KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA. Miskolc, január 19.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA. Miskolc, 2007. január 19."

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA Miskolc, január 19.

2 Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea Készítette: Szalainé Homola Andrea Fejes László Szabó Zsuzsánna Szilágyi Ferencné Közreműködött: Mihály Zoltán (számítástechnika) Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet. A kiadvány megvásárolható, illetve megrendelhető: Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóságán Miskolc, Katalin u Pf / Fax: 46/

3 TARTALOM Oldal BEVEZETÉS...4 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM...5 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség...11 Munkanélküliek és ellátásuk...12 Nyugdíjasok...14 Személyi jövedelem...14 Lakás, közmű, környezet...16 Kereskedelem, üzlethálózat...18 Közlekedés, távközlés...19 Egészségügy és szociális ellátás...21 Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, kultúra, közművelődés...23 A GAZDASÁG HELYZETE A gazdaság általános jellemzői...27 Regisztrált vállalkozások...28 Külföldi tőke...30 Beruházások...31 A főbb ágazatok...32 Ipar...32 Építőipar...33 Idegenforgalom...33 Műszaki fejlesztési, területfejlesztési, kiegyenlítő és céljellegű támogatások, évben...37 TÁBLÁK CÍMJEGYZÉKE...40 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK...79 ÁLTALÁNOS JELÖLÉSEK

4 BEVEZETÉS Miskolc város társadalmi, gazdasági jellemzőiről 1999 óta rendszeresen készítünk elemzést. Az első kiadvány a kilencvenes évek változásait mutatta be, a második helyzetképet adott a város társadalmáról és gazdaságáról, a piacgazdaság megjelenésének következményeiről valamint a gazdaság átrendeződéséről, 2000-ben pedig egy milleniumi kiadvány készült a városról. A 2002-ben és 2003-ban megjelent elemzés az előző évhez képest végbement változásokat mutatta be, majd a kiadványsorozat két éven keresztül szünetelt. A most elkészült kiadványban a legfrissebb, évi adatokat adjuk közre. A táblázatos részben Miskolc város adatai mellett országos és megyei adatokat is közlünk, az összehasonlítást a megyei jogú városok mutatói is segítik. Annak ellenére, hogy Miskolc a nagyipari bázis megrendülése következtében ami népességvesztéssel és a város gazdasági súlyának csökkenésével járt a nagyvárosok között a legnagyobb veszteséget szenvedte el a rendszerváltás idején, az oktatásban és az egészségügyben megőrizte vezető szerepét. A legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint több mint 13 ezren járnak be a város iskolai intézményeibe tanulni. A felsőoktatásban tanulók száma 2005-ben megközelítette a 15 ezret, egészségügyi intézményei pedig regionális feladatokat is ellátnak. Míg korábban a legnagyobb ipari város, majd a leépülő kohászati város képzete tapadt Miskolc nevéhez, megindult egy lassú arculatváltás is. Az új kereskedelmi központok, a bővülő bankhálózat, a belváros rekonstrukciója, az új sétálóutcák lassan átalakították a város arculatát. A város határában megtelepedett a BOSCH cég, amely a régen várt szerkezetváltás irányában tett eredményes lépésnek bizonyult. Az M3 autópálya továbbépítésével javult a város megközelíthetősége. A kiadvány Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával készült. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Miskolci Igazgatósága 4

5 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM Magyarország népessége január 1-jén 10 millió 77 ezer fő volt. A népességszám változását hosszabb ideje a természetes fogyás és a nemzetközi vándorlási nyereség egyenlege határozza meg. Ezek következtében az elmúlt évben a népesség száma 21 ezer fővel csökkent, valamivel nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban, de kevésbé, mint az előző öt év átlagában. Az ország népessége a születések számát meghaladó halálozások következtében 1981 óta fogy. A csökkenés a nyolcvanas évtizedben 3,1% volt. A kilencvenes évek elején erősödtek a kedvezőtlen népesedési folyamatok, folytatódott a születések számának hullámzásokkal tarkított, de alapvetően csökkenő irányzata, visszaesett a házasodási kedv, emelkedett a halálozások száma, gyorsult a népességcsökkenés üteme. Az évtized második felére valamelyest mérséklődtek a kedvezőtlen irányzatok. Az ezredfordulót követően megállt a születésszám csökkenése, javultak a halandósági viszonyok. Magyarország népessége január 1-jén 1%-kal kevesebb a évinél. Hazánkban 2005-ben 44 ezer házasságot kötöttek, gyermek született és lakos halt meg. A házasságkötések száma 1%-kal emelkedett, az élveszületéseké 2,5%-kal, a halálozásoké pedig 2,4%-kal növekedett egy év alatt. A tavalyi évben ezer lakosra 9,7 élveszületés és 13,5 halálozás jutott; ennek következtében a természetes népességcsökkenés mértéke 3,8 ezreléket tett ki. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind területe, mind népessége alapján hazánk második legnagyobb megyéje. Lakónépessége január 1-jén fő volt, ez az ország népességének 7,2%-át adta. A megye területén élő népesség 1980-hoz viszonyítva amikor legmagasabb volt az itt élők száma 10,3%-kal; 1990-hez mérten pedig 4,7%-kal csökkent. A Miskolci kistérségben 40 település található. Az itt élő népesség száma év elején fő volt, 2,9%-kal kevesebb, mint négy évvel korábban. A kistérségben egy km 2 -en átlagosan 271 fő élt, ez 2,7-szerese a megyei átlagnak. Miskolc az ország harmadik legnagyobb lélekszámú városa. Népessége a nyolcvanas évek közepéig emelkedett (1986 év elején fő), majd ettől kezdve fokozatosan csökkent év elején a lakosság száma fő volt. Az utóbbi négy évben 8 ezer fővel, 4,4%-kal fogyott a város lélekszáma. Ebben az időszakban 5

6 a megyeszékhelyek közül Kecskemét kivételével mindenhol csökkenést lehetett megfigyelni. Miskolc a sűrűbben lakott megyeszékhelyek közé tartozik. Egy km 2 -en átlagosan 737 fő élt, ez a mutató a fővárosban, Pécsen, Szombathelyen és Tatabányán nagyobb. Településrészre vonatkozóan a évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésre. Ekkor a Miskolcon élők legnagyobb hányada, 55%-a lakótelepeken, 29%-a kertvárosias lakóövezetben, 9%-a belvárosi, illetve a városmag köré tömörült területen élt. A lakónépesség életkor szerinti változását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1990 óta nagymértékben, 41%-kal csökkent a gyermekkorúak (0-14 éves) száma, ennél kisebb volt a fiatal felnőttek (15-39 éves) 12%-os, valamint az idősebb felnőttek 6%-os fogyása. Az előzőekkel ellentétben az időskorúak száma viszont jelentősen, 29%-kal emelkedett. fő Lakónépesség korcsoportonként, január ábra a) a) Február 1. 6

7 A népesség öregedését jelzi, hogy 1990-hez képest a gyermekkorúak aránya nagymértékben csökkent (az évi 20,8%-ról évben 13,8%-ra), ezzel ellentétben az időskorúaké jelentősen (11,4%-ról 16,6%-ra) nőtt. Az öregedési index a száz gyermekkorúra (0-14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma 1990-ben még 55 volt, 2006-ban már 120. Az eltartási mutatót, azaz a felnőtt korúakra jutó gyermek és időskorúak számát illetően kismértékű csökkenés figyelhető meg, ezen belül viszont mérséklődött a gyermekkorúak, és emelkedett az időskorúak eltartottsági aránya. 1. tábla Eltartottsági ráta, öregedési index, január 1. Év Korösszetétel, % Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája Öregedési index ,8 36,9 31,0 11,4 30,7 16,8 47,5 54, ,8 36,7 32,9 16,6 19,8 23,8 43,7 120,2 Miskolcon év elején ezer férfira 1162 nő jutott, míg a megye átlagában ez a mutató A megyeszékhelyen 2005-ben 839 házasságkötés történt, ez 42-vel több, mint az előző évben volt. A város lélekszámát a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt alakította ben az előző évhez képest lényegesen kisebb vándorlási veszteségét (- 532 fő) regisztrálták, míg a természetes fogyás mértéke (- 826 fő) alig változott. A természetes fogyás alakulására hatással volt, hogy mind a halálozások, mind az élveszületések száma 1,6%-kal emelkedett évben ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,8 halálozás jutott, az élveszületési ráta javult, a halálozási viszont romlott az egy évvel korábbihoz képest. 7

8 2. ábra A születések és halálozások száma Élveszületés Halálozás A vándorlási veszteség 2005-ben az előző évinél lényegesen alacsonyabb volt, ami annak köszönhető, hogy az ideiglenes elköltözések száma kevesebb volt, mint az ideköltözőké ben is (az előző évhez hasonlóan) elsősorban az állandó jelleggel költözők elvándorlása dominált. 2. tábla Vándorlás a megyeszékhelyen Költözés jellege Állandó jelleggel: odaköltözés elköltözés A költözések egyenlege Ideiglenes jelleggel: odaköltözés elköltözés A költözések egyenlege Állandó és ideiglenes jelleggel: odaköltözés elköltözés Vándorlási különbözet

9 A Miskolcról elvándorlók legnagyobb része a megye községeibe települt, ezt követték Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve más megyék városai, majd Budapest. A bevándorlók esetében is hasonlóan alakult a helyzet, többségük a megye községeiből érkezett, a sor a városokkal, majd Budapesttel folytatódott. 3. tábla A vándorlás megoszlása a költözés iránya szerint, 2005 (százalék) A költözés iránya Állandó jelleggel Ideiglenes jelleggel Miskolcról Miskolcra Miskolcról Miskolcra elvándorlók vándorlók elvándorlók vándorlók A megye többi városába/ból 17,7 22,3 16,8 18,0 A megye községeibe/ből 43,8 52,6 38,3 37,2 Budapestre/ről 15,9 6,5 16,6 13,0 Más megye városaiba/ból 15,1 12,3 20,8 23,0 Más megye községeibe/ből 7,5 6,4 7,5 8,9 A vándorlási veszteség 45%-a adódott a nők, 55%-a pedig a férfiak költözéseiből. Családi állás szerint vizsgálva az állandó jelleggel (oda-, illetve el-) költöző férfiak 56%-a nőtlen, 30%-a házas és 13%-a elvált. A nők 48%-a hajadon, a házasok aránya 31%, az elváltaké valamivel több, mint 12%. Ideiglenes jelleggel legtöbben a évesek közül vándorolnak. Ennek valószínűleg a továbbtanulás az egyik oka, hiszen Miskolc középiskoláiba a megye számtalan településéről, a Miskolci Egyetemre pedig az ország minden részéből érkeznek hallgatók, illetve az itt lakók egy része más város felsőfokú intézményébe iratkozik be. Másik okként a munkahely-keresés említhető: mivel a megyében évek óta magas a munkanélküliség, sok fiatal a fővárosban, valamint az ország többi régiójában keresi boldogulását. A nemzetközi vándorlás egyenlege 2005-ben az ország valamennyi régiójában pozitív, ezen belül kiemelkedő Közép-Magyarországon, ahol a főváros mellett figyelmet érdemel Pest megye növekvő pozitív egyenlege. Ebben a megyében a nemzetközi vándorlásból 2005-ben nagyobb volt a nyereség (3100 fő), mint a három dunántúli régióban együttvéve (2200 fő). Mindennek eredményeként Közép-Magyarország népessége a múlt év folyamán több mint 12 ezerrel nőtt, miközben az ország többi részében úgy csökkent 33 ezerrel, hogy Győr-Moson-Sopron kivételével minden megye népessége kevesebb lett. Az országon belüli vándorlás jellemzői közé tartozik a Budapestről történő elvándorlás, főleg az agglomeráció településeire. A folyamat másik oldala Pest megye népességének rendkívül gyors növekedése. Ebben a megyében többen laknak, mint bármely dunántúli régióban, és a belföldi vándorlási nyeresége ( fő) többszöröse a budapesti vándorlási veszteségnek. A főváros helyzete annyiban sajátos, hogy a természetes fogyás mellett bár ennek üteme az elmúlt évek során számottevően mérséklődött jelentős az elvándorlás is ben pozitív a vándorlási egyenlege Nyugat és Közép- 9

10 Dunántúlnak, ezen belül a legvonzóbb Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye. Tovább gyengült Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje, 4-4 ezer fős belföldi vándorlási veszteségük volt. A legnagyobb vándorlási veszteséget Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye szenvedte el. Az adott év halandósági viszonyai alapján, a várható élettartamra készülnek statisztikai számítások. Miskolc városban egy 2004-ben született kisfiú átlagosan 67,92; egy kislány 76,48 év várható élettartamra számíthat. A 100 ezer főnél nagyobb lakónépességű városok között mindkét nem esetében a legalacsonyabb ez a mutató. Magyarországon a halandóság az 1990-es évtized második felében csökkent, és ez a születéskor várható élettartam emelkedésében is tükröződött: 2004-ben az össznépességre számított értéke közel 73 év; a férfiaké 68,59; a nőké 76,91 év volt. A nők halálozási arányszámai kedvezőbben alakultak, mint a férfiaké. Miskolcon 2005-ben ezer, azonos korcsoportba tartozó lakosra a évesek korosztályában a férfiaknál 5,6; a nőknél 2,8; a évesek körében 10,5; illetve 5,8; az éveseknél 16,5; illetve 7,2; míg az évesek csoportjában 21,4; illetve 9,8 halálozás jutott hez képest a halálozási gyakoriság korcsoportonként változóan alakult, de összességében mindkét nem esetében romlott ben a megyeszékhelyen leggyakoribb halálok változatlanul a keringési rendszer megbetegedése volt, a halálesetek 54%-át míg 2000-ben 48%-át ez a betegség okozta. Második legtöbbször előforduló halálok a daganatos megbetegedés, az elhunytak aránya szerény mértékben, 27%-ról 23%-ra mérséklődött 5 év alatt. A halandóság legjellegzetesebb különbségei az életkorral kapcsolatosak. A meghaltak 77%-a 60 éves és idősebb, 19%-a éves volt; hányaduk közel azonos a évivel. A két fő halálok változatlanul az idősebb korosztályoknál jelentkezett: a daganatban meghaltak 72%-a, a keringési rendszer betegségeiben elhunytak 87%-a a 60 éves és idősebbek csoportjába tartozott. Ez a két vezető halálok a évesek körében is, emellett ebben a korosztályban jelentős az emésztőrendszer betegségeiben meghaltak aránya is. 10

11 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség Miskolcon a 4 főn felüli vállalkozások és a létszámhatár nélkül számbavett költségvetési, társadalombiztosítási, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek 2005-ben átlagosan 53 ezer főt alkalmaztak, 3,6%-kal többet, mint az előző évben. Változatlanul az ipar a legnagyobb foglalkoztató, ahol az alkalmazásban állók 21,7%-a dolgozott. Ezt követte a költségvetési szférából a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (14,1%), az egészségügyi, szociális ellátás (13,2%) és az oktatás (11,6%), majd a szolgáltatások területéről a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág (11,7%) hez képest legnagyobb létszámnövekedés (51,4%-os) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágat jellemezte, de jelentősen (23,4%-kal) bővült az alkalmazásban állók száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban is. Az iparban összességében 6%-kal emelkedett a létszám, ezen belül legszámottevőbb növekedés (58%-os) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatban következett be, a legnagyobb csökkenés pedig az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása ágazatot jellemezte. Nagy mértékű (25,7%-os) létszámfogyás ment végbe a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén is ben a megyében regisztrált vállalkozások 40,6%-a, ezen belül az egyéni vállalkozások 36,1%-a, illetve a társas vállalkozások 48,4%-a a megyeszékhelyen koncentrálódott. Miskolcon a regisztrált vállalkozások száma egy év alatt 0,6%-kal emelkedett ben a Miskolcon regisztrált vállalkozások többsége, 41,3%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 18,7%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, a többi ág aránya külön-külön 7% alatt maradt. 11

12 A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint, ábra Egyéb 19,2% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halászat 0,8% Ipar 6,1% Építőipar 6,8% Kereskedelem, javítás 18,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 41,3% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,1% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 4,0% Négy miskolci székhelyű vállalkozás, a Borsod Volán Személyszállítási Zrt., az Észak- Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt., a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. és az UNIÓ COOP Szövetkezeti Kereskedelmi Zrt. tartozik a főt foglalkoztató létszám-kategóriába. Hét miskolci székhelyű vállalkozás alkalmaz fő közötti, szintén hét vállalkozás pedig munkavállalót, a többi ennél kevesebb főt foglalkoztat. Ezek mellett meg kell említeni néhány szintén miskolci székhelyű vállalkozást, melyek jelentős, 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkeznek: ilyenek a DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft., a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., a SHINWA Magyarország Precíziós Kft., és a Szemerey Transport Fuvarozási és Szállítmányozási Zrt. Munkanélküliek és ellátásuk Miskolc városban év végén 9088 munkanélkülit regisztráltak, 291 fővel többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 51%-a férfi. A tartósan, 180 napon túl munka nélkül lévők aránya 57,6%-ról 57,4%-ra mérséklődött év végén Miskolcon a munkavállalási korúak (15-59 éves nők és éves férfiak) 7,9%-át tartották nyilván állást keresőként a munkaügyi kirendeltségek. Ezzel egyidőben a megyében a munkavállalási korúak 12%-a szerepelt a regisztrációban, 12

13 igen nagy területi ingadozásokkal: a Miskolci kistérségben 8,7% volt, legalacsonyabb arány a Tiszaújvárosi (7,4%), legmagasabb az Abaúj-Hegyközi (22,9%) kistérséget jellemezte év végén a regisztrált alapú munkanélküliségi ráta 1 Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon nem változott, a többi régióban 0,1-0,7 százalékponttal emelkedett decemberhez képest. A megyében ez a mutató (19%) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legmagasabb volt az országban, a legjobb helyzetű megyékhez (pl. Pest, Győr-Moson-Sopron, Vas, illetve a főváros) viszonyítva 3-7-szeres. A regisztrált munkanélküliek száma 2005 decemberében országosan 411 ezer főt tett ki, az előző év azonos időszakához képest 2,5%-kal nőtt. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességben a) 4. ábra % ,6 12, ,6 8,7 7,4 7,7 7, december december december 20. Megye Miskolci kistérség Miskolc város a) 2001-ben a éves férfiak és a éves nők, 2004-ben és 2005-ben a éves férfiak és a éves nők. Iskolázottságukat tekintve a év végi adatok szerint a városban nyilvántartott munkanélküliek egyharmada csak az általános iskolát, vagy még azt sem végezte el, háromtizede szakmunkásképzőbe, illetve szakiskolába járt, szintén háromtizede szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű és 5,5%-a diplomás. Ezek az 1 Munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek december 20-ai létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népességének százalékában. Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek együttesen. 13

14 arányok gyakorlatilag megegyeznek az egy évvel korábbival. A munkát keresők közel háromnegyede változatlanul fizikai munkakörből került ki ben közcélú foglalkoztatásban 931 fő vett részt, a közcélú foglalkoztatásra az önkormányzat közel 302 millió forintot fordított. Nyugdíjasok 2005 januárjában az öt évvel korábbihoz képest 4023 fővel kevesebben, összesen en részesültek nyugdíjban, nyugdíjszerű járadékban. Az öregségi és az összes ellátott között a nők aránya továbbra is meghaladja a 60%-ot. Száz nyugdíjas és járadékos közül 68 öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas, 15 korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas, 7 fő megváltozott munkaképességű járadékos, a többi egyéb járadékot kap. Személyi jövedelem A személyi jövedelmek nagysága összefügg az adott terület gazdasági-társadalmi fejlettségével, munkaerő-piaci lehetőségeivel, a foglalkoztatás szintjével. A megyében 2005-ben ezer állandó lakosra 358 adófizető jutott. Az egy állandó lakosra számított éves adóalapot képező jövedelem 479 ezer forint, a személyi jövedelemadó pedig 85 ezer forint volt. Miskolc városban egy adófizető átlagosan forint adóköteles jövedelemhez jutott évben. Ez az összeg adózónként havi forint. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem adóalap 2005-ben forint volt, ami forint havi bevallott jövedelmet jelent. Az egy adófizetőre jutó adóalap 10%-kal, az egy lakosra jutó 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adózók száma 108 fővel mérséklődött, arányuk a népességben minimálisan, 41,3%-ról 41,5%-ra változott, ami azt jelenti, hogy a lakosság jövedelemszerző képessége gyakorlatilag nem változott 2004-hez képest. 14

15 Az adóbevallások alapján megállapítható, hogy a város, ezáltal a Miskolci kistérség lakóinak jövedelmi helyzete a megyei átlagnál jobb, de a megye kistérségeihez mérve ez már nem mindenhol igaz: a Tiszaújvárosiban a Miskolcihoz képest 1,4-szerese az egy lakosra jutó éves jövedelem, ezen kívül a Kazincbarcikai kistérségben is közel azonosak a jövedelmi viszonyok, mint a Miskolciban. Miskolcon a megfigyelt körben 2 a fizikai foglalkoztatottak havi bruttó , a szellemiek forint átlagkeresethez jutottak 2005-ben, ami 8,6; illetve 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A fizikaiak körében legmagasabb havi bruttó átlagkeresetet a pénzügyi közvetítés (158 ezer forint), a vegyipar (150 ezer forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (138 ezer forint) területén dolgozók kaptak, legalacsonyabb keresettel pedig a mezőgazdaságban (70 ezer forint), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban (75 ezer forint) és a szálláshely-szolgáltatás vendéglátásban (76 ezer forint) tevékenykedők rendelkeztek. A szellemi foglalkozásúak esetében a pénzügyi közvetítést (290 ezer forint), a vegyipart (284 ezer forint) és a gépipart (247 ezer forint) jellemezte a legmagasabb, a kereskedelem, javítást (138 ezer forint) és az egészségügyi, szociális ellátást (153 ezer forint) pedig a legalacsonyabb átlagkereset. A nyugdíjasok és járadékosok 2005 januárjában átlagosan havi forint nyugdíjat kaptak. Az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak összességében havonta forintot tettek ki, ezen belül a férfiak és nők nyugdíja között közel 18 ezer forint különbség volt a férfiak javára. Az árvaellátás, a megváltozott munkaképességűek és az egyéb ellátásban részesülők járandósága havonta átlagosan a 30 ezer forintot sem érte el. 2 A 4 főn felüli vállalkozások és létszámhatár nélkül a költségvetési, társadalombiztosítási és a kijelölt nonprofit szervezetek. 15

16 Lakás, közmű, környezet A város lakásállománya év végén lakásból állt, a 100 lakásra jutó lakosok száma egy év alatt 236-ról 233-ra mérséklődött, a mutató értéke a megyeszékhelyeket és az országos átlagot (239) tekintve is jónak mondható ben Miskolcon 296 lakást építettek és 12 lakás szűnt meg, az épített lakások száma 11-gyel több, a megszűnt lakásoké 13-mal kevesebb volt az előző évinél. 5. ábra A lakásépítés alakulása Az év folyamán épített lakások száma Az év folyamán kiadott építési engedélyek száma Magyarország lakásainak száma a mikrocenzus időpontjában (2005. április 1-jén) 4 millió 173 ezer volt, 108 ezerrel több, mint a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A lakások közül 3 millió 937 ezer (94%) a lakottak száma ben az építésügyi hatóságok 41 ezer lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt és 51 és félezer új lakás építése kezdődhetett el az új építési engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 6%-kal, az új engedélyeké 10%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt. A lakásépítések 30%-a a fővárosban valósult meg. A megyék között jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Heves megyében 37%-kal növekedett, addig Fejér megyében 40,5%-kal, Veszprém megyében egyharmadával fogyott az előző évhez képest a használatba vett lakások száma. A kislakások javára módosult a lakásépítés szerkezete, ezáltal az új lakások átlagos alapterülete országosan 6 m 2 -rel (87 m 2 -re) csökkent. Az építtetőket tekintve előtérbe kerültek a gazdasági szervezetek, míg a természetes személyek aktivitása csökkent: 2005-ben Miskolcon a lakások 74%-át gazdasági szervezetek, közel 24%-át természetes személyek építették, míg 2004-ben ezek az arányok 43,5%, illetve 56,5% voltak. A családi házas formában épült lakások aránya 16

17 az egy évvel korábbi 53%-ról 24%-ra esett vissza, a többszintes, többlakásos épületeké viszont 22%-ról 76%-ra emelkedett. Az értékesítésre készült lakások hányada 43,5%-ról 76%-ra nőtt, ezzel egyidőben a saját használatra épülőké 56%-ról 24%-ra mérséklődött. A felépített lakások átlagos alapterülete 83 m 2 -re csökkent a évi 113 m 2 -hez képest, amiben szerepet játszott a többszintes, többlakásos épületek hányadának emelkedése. A tavaly épült lakások háromtizede négy és többszobás, 28%-a háromszobás, 34%-a kétszobás, a többi egyszobás volt. Az építkezők egyre inkább a teljesen közművesített lakásokat igénylik, 2005-ben az újonnan épített lakások mindegyikét ellátták közüzemi vízvezetékkel, egy kivételével valamennyi lakást bekapcsolták a vezetékes gázellátásba, és 98%-át a közműves csatorna-hálózatba. A város ingatlankezelő szervezete által kezelt lakásbérlemények száma 2004-ig csökkent, majd némi emelkedés mutatkozott, így 2005-ben 5778 lakást tartottak fenn. Az év folyamán 40 lakásbérleményt újítottak fel, és 47-et adtak el. Miskolc közművesítettsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva is jó, év végén a lakások közel 99%-a kapcsolódott közüzemi vízvezetékhez, csaknem 90%-a közcsatornához, a háztartási gázfogyasztók száma meghaladta a 66 ezret, a háztartási villamosenergia fogyasztóké pedig megközelítette a 83 ezret. Több mint 38 ezer lakást fűtenek vezetékes gázzal, 31 ezer pedig távfűtéses. A közcsatornán elvezetett szennyvizet biológiailag is tisztítják. A város önkormányzati tulajdonban lévő zöldterülete 279 hektár. A játszóterek száma 407-ről 182-re, területük 13 hektárról 10 hektárra apadt. A rendszeresen tisztított közterületek nagysága évről évre bővül, 2004-ben 59; 2005-ben már 68 hektárt tett ki. A rendszeres hulladékgyűjtésbe eddig lakást és 95 üdülőt vontak be. 17

18 Kereskedelem, üzlethálózat Az országos tendenciával megegyezően a megyeszékhelyen is terjednek a nagy bevásárlóközpontok, s bár a kisebb, családiasabb és a lakóhelyhez közelebb elhelyezkedő boltoknak is van létjogosultsága, ezek sokszor nem bírják a versenyt a nagy áruházláncokkal. A kiskereskedelem tág teret biztosít a külföldi tőke számára és a befektetők élnek is a lehetőségekkel. A városban sorra nyitották kapuikat a Metro, a Praktiker, a Tesco, a Cora, az Obi, a Penny, az Interspar üzletek, és a Lidl. Ezen egységek építésekor a személygépkocsival történő jó megközelítés, a tág parkolási lehetőség, a családtagok számára együtt megvalósuló bevásárlás, az egyidőben jelentkező tömeg igényének a kielégítése dominál. Így egyszerre vannak jelen a kétféle típusú, a város szélére épült bevásárlóközpontok és a hagyományos, egy-egy városrészt ellátó kiskereskedelmi egységek év végén gyógyszertárak nélkül 3095 kiskereskedelmi üzlet működött Miskolcon, 7,2%-kal több a évinél. Az üzletek negyede élelmiszer szaküzlet, illetve élelmiszer-jellegű üzlet és áruház, 22%-a egyéb iparcikk, 14%-a ruházati szaküzlet, a többi üzletfajta aránya 1-6% között változott. Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok száma 2001 óta 6,8%-kal csökkent, hányaduk pedig 34%-ról 30%-ra esett vissza. A vendéglátóhelyek száma 2001-hez képest közel 13%-kal gyarapodott év végén 994 egység - ebből 620 étterem és cukrászda, valamint 206 bár és borozó - szerepelt a nyilvántartásban. A vendéglátóhelyek háromtizedét, ezen belül az éttermek, cukrászdák 32%-át, a bárok, borozók 31%-át egyéni vállalkozás keretében működtették. A kiskereskedelmi hálózat bővülésével a tízezer lakosra jutó üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) 2005-ben 177-re emelkedett, ennek ellenére Tatabánya után a második legkevésbé ellátott megyeszékhely Miskolc. A vendéglátóhelyek tekintetében is javult a mutató (57), a város ezen a területen a középmezőnybe tartozik. 18

19 Közlekedés, távközlés év végén Miskolc tömegközlekedési járműparkja 199 autóbuszból és 42 villamosból tevődött össze. Az autóbuszok és a villamosok befogadó képessége eltérően változott. Míg az utóbbiaké 1990-hez (8,6%-kal) és 2000-hez (4,3%-kal) viszonyítva is emelkedett, addig az autóbuszoknál ellentétes irányú változás következett be. A évhez képest a csökkenés (4,5%-kal) kisebb mértékű volt, azonban az évhez nézve háromnegyedére esett vissza az autóbuszok kapacitása. 4. tábla A tömegközlekedési eszközök száma, kapacitása az év végén Év A villamosok kapacitás száma a száma Az autóbuszok kapacitása átlagos száma a) db fő db fő db száma, db Az év folyamán üzembe helyezett autóbuszok kapacitása, fő villamosok száma, db kapacitása, fő a) 12 hónap számított átlaga. Az egy helyi közlekedési járműre jutó férőhelyek száma az autóbuszok esetében egyenletesebb képet mutat, évek óta A villamosok tekintetében az eltérő típusok miatt nagyobb intervallumban, között mozog az átlagos férőhely. A tömegközlekedés Miskolcon is igyekszik megfelelni az uniós környezetvédelmi szabványoknak. Ehhez igazodva korszerűbb, környezetkímélőbb autóbuszok beszerzését tartja szem előtt a helyi tömegközlekedést lebonyolító zártkörű részvénytársaság ben 35 autóbuszt selejteztek le és 23 lépett a tömegközlekedés szolgálatába, míg 2000-ben és 2001-ben összesen 33 autóbuszt 19

K Ö Z P O N T I S T A T I S Z T I K A I H I V A T A L MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA

K Ö Z P O N T I S T A T I S Z T I K A I H I V A T A L MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA K Ö Z P O N T I S T A T I S Z T I K A I H I V A T A L MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA Miskolc, 2006. október 30. Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/4 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/4 Központi Statisztikai Hivatal 2011. március Tartalom Összefoglaló... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Építőipar... 6 Idegenforgalom... 6 Gazdasági

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

HEVES MEGYE FŐBB TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI

HEVES MEGYE FŐBB TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága Egri Képviselet HEVES MEGYE FŐBB TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI Eger, 2006. május 12. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben