i k e r i n t é z m é n y i p r o g r a m

Átírás

1 i k e r i n t é z m é n y i p r o g r a m

2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezető 4 II. A Twinning program általános bemutatása Mit kell tudnunk a programról? 5 1. Twinning program, mint az EU bővítési és partnerségi politikájának eszköze, missziója és céljai 5 2. A Twinning program főbb koordinátorai és szereplői 6 3. Szabályozási környezet 8 III. A pályázástól a megvalósításig 9 1. Részvétel a Twinning programban 9 2. A Twinning projektek humán erőforrás igénye 9 3. Főbb lépések a pályázati felhívástól a projekt kiválasztásáig A projekt keretében elszámolható költségek Amit a végrehajtásról és pénzügyi managementről tudni kell Twinning Light projektek 12 IV. Magyarország és a Twinning Helyzetelemzés Magyarország részvétele a Twinning programban Hazai trendek és statisztikák 14 V. Összefoglaló 17 VI. Twinning szótár 18 3

4 I. Bevezető A Twinning, vagyis ikerintézményi program, az EU bővítési és partnerségi politikájának egyik kiemelkedően fontos eszköze, amelynek keretében a tagországok közigazgatási és államigazgatási tudásuk, tapasztalataik átadásával a csatlakozásra váró országok felkészülését segítik. A programban közreműködő donor és a projektek szakmai hasznait élvező kedvezményezett országok közti tudás-átadás mindkét fél számára egyaránt nyereséggel jár. A donor erősíti nemzetközi intézményi munkakapcsolatait, a szakértőként bekapcsolódó munkatársak nemzetközi tapasztalatra, ismeretekre tesznek szert, megismerik más országok közigazgatási rendszereit, a fogadó ország pedig tapasztalt közigazgatási szakemberek közreműködésével fontos reformfolyamatokhoz kap gyakorlati segítséget. Magyarország 1998-tól egészen a 2004-es csatlakozásáig fogadó országként élvezte a Twinning előnyeit, majd a csatlakozással elnyerte annak lehetőségét, hogy donor tagállamként, nyertes pályázatokon keresztül, aktív szereplőjévé váljon a Twinning Program keretében zajló tudásátadási folyamatnak. Az elmúlt évek tapasztalatai megerősítették, hogy a magyar közigazgatás képes Twinning projektek elnyerésére, ugyanakkor azt is jelezték, hogy egyes szakmai területeken még jelentős további potenciál áll rendelkezésre, amelynek mobilizálása nemzetgazdasági érdek. Kézikönyvünk azzal a szándékkel született, hogy egyrészt a programot megismertesse a magyar közigazgatás lehető legszélesebb körével, másrészt, hogy a Twinning program működésével kapcsolatos legfontosabb információk csokorba szedésével erősítse a hazai pályázati aktivitást és annak eredményességét. 4

5 II. A Twinning program általános bemutatása Mit kell tudnunk a programról? 1. Twinning program, mint az EU bővítési és partnerségi politikájának eszköze, missziója és céljai A Twinning, vagyis ikerintézményi programot, mint fejlesztési eszközt az Európai Bizottság 1998-ban hozta létre. Célja, hogy az Európai Unió határain kívüli tagjelölt, potenciális tagjelölt valamint további partneri országokban a közigazgatás fejlesztését, az uniós joganyag átvételét és alkalmazását, a kormányzati és gazdasági stabilitást és együttműködést elősegítse. Az ikerintézményi program keretében az EU tagállamok államigazgatási szervei szakértők kiutaztatásával valósítanak meg a kedvezményezett ország intézményrendszerének kapacitásfejlesztését célzó, tudásátadásra és tapasztalatcserére épülő projekteket. A program deklaráltan nonprofit jellegű, a projektek finanszírozását az Európai Unió és a fogadó ország együttesen 100%-ban biztosítja. A program túl az új, személyes kapcsolatokon és az intézményfejlesztésen szolgálja a bilaterális, a gazdasági és biztonságpolitikai érdekeket is. A közvetlen kapcsolat egy kétirányú tanulási folyamatot teremt; a résztvevők kölcsönösen megismerik egymás közigazgatási struktúráit, az állam felépítését és eljárásrendjeit. Mód nyílik a közigazgatási szerkezet és gyakorlat alakítására, s a tagállami tapasztalatok hozzájárulnak a demokratikus intézményrendszer megerősítéséhez. A Twinning program mellett az Európai Unió más intézményfejlesztési eszközökkel is törekszik az európai tudásanyag gyakorlat-orientált átadására az EU határain kívüli államok részére. A TAIEX (Technikai Segítségnyújtás és Információcsere) program szoros kölcsönhatásban működik az ikerintézményi programmal, mintegy annak kistestvéreként, hasonló működési mechanizmusokkal. A TAIEX és Twinning projektek gyakran egymásra épülve, egymást kiegészítve kerülnek megvalósításra. 5

6 ÉS HERCEGOVINA Twinning SVÉDORSZÁG FINNORSZÁG IZLAND ÉSZTORSZÁG DÁNIA LETTORSZÁG LITVÁNIA OROSZORSZÁG ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG HOLLANDIA NÉMETORSZÁG LENGYELORSZÁG BELGIUM LUXEMBURG CSEH KÖZTÁRSASÁG SZLOVÁKIA UKRAJNA FRANCIAORSZÁG SVÁJC OLASZORSZÁG AUSZTRIA MAGYARORSZÁG SZLOVÉNIA HORVÁTORSZÁG ROMÁNIA MOLDOVA BOSZNIA SZERBIA BULGÁRIA KOSZOVÓ MACEDÓNIA MONTENEGRÓ GRÚZIA PORTUGÁLIA SPANYOLORSZÁG ALBÁNIA GÖRÖGORSZÁG TÖRÖKORSZÁG ÖRMÉNY AZERBAJDZSÁN ORSZÁG MÁLTA CIPRUS TUNÉZIA LIBANON IRAK MAROKKÓ IZRAEL JORDÁNIA ALGÉRIA LÍBIA EGYIPTOM SZAÚD-ARÁBIA 2. A Twinning program főbb koordinátorai és szereplői Az ikerintézményi program EU szintű, átfogó koordinálásáért felelős központi szerv az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága, brüsszeli székhellyel. A program nemzeti szintű koordinációját, a Nemzeti Twinning Koordinátorok (National Contact Point, NCP) látják el. Magyarország esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága (NFÜ NEP IH) tölti be ezt a szerepet. Az NFÜ e minőségében egyrészt általános tájékoztatást ad a pályázásra jogosult intézmények az államigazgatás és a tágan vett közszféra szervei részére a programmal kapcsolatosan, másrészt igény esetén a pályázással kapcsolatos tanácsadást is nyújt. Az NFÜ a magyar pályázatok sikere érdekében szorosan együttműködik a Külügyminisztériummal. Ez utóbbi, elsősorban a kedvezményezett országokban működő magyar nagykövetségek bevonásával, a potenciális fogadóintézményekkel történő kapcsolatfelvétel segítésében vállal szerepet, illetve lobbi-tevékenység folytatásával támogatja a pályázatok sikerét. A KÜM felelős továbbá a kedvezményezett országok, a magyar intézmények szakmai 6

7 kompetenciáihoz illeszkedő fejlesztési elképzeléseinek feltérképezéséért, s a várható pályázati felhívások előrejelzéséért. A pályázásra jogosult intézmények ún. ikerintézményi felelőst kötelesek kijelölni, akin keresztül a Nemzeti Twinning Koordinátor kapcsolatot tart a szakértőt küldő intézménnyel. A Twinning programban, kedvezményezett országként (EU csatlakozás előtt álló országok), valamint donor országként (EU tagállamok) lehet részt venni. A program létrejöttekor a kelet-közép európai tagjelölt államok EUcsatlakozásra való felkészítését célozta. Magyarország maga is számos ikerintézményi projekt kedvezményezettje volt 2004-ig, melyek elsősorban a magyar intézmény- és jogrendszer, közösségi előírásoknak és elvárásoknak való megfeleltetését segítették. A bővítést követően az újonnan csatlakozott országok így Magyarország is immár tagállamként jogosulttá váltak szakértőket delegáló, donor országként részt venni a programban, miközben természetszerűleg a fogadó országok köre is megváltozott. Jelenleg a következő tagjelölt, potenciális tagjelölt országok, illetve az Európai Szomszédsági Politika hatálya alá eső államok tartoznak az ikerintézményi projektek kedvezményezett országai közé: 1. ábra: A Twinning program kedvezményezett országai 1 Horvátország Az EU bővítési politikájának hatálya alá eső (IPA) országok Tagjelölt országok Potenciális tagjelöltek Macedónia Törökország Montenegró Izland Albánia Bosznia és Hercegovina Szerbia Koszovó Cél: a közigazgatási intézmények fejlesztése, az EU joganyag átvétele decemberi állapot 7

8 Örményország Európai Szomszédsági Politika hatálya alá eső (ENPI) országok Keleti partnerség országai Mediterrán térség országai Azerbajdzsán Grúzia Moldova Ukrajna Algéria Tunézia Jordánia Libanon Marokkó Egyiptom Izrael Cél: az EU-val való fokozottabb együttműködés, a gazdasági integráció előmozdítása A közeljövőben várható, hogy a kedvezményezett országok köre kibővül Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Palesztinával és Szíriával. 3. Szabályozási környezet Az ikerintézményi programot az Európai Unió két külkapcsolati pénzügyi eszköze, egyrészt az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA), másrészt az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) finanszírozza. E két pénzügyi eszközre vonatkozó európai uniós jogszabályok fektetik le az ikerintézményi program átfogó szabályozási keretét. Az ikerintézményi projektek részletes végrehajtási szabályait az Európai Bizottság által kiadott Kézikönyv fekteti le. Ezt rendszerint kétévente frissítik. A Kézikönyv bemutatja a Twinning pályázati felhívások kidolgozásának, meghirdetésének, a donor államok kiválasztásának folyamatát, a szerződéskötés, a finanszírozás, a szakértői részvétel, az elszámolhatóság részletes szabályait, a Twinning projektet megvalósító intézmények kötelezettségeit. 8

9 III. A pályázástól a megvalósításig 1. Részvétel a Twinning programban A Twinning programban pályázati úton vehetnek részt a tagállamok közigazgatási szervei, illetve azok szakértői. A megjelenő pályázati felhívásokat (Twinning Fiche) a Nemzeti Twinning Koordinátor küldi ki a szakmailag kompetens államigazgatási szervek ikerintézményi felelőseinek, akik azt továbbítják az illetékes szervezeti egységek felé. A Twinning pályázat benyújtását és a Twinning projekt megvalósítását az intézmények megtehetik önállóan, hazai vagy nemzetközi konzorcium vezetőjeként (Lead Partner) vagy partnereként (Junior Partner), illetve lehetőség van szakértők kölcsönzésére is (ez esetben a hazai intézmény a projektben formálisan nem vesz részt). A szoros pályázati határidők (6-8 hét) betartása, és a nemzetközi partnerekkel történő együttműködés kulcsfontosságú a sikerhez, melyben az NCP (Magyarországon az NFÜ NEP IH munkatársai) támogatják a pályázókat. 2. A Twinning projektek humán erőforrás igénye A Twinning projektben való részvételhez a pályázó intézménynek megfelelő szakértőket kell biztosítani, a pályázati felhívásokban vázolt részletes szakterület-specifikus követelményeknek megfelelően: Project Leader (PL): a küldő intézmény részéről adott projekt megvalósítását irányító vezető tisztviselő, az irányítással járó feladatokat a küldő intézményben látja el, csak a projektirányító bizottsági ülésekre utazik a kedvezményezett országba. Resident Twinning Advisor (RTA): hosszú távú ikerintézményi szakértő, aki az adott projekt teljes időtartama alatt a kedvezményezett országban tartózkodik (projektenként 1-2 fő). Short Term Experts (STE): egyes projekttevékenységekben való közreműködésre néhány napos néhány hetes időtartamra kiküldött rövid távú szakértők (projektenként legalább fő). 9

10 A Twinning projektek célja, hogy a küldő állam szakértői az európai uniós intézményrendszer kiépítésével, működtetésével kapcsolatos tapasztalatokat adjanak át a kedvezményezett ország szakembereinek. A projekt végrehajtásában a szakértők és a kedvezményezett intézmény szorosan együttműködnek. 3. Főbb lépések a pályázati felhívástól a projekt kiválasztásáig Projekt beazonosítása: a kedvezményezett ország beazonosítja azon szükségleteit, amelyhez kapcsolódóan EU-szakértelmet igényel, majd ennek megfelelően az Európai Bizottság közreműködésével elkészíti a Twinning pályázati felhívást, vagyis a Twinning Fiche-t. Pályázati felhívás köröztetése: A Twinning Fiche megküldésre kerül az EU tagállamok Nemzeti Twinning Koordinátorai részére. Pályázatok benyújtása: a tagállam, vagy tagállamok konzorciuma elkészíti, és a Nemzeti Twinning Koordinátoron keresztül benyújtja a kedvezményezett ország által vázolt cél elérését szolgáló javaslatát. (Pályázóként tehát mindig a tagállam jelenik meg, és nem a projektet megvalósító küldő intézmény(ek)) Tagállami Partner kiválasztása: a kedvezményezett ország értékeli a javaslatokat, és a pályázók szóbeli meghallgatását követően dönt arról, hogy mely tagállammal kívánja a projektet megvalósítani. Twinning szerződés előkészítése és megkötése: a tagállam és a kedvezményezett ország közösen állítja össze a Twinning szerződést, beleértve a részletes munkatervet és költségvetést. Ezt az Európai Bizottság és a kedvezményezett ország adminisztratív irodája felülvizsgálja, és jóváhagyásuk esetén a Twinning szerződés aláírásra kerül. 4. A projekt keretében elszámolható költségek A projekt költségvetése a Twinning szerződés előkészítése során kerül kidolgozásra a részletes munkatervvel összhangban. A Twinning program keretében a küldő intézmény projekttel kapcsolatos költségeit az Európai Unió 100%-ban finanszírozza. 10

11 A projektvezetőhöz, valamint a rövid és hosszú távú szakértőkhöz kapcsolódóan elszámolhatóak az illetmények vagy szakértői díjak, a kedvezményezett ország árszínvonalától függő napidíjak, szállás / lakhatás és utazás valamint adott esetben a kiköltözés költségei. Emellett elszámolhatóak még képzésekhez, szemináriumokhoz kapcsolódó helyszíni költségek, pl.: tolmácsolás, terembérlés. A küldő intézmény költségeinek kompenzálását egy átalányalapú költségtérítés, az úgynevezett Twinning menedzsment költség kompenzáció biztosítja (Twinning Management Costs Compensation, vagyis TMC). Ez tehát szabad felhasználású összeg, mellyel tételesen elszámolni nem kell, azonban nyereséget a küldő intézménynek nem eredményezhet, és felhasználásának a projekthez kell kapcsolódnia (pl. a donor intézménynél felmerült többletmunka költségei, helyettesítési pótlékok, Twinning költségvetésben nem tervezett tevékenységek finanszírozása, bankköltségek, stb.). 5. Amit a végrehajtásról és pénzügyi managementről tudni kell A projektek a tagállam és a kedvezményezett ország projekt vezetőjének közös irányítása alatt kerülnek végrehajtásra, a két fél által közösen kidolgozott munkaterv és költségvetés mentén. A munkaterv az alábbi tevékenység típusokat foglalhatja magába: a tagállam által delegált hosszú távú szakértő (RTA) teljes munkaidős tevékenysége; rövid távú szakértők, rövid és középtávú megbízásai; szemináriumok, műhelymunkák, szakmai gyakorlatok, tanulmányutak, képzések; oktatók képzése; immateriális javak beszerzése vagy létrehozása (szoftver, dokumentáció, stb.); kommunikációs, disszeminációs tevékenységek; egyéb, a projekt sikeréhez szükségesnek ítélt szolgáltatások. 11

12 A munkaterv részletezi, az elvárt eredmény eléréséhez szükséges valamennyi intézkedést, azok végrehajtásának sorrendjét és a megvalósításért felelős személyeket. Az ikerintézményi projektek a két fél kölcsönös elkötelezettségét feltételezik, beleértve a kedvezményezett ország által végzendő munkát (pl. a megfelelő törvények elfogadását) és a donor által vállalt segítségnyújtást, képzéseket és know-how átadását. A munkaterv kialakításánál a legnagyobb hangsúlyt a kedvezményezett ország által bevezetendő reformokhoz szükséges feladatokra kell helyezni, amelyek megvalósítása az ikerintézményi projekt sikere szempontjából is alapvetően fontos. A projektek szakmai és pénzügyi előrehaladásának nyomon követése negyedéves jelentések, valamint záró jelentés alapján történik, melyeket az Európai Bizottság delegációja, illetve a kedvezményezett ország adminisztratív irodája ellenőriz. A végrehajtási időtartam első 12 hónapjára vonatkozó költségek 80%-a előlegként kerül jóváírásra. Ezt követően a további kifizetésekre a jelentésekben foglalt, a költségek felmerülését igazoló dokumentációval alátámasztott kifizetési kérelmek ellenében, a végső kifizetésre pedig a záró jelentés elfogadását követően kerül sor. 6. Twinning Light projektek A Twinning projekteken belül megkülönböztetjük a normál és az ún. Twinning Light projekteket. Ez utóbbi projekttípus elsősorban speciális intézkedés végrehajtását, kisebb intézmények fejlesztését szolgálja. Míg a normál twinning projektek jellemzően EUR körüli költségvetéssel, hónap alatt valósulnak meg, a Light projektek kisebb költségvetésűek (max EUR) és rövidebb időtartamúak (max 6. hónap). Emellett a Twinning Light projektek esetében nem szükséges hosszú távú szakértő (RTA) kiküldése, vagyis a projekt teljes egészében rövid távú szakértői (STE) kiküldetésekkel valósul meg. Továbbá nincs lehetőség több tagállam konzorciumi formában történő pályázására. 12

13 IV. Magyarország és a Twinning Helyzetelemzés 1. Magyarország részvétele a Twinning programban Magyarország 1998-tól kedvezményezett országként vett részt az ikerintézményi programban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően jogosulttá váltunk, hogy donorként Twinning projekteket valósítsunk meg a helyünkre lépő tagjelölt, potenciális tagjelölt és partnerségi országok intézményeinek fejlesztése érdekében től 2011 szeptemberéig Magyarország 31 ikerintézményi projekt megvalósítását nyerte el, ebből 5 projektet önállóan pályázva, 7 projektet pedig több tagállamból álló konzorcium vezetőjeként. A projektek közel kétharmadában, összesen 19 projektben, valamely más tagállam junior partnereként vettek részt a magyar intézmények. Ugyanezen időszakban 9 rövid távú ikerintézményi projekt (Twinning Light) megvalósítását nyerte el magyar intézmény (önállóan, mivel rövid távú ikerintézményi projektek esetén konzorciumi pályázás nem megengedett). 2. ábra: Magyarország által elnyert Twinning projektek között Twinning Light Junior partnerként Vezető partnerként vagy önállóan A évi adat szeptember 30-i állapot alapján. A grafikonból kitűnik, hogy a fogadó országként szerzett Twinning tapasztalatok birtokában, és már tagállami kompetenciákkal is bírva, a csatlakozást követő es években volt a legintenzívebb a 13

14 magyar ikerintézményi aktivitás, melyet visszaesés követett ben ismét jelentős fellendülés következett be, mely az NFÜ NEP IH intézkedéseinek, az új kormányzati, külpolitikai és külgazdasági stratégiáknak és az EU magyar elnökség hatásainak tudható be. A költségvetési megszorítások és a pénzügyi források általános szűkössége szintén ösztönzést jelent az uniós költségvetésből finanszírozott ikerintézményi projektekben való részvételre. Fontos megemlíteni, hogy a már említett TAIEX projektekben való magyar szakértői részvétel a Twinning projektek előszobájaként működhet, hiszen hozzásegíthet ahhoz, hogy az ikerintézményi tevékenység kedvezményezett országainak pozitív képe alakuljon ki a magyar szakértői kapacitásokról és kompetenciákról és így előmozdítsa a sikeres Twinning pályázást. 2. Hazai trendek és statisztikák A nyertes magyar projektek kedvezményezett országok szerinti földrajzi megoszlását az alábbi ábra mutatja: 3. ábra: Magyar Twinning projektek kedvezményezett országok közti megoszlása között Vezető partnerként vagy önállóan Junior partnerként Albánia Bosznia-Hercegovina Horvátország Koszovó Macedónia Moldova Montenegró Románia Szerbia Törökország Ukrajna

15 Az adatok azt mutatják, hogy Magyarország elsődlegesen az IPA, vagyis az előcsatlakozási alapokból részesülő országokban aktív, ami földrajzi helyzetünk, külpolitikai érdekeltségeink, és a csatlakozási folyamat kapcsán szerzett tapasztalataink alapján korántsem meglepő. Ezen belül, miközben a külpolitikai szempontból kitüntetett figyelmet élvező Horvátország, Szerbia és Montenegró nem emelkedik ki a mezőnyből, addig Törökország talán meglepetésre igen. Ez természetesen az egyes kedvezményezett országok által indított Twinning projektek számának is betudható, mely tekintetben Törökország a legaktívabbnak mondható. Az ENPI, vagyis a szomszédsági és partnerségi politika hatálya alá eső országok közül magyar intézmények eddig csak Ukrajnában és Moldovában valósítottak meg ikerintézményi projektet, mindkét országban junior partnerként. A 2011-es év első háromnegyed évének adatait vizsgálva azt látjuk, hogy a 7 nyertes Twinning projekt 9 benyújtott pályázatból született (vezetőként vagy juniorként, együttesen). A magyar intézmények találati aránya tehát kifejezetten jónak mondható. A benyújtott pályázatok magas arányú sikeressége köszönhető annak, hogy egy jól behatárolható intézményi kör az, amely visszatérően, így sok tapasztalatot felhalmozva vesz részt ikerintézményi projektek megvalósításában. A magyar részvétellel megvalósuló Twinning projektek több mint fele a tágan vett bel- és igazságügy (ideértve a parlamentek fejlesztését vagy a kábítószer-ellenes küzdelmet is) területén valósult meg. További sikeres ágazatként a pénzügy és az agrárium (mezőgazdaságés vidékfejlesztés) említhető. A közlekedés illetve a kohéziós politika területén egy-egy sikeres magyar pályázásról számolhatunk be. Látnunk kell ugyanakkor, hogy az IPA térség országaiban a bel- és igazságügyi, valamint pénzügyi témájú felhívások után a legtöbb Twinning projekt környezetvédelmi területen jelenik meg. Magyarország környezetvédelmi témájú Twinning projektben 2011-ig nem vett részt, noha e terület biztosan rejt magában kiaknázható erőforrásokat. Mind az IPA, mind az ENPI országok esetében magas a kereskedelmi és ipari témájú Twinning projektek száma is, így ezekben az ágazatokban is szükséges a magyar kapacitások 15

16 feltérképezése, mozgósítása. A közlekedés, valamint az IPA térségben a társadalom-politika területén szintén indokolt a magyar aktivitás fokozása. Mind földrajzi, mind ágazati lefedettség tekintetében tehát további fejlődési lehetőségeket rejt magában a hazai Twinning aktivitás. Ennek kihasználása érdekében a Nemzeti Twinning Koordinátor kiemelt célja a pályázásra jogosult intézmények minél szélesebb körének megismertetése az ikerintézményi programban való részvétel lehetőségeivel, előnyeivel. 16

17 V. Összefoglaló Az Európai Unió várható további bővülése, illetve az EU-t körülvevő országokban a stabilitás megteremtésének és megőrzésének fontossága a Twinning együttműködés iránti igény növekedését vetíti előre az elkövetkezendő időszakban. Magyarország földrajzi helyzete és friss csatlakozási tapasztalatai több területen is felértékelhetik a magyar tudást és az eddigi sikerterületek mellett olyan új irányokat nyithatnak meg a hazai intézmények számára, mint pl. a környezetvédelem, a vízügyek, az ipar és kereskedelem, a közlekedés vagy a társadalom-politika. A megvalósításra került Twinning projektekben közreműködő magyar közigazgatási szakemberek egybehangzóan pozitívan értékelték az eddigi tapasztalatokat. Véleményük szerint a projektek minden esetben kölcsönös tanulást és információcserét jelentenek, valamint az új minőségű munkakapcsolatokon keresztül tartós intézményi együttműködést alapozhatnak meg. Kiemelték, hogy a szakértők új ismereteket, átadható, a hazai közigazgatásban is alkalmazható tudást szerezhetnek. Egyetértettek abban is, hogy a sikeres projektek révén javul Magyarország és a magyar közigazgatási gyakorlat reputációja, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a projektek lebonyolítása rendkívül felelősségteljes feladat, amely a közreműködő szakértők szakmai és közigazgatási kompetenciáin túl, a donor intézmény folyamatos, magas színvonalú támogatását, koordinációs tevékenységét igényli. Bízunk abban, hogy a jelen kézikönyv hasznos információkat nyújt a jövőbeli még eredményesebb pályázáshoz, amelyhez az NFÜ, mint Nemzeti Twinning Koordinátor minden szükséges segítséget megad. 17

18 VI. Twinning szótár AO (Administrative Office): Adminisztratív iroda, a kedvezményezett ország közigazgatásának szerve, amelyet az ikerintézményi projektek általános eljárási, pénzügyi és szerződéses irányítására jelölnek ki. Felelősségeinek tényleges hatásköre változó, a földrajzi területtől és az alkalmazható irányítási rendszertől függően. BC (Beneficiary Country): kedvezményezett ország (az IPA vagy ENPI programok támogatásában részesül). CFCU (Central Financing and Contracting Unit): Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység, a kedvezményezett ország pénzügyminisztériumának keretében működik, az uniós programok esetében a szerződéskötésért és kifizetésért felelős egység. ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument): Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz IPA (Instrument for Pre-accession Assistance): Előcsatlakozási Támogatási Eszköz MS Partner (Member State Partner): tagállami partner, az ikerintézményi vagy rövid távú ikerintézményi projektek lebonyolítására önállóan vagy szakértők bevonásával, de junior partner nélkül pályázó intézmény. NCP (National Contact Point): Nemzeti Twinning Koordinátor, minden tagállamban és kedvezményezett országban kijelölt kapcsolattartó, aki az ikerintzéményi tevékenység teljes körű koordinációjáért felel az adott országban. PL (Project Leader): projektvezető, a küldő intézmény, mint tagállami partner részéről adott projekt megvalósítását irányító vezető tisztviselő. 18

19 RTA (Resident Twinning Advisor): hosszú távú ikerintézményi szakértő, aki az adott projekt teljes időtartama alatt a kedvezményezett országban tartózkodik. STE (Short Term Experts): egyes projekttevékenységekben való közreműködésre néhány napos néhány hetes időtartamra kiküldött rövid távú szakértők. TAIEX Programme (Technical Assistance and Information Exchange): Technikai Segítségnyújtás és Információcsere Program TMC (Twinning Management Costs Compensation): ikerintézményi menedzsment költségek kompenzációja a pályázat megvalósítási jogát elnyerő intézmény számára a ledolgozott szakértői napok után automatikusan járó, a szakértői díjak 150%-ának megfelelő szabad felhasználású összeg, amely a projekt kivitelezése során felmerülő irányítási, adminisztrációs költségek fedezését szolgálja Twinning Contract: Ikerintézményi szerződés az ikerintézményi projektről kötött szerződéses megállapodás Twinning Fiche: Twinning pályázati felhívás Twinning Light Project (rövid távú ikerintézményi projekt): az ikerintézményi programon belül megvalósított, ám az ikerintézményi projektnél kisebb költségvetésű és időtartamú projekttípus, mely során a küldő állam szakértői az európai uniós intézményrendszer kiépítésével, működtetésével kapcsolatos tapasztalataikat adják át a kedvezményezett ország szakembereinek Twinning Manual (Ikerintézményi Kézikönyv): az ikerintézményi program szabályrendszerét tartalmazó, az Ikerintézményi Koordináló Egység által elkészített hivatalos dokumentum 19

20 Elérhetőségek: Nemzeti Twinning Koordinátor: twinning_program Európai Bizottság DG Enlargement (IPA térség) institution_building/twinning_en.htm DG Develeopment and Cooperation EuropeAid (ENPI térség) twinning_en.htm Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A kiadvány elkészítésében közreműködött: Grants Europe Consulting Kft Budapest, Németvölgyi út