenntartója és felügyeleti szerve: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. Irányító szerv neve és székhelye: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény Jogszabályban meghatározott közfeladata: köznevelés 3

4 Alaptevékenysége: Alapfeladata: óvodai nevelés, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése Államháztartási szakágazati besorolása: Óvodai nevelés Az alaptevékenység körében ellátott, a többi gyermekkel integráltan nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekek a fogyatékosság típusa szerint: beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő (pszichés fejlıdési zavarral küzdı), testi fogyatékos (mozgásszervi fogyatékos), érzékszervi (látás, hallás) fogyatékos, autista (autizmus spektrumzavarral küzdı) Az intézmény bemutatása Óvodáink négy településen, Deszken, Sándorfalván, Szatymazon és Újszentivánon látják el óvodás gyermekeink nevelését 21 csoportban. A pedagógiai munkát 44 óvodapedagógus 22 dajka segítségével végzi. Intézményünk központi irányítása 1 fı óvodapedagógusból, 2 fı nevelımunkát közvetlenül segítı és 4 fı gazdasági feladatokat ellátó dolgozóból áll. Az óvodapedagógusok szakmailag nyitottak, képzettek, tájékozottak, alapos, elmélyült pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudással rendelkeznek. A nevelımunkát közvetlenül segítı alkalmazottak is felkészültek a gondozó-nevelımunkában való aktív részvételre. Tagintézményeink önállóan készített, saját programjuk alapján valósítják meg nevelési célkitőzéseiket, feladataikat. Részletes bemutatkozásukat a tagintézményi mellékletek tartalmazzák. A Pedagógiai Program elkészítése során figyelembe vettük a törvényi szabályozásokat, szakmai helyzetelemzést, partneri elvárásokat és a szakmai pedagógiai hagyományainkat. Ezen módosítás a nemzeti köznevelésrıl szóló évi CXC. törvény, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 137/1996. (VIII.28.) és 363/2012 (XII.17.) Kormányrendelet alapján készült. 4

5 2. Az intézmény jövıképe: Nevelıtestületünk gyermekközpontú szemléleten alapuló nevelı - fejlesztı munkája biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott gyermeki személyiség teljes kibontakozását, az emberi jogok és a gyermeket megilletı jogok, alapvetı szabadságok tiszteletben tartásával az egyenlı hozzáférést, a gyermeki szükségletek kielégítését, a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását, a teremtett világ és az ember által létrehozott környezet védelmét Óvodakép: A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, melyben az óvoda kiegészítı, hátránycsökkentı szerepet tölt be a gyermekek 2,5-3 életévétıl addig, ameddig a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Az óvoda az elsı intézményes nevelés, mely felerısíti a család gyermeknevelésben betöltött alapvetı szerepét. A mi óvodáink nyitottak a szülık számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe, szülıi értekezletek, fogadó órák, befogadás, közös programok, nyílt napok, ünnepek alkalmával. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, az emberi jogok és a gyermeket megilletı jogok, alapvetı szabadságok tiszteletben tartásának megerısítésére irányul. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelést, az egyenlı hozzáférést, melyben meglévı hátrányai csökkennek, benne lévı értékei felszínre kerülnek. Semmiféle elıítélet nem elfogadott. Óvodáinkban arra neveljük a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól, és ezt fogadja el, értse meg. Az óvodáink pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermekeink fejlıdésének megfelelı feltételeit. A gyermekek egyéni fejlıdési ütemét figyelembe véve tervezzük, szervezzük nevelı-fejlesztı munkánkat. Mindezeket jól szervezett színes, gazdag, változatos tevékenységekkel valósítjuk meg. Pedagógusaink, munkatársaink empatikus, probléma érzékeny attitőddel, a gyermekek pozitív személyiségjegyeinek erısítésével érzelmi biztonságot nyújtanak óvodásaink számára. Valljuk, hogy az óvodás gyermeket, mint fejlıdı személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Óvodapedagógusaink alapvetı feladata a gyermekek nevelése az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint. A helyi nevelési program cél - és feladatrendszerének megfelelıen magas színvonalú nevelı-fejlesztı munkát végeznek, a nevelés elsıdleges színterére építve, képviselve az intézményben folyó nevelımunka szakmai értékeit. Óvodapedagógusaink kötelessége: nevelı munkájuk során gondoskodjanak a gyermek személyiségének fejlıdésérıl, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyenek meg minden tılük elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlıdésének ütemét, szociokulturális helyzetét 5

6 a különleges bánásmódot igénylı gyermekekkel egyénileg foglalkozzanak, szükség szerint együttmőködjenek gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítı más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzető gyermek felzárkózását elısegítsék segítsék a tehetségek felismerését, kiteljesedését elımozdítsák a gyermek erkölcsi fejlıdését, a közösségi együttmőködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjenek azok betartatására egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttmőködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveljék a gyermekeket, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyenek meg minden lehetséges erıfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi elıírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülı - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítsék a pedagógiai programban elıírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladataikat maradéktalanul teljesítsék a gyermek érdekében együttmőködjenek munkatársaikkal és más intézményekkel Óvodáinkban a gyermekek nevelése a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében folyik. Az óvodák teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel a csoportokban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként napi két óra átfedési idıvel. Nevelıtestületünk szakmai tudására, saját emberi erıforrására, adottságára, végzettségére támaszkodva, a mai kor társadalmi igényeinek megfelelıen korszerő, a nevelés távlatait is figyelembevevı óvodai nevelımunkát végez. Óvodapedagógus, dajka és más szakemberek összehangolt munkája a siker kritériuma Gyermekkép: A gyermek a legértékesebb. Az óvodai nevelésünk alapelvei a gyermeki személyiség köré rendezıdnek, óvodáinkban, a nevelımunka középpontjában a gyermek áll. A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek, mint személyiség, mással nem helyettesíthetı, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény. Gyorsan és intenzíven fejlıdı személyiség, fejlıdését meghatározzák a veleszületett genetikai adottságok, az érés törvényszerőségei, valamint a környezeti hatások. Sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi (gondozás, táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, mozgás, pihenés) és lelki (szeretet, érzelmi biztonság, türelem, megértés, elfogadás, tisztelet) szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevı személyi és tárgyi környezet meghatározó szerepe hatalmas. 6

7 Az óvodás életkori szakasz a gyermek fejlıdésében, személyisége alakulásában az egész életére meghatározó, megismételhetetlen lehetıségeket rejt. Az SZKTT Óvodáiban a Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akikre jellemzı, hogy Érzelmeiket tudják szabályozni, vágyaikat késleltetni, le tudnak mondani pillanatnyi érdekeikrıl, tudnak más célkitőzéseivel azonosulni, meghatározott célok irányában együttmőködni, képesek kapcsolatot teremteni és fenntartani a kortársaikkal, nehézségek nélkül beilleszkednek a csoportjukba, végül képesek a felnıttekkel való kapcsolat kialakítására, fenntartására, és elfogadják azok irányítását is. Testi fejlettségük és egészségi állapotuk optimális, amely magába foglalja az életkornak megfelelı testsúly (kb. 18 kg), testmagasság (kb. 110 cm) mellett a nagy- és finommozgások összerendezettségét, a látás-mozgás megfelelı koordinációját. Mozgásszerveik, látásuk, hallásuk jól funkcionál, beszédük érthetı. Bizonyos terjedelmő és kitartású aktív figyelem, koncentrálási készség, emlékezeti befogadás, felidézés készsége jellemzi ıket. Képesek elemi fogalmak, ítéletek és következtetések alkotására, valamint differenciáló és ok-okozati összefüggések felismerésére. 3. Az óvoda nevelési alapelvei és célkitőzései Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag, állandó értékrendet képviselı óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebbıl az önállóságból fakadó egészséges én-tudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetıséget ad a gyermeknek, teret enged önkifejezı törekvéseinek. A gyermeki személyiséget gondoskodás, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, védelem és bizalom illeti meg. A gyermek nevelése elsısorban a család feladata, az óvoda kiegészítı szerepet tölt be. A nevelés lehetıvé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlıdését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermeki személyiséghez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítésérıl, az érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes légkör megteremtésérıl a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhetı sokszínő az életkornak és fejlettségnek megfelelı- tevékenységrıl, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı játékra 7

8 e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó megfelelı mőveltségtartalmak közvetítésérıl a kisgyermek egészséges fejlıdéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekrıl A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. Minden gyermek egyenlı eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése is fontos részét képezi nevelési programunknak. A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. A hazájukat elhagyni kényszerülı, (migráns) családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét, az emberi jogok védelmét. Pedagógusaink, munkatársaink befogadó attitődje meghatározó, személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára. Az óvoda nevelési célkitőzései A (2,5) (8) éves gyermekek testi érzelmi, szociális - értelmi képességek fejlıdésének, a harmonikus személyiségfejlıdésének elısegítése. A család nevelımunkáját kiegészítve, érzelmi biztonságot nyújtó, derős szeretetteljes óvodai légkörben boldog, kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk, akik személyiségük kibontakoztatása közben örömüket lelik nevelési rendszerünkben. Figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, alkotó, biztonságot nyújtó légkörben segítjük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetıségeihez viszonyítva fejlıdjön testi, lelki, szociális, értelmi érettség téren. Sokszínő tevékenységeken keresztül és a mással nem helyettesíthetı játéktevékenység által olyan készségek, képességek kialakítása törekszünk, melyek alkalmassá teszik a gyermekeket a zökkenımentes iskolakezdésre. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése is fontos részét képezi pedagógiai programunknak. Alapfeladatunk pozitív mintát közvetíteni óvodásaink számára az értékes élethez. 8

9 A PEDAGÓGIAI PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA Jövıkép, óvodakép, gyermekkép Nevelési alapelvek, feladatrendszer Egészség és környezeti nevelés alapelvei Környezettudatos magatartás kialakítása Egészségvédı program Inkluzív pedagógia, integráció Kiemelt figyelmet igénylı gyermekek fejlesztése Szociális hátrányok enyhítése Sajátos nevelést igénylı gyermekek fejlesztése Esélyegyenlıséget szolgáló intézkedések Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek fejlıdésének elısegítése Gyermekvédelem Nemzetiségi óvodai nevelés feladatai Részprogramok 9

10 4. A program megvalósításának feltételei 4.1 Személyi feltételek Az óvodáinkban a nevelımunka középpontjában a gyermek áll. A nevelımunka kulcsszereplıi az óvodapedagógusok, akiknek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Jelenlétük a nevelés egész idıtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, elfogadó, segítı, támogató attitődjük modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényő gyermek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakember közremőködését vesszük igénybe. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelı óvodáinkban dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitőzéseit. Humán erıforrás Óvodapedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítık száma Egyéb feladatokat ellátók Szak- és egészségügyi szolgálat külsı segítı szakemberei 75 fı 45 fı 25 fı 5 fı utazó logopédus utazó gyógypedagógus utazó gyógytornász gyermekorvosok, védınık A nevelıtestület képzettsége Óvóképzı fıiskolát végzettek száma 43 fı Óvónıképzı szakközépiskolát végzettek száma 2 fı Másoddiplomás képzésben részt vett 3 fı tanító 1 fı nevelıtanár Szakvizsgával rendelkezik Közoktatás vezetı: 6 fı Differenciáló, fejlesztı szakpedagógus: 2 fı Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel: 2 fı Gyermektánc az óvodában: 1 fı Tanügy igazgatási, nevelési- oktatási, intézményi ismeretek: 5 fı Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultságai Továbbképzések megnevezése ECDL Minıségirányítás az óvodában Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel Vizuális nevelés lehetıségei, ábrázolás, kézimunka A játék szerepe az idegrendszer fejlıdésében és a szocializációban Játék és tánc az óvodában és az általános iskola I-IV osztályában Népi játék, néptánc az óvodában, népmővészeti nevelés Résztvevık száma 12 fı 4 fı 17 fı 6 fı 1 fı 1 fı 4 fı 10

11 A zene szeretetére nevelés, tehetséggondozás A fejlıdésükben akadályozott gyermekek óvodai integrációját elıkészítı tanfolyam A projektrendszerő tanulás az óvodában, projekttervezés Fiatal, tehetséges óvodapedagógusok tehetségmőhelye Tehetség és személyiségfejlıdés (Környezetismereti játékok elemzése és készítése) Testnevelés, gyógytestnevelés Tehetség és személyiségfejlıdés 1-2 (Fejlesztı játékok elemzése és készítése) Mese, dramatikus játék Mentálhigiénia Környezetünk komplex megismerése Az óvoda-iskola átmenet idıszerő pedagógiai-pszichológiai kérdései Tevékenységközpontú program Gyermekvédelem Egészségnevelés Beilleszkedési zavarok Nyelv-és beszédfejlesztı Korszerő oktatás a szerb nyelv megırzésében Dyslexia, dysgráfia felismerés, fejlesztıpedagógus 5 fı 1 fı 19 fı 6 fı 3 fı 2 fı 5 fı 3 fı 3 fı 1 fı 3 fı 5 fı 3 fı 1 fı 2 fı 1 fı 2 fı 2 fı Pedagógiai munkát közvetlenül segítık képzettsége: 25 fı Érettségizettek száma Szakmunkásképzıt végzettek száma Dajkaképzıt végzettek száma Egyéb feladatokat ellátók végzettsége: 5 fı Egyetemet végzett Fıiskolát végzett Érettségizettek száma Szakmunkásképzıt végzettek száma 13 fı 12 fı 16 fı 1 fı 1 fı 2 fı 1 fı 4.2.Tárgyi feltételek Óvodáink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodák belsı-külsı környezetét oly módon alakítjuk, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megırzését, fejlıdését. Lehetıvé tesszük mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhetı módon és a biztonságukra való figyelemmel helyezzük el. Megfelelı munkakörnyezetet biztosítunk az óvodai munkatársaknak, és lehetıséget teremtünk a szülık fogadására.az óvodák objektív feltételrendszerének a fejlesztése az intézmény évenkénti költségvetési 11

12 keretének a függvénye, melyet a Fenntartó a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelıen biztosít. Az óvodák tárgyi fejlesztéséhez pályázatokon való részvétellel, a meglévı eszközök óvásával, javításával, és újak készítésével járulunk hozzá Az intézmény belsı továbbképzési rendszere Intézményünkben óvodai szakmai munkaközösség mőködik, melynek minden óvodapedagógus és dajka tagja. A munkaközösség vezetıjének feladatai közé tartozik a pedagógiai munka koordinálása, a tapasztalatszerzések megszervezése. Évente két alkalommal, ısszel és tavasszal 1-1 héten át tartó Tudás napok -at szervezünk. Mindkét alkalommal egy nevelés nélküli munkanapon elméleti, szakmai képzésen vesznek részt az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítık. A szakmai munkaközösség éves munkatervében meghatározott témában és tartalommal elıadásokat hallgatnak, a fennmaradó négy napon pedig bemutató foglalkozásokat tekinthetnek meg az érdeklıdık. Minden óvodapedagógus minimum egy foglalkozást meglátogat, melyet szakmai elemzés, megbeszélés követ, de természetesen többet is választhatnak. A TÁMOP /2 Óvodafejlesztés pályázat keretén belül minden óvodapedagógusunk 120 órás, minden dajka nénink 90 órás továbbképzésen vesz részt a táblázatban feltüntetett témákban: Továbbképzés témája A fenntartó és az óvodapedagógus felkészítése oktatásirányítási, tanügy igazgatási, az óvodai nevelési munkához kapcsolódó értékelési és tervezési, pályázatírási, projektmenedzsmenti feladatokra Tehetséggondozó Pedagógiai módszerek, fejlesztıpedagógia, integráció Óvodai nevelés (óvodapedagógusok és dajkák) Környezettudatosságra nevelés (óvodapedagógusok és dajkák) Résztvevık száma 9 fı 18 fı 18 fı 67 fı 67 fı 12

13 5. A program nevelési feladatrendszere 5.1. Egészségnevelés alapelvei Az egészségvédı és egészségfejlesztı magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik (ha kell, korrigálják). Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthetı. Az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentısége van, ezért az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület. Napjainkban az egészség megtartása, fejlesztése az életre, a sikerre vonatkozó kompetenciák kialakítására épül, amely feltételezi a személyiség megismerését, gyakorlással erısíti a különbözı élethelyzetekben a testi-lelki edzettséget, pótolja, kiegészíti a hiányzó egészségvédı képességet, továbbá attitőddé alakítja az egészségvédı magatartást. Az egészség védelme az egyén és a társadalom érdeke, abban a családnak, az egészségügyi szakszolgálatnak, a köznevelési rendszernek és más érdekelt társadalmi szervezetnek alkotmányos feladata van. A teljes körő egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok kiterjednek az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a testi - lelki egészség fejlesztése, a bántalmazás megelızése, a baleset megelızés és a személyi higiéné területeire. Egészségnevelési elveink: Biztosítjuk a gyermekek számára a teljes testi-lelki jólétet, egészségét, egészségi állapotát fejlesztı tevékenységekben való részvételt. Figyelembe vesszük a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelızésére irányuló egészségnevelı tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat a testi, a lelki, és szociális nevelı tevékenységre vonatkozik. Pedagógiaelméletünkben megkülönböztetjük a testi nevelést a testnevelést. A testi nevelés felölel minden olyan ápolási, gondozási, esztétikai tevékenységet, amely a testre, a biológiai szervezetre irányul. Mindennapos óvodai feladat a személyi higiénére nevelés (a testápolás, a ruházat, a helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása), az óvoda környezeti tisztaságának megóvása, a fertızı betegségek és tartási rendellenességek megelızése. A szomatikus nevelés aktív gyakorlatának tartjuk a testedzést, az óvodai nevelési programban szereplı testnevelést, a mozgáskultúra megalapozását, vagyis a rendszeres mozgást, fizikai aktivitást szokássá, magatartásuk részévé alakítását, a biológiailag szükséges mozgásigény kielégítését. Tevékenyen együttmőködünk a családokkal, a Gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódód intézményekkel, hatóságokkal. 13

14 5.2. A környezettudatos magatartás kialakítása, megalapozása A környezettudatos magatartás kialakításának fı színtere az óvodában, a külsı világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységesen érzékelhetı. A környezettudatos magatartás megalapozása nem korlátozódik csak a környezeti foglalkozásokra, és a tervszerő, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet. Benne van a spontán játékban, az önkiszolgáló tevékenységben, az udvari élet pillanataiban, a beszélgetésekben, megfigyelı sétákban, kirándulásokban. A fenntarthatóság pedagógiájának fontos értékei: A gondolkodás, a konfliktusok kezelése, a személyes életviteli szokások alakulása, a meghatározó döntési mechanizmus formálása és az aktív részvétel nagyban hozzájárul a gyremeki személyiség fejlıdéséhez. A környezettudatos magatartás kialakításának célja: A gyermek aktivitása és érdeklıdése során tapasztalatokat szerez a szőkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megırzését. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit. A gyermeki megismerést, az észleléshez és megtapasztaláshoz társított szóbeli értelmezést, a szimbolikus, fogalmi gondolkodás elemi szintjéhez közelíti, így készítve fel az iskolai tanulásra. A külsı világ tevékeny megismerése lehetıvé teszi a csoporthoz való érzelmi kötıdést. A kapcsolatok kialakításának, ápolásának társadalmi szokásai, az együttélés normái, biztosítják a kommunikáció képességének tudatos-, és a személyiség fejlıdése szempontjából nélkülözhetetlen érzelmi színezető kialakítását, fejlesztését. A gyermek a környezetébıl szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységekben alkalmazza. A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, tevékenységek: tapasztalatszerzés emberi és társadalmi környezetünkbıl (évszakok megfigyelése, környezetvédelem, -alakítás, szimulációs játékok) az élet tisztelete kultúra, hagyományok ırzése, átmentése a jövı generációja számára holisztikus látásmód kialkítása a gyermekeben minden, mindennel összefügg ismeretszerzés, fogalmak tisztázása, ökológiai szemléletmód kialakítása aktivitás: cselekvı tevékenység segítségével alakul ki a környezettudatosság a gyermekek életkorának elırehaladtával lineárisan bıvülnek és koncentrikusan mélyülnek az egyes témák 14

15 problémamegoldó képesség kialakítása Mindezeket a családok hatékony és folyamatos bevonásával, élethosszig tartó folyamattal és holisztikus szemlélettel tudjuk a leghatásosabban elérni. A környezettudatos magatartás megvalósításának folyamatához tartozó tartalmak: A gyermek, miközben felfedezi a környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelı biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások, a család és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a környezete megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélıképessége, fejlıdik tér-sík- és mennyiségszemlélete. Feladatok: Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetıvé a gyermekek számára környezetük tevékeny megismerését. Biztosítson elegendı idıt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elı a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességük fejlıdését. A fenntartható fejlıdés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartás formálására, alakítására. Az óvodapedagógusok és dajkák közösségében olyan értékrend alakuljon ki, amely az értékteremtı és természetmegırzı munkát helyezi elıtérbe Egészségvédı program Az egészségvédı és egészségfejlesztı magatartás elérésének feltétele azoknak az alapkészségeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik, ha kell, korrigálják. Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthetı. Az egészsségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentısége van, ezért az óvodai egészségnevelés kiemelt nevelési terület. Napjainkban az egészség megtartása, fejlesztése, védelme az egyén és a társadalom érdeke, abban a családnak, az egészségügyi szakszolgálatnak, a köznevelési rendszernek és más érdekelt társadalmi szerveknek alkotmányos feladata van. Egészségnevelési elveink: Biztosítjuk a gyermekek számára a teljes testi-lelki jólétet, egészségét, egészségi állapotát fejlesztı tevékenységekben való részvételt. Figyelembe vesszük a gyermekek biológiai, életkor, társadalmi sajátosságait. Tevékenyen együttmőködünk az intézményekkel, hatóságokkal. 15

16 Tartalmi elemei Az óvodai gyermek-egészségügyi szolgálat és az óvodapedagógus együttmőködése kiterjed a gyermek-egészségügyi ellenırzı vizsgálatokra, az óvodai egészségnevelésre, a pedagógusokra, szülıkre és gyermekekre vonatkozó egészségmegelızı és - fejlesztı (orvosi, védınıi) tevékenységre. A védınıi feladat a látogatások alkalmával a szomatikus fejlıdés ellenırzésére, az egészségfejlesztı alapképességek regisztrálására. A csoportvezetı óvodapedagógus és a védını kapcsolatát megerısíti a gyermekek elıéletének jobb megismerése: a fejlıdési lapok, anamnézis-feljegyzések áttanulmányozása, az egészségre vonatkozó adatok cseréje. Az óvodai egészségügyi szolgálat visszatérı feladata a gyermekek fogászati gondozása, preventív és terápiás ellátása. A csoportos fogászati és más szőrıvizsgálatok megszervezése során elvárható az óvodapedagógustól és a védınıtıl az orvosi kezelésektıl való félelem leszerelése. Minden egészségügyi vizsgálat együttes védınıi és óvodapedagógusi elıkészítést, megbeszélést igényel. A sajátos nevelési igényő gyermekek egészségvédı feladataiban nagy szerepe van a speciális felkészültséggel rendelkezı szakembereknek, akik rendszeresen foglalkoznak a gyermekekkel. Feladatok Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelızésére irányuló egészségnevelı tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat a testi, a lelki és szociális nevelı tevékenységre vonatkozik. Pedagógiaelméletünkben megkülönböztetjük a testi nevelést és a testnevelést. A testi nevelés felölel minden olyan ápolási, gondozási, esztétikai tevékenységet, amely a testre, a biológiai szervezetre irányul. Mindennapos óvodai feladat a személyi higiénére nevelés (a testápolás, a ruházat, a helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása), az óvoda környezeti tisztaságának megóvása, a fertızı betegségek és tartási rendellenességek megelızése. A szomatikus nevelés aktív gyakorlatának tartjuk a testedzést, az óvodai nevelési programban szereplı testnevelést, a mozgáskultúra megalapozását, vagyis a rendszeres mozgást, fizikai aktivitást szokássá, magatartásuk részévé alakítását, a biológiailag szükséges mozgásigény kielégítését. 6. Inkluzív pedagógia, integráció a sajátosságok megırzésével Kiemelt figyelmet igénylı gyermekek egyéni fejlesztése, fejlıdésének segítése Különleges bánásmódot igénylı gyermek: sajátos nevelési igényő gyermekek (SNI) a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján: o mozgásszervi o érzékszervi 16

17 o értelmi, vagy beszédfogyatékos o autizmus spektrum zavarral küzd (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási) o egyéb pszichés fejlıdési zavarral küzd beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek (BTM) a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján o az életkorához viszonyítottan jelentısen alulteljesít, o társas kapcsolati problémákkal, o tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, o közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlıdése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minısül SNI-nek kiemelten tehetséges gyermek Fontos, hogy az óvodapedagógus oktató-nevelı munkája során mindig figyelembe vegye a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlıdési ütemét, szociokulturális hátterét. Feladata, hogy elısegítse optimális fejlıdését, tehetségének kibontakoztatását, hátrányos helyzetének kompenzálását. Különösen jelentıs feladata, hogy együttmőködésre törekszik a speciális felkészültséggel rendelkezı szakemberekkel. Alapelveink közé tartozik többek között: Azonos jogok és lehetıségek biztosítása a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek számára. A gyermekek sajátságos szükségleteit igyekszünk minél inkább egyénre szabott nevelési-oktatási programmal kielégíteni, differenciálást alkalmazni. A gyermekek terhelése során figyelembe vesszük egyéni képességeit, melyekhez a segítségnyújtás során is igazodunk. Önállósodásukat elısegítjük. A lehetıségekhez való egyenlı hozzáférés. Elfogadó és befogadó szemlélető környezet biztosítása. Bizalmi kapcsolat a gyermek családjával. A gyermekek egyéni fejlıdésének optimális szintjének eléréshez az alábbi feladatokat határozzuk meg: Gyermekek és családjaik több szempontú megismerése (pl.: részletes anamnézis, családlátogatás, környezettanulmány). Fogadóórák, egyéni konzultációs lehetıségek. Szükség esetén további vizsgálatok kezdeményezése (pl.: szakorvosi, tanulási képességet vizsgáló szakértıi). A napjainkra jellemzı interkulturalizmus, melynek során több kultúra egymással való találkozása történik, óvodáink életében is jelen van. A kisebbség és a többség egymáshoz való alkalmazkodása (multikulturalizmus) egymás megismerése, tiszteletben tartása és elfogadása fontos törekvéseink közé tartozik. 17

18 Sajátos nevelést igénylı gyermekek befogadása és fejlesztése Alapító okiratunk szerint, az alaptevékenység körében ellátott, a többi gyermekkel integráltan nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekeket a következı fogyatékosság típusok szerint tudjuk befogadni: beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő (pszichés fejlıdési zavarral küzdı), testi fogyatékos (mozgásszervi fogyatékos), érzékszervi (látás, hallás) fogyatékos, autista (autizmus spektrumzavarral küzdı). Az SNI gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elısegíthet a többi gyermekkel való integrált nevelésük, melyhez igénybe kell venni szakirányú végzettségő, integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkezı gyógypedagógus közremőködését, aki segíti, felkészíti a gyermeket fejlesztı óvodapedagógust. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, foglalkozásokat melyekre a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Az óvodapedagógust az elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség kell, hogy jellemezze, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák. Foglalkozásai során beépíti a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat, szükség esetén eljárásait megváltoztatja. Egy-egy nevelési helyzet megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedéshez. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. Ehhez a feladathoz a gyógypedagógus speciális szaktudását is lehetıség szerint igénybe kell venni, aki rendszeresen tapasztalatot cserél az óvodapedagógussal. Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényő gyermekeknél is a nevelés általános célkitőzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényő kisgyermeknél is fejlıdnie kell az: alkalmazkodó készségnek az akaraterınek. az önállóságra törekvésnek az együttmőködésnek A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, ami a tovább önálló cselekvéshez szükséges. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása és a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte biztosítja a célok megvalósítását. A program megvalósításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy: a sajátos nevelési igényő gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelı területeken valósuljon meg. az elvárások igazodjanak az adott gyermek fejlıdésének üteméhez a rehabilitációs célú fejlesztı terápiák programjai váljanak az óvodai élet elemeivé. A sajátos nevelési igény kifejezi: a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körő módosulását, 18

19 a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemő és alacsonyabb szintő fejleszthetıségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérı, nagyobb mértékő differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítı, fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A gyermekek habilitációs, és rehabilitációs célú fejlesztéséhez a szakértıi bizottság szakvéleményében foglaltakat kell alapul venni. Az óvodai nevelımunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlıdését az elfogadó, az eredményeket értékelı környezet segíti a gyermek iránti elvárás fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetıségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolja. Az alapvetı nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az SNI igényő gyermekeknél is az általános nevelési célkitőzések megvalósulására törekszünk. Mindegyik gyermeket a saját igénye, tempója, fejlıdési üteme szerint nevelünk a többiekkel együtt. Cél, hogy összhangba kerüljenek az általános irányelvekkel. A fejlesztés mindenki számára a megfelelı területen valósuljon meg, mindig figyelembe véve az egyéni szükségleteket a gyermek állapotából fakadóan. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékő differenciálást tesz szükségessé. A harmonikus személyiségfejlıdésben elengedhetetlen az elfogadó, eredményeket értékelı környezet A szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységeink, feladataink: Családlátogatás, szülıi konzultáció az óvodapedagógussal és a fejlesztést végzı szakemberrel, valamint a gyermekvédelmi felelıssel. Szülıknek tartott óvodai elıadások. Egészségnevelés. Fejlesztı-kompenzáló tevékenység az óvodai csoportokban, egyénileg, illetve mikro-csoportosan. Szükség esetén speciális végzettségő szakember bevonása. Szükségletek kielégítése terén: egészséges környezet megteremtése, a gyermek megfelelı gondozottságának biztosítása, alapvetı fizikai szükségleteinek kielégítése, valamint a nyugodt kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. Szülık segítése tanácsadással (szociális juttatások, lehetıségeik megismertetése). 19

20 A hátrányos helyzet leggyakoribb okai (környezeti, anyagi, egészségügyi, a gyermek személyiségében rejlı okok) Környezeti okok: egyszülıs család, sokgyermekes család, szőkös lakásviszonyok, szülık iskolázatlansága, nevelési problémák, negatív hatású személyek. Anyagi okok: munkanélküliség, alacsony jövedelem, csökkent munkaképesség vagy munkaképtelenség, a kereset nem a családi szükségletek kielégítésére fordítódik. Egészségügyi okok: születési rendellenesség, szerzett fogyatékosság, tartós betegség, idegrendszeri problémák, pszichés gondok, higiénés hiányosságok. Gyermek személyiségében rejlı okok: értelmileg és/vagy érzelmileg visszamaradt, viselkedéses eltérések A gyermekek esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések Az egyenlı bánásmód követelményének érvényesítése. Óvodáinkban az esélyegyenlıséget az alábbi elvek mentén biztosítjuk: Óvodai nevelésbe való bekapcsolódás lehetıségének biztosítása Kiemelt figyelmet igénylı gyermekek azonosítása A gyermekek személyiségének minél pontosabb megismerése, ehhez igazított fejlesztés A gyermekek fejlıdésének önmagukhoz való mérése, tehetségjegyeiknek azonosítása, fejlesztése Kötelezı foglalkozásokon való részvétel lehetısége Óvodai eszközök használatának lehetısége Óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzájutás azonos feltételei Iskolai életmódra való felkészítés a képességek figyelembe vételével Az esélyegyenlıség megteremtésében feladatunk, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés: Nemi, faji hovatartozás Bırszín Nemzetiség Nemzeti, etnikai hovatartozás Anyanyelv Fogyatékosság Egészségi állapot Vallási, világnézeti, politikai hovatartozás Családi állapot Nemi identitás Életkor Vagyoni helyzet alapján. 20

21 6.4. Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek fejlıdésének elısegítése A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása 67/A. (1) Hátrányos helyzető az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülı vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelı mindkét szülırıl, a gyermeket egyedül nevelı szülırıl vagy a családba fogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülı vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelı szülık bármelyikérıl vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének idıpontját megelızı 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresıként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlıdéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzető a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettı fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejőleg kérelemre külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyezı idıtartamra megállapítja a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követıen is kérelmezhetı. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának idıpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény idıtartamára állapítható meg. A fejlesztés alapelvei: Fontos, hogy figyelembe vegyük a gyermek speciális szükségleteit, egyéni teherbíró képességét. Valljuk az egyéni bánásmód fontosságát. A szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai módszerek alkalmazása. 21

22 A foglalkozásokon, a fejlesztımunka megvalósítása során a komplexitás elvét szükséges érvényesíteni. A ráhatás egyidejőleg mindig több funkcióra irányuljon. A fejlesztés akkor hatékony, ha indirekt módon történik. A fejlesztés mindig komplex tevékenység, amely a meglévı pozitív értékekbıl indul ki és a meglévı kompetenciákra építkezik, a gyermek egyéni fejlıdési üteméhez igazodik, kiterjed az egész személyiségre. A gyermekek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok: A fejlesztésben saját egyéni utat kell találni a gyermek képességeihez és személyiségéhez igazodva. A fejlesztés hosszú folyamat, következetességet igényel. Kulcsfontosságú szereplı a befogadó pedagógus, akinek elfogadó attitőddel kell rendelkeznie. A hatékony pedagógiai munka alapja az óvodapedagógus motiváltsága a gyermekek megismerésére. A megismerés nem lehet akciójellegő, hanem komplex pedagógiai folyamatba ágyazott, integráns része kell, hogy legyen a mindennapi pedagógiai munkának. Fontos, hogy a megismerés a gyermek személyiségének egészére irányuljon. Elengedhetetlen a család szociokulturális hátterének feltérképezése arra vonatkozólag, hogy milyen körülmények között él, naponta honnan érkezik az óvodába. Mindezek információt nyújtanak a gyermeket segítı és gátló tényezıkrıl. Néhány, a gyermeki megismerésben alkalmazható módszer: - dokumentumelemzés (gyermekrajzok, hivatalos és személyes dokumentumok, szakés szakértıi vélemények, írásos feljegyzések elemzése, szülıi beszélgetések). - megfigyelés (foglalkozásokon, játéktevékenységben, otthoni környezetben történı megfigyelés) - szülıkkel történı beszélgetések A gyermekek számára biztosítani kell az optimális fejlıdési feltételeket, az óvodapedagógus legfıbb feladata a megfelelı feltételek, támogató környezet létrehozása. Az ilyen környezet: - segíti a különbözıségek elfogadását - megerısíti, hogy minden gyermeknek vannak értékei, erısségei - bátorít, elismeri az egyéni erıfeszítést, táplálja az alkotó szellemet - táplálja, erısíti az önállóságot - elismeri mindenkinek a munkáját, tevékenységét. 7. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Alapelvünk: Az óvodai nevelés országos alapprogramja tartalmazza, hogy az óvoda óvóvédı funkciót tölt be. Kiemelten kell kezelni a gyermekvédelmet. Az óvodai gyermekvédelem az elsı és legfontosabb jelzırendszer, hiszen itt érzékelhetı elıször a gyermek, és rajta keresztül a család minden problémája. Mivel a gyermek napja nagy részét az óvodában tölti, itt tudjuk legkönnyebben kiszőrni a problémákat. 22

23 A gyermekvédelmi munka alapja a prevenció és a segítségnyújtás, valamint az egyénre szabott bánásmód és a tapintatos kapcsolattartás Célja: Legfontosabb a megelızés, a gyermeki jogok védelme. A szülık segítése a problémák megoldásában, a megfelelı hivatalos helyre irányítva. Évenként feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Minden nevelési év elején felmérést végzünk annak érdekében, hogy a családok körülményeit megismerjük. Feladata: Fontos feladat az egyéni sorsokkal való törıdés, segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése, kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, a Szakértıi Bizottsággal, minden óvodapedagógus feladatkörébe beletartozik. A gyermekvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenység: A családban megjelenı életvezetési problémák nagymértékben befolyásolják a gyermekek egészséges fejlıdését. E negatív hatások leggyakrabban a gyermekek viselkedésének, kapcsolatrendszerének és teljesítményének zavaraiban jelentkezik az óvodában. Ezért elkerülhetetlen, hogy az óvodapedagógusok ismerjék a családok helyzetét. Pedagógiai tevékenység, gyermekvédelmi feladatok a nevelıtestületben a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése segíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülését az óvodában olyan légkör kialkítása, ami kizárja annak a lehetıségét is, hogy a gyermek bármilyen oknál fogva hátrányos vagy kitaszított legyen az új óvodások befogadásának és beilleszkedésének segítése a szülıkkel való kapcsolatfelvétel, együttmőködésre ösztönzés rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérjük a segítı szervezetekkel, intézményekkel kapcsolatot tartunk kapcsolatot tartunk az orvossal, védınıvel részt veszünk továbbképzéseken indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezünk a veszélyeztetett gyermekekrıl nyilvántartást vezetünk 8. Nemzetiségi óvodai nevelés feladatai Az SZKTT Óvodái tagintézményei közül szerb nyelvő óvodai csoport Deszken, a Móra Ferenc Csicsergı Óvodában, valamint az Újszentiváni Óvodában mőködik. Az óvodai nevelés országos alapprogramjával, valamint a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvével összhangban valósítja meg célkitőzéseiket és feladataikat. 23

24 Az óvoda legfontosabb pedagógiai hitvallása: Kimutatott szeretettel, megértéssel, példamutatással, játékos tevékenységek által a gyermekek nevelhetık és fejleszthetık. A kétnyelvőség és a szerb nemzetiségi identitástudat kialakítása és fejlesztése A gyerekek megismerkednek a szerb nemzetiségi kultúra helyi tárgyi emlékeivel. Részt vesznek a Szerb Kisebbségi Önkormányzat által szervezett óvodás programokon, megtekintik a szerb népi kultúrát bemutató kiállításokat (pl. hímzések, szövések stb.) Az óvoda környezete is tükrözi a szerb nemzetiségi kultúrát, tárgyi emlékeit. Győjtımunkánkba bevonjuk a gyermekeket, szülıket, nagyszülıket. A gyermekek tisztelik és becsülik e tárgyi kultúra értékeit. Dekoráció részét alkotják a szerb népviseletek, terítık, törölközık, köcsögök, szakajtók stb. A nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok: a magyarsággal e hazában együtt élı nemzetiségek kultúrájának megırzése, anyanyelvük ápolása, fejlesztése, különbözı vallási hagyományok tiszteletben tartása, a kulturális sokszínőség, a nyelvi különbözıség, kulturális értékek elfogadása, támogatása, alapvetı szabadságjogok betartása, biztosítani kell a más nemzetiségő család kultúrájának ápolását, támogatni anyanyelvük használatát, biztosítani az anyanyelvő oktatást, saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív észvételüket a közéletben, segíteni kell kulturális autonómiájuk megvalósulását. A szerb és a magyar óvodai nevelés irányelvei: A szerb óvodai nevelés a magyar nevelési-oktatási rendszer szerves része. A szerb lét megırzésére való törekvés vezéreszménye a nyelv megırzése, legerısebb mozgatója pedig a szokásoknak, hagyományoknak, a népi kultúrának továbbörökítésére való törekvés. A kisgyermekkorban a kétnyelvőség könnyen kialakul. Ez éppen a kisgyermek rendkívüli fogékonysága következtében szinte játszva jön létre, de biztosítani kell az állandó gyakorlási lehetıséget, de csakis játékos módszerekkel. Amennyiben ez lehetséges, családon belül élıvé kell tenni a szerb nyelvet és kultúrát. Az óvónı szeresse, ismerje mindkét nyelvet, mivel az óvodai élet tevékenységformáiban a két nyelv használata párhuzamosan érvényesül. Követelmény, hogy az óvónı beszéde hibátlan legyen. Feleljen meg mindkét nyelv törvényeinek, szabályainak. Akkor lesz modell a gyermekek számára, ha tudatosan, célszerően, változatosan, érthetıen és természetesen beszél. Ügyel a helyes hangképzésre, a hangmagasságra, a hangsúlyra, a hanglejtésre, a beszédsebességre és ritmusra, a hangszínre, a hengerıre, a beszédszünetekre, a beszédstílusra. Lényeges, hogy beszédével érzelmileg is hatni tudjon a gyermekekre. Minderre azért van szükség, mert a kisgyermek a kifejezı szép beszédet elsısorban "érzelmi alapokon megvalósuló utánzás" útján tanulja meg. A gyermek szókincse, kifejezıkészsége a felnıtt elbeszélése, az ahhoz kapcsolódó saját mondanivaló megfogalmazása, kifejezése révén, ill. a felnıtt mintául szolgáló közlése, 24

25 kérdéseire adott válaszai nyomán fejlıdik leginkább. Ezért nagyon fontos, hogy a beszéd folyamán ügyeljünk az arcjátékunkra, a hanglejtés árnyalataira. Lényeges, hogy szemkontaktust tartsunk a gyermekekkel (pl.: megértették-e mondanivalónkat, de mi felnıttek is csak így vehetjük észre a reagálásokat, a közbeszólási szándékokat, a figyelem élénkségét, lankadását). Kérdésekre és véleménymondására bátorítjuk a gyerekeket, mindig idıt és módot biztosítva arra, hogy reagáljunk ezekre. Az óvodáskor éppen az idıszak, amely a gondolkodás, az ismeretszerzés, a társas kapcsolatok és így az egész személyiség fejlıdése szempontjából különösen jelentıs, és a beszédnek mindezekben meghatározó szerepe van. Mindkét nyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A szerb és a magyar nyelvi - kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelımunka minden területét, közvetítı elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához. Az óvodás gyermekek nagy többsége nevelı-fejlesztı munkánk eredményeképpen eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Ez azt jelenti, hogy személyiségük fejlettsége alapján alkalmasak arra, hogy az iskola másféle szokás- és elvárás rendszerébe eredményesen beilleszkedjenek, és megfelelı szinten teljesítsék azt. Óvodai programunk a gyermekek alapvetı tevékenységi formáira épül. Célja: A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt Életkorának és egyéni képességeinek megfelelıen rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetıvé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja szerb nyelven közvetíteni Tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben Ismerjen a szerb nemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat Ismerkedjen meg a helyi szerb nemzetiségi szokásokkal, hagyományokkal és tárgyi kultúra értékeivel Szerb csoport neves napjai: Szent Nikola; december 19. Karácsony; január 7. Szent Száva ünnepe; január 27. Húsvéti elıkészületek A szerb néphagyományırzés tartalmai Minden ünnepet egy hosszabb elıkészülettel vezetünk be. A gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítjuk a változatos tevékenységet. A hagyományok ápolása a szülıkkel, nagyszülıkkel, gyermekekkel közös együttjátszást, együttmunkálkodást jelent, mely örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás idıszakát. A tevékenységek során mindig használjuk a szerb nyelvet. Így maga az ünnep és a nyelvtanulás nem válik merevvé, 25

26 erıltetetté, hanem vidám hangulatú, természetes, felszabadult és sok spontán ötletet befogadóvá válik. Nemzetiségi nyelvi nevelés A szerb nemzetiségi nevelés célja a gyermekek nyelvi környezetének biztosítása, és felkészítésük a szerb nyelv, iskolai tanulására. A szerb nyelvi nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelıen a szerb nyelv megismerését, elsajátítását, fejlesztését szolgálja. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek nyelvismeretének függvényében minél teljesebb szerb nyelven folyó kommunikáció kialakítása Utánzáson alapuló, rendszeresen visszatérı kommunikációs helyzetek megteremtése a különbözı helyzetek során A szerb kultúrából irodalom, zene, népi játékok tudatosan felépített nyelvelsajátítás megszervezése. 9. Iskolaérettség, a fejlıdés jellemzıinek összefoglalása A gyermek belsı érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumi vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlıdı gyermek: Hatéves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb harmonikusabb. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségleti kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermek: Az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. 26

27 A cselekvı-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. A szociálisan egészségesen fejlıdı gyermek: Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, a kapcsolatteremtésre felnıttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetıvé teszi. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdı gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhetı csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 10. Az óvodák által használt nyomtatványok Óvodai felvételi elıjegyzési napló Az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartása Felvételi és mulasztási napló Az óvodába felvett gyermekek naprakész nyilvántartása, mulasztások pontos vezetése Óvodai törzskönyv Az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetése Óvodai szakvélemény Tankötelezettség megállapítása A nevelımunka dokumentumai Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja SZKTT Óvodái pedagógiai programja o Móra Ferenc Csicsergı Óvoda pedagógiai programja o PIPACS Program a PIPACS Óvoda Sándorfalva pedagógiai programja o Szatymazi Óvoda pedagógiai programja o Újszentiváni Óvoda pedagógiai programja Éves munkaterv o Az óvodai nevelési év rendje o Pedagógiai feladatok o Aktuális szervezési-tanügyigazgatási feladatok o Mőködési feladatok o A feladatok végrehajtásának ellenırzési terve 27

28 Munkaközösségi munkatervek o Feltáró elemzı munka o Kiemelt pedagógiai megfigyelések o Elıadások, továbbképzések, bemutatók tervezése, szervezése Csoportnapló: a nevelımunka tervezésének dokumentálása, gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programja o Nevelési terv, feladatok o Eseményterv, szervezési munkák o Gyermekek fejlıdését elısegítı tartalmak o Tervezett programok, eseményterv, szervezési munkák o Értékelések o Látogatások Fejlıdési napló: egyéni fejlettséget diagnosztizáló, fejlesztési feladatokat tervezı dokumentum. o Folyamatosan, de legalább félévente - november és április o Szülık folyamatos tájékoztatása Érvényességi rendelkezés: 1. A pedagógiai program érvényessége: a kihirdetés napjától tıl határozatlan idıre, vagy visszavonásig 2. A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: - szervezeti átalakulás - jogszabályi változás - a nevelıtestület más program bevezetésérıl dönt, - egyéb érdekegyeztetı fórum módosítást javasol Elıírás a programmódosítás elıterjesztésére: - írásbeli elıterjesztés az intézményvezetınek - részletes szóbeli elıterjesztés nevelıtestületi értekezleten 3. A pedagógiai program nyilvánossága: helyben szokásos módon, honlapon 28

29 1. számú melléklet Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái Móra Ferenc Csicsergı Óvoda Pedagógiai programja

30 Tartalomjegyzék I. Óvodánk jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése Óvodánk bemutatása Gyermekkép Óvodakép Célunk Személyi feltételek Tárgyi feltételek 33 II. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében, egészséges életmódra nevelés A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A képességek szerepe a nevelési cél elérésében 38 III. A fejlesztés feltételei, tartalma Játék és tanulási tevékenység Játék Tanulás Társas és közösségi tevékenység - érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Munka tevékenység Szabadidős tevékenység 46 IV. A Komplex foglalkozások rendszere A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások Anyanyelvi nevelés Matematika - külső világ tevékeny megismerése Természet, társadalom, ember - külső világ tevékeny megismerése Művészeti tevékenységek Vizuális tevékenységek - rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mesélés, verselés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás 55 V. A nevelés időkeretei 57 VI. Óvodánk kapcsolatai 59 VII. Az óvoda hagyományos ünnepei 60 Felhasznált irodalom 61 Legitimációs záradék 62 30

31 I. ÓVODÁNK JELLEMZİ ADATAI 1. Az óvoda hivatalos elnevezése: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái Móra Ferenc Csicsergı Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 6772 Deszk, Móra F. u. 2. Tel.: 62/ Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 6720 Szeged, Széchenyi tér Óvodánk bemutatása A mi óvodánk egy fejlıdı, szépülı, 500 évnél is nagyobb múltra visszatekintı községben mőködik, Deszken, Szegedtıl, illetve Szıregtıl mindössze 3 kilométerre. A község vegyes lakosságú, magyar és szerb. Szép természeti környezetben, két épületben dolgozunk, a község központjához közel. Óvodánk négy csoportos, 120 férıhelyes. Székhelyünkön három csoportban dolgozunk, részben osztott csoportokkal, a negyedik a szerb tagozat vegyes életkorú csoport. Így a szülınek nyújtani tudjuk azt a lehetıséget, hogy választhat, részben osztott, vagy vegyes életkorú csoportba, vagy szerb tagozatra járatja gyermekét. Legfontosabb pedagógiai hitvallásunk, hogy szeretettel, megértéssel, példamutatással, játékos tevékenységek által nevelhetı és fejleszthetı a gyermek. Minden gyermek saját képességére és fejlıdési tempójára alapozva családias környezetben, derős, szeretetteljes óvodai légkörben, a családdal együtt nevelhetı a legjobban. A helyi program kidolgozásához az országosan elfogadott, Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programot használtuk fel. Ezt adaptáltuk saját igényünkhöz igazítva. 2.1.Gyermekkép A gyermek a legértékesebb. Az óvodai nevelésünk alapelvei a gyermeki személyiség köré rendezıdik. Az óvodában, a nevelımunka középpontjában a gyermek áll. A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek, mint személyiség mással nem helyettesíthetı, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény. Sajátos, életkoronként és egyénenként változó 31

32 testi, lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevı személyi és tárgyi környezet meghatározó szerepe hatalmas. 2.2.Óvodakép A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, melyben az óvoda kiegészítı, hátránycsökkentı szerepet tölt be a gyermekek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda az elsı intézményes nevelés, melyben felerısíti a család gyermeknevelésben betöltött alapvetı szerepét. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelést, melyben meglévı hátrányai csökkennek, benne lévı értékei felszínre kerülnek. Semmiféle elıítélet nem elfogadott. Az óvodában arra neveljük a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól, és ezt fogadja el, értse meg. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlıdésének legmegfelelıbb feltételeit. Az óvodapedagógus, a dajka és más szakemberek összehangolt munkája a siker kritériuma. 2.3.Célunk: Felkészíteni óvodásainkat az életre, az iskolára, hogy minél sikeresebben tudjanak megfelelni a kihívásoknak. Büszkék vagyunk hagyományainkra, s valljuk, ezek nélkül nem nıhet fel gyermek, ezért igyekszünk a népi hagyományokat is megismertetni, gyakoroltatni gyermekeinkkel. Ezekkel a tevékenységekkel gazdagabbá tudjuk tenni mindennapjainkat, a múlt tiszteletére neveljük gyermekeinket, remélve, hogy tovább gondozzák az elültetett magot. Minden gyermekünket óvodás évei alatt egy alkalommal elvisszük Ópusztaszerre A program megvalósításának személyi feltételei: Humán erıforrás Óvodapedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítık száma Szak- és egészségügyi szolgálat külsı segítı szakemberei 14 fı 9 fı 5 fı 1 fı utazó logopédus 1 fıutazó gyógypedagógus 1 fı utazó gyógytornász 1 fı védını A nevelıtestület képzettsége Óvóképzı fıiskolát végzettek száma Óvónıképzı szakközépiskola 8 fı 1 fı 32

33 Szakvizsgával rendelkezik: Közoktatás vezetıi Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága ECDL Mentálhigiénia Gyermekvédelem Tevékenységközpontú program Fejlesztı játékok készítése A zene szeretetére nevelés Testnevelés, gyógytestnevelés Tehetséggondozás Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel Gyógypedagógiai asszisztens Drámajáték Beilleszkedési zavarok Hivatás és Mesterség Népi játék, néptánc az óvodában Alapfokú számítástechnika Konstruktív konfliktuskezelés Dyslexia, dysgráfia felismerés Egészségnevelés Népmővészeti nevelés Hogyan csináljunk programot Kézmőves technikák Fejlesztıpedagógus Játszóház vezetı Korszerő oktatás a szerb nyelv megırzésében 2 fı 3 fı 3 fı 2 fı 5 fı 1 fı 1 fı 2 fı 1 fı 2 fı 1 fı 2 fı 2 fı 2 fı 3 fı 2 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 2 fı Dajkák képzettsége Szakmunkásképzı Érettségi Dajkaképzı 4 fı 1 fı 4 fı 2.5. Tárgyi feltételek: az óvodai tanuláshoz szükséges eszközeink Matematika (30 gyermekre): MINIMAT készlet, színes rúd készlet, pálcika, testek, síkmértani formák, számlépcsı, mágnes tábla, színes kockakészlet, tükör, forgatható tábla, feladatlap készlet, sokféle kivágott forma, apró játék munkalap Testnevelés: TINIKONDI, Boddy-roll készlet, minitrambulin, AYRES terápiás játék, tipróka, bordásfal, tornapad, tornaszınyeg, Grenswald tornaszer, ugrószekrény, ugrózsámoly, ugrókötél, körkötél, szalag, kendı, bot, karika, babzsák, súlyzó, expander, labda, maroklabda, medicinlabda, új tornaszerek, mozgás kotta készlet. udvaron: korlát, győrő, mászókötél, kosárlabda-palánk, futballkapu, teke, mászókák. 33

34 Anyanyelv: bábkészletek, paraván, anyanyelvi szemléltetı képsorozat, anyanyelvi képességfejlesztı játék, szemléltetıképek, diafilm, diavetítı, magnó, kazetta, mesekönyv, ismeretterjesztı könyvek, folyóirat. Természet, társadalom, ember: emberek világa, állatok világa, növények világa, közlekedés világa, nyomdák, diafilm, diapozitív, vetítı, videofilm, színes TV, videó-lejátszó, tablók, lottó játék, falu-város készlet, érzékelı játékkészlet, feladatlapok, munkafüzetek (tőzvédelem), természetsarok, tárolóedények, kisállatok, növények, dohányzás megelızési program óvodai programcsomagja. Ének-zene: zenei bırönd 20 féle ütıhangszerrel, tornadob, csörgıdob, rumbatök, ritmusbot, ritmuskalapács, csuklócsörgı, xilofon, furulya, cintányér, háromszög, magnó, CD lejátszó, lemezek, dalos játékhoz kellékek, kazetták. Vizuális nevelés: kartonok, rajzlap, különbözı rajzírók, ragasztók, olló, ecset, tempera, gombfesték, tálak, színes ceruza, zsírkréta, táblakréta, grafitceruza, filctoll készlet, gyurma, agyag, gyöngy, filc, tő, cérna, fonal, rongyok, fonalak, nyomda, tinta, győjtött termények, dobozok, papírok. Munka jellegő tevékenységhez: a gondozási, önkiszolgálási, naposi munkához eszközeink biztosítottak, a kerti munka eszközei felnıtteknek és gyermekeknek biztosítottak. Komposztálónk is van. II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ÉS FELADATAI Az országos alapprogram a következıképpen fogalmazza meg az óvodai nevelés célját: Célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elısegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével, valamint a gyermekeket megilletı jogok biztosítása érdekében meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. A mi óvodai tevékenységközpontú nevelésünk célja a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését olyan tevékenységek által, amelyek a mindennapi óvodai életünkhöz kapcsolódó népi szokásokat, a népi hagyományápolást ismertetik meg óvodásainkkal, az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Az óvodai nevelés alapprogramja mellett figyelembe kell venni a nemzetiségek óvodai nevelésének irányelveit is. 34

35 Részcél: a.) A szerb kisebbség nyelvének és kultúrájának megismertetése, elsajátíttatása. b.) Szerb kulturális hagyományok átörökítése. A pedagógiai célok és feladatok középpontjában tudatosan az együttmőködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk, azaz: kooperációra és kommunikációra tesszük képessé óvodáskorban a gyermekeket, mivel ez a két képesség jelenti az alapját minden tevékenységnek, tehát alapvetı jelentıségő ezek fejlesztése. 1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként más-más testi-lelki szükséglete van a 3-7 éves gyermeknek. A szükségletek kielégítésében a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevı személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A családi hatások szerepe jelentıs, de legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek. Ezzel szemben az óvoda tudatosan alakítja, építi a nevelı hatásokat. Az óvodáskorú gyermek, jellemzı tulajdonsága az érzelmi biztonság alapszükséglete. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szeressenek óvodánkba járni, hagyjuk, hogy éljék az örömteli gyermeki életet, hogy ez az érzelmi biztonságot adó, támogató, gondoskodó környezet kellemes érzéseket hagyjon bennük. Különös jelentıséget tulajdonítunk a közös élmények szerzésének. A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlıdik. Az egészséges életvitel igényének alakítása 3-7 éves korban kiemelt jelentıségő. Óvodánkban az egészséges életmódra nevelést biztosítjuk, a helyes életritmus, táplálkozás, testápolás, öltözködés, edzés, mozgás, pihenés, alvás megszervezésével, rugalmas napirendünkben. Tagja vagyunk az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának. Az egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés mai életünkben felértékelıdött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnövı gyerekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét is. A gyerekek már bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, ezt tovább erısítve vagy kioltva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegızés és testedzés szokásrendszerét. Meghatározónak tartjuk a megfelelı napirend kialakítását, mely elegendı idıt biztosít az egyes tevékenységekre, így megteremti a stresszmentes, kiegyensúlyozott, biztonságos, nyugodt, a gyerekek számára is kiszámítható légkört. Célunk: az egészséges életmód megalapozásával a testi lelki egészség biztosítása. A gyermekek biológiai- biztonsági, önérvényesülési szükségleteinek kielégítése. Hátrányok felismerése, prevenció-korrekció a szakszolgálat bevonásával. 35

36 A gyerekek befogadásakor tájékozódnunk kell a gyermek lehetséges betegségeirıl, betegségre való hajlamáról (pl. allergiák). Az egészség óvása elválaszthatatlan a mozgásfejlesztéstıl, segítik a gyermekek személyiségfejlesztését. Nagymozgások fejlesztése (pl. futás, mászás) Finommotorika fejlesztése (pl. gombolás, cipzárazás) Szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. fésülködés, folyadéktöltés) Testséma fejlesztés (pl. öltözködés, tisztálkodás, udvari játék) Percepció fejlesztése (pl. mozgásos játék, tisztálkodás, étkezés) Az egészséges életmódra nevelés területei az óvodában: Gondozás (öltözködésnél a helyes sorrend, minden korosztálynál fontos a fogápolás, önkiszolgáló tevékenységek) Testi nevelés magába foglalja (levegızés, pihenés, egészséges táplálkozás: naponta friss gyümölcs és zöldség fogyasztása (természetes mozgásigényét, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, megırzését, edzését.) Egészségvédelem, edzés (higiénés szabályok betartása, baleset megelızés, a levegı, a víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét.) Mozgásfejlesztés a szabadidı hasznos eltöltése (játszótér, csoportszoba, udvar) Pihenés nyugodt légkör biztosítása, az altatás hangulatához illı mese, halk zene. A gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Az óvodapedagógus és dajka feladatai: Egyéni szükségletekhez igazodó feltételrendszer kialakítása, biztosítása (esztétikus környezet, megfelelı napirend, heti rend) A családi szokásokat figyelembe véve optimális, a gyermekek életkorának és igényeinek megfelelı életritmus alakítása. Az önkiszolgálás (öltözködés, tisztálkodás, étkezés, mozgás, pihenés) terén minél nagyobb gyermeki önállóság biztosítása. A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál, villa, kés használata, csukott szájjal rágás, szalvéta használata) Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása, harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése. A gyerekek levegızésének biztosítása minden nap mínusz 10 fokig. A gyermekek egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése, változásokról a szülık tájékoztatása. Családdal együttmőködve egészségmegırzı életre nevelni a gyermekeket. A gyermekek edzettségének, teherbíró képességének, fizikai fejlıdésének, ügyességének, ellenálló képességének figyelemmel kísérése. Megfelelı szakemberek bevonása-szülıvel együttmőködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátásában. 36

37 A fejlıdés várható eredményei: - A gyermekek önállóan végezzék a személyük körüli testápolási, tisztálkodási, - öltözködési teendıket. - Váljanak képessé szükségleteik szándékos irányítására. - Váljék igényükké önmaguk és környezetük rendben tartása. - Ügyeljenek saját külsejükre, törekedjenek az esztétikus megjelenésre. - Vigyázzanak önmaguk és egymás testi épségére. - Váljon szokássá az étkezés közbeni kulturált magatartás, az önálló szükségleteiknek megfelelı étkezés, az asztal és környékének esztétikus rendje. 2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek, tevékenykedı lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthetı a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: Valamilyen belsı szükséglet kielégítésének, vagy külsı követelmény teljesítésének eszköze. Képesség-felhasználás, képességfejlesztés eszköze. A nevelı hatás belsı, a tevékenység tartalmából eredı feltételei: a.) Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen. b.) A célkitőzı és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön. c.) A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosított legyen. d.) A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen, kettı szempontból: - elégítse ki a gyermek akciószükségletét, - oldja meg az adott gyerekközösség valamennyi feladatát (önkiszolgálástól-csoportéleten át a környezetformálásig). e.) Tevékenység alapozása - kivárás - differenciált fejlesztés. A nevelı hatás pedagógiai feltételei: a.) A tevékenység pedagógiai elıkészítése (ráhangolás) közös feladata, a dajkának és az óvónınek, az egész óvodai környezetnek. b.) A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részérıl nagy tapintatot igényel (semmit nem végzünk el a gyerek helyett, de mindenben segítjük, amikor arra szüksége van). c.) A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvetı feladat. A siker vagy sikertelenség okai a jól, vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együtt mőködés megléte, vagy hiánya, stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. 37

38 A gyermekek számára meg kell adni a lehetıséget az önállóan megválasztott, belsıbıl fakadó tevékenységre. A tevékenység szervezésekor figyelembe vesszük a 3-7 éves korú gyermek tevékenységének jellemzıit: kíváncsiság, mozgás, utánzásra való ösztön, megismerési vágy. Az óvodapedagógus és dajka feladatai a tevékenységek megszervezésében: Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy idıben történı gyakorlásához a megfelelı feltételeket, (hely, idı, eszköz, ötlet) A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyerekek tapasztalataira, élményeire, Élmények nyújtásával segítse elı a minél sokrétőbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban. 3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A képességek a tevékenységek által fejlıdnek. A tevékenységközpontú programmal olyan képességek fejlesztését tőztük ki célul, amelyek a társadalomban létezı tevékenységek gyakorlásához szükségesek. A tevékenység szervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: forrása célja eszköze színhelye Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: Folyamatosan biztosítja a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetıségét. A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévı képességeirıl. Ennek ismeretében törekedjen a fejlesztésre. A kiemelkedı képességő és részképességek fejlıdésében elmaradott gyermekekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. Minden gyermek képességét önmagához, saját lehetıségeihez viszonyítva igyekezzen fejleszteni. 38

39 III. A fejlesztés feltételei, tartalma Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttmőködése Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvónı és a dajka együttmőködése A környezetben élık hatása A fejlesztés tartalma A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemei gyakorlatban nem különülnek el egymástól. Feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidıs tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszıve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. 1. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG 1.1. Játék Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztıbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad képzettársításokat követı szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérı módon, hosszantartóan és lehetıleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belsı világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztı, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek elsı valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnıtt a szülı és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítıvé, kezdeményezıvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetıvé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 39

40 Mirıl is kapunk jelzéseket a gyerekek játékát figyelve? értelmi képességeirıl mozgásuk fejlettségérıl kreativitásukról együttmőködési készségükrıl érzelmi beállítottságukról beszédükrıl, kifejezı készségükrıl A közös játékban alakulnak a játékhagyományok, így a játék a közösségi élet fejlesztésének alapvetı eszköze. Az óvodai napirendben kiemelkedı szerepe van a szabad játéknak. Olyan külsı feltételeket kell biztosítanunk, amelyek erısítik a belsı motivációt, a folyamatos játékot, érzelmi és szociális képességének, kreativitásának fejlesztését. Lehetıséget adunk minden gyermeknek a szabad játék választására. Arra törekszünk, hogy az ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki és élménnyé váljék. Kirándulásaink, közös sétáink erre adnak lehetıséget. Az óvónı modellnyújtó, megengedı, tapintatos, segítıtárs. Az empátia és a humor a segédeszköze. Feladatink: Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelı csoportlégkört, helyet, idıt, eszközöket és élményszerzési lehetıségeket biztosítson a különbözı játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus - szerepjátékokhoz, az építi, a konstruáló játékokhoz, barkácsoláshoz, a szabályjátékokhoz. a dramatikus játékokhoz és a bábozáshoz. a játék feltételeinek megteremtése közös élmény nyújtása elegendı idı megfelelı hely eszközök biztosítása nyugodt csoportlégkör A fejlıdés várható eredményei: - Legyenek képesek akár több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. - Szimbolikus- szerepjáték legyen fı játékfajtájuk. - Konstruáló játékuk legyen kreatív. - Mozgásos és értelmi szabályjátékok szabályait értsék meg és törekedjenek betartásukra. - Viselkedésük a játékban legyen kulturált. - Képesek legyenek döntéseket hozni: kivel, mivel, hol szeretnének játszani. - Önállóan is készítsenek a játékokhoz eszközöket. 40

41 1.2. Tanulás Az óvodapedagógus célja: A gyermek képességeinek fejlesztése, megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklıdésének kielégítése, tapasztalatainak bıvítése, amelyben saját teljesítıképességét is megismerheti. Feltétele a gyermek cselekvı aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés. A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Az óvodában a tanulás folyamatos. Nem csupán ismeretszerzés, hanem a gyermek óvodában tartózkodásának pillanatától a napi tevékenységeken keresztül, komplex foglalkozások rendszerében, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével történik a tanulás önkéntes. A tanulás lehetséges formái: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás/ szokások alakítása/ - spontán játékos tapasztalatszerzés - cselekvéses tanulás, pl. kertgondozás, hagyományırzı játékok használata - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés: pl. a szőkebb és tágabb környezetben szervezett kirándulások, séták, az óvoda környékének megismerése, megfigyelések végzése, csoportos kirándulások szervezése távolabbi helyszínekre is. A tanulás keretei: kötött és kötetlen kezdeményezések, mikro csoportos foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerzı séták, egyéni foglalkozások. Az óvodapedagógus feladata: Értelmi képességek fejlesztése, mint az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás. Lehetıséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit. A gyermekek egyéni érdeklıdésének megfelelı tevékenységek biztosítása, hogy minden gyermek önmaga lehetıségeihez képest fejlıdjék. Ennek eléréséhez megfelelı színvonalú feladatok adása a gyermekeknek. Meg kell találni mindenkiben azt a képességet, amiben tehetségesebb, a követelményeket ezekhez kell igazítani. Biztosítani kell, hogy a gyermekek sikerélményhez jussanak, így önbizalmat, bátorságot kapnak a következı, nehezebb feladatok megoldásához. Pozitív, személyre szabott értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását. 41

42 Sajátos nevelési igényő gyermek esetében, folyamatos együttmőködés a speciális szakember által végzett pedagógiai munkában. A fejlıdés várható eredményei: - Legyen a gyermek minden újra nyitott. - Alakuljon kitartása, együttmőködési készsége. - Motiváltság jellemezze a feladatok elvégzését. - Tanulási képességei, gondolkodási mőveletei, érjék el az iskolakezdéshez szükséges érettséget. 2. Társas és közösségi tevékenység érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A tevékenységközpontú óvodai nevelés szerint az óvodai nevelés feladata, az elsıdleges szocializáció tudatos megvalósítása. A szocializáció irányát, belsı szervezetét, intenzitását tekintve heterogén jelenség. Az elsıdleges szocializáció elsı színtere a család. Az óvoda felerısíti a családi szocializációs hatásokat, hiszen a családnál tágabb, tagoltabb szocializációs teret hozhat létre. Az óvodai szocializáció a a gyermek, az egyén igényeinek, fejlıdési szükségleteinek egyértelmő, következetes érvényesítését jelenti. Az óvodai szocializáció feladata a szociális életképesség megalapozása, továbbfejlesztése. Az eredményes szocializáltság az egyén cselekvıképességének legfontosabb elıfeltétele. Az elsıdleges szocializáció optimális életkori szakasza éppen az óvodáskor, az óvodáskorú gyermek éppen ekkor sajátítja el az együttmőködés elemi formáit, ekkor veszi birtokba, az érintkezés legfontosabb eszközét a nyelvet, tanulja meg az alapvetı viselkedési módokat. Az óvodai nevelés alapfeladata, hogy egy olyan szociális erıteret dolgozzon ki, amelyben az együttmőködés és társas érintkezés a kooperáció és kommunikáció elemi formái kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Ez az óvoda elınye a spontán szocializációvak szemben. Az óvodások szociális életképességének növelése érdekében fejlesztı hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetet kell választani. Ez választható a nevelési alaphelyzetekbe épített tevékenységek által. A tevékenységrendszer egészén múlik az óvoda által beindított szocializáció összhatása. Természetesen figyelembe véve az egyéni és életkori sajátosságokat, adottságokat. Az óvodában fokozzuk a gyerek és a felnıttek, a gyerekek és a gyerekek közötti kooperáció és kommunikáció, az együttmőködés és az érintkezés gyakoriságát és intenzitását. Fontos feladatunk már itt az óvodában is tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Óvodánkban a tevékenykedtetés sokszínő és változatos. Az óvodai életben minden gyerek egyéni örömén túl a közös élményt igyekszünk biztosítani: az együttjátszás, a komplex foglalkozások és egyéb tevékenységek láncolatán keresztül. A társas és közösségi tevékenységek nevelımunkánk egészét átszövik. Törekszünk arra, hogy a gyerekek alkalmazkodjanak egymáshoz és közösen gyermekek-óvónık együtt alakítjuk ki a közösségi szokásokat. 42

43 Szocializáció Tudatosan törekedni kell a közösségben zajló folyamatok, társas kapcsolatok és a közös tevékenységek kibontakoztatására. A gyermekek fogékonyak a mintaadó felnıttek és a hasonló korú társak példájának követésére. A program komplexitása és négyes feladatrendszere tagolódása révén nagyobb lehetıséget biztosít az óvodáskorú gyermekek kooperációs és kommunikációs képességeinek minél szélesebb fejlesztésére. Minden gyermeknek lehetıséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörő fejlıdéséhez. A közösséget az egyének alkotják, meg kell tanulniuk egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat a közösségen belül megvalósítani. Az óvoda vonzóvá tételében az élmény gazdag tevékenységek központi szerepet kapnak. A közös élmények, játékok, ünnepek nagyban segítik az óvodai élet megszerettetését. Jó légkörben, hangulatban, a közösségi normák, szokások betartását sem érzi a gyermek kényszernek. Fontos, hogy a közösségi szokások egyértelmőek legyenek. Legyen mód a gyakorlásra. Következetes legyen a nevelı ezen a téren, és jusson el a tudatosításig. A szokásoknak a gyermekek közötti jobb együttmőködést és az egészséges életmódot kell segíteniük és nem a mindenáron való rendfenntartást. A gyermekcsoportban a demokratizmus azt jelenti, hogy a felnıttek ugyanúgy figyelembe veszik a gyermekek jogos kívánságait, mint ahogy a gyermekektıl elvárják a felnıttek normáinak követését, a szokások betartását. Cél: Pozitív érzelmekre épülı, kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, koopreáció kommunikáció erısítése a társas kapcsolatok létrehozásának érdekében. A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, az intézményes nevelés keretében a csoport normái alapján. Az óvodapedagógus feladatai: - Kiegyensúlyozott légkör kialakítása beszoktatástól az óvodáskor végéig. - Gyermek-gyermek, felnıtt-gyermek, felnıtt-felnıtt kapcsolatának érzelmi kialakítása, megerısítése, pozitív attitőd átadása. - Az óvodapedagógus és más dolgozóinak magatartása, kommunikációja, bánásmódja legyen modellértékő. - A gyermek szociális érzékenységének, én tudatának és önérvényesítı törekvéseinek fejlesztése közös élmények felkínálásával. - Elvárások (szokás-és normarendszer) egyértelmő megfogalmazása. - Értékek (emberi, természeti, társadalmi) megismertetése, tiszteletére nevelése, kiemelve a szülıföldhöz való kötıdést. - Általános emberi értékeket és normákat elfogadó kommunikációs és kooperációs technikák megismertetése. - Különbözı élethelyzetekben, tevékenységekben teremtsen lehetıséget a gyermekek természetes társas szükségleteinek kielégítésére. 43

44 - Együttéléshez szükséges erkölcsi és akarati tulajdonságokkal való megismertetés, mint: együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség, igazmondás, ıszinteség, örömszerzés, tisztelettudás, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, mások elfogadása, befogadása - Nehezen szocializálható sajátos nevelési igényő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető, illetve kiemelkedı képességő gyermekek segítése a nevelés folyamatában a megfelelı szakemberek közremőködésével. A fejlıdés várható eredményei: Stabil társas viszonnyal rendelkezzenek. Alakuljanak ki szociális érzelmeik. Ragaszkodjanak csoportjukhoz, óvodájukhoz, szőkebb és tágabb környezetükhöz (szülıföldjükhöz) Váljék igényükké a helyes viselkedésformák, szokások, szabályok betartása. Konfliktusos helyzeteket egyezkedéssel tudják megoldani. A csoportba érkezı vendégeket (felnıtteket, gyerekeket) köszöntsék. Reális önismeretük legyen. Képesek legyenek önértékelésre, helyes ön érvényesülésre. A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományaink: Közös megemlékezés a gyerekek születésnapjáról, névnapjáról (csoportonként kedves ajándékkal) A különbözı korcsoportok meglátogatják egymás A telephelyi óvoda felkeresése évente többször Közös rendezvények szervezése az óvoda minden gyerekcsoportjának (bővész, színházlátogatás, gyermeknap stb.) Közös kirándulás szervezése évente egy alkalommal Más települések óvodáival való kapcsolattartás Az óvodapedagógus feladatai a társas közösségi tevékenységgel kapcsolatban: - Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetıség kínálkozok a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnıttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre, - A felnıttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban, - A gyermekcsoporton belül az együttmőködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása, - A konfliktusok kezelése, - A társakért, a csoportért érzett felelısségérzet alakítása, - A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása, - Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társak irányában. 44

45 3. Munkatevékenység Célunk megismertetni és megszerettetni a gyermekekkel a munkát. A munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató tevékenység. A gyermekeknek már óvodás korban rá kell érezni a munka társadalmi hasznára, értékteremtı szerepére. A munka, fejlesztı hatása a gyermek aktív tevékenységében rejlik. A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvı tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutat. Fontos pedagógiai szempont, hogy a gyermekek munkakedvét ne szegje a túl könnyő vagy a túl nehéz feladat. A gyermekre rá kényszerített munka eleve kudarcra ítéltetett. A munkát a gyermek önként, örömmel és szívesen vállalja, de vállalását rendszeresen, folyamatosan végezze, az óvónı és a dajka irányításával, illetve együttes tevékenykedéssel. Az értékteremtı együttmőködés, a csoportosan végzett munkánál a legjellemzıbb, legszembetőnıbb a gyermekek számára (pl. saját környezetük tisztántartása, díszítése, játékok javítása, készítése, növényápolás, kerti munka, naposi munka, önkiszolgálás, megbízások teljesítése. Valamennyi munkafajtánál közös vonás, hogy tényleges munkavégzést, tevékenykedést jelent a gyermek számára. A következetesen betartott szabályok segítik a szokásrendszer kialakulását és az akarati élet fejlıdését. Az óvodai napirendhez kapcsolódó munkatevékenységek jól bıvíthetıek a családok idény munkáival (pl. gyümölcsszüret, ıszi betakarítási munkák, befızés, állatgondozás, népi hagyományokhoz kapcsolódó munka stb. A nevelés folyamatában a munka segíti a tapasztalatszerzést, a környezet megismerését, a munkavégzéshez szükséges attitődök, képességek készségek, tulajdonságok alakulását (kitartás, önállóság, felelısség, céltudatosság). A munkatevékenység szerepe: - hozzájárul az értelmi képesség fejlıdéséhez, - készségfejlesztı, - esztétikumformáló, - felelısséggel jár, - döntési lehetıséget biztosít, - tapasztalatok forrását jelenti, - önállóságra nevel, - közösségformáló, - pozitív élményeket adhat, ezáltal növeli a gyermek önbizalmát. Munkatevékenységek az óvodában: - önkiszolgálás - közösségért végzett munka - naposi feladatok - alkalomszerő munkák - kerti munkák 45

46 Feladataink a munkatevékenységgel kapcsolatban: - Kedvet ébresztünk a további munkavégzéshez. - Az óvodában dolgozó felnıtt saját személyén, munkakapcsolatain keresztül mutasson példát, pld. óvónı-dajka kapcsolata. - Támaszkodjon a munka játékkal megegyezı sajátosságaira, párhuzamosan erısítse és fejlessze a munka sajátos játéktól eltérı vonásait. - Minden fajta munkában és minden korcsoportban teremtse meg az önálló munkavégzés lehetıségét, figyelembe véve az adott gyermek képességeit, készségeit. - Lehetıvé tesszük, hogy a gyermek az általuk különösen kedvelt munkafajtákban elmélyedhessen. - Biztosítjuk a munka állandóságát, folyamatosságát, erısítjük a munka szükségességének nélkülözhetetlenségének felismerését. - Biztosítjuk a munkához szükséges idıt és eszközt. - Reális, az egyéni fejlıdést figyelembe véve, értékeléssel segítjük a gyermeket. Fejlıdés várható eredményei: - Ismerjék a különbözı munkaeszközök használatát, helyét. - A gyermekek szeressenek dolgozni. - Közösségért végzett munkába kapcsolódjanak be és vállaljanak benne feladatokat. - Legyen kitartásuk az elvállalt feladatok befejezésére. - Közösségért végzett munkafajták (teremrendezés, öltözı rendjének felelıse, mosdó felelıs, fogkrémet adó, napos, természetsarok- felelıs) során tanuljanak meg önállón dönteni, feladataikat egymás közt megosztani. 4. Szabadidıs tevékenység Óvodánkban nagy hangsúly fektetünk a szabadidı hasznos eltöltésére. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermek sokféle lehetıség közül, szabadon választhasson, ez döntéshelyzet elé állítja. A szabadidıs tevékenységnek azért van olyan fontos szerepe, mert másképp a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idıvel. A kívülrıl irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülrıl, önmaga irányította emberré válni. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidıs tevékenységek megszervezésében: - Törekszünk a zárt csoportszoba kiszélesítésére, keressük a lehetıséget arra, hogyan biztosíthatnánk nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. - A választásra felkínált tevékenységek listáját bıvítjük, idıszakonként átgondoljuk a változtatások lehetıségét és szükségességét. 46

47 - Egyszerő, saját magunk és a gyermekek alkotta eszközökkel segítjük a gyermekek fantáziájának fejlıdését. - A délután folyamán lehetıséget kínálunk az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére. Fejlıdés várható eredményei: - szabadidejének felhasználásáról képes legyen önállóan dönteni - magatartásuk bátor legyen idegen környezetben (más csoportokban) - felszabadultan, bátran kommunikáljon és viselkedjen az óvoda területén. 47

48 IV. A Komplex foglalkozások rendszere A komplex foglalkozások lényege: a.) Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén. b.) A foglalkozásokat problémamegoldó-centrikusság és egy-egy vezetı szempont jellemzi. c.) A foglalkozásokon tudatosan és tervszerően integráljuk az adott témához tartozó ismereteket. d., A komplex foglalkozásoknak, vagy kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, aktuális élményeire, melyeket játékosan, játékra építve valósítjuk meg. 1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 1.1 Anyanyelvi nevelés Célunk, hogy óvodánkban minden gyermek szívesen beszéljen. Az óvodai nevelés teljes egészét áthatja, nem korlátozódhat egy foglalkozásra, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A szociális kapcsolatok és az emberek közötti kommunikációnak legfontosabb eszköze. A napi tevékenységek az érzelmi kapcsolatteremtésre jó lehetıséget adnak, ez az alapja a párbeszéd kialakulásának. Meleg, kedves hangvétel, a példaadás ösztönzı a szép beszéd fokozatos kialakulására. A gyermekek nyelvi fejlesztése kihat s egyben összefüggésben áll gondolkodásuk fejlıdésével. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlıdését, szociális kapcsolatainak kialakítását, és elısegíti a gyermek zökkenımentes iskolai tanulásának megkezdését. A gyermek egyéni érdeklıdésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra-, valamint a meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítani a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. Játékos mozgásra, cselekvésre épülı hangfejlesztést szolgáló játékok, anyanyelvi játékok szervezésével, a kommunikáció különbözı formáinak alakítása, beszélı környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel. Tagozatunkon a nevelést áthatja a szerb nemzetiségi nyelv és kultúra. A falu lélekszámát tekintve a kisebbséghez tartozó lakosság igen kis létszámú. A szerb nyelvvel való ismerkedés a gyermeki közösségben végezhetı sokszínő tevékenységeken keresztül történik. A differenciált fejlesztés kötetlenül érvényesül a gyermeki igénynek megfelelıen. Ezért választottuk a módszereinkhez, munkastílusunkhoz legközelebb álló programot. A szerb nyelvvel való ismerkedés a napi tevékenységbe épül be. Szerb dalokat énekelünk, körjátékokat játszunk, mondókákat mondunk, bábokkal beszélgetünk és dramatizálunk. Különbözı szituációs játékokban megismerkedhetnek környezetük tárgyaival, jelenségeik nevével, színével, formájával, számosságával. Abból indulunk ki, hogy mint minden az óvodában, úgy ezt is csak a játék, játékosság oldaláról 48

49 szabad megközelíteni. Támaszkodni pedig leginkább a gyermekek utánzási kedvére, mintakövetı készségére tudunk. Célunk, hogy a gyermekek elsısorban örömüket leljék ebben a játékban, sok sikerélményre tegyenek szert és iskolába kerülve örömmel fogjanak a nyelvtanulásba (ennek lehetısége adott falunkban) hosszútávon pedig nyitottak legyenek más népek, más nyelvek, más kultúrák iránt. Az óvodapedagógus feladata: Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésével lehetıséget adni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. Folyamatos ismeretbıvítés, ügyelve arra, hogy milyen módon ad át új fogalmakat, milyen a kérdés, utasítás, hogyan lehet együttmőködésre bírni a gyermeket. Példaadással beszédstílus, hanglejtés, hangsúly, dinamika, beszédtechnika, helyes kiejtés fejlesztése. A minta legyen ösztönzı a kisgyermeknek a beszédre. Az otthoni nyelvi környezet megismerése. Beszédfejlettség felmérése, beszédhibás gyermekek kiszőrése szakember által, segítségadás a beszédhibák megfelelı módszerekkel történı javítására. Ezáltal a beszédhibával, beszédelmaradással küzdı gyermek beszédzavarának lehetıség szerinti felfejlesztése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A fejlıdés várható eredményei: - Örömmel, felszabadultan beszéljenek. - Árnyaltan fejezzék ki érzéseiket, gondolataikat. - Beszédük tagoltása, hangsúlyozása, hanglejtése feleljen meg a magyar nyelv - követelményeinek. - Rendelkezzenek életkoruknak megfelelı szókinccsel, ismerjék a szavak jelentését. 1.2 Matematika Külsı világ tevékeny megismerése Cél: matematikai ismeretszerzés és problémamegoldó logikus gondolkodás. A gyerek aktivitása és érdeklıdése során tapasztalatokat szerez a szőkebb és tágabb természeti emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A gyerek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélıképessége, fejlıdik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 49

50 A gyermek már az óvodába kerülés elıtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minıségi összetevıire. Érdeklıdéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. Fontosnak tartjuk, hogy a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket idıben kövesse a tudatos óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlıdését biztosító módszerekkel. Tevékenységek közben rengeteg olyan lehetıség adódik, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerően megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Az óvodapedagógus feladata: Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, mőveletek elsajátíttatása. Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermek érdeklıdését, és természetes élethelyzetben teszi lehetıvé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. Elegendı alkalom, idı, hely, eszköz biztosítása a spontán és szerzett tapasztalat és ismeretszerzésre. A fejlıdés várható eredményei: - Matematikai jellegő helyzetrıl, problémáról saját gondolataikat szabadon mondják el: egymás állításának igazságát ítéljék meg. - Képesek legyenek tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezésre. - Használják helyesen a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást kifejezı szavakat es számkörben biztosan tudjanak mőveleteket végezni. - Tudjanak azonosítani különbözı helyzetükben és egyezı alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. - Jobbra-balra irányokat kifejezı névutókat különböztessenek meg. 1.3 Természet, társadalom, ember Külsı világ tevékeny megismerése A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A külsı világ tevékeny megismerése az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. A környezettel való ismerkedés közben alakul a gyermek társas magatartása. Fejlıdik beszédmegértı és nyelvi kifejezı képessége. A gyermek aktivitása és érdeklıdése során tapasztalatokat szerez a szőkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megırzését. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelı biztos 50

51 eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismeréséhez kapcsolódó fıbb események, tevékenységek: - víz, föld, madarak- fák napja - környezetvédelem - megfigyelés, kísérletezés mesterséges, ill. természetes környezetben - helyi adottságok lehetıségeinek kihasználása: óvodakert, tó, erdı, tanya, Vadaspark, Füvészkert, Emlékpark, Múzeum Ezen tevékenységek során a környezettudatos magatartás megalapozása. Az óvodapedagógus feladata: Tegye lehetıvé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendı alkalmat, idıt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elı a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A fenntartható fejlıdés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A fejlıdés várható eredményei: - A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukkal kapcsolatban (lakcím, szülık neve, foglalkozása, születésük idıpontja, helye, óvoda neve). - A gyermekek szimbólumok segítségével megtanulják az évek, évszakok. - Hónapok, hetek, napok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek ciklikusságát. - Környezeti nevelés témái közé beépített környezetvédelem jeles napjait ismerjék. - Alakuljon ki bennük győjtögetı szenvedély. - Állatokról, növényekrıl legyenek alapvetı ismereteik. - Legyenek gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. - Ismerjék a közlekedési eszközöket. - A gyermekek ismerjék a környezetükben lévı fontosabb intézményeket, - a település nevezetességeit. - Legyen ismeretük a betegellátás feladatairól, tudják megnevezni testrészeiket, - ismerjék érzékszerveiket és ezek funkcióit, védelmét. 51

52 2. Mővészeti tevékenységek 2.1. Vizuális tevékenységek rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Célunk, hogy a gyermek örömét lelje a vizuális tevékenységekben és önmaga képessé váljon az alkotásra. A vizuális nevelés összetett sokszínő terület. Magában foglalja a rajzolást, festést, a kézimunkát, képalakítást, mőalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást. Megismertetjük a gyermekeket különbözı anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerő munkafogásaival, technikai alapelemeivel. Fejlesztjük az eszközök használatának és karbantartásának szokásait. Figyelembe vesszük az egyes gyermekek közötti ábrázolás képességbeli különbségeket. Minden csoportban kialakítottunk egy ábrázoló sarkot, ahol minden szükséges eszköz a rendelkezésükre áll. Soha nem kényszerítjük a gyermeket a feladat kényszerő megoldására, jókedvet teremtünk, a megoldás nem kötelezı számára. Valljuk, hogy minden gyermeknek van adottsága a vizuális kifejezéshez! Az óvodapedagógus feladatai: - A csoportszoba kialakításánál vegye figyelembe a gyermeki igényeket. - Biztosítsa az esztétikai környezetet. - Vizuális eszközöket, anyagokat helyezze elérhetı közelségbe, gondoskodjon róla, hogy bármikor használhatók legyenek. - Mőhelyhangulat kialakítása. - Éljen a helyi mővelıdési házban található kemence adta lehetıséggel. - Nyújtson lehetıséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására, biztosítva a komplexitást, a tevékenységek tartalmának integrációját. A fejlıdés várható eredményei: - Fedezzék fel, hogy a világon minden ábrázolható, megjeleníthetı. - Örömmel, önállóan is ábrázoljanak. - Ismerjék a színeket, tevékenységeikben változatosan használják. - A tevékenységeknél használt eszközök, anyagok tulajdonságait, használatuk módját ismerjék meg. - Biztonsággal használják az ollót, eszközöket, egyszerő formákat önállóan vágjanak ki. - Tudjanak hajtogatni, ragasztani, papírelemek és más anyagok felhasználásával, képet, egyszerő játékot tervezni, készíteni. - Legyen igényük az alkotásra és az esztétikai élmények befogadására. 52

53 2.2. Mesélés, verselés Az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi neveléssel, zenével, énekkel, mozgásos játékokkal. Az óvodás gyermek életkorának megfelelı irodalmi mőfaj a mese, a vers. Emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Fejleszti a belsı képteremtés lehetıségét, oldja a szorongást. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdésének és fejlesztésének egyik legfıbb segítıje, feltárja a gyermek elıtt a külvilág viszonylatait, viselkedésformáit, alakítja világképét. A magyar gyermekköltészet, népmesék, a helyi irodalmi hagyományok, gazdag és jó alkalmat kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese úgy, mint a játék örömforrás. Cél: Legyenek képesek irodalmi élmények befogadására és reprodukálására, saját vers és mesealkotásra. Az óvodapedagógus feladatai: - Felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása (népi, klasszikus és kortárs irodalomból egyaránt). - Megteremteni a mesehallgatás, mondókás-verses együttjátszás örömét. - Mesekuckó kialakítása, nemcsak mesélésre, hanem bábozásra, dramatizálásra is, egy helyen tárolt eszközökkel. - Mondókák versek mesék segítségével fejleszteni a gyermek, nyelvi képességeit. A fejlıdés várható eredményei: - Szívesen és önként hallgassanak mesét, verset, mondókát vagy elbeszélést. - Maguk is kezdeményezzenek mesélést, verselést, mondókázást. - Használják a mese nyelvi fordulatait, kifejezéseit. - Önként vegyenek részt a bábozásban, dramatizálásban és ık is kezdeményezzenek. - Nézegessék szívesen kedvenc képeskönyveiket és meséskönyveiket. - Számukra ismeretlen szavakkal bıvüljön szókincsük Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. / Kodály Zoltán / A tevékenység célja: - a környezet hangjainak megfigyelése, a közös éneklés, mondókázás, énekes játékok által a gyermekek zenei érdeklıdésének felkeltése, zenei ízlésének, fogékonyságának formálása, élményszerzés - A hagyományok továbbörökítése, a zenei anyanyelv kialakítása, más népek dalainak, énekes körjátékainak bemutatása 53

54 A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyereknek, egyben felkeltik zenei érdeklıdését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek,- néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elısegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az ének zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Napközben bármikor adódhat lehetıség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására, tehát ez a feladat sem korlátozódhat csupán a foglalkozások idıtartamára. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték, a mondókázás a mővészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap, és szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel. A zenei nevelés elısegíti a zenei anyanyelv megalapozását, a gyermek biztonságérzetének erısítését, gátlásaik feloldását, erıteljesen befolyásolja értelmi, érzelmi, akarati és szociális fejlıdésüket. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének zenei nevelés alapjaira épülı fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermek ének zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományırzés és az ének zenei nevelés színvonalának megırzése. Óvodánkban a zene, az éneklés színessé és örömtelivé teszi ünnepeinket. Tagozatunkon az óvodai életünk egészét a nemzetiségi nyelv és kultúra határozza meg. Célunk ezek megismertetése és elsajátítása, a hagyományok átörökítése. Dalanyagainkat a nemzetiségi zene kultúrkincseibıl merítjük, legyen az az anyaországból vagy helyi győjtésbıl. Nagy hangsúlyt fektetünk az élızene fontosságára, mivel a szerb dalok, táncok ritmusukban, mozgásanyagukban teljesen mások, mint a magyar nép zenéje, tánca. Emellett lehetıséget nyújtunk a gyerekek számára a magyar néptánc, népzene, néphagyományok megismerésére is. Az óvodapedagógus feladata: - a korosztálynak megfelelı igényes zenei anyag válogatása, megfelelı hely, idı, eszköz biztosítása, a zenei képességek fejlesztéséhez - a gyermekek ének-zene kultúrájának megalapozása, a néphagyományırzés és az énekzenei nevelés színvonalának megırzése - törekedjen arra, hogy az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapok része legyen 54

55 A fejlıdés várható eredményei: - Ismerjenek több népi dalos játékot, mondókát és gyermekdalokat. - Biztonsággal és szívesen használják a ritmushangszereket. - Ismerkedjenek meg egyszerő tánclépésekkel, népdalokkal. - Néhány perces hangszeres muzsikát és gépi zenét is figyelmesen tudjanak hallgatni. - A feladatokat a játékban vállalt szerepeket önállóan oldják meg. - Különböztessék meg a zenei fogalom párokat. - Érezzék az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. - Vállalkozzanak önálló éneklésre. - Találjanak ki rövid hangterjedelmő dallamokat. 3. Mozgás Célunk, hogy egészséges, örömmel mozgó gyerekeket neveljünk. Ismerjék és sajátítsák el azokat a mozgásokat, amelyek megalapozzák mozgásmőveltségüket, mozgáskészségük fejlıdését. Képesek legyenek a szabályok betartására, figyeljenek társaikra. Sikeres feladatmegoldások mozgások eredményeként önbizalmuk, kitartásuk, erejük, ügyességük, teherbíró képességük, állóképességük életkoruknak megfelelı legyen. A mozgás fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában, kedvezı hatást gyakorol az értelmi, érzelmi fejlıdésre, hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez. Az egészség alatt értjük a testi, lelki jólét állapotát. A rendszeres egészségfejlesztı testmozgás, a gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlıdésének szakasza, amelyeket sokszínő, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elısegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlıdés kedvezı egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezıen hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erı és az állóképesség fejlıdésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlıdését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerısítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés határait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövetı társas viselkedés, együttmőködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlıdésére. A spontán a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenı mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztı testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyerek számára lehetıséget 55

56 kell biztosítani. Törekedni kell, a gyereket legjobban fejlesztı, kooperatív mozgásos játékok széleskörő alkalmazására, a szabad levegı kihasználására. Az óvodapedagógus feladata: - változatos eszközökkel, lehetıségekkel biztosítsa a gyermekek önálló szabad mozgását az óvodai élet mindennapjaiban Mindennapi testnevelés A mozgásfejlesztés feladatai: - Legyen lehetıségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni, - Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvetı mozgásformák gyakorlása által, - Folyamatosan fejlıdjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke, - A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetıségeket, - Segítsük elı a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében: - Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetıséget a gyermekeknek minél hosszabb idıtartamon keresztül a szabad levegın való tartózkodása. - Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit. - Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. - Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetıvé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára. - Mindennapi testnevelést, idıjárástól függıen a szabadban kezdeményezzük. - Biztosítjuk a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. - Változatos eszközök és a gyermekek önálló szabad mozgásának biztosításával tesszük lehetıvé - az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével-, hogy a mozgás örömet jelentsen minden gyermek számára. A fejlıdés várható eredményei: - Gyermeki szervezetük arányosan és sokoldalúan fejlıdjön. - Motoros és testi képességeik fejlıdjenek. - Erısödjön vázizomzatuk. - Alakuljon ki a helyes testtartásuk. - Fizikai állóképességük, ügyességük fejlıdjön. - Alakuljon megfelelıen nagy és finommozgásuk. 56

57 V. A nevelés idıkeretei Napirend: 6-12 óra Játék, tanulás, gondozási feladatok, tízórai, tere-fere parti, mindennapi testnevelés, udvari tevékenységek, komplex foglalkozás, magyar néptánc, logopédia, gyógytestnevelés, egyéni fejlesztés óra Ebéd, tisztálkodás, öltözés, fogmosás, teremrendezés, mese, pihenés, folyamatos ébredés, óra Folyamatos uzsonna, gondozási feladatok, szabadidıs tevékenység az udvaron, vagy a teremben, játék. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idı rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, váratlan események hatására. A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, rendszerességet, a nyugalmat segíti elı a csoportban és lehetıséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Heti rend hétfı mindennapi mozgás, mesélés,verselés kedd mindennapi mozgás mesélés,verselés szerda mindennapi mozgás mesélés,verselés csütörtök mindennapi mozgás mesélés,verselés péntek mindennapi mozgás mesélés,verselés Zsebi baba Micimackó Bölcs Bagoly Kóló tere-fere parti tere-fere parti tere-fere parti tere-fere parti ének-zene ének-zene ének-zene matematika vizuális matematika ének-zene természettársadalomember természettársadalomember természettársadalomember természettársadalomember vizuális matematika vizuális vizuális Komplex foglalkozások szervezése: kiscsoport: november 1-tıl május 31-ig középsı csoport: október 1-tıl május 31-ig nagycsoport: szeptember 15-tıl május 31-ig vegyes csoport: október 1-tıl május 31-ig 57

58 Az óvodapedagógus feladatai a nevelımunka dokumentálásával kapcsolatban: - heti nevelési-tanulási tervkészítés, - heti rend és napirend összeállítás, - a gyermekek fejlıdésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése, - a nevelımunka folyamatos értékelése. 58

59 VI. Óvodánk kapcsolatai 1. Óvoda - család kapcsolata A kapcsolattartás formái: - családlátogatás - nyílt nap - nyílt ünnepek, rendezvények - közös kirándulások - napi megbeszélések - faliújságra kitett hirdetés - írásbeli értesítés - szülıi értekezlet - óvodalátogatás bármikor. 2. Óvoda - Polgármesteri Hivatal 3. Óvoda - Szerb Nemzetiségi Önkormányzat 4. Az óvoda - iskola kapcsolata, együttmőködési terv alapján. 5. Gyermekjóléti Szolgálat 6. Az SZKTT pedagógiai szakszolgálatával. 7. Óvoda, Faluház és Könyvtár 8.Óvoda - Bánát szerb tánccsoport 9.Alapfokú Mővészeti Iskola 10. Az óvoda és az egészségügyi intézmények kapcsolattartását az óvodavezetı együttmőködési terv szerint bonyolítja, szervezi. 11. Óvoda- KHT - Sportcsarnok 12.Kistérségi óvodák 13.Móra Ferenc Múzeum 14.Az étkezést biztosítóval a kapcsolatot az óvoda vezetıje és a helyettes tartja 59

60 VII. Az óvoda hagyományos ünnepei - Szüretelı, ismerkedı - Október 23. Nemzeti ünnep - Mikulás - Adventi készülıdés - Szent Nicola - Karácsony - Szerb Karácsony - Szent Száva - Móra Ferenc versmondó találkozó - Farsang - Húsvéti játszóház - Húsvét - Szerb Húsvét - Anyák napja - Gyermeknap - Kerti parti 60

61 Felhasznált irodalom Móra Ferenc Csicsergı Óvoda Helyi Programja Óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIC Interprint Kiadó, Budapest,1996. Érték és minıség az ezredforduló óvodáiban OKKER, Dr.Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok óvodáskorban OKKER Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Budapest, Alex typo, Dr Tótszıllısiné Varga T.: Mozgásfejlesztés az óvodában Chrappán Magdolna, W. Mikó Magdolna: A tevékenységközpontú Óvodai Program pedagógiai és pszichológiai háttere A pedagógiai program jogszabályi háttere évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 363/2012. (XII.17.) kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve 61

62

63 2. sz. melléklet SZKTT Óvodái PIPACS ÓVODA Sándorfalva Pedagógiai programja

64 Tartalomjegyzék Az óvoda jogi státusa, adatai 65 1.Helyzetkép óvodánkról Településünk bemutatása Az óvoda bemutatása Csoportok száma, szerkezete Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi, dologi feltételei Nevelımunkánk célja Az óvodai nevelés keretei Egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Programunk tevékenységformái Játék, játékba integrált tanulás Verselés, mesélés, dramatikus játék Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Munka jellegő tevékenységek Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei Óvodánk kapcsolatrendszere Az óvoda és a család Az óvoda és a bölcsöde Az óvoda és az iskola Az óvoda és a közmővelıdési intézmények Az óvoda egyéb kapcsolatai 117 Felhasznált irodalom 118 Legitimációs záradék

65 AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI: Az óvoda hivatalos elnevezése, címe: SZKTT Óvodái PIPACS ÓVODA Cím: 6762 Sándorfalva Kis krt. 1. Telefon: 62/ Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Cím: 6720 Szeged Széchenyi tér 10. Az óvoda telephelyeinek neve, címe: Kis körúti óvodaépület: 6762 Sándorfalva Kis krt. 1. Telefon: 62/ Iskola utcai óvodaépület: 6762 Sándorfalva Iskola u. 1. Telefon: 62/ Rákóczi utcai óvodaépület: 6762 Sándorfalva Rákóczi u. 2. Telefon: 62/ Kölcsey utcai óvodaépület: 6762 Sándorfalva Kölcsei u. 45. Telefon: 62/

66 1. HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL 1.1. Településünk bemutatása Sándorfalva Csongrád megye déli részén, Szegedtıl 12 km-re helyezkedik el ben, a szegedi nagy árvíz idején telepítették be a dél-alföldi régió környezı területeirıl. Pipacsfalvának nevezték, erre utal helyi programunk neve. Településünk közelségében található a Fehértói Tájvédelmi Körzet, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark, melyek sok lehetıséget nyújtanak kirándulásokhoz, tapasztalatgyőjtı programokhoz Az óvoda bemutatása Településünkön történetileg négy önálló óvoda mőködött, késıbb egységes, részben önálló gazdálkodású, szakmailag önálló intézmény lett. Jelenleg négy telephelyen, 10 csoporttal mőködik. Intézményünk 280 férıhelyes, több mint 100%-os a kihasználtsága Csoportok száma szerkezete Intézményünkben 10 óvodai csoport mőködik - vegyes életkorú csoportokkal. Az óvodák csoportjainak és férıhelyeinek megoszlása telephelyenként: ÓVODA ÉPÜLETEK CSOPORTOK SZÁMA CSOPORTOK NEVE KIS KÖRÚTI épület 3 Napocska Süni Méhecske ISKOLA utcai épület 3 Nyuszi Katica Maci RÁKÓCZI utcai épület 2 Mókus Pillangó KÖLCSEY utcai épület 2 Csiga Halacska Fontosnak tartjuk, hogy minden óvodai egység tartsa meg egyéni hangulatát, varázsát, arculatát, az egységes nevelési elvek betartása és a közös értékekre épülı, egységes helyi nevelési program érvényesülése mellett. 66

67 1.4. Az óvoda személyi feltételei Humán erıforrás Óvodapedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítık száma Óvodatitkár Főtı és karbantartó Szak- és egészségügyi szolgálat külsı segítı szakemberei 32 fı 20 fı 10 fı 1 fı 1 fı 1 fı utazó logopédus 1 fı utazó gyógypedagógus 3 fı védını A nevelıtestület képzettsége Óvóképzı fıiskolát végzettek száma Másoddiplomás képzésben részt vett Szakvizsgával rendelkezik 20 fı 2 fı tanító 1 fı nevelıtanár 6 fı Közoktatás vezetı 2 fı Differenciáló, fejlesztı szakpedagógus 1 fı Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel 2 fı Tanügy-igazgatási., nevelési- oktatási, intézményi ismeretek 1 fı Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultságai Továbbképzések megnevezése Projekttervezés az óvodában Ábrázolás, kézimunka Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel Mese, dramatikusjáték Ének-zene, énekes játék Fejlesztı játékok elemzése Óvodából iskolába Résztvevık száma 18 fı 1 fı 11 fı 1 fı 3 fı 2 fı 2 fı 67

68 A dajkák képzettsége Érettségi Szakmunkásképzı Dajka-képzı 3 fı 7 fı 7 fı Nevelıtestületünk tagjai szakképzettek, sok közöttük az innovatív, szakmai ambícióval rendelkezı pedagógus. Képesek az együttmőködésre, egymás munkájának, személyiségének tiszteletben tartására, elfogadására. Csoportonként - heti váltásban - két óvónı dolgozik, az óvónıi párok kiválasztásában nincsenek kialakult elveink. Az óvodapedagógus és a dajka együttmőködése befolyásolja a nevelımunka eredményességét. Arra törekszünk, hogy kölcsönösen egymást segítı munkakapcsolat alakuljon ki közöttük. Óvodánkban négy munkaközösség mőködik egy-egy óvodai egységben. Éves munkaközösségi terv alapján dolgoznak, munkájuk eredményérıl éves beszámolót készítenek. 68

69 1.5. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei Az alábbi táblázatba foglaltuk össze az épületekre jellemzı adottságokat: Iskola utca Rákóczi utca Kis körút Kölcsey utca Összesen: Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai foglalkoztató Játszóudvar 740 m m m m 2 - Óvodavezetı iroda+vez.h Titkárnıi szoba Nevelıtestületi szoba Orvosi szoba Gyermeköltözı Gyermekmosdó WC Felnıtt öltözı Elkülönítı Tálaló, mosogató Felnıtt WC Felnıtt mosdó Egyéb raktár

70 2. NEVELİMUNKÁNK CÉLJA Nevelési célunk: A (2,5) (8) éves gyermekek testi érzelmi, szociális - értelmi képességek fejlıdésének, a harmonikus személyiségfejlıdésének elısegítése, érzelmi biztonságot nyújtó, derős szeretetteljes óvodai légkörben a család nevelımunkáját kiegészítve, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, biztosítva a lehetıséget a sajátos nevelési igényő gyermekek esélyegyenlıségének megvalósítására, a sokszínő tevékenységeken keresztül olyan készségek, képességek kialakítása, melyek alkalmassá teszik a zökkenımentes iskolakezdésre. A mással nem helyettesíthetı játéktevékenységen keresztül fejlıdjenek a gyermekek készségei, képességei, erkölcsi, szociális, intellektuális érzelmei. A tevékenységeken és a játékon keresztül a gyermek életkorának megfelelı és egyéni képességeihez igazodó mőveltségtartalmak, emberi értékek közvetítése A program alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag, állandó értékrendet képviselı óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy Gyermeki tartást, önállóságot, s ebbıl az önállóságból fakadó Egészséges én-tudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetıséget ad a gyermeknek, teret enged önkifejezı törekvéseinek. Kiindulási pontok: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhetı, fejleszthetı Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnıttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. 1 1 Szuhányi Mária: Nevelés individuálpszichológia nézıpontból. Bp. Szuhányi Alapítvány, p. 70

71 Óvodánk dolgozói az alábbi idézetet választották nevelımunkánk mottójává, mely tükrözi a program hitvallását: Szeretlek, és bízom benned. Képes vagy rá. S ha nem sikerül, nem baj. Ez csak próbálkozás. Tévedni emberi dolog. 2 Gyermekképünk: A gyermekek az élményekhez, a mesékhez, a zenéhez és az alkotó tevékenységekhez való vonzódására építünk. Ha minderre lehetıséget adunk, akkor kialakul a gyermekek óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válnak. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlı hozzáférés lehetıségét. Óvodaképünk: Tevékenységünk a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére illetve kiemelten a mővészeti nevelésre alapozódik. Nevelımunkánk a bátorító nevelésre épít, mely során a családokkal együttmőködve a szeretetteljes, biztonságos légkörre, differenciált személyiségfejlesztésre törekszünk, mely elısegíti az iskolai közösségben történı szocializálódáshoz szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. Fontosnak tartjuk a hagyományırzést, a népi kultúra értékeinek beépítését az óvodai nevelımunkánk gyakorlatába. 2 Brezsánszky László (szerk.): A bátorító nevelés alapjai ALTREN füzetek 10. IF Alapítvány nyomán 71

72 PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA Jövıkép - Helyzetelemzés A nevelés célja A nevelés feladatai A nevelés keretei: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés, társas kapcsolatok Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés A program tevékenységformái: Játék, játékba integrált tanulás Verselés, mesélés, dramatikus játék Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok Külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Munka jellegő tevékenységek Hagyományos ünnepek, rendezvények Óvodánk kapcsolatrendszere: Család Bölcsıde Iskola Közmővelıdési intézmények Egyéb kapcsolatok 72

73 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETEI Az Óvodai nevelés alapprogramja alapján az óvoda funkciói: - Óvó-védı (gondozó) - Szociális - Nevelı személyiségfejlesztı Ezen funkciók alapján az óvodai nevelés általános feladatai: - Az egészséges életmód alakítása - Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés - Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.1. Egészséges életmód alakítása (Az egészség és környezeti nevelés alapelvei) Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlıdésük elısegítése. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, mozgásfejlıdésük elısegítése A gyermekek egészségének védelme, megırzése, edzése A gyermekek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Megfelelı szakemberek bevonásával, a szülık együttmőködésével a kiemelt figyelmet igénylı gyermekekkel kapcsolatos prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Dajka feladata: Az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a nevelımunkát, egész személyiségével példát mutat a gyermekek felé. Megjelenésével, ápoltságával, a környezet rendjének, tisztaságának megóvásával követendı mintát mutat gyermekeknek. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, mozgásfejlıdésük elısegítése Óvodai felvételkor: anamnézis testi szükségletek feltárása A fejlıdés ütemének folyamatos figyelemmel kísérése (pl. testsúly, testmagasság) összehasonlító mérések 73

74 A napirendet a gyermekek életkori szükségleteinek megfelelıen alakítjuk ki (mozgásigény, testi szükségletek kielégítése, egészséges életmód szokásainak kialakítása) Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét biztosítjuk az óvodába lépéstıl kezdve a dajka és az óvónı együtt segít a gyermekeknek a beszoktatás ideje alatt Étkezés: A fejlıdés egyik legfontosabb feltétele Az óvónı véleménye segíthet az étrend kialakításában és az ételek minıségében A szülıket tájékoztatjuk az étrendrıl Étkezési szokások alakítása Testápolás: A gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja A gondozási szokások terén nagy eltérések tapasztalhatók hangoljuk össze az óvoda és a család gondozási szokásait (bırápolás, fogmosás, hajápolás, orr-tisztántartása, WChasználat) Biztosítsuk a lehetıséget a teendık önálló ellátására Öltözködés: Megkívánjuk a réteges öltözködést és a tiszta, rendezett ruházatot Váltócipı használata kötelezı Elıtérbe helyezzük a praktikus öltözködést Szabad mozgás: Mindennap biztosítjuk a szükséges feltételeket (télen is) Szervezett kocogás-futás (naponta) Alvás: A nyugodt pihenés feltételeit biztosítjuk (csend, biztonság, friss levegı) biztosítjuk Elalvás elıtt mese, altatóének Figyelembe vesszük a gyermekek eltérı alvásigényét A gyermekek egészségének védelme, megırzése, edzettség biztosítása Egészségük megırzéséhez, betegségmegelızéshez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden idıszakban sokat tartózkodunk a friss levegın, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Edzettségük biztosításáért, eltérı mozgásigényük kielégítésére naponta futó-kocogó lehetıség szervezése a felnıttekkel együtt. 74

75 4-5 éves korban gyakori a hanyag testtartás prevenciós fejlesztı torna: gerinc deformitások megelızése, lábboltozat erısítése A gyermekek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása Az óvoda és környezete tiszta, esztétikus legyen, tükrözze nevelımunkánk arculatát. Óvodaudvar: A füves szabad terület alkalmat ad a szervezett mozgásos tevékenységekre. A gyerekek szabad mozgását, edzését a különbözı ügyességi játékokkal, mászókákkal, mászókötelekkel biztosítjuk. Csoportszoba: Barátságos, esztétikus legyen a berendezése, mely biztosítja a gyermekek jó közérzetét. A különbözı tevékenységekhez elkülönített részeket, kuckókat alakítsunk ki. Egyszerő szimbólumokat használunk a tevékenységek szokásainak megjelenítésére (terítés, öltözés, mosdó) Projekt-fal kialakítása Öltözı: Biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkızéshez, öltözéshez A szülık részére legyen egy esztétikus tájékoztatótábla, melyen az óvodai munkáról tájékoztatást kapnak. Mosdó: Megfelelı mérető eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. 75

76 A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Célunk: A gyermekek találják meg helyüket környezetükben, az ıket körülvevı világban, fedezzék fel az emberi és a tárgyi világ kapcsolatát - egyre több tapasztalatot szerezve tevékenységeik során. A gyermekek természeti környezethez való pozitív viszonyának alakítása, az élet tiszteletére, növények, állatok szeretetére nevelés. A környezeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása. Környezetvédelmi és megóvási szokásformák megalapozása. Feladataink: A közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása, melyek különös jelentıségőek a célok elérése érdekében. Pozitív attitődök kialakítása az élı és élettelen természet iránt. Leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával. Hulladék anyagok szelektálásának és újrahasznosításának fontossága. Felelısségtudat alakítása a közvetlen környezet rendjének megtartásáért (hulladék elhelyezése környezetesztétika) A szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése, esztétikai ízlésformálás. Tevıleges részvétel a környezet ápolásában, szépítésében. Állatok, növények védelmére, szeretetére, gondozására nevelés. Részt vesznek a gyermekek az elemi természetvédelmi tevékenységekben (pl.: téli madáretetés) A környezettudatos életvitel alakítása (energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás, illetve a pazarlás elkerülése) Dajka feladata: Az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a nevelımunkát, egész személyiségével példát mutat a gyermekek felé. A közvetlen környezet rendben tartásával és meglévı értékeinek óvásával követendı mintát mutat gyermekeknek a környezettudatos szokások kialakításához. Lényeges: a cselekvés a szemlélet a szóbeli közlés egysége, az óvodai dolgozók és a szülık személyes példaadása, amellyel viselkedési mintát nyújtanak a gyermekeknek. 76

77 A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelıen a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán helyére teszik azokat. Zsebkendıjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipıjüket befőzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Törekedjenek az élı és élettelen környezet védelmére, óvására Ismerjék a környezetük védelmével, megóvásával kapcsolatos szokásokat, magatartásformákat. 77

78 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Az érzelmi, szociális és társas nevelés célja: a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot nyújtó, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig A gyermek-gyermek, a felnıtt-gyermek pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, erısítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében Dajka feladata: Az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a nevelımunkát, egész személyiségével példát mutat a gyermekek felé. Az óvodában egységesen megfogalmazott és alkalmazott erkölcsi normák szerinti bánásmódjával, viselkedésével követendı mintát mutat gyermekeknek. Érzelmi biztonságot nyújtó, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkörben a gyermeknek kialakul az érzelmi kötıdése társaihoz és felnıttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A gyermekeket arra neveljük, hogy értsék meg, fogadják el társaik különbözıségét. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, és mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozását segítik. A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek esetében különösen fontos a speciális szakemberekkel való együttmőködés. A beszoktatás idıszaka meghatározza gyermekek érzelmi kötıdését az óvodához. Az óvónı a szülıkkel együtt teremtse meg a lehetı legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történı beilleszkedéséhez. Ezért az óvónı adjon lehetıséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. 78

79 Bölcsıdébıl érkezı gyermekeknél nem tartjuk szükségesnek az anyás beszoktatást. A beszoktatásban lehetıleg mindkét óvodapedagógus részt vesz. A dajkával együtt gondosan készítsék elı ezt az idıszakot. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelıen végezzük a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerısítéssel, játékosan gyakoroltat az óvodapedagógus, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A gyermekeknek legyen lehetısége minél többször érdeklıdésüknek megfelelı tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülrıl táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. A gyermek- gyermek, a felnıtt- gyermek pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülı, kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, erısítése A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elısegíti az óvoda felnıtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedı szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek; valamint fontos szerepe van az óvónı munkáját segítı dajkáknak is. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A felnıtt- gyerek kapcsolatában a következı elvek jelenjenek meg A felnıtt próbálja megérteni elsısorban érzelmileg - a gyermekeket. A felnıtt parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. (Ezzel elérhetı, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetıvé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. A felnıtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnıtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követıen eredménytelennek érzi a befolyásolását. A felnıtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnıtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során konfliktusfeloldó beszélgetések. A felnıtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belsı elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. 79

80 Az agresszív gyermek lehetıleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellızni szükséges. A felnıtt-gyermek kommunikációjában világos, egyértelmő, konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg. A kapcsolatok erısítését szolgálja a beszélgetıpartner megbecsülése, megértése. A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnıttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelılege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnıttek adjanak választási lehetıséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak. A felnıtt örömével jelezze a dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnıtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. (A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.) A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végén: Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, felnıttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására. A felnıtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklıdnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkezı vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezıkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklıdésüket. Igyekeznek legyızni a felmerülı akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre 80

81 3.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés célja: az anyanyelv megismerésére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása. A gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás) fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása beszélı környezettel helyes mintaadással szabályközvetítéssel Az anyanyelvi nevelés megvalósítása valamennyi tevékenységformában Az értelmi képességek fejlıdését elısegítı ösztönzı környezet biztosítása A magyar anyanyelvi értékek közvetítése a gyermekek felé népmesék, népi rigmusok, népdalok, népi játékok Dajka feladata: Az óvodapedagógus iránymutatása alapján segíti a nevelımunkát, egész személyiségével példát mutat a gyermekek felé. Beszédével, kommunikációjával követendı mintát mutat gyermekeknek. Az anyanyelvi nevelés megvalósítása a tevékenységformákban Játék A játék számtalan lehetıséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus beszéde modellértékő legyen: o Szókapcsolatok o Kommunikáció o Nonverbális jelzések (mimika, gesztusok) o Beszéd hatáselemei - hanglejtés, hangsúly, hangerı, ritmus, dallam, szünet ezeket legjobban a dramatikus játék segíti elı A kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak mintát az artikuláció, szókincs, kifejezıkészség fejlesztéséhez. (pl: hangutánzó, fonémahallást fejlesztı, légzéstechnikát segítı, szinonima-keresı játékok) 81

82 Verselés, mesélés, dramatikus játékok A mese, vers, bábozás és a dramatikus játék segítségével a gyermekek elsajátítják a helyes hangejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, a megfelelı artikuláció. A népköltészeti alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetıséget adnak a társalgási kedv fokozására és az önálló versmondásra. Ének, énekes játék A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. (A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek) A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezıerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magánés mássalhangzók pontos kiejtését. Az énekes játékok alkalmat adnak a szókincs bıvítésére is. Rajzolás, festés, mintázás, a mozgásos játékok és a külsı világ tevékeny megismerése lehetıséget teremt a szókincsbıvítésre: új fogalmak, szavak (pl.: környezetvédelemmel kapcsolatos kifejezések) eszközök, technikák neve mozgásformák, vezényszavak 82

83 4. A PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI 4.1. Játék, játékba integrált tanulás Játék A belülrıl indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elısegítése. Emellett játékkal érjük el, hogy a gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalathoz jussanak. A szabad játéktevékenység során szerzett élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyai és ötletei is teljesülnek. Továbbá célunk, hogy minél sokrétőbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. Az óvodapedagógus feladatai: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása A (2,5) éves korban megjelenı játékfajták, s azok tartalmának, minıségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékszituációkban Az óvodapedagógus játéksegítı, játékirányító metódusainak alkalmazása A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Az óvodapedagógus a kreatív, alkotó légkör kialakulását a játékhoz szükséges feltételek megteremtésével segítheti elı, melyek az alábbiak: Nyugodt, derős légkör Hely Idı Eszközök Tapasztalatszerzés - élmények Nyugodt, derős légkör Az óvodapedagógus a csoportban csak annyi szabályt vezessen be, ami segíti a nyugodt, rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt és az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör erısíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását és az alkotó együttmőködés kialakulását. A gyermekek a szabad játékban feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. 83

84 Játékhoz szükséges hely A csoportszobákban elkülönített részeket, kuckókat alakítunk ki. Mesesarok: o különösen esztétikus és meghitt legyen o a dramatikus játék és a bábozás helye o itt kapnak helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek Kincseket ırzı sarok projekt fal: Az intellektuális érzelmeket kiváltó tapasztalatszerzések során összegyőjtött tárgyak, képek kapnak itt helyet, amit a gyerekek alakítanak ki, és rendeznek el különbözı szempontok alapján. Kézmőves sarok rajzolás, festés, kézimunkázás feltételeit játékidıben is biztosítjuk A konstrukciós játékhoz kényelmes helyet biztosítunk nagyobbaknál lehetıség van a több napig tartó építésre Mozgásigény kielégítésére az udvar megfelelı teret ad, ahol nagymozgásos tevékenységek végzésére több a lehetıség: o népi játékok o mozgásos játékok o ügyességi- és sportjátékok Játékhoz szükséges idı Óvodánkban a folyamatos napirend és a játékba integrált tanulásfelfogás jól segíti a játékhoz szükséges idıt. Ezáltal a gyermekek egybefüggıen, a játékok elrakása nélkül több órán keresztül játszhatnak. A kisebb gyermekek szinte egész nap játszanak, a nagyobbaknak biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot. Játékeszközök Olyan játékeszközöket adjunk a gyermekeknek, amelyek segítik az elmélyült játékot, a gyermekek aktivitását, fejlesztik az alkotó készségek kialakulását Legyenek esztétikusak, praktikusak, jó minıségőek, könnyen tisztíthatóak, veszélytelenek A kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség: o gyakorló játék pszichikus funkciók fejlesztése o hagyományos szerepjáték kellékek, melyek ösztönzik az élmények, tapasztalatok többszöri átélését o esztétikai neveléshez (mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek A nagyobb gyermekeknek bıvítjük az eszközválasztékot: o elsısorban a szerepjátékhoz kapcsolódó félkész kellékekkel, játékokkal o azonosulást segítı ruhadarabokkal o értelem- és képességfejlesztı játékokkal 84

85 Tapasztalatszerzés élmények A gyermekek legyenek képesek a környezetükbıl szerzett tapasztalatokkal, élményekkel a játék tartalmát gazdagítani. Az óvodapedagógus tegye lehetıvé, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékban is átélhessék. A gyerekek a szerepjátékukhoz alakítsák ki a teret. (Nem szükséges állandó fodrászsarok, eladópult, konyha kialakítása, mert ezt a gyermek az élmények hatására önállóan megteszi.) A kiemelt szerepőek az élményszerzı séták ezek fejlesztı hatása megmutatkozik a gyermekek tapasztalatgazdagságában A (2,5)3-6-7 éves korban megjelenı játékfajták, s azok tartalmának, minıségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével Gyakorló játék Az adott cselekvés többszöri megismétlése amely szinte ritmikusan jelentkezik jól fejleszti a szem-kéz koordinációt, és erısen hat a laterális dominancia kialakulására. o Tárgyak tologatása, húzogatása, rakosgatása o Természetben meglévı anyagokkal végzett manipulációk udvaron is (homokszórás, kavicsszórás, gyúrás, papírtépés ) o Felnıttek utánzása ritmikus utánzás o Hangok játékos utánzása, halandzsa szöveg pozitív érzelmeket kelt Szerepjáték szimbolikus játék Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvodapedagógus szerepvállalása mintát ad a közös cselekvéshez. Több területen is fejlesztı hatású: o együttes cselekvés, együttmőködés o szervezı képesség o alá-, fölérendeltségi viszonyok o egymás megbecsülése o alkalmazkodás o barátságok kialakulása A szerepjátékhoz nem feltétlen szükséges állandó helyet kialakítani, ezt a gyermekek önállóan is megtehetik. Biztosítjuk, hogy a szimbolikus és szerepjátékokhoz szükséges eszközökhöz, kellékekhez szabadon hozzáférjenek. 85

86 Dramatikus játék, bábozás A rendszeres, többször ismétlıdı meseélmény táptalaja. Az óvodapedagógus modell egy-egy szereplı megformálásához Szükséges a kelléktár kialakítása (bábok, fejbábok, ruhák, kiegészítık) képzeleti képek megformálásához, beleélı képesség, önkifejezés fokozása Elıször az óvónı bábozzon a gyermekeknek Legyen a csoportnak kedvenc bábja Konstrukciós játék A gyermek minél gyakrabban élje át az én készítem alkotás örömét ez további felfedezésekre sarkallja A barkácsolást elsısorban az óvodapedagógus végzi, a gyermekek aktív bevonásával Biztosított legyen az építéshez, szereléshez, barkácsoláshoz szükséges anyagok megléte Szabályjáték Értelmi képességeket és mozgást fejlesztı játékok, segítik az egészséges versenyszellem kialakulását. A szabályjáték örömforrása a szabály betartásában van, komolyságát a szabály adja. Legyen lehetıségük az udvaron népi játékok, énekes játékok és ügyességi játékok kezdeményezésére. A népi játékeszközök: a környezetünkben fellelhetı eszközök, illetve a termésekbıl, győjtögetésbıl készült játékok. A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékszituációkban A játék számtalan lehetıséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus beszéde modellértékő legyen: Szókapcsolatok Kommunikáció Nonverbális jelzések (mimika, gesztusok) Beszéd hatáselemei - hanglejtés, hangsúly, hangerı, ritmus, dallam, szünet ezeket legjobban a dramatikus játék segíti elı A kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak mintát az artikuláció, szókincs, kifejezıkészség fejlesztéséhez. (pl: hangutánzó, fonémahallást fejlesztı, légzéstechnikát segítı, szinonima-keresı játékok) 86

87 Az óvodapedagógus játéksegítı, játékirányító metódusainak alkalmazása Az óvodapedagógus játéksegítı metódusai szituációtól függıek. Ha a gyermekek nyugodtan játszanak, az óvodapedagógus irányítása legyen játékot követı, szemlélı, hagyja a gyermeket cselekedni. Kiscsoportosoknál ha szükség van rá legyen játékot kezdeményezı, modellnyújtó játszótárs. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét és nyugodt játékát. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: Több napon keresztül folytatnak egy-egy játéktémát. Domináns a szerepjáték. Önállóan osztoznak a szerepeken, kialakítják a teret. Konstruáló játékokban bonyolult építményeket alkotnak. Szabályjáték során képesek a normák betartására tudjanak örülni a sikereknek - tudják elfogadni a kudarcot Tudnak játékuk során önállóan szabályokat alkotni. Társas kapcsolatok erısödése - közösségtudat kialakulása. Ismert meséket játékidıben többször dramatizálják, bábokkal el tudják játszani. 87

88 Játékba integrált tanulás A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlıdnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlıdését az óvoda felerısíti. A gyermekek legfıbb tevékenysége a játék, mely áthatja az egész napos tevékenységet. A játékon keresztül fejlıdik a gyermekek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, képzelete, képszerő szemléletes gondolkodása. A programunk felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidıbe ékelıdnek, tagolódnak, úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. A gyermekek örömmel, teljesen önként és spontán tanulnak. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetıségek, mint az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, amely a gyermek ismeretszerzését is magában foglalja. A magatartás és viselkedéstanulás folyamatában az óvodapedagógus modellszerepe meghatározó. A szokástanulást és az alapvetı ismeretek elsajátítását projektrendszerő tanulással tervezzük, aminek eredménye a szülık számára is követhetı a megerısített vizuális jelekkel. E tanulási rendszerben felerısödik az információáramoltatás és az együttnevelés. A programban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett egyéni fejlesztés, mely számos probléma- és feladatmegoldás lehetıségét adja a gyermekeknek. A tanulás tervezése évszak projektben történik. A tevékenységek tartalmáról folyamatosan tájékoztatjuk a szülıket az öltözıben lévı faliújságon. 88

89 Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez (2,5) éves korosztálynak egyaránt alkalmas csak az idıkeret változik Délelıtti játékba integrált tanulás HÉTFİ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Verselés, Verselés, Verselés, Verselés, Verselés, mesélés, mesélés, mesélés, mesélés, mesélés, dramatikus dramatikus dramatikus dramatikus dramatikus játék játék játék játék játék Külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése, Ének-zenei képességfejlesztés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás Énekes játékok, gyermektánc Kocogás Kocogás Külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Kocogás Egyéni fejlesztések Kocogás Külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Kocogás A szervezett tanulás formái Kötelezı Közvetve kötelezı Kötetlen Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok, gyermektánc Verselés, mesélés, dramatikus játék Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Ének-zenei képességfejlesztés Egyéni fejlesztések 89

90 A szervezett tanulás munkaformái Frontális Mikro csoportos Egyéni Verselés, mesélés, dramatikus játék Énekes játékok, gyermektánc Mozgás, mozgásos játékok A külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése (Kocogás, futás) Ének zenei képességfejlesztés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint A szervezett tanulás idıkeretei gyermekenként (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek Verselés, mesélés, dramatikus játék Ének, énekes játékok, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka naponta heti 1x heti 1x Mozgás, mozgásos játék heti 1x A külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése, Kocogás-futás heti 1x Naponta Napi szervezett tanulási idıkeret összesen max. 35 max. 45 max

91 A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását befolyásolja a gyermekek: egyéni, életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklıdése, kíváncsisága. A tevékenységekben leggyakrabban megjelenı módszerek: játékosság felfedeztetés, ráébredés lehetısége közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó győjtögetés, elemezgetés, rendezés Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez Az óvodapedagógus: törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerısítést. kerülje a sztereotip értékeléseket (pl: ügyes vagy, stb.), helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét és tettét emelje ki. alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: Simogatást, megerısítı pillantást, testközelséget, Gesztust, mimikát, Szóbeli közlést egyénileg, csoport elıtt és szülıknek egyaránt. kerülje a tárgyi jutalmak osztogatását. teljes mértékben kerülje a büntetést a tanulási folyamatban, mert a gyermek motivációját, érdeklıdését tönkreteszi. törekedjen arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai. a tanulási folyamatban csak akkor segítsen a gyermekeknek, ha kérik a segítséget, mert elakadtak a probléma megoldásában. 91

92 NAPIREND IDİTARTAM TEVÉKENYSÉG Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék Mozgás, mozgásos játékok Játékba integrált egyéni és mikro csoportos teendık, tevékenységek Testápolási teendık Tízórai Verselés, mesélés, dramatikus játék (meseszignál, gyertyagyújtás) Ének-zenei készségek fejlesztése Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése Játék a szabadban Tapasztalatszerzések, séták a szabadban Énekes játékok, gyermektánc az udvaron Kocogás-futás Ebéd Testápolási teendık Pihenés (mese, altatódal) Testápolási teendık Uzsonna Játék a csoportszobában vagy a szabadban Egyéni ill. mikro csoportos képességfejlesztés 92

93 4.2. Verselés, mesélés, dramatikus játék A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlıdésének segítése, a pozitív személyiségjegyeinek megalapozása elsısorban a népmesék segítségével. A mesék mágikussága, a csodás meseélmények, a versek zeneisége, rímeinek csengése, valamint a mesék feldolgozása adjon a gyermekeknek igazi irodalmi mővészi élményt. A mindennapi mesélés biztosítsa a kisgyermekek lelki nyugalmát, lelki békéjét. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A (2,5) éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás és dramatikus játékok) A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A kiválasztott versek, mesék erısítsék a környezet megszerettetését, a néphagyományırzést, és az évszakok szépségét. Ismerjenek meg a gyermekek olyan közmondásokat, amelyeket a környezetük gyakran hangoztat. Nagyobbaknak olvassunk lírai mőveket is. Versanyag: Meseanyag: népi mondókák, rigmusok, névcsúfolók, kiolvasók legismertebb költıink ritmikus, zenei hatású játékos versei klasszikus és mai magyar költık népköltészeti ihletéső, ritmusélményt nyújtó versei állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások novellisztikus-realisztikus mesék klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, mőmesék magyar klasszikusok és a mai magyar írók meséi meseregények 93

94 A (2,5) éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás és dramatikus játékok) Vers, mondóka (2,5) 3-4 évesek 4-5 évesek évesek mondóka 4-5 mondóka kiolvasók halandzsa szövegő vidám rigmusok kiolvasó népi mondókák (mozdulattal, játékkal) ölbeli játékok vidám rigmusok kiolvasók állathívogatók altatók 5-6 új vers (kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulataihoz) rímes találós kérdések rímjátékok új vers (kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulataihoz) Mese új mese egyszerő állatmesék új mese (mondanivaló megerısítése közmondással) új mese (mondanivaló megerısítése közmondással) folytatásos mesék Bábozás, dramatizálás rövid improvizált jelenetek párbeszédek élvezıi a mese dramatikus feldolgozásának mesék, élmények bábozása, dramatizálása az óvodapedagógus segítségével a mese cselekményének kifejezése mozgással, mimetikus játékkal meseélmény kifejezése rajzban (album készítése) Rögtönzött játékok könyvek megszerettetése lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket gyermekek által kitalált bábjátékok, mesék, elkezdett mesék befejezése mesék önálló befejezése mesék kitalálása (pl. mi mesénk ) 94

95 A mesefeldolgozás és verstanulás gyakorlati megvalósulása programunkban A mese mindennap megjelenik az óvodában. Az óvodapedagógus közvetett módon csalogatja a gyermekeket a mesesarokba: meseszignál gyertyagyújtás mesepárnák elıkészítése Amikor minden gyermek megérkezik, akkor kezdi el a mesét. A mesefeldolgozás két hetes ciklusban történik. 1. hét: mesélés, dramatikus játékok, bábozás 2. hét: dramatikus játékok, a mese eljátszása (dramatizálás) A vers elıadásához megfelelı alkalmat, idıpontot és helyet teremt az óvodapedagógus. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus játékok segítségével A mese, vers, bábozás és a dramatikus játék segítségével a gyermekek elsajátítják a helyes hangejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, a megfelelı artikuláció. A népköltészeti alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetıséget adnak a társalgási kedv fokozására és az önálló versmondásra. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyerekek szívesen hallgatják, igénylik a mesét. Egyénenként vállalkoznak mesék, versek és mondókák elmondására. Kedvenc meséiket, verseiket szívesen mondogatják a nap bármely szakában. Szívesen báboznak, dramatizálnak. Megjegyeznek mondókát, 6-8 verset, mesét. Tudjanak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni. Beszédük legyen összefüggı. Egész mondatban fogalmazzák meg mondanivalójukat. Használják az udvariassági formulákat, tudják türelmesen végighallgatni egymást. 95

96 4.3. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc A tevékenység célja: közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése a gyermekekkel, hogy azon keresztül formálódjon zenei ízlésük és az esztétikai fogékonyságuk. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zenehallgatási lehetıségek az élı elıadás, az emberi hang és hangszeres játék, valamint az igényesen kiválasztott hangfelvételek fejlesszék a gyermekek mővészi fogékonyságát. Alapozzuk meg a gyermekeknél a hagyományok továbbélését a népdalok éneklésével, hallgatásával, néptáncok és népi játékok megismerésével. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelı válogatása A (2,5) éves korban megtervezhetı hagyományos zenei tartalmak biztosítása A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek nyelvi és zenei képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztı játékokkal Népdalokkal, népi játékokkal, gyermektánccal a gyermekek zenei képességeinek, zenei kreativitásának alakítása, a dallam, a ritmus, a mozgás szépségének felfedeztetése A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelı válogatása Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg, melyek a zenei anyanyelvünk mővészi értékei, az óvodás korosztály zenei fejlesztéséhez kiváló eszköz. (2,5) 3-4 éves gyermekek Nagyon élvezik az ölbeli játékokat, amelyeket a felnıttekkel közösen játszhatnak. Legyen ezek között arc-, kéz-, ujj- és lovagoltató játék. A tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény a szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme. Egyszerő énekes játékokat tanulnak, amelyek álló helyzetben kéz-, lábmozgással, álló, induló körformával, ismétlıdı játékos mozdulatokkal eljátszhatók. 4-5 éves gyermekek Már egymással is játszhatnak ölbeli játékot, mondókát. Már összetettebb mozgásanyagú énekes játékokat is játszhatnak. 96

97 Megismerhetik a csigavonalakat, hullámvonalakat, guggoló, tapsoló, utánzó mozgásokat, szerepcserére épülı játékokat éves gyermekek Ösztönözzük ıket az anyáskodó szerepre, játszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel. Alkalmazzák a kiolvasót, mint a döntés egyik játékos eszközét. Énekes játékaikban bonyolultabb játékok, fogócska, párcsere, hidas, kapus, sorgyarapodó, fogyó játékok szerepeljenek. Zenehallgatás: Az óvodapedagógus élethelyzethez kapcsolva tervezze meg a zenei élményközvetítést, kapcsolja a különbözı tevékenységekhez. Lehetıleg minél többször énekeljen népdalokat, de jelenjenek meg a zenei repertoárjában: rokon-, és más népek dalai magyar komponált mőzene altatódalok klasszikus mőzene A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen és kötött jellegő. Kötött jellegő, frontális munkaforma: az énekes játékok Lehetıleg az udvaron szervezzük meg, rossz idı esetén a csoportszobában, a délelıtti levegızés elıtt. Ebben a formában csak énekes játékot tervez az óvodapedagógus, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élmény teli játékot. Frontális vagy mikro csoportos munkaforma: az ének zenei képességfejlesztés Mikro csoportos munkaforma esetén egyszerre csak öt-hat gyermekkel foglalkozik az óvodapedagógus. A programhoz évszaki hangversenyek társulnak, ez lehet az évszakot megnyitó vagy záró ünnep. A gyermekek nyelvi és zenei képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztı játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezıerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos kiejtését. Az énekes játékok alkalmat adnak a szókincs bıvítésére is. 97

98 A (2,5)3-6-7 éves korban megtervezhetı hagyományos zenei tartalmak biztosítása Éneklési készség Hallásfejlesztés (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek Hangterjedelem 3-5 hang 3-6 hang 3-6 hang óvónı indításával csoportosan és óvónı segítségével önállóan, gyereksegítséggel egyénileg, önálló csoportosan indítással Ütem Dalanyag Magas-mély reláció Halk-hangos különbsége Dallamfelismerés (zenei emlékezet) Dallambújtatás (belsı hallás) Hangszínek megfigyelése 2/4-es ütem negyed és páros nyolcad ritmus 6-8 mondóka, ölbeli játék énekes játék 1-2 komponált gyermekdal (ünnepekre) oktáv távolságot térben mutatják Felismerése: beszéden éneken mondókán zörejen Figyeljék meg: csendet környezet hangjait egymás hangját dallamjátszó hangszerek hangszínét nyolcad, negyed ritmus szinkópa 4-5 új mondóka új énekes játék (6-8 motívumból álló) 2-3 mődal oktáv és kvint távolságot térben mutatják Felismerik a különbséget és halkan és hangosan énekeljenek beszéljenek tapsoljanak Jól ismert dalokat szöveg nélkül ismerjék fel: dúdolásról hangszerrıl Motívumok váltva halkan-hangosan Egyszerő dallamfordulatot visszaénekelnek Ismerjék fel: egymás hangját finomabb zörejeket Figyeljék meg a természet és környezet zörejeinek megismerése szünet, triola szinkópa 4-7 új mondóka, kiolvasó új énekes játék 3-4 mődal térben mutatják az ismert dallamokat Halk-hangos, gyorslassú fogalom párok megismerése és együttgyakorlása Motívumvisszhang Dalfelismerés: kezdı motívumról belsı motívumról Dallambújtatás rövidebb, hosszabb egységekkel Motívumvisszaéneklés kitalált szöveggel Ismerjenek fel: sokféle zenei hangot hang irányát, távolságát hang közeledését, távolodását 98

99 Zenei alkotókedv (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek Óvónı énekli: Dallamfordulatok Dallamkitalálás: gyermekek nevét, kitalálása: mondókára jelét név saját szövegre énekelve beszél köszönés mesére Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés Ritmus Gyors-lassú (tempókülönbség) Érzékeltetése játékos mozdulatokkal Egyszerő ritmushangszerek Egyszerő mozgással követik a tempóváltást Járással, tapssal Ritmus kiemelése: mondókákban dalokban Gyors-lassú beszéd ének mozgás Egyenletes lüktetés és ritmus különbsége, összekapcsolása dalritmusok kiemelése dalfelismerés ritmusról dob, cintányér, háromszög, egyéb ritmushangszerek gyors-lassú különbsége tempótartás önállóan is A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyerekek szívesen énekelnek, játszanak énekes játékokat. Tudnak egyedül, gátlások nélkül énekelni. Megkülönböztetik az elemi zenei fogalom párokat. Érezik az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát. Felismerik és használják az egyszerő ritmushangszereket: dob, ritmusbot, cintányér. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Tudnak térformákat alakítani. Igényükké válik az esztétikus mozgás. Szeretnek dudorászni, énekelgetni játék közben. 99

100 4.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad, kreatív önkifejezése. A gyermekek tér, forma, szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az ovigaléria adjon mindennapi lehetıséget a mőalkotásokkal, népmővészeti elemekkel való találkozáshoz, amely mővészeti élményben részesíti a gyermekeket, fontos eszköze a gyermeki személyiségfejlesztésnek. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése A (2,5) éves korban tervezhetı alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minıségének differenciált fejlesztése A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez biztosítsuk a méretben és minıségben megfelelı eszközöket Megfelelı hely ( ábrázoló kuckó ) kialakítása ahol a mozgó gyermekektıl védett az alkotók köre Anyagok elhelyezéséhez tároló helyeket alakítunk ki Munkaasztalok kialakítása o 5-6 gyermek számára o Alkotóeszközök közel legyenek A minigaléria is itt helyezkedjen el (a gyermekek rajzai egy hétig) A szülıknek a gyermekek alkotásait albumszerően elrendezett formában tesszük ki. Az alkotó tevékenységhez olyan légkört teremtünk, hogy a gyermek szívesen kapcsolódjon be a munkába, sikertelen lépéseiket bátran javítsák. Elegendı idıt biztosítunk az ábrázoló tevékenységhez, ha lehet, a gyermekek addig alkossanak, amíg kedvük tartja. Az eszközök biztonságos kezelésének megtanítása egyénileg. Megteremtjük a feltételeket a mindennapi szabad játék idején is ábrázolhassanak a gyermekek (pl.: rajzolás, festés, mintázás, gyurmázás, szövés-fonás, egyéb kézimunkák) 100

101 A (2,5) éves korban tervezhetı alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minıségének differenciált fejlesztése (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek Fı feladat Anyagokkal, eszközökkel és a kivitelezés módjával való játékos ismerkedés Alkotó-alakító tevékenységek továbbgazdagítása, bıvítése Alkotó-együttmőködési készség figyelembevételével a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredı aktív tárgykészítés bıvülésének segítése (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek KÉPALAKÍTÁS Téma Technikák, eszközök Szándéktalan firka, látszólag szándékos forma-firka (témajavaslat nem tervezhetı), a gyermek fogalmazza meg, mit alkotott Szabad témaválasztás (élmény, érdeklıdés) Technikák, eszközök megtervezése Festés, zsírkréta, papírragasztás, agyagba-homokba karcolás, nyomat Képalakító készségek megindulásának segítése (képelemek szórt elrendezése részformák elemeinek egymáshoz rendezése) Élményekhez kapcsolódó témajavaslatok Emberábrázolás A környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján történı megjelenítése Ceruza, kréta, filc- és rostironok, fapálcák, különbözı vastagságú ecsetek Spárga, fonal, textil, termések Gazdag formák, színkeveréssel alkotott színárnyalatok Közös kompozíciók alkotása Saját élményeken alapuló cselekményes témák (mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai) Technikai megoldások, eszköz-lehetıségek bıvítése Batik, kollázs, plakett, dombormő, viaszkarc, lenyomat Minél eredetibb megoldások, formák, színek egyéni módon való megjelenítése 101

102 PLASZTIKA Téma Technikák, eszközök Tetszés szerint vegyenek részt a munkákban Ismerkedjenek az anyagok alakíthatóságával Nyomkodás, ütögetés, gyurkálás, gömbölyítés, simítás, sodrás, mélyítés, tépés, karcolás Legyenek képesek a formák tagolására Játékukhoz kellékeket, alkalmi ajándéktárgyakat készítsenek Használjanak különbözı anyagokat Textil, bırdarabok, gallyak, termések Közös térbeli, többalakos kompozíció (mesejelenetek, énekes játék, élethelyzet) Alakítsuk ki az ajándékkészítés igényét (ünnepekre, szülıknek, vendégeknek, kicsiknek) Győjtsék az alkotóalakító munkához szükséges anyagokat Játékok, bábok, játékkellékek készítése Környezetalakító, díszítı munkák (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek ÉPÍTÉS Ismerkedés a tárgyak különbözı formáival Beszéljenek alkotásaikról, örüljenek munkájuknak Esztétikus polc az alkotásoknak Próbálkozzanak a tér variálásával, az építés részletezésével Nagyobb mérető dobozok, takarók, térelválasztó elemek, berendezési tárgyak használata Eszközök elıkészítésére, tisztán tartására, elrakására buzdítjuk a gyermekeket A térbeli tapasztalatok segítsék a megoldások kivitelezését Lehetıség a több napon át tartó építésre Nagymérető elemek alkalmazása (drámajátékhoz díszlet, búvóhely) Önállóan készítsék elı, gondozzák az eszközöket Az óvodában a gyermekek évszakonként megrendezett ovigalériával találkoznak. Az ovigaléria megnyitása kapcsolódjon az évszak kezdetéhez vagy zárásához. A gyermekek kis csoportokban többször nézzék meg, csodálják meg a kiállított alkotásokat, mondjanak róluk véleményt. Az óvoda ovigalériája lehet a gyermekek ízlésformáló, szemet gyönyörködtetı, beszélgetı helye, ahol a mőalkotások hangulati, formai, színbeli hatásáról esik szó. 102

103 A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az óvodapedagógus egy héten egyszer tudatosan irányított mikro csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervez. Az elıkészített eszközök motiválják az alkotó-alakító tevékenységre a gyermekeket. Egyszerre 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben az egyéni segítségnyújtás érdekében. Megteremtjük a lehetıséget, hogy minden gyermek megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzeléseit. Jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, melyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk megmutatkozik. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: Alkotásaikban tükrözıdnek egyéni élményeik, szükség esetén tudnak közös alkotásokat létrehozni, örülnek a kompozíciójuknak. A gyermekek alkotására jellemzı a részletezı formagazdagság, a színek variálása. Megismernek többféle technikát, bátran alkalmazzák, az eszközöket megfelelıen használják. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezıek. Észreveszik a környezetük szépségét, tudnak rácsodálkozni. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásukról Mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: Rendszeres, egészségfejlesztı testmozgással a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, pszicho motoros készségeinek képességeinek alakítása, fejlesztése játékos formában. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése, a gyermeki szervezet egészséges fejlıdésének elısegítése, kondicionális képességeinek fejlesztése a mozgásos játékok, tevékenységek rendszeres alkalmazásával. A spontán, szabad játék és az irányított mozgásos tevékenységek keretein belül végzett mozgástevékenységeken keresztül a gyermekek személyiségének, akarati tényezıinek fejlesztése a szabad mozgáskedvük megırzésével. Az óvodapedagógus feladatai: A (2,5)3-6-7 éves korban tervezhetı mozgásfejlesztı játékok összeállítása A különbözı szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében 103

104 A (2,5)3-6-7 éves korban tervezhetı mozgásfejlesztı játékok összeállítása A természetes nagymozgások, mozgáskoordináció, a finommotoros mozgáskészségek tanulását változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük elı. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük. A mozgásos tevékenységek szervezésének fıbb szempontjai: az óvodai nevelés minden napján valósuljon meg mindenki számára lehetıséget kell biztosítani a mozgásra az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe vesszük a szabad levegı kihasználására törekszünk a közös mozgásos játékok személyiségfejlesztı hatására építünk A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthetı az óvoda udvarán is. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetıséget ad a szervezett mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. 104

105 Példa a mozgásformák korcsoportonkénti egymásra épülésére: Fı fejlesztési terület Futásgyakorlato k Ugrásgyakorlatok Dobás- és labdagyakorlatok Támaszgyakorlat ok Talajtorna Egyensúlyozó játékok (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek Nagymozgások futás különbözı irányban feladattal különbözı futásformák szökdelések sorozatugrások rövid nekifutásokból fellépések, majd leugrások hajítás helybıl távolba hajítás helybıl célba labda feldobás elkapás, labda leütés - elkapás csúszások kúszások mászások gurulás a test hossztengelye körül egyensúlyozó játékok Nagymozgások Egyensúlyérzék fejlesztése futás 3-4 akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással egy lábon, két lábon szökdelések felugrások két lábról, leugrások két lábra, játékos helybıl és távolugró versenyek célba dobás egykezes felsı dobással babzsák távolba hajítása (harántterpeszállásból) labdagyakorlatok labda feldobás, elkapás, különbözı testhelyzetben gurítás csúszás, kúszás, mászás - változatos körülmények között test hossztengelye körüli gurulás gurulóátfordulás csikórugózás a kézenállás elıgyakorlata szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálódása egyensúlyozó játékok 5 cm széles vonalon, rézsútos szereken lábboltozat erısítı gyakorlatok Finommotorika fejlesztése Szabályjátékok gyakorlati alkalmazása sorverseny váltóverseny versenyfutás fokozódó futás gyors és lassú futás szökdelés haladással két lábon és egy lábon sorozatugrások különbözı magasságú és távolságú tárgyakon át Magas és távolugrások nekifutással dobjanak egykezes, kétkezes alsó és felsı dobással célba, 2 m magas kötél felett is labdavezetés járás és futás közben labdázás párokban, csoportokban pók- és rákjárás, talicskázás test hossztengelye körüli gurulás gurulóátfordulás kézenállás (a lépı láb magasra lendítésével) padon járás padon járás fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve 105

106 A különbözı szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében A gyermekek szabad mozgását a délelıtti és a délutáni udvari játék és séta során biztosítjuk. Az irányított mozgásos tevékenységet minden korosztálynak heti 1 alkalommal szervezzük meg, különbözı idıkerettel. A rendszeres testedzés formái: Kocogás-futás (naponta) A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozhatják meg. A rendszeres mozgásos tevékenységek különösen fejlesztik az erı és állóképességet, melyek a gyermeki szervezet teherbíró képességét befolyásolják, fontos szerepe van az izomegyensúly kialakulásában, mely a helyes testtartáshoz szükséges. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekeknek igényükké válik a mindennapi mozgás, szívesen vesznek részt mozgásos játékokban. Mozgásuk harmonikus, összerendezett. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. A mozgásos játékok, versenyjátékok során betartják a szabályokat. Kialakult kudarctőrı képességük, a csapatszellem. Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik. Szeretnek futni, biztonságos a labdakezelési technikájuk, tudnak labdát vezetni, célba dobni egykezes felsı dobással. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudják. Egyensúlyérzékük biztonságos, stabil. 106

107 4.6. A külsı világ tevékeny megismertetése, megszerettetése A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A külsı világ megismertetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása, matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése. A gyermekek elemi ismerete alakuljon ki önmagukról és a közvetlen környezetükrıl. Környezettudatos magatartásformálás megalapozása, a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlesztése környezetének alakításában. Az óvodapedagógus feladatai: (2,5)3-6-7 éves korú gyermekek számára elérhetı helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalatés ismeretszerzés során Környezettudatos magatartás megalapozása (2,5)3-6-7 éves korú gyermekek számára elérhetı helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek Szőkebb és tágabb környezet megismerése Ismerkedés az óvodával, az ott dolgozó felnıttekkel Az óvoda közvetlen környezetének megismerése az óvoda utcája, boltjai Tapasztalat- és élményszerzı séták az óvoda közvetlen környezetében az óvoda utcáján túl Látogatás orvosi rendelıbe, üzletekbe Az óvoda tágabb környezetének megismerése Látogatás középületekben (kiállítás, könyvtár, bölcsıde, iskola, vasútállomás) Közlekedés Ismerkedés a gyalogos közlekedéssel Gyalogos közlekedés szabályai Személy- és teherszállító jármővek Szárazföldi, vízi, légi közlekedés 107

108 Évszakok Szépsége, színei Jelenségei, idıjárás, öltözködés Győjtsenek termést, levelet, kavicsot, tollakat Szépsége, színei Jelenségei, az idıjárás változásai (évszaktábla) Győjtsék a természet kincseit Szépsége, színei Jelenségei (évszak-, napszaktábla) Győjtsék a természet kincseit A környezet szennyezıdései (2,5)3-4 évesek 4-5 évesek évesek Növények Virágok illata, színe Gyümölcsök formája, színe, íze, fogyasztása Zöldségek alakja, színe, íze Gyönyörködjenek a növényekben Hajtassanak virágot, ágat Csíráztassanak magokat Figyeljék a gyümölcsök érését, növekedését Csíráztatás, ültetés A növények fejlıdésének feltételei (kísérletek) Mezei virágokkal, gyógynövényekkel ismerkedjenek Megfigyelések a vízzel, levegıvel és a talajjal Állatok Az utcában élı állatok megismerése Külsı jellegzetességük, hangjuk, étetésük Az óvoda környezetében élı háziállatok, madarak, bogarak Környezetükben élı háziállatok megfigyelése hol élnek, az állatok környezetének, életmódjának összehasonlítása Család A család tagjai Képek győjtése a család tagjairól Mutassák be a családot, otthonukat A felnıttek munkája, szülık munkahelye Testünk Kéz, láb, fej, szem, fül, orr, száj Az érzékszervek funkciói Az orvos munkájának szükségessége Törzs, nyak, fej, kar, láb A fent említett témakörök tájékozódást nyújtanak az ismeretszerzési lehetıségek, beszélgetések megtervezéséhez. Minden alkalommal fontosnak tartjuk egy adott téma minél többféle szempontból történı megközelítését. Emellett figyelemmel kísérjük a megfigyelések során az adódó matematikai tartalmak kiemelését (pl.: a környezet formái, nagyságbeli, mennyiségi jellemzık). 108

109 A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése A környezet megszerettetése projektrendszerő tanulással történik. Egy projekt idıtartama az adott témától függıen egy, kettı vagy három hét. A gyermekek részt vesznek a projekt-fal berendezésében, ill. a győjtımunkában az aktuális témának megfelelı tárgyak, eszközök, anyagok, képek győjtése. A téma feldolgozása során a tevékenységek közötti komplexitást helyezzük elıtérbe. A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében a közvetlen tapasztalat- és élményszerzı tevékenységek és séták alkalmával történik. A győjtımunka tárgyain, eszközein keresztül o az ismeretek, tapasztalatok bıvítése, o a kapcsolódó matematikai tartalmak feldolgozása, o anyanyelvi fejlesztés, o esztétikai nevelés, ízlésformálás lehetıségeinek kihasználása. A projekt-téma feldolgozásáról a szülık faliújságról tájékozódnak. Az óvodapedagógus a projekttémák kiválasztásánál tartsa szem elıtt a sándorfalvi helyi sajátosságokat. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során A tapasztalatok megosztása lehetıséget ad a gyermek óvodapedagógus személyes beszélgetéseire, mely segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezıkészségének fejlesztését. Az óvodapedagógus tegye lehetıvé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggıen kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetıvé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését: mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. A környezettudatos magatartás megalapozása A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakításában, a környezettudatos magatartás megalapozásában fontos szerepe van az óvodában dolgozó felnıttek példaadásának. Célunk: A gyermekek találják meg helyüket környezetükben, az ıket körülvevı világban, fedezzék fel az emberi és a tárgyi világ kapcsolatát - egyre több tapasztalatot szerezve tevékenységeik során. 109

110 A gyermekek természeti környezethez való pozitív viszonyának alakítása, az élet tiszteletére, növények, állatok szeretetére nevelés. A környezeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása. Környezetvédelmi és megóvási szokásformák megalapozása. Feladataink: A közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása, melyek különös jelentıségőek a célok elérése érdekében. Pozitív attitődök kialakítása az élı és élettelen természet iránt. Leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával. Hulladék anyagok szelektálásának és újrahasznosításának fontossága. Felelısségtudat alakítása a közvetlen környezet rendjének megtartásáért (hulladék elhelyezése környezetesztétika) A szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése, esztétikai ízlésformálás. Tevıleges részvétel a környezet ápolásában, szépítésében. Állatok, növények védelmére, szeretetére, gondozására nevelés. Részt vesznek a gyermekek az elemi természetvédelmi tevékenységekben (pl.: téli madáretetés) A környezettudatos életvitel alakítása (energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás, illetve a pazarlás elkerülése) A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. Felismerik a napszakokat. A gyermekek ismerik a környezetükben lévı intézményeket. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra balra irányokat, értik a helyeket kifejezı névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.) Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedı, jól érthetı beszédük. Ismerik a viselkedés alapvetı szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Ismerik egy-egy ünnep, ünnepkör hagyományait, szokásait. Törekedjenek az élı és élettelen környezet védelmére, óvására Ismerjék a környezetük védelmével, megóvásával kapcsolatos szokásokat, magatartásformákat. 110

111 4.7.Munka jellegő tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Cél továbbá a gyermekek együttmőködésének, szervezı képességének fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata: A különbözı típusú munkajellegő tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása A munkaeszközök használatának megtanítása A különbözı típusú munkajellegő tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása Munka jellegő tevékenység játékból bontakozik ki Elsısorban önmagukért majd a közösségért végzik Kezdetben az óvodapedagógus segítségével, késıbb teljesen önállóan Az óvodapedagógus mintát ad az eszközök, fogások s azok sorrendiségének megismeréséhez A gyermekek fejlettségétıl függıen értékeljük a gyermekek munkáját, mely legyen buzdító, megerısítı, hogy a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez Úgy segítsen a gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erıfeszítés szépségét, nehézségét A munka alapvetı feltételei: Megfelelı munkaeszköz (célszerőség, méret, anyag) Elegendı munkalehetıség (amiben tudnak, vegyenek részt a gyermekek) Elegendı idı (ne kelljen egymásra várni) Megfelelı hely Megfelelı, nyugodt légkör (ne a játékból szakítsuk ki) (2,5)3-4 éves gyermekek Az étkezés, az öltözködés, a testápolás teendıinél az önkiszolgálásra fektetjük a hangsúlyt. Megismerik a játékok, illetve a különféle munka- és sporteszközök helyét és aktívan részt vesznek a játékelrakásban, teremrendezésben. Az óvodapedagógust figyelve vesznek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében. Megismerkednek a udvari szerszámok funkciójával, figyelemmel kísérik a nagycsoportosok munkáját. Saját ruhájukat, személyes dolgaikat tartsák rendbe, vigyázzanak a tisztaságra 111

112 4-5 éves gyermekek Egyre önállóbban végzik az étkezéshez kapcsolódó feladatokat, részt vesznek utána a rendrakásban. Megtervezzük az egyéni megbízások lehetıségét (pl. kisebbek segítése, ajándékkészítés, eszközök elıkészítése, információk közvetítése). Legyen lehetıségük a gyermekeknek növény és állatgondozásra (pl. szobanövények ápolása, akvárium, madáretetı). Személyes dolgaikat tartsák rendbe, ügyeljenek környezetük rendjére, vegyenek részt környezetük tisztán tartásában. Minden évszakban segítenek az udvar tisztántartásában (pl.: levélgyőjtés) éves gyermekek Közösen eldöntik a munka megosztását. Esztétikusan megterítenek, étkezés után mindent a helyére tesznek a szokásoknak megfelelıen. A játszósarkok és a helységek rendjének megırzése és ellenırzése céljából felelısöket választhatunk. A környezet szépítésében aktívan részt vesznek: játékok lemosása, polcok letörlése, egyszerőbb javítások elvégzése. Rendezvények elıtt segítkeznek a teremdíszítésben. A növény és állatgondozásban minél több mőveletet önállóan végezzenek. Minden évszakban segítenek az udvar tisztántartásában (pl.: levélgyőjtés) Aktívan vegyenek részt környezetük tisztán tartásában, mutassanak példát a kisebbeknek. Az önálló megbízatások köre kitágul (pl.: otthoni megbízások) A munkaeszközök használatának megtanítása Az óvodapedagógus minden munka jellegő tevékenység bevezetésekor bemutatja a gyermekeknek az eszközök használatát. Segít abban, hogy a munkaeszközök használatát a gyermekek megtanulhassák. Ezt segíthetjük a tevékenységek szokásrendjének kialakításával. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a munkaeszközökkel okozható balesetek forrásaira. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Az eszközöket rendeltetésszerően használják. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közremőködnek a növények és állatok gondozásában. Rendezvények alkalmával segítenek a teremrendezésben, díszítésben. Igénylik környezetük rendjét és biztonságát. Örömmel vesznek részt a takarításban, udvari munkában. 112

113 5. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei Hagyományırzés, népszokások Az óvodapedagógus feladatai: Hagyományırzés, népi kultúra ápolása, értékeinek beépítése a kisgyermekek nevelésébe Népszokások eredetének, jelképeinek, a hozzájuk kapcsolódó népi játékok, népmesék, népdalok megismertetése Az óvodánkban ünnepelt jeles napok és azok tartalmai idırendi sorrendben: Az ısz jeles napjai: Mária nap (szeptember 12.) Tapasztalják meg a természet változását. Irányítással végezzék a termések győjtését, figyeljék, hogyan történik tárolásuk. Hallgassanak állatokról népmeséket, mondókákat. Győjtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük csoportszobájukat. Tanuljanak névcsúfolókat, vásári kikiáltó ritmust. Készítsenek vásárfiát, egyszerő népi játékokat. Vegyenek rész vásári forgatagban. Ismerkedjenek a népi hangszerekkel, népzenével. Játsszanak énekes népi játékokat, ismerjenek meg néhány ügyességi, illetve sportjátékot. Szüret (október 15-tıl) Hallgassanak éneket, mondókát a szüretrıl (alma, szılı, dió, kukorica, tök stb.). Szemezzék a szılıt, kóstolják a mustot. Ismerjenek meg egyszerőbb énekes játékokat, győjtsék, válogassák az ısz gyümölcseit. Tudjanak verset, mondókát, dalos játékot a szılırıl. A nagyobbak szüreten vesznek részt, ahol bekapcsolódnak a szılıszedésbe, préselésbe /családi háznál/. A tél jeles napjai: Advent (november 30. utáni elsı vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Mikulás (december 6.) Karácsony (december ) Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. 113

114 Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a Karácsonyt várva. Készítsenek egyszerő ajándékot szüleiknek. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal, készítsenek egyszerő fenyıdíszt az otthoni karácsonyfájukra. Mikulás és Karácsony elıtt tanuljanak egy ünnepi köszöntı verset, mondókát, éneket. Készítsenek asztaldíszeket. Ismerjék meg az ünnepi készülıdés étkezési szokásait. Farsang (vízkeresztelıtıl hamvazószerdáig) Egyszerő technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, utánozzák az óvónı táncos mozdulatait. Tanuljanak egyszerőbb dalt vagy mondókát. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. A tavasz jeles napjai: Húsvét (az elsı tavaszi napéjegyenlıség utáni holdtöltére következı vasárnap) Tanuljanak locsoló verset, fessenek tojást óvónıjük segítségével. Díszítsék csoportszobájukat. Ünnepek Mária-napi búcsú Mikulás, Karácsonyi ünnepség (óvodaépületenként) Játszóház (Karácsony, Húsvét) szülıkkel együtt Farsang Március 15. (csoportonként évesek részt vesznek az iskolai ünnepség fıpróbáján) Anyák napja (csoportonként) Gyermeknap Nagycsoportosok búcsúztatása Gyermekek születés és névnapja csoportonként 114

115 6. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 6.1. Az óvoda és a család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlıdését. Ennek alapvetı feltétele a családdal való partneri együttmőködés. Óvodánk körültekintıen szervezi meg az együttmőködés formáit, mely az információk áramlását, a szemlélet formálását (nevelésben, mentális szokásrendszerben, illetve környezeti, kulturális szokás-, igényformálásban jelentkezik) az óvoda tartalmi munkájába való betekintést lehetıvé teszi, a gyermek egyéni fejlıdésének jellemzıit kívánja közvetíteni. A kapcsolattartás formái óvodánkban: Beíratás - elsı személyes kapcsolat felvétele Családlátogatás lehetıleg óvodakezdés elıtt, mindkét óvónı részvételével Szülıs beszoktatás általában 2 hét, egyéni igények figyelembevételével Nyílt napok (a nevelımunka egyes elemeinek bemutatása) Rendezvények, ünnepek, hangversenyek, kirándulások Szülıi értekezlet nevelési év során három alakalommal Egyéni beszélgetések egyéni problémák megbeszélése, elızetes egyeztetés után. Szülıi szervezet megszervezése csoportonként 1-2 fı 6.2. Az óvoda és a bölcsıde Évente több kisgyermek érkezik bölcsıdébıl intézményünkbe. Az átmenet zökkenımentessé tétele érdekében, olyan kapcsolatot kívánunk kialakítani, mely során egymás nevelımunkáját megismerjük, segíthetjük. Az együttmőködés kiterjed a szülık tájékoztatására, a szocializációs, a nevelési tevékenység összehangolására. A kapcsolattartás lehetséges formái: Szülıi értekezletek Látogatások 115

116 6.3. Az óvoda és az iskola Az iskolával olyan kapcsolatot kívánunk kialakítani, mely során a kölcsönös érdeklıdés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez, amely elısegíti a gyermekek zavartalan iskolakezdését, az egészséges óvoda iskola átmenetet. A kapcsolattartás lehetséges formái: Évente egyszer összevont munkaközösségi megbeszélés a nagycsoportos óvónık és az elsı osztályos tanítók részvételével Kölcsönös látogatások szervezése Bemutató órák és foglalkozások látogatása Rendezvényeken, ünnepeken, a tavaszi hangversenyen, az ovigaléria kiállításában az iskolások és STAMI tanulóinak részvétele. Kapcsolattartás: 1 óvodapedagógus - 1 tanító 6.4. Az óvoda és a közmővelıdési intézmények (Budai Sándor Kulturális Egyesület, STAMI, Bábszínház) Folyamatos és hagyományteremtı kapcsolatra törekszünk. A kapcsolattartás formái: Kiállítások látogatása Könyvtárlátogatás Rendezvényeken való részvétel 116

117 6.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai Fenntartóval A kapcsolattartás formái: Kölcsönös tájékoztatás Egyéni megbeszélések Óvodavezető beszámolója Rendezvényekre, értekezletekre a Fıigazgató, Polgármester és/vagy a Jegyzı meghívása Egészségügyi szervezetekkel (védını, családsegítı szolgálat) A kapcsolattartás formái: A védınıvel folyamatos együttmőködés /félévenként megfigyelési naplót vezet a gyermekek fejlıdésérıl, méri ıket./ Alkalmankénti esetmegbeszélések Tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat.? Szakmai szervezetekkel Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat s a fejlesztési lehetıségeknek megfelelıen részt veszünk azokon. 117

118 FELHASZNÁLT IRODALOM Nagy Jenıné: Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel (Második, módosított kiadás) Szolnok, Pipacs Program A sándorfalvi Pipacs Óvoda helyi nevelési programja (módosított változat) Óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIC Interprint Kiadó, Bp Érték és minıség az ezredforduló óvodáiban OKKER, Nagy Jenıné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN Bp. OKI, Dr.Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok óvodáskorban OKKER Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Bp. Alex typo, A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 363/2012. (XII.17.) kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve 118

119

120 3. sz. melléklet SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA ÓVODÁI SZATYMAZI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

121 Tartalomjegyzék Az óvoda adatai 122 I.Helyzetkép óvodánkról 123 I.1. Településünk bemutatása 123 I.2. Az óvoda bemutatása 123 I.3. Csoportok száma, szerkezete 124 I.4. Az óvoda személyi feltételei 125 I.5. A nevelıtestület képzettsége 125 I.6. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultságai 126 I.7. A dajkák képzettsége 126 I.8. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei 126 II. Nevelımunkánk célja 127 II.1. A program alapelve 127 II.2. Óvodaképünk 128 II.3. Gyermekképünk 128 II.4. Az óvoda nevelési rendszere 129 III.Az óvodai nevelés feladatai 130 III.1. Egészséges életmód alakítása 130 III.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 132 III.3. Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 134 IV.Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai 136 IV.1. Játék 136 IV.2. Verselés, mesélés 138 IV.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 139 IV.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 141 IV.5. Mozgás 143 IV.6. A külsı világ tevékeny megismerése 144 IV.7. Munka jellegő tevékenységek 147 IV.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 148 V. Az óvoda hagyományos ünnepei 152 VI. Az óvodakapcsolatrendszere 153 Felhasznált irodalom 155 Legitimációs záradék

122 Az óvoda adatai Az óvoda hivatalos elnevezése és címe: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái Szatymazi Óvoda Cím: 6763 Szatymaz, József Attila u. 3. Telefon: 62/ Fax: 62/ Az óvoda fenntartója, címe: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Cím: 6720 Szeged, Széchenyi tér

123 I. Helyzetkép óvodánkról I.1. Településünk bemutatása Szatymaz, Szegedtıl 12 km-re, északnyugatra, a Fehér-tó szomszédságában helyezkedik el. A 18. század elsı felében szegedi lakosok foglaltak itt állattenyésztés céljából földeket és építettek szállásokat, amelyek késıbb állandóan lakott tanyákká fejlıdtek. A falu 1950-ben vált önálló községgé. Európa-hírő ıszibarack-kultúráját néhány oltványokat honosító, nemesítı kisparaszt és tanyai tanító tevékenysége alapozta meg a XX. század elején. A Fehér-tó környéki szikes legelıkön kiterjedt juhtenyésztés folyt. Ma a mezıgazdaságban dolgozók megélhetését elsısorban a szılı- és gyümölcstermesztés, ıszibarack, továbbá a fóliás zöldség- és virágtermelés biztosítja. A több mint 4800 lelkes lakosság fele külterületen él. Ma már jelentıs részük Szegeden dolgozik. I.2. Az óvoda bemutatása A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái Szatymazi Óvoda az 1920-as években épült kúria épületében mőködik, egy festıien szép, barátságos környezetben. Óvodánk tágas, fákkal díszített udvara lehetıséget biztosít óvodásaink biztonságos mozgás, illetve játék lehetıségeinek kihasználására. Madárcsicsergéstıl, gyermeknevetéstıl hangos udvarunk mosolyt csalogat minden idelátogató vendégünk arcára. Udvarunk szabványnak megfelelı udvari játékokkal színesíti a gyermekek udvari játék, illetve- mozgás lehetıségeit. Színvonalas helyet biztosít az óvodások kulturális; egyéb programjainak. Óvodánk három épületbıl áll, melyben empatikus, probléma érzékeny attitőddel, a gyermekek pozitív személyiség jegyeinek erısítésével rendelkezı pedagógusaink, munkatársaink öt csoportban várják az idejelentkezı gyermekeket. Nevelési programunk a külsı világ tevékeny megismerésére épül. Óvodánk célja, hogy az itt töltött három év alatt derős, boldog, kiegyensúlyozott gyermekeket neveljen, akik érettekké válnak az iskolakezdésre. Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerő: egészséges testő, akaraterıs, jó ítélető, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülı és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet, és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet." /Szent-Györgyi Albert/ 123

124 I.3. Csoportok száma, szerkezete A három épületben, öt csoport mőködik. A férıhelyek száma: 150 fı. A csoportszerkezet kialakításakor figyelembe vesszük a gyermekek személyiségét, a szülık igényeit és a gyermekközösségek szociális összetételét. Minden esetben a gyermekek érdeke a fı szempont. Óvodánk nyitva tartása ig. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekek felügyeletét és fejlesztését szakképzett óvodapedagógusok látják el. Óvodai napirend: Napirend 6:00 11:30 Játék, benne: mindennapos testedzés tízórai tanulási és munka jellegő tevékenységek szervezése egyéni és csoportos fejlesztés levegızés 11:30 13:00 Tisztálkodási teendık, étkezési elıkészületek Ebéd Testápolás, elıkészületek pihenéshez 13:00-15:00 Pihenés 15:00 17:30 Uzsonna Játék Heti rend A heti rend összeállításának szempontjai: - figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, - a kötött foglalkozás (mozgás a tornaszobában) idejét, - biztosítja a gyermekek egészséges testi, lelki fejlıdésének feltételeit, - összehangolja az óvodai csoportok életét A heti rendet a csoportok óvónıi állítják össze, minden tanév elején. 124

125 I.4. Az óvoda személyi feltételei Az óvodában a nevelımunka kulcsszereplıje az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész idıtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítı, támogató attitődje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerő, alkotó alkalmazása. Az óvodapedagógus rendelkezzen: vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásának képességével, differenciált nevelés iránti elkötelezettséggel, jó empátia készséggel, gyermek- és családcentrikussággal, környezettudatos szemlélettel. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának, hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Humán erıforrás Óvodapedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítık száma Szak- és egészségügyi szolgálat külsı segítı szakemberei 16 fı 11 fı 5 fı 1 fı utazó logopédus 1 fıutazó gyógypedagógus 1 fı utazó gyógytornász 2 fı védını I.5. A nevelıtestület képzettsége Óvóképzı fıiskolát végzettek száma Középfokú végzettségő Másoddiplomás képzésben részt vett Szakvizsgával rendelkezik 10 fı 1 fı 1 fı tanító 6 fı, (1 fı 2 szakvizsgával rendelkezik) Közoktatás vezetı 2 fı Differenciáló, fejlesztı szakpedagógus 1 fı Gyermektánc az óvodában 1 fı Tanügy igazgatási, nevelési- oktatási, intézményi ismeretek 3 fı 125

126 I.6. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultságai Továbbképzések megnevezése Számítástechnika Minıségirányítás az óvodában Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel Vizuális nevelés lehetıségei A játék szerepe az idegrendszer fejlıdésében és a szocializációban Játék és tánc az óvodában és az általános iskola I-IV osztályában A zene szeretetére nevelés, tehetséggondozás A fejlıdésükben akadályozott gyermekek óvodai integrációját elıkészítı tanfolyam A projektrendszerő tanulás az óvodában Fiatal, tehetséges óvodapedagógusok tehetségmőhelye Tehetség és személyiségfejlıdés (Környezetismereti játékok elemzése és készítése) Szociálisan hátrányos helyzetben lévı családok és gyermekeik helyzete a mai magyar gyermekvédelemben Tehetség és személyiségfejlıdés (Fejlesztı játékok elemzése és készítése) Tehetség és személyiségfejlıdés 2 (Fejlesztı játékok elemzése és készítése) Tehetség és személyiségfejlıdés (Környezetismereti játékok elemzése és készítése) Környezetünk komplex megismerése Az óvoda-iskola átmenet idıszerő pedagógiai-pszichológiai kérdései Korszerő módszerek, technikák, eszközök a vizuális nevelésben Résztvevık száma 5 fı 3 fı 4 fı 2 fı 1 fı 1 fı 1fı 1 fı 1 fı 3 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 2 fı 1 fı 1 fı 1 fı I.7. A dajkák képzettsége Érettségi bizonyítvány Szakmunkásképzı bizonyítvány Óvodai dajka szakképesítés 3 fı 2 fı 3 fı I.8. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelezı minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása, (elhasználódás miatt) és korszerősítése szükséges. 126

127 Az óvodánkra jellemzı adottságokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Csoportszoba 5 Tornaszoba 1 Mozgásfejlesztı szoba 1 Logopédiai foglalkoztató 1 Játszó udvar 2 Óvodavezetıi és nevelıi szoba 1 Elkülönítı 1 Gyermeköltözı 5 Gyermekmosdó és WC 5 Akadálymentes WC 1 Felnıtt öltözı 1 Felnıtt mosdó és WC 4 Tálaló, mosogató 2 II. Nevelı munkánk célja A szülıi nevelést kiegészítve, családias, derős légkörben, sokféle változatos tevékenységgel, optimálisan biztosítjuk a harmonikus személyiség életkorra jellemzı tulajdonságainak kibontakoztatását és megerısítését. Tudatosan és tervszerően alakítjuk azokat a szociális és értelmi képességeket, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést és teljesítményt. A személyiség kialakulásának alapfeltétele a szőkebb és tágabb társadalmi környezettel való kapcsolat, melyben a gyermek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteivel vesz részt. A sokoldalú nevelımunkánk átfogja a gyermeki személyiség egészét, az érzelmi biztonság függvényében biztosítjuk a testi, értelmi és szociális fejlıdést. II.1. A program alapelve Óvodánk nevelımunkájára jellemzı vonás: A külsı világ, a környezet tevékeny megismerése, a fejlesztés tartalmi eszközeivel. Nevelıtestületünk gyermekközpontú szemléleten alapuló, nevelı - fejlesztı munkája biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott gyermeki személyiség kibontakozását, az emberi jogok, a gyermeket megilletı jogok tiszteletben tartásával, az egyenlı hozzáférést, a gyermeki szükségletek kielégítését, a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását, a teremtett világ és az ember által létrehozott környezet védelmét. 127

128 II.2. Óvodaképünk Óvodánk, a családi nevelés kiegészítıjeként a gyermek harmadik életévétıl iskolába lépéséig óvóvédı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkciót tölt be. A gyermekek egyéni fejlıdési ütemét figyelembe véve tervezzük, szervezzük az innovatív nevelıfejlesztı munkánkat. Mindezeket jól szervezett színes, gazdag, változatos tevékenységekkel, szakemberekkel, a mindennapi életfeltétel és eszközrendszerével biztosítjuk. Pedagógusaink, munkatársaink, empatikus, probléma érzékeny attitőddel, a gyermekek pozitív személyiségjegyeinek erısítésével érzelmi biztonságot nyújtanak óvodásaink számára. Óvodapedagógusaink képesek arra, hogy a helyi nevelési program cél - és feladatrendszerének megfelelıen magas színvonalú nevelı-fejlesztı munkát végezzenek, a nevelés elsıdleges színterére építve, képviselve az intézményben folyó nevelımunka szakmai értékeit. II.3. Gyermekképünk Célunk, olyan gyermekek nevelése, akiknek érzelmileg gazdag környezetben, testi-lelki kiegyensúlyozottságát, a jó közérzet és egészséges fizikai állapot jellemzi. Derős, vidám, boldog, kiegyensúlyozott, szeretni tudó, lelkesedı, érzelmeit megfelelıen kinyilvánító emberekké váljanak. Képesek legyenek önfegyelemre, tudjanak uralkodni érzelmeiken. Másokkal szemben legyenek elfogadóak, nyitottak, segítıkészek, alkalmazkodóak. Legyenek érdeklıdıek, kitartóak, lelkesedjenek, tevékenykedjenek önállóan. Meg tudják valósítani elképzeléseiket, tolerálják mások megnyilvánulásait. Szociális kapcsolataikban legyenek együttmőködık, kapcsolatteremtık, barátkozóak, kezdeményezıek, segítıkészek, engedelmesek, udvariasak, kötelességtudóak, feladattudóak és mindezeket belsı szükségletbıl, lelkiismeretbıl tegyék. 128

129 II.4. AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE CÉL ÉS FELADAT Fİ TERÜLETEK A NEVELÉS A GYERMEK A FEJLESZTÉS KAPCSOLATOK ALAPVETİ TEVÉKNYSÉG- TARTALMI MÁS NEVELÉSI KERETEI FORMÁI ESZKÖZEI SZÍNTEREKKEL Anyanyelv és kommunikáció Fenntartó Család Iskola Közm.intézm. Szak szolg. Eü. Szervek Civil szerv. VILÁG A külsı Mozgás Rajz Tevékeny Ének Vers mese Megismerése JÁTÉK, MUNKA, TANULÁS Egészséges életmód alakítása, érzelmi nevelés, Szocializáció A FEJLİDÉS JELLEMZİI 129

130 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Egészséges életmód alakítása Célja: a gyermekek testi-lelki egészségének biztosítása, komfortérzetük kielégítése. Megalapozza a gyermek pozitív kapcsolatát a természeti és társadalmi környezettel. Az egészséges életmódra nevelés a test és a lélek egészségének megóvásával elısegíti a gyermek szervezetének egészséges fejlıdését, szükségleteinek kielégítését. Szabad és irányított mozgás lehetıségek biztosításával mozgástapasztalataik bıvítése, harmonikus testi fejlıdésük biztosítása. Feladata: a gyermekek életkorának megfelelı életritmus kialakítása, a rendszeres tevékenységek biztosításával a testi-szellemi fejlıdés segítése, egészséges, biztonságos, balesetmentes környezet megteremtése, testi szükségletek, mozgásigények kielégítése, testi képességek fejlıdésének segítése, egészségügyi szokások, készségek, képességek kialakítása, a család és az óvoda egészségnevelési szokásainak összehangolása, prevenció, korrekció alkalmazása, a gyermekek és a családok figyelmének felhívása a tudatos táplálkozás és a mozgás fontosságára, a mindennapos testneveléssel a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. Tevékenységek: Napi életritmus, a rendszeresen, megszokott idıben végzett tevékenységek (étkezés, pihenés) visszahatnak az életfolyamatokra, biztonságot nyújtanak, a testi, szellemi fejlıdés alapfeltétele. Testápolás: a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és igényességük kialakulását szolgálja. Táplálkozás: a növekedés és fejlıdés elengedhetetlen feltétele. Ismerkedjenek meg a tudatos táplálkozás fontosságával, annak egészségükre való hatásával. Öltözködés: a gyermekek figyelmének felhívása a réteges öltözködés fontosságára, ízlésük, önállóságuk fejlesztése. Környezet rendben tartása: fejleszti esztétikai érzéküket, igényességüket. Mozgás, edzés: biztosítja a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlıdését, elısegíti edzettségüket, ezáltal egészségük megırzését. Pihenés: mesével, énekkel, zenehallgatással a gyermekek egyéni szokásainak tiszteletben tartásával a nyugodt pihenés biztosítása. Óvodapedagógus feladatai: A gyermek gondozása, testi- lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése érdekében: kialakítja a helyes napirendet, a gyermekek megfelelı életritmusát, az egészségügyi szokások pontos menetét, kialakítja az egészséges és korszerő táplálkozás igényét, lehetıséget biztosít a mozgásigény sokrétő kielégítésére, a nyugodt pihenéshez optimális feltételeket biztosít. 130

131 A dajka, az óvodapedagógus útmutatásai és irányítása alapján vesz részt a tevékenységekben. A fejlıdés várható eredménye, óvodáskor végére: a személyi higiéniával kapcsolatos tevékenységeket tisztálkodás, öltözködés önállóan és tudatosan végezzék, váljék számukra szokássá, legyen igényük a kulturált étkezésre, változatos és egészséges ételekre, életkoruknak és egyéni fejlıdésüknek megfelelıen pihenjenek, egyéni fejlıdési ütem figyelembe vételével végezzenek irányított és szabad mozgást, télen nyáron, szabadban és teremben egyaránt, váljék igényükké a szőkebb és tágabb környezetük esztétikája, szeressék meg és óvják a természetet. 131

132 III.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása már az óvodába lépéskor elengedhetetlen. A szocializáció folyamatában a gyermekcsoport tagjai elsajátítják környezetük normáit, szokásait, szabályait, megismerik értékeit. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlıdését, szokás és normarendszerének megalapozását. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemzı sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék. Feladata: erkölcsi, szociális, esztétikai, intellektuális érzelmek fejlesztése, az óvodai dolgozók modell szerepe nagy hatást gyakorol az óvónı-gyermek, gyermekgyermek, dajka-gyermek közötti érzelmi kötıdés, az egyéni fejlıdés erısítésére, én-tudat, én-érvényesítés alakítása, társas szükségletek kielégítése, közös élményekre épülı közös tevékenységek biztosítása, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése, felelısségérzés, kötelességtudat fejlesztése, gyermek-gyermek, valamint a gyermek-felnıtt közötti kapcsolatot pozitív attitőd, érzelmi töltés jellemezze. Tevékenységek: Befogadás: az elsı találkozás az óvoda emberi-, tárgyi környezetével, mely alapvetıen befolyásolja az óvodához főzıdı késıbbi kapcsolatot. A szülı is részt vesz gyermeke beszoktatásában, ismerkedik az óvodai környezettel, az óvónı nevelı munkájával. Napirend: hozzájárul a gyermek egészséges fejlıdéséhez, biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. A legtöbb idıt a játék kapja, hiszen a gyermek legfontosabb és legfejlesztıbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A közösségi magatartás szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. A közös ünnepek, a születésnapok bensıséges megtartásával segítjük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. az együttérzés, a segítıkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlıdését, a szokás- és normarendszerének megalapozását. Óvodapedagógus feladatai: az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, elfogadó légkör biztosítása, tevékenységszükséglet kielégítése, segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlıdését, én-tudatának alakulását és engedjen teret, önkifejezı törekvéseinek, nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 132

133 Az érzelmi nevelés színterében fontos modell szerepe van a gyermek- óvodapedagógus dajka, valamint az óvodapedagógus dajka viszonynak. A mindennapok során a dajka kiegészíti az óvodapedagógus érzelmi biztonságot nyújtó nevelési attitődjét. A fejlıdés várható eredménye, óvodáskor végére: igényükké válik a helyes viselkedési normák betartása, kialakul a szabály- és feladattudatuk, kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek, meghallgatják egymást és a felnıtteket, tiszteletben tartják egymás személyiségét, fejletségi szintjét, erkölcsi tulajdonságaik koruknak megfelelıen fejlettek, akarati tulajdonságaikat kontrolálni képesek. 133

134 III.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi és kommunikációs nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, átfogja az óvodai nevelı munka egész területét. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához. Komplex kommunikációs fejlesztéssel a gyermekek anyanyelvi kultúrájának, beszédkészségének, szókincsének, beszédtechnikájának sokszínő, adekvát önkifejezésének alakítása. Feladat nyugodt, derős, együttmőködésre, utánzásra alkalmas, beszélı környezet kialakítása a nevelı tevékenység egészében, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének ösztönzése, fenntartása, az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés, helyes minta szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével), kifogástalan, egyszerő, változatos, szemléletes, természetes beszédhelyzet megteremtése, Közös élményekhez, közvetlen tapasztalatokhoz kapcsolódó kommunikációs helyzetek megteremtése, beszédszint megismerése, felmérése, fejlıdés nyomon követése, fejlesztés, szakemberek bevonása: speciális beszédhibák javításához, nyelvi nehézségekkel küzdı gyermekek fejlesztéséhez Tevékenységek nagy figyelmet fordítunk az anyanyelv megismertetésére, megbecsülésére, szeretetére a nevelés folyamatában, a gyermek természetes beszéd-és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére, a gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek, az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl, különbözı kommunikációs helyzetben a gyermek érzelmeinek megjelenítése, anyanyelvi és kommunikációs játékok alkalmazása, bábozás, dramatizálás, önálló mesélés, történet folytatása, példamutatás- hogyan lehet kérni, udvariasan elutasítani, erıs érzelmi felindulást levezetni, konfliktus helyzetet megoldani, gyermeki kérdések támogatása minden helyzetben, azok kielégítı megválaszolása. 134

135 Óvodapedagógus feladatai: az óvodapedagógus példája, (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek közötti kommunikáció ösztönzése, metakommunikációs ismeretek gazdagítása (érzelmeket jelzı gesztusok arckifejezések, testtartások). A dajka modellértékő kommunikációja kiegészíti az óvodapedagógus munkáját. Fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére képesek szükségleteik, élményeik, bánatuk, törekvéseik, vágyaik és különbözı élethelyzeteik kifejezésére, bátran, érthetıen, fejezik ki gondolataikat, tisztán ejtenek minden hangot, rendelkeznek általános és relációs szókinccsel, természetes gesztusokkal és arcmimikával kísérik érzelmeiket kifejezı beszédüket, gondolataikat érthetı formában, megfelelı hangerıvel és megfelelı tempóban, hangsúllyal fejezik ki mások számára, megfelelı beszédfegyelemmel rendelkeznek, érthetıen és folyamatosan kommunikálnak. 135

136 IV. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai IV.1. Játék A játék a gyermekkor legfontosabb és legfejlesztıbb tevékenysége, az óvodai nevelés meghatározó és leghatékonyabb eszköze. A játék a gyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek permanens módon, tartósan és zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermek játékában, játék közben ismeri meg környezetét, a külvilágból és saját belsı világából származó élményeit, tapasztalatait, önmaga lehetıségeit és korlátait. A gyermek játéktevékenységéhez a szülı és az óvodapedagógus utánozható mintát ad, segítı, bevonható társként van jelen a folyamatban, segíti a játékkapcsolatok alakulását. A játékhoz megfelelı helyre, idıre és egyszerő, könnyen alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítı anyagokra, játékszerekre, valamint sokrétő élményszerzési lehetıségek biztosítására van szükség a különbözı játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szerepjátékokhoz, a konstruáló- és szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelısségét. Az óvodánkban fontos, hogy a szabad játéktevékenységet preferáljuk, s ennek kiemelt jelentısége megmutatkozik nevelési programunkban, illetve a csoportok napirendjében is. A gyermek a játék útján ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, személyekkel, különbözı interakciókkal, s ez által fejlıdik valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponense. Ennek hatását fokozzák a játékot kísérı pozitív érzelmek, az örömszerzés, a vidámság, s az így kialakult érzelmek közlési vágyat ébresztenek, fokozódik a gyermek beszédkedve, a beszédkedv ösztönzıleg hat a kommunikációs készség- és a gondolkodás fejlıdésére, társas interakciókra ösztönöznek, valamint segítik a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatását. A játékban válnak érthetıvé, elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, fejlıdnek a gyermekek közti társas kapcsolatok. A közös játék együttmőködésre késztet, így a közösségi élet kialakulásának, a szocializációnak alapvetı eszköze. Feladatok: elısegíti a szociális és értelmi funkciók együttes fejlıdését, kiegészíti a mozgás és testséma fejlesztést, hatékonyan segíti az értelmi fejlesztést és az észlelési területek fejlesztését. 136

137 Tevékenységek: Gyakorló játék: a gyermek mozgásigényének, manipulációs vágyának kielégítése, majd kialakulnak a szabálykonstruáló, szerepjáték elemei. Szerepjáték: tapasztalatokat, ismereteket, elképzeléseket és ehhez főzıdı érzelmeket fejeznek ki vele. Barkácsolás: a játékhoz szükséges eszközök készítése. A szerepjáték és a bábozás természetes alkotórésze. Dramatizálás, bábozás: a szerepjátékot gazdagítja azzal, hogy a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott módon dramatizálhatják. A mesék gyermekek saját elgondolásaik alapján hıseinek tettei, a cselekmény menetét, a szereplık mondanivalóját, - hangját, - mozdulatait, a gyermekek saját elgondolásaik alapján játsszák el. A bábozás igazi kifejezı eszköze maga a mozgás, mely vizuális élményt is jelent. Saját érzelmeit eljátszhatja, személyiségfejlesztı hatású. Építı, konstruáló játék: gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. Élethelyzetek reprodukálása közbeni építés, szerelés, szerkesztés. Tapasztalatok hatására, a spontán létrejövı alkotások mellett, fontos helyet kap az elıre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés. Az alkotás öröme, sokféleképpen összeállítható játékszer, építıelem felhasználása ösztönzi a gyermekeket. Szabályjátékok: szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, a viselkedést. A gyermekek akár nyernek, akár nem, megtanulják a helyes magatartás alapvetı formáit: a szerénységet, mértéktartást, eredményekre törekvést. Mozgás- és értelmi képességfejlesztést, közösségi érzést és felelısségtudatot fejlesztenek ezek a játékok. Óvodapedagógus feladatai: az óvodapedagógusnak biztosítania kell a játéktevékenységhez szükséges alapvetı feltételeket, a feltételek megteremtésénél figyelembe veszi az adott csoport összetételét, érdeklıdési irányultságát, attitődjét, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait, a csoport napirendjével determinálja a játék kiemelt szerepét, az óvodapedagógus sokrétő élményszerzési lehetıséggel biztosítja a gyermekek komplex személyiségfejlıdését, ismereteik, tapasztalataik gyarapodását, pozitív, kompetens személyiségjegyek kialakulását, társas interakciók létrejöttét, az óvodai játék során a gyermekek saját elképzeléseiket, elgondolásaikat valósíthatja meg, az óvodapedagógus a játék folyamatában tudatosan, de indirekt módon, segítı személyként van jelen. A dajka az óvodapedagógus útmutatása és irányítása alapján segíti a játék személyiségfejlesztı hatásának kibontakozását. 137

138 A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére: az elemi gyakorló játékból a fejlıdés során a gyermekek játéktevékenységüket egyre magasabb szintre emelik, elfogadják és alkalmazzák az adott játékhoz szükséges feltételeket, szabályokat erısödik kudarctőrı képességük, empátiájuk, feladattudatuk, kompromisszum készségük élményeiket kreatívan, sokoldalúan használják fel társas kapcsolatokat alakítanak ki, megfelelı kommunikációs csatornákat hoznak létre, óvják, védik, megbecsülik játékeszközeiket, játékterüket. IV.2. Verselés, mesélés A mese és a vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. A gyermekek érzelmi-, értelmi-, és erkölcsi fejlıdésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével történik. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. A mese oldja a szorongást, belsı képteremtésre tanít. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történı kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi mőveknek egyaránt helye van. Feladat: A játékosság megırzésével, megfelelı motivációval, a játékos tevékenységek örömteli végzésével valósul meg, és a céltudatos képességfejlesztést szolgálja a gyermekek érdekében, a gyermekek nyelvileg tiszta, esztétikailag értékes mesét, verset halljanak, a mese érzelmi biztonságot teremt, a gyermek kifejezheti önmagát, kérdez, véleményt alkot, válaszol, fejleszti a figyelmet, a hallási differenciáló képességet, fejleszti a térben és az idıben való tájékozódást, felkelti a gyermekek beszédkedvét, oldja gátlásaikat, bıvíti aktív és passzív szókincsüket. Tevékenységek: a gyermekek önmagukról, környezetükrıl szerzett ismereteinek gyarapítása, versek, mondókák közben a gyerekek gyakorolják a helyes beszédet, a párbeszédes helyzeteket, gyarapodik szókincsük, képeskönyvvel való találkozás, annak megszerettetése, óvása, megbecsülése, állatmesék, népmesék, tréfás mesék, versek megismerése, utánzáson alapuló, ritmikus, mozgással kísért versek, mondókák, 138

139 mesehıssel való azonosulás érzelmi kinyilvánítása, meseélmények játékban és rajzban történı kifejezése. Az óvodapedagógus feladata: nyugodt légkör biztosítása az élmények befogadására, átélésére, feldolgozására, a szöveg érzelmi, hangulati tartalmának megéreztetése, kialakított szabályok érvényesítése, (mesehallgatás alatti csend) a gyermekek igényeinek figyelembevétele, csoport összetétele, a mindennapos mesevers hallgatás biztosítása, a gyermeki kezdeményezések segítése, önálló vers-, mesemondás, dramatizálás, bábozás. A dajka segíti az óvodapedagógus munkáját a kapott instrukciók alapján. A fejlıdés várható eredménye, óvodáskor végére: hangzás, hangulat, érzelem, és alkalom egységében felfogják a mondott vagy hallott versek, mesék témáját, a gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, népi mondókákat, várják, igénylik a mesehallgatást, megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások, a figyelem fenntartására képes, belsı képek alakulnak ki, a folytatásos mese szálait össze tudják kötni, az ismert mesei motívumokat, - kifejezéseket, képesek beépíteni önálló tevékenységükbe dramatizáláskor, bábozáskor, tudnak meséket kitalálni, és azt mozgással megjeleníteni, kifejezni, erkölcsi ítéleteket alkotnak. IV.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményekhez juttatja, felkelti zenei érdeklıdésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti velük az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja ıket a szép tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, mozgáskultúráját. Feladat: A környezet hangjainak megfigyelésével, az ölbeli játékokkal, a népi gyermekdalokkal, az énekléssel, az énekes játékokkal, a zenéléssel a gyermekek zenei fogékonyságának megalapozása. A népdalok éneklésével, a népi játékkal és a gyermek néptánccal a hagyományok felelevenítése, és azok átörökítése. 139

140 Az énekes népi játékokkal, és az igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotásokkal a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakítása.. Tevékenységek: Ritmusérzék fejlesztés: a mondókázás, dalok éneklése közben, elıször akusztikusan, majd látható, érezhetı mozgásokkal a dal ütemhangsúlyának, majd ritmusának kiemelése, szünetek érzékeltetése Közös éneklés, játékkal. Az éneklés örömének átéléséhez juttatni a gyermekeket. Ritmus- és dallam-visszhangjáték. Dallamfelismerés és dallambújtatás. Dinamikai érzék fejlesztése: halk-hangos különbségének érzékeltetése. Tempóérzék fejlesztése: gyors-lassú tempóváltások megismertetésével Magas-mély hangok közti különbség érzékeltetése. Egyéni improvizáció. Zenehallgatás Az óvodapedagógus feladatai: A különbözı zenei készségek, képességek fejlesztése, valamint e készségek és képességek fejlesztésének összehangolása más készségek, részképességek, pszichikus és gondolkodási funkciók fejlesztésével, valamint a szocializációs folyamattal. Az ének, zene, énekes játék és gyermektánc tevékenységben, illetve az egész óvodai életben a teljes személyiség fejlesztése. A zenei nevelés alapvetı feltételeinek megteremtése, tudatos, tervszerő és folyamatos fejlesztı hatások megszervezése. Zenei élmények nyújtása, a néphagyomány, mővészi értékő gyermekdalok, élızenei szemelvények csak tiszta forrásból történı alkalmazásával. A gyermekek biztonságérzetének növelése, gátlásaik feloldása, közösségi érzésük, magatartásuk alakítása. A közös éneklés, mondókázás, népi gyermektánc segítségével az együttes élmény biztosítása, játékos jókedv megteremtése. Céltudatosan fejlessze a mozgáskészséget, találjon ki változatos mozdulatokat és serkentse a gyermekeket is erre, hogy alkotó fantáziájuk a táncban is kibontakozhasson. Metrum érzék fejlesztése: A dalok, mondókák egyenletes lüktetésének bemutatásával, gyakorlásával, ami megjelenhet hangzásban, mozgásban vagy látványban, illetve mindháromban egyszerre. A dajka segíti az óvodapedagógus munkáját a kapott instrukcióknak megfelelıen. 140

141 A fejlıdés várható eredménye, óvodáskor végére: Ismer mondókát, különbözı hangkészlető és szöveghosszúságú népi gyermek játékdalt, néhány alkalmi dalt, mődalt. Mondókák és dalok felét csoportosan és egyénileg is biztosan-, jó hangmagasságban-, érthetı szövegmondással-, tagoltan-, tisztán tudja játék közben mondani, illetve énekelni. Szívesen és örömmel vesz részt mondókázásban, énekes játékokban, kezdeményezésekben. Ismeri a zenei fogalompárok jelentését. Képes mondókákat, dalokat óvónıi segítséggel, magasabb-mélyebb kezdı hanggal, különbözı tempóban és eltérı hangerıvel is megszólaltatni. Tudja az egyszerő szerkezető- és ritmusú mondókák, illetve dalok Megszólaltatásához az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különbözı mozgásformákkal. Felismeri a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról. Képes rövid, kétütemes-, szöveges ritmus illetve dallammotívumokat bemutatás után megismételni. Képes mondókákat, egyszerő dalokat hangosan és magában elmondani, énekelni, kétféle megszólaltatást cserélgetni. (bújtatást végezni) Képes oldott zenei légkörben az elsajátított mondókák, dalok összetevıit önállóan variálni, az egyes elemekhez új összetevıket kitalálni. (játékot, szöveget, ritmust, dallamfordulatot improvizálni) Képes rövid-, élményt adó-, élızenei bemutatást, hangszeres játékot, zenedarabokat figyelemmel-, türelemmel-, érdeklıdéssel végighallgatni. IV.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés önmagában is összetett, sokszínő nevelési terület, magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, kézimunkát, mőalkotásokkal való ismerkedést. A vizuális nevelés, a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelıen, képi-plasztikai kifejezıképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási-, komponálásitérbeli tájékozódó- és rendezı képességet. A gyermeki alkotás a belsı képek gazdagítására épül. Feladat: A gyermek környezete iránti érzékenységének, valamint az alkotásra, önkifejezésre és esztétikai élmények befogadására való igény kialakítása. Kreatív magatartás érvényre juttatása hangulati-, környezeti-, eszközbeli lehetıségek nyújtásával, közös és egyéni élményekre, tapasztalatokra alapozva. 141

142 A gyermekek aktivitásának fokozása, képzeletüknek, fantáziájuknak, feladattudatuknak fejlesztése. Tér-forma, színképzet gazdagodása, képi gondolkodás fejlıdése, szép iránti nyitottság, esztétikai érzékenység kialakítása. Hagyományırzés, ismerkedés népmővészeti elemekkel, technikákkal, alkotásokkal. Mővészi alkotásokkal való ismerkedés. Tevékenységek: Ismerkedés az ábrázolás anyagaival, lehetıségeivel, az eszközök helyes használatával, technikai alapelvekkel és eljárásokkal. Képalakítás, firkálgatás, rajzolás, festés képzeteik, emlékképeik, képzeletük nyomán. Képek készítése festéssel, rajzolással, ragasztással, karcolással, nyomatokkal, stb. Tájékozódás a kép síkján, térviszonyok megismerése. Plasztikai munkák: különféle formák, tárgyak gyurkálása, formálgatása, díszítése, különbözı eljárásokkal, (homok, hó, agyag, termések, gipsz, stb.) Egyszerő népi motívumok megjelenítése, technikák kipróbálása, hagyományırzés /tojásfestés, fonások, szövések/. Mővészeti albumok nézegetése, kiállítások lehetıség szerinti megtekintése. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek élmény és fantáziavilágának, szépség iránti vonzódásának és értékelı képességének alakítása. A gyermekek tér-, forma-, színképzetének, képi gondolkodásának fejlesztése. Esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük fejlesztése. Megismertetni a gyermekeket a különbözı anyagokkal, egyszerő munkafogásokkal, eszközök használatával. Egyéni képességbeli különbségek figyelembe vétele, fejlettségüknek megfelelı irányítás A dajkák az óvodapedagógusok irányítása és útmutatása alapján segítik a fejlesztı munkát. A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére: Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni-, kiemelni jellemzı formákat, részleteket. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, próbálkoznak a mozgások megjelenítésével. 142

143 Képesek közösen, közös cél érdekében tevékenykedni. Belsı ösztönzést éreznek saját készülı alkotásuk továbbfejlesztésére. Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Alkotásaikra jellemzı a részletezı formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örülnek a saját és társaik alkotásaiknak, valamint a közösen készített kompozícióknak. Téralakításban bátrak, kezdeményezıek, ötletesek. Tudnak gyönyörködni, rácsodálkozni a szépre. Fejlıdik alkotóképességük, fantáziájuk csiszolódik. Tudnak beszélni az alkotásokról és megfogalmazzák értékítéletüket. Jókedvvel, szívesen alkotnak. IV.5. Mozgás A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezıinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Sokoldalú tevékenység, mely jelen van a szervezett foglalkozásokon és a mindennapos mozgáson túl a játékban, a különbözı nevelési területeken is. A mozgás az óvodai nevelés folyamatában, a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlıdését és az egészséges életmód iránti igényük kialakulását. Feladat: A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Megteremteni azokat a feltételeket, melyek elısegítik a gyermekek biológiai fejlıdését, növelik a szervezetük teherbírását, ellenálló- és alkalmazkodó képességét. Lehetıvé teszi a különbözı mozgások pontos elsajátítását, mozgástapasztalatok bıvítését. Testi képességek, fizikai erınlét folyamatos fejlesztése. Tevékenységek: utánzó játékok, futó játékok, szabályjátékok, fogójátékok, szerepvállalás egyéni és csoportos játékokban, játékszerek, tornaszerek felhasználása rendeltetésszerően megismerkedés gimnasztikái alapformákkal, szergyakorlatokkal, egyensúlyérzék- fejlesztı gyakorlatok, támaszgyakorlatok, dobó-, ugró gyakorlatok, versenyjátékok. 143

144 Az óvodapedagógus feladatai: A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, és a mozgás megszerettetése. Mozgástapasztalatok bıvítése, testi képességek, fizikai erınlét, mozgáskultúra fejlesztése egyéni szükségletek, képességek figyelembe vétele mellett minden gyerek számára. Jó levegıjő környezet biztosítása gyakori szellıztetéssel. Biztosítja a gyermekek szabad mozgáslehetıségét a délelıtti, délutáni udvari játék, séta során. Megismerteti a rendelkezésre álló tornaszerek használatának balesetvédelmi szabályait. A napirendben helyet kap a mindennapos testnevelés, biztosítja annak feltételeit. A dajka az óvodapedagógus irányítása és útmutatása szerint segíti a fejlesztı munkát. A fejlıdés várható eredménye, óvodáskor végére: Szereti és igényli a mozgást, kifejlıdött ellenálló képessége. Mozgása rendezett, harmonikus. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció, finommotorika. Mozgását, viselkedését szándékosan irányítani képes. Egyensúlyérzéke, mozgástapasztalatai növekednek. Cselekvıképessége gyors, mozgásban kitartó. Fejlıdik tér- és idıbeli tájékozódó képessége, ismeri az irányokat. Egyéni- és csoportos versenyeken a szabályokat betartja, társaira figyel, kudarc és sikerélményt elviselni képes. IV.6. A külsı világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklıdése során tapasztalatokat szerez a szőkebb és tágabb természeti- emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Megismeri a szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Természet- és környezetvédelem a környezet megbecsülése, megóvása, rendben tartása, a társadalmi és természeti környezethez a pozitív érzelmi viszony kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása, 144

145 a külsı világ tevékeny megismerése, lehetıvé teszi a néphagyományok megismerését, a családi, tárgyi kultúra értékeinek tiszteletét, védelmét, a csoporthoz való érzelmi kötıdést. A kapcsolatok kialakításának, ápolásának társadalmi szokásai, az együttélés normái, biztosítják a kommunikáció képességének tudatos-, és a személyiség fejlıdése szempontjából nélkülözhetetlen érzelmi színezető kialakítását, fejlesztését, a gyermek a környezetébıl szerzett ismereteit, tapasztalatait tevékenységeiben felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben alkalmazza. A környezettudatos magatartás megalapozása nem korlátozódik csak a környezeti foglalkozásokra és a tervszerő, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet. Benne van a spontán játékban, az önkiszolgáló tevékenységben, az udvari élet pillanataiban, a beszélgetésekben, megfigyelı sétákban, kirándulásokban. Feladat: A gyermekek egyéni élményeire, tapasztalataira való építés, vagy olyan jellegő élményszerzés biztosítása, mely lehetıvé teszi a szőkebb és távolabbi környezetükben végbemenı folyamatok megláttatását, azokban való tevékeny részvételüket. Olyan hagyományok beépítése az óvodai életbe, melyek szebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek életét. A környezet megismerését, védelmét, környezettudatos magatartás elsajátítását szolgáló játékok szervezése. Matematikai tartalmú ismeretek nyújtása, ok-okozati összefüggések, mennyiségi viszonyok, fogalmak megismertetése, melyek a környezetben rejlenek. Tevékenységek: Tapasztalatszerzés: - emberi és társadalmi környezetükbıl, - természeti környezetükbıl. (évszakok megfigyelése.), - mennyiségi-, formai-, térbeli-, alaki, nagyságbeli viszonyok, - környezetvédelem, - környezetalakítás, - szimulációs játékok. Az óvodai környezet megismerése pozitívan hasson értelmileg, érzelmileg. Az intézmény környezetében megfigyelhetı felnıttek munkája. Orvos, védını, betegellátás, gyógyszerhasználat, baleset-megelızés, (tőz, víz, rozsdás vas, stb.) Testrészek, - tisztántartásuk, érzékszervek funkciói, - védelmük. Helyes gyalogos közlekedés, megfelelı viselkedés, udvariasság, közlekedési eszközök. Évszakok megfigyelése, idıjárás, természeti jelenségek, jellemzıik, változásaik, színeik, szépségeik. Növény- és állatvilág megismerése, - védelme, - gondozása. A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik során vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatóak, szétválogathatóak tulajdonságaik szerint. Számfogalom megalapozása, mérési-, összemérési feladatok mennyiségekkel, halmazokkal, különbözı egységekkel. Tapasztalatszerzés a geometria körében, építéssel, síkbeli alkotásokkal. 145

146 Cselekvıen vegyenek részt környezetük szépítésében, megóvásában, védelmében. Az esztétikum megláttatása. Jeles napok, hagyományok környezettudatos szemlélet alakítása. Mindezek keretét az évszakok adják, melyek feldolgozásánál még különbözı fejlesztési célok érvényesülnek. Mozgás, én-kép, test-séma, vizuális-, zenei-, verbális fejlesztés. Az óvodapedagógus feladatai: tegye lehetıvé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson elegendı alkalmat, idıt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására, segítse elı a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlıdés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására, a pedagógusok közösségében olyan értékrend kialakítását tartjuk fontosnak, mely az elıdök értékteremtı és természetmegırzı munkáját helyezi elıtérbe. (az intézmény valamennyi dolgozójára vonatkoztatva), a tapasztalatszerzések során az óvónı irányítása mellett a dajka tevékenyen részt vesz a közös tevékenységekben. A fejlıdés várható eredménye, óvodáskor végére: Ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetérıl. Pozitív érzelmi viszonyulása megerısödik az ıt körülvevı környezet iránt. Megismeri lakóhelye szépségét, - nevezetességeit, környezetében található intézményeket. Évszakok felismerése mellett képes az ok-okozati összefüggések megfogalmazására. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Problémamegoldó gondolkodása fejlett. Ismeri az elemi közlekedési szabályokat. Ismeri a falusi élet szokásait. Kialakul igénye a környezet szépítésére, megóvására, óvja,- megbecsüli a természetet. Iskolai tanuláshoz szükséges értelmi képességek jól fejlettek. 146

147 IV.7. Munka jellegő tevékenység A munka és munka jellegő játékos tevékenység a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvı tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat. A szociális és kognitív készségek, képességek, attitődök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A gyermekek saját személyük, illetve a csoport érdekében, maguk végeznek olyan munkát, amelyre képesek. Kezdetben segítséggel, késıbb teljesen önállóan, öntevékenyen végzik az alkalomszerő, ismétlıdı munkákat. Ilyen a játékok elrakása, csoportszoba átrendezése, tevékenységekhez az eszközök kiosztása. A munkajellegő tevékenység önként-örömmel, szívesen végzett aktív tevékenység, amely egyben fejleszti a szükséges készségeket is. A gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerő használatát, miközben tapasztalatokat szereznek. Az óvónıvel kialakult érzelmi kapcsolat, a megerısítés motivációja ösztönzi a gyermekeket a munkajellegő tevékenységek céltudatos végzésére. Feladata a gyermekek szerezzenek tapasztalatot a munka jellegő tevékenységek közben természeti és társadalmi környezetükrıl, alakuljon ki felelısségérzetük, feladattudatuk, kitartásuk, sajátítsák el az eszközök célszerő használatát, a sikerrel végrehajtott munka legyen ösztönzı, motiváló hatású, a gyermekeknek válják igényükké az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, a kulturált étkezés, környezetgondozás, Tevékenység Az óvodában a munka elsısorban a csoportért végzett tevékenység, például a naposság vagy egyéb munka (környezet-, növény- és állatgondozás). Hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakulásához, a csoportért végzett tevékenység értelmének-, szükségességének- és örömének felfogásához, átéléséhez. Lehetıvé válik a munkavégzéshez szükséges attitődök és képességek, készségek alakítása, mint például a kitartás, felelısségérzet, céltudatosság, kötelességtudat gyakorlása, miközben alakul a gyermekek önértékelése, és ezzel együtt a csoport értékelése is. A gyermekek munkáját a környezet szükségessége indokolja, annak eredményessége mindenki számára érzékelhetı, mert erısíti a gyermekekben a munka játéktól eltérı jegyeit. A munka jellegő tevékenység a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A munka szervezése igényli a gyermekkel való együttmőködést, folyamatos, reális a gyermek önmagához mért fejlesztı értékelését. Ízlésformáló hatásával fejleszti a gyermekek esztétikai alkotóképességét. 147

148 Óvodapedagógus feladata: A gyermek önálló szükségletébıl fakadó munkavégzésének támogatása, próbálkozásainak segítése, kezdeményezı készségének fejlesztése, formálása. Felelısségérzet megalapozása, kitartásra nevelés. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttmőködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. Dajka feladata: az óvodapedagógus útmutatása és irányítása alapján segíti a munka jellegő tevékenységek személyiségfejlesztı hatásának kibontakozását, példamutató viselkedésével, a baleset megelızést szem elıtt tartva, segíti a gyermekek helyes eszközhasználatának megalapozását. A fejlıdés várható eredménye, óvodáskor végére: Szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. Szívesen közremőködnek a növények és állatok gondozásában. Örömmel segítenek társaiknak. Szeretnek meglepetést készíteni, kisebbeknek, szüleiknek. IV.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás A tevékenységben megvalósuló tanulás a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bıvítése, rendszerbe foglalása, amely támogatja a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését, a belsı érést, fejlıdést segíti. Az óvodai tanulás nem szőkül le ismeretszerzésre, hanem az óvodai nap egészére kiterjed, elsıdleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A külsı ráhatások, az inger- és élmény gazdag környezet biztosítása során a pedagógus épít a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. Fejlıdik a gyermekek érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, gondolkodása, kreativitása valamint a mozgás fejlıdése folyamatosan történik. A tanulás során gyermek személyiségének kibontakozását a pedagógus személyre szabott pozitív értékeléssel segíti. A tanulás pszichés feltétele a motivált állapot, a gyermek önön erıfeszítéseire épül, melynek alapja a tapasztalat- és élményszerzés. Cél: Az óvoda nevelési célja és feladata a gyermek teljes körő személyiség fejlıdésének elısegítése. 148

149 Feladat: A gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklıdésének kielégítése. Ismeretszerzés, amely a gyermekekben felmerülı kérdésekre, válaszokra épül. Lehetıséget kínálni a gyermekeknek, olyan szituációk átélésére, amelyekben megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit, ezzel kreativitásuk erısítése Egyéni érdeklıdésüknek megfelelı tevékenységek biztosítása, cselekvéses tanulás. A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szerzésében való segítségnyújtás, melyeknek során, a gyermek megismerheti saját teljesítıképességét. a tanulás irányítása során egyéni értékeléssel segíti a gyermeki személyiség kibontakozását minden tevékenység során támogató és ösztönzı attitőddel ösztönzi az önálló próbálkozásokat. A pedagógus szerepe a tanulási folyamatban: Az óvodapedagógus tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodapedagógus felelıssége annak meghatározása, hogy gyermekei részére milyen differenciált tanulási helyzeteket tervez és teremt. A tanulási folyamatban mindig a gyermek aktuális fejlettségéhez, érdeklıdéséhez igazodunk. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, célirányosan bıvítjük oly módon, hogy ezen keresztül fejlıdjenek megismerı képességeik (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás). Biztosítja a tapasztalatszerzés, felfedezés lehetıségeit. Megırzi a tanulás játékos jellegét. Megismeri a gyermekek spontán élményeit, képességeit. A tanulási folyamatban elfogadja aktív vagy passzív részvételüket, egyéni fejlettségükhöz igazodik. A tanulás irányítása, értékelése motiváló, ösztönzı, személyre szabott, differenciált. Naprakész ismeretanyaggal rendelkezik. A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére A gyermek hat-hét éves korára eléri az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet. A lassú átmenet azon állapotába kerül, amikor óvodásból iskolássá érik. Ezen folyamat a gyermek belsı érése, a családi és óvodai nevelés eredménye. Célunk: a Köznevelési törvényt, és a gyermek életkorát figyelembe véve, akkor kezdje el tanulmányait a gyermek, amikor fejlettsége megfelelı. A gyermek, akkor tud megfelelıen 149

150 teljesíteni az iskolában, ha mind testileg, mind lelkileg, mind szociálisan fejlett, az iskolaérettségi kritériumoknak megfelel. A testileg fejlett az a gyermek aki testarányai megváltoznak, elkezdıdik a fogváltás, teherbíró, mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, mozgáskoordinációja, finommotorikája fejlıdik, testi szükségleteit irányítani tudja. Lelkileg egészségesen fejlıdı gyermek, aki érdeklıdı, téri észlelése fejlett, vizuális és akusztikus differenciáló képessége megfelelı, térben korának megfelelıen tájékozódik, térbeli mozgásfejlettsége az óvodáskor végi szintet eléri, testséma kialakulása 6-7 éves kornak megfelel, megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, egyre hosszabb idejő az emlékezeti megırzés, nem csak felismer, de egyre gyakrabban felidéz, fejlıdik szándékos figyelme, figyelmének tartalma és terjedelme nı, figyelmének megosztása, átvitele nem jelent számára nehézséget, kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás. A gyermek beszéde, akkor megfelelı az óvodáskor végére, ha minden szófajt használó, környezete számára érthetı, folyamatos, a hangzók ejtése megfelelı (fogváltás figyelembevétele), képes mások beszédét végig hallgatni és meg is érti azt, beszéd tempója, hangsúlya hat-hét éves kornak megfelelı. A társadalmi és természeti környezetérıl a következı ismeretekkel rendelkezik tudja nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását, napszakok ismerete, közlekedésen belül a gyalogosokra vonatkozó fontosabb szabályokat ismeri, fontosnak tartja a növények és állatok védelmét, tisztában van az idıjárás és öltözködés összefüggéseivel, kialakulóban vannak azon szabályok ismerete, amellyel megóvhatja természeti és társadalmi környezetét. 150

151 Szociálisan érettnek mondható az a gyermek, aki elfogad más felnıtteket és nyílt a kapcsolatteremtésben, együttmőködésre, kapcsolatteremtésre képes, a szabályokhoz alkalmazkodni tud, szükségletei, kielégítését késleltetni tudja, kialakulóban van feladattudata, megérti a kapott feladatot, kitartó, munkatempója, önállósága az óvodáskor végének megfelelı, önfegyelme korának megfelelı. 151

152 V. Az óvoda hagyományos ünnepei Az óvoda természetes közege a hagyományırzésnek. Fontos feladat a hagyományok-, népszokások ápolása, értékek megırzése, - továbbadása. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki a mindennapokból, külsıségekben-, és belsı tartalomban egyaránt. Minden ünnepet egy hosszabb elıkészület vezet be, mely lehetıséget biztosít az érzelmi átélésre, és gazdagon motivált tevékenységekre. Óvodánkban ünnepelt jeles napok: Az ısz jeles napjai szüret, Márton napi ludasságok, A tél jeles napjai Adventi délután, Mikulás, Karácsony, Farsang. A tavasz jeles napjai Nemzeti ünnepünk (márc.15.) Húsvét Óvodánk rendezvényei: - Kirándulások - Munkadélutánok - Anyák napja - Családi gyermeknap - Sport programok - Gyermekszínház, bábszínházi programok - Évzáró, nagycsoportosok búcsúztatása. 152

153 Családokkal: VI. Az óvoda kapcsolatrendszere Törekszünk arra, hogy a szülık megelégedésére, a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, - ápoljuk, - védjük, - szocializáljuk, - neveljük, - fejlesszük a gyermekeket. A szülıket nevelıpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelıi felfogásunkat, programunk céljait. A gyermekek egyéni fejlıdésérıl folyamatosan konzultálunk. Óvodánk nyitott, a szülık igényeinek megfelelıen lehetıséget adunk arra, hogy betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történı nyílt, ıszinte együttmőködés, csak a kölcsönös bizalom alapján valósulhat meg. A szülıknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkkal-, szakmai felkészültségünkkel példamutatóak legyünk. Fenntartóval: Kapcsolatunk a fenntartóval részben hivatalos, részben pedig támogató, segítı jellegő. Problémáink megoldását a segítı szándék, együttmőködés jellemzi. A kölcsönös tájékoztatás, bizalom és egymás munkájának megbecsülése a legfontosabb alapelvek. Bölcsıdével: Az átmenet zökkenımentessé tétele érdekében a bölcsıde nevelımunkájának megismerése elengedhetetlen az óvodapedagógusok számára. A bölcsıde és az óvoda munkája együttmőködı, segítı, támogató jellegő. A fejlıdési szintek egymásra épülésén alapszik. Iskolával: Kapcsolatunkban arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelıen, úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttmőködık-, kapcsolatteremtık legyenek, és képesek legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk a minél zökkenımentesebb átmenetet. Kölcsönös látogatásokat és szakmai tanácskozásokat szerbezünk. Az elsı osztályos nevelık meglátogatják a leendı iskolásokat az óvodában és az iskolások is visszajönnek vendégségbe az óvodába. A leendı elsı osztályos nevelık tájékoztatják az iskolába készülı gyermekek szüleit pedagógiai elképzeléseikrıl, az iskolába lépés teendıirıl. A gyermekek megismerkednek a tanító nénivel, az iskolai környezettel. Közmővelıdési intézményekkel: folyamatos és hagyományteremtı kapcsolatra törekszünk, nevelési feladataink sokoldalú megoldásának elısegítése érdekében, gyermekmősorok szervezése, könyvtárlátogatások, gyermekfoglalkozások. 153

154 Szakmai szervezetekkel: Szakmai szakszolgálattal, Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat. Szakmai tevékenységünk fejlesztése érdekében igénybe vesszük segítségüket, speciális feladatok ellátásában való közremőködésüket. Egészségügyi szervekkel: Védını, gyermekorvos, fogorvos. Évente orvosi vizsgálat minden csoportban. Tanköteles korú gyermekek számára iskola-alkalmassági-, látás-, hallás vizsgálat. Fogászati szőrés. Alkalmanként esetmegbeszélések. Civil szervezetekkel: Szatymazi Fiatalok Társasága Mi Óvodánk Alapítvány Szatymaz Kapcsolat Központ Gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal: Gyermekvédelmi feladatok ellátásában való együttmőködés, segítségnyújtás. 154

155 VII. Felhasznált irodalom Szatymazi Óvoda Helyi Programja Óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIC Interprint Kiadó, Budapest,1996. Érték és minıség az ezredforduló óvodáiban OKKER, Dr.Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok óvodáskorban OKKER Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Budapest, Alex typo, Dr Tótszıllısiné Varga T.: Mozgásfejlesztés az óvodában Acsai Gézáné- Hegedős Anikó Vízy Istvánné: Környezeti nevelés az óvodában Aqua Kiadó, Budapest Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, A pedagógiai program jogszabályi háttere évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 363/2012. (XII.17.) kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve 155

156

157 4. sz. melléklet Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái Újszentiváni Óvoda Pedagógiai programja

158 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés, bemutatkozás 159 II. Óvodai nevelés célja, alapelvei, értékek 160 III. Gyermekkép, óvodakép 161 IV. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az anyanyelvi és értelmi nevelés megvalósítása 168 V. Az óvodai élet tevékenységformái Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás Külsı világ tevékeny megismerése Munka jellegő tevékenység Tevékenységekben megvalósuló tanulás 179 VI. Az óvodai élet megszervezése Személyi feltételek Tárgyi feltételek Szervezeti és idıkeretek 182 VII. Az óvoda kapcsolat rendszere A szülı, a gyermek és a pedagógus együttmőködésének formái Az óvoda egyéb kapcsolatai 185 Felhasznált irodalom 186 Legitimációs záradék

159 I. Bevezetés Az óvoda hivatalos elnevezése, címe: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Óvodái Újszentiváni óvoda Cím: 6754 Újszentiván, Árpád u. 16. Telefon: / Az óvoda fenntartója, címe: Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. Az óvoda bemutatása: Óvodánk történetében 100 éves múltra tekinthetünk vissza. Újszentivánon szeptember1-én nyílt meg az elsı óvoda. A világháború viszontagságos éveit túlélte az óvodai mőködés. Jelenlegi óvodánk ben épült, amelyet az óta többször újítottak, bıvítettek ban nyílászárócsere történt, külsı burkolatot és belsı festést kapott óvodánk ban új fajátékok kerültek az udvarra és megnyithattuk só-szobánkat. A teljes bútorcserét a szülık és az önkormányzatunk segítségével valósíthattunk meg. Óvodánkban Fábián Katalin: Tevékenységközpontú programja alapján végezzük nevelı munkánkat, mely programot az óvoda arculatára formáltuk. Két óvodai csoporttal mőködünk, négy óvodapedagógus és két dajka néni szeretetteljes, összehangolt munkájával szeptember 1. óta egyik csoportunkban szerb anyanyelvi nevelés folyik. A felújított épület és a szinte teljesen kicserélıdött bútor- és játékállomány, a rengeteg családközpontú program és az elnyert Zöld Óvoda minısítés is egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy évrıl évre mind több szülı szavaz bizalmat intézményünknek hoz képest 20%-kal nıtt a gyermeklétszám ben nyertük el elıször Zöld Óvoda megtisztelı címet, melyet három évig büszkén viseltünk ben ismét pályáztunk és újabb három évre megnyertük ezt a címet. Az óvodai környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás minták, értékek, szokások átadása élményeken és tapasztalatokon keresztül. Igyekszünk ezeknek megfelelni és a legközelebbi pályázat esetleges elnyerése után örökös tagságot szerezni. Mottónk: A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erıit saját hasznára. (Szent-Györgyi Albert) 159

160 II. Az óvodai nevelés céljai, melyek magukban foglalják a Zöld Óvoda program céljait is: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítjuk meg sajátos célkitőzéseinket és feladatainkat. Célunk a gyermekek környezettudatos szemléletének megalapozása, hogy a természet legyen az óvodások ismereteinek egyik fı forrása. Feladatunk szerteágazó, egymásra épülı és egymással összefüggı, komplex módon érvényesülı tevékenységek szervezése, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvoda szellemiségében a környezeti nevelés alapján mőködik. Pedagógiai programunk a környezeti nevelést kiemelten kezeli, erre építi a fejlıdést elısegítı tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. A család nevelımunkáját kiegészítve a 2, éves gyermekek testi érzelmi, szociális - értelmi képességeinek fejlesztése, a harmonikus személyiségfejlıdésének elısegítése Érzelmi biztonságot nyújtó, derős szeretetteljes óvodai légkörben, változatos tevékenységeken keresztül nevelünk A gyermekek egyéni fejlettségéhez, érési tempójához igazodó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás Kiemelt figyelmet igénylı gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás és nevelés biztosítása Gyermekeink érzelmi és közösségi nevelésében a másság elfogadása természetes, magától értetıdı legyen A mással nem helyettesíthetı gyermeki alapvetı szükséglet, a játék során fejlıdjenek a gyermekek készségei, képességei, erkölcsi, szociális, intellektuális érzelmei A természet iránti fogékonyság, a környezettudatos szemlélet, gondolkodás és életvitel megalapozása A néphagyományra és a mővészetek eszközeivel ható vers- mese- dramatikus játékokra, a vidám éneklés, énekes játék és zenehallgatásra, valamint a rajz, mintázás, kézimunka tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt Kiemelten foglalkozunk a természeti környezet megismertetésével, megszerettetésével, megóvásával, melyet elsısorban a közvetlen környezetünkben, tapasztalati lehetıségek biztosításával és vadasparki programok szervezésével teszünk érzelmileg és gazdaggá A természet-közeliséget, a természetszeretet átörökítését a gyermekek érzelmein át, a családok aktív együttmőködésével kívánjuk megvalósítani, hogy környezetükkel harmóniában lévı, környezetüket védı magatartásuk kialakulhasson Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk Szeretet, elfogadás Tisztelet, bizalom Természetvédelem-környezettudatosság Egészséges életmód Anyanyelvi kultúra Viselkedés kultúra Hagyományok 160

161 III. Gyermekképünk: A 2,5-3 7 éves életkori szakasz a gyermek fejlıdésében, személyisége alakulásában az egész életére meghatározó, megismételhetetlen lehetıségeket rejt. Az óvodás gyermek gyorsan és intenzíven fejlıdı személyiség, fejlıdését meghatározzák a veleszületett genetikai adottságok, az érés törvényszerőségei valamint a környezeti hatások. Az óvodás gyermeknek életkori sajátosságai és egyéni igényei alapján testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Az óvodás gyermek jellemzıje a sokirányú érdeklıdés a környezı világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlıdik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvetı tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, csiszolódik anyanyelvi kultúrája. Olyan gyermek, aki kiegyensúlyozott, tele van élményekkel, erısen kötıdik a természethez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Pozitív kapcsolatban él a természeti és társadalmi környezettel. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Lelkileg szabad, szellemileg kreatív, szociálisan érzékeny, empatikus, kiegyensúlyozott és BOLDOG. Óvodaképünk: A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva, a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. Gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítésérıl, érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes légkörrıl, sokszínő, életkor specifikus tevékenységekrıl, kiemelten a játéktevékenységre. Segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Migráns, nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megırzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integrációját. Programunk a gyermeki tevékenységre, aktivitásra épül. Lehetıséget kínálunk sok új dolog kipróbálására, megismerésére, tágabb környezetünk felfedezésére. Ennek jegyében sokat kirándulunk közeli és távolabbi helyekre is. Az óvodán belül is adódnak érdekes feladatok, növénygondozás, kertmővelés, környezet tisztán tartása, az évszakok kincseinek győjtögetése, a természetsarokban való elhelyezése. Szoros kapcsolatot ápolunk a Vadasparkkal, többször fogunk ott foglalkozásokat tartani a gyermekeknek, lehetıleg minden évszakban, hogy a természet változásait, állatok viselkedését figyelemmel kísérhessék. Az ún. ZÖLD ÜNNEPEK érdekes, változatos témákkal tarkítják a gyermekek óvodai élményeit, ismereteit. A nép kultúra, a néphagyományok ápolása jól beilleszkedik a 4 évszak körforgásába, hiszen minden évszakhoz kapcsolódnak népi jóslatok, hiedelmek. Nagy ünnepeink is az évszakokhoz kötıdnek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Pünkösd. 161

162 A magyar és a szerb népi kultúrák gazdag kincsestárából a népdalok, a népi mondókák, népmesék, mesterségek mind gyermekeink értelmi, érzelmi gyarapodását, személyiségük formálását szolgálják, egyúttal erısítik nemzettudatukat. Az óvodapedagógus modell szerepe: Az óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplınek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következıen az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de késıbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelıerık egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 2,5-3-4 éves korban meghatározó a pedagógus szerepe, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnıtt kedvéért. Az óvónı mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ı biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlıdésére. Ezért gondoljuk, az hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek-felnıtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek-szülı viszony. Ebben a kapcsolatban kell az óvónınek napközben mintegy helyettesítenie az anyát. El kell fogadnia, hogy nem csak ı irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógiai magatartás feltételezi az önállóságot, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerı képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy az nevelı képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel, a képességekkel. Az óvónı és a dajka együttmőködése. Az óvónıi munka tényleges és közvetlen segítıi a szakképzett dajkák. Az óvodapedagógus feladata, hogy tájékoztassa az elvekrıl, elképzelésekrıl és a megvalósítást segítı módszerekrıl. A dajkának is az óvónıhöz hasonlóan modell szerepe van a gyermek elıtt, és ezért felelısséget kell éreznie minden megnyilvánulásáért. Tudjon együttmőködni az óvónıvel és segítse elı a pedagógiai célok megvalósítását. Az óvodai program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítıjének tekintjük. A dajka egyike a gyereket nevelı felnıttnek, aki épp úgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, stílusával hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vegyen, elsısorban arra van szükség, hogy megfelelı szinten tájékoztatva legyen az óvoda és a pedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetıen. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónık a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás megsokszorozhatja a felnıttektıl kiinduló nevelı hatásokat. 162

163 IV. Az óvodai nevelés feladatai: 1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlıdésük elısegítése. Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerısítésére történı felkészítés. A 2,5-3-7 éves korosztályra jellemzı fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztı tevékenység során az elvárás az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelızés és egészségmegırzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megırzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Megfelelı szakemberek bevonásával, a szülık együttmőködésével a kiemelt figyelmet igénylı gyermekekkel kapcsolatos prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A gyermekek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A gyermekek egészségének védelme, megırzése, edzése A dajka feladatai: az óvodapedagógus irányítása és útmutatásai alapján segít a feltételek megteremtésében, a szokások rögzítésében, gyakorlásában Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, pihenés, testedzés, testmozgás. Egészséges táplálkozás: Az óvoda, az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlıdésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlıdés alapfeltételei között kiemelt jelentıségő a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónıi leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülık segítı együttmőködésén (a kiegészítı táplálkozáson) is múlik. Tisztálkodás: A napirend keretei között elegendı idıt biztosítunk a gondozási teendık egyéni tempó szerinti végzésére. Megismertetjük a tisztálkodási folyamatot: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. Tudatosítjuk a gyermekekben a tisztaság alapvetı fontosságának, a betegség megelızés és fertızések megelızésének jelentıségét. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bır, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat 163

164 higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektetünk. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk, fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. Öltözködés: Elegendı idıt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekek számára az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcukon. A megfelelı viselet kiválasztásában összefüggéseket tárunk fel a gyermekekkel az idıjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítjuk az önállóságot. A szülıkkel való kapcsolattartás során a megfelelı mennyiségő és minıségő ruházat és cipı biztosítására is javaslatot teszünk. Például: mőszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védı cipık biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés: Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelıen biztosítjuk nyugodt pihenés feltételeit, ellenırizzük a terem szellızetését, az ágyak megfelelı elhelyezését (a lehetı legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását, biztonságot adó szokásrendszerrel segítjük, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés idıtartamát a csoport szükségleteihez igazítjuk. Az ágynemőrıl és annak tisztításáról a szülık gondoskodnak, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Testedzés, testmozgás: Változatos napi és heti rendben biztosítjuk a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervezünk mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelezı testnevelés foglalkozást tartunk. Edzési lehetıséget a testnevelés, környezet, levegı, nap kihasználásával biztosítjuk. Megtervezzük a helyet, idıt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Idıjárástól függıen (köd, -5 fok, esı, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegın tartózkodunk, a napfényedzést a fokozatosságot betartva biztosítjuk. A nyári napirendet az egész napos levegın való tartózkodásra építjük. (A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben.) Egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése, baleset megelızés Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertıtlenítés, szellıztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeljük, szükség esetén kezdeményezzük javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívjuk a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülıi segítséget is kérünk. Fontos, hogy megtanulják a gyermekek, hogy egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhetı lenne. Ennek érdekében megismertetjük a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendı legfontosabb teendıket, illetve ezek közül is azokat, amelyeket ık el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnıtt értesítése) a 164

165 beteggel való kapcsolatteremtés. A gyermekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelızése érdekében. Módszere: a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a csoportszoba barátságos, esztétikus legyen, a berendezése biztosítsa a gyermekek jó közérzetét, nyugodt játékát, tevékenységeit. Az öltözı biztosítsa a megfelelı feltételeket a nyugodt vetkızéshez, öltözéshez. A szülık részére legyen egy esztétikus tájékoztatótábla, melyen az óvodai munkáról tájékoztatást kapnak. A mosdóban megfelelı mérető eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Az óvodaudvaron a gyermekek szabad mozgását, edzését a különbözı ügyességi játékokkal, mászókákkal biztosítjuk. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelıen a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán helyére teszik azokat. Zsebkendıjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipıjüket befőzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Cél: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. A szeretet és a kötıdés képességének fejlesztése, a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének, az élménybefogadás képességének, az érzelmek kifejezıképességének, az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése, valamint az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. Az óvodapedagógus feladatai a dajka, támogató együttmőködésével: Érzelmi biztonságot nyújtó, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör megteremtése, melyben az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermekgyermek kapcsolatot pozitív attitőd, érzelmi töltés jellemezze. Kialakítani a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. Segíti az én tudat alakulását és az én érvényesítı törekvést. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejleszti. 165

166 Fejleszti a szociális érzékenységet. Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása, erısítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlıdését és én-tudatának alakulását, és teret enged önkifejezı, önérvényesítı törekvéseinek. A fejlesztés azután kezdıdik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetıen derős, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnıttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az ıt körülvevı környezetben. A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban, a közösségben. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elısegíti az óvoda felnıtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedı szerepünk nekünk, óvodapedagógusoknak és a munkánkat segítı dajkáknak van. A szocializáció szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése során segítjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: együttérzés, a segítıkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) kialakulását, rögzülését. Az óvodáskorú gyermekek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Harmonikus, szeretetteljes légkörben a gyermekek érzelmileg kötıdnek társaikhoz és a felnıttekhez egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy legyen mindkét óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, ami mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A gyermekeket arra neveljük, hogy értsék meg, fogadják el társaik különbözıségét. A beszoktatás idıszaka meghatározza gyermekek érzelmi kötıdését az óvodához. A mi feladatunk megteremteni a lehetı legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történı beilleszkedéséhez, ezért biztosítjuk az anyás beszoktatás során, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelıen végezzük a mindennapi tevékenységet. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy igyekszünk megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A következı elvek alapján végezzük feladatainkat: A felnıtt értse meg elsısorban érzelmileg - a gyermekeket. A felnıtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnıtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok, korlátok pontos megjelölésével. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Tudjon nevelési taktikát váltani, ha többször eredménytelen a befolyása. A felnıtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, természetesen úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnıtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során konfliktusfeloldó beszélgetések. A felnıtt bátorítson minden gyermeket, hogy pozitív énképe kialakuljon. 166

167 Az agresszív gyermek lehetıleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A felnıtt-gyermek kommunikációjában a beszélgetıpartner megbecsülése, megértése elsıdleges szempont legyen. Tilalom helyett a felnıttek adjanak választási lehetıséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak. A felnıtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A gyermekek értékelését fontos személyiség és közösségalakító tényezıként alkalmazza, mely pozitív és konkrét. A felnıtt jutalmazásként verbális és nonverbális kifejezéseket, kommunikációs eszközöket alkalmaz, érzelmeket fejez ki, kiemelt-megtisztelı feladatot ad, kedves tevékenységet biztosít. A bántalmazás megelızésében alapelveink A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlıdésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelısségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. A kisgyermek minden erıszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erıs fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erıszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelızésére nem elég a szülıket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazása érdekében a szülıi értekezleteken beszélgetünk ezekrıl. Az elhanyagolás, a bántalmazás (fizikai, érzelmi) megengedhetetlen, elítélendı. A tudomásunkra jutott eseteknél felvesszük a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végén: Szeretettel, tisztelettel kötıdnek óvodájukhoz, társaikhoz, felnıttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben is megmutatják. Igényükké válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása, és még egymást figyelmeztetik, megkérik a szabályok betartására. A felnıtt kérésére mindig, de a nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért, társaikért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktushelyzetben igyekeznek megegyezni, keresik a társaikkal való együttmőködés lehetıségét. Ezt meg is tudják fogalmazni. Érdeklıdnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkezı vendégeket szeretettel, udvariasan fogadják. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. 167

168 3. Anyanyelvi nevelés Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az ıket körülvevı világban, fejlıdnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklıdésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történik. A magyar és a szerb nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Anyanyelvi nevelés az egyik legfontosabb nevelési terület, mely a beszéddel, a kommunikációval mintegy közvetítıként segíti az egyes nevelési területeket. Az anyanyelvi nevelés, a kommunikációs nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Az óvónık mintaszerő beszédstílusával fejlesztjük a gyermekek beszédkultúráját. Sok lehetıséget teremtünk kommunikációra, párbeszédek kialakítására, hangsúlyt fektetve az artikulációra, a szókincs és kifejezıkészség fejlesztésére. Az óvodapedagógus feladatai a dajka támogató együttmőködésével: Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetıséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülı képességeket. Lehetıséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különbözı tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Az önkéntelen figyelemtıl és spontán emlékezettıl a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezetı utat sok játékos tevékenységgel segíti elı, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetıségét teremti meg. Élmény gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben a gyermekek: beszédkedve erısödik, beszédhallása fejlıdik, a fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak. Állandó lehetıséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak A személyes példája, a helyes minta adása kiemelt jelentıségő. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnıttektıl és társaiktól egyaránt. A kommunikációs képességeiben lassan fejlıdı gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: Vannak elemi ismereteik az ıket körülvevı világról, felismernek összefüggéseket. 168

169 Probléma helyzetben törekednek a megoldás keresésére, szívesen kísérleteznek Képesek idırendiséget felállítani Néhány mesét, verset, mondókát képesek emlékezetbıl felidézni Képrıl mondatokban beszélnek Folyamatosan, összefüggı mondatokkal fejezik ki magukat. Beszédük tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tudnak rövid történeteket, szöveget visszamondani Olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetıvé teszi számukra, gondolataiknak érthetı kifejezését Minden magán és mássalhangzót tisztán ejtenek. V. Az óvodai élet tevékenységformái 1. Játék: Cél: Az örömteli játék adta lehetıségek kiaknázásával a gyermekek teljes személyiségfejlıdésének, pszichikumának, kreativitásának, és a differenciált képességfejlesztésének megvalósulása. Testi, szociális, értelmi és kommunikációs képességei, akarati tulajdonságai, érzelmi viszonyulásaik, szokásaik, viselkedésük, alkalmazkodó képességük fejlıdése, mely során érvényesül a gyermekek szabadsága, önállósága. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztıbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze a 2,5-3-7-(8) éves gyermek alapvetı mindennapjait átszövı tevékenység. A játék, szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérı módon, hosszantartóan és lehetıleg zavartalanul kell telnie. A kisgyermek a külvilágból és a saját belsı világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben elıforduló szituációkat, az ıt érı élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, újraélheti kellemes élményeit. A környezı világról a játékon keresztül közvetítjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. Így válik a játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, kreativitásukat fejlesztı és erısítı, élményt adó tevékenységgé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában, céljai eléréséhez, ügyelni kell azonban arra, hogy kitalált, erıltetett, úgynevezett játékos módszerekkel nem helyettesíthetı a gyermeki tevékenység. Elsıdleges és alapvetı a játék, amely a kisgyerek létszükséglete, áthatja az óvodai élet minden tevékenységét. A gyerekek a játék útján ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelességeivel, eseményeivel, hatással van a gyermekek értelmi képességeinek fejlıdésére. Fejlesztı hatását fokozzák a játékot kísérı pozitív érzelmek. Az elmélyült, nyugodt játéktevékenységhez különbözı játékkuckók, zugok kialakításával teremtünk lehetıséget. Sokféle játékszerrel, természetes anyagokból készült kiegészítıkkel segítjük képességeik fejlıdését. 169

170 Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítja a nyugodt, szabad játék feltételeit: hely, idı, eszköz Jó szokásrendszer kialakításával, tapintatos, elfogadó nevelési stílusával megteremti a nyugodt, derős, szeretetteljes, bizalmas hangulatot. A játéktémákat és azok tartalmát, a csoport összetételét és életkori arányait figyelembe véve alakítja ki a teremben az állandó és ideiglenes játszóhelyeket. Lehetıséget teremt a játék folyamatában a változtatásokra. A mozgásos és a nyugalmasabb játékok számára egyaránt biztosítja a játék tartalmának megfelelı teret, és kuckókat, hogy a játszócsoportok igényeik szerint elkülönülhessenek. A napirend keretein belül biztosítja a hosszantartó és zavartalan játékidıt. Ezáltal lehetıséget nyújt az elmélyült játék kialakulására, a játéktémák kijátszására, a tartalmas alkotások létrehozására. Indokolatlanul nem szakítja félbe a játékidıt. A tartalmas és fejlesztı játékeszközöket a csoportok összetételéhez és igényeihez mérten pótolja, bıvíti, cseréli, karbantartja. Biztosítja a különbözı játékformák feltételeit: gyakorló, szimbolikus, szerep, konstruáló, kreatív tevékenységet. A játékszereket és eszközöket úgy helyezi el, hogy könnyen áttekinthetıek és elérhetıek legyenek a gyermekek számára, és keltsék fel érdeklıdésüket. A játékkedv fokozása, a játéktémák bıvítése, a tartalom mélyítése érdekében sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzési lehetıségeket szervez, kihasználja az óvoda, a település, a közeli város, a környezet és a szülık kínálta lehetıségeket, sétákat, kirándulásokat. A gyermekek óvodán kívüli, otthonról hozott tapasztalatait és élményeit is felhasználja a játék tartalmi gazdagítása érdekében. Az együttjátszó gyermekek csoportjait figyelemmel kíséri, a baráti kapcsolatok alakulását segíti. A játék továbbfejlesztését technikai tanácsokkal, új eszközökkel színesíti. Szükség esetén (agresszió, szorongás) védelmet, biztonságot nyújt, segít feldolgozni az élményeket. Csak akkor avatkozik be, ha pozitív fordulatot kell adni egy nem kívánatos viselkedési formának, vagy zavarják egymást, testi épségüket veszélyeztetik, ha a konfliktusokat a játszócsoport nem képes önállóan megoldani. Támogató, serkentı magatartással biztosítja, hogy a gyermekek bátran, szabadon megvalósíthassák elképzeléseiket, elgondolásaikat élményeik, fantáziájuk szerint. Szükség esetén segítséget nyújt, példát mutat. 170

171 A fejlıdés várható jellemzıi az óvodás kor végére: Képesek szerepvállalásra. El tudják fogadni játszótársaik elgondolásait. Játékuk elmélyült, kitartó. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Játékeszközökre vigyáznak, óvják azokat. Képesek a szabályok betartására. 2. Verselés, mesélés Cél: Irodalmi élmény nyújtásával a gyermekek érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi fejlıdésének elısegítése. A mesélés pihentet, szórakoztat, az anyanyelv közegén át hat, emberi kapcsolatokra tanít, segít a világban eligazodni, az élmények feldolgozásával oldja a szorongást. Összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a mozgással, játékkal. Fejleszti a gyermekek érzelmi gazdagságát, segíti értelmi, erkölcsi fejlıdésüket. Mővészi értékő irodalmi alkotások válogatásával biztosítjuk az esztétikai élményt. Válogatáskor figyelembe vesszük a gyermekek korát, érdeklıdését. Délutáni lefekvéskor nyugtató hatású mesét és folytatásos történetet kínálunk. Mese- és versélményeinket újraéljük bábjátékban, dramatikus játékban, lehetıséget adva a szabad önkifejezésnek, a társalgási kedv fokozására. Az óvodapedagógus feladatai: Mővészi értékő, népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokat válogat az alábbi szempontok szerint: 2,5-3-4 éveseknek rövid állatmesék, láncmesék. A versanyag zömét a népi mondókák alkotják, ezek közül is ölbeli játékok, állathívogatók és az ismert költıink ritmikus, játékos versei. 4-5 éves korú gyermekeknek egyszerőbb tündérmesék, hosszabb lélegzető állatmesék, magyar írók modern meséi, valamint verses mesék. A népi mondókák, halandzsa szövegek, kiolvasók alkotják a nagyobb részt. Ezen kívül vidám humoros versek, klasszikus és mai magyar költık versei, mővei éves korra már kialakul a mesére való beállítódás, a kettıs tudat. Így a klasszikus tündérmesék, cselekmény dús állatmesék, népmesék, novellisztikus, realisztikus, tréfás mesék, meseregények kerülnek elıtérbe. A versanyagot gazdagítják a népi mondókák, kiolvasók mellett a lírai versek. Fokozatosan szoktatja rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A többszöri meghallgatás után a gyermekekkel a mesét dramatizálva is feldolgozza szókincsük és kifejezésmódjuk bıvítésére. A bábokkal való ismerkedéskor rövid, párbeszédes jeleneteket mutat be. Késıbb a bábok számát, jelenetek idıtartamát növeli. Eleinte a kicsiknek paraván nélkül bábozik. 171

172 A nagyobbakkal minden adandó alkalmat felhasznál a kiolvasók, versek ismételgetésére. Az új verseket a gyermekek élményeihez kapcsolja. Ügyel a szavak pontos, tiszta ejtésére, értelemszerő hangsúlyozására. A mesék, versek cselekményét mozgással, játékkal is kifejezi. Mese, vers tevékenységeket naponta szervez. Az élményszerő befogadáshoz megteremti a szükséges nyugalmat. Könyvtár és múzeumlátogatást szervez a nagyobbaknak. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: Szívesen mondogatnak verseket, mondókákat, hallgatnak mesét. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Képrıl mondatokban beszélnek. Folyamatosan, összefüggı mondatokkal fejezik ki magukat. Beszédük tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tudnak rövid történeteket, szöveget visszamondani. Olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetıvé teszi számukra, gondolataik érthetı kifejezését. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél: Örömteli élményekben, gazdag tevékenységekben a zenei érdeklıdés, anyanyelv, ízlés kialakulása. A közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése a gyermekekkel, hogy azon keresztül formálódjon zenei ízlésük és az esztétikai fogékonyságuk. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zenehallgatási lehetıségek az élı elıadás, az emberi hang és hangszeres játék, valamint az igényesen kiválasztott hangfelvételek fejlesszék a gyermekek mővészi fogékonyságát. Az óvodapedagógus feladatai: Népi játékok és igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások felhasználásával fejleszti a ritmust, éneklést, hallást, mozgást. Az éneklési készség, ritmusérzék, hallásfejlesztés, harmonikus mozgás, zenei alkotó fantázia fejlesztése. A népdalok, népi játékok által a hagyományokat megismerteti, továbbélését segíti. Népdalokkal, népi játékokkal, gyermektánccal a gyermekek zenei képességeinek, zenei kreativitásának alakítása, a dallam, a ritmus, a mozgás szépségének felfedeztetése Jó példát mutat a gyermekeknek a tiszta, szép énekléssel és szövegkiejtéssel. Figyel arra, hogy a dalanyag a gyermekek értelmi és fizikai adottságainak megfelelı, kis hangterjedelmő c-c magasságú legyen. Buzdítja, bátorítja a gyermekeket az egyéni, önálló éneklésre is. A gyermekek nyelvi és zenei képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztı játékokkal 172

173 Az egyenletes lüktetés megéreztetését kiscsoportos korban elkezdi egyszerő, utánzó mozdulatok folyamatos ismételgetésével. Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes és ritmus összekapcsolása, ritmus visszhang játék, gyors-lassú tempó érzékeltetése és kifejezése. Megismerteti a gyermekeket néhány egyszerő ritmushangszer használatával. Hallásfejlesztés: magas és mély hang közti különbség felismerése és kifejezése. Halk és hangos közti különbség felismerése és kifejezése. Hangszín felismerés: a környezete tárgyainak, zörejeinek felismerése. Belsı hallás fejlesztése: dallam felismerés (dúdolásról, hangszerrıl), dallambújtatás. Harmonikus mozgás fejlesztése: térformák alakítása. Egyszerő tánc mozdulatok elsajátítása (p1.: forgás, guggolás, taps, sarokkoppantás, egy lépéses csárdás). Átbújás, szőkülı-bıvülı kör, sorgyarapodó, páros játékok, utánzások. Zenei alkotó fantázia fejlesztése: kérdés-felelet játék, énekelve beszélgetés, énekelve, ritmizálva köszönés, ismert mondókára, versre dallam kitalálása. Zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szívesen énekelnek, játszanak énekes játékokat. Tudnak egyedül, gátlások nélkül énekelni. Megkülönböztetik az elemi zenei fogalom párokat. Érzik, és ki tudják fejezni az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát. Felismerik és használják az egyszerő ritmushangszereket: dob, ritmusbot, cintányér. Élvezettel hallgatják a zenét. Tudnak térformákat alakítani. Igényükké válik az esztétikus mozgás. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad, kreatív önkifejezése. A gyermekek tér, forma, szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Jókedvvel végzett tevékenység közben óvodásainkban a külsı világot megismerı képesség, az ebben való tájékozódás, intellektuális látás, kreativitás, befogadó képesség kialakulása. Képi-plasztikai kifejezıképességük, komponáló, és rendezı képességük, színképzetük, esztétikai érzékenységük és igényességük, finom motorikájuk fejlıdése. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képkialakítás, a kézimunka, ábrázolás különbözı fajtái, a mőalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belsı képek gazdagítására épül. A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka magába foglalja az építést, képalakítást, formálást, a kézimunkát, a mőalkotásokkal való ismerkedést, a környezet alakítást, - melynek során 173

174 megismertetjük a gyerekeket a különbözı anyagokkal, technikai alapelemekkel, fejlesztjük az eszközök használatának képességét, alkotó fantáziájukat. Az óvodapedagógus feladatai: Megismerteti a különféle anyagokat, eszközöket, technikai eljárásokat. Lehetıséget ad a gyermekeknek önálló új technikát is kitalálni, alkalmazni. Az örömmel, játékosan végzett vizuális tevékenységet úgy biztosítja, hogy a gyermekektıl a cselekvést és nem az eredményt várja, értékeli. Biztosítja egész nap folyamán a megfelelı körülményeket: állandó hely, a gyermek által bármikor elérhetı eszközök, anyagok, jó légkör. Tiszteletben tartja az egyéni fejlıdésük útját, tempóját, sikerélményhez juttatja ıket. Eszközt, anyagot, témaválasztási lehetıséget kínál, mely a gyermek érzelmi beállítódására, kötıdésére, környezetismereti témára épül a cselekvés öröme érdekében. Szervezeti forma megválasztásával a rugalmasság, folyamatosság elvét alkalmazza. Biztosítja az alkotás lehetıségét az egész nap folyamán. Nagyobb gyermekkel kiállítás - tárlatlátogatást szervez. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: Alkotásaikban tükrözıdnek egyéni élményeik, szükség esetén tudnak közös alkotásokat létrehozni, örülnek a kompozíciójuknak. Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak. Ábrázolásuk változatos szín és forma használatot, tagoltságot mutat. Téralakításra építésre képesek. Alkotásukra jellemzı a részletezı formagazdagság, a színek variálása. Megismernek többféle technikát, bátran alkalmazzák, az eszközöket megfelelıen használják. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásukról. Tudnak egyszerő formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. Örömmel vesznek részt játék -, kellék -, ajándékkészítésben. Tudnak különféle technikákkal alkotni, anyagot, témát választani. 5. Mozgás Cél: Rendszeres, egészségfejlesztı testmozgással a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, pszicho motoros készségeinek képességeinek alakítása, fejlesztése játékos formában. Az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének, a testi-lelki harmónia kialakulása, a társra figyelés, az alapvetı testi képességek és mozgáskészségek (harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy és kismozgás) és pszicho motoros képességek fejlıdése, a mozgás megkedvelése különös tekintettel a természetes mozgásokra, 174

175 és koordinációra. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése, a gyermeki szervezet egészséges fejlıdésének elısegítése, kondicionális képességeinek fejlesztése a mozgásos játékok, tevékenységek rendszeres alkalmazásával. A spontán, szabad játék és az irányított mozgásos tevékenységek keretein belül végzett mozgástevékenységeken keresztül a gyermekek személyiségének, akarati tényezıinek fejlesztése a szabad mozgáskedvük megırzésével. A mozgásos tevékenységek szervezésének fıbb szempontjai: az óvodai nevelés minden napján valósuljon meg mindenki számára lehetıséget kell biztosítani a mozgásra az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe vesszük a szabad levegı kihasználására törekszünk a közös mozgásos játékok személyiségfejlesztı hatására építünk Az óvodapedagógus feladatai: Fizikai állóképesség, erınlét és koordináció fejlesztése. Nagy- és finommozgások, testséma, téri tájékozódás és egyensúlyfejlesztés. Laterális dominancia fejlesztése. Vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó illetve azt kiegészítı szerepő mozgásokat gyakoroltat. Probléma megoldást erısíti mozgással végzett feladatmegoldásokkal. A mozgással kapcsolatos szókészletet fejleszti. Fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitást elıkészíti. A sikeres feladatmegoldások eredményeként növeli az önértékelést és önbizalmat. A tornával és mozgásos játékokkal fejleszti a gyermekek természetes mozgását, valamint testi képességeiket (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, koordináció). Pozitív irányba befolyásolja a mozgás által a gyermek teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítı képességét. A mozgásos tevékenységek során segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képesség, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását. A mozgásos lehetıségeknek teret biztosít teremben és szabad levegın egyaránt. Heti 1 kötelezı testnevelés foglalkozást szervez az óvoda tornatermében, udvaron. Zenés tornát, sétákat, kirándulásokat (5-7 évesekkel) szervez. Differenciált feladatadással lehetıséget teremt arra, hogy az adott gyakorlatokat a gyermekek saját képességeiknek megfelelıen hajtsák végre, kellı aktivitást és terhelést biztosít. A foglalkozások körültekintı szervezésével és elıkészítésével a várakozási idıt kerüli. Az életkorhoz az alábbi szempontok szerint a mozgásanyagot összeállítja. Járás, mászás, futás, ugrás, dobás, elkapás, húzás, tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, hordás, egyensúlyozás. Gimnasztika és talajtorna elemek. Sokszínő, változatos testnevelési játékok. 175

176 A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekeknek igényükké válik a mindennapi mozgás, szívesen vesznek részt mozgásos játékokban. Mozgásuk harmonikus, összerendezett. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. A mozgásos játékok, versenyjátékok során betartják a szabályokat. Kialakult kudarctőrı képességük, a csapatszellem. Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik. Szeretnek futni, biztonságos a labdakezelési technikájuk. Egyensúlyérzékük biztonságos, stabil. 6. A külsı világ tevékeny megismerése Cél: Minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalat szerzése az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl, valamint annak formai, mennyiségi viszonyairól. A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Környezettudatos magatartásformálás megalapozása, a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlesztése környezetének alakításában. Életkoruknak megfelelı szinten olyan szokásrendszer elsajátítása, amelyek meghatározóak a környezı világgal való harmonikus kapcsolatteremtéshez. A természeti, emberi, tárgyi környezettel, családdal való ismerkedés során olyan tapasztalatok szerzése, amelyek matematikai tartalmúak: mennyiségi, alaki, nagyság- és térbeli viszonyok. A gyermekek elemi ismerete alakuljon ki önmagukról és a közvetlen környezetükrıl. A külsı világ tevékeny megismerése az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. Általa a gyermekek az ıket körülvevı és tágabb természeti- társadalmi környezetrıl olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelı biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a spontán és az irányítottan szerzett tapasztalatok feldolgozását, fejleszti az értelmi képességeket. Megalapozza a szülıföld, a természet szeretetét, a környezet védı- óvó szemléletét, magatartását. Lehetıséget teremt a környezı valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Fejleszti a gyermekek értelmi képességeit, önismeretét, akarat erejét, kommunikáló és nyelvi kifejezı, valamint problémamegoldó képességét. Megfigyelések, séták, kutatások, együttes tevékenysége során érzékeljék a környezet esztétikumát: hangok, színek, illatok, formák, az élet ritmikussága. Győjtögetjük a természet kincseit, elhelyezzük a csoportszobában kialakított természetsarokban. Felhasználjuk a játéktevékenységben, barkácsolásban, díszítésben. A foglalkozásokat lehetıség szerint a szabadban, a természetes környezetben tartjuk. Az évszakok változásait, az állatok viselkedését a vadasparkban is megfigyelhetik a gyermekeink. Gondozunk halakat akváriumban valamint flóráriumot. Megismertetjük a környezetünkben megtalálható gyógyfüveket, mezei virágokat. Egyszerő kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegıvel. 176

177 Az óvodapedagógus feladatai: Elısegíti az emberi és tárgyi környezethez főzıdı pozitív viszony kialakulását, a természet védelmét, a környezettudatos magatartás megalapozását. A környezettel való ismerkedés közben fejleszti a gyermekek beszédmegértı, és nyelvi kifejezıkészségét, értelmi képességeit. A környezet megismerése közben tapasztalatokat nyújt a tér- és síkbeli formákkal, mennyiségi összefüggésekkel, relációkkal kapcsolatban. Elegendı alkalmat, idıt, helyet biztosít a biztonságos életvitel szokásainak kialakításához. Elısegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Alkalmi és folyamatos tevékeny tapasztalatszerzéseket, megfigyeléseket, komplex érzékszervi ismeretgyőjtéseket, munka jellegő tevékenységeket, szimulációs játékokat szervez az alábbi témakörökrıl: Évszakok, természet változásai, idıjárás, öltözködés, színek, a hét napjai, napszakok, növények, állatok, ezekhez kapcsolódó emberi tevékenységek, testünk, közlekedés, város-falu, család, foglalkozások, fizikai jelenségek. A tárgyak, személyek összehasonlítása tulajdonság szerint. Halmazalkotás, ítéletek, nyitott mondatok, relációk, mérhetı tulajdonságok, rendezés, sorozatok. Számfogalom elıkészítése: összemérés (mennyiségek, halmazok), természetes szám képzeteinek kialakítása (tıszám, sorszám). Mőveletek: bontás, hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. ismerik a színeket, azok árnyalatait is. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben. Felismerik a napszakokat. A gyermekek ismerik a környezetükben lévı intézményeket. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. helyesen használják a tı- és sorszámneveket. Megkülönböztetik a jobbra balra irányokat, értik a helyeket kifejezı névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.) Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Ismerik egy-egy ünnep, ünnepkör hagyományait, szokásait. 177

178 7. Munka jellegő tevékenységek Cél: A munkavégzéshez szükséges beállítódások, célszerő munkafogások, készségek, képességek, tulajdonságok kialakulása, cselekvı tapasztalással a gyermeki személyiség, attitődök fejlesztése, saját és mások munkájának megbecsülésére és elismerésére nevelés, a gyermekek együttmőködésének, szervezı képességének fejlesztése. A munka elvégzését külsı szükségesség indokolja, a munka felelısséggel jár, azonban az óvodáskor végéig játékos jellegő marad. Munka közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek, megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerő használatát. Átérezhetik önmaguk és a közösség érdekében végzett sikeres, hasznos tevékenység örömét. Munkájuk során, melyet a természet-és környezetvédelem jegyében is szervezünk, kialakítja igényességüket a szép környezet iránt és az állatokról való gondoskodás felelısségét. A gyerekek növényápolási (virágöntözés) és állatgondozási (hal, teknıs etetés) feladatokat látnak el. Az óvoda udvaron kialakított zöldséges- és virágoskert lehetıséget biztosít a növények megismertetésére és a kerti szerszámok használatára. A szelektív hulladékgyőjtés során a gyerekek a rontott papírt újra felhasználhatják rajzolásra, hajtogatásra. A mőanyag nem veszélyes hulladéknak minısülı palackokat stb. játék és ajándékkészítésre újra felhasználjuk. Így megismertetjük a gyermekeket a hulladék nem szemét elv -vel. Az óvodapedagógus feladatai: Nyugodt légkört biztosít, hogy kitartással végezhessék el a tevékenységeket. Állandó megerısítéssel a munkához való pozitív viszonyt alakít ki, mely során megtanulják tisztelni a munkát végzı embert. Megérezteti a gyermekekkel, hogy a munka felelısségteljes feladat, melynek eredménye van. Megismerteti a külsı világ tevékeny megismerése által kínált tevékenységek, kísérletek során alkalmazott eszközök balesetmentes használatát. Ügyel arra, hogy az elvégzendı munka ne jelentsen terhet, feleljen meg az egyéni fejlettségi szintnek. Igényt alakít ki a gyermekekben a rend és a rendezett körülmények megtartására. Arra neveli a gyermekeket, hogy változó körülmények között is képesek legyenek alkalmazni az ismert munkafogásokat. Fejleszti az akarati tulajdonságaikat: önállóságukat, kitartásukat, önzetlenségüket, felelısségtudatukat. Méretben és minıségben olyan eszközöket biztosít, amelyek megfelelnek az óvodás gyermekek igényeinek. A gyermeket a saját személyükkel kapcsolatos teendıkkel ismerteti meg: testápolás, öltözködés, önkiszolgálás, majd a társakért végzett tevékenységek önként vállalását vezeti be. A naposi munkát (5-6-7 éves korban) figyelemmel kíséri, a napos feladatait megismerteti. 178

179 A gyermeket alkalomszerő munkákkal bízza meg fejlettségétıl függıen: Eszközök elıkészítése, elrakása, teremrendezés, eszközkészítés, javítás, növénygondozás, seprés, gereblyézés, lombgyőjtés, locsolás, hólapátolás. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, munkavégzéskor kitartóak. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére. Az eszközöket rendeltetésszerően használják, használat után helyre rakják. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közremőködnek a növények és állatok gondozásában. Rendezvények alkalmával segítenek a teremrendezésben, díszítésben. Igénylik környezetük rendjét és biztonságát. Örömmel vesznek részt a takarításban, udvari munkában. 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Cél: A gyermek közvetlen környezetébıl származó tapasztalataira, kíváncsiságára, utánzási hajlamára, élményeire, érzelmi beállítódására épített tartalmak megismerése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók differenciált fejlıdése, mely a teljes személyiség fejlıdését támogatja. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlıdnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlıdését az óvoda felerısíti. A tanulás az óvodában egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. A képességek, a magatartás, a tanulás iránti vágy, motiváció fejlıdését és az ismeretszerzést egyaránt magába foglalja. A tanulása közben végzett sokféle tevékenység lehetıséget ad az érdeklıdés kielégítésére, a tapasztalatszerzés a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. Az óvodai élet egészét átható tanulás hatására a gyermekek tapasztalatai rendezıdnek. Pontosabbá válik érzékelésük, megfigyelı képességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlıdik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldására. A gyermekek minden egyes tevékenységét és pedagógiai programunk minden területét áthatja a tanulás. A gyermekek örömmel, teljesen önként és spontán tanulnak. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetıségek, mint az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, amely a gyermek ismeretszerzését is magában foglalja. A programban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett egyéni fejlesztés, mely számos probléma- és feladatmegoldás lehetıségét adja a gyermekeknek. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelem gazdag, biztonságot nyújtó, kölcsönös bizalmon alapuló csoportlégkör kialakítása, az érési folyamatok optimális megtámogatása. 179

180 Megfelelı mennyiségő és minıségő ingerhatás, tapasztalás és cselekedtetés, felfedezés biztosításával a gyermeki kíváncsiság felkeltése, kielégítése, a kutatás, problémamegoldás, felfedezés örömével. A közvetlen tapasztalatra, mozgásra, élményre épülı képességek, részképességek fejlesztése, mely magába foglalja a szenzoros, motoros, szociális és verbális tanulást egyaránt. A tervezett tanulási tevékenységet a négy ıselem köré szervezi, de tartalma az évszakok változásait követi, a megfigyelhetı természeti és társadalmi jelenségeket, eseményeket, az ünnepek sajátosságait, az óvodai élet hagyományait, aktualitásokat. A tanulás alapvetı feltételének megteremtése, a szokásrendszer kialakítása, a tevékenységek állandó helyének meghatározása, a jól megválasztott idıkeret, és az elegendı számú, mérető, minıségő, sok érzékszervet foglalkoztató eszköz biztosítása. A szervezeti formát a tevékenység tartalmától, a résztvevı gyermekek számától, összetételétıl, fejlettségétıl függıen az óvónı megválasztja, differenciáltan alkalmazza. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: Érdeklıdnek környezetük tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Feladataik végrehajtásában kitartóak. Szándékos figyelmük idıtartama életkoruknak megfelelı. Képesek a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. Koruknak és képességeiknek megfelelı értelmi és érzelmi intelligencia jellemzi ıket. Megfelelı szocializáció, szabálytudat, ön- és társelfogadás jellemzi ıket. Kreatív, gazdag fantázia, empatikus attitőd, jó kifejezıkészség, kommunikáció jellemzi ıket. VI. Az óvodai élet megszervezése 1. Személyi feltételek Az óvoda arculatában meghatározó jelentıségőnek tekintjük dolgozóink felkészültségét, emberi értékeiket. Az ideális óvodapedagógus az alapvetı humanista értékek hordozója, amelyhez megfelelı szakmai felkészültség társul, s ez mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejezıdik. Meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus, amely ösztönzi a gyerekek kezdeményezéseit, messzemenıen figyelembe veszi szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte a légkör oldott, bizalom teli, barátságos, melyre jellemzı a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes vagy alacsony zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés. Az óvodába érkezı gyermekek alapos megismerésének és szakszerő fejlesztésének alapvetı feltétele az óvónık folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Ennek 180

181 megvalósítását szolgálja az óvónık továbbtanulási terve, és a továbbképzési tervek, melyek az évenként elkészítendı munkaterv részét képezik. A nevelıtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttmőködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentıségét, a nevelıi tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzıihez történı alkalmazkodást, felelısségtudatot, az önmővelési önfejlesztési igényt. A dajkáink munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik, egyértelmően elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetekben segítı a szerepkörük. A dajka kompetens szerepkört tölt be: o az óvoda óvó-védı funkciójának teljesítése során o a gyermekekrıl kapott információk felettesei felé való továbbításában o az óvoda vagyon- és állapotvédelmében o a névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerő teljesítésében o minden olyan esetben, amikor felettesei óvodavezetı, gazdasági vezetı, óvodapedagógus munkakörébıl adódó egyéb feladatokkal bízzák meg o megszerzett szakmai ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében o munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában o saját élményő tapasztalatainak átadásában o saját elfogadó, befogadó attitődjének kiépítésében o lelki egészségének védelmében A dajka, segítı szerepkört tölt be: o az óvoda alap- és kiegészítı feladatainak teljesítésében o az óvoda nevelı-személyiségfejlesztı funkciójának betöltése során o az óvoda minıségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása kapcsán o a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában o a gyerekek tehetséggondozásában o a gyerekek egyéni bánásmódot igénylı feladatellátása során Az alkalmazotti közösség tagjaitól is elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat: o Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaik nevelési terveit, mőködjenek együtt az óvónıkkel. o Aktívan vegyenek részt a csoport életében. o Ismerjék meg a csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjanak. o Munkájukban tükrözıdjön a gyermekek szeretete, elfogadása, tisztelete. o Kulturált magatartással és beszédmintával segítsék a gyermekek nevelését. 181

182 Az óvoda dolgozói Felsıfokú végzettségő óvodapedagógus, óvodavezetıvel együtt Pedagógiai munkát segítı szakképzett dajka 4 fı 2 fı Végzettségek 2 fı szakvizsgával 1 fı nyelv- és beszédfejlesztı pedagógus 1 fı ECDL bizonyítvánnyal rendelkezik. érettségivel és dajkaképzıvel rendelkeznek 2. Tárgyi feltételek: Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének a függvénye, melyet a Fenntartó a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelıen biztosít. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával, eszközök készítésével járulunk hozzá. Programunk megvalósításához rendelkezésünkre állnak a szükséges eszközök és feltételek. 3. Szervezeti és idıkeretek Óvodánkban 2 heterogén összetételő csoport mőködik. A gyerekek csoportba sorolásának szempontjai: a szülık által a szerb nyelvet választók száma, életkori 1/3 arány megtartása, testvérek együttnevelésének biztosítása. A csoportok létszáma (az alapító okirat alapján) maximum 25 fı, férıhelyünk: 50 fı. A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek csoportbeli elhelyezésénél alapvetı szempont a pedagógusok arányos terhelése, és a csoportok mindennapjainak nyugodt, harmonikus szervezése. A napirend kialakításának alapelvei: o A gyermekek életkor szerinti összetétele alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges idıtartamot. o A tervszerő, összehangolt tevékenységekkel elkerüljük a felesleges várakozásokat, a tétlenséget, a kapkodást. o Hosszan összefüggı, nyugalmas és tartalmas játékidıt biztosítunk. o A tisztálkodás és öltözködés végzéséhez, az egyéni szükségleteknek megfelelı idıtartamot biztosítjuk. o Az étkezésre az egyéni igények, szükségletek szerinti idıtartamról gondoskodunk o A gyermekek alvási pihenési igényének figyelembevétele Napirendünk: A napirend foglalja rugalmas idıkeretbe az óvoda eseményeinek napi felosztását. Az óvoda 6 órától du. 17 óráig van nyitva, 5 napos munkahéttel üzemel. Nyitástól zárásig óvodapedagógus látja el a gyermekek felügyeletét. 182

183 6:00-11:30 Játékba integrált egyéni és csoportos tevékenységek. Tisztálkodás, tízórai Játék a szabadban, mindennapos mozgás, séta. Mozgásos, énekes játékok. 11:30-13:000 Készülés ebédhez, tisztálkodás, ebéd, készülıdés a pihenéshez 13:00-15:00 Mese, pihenés, alvás egyéni szükségleteknek megfelelıen 15:00-17:00 Testápolás, uzsonna, játék, szabadon választott tevékenységek VII. Az óvoda kapcsolatrendszere 1. A szülı, a gyermek és a pedagógus együttmőködésének formái: Cél: Olyan bizalmi kapcsolat kiépülése, amely a gyermek fejlıdése érdekében kívánatos. Az óvodai nevelés, céljaink elfogadása a családok részérıl. A szülıi elégedettség állandó figyelemmel kísérésével az igények beépülése a nevelési folyamatainkba. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlıdését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülı tud legtöbbet a gyermekérıl, ı ismeri legjobban igényeit, szükségleteit, viszont az óvónınek van olyan szaktudása és korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttmőködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Az együttmőködésben az információ áramoltatását, a személet formálást az óvoda tartalmi munkájának megismertetését, a gyermekek egyéni fejlıdésének jellemzıit hivatott közvetíteni. Óvodapedagógus feladatai: A hatékony együttnevelést, család és óvoda jó kapcsolatát, a nevelı partneri viszonyt kiépíti. A gyermekek egészséges fejlesztéséért való közös felelısséget tudatosítja. Az óvoda pedagógiai programját, céljait, feladatait ismerteti, és elfogadtatja a szülıkkel. Óvodánk szokásait, hagyományait ismerteti a házirendben, a napirendben, a munkatervben megfogalmazottak alapján. Az óvodába lépést megelızıen az új gyermekek szülei számára tájékoztatást ad arról, hogyan lehet minél zökkenı mentesebbé tenni az elsı óvodai napokat és támogatást, segítséget nyújt az iskolához szükséges új szülıi szerepkör kialakításában. Elızetesen ismerkedik a szülıkkel. Biztosítja a szülık részvételét, hogy lehetıség szerint legyenek itt az elsı napokban gyermekükkel az óvodában, és fedezzék fel a játéklehetıségeket, az eszközöket, együtt ismerjék meg az óvónıt és a társakat. A közös ittlét addig tarthat, amíg a szülı lehetıségei megengedik, illetve a gyermek számára már nem idegen az óvoda. Pedagógiai tájékoztatókat szervez a szülık számára a szülıi értekezleteken, nyílt napokon és érdeklıdés alapján, egyéb fórumokon. 183

184 Az óvoda munkatervében megjelölt pedagógiai témájú szülıi értekezletekkel a családi nevelés hatékonyságát segíti. A szülık igényeit, javaslatait, kéréseit, felajánlásait figyelembe veszi nevelımunkájába. Szülıi értekezleten a csoportokban folyó nevelımunka tervét ismerteti: elképzelések, a különbözı nevelési területek, a kiemelt feladatok. Nyílt rendezvényeket szervez, melyen a szülık lehetıséget kapnak az óvodai élet szokás- és szabályrendszerének közvetlen megismerésére, gyermekük megfigyelésére. A Szülıi Közösség munkatervének elkészítésében részt vesz a szülık képviselıivel közösen a nevelési év elején. A szülık képviselıit meghívja az óvoda, különbözı fórumaira, alkotó ötleteiket, kéréseiket, igényeiket meghallgatja, és lehetıség szerinti teljesíti. Óvodán kívül helyszíni tapasztalatszerzési lehetıségeket kér, az olyan szülık munkahelyén, ahol az óvodás csoportok nem zavarnak és számukra veszélytelen a munkaterület. Szülıi kíséretet kér az óvodán kívüli tevékenységekhez, amelyek az óvodai tanulás folyamatához az ismeret-, élmény, és tapasztalatszerzésben segítenek. A szülık jogainak érvényesítését segíti az óvoda pedagógiai és szervezeti alapdokumentumainak elkészítésekor a Szülıi Közösség képviselıi révén: pedagógiai program, SZMSZ, házirend. Kapcsolattartás várható eredményei: A családok elégedettek az óvoda mőködésével. Minden szülı rendszeres tájékoztatást kap, gyermeke fejlıdésérıl. A szülık aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein. A szülık nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvónıkhöz, akiktıl segítséget kapnak. Azonosulnak az óvoda elveivel. 2. Az óvoda egyéb kapcsolatai: 184

185 Az óvoda és a bölcsıde: A Szıregi Bölcsıdébıl érkeznek hozzánk gyermekek minden tanévben. A kapcsolattartás tapasztalatcserék és a szülık közvetítése útján történik. Az óvoda és az iskola: Cél: a zavartalan iskolakezdés elısegítése. Együttmőködési megállapodásban rögzítjük a kapcsolattartás formáit: látogatások, tapasztalatcserék, értekezletek, egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel. Az óvoda és a közmővelıdési intézmények: könyvtár, múzeum. Látogatások alkalmával megismertetjük a gyermekeket ezen intézményekkel. Az óvoda egyéb kapcsolatai: fenntartó, pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértıi bizottság, orvos, védını, gyermekvédelmi jelzırendszer, etnikai kisebbségi önkormányzat. Mindig az aktuális helyzettıl, feladattól függıen tartjuk a kapcsolatot, tesszük meg a szükséges lépéseket. FELHASZNÁLT IRODALOM 185

186 Az Újszentiváni Óvoda helyi nevelési programja (módosított változat) Óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIC Interprint Kiadó, Bp Érték és minıség az ezredforduló óvodáiban OKKER, Dr.Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok óvodáskorban OKKER Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Bp. Alex typo, Dr Tótszıllısiné Varga T.: Mozgásfejlesztés az óvodában Acsai Gézáné- Hegedős Anikó Vízy Istvánné: Környezeti nevelés az óvodában Aqua Kiadó, Budapest Fabóné Nagy Andrea - Faggyas Jánosné: Zöld napok a környezeti nevelésben Környezetvédelmi Minisztérium A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 363/2012. (XII.17.) kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve Legitimációs záradék A helyi óvodai pedagógiai programot 186

187

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7.

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, Az segíti az egész életében, Hogy jó felé orientálódjék. /Brunszvik Teréz/

Részletesebben

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása

Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása Sz: 33/2013.(V.28.) Tárgy : Alapító Okirat módosítása elfogadása HATÁROZAT Karancsalja község Önkormányzat Képviselı testülete dönt arról, hogy a Karancskeszi község Önkormányzat Képviselı testületével

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére 1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 2014. február 27-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 17/2014. (II. 27.) ÖH. A Meserét Lajosmizsei Napközi Otthonos

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032 Hatályos: 2010. szeptember 01. napjától, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által meghozott 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával visszavonásig. JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010.

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE

NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE Nyitnikék Óvoda 1203 Bp. Kossuth L.u.3. E-mail: nyitnikek@nyitnikek.axelero.net OM azonosító: 034710 NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE Gyırné Varga Kornélia Nyitnikék Óvoda vezetıje Elfogadva:

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T DEMECSERI TÜNDÉRKERT ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

A l a p í t ó O k i r a t

A l a p í t ó O k i r a t 1 A Kartal Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Játéksziget Napköziotthonos Óvoda 2173. Kartal, Ady Endre út 60-62. számára a 1992. december 4-én kiadott, a 65/2005. /VII.21./, a 82/2007/VIII.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ ALAPÍTÓ OKIRAT Újszász Város Önkormányzata Képviselı-testülete a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. 2. (2) bekezdése, a közoktatásról szóló többször módosított

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT NYÍREGYHÁZI FİISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT 1. Az intézmény neve: Nyíregyházi Fıiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Az intézmény rövidített

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

1. Feltételek 1.1. Végzettsége beosztásának megfelel. Aspektusok: Diplomák Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható

1. Feltételek 1.1. Végzettsége beosztásának megfelel. Aspektusok: Diplomák Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható 1. számú függelék Óvodapedagógus értékelı lap Szempont Terület Aspektus Információforrás Indikátorok 1. Feltételek 1.1. Végzettsége beosztásának megfelel. Diplomák Végzettsége, képesítése alapján az intézményi

Részletesebben

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út 10-12. Tel: (56) 496-003 e-mail: sztkingaovoda@gmail.com, sztkingakatovi@petrovaykataltisk.

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út 10-12. Tel: (56) 496-003 e-mail: sztkingaovoda@gmail.com, sztkingakatovi@petrovaykataltisk. A esélyegyenlőségi ségi terve 2014-2015. 2015. 1 A esélyegyenlőségi terve a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának, fejlesztésének

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

Műhelymunka általános iskola/középiskola

Műhelymunka általános iskola/középiskola Műhelymunka általános iskola/középiskola TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Kedves Szülők! Kedves Diákok! Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, hogy az alapfokú művészetoktatásban a hatályos jogszabályok

Részletesebben

A l a p í t ó O k i r a t

A l a p í t ó O k i r a t A Kartal Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Könyves Kálmán Általános Iskola 2173. Kartal, Iskola tér 1. számára a 1992. december 4-én kiadott, a 17/2000.(IV.6.), a 38/2004.(III.11.), a 82/2007.(VIII.30.),

Részletesebben

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése 40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése HATÁROZAT Képviselő-testülete megtárgyalta a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. június 24-i ülésére Tárgy: Egyetértés az oroszlányi Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Részletesebben

Brunszvik Teréz Óvoda és Németh László Gimnázium és Általános Iskola. Óvoda-iskola átmenet programja. Intézkedési terv

Brunszvik Teréz Óvoda és Németh László Gimnázium és Általános Iskola. Óvoda-iskola átmenet programja. Intézkedési terv Brunszvik Teréz Óvoda és Németh László Gimnázium és Általános Iskola Óvoda-iskola átmenet programja Intézkedési terv Intézményvezetık.. Ludescherné Maksa Zsuzsanna. Árva László igazgató Ph Ph Elfogadás

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

DOBOZI MESEKERT ÓVODA 5624 Doboz, Dobó u. 16. Tel.: 06-66/268-168 E-mail: ovoda@doboz.hu

DOBOZI MESEKERT ÓVODA 5624 Doboz, Dobó u. 16. Tel.: 06-66/268-168 E-mail: ovoda@doboz.hu Tájékoztató a Dobozi Mesekert Óvoda magyar nyelvű cigány kulturális neveléséről Magyar nyelvű cigány kulturális nevelés: A nemzetiségi nevelésnek jelen kell lenni valamennyi olyan óvodában, ahol legalább

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u. 114. Esélyegyenlőségi terv

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u. 114. Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013 1 Tartalomjegyzék: 1. Helyzetelemzés... 4 2. Az Intézkedési terv célja... 4 3. Kötelezettség és felelősség... 4 4. Akcióterv... 5 5. Megvalósítás... 7 6. Monitoring és nyilvánosság...

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat alapító okiratának módosítására

Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat alapító okiratának módosítására Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 312-570; (32) 417-255 Szám: 27983/2007. Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda,

Részletesebben

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Beszámoló a szak-és szakmai szolgáltatás munkájáról 2011/12. tanév I. félév Személyi feltételek Fıállású szakszolgálati munkatársak: 2 fı logopédus Kiskırös 1 fı logopédus Kalocsa 1 fı korai fejlesztı

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA

A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA Készítette: Havasiné Földi Zsuzsanna intézményegységvezetı Szécsény 2010-05-02 Az intézmény neve: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

1 Szervezeti, személyzeti adatok

1 Szervezeti, személyzeti adatok Mezıberény Város Óvodai Intézménye Közzétételi lista 2014- nevelési év Nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista 2014- nevelési év A Nemzeti Erıforrás Miniszter 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT

JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT A MOZGÁSFEJLESZTİ PROGRAM CÉLJA: MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása,

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKÉTİL ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-i ülésére Tárgy: Egyetértés a társulásban fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat (Nyergesújfalu)

Részletesebben

SEGÍTŐTÁRS (integráció, inklúzió, differenciálás) JÓ GYAKORLAT Ajánlások a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez

SEGÍTŐTÁRS (integráció, inklúzió, differenciálás) JÓ GYAKORLAT Ajánlások a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁJA 5900 OROSHÁZA, LEHEL U. 23. OM azonosító: 028097 Tel: 68/412-916 e-mail:lehelovi@ovodak.oroshaza.hu web: http://onkormovi.fw.hu SEGÍTŐTÁRS (integráció,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 2009. február 19-i ülésére 8. NAPIREND

E L İ T E R J E S Z T É S. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 2009. február 19-i ülésére 8. NAPIREND E L İ T E R J E S Z T É S A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása 2009. február 19-i ülésére 8. NAPIREND Tárgy: A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye intézményi alapdokumentumainak

Részletesebben

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el.

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el. Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Az Aranykapu Óvoda alapító okiratának

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal.

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a ma bőven ellátja feladattal. Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29 Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal. Syndie Maison KE PTSZIKE PTSZI 2013.04.29 A prezentációban megjelenő információk

Részletesebben

B/ E G É S Z S É G N E V E L É S I P R O G R A M

B/ E G É S Z S É G N E V E L É S I P R O G R A M B/ E G É S Z S É G N E V E L É S I P R O G R A M I. Elıkészítı lépések 47 1. Szerepvállalás deklarálása 47 2. Egészségfejlesztı team létrehozása 47 3. Segítı kapcsolatok, partnerek 48 4. Tájékozódás, információgyőjtés

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009. Tartalomjegyzék BEVEZETİ.....5 1. ISKOLÁNKRÓL... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Kiskırös 2010 november 17. Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) átszervezések sek (2007) Az oktatási. sa az integráci. cióba (HHH, SNI) gyógypedag

Kiskırös 2010 november 17. Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) átszervezések sek (2007) Az oktatási. sa az integráci. cióba (HHH, SNI) gyógypedag Kiskırös 2010 november 17 Hódmezıvásárhely MJV KözoktatK zoktatási Feladat-ell ellátási Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) Intézményi átszervezések sek (2007) Az oktatási si-nevelési intézm zmények

Részletesebben

Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2

Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2 Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2 Kódszámok: Közép-Magyarországi Régió: TÁMOP-3.1.11-12/1 Konvergencia régiók: TÁMOP-3.1.11-12/2 Az Óvodafejlesztés című uniós pályázat alapvető célja A TÁMOP-3.1.11-12/1-2

Részletesebben

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szálka Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG TÁJÉKOZTATÓ AZ INTÉZMÉNY TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL 1..) TÉRÍTÉSI DÍJ MÉRTÉKE: 12.000.- FT/ÉV Egy összegben egy félévet a beiratkozáskor be kell fizetni. A beiratkozási lapot kizárólag

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2015/16-OS TANÉVRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2015/16-OS TANÉVRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2015/16-OS TANÉVRŐL Tisztelt Szülők! A 2015-16-os tanévben is az alapfokú művészeti iskolában térítési díj, illetve tandíj ellenében vehetik igénybe az alapfokú művészetoktatást. Ha a tanuló

Részletesebben

137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet. az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. Melléklet a 137/1996. (VIII. 28.) Korm.

137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet. az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. Melléklet a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 1. A Kormány a közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. -a (3) bekezdésének a) pontjában

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2328-3/2015. 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes

Részletesebben

KISZOMBORI MIKROTÉRSÉG KARÁTSON EMÍLIA NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA (Egységes szerkezet)

KISZOMBORI MIKROTÉRSÉG KARÁTSON EMÍLIA NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA (Egységes szerkezet) KISZOMBORI MIKROTÉRSÉG KARÁTSON EMÍLIA NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA (Egységes szerkezet) 1. Az intézmény neve: Törzsszáma: 2. Az intézmény székhelye: Tagintézményei: 3. Az intézmény alapító szerve:

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2011. december 19-én)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2011. december 19-én) ALAPÍTÓ OKIRAT (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2011. december 19-én) Halimba, Nyirád, Szıc Önkormányzatok Képviselı Testületei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 9..-a,

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Családsegítő

Részletesebben

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3.

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

Részletesebben