Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály"

Átírás

1 Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály Two Hungarian mineralogical dictionaries from the first half of the 19 th century and their author, Mihály Kováts PaPP Gábor Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár 1431 Budapest, Pf Abstract Two Hungarian mineralogical dictionaries were published in the age of the Hungarian language reform (or renewal) movement, both by the scholarly doctor, Mihály Kováts. Kováts (1764? 1851) studied at Sárospatak and Lőcse (now Levoča, Slovakia), and graduated as Doctor of Medicine in 1794 at the University of Pest. Beyond his medical practice he wrote or translated into Hungarian several medical books. He was friend and follower of the poet Ferenc Kazinczy, leading figure of the Hungarian language reform movement. a main aim of his literary activity was to establish the Hungarian technical language of medical science, pharmacology, mineralogy, botany, zoology and chemistry. His Mineralogical dictionary in nine languages (Lexicon mineralogicum enneaglottum), published as a separate volume in 1822, contains 1586 Hungarian mineral names created on the basis of a detailed etymological analysis of Latin(ized) mineral names; it also contains an index on seven further European languages. Etymological data, compiled with great diligence, are abundant, but contain lots of false or naive explanations. The Etymological dictionary of mineral names in three languages (Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótár) of Kováts was published in 1846 as the 3 rd part of a voluminous collection of scientific dictionaries in eight parts. It contains 630 Hungarian mineral names, with etymological explanations added to 251 of them. The bulk of the entries of these dictionaries are translations of obsolete or near-to-obsolete descriptive or binomial (Linnean) names. Neither these, nor the Hungarian variants suggested by Kováts for the modern mineral names (uninominal, ended with -ite ) survived. Kováts suggested to replace the modern mineral names by often obsolete or dialectal, but existing Hungarian words, used in everyday language. His mineral names, therefore, were grammatically correct, but not being unique, they were unsuitable for a scientific nomenclature as opposed to the Hungarian mineral names created in the manner of Pál Bugát. These latter were widely used in schoolbooks in the s, in spite of being objectionable from linguistic points of view. Összefoglalás a nyelvújítás korában két ásványtani műszótár jelent meg, mindkettő a tudós orvos, Kováts Mihály munkájaként. Kováts (1764? 1851) Sárospatakon és Lőcsén tanult, majd 1794-ben avatták orvosdoktorrá a pesti egyetemen. Hivatásának gyakorlása mellett számos orvosi könyvet írt, illetve ültetett át magyarra. a nyelvújítók Kazinczy Ferenc köré csoportosuló táborához tartozott, a költővel baráti viszonyban állt. Irodalmi munkásságának fontos célkitűzése volt az orvostan, a gyógyszerészet, a természetrajzi tudományok és a vegytan magyar szaknyelvének megteremtése ben önálló műként kiadott Lexicon mineralogicum enneaglottuma (Kilencnyelvű ásványtani szótár) a latin(osított) ásványnevek etimológiai elemzése nyomán alkotott 1586 magyar ásványnevet tartalmaz, és hozzá mutatót hét további európai nyelven. a nagy szorgalommal összeállított etimológiai rész adatgazdag, de sok benne a téves és naiv értelmezés. az 1846-os Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótár egy nyolcrészes szótárgyűjtemény harmadik részeként jelent meg 630 a korábbi szótárában találhatókkal csak részben megegyező magyar ásványnévvel, és 251 címszónál a hozzátartozó latin nyelvű etimológiai magyarázatokkal. a szótárak nagyrészt elavulóban lévő latin leíró, illetve kételemű (linnéi típusú) ásványnevek fordításait tartalmazták, de még a modern (egyelemű, -it végű) fajnevek helyébe alkotott magyar

2 220 Papp G. ásványnevek sem tudtak gyökeret verni nyelvünkben. a modern fajnevek helyébe Kováts olykor régies vagy tájnyelvi, de a köznyelvben létező tő- vagy képzett szavakat (főneveket, mellékneveket, melléknévi igeneveket) ajánlott magyar ásványnévként. Ásványnevei tehát nyelvileg korrektek, viszont éppen ezért, nem lévén egyediek, nevezéktanilag használhatatlanok voltak, szemben az as évek folyamán az iskolai tankönyvekben széles körben alkalmazott, bár nyelvileg kifogásolható bugátista elnevezésekkel. 1. Bevezetés a magyar nyelvújítás a különböző tudományok szaknyelvére nézvést is meghatározó jelentőségű volt. a szaknyelvújítás fontos eszközét jelentették a szakszótárak, korabeli kifejezéssel élve műszótárak. a műszótárak összeállítása különösen a Magyar Tudós Társaság június 13-i felhívása nyomán kapott lendületet (Székely, 1973). az MTa osztályai mellett az 1841-ben megalakult és a buzgó nyelvújító, Bugát Pál elnökletével működő Királyi Magyar Természettudományi Társulat szakosztályai is célul tűzték ki szakterületük magyar szókincsének megteremtését. E testületi kezdeményezésekből azonban nem született önálló ásványtani műszótár, még kéziratos ásványtani szógyűjtemények sem ismeretesek (bányászatiból viszont számos ilyen készült, l. Székely, 1973). Még ben azonban megjelent egy egyéni alkotás, mely a magyar ásványtani könyvtermésnek talán a legkülönösebb darabja. Kováts Mihály Lexicon mineralogicum enneaglottum (Kilencnyelvű ásványtani szótár, a továbbiakban: Lexicon) című könyve Koch (1937) rövid és Orsovai (1974) terjedelmesebb ismertetése ellenére ásványtani tudománytörténetünk elfeledett epizódjai közt húzódik meg, és még nála is kevésbé ismert Kováts második ásványnévtára, a Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótár (a továbbiakban: Műszótár). Írásunkban e szótárakról és szerzőjükről emlékezünk meg. 2. Kováts Mihály rövid életrajza Kováts Mihály kora elismert orvosa, az MTa levelező tagja volt, ennek ellenére életrajzi adatai körül sok a bizonytalanság. (Csáti) Kovács Mihály református lelkész fiaként az abaúj vármegyei Korlát községben született, sírfelirata alapján július 7-én (Szőkefalvi-Nagy, 1959), Szinnyei (1899) viszont az július 4-i születési dátumot adja meg. a kézikönyvek és a megemlékezések általában e két adat valamelyikét közlik, de az 1768-as dátum Kováts sárospataki tanulmányaira vonatkozó adatok 1 és amiatt is valószínűtlen, mert Kováts Mihály hasonnevű apja 1758 és 1764 közt volt lelkész Korláton. 2 Viszont akadémiai nekrológja (anonim, 1862) szerint Kovács [!] Mihály 1764-ben született, ezzel összhangban van az orvoskari promóciós lista bejegyzése, mely szerint doktorrá /78-ban akkor már hernádszendi (azaz felsőszendi) illetőséggel a kollégium hetedik (logikai) osztályába iratkozott be (Series classistarum Scholam Reformatorum Sárospatakiense annis 1777 et 1778 frequentantium, Levéltári jelzet: K.a.I.26). Jósvay Klára (Sárospataki Református Kollégium Levéltára) szíves közlése. 2 Ezután Hernádbűdön ( ), Felsőszenden ( ), majd abaújváron ( ) működött (Ugrai, 2007). Érdekes módon Kováts Mihály születéséről a korláti egyházi anyakönyv nem mond semmit (Szőkefalvi-Nagy, 1959).

3 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 221 avatásakor (1794-ben) harminc esztendős volt. 3 a Szamosháti (1959) által közölt rövid önéletrajz szerint Kováts a sárospataki református kollégiumban nyolc évig tanulta a humaniorákat, majd négy és fél évig a filozófiát, valószínűleg közt. Ezek után három évig (1783? 1786?) Lőcsén, alighanem az ottani evangélikus gimnáziumban 4 tanult, majd négy évig (1786? 1790?) a losonci református főgimnáziumban tanított. Valószínűleg 1790-ben Szinnyei (1899) szerint 1789-ben iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, melyet négy év alatt végzett el. a természettudományi tárgyak közül a kémiát és a botanikát Jakob Joseph Winterl (Winterl Jakab), az állattant és az ásványtant Joseph anton Schönbauer (Schönbauer József) professzortól tanulta. Kováts meleg szavakkal emlékezett meg Winterlről kémiakönyve előszavában: nékem-is tanítóm vólt, s háládatosságomúl jó lélekkel azt állítom felőle, hogy életemben sem túdósabb, sem szorgalmatosabb tanítóm nálánál soha sem vólt (Kováts, 1807). Ugyanitt írt arról, hogy Kitaibel Pálnak is sok nyájas oktatásával élt. 5 Önéletrajza szerint négyévnyi tanulmányai alatt három évig az élettan tanszékének adjunktusa (Adiunctus Cathedrae Physiologicae) volt királyi ösztöndíjjal április 29-én avatták orvosdoktorrá. Külföldi (ausztria, Svájc, Németország, Cseh- és Morvaország) utazását 6 követően 1795-ben Pesten telepedett le, és gyakorló orvosként működött több mint fél évszázadig március 9-én az MTa levelező tagjának választották ben Mezőcsátra költözött, elhunyt öccse, Kováts Dániel Borsod vármegyei fizikus (tisztiorvos) özvegyéhez, Szabó Klárához, és ott halt meg június 21-én. Leszármazottai valószínűleg nem voltak. 7 3 Dr. Molnár László (Semmelweis Egyetem Levéltár) szíves közlése. 4 Sok sárospataki diák járt német szót tanulni a Szepességbe. a távozó pataki tógátus diákok ból vezetett listáján (melyben Kováts Mihály nem szerepel, de a lista valószínűleg nem teljes, l. Ugrai, 2012) 1783-ban is két személynél szerepel a Leutschoviam venit ad Linguae Germanicae discendum (Lőcsére ment német nyelvet tanulni) megjegyzés. 5 Kováts magyarra fordította Kitaibel Hydrographica Hungarica c. munkáját (l. Szamosháti, 1959), de fordítása sajnos nem jelent meg. 6 Kováts külföldi tartózkodásairól ellentmondásos, és kronológiailag nem illeszkedő adatokat közölt. a Magyar patika (Kováts, 1835) május 1-jére keltezett előszava szerint én itt olyan dolgokról írok, melyeket 44 esztendőtől fogva [tehát 1790 óta] folyton folyvást tanulok, 42 esztendő leforgása alatt pedig itt a Haza anyavárosában 41, külső országokon viszont 3 [!] esztendeig a betegeken naponként tapasztaltam, végre 39 esztendő alatt [tehát 1795 óta] ugyanitt Pesten és az ország különböző tájékain orvosi gyakorlásomból összegyűjtöttem. Önéletrajzában (in Szamosháti, 1959) viszont az áll, hogy Pestről mint Graduatus Medicinae Doctor [képesített orvosdoktor] mentem Bécsbe a Civilis Kórházba [allgemeines Krankenhaus] practizálni; egyszersmind pedig ugyan a Bécsi Medico-Chirurgica Militaris academiába [k.k. medizinisch-chirurgische Josephs-academie] Tanulónak beálltam nemkülönben a Szülőházba, Talált gyermekek Intézetekbe bevétettem practizánsul. (...) Bécsből 2 esztendei lakásom után, 3 esztendei Királyi Szabadlevéllel Külső-Országokba utaztam. (...) Külországi utazgatásom után ismét visszatértem Bécsbe, és ott még ismét félesztendőt mulattam. (...) Ezek így folyván, 1795-dikben visszatértem Pestre, és itt megtelepedtem, s a gyógyítást gyakorlottam mái napig. Monika Gross (Josephinum, Medizinische Universität Wien) szíves közlése szerint nincs levéltári adat arról, hogy Kováts a Josephs-academie rendes hallgatója lett volna. 7 Kazinczynak 1811-ben írt egyik levelében említette, hogy már két feleségem hólt meg (Kováts in Váczy, 1899).

4 222 Papp G. 3. A literátus orvos Kováts a kor legjobb hazai iskoláiban kiváló klasszikus műveltségre tett szert, a latin és görög mellett héberül is tudott, az élő nyelvek közül az obligát németen kívül franciául és angolul is tanult, valamint még zongora- és hegedűórákat is vett (a részleteket l. Szamosháti, 1959). Kazinczy levelezésében több utalás tanúskodik arról, hogy Kováts nemcsak közvetve, munkái révén volt a magyar irodalmi élet egyik tényezője, hanem annak szervezésébe is igyekezett bekapcsolódni. Kis János tudósította Kazinczyt arról, hogy Fejér György, Schedius Lajos, Kováts Mihály és Horváth István egy időszaki írást is akarnak kiadni (Kis in Váczy, 1896). Részt vett az irodalmárok társasági életében is: Karátson másod napján Petrasovits Úrnál literátori ebéd tartatott, mellyen jelen voltak Halitzky, Kováts Doctor, és több mások (Vitkovics in Váczy, 1896). Szent István napján Kulcsár nagy Literatori vendégséget adott, Vendégei voltak: Horvát István, Kisfaludy, Kölcsey, Szemere, Helmeczy, Vörösmarty, Vitkovics, Thaisz, Prépost Fejér, Dr. Forgó, Kovács Mihály és Töltényi s a festő Marczinkey (Zádor in Váczy, 1910). 4. Kováts Mihály és Kazinczy Ferenc kapcsolata Kováts a nyelvújítók Kazinczy körül szerveződő táborához tartozott. Ismeretségük régre visszanyúlhatott, hiszen hosszú ideig iskolatársak voltak a sárospataki kollégiumban ban már bizonyosan jól ismerték egymást, hiszen Kazinczy május 11-én Pesten meglátogatta Kovátsot, aki elvitte őt az egyetemi botanikus kertbe (Kazinczy, 2009), Kozma Gergely pedig az év júliusában Kazinczyn keresztül küldötte munkáit többek között Kovátsnak (Kozma in Váczy, 1892). Kazinczy levelei arról tanúskodnak, hogy jó viszonyba kerültek egymással: ma írtam (...) Pestre Dr. Kovács Urnak is, ki barátom (Kazinczy in Váczy, 1898); nálam ebédele Dr. Kovács Mihály Úr; képzeled melly örömökkel éltete megjelenése (Kazinczy in Váczy, 1901). Kazinczy levelezésében az 1810-es évek közepétől megritkultak a Kováts Mihályra vonatkozó említések, utolsó ismert találkozásukra Kazinczy halála előtt két évvel került sor. 8 Kováts Kazinczy lelkes híve volt: a nemzet létét tartod meg. Senki azt illendően s alkalmatosan rajtad kívül nem tselekedheti meg írta a költőnek 1808-ban (Kováts in Váczy, 1894). Ennek megfelelően véleményét, iránymutatását is kikérte, amint egy új szóra vonatkozó alábbi levelezés illusztrálja: Szemere Pál a Kazinczyt és táborát támadó Mondolatra válaszoló Felelet későbbi társszerzője május 30-án írta Kazinczynak: Most jövök Doct. Kováts Úrtól s hozom Jegyzését a virtus Erény vagy Dísz nevezetéről. K[ováts] szeretné Édes Uram Bátyám észrevételét rája hallani (Szemere in Váczy, 1899). Kováts július 16-án említette a szó ügyét Kazinczynak: Erénynek nevezi a virtust Baróti Szabó Dávid. Lásd az ő két képen kijött Szókönyvét, de lásd a Sándorét is. Biz én nem tudom, még meg nem határoztam magamat, hogy tegyük ki azt a szót (Kováts in Váczy, 8 Ismét látám itt, s tizenhárom eszt[endő]. után régibb társainkat, Prépost és Bibliothecarius Fejér György s Prof. Schédius Lajos, Curiális Procátor Vitkovics Mihály és Sztrokay s Doctor Kovács Mihály Urakat írta a költő egy 1829-es levelében (Kazinczy in Harsányi, 1922).

5 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink ). Kazinczy augusztus 23-án már arról értesítette Kis Jánost, hogy Szemere és én s Horvát és Vitk[ovics] s Dr. Kovács meg vagyunk a felől győzve, hogy bár melly gewagt [merész] a lépés, de jobb szókat is teremteni, mint nálok nélkül ellenni. a Virtusnak Rény nevet projectála Szemere, s H[orvát] és V[itkovics] s Kovács és én declaráltuk, hogy ha mi öten kötelezzük arra magunkat, hogy élünk a szóval, semmi vexa, insultatio, kaczagás, üldözés nem viszen arra, hogy tőle elálljunk (Kazinczy in Váczy, 1899). Kazinczy véleményét Kováts feltétlen iránymutatásként követte, az ő hatására tért át például a ts helyett a cs írására. amint Kazinczy maga írta Rumy Károly Györgynek 1811 őszén Verseghy és Virág, maga aranka és a két Kovács (mérnök és orvos), Vitkovics és Szemere a cs -re vonatkozó véleményem megalapozottságáról megbizonyosodtak, és követik a példámat (fordítás, Kazinczy in Váczy, 1899). Valóban, Kováts 1808-ban még csupa ts-vel ír Kazinczynak: Elég az, ma nints embertárs, nints nemzeti, földi, felekezeti, vagy akár mi névvel nevezendő barátság. Biz én hát tsak dolgozom!, (Kováts in Váczy, 1894) és így búcsúzik: Élj boldogúl, szerentsésen 1811-ben pedig már csézik :...én csak az igazságot keresem. Tudom bizonyosan, hogy engem sokan phantastának neveztek, s neveznek. De csak nevetem, és így búcsúzik: Élj szerencsésen. (Nevében ugyanakkor meghagyta a ts-t.) Ugyancsak követte Kováts Kazinczynak a tz helyett a cz írására vonatkozó állásfoglalását is. Egy ásványtani példát véve, kémiakönyvében (Kováts, ) még értz -et, míg az ásványtani műszótárban (Kováts, 1822) már ércz -et írt. a kémiakönyv véleményezésére Kováts meg is kérte Kazinczyt Szeretném, ha megolvasnád a Chemiámat, s kérnélek a ra, hogy minden kedvezés nélkűl recenseáld. Tsak téged birállak e re és senki mást. Szükség vólna azért, hogy tudná a Nemzet, vajjon van é igazságom? vagy nints? a Magyar nyelvre tétetett változásokban; és a magyar nevezetekben (Kováts in Váczy, 1894). Nem tudjuk, Kazinczy eleget tett-e a kérésnek, mindenesetre később Kovátsnak a homeopátiát cáfoló és gúny tárgyává tevő munkáját (Kováts, 1835) Mocsáry antalnak írt levele szerint nem akarta elolvasni. 9 a nyelvújítók Kovátsot is minden bizonnyal átható sajátos lelkivilága, a mindenek fölötti nyelvgazdagítási vágy és szóalkotási buzgalom illusztrálásaként idézünk még Szemere Pálnak Kazinczynak írt két olyan leveléből, melyben Kováts Mihályt is megemlíti: Ballának [Balla antalnak] nem elég az Egyetem s Kultsárnak sem; Doctor Kováts pedig igen igen nagyon belé van szerelmesedve a szóba s már élt vele (Szemere in Váczy, 1898). Minap én eggy új szót álmodtam (...): közveleg. Nem lehetne-e valamire alkalmaztatnunk? Kovács a szót helyesnek találta. Különös hogy Kovács a szenvedelemnek mind analógiáját mind jelentését első hallásra kitalálá (...) Kovács és az egész józan Literatúrai 9 Dr. Kovács Úrnak leveledben említett Munkáját nem olvastam. De nem is fogom soha. Nem vagyok Orvos, és így nem ítélhetem meg, neki van e igaza vagy Balog Úrnak, s azon felül hogy ez az olvasás nekem hasznot nem ígér, előre rettent unalommal s bosszúsággal, minekutána mondod, hogy személyes hántásokra engedé magát ragadtatni. Én igen örömest olvastam mindég Recensiókat s Czáfolásokat: Contraria juxta se posita magis elucescunt [az ellentétek egymás mellé téve jobban kiviláglanak]: de vad ökleléseket, parasztságokat nem örömest olvasok (Kazinczy in Váczy, 1911).

6 224 Papp G. Világ képében és a magaméban járulok ismét Édes Uram Bátyám [ti. Kazinczy] elébe azon kérésünkkel, hogy nyelvünket mennél több illyetén szavakkal gazdagítsa! (Szemere in Váczy, 1899). 5. Kováts Mihály művei Kovátsot az 1790-es évek végén Sárospatakra és Debrecenbe is hívták orvosnak, illetve a pataki református kollégiumba tanárnak, de mint önéletrajzában írta (l. Szamosháti, 1959), mind ezen igen tisztességes hivatalokat csupán azon okon nem fogadtam el, mivel már azon időszakban a Magyar Literaturát tévén magamnak a gyógyítás mellett fő tárgyul az üres óráimban, a lett a szándékom, hogy a Tudományokat Magyar nyelven kívánjam terjeszteni, s a hazámba ültetni. Kováts igen termékeny szerzőnek bizonyult, 1798 és 1848 között tizennégy, többségében orvosi tárgyú könyvet írt ezzel szemben viszont egyetlen egy folyóiratcikket sem publikált (Szőkefalvi-Nagy, 1959). Közreadott több rövid, elsősegély-nyújtási, illetve gyakorló orvosi-szülészi tanácsokat tartalmazó kiadványt: Szükségben való és segedelem tábla a vízbe fúlt, megfagyott, felakasztatott emberekre és a holtan születni látszott kisdedekre nézve (1798); Szükségben való és segedelem tábla a veszett kutya harapásról, a mérgekről, a falatnak gégében való megakadásáról, gőz miatt való megfúlásról, sat. (1798); A hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem (1820; németül, szerbül és szlovákul is megjelent); Rövid oktatás mit kell és mit nem kell cselekedni a falusi bábáknak a természeti szűléskor (1822); Értekezés a himlő kiirtásról (1822). Nagyobb terjedelmű munkái eleinte a kor népszerű orvosi könyveinek fordításai voltak: Az emberi élet meghosszabbításának mestersége (1798, 2. kiadása: 1799, 3. kiadása: 1825, Makrobiotika, vagy az ember életét meghosszabbító mesterség címen), Christoph Wilhelm Hufeland Die Kunst, das menschliche Leben zu verlängern c ban megjelent művének, illetve későbbi kiadásainak magyar változata és átdolgozása. A gyenge élet meghosszabbításának és a gyógyíthatatlan nyavalyák húzásának a mestersége (1802) Christian august Struve Die Kunst das schwache Leben zu erhalten und in unheilbaren Krankheiten zu fristen c. művének (1799) különböző függelékekkel ellátott fordítása. a fenti sorozatba illik bele Kováts első nem orvosi jellegű műve, Friedrich albrecht Carl Gren Grundriß der Chemie című tankönyvének magyar fordítása, a Chémia vagy természettitka (1807). Kováts a még Gren életében megjelent 1796-os első kiadást fordította le, noha 1800-ban Karsten átdolgozásában megjelent egy második kiadás is. 10 Kováts a mű előszavában önérzetesen bár Nyulas Ferenc Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen című művéről megfeledkezve állapította meg Én jeget törtem, mert a legelső magyar Chemiát írtam, mégpedig úgy, hogy ahhoz semmi, tsak dirib-darab töredék készületek sem voltak, mindent tsupán magamnak kellett legelőször kikeresnem a nyelv kebeléből. 10 Natter-Nád (1964) és Kapronczay (2012) tévesen állítja, hogy a könyv Grennek a Journal der Physik c. folyóiratában megjelent tanulmányai alapján készült volna.

7 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 225 a későbbiekben, mint már gyakorlott orvos, terjedelmes eredeti de az általa bírált szerzők munkáira reflektáló művekben bírálta kora divatos orvosi elméleteit, amint azt már a könyvcímek is jelzik, a szatíra és a persziflázs eszközéhez nyúlva. a mesmerizmust Az állati mágnesesség mérő serpenyűje (1818), a homeopátiát az Antiorganon, az az: orgonarosta (1830) állította pellengérre. Két további eredeti szintén nagy lélegzetű műve közül a Medicina forensis, vagy orvosi törvénytudomány (1828) az első magyar törvényszéki orvostan, a Magyar patika (1835) pedig a füveskönyvek, dispensatoriumok (gyógyszerkönyvek) és pharmacopoeák (hivatalos gyógyszerkönyvek) sajátos elegye, mely a korábbi magyar füveskönyveket meghaladva az állati és ásványi (illetve vegyileg előállított) gyógyszeralapanyagokat is tartalmazza. Orvosi műveinek értékelését l. Szőkefalvi-Nagy (1959), Natter-Nád (1964) és Kapronczay (2012) tanulmányaiban, magyar kémiájáról Szőkefalvi-Nagy & Szabadváry (1972) és Szabadváry (1998) írt. 6. Kováts műszótárai Kováts nem elégedett meg azzal, hogy a maga által alkotott, illetve a meglévő, de új jelentéssel felruházott műszavakat beépítse könyveibe, hanem mindezt részletes indoklással, magyarázatokkal kísérte. Ezeket az etimológiai műszótárakat eleinte nem jelentette meg önállóan. Terjedelmesebb könyveire jellemző volt, hogy több, elkülönülő részből álltak, illetve különböző toldalékokat tartalmaztak. az adott könyvben szereplő műszavak magyarázata e toldalékok között kapott helyet. Így a Chémia vagy természettitka c. könyv mind a négy részének végén részletes magyarázattal látta el a szavakat, sőt még az általa használt bizonyos írásmódokat is. Ezt a következőképpen indokolta: Hogy végre én Chemiát írván, a nyelvtanításra-is kiereszkedtem, a nak az az oka, mivel új tudományt öltöztetvén magyar köntösbe, szükség vólt, hogy megmutassam, hogy a nyelv természetével megegyeznek a műszavaim (technicus terminusaim). Különben mindég aggatódzhattak vólna bennem mind az idegenek, mind a hazanyelv irigyei. Bár ezt is tselekednék minden mostani írók; mert így a nyelv-is tökélletesedne, az ellenségek szájok-is bedugódna (Kováts, 1807). a részletes magyarázatokkal persze nem sikerülhetett az irigyek aggatózását elhallgattatni. a Kazinczy köré tömörülő nyelvújítókat támadó hírhedt röpirat, a Mondolat (Somogyi, 1813) szövegében, illetve újj-szótárában Kováts több műszavára bukkanhatunk (pl. aranydad, szerács, szered, titkács) bár némelyik jó szó minősítéssel szerepel. a Chemiához hasonlóan a Makrobiotika végén egy Magyar nyelvre való jegyzék a Medicina forensisben egy Toldalék szótár, a Magyar patikában egy Ó és új chémiai szótár található. Kováts összesen húszezer szót tartalmazó műszótárait köztük egy ásványtanit mintegy munkássága összegzéseként, között jelentette meg (l. lentebb). amint az előszóban írta, hatvan esztendeje, hogy az ember gyógyítás tudományának és mesterségének tanulására magamat elhatároztam. E kor rögtön keserves akadályokba bukkantam. Mert születési nyelvem magyar lévén, semmi magyar segedelmekre nem találtam. (...) Ilyly helyheztetésben lenni látván magamat; kénteleníttettem a növény- ásvány- titoktan- orvosszer- bontzolás- és nyavalyák-tudománybeli diákosgörög műszavakat lassán lassán magyarra fordítani. mivel csak azt a szót érti alaposan az ember, melylyet a saját anya-

8 226 Papp G. nyelvére tud fordítani. E nagy szótárgyűjteménynek (Kováts, ) mintegy előfutára volt az 1822-ben kiadott Lexicon mineralogicum enneaglottum, Kováts önálló ásványtani műszótára. 7. Kováts és a tudományos nyelv megújítása Kováts részvételéről a nyelvújító mozgalomban fentebb részletesen szóltunk. Ezen belül a szaknyelv megújításáról maga a következőképp írt: Tudományokat kell már magyarúl írni; mert különben mire való a magyar nyelvről hozott törvény? 11 mire való az egész hazának a magyar nyelvre való törekedése? mire valók a királyi és más oskolákbéli magyar nyelvet tanító tudós férjfiak? (Kováts, 1807). Magyarosítási törekvéseinél a német példára hivatkozott: Hogy e ben a Chémiában mindent kitettem magyarúl, a ban a németeket követtem. Mert a német chémia is minden műszókat németre fordított, p.o. Caloricum; Wärmestoff (...) Hogy pedig a frantzia, anglus mind meghagyta a latán műszókat, az itt nem ok. Mert a frantzia különben-is az egész nyelvére nézve tsak romlott latán; az anglus nyelv pedig másként-is mindenféle nyelvekből öszsze szőtt halmaz hasonló indoklással élt ásványtani műszótárának előszavában is (Kováts, 1822). a magyarnak mind a nyelve, mind az esze alkalmatos arra, hogy a tudományokat magyarul tsepegtesse kedves magzatjainak az elméjekbe... mert ha igaz lészen, hogy magyarul írhatni Chémiát, akkor igaz lészen az is, hogy magyarul minden tudományt írhatni, tudva lévén, hogy a Chémia a legújabb és a legnehezebb tudomány (Kováts, 1807). Mielőtt megvizsgálnánk, hogy az ásványtan területén mit eredményezett Kováts lelkes magyarítói tevékenysége, röviden tekintsük át a magyar ásványtani nyelv kialakulásának 1822 előtti történetét. 8. A magyar ásványtani nyelvújítás korai időszaka a modern tudományok kialakulása mindenhol megkövetelte a tudományos nyelv egyidejű fejlődését. Új szakszavakat alkottak, illetve a köznyelvi szavak új, szakmai jelentésekkel gazdagodtak. Mindez az élő, nemzeti nyelveken történt, hiszen már csak a tudományfejlődés üteme miatt is lehetetlen lett volna továbbra is a középkori tudományosság nyelvét jelentő latin kalodájába zárni a tudományokat, köztük az ásványtant. Ez amúgy is anakronisztikus lett volna akkor, amikor a műveltség egyéb területein is a nemzeti nyelvek vették át az uralmat. Mindez persze nem jelentette azt, hogy a szakkifejezések és a modern ásványnevek ne latin vagy görög gyökerűek lettek volna. a magyar ásványtani nyelvújítás első időszakában melynek lezárója, mint az új korszak előhírnöke, éppen Kováts Lexicona volt az új szavak erőltetés nélkül, mintegy természetes módon, egy-egy adott mű keretein belül kerültek be a szakirodalomba és 1822 (Kováts Lexiconának megjelenési éve) között négy magyar nyelvű ásványtani és 11 Valószínűleg az évi IV. törvénycikk a magyar nyelv használatáról.

9 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 227 három ásványtani részt tartalmazó természetrajzi (tan)könyv jelent meg. 12 Ezek egy kivételével rendszertanok voltak, a mai értelemben vett általános ásványtant csak minimális mértékben érintették. az egy kivétel éppen a legelső önállóan kiadott magyar ásványtani könyv volt, Werner Ábrahám úrnak a köveknek és értzeknek külső megesmértető jegyeikről írt szép, és igen hasznos könyvetskéje Benkő Ferenc fordításában. az 1780-as és az as évek közt íródott magyar nyelvű munkák még az ásványtannak a klasszikus kristálymorfológia és analitikai kémia kialakulása előtti állapotát tükrözték. Egyszerű ásványtani leírásokat, az ásvány előfordulására, felhasználására vonatkozó alapismereteket közöltek, tehát az új magyar nyelvű szakszavak megteremtése szempontjából még nem kellett az absztrakció magasabb szintjére eljutniuk. a Ratio Educationis előírása nyomán minden latin nyelvű természetrajztankönyvben feltüntették a benne előforduló dolgok népnyelvű elnevezését. Ez az első középfokú természetrajzkönyvből (Piller: Elementa historiae naturalis, 1778) még kimaradt, de Mitterpacher művében (Primae lineae historiae naturalis, 1795) már megtalálhatók a magyar és német nevek (de például az ércásványoknál csak a fémek nevei). Wolny könyve (Historiae naturalis elementa, 1805) magyar, német, szlovák és szerb nyelven is megadja az ásványneveket. a tankönyveken túlmenően a nem magyar nyelvű szakkönyvek közül is Schönbauer topografikus ásványtana (Minerae metallorum Hungariae et Transilvaniae, ) magyarul és szlávul, Jonas művének (Ungerns Mineralreich..., 1820) topografikus ásványtani része magyarul és latinul is tartalmazta az ásványneveket. Magyar szaklapok hiányában a kevés korabeli ásványtani szakcikk német folyóiratokban jelent meg, majd 1817-től a Tudományos Gyűjtemény hasábjain is fel-feltűntek a földtudományi, ritkán ásványtani írások, javarészt inkább ismeretterjesztő, semmint tudományos színvonalon. Ezenkívül egy-két természetrajzi érdekességeket közlő könyvecskében és a magyar nyelvű hírlapokban bukkanhatunk ásványtani témákra és szavakra. Igazi ásványtani műszótárak ebben az időben még nem jelentek meg. Távoli előképük a Bartakovics József jezsuita szerzetes 1748-ban megjelent ércbányászati tárgyú tankölteményének (Metallurgicon etc.) végén található kis latin, magyar és német bányászati-kohászati illetve a Molnár János verses természetrajzának ásványtani részét (Oryctologicon, 1780) záró rövid latin magyar német francia ásványtani szószedet. a korai magyar ásványnevek viszont érdekes módon több német szerző poliglott ásványtani glosszáriumába is bekerültek a buzgó ásványtani tudományszervező és kompilátor Johann Georg Lenz jénai professzor jóvoltából Benkő F. (1784): Werner Ábrahám urnak a köveknek és értzeknek külső megesmértető jegyeikről irott szép, és igen hasznos könyvetskéje. Kolo sváratt; Benkő F. (1786): Magyar minerologia az az a kövek s értzek tudománya. Kolo sváratt; Zay S. (1791): Magyar mineralógia avagy az ásványokról való tudomány. Komáromban; Geley J. (1811): Természethistória, 3. rész: Az ásványok országa. Sárospatak; illetve Gáti I. (1792): A természet históriája. Máramarossziget; Gáti I. (1795): A természet históriája. Pozsony; és Fábián J. (1799): Természeti história a gyermekeknek. Veszprém. 13 Lenz, J.G. (1794): Versuch einer vollständigen Anleitung zur Kenntniss der Mineralien; Reuss, F.a. (1798): Neues mineralogisches Wörterbuch; Lenz, J.G. (1800): System der Mineralkörper mit Benutzung der neuesten Entdeckungen; Kopp, J.H. (1810): Mineralogische Synonymik. Ezekből kettőt Kováts is megemlített Lexicona magyar latin részének előszavában.

10 228 Papp G. 9. A Lexicon mineralogicum enneaglottum előzményei és születése Kováts ban megjelent Chémia vagy természettitka c. könyve Gren eredeti művének jellegéből adódóan csak kevés ásványtani vonatkozást tartalmazott. a benne előforduló ásványneveket végignézve megállapítható, hogy Kováts ekkoriban még sokkal szelídebb nyelvújító volt, mint a Lexicon mineralogicum enneaglottum elkészítése idején. 14 Ezt mutatják a kémiai kifejezései is, hiszen az elemnevek közt még nikol, kobált, tzink, titan, urán, vizmúth áll a későbbi Miklósé, kísírtet, fog, nap, uránkori és zavar helyett. Eredeti idegen alakjában szerepel az asbest, a granit, a tzirkon és a hiacinth (a Lexiconban éghetetlen, magded, sólymos és esővirág), sőt igaz hosszú í-vel a witherít is (a Lexiconban Withering Sulysága). Kováts ekkor még megtartotta a korai nyelvújítók által megalkotott szalonnakő, kígyókő, tajtékkő kifejezéseket, melyeket Lexiconából egyszerűen kihagyott, illetve könyvében megtalálhatók az olyan egyszerű tükörfordításos kémiai nevek, mint a veres titánmész (a rother Titankalkból). Megjelentek azonban már a későbbi Lexicon jellegét előrevetítő szóalkotásai, például a fedőlékkő (schistus argillaceus = agyagpala), fénykő (csillám), mészréteg (spathum calcareum, Kalkspat = kalcit / mészpát), mezeiréteg (Feldspat = földpát), nehézréteg (spathum ponderosum, Schwerspat = barit / súlypát). Említésre méltó, hogy a crystallus (kristály) helyett a jég szót használta, tehát pl. a sókristály Kovátsnál sójég (következésképp a közönséges jég a vízjég nevet kapta), a crystallisatio pedig jéggé-válás. Kováts érdeklődése a Chémia vagy természettitka megírása után nem sokkal az ásványtan felé fordult: az első Magyar chémiát én írván, másokkal együtt természetesnek látám, hogy a hoz Magyar ásványtudományt is írjak. Mivel ezen két tudomány oly szorosan együvétartozik, hogy még csak azt sem határozhatni meg, melyik elsőbb (Kováts, 1822) ben Sándor István kérdést tett pályabér ígérete alatt, hogy azon száz ezer ftot, mellyet ő köz haszonra szánt, mire kellene fordítani (Kazinczy in Harsányi, 1922). a pályadíjat Virág Benedek költő és Fejér György professzor nyerte, ők a magyar irodalom támogatását javasolták. a javaslat megvalósításának módjáról december 9-én Kultsár István szerkesztőnél a két nyertes, valamint Bene Ferenc orvosprofesszor, Horváth István történész, országbírói titkár, Pyber Benedek földbirtokos, irodalompártoló, Szemere Pál, akkoriban Kultsár munkatársa, Szűts István György filozófiaprofesszor, Vitkovics Mihály költő és Kováts Mihály tanácskoztak. Javaslat született egy folyóirat kiadására: Prof. Szűcs Encyclopaediai dolgozásokat kívánt a folyó írásba, így néhány esztendők után minden tudományokban mester szavaink fognának lenni, s út nyílnék mind a Literatorra mind a Publicumra nézve. Doct. Kovács teljes megelégedéssel hagyja helyben ezt, sőt azt jelenté hogy ha a folyó írás csak apró Értekezésekből álland, Társ lenni nem fog. Osztassanak fel a tudományok, így szólla, s kiki a magának választottat dolgozza Encyclopaediai rendben. Én a Mineralogiát veszem (Szemere in Váczy, 1898). E terv azonban meghiúsult, így Kováts 1813-ban saját szorgalmából kezdett neki az ásványtani műszótár kidolgozásához. amint azt az 1817 decembere és 1818 januárja közé 14 Szőkefalvi-Nagy Z. (1959) is úgy vélte, hogy a szertelenebb nyelvújítás lendülete a magyar kémia írása után ragadta el Kovátsot.

11 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 229 datált három előszó mutatja, a mű lényegi részét alkotó latin magyar német, magyar latin és német latin szótár négy év alatt készült el. a Tudományos Gyűjtemény évi X. száma már arról tudósít, hogy a könyvet szerzője megvisgáltatás végett a Pesti orvosi Tehetség [orvosi kar] elejébe terjeszté és meg is ismerteti az olvasót a később a Lexicon XV. lapján is megjelenő dicséretes Praesidiális levéllel (Thaisz, 1818). a könyv azonban csak 1822-ben jelent meg egy az előszava alapján április 15-én elkészült hatnyelvű toldalékkal kibővítve, mely egy-egy francia, angol, olasz, orosz, svéd és dán latin ásványtani szótárból áll, ez indokolja a kilencnyelvű ásványtani szótár (Lexicon mineralogicum enneaglottum) elnevezést. Megjelenéséről a Tudományos Gyűjtemény évi V. számának 127. oldala tudósít. 10. Hogyan, miért és kiknek készült a Lexicon mineralogicum enneaglottum? Múlhatatlanul szükséges, hogy Magyar ásványtudomány (mineralogia) is legyen írta Kováts szótárának előszavában. Minthogy pedig tudományt írni, a tudományban előfordúló tárgyak neveik nélkül lehetetlen: tehát szükség vala először ásványneveket keresnem. (...) E szerfelett nehéz dolog vala. Mert a Magyarok sem érczes hegyek közt, sem bányák mellett soha nem lakván, sem bányászok soha nem lévén, az ásványoknak neveket soha nem adának. Kováts nagy buzgalommal látott munkához. Megtudakolta a Nagy-Bányai határban termő ásványoknak Magyar neveiket. De ezek mind csupán elromlott Német szókból állának. Áttekintette a korábban megjelent magyar nyelvű ásványtanokat és ásványtani szótárakat is. Közülük Benkő Magyar minerologiája (1786), mely a maga idejében igen becses, és derék munka vala nemcsak az azóta felfedezett ásványok hiánya miatt nem elégítette ki, hanem azért is, mert a régi nehezebb Latán ásványnevek is mind meg vagynak benne Latán nyelven hagyatva; azok pedig, melyek könynyebb értelműek valának, és Magyarra általfordíttattak, minthogy csak szabad akarat szerént, minden mélyebb vizsgálat nélkűl készűltek, Zay Magyar mineralogiája (1791) szép kis mineralogia (...) csak hogy már ez is 31. esztendős, és az ásványnevekre nézve épen azon fogyatkozásokkal teljes, amelyekkel a Benkőé. a további néhány könyv Reuss Neues mineralogisches Wörterbuch (1798), Mitterpacher Compendium lineae historiae naturalis (1799), Lenz System der Mineralkörper mit Benutzung der neuesten Entdeckungen (1800) és Wolny Historiae naturalis elementa (1805) átnézése után Kováts szükségesnek látta tehát egy teljesen új munka elkészítését. Érdekes módon Geley József 1811-ben Sárospatakon megjelent Az ásványok országa című tankönyvét Kováts nem említette. Ugyancsak nem hivatkozott az ásványtant is tartalmazó természetrajzi könyvekre, noha pl. Gáti Isván Természethistóriáját nyilván ismerete, mivel az ásvány szó első használatát tévesen neki tulajdonította (l. az Ásvány címszót a magyar latin rész 18. oldalán). Kováts az addigi magyar ásványtanok hibáját abban látta, hogy a magyarított ásványnevek nemcsak a latinból, hanem a németből is vagynak általtétetve, ráadásul ahol az eredeti nevek nehezebb értelműek, azok fordíttatlan maradtak. Kováts úgy vélte, hogy legjobb lesz a latin ásványnevek magyar fordításaiból dolgoznia, mivel a Latán ásványnevek eredetiek, és az egész tudományos világon egyedűl hitelesek. azonban már ez a premissza is téves volt, hiszen ekkorra rég elmúlt már az az idő, amikor tudományos munkákat csak latinul írtak, így a Kováts által magyarra átültetett latin ásványnevek egy része maga is fordítás, latinosított német vagy egyéb eredetű név volt.

12 230 Papp G. a szerző részletesen kifejtette, mi célból készítette művét. azt remélte, hogy nem fogja többé a Magyar más Nemzetekkel az érthetetlen (...) ásványneveket mint a szajkó csacsogni; hanem azok helyet fog a maga anyanyelvén érthető olyan ásványneveket mondani, melyek egyszersmind az ásványoknak külső minéműségeket v. hazájokat, v. találójokat kifejezik. Kováts láthatólag figyelmen kívül hagyta, hogy az ásványnév egy fogalmi megjelölés, és az olyasféle érthető magyar nevek, mint a Kétképű vagy a Miklós üvegcséi semmivel sem adnának többet, mint az idegen diopszid vagy a nikkelvitriol. Kováts nemcsak az etimológiai okfejtéseinél, hanem a külső tulajdonságokon alapuló nevek magyarításánál is nagy gondossággal igyekezett eljárni: Hogy pedig az én Magyar ásványnevezeteim a nál helyesebbek legyenek, és valamiképen az ásványoknak külső minéműségeikkel ne ellenkezzenek; tehát azon nevezeteket egyenként minden ásványokkal darabról darabra itt a Nemzeti [múzeumi] Ásványtárban öszszehasonlítám. Kováts művével példát is akart mutatni a tudományos szakszavak magyarításán fáradozó honfitársainak: a Pesti Magyar Nemzeti Termék-Tárbeli (Camera Naturae Productorumbeli) ásványok alá Latánúl felíratott nevekhez most a Magyar nevezeteket is hozzájuk írhatni; a mi is Nemzetünknek örök dicsőségére fog szolgálni: láthatják ezen példából a túdos hazafiak azt a legbátorságosabb s legegyenesebb útat, miképen kelljen a Latán s Görög nyelvekből fordítani anyanyelvünkre akármely tudománybeli műszókat (technicus terminusokat): miért szükséges elmúlhatatlanúl a tudományok előmozdíttatásokra a Latán, Görög és Napkeleti [azaz zsidó] nyelv jut némiképp meglepő végkövetkeztetésre a büszke szerző. De hát még ezen kívül mi haszna a nak, hogy a Latán ásványrendbeli neveket Magyarra fordítám? az, hogy e ből átalláthatni; hogy köthetni öszsze a köznép tudományát a túdósok tudományokkal; hogyan fogathatni meg igen könynyen a régiek felséges gondolatjaikat még a köznéppel is; hogy lehet a régiek által túdósokká tenni a mai Nemzeteket. a magyarított ásványnevek tehát a tudomány népszerűsítésének eszközét is jelentették volna. Kérdéses, hogy az olyasféle erőltetett magyarítások használata, mint a Farkastajték (volframit), a Változó Szivárvány (hidrofán), Szaruáltató (hornblende) vagy Kétszertűz (dipir), mennyire lett volna célravezető. Kováts öntudatosan dörgölte a magyar nyelvet lenéző külföldiek orra alá, hogy azon Nemzetek megczáfoltatnak és megszégyeníttetnek, melyek mind ez ideig nyelvnek sem, legalább a tudományokra alkalmatlannak, tarták nyelvünket. (...) Melyik Nemzet? és mikor írt? ásványneveket fejtegető Ásványnévtárt? (...) Melyik Nemzet adott minden ásványoknak a maga anyanyelvén tulajdon neveket? a magyar kisebbrendűségi érzést imígyen kompenzáló szerző nem mulasztotta el a következőképp odaszúrni a németeknek: bátorkodom azt is jelenteni, hogy az én Magyar ásványneveim jobbak a Németekénél. Mert énnálam egy ásványnév csak egyedűl egyetlenegy ásványt jelent. Ellenben a Német ásványnevek közt ötven kilenczen találkoznak olyanok, melyek két, három, s több egymástól nyilván különböző ásványt is jegyeznek. Kováts abban bízott, hogy munkája nyomán a Magyarnak olyan csupán a maga anyanyelvén készűlendő ásványtudománya lehet már most, a milyen Europában még e koráig egy Nemzetnek sintsen. Hozzátette, hogy egy ilyen Magyar Ásványászság Rendszerét (Mineralogicum Systemát) szerzeni valaha, szándékom. Ez azonban már meghaladta Kováts erejét. Bár az időközben (1832) akadémiai levelező tagnak megválasztott kiérdemesült orvosdoktor aggkorában még kirukkolt egy Háromnyelvű fejtő természettan titoktan orvostudomány műszótárral (Kováts, ), melynek III. része egy

13 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 231 Háromnyelvü fejtő ásványnév műszótár. Vagyis onomatologia mineralogica triglotta hermeneutica volt (l. lentebb), ebben is csak ásványneveket és néhány rendszertani kifejezést közölt, tehát a műszóalkotásban nem terjeszkedett ki a leíró ásványtan területére. 11. A Lexicon mineralogicum enneaglottum felépítése a Lexicon mineralogicum enneaglottum, a kor szokásainak megfelelően, ajánlással és versekkel kezdődik. Kováts könyvét Révay Nepomuk János ( ) selmeci főkamaragrófnak, az ásvány országnak ifjúságától fogva való hiv barátjának, búvárjának, nagy készűlettel kitanúlt magyar ásványásznak, az ásványnévtár legméltóbb bírájának, előmozdítójának, örömmel kiválalkozott pártfogójának dedikálta. a kétoldalas hódoló ajánlás után immár a szerző és műve verses magasztalása következik. Kazay István baracskai (Fejér vm.) földbirtokos, táblabíró hosszú versezetében számlálta elő a három eredeti nagy dolgot, melyet a könyv jelentett számára: Első, hogy megmondod az ásványneveket / Diákúl mint szerzék; és eredeteket / Fejted, magyarázod sok nyelvű szerzőkből, / Tizen négy nemzeti régi nyelv kútfőkből. Másik az, hogy Magyar nyelvet csinálgattál / Minden ásványoknak, s nekünk kincset attál, / Mert ezer és ötszáz nyólczvan hat új névvel / Gazdagodott nyelvünk e könyvnek létével. Jellemző, hogy mi Kazay szerint a harmadik kiemelendő érdeme a könyvnek: Harmadszor, kifejted azt a Németeknek, / Hogy számos roszsz nevet adnak az érczeknek. / Német ércz név ötven s kilencz lévén olyan, / Hogy egyben két, három és több értelem van. a következő rövid vers szerzője Szemere Pál, Kováts régi barátja. Ő Calepinus tizenegy nyelvű szótárával hasonlította össze a munkát: S ím Kováts Mihályunk Ásványi Szótárja / Calepinus fényét homály alá zárja. Ezután következik csak az első, latin magyar német nyelvű, etimológiai rész (Lexicon mineralogicum triglottum etymologicum Latino Magyarico Germanicum). a szerző a latin ásványnevek elemzése alapján alkotta meg magyar ásványneveit, ennek megfelelően a hatalmas szorgalommal összeállított munka e része a legterjedelmesebb. a szótárt magát megelőzi egy hatoldalas latin nyelvű előszó, melyben a szerző felsorolta forrásait is. Feltűnő, hogy ebben összesen két ásványtani szerzőt, [Eugen Johann Christoph] Espert és [abraham Gottlob] Wernert említett név szerint, illetve a táblázatosan felsorolt források 26 lexikon és 107 auktor közt csak két ásványtani munkát találunk, Regn. lapideum Linn.Gmelin, vagyis Gmelin, J. F. (1793): Caroli a Linné (...) systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus et differentiis. Tomus III. Editio decima tertia, aucta, reformata. Lipsiae: Beer; és Reisinger anorgan., azaz Reisinger, J. (1820): Enchiridion anorganognosiae. Vol. I. Budae: Typ. Univ. c. könyve a többi mind klasszikus vagy középkori szerző, illetve szótár és lexikon. az egyes címszavaknál Kováts még e kettőn felül további három ásványtani könyvet idézett gyakran és részletesen (oldalszám szerint), ezek Esper, E. J. C. (1810): Lehrbuch der Mineralogie. Erlangen: Palm; Richter, C. F. (1805): Neuestes Berg- und Hüttenlexikon. Leipzig; Widenmann, J. F. W. (1794): Handbuch des oryktognostischen Theils der Mineralogie. Leipzig: Crusius c. munkái. az előszóban Kováts köszönetet mondott Schwartner Márton és Schedius Lajos professzoroknak, valamint Petrásovics andrás kúriai ügyésznek a könyvtárukból kölcsönzött munkákért, Reisinger János professzornak az ásványtani nevezéktan és etimológia terén adott segítségért, valamint megköszönte Baranyay József Eszterházy uradalmi ügyvéd

14 232 Papp G. támogatását. a szótári rész elé Kováts még beillesztette a pesti egyetem orvosi karától munkájára kapott rövid méltatást, valamint még két stílszerűen latin nyelvű verset, melyekben a fentebb említett Petrásovics andrás köszöntötte a szerzőt és a művét. a 163 oldalas szótári rész tartalmazza a latin ásványnevet a magyar fordítással és a német szinonimákkal, valamint az olykor egy egész hasábra vagy még többre rúgó nyelvű etimológiai magyarázattal (1. ábra). a magyar fordítás alátámasztására is szolgáló latin etimológiai okfejtés az eredeti ásványnévre vonatkozik, és ezért a nem magyar ajkú, de latinul tudó bel- és külföldiek számára is érthető volt. Ez indokolja, hogy a magyaron kívül további nyolc nyelven készült e részhez kereső (ezek alkotják a szótár további részeit). a személyekről elnevezett ásványok esetében Kováts etimologizálás helyett a névadó rövid életrajzát és legfontosabb műveit közölte. az ásványneveken kívül még néhány egyéb terminus is bekerült a szótárba: Lexicon Mineralogicum = Ásványnévtár, Minera [érc] = Bányászna, Minerale = Ásvány, Mineralogia = Ásványtudomány, Ásványászság, Mineralogus = Ásványász, Oryctognosia = Ásványisméret. 1. ábra. Címszavak a Lexicon mineralogicum enneaglottum latin magyar német részéből. Fig. 1. Entries from the Latin Hungarian German dictionary of the Lexicon mineralogicum enneaglottum.

15 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 233 a második (magyar latin) részt (Első szófejtő magyar latán ásványnévtár) tizenhárom oldalas előszó vezeti be, melynek számos gondolatát a cikk előző szakaszában idéztük. az 59 oldalas szótárban Kováts a (latin) ásványnévnek az első részben kifejtett etimológiáját nem ismételte meg (hiszen az a magyar név után megadott latin megfelelőnél ott kikereshető), viszont itt magyarázta meg a magyar ásványnevezetek előállításához használt kevéssé ismert szavakat. Részben a Pápai-Páriz szótárából kibányászott szavakat, pl.: Hempergős Szemölcsös: Quartzum Cylindricum. *) Cylindrus: Hömpölygő, hempergő, v. Görgőfa. Párizp., részben pedig a tájszavakat értelmezte, pl.: Kemény Téglás Réz: Cuprum Lateritium Induratum. *) Téglás: Téglaszínű. Innét Téglás lúd, Téglás pulyka. abaúj Vármegyében mondják. Olykor az orvos szól a magyarázatokból, mint a mésztufa egyik szinonimája, a Forrasztókő Mészkő esetében: forrasztókőnek híjja a Köznép a Calcarius Tophust. Mert azt hiszi, hogy a ketté tört csontot öszsze forrasztja. Minthogy a csont forradásához hasonló. Gyógyít is vele a tudatlan község. a harmadik (német latin) rész (Deutsch lateinisches mineralogisches Wörterbuch) már csak kétoldalas előszava szerint azoknak a magyaroknak szólt, akik neveltetésükből adódóan jobban tudtak németül, mint magyarul, ezenkívül a bányavidékek német származású és anyanyelvű lakosainak, valamint a honfiúsított németeknek. a szótár már csak 40 oldal, mivel nem közöl etimológiai adatot, csak a német név latin megfelelőjét, utána viszont egy 59 tételes összeállítás van a német ásványtani homonimákból (pl. blauer Schörl = 1. Titanium Anatase [anatáz], 2. Cyanites [kianit]), Esper fent idézett művére hivatkozva. a negyedik, hat külön szótárból álló, de folyamatosan oldalszámozott rész (Mantissa Lexicon Mineralogicum Gallico Latinum, Anglico Latinum, Italico Latinum, Russico Latinum, Svecico Latinum, Danico Latinum continens) a francia, angol, olasz, orosz, svéd és dán ásványnevek latin megfelelőit közli. az előszóban Kováts kifejtette, hogy mivel minden nyelvben latin eredetűek az egyedül autentikus ásványnevek, latin ásványtani etimológiai szótára minden nemzet ásványtannal foglakozó fiának hasznos lehet, ezért a nemzeti nyelveken ábécérendben közölt ásványnevek mellett megadta a latin megfelelőt, melynek segítségével a szótár első részében könnyen megtalálható az etimológiai magyarázat. Kováts a francia szótárban (7 46.) számos szerzőre (Born, Brisson, Daubenton, de la Hire, Desmarest, Dolomieux, Estner, Forster, Kirwan, Monnet, Romé de L Isle, Sage, Saussure stb.) hivatkozott, kérdés persze, hogy ezek elsődleges, vagy Esper, ill. Widenmann fentebb említett munkáiból átvett hivatkozások-e. az angol részben (49 60.) főként Kirwan és Forster nevét említette. az olasz szótárban (63 75.) elsősorban Estner, Ferber, Gioeni, Stütz és Volta, ritkábban Blumenbach, Gerhard, Gmelin, Imperatus és Voigt szerepel. a kurta orosz fejezet (79 83.) latin betűs átírásban tartalmazza az orosz ásványneveket, hivatkozás nélkül. a svéd (86 92.) szótárban Cronstedt neve bukkan fel kétszer, a dánban ( ) ismét nincsenek hivatkozások. a könyvet az Előfizető és aláíró Fő-Méltóságú, Méltóságos, Nagyságos, Fő-Tisztelendő, Tekíntetes, Tisztelendő, Tiszteletes, Nemzetes, Túdós Urak impozáns listája zárja (erről bővebben l. lentebb). 12. Kovács magyarításairól általában Szőkefalvi-Nagy (1959) szerint Kováts jó magyar nyelvérzékkel, de ugyanakkor viszont [!] jó nyelvészeti tudással is kezdett munkájának. az ő megállapításával szemben,

16 234 Papp G. mely szerint Kováts a purizmus elfogult hívének nem mondható, mindenesetre Batta (1922) véleményével kell, hogy egyetértsünk: Kováts Mihály a szélsőséges puristákhoz tartozott. amint Batta rámutatott, a»minden szócskát magyarul«elvvel Kováts Mihály már készíti az utat Schusterék és Bugáték rettenetes céljához, mely szerint a magyar irodalom számára egy külön természettudományi nómenklatúrát kell teremteni, függetlenül attól, mellyel az egész világ természettudósai élnek. a tudós orvos kétségkívül igyekezett elkerülni a mesterkélt szavak gyártását, és lehetőleg meglévő ritka vagy régi magyar szavak felelevenítésére törekedett. Sűrűn fordult például Pápai Páriz szótárához (pl. Fejérón: Stannum. Zinn. Párizp.). Ugyancsak előszeretettel nyúlt tájszavakhoz, pl.: Betyár: Tiszamelléki szó, Kísírtet: Daemon. Ilyen értelemben élnek vele abaúj s több Vármegyékben. Tsempes: Ezen szóval most is élnek itt Pest vármegében. Zsarát: abaúj-vármegyében ismeretes szó. Kováts új szavait gondos mérlegeléssel és mondhatni tudományos alapossággal igyekezett megalkotni. Elítélte azokat, akik felkészületlenül, ahogy ő írta mosdatlan kézzel fognak ezen munkához, s olyan vad szókat koholnak, hogy a nyelvünket nevetségessé teszik (Kováts, 1807). a korabeli nyelvtudomány és talán saját nyelvészeti ismereteinek korlátjai miatt azonban gyakran tudós helyett tudálékosnak bizonyult. Például a patikus helyett javasolt szerács szót a (gyógy)szer és az ács összetételével alkotta, arra hivatkozva, hogy az ács régi magyar jelentése mester, aminek igazolásaként többek közt a szláv eredetű kovács és takács szavakat citálta. További téves etimologizálásaira e tanulmány több helyén említünk példákat. Magyarításainak igazolására vagy egyenesen új műszavak gyanánt előszeretettel használt fel földrajzi neveket, hiszen amint kifejtette a helységek nevekről pedig igaz, hogy azok a legrégibb, és így az eredeti Magyar nyelvhez legközelebb járúló szók (Kováts, 1807). a patikát a (gyógy)szer szó és az (e)d képző összetételével szeredre magyarosította mert az ed képző a magyar helységek neveiben állhatatosan mindig helyet tesz, például Szeg-ed, Vár-ad, Bab-od, Ősz-öd, Köles-d és így tovább (idézte Natter-Nád, 1964). Egyes általa lefordított könyvek szerzőinek nevét szintén helységnevek felhasználásával magyarosította. Friedrich albrecht Carl Grenből így Pápai Páriz szótára alapján hosszas és vajmi kevéssé meggyőző etimológiai fejtegetéssel kísérve (Kováts, 1807) Gren Fridrik albert Korlát lett (Korlát egyébként Kováts szülőfaluja volt). a szomszédos község nevét sem hagyta kihasználatlanul, így Christoph Wilhelm Hufeland Hufeland Kristóf Vilmány néven szerepel az 1825-ös fordítás címlapján. 15 Kémiakönyvében a fusum ( öntvény ) magyarításaként az öttevény szót javasolta a hasonnevű Győr vármegyei község után (melynek neve valóban az önt szóból ered, Kiss, 1978). az ásványnévtárban szintén élt ezzel a módszerrel. a láva Kováts magyarításában Pecze, mert Miskolcon mikor nagy zápor van, a Bábonyi hegyekből tóldúlván egy Pecze nevű záporpatak folyik keresztül, és az olasz lava eredetileg ilyen záporpatakot jelentett. az Agaricus mineralist (a hegyitej egyik latin nevét) meglehetős nagyvonalsággal Eger latin agria neve után Ásvány Egrire fordította, Dioszkoridész megjegyzésére hivatkozva, amelyben az áll, hogy az ásvány nevét 15 Egyébként a két helységnév valóban német személynévi eredetű, de a Konrad és a Willmann nevekből származik (Kiss, 1978).

17 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 235 (a mai Ukrajnával és Dél-Oroszországgal) azonosítható szarmáciai agariáról avagy agriáról kapta. 13. Az ásványnévtárban alkalmazott magyarításról különösen a hosszú latin deskriptív neveket Kováts aprólékos nem ritkán tudálékos etimológiai elemzésük alapján hasonló terjedelmű magyar névszörnyekké alakította, például a Zincum mineralisatum blenda bruna (barna szfalerit) Szeg Áltató Ércetlenített Fog lett: a cink szó ugyanis a német Zink (fog, csúcs), a Blende a német blenden (áltatni, elvakítani) szóból ered, a mineralisatum Kováts átírásában ércetlenített (l. Értzetlenít: Mineralisat., az az az értznek az értz-természetét elveszi ; Kováts, 1807), a barnát pedig a népnyelvi szeg szóval fordította. a linnéi nevezéktan szerinti kételemű nevek hasonló sorsa jutottak. Például véve az ásványokéval együtt tárgyalt kőzetnevek egyikét, a Breccia porphyrea (porfírbreccsa) Bársonyos Omladék lett, az ógörög πορφυρεος (bíborvörös) szót ugyanis Kováts bársonyra, az olasz brecciát omladékra magyarította. a számtalan szócsinálmány némelyike a mai olvasó szemében de talán már a kortárséban is bizarrsága miatt egyenesen nevetségesre sikeredett, mint például a Csillomos Rühes (csillámgneisz), Ganajos Kísírtet (ganomatit?), Kirágott Szemölcsös (visszaoldott kvarc) vagy a Vasképű Pöfeteg (bazalttufa). az értő olvasó szemében Kováts neveinek egy része a naiv vagy téves származtatás miatt megmosolyogtató. a metallum (érc) Kováts szerint Közelmás, Másmellett, Mással, Másután, mivel szerinte a μεταλλον a μετα (-val, -vel, közelében, mellett) és αλλος (más) szavakból ered. 16 (Magát az érc szót egyébként a héber Erec föld szóból származtatta.) Egészen hajmeresztő a turmalin magyarításaként szült Tengerjáráskör. a valójában szingaléz eredetű szóról a tudákos szerző azt hitte, hogy a francia tour (körforgás, fordulat) és maline (árapály, tengerjárás) összetétele. az ásványtani ismeretek hiányosságaival szemben álló kitűnő klasszikus iskolázottság okozhatta azt, hogy a Dolomieux-ről elnevezett dolomitot Csalárdra magyarította. a különös leiterjakab magyarázata, hogy Kováts a görög δολομητις (ravasz, csalárd, álnok) szót látta bele az ásványnévbe. Figyelemre méltó, hogy ugyanez a téves etimológia Kováts 1846-os Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótárában is megtalálható, tehát csaknem negyed század alatt sem akadt senki, aki ezt észlelte volna és a szerzőt felvilágosította volna tévedéséről (több hibásan származtatott fordítást azonban Kováts e művében már kijavított, l. lentebb). Előfordul az is, hogy a magyar név kettős melléfogáson alapul, ilyen a jáde helyett javasolt Kaszahúgy [= Kaszáscsillag] avagy Hetevény, mindkettő a Pleiades (Plejádok = Fiastyúk) csillagkép régi magyar neve, és nem a vele Kováts által összetévesztett Hyades (Méhkas) csillagképé, amelynek olasz Iade nevéből Kováts szintén tévesen a jáde szót eredeztette (ez valójában a spanyol piedra de la ijada vesekő, vesefájdalmat gyógyító kő kifejezésből származott). E légbőlkapott értelmezéseket látva figyelembe kell vennünk, hogy Kováts idejében még az összehasonlító nyelvészet gyerekcipőben járt, nem volt magyar etimológiai szótár, Manapság a μεταλλαω gondosan keres, kutat szóból származtatják. 17 Sajnovics és Gyarmathi szógyűjteményei nem voltak a mai értelemben vett szótárak.

18 236 Papp G. és más nyelveken is legfeljebb csak kezdeti próbálkozásokhoz lehetett hozzáférni. Ásványtani etimológiai szótárak még kevésbé léteztek, a különböző ásványtani szótárak pl. a Kováts által is párszor idézett Reuss, F. a. (1798): Neues mineralogisches Wörterbuch, Hof: Grau az ásványnevek többnyelvű szinonimáit adták meg, etimológia nélkül. a ritka kivételt jelenti a Torbern Bergman könyvének évi francia kiadásában (Mongez, J.- a.: Manuel du minéralogiste ou sciagraphie du règne minéral) a 2. kötet oldalán található, rövid etimológiai összeállítás (pl. Jade, [origine] indien, Pyrite, grec pyros, feu, pierre qui s en flamme, Tourmaline, [origine] ceylan[èse] ). Kováts abbéli következetessége, hogy az egész latin (vagy latinosított görög) ásványtani nomenklatúrát lefordítsa, a túlbuzgóságig fajult abban a tekintetben is, hogy még a gyakoribb ásványoknak és drágaköveknek a köznyelvben már meghonosodott idegen eredetű neveit is meg akarta változtatni. Például a gipsz helyett a Főttföld, az ónix helyett a Köröm, a gránát helyett a Magvas, a smaragd helyett a Ragyogó volt Kováts javaslata. Kováts természetesen a modern (-it végződésű) ásványneveket is magyarosította egy sajátos rendszer szerint. az -it végződést Werner az eredetileg valamihez való tartozást jelentő, majd már a hellenisztikus ókorban anyagnévi (ásvány- és drágakőnévi) képzőként működő görög -ιτης latin -ites alakjából csonkította. Kováts a fordítandó ásványnévet latinosította (vagyis a szótári alakot ellátta az -ites végződéssel), és aztán a név jellege szerint többféleképpen járt el. 1) az -ites (-ιτης) végződést személyekről elkeresztelt ásványok neveinél felfedezői képzőnek (formativus heuretoricus) nevezte, és a magyarítás során a személynévi töveket helyette az -é birtokraggal látta el: Prehnites (prehnit) = Prehné. a megcsonkított neveket Kováts ki is egészítette, pl. Witherites (witherit) = Witheringé (Kováts, 1846). 2) a földrajzi eredetű ásványnevek esetében az -ites (-ιτης) végződés szerinte apanévi [tkp. helynévi] képző (formativus patronymicus). a magyarítás során a földrajzi tövet az -i képzővel látta el: Aragonites (aragonit) = Aragoni, szükség esetén szintén kiegészítve, pl. Miemites (miemit) = Miemói. 3) a köznévi eredetű -it végű nevek többségénél az -ites (-ιτης) végződést a hasonlóság jelölésének vette ( formativus similitudinis ), és az előtag (szótő) fordítását a Diószegi és Fazekas Magyar Füvészkönyvének oldalán lévő lábjegyzetre hivatkozva a hasonlóságra utaló -ded utótaggal toldotta meg: Axinites (axinit) = Baltaded (αξινη = balta). Érdekes módon a Chémia vagy természettitkában a hangrendi illeszkedésre kényes 18 Kováts a ded -et még szemrebbenés nélkül dad -ra változtatta az aranydad kifejezésben amely bele is került a Mondolat szerzői által kipécézett új szavakat tartalmazó újjszótárba a Lexiconban viszont kifejtette, hogy én nem merém a ded végezetet, dadra is változtatni. Mert a nyelvünkben nints rá példa. a -ded helyett néha a -képű végződést alkamazta: Basaltes (bazalt) = Vasképű (basaltes: egy vasszínű márvány ókori neve), Calamites (kalamin) = Nádképű (καλαμος = nád, bár a szó valószínűleg a καδμεια / καδμια eltorzult változata). Viszont a Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótárban (1846) ugyanezek már Vasded és Nádded alakban szerepeltek. 18 a hangrendi illeszkedésre tekintettel a diák helyett sem a latin, hanem a latán megjelölést használta, l. terjedelmes fejtegetését a Lexicon II. részének előszavában.

19 Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink 237 4) Néhány esetben különösen, ha nem fizikai hasonlóságról volt szó az -ites (-ιτης) végződésű görög/latin szó tövének megfelelő melléknévi igenevet választott ásványnévként: Stilbites (sztilbit) = Csillagzó (στιλβω = fénylik, csillámlik), Chlorites (klorit) = Zöldellő (χλωρος = sárgászöld, halványzöld), Diasporites = Pattogó (διασπειρω = szétszór/ódik [dekrepitációjára utalva]), illetve egyéb megoldást választott: Nephrites (nefrit) = Veseszer (azaz vesegyógyszer; νεφρος = vese) a -lit végű nevek magyarításánál, ha a latinos(ított) alak -lithus végződésű volt, ezt kő -nek fordította (λιθος = kő), pl. Zeolithus (zeolit) = Sisterékelőkő (ζεω = forr), míg a -lithes végződésű neveket a szerinte kövecske jelentésű 19 λιθις-ből származtatta, pl. Scapolithes (szkapolit) = Kocsánkövecs (σκαπος = szár). 14. A Lexicon hazai és nemzetközi visszhangja amint Koch (1937) és Orsovai (1974) is rámutatott, a Lexicon a maga korában szokatlanul nagy példányszámban jelent meg. a Tudományos Gyűjtemény már megjelenése előtt írt róla, azután pedig a szerzőnek küldött külföldi levelekből is közölt (l. lentebb). Ennek ellenére Kováts művének korabeli hazai ismertetésére, méltatására nem sikerült rábukkannunk. Orsovai (1974) az előfizetők névsorából készített statisztikáját 20 kiértékelve úgy vélte, hogy a maga korában európai színvonalon álló, a nemzeti törekvésekkel összhangban lévő művet azért felejtették el oly hamar, mert a könyvek zöme jószándékú, érdeklődő, de az ásványtanban járatlan emberekhez került. Valóban, amint a 2. ábrából kiolvasható, a Lexicon előfizetői közt elenyésző számban volt az ásványtannal tanulmányai során megismerkedett személy (orvos, gyógyszerész stb.), jószerével nem volt köztük tanár, illetve oktatási intézmény, és csak egy, a bányászathoz kötődő nevet sikerült találnunk (Svaiczer Gábor). Egy-egy ásványtan iránt érdeklődő személy persze akadhatott a listán, például a több példányt is előfizető négyesi Szepessy Ignác erdélyi (később pécsi) püspök, aki 400 ásványt adományozott a pécsi líceumnak (Szinnyei, 1909). Kováts vélhetőleg számos helyre elküldte művét, ennek nyomán több külföldi tudós társaságtól kapott köszönőlevelet, illetve más elismerést. Ezekről Thaisz (1823) számolt be a Tudományos Gyűjtemény hasábjain, illetve valamivel rövidebb terjedelemben maga Kováts is, Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótárának előszavában (Kováts, 1846). a Jénai Ásványtani Társulat (Societät für die Gesammte Mineralogie in Jena) is kapott példányt (l. a társulat könyvtárába érkezett könyvek jegyzékét a Neue Schriften der Großherzoglich-S. Societät für die Gesammte Mineralogie in Jena 2. kötetének 292. oldalán). a Társulat részéről Kovátsnak küldött levélben a művet classicus munkának nevezték, és a 19 a szótárak szerint viszont a λιθις a λιθιασις (kövek okozta betegség) szinonimája. 20 Ebben téves adatok is találhatók: 94 intézményi előfizetője nem volt a műnek. a táblabírók nem sorolhatók a jogász kategóriába, ugyanis tiszteletbeli vármegyei tisztviselők voltak, gyakran jogi végzettség nélkül. Minden jobbfajta birtokos nemes megkapta e címet (http://lexikon.katolikus.hu/táblabíró.html). a közügy terén kivált férfiakat a megyék gyakran kitüntetésképpen választották meg táblabíróvá (http://hu.metapedia.org/wiki/táblabíró). Kováts Mihály is több vármegye táblabírója volt (Szinnyei, 1899).

20 238 Papp G. 2. ábra. a Lexicon mineralogicum enneaglottum előfizetőinek foglakozás szerinti megoszlása. Jelmagyarázat: 1 = egyházi személy; 2 = főrend; 3 = táblabíró, földbirtokos; 4 = jogász; 5 = állami, vármegyei, uradalmi tisztviselő; 6 = orvos, sebész, gyógyszerész; 7 = literátor értelmiségi, tanár, oktatási intézmény; 8 = egyéb. Fig. 2. Breakdown of subscribers of the Lexicon mineralogicum enneaglottum by profession. Legend: 1 = clergyman; 2 = aristocrat; 3 = judge of the County Court, landowner; 4 = man of law; 5 = state, county or manorial official; 6 = physician, surgeon, pharmacist; 7 = literate person, teacher, educational institution; 8 = other. levélhez mellékelték a társaság tiszteleti tagságáról szóló oklevelet (l. Thaisz, 1823). 21 a Hazai s Külföldi Tudósítások évi II. kötet, 51. számának (403. o.) tudósítása szerint Kováts Felséges engedelmet kapott, hogy azon Diplomát elfogadhatja, s annak tiszteletével élhet. Kováts még két további címzettől kapott olyan válaszlevelet, amelyet megemlítésre érdemesnek tartott. a bolognai akadémia (valószínűleg az Accademia delle Scienze dell Istituto di Bologna) a Lexicon Mineralogicum Enneaglottumról azt ítélé, hogy az a ban tett jobbításaim nélkűl ezután az ásvány tudományban senki írni nem merhet (Kováts, 1846; az eredeti levél szövegét l. Thaisz, 1823). a legnagyobb megtiszteltetés 21 Kapronczay (2012) az oklevelet tévesen 1832-re keltezi, nyilván a Szinnyei (1899) által közölt Kováts-életrajz félreolvasása miatt.

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

FEHÉR KATALIN. Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában. Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94.

FEHÉR KATALIN. Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában. Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94. FEHÉR KATALIN Magyar nyelvû gyermek- és ifjúsági könyvek a felvilágosodás korában Magyar Könyvszemle 2000. 1. sz. 89-94. Bertits Ferenc pécsi pap a Mindenes Gyûjtemény címû folyóiratban 1, 1790-ben, egy

Részletesebben

ItK Irodalomtörténeti Közlemények 2014. CXVIII. évfolyam 4. szám

ItK Irodalomtörténeti Közlemények 2014. CXVIII. évfolyam 4. szám (ItK) 118(2014) Paládi-Kovács Attila Erdélyi János és a Magyar Tudós Társaság / Tudományos Akadémia Az 1825. évi pozsonyi országgyűlést követően hosszú évekbe telt az Akadémia szervezetének, működési rendjének

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003)

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Merits of Michael Kovats in order to make for Medicine, and other natural sciences in Hungarian language

Merits of Michael Kovats in order to make for Medicine, and other natural sciences in Hungarian language Kováts Mihály érdemei az orvoslás, és más természettudományok magyar nyelven Merits of Michael Kovats in order to make for Medicine, and other natural sciences in Hungarian language Dr. Kapronczay Katalin

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Tartalomjegyzék 3

TARTALOMJEGYZÉK. Tartalomjegyzék 3 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 11 I. A LEGENDÁKTÓL A TÉNYEKIG (az 1770-es évek előtti időszak)... 17 Bevezetés... 17 I/A. A krónikák kora (az 1400-as évek második feléig)... 19 I/B. A humanista

Részletesebben

J E G Y Zİ K Ö NYV. az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről

J E G Y Zİ K Ö NYV. az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Hadtudományi Bizottsága J E G Y Zİ K Ö NYV az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről Az MTA IX.

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

MARGONAUTÁK. Szerkesztők MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában. A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap

Részletesebben

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja A Magyar Műszaki Értelmiség Napja Ünnepségsorozat 2012. június 4-7. 1 Budapest 2006. január 5. 2 3 A nyilatkozat aláírói Magyar Tudományos Akadémia Magyar Mérnökakadémia Magyar Mérnök Kamara Budapesti

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

IN MEMORIAM. Az újra felfedezett Magyary-Kossa. a Kóssa-reakció (1. rész) MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2015. FEBRUÁR.

IN MEMORIAM. Az újra felfedezett Magyary-Kossa. a Kóssa-reakció (1. rész) MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2015. FEBRUÁR. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2015. FEBRUÁR 137. / 123-127. I The rediscovered MAGYARY-KOSSA GYULA MAGYARY-KOSSA was born 150 years ago the Kossa reaction Gálfi Péter 1* Koósné Török Erzsébet 2 Az újra felfedezett

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Pathy Lívia Seper Judit AZ ÉN VILÁGOM

Pathy Lívia Seper Judit AZ ÉN VILÁGOM Pathy Lívia Seper Judit AZ ÉN VILÁGOM Pathy Lívia Seper Judith Az én világom Sodalitas Wien Bécs, 2012 Támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest Lektorálta Kovátsné dr. Németh Mária Sántáné

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

BÉKÉS MEGYÉBEN. írta: OLÁH ANDOR (Doboz) 13 Orvostörténeti Könyvtár közi.

BÉKÉS MEGYÉBEN. írta: OLÁH ANDOR (Doboz) 13 Orvostörténeti Könyvtár közi. AZ ELSŐ JENNER-FËLE BÉKÉS MEGYÉBEN HIMLŐOLTÁSOK írta: OLÁH ANDOR (Doboz) "Tioboz község egészségügyének történetét dolgozzuk fel. Anyag- * J gyűjtés közben érdekes bejegyzésre bukkantunk a dobozi református

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Gólya, csőrében kígyóval: Pillmann István Lőrinc (1751 1815)

Gólya, csőrében kígyóval: Pillmann István Lőrinc (1751 1815) Forrás: http://www.gomororszag.sk/?detail=g200804_08.xhtml Kiss László Gólya, csőrében kígyóval: Pillmann István Lőrinc (1751 1815) Az 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek és bíboros által Nagyszombatban

Részletesebben

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat! nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,

Részletesebben

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló

Részletesebben

A magyar nyelv oktatása(1) a csatlakozás(2) után

A magyar nyelv oktatása(1) a csatlakozás(2) után A magyar nyelv oktatása(1) a csatlakozás(2) után A Balassi Bálint Intézet(3) vezetője szerint a "magyar mint idegen nyelv" oktatásának komoly piaca lehet az Európai Unióhoz való csatlakozás után. szervezet(12)

Részletesebben

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK JANTSITS GABRIELLA Amikor az Egészségügyi Tudományos Tanács megbízásából orvosi arcképeket gyűjthettem, igyekeztem teljességre törekedni. A hazai könyvtárakat személyesen

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637

Részletesebben

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek"

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek GALAMBOS SÁNDOR A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Jedlik Ányos élete és munkái Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Áttekintés A magyarországi tudomány előzményei Jedlik születésekor: Reneszánsz: átlagos tudományos aktivitás.

Részletesebben

Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban

Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban Mi történt a KSZR háza táján? Rovatvezető: Mikolasek Zsófia mikolasek.zsofia@jamk.hu 20/2326-626 V. évfolyam 5-6. szám 2015. május-június Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban Mikolasek Zsófia A József

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Hitetek mellé tudást

Hitetek mellé tudást Stíluslap Tanulmánykötet: Tanulmánykötet esetében az idézett művekre így kell hivatkozni: első előforduláskor minden azonosító adatot és az idézett oldalszámot fel kell tüntetni lábjegyzetben, az idézett

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

ÉLETREVALÓ fiataloknak

ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik

Részletesebben

Isten kedveltje, avagy Kelinyi Amadé, a soknevű orvosdoktor

Isten kedveltje, avagy Kelinyi Amadé, a soknevű orvosdoktor Forrás: http://www.gomororszag.sk/?detail=g201001_05.xhtml Kiss László Isten kedveltje, avagy Kelinyi Amadé, a soknevű orvosdoktor A médiát napjainkban elárasztó H1N1 influenzajárvány megfertőzi az orvostörténészt

Részletesebben

Az Albireo Amatőrcsillagász Klub és Klímamegfigyelő Hálózat Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület dokumentumai

Az Albireo Amatőrcsillagász Klub és Klímamegfigyelő Hálózat Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület dokumentumai Az Albireo Amatőrcsillagász Klub és Klímamegfigyelő Hálózat Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület dokumentumai Előszó Az Albireo Amatőrcsillagász Klub alakuló ülésére 1971. június 1-jén került sor,

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor a Magyar Minőség elnöke, a Minőség és Megbízhatóság szerkesztőbizottsági tagja A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1

HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1 HADOBÁS ESZTER Válság a jogakadémiákon, az egri intézmény példáján keresztül1 A jogakadémiákat érintő válságot szeretném bemutatni, ami a 19. század második felében bontakozott ki és elsősorban a jogakadémiai

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!

Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Régi idők tanújaként beszélni egy nagy múltú intézmény ünnepére összegyűlt vendégek előtt, közöttük

Részletesebben

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől! A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei készítette: Ferenczi Edéné 2009.október 14. Mi a szakdolgozat? Közgazdasági tartalmú értekezés Bizonyítja a hallgató szakterületi jártasságát Hazai és nemzetközi

Részletesebben

Egy kiállítássá vált könyv

Egy kiállítássá vált könyv Egy kiállítássá vált könyv Szubjektív vezető az MTM Van új a föld alatt! című tárlatához Papp Gábor Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár 1431 Budapest, Pf. 137. E-mail: pappmin@ludens.elte.hu

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI

GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI GYŐR, 2015 1 1. BEVEZETÉS 1.1. A szakdolgozat célja A hallgató a szakdolgozatban bizonyítja

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

Különnyomat: Tanszék.

Különnyomat: Tanszék. Különnyomat: Pusztai Bertalan Tóth Benedek (2012). Előszó. In: Pusztai Bertalan (szerk.). Médiumok, történetek, használatok Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély Mihály tiszteletére (pp. 9-11). Szeged:

Részletesebben

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve Szemle 351 gek kissé nehezen választhatók el a szerző véleményétől, és a temérdek alternatív gondolkodó tárgyalása közben már kissé elmosódnak a tanulmány elején megrajzolt csoporthatárok, ebből az írásból

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

KAZINCZY, AZ ALKALMI KÖLTÕ

KAZINCZY, AZ ALKALMI KÖLTÕ KAZINCZY, AZ ALKALMI KÖLTÕ A Kazinczy-szakirodalom tükrében egy ilyen cím sokáig oxymoronnak minõsülhetett volna. Közismertek Kazinczy megjegyzései, amelyekkel a nála jelentkezõ fiatalabb költõket arra

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen - tartja az S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja

Részletesebben

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok:

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok: ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Születési hely és idő: Sárospatak, 1976. május 03. Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Analízis Tanszék

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Krónika. Konferenciák, tudományos események a Szent Adalbert Központban 2008. Szent Márton konferencia az Incoronata (a Mátyás-templom.

Krónika. Konferenciák, tudományos események a Szent Adalbert Központban 2008. Szent Márton konferencia az Incoronata (a Mátyás-templom. 124 Krónika Konferenciák, tudományos események a Szent Adalbert Központban 2008. november 7. november 12. november 19. november 24. december 5-6. december 7. december 11. december 27. Szent Márton konferencia

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

Bősze Péter 1 HÍRADÁS

Bősze Péter 1 HÍRADÁS Bősze Péter 1 Megalakult az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság Orvosi Nyelvi Munkabizottsága Az alakuló ülés: Magyar Tudományos Akadémia, 2014. június 25-én A BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA Tavaly

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Az építőkő és a díszítőkő fogalma és megnevezése Az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz

Részletesebben

TANSZER... MUZEÁLIS TANESZKÖZÖK A VEGYTAN SZEMLÉLTETÉSÉHEZ ÉS TANULÁSÁHOZ I.

TANSZER... MUZEÁLIS TANESZKÖZÖK A VEGYTAN SZEMLÉLTETÉSÉHEZ ÉS TANULÁSÁHOZ I. TANSZER... Tanszertörténeti sorozatunkban 1 eddig bemutatott természettudományos tantárgyak a biológia, fizika és a földrajz kísérleti és demonstrációs eszközeinek sorába illenek még a vegytan, vagyis

Részletesebben