Spanyolország tartományait hihetetlen sokféleség jellemzi. Az andalúz semmiben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Spanyolország tartományait hihetetlen sokféleség jellemzi. Az andalúz semmiben"

Átírás

1 Berkics Erika Bevezetés Spanyolország tartományait hihetetlen sokféleség jellemzi. Az andalúz semmiben sem hasonlít a vizcayaihoz, a katalán teljesen más, mint a galíciai, és ugyanez a helyzet a valenciai és a kantábriai között. Ezt a félszigetet, mely annyi évszázadon át különböző királyságokra tagolódott, az öltözködés, a törvények, nyelvek és pénznemek terén mindig sokféleség jellemezte írta José Cadalso ( ) a Marokkói levelek-ben. 1 Ezt a regionális sokféleséget melyet a természeti sajátosságok, a történelem és a nemzetiségek nyelve, kultúrája formáltak elsőként az 1978-ban elfogadott spanyol alkotmány ismerte el. Deklarálta az egymással határos, közös történelmi, kulturális és gazdasági sajátosságokkal rendelkező tartományok, szigetek és történelmi régiók jogát saját önkormányzatuk és autonóm közösségek létrehozására (143. ), rendelkezett az autonómia megszerzésének módjairól (143., 144., 151. ), az autonómia-statútumok alapelveiről (145., 147. ), valamint a hatáskörök megoszlásáról a központi kormány és a regionális önkormányzatok között ( ). 2 Ezzel egy olyan közigazgatási rendszer alapjait teremtette meg és egyben gazdasági, politikai, kulturális teret biztosított az eltérő identitású régiók számára a spanyol nemzet megbonthatatlan egységén belül, mely választ kívánt adni a többség-kisebbség évszázados problémájára, és amelynek sikereit a szakirodalom a decentralizáció és föderalizáció tanulmányozandó példájaként állítja a nemzetiségi konfliktusokkal terhelt társadalmak elé. 3 Tanulmányunkban a spanyolországi nemzeti/nemzetiségi kisebbségek elsősorban a baszk, galíciai és katalán kisnemzetek önrendelkezési igényét legitimáló folyamat néhány aspektusát tekintjük át, rövid történelmi kitérővel ősz 97

2 Berkics Erika Rövid történelmi áttekintés A nemzeti kisebbségek és a kisnemzeti nacionalizmusok kérdése Spanyolországban összetett probléma. Az alábbiakban a magyar nyelvű szakirodalomból 4 is jól ismert és az ibériai országban szinte folyamatosan napirenden lévő három történelmi nemzetiségnek az autonómiához vezető törekvései előzményeit tekintjük át röviden. Baszkok A baszkok Európa egyik legrégibb népe, területeik a történelem során jelentősen zsugorodtak. Napjainkban a hét baszk tartományból négy található Spanyolország területén: Álava, Gipúzcoa és Vizcaya a Baszk Autonóm Közösséget alkotja, Navarra önálló autonómiát képez; Labourd, Basse-Navarre és Soule Franciaország körzetei. Maguk a baszkok földrajzi területeik összességét Euskal Herriának (Baszk országnak) hívják, a Baszk Autonóm Közösséget pedig Euskadinak. Önállóságra való törekvésükről azóta nem mondtak le, hogy a X. században létrejött a navarrai királyság, mely 1515-ben került Kasztília fennhatósága alá. Regionalizmusuk azokban a politikai és gazdasági kiváltságjogokban gyökerezik állami törvények vétójoga, adó- és vámmentesség, határőrvidék státus, amelyeket a baszk tartományok a kasztíliai királyoktól kaptak és élveztek 1833-ig, de merít a baszkok eredete körül kialakult mítoszokból is. A baszk nacionalizmus a XIX. század hetvenes éveitől erősödött meg, amikor városaik látványos iparosodása bevándorlók ezreit vonzotta Spanyolország más területeiről, akiket a baszkok idegeneknek tartottak, és akikkel szemben felértékelődött saját falusi életformájuk, nyelvük és értékrendszerük. A katolikus, antiliberális, konzervatív baszk társadalom reakciója volt ez a társadalmi-gazdasági változásokra (munkásnegyedek megjelenése, nyomor, romló köztisztaság, alkoholizmus, bűnözés, egyidejűleg a szocialista szakszervezeti mozgalom kialakulása). A korszak szülötte a baszk nacionalizmus szülőatyjának tekintett Sabino Arana ( ), a Baszk Nacionalista Párt (PNV) megalapítója, a baszk zászló az ikurriña és a baszk provinciákat jelölő Euskadi elnevezés megalkotója. Termékeny író volt, akinek ideológiáját egyaránt jellemezte a katolikus integrizmus, a falusi romanticizmus, a kapitalizmus- és modernizáció-ellenesség, a rasszizmus és a bevándorlóellenesség. Arana a prekapitalista baszkföld aranykorához fordult vissza, amikor az még független volt: Isten és az Ősi Törvények (Jaungoikoa Eta Lagi-zarrak) volt a jelmondata. 98 Külügyi Szemle

3 A baszk nacionalizmus fő képviselője a Baszk Nacionalista Párt (Partido Nacionalista Vasco, PNV), mely a XX. század elejétől jelentős politikai erőt tudhatott magáénak. Az 1930-as évtized sorsdöntő évei alatt, a baszk autonómia-statútum elfogadását (1933) és a jobboldal győzelmét követően, az 1936-os katonai lázadás idején a madridi kormány félelme ellenére a PNV a Köztársaság pártjára állt. A rövid életű (kilenc hónapos) baszk statútum, mely gyakorlatilag csak Vizcaya tartományban lépett érvénybe, szavatolta a baszk kormány törvényhozó és végrehajtó hatalmát a belső jogrend, gazdaságpolitika, adórendszer terén, és biztosította a szabad nyelvválasztást. A Franco-rendszer elspanyolosító, nacionalista politikája ütközött a PNV politikájával, mely a diktatúra elleni harcot a Baszkföld szabadságáért folytatott küzdelemnek tekintette. A spanyol demokrácia megszületését követően a PNV monopolizálta a baszkföldi politikai életet egészen az 2009-es választásokig, amikor is annak ellenére, hogy a legtöbb szavazatot kapta (38,5%) az Euskadi Szocialista Párttal (30,7%) és a Néppárttal (14%) szemben nem tudott kormányt alakítani. A francóizmus alatt illegalitásba kényszerülő PNV tevékenységével elégedetlen nacionalista mozgalom 1959-ben Baszkföld és Szabadság (Euskadi ta Askatasuna, ETA) néven önálló szervezetet hozott létre, melynek célja a hét baszk tartományt integráló, független Baszkföld megteremtése. A diktatúra elnyomásának hatására a szervezet az 1960-es évek elejétől egyre radikalizálódott, merényletei között több mint nyolcszázötven áldozatot követeltek. Napjainkban az ETA terrorizmusa a spanyolokat leginkább aggasztó problémák között szerepel a harmadik helyen áll a munkanélküliség és a gazdasági problémák után. 5 A három tartományt egyesítő Baszkföld az 1978-as alkotmányt követően gyorsan eljutott a 151. szerinti, kiteljesedett autonómia státushoz. A központi hatalom által a régiók hatáskörébe delegált igazgatási, gazdasági, oktatásügyi, szociálpolitikai kompetenciákon túl, a többi autonóm közösséghez képest nagymértékű fiskális autonómiához is jutott, továbbá saját rendőrséget (Ertzaintza) tarthat fenn. Annak ellenére, hogy a baszkok fele nagyobb függetlenséget szeretne, és csak egyharmaduk elégedett az autonómia jelenlegi mértékével, csupán egyötödük értene egyet egy olyan állammal, amely elismerné az autonóm közösségek függetlenségének lehetőségét ben a baszk statútum reformtervezetét a tartomány nacionalista vezetőjének, Ibarretxének a nevét viselő tervet, mely Baszkföld eredeti önigazgatását kívánta visszaállítani társult állam keretében, nemcsak a spanyol képviselőház, hanem a baszkok jelentős része is elutasította. A megkérdezettek 35%-a támogatta volna Baszkföld függetlenségét, 39% ellenezte, 22% nem tudta, mit választana; mindehhez hozzátartozik, hogy a megkérdezettek 41%-a kevéssé, 24%-a pedig egyáltalán nem volt tájékozott az Ibarretxe-tervvel kapcsolatban. 7 A szeparatista elem tehát továbbra is jelen van a nacionalizmusukban, de erősen megosztja Baszkföld lakosságát ősz 99

4 Berkics Erika Galíciaiak A galíciai nacionalizmus, mind gyökereit, mind kronológiáját tekintve jelentősen eltér a baszktól: ébredése a XIX. század második felére tehető, a galego nyelv és kultúra újjáéledésének idejére. A sötét évszázadok (XVI XVIII. század) után, azaz azt az időszakot követően, amikor a nyelv elvesztette presztízsét, és használata a mindennapi életre korlátozódott, a Rexurdimento a galego nyelv és irodalom újjászületését jelentette. 8 A kor legjelentősebb költője, Rosalía Castro galego nyelven írt verseket, megjelentek az első nyelvművelő kiadványok: nyelvtanok, szótárak. Galícia történelmét bemutató művek sora született (José Verea y Aguiar: Galícia történelme, 1852; Leopoldo Martínez Padín: Galícia politikai, vallási és leíró története, 1849), melyek közül kiemelkedett Manuel Murguía ( ) ötkötetes Galícia történelme című munkája. Galego nyelvű folyóiratok jelentek meg, katalán mintára költői versenyeket rendeztek (Xogos Florais), galego nyelven. A galíciai regionalizmusnak három ideológiai irányzata van. Manuel Murguía (Galíciai regionalizmus, 1899) a progresszista provincializmus képviselője, felfogásában Galícia különálló történelmi formáció, melynek alapját a kelta múlt, a saját nyelv, a falusi életforma alkotja. A tradicionalista irányzatot Alfredo Brañas jelenti, aki 1892-ben A regionalizmus elvi alapjai és alkalmazása Galíciában címmel tervezetet nyújtott be a galíciai regionalista gyűlésnek. Ebben kifejtette elképzelését a két hazáról, ahol a régiók az egységes Spanyolországon belül törvényes eszközökkel érvényesítenék érdekeiket. 9 A galíciai mozgalom föderalista irányzata Aureliano J. Pereira nevéhez fűződik, szűk bázisát a földművesek, városi kézművesek, a kispolgárság radikálisabb rétegei alkották. A XX. század első évtizedeiben a galíciai regionalizmust az ún. nyelvi szövetségek táplálták, melyek egyre inkább politikai jelleget öltöttek ban jelent meg Vicente Risco konzervatív politikus műve, A galíciai nacionalizmus elmélete. Risco szerint Galícia természetes biológiai nemzet; saját nyelvvel és lélekkel rendelkezik, mely galíciai földön formálódott a kelta örökséggel kölcsönhatásban. A második köztársaság alatt Galícia közel került az autonómiához, 1936 júniusában a Cortes jóváhagyta a galíciai statútumot, ami azonban a polgárháború kitörése miatt nem léphetett életbe. Franco diktatúrája üldözte a galíciai nacionalizmust, akárcsak a baszkok és katalánok törekvéseit. A demokrácia megszületése utáni időszakban a mérsékelt nacionalista politikai szervezetek (Unión do Pobo Galego, UPG, Bloque Nacionalista do Pobo Galego, BNPG) nem tudtak rést ütni a galíciai Néppárt és emblematikus alakjának, Manuel Fragának a hatalmán, aki tizenöt évig ( ) állt a galíciai kormány élén. Az 1981-ben elfogadott statútumuk történelmi nemzetiségként (nacionalidad histórica) definiálja Galíciát, de a korábban mérsékelt nacionalisták egyre határozottabbak Galícia nemzeti jellegét illetően, amit a galíciai alaptörvényben is rögzítenének. 100 Külügyi Szemle

5 Katalánok A katalánok eredete a X. századig nyúlik vissza; Katalónia mint nemzet születését általában 998-ra teszik, amikor Borell gróf megszakította kapcsolatait a Karoling-birodalommal. 10 Virágzó kereskedelmének köszönhetően a középkorban földközi-tengeri hatalommá vált. Ezt több évszázados dekadencia követte, mígnem a XVIII. század végétől meginduló fejlődés Katalónia iparosodásában és nemzeti mozgalmában teljesedett ki. A katalán nacionalizmus fontos elemei: a katalán nyelv, kultúra és történelem; a nemzeti öntudat ébredésében nagy szerepet játszott a Renaixença, a katalán újjáéledés. A nemzeti érzelmek Carlos Aribau, Joaquin Rubió i Ors, Gaiter del Llobregat verseiben fejeződtek ki. Aribau Óda a hazához című versében (mely a katalán irodalom egyik legtöbb példányban kiadott műve) a hazát a katalán föld, történelem, nyelv, zászló, himnusz jelentik. A katalán nemzeti mozgalomban megtalálhatók a kulturális és politikai nacionalizmus képviselői is. Prat de la Riba ( ) katalán politikus és író, a Katalán Tanulmányok Intézetének megalapítója (1907), a La nacionalitat catalana (1906) szerzője számára a nemzet a kultúra, a kollektív szellem azonosulását jelenti egy érzéssel, egy gondolattal és saját akarattal Minden nemzetnek szüksége van államra. Szerinte a nacionalizmus fejezi ki egy nép törekvését arra, hogy saját politikája és saját állama legyen. Katalóniának nemzetként szüksége van államra, de egy spanyol föderáción belül. 11 Valentí Almirall ( ), az első katalán nyelvű folyóirat, a Diari Catalá megalapítója, a Lo catalanisme (1886) szerzője szerint Spanyolország hanyatló állam, Katalónia viszont élő erővel rendelkezik (nagyiparosok, nagybirtokosok, tudósok), Katalónia népe, nyelve, személyisége a szabadságban gyökerezik. 12 A katalán politikai nacionalizmus követeléseit az 1892-ben elfogadott Manresai alapelvek foglalták össze, megteremtve a katalán regionális autonómia alapjait: saját kormányt, parlamentet, autonóm jogrendet, saját oktatási rendszert követeltek, és rögzítették, hogy Katalónia egyetlen hivatalos nyelve a katalán lesz. A spanyol demokrácia győzelme a katalánizmus győzelmét is jelentette között ugyanaz a párt és politikus irányította Katalóniát: a Convergència i Uniò, illetve Jordi Pujol. A 2003-as választásokat a Katalán Szocialista Párt nyerte meg, a Generalitat elnöke Pasqual Maragall i Mira lett, majd 2006-tól José Montilla i Aguilera. A baloldali pártok irányítása alatt 2004-ben benyújtott, majd 2006-ban elfogadott katalán autonómia-statútum reformtervezete több kérdésben is országos vitát váltott ki. A legnagyobb vihart a katalán nemzet fogalma váltotta ki: a módosított statútum preambuluma rögzíti, hogy a katalán parlament Katalónia polgárainak érzéseit és akaratát megtestesítve nemzetként 13 határozta meg Katalóniát. Utal a katalán nép évszázados önigazgatási igényére, az önkormányzás történelmi intézményeire (Generalitat, 1347; ősz 101

6 Berkics Erika Mancomunidad, 1914), a katalán nyelv és kultúra fontosságára, a katalán társadalom nyitottságára és a katalánok vállalkozó szellemére. Ugyanakkor a katalán nép a spanyolországi népek identitását tiszteletben tartó államon belül kíván politikai entitásként kiteljesedni (Estatut de Catalunya). 14 A statútum három új fejezettel bővült: jogok, kötelességek és alapelvek (I. fejezet), a bírói hatalom Katalóniában (III. fejezet), valamint a katalán kormány, a Generalitat intézményi kapcsolatai (V. fejezet); így az 1979-es alaptörvény 57 cikkelyéhez képest 223 bekezdést tartalmaz. A legfontosabb módosítások: 1. Katalónia nemzetként történő meghatározása; 2. a hivatalos nyelvek használatával kapcsolatos jogok és kötelességek (erre a későbbiekben visszatérünk); 3. a bírói hatalom jogköre (a Katalóniában indított eljárások legmagasabb szintű ítélethozó szerve, a Katalán Legfelsőbb Bíróság hatáskörének kiterjesztése; a katalán Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása, a spanyol Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz hasonlóan); 4. a kétoldalúság elvének rögzítése a Generalitat és a Spanyol Állam viszonyában (kétoldalú bizottság felállítása, amelynek révén a Generalitat beleszólást nyer a központi kormány Katalóniát érintő döntéseibe); 5. nemzetközi kapcsolatok (a Generalitat tájékoztatást kap a az EU-szerződések tervezett módosításairól; a kétoldalúság elve alapján részt vesz a Katalóniát érintő uniós ügyekkel kapcsolatos spanyol álláspont kialakításában; delegációt állít fel érdekei képviseletére az uniós intézmények előtt; multilaterális kapcsolatait illetően külföldi irodákat tarthat fenn Katalónia érdekeinek érvényesítésére; részt vesz a Katalónia számára fontos ügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekben); cikkely ( ig) részletezi a Generalitat kizárólagos és megosztott hatásköreit a legkülönbözőbb területeken (népszavazás, bevándorlás, oktatás, közlekedési infrastruktúra, gazdaságpolitika, területfejlesztés, környezetvédelem, egészségügy, turizmus, felsőoktatás stb.); 7. pénzügyek helyi adók (Katalónia saját adóhivatalt állíthat fel, melynek feladata a saját és az átengedett adók behajtása és kezelése; nő a Generalitatnak átengedett állami adók aránya: a személyi jövedelemadó és az áfa esetében 50%-ra, a jövedéki adónál 58%-ra). A rendkívül széles gazdasági, politikai, igazságszolgáltatási jogköröknek és konszolidált gazdasági helyzetének köszönhetően, Katalóniát gyakran úgy tekintik, mint állam az államban. 15 A kérdés az, hogy megelégszik-e a katalán politikai nacionalizmus a nemzeti lét kiteljesedett autonómia formájában megvalósuló intézményesülésével a spanyol államon belül. Az európai egységesülés, illetve az azzal párhuzamos 102 Külügyi Szemle

7 regionalizáció folyamata kétségkívül új környezetet teremt Katalónia és Spanyolország többi nemzeti kisebbsége számára is. Michael Keating szerint az autonómiarendszer, valamint az európai egységesülés és föderalizmus eredményeként meghonosodó, korlátozott szuverenitás és szubszidiaritás eszméinek köszönhetően, a kisebbségi nemzetek kulturális és gazdasági érdekérvényesítése anélkül megvalósulhat, hogy a szeparatizmus kérdése felvetődne. Az önálló állam nélküli nemzeti lét és a megosztott szuverenitás új diskurzusát egyaránt legitimálják Spanyolország kisebbségi nemzeteinek történelmi hagyományai és maga az összeurópai integrációs projekt. 16 A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a történelmi nemzetiségek/régiók/közösségek egyre bővülő autonómiáján alapuló államberendezkedés hogyan alakítja az autonóm közösségek identitását és a spanyol államhoz/nemzethez tartozás érzését. Spanyolország régi-új nemzetiségei Spanyolországot történelmi nemzetiségek (az autonómiarendszer alapjainak a kialakításakor Baszkföldet, Galíciát és Katalóniát tekintették annak, ma ekként határozza meg magát Valencia, Andalúzia, Aragónia, a Baleár- és a Kanári-szigetek is), történelmi régiók (Murcia, Extremadura) és történelmi közösségek (Asztúria, Kantábria, Navarra) alkotják. A többféle megjelölés napjainkban már hasonló tartalommal bír. Az autonómiák kialakításának alapját a közös történelmi, kulturális, gazdasági sajátosságok képezik, valamint a múltban történelmi entitást képező régiók és a szigetek alakíthatnak autonóm közösséget. Az alkotmány további rendelkezései közül az első támogatja és tiszteletben tartja a történelmi előjogokkal (fueros) rendelkező területek jogait. Az autonómia-statútumoknak a 2000-es években elfogadott módosításai (és a CIS felmérései, l. később) igazolni látszanak azt a feltevést, miszerint a regionális autonómia előidézheti és elő is idézi a sajátos kisnemzeti öntudat, az összetartozás érzésének a kialakulását. 17 A es statútum-módosítások közös jellemzője, hogy azon túl, hogy bővítik a regionális jogok körét 18 növelik a fiskális és pénzügyi autonómiát, szociális, információs, ökológiai jogokat rögzítenek, elismerik a kollektív regionális identitások megkülönböztető ismérveit, melyeket a korábbinál jóval részletesebben kifejtenek. A módosított Andalúz Statútum (2007) az 1981-es alaptörvényhez hasonlóan, történelmi nemzetiségként határozza meg Andalúziát. Hosszú preambulumában hivatkozik az andalúz autonómia-mozgalom modernkori történetének 19 mérföldköveire az andalúz kantonok föderális alkotmányától (1883) az andalúz zászlót és címert elfogadó rondai gyűlésen (1918) és a Córdobai Andalúz Nacionalista Kiáltványon (1919) át ig, az andalúz autonómia-statútum elfogadásáig, illetve Blas Infantének az andalúz ősz 103

8 Berkics Erika pátria atyjaként történő hivatalos elismeréséig. Az új valenciai alaptörvény (2006) történelmi nemzetiségként jelöli a valenciai népet, melynek identitását a Valenciai Királyság fönnhatósága alatt eltöltött évszázadok formálták. A 2007-ben elfogadott aragóniai statútum szerint Aragónia is történelmi nemzetiség; számára az Aragón Királyság jelenti a politikai referenciát. A Baleár-szigetek is történelmi nemzetiséget alkotnak (2007), míg Kasztília León (2007) a kasztíliai leóni királyságban gyökerező történelmi és kulturális közösséget, Asztúria és Kantábria pedig történelmi közösséget (1999) alkot. A módosított autonómia-statútumokban kivétel nélkül nagy hangsúlyt kaptak a történelmi hagyományok és a regionális megkülönböztető ismérvek, ugyanakkor a spanyol szociológiai intézet országos felmérése (2010. január március) azt mutatja, hogy a spanyol államhoz kötődő nemzeti identitás is erősödött. A nemzeti/regionális identitások viszonya az elmúlt húsz évben 20 némileg átalakult, egyre kevésbé zárják ki egymást, a magukat csak spanyolnak tartók aránya (Extremadura kivételével) minden autonóm közösségben jelentősen csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a magukat kettős identitásúnak vallók aránya. (1. táblázat) A XXI. század elején Spanyolország lakosságának négyötödét kettős identitás jellemzi: a lakosság több mint fele ugyanannyira érzi magát spanyolnak, mint régióbelinek; a megkérdezettek 10%-ánál a spanyol identitás erősebb a regionálisnál, és 15% vallja úgy, hogy regionális identitása az erősebb. A magukat egyformán kettős identitásúak vallók aránya Baszkföldön, Katalóniában, Navarrában és Madridban a legalacsonyabb. Baszkföld és Katalónia esetében a többi régiónál jóval magasabb azoknak az aránya, akikre csak regionális/inkább regionális kötődés a jellemző. A magukat csak spanyolnak vallók aránya továbbra is Madridban és a két Kasztíliában a legmagasabb. A legtöbb autonóm közösség esetében, ahol korábban magasabb arányban volt jellemző a csak spanyol identitás, napjainkra megerősödött a regionális kötődés is (Aragónia, Asztúria, Baleár-szigetek, Extremadura, La Rioja, Murcia). Az autonómiarendszeren alapuló államberendezkedés, melyben az önrendelkezéshez való jog az elmúlt harminc év során folyamatosan kiteljesedett, a spanyolok túlnyomó többsége számára elfogadható: a megkérdezettek 14%-a részesítené előnyben az autonómiák nélküli, központosított államot, 6,5%-a pedig az autonóm közösségek függetlenné válásának jogát elismerő államot. Ezektől az összesített adatoktól jelentősen eltérnek a baszkok (1,8, illetve 22%) és a katalánok (10, illetve 23,6%). Az autonómiák rendszere a válaszadók felének véleménye szerint hozzájárult a szeparatizmus felerősödéséhez, viszont csak egyharmaduk véli úgy, hogy javította a nemzetiségek és régiók közötti együttélést. 21 A spanyol regionális rendszer az között elfogadott autonómia-statútumok több szakaszban végrehajtott reformjainak köszönhetően folyamatosan fejlődött. Az 1980-as években kiépült az autonómiák intézményrendszere; az 1990-es évek statútumreformjai kiterjesztették a korlátozott autonómiával rendelkező (a 143. szerinti lassú 104 Külügyi Szemle

9 1. táblázat: A nemzeti és regionális identitás az autonóm közösségekben (%) Autonóm közösség Csak spanyol Inkább spanyol, mint régióbeli Annyira spanyol, mint régióbeli Inkább régióbeli, mint spanyol Csak régióbeli Nem tudja Nem válaszol Andalúzia 11 5,1 12 7, , ,1 2 1,1 0,4 1,3 Aragónia 17 5,7 4 10, ,6 13 9,5 4 0,2 0,2 5,3 Asztúria 12 5,6 7 16, , ,6 7 0,6 1,3 1,9 Baleár-szigetek 27 9,0 8 7, , ,0-4,5 0,2 1,5 Baszkföld 16 4,3 3 6, , , ,7 2,4 2,9 Extremadura 16 4,4 6 6, , ,4 1 0,2 1,1 0,8 Galícia 4 3,2 12 3, , ,1 1 2,0 0,2 0,5 Kanári-szigetek 4 3,0 4 2, , ,9 12 7,6 0,2 1,1 Kantábria 7 8,1 6 8, ,6 2 10,6 2 0,2 2,3 1,6 Kasztília León 27 17, , ,5 4 3,4 1 0,5 1,0 2,2 Kasztília La Mancha , ,7 3 2,1 4 0,2 2,2 1,5 Katalónia , , , ,6 0,8 1,6 La Rioja 12 6,1 9 9, ,2 8 7,3 2 1,2 2,4 2,9 Madrid 38 28, , ,4 4 2,2 1 0,7 3,5 16,3 Murcia 20 4,9 6 9, ,1 2 4,3 5 n.a. 0,4 1,4 Navarra n.a. 2,4 n.a. 5,9 n.a. 38,9 n.a. 30,7 n.a. 10,4 0,2 11,6 Valencia 24 16,4 8 15, ,1 7 9,0 4 1,5 0,9 1,1 Ceuta 84 8,8 2 14,8-64,8-8,8-0,4 n.a. 2,4 Melilla , ,6 10 3,2 4 4,8 n.a. 6,8 Összesen 18 8,9 9 9, , ,88 5 4,07 1,15 3,40 Forrás: CIS Estudio 2829 Barómetro autonómico II január március; Szilágyi István: Európa és a hispán világ. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó, o ősz 105

10 Berkics Erika úton kialakított) autonóm közösségek hatásköreit, a történelmi kisnemzetek (baszk, galíciai, katalán) gyorsított eljárás útján (151. ) elnyert autonómiájához közelítve őket. A 2000-es évek közepén kezdődött újabb reformhullám (a Cortes 2006-ban jóváhagyta Valencia és Katalónia, 2007-ben a Baleár-szigetek, Andalúzia, Aragónia és Kasztília León módosított statútumát; folyamatban van Kasztília La Mancha és Extremadura alaptörvényének reformja, Murcia, Asztúria és a Kanári-szigetek is kezdeményezte a reformot) a regionális hatáskörök további bővülését eredményezte. Az autonómiarendszer kiteljesedése a spanyolországi népeket jelölő különböző fogalmak tartalmi közeledését idézte elő. Szilágyi István szerint, amikor a nemzetiségnek tekintett, önálló nyelvvel rendelkező autonóm közösségek az önrendelkezési jog érvényesítése során lemondanak az elszakadásról, a kiválásról, az önálló államok föderációján alapuló Spanyolország létrehozásáról, s tudomásul veszik az alkotmányban rögzített megbonthatatlan nemzeti egység tételét, akkor politikai szempontból a nemzetiségként felfogott nemzet és a régió, valamint a nemzeti és regionális tudat, továbbá a nacionalizmus és a regionalizmus eltérő megnevezései lényegében véve azonos tartalmakat jelölnek. 22 A spanyolországi regionális nyelvek és a regionális identitás A spanyolországi kisebbségi kérdés egyik fontos aspektusát a nyelvi különbségek jelentik. Az etnikai és nemzeti identitások egyik fő dimenziója a nyelv, hiszen az többnyire a legnyilvánvalóbb közösségi összetartó tényező és egyben határképző a különböző népcsoportok között. Ez különösen érvényes Spanyolország esetében, ahol az együtt élő népek számára közös történelmüknek köszönhetően napjainkban nyelvük és nyelvváltozataik az egyik legfontosabb megkülönböztető ismérvet és a csoporthoz való tartozás eszközét jelentik. A baszk nyelv már a szavakkal meghúzza a választóvonalat: az euskaldun zaharok (régi baszkok) baszk gyökerekkel rendelkeznek, a nyelvet a családban, anyanyelvként sajátítják el; az új baszkok, az euskaldun berrik a nyelv normalizációját követően, az iskolai oktatás során tanulták meg azt az igazi baszkok szerint a nyelv egy mesterséges változatát, a batuát. A csak spanyolul beszélőket akik nyelvközösségen kívüliek erdaldunnak hívják. 23 A katalánok is megkülönböztetik az autochton beszélőket (català-català) a katalánul beszélő spanyol anyanyelvűektől, akiket származási helytől függetlenül castellanónak (kasztíliainak) neveznek, de a déli tartományokból tömegesen Katalóniába érkező bevándorlókra a pejoratív charnego kifejezést is használják. Az elmúlt harminc év alatt, az etnikai határok megőrzése és az összetartozás erősítésének érdekében, a spanyol kisnemzetek különösképpen a katalán a saját nyelvük intézményesülését támogató jogi keretek biztosítására törekedtek, melynek alappillére az oktatás lett. 106 Külügyi Szemle

11 1. ábra: Spanyolország nyelvi térképe Mapa de las lenguas de la Peninsula Ibérica y Baleares. Jesús Burgueño: El mapa escondido: las lenguas de España. Boletín de la A.G.E., No. 34. (2002) o. Spanyolország nyelvi térképe összetett. (1. ábra) Az Ibériai-félsziget mai nyelveinek története a Római Birodalom felbomlása utáni évszázadokra nyúlik vissza, amikor öt újlatin nyelvváltozat jött létre: galego portugál, asztúr leóni, kasztíliai, aragóniai és katalán. Ezek mellett a kantábriai hegyvidékes területeken tovább élt a baszk nyelv. A XIII. század végére három nyelv a galego, a kasztíliai és a katalán területei konszolidálódtak, miután az adminisztráció nyelveként felváltották a latint és irodalmi nyelvváltozataik is megszilárdultak. A Portugál Királyság függetlenségével (1128) a portugál és a galego nyelv története különvált. A Leóni Királyság területén a kasztíliai nyelvváltozat terjeszkedése megakadályozta, hogy az asztúr leóni irodalmi nyelvként megerősödjön; ennek ellenére, dialektusai fennmaradtak napjainkig, de csak az utóbbi évtizedekben erősödtek meg az asztúr nyelvváltozatot (bable) védő mozgalmak. Ugyanez elmondható az aragóniai nyelvváltozattal kapcsolatban is, melynek számtalan dialektusa az írásbeliség hiányának ellenére fennmaradt a XXI. sz. elejéig. Az asztúriai, a ősz 107

12 Berkics Erika leóni és az aragóniai statútum garantálja a helyi nyelvváltozatok védelmét, melyeket az UNESCO Vörös Könyve veszélyeztetettként tart nyilván. A spanyolországi nyelvi modell alapját az 1978-as alkotmány és az egyes autonómiastatútumok képezik. Hat autonóm közösségben a spanyol mellett hivatalos a régió saját nyelve: Galíciában a galego, Baszkföld egész területén és Navarra baszkok lakta provinciáiban a baszk, Katalóniába a katalán (ahol az alaptörvény az Arán-völgyében beszélt okszitánnak is hivatalos státust biztosít), Valenciában és a Baleár-szigeteken a katalán valenciai, illetve baleári nyelvváltozatai. A valenciai statútum a közösség saját nyelvét (a nyelvészeti szempontból önállóan nem létező) valenciai nyelvként említi, anélkül, hogy utalna a katalánra, szemben a baleári statútummal, mely szerint a Baleár-szigetek sajátja a katalán. A saját nyelvvel rendelkező közösségeket eltérő szociolingvisztikai sajátosságok jellemeznek, amit a nyelvet beszélők arányán (2. táblázat) és az egyes nyelvek beiskolázási adatain túl a valós nyelvhasználat adataival is ki kell egészíteni, ami itt nem áll módunkban táblázat: A regionális nyelv ismerete a saját nyelvvel rendelkező autonóm közösségekben (%) Összesen Baleárszigetek Katalónia Valencia Galícia Navarra Baszkföld Nem érti 14,0 12,4 6,4 15,3 1,3 69,0 43,4 Csak érti 16,8 21,0 17,0 29,0 7,6 2,7 3,8 Csak érti és tud olvasni 5,6 6,4 7,5 8,1 1,3 0,5 0,9 Csak érti és beszéli 8,8 7,7 3,6 9,9 23,9 3,2 4,6 Érti, tud beszélni és olvasni, de 12,7 15,9 16,7 14,4 9,9 1,5 1,4 írni nem Érti, tud beszélni, olvasni és írni 42,1 36,7 48,9 23,4 56,0 23,1 45,8 Forrás: INE 2001-es népszámlálás A saját nyelv megőrzésében mind a hat közösségben kiemelt szerepet kap az iskola. Mivel az oktatás az autonóm kormányok hatásköre, a különböző autonóm közösségek eltérő iskolarendszerrel rendelkeznek. Katalóniában az oktatás nyelve annak minden szintjén a katalán. Galícia után itt a legelterjedtebb a kétnyelvűség (a két nyelv közeli 108 Külügyi Szemle

13 rokonsága miatt is), a lakosság mindössze 6%-a nem ért katalánul. A kétnyelvűséghez vezető utat több, konfliktussal terhes törvény elfogadása fémjelzi. Az 1983-as Nyelvi Normalizációs Törvény hivatalossá tette a katalán használatát a helyi közigazgatásban. Az 1996-os nyelvtörvény szentesítette a nyelvi bemerítés politikáját, és bár a törvény hétéves korig minden gyermeknek biztosította az anyanyelvén való oktatást vagyis spanyolul is, ha a szülők ezt kérvényezték (a spanyol nyelv és irodalom tanulása az iskolai évek alatt végig kötelező), ezt követően már csak katalánul tanulhatnak. Ez rendkívül érzékenyen érintette a Katalóniában élő spanyol nyelvű bevándorlókat, akik sérelmezték, hogy gyermekeik nem tanulhatnak anyanyelvükön az állami iskolákban. A katalán pártok azzal az indokkal utasították el a kétnyelvű iskolarendszert, hogy a nyelvek ne osszák ketté a társadalmat. A 2006-os statútum külön fejezetet tartalmaz a nyelvi jogokról és kötelességekről. Az 50. rögzíti a katalán nyelv terjesztésének feladatait. A bekezdése a katalánt jelöli meg a közintézmények és a közszolgálati médiumok elsődlegesen használt nyelveként (a madridi alkotmánybíróság kifogásolta ezt), a bekezdése szerint az oktatás nyelve kötelező jelleggel a katalán, az bekezdése rögzíti, hogy a Generalitat és az önkormányzatok a katalánt kötelesek használni a belső és a lakossággal való kommunikáció során. A nyelvhasználat szabályozása körüli vitákban a spanyol anyanyelvűek jogaik megsértését, a spanyol nyelv elnyomását sérelmezik. Ez utóbbinak ellentmondanak a tanulók körében végzett felmérések, melyek szerint a katalán iskolások spanyol nyelvi kompetenciái ugyanolyan jók, mint a többi spanyol iskolásé. A katalán nyelv- és oktatáspolitika eredményeként a katalán nyelv használata általánossá vált a mindennapi életben, széles körű használat jellemzi a tömegkommunikációban, jelentős irodalma és könyvkiadása van. A katalán nyelvpolitikai államtitkárság irigylésre méltó költségvetéssel gazdálkodik (mely között tizenkétmillió euróról huszonnyolcmillióra nőtt), a katalán nyelv használatának kiterjesztésére 2008-ban százötvenmillió eurót költött Katalónia. Galícia helyzete sajátosnak mondható. Egyrészt Spanyolország szegényebb tartományai közé tartozott és tartozik ma is, így a vándorlás iránya éppen ellentétes volt, mint Katalónia és Baszkföld esetében; a társadalom összetételének, a galego és a spanyol közeli rokonságának köszönhetően itt a legmagasabb a kétnyelvűek és a saját nyelven egyaránt írni, olvasni, beszélni tudók aránya. Azonban a két nyelv társadalmi presztízsében és területi használatában jelentős különbségek vannak: a vidéki lakosság nagy részének a galego az első anyanyelve, a nagyvárosokban azonban kevésbé elterjedt. Ennek megfelelően, a kétnyelvű oktatási rendszer az egyes területek nyelvi igényeihez alkalmazkodott: a városokban az oktatás nyelve főleg a spanyol, vidéken a galego. Az 1983-as normalizációs törvény nem határozta meg a spanyol és a galego kötelező arányát az oktatásban, a döntést az iskolákra bízta. Az oktatás nyelvét szabályozó legújabb törvények (az alap- és középfokú oktatást szabályozó 2007-es, a közoktatás többnyelvűségéről szóló 2010-es rendelet) meghatározzák a tantárgyak nyelvét: eszerint a ősz 109

14 Berkics Erika társadalomtudományok és a földrajz nyelve a galego, a természettudományoké pedig a spanyol. Ez azt mutatja, hogy a galíciai kormány nyelvpolitikája elmozdult a galego nyelv intézménysült megszilárdítása irányába, ami nem kevés vitát váltott ki a korábban nyelvi békével jellemzett Galíciában. A saját nyelv használata mindegyik, saját nyelvvel rendelkező autonóm közösségben nőtt, kismértékben még Baszkföldön is, ahol a szülő három típusú iskola közül választhat. Az A modellben az oktatás nyelve spanyol, a baszkot csak nyelvórai keretek között tanítják; a B modellben az alsóbb osztályokban a baszk nyelven folyó oktatás kap hangsúlyt, ezáltal biztosítva, hogy azok is megtanulhassanak baszkul, akiknek családjában nem használják a nyelvet, felsőbb osztályokban az ismeretek elsajátítása spanyolul történik; a D modellben baszk nyelvű az oktatás, de mellette vannak spanyol nyelv és irodalom órák. Az elmúlt két évtizedben a három iskolatípus beiskolázási mutatói jelentősen átstrukturálódtak: az 1983/84-es tanévben a diákok 77,7%-a tanult az A modellben, 2007/08-ban csak 20,9%-uk; a D modellben ellentétes előjelű változások történtek: 14,2%- ról (1983/84) 56%-ra nőtt azoknak az aránya, akik ezt a modellt választották; a B modell népszerűsége kisebb mértékben, 8,1%-ról 21%-ra nőtt az elmúlt huszonhárom évben. 25 A változások biztosítják a baszk nyelv megőrzését mely az egyetlen szigetnyelv Európában, de beszélőinek számát jelentősen nem növelik: az EUSTAT 2006-os adatai szerint a baszkföldiek 37,5%-a volt baszkul beszélni tudó kétnyelvű, 17%-a baszkul értő, de beszélni nem tudó kétnyelvű, és 45,2%-a spanyol egynyelvű vagyis a baszkföldiek több mint 70%-a nem beszél baszkul. Összegzés A spanyol autonómiarendszer az között elfogadott autonómia-statútumok több szakaszban végrehajtott reformjainak köszönhetően fokozatosan kiteljesedett, a decentralizáció eredményeként a föderális berendezkedés irányába tart. A regionális önkormányzatok hatásköreinek bővülésével a történelmi nemzetiségek és régiók között a spanyol alkotmány a által meghúzott választóvonal halványulni látszik, a történelmi nemzetiségek és régiók, nacionalizmus és regionalizmus fogalmak tartalmai közeledtek egymáshoz. A baszk és katalán kisnemzetek több évszázados önigazgatási igényének, gazdasági, kulturális érdekei érvényesítésének megvalósulása az állam nélküli nemzeti lét a baszk és katalán statútumok által biztosított keretin belül a két autonóm közösség lakóinak többsége számára elfogadható. Az 1979-es alkotmánnyal megalapozott autonómiarendszerben a nemzeti és az önmagukat időről időre újradefiniáló regionális identitások egyre jobban megférnek egymással, annak ellenére, hogy a több évszázada együtt élő történelmi nemzetiségek és 110 Külügyi Szemle

15 közösségek regionális identitása az autonómiáknak köszönhetően erősödött. A Franco-diktatúra nyelvi következményeit a saját nyelvvel rendelkező autonóm közösségek nyelv-, illetve oktatáspolitikája visszafordította, a regionális nyelvek és kultúrák megerősödtek. A spanyolországi autonómiarendszer eddigi történelme azt bizonyítja, hogy a különböző népek-nemzetek képesek önmagukat újraépíteni. Jegyzetek 1 José Cadalso: Marokkói levelek. II. levél (1793). Edición digital: Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes 2 L. Szilágyi István: Európaiság és modernitás. Veszprém: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, o. 3 Daniele Conversi: A sima átmenet: Spanyolország 1978-as alkotmánya és a nemzetiségi kérdés. In: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről (szerk. Kántor Zoltán Majtényi Balázs). Budapest: Rejtjel Kiadó, o. 4 Lásd: Anderle Ádám: Megosztott Hispánia. Budapest: Kossuth, 1985.; Szilágyi István: Demokratikus átmenet és konszolidáció Spanyolországban. Budapest: Napvilág, 1996.; Szilágyi István: Európa és a hispán világ. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó, o.; Harsányi Iván: A regionalizmus a spanyol történelemben. Studia Caroliensia, Vol. 5. No. 4. (2005). 5 Tres problemas principales que existen actualmente en España, Archivos/Indicadores/documentos_html/TresProblemas.html ( ). 6 Uo. 7 CIS Estudio 2610 Barómetro autonómico Szíjj Ildikó: Galego nyelvpolitika. In: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője (szerk. Balázs Géza Dede Éva). Budapest: PRAE, o. 9 Anderle: i. m o. 10 Manuel Castells: Az identitás hatalma. Budapest: Gondolat Infonia, o. 11 Enciclopedia Catalana: La nacionalidad catalana. Madrid: Alianza, Anderle: i. m o. 13 A spanyol alkotmánybíróság június 28-i határozata alapján a nemzet megjelölésnek nincs joghatása, a spanyol nemzet megbonthatatlan egysége értelmében. A statútum rendelkező részei a nemzetiség fogalmat használják. 14 A katalán kérdés elemzői szívesen idézik a katalán nemzetépítésért több mint húsz éven át tevékenykedő Jordi Pujol által többször megfogalmazott gondolatot, miszerint Catalunya nemzet, állam nélkül. A spanyol államhoz tartozunk, de nincsenek kiválási ambícióink. Ezt világosan le kell szögezni Catalunya esete különleges: megvan a saját nyelvünk és kultúránk, nemzetet alkotunk, állam nélkül. (Castells: i. m. 74. o.) Castells víziójában a nemzeti fennmaradásra törekvő katalánok nagy kört leírva visszatértek saját eredeteikhez, amikor még a határok nélküli kereskedelem, a kulturális-nyelvi identitás és a rugalmas kormányzati intézmények népeként vetették meg lábukat Ibéria északkeleti területein. (Castells: i. m. 83. o.) 15 Éltető Andrea Hercsuth Andrea: Katalónia modernizációja. Magyar Tudomány, No. 6. (2003) o ősz 111

16 Berkics Erika 16 Michael Keating: Spanyolország új kisebbségi nemzetei és az Európai integráció: új keretfeltételek az autonómia számára?. Regio, No. 3. (2003). 84. o. 17 Szilágyi: Európa és a hispán, i. m o. 18 A központi és a regionális hatáskörök megoszlásáról l. Uo.; Szajbély Katalin: Kisebbségi kérdés Spanyolországban. Kisebbségkutatás, Vol. 12. No. 4. (2004) o.; hu/00400/00462/00020/pdf/03tan03.pdf. 19 Anderle: i. m o. 20 A spanyol nemzeti és regionális identitás részletes elemzését l. Szilágyi: Európa és a hispán, i. m o. 21 CIS Estudio 2829, i. m. 22 Szilágyi: Európa és a hispán, i. m o. 23 Morvay Károly: Baszk nyelvművelés. In: Európai nyelvművelés, i. m o. 24 Erre vonatkozóan lásd: Baszkföldi/Euskal Herria Szociolingvisztikai felmérések (1991, 1996, 2001, 2006): Katalónia lakosságának nyelvhasználata (2008): Informe de política lingüística, Galícia: Mapa sociolingüístico de Galicia 2004, usos lingüísticos. Santiago: Real Academia Galega, Mapa sociolingüístico, i. m. Felhasznált irodalom Anderle Ádám: Megosztott Hispánia. Budapest: Kossuth, Cadalso, José: Marokkói levelek. II. levél (1793). In: Felszállnak a sikoltások, Ibéria. Irodalmi és politikai antológia (szerk. Benczik Vilmos). Budapest: Kozmosz Könyvek, o. Castells, Manuel: Az identitás hatalma. Budapest: Gondolat Infonia, o. CIS Estudio 2829 Barómetro autonómico II január március. CIS Estudio 2610 Barómetro autonómico Conversi, Daniele: A sima átmenet: Spanyolország 1978-as alkotmánya és a nemzetiségi kérdés. In: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről (szerk. Kántor Zoltán Majtényi Balázs). Budapest: Rejtjel Kiadó, o. Domonkos Endre: Katalónia mint regionális autonóm közösség egy európai példa. TLI Tanulmányok, No. 78. (2006). Éltető Andrea Hercsuth Andrea: Katalónia modernizációja. Magyar Tudomány, No. 6. (2003) o. Enciclopedia Catalana: La nacionalidad catalana. Madrid: Alianza, Etxebarria, Maitena: Diversidad de lenguas en España. Madrid: Espasa Calpe, o. Faluba Kálmán: Katalán nyelvművelés. In: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője (szerk. Balázs Géza Dede Éva). Budapest: PRAE, o. Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Budapest: Osiris, o. Harsányi Iván: A regionalizmus a spanyol történelemben. Studia Caroliensia, Vol. 5. No. 4. (2005). Keating, Michael: Spanyolország új kisebbségi nemzetei és az európai integráció: új keretfeltételek az autonómia számára?. Regio, No. 3. (2003) o. Kovács Barnabás Manzinger Krisztián: Katalónia bővülő autonómiája Spanyolországon belül. Debreceni Szemle, Vol. 16. No. 1. (2008) o., Morvay Károly: Baszk nyelvművelés. In: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője (szerk. Balázs Géza Dede Éva). Budapest: PRAE, Siguán, Miguel: España plurilingüe. Madrid: Alianza, Külügyi Szemle

17 Szajbély Katalin: Kisebbségi kérdés Spanyolországban. Kisebbségkutatás, Vol. 12. No. 4. (2004) o., epa.oszk.hu/00400/00462/00020/pdf/03tan03.pdf. Szíjj Ildikó: Galego nyelvpolitika. In: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője (szerk. Balázs Géza Dede Éva). Budapest: PRAE, o. Szilágyi István: Demokratikus átmenet és konszolidáció Spanyolországban. Budapest: Napvilág, Szilágyi István: Európa és a hispán világ. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó, o. Szilágyi István: Európaiság és modernitás. Veszprém: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, o. Résumé Historic Nationalities and Regions of Spain This article deals with the question of sub-state nationalism, regionalism and identities in Spain. It focuses on the Basque, Galician, and Catalan demands for selfdetermination, all rooted in different historical, cultural and linguistic contexts, and their reflection in the regional autonomies guaranteed by the Spanish constitution and by the statutes of autonomy. The paper also examines the changes in national and regional identities since the consolidation of the system of regional autonomies and its effects on the various modifications the statutes of autonomy have undergone. We also deal with the role that regional languages and educational policy had in the identityand nation-building efforts of Basques, Galicians and Catalans. The system of regional autonomies offers an acceptable model of governance for the majority of Basques and Catalans who support extensive demands for self-determination, but seek to construct their respective governments within the Spanish state. As is visible today, the system of autonomies has contributed to the strengthening of regional identities and the majority of Spanish citizens today have plural identities. Due to the language and educational policies of the autonomous communities, regional languages and cultures have also been strengthened during the same period. Key words: nationalism, regional identity, historical nationalities, system of autonomy ősz 113

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MÛHELY. Katalónia, Baszkföld, Galícia autonómiája. Gyõri Szabó Róbert. I. Katalónia autonómiája

MÛHELY. Katalónia, Baszkföld, Galícia autonómiája. Gyõri Szabó Róbert. I. Katalónia autonómiája MÛHELY Gyõri Szabó Róbert Katalónia, Baszkföld, Galícia autonómiája Spanyolország lakosságának csaknem harmada a kasztíliaitól eltérõ nemzeti identitású, közülük 6 millió katalán, 2-2 millió baszk és galíciai

Részletesebben

DOMONKOS ENDRE * A katalán autonómia és kibővítésének aktuális kérdései

DOMONKOS ENDRE * A katalán autonómia és kibővítésének aktuális kérdései DOMONKOS ENDRE * A katalán autonómia és kibővítésének aktuális kérdései THE CATALAN AUTONOMY AND CURRENT ISSUES OF AMPLIFICATION In my essay my endeavour was to highlight the development of the Catalan

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

AZ IBÉRIA-FÉLSZIGET TURISZTIKAI VONZERŐI A REGIONALIZMUS KAPCSOLATRENDSZERÉBEN

AZ IBÉRIA-FÉLSZIGET TURISZTIKAI VONZERŐI A REGIONALIZMUS KAPCSOLATRENDSZERÉBEN AZ IBÉRIA-FÉLSZIGET TURISZTIKAI VONZERŐI A REGIONALIZMUS KAPCSOLATRENDSZERÉBEN Bevezetés Németh Andrea 1 Az Ibériai-félsziget földrajzi elhelyezkedése és diktatórikus politikai berendezkedése révén, évszázadokon

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

KATALÁN TANULSÁGOK A KÁRPÁT-MEDENCE SZÁMÁRA

KATALÁN TANULSÁGOK A KÁRPÁT-MEDENCE SZÁMÁRA Szilágyi István 1 Dr. Szilágyi István, az MTA doktora, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet KATALÁN TANULSÁGOK A KÁRPÁT-MEDENCE SZÁMÁRA KATALONIA S EXPERIENCES FOR THE CARPATHIAN BASIN

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ /Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám) 1. szakaszának

Részletesebben

S TUDIA CAROLIENSIA 2005. 4. SZÁM 179 196.

S TUDIA CAROLIENSIA 2005. 4. SZÁM 179 196. S TUDIA CAROLIENSIA 2005. 4. SZÁM 179 196. SIPOS KATALIN AZ AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 1975 1978: a demokratikus átmenet és az előautonómiák időszaka Franco tábornok 1975. november 20-án

Részletesebben

Katalónia és a nemzetté válás alkotmányos folyamata

Katalónia és a nemzetté válás alkotmányos folyamata SIPOS KATALIN Katalónia és a nemzetté válás alkotmányos folyamata Az autonómiastatútum reformja, 2003 2006 Állam nemzet nemzetiség vagy állam nélküli nemzet 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorává

Részletesebben

Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN Dr. KUTHY ERIKA NYELVPOLITIKAI KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. Nyelvpolitika I. 1. Language policy, language politics I. 2. A nyelvpolitika és a többnyelvűség kapcsolata

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Kovács Barnabás Manzinger Krisztián. Katalónia bővülő autonómiája Spanyolországon belül

Kovács Barnabás Manzinger Krisztián. Katalónia bővülő autonómiája Spanyolországon belül 43 Kovács Barnabás Manzinger Krisztián Katalónia bővülő autonómiája Spanyolországon belül 1. Bevezetés Katalónia jogi helyzetének megváltozása nagy érdeklődést keltett a Kárpát-medencében élő magyarok

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Miklósné Zakar Andrea 1 INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Bevezetés Az oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Katalónia függetlensége: álom vagy valóság?

Katalónia függetlensége: álom vagy valóság? TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0021 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Katalónia függetlensége: álom vagy valóság? Készítette: Bacsárdi József

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Klein András: Baszk nemzeti küzdelem a Franco-korszakban

Klein András: Baszk nemzeti küzdelem a Franco-korszakban Klein András: Baszk nemzeti küzdelem a Franco-korszakban A mai Spanyolország alkotmányát a kisebbségekkel kapcsolatos pozitív jogalkotás egyik mintájaként szokták emlegetni. A katalánok, a baszkok, a gallegók

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

KÖNYVEKRŐL. A spanyol konszenzusos átmenetről

KÖNYVEKRŐL. A spanyol konszenzusos átmenetről KÖNYVEKRŐL SZABÓ TIBOR A spanyol konszenzusos átmenetről Mind a hazai, mind a külföldi trahzitológiai szakirodalomban kiemelkedő helyet kap két európai régió. Egyrészt a kelet-közép-eurőpai térség, aholl989

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt. Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.doc] Tervezet Preambulum SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIA STATÚTUMA (Terra

Részletesebben

L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4.

L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4. L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4. A BIZOTTSÁG 1187/2006/EK RENDELETE (2006. augusztus 3.) a 21. cikk egyes tagállamok esetében történő alkalmazása tekintetében a 796/2004/EK rendelettől

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Domonkos Endre PhD-jelölt

Domonkos Endre PhD-jelölt Domonkos Endre PhD-jelölt 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TANSZÉK Dr. Kiss J. László egyetemi tanár Domonkos Endre 2 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK DOKTORI ISKOLA Nemzetközi autonómia-modellek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Sistemas bibliotecarios españoles

Sistemas bibliotecarios españoles Hegedüs Marietta: Spanyolország könyvtári rendszere I. Spanyolországról röviden Az 504 782 km 2 alapterületen fekvő alkotmányos monarchiát az Ibériai-félszigeten kb. 45 millióan lakják. Uralkodója I. János

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől! A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 307

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 307 Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint a konfliktusok rendezésének lehetséges forrásai Európában* 9824. dokumentum. 2003. június 3. Jelentés Európa Tanács Politikai Ügyek Bizottsága Andreas Gross,

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

TÉZISGYŰJTEMÉNY. Domonkos Endre

TÉZISGYŰJTEMÉNY. Domonkos Endre Nemzetközi kapcsolatok Doktori Iskola TÉZISGYŰJTEMÉNY Domonkos Endre Nemzetközi autonómia-modellek és kisebbségi kérdés A katalán regionális autonómia és tapasztalatai című Ph.D. értekezéséhez Témavezető:

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben