JÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2008.

Átírás

1 JÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2008.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Helyzetelemzés 2.1 Gazdasági helyzet 2.2 Infrastrukturális ellátottság 2.3 Demográfiai jellemzık 2.4 A lakosság egészségi állapotának jellemzıi 3. Étkeztetés, házi segítségnyújtás 4. Nappali ellátást nyújtó intézmény 4.1 Idıskorúak Klubja 4.2 Szervezeti, személyi megoldások 5. Középtávú szociális szolgáltatásfejlesztési stratégia

3 BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv /3/bek. Ják község Önkormányzata számára is szolgáltatástervezési koncepció készítési kötelezettséget ír elı a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében. A koncepció elkészítésének célja, hogy a szociális ellátásra befolyást gyakorló társadalmigazdasági jelenségek, problémák vizsgálatán keresztül alakítsa ki Ják község szociális ellátásának és ellátórendszerének jövıképét. Cél, hogy a szociális ellátások igényekre és valós szükségletekre építve határozza meg a község ellátórendszerének korszerősítését, fejlesztését. A koncepció az állandó változó jogszabályi környezetben készült, de a évben hatályos szociális törvény és végrehajtási rendeleteibıl kiindulva fogalmazza meg a középtávú stratégia céljait. Az koncepció a községi önkormányzat többéves szociális ellátásokról készült nyilvántartásaira, valamint a mőködı szociális intézményi háttérre támaszkodva készült.

4 HELYZETELEMZÉS Ják a Pinka-sík középsõ, sok tekintetben fennsík jellegûnek mondható részén fekszik, a kistáj községeinek is egyfajta központjaként. Ennek megfelelõen több út elágazásánál, Szombathely szomszédságában, a várostól 13 km-re Délre található, nem messze a 86-os fõúttól. A Ják- Balogunyom vasútállomás csak nevében kötõdik a községhez, mivel az több kilométer távolságra, Balogunyom területén van. Az elegyengetett, felszíni formákban szegény hegylábfelszínt jégkorszaki vályog és törmelékanyag fedi, mely alatt homokos, agyagos pannon üledékek található. Bár kitermelésérõl szó sincs, mégis jelentõs a lignitvagyon. A község területének éghajlata mérsékelten nedves, mérsékelten hûvös. Az 1850 óra körüli éves napfénytartam, illetve 9 C évi átlagos középhõmérséklet mellett mm az évi átlagos csapadékmennyiség. A község nagy kiterjedésû határának legjelentõsebb vízfolyása a falut átszelõ Jáki-Sorok, mely hosszával és vízgyûjtõ területének nagyságával a Perint legnagyobb mellékvizének számít. A Jáki-Sorokon kívül annak kisebb ágai (pl. Nagyjápláni-patak), illetve befolyó patakok (pl. Hidegkúti-patak) öntözik a falu barna erdõtalajokkal borított határát. Történelme A település elsõ okleveles említése 1211-bõl származik. Ennél azonban sokkal késõbbi eredetû. A Ják nemzetség által a XIII. században építtetett Szent György temploma és a mellette álló Szent Jakab kápolna nemzetközi hírû, késõromán stílusú mûemlék. A régi apát ház telkén nemrég megtalálták a Ják nemzetség Árpád-kori palotájának és lakótornyának alapfalait. A községben több XVIII-XIX. századi lakóépület, kúria található. Híres volt a jáki fazekasság. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 300-an vettek részt, közülük 35-en haltak hõsi halált. A trianoni diktátumot követõen a revíziós törekvések között részleges sikerrel jártak, azonban az ország bele-sodródott a II. világháborúban is. Ez utóbbi a helység lakosai közül több mint 70 áldozatot követelt. Jellemzõ a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követõn lehetett hivatalosan is megemlékezni. A település az ig létezett tanácsrendszerben is önálló volt. A lakosság számának alakulása: Adóegységek száma 1549-ben: 42. Lakossága: ban: 503. Összlakosság 1787-ben: Házak száma 1787-ben: 200. Lakossága 1913-ban: 2236; 1933-ban: Birtokosok: 1549-ben: jáki bencések, Szelestey, Erdõdy ben: jáki apátság és mások ban: Erdõdy. 2.1 Gazdaság A hagyományos mezõgazdasági tevékenység mellett az utóbbi évtizedben egyre inkább teret nyertek az egyéb ágazatok: pénzügy, kereskedelem, feldolgozóipar. A vállalkozói aktivitás a nagyobb lélekszám miatt még csak közepes, de a trend bíztató. A községben kilenc jogi személyiségû és három jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és 82 egyéni vállalkozás mûködik, közülük 60 a feldolgozóiparban, 12 a kereskedelemben és tíz az építõiparban. A társas vállalkozások közül jelentõsebb gazdasági súlyt csak kettõ képvisel. Az egyik a Petõfi Mezõgazdasági Szövetkezet, a másik a Textilgyártó és Kereskedelmi Kft. Fontos még a Ják és Vidéke Takarékszövetkezet, a POZITÍV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Szombathelyi Tangazdaság RT. Tehenészeti Telepe.

5 A község legfõbb nevezetessége az Európa-hírû, világi alapítású nemzetségi templomok legjelentõsebb képviselõje, az 1256-ban felszentelt r. k. Szt. György, volt bencés apátsági templom. A román stílusú épületet a XVII. század közepén barokk stílusban újították fel, majd e század fordulóján restaurálták Schulek Frigyes és Gyalus László vezetésével. A háromhajós, déli oldalán díszes ablakokkal rendelkezõ templom értékes berendezései közül kiemelendõk a XIII. századból származó freskói, valamint gótikus, XV. századi fából faragott Madonnaszobra. A templomkertben található román stílusú Szt. Jakab-kápolnát szinten a XIII. század közepén építették, XVII-XVIII. századi oltárral, freskói szintén nagyon értékesek. A község r. k. plébániája (késõ barokk eredet, klasszicista bõvítéssel), volt apáti háza (a XVIII. század végén épült barokk épület jelenleg múzeumként funkcionál) is a mûemlékek sorába tartozik. Említésre méltó a község három mûemlék jellegû lakóházai: két népi, XIX. század végén épült lakóház illetve egy kisnemesi kúria a XVIII. század végérõl, amit a XIX. század elején klasszicista stílusban átalakítottak. A települést felkeresõ nagyszámú turista és a helyi lakosság igényeirõl 12 kiskereskedelmi üzlet gondoskodik. 2.2 Infrasrukturális ellátottság Az intézményi infrastruktúra a falu nagyságához méltóan fejlett, hiszen a postahivatal, a körzeti orvosi rendelõ, a gyógyszertár, a fogorvos mellett idõsek klubja, óvoda, nagy általános iskola, könyvtár, mozi, kultúrház is mőködik. A község lakosságának önszervezõdését mutatja a három alapítvány megléte is. 2.3 Népesség Egyike Vas megye legnépesebb falvainak, 1890 óta 2 ezer fõnél több a lakosa, a csúcsot 1960-ban érte el 2779 fõvel. A községekre jellemzõ népesség fogyás Jákot is elérte 1960 után, de annak mértéke messze nem volt olyan nagy, mint a megye falvaiban. Ennek elsõsorban a nagyközség funkciói, intézményei és mikrotérségi vonzása volt az oka és 1990 között mindezek ellenére népessége 21,5 %-kal csökkent, de a rendszerváltozás után kissé már emelkedett végén a lakónépesség száma 2221 fõ tól harminc évig a tényeges fogyás oka egyértelmûen és csak a vándorlási veszteség volt, hiszen 1990-ig a természetes szaporodás még pozitív volt tõl változott a trend, a halálozás már kissé meghaladja az élveszületések számát, ugyanakkor a vándorlási veszteségbõl nyereség lett, s emiatt kismértékben növekszik a falu lakossága. A falu humán erõforrásai alapvetõen kedvezõek. A népesség korstruktúrája fiatal, a 14 éven

6 aluliak aránya 19,0 %, a 60 év felettieké 18,6 %, vagyis az öregségi index csak 0,98. Enyhe nõtöbblet jellemzi, 1996-ban 1107 férfi és 1124 nõ élt a faluban. Az iskolázottság viszont nem túl magas a település nagyságához és funkcióihoz képest. A 25 éven felülieknek csak 2,6 %-a diplomás (36 fõ), kevés az érettségizettek aránya és a hét évnél idõsebbek átlagosan csak 8,4 osztály végeztek. Elenyészõ a nemzetiségi lakosok száma, egy német és négy horvát él a faluban csupán. A fiatalabb korösszetétel miatt nem a népesség gazdasági aktivitása, közel fele a lakosoknak aktív keresõ. A foglalkoztatásban a rendszerváltozás után komolyabb problémák nem voltak, a munkanélküliség mértéke kezelhetõ végén 60 fõ volt munka nélkül, ez 5,9 %-os ráta. Az aktív keresõk fele lakóhelyén dolgozik, másik fele ingázik, elsõsorban Szombat-helyre. Munkaerõ-vonzása is van ugyanakkor Jáknak, hiszen jelentõs számú bejáró jön a településre munkát vállalni. A munkaerõ megoszlik - közel egyenlõ arányban - a gazdaság három nagy szektora között ben még a mezõgazdaságban dolgoztak a legtöbben, ez azóta csökkent valamelyest. 2.4 A lakosság egészségi állapotának jellemzıi A születéskor várható átlagos élettartam Ják községben is az országos átlaghoz viszonyítva kedvezıbben alakult. A megbetegedési viszonyokat vizsgálva Ják községben a betegek aránya évben a következık szerint alakult: nık: 51,3%; férfiak: 48,7%. Vezetı halálozási betegségcsoportok: 1./ daganatos betegségek 2./ idıskori szívmegállás 3./ szív és érrendszeri betegségek, infarktus A bejelentkezett betegek körében leggyakoribb betegségek Cukorbetegség 93% Érelmeszesedés 85% Reumás betegségek 70% Depresszió 30% Fogyatékkal élık aránya a község lakossági arányához viszonyítva: Mozgáskorlátozott 5%

7 Vakok, gyengénlátók 1% Hallássérültek 1% Veleszületett genetikai károsodás 0,02% 3. Étkeztetés, házi segítségnyújtás A szociális étkeztetés Ják községben biztosítva van. A szociális étkezésre rászorulók Napköziotthonos Óvoda konyhájáról kapják az ebédet, melyet az Idıskorúak Klubjának alkalmazottai szállítanak ki részükre. A szociális étkeztetésben részesülık száma 4 fı. Házi segítségnyújtásban az önmaguk teljes ellátására nem képes idıskorúak és betegek részesülnek. 4. Nappali ellátást nyújtó intézmény 4.1 Idıskorúak Klubja Ják község Tanácsa évben alapította az Öregek Napközi Otthonát. Az intézmény jelenleg az Idıskorúak Klubja elnevezést viseli. Napközbeni ellátást biztosít az arra rászorulóknak és az azt igénylıknek. Szabadidıs program keretében minden ellátott kiválaszthatja a számára legmegfelelıbb, igénye és ízlése szerinti kínálatot a programok és szolgáltatások közül. (TV nézés, rádió hallgatás, olvasás, felolvasás, kézimunkázás stb.) A Klub biztosítja helyi rendezvényein a felvilágosító egészségügyi és egyéb ismeretterjesztı elıadásokat, orvosi tanácsadásokat stb. Az ellátottak egészségének megtartása, karbantartása érdekében az aktivitásuk megırzése, a mentális képességek szintentartása fontos feladat és a napi gondozási tevékenység beépített része. (Napi séta, vérnyomás mérése, tornagyakorlatok stb.) 4.2. Pénzbeli és természetbeni ellátások A szociális ellátórendszer kialakításánál az önkormányzat alapvetı célja az volt, hogy mindenki számára rászorultságának megfelelı ellátást tudjon biztosítani. Rendeletében szabályozta a pénzbeli rendszeres és eseti valamint a természetbeni ellátási formákat Rendszeres ellátások idıskorúak járadéka

8 lakásfenntartási támogatás ápolási díj közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása gyermekintézményi térítési díj támogatás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása rendszeres szociális segély a) egészségkárosodottak részére b) nem foglalkoztatottak részére Eseti ellátások átmeneti segély rendkívüli gyermekvédelmi támogatás temetési segély köztemetés 4.3. Szociális alapszolgáltatások A jelenleg mőködı szociális ellátó rendszer a jelentkezı igényeket kielégíti. Költségvetési fedezet rendelkezésre áll. Ezideig költségvetési fedezet hiányában egyetlen igényt sem kellett elutasítani. 4.4 Szervezeti és személyi megoldások Az intézmény mőködési engedélyének kiadása jelenleg van folyamatban. A Klubot szakképzet egészségügyi dolgozó irányítja, a segítı ápoló szakképzetlen. 5. Középtávú szociális szolgáltatásfejlesztési stratégia A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. határidık megjelölésével határozza meg a szociális ellátásokra vonatkozó fejlesztési irányokat. A jogszabály által meghatározott feladatokat kell a községi igényekhez, szükségletekhez adoptálni. A szociális szolgáltatások során kell meghatározni a fejlesztéssel és mőködtetéssel összefüggı alapelveket és értékeket az alábbiak szerint: Esélyegyenlıség Elıítélet mentesség Szociális minimum biztosítása Fenntartható fejlıdés

9 Értékek Stratégiai célok: Törvényi kötelezettségek teljesítése Helyi mőködés, ellátás szabályozása Idıskorúak gondozási feltételeinek biztosítása Önkormányzatok közötti együttmőködés 5.1.A koncepcióban foglaltak végrehajtásától várt eredmények - Az alapelvekben megfogalmazottak érvényesülése, a helyi szociálpolitikához kapcsolódó döntések, a mőködés átláthatósága. - A tudatos és tervezhetı ágazati szolgáltatás és minıségfejlesztés. - A ráfordítások és források harmonizálása, a hatékonyság növelése. - Az önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenységének javítása, a társadalmi elismertség növelése. - A helyi szociálpolitika nyitott rendszerként való mőködése. - A különbözı érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusba. - A szolgáltatások színvonalának megtartása, lehetıség szerinti emelése. Ják, október 15.