Tanulmány Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése c projekt 1. sz. feladatának végrehajtása érdekében. (Készítette: Karmos Gábor)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmány Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése c projekt 1. sz. feladatának végrehajtása érdekében. (Készítette: Karmos Gábor)"

Átírás

1 Tanulmány Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése c projekt 1. sz. feladatának végrehajtása érdekében A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZAT HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD LEHETŐSÉGEI (Készítette: Karmos Gábor) 1. Bevezetés A közúti közlekedési ágazat (makrogazdasági szinten helyesebben alágazat) jelenleg több, egymástól elkülönülő szakmacsoportot jelent. A gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerének besorolása szerint ide tartozik a TEÁOR szám alatti Egyéb szárazföldi szállítás, melyen belül a besorolás a Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítást, a taxi személyszállítást, az egyéb szárazföldi személyszállítást és a közúti teherszállítást különbözteti meg. Ugyanakkor számos, a szakmában működő vállalkozás tevékenységi körét figyelembe véve érintőlegesen ide sorolható a TEÁOR szám alatti rakománykezelés, tárolás, raktározás, a TEÁOR szám alatti Szárazföldi szállítást segítő tevékenység, de bizonyos megközelítésben e körben vehető számba a TEÁOR szám alatti Utazásszervezés, utazási ügynöki tevékenység, valamint a TEÁOR szám alatti Szállítási ügynökségi tevékenység is. A szakmai terminológia, és számos a szakmára vonatkozó jogszabály értelmezésében némi eltérést tapasztalhatunk a TEÁOR besorolástól. Kissé elnagyoltan megfogalmazható, hogy élesen kettéválik a közúti közlekedési szolgáltatást hivatásszerűen végzők köre (saját, vagy bérelt eszközzel, mint a szállítóeszköz üzembentartói díj ellenében fuvarozzák a mások tulajdonában lévő árut, vagy díj ellenében szállítanak személyeket), illetve az ún. saját számlás szállítók, akik a szállítási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásként végzik, s alapvetően saját árujukat juttatják el rendeltetési helyére, vagy személyeket nem díj ellenében szállítanak. E terminológiai különbség egyébként könnyen felfedezhető a szakirodalomban is, mely a TEÁOR által használt fogalmak helyett sokkal inkább a szállítás-fuvarozás-szállítmányozás fogalmakkal operál (szinkronban a Polgári Törvénykönyvben előírtakkal).

2 2 A Közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló Kormányrendelet (mely alapvetően, bár nem kizárólagosan a hivatásszerűen a szakmában tevékenységet végzőkre vonatkozik), a közúti közlekedési szolgáltatókat az alábbi három fő kategóriába sorolja a tanulmány szerzőjének értelmezésében: autóbuszos személyszállító vállalkozások, akik között élesen elkülönülnek más jogszabályok (Közúti Közlekedési tv., Koncessziós tv.) előírásainak megfelelően - a menetrend szerinti személyszállítást végzők, illetve a nem menetrend szerinti személyszállítást végzők (szerződéses járatok, ingajáratok, különjáratok), de fenti kategóriák mellett némi szabályozási különbség fedezhető fel a nemzetközi, illetve csak belföldi személyszállítást végzők vonatkozásában is; taxis személyszállító vállalkozások; árufuvarozó vállalkozások, akik között szintén markánsan megkülönböztethetőek a csak belföldi árufuvarozást, illetve a nemzetközi árufuvarozást (is) végzők köre. E kezdeti elemzés azért nagyon lényeges, mert a közúti közlekedésben foglalkoztatottak száma, illetve az e körben működő vállalkozások számának meghatározása csak fentiek értelmezése után végezhető el. Egyes kimutatások szerint a közúti közlekedés adja a hazai GDP 7 százalékát, azonban az, hogy e szám hogy oszlik meg a hivatásosok és a saját számlás szállítók között, bizonytalan. A szektorban foglalkoztatottak száma tekintetében is hasonló statisztikai megközelítést találhatunk, mégpedig a közúti közlekedés több, mint 200 ezer munkavállaló számára teremt munkalehetőséget, de pontos adat abban a vonatkozásban nincs, hogy közülük hányan dolgoznak kizárólag a hivatásosok alkalmazásában és hányan saját számlások alkalmazásában. (Megj.: A szakmai sajátosságok és átfedések miatt valószínűleg pontos szám nem is adható meg!) Ráadásul fentiek mellett - a saját számlások esetében számos alkalmazottnál résztevékenység a közúti közlekedésben való részvétel. Fontos továbbá annak hangsúlyozása is, hogy a közúti közlekedés, mint szakmai szektor többek között az üzemanyagok adótartama révén az államháztartás alrendszereibe éves szinten mintegy Mrd Ft-ot fizet be, mely az államháztartási egyensúly megtartása miatt kiemelkedő jelentőségű.

3 3 Jelen tanulmány szerzője figyelembe véve saját szakismereteit, valamint a projekt más tanulmányíróinak szakterületét a továbbiakban elsősorban a belföldi és nemzetközi árufuvarozás, valamint a különjárati személyszállítás kérdéseire koncentrál. 2. A közúti árufuvarozó és a különjárati személyszállító szakma jelenlegi helyzete A közúti közlekedési szolgáltatások területén az 1989-es év jelentett óriási változást, amikor az addig részben, vagy teljesen monopolizált tevékenységek liberalizálódtak, s bizonyos (az évek során változó, fejlődő jogi környezetben előírt) feltételek teljesítése esetén, elviekben közúti közlekedési szolgáltatást bármely arra alkalmas vállalkozás végezhet. (A fogalmazás utal arra, hogy egyes szakmai területeken, mint pl. a menetrend szerinti személyszállításban, illetve a nagyteherbírású járművek esetén a nemzetközi árufuvarozásban egyes a szerző szerint bizonyos kivételektől eltekintve indokolt - jogi korlátozások léteznek.) A belföldi közúti fuvarozás piaca 1990-től 1994-ig folyamatosan zsugorodott, a közúti közlekedésben szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma pedig ezzel ellentétesen növekedett ben a hivatalos statisztika 29,5 ezer, míg 1994-ben 57,7 ezer e tevékenységet végző vállalkozást regisztrált. Azóta a kialakuló verseny nyomására és a magas tőkeigény hatására az egyéni vállalkozók száma folyamatosan csökken, a gazdasági társaságoké viszont nő ben Magyarországon összesen megközelítőleg 27 ezer vállalkozás (ebből még mindig közel 19 ezer egyéni vállalkozás) tevékenységi körében szerepelt a közúti fuvarozás, melyek összesen 90 ezer járművet üzemeltetnek. (Arra vonatkozó pontos statisztikai információ még nincs, hogy közülük ténylegesen hány vállalkozás végzi rendszeresen és hivatásszerűen e tevékenységet. Számuk a szerző szerint biztosan meghaladja a húszezret.) Emellett ezer jármű ún. saját számlás szállító (fehér rendszámos jármű) végez szállítási tevékenységet. E számadatok alapján bátran kimondható, hogy a fuvarpiac kínálati oldala atomizálódott. Egy a legjelentősebb munkáltatói érdekképviseletek által támogatott 1998-as kutatás szerint 1996-tól lassú elmozdulás tapasztalható a több tehergépkocsit üzemeltető vállalkozások javára, azaz az egy gazdálkodási egység által átlagosan üzemeltetett tehergépjárművek száma növekvő irányzatú. Ez azt jelenti, hogy a fuvarozó vállalkozások esetében 1996-tól megindult egy tőkekoncentrációs folyamat, mely azóta is tart. Ezt támasztják alá a statisztikákból kiolvasható járműállományi adatok is. A közeljövőben vélhetően tovább folytatódik az a tendencia, mely szerint: a közúti árufuvarozásban tevékenykedő egyéni vállalkozások száma csökken;

4 4 a gazdasági társaságok tőkeereje pedig a tőkekoncentráció következtében emelkedik. Nemzetközi árufuvarozói szolgáltatást jelenleg hozzávetőleg 2000 vállalkozás végez. Mivel a külföldi országokban a bilaterális megállapodások alapján a kölcsönösség figyelembe vételével a 3,5 tonna teherbírás feletti járművek csak az adott ország ún. közlekedési engedélyének birtokában közlekedhetnek, ezért a piacot célszerű kettébontani az ún. kisteherbírású (3,5 tonna teherbírás alatti), illetve nagyteherbírású járműveket üzemeltető vállalkozásokra. (Természetesen vannak olyan vállalkozások, melyek mindkét kategóriába tartozó járművet üzemeltetnek.) Közel vállalkozás üzemeltet nemzetközi relációban db kisteherbírású járművet (a számtani átlag: 4,4 jármű/vállalkozás) és közel 850 vállalkozás db nagyteherbírású járművet (a számtani átlag: 6,6 jármű/vállalkozás). (Utóbbi kategóriában a piacra lépés ma még korlátozott!) A kisteherbírású járműveket üzemeltető vállalkozások majd mindegyike a mikro- és kisvállalkozói kategóriába tartozik, az egy vállalkozás által üzemeltetett járművek száma döntő többségében 1-10 közötti. A nagyteherbírású járművek üzemeltetői között más megoszlást tapasztalhatunk: a járművek közel negyede a Hungarocamion Rt birtokában van; negyedén kb. 40 vállalkozás osztozik ; míg a felén több, mint 800 vállalkozás osztozik. Fenti adatok a tanulmány szempontjából is - egy rendkívül érdekes szakmai szituációt eredményeznek, hiszen valamilyen szinten szervezett munkavállalói körrel a közúti árufuvarozásban gyakorlatilag egyedül a Hungarocamion Rt-nél találkozhatunk. (Összesen három vállalkozás rendelkezik száz feletti járműállománnyal: a Hungarocamion Rt, a Volán Tefu Rt és a Révész Eurotransz Kft.) Fentiekből adódóan nem véletlen, hogy a munkaadói és munkavállalói szerepeket, valamint a fuvarpiaci viszonyok helyzetértékelését nagy mértékben befolyásolják a fenti adatok alapján joggal levonható következtetések. A különjárati személyszállítás piacán ma hozzávetőleg vállalkozás tevékenykedik, döntő többségük mikro- illetve kisvállalkozás egy, esetleg néhány járművel (és természetesen alkalmazottal).

5 5 A tevékenységek jogi szabályozottságáról annyit mindenképpen szükséges megjegyezni, hogy az árufuvarozás esetében 1991-től kezdődően folyamatosan működtek a szakmához jutás, piacra lépés jogszabályokban (és az EU-előírásokhoz közelítő,) rögzített feltételei, s a szabályozórendszer 2001-ben teljesen EU-konformmá vált. A személyszállítás esetében a szakmához jutás sokáig szabályozatlan terület volt, míg az idei évtől kezdődően (szinte egyik napról a másikra) az EU-konformmá vált (ugyanez csak részben mondható el a piacra lépésről, hiszen a menetrend szerinti személyszállításban még jelentős korlátozások vannak az állami/önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások javára). Fontos körülmény a szakma fejlődése szempontjából az is, hogy a mai vállalkozásvezetők (munkáltatók) igen jelentős hányada a liberalizációt megelőzően a monopol helyzetben működő állami vállalatok munkavállalójaként (alkalmazottként), az esetek döntő többségében gépkocsivezetőként kereste kenyerét. Nem véletlen, hogy jelentős tanulási időre és folyamatra volt (és van) szükség ahhoz, hogy a munkaadók klasszikus munkáltatókká váljanak. A közúti árufuvarozásban ma már nincsenek jelen állami tulajdonú vállalatok, a személyszállításban viszont a legnagyobb piaci szereplők továbbra is állami/önkormányzati többségi tulajdonú vállalatok (Volánok, BKV, stb.), a magántulajdonú vállalkozások pedig mint korábban többször jeleztem a menetrend szerinti személyszállításban alanyi jogon még nem vehetnek részt. Mindezek értelemszerűen hatással vannak a munkaügyi kapcsolatokra is. A közúti árufuvarozás területén, bár számukban még nem jelentősen, gazdasági súlyukban egyre inkább megjelennek a külföldi szakmai és pénzügyi befektetők. (Utóbbira a legeklatánsabb példa a legnagyobb cégnél található.) E befektetők ma még elsősorban a jelenleg jövedelmezőbb nemzetközi fuvarozási szektort célozták meg. (A piacra lépés korlátozottsága miatt a nemzetközi árufuvarozásban a nagyteherbírású járművek üzemeltetőinek jövedelemtermelő képessége a szakmában a legjobb, sőt ma a túlkínálat és a piac atomizáltsága miatt gyakorlatilag az egyetlen terület, ahol a befektetett tőke kellően megtérülhet. Más kérdés persze, hogy a gazdaság átalakulása, az outsourcing felértékelődése és a megbízók komplex logisztikai szolgáltatási igénye miatt

6 6 egyre inkább csak az a vállalkozás érvényesülhet, mely több lábon áll, és több, egymáshoz kapcsolódó tevékenység ellátására alkalmas. Nem véletlen tehát, hogy pl. a szállítmányozási és fuvarozási tevékenységek egyre inkább keverednek a vállalkozásoknál, s az sem véletlen, hogy a külföldi befektető nem kizárólag a közúti közlekedési szolgáltatást, hanem komplex logisztikai szolgáltatást céloz meg.) A szektorban működő vállalkozások vezetőinek, illetve munkavállalóinak képzettségi szintje igen heterogén. Elsősorban a nagyobb járműflottákat üzemeltető vállalkozások vezetői között találhatunk számos, nyelvtudással rendelkező egyetemi végzettségű (elsősorban mérnök, illetve közgazda) munkáltatót. A szektorban tevékenykedő vállalkozások vezetőinek zöme azonban csak középfokú végzettséggel rendelkezik. Ez visszavezethető részben a történelmi múltra, részben a mikro- és kisvállalkozások nagy számára. Emellett számos önfoglalkoztató egyéni vállalkozás még mindig piaci szereplő, ahol a magas iskolázottság szintén nem jellemző. Nem tagadható el e tanulmány keretei között, hogy a szektorban tevékenykedő számos vállalkozást az ún. kényszer- vagy megélhetési vállalkozás/vállalkozó kategóriájába kell sorolnunk. (Némileg más a helyzet a nagy szállítmányozó cégeknél, ahol a nyelvtudás és a felsőfokú végzettség a jellemző a menedzsmentre.) A szektorban foglalkoztatott alkalmazottak a tevékenység jellegéből adódóan többségében gépkocsivezetői munkakört töltenek be, az ehhez szükséges képzettségi előírások figyelembe vételével. A korábbiakban leírtak is rámutatnak arra, hogy a szektort a közeljövő Európai Uniós integrációja jelentősen át fogja alakítani. A kihívás óriási, hiszen a vállalkozások döntő többsége tőkeszegény és komplex szolgáltatás végzésére alkalmatlan. Ennek megfelelően a szakma vállalkozásai részére a szerző szerint - alapvetően három lehetőség kínálkozik: bizonyos függetlenség fenntartásával integrálódás egy nagyobb céghez (elsősorban szállítmányozóhoz) annak minden előnyével és hátrányával (bizonyos kiszolgáltatottság) együtt; tőkekoncentráció a vállalkozások között, esetleg szakmai szervezet segítségével lehetőség teremtése a komplexebb szolgáltatás ellátására ilyen lehetőséget próbál meg felépíteni elsősorban tagjai részére az egyik legjelentősebb munkáltatói érdekképviselet, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT-Hungary);

7 7 továbbra is megpróbálja fenntartani függetlenségét és rugalmasságát, s elsősorban a piaci fuvarmorzsák lehetőségét ragadja meg ez utóbbi azonban rendkívüli kockázata mellett a jelentősebb fejlődési lehetőséget gyakorlatilag kizárja. Mindhárom lehetőség magában rejti azt, hogy a munkáltatói-munkavállalói kapcsolatok a jövőben némileg átalakulnak. Erre a tanulmány későbbi fejezetében még visszatérek. 3. Munkavállalói és munkáltatói szövetségek a közúti közlekedési alágazatban Mint a korábbi korlátozó megszorításban már jeleztem, jelen tanulmányban a közúti árufuvarozás és a különjárati személyszállítás kérdéseire helyezem a fő hangsúlyt. Ennek megfelelően részben kompetencia hiányában - nem térek ki az állami/önkormányzati többségi tulajdonú vállalatoknál működő szakszervezetekre (ezt más szerző ismereteim szerint megteszi). Ugyancsak nem térek ki a szállítmányozói szektorban működő három munkáltatói érdekképviselet (Magyar Szállítmányozók Szövetsége, Speditőr Klub, Szállítmányozó Kis- és Középvállalkozások Szövetsége), a vámügynök szövetségek (Vámügynökségek és Vámközreműködők Magyarországi Szövetsége, Magyar Vámügyi Szövetség) és a taxis érdekképviseleti szervezetek (Magyar Taxis Szövetség, Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetsége, stb., stb.) tevékenységére, jellemzésére. További korlátozó észrevétel a részemről az, hogy annak ellenére, hogy számos munkáltatói és szakmai érdekképviseleti funkciót magas színvonalon ellát, - értelmezésemben nem tekinthető tipikus munkaadói szövetségnek (többek között szervezeti jellegéből adódóan) a Volán Egyesülés sem. (Azt azonban nem tartom kizártnak, hogy más szerzőknél az Egyesülés is meg fog jelenni a munkáltatói szövetségek között.) Fenti korlátozó megjegyzések figyelembe vételével a szektorban általam két munkavállalói szövetség ismert, mégpedig a Hungarocamion Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) és a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (NeHGOSZ). A HDSZ közel 30 éve működik, jelenlegi tagsága fő. (Ez a Hungarocamion Rt alkalmazotti elsősorban gépkocsivezetői - létszámának kb. 75 %-os szervezettségét jelenti.)

8 8 A szakszervezetnek csak Hungarocamion Rt alkalmazottak lehetnek a tagjai, a tagdíjak megfizetése a vállalati Kollektív Szerződés szerint, munkáltatói levonással történik. A HDSZ klasszikus munkahelyi szakszervezetként látja el tevékenységét. A NeHGOSZ fős tagsága 145 cég alkalmazottaiból tevődik össze. Ebből 723 fő Hungarocamion Rt alkalmazott (s így a HC Rt-nél helyi szervezete is működik). Érdekesség, hogy a 723 főből többen tagjai a HDSZ-nek is. A további NeHGOSZ tagok elsősorban nemzetközi autóbuszos és árufuvarozó vállalkozóknál gépkocsivezető-alkalmazottak. (A Hungarocamion Rt vonatkozásában szükséges megjegyezni, hogy a Kollektív Szerződésnek mind a HDSZ, mind a NeHGOSZ aláírója, és az Üzemi Tanácsot is együttesen működtetik.) A NeHGOSZ tagdíjbevétele három forrásból tevődik össze: a HDSZ-hez hasonlóan munkáltatói levonás a Kollektív Szerződés szerint a Hungarocamion Rt-nél, tagi átutalások a szakszervezet részére, illetve közvetlen tagi tagdíj-befizetések. A NeHGOSZ tagok részére nyújtott szolgáltatási palettája az érdekképviseleti tevékenységen túlmenően: üdülési lehetőség biztosítása a szakszervezet saját üdülőjében, élet- és balesetbiztosítás közvetítése, jogi- és szakmai tanácsadás. A NEHGOSZ a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja. Szervezettsége alapján a NeHGOSZ jelenleg még nem alkalmas a közúti közlekedésben foglalkoztatott munkavállalók reprezentatív képviseletére. A belföldi árufuvarozói szektorban elsősorban az önfoglalkoztatás kiemelkedően magas aránya miatt semmilyen szakszervezet, de annak csírája sem alakult ki. Szintén a korábbi korlátozó megjegyzések figyelembe vételével, továbbá a szaktárca (Közlekedési és Vízügyi Minisztérium) által is elismerten, az alágazatban négy munkáltatói érdekképviselet regisztrálható: a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége (KKVSZ), a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT- HUNGARY). A KKVSZ tisztán érdekképviseleti funkciókat lát el, míg a másik három szervezet az érdekképviseleti, érdekérvényesítési és érdekegyeztetési feladatok mellett számos, tagjai számára versenyelőnyt jelentő szolgáltatást is nyújt.

9 9 A KKVSZ, melynek tagsága kevesebb, mint száz vállalkozás, elsősorban a szakmában működő állami vállalatokat (Volánok), nagyvállalatokat (pl. Hungarocamion Rt), és a Volánokból korábbiakban leválasztott, ma már magánkézben lévő vállalatokat tudja tagjai sorában. A szervezet apparátusa rendkívül kicsi, a fő tevékenység az érdekképviseleti tevékenység ellátásán túlmenően az alágazati kollektív szerződések tető alá hozása (elsősorban a Volán-tagszervezetek részére) a továbbiakat lásd más szerzők tanulmányában. A FUVOSZ elsősorban belföldi árufuvarozó vállalkozásokat és taxis vállalkozókat integrál, de megtalálhatók tagjai sorában a szakma egyéb képviselői (autómentők, nemzetközi árufuvarozók, autóbuszos személyszállítók, szállítmányozók) is. A FUVOSZ tulajdonképpen szervezetek szövetségeként is felfogható, hiszen jelenlegi 54 tagszervezetének tagjai automatikusan a FUVOSZ tagjaivá is válnak, s ezzel a szervezet taglétszáma meghaladja a vállalkozást. (A pontos taglétszám a szövetségbe tömörült szervezetek adatszolgáltatási pontosságának függvénye.) Érdekesség, hogy a FUVOSZ mind a VOSZ-szal, mind az IPOSZ-szal kölcsönös tagviszonyt is létesített. Az érdekképviseleti tevékenységen túl a szervezet legjelentősebb szolgáltatásai: biztosításközvetítés; ú.n. fedezetigazolás, szakmai információk (többek között a FUVAROS c. lap eljuttatása a tagok részére), rendezvények, konferenciák szervezése, oktatási tevékenység. Az MKFE már 1965-ben (állami kezdeményezésre) megalakult, s azóta is még az egyetlen magyarországi TIR-Carnet kibocsátó és garanciavállaló egyesület. (E szolgáltatási monopólium hosszú évekig a nemzetközi fuvarozó vállalkozásokat gyakorlatilag bekényszerítette az egyesületbe, de jelenleg is mind szervezettségi, mind gazdálkodási szempontból e szolgáltatás az MKFE-nek óriási előnyöket nyújt. Természetesen mindez hatalmas felelősséget, munkát és a garanciavállalások miatt nagyfokú kockázatot is jelent.) Az egyesület taglétszáma a évi Közgyűlési beszámoló szerint 1753 vállalkozás. A tagok elsősorban nemzetközi árufuvarozók, de mind autóbuszos vállalkozások, mind szállítmányozók, mind saját számlás szállítók megtalálhatók az egyesületi tagok között. (Megjegyzés: Mindazon vállalkozások, melyek TIR-Carnet kívánnak használni, az egyesület tagjai sorába belépnek.) Az MKFE az érdekképviseleti funkciók ellátásán és a TIR-Carnet-val kapcsolatos tevékenységeken túlmenően szinte minden olyan szolgáltatást nyújt tagjainak, mely a közúti fuvarozóknak hasznos lehet (csak példálózó jelleggel: vámgaranciák /TC32, Vámgarancia-

10 10 kártya/, biztosítás-közvetítés, oktatások, információs szolgáltatások /AUTÓKÖZLEKEDÉS c. folyóirat, WEB-lap/, járműkövető rendszer, kereskedelmi áruk, szakmai és jogi tanácsadás, konferencia- és rendezvényszervezés, stb.) Az egyesület az évek során igen jelentős vagyonra tett szert és éves forgalma is igen magas. A TIR-Carnet-hoz is köthetően 1965 óta tagja a fuvarozók világszervezetének, az IRU-nak (International Road Transport Union). E nemzetközi tagságából adódóan minden nemzeti IRU-tagszervezettel közvetlen munkakapcsolatban áll. Az MKFE 5 regionális irodát és néhány ún. kontakt-pontot működtet vidéki városokban is. A NIT-HUNGARY 1990-ben alakult, s nevéből adódóan is, a kezdetektől a magántulajdonban lévő, elsősorban nemzetközi árufuvarozói és autóbuszos személyszállítói tevékenységet végző vállalkozásokat integrálja. (Ma már a szervezet elkezdett nyitni a belföldi árufuvarozók és személyszállítók felé is.) A markáns érdekképviseleti, érdekérvényesítési munka ellátásán túlmenően a NIT- HUNGARY az évek során folyamatosan építette ki szolgáltatásait, s a ma még monopol szolgáltatás kivételével palettája szinte teljes (ugyanazok sorolhatók fel, mint az MKFE-nél, kiegészülve a járatellátmány-kiszolgálási, elszámolási tevékenységgel. Természetesen szintén rendelkezik információs kiadvánnyal, a NIT-HÍRLEVÉL-lel, számos gazdasági előnyt jelentő szolgáltatását pedig tagjai alanyi jogon, ingyenesen vehetik igénybe /fuvarozási okmányok, parkolás/). Több, a fuvarozási tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás ellátását (szállítmányozás, raktározás, vámügynökség, járműkövető rendszer, utazásszervezések bel- és külföldre, stb.) többségi tulajdonú gazdasági társaságai végzik. Munkaügyi szempontból is kiemelendő, hogy létrehozta a NIT-Nyugdíjpénztárat, ahol a szervezet támogatásának köszönhetően a tagi befizetések és azok hozamai 100 %-ban a tagok egyéni számlájára kerülnek. Ez utóbbi, többek között a munkavállalók részére is biztosított lehetőség a munkaadói-munkavállalói kapcsolatok szempontjából is egyre nagyobb jelentőséggel bírhat. A szervezet taglétszáma 2002-re meghaladta a vállalkozást, vagyona és éves forgalma jelentős, utóbbi a gazdasági társaságokat is beszámítva a legnagyobb a szakmai szervezetek közül. A NIT-HUNGARY 11 vidéki városban regionális irodát működtet, a szervezet tagja az IPOSZ-nak.

11 11 Nemzetközi kapcsolatai ma még nem jelentősek (néhány kétoldalú megállapodásra korlátozódnak), azonban a szervezet nemrégiben benyújtotta tagfelvételi kérelmét az IRUhoz, mely a józan számítások szerint a közeljövőben elfogadásra kerül. 4. Az ágazati szövetségek kapcsolatai, a közigazgatási-szakmai kapcsolatrendszer Mint a korábbiakban leírtak rögzítették, szakszervezeti együttműködésről csak és kizárólag a Hungarocamion Rt-n belül beszélhetünk. Nem alakult ki továbbá semmilyen intézményes forma a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek együttműködésére az alágazatban. Informális megbeszélések a munkaadói szervezetek vezetői és a szakszervezetek vezetői között alkalmi jellegűek és egyegy felmerülő szakmai problémához köthetőek. Ezzel szemben igen szoros informális és formális együttműködések fedezhetők fel a munkaadói szervezetek között, értelemszerűen főként a szakmai érdekképviseleti munka területén. Ez többek között arra is visszavezethető, hogy a szaktárca (de más tárcák, hatóságok is) e szervezetek véleményét gyakorlatilag valamennyi szakmai kérdésben és a jogalkotási folyamatban kikérik. Visszavezethető továbbá mindez arra is, hogy a munkáltatói szakmai érdekképviseletek érdekegyeztető-képessége megítélésem szerint az alábbi három ok miatt igen erős: egyrészt a szektor gazdasági-társadalmi jelentősége nagy (gondoljunk például a GDP-hez való hozzájárulásra, a gazdasági érrendszeri szerepre); elsősorban a nemzetközi közúti közlekedési vállalkozók közös csoportérdekei markánsan megjeleníthetők, még akkor is, ha a piacon egymással versenyeznek; érdekérvényesítő képességük az átlagosnál jelentősebb, különösen, ha egy esetleges keményebb fellépés politikai és gazdasági hatásaira gondolunk. A szakmai érdekképviseletek a szolgáltatások mellett tagjaik kegyeiért az érdekképviseleti munkában is versenyeznek, azonban az is jól rögzíthető tapasztalat, hogy igazi érdemi eredményeket (adótörvény-módosítások a szektor számára kedvezően, szakmai előírások módosításai, üzemanyagár-tárgyalások, stb.) akkor tudtak felmutatni, ha erőiket összefogták és a döntéshozók felé egységes fellépést testesítettek meg.

12 12 A szervezett együttműködés közös szervezésű rendezvényekben, közös munkabizottságok működtetésében is megnyilvánul. A legklasszikusabb együttműködési formációt az érdekképviseletek között az elmúlt években a Közúti Közlekedési Kerekasztal testesítette meg. Az államigazgatás számára is megítélésem szerint hasznos és fontos a szakmai érdekképviseletekkel való együttműködés, hiszen számos nehéz szakmai döntés (engedélyekhez jutás, nemzetközi kapcsolatok kezelése, engedélyelosztás, pályázati rendszerek működtetése, stb.) felelőssége ezzel megosztható a szakma önrendelkezést biztosító szervezeteivel, s a vállalkozások kellő információval való ellátása is nehézkes lenne az érdekképviseletek nélkül. (Számos egyedi problémát ma az érdekképviseletek kezelnek, s az nem jut el az államigazgatási szintre.) Nem véletlen tehát, hogy a KöViM, a Közlekedési Főfelügyelet és a négy szakmai érdekképviselet, ügyrendben foglaltaknak megfelelően rendszeresen működteti az ú.n. Közlekedési Konzultatív Érdekegyeztető Fórum Közúti Személyszállítási és Árufuvarozási Munkabizottságát is, továbbá a legfontosabb szakmai döntéseket a hatóságok többnyire az érdekképviseletek véleményének egyetértésével, de minden esetben legalább a véleményük kikérését követően hozzák meg. 5. A munkáltató-munkavállalói kapcsolatrendszer jellemzői az alágazatban, különös tekintettel a jelenlegi legaktuálisabb munkaügyi nehézségre A fuvarozói szakma korábbiakban és az alább vázolt sajátosságaira is tekintettel, több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés megkötésére nem került sor. Néhány gazdasági társaság kivételétől eltekintve, melyek még a közúti szolgáltatói tevékenység liberalizációját megelőzően kezdték meg tevékenységüket, az egymunkáltatós kollektív szerződés is elenyésző számú. A kialakult állapot lehetséges okainak tartom az alábbi tényezők együttes meglétét: Mint a magyar gazdaság egészében a fuvarozói ágazatban is magas az önfoglalkoztatás aránya. Az egyéni vállalkozók ritkán alkalmaznak külső munkaerőt, zömében saját maguk, illetve segítő családtagjaik közreműködésével látják el a fuvarmegbízásokat.

13 13 Az egyéni vállalkozások jelentős része egykocsis vállalkozó. A két pontból az a konklúzió következik, hogy a közúti szolgáltatások végzésével, mint szolgáltatás nyújtásával foglalkozó vállalkozások jelentős része egyéni vállalkozó, olyan kisvállalkozás, amely tőkehiánnyal küszködik. Egy családtagon kívüli munkavállaló alkalmazása megfizethetetlen anyagi és adminisztrációs terhet róna rájuk. Ebben a csoportban tehát fel sem merül - véleményem szerint - egy kollektív szerződés megkötésének szükségessége. A végzett tevékenységre tekintettel az ágazat munkavállalói is különleges, a többi ágazat munkavállalóitól eltérő körülmények között, változó munkavégzési helyen látják el munkájukat. A fuvarmegbízások teljesítése során, melyek hosszú távollétekkel járnak együtt, néha még egyugyanazon munkáltató alkalmazásában álló munkavállalók is a legritkább esetben találkoznak egymással. Ezen körülményre tekintettel az árufuvarozó vállalkozások munkavállalóinak a közös vélemény és álláspont kialakítására kevesebb lehetőségük és alkalmuk van, mint például egy pontosan meghatározott, állandó munkavégzési helyen munkát végző munkavállalók esetében. A munkáltatók jelentős része gépjárművezetőként kezdte a szakmai pályafutását, így többségük tisztában van a munkavállalót érintő és a felek között ellentétek kialakulásához vezető problémák természetével. A munkáltató munkavállaló esetleges egyéni konfliktus feloldása mindig egy egyéni megoldáson alapul, esetlegesen egy munkavállaló priveligizáltabb helyzete a munkáltató többi munkavállalóival szemben egyéni alku tárgya. A munkáltató és munkavállaló érdekei, tekintettel arra, hogy mindkettejük megélhetése a gépjárművek kihasználtságától és a fuvardíjból származó árbevételek nagyságától függ, gyakran azonosak.

14 14 A szakma liberalizációjának legutóbbi évtizede alatt nem merült fel olyan szintű ellentét, mely egy átfogóbb és magasabb szintű egyeztetéshez és több munkavállaló érdekeit hatékonyan képviselni tudó, tárgyalóképes munkavállalói érdekképviselet megalakulásához vezetett volna. A nemzetközi közúti szolgáltatást végző vállalkozások munkavállalóinak munkajogi helyzete mindig eltérő volt, mivel munkaidejüket, pihenőidejüket nemzetközi egyezmény is rendezi, sőt amennyiben a vonatkozó jogszabályt integrálni sikerül a magyar jogrendszer kereteibe, úgy a munkavállalók szociális helyzetét és javadalmazását is egy külön rendelet szabályozza majd. Hiányzik egy olyan, felek közti párbeszéd lebonyolításához formalizált keretet biztosító intézmény, mely elősegítené a munkáltatói és munkavállalói oldalak párbeszédét és együttműködését. Mint a leírtakból már kitűnt, középszintű kollektív szerződés bizonyos okokból kifolyólag nincs, ezért értelemszerű, hogy középszintű bérmegállapodásról sem beszélhetünk. A munkáltatók általában egy hasonló rendszerű bérezési és javadalmazási rendszert alkalmaznak. A rendszer bizonyos elemei alkalmasak arra, hogy a munkáltatói és munkavállalói érdekeket bizonyos mértékig egyesítsék. A gépjárművezetők keresményének részét képezik/képezhetik az alábbi összetevők: 1. Személyi alapbér, amely általában a jogszabályban meghatározott minimálbér mértékével megegyező, vagy azt valamelyest meghaladja. 2. Mivel a gépjárművezetők munkaideje eltérően alakul az általában megszokottól, ezért a bonyolult, munkaidővel kapcsolatos és munkabérhez kapcsolódó adminisztrációs és számítási terhek csökkentése érdekében, munkaszerződésben meghatározott, a mindenkori minimálbér mértékéhez igazodóan, a munkáltatók bérpótlék-átalányt fizetnek munkavállalóik részére. A bérpótlék-átalány mértéke a személyi alapbér 50%-a. 3. Alkalmazott javadalmazási módszer az is, amikor a munkáltatók a gépjárművezetőik részére úgynevezett kilométer-pénzt fizetnek. Ez a munkavállaló által gépjárművével a tárgyhónapban megtett, meghatározott számú kilométer után fizetett meghatározott mértékű pénzösszeg.

15 15 4. A személyi alapbéren felül némelyik munkáltató megfizeti munkavállalója részére a munkavállaló által használt gépjármű által megtermelt árbevétel bizonyos százalékát; 5. A gépjárművek üzemanyag fogyasztását a munkáltatók többsége üzemanyag fogyasztási norma segítségével szabályozza, melynek maximális mértékét jogszabály határozza meg. A gépjármű által elfogyasztott és a norma által meghatározott mennyiség közötti különbség is része lehet a gépjárművezető keresményének. 6. A munkavégzés jellegére tekintettel a munkavállalók keresetének része lehet továbbá a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetésre kerülő napidíj. A Munka Törvénykönyvének 1999-es módosítása során a törvény 117. (4) bekezdése kivételeket fogalmazott meg, melyek szerint bizonyos munkahelyeken, illetve munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében megengedett az eltérés (kollektív szerződés útján) a jogszabályban megfogalmazott munka-, illetve pihenőidőre vonatkozó szabályoktól. A nemzetközi árufuvarozásban, a nemzetközi nem menetrendszerinti személyszállításban foglalkoztatott gépjárművezetők, továbbá az áru- és utaskísérők kimaradtak a fent említett szakasz szabályozási köréből. A módosítást követően a NIT-HUNGARY, mint munkáltatói érdekképviselet kifejtette kérését, hogy a módosításból kihagyott szakmacsoportoknak is biztosítsák az eltérés lehetőségét kollektív szerződés által, kérését azzal indokolva, hogy ebben az időben a nemzetközi forgalomban közlekedő közúti szolgáltatók már több éve voltak kénytelenek alkalmazni a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodást (AETR), melynek rendelkezései nem voltak összhangban a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel. A bonyolult helyzetre megoldást jelenthetett volna egy kollektív szerződés. De a szakmacsoporthoz tartozó munkavállalók tevékenységének beépítésére a nevezett szakasz kivételt jelentő rendelkezései közé nem került sor. Az AETR 2001-ben hazánkban is hatályba lépett, de az összhang megteremtése a két jogszabály között elmaradt. A évi IX. törvény (AETR kihirdető tv.) 3. -a értelmében a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkaviszony létesítésére, munkavégzésére, továbbá a munkaidejére és pihenőidejére a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvényt az e törvénnyel kihirdetett Megállapodásban foglalt eltérő

16 16 rendelkezésekkel kell alkalmazni. Az idézett rendelkezés értelmében tehát, a napi vezetési idő, pihenőidők, a vezetési idők heti és kétheti maximális tartalmára az AETR Cikkeinek rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabály kihirdetéséhez fűzött indokolás szerint az AETR szerint kell meghatározni a vezetési és pihenőidőket. A Megállapodás hatálya alá tartozó munkáltatók a gépjárművezetők és járműszemélyzet tekintetében az adott időszakban ténylegesen végzett tevékenységtől függően kötelesek egymás mellett alkalmazni az Mt és AETR szabályait. Az évi XXII. törvény 117/A. (3). bek. értelmében, ha törvény valamely gazdasági ágazat, alágazat tekintetében a munkavállaló munkavégzésére szakmai szabályt ír elő, e törvény munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a szakmai szabályokban meghatározott eltérő rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni. Az AETR-hez való csatlakozást kihirdető törvény hatálybalépését követően a nemzetközi közúti fuvarozást végző gépjárművezetők tekintetében hazánkban is az AETR alapján kell meghatározni a vezetési- és pihenőidőket, mely fogalmak az Mt által használt munkaidő, munkaközi szünet, pihenőnap fogalmaival nem megegyező tartalmat takarnak. Olyan kezelhetetlen helyzet alakult ki, melyre egy olyan kollektív szerződés jelentene megoldást (mivel az MT általános szabályainak tekintetében a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezésektől kollektív szerződés által lehet eltérni, ezért fontosnak tartanék az MT 31. szerinti több munkáltatóra kiterjedő, majdan az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztett hatályú kollektív szerződés megkötését), amely az alább röviden felvázolt kérdéseket képes lenne rendezni, és mind a munkáltatók mind a munkavállalók részére megkönnyítené a jogalkalmazást, megkötésének célja pedig az lehetne, hogy a közúti közlekedési ágazatban a munkáltatók és munkavállalók munkaügyi kapcsolatát a jogszabályokon alapulva rendezetté tegye és elősegítse a felek közötti konfliktusok nélküli együttműködését, a munkabéke fenntartását. A megállapodás egy keret szabályozás szerepét is betölthetné, mely legalább az alapvető, munkaviszonyt érintő, az alábbiakban felvázolt kérdésekre választ tartalmazna.! A teljes munkaidő kérdése A kollektív szerződés megalkotása során a munkaidő MT szerinti szabályozása és az AETR vezetési- és pihenőidőre vonatkozó szabályok összhangba kerülése érdekében meg kell határozni a külön alapfogalmakat az AETR Egyezmény szem előtt tartásával.

17 17 Ezen alapfogalmak meghatározásakor meg kell különböztetnünk a fuvarfeladat teljesítésére fordított időt (munkaidő), mely fogalomnak két összetevő eleme lehetne, nevezetesen a tényleges munkavégzéssel eltöltött idő és a munkavégzési kötelezettség nélkül eltöltött idő bizonyos része. Tényleges munkavégzéssel eltöltött időnek számítana a vezetési idő, a gépjármű előkészítésére, átadására, a rakodásra, a gépjármű napi gondozására és a határkezelési időre számított megfelelő időtartam. A munkaidő számításánál vezetési időnek tekinthető a kétnapi pihenő idő között, vagy egynapi és egyheti pihenőidő között eltelt időtartam, amely a gépjármű folyamatos közlekedését eredményező tevékenységre fordított idő és amely az útközbeni állásidőkből csakis azokat tartalmazza, amelyek a közlekedési viszonyok következtében természetszerűen kapcsolódnak a folyamatos helyzet-változtatáshoz. A vezetési idő teljes időtartamában beleszámít a munkaidőbe. Hasonlóan teljes időtartamában figyelembe veendő a határkezeléssel, illetve rakodással eltelt időtartam. A gépjármű előkészítésére, átadására, napi gondozására az útközbeni állásidő tekintetében meghatározott időtartam kerülne figyelembevételre (pl.:15 30 perc időtartamban). A folytonos munkarendben való munkavállalói alkalmazásra tekintettel szükségesnek tartanék a részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörré való minősítést, illetőleg az osztott napi munkaidő alkalmazhatóságát A munkaidőt éves keretben lenne célszerű megállapítani. A Gazdasági Minisztérium álláspontja szerint a vezetési idő - munkaidő ellentétét feloldhatja az Mt. szerinti éves munkaidő keret alkalmazása, de véleményem és számításaim szerint ez nem jelent megoldást, mivel a munkaidő és pihenőidő összeszámításainak a szabályai szerint (Mt.118. (3) bek.) lényeges eltérés tapasztalható a két jogszabály szerinti számok között. A fentiek alapján a munkavállaló teljes munkaidejének - a munkanapok átlagában számítottan - az AETR rendelkezéseinek megfelelően kell alakulnia, a maximális vezetési idő figyelembevételével és az előírások szerinti kivételekkel és részletezésekkel.

18 18! Pihenésre fordított idő Az AETR és az MT összhangjának megteremtése érdekében elengedhetetlen a pihenőidő kollektív szerződésben való szabályozása. E tekintetben is kiemelten fontos a fogalmak konkrét meghatározása, így szükséges a teljes jelenléti időnek a rögzítése. Teljes jelenléti időnek a két pihenőidő közötti időtartam egésze számít, tekintet nélkül arra, hogy azon belül mennyi idő minősül munkaidőnek. Az AETR előírásai szerint, az előző fogalom teljes körű konkretizálása során, pihenőidő fogalmán csak és kizárólagosan a napi és heti pihenőidőt szabad érteni, amelyek számítása eltér az MT ban meghatározottaktól. A nem menetrendszerinti személyszállításban közreműködő gépjárművezetők és forgalmi utazók tekintetében a két gépjárművezető esetén alkalmazandó eltérő szabályok AETR szerinti alkalmazását feltétlenül szükségesnek tartom. A heti pihenőidő tekintetében fontosnak tartom meghatározni a hét fogalmát, amely hétfő 0 órától vasárnap 24 óráig tartó időtartamot jelent. Az előbb leírtakra tekintettel szükséges az egy pihenőnap minimális hosszának és annak a heti pihenőidőhöz kapcsolódó szabályainak konkrét, AETR-ben meghatározottaknak megfelelő, részletes rögzítése. A pihenőszünet, amely a folyamatos vezetési időtartam (amely nem lehet 4 és fél óránál több) megszakításának időtartamát jelenti. További lényeges kérdések például azok, hogy az AETR szerinti vezetési idő megszakítások az Mt. fogalommeghatározásaira tekintettel minek minősülnek majd. Minek tekinthetők az AETR szerinti várakozási idő ( pl. a határon ), továbbá az az idő amit nem mozgó járművön, komphajon, vonaton töltenek a munkavállalók?

19 19! Munkaidő beosztása További nehézségeket jelent a Törvény szerinti munkaidő beosztása. A 119. (1) bekezdése szerint a munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. Amennyiben a munkarend többféle munkaidő-beosztást enged, vagy azt keretjelleggel állapítja meg, a munkaidő-beosztást a munkáltató legalább egy héttel előbb és legalább egy hétre köteles közölni a munkavállalóval. A fuvarozó szakmában általános az a helyzet, hogy a fuvarmegbízásokkal nem lehet egy hétre előre kalkulálni, értelemszerűen a munkavállaló munkaidő-beosztását sem lehetséges egy hétre közölni. A munkaidőbeosztást a munkáltató a fuvarfeladat megkezdése előtt lenne köteles közölni a munkavállalóval.! A munkavállaló felelőssége Ez a kérdéskör munkáltatói szempontból két, mindenkinél előforduló esetben is felmerülhet. Egyrészt akkor, amikor egy többmilliós eszközt ad a vállalkozás a munkavállalója kizárólagos használatába, másrészt akkor, mikor a munkavállaló munkakörére tekintettel, nagy távolságok esetén a munkáltató felelősséggel tartozik azért, hogy munkavállalója betartsa a kötelező vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat. Hogy befolyásolható egy munkavállaló több ezer kilométernyi távolságról abban, hogy éjjel vagy nappal vezessen, pihenjen vasárnap és tartsa be az Mt. munkaidőre vonatkozó szabályait? Ahhoz természetesen, hogy a röviden és a teljesség igénye nélkül vázolt kollektív szerződés létrejöhessen és azt esetleg a teljes alágazatra kiterjeszthető legyen, egy reprezentatív munkavállalói érdekképviseletnek és egy szoros együttműködésnek kell kialakulnia, működnie az esetenként ellentétes érdekek által vezérelt felek között. Első lépésként ajánlatosnak tartanám, hogy maguk az ágazat munkavállalói egy munkáltathatónál felmerülő munkavállalói érdek és igények megfogalmazásán keresztül, egy közös, az ágazat munkavállalóinak többségét képviselni tudó érdekképviselet felé igényeket fogalmazzanak meg, így egységesítve saját munkahelyükön felmerült problémákon és ellentéteken keresztül, azokat kiterjesztve, az ágazat munkavállalóinak egészére érvényes problémákat és kérdéseket.

20 20 6. Befejezés Tanulmányomban a Felhasználási szerződés és a témavázlat pontjainak megfelelően igyekeztem segítséget nyújtani a közúti közlekedési alágazat jelenlegi helyzetének megismeréséhez, továbbá az ágazatban folyó szociális párbeszéd fejlesztési lehetőségeinek megalapozásához. Emellett konkrétan felvázoltam egy, az alágazatban jelenleg igen aktuális munkaügyi probléma vetületeit. Jelezni szeretném továbbá, hogy amennyiben a T. Bizottság a további munkámra is számít, készséggel állok rendelkezésre. Budapest, január 31. Karmos Gábor

A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR)

A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) Vezetési idők az AETR szerint A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) A VEZETÉSI ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Fogalmak: Megszakítás:

Részletesebben

T/14337/10. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

T/14337/10. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/14337/10. számú EGYSÉGES JAVASLAT a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Dr. Kóka János gazdasági és

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 43/2007. (IV. 4.) GKM a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályairól A gazdasági

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánljuk ezt a könyvet. Előszó miért készült ez a könyv? Rövid történeti áttekintés. 1. Általános bevezető információk 23.

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánljuk ezt a könyvet. Előszó miért készült ez a könyv? Rövid történeti áttekintés. 1. Általános bevezető információk 23. TARTALOMJEGYZÉK Ajánljuk ezt a könyvet Előszó miért készült ez a könyv? Rövid történeti áttekintés 15. oldal 19. oldal 22. oldal 1. Általános bevezető információk 23. oldal Jogszabály ismeret és betartás

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1 A.. Zártkörűen Működő részvénytársaság.. (Megyei Törvényszék mint Cégbíróság Cg.: ) Megjegyzés [A1]: szervezeti forma adott munkáltatóé, ez csak példa 201. napján kelt EGYSÉGES

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök

Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök Közlekedéstudományi Egyesület 2013.02.22 konferencia dr. Vereczkey Zoltán elnök Érdekképviseleti gondolatok a használatarányos útdíj bevezetéséről 1. Győztes-győztes konstrukciók 2. Gazdasági környezet

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye

Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye 1, Innovációs pályázati felhívás C.1.2. pontja a jogi szolgáltatások felsorolásakor az írja, hogy jogi szolgáltatásnak

Részletesebben

161. sz. Ajánlás. a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban

161. sz. Ajánlás. a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban 161. sz. Ajánlás a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kiegészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

Szabályzat a. Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola tevékenységével összefüggő belföldi kiküldetésekről. Cegléd 2013.08.01.

Szabályzat a. Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola tevékenységével összefüggő belföldi kiküldetésekről. Cegléd 2013.08.01. Szabályzat a Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola tevékenységével összefüggő belföldi kiküldetésekről Cegléd 2013.08.01. A Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Illetménykiegészítés, képzettségi pótlék 2.

Rendelet hatálya 1. Illetménykiegészítés, képzettségi pótlék 2. Tiszasziget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról, támogatásokról Tiszasziget Község

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

153. sz. Egyezmény. a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban

153. sz. Egyezmény. a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban 153. sz. Egyezmény a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Előadó: Antalikné Szabó Mária Munkaügyi felügyelő BFKH MMSZSZ E-mail cím: antalikneszm@ommf.gov.hu Telefonszám: +36 1 3233-600 Munkaidő- és pihenőidő

Részletesebben

Készítette: Inokai Géza

Készítette: Inokai Géza AUTONÓM TÁRSADALMI PÁRBESZÉD ERŐSÍTÉSE A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATBAN Készítette: Inokai Géza 2 A Közúti Közlekedési Ágazat struktúrája, pillanatnyi gazdasági helyzete és az EU-s csatlakozás várható hatásai

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság foglalkoztatottak egyéb költségtérítésének szabályzata

Az Alkotmánybíróság foglalkoztatottak egyéb költségtérítésének szabályzata Az Alkotmánybíróság foglalkoztatottak egyéb költségtérítésének szabályzata 1 XXV-1/00036-0/2014. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés 2007. évi 1. sz. módosítása 2007-2008. évi Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás

Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés 2007. évi 1. sz. módosítása 2007-2008. évi Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés 2007. évi 1. sz. módosítása 2007-2008. évi Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést (a továbbiakban ÉÁKSZ) kötő felek

Részletesebben

Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és

Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és középvállalkozásoknál Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Mindent tudni akarok...

Mindent tudni akarok... Mindent tudni akarok... Műszaki vizsga. A gépjármű tulajdonosok közül, egyesek számára örök talány, a többség azonban ismeri a menetét. Személygépkocsit, gépjárművet tulajdonolni kötelezettséggel is jár.

Részletesebben

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013)

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) Budapest 2014 október 16 Némon Zoltán LEF főtitkár Rész ciklusok: LOGISZTIKAI 2007-2012 LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK 1, 2007-2008 Támogatási

Részletesebben

AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI

AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI ELŐZMÉNYEK Az UD rendszer bevezetésekor a rendelkezésünkre álló hazai járműadatok alapján az alábbi emissziós

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL

SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL Miskolc 2012. 6.17. sz. Egyetemi Szabályzat SZABÁLYZAT A MISKOLCI EGYETEM TEVÉKENYÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEKRŐL

Részletesebben

KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK LEHETŐSÉGEK MEGOLDÁSOK

KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK LEHETŐSÉGEK MEGOLDÁSOK KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK LEHETŐSÉGEK MEGOLDÁSOK Bevezető Állandóan visszatérő probléma a támogató szolgálatok szolgáltatási ideje, mivel a napi 8 óra szolgáltatási idő általában kevés,

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánljuk ezt a könyvet. Előszó miért készült ez a könyv? 1. Általános bevezető információk 22. oldal. Rövid történeti áttekintés

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánljuk ezt a könyvet. Előszó miért készült ez a könyv? 1. Általános bevezető információk 22. oldal. Rövid történeti áttekintés TARTALOMJEGYZÉK Ajánljuk ezt a könyvet Előszó miért készült ez a könyv? 15. oldal 19. oldal 1. Általános bevezető információk 22. oldal Rövid történeti áttekintés Jogszabály ismeret és betartás Jogszabályok

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Melyek a munkaszüneti napok? Az Mt. tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

Általános rendelkezés 1.

Általános rendelkezés 1. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (I.25.) számú rendelete a helyi menetrend szerinti autóbuszjáratok, az iskolák, tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok

Részletesebben

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított energetikai társaságcsoport tagja a Vértesi Erőmű Zrt.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított energetikai társaságcsoport tagja a Vértesi Erőmű Zrt. Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Vértesi Erőmű Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, továbbá

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánljuk ezt a könyvet. Előszó miért készült ez a könyv? 1. I. Fejezet Általános bevezető információk 23. oldal

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánljuk ezt a könyvet. Előszó miért készült ez a könyv? 1. I. Fejezet Általános bevezető információk 23. oldal TARTALOMJEGYZÉK Ajánljuk ezt a könyvet Előszó miért készült ez a könyv? 16. oldal 20. oldal 1. I. Fejezet Általános bevezető információk 23. oldal Rövid történeti áttekintés Jogszabály ismeret és betartás

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

Munkajog és munkavédelem

Munkajog és munkavédelem Munkajog és munkavédelem Dudás Katalin A munkaviszony Kollízió Létesítéskor a foglalkoztatási feltételekről való tájékoztatás jelentősége Egyoldalú teljesítés meghatározáskor méltányos mérlegelés, aránytalan

Részletesebben

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA

A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA A Marcali Városi Kulturális Központ kiküldetési rendjét a 1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a személyi jövedelemadóról

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGÉNYLŐLAP BIZTOSÍTÁS IGAZOLÁSHOZ Magyarországon és egy másik államban párhuzamos an folytatott kereső tevékenység esetén A magyarországi kereső tevékenység mellett

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

Készítette: Tóth István

Készítette: Tóth István AUTONÓM TÁRSADALMI PÁRBESZÉD ERŐSÍTÉSE A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATBAN Készítette: Tóth István A Közúti Közlekedési ágazat struktúrája, pillanatnyi gazdasági helyzete és az EU-s csatlakozás várható hatásai

Részletesebben

Ausztriai munkajogi kisokos

Ausztriai munkajogi kisokos Ausztriai munkajogi kisokos Minden országban más munkajogi szabályok vannak életben. A Munkaügyi Kisokossal abban szeretnénk segíteni téged, hogy a legfontosabb kérdésekre megkapjad válaszaid munkába állás

Részletesebben

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év

Részletesebben

AZ AETR EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁNAK PROBLÉMÁI MAGYARORSZÁGON

AZ AETR EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁNAK PROBLÉMÁI MAGYARORSZÁGON BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Logisztika-szállítmányozás szakirányú továbbképzési szak Levelező tagozat AZ AETR EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSÁNAK PROBLÉMÁI MAGYARORSZÁGON Készítette: Kürnyek

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a MEGŐRZÉS-9122/2009 pályázatról

TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a MEGŐRZÉS-9122/2009 pályázatról f TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a MEGŐRZÉS-9122/2009 pályázatról MEGŐRZÉS-9122/2009 (A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál)

Részletesebben

2010. évi 6. számú szabályzat a bírák és az igazságügyi alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályairól A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI.

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei

Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei A sütőipari szakágazat tevékenysége az 1581. sz. TEÁOR 98. és az 1582. sz. TEÁOR 98-ba sorolt

Részletesebben

Távmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Távmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Távmunkával kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással lesz az életedre,

Részletesebben

A Közúti Közlekedési Alágazatban Megkötött Kollektív Szerződés

A Közúti Közlekedési Alágazatban Megkötött Kollektív Szerződés A Közúti Közlekedési Alágazatban Megkötött Kollektív Szerződés Lezárva: 2013. április 5. A Közúti Közlekedési Alágazatban megkötött Kollektív Szerződés Budapest, 1992. június (Az 1993. évi egységes szerkezetbe

Részletesebben

1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS 1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS Tárgy: A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen. Cikk: Az 561/2006/EK rendelet

Részletesebben