SZABO FERENC S.J. A TEOLÓGUS PÁZMÁNY. A grazi «theologia seholastica» Pázmány művében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZABO FERENC S.J. A TEOLÓGUS PÁZMÁNY. A grazi «theologia seholastica» Pázmány művében"

Átírás

1 SZABO FERENC S.J. A TEOLÓGUS PÁZMÁNY A grazi «theologia seholastica» Pázmány művében ROMA 1990

2

3 A TEOLÓGUS PAZMANY

4

5 SZABO FERENC S.]. A TEOLOGUS PÁZMÁNY A grazi «theologia seholastlea ]t Pázmány művében ROMA 1990

6 METEM.könyvek 1. A munkát lektorálta: Lukács László S.]. Készült Ugo Detti nyomdájában: Via Girolamo Savonarola, 1 - I Roma

7 ELÖSZÖ E monográfia kidolgozására kettős kötelezettség ösztönzött. Először tartoztam vele Ory Miklós ( ) rendtársam és barátom emlékének, aki élete utolsó éveiben bevezetett három évtizedes Pázmánykutatásába. Megkezdtük Pázmány grazi éveinek kidolgozását; ebben a feladatban P. Ory nekem szánta a grazi «theologia scholastica» tartalmi elemzését és elhelyezését a teológia történetében. Közös munkánkat halála félbeszakította. A témába vágó dokumentációt - Lukács László rendtörténész segítségével - közzétettem a Pázmány Péter emlékezete (Róma 1987) c. kötetben; felhasználtam P. Ory jegyzeteit, diktálásait is a kegyelemvita történetére vonatkozóan; továbbá a De Fide-traktátus tartalmi elemzésével és kiértékelésével már megkezdtem azt a munkát, amelyet itt az egész «theologia seholastica»-ra kiterjeszioe elvégeztem. Mostani könyvemben természetesen felhasználtam az emlitett Ory-tanulmányt és dokumentációt, illetve beépítettem sa;át tanulmányomat a bitelemzésről. Másodszor tartoztam Pázmány Péter ( ) emlékének, ill. a magyar kultúrtörténetnek is. Hiszen a század elején kiadott theologia seholastica (PÁZMÁNY, Opera Omnia IY-YI) igazában eddig kiaknázatlan kincsesbánya maradt. Pedig, ahogy többen hangoztatták Bitskey Istvánnal: Pázmány magyar vitairatainak e aranyjedezetét a grazi teológiai előadások teremtették meg, élükön a De Fide című értekezéssei» (PP emlékezete 196). Csakugyan, ha Pázmány teljes életművét fel akar;uk mérni, fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a grazi évekre, és - miuel Félegyházy és Gerencsér 1937-ben Pázmány filozófiáját már feldolgozták - főleg a latin Szent Tamás-kommentárokat, a theologia seholastica anyagát ( ) kellett kiaknázni, feldolgozni, illetve elhelyezni a teológiatörténetben és Pázmány egész művében. Erre a feladatra vállalkoztam tehát monográfiámban. Ezt az első megközelítést és feldolgozást - remélhetőleg - ú;abb kutatások követik. Itt mondok hálás köszönetet rendtársamnak, Lukács Lászlónak, aki a kéziratok átírásában vagy ellenőrzésében segítségemre volt, továbbá hasznos hozzá$z6iásaival, illetve a sziiueg lektorálásával is közreműködött a könyv megszűletésében. Megköszönöm még munkatársaim, Yertse Márta és Szőnyi Zsuzsa segítségét a kefelevonatok ;avításában. Yégül hálámat [ejezem ki a METEM (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége) elnökségének, hogy felvette monográfiámat a METEM-könyvek most indul6 sorozatába 1. kötetnek. Róma, szeptember 17-én. Bellarmino Szent Róbert ünnepén 5

8

9 A FELHASZNÁLT IRODALOMBOL I. KÉZIKÖNYVEK AQUINÓI Szent Tamás, Summa Theologiae, Marietti 1956 (= STh). AUER, J. - RATZINGER, J., Kleine Katholische Dogmatik, Regensburg DENZINGER, H. - SCHÖNMETZER, A., Enchiridion Symbolorum, 35. kiad., Herder 1973 (= DS). Dictionnaire de Théologie Catholique, Letouzey et Ané, Párizs (= DTC). ELŐD István, Katolikus Dogmatika, 2. kiad. SZIT, Budapest 1983 (= ELÖD). FEINER, J. - LÖHRER, M., Mysterium Salutis, I-V. köt., Benziger (= MS). HAAG, H., Bibliai Lexikon, Budapest LÉON-DuFOUR, X., Biblikus Teológiai Szótár, Róma 1974 (= BTSZ). Lexikon für Theologie und Kirche I-X. köt., Herder (= LThK). RAHNER, K., Herders Theologisches Taschenlexikon, I. VIII. köt., Herder RAHNER, K. - VORGRIMLER, H., Teológiai Kisszótár, 10. kiad., Budapest 1980 (= TK). RAHNER, K., A hit alapjai, SZIT, Budapest SCHÜTZ Antal, Dogmatika I-II, Budapest 1937 (= SCHűTZ). SOMMERVOGEL, c., Bibliotheque de la Compagnie de Jésus, I-X. köt. Párizs (= SOMMERVOGEL). Teológiai Kiskönyvtár kötetei, Róma 1975-től (= TKK). VANDER GUCHT, R. - VORGRIMLER H., Bilan de la théologie du XXe sieele. I-II, Casterman, II. PÁZMÁNY PÉTER MŰVEI PP összes munkái, Budapest , I-VII (= öm L). Petri Cardinalis Pázmány Opera Omnia, I-VI, Budapest (= 00 L). Diatriba Theologica Krisztus Látható Egyházáról, bev. ÖRY M., Eisenstadt 1975 (= DT). De iustitia et iure, De Verbo incarnato, A gráci előadások kiegészítése a göttweigi kéziratból, bev. ÖRY M., Eisenstadt 1984 (= GW). Epistolae Collectae, ed. F. HANUY, Budapest 1910, I-II. köt. (= HANUY I-II). Válogatás műveiből I-III, Bp (Bev. Őry M. és Szabó F.) ( = VÁL I-II-III). III. FONTOSABB MUNKÁK PÁZMÁNYRÖL BITSKEY István, Humanista erudíció és barokk világkép. PP prédikációi. Bp FÉLEGYHÁZY József, Pázmány bölcselete. Bp FRANKL (FRAKNÓI) Vilmos, Pázmány Péter és kora, 1 111, Pest FRIDECZKY József, Pázmány Péter (Különlenyomat a Jezsuita Tört. Evkőnyvből). GERENCSÉR István, A filozófus Pázmány. Bp

10 KASTNER Jenő, Pázmány Péter gráci évei, in: Katolikus Szemle'39 (1935), 8-17, KINCZLI J6zsef. Pázmány Péter bölcseleti és hittudományi művei. Tézis a Hittudományi Akadémián, Budapest 1949 (?). KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil, Pázmány, in: Irodalomtörténet 1971/1, KORNIS Gyula, Pázmány személyisége. Bp KoszTOLÁNYI Dezső, A magyar pr6za atyja, in: Nyugat 13 (1920), Kovács Lajos Imre, Pázmány Kalauza és Bellarmin Disputáci6i. Kassa LuKÁcs Lászl6, Monumenta Antiquae Hungariae I-IV, Roma. -'-' Monumenta Paedagogica S.1. V: Ratio atque Instítutio Studiorum S.1. ( ) Roma LUKÁcs L.-SZABÓ F., Autour de la nomination de Péter Pázmány au siege primatial d'esztergom ( ). Pázmány est-il resté jésuite apres sa nomination? Archívum historicum S (1985) LUKÁcs L.-SZABÓ F., (kiad.), Pázmány Péter emlékezete, R6ma 1987 (= PP emlékezete). Ebben a kötetben ŰRY M. tanulmánya a kegyelemvita történetéről (= ŰllY) és SZABÓ Ferencé a De Fide-traktátusr61 (= SZABÓ). ŰRY Mikl6s, Doctrina Petri Cardinalis Pázmány de notis Ecclesiae. Roma 1943 (gépelt disszert), -, Doctrina Petri Cardinalis Pázmány de notis Ecclesiae. Chieri (A disszertáci6 rövidített kiadása, 124 old.). -, Pázmány Péter tanulmányi évei. Eisenstadt '-, Kardinal Pázmány und die kirchlíche Erneuerung in Ungarn. In: Ungarn-Jahrbuch 5 München, (1973), , Pázmány Péter in Kaschau. In: Ungarn-Jahrbuch 7, München (1976), _, Suarez und Pázmány. Berührungspunkte in der Ekklesiologie. In: Homenaje a E. Elorduy, Bilbao 1978, ŰRY' M.-SZABÓ F., Pázmány Péter ( ), Bevezető a SZIT-nál 1983-ban megjelent háromkötetes Pázmány-antoI6giához: Válogatás műveiból I, Ebben a tanulmányban összefoglaltuk űry Miklös Pázmányéletművére vonatkozó kutatásait, főleg a Frakn6i és Sík életrajziadatait kiegészítő vagy helyesbítő újabb adatokat. ( = VÁL. I-lI III). Pázmány magyar műveinek idézésekor gyakran erre hivatkozom, mivel könynyebben hozzáférhető, mint az öm. POLGÁR Lászl6, PázmáÍ1y-bibliográfia,' in: PP emlékezete,' SfK Sándor, Pázmány, az ember és az W. Bp SZAllÓ Ferenc, Pázmány Péter és a katolikus megújulás. In: Gesta Hungarorum II, SMIKK, Zürich 1985, , Pázmány Péter emlékezete. In: Katolikus Szemle, 1987/1, l-ll. -, Pázmány szeretetének kettős f6kusza. in: Vigilia 1988/1, IV. PÁZMÁNY MESTEREI R. BELLARMINO, Opera Omnia (8 köt.) Neapoli, F. SUAREZ,' De Incarnatione Verbi, Alcala, 1590 (Salamanca, 1595). -, De Sacramentis (Bapt. Conf. Euch.) Alcala, , Opera Omnia, Venezia,

11 G. VALENTIA, Commentariorum Theologicorum Tomi Quatuor, Ingolstadt (1591'97). -, Analysis fidei catholicae (1585). G. VAZQUEZ, Commentariorum ac Disputationum in Primam partem sancti Thomae... in Primam secundae..., Lyon, V. SZELLEMTÖRTÉNETI ÉS TEüLöGIAI MŰVEK AUBERT, Roger, Le probleme de l'acte de foi, 5e éd. Louvain-Paris ANDRITSCH, Johann, Gelehrtekreise um johannes Kepler in Graz, in: Johannes Kepler Gedenkschrift, Graz BALTHASAR, Hans Urs von, Herrlichkeit, I-III, johannes Vg, BIRELEY, Robert SJ, Religion and Politics in the Age of the Counterreformation, The University of North Carolina Press BOLBERITZ Pál/GÁL Ferenc, Aquinói Szent Tamás filozófiája és teológiája, Bp BOUILLARD, Henri, Conversion et gráce ehez S. Thomas d'aquin, Paris BRÉHIER, Emile, Histoire de la philosophie 1/3: L'Antiquité et le Moyen Age: Moyen Age et Renaissance, PUF CHENU, Marie-Dominique, Introduction a l'étude de Saint Thomas d'aquin, Paris , Une école de théologie: Le Saulchoir. Paris (Új kiadás Alberigo, Fouilloux, Ladriere és Jossua tanulmányaival). CONGAR, Yves, La Foi et la Théologie, Paris , Vraie et fausse réforme dans l'église, , Le Concile de Vatican II. Son Église. Peuple de Dieu et Corps du Christ, Paris CORBIN, Michel, L'inoulde Dieu. Six études christologiques. Paris FRANSEN, Piet, SJ, Dogmengeschichtliche Entfaltung der Gnadenlehre, in: Mysterium Salutis (J. FEINER/M. LöHRER) IV , (FRANSEN). GALEOTA, Gustavo SJ, Bellarmino contro Baio a Lovanio, Roma GANOCZY, Alexandre, Aus seiner Fülle haben wir alle empfangen. Grundriss der Gnaden Iehre, Düsseldorf GIERS, Joachim, Die Gerechtigkeitslehre des jungen Suárez, Freiburg GÍLSON, Etienne, L'esprit de la philosophie médiévale, , Le Thomisme , Lettres de M. Etienne Gilson adressées au P. Henri de Lubac et commentées par celui-ci. Paris GRILLMEIER, Aloys SJ, Christ in Christian Tradition, London Francia fordítás: Le Christ dans la tradition chrétíenne. De l'áge apostolique a Chalcédoine (451), Paris , L'image du Christ dans la théologie d'aujourd'hui, in: Questions théologiques aujourd'hui, II Paris 1965 (89-136). lliring, Bernhard, Frei in Christus, I-III, Herder HENGST, Karl, Jesuiten an Universitlitenund Jesuitenuniversitliten, HENTRICH, W., Gregor von Valentia und der Molinismus, (= HENTRICH). HORvÁTH Sándor-Emlékkönyv, DABÓCI M., FILA Béla és FILA Lajos összeállítása, JANSEN, F.-X., Baius et le Baianisme, Louvain

12 JEDiN; Hubert (szerk.), Handbuch dér Kirchengeschichte. IV: Reformation/Katolisclíe Reform und Gegenreformation (Iserloh-Glazik-jedln). Herder KAISER, Alfred, Natur und Gnade im Umstand, München KASPER; Walter, Jesus der Chrisrus, Mainz KRONES, Franz von, Geschichte der Karl Franzens-Universitat in Graz, LoTTlN, Odon, Morale fondamentale, Paris LUBAC, Henri de, Augustinisme et théologie moderne, Paris , Le Mystere du Surnaturel, 'Paris , Petite catéchese sur nature et gráce, Paris ~ La Foi chrétienne, Paris , L'Ecrlture dans la Tradition, Újabb kiadása: La Révélation divíne, LE BACHELET, X.-M., Prédestination et gráce effícace I-II, Louvain MAJl.GOLlN, J.-C. (kiadó), Platon et Aristote a la Renaissance. XVle Colloque International de Tours. Vrin, Paris MARITAIN, Jacques, L'humanisme intégral, MORI, E.G., II motivo della fede da Gaetano a Suarez, Roma 1953 (:::c MORI). PASTOR, L. von, Storia dei Papi, XI (Clemente VIII), PESCH, Otto Hermann, Thomas von Aquin, Mainz , Frei sein aus Gnade, Theologische Anthropologie, Herder POTTIER, B., SJ, Les yeux de la foi apres Vatican II, in: NRTh 106 (1984) POLMAN, Pontien, l'elément historique dans la controversereligieuse du XVle sieele. Gembloux RA1iNE1l, Karl, Schriften zur Theologie, I-XVI. kötet (Benziger Vg.). RAHNER, K. - THŰSING, W., Christologie-systematisch und exegetisch, Herder ROMANO, Orlando, Ö molinismo, Porto RONDET, Henri, Essais sur la théologie de la gráce, Paris Roussstor, Pierre, Les yeux de la foi, in: Rech. de Science Relig. 1 (1910) , L'intellectualisme de Saint Thomas, SCHOONENBERG, Piet SJ, Il est le Dieu des hommes, Paris (Az eredeti holland ben jelent meg: Híj is een God van Mensen). SCORRAILLE, Raoul de, Franccis Suarez I-II, SERVIERE, J. de la, La théologie de Bellarmin, Paris SESBOŰÉ, Barnard SJ, jésus-christ l'unique Médiateur, Paris STEGMŰLLER, Friedrich, Zur Gnadenlehre des júngen Suarez, SZABÓ, Franeois, Le Christ créateur chez Saint Ambroise, Roma TRAPE, Agostino, Szent Agoston, Budapest VANY6 László (szerk.) Ókeresztény trók (1-12. köt.) Budapest.. WlNLlNG, Raymond, La théologie contemporaine ( ), Paris

13 A PÁZMÁNY-TRAKTÁTUSOKBAN ELÖFORDULÖ FONTOSABB KÖZÉP- ÉS,PJK:ORI SZERZÖK (<<SKOLASZTIKUSOK» ) AEGIDIUS, római ágostonrendi, Szent Tamás tanítványa, t ALANUS Anglicus, angol kánonjogász, XIII. sz. ALANUS ab~ Insulis (Alain de Lille), franci~ cisztercita, t ALBERTUS Magnus OP (Nagy Szent Albert) német domonkos, Szent Tamás mestere, t ALENSIS, Alexander de Ales(= Hales) OFM, angol, Szt. Tamás, Szt. Bonaventura és Duns Scotus mestere, t ALMAINUS (ALMAIN) Jacobus, francia teológus, t ARMILLA, lásd FUMus. AUREoLUsPetrus OFM, francia, t c AZORIUS (AZOR) SJ, spanyol moralista, Pázmány egyik tanára, t BANEZ (Bannez) Dominicus OP, spanyol, a kegyelemvita egyik f6szereplője, t BELLARMINO, Robertus SJ, Szent, olasz, a kontroverziák fő képviselője, bíboros, Pázmány volt rektora a Római Kollégiumban, egyik mintaképe és főforrása a hitvitákban, t BIEL Gabriel (Pázmánynál sokszor egyszeruen Gabriel), német, nominalista, tübingeni professzor, t BoNAVENTURA, Szent, OFM, bíboros, DOCtor Seraphicus, olasz, t BllUGENSIS = BRESSERUS Mart., SJ belg~, a bruges-i kollégium igazgatója, t CAIETANUS, Thomas de Vio OP, bíboros.volasz, Summa-kommentátor, t CANUS Melchior OP, spanyol teológus, r~szt vett a Trentói Zsinaton. Híres műve: Loci communes theologici, t CAPREOLUS Ioannes OP, francia, t 1415.:, CoRDUBA Antonius de, OFM, spanyol, 1553 körül írt. CoVARRUBIAS Didacus, spanyol püspök, egyházjogász, M. Navarrus tanítványa, t DELRIO Martinus Antonius SJ, belga, t DRIEDO(ENS) Ioannes, flamand teológus, t DURANDUS de S. Portiano OP, (de Saint-Pourcain), francia püspök, híres tomista-ellenes Szentencia-kommentárja, t FUMUS Barthalomaeus OP, olasz inkvizítor, Armilla nevű így emlegetik: Armilla.. Summája miatt sokszor csak GERSONIUS (GERSON) Ioannes Charlier, a párizsi egyetem kancellárja, t GREGORIUS ariminensis (Rimini), olasz ágostonrendi, t GUXLERMUS PARISIENSIS OP, párizsi teológus, XV. sz. 11

14 HALES-I (Alexander), lásd: ALENSIS. HENRICUS (Merseburg), német kanonista, t HuGO (UGO) VICTORINUS (de Saint-Victor) párizsi fílozöfus, teológus, misztikus, a ferences iskolára közvetlenül hatott, a skolasztikára még közvetve Petrus Lombarduson keresztül, LEDESMA Petrus OP, spanyol, t LESSIUS Leonardus SJ, belga, a kegyelemvita egyik szereplője, gyakran fordultak hozzá tanácsért, t LuGO Franciscus de, SJ, spanyol teológus, t LuGO Ioannes de SJ, Franciscus testvére, bíboros, t LYRANUS, Nicolaus de Lyra, OFM,írancia, t Suarez, Vasquez és Molina MAIOR Ioannes, skót, párizsi professzor, t MALDONATUS Ioannes SJ, spanyol, szentírásmagyarázó, t MEDINA Bartholomaeus OP, spanyol, híres salamancai professzor, Szent Tamás-kommentátor t MOLINA Ludovicus SJ, spanyol teológus, moralista, a kegyelemvita. egyik főszereplője, róla nevezték el a molinizmus kegyelemtani rendszert, t NAVARRUS (Martinus Azf>ilcueta de Navarra), spanyol kanonok, kánonjogász, t NAVARRA Petrus (NAVARRETTUS) OP, spanyol moralista, t c OCCAMUS (Ockham) Guilermus OFM, angol filozófus és teológus, nominalista, t PALUDANUS, Petrus de Palude OP, francia, t PETRUS LoMBARDUS, «Magister, Sententiarums.vLibri. IV Sententiarum c. műve igen nagy befolyástgyakorőlt a középkori teológiára, t 1160., RICHARDUS (desaint-victor), tígostonos kanonok, skót-francia, t 1H3.' RUARDUs,lásd: TAPPER. SALAS Ioannes de, SJ, spanyol Summa-kommentátor, Pázmány egyik cenzora, t SCOTUS Ioannes, Duns OFM, skót (angol), Doctor Subtilis, t SILVESTER (Prierias) OP; olasz níoralista, t SoTUS Dominicus OP, spanyol (salamancai) teológiaprofesszor, részt vett a Trentói Zsinaton, t SOTUS Petrus OP, spanyol, t SUAREZ (SUÁREZ) Franciscus SJ, spanyol, filozófus és teológus, Pázmány egyik «mestere», forrása, t TAPPER Ruard(us), belga kontroverzia-teológus, t THOMAS Aquinas OP, Szent, Angyali Doktor, TOLETUS Franciscus SJ (TOl.EDO); teológus, bíboros, t UGO, lásd: HuGO Victorinus. 12

15 VALENTIA (DE VALENCIA) Gregorius SJ, spanyol, Rómában, de főleg Németországban (Ingolstadt, Dillingen) tanított teológiát. Pázmány egyik mestere: Comment. theol. in Quaestiones S. Thomae, t VASQUBZ (VÁZQUEZ) Gabriel SJ, spanyol, teológus és moralista, Pázmány egyik «rnestere» (nem tanára, mert az Vazquez de Padilla volt), t VEGA Andreas OFM, a Trentói Zsinat teol6gusa, t VICTORIA (VITORlA) Franciscus de, OP, spanyol teológus; tanítványai voltak: D. Sotus, B. Medina, M. Cano, Megjegyzés: A régi szerzők nevét könyvemben latiljosan írom, úgy, ahogy Pázmány és kortársai idézték őket traktátusaikban. Tehét pl. Suárez = Suarez; de Valencia = Valentia; Vázquez = Vasquez stb. A DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE I. Pázmány Péter véleménye Szent Tamás követéséről az osztrák provinciálisnak, Bécs II. A cenzúrák dokumentumai. 321 A) Az 1604-es cenzúra dokumentumaiböl Pázmány P. levele C. Acquaviva gen-nak (1604. júl. 4) Az első römai cenzúra (1604. jan.) A második rőmai cenzúra (1604. jún. 19) J. de Salas cenzúrája Pázmány tételeinek végleges római cenzúrája (1604. szept. 18). 336 B) Dokumentumok az két propozíció cenzúrájához P. Decker levele Acquaviva generálisnak (1606. jan. 16) Pázmány két propozíci6jának első cenzúrái Acquaviva generális P. Alber prov-nak (1606. júl. 8) Acquaviva gen. P. Albemek (1608. júl. 8) Acquaviva gen. P. Albernek (1606. júl. 22) Acquaviva gen. P. Albernek (1606. júl. 22) Pázmány levele Acquaviva gen-nak (1606. aug. 21) Acquaviva gen. Pázmánynak (1606. okt. 14)

16

17 PÁZMÁNY PÉTER SKOLASZTIKUS TEOLOGIÁJA BEVEZETO 1. Időszerűsége? Videtur, quod non... Szent Tamás teol6giai Summájában az egyes kérdések megvitatásakor előbb felsorakoztatja a látsz6lagos vagy. val6sellenérveket, és csak a nehézségek bemutatása után fog hozzá a pozitív megoldáshoz, a tétel megfogalmazásához, majd annak bizonyításához. Pázmány Péter skolasztikus teol6giájának bemutatása előtt mi is szembenézünk egy fontos ellenvetéssel: úgy tűnik, hogy napjainkban már alig van jelentősége - legfeljebb szellemtörténeti, «archeoi6giai» érdekessége - azoknak a' latin kurzusoknak, amelyeket Pázmány Péter a XVII. század elején a grazi egyetemen kidolgozott, illetve leadott, amikor Szent Tamás Summa Theologicájának egyes kérdéseit megvitatta. E «theologia seholastica» olvasása nem könnyű mesterség, Azöta, hogy e század elején az Opera Omnia IV-VI. köteteiben közzétették szövegét, nem sokan olvasták vagy tanulmányozták, amint ez a rá. vonatkozó gyér irodalombél is kitűnik. A skolasztika világa végleg lezárult, hangoztatják sokan napjainkban. A XVI-XVII. századi felvirágzás (<< ut6virágzás»?) után hamarosan jött a hanyatlás, a nominalista, élettől idegen, vértelen spekuláci6, miközben kibontakozott az emberközpontú humanizmus-reneszánsz, illetve a természettudományok fejlődése folytán az egzakt, empirikus, a tapasztalatraverifikáci6ra alapozott m6dszer és szemlélet. Különös paradoxon: amikor. Kopernikusz és Galilei nyomán általánossá vált a geocentrikus világmodell elvetése, világnézeti, ismeretelméleti és metafizikai szempontból egyre inkább az ember került az érdeklődés középpontjába. A középkori teocentrikus szemlélet átadta helyét az antropocentrikus világnézetnek, amely napjainkban kizárólagos lett. Micsoda hihetetlen fejlődés: - Galileitől és. Keplertől (aki Pázmánnyal egyidőben működött Grazban), Pascalon át, Einsteiníg és Heisenbergig; - Luthertől és Kálvlntöl, Kierkegaard-on át K. Barthig; - Bellarminőtől és Suareztől H. de Lubacig és K. Rahnerig; - a Tre~t6i Zsinattől a II. Vatikáni Zsinatig; -V. Pál pápátórvi. Pálig; - a konkvisztádorok korátől a gyarmatbirodalmak végleges felszámolásáig; 15

18 - a missziókba kirajzó európai katolikusoktól az új evangelizálásra szoruló Európáig; - az Isten- és Krisztus-központú szellemiségtől az Isten halálát, sőt az ember halálát hirdető modern evilágiságig! Mi közünk lehet még a de auxiliis vitákhoz, amelyek során domonkosok (Banez követői) és jezsuiták (Molina hívei) a kegyelem és a szabadság, az isteni eleve elrendelés és előre tudás, illetve az ember szabad tevékeny. sége viszonyát feszegették, és amely vitába közvetve Pázmány, a grazi teolőgus is bekapcsolódott? Vagy mi közünk a Cur Deus homo?, a megtestesülés indítéka körüli vitákhoz, vagy az unio hypostatica metafizikai megkőzelítéséhez? Lehet-e Pázmány teológiai műve ma is - legalábbis a katolikusok szá mára - «isteni Igazságra vezérlő Kalauz»? Válaszunk: Igen is, meg nem is. Nem sok közünk van bizonyos problémafelvetésekhez, a rosszul feltett kérdésekre keresett lehetetlen válaszokhoz. Kevésbé érdekes a skolasztikus vita, ha csak a szövegekre, a számtalan véleményre figyelünk (ez utóbbi nominalista «kinövés»); de ha a valóban lényeges, mínket is kínzó kérdésekre összpontosítjuk a figyelmet és azt nézzük, hogy nagy szellemek, mint Pázmány is, miként keresték a megoldásokat - hogyan igyekeztek kikeveredni pl. a resolasio fidei elemzésekor a «labirintusból», illetve a circulus vitiosus-ból - szándékuk, gondolatmenetük és tisztességes szellemi erőfeszítésük példa lehet. Jóllehet felmérhetetlen a távolság a Tridentinumtól a II. Vaticanumig, van folytonosság a teológiai gondolkodásban és dogmafejlődésben. Ez nem is lehet másképp a katolikus egyházban. Ha az újabb teológusok hozzáadnak valamit a régiek megiátásaihoz, ha más és más oldalról közelítík meg a hitigazságot és azt teljesebb fénybe állítják, ez még nem jelenti azt, hogy mint elavultat figyelmen kívül hagy. ják vagy elvetik a régi formulákat. «A történelem folyamán sosem változik meg az egyház és hite - hangsúlyozza Karl Rahner -, mert különben nem az egy egyháznak és mindig azonos hitének történetével állnánk szemben, hanem egy összefüggéstelen vallástörténet eseményeivel. Minthogy azonban az önmagával azonos egyháznak volt és még mindig van is történelme, ezért az egyház régi formulái nem jelentik pusztán a hit- és a dogmatörténet hosszú folyamatának végét, hanem új fejlődés kiindulópontját is, úgyhogy a régi formuláktól való eltávolodásnak és a hozzájuk való visszatérésnek szellemi mozgása az egyetlen biztosítékunk (vagy óvatosabb megfogalmazásban: reményünk) arra, hogy megértettük a régi formulákat» l. Nyugodtan mondhatjuk tehát azt, hogy a mi hitünk azonos Pázmányéval, és a Trentói Zsinat megfogalmazásait - mégha újraérteimezzük is őket a mai ökumenizmus távlatában - nem vetjük el, miként a' krisstolőgíai dogmél K. RAHNER, A hit alap;ai, Bp. 1983,

19 ban is míndíg vonatkozási pont marad Khalkedőn. A kellő arányokat megtartva eztáll1thatjuk Szerit Tamás teológiájáról is. Ahogy e század derekán az ún. «új teológia» körüli vitában mondotta J. Daniélou: Szent Tamás világítótorony, de nem határkő. Lényegében ez volt már Pázmány véleménye is a XVII. század elején (161l-ben) Szent Tamás követése kérdésében. Pázmány Péter teológiájának tanulmányozása ugyanis nemcsak a reformáció ésa Trentói Zsinat korába visz vissza bennünket, hanem Szent Tamást és a skolasztika szellemvilágát, sőt az egyházatyákat, főleg Szent Ágostont is olvasnunk kell. Csak úgy tudjuk igazán felmérni és értékelni Pázmány grazi Tamás-kommentárjait, ha ismerjük a korabeli skolasztika Tamás-értelmezéseit, a reformációra visszaható katolikus tanítást. 'Éppen a protesténsokkal folytatott hitviták késztették arra Pázmányt és kortársait, hogy bővebben merítsenek a Szentírásból (amely a hitűjítők számára az egyedüli norma. volt), továbbá, hogy 'a katolikus hagyomány igazolására fokozottabban az egyház" atyákra hivatkozzanak. A skolasztikus spekuláció így kénytelen volt átengedni a teret a «pozitív» teológiának. Ezt jól látjuk, ha összehasonlítjuk Pázmány grazi skolasztikus teológiáját a hazai (magyar nyelvű) vitairatokkal, nevezetesen a Kala(tzza1. Az «iskolás» szőrszálhasogatásokat mellőzni kell, amikor a katolikus hit lényeges igazságait kell megvédeni. Ezek elsősorban egyháztani és szentségtani kérdések voltak, továbbá a hit és megigazulás, az eleve elrendelés és az emberi szabadság, illetve az eredeti bűn körül forogtak. Luther és Kálvin korában igazában a keresztény hit alap;ait nem igen kezdték ki: a Szentírás = Isten Szava, Jézus Krisztus = Isten Fia és emberfia stb. - a keresztény hit ilyen alapvető igazságai nem váltak kérdésessé. A nyugati világ általában keresztény volt; a krisztusí kinyilatkoztatástól nem szakadt el, még kevésbé az egy igaz Istentől (bár az unitáriusok kikezdték a Szentháromság-hitet). A reneszánsz és a humanista kultúra ugyan kedvezett a pogányság újjáéledésének, de ez csak kis réteget érintett. Az olasz «szabad gondolkodók» (G. Bruno, Campanella), majd a francia felvilágosultak és enciklopedisták is inkább teisták vagy panteisták voltak, semmint gyökere. sen ateisték, Az abszolút ateizmus Marxszal kezdődött és követőinél századunkban honosodott meg. Az egzisztencializmus ateista változata (Sartre), vagy a nietzschei antiteizmusésa freudi vallásellenesség, még újabban pedig az újpozitivizmus és szcientizmus «a-teizmusa» (ez utóbbi, ha nem világnézet, hanem csak módszertanilag küszöböli ki az «Isten-hipotézist», nem tekinthető igazában ateizmusnakl ) - mind-mind a «modernség» jellemzője. E század végére a keresztény Európa szekularizálődik, vagyis most már e kereszténység-utáni korszakban élünk, amikor nem az elméleti istentagadásról van szó, hanem az emberek nagy többsége úgy él, mintha Isten nem léteznék (számára nem létezik): a társadalomban, a törvényhozásban, kultúránkban éppúgy, mint a magánélet zónájában - Isten a nagy tlívollevő, legalábbis látszólag az. Más kérdés, hogy a pótva11ások, bálványozások egyre 17

20 szapor<><:imk; az emberek valami irracionális, okkult, ezotérikus utáni vágyuk. bah pótlékokát keresnek.cés esetleg így ismét eljutnak II Transzcendencia küszöbéhez;, Miként a referméciőés Pázmány korában az egyházi megűjulást sürget6 protestantizmus és a keresztény hit szubjektívebb újraértékelése nemcsak vereséget, hanem kibív.ást is jelentett az Egyház számára, ugyanígy a modernség és a kereszténység-uténi evilágiság is kihívás az evangélizá16 egyház és a, hit, illetve a hittudomány számára. Az anyagi világ és az élők világa, a fejlódőinindenség, a paleontológia és a genetika, a pszichológia és a szocíolőgia, álialábanakülönböwtudományos felfedezések, amelyek médcsftottákember- és világképünket, a hit újragondolását, az erkölcsi kérdések újra. fogalmazását és megoldását sürgetik. Az emberi szellem és az emberi híva. tás a hívő számára nem változott Szent Tamás és Pázmány óta, de az Istent és üdvösséget kereső ember más utakat jár. Ma is Jézus Krisztus az egyet. len út az Atyához, bár,esetleg Krisztussal való kapcsolatunkat másképpen. éljük meg, mint Luther vagy Pázmány. 2. A skolasztika és Szent Tamás - történelmi távlatban Ha a 'mai értelmiségi vagy egyházi ember kinyit egy skolasztikus tankönyvet vagy kézikönyvet, idegen világban érzi magát. Schütz Antal Dogma~ tikája p1.,bárldennyire is korszakalkotó volt a maga korában, ma már jórészt «idejétmúlt» problémafelvetésével, iskolás elemzéseivel,«skolaseri; kus» mentalitásával, pedig a kiváló piarista teológus igyekezett a modem szellemiséghez közel hoznia' régi problematikát. Még nehezebb olvasmány pázmány' Péter Theologia Sehol4Stieá-ja, márcsak latin nyelve millttis, A quaestíők, articulusok,.dubiumok sora, a'sok-sok szerzőre. való hivlltkozas J II szillogismusok és distinkciék, általál;>an a tomista-arisztotelészi kategórmk használata-elriassthatja It mai tudományos kutatőt is. Pázmánynál és.mestereinél már megjelennek a.skolasztika, hanyatlásánák első, jelei. Szerencséee - mint említettem - a protestáns kihívás visszaterelte az iskolás teológiát a «poaitfv» forrásokhoz. Valójában a «skolasztika» szó változatos valóságot, évszázadöklia Iq: terjedő szellemi-teol6giai áramlatot jelöl. Szent Anzelm és Occam, A~l~q és Richard de Saínt-Victor, Salisbury és Bacon, Szent Bonaventura,és A~" néi Szent Tamás teológiáját ugyanúgy ide sorolhatjuk; minta későbbi s~ lasstikusokét,,pázmány kortársaiét: Banez, Soto, Victoria, Valentia, Va~ quez, Suarez... A skolasztika virágkorában a keresztény gondolkodásban még nem: vált szét a filozófia és, a teológia. A középkorban a felhasznált filozófia szerint differenciálódik a teológia is. A teológia a hit megértésére törekszik (intel: leetus fidei). Szent Agoston és II többi' egyházatya tulajdonképpen még. Szentírést: magyarázta '(Luther is írásértélmezőknek tartotta őket). Dé a'k~

21 zépkori gondolkodók egyre inkább' helyet hagynak az öná1l6 teológiai kérdések kifejtésének: Petrus Lombardus, Gilbert de la Porrée, Alain' de.lille nyomán egyre inkább kibontakozik a quaestio-műfaj, tehát az egymásnak ellentmondó vagy egymással ellentétes tételek, nézetek megvitatása, az' öná1l6 teológiai reflexió. A Szentírás és az egyházatyák idézetei csak a tételek igazolására szelgélnak. Szent Tamás Summa Theologicája' már quaetti6k rendszeres kifejtése. Később aztán már magyarázzák Petrus Lombardus Szentenciás könyveit (amelyek, jórészt Ágoston tanítását tükrözik): így a fiatal Szerit Tamás is kommentálta; még később Szent Tamás Summája lesz az alapszöveg. Úgy tűnik, Salamancában vezette be először a Summa-kommentálást Victoria. A gyakorlat elterjedt más'egyetemeken is. A Szent Tamást kommentál6 Pázmány skolasztikus teológiájának megértéséhez és teolőgia-, illetve szellemtörténeti elhelyezéséhez szükségünk' van a történeti ér'4ékre. Látnunk kell Szent Tamás, helyét a katolikus gondolkodásban úgy, ahogy újabban kiváló szakemberek (Chenu, Gilson, Congar; Bouillard...) rávilágítottak művére: ágostoni és újplatonikus gyökereire, II Szentírásból és a korábbi egyházi gondolkodókból forrásozó intuíciőira, tehát megkülönböztetve Tamást a «tomistáktól», Látjuk majd, hogy.páz, mány rendelkezett ezzel a történeti érzékkel, amikor pl. arról nyilatkozott (1611-ben), hogya jezsuitáknak hogyan, mennyire kell követniök Szent Tamást, illetve - még korábban - amikor a kegyelemvitában rámutatott arra, hogy a fiatal Szent Tamásnak más volt a véleménye a szabadság-kegyelem kérdésben, mint a Summa szerzőjének. ' A domonkos P. Chenu, aki valóban «iskolát» teremtett Le Saukhoirban 2, hangsúlyozza, hogy a történetiséget komolyan kell vennünk, ha; (tgy SZerző igazi szándékát, tulajdonképpeni tanítását fel akarjuk tárni, túlhaladvll az epigonok értelmezésein. Chenu a szentírástudományb61 átveszi a «történelmi kritika» kifejezést és módszert. Követve E. Gilsont, illetve vele párhuzamosan, P. Chenu történelmi helyzetben tanulmányozta Szent Tamás életművét, illetve az egész skolasztikát. Ebben a távlatban bírálta a «barokk», hanyatló skolasztikát, amely az érthetőt szigorűan racionális formában igyekezett definiálni: érthető (intelligible) az a fogalom, amelyet elemezni és tulajdonítani lehet; a valósághoz fűződő viszony csak elképzelt. A lényegre (esszencia) és az általános fogalmakra (fogalmi kapcsolatokra, ideális viszonyokra) épülő philosophia perennis, örök filozófia egyre inkább a, valóságtól, a tapasztalattól, atörténelemtől eltávolodva dolgozta ki a maga konceptus-rendszerét. Az ágostoni és újplatonikus életnedv, amelyet. Szent Tamásnál még megtalálunk, lassan elszivárgott. A liturgikus, misztikus ta ben jelent meg «kézirat gyanánt.m.-d. OmNU, Une école de thkjlogie: Le Saulchoir c. kis könyve, amelynek módszertani megfigyelései ma is érvényesek. Néhány Chenu-tanítvány kommentárjával 1985-ben újra megjelent ez a hajdan «tiltott 'könyv»' 'a Cerf kiadóná!. A kérdéses tanulmányok elmondják a könyv történetétis._..: : 19

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi

Részletesebben

Pázmány Péter: Összes művei

Pázmány Péter: Összes művei PPEK 600 Pázmány Péter: Összes művei Pázmány Péter Összes művei a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb felvilágosításért és a könyvtárral

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

AZ IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK CÍMLEÍRÁSI ÉS JEGYZETELÉSI ALAPELVEI

AZ IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK CÍMLEÍRÁSI ÉS JEGYZETELÉSI ALAPELVEI AZ IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK CÍMLEÍRÁSI ÉS JEGYZETELÉSI ALAPELVEI Az 1997-ben 101. évfolyamát megkezdõ Irodalomtörténeti Közlemények szükségesnek tartja közzétenni és valamennyi szerzõjének és olvasójának

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Dr. Kormos József. Végzettség(ek): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola. Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK. Pázmány Péter Katolikus Egyetem HTK

Dr. Kormos József. Végzettség(ek): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola. Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK. Pázmány Péter Katolikus Egyetem HTK Dr. Kormos József Végzettség(ek): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK Pázmány Péter Katolikus Egyetem HTK Szakképzettség: Villamos üzemmérnök, műszaki tanár Filozófia

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Pavlovits Tamás: Pascal és a szeretet bölcsessége

Pavlovits Tamás: Pascal és a szeretet bölcsessége Pavlovits Tamás: Pascal és a szeretet bölcsessége A filozófusok áhított és szeretett bölcsessége vajon nincs-e túl a megismerés bölcsességén, és vajon nem a szeretet bölcsessége-e: a bölcsesség mint szeretet?

Részletesebben

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011.

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. BokoDy PÉter Gondolatok és képek Bacsó Béla Gábor György Gyenge zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán és Heller Ágnes jegyezte, A szépség

Részletesebben

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat ZÁRÓVIZSGAI TÉTELEK A HITTANÁR-NEVELŐ SZAKON 2015. Teológiai tárgyak Nappali tagozat 1. Pál apostol élete (tételgazda: dr. Peres Imre) Irodalom: Saffrey, H.-D., Pál apostol története, 2001; Tarjányi Béla,

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK

A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK I. Az értekezés tárgya Umberto Eco talán a Foucault-inga írása idején a következő tapasztalatáról számolt be: A Buchmesse standjai közt járva feltűnik,

Részletesebben

AZ ÁLLAMVIZSGA-DOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI KÖVETELMÉNYEK 2015

AZ ÁLLAMVIZSGA-DOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI KÖVETELMÉNYEK 2015 AZ ÁLLAMVIZSGA-DOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI KÖVETELMÉNYEK 2015 LEADÁSI HATÁRIDŐ: A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék oktatóinak határozata értelmében az államvizsgázó hallgatónak 2015. máj.

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

Bolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése

Bolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter könyvajánlója Bolberitz Pál Freund Tamás: HIT ÉS TUDOMÁNY - A REMÉNYSÉG VÉGTELEN ÚTJAIN c. könyvének ismertetése A könyv egy beszélgetés története, amelybe KLP (Kovács Lajos

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o.

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o. Vezérfonal Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Kálvin Kiadó: Budapest, 2009. 163 o. Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70.

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat

A tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat A tanmenetek elé Az Értékorientált pedagógia sorozatban elkészült válogatás a katolikus értéket, tartalmat felmutató gazdag irodalmunkból csak egy kis szeletke. Ennek ellenére az összeállított irodalmi

Részletesebben

2. A tantárgy tartalma (Tárgykörök megnevezése, rövid ismertetése. Több szakhoz - szakirányhoz - tartozó tárgyak esetén az eltérések megemlítése)

2. A tantárgy tartalma (Tárgykörök megnevezése, rövid ismertetése. Több szakhoz - szakirányhoz - tartozó tárgyak esetén az eltérések megemlítése) Filozófiatörténet Tantárgy kódja HG 1 202 Meghirdetés fél 2. Kreditpont 2 Összóraszám (elm + gyak) 30 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) HG 1 201 vagy HG 1 203 dr. Janka Ferenc főiskolai tanár A filozófiai

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

A REFORMÁCIÓ. 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat?

A REFORMÁCIÓ. 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat? A REFORMÁCIÓ 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat? Ok: a papság életmódja ellentétes a Biblia előírásaival a pénz kerül a középpontba

Részletesebben

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1] Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk

Részletesebben

Kereszty Rókus: Jézus Krisztus. Krisztológiai alapvetés

Kereszty Rókus: Jézus Krisztus. Krisztológiai alapvetés PPEK 832 Kereszty Rókus: Jézus Krisztus. Krisztológiai alapvetés Kereszty Rókus Jézus Krisztus Krisztológiai alapvetés Mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom

Részletesebben

Dr. Reuss András Az evangéliumi szabadság lutheri, bibliai értelmezése Előadás a magyar-finn-észt teológiai konferencián Budapest, 1996. június 26.

Dr. Reuss András Az evangéliumi szabadság lutheri, bibliai értelmezése Előadás a magyar-finn-észt teológiai konferencián Budapest, 1996. június 26. Dr. Reuss András Az evangéliumi szabadság lutheri, bibliai értelmezése Előadás a magyar-finn-észt teológiai konferencián Budapest, 1996. június 26. Megjelent: Lelkipásztor (71) 1996/11 melléklete. 17-19.

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk.

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. 2014. Július 13. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/28. szám Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. A mai vasárnap olvasmányai

Részletesebben

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ 2010 TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL A jelen dolgozat célja bemutatni

Részletesebben

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik

Részletesebben

Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül

Érzelmes utazás Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül PERSZONALIA Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül Mit ér(het) az ember, ha magyar frankofon vagy magyar anglofon író? Két nemzetközileg elismert, külföldön élő magyar

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Kedves Hallgatók! Az alábbi témákat ajánljuk fontosságuk, aktualitásuk miatt figyelmetekbe évfolyamdolgozatotok illetve szakdolgozatok

Részletesebben

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve

Részletesebben

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye *

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Véghseő Tamás A Vatikáni Titkos Levéltár tekintélyes mennyiségű iratanyagot őriz a magyar görög katolikusoknak a magyar nyelvű liturgiáért

Részletesebben

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Chronowski Nóra Drinóczi Tímea kommentár Az Alkotmány kommentárjához 1. 2009-ben, a rendszerváltó alkotmányozás kezdetének huszadik évfordulóján jelent meg Jakab András szerkesztésében, a Századvég Kiadó

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

Elvek. Könyvek. Folyóiratok

Elvek. Könyvek. Folyóiratok Elvek. Könyvek. Folyóiratok KISS TIHAMÉR LÁSZLÓ, A HUMANIZMUS ÉS A PROTESTANTIZMUS HATÁSA A FRANCIAORSZÁGI NEVELÉSRE ÉS OKTATÁSRA A XVI-IK SZÁ ZADBAN. Szeged, 1936. 201 1. A mű terjedelmes neveléstörténeti

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

HITTAN TANMENET 6. OSZTÁLY

HITTAN TANMENET 6. OSZTÁLY A sziklára épült Egyház című hittankönyvhöz iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 1 Összes óra: 37 A leckék az elsajátítandó tudásanyagot tartalmazzák, az olvasmányok kiegészítő anyagként szolgálnak

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban!

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban! HÍRLEVÉL 9. szám / 2012. december A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele Kedves Testvérek az Úr Jézusban! A Szentatya meghirdette a Hit évét, s nekünk, ferenceseknek ez a

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

A Vatikáni Múzeum igazgatója, Antonio Paolucci professzor megjegyzi:

A Vatikáni Múzeum igazgatója, Antonio Paolucci professzor megjegyzi: 1 Vatikáni Múzeum 3D Nagyszerű film, egy rendkívül izgalmas utazás, hogy felfedezzük a pápák által az elmúlt 500 évben összegyűjtött legkiválóbb műalkotásokat. Az világon először készítettek ultra HD 4K/3D

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÁNONJOGI PROGRAM AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PhD tézisek Készítette: Fügedy Antal Levente Témavezető:

Részletesebben

K 73139 pályázat (vezetı kutató: Bitskey István) Magyarországi identitásmodellek a kora újkori Európa konfesszionális rendszerében (16 18.

K 73139 pályázat (vezetı kutató: Bitskey István) Magyarországi identitásmodellek a kora újkori Európa konfesszionális rendszerében (16 18. K 73139 pályázat (vezetı kutató: Bitskey István) Magyarországi identitásmodellek a kora újkori Európa konfesszionális rendszerében (16 18. század) A Reformációkutató és Kora Újkori Mővelıdéstörténeti Mőhely

Részletesebben

Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai

Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai 1 Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai Várnai Jakab OFM Hogyan evangelizáljunk? Mi az evangelizációs megújulások spirituális háttere? Mit tudunk ebből levonni a mai helyzetre nézve? Bármennyire

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program. Ramshorn-Bircsák Anikó

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program. Ramshorn-Bircsák Anikó Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar Irodalom Doktori Program Ramshorn-Bircsák Anikó MÍTOSZ ÉS MŰ Kerényi Károly mitológia- és műhelykoncepciójának,

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony

A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony Sosem láttam oly termőfát, Mint Krisztusnak keresztfáját. Piros vérrel virágozik, Szentlélekkel illatozik. (Erdélyi népének) É letfa A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony Minden kedves

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐR, 2015 1 1. BEVEZETÉS 1.1. A szakdolgozat célja A hallgató a szakdolgozatban bizonyítja

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése?

Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Timkó György 1906-ban jelent meg Beöthy Zsolt szerkesztésében A magyar irodalom története című kétkötetes könyv. Ebben olvasható: [Károlyi] nem oly jártas ugyan

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Tantárgy kódja HE 1101. Kreditpont 3 Óraszám (elm + gyak) 2 + 1. Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgy kódja HE 1101. Kreditpont 3 Óraszám (elm + gyak) 2 + 1. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Ószövetségi bibliaismeret Tantárgy kódja HE 1101 I. félév Kreditpont 3 Óraszám (elm + gyak) 2 + 1 Előfeltétel (tantárgyi kód) - Molnár Erzsébet megbízott előadó 1. A tantárgy általános célja és specifikus

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ BEVEZETŐ Kötetünk tanulmányai a XVIII XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd

Részletesebben

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Szakmai lektor: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna

Részletesebben

A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE. 2013. év III. szám I. KÖZLEMÉNYEK

A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE. 2013. év III. szám I. KÖZLEMÉNYEK A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE I. KÖZLEMÉNYEK 2013. év III. szám 700/2013 Krisztus feltámadt! Krisztusban Szeretett Testvéreim! Húsvét éjszakáján, mielőtt elindulnánk a föltámadási körmenetre, a gyertyalángok

Részletesebben

A hit átadása a mûvészet segítségével

A hit átadása a mûvészet segítségével HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Adalékok Faludi erkölcsnemesítő írásainak forrásaihoz.

Adalékok Faludi erkölcsnemesítő írásainak forrásaihoz. Közlemények Exhilara patriae, florentis limina: euntem Sectentur Charités, Castalidesque deae. Post, ubi natales felix intraveris oras, Esto memor nostri: vive deinde diu. Albertus Molnár Ungarns GöMöRi

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Célok és feladatok. Általános koncepció

Célok és feladatok. Általános koncepció HELYI TANTERV Bibliaismeret -. évfolyam Általános koncepció A bibliaismeret tantárgy tanterve az elsajátítandó ismeretanyagot a () év folyamán koncentrikus körökben dolgozza fel: ugyanazok a témák többször

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,

Részletesebben

DR. TÖRÖK CSABA PHD PREDESTINÁCIÓ-VÁLTOZATOK SZENT PÁLTÓL, SZENT ÁGOSTON, KÁLVIN 1. 1. Bevezetés

DR. TÖRÖK CSABA PHD PREDESTINÁCIÓ-VÁLTOZATOK SZENT PÁLTÓL, SZENT ÁGOSTON, KÁLVIN 1. 1. Bevezetés DR. TÖRÖK CSABA PHD PREDESTINÁCIÓ-VÁLTOZATOK SZENT PÁLTÓL, SZENT ÁGOSTON, KÁLVIN 1 1. Bevezetés A predestináció kérdésköre számtalan teológiai vitát kiváltott a kereszténység két évezredes története során.

Részletesebben

A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZEREPE KORUNK TÁRSADALMÁBAN

A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZEREPE KORUNK TÁRSADALMÁBAN A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZEREPE KORUNK TÁRSADALMÁBAN Cikkem kapcsán az a cél vezérelt, hogy hogyan lehet a mai fiatalok számára vonzó Jézus Krisztus, hogyan tudunk egymásnak példaként mutatkozni? Ahogyan

Részletesebben

VEGYES HÁZASSÁG VAGY ÖKUMENIKUS HÁZASSÁG?

VEGYES HÁZASSÁG VAGY ÖKUMENIKUS HÁZASSÁG? STUDIA UNIVERSITATIS BABEŞ-BOLYAI, THEOLOGIA CATHOLICA LATINA, XLVI, 1, 2001 VEGYES HÁZASSÁG VAGY ÖKUMENIKUS HÁZASSÁG? ÁGOSTON FERENC 1 Résumé: Mariage mixte ou mariage oecuménique? Le mariage mixte, phénomène

Részletesebben