KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA. Miskolc, január 19.

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA Miskolc, január 19.

2 Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea Készítette: Szalainé Homola Andrea Fejes László Szabó Zsuzsánna Szilágyi Ferencné Közreműködött: Mihály Zoltán (számítástechnika) Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet. A kiadvány megvásárolható, illetve megrendelhető: Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóságán Miskolc, Katalin u Pf / Fax: 46/

3 TARTALOM Oldal BEVEZETÉS...4 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM...5 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség...11 Munkanélküliek és ellátásuk...12 Nyugdíjasok...14 Személyi jövedelem...14 Lakás, közmű, környezet...16 Kereskedelem, üzlethálózat...18 Közlekedés, távközlés...19 Egészségügy és szociális ellátás...21 Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, kultúra, közművelődés...23 A GAZDASÁG HELYZETE A gazdaság általános jellemzői...27 Regisztrált vállalkozások...28 Külföldi tőke...30 Beruházások...31 A főbb ágazatok...32 Ipar...32 Építőipar...33 Idegenforgalom...33 Műszaki fejlesztési, területfejlesztési, kiegyenlítő és céljellegű támogatások, évben...37 TÁBLÁK CÍMJEGYZÉKE...40 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK...79 ÁLTALÁNOS JELÖLÉSEK

4 BEVEZETÉS Miskolc város társadalmi, gazdasági jellemzőiről 1999 óta rendszeresen készítünk elemzést. Az első kiadvány a kilencvenes évek változásait mutatta be, a második helyzetképet adott a város társadalmáról és gazdaságáról, a piacgazdaság megjelenésének következményeiről valamint a gazdaság átrendeződéséről, 2000-ben pedig egy milleniumi kiadvány készült a városról. A 2002-ben és 2003-ban megjelent elemzés az előző évhez képest végbement változásokat mutatta be, majd a kiadványsorozat két éven keresztül szünetelt. A most elkészült kiadványban a legfrissebb, évi adatokat adjuk közre. A táblázatos részben Miskolc város adatai mellett országos és megyei adatokat is közlünk, az összehasonlítást a megyei jogú városok mutatói is segítik. Annak ellenére, hogy Miskolc a nagyipari bázis megrendülése következtében ami népességvesztéssel és a város gazdasági súlyának csökkenésével járt a nagyvárosok között a legnagyobb veszteséget szenvedte el a rendszerváltás idején, az oktatásban és az egészségügyben megőrizte vezető szerepét. A legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint több mint 13 ezren járnak be a város iskolai intézményeibe tanulni. A felsőoktatásban tanulók száma 2005-ben megközelítette a 15 ezret, egészségügyi intézményei pedig regionális feladatokat is ellátnak. Míg korábban a legnagyobb ipari város, majd a leépülő kohászati város képzete tapadt Miskolc nevéhez, megindult egy lassú arculatváltás is. Az új kereskedelmi központok, a bővülő bankhálózat, a belváros rekonstrukciója, az új sétálóutcák lassan átalakították a város arculatát. A város határában megtelepedett a BOSCH cég, amely a régen várt szerkezetváltás irányában tett eredményes lépésnek bizonyult. Az M3 autópálya továbbépítésével javult a város megközelíthetősége. A kiadvány Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával készült. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Miskolci Igazgatósága 4

5 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM Magyarország népessége január 1-jén 10 millió 77 ezer fő volt. A népességszám változását hosszabb ideje a természetes fogyás és a nemzetközi vándorlási nyereség egyenlege határozza meg. Ezek következtében az elmúlt évben a népesség száma 21 ezer fővel csökkent, valamivel nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban, de kevésbé, mint az előző öt év átlagában. Az ország népessége a születések számát meghaladó halálozások következtében 1981 óta fogy. A csökkenés a nyolcvanas évtizedben 3,1% volt. A kilencvenes évek elején erősödtek a kedvezőtlen népesedési folyamatok, folytatódott a születések számának hullámzásokkal tarkított, de alapvetően csökkenő irányzata, visszaesett a házasodási kedv, emelkedett a halálozások száma, gyorsult a népességcsökkenés üteme. Az évtized második felére valamelyest mérséklődtek a kedvezőtlen irányzatok. Az ezredfordulót követően megállt a születésszám csökkenése, javultak a halandósági viszonyok. Magyarország népessége január 1-jén 1%-kal kevesebb a évinél. Hazánkban 2005-ben 44 ezer házasságot kötöttek, gyermek született és lakos halt meg. A házasságkötések száma 1%-kal emelkedett, az élveszületéseké 2,5%-kal, a halálozásoké pedig 2,4%-kal növekedett egy év alatt. A tavalyi évben ezer lakosra 9,7 élveszületés és 13,5 halálozás jutott; ennek következtében a természetes népességcsökkenés mértéke 3,8 ezreléket tett ki. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind területe, mind népessége alapján hazánk második legnagyobb megyéje. Lakónépessége január 1-jén fő volt, ez az ország népességének 7,2%-át adta. A megye területén élő népesség 1980-hoz viszonyítva amikor legmagasabb volt az itt élők száma 10,3%-kal; 1990-hez mérten pedig 4,7%-kal csökkent. A Miskolci kistérségben 40 település található. Az itt élő népesség száma év elején fő volt, 2,9%-kal kevesebb, mint négy évvel korábban. A kistérségben egy km 2 -en átlagosan 271 fő élt, ez 2,7-szerese a megyei átlagnak. Miskolc az ország harmadik legnagyobb lélekszámú városa. Népessége a nyolcvanas évek közepéig emelkedett (1986 év elején fő), majd ettől kezdve fokozatosan csökkent év elején a lakosság száma fő volt. Az utóbbi négy évben 8 ezer fővel, 4,4%-kal fogyott a város lélekszáma. Ebben az időszakban 5

6 a megyeszékhelyek közül Kecskemét kivételével mindenhol csökkenést lehetett megfigyelni. Miskolc a sűrűbben lakott megyeszékhelyek közé tartozik. Egy km 2 -en átlagosan 737 fő élt, ez a mutató a fővárosban, Pécsen, Szombathelyen és Tatabányán nagyobb. Településrészre vonatkozóan a évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésre. Ekkor a Miskolcon élők legnagyobb hányada, 55%-a lakótelepeken, 29%-a kertvárosias lakóövezetben, 9%-a belvárosi, illetve a városmag köré tömörült területen élt. A lakónépesség életkor szerinti változását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1990 óta nagymértékben, 41%-kal csökkent a gyermekkorúak (0-14 éves) száma, ennél kisebb volt a fiatal felnőttek (15-39 éves) 12%-os, valamint az idősebb felnőttek 6%-os fogyása. Az előzőekkel ellentétben az időskorúak száma viszont jelentősen, 29%-kal emelkedett. fő Lakónépesség korcsoportonként, január ábra a) a) Február 1. 6

7 A népesség öregedését jelzi, hogy 1990-hez képest a gyermekkorúak aránya nagymértékben csökkent (az évi 20,8%-ról évben 13,8%-ra), ezzel ellentétben az időskorúaké jelentősen (11,4%-ról 16,6%-ra) nőtt. Az öregedési index a száz gyermekkorúra (0-14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma 1990-ben még 55 volt, 2006-ban már 120. Az eltartási mutatót, azaz a felnőtt korúakra jutó gyermek és időskorúak számát illetően kismértékű csökkenés figyelhető meg, ezen belül viszont mérséklődött a gyermekkorúak, és emelkedett az időskorúak eltartottsági aránya. 1. tábla Eltartottsági ráta, öregedési index, január 1. Év Korösszetétel, % Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája Öregedési index ,8 36,9 31,0 11,4 30,7 16,8 47,5 54, ,8 36,7 32,9 16,6 19,8 23,8 43,7 120,2 Miskolcon év elején ezer férfira 1162 nő jutott, míg a megye átlagában ez a mutató A megyeszékhelyen 2005-ben 839 házasságkötés történt, ez 42-vel több, mint az előző évben volt. A város lélekszámát a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt alakította ben az előző évhez képest lényegesen kisebb vándorlási veszteségét (- 532 fő) regisztrálták, míg a természetes fogyás mértéke (- 826 fő) alig változott. A természetes fogyás alakulására hatással volt, hogy mind a halálozások, mind az élveszületések száma 1,6%-kal emelkedett évben ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,8 halálozás jutott, az élveszületési ráta javult, a halálozási viszont romlott az egy évvel korábbihoz képest. 7

8 2. ábra A születések és halálozások száma Élveszületés Halálozás A vándorlási veszteség 2005-ben az előző évinél lényegesen alacsonyabb volt, ami annak köszönhető, hogy az ideiglenes elköltözések száma kevesebb volt, mint az ideköltözőké ben is (az előző évhez hasonlóan) elsősorban az állandó jelleggel költözők elvándorlása dominált. 2. tábla Vándorlás a megyeszékhelyen Költözés jellege Állandó jelleggel: odaköltözés elköltözés A költözések egyenlege Ideiglenes jelleggel: odaköltözés elköltözés A költözések egyenlege Állandó és ideiglenes jelleggel: odaköltözés elköltözés Vándorlási különbözet

9 A Miskolcról elvándorlók legnagyobb része a megye községeibe települt, ezt követték Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve más megyék városai, majd Budapest. A bevándorlók esetében is hasonlóan alakult a helyzet, többségük a megye községeiből érkezett, a sor a városokkal, majd Budapesttel folytatódott. 3. tábla A vándorlás megoszlása a költözés iránya szerint, 2005 (százalék) A költözés iránya Állandó jelleggel Ideiglenes jelleggel Miskolcról Miskolcra Miskolcról Miskolcra elvándorlók vándorlók elvándorlók vándorlók A megye többi városába/ból 17,7 22,3 16,8 18,0 A megye községeibe/ből 43,8 52,6 38,3 37,2 Budapestre/ről 15,9 6,5 16,6 13,0 Más megye városaiba/ból 15,1 12,3 20,8 23,0 Más megye községeibe/ből 7,5 6,4 7,5 8,9 A vándorlási veszteség 45%-a adódott a nők, 55%-a pedig a férfiak költözéseiből. Családi állás szerint vizsgálva az állandó jelleggel (oda-, illetve el-) költöző férfiak 56%-a nőtlen, 30%-a házas és 13%-a elvált. A nők 48%-a hajadon, a házasok aránya 31%, az elváltaké valamivel több, mint 12%. Ideiglenes jelleggel legtöbben a évesek közül vándorolnak. Ennek valószínűleg a továbbtanulás az egyik oka, hiszen Miskolc középiskoláiba a megye számtalan településéről, a Miskolci Egyetemre pedig az ország minden részéből érkeznek hallgatók, illetve az itt lakók egy része más város felsőfokú intézményébe iratkozik be. Másik okként a munkahely-keresés említhető: mivel a megyében évek óta magas a munkanélküliség, sok fiatal a fővárosban, valamint az ország többi régiójában keresi boldogulását. A nemzetközi vándorlás egyenlege 2005-ben az ország valamennyi régiójában pozitív, ezen belül kiemelkedő Közép-Magyarországon, ahol a főváros mellett figyelmet érdemel Pest megye növekvő pozitív egyenlege. Ebben a megyében a nemzetközi vándorlásból 2005-ben nagyobb volt a nyereség (3100 fő), mint a három dunántúli régióban együttvéve (2200 fő). Mindennek eredményeként Közép-Magyarország népessége a múlt év folyamán több mint 12 ezerrel nőtt, miközben az ország többi részében úgy csökkent 33 ezerrel, hogy Győr-Moson-Sopron kivételével minden megye népessége kevesebb lett. Az országon belüli vándorlás jellemzői közé tartozik a Budapestről történő elvándorlás, főleg az agglomeráció településeire. A folyamat másik oldala Pest megye népességének rendkívül gyors növekedése. Ebben a megyében többen laknak, mint bármely dunántúli régióban, és a belföldi vándorlási nyeresége ( fő) többszöröse a budapesti vándorlási veszteségnek. A főváros helyzete annyiban sajátos, hogy a természetes fogyás mellett bár ennek üteme az elmúlt évek során számottevően mérséklődött jelentős az elvándorlás is ben pozitív a vándorlási egyenlege Nyugat és Közép- 9

10 Dunántúlnak, ezen belül a legvonzóbb Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye. Tovább gyengült Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje, 4-4 ezer fős belföldi vándorlási veszteségük volt. A legnagyobb vándorlási veszteséget Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye szenvedte el. Az adott év halandósági viszonyai alapján, a várható élettartamra készülnek statisztikai számítások. Miskolc városban egy 2004-ben született kisfiú átlagosan 67,92; egy kislány 76,48 év várható élettartamra számíthat. A 100 ezer főnél nagyobb lakónépességű városok között mindkét nem esetében a legalacsonyabb ez a mutató. Magyarországon a halandóság az 1990-es évtized második felében csökkent, és ez a születéskor várható élettartam emelkedésében is tükröződött: 2004-ben az össznépességre számított értéke közel 73 év; a férfiaké 68,59; a nőké 76,91 év volt. A nők halálozási arányszámai kedvezőbben alakultak, mint a férfiaké. Miskolcon 2005-ben ezer, azonos korcsoportba tartozó lakosra a évesek korosztályában a férfiaknál 5,6; a nőknél 2,8; a évesek körében 10,5; illetve 5,8; az éveseknél 16,5; illetve 7,2; míg az évesek csoportjában 21,4; illetve 9,8 halálozás jutott hez képest a halálozási gyakoriság korcsoportonként változóan alakult, de összességében mindkét nem esetében romlott ben a megyeszékhelyen leggyakoribb halálok változatlanul a keringési rendszer megbetegedése volt, a halálesetek 54%-át míg 2000-ben 48%-át ez a betegség okozta. Második legtöbbször előforduló halálok a daganatos megbetegedés, az elhunytak aránya szerény mértékben, 27%-ról 23%-ra mérséklődött 5 év alatt. A halandóság legjellegzetesebb különbségei az életkorral kapcsolatosak. A meghaltak 77%-a 60 éves és idősebb, 19%-a éves volt; hányaduk közel azonos a évivel. A két fő halálok változatlanul az idősebb korosztályoknál jelentkezett: a daganatban meghaltak 72%-a, a keringési rendszer betegségeiben elhunytak 87%-a a 60 éves és idősebbek csoportjába tartozott. Ez a két vezető halálok a évesek körében is, emellett ebben a korosztályban jelentős az emésztőrendszer betegségeiben meghaltak aránya is. 10

11 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség Miskolcon a 4 főn felüli vállalkozások és a létszámhatár nélkül számbavett költségvetési, társadalombiztosítási, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek 2005-ben átlagosan 53 ezer főt alkalmaztak, 3,6%-kal többet, mint az előző évben. Változatlanul az ipar a legnagyobb foglalkoztató, ahol az alkalmazásban állók 21,7%-a dolgozott. Ezt követte a költségvetési szférából a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (14,1%), az egészségügyi, szociális ellátás (13,2%) és az oktatás (11,6%), majd a szolgáltatások területéről a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág (11,7%) hez képest legnagyobb létszámnövekedés (51,4%-os) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágat jellemezte, de jelentősen (23,4%-kal) bővült az alkalmazásban állók száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban is. Az iparban összességében 6%-kal emelkedett a létszám, ezen belül legszámottevőbb növekedés (58%-os) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatban következett be, a legnagyobb csökkenés pedig az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása ágazatot jellemezte. Nagy mértékű (25,7%-os) létszámfogyás ment végbe a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén is ben a megyében regisztrált vállalkozások 40,6%-a, ezen belül az egyéni vállalkozások 36,1%-a, illetve a társas vállalkozások 48,4%-a a megyeszékhelyen koncentrálódott. Miskolcon a regisztrált vállalkozások száma egy év alatt 0,6%-kal emelkedett ben a Miskolcon regisztrált vállalkozások többsége, 41,3%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 18,7%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, a többi ág aránya külön-külön 7% alatt maradt. 11

12 A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint, ábra Egyéb 19,2% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halászat 0,8% Ipar 6,1% Építőipar 6,8% Kereskedelem, javítás 18,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 41,3% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,1% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 4,0% Négy miskolci székhelyű vállalkozás, a Borsod Volán Személyszállítási Zrt., az Észak- Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt., a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. és az UNIÓ COOP Szövetkezeti Kereskedelmi Zrt. tartozik a főt foglalkoztató létszám-kategóriába. Hét miskolci székhelyű vállalkozás alkalmaz fő közötti, szintén hét vállalkozás pedig munkavállalót, a többi ennél kevesebb főt foglalkoztat. Ezek mellett meg kell említeni néhány szintén miskolci székhelyű vállalkozást, melyek jelentős, 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkeznek: ilyenek a DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft., a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., a SHINWA Magyarország Precíziós Kft., és a Szemerey Transport Fuvarozási és Szállítmányozási Zrt. Munkanélküliek és ellátásuk Miskolc városban év végén 9088 munkanélkülit regisztráltak, 291 fővel többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 51%-a férfi. A tartósan, 180 napon túl munka nélkül lévők aránya 57,6%-ról 57,4%-ra mérséklődött év végén Miskolcon a munkavállalási korúak (15-59 éves nők és éves férfiak) 7,9%-át tartották nyilván állást keresőként a munkaügyi kirendeltségek. Ezzel egyidőben a megyében a munkavállalási korúak 12%-a szerepelt a regisztrációban, 12

13 igen nagy területi ingadozásokkal: a Miskolci kistérségben 8,7% volt, legalacsonyabb arány a Tiszaújvárosi (7,4%), legmagasabb az Abaúj-Hegyközi (22,9%) kistérséget jellemezte év végén a regisztrált alapú munkanélküliségi ráta 1 Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon nem változott, a többi régióban 0,1-0,7 százalékponttal emelkedett decemberhez képest. A megyében ez a mutató (19%) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legmagasabb volt az országban, a legjobb helyzetű megyékhez (pl. Pest, Győr-Moson-Sopron, Vas, illetve a főváros) viszonyítva 3-7-szeres. A regisztrált munkanélküliek száma 2005 decemberében országosan 411 ezer főt tett ki, az előző év azonos időszakához képest 2,5%-kal nőtt. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességben a) 4. ábra % ,6 12, ,6 8,7 7,4 7,7 7, december december december 20. Megye Miskolci kistérség Miskolc város a) 2001-ben a éves férfiak és a éves nők, 2004-ben és 2005-ben a éves férfiak és a éves nők. Iskolázottságukat tekintve a év végi adatok szerint a városban nyilvántartott munkanélküliek egyharmada csak az általános iskolát, vagy még azt sem végezte el, háromtizede szakmunkásképzőbe, illetve szakiskolába járt, szintén háromtizede szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű és 5,5%-a diplomás. Ezek az 1 Munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek december 20-ai létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népességének százalékában. Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek együttesen. 13

14 arányok gyakorlatilag megegyeznek az egy évvel korábbival. A munkát keresők közel háromnegyede változatlanul fizikai munkakörből került ki ben közcélú foglalkoztatásban 931 fő vett részt, a közcélú foglalkoztatásra az önkormányzat közel 302 millió forintot fordított. Nyugdíjasok 2005 januárjában az öt évvel korábbihoz képest 4023 fővel kevesebben, összesen en részesültek nyugdíjban, nyugdíjszerű járadékban. Az öregségi és az összes ellátott között a nők aránya továbbra is meghaladja a 60%-ot. Száz nyugdíjas és járadékos közül 68 öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas, 15 korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas, 7 fő megváltozott munkaképességű járadékos, a többi egyéb járadékot kap. Személyi jövedelem A személyi jövedelmek nagysága összefügg az adott terület gazdasági-társadalmi fejlettségével, munkaerő-piaci lehetőségeivel, a foglalkoztatás szintjével. A megyében 2005-ben ezer állandó lakosra 358 adófizető jutott. Az egy állandó lakosra számított éves adóalapot képező jövedelem 479 ezer forint, a személyi jövedelemadó pedig 85 ezer forint volt. Miskolc városban egy adófizető átlagosan forint adóköteles jövedelemhez jutott évben. Ez az összeg adózónként havi forint. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem adóalap 2005-ben forint volt, ami forint havi bevallott jövedelmet jelent. Az egy adófizetőre jutó adóalap 10%-kal, az egy lakosra jutó 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adózók száma 108 fővel mérséklődött, arányuk a népességben minimálisan, 41,3%-ról 41,5%-ra változott, ami azt jelenti, hogy a lakosság jövedelemszerző képessége gyakorlatilag nem változott 2004-hez képest. 14

15 Az adóbevallások alapján megállapítható, hogy a város, ezáltal a Miskolci kistérség lakóinak jövedelmi helyzete a megyei átlagnál jobb, de a megye kistérségeihez mérve ez már nem mindenhol igaz: a Tiszaújvárosiban a Miskolcihoz képest 1,4-szerese az egy lakosra jutó éves jövedelem, ezen kívül a Kazincbarcikai kistérségben is közel azonosak a jövedelmi viszonyok, mint a Miskolciban. Miskolcon a megfigyelt körben 2 a fizikai foglalkoztatottak havi bruttó , a szellemiek forint átlagkeresethez jutottak 2005-ben, ami 8,6; illetve 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A fizikaiak körében legmagasabb havi bruttó átlagkeresetet a pénzügyi közvetítés (158 ezer forint), a vegyipar (150 ezer forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (138 ezer forint) területén dolgozók kaptak, legalacsonyabb keresettel pedig a mezőgazdaságban (70 ezer forint), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban (75 ezer forint) és a szálláshely-szolgáltatás vendéglátásban (76 ezer forint) tevékenykedők rendelkeztek. A szellemi foglalkozásúak esetében a pénzügyi közvetítést (290 ezer forint), a vegyipart (284 ezer forint) és a gépipart (247 ezer forint) jellemezte a legmagasabb, a kereskedelem, javítást (138 ezer forint) és az egészségügyi, szociális ellátást (153 ezer forint) pedig a legalacsonyabb átlagkereset. A nyugdíjasok és járadékosok 2005 januárjában átlagosan havi forint nyugdíjat kaptak. Az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak összességében havonta forintot tettek ki, ezen belül a férfiak és nők nyugdíja között közel 18 ezer forint különbség volt a férfiak javára. Az árvaellátás, a megváltozott munkaképességűek és az egyéb ellátásban részesülők járandósága havonta átlagosan a 30 ezer forintot sem érte el. 2 A 4 főn felüli vállalkozások és létszámhatár nélkül a költségvetési, társadalombiztosítási és a kijelölt nonprofit szervezetek. 15

16 Lakás, közmű, környezet A város lakásállománya év végén lakásból állt, a 100 lakásra jutó lakosok száma egy év alatt 236-ról 233-ra mérséklődött, a mutató értéke a megyeszékhelyeket és az országos átlagot (239) tekintve is jónak mondható ben Miskolcon 296 lakást építettek és 12 lakás szűnt meg, az épített lakások száma 11-gyel több, a megszűnt lakásoké 13-mal kevesebb volt az előző évinél. 5. ábra A lakásépítés alakulása Az év folyamán épített lakások száma Az év folyamán kiadott építési engedélyek száma Magyarország lakásainak száma a mikrocenzus időpontjában (2005. április 1-jén) 4 millió 173 ezer volt, 108 ezerrel több, mint a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A lakások közül 3 millió 937 ezer (94%) a lakottak száma ben az építésügyi hatóságok 41 ezer lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt és 51 és félezer új lakás építése kezdődhetett el az új építési engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 6%-kal, az új engedélyeké 10%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt. A lakásépítések 30%-a a fővárosban valósult meg. A megyék között jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Heves megyében 37%-kal növekedett, addig Fejér megyében 40,5%-kal, Veszprém megyében egyharmadával fogyott az előző évhez képest a használatba vett lakások száma. A kislakások javára módosult a lakásépítés szerkezete, ezáltal az új lakások átlagos alapterülete országosan 6 m 2 -rel (87 m 2 -re) csökkent. Az építtetőket tekintve előtérbe kerültek a gazdasági szervezetek, míg a természetes személyek aktivitása csökkent: 2005-ben Miskolcon a lakások 74%-át gazdasági szervezetek, közel 24%-át természetes személyek építették, míg 2004-ben ezek az arányok 43,5%, illetve 56,5% voltak. A családi házas formában épült lakások aránya 16

17 az egy évvel korábbi 53%-ról 24%-ra esett vissza, a többszintes, többlakásos épületeké viszont 22%-ról 76%-ra emelkedett. Az értékesítésre készült lakások hányada 43,5%-ról 76%-ra nőtt, ezzel egyidőben a saját használatra épülőké 56%-ról 24%-ra mérséklődött. A felépített lakások átlagos alapterülete 83 m 2 -re csökkent a évi 113 m 2 -hez képest, amiben szerepet játszott a többszintes, többlakásos épületek hányadának emelkedése. A tavaly épült lakások háromtizede négy és többszobás, 28%-a háromszobás, 34%-a kétszobás, a többi egyszobás volt. Az építkezők egyre inkább a teljesen közművesített lakásokat igénylik, 2005-ben az újonnan épített lakások mindegyikét ellátták közüzemi vízvezetékkel, egy kivételével valamennyi lakást bekapcsolták a vezetékes gázellátásba, és 98%-át a közműves csatorna-hálózatba. A város ingatlankezelő szervezete által kezelt lakásbérlemények száma 2004-ig csökkent, majd némi emelkedés mutatkozott, így 2005-ben 5778 lakást tartottak fenn. Az év folyamán 40 lakásbérleményt újítottak fel, és 47-et adtak el. Miskolc közművesítettsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva is jó, év végén a lakások közel 99%-a kapcsolódott közüzemi vízvezetékhez, csaknem 90%-a közcsatornához, a háztartási gázfogyasztók száma meghaladta a 66 ezret, a háztartási villamosenergia fogyasztóké pedig megközelítette a 83 ezret. Több mint 38 ezer lakást fűtenek vezetékes gázzal, 31 ezer pedig távfűtéses. A közcsatornán elvezetett szennyvizet biológiailag is tisztítják. A város önkormányzati tulajdonban lévő zöldterülete 279 hektár. A játszóterek száma 407-ről 182-re, területük 13 hektárról 10 hektárra apadt. A rendszeresen tisztított közterületek nagysága évről évre bővül, 2004-ben 59; 2005-ben már 68 hektárt tett ki. A rendszeres hulladékgyűjtésbe eddig lakást és 95 üdülőt vontak be. 17

18 Kereskedelem, üzlethálózat Az országos tendenciával megegyezően a megyeszékhelyen is terjednek a nagy bevásárlóközpontok, s bár a kisebb, családiasabb és a lakóhelyhez közelebb elhelyezkedő boltoknak is van létjogosultsága, ezek sokszor nem bírják a versenyt a nagy áruházláncokkal. A kiskereskedelem tág teret biztosít a külföldi tőke számára és a befektetők élnek is a lehetőségekkel. A városban sorra nyitották kapuikat a Metro, a Praktiker, a Tesco, a Cora, az Obi, a Penny, az Interspar üzletek, és a Lidl. Ezen egységek építésekor a személygépkocsival történő jó megközelítés, a tág parkolási lehetőség, a családtagok számára együtt megvalósuló bevásárlás, az egyidőben jelentkező tömeg igényének a kielégítése dominál. Így egyszerre vannak jelen a kétféle típusú, a város szélére épült bevásárlóközpontok és a hagyományos, egy-egy városrészt ellátó kiskereskedelmi egységek év végén gyógyszertárak nélkül 3095 kiskereskedelmi üzlet működött Miskolcon, 7,2%-kal több a évinél. Az üzletek negyede élelmiszer szaküzlet, illetve élelmiszer-jellegű üzlet és áruház, 22%-a egyéb iparcikk, 14%-a ruházati szaküzlet, a többi üzletfajta aránya 1-6% között változott. Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok száma 2001 óta 6,8%-kal csökkent, hányaduk pedig 34%-ról 30%-ra esett vissza. A vendéglátóhelyek száma 2001-hez képest közel 13%-kal gyarapodott év végén 994 egység - ebből 620 étterem és cukrászda, valamint 206 bár és borozó - szerepelt a nyilvántartásban. A vendéglátóhelyek háromtizedét, ezen belül az éttermek, cukrászdák 32%-át, a bárok, borozók 31%-át egyéni vállalkozás keretében működtették. A kiskereskedelmi hálózat bővülésével a tízezer lakosra jutó üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) 2005-ben 177-re emelkedett, ennek ellenére Tatabánya után a második legkevésbé ellátott megyeszékhely Miskolc. A vendéglátóhelyek tekintetében is javult a mutató (57), a város ezen a területen a középmezőnybe tartozik. 18

19 Közlekedés, távközlés év végén Miskolc tömegközlekedési járműparkja 199 autóbuszból és 42 villamosból tevődött össze. Az autóbuszok és a villamosok befogadó képessége eltérően változott. Míg az utóbbiaké 1990-hez (8,6%-kal) és 2000-hez (4,3%-kal) viszonyítva is emelkedett, addig az autóbuszoknál ellentétes irányú változás következett be. A évhez képest a csökkenés (4,5%-kal) kisebb mértékű volt, azonban az évhez nézve háromnegyedére esett vissza az autóbuszok kapacitása. 4. tábla A tömegközlekedési eszközök száma, kapacitása az év végén Év A villamosok kapacitás száma a száma Az autóbuszok kapacitása átlagos száma a) db fő db fő db száma, db Az év folyamán üzembe helyezett autóbuszok kapacitása, fő villamosok száma, db kapacitása, fő a) 12 hónap számított átlaga. Az egy helyi közlekedési járműre jutó férőhelyek száma az autóbuszok esetében egyenletesebb képet mutat, évek óta A villamosok tekintetében az eltérő típusok miatt nagyobb intervallumban, között mozog az átlagos férőhely. A tömegközlekedés Miskolcon is igyekszik megfelelni az uniós környezetvédelmi szabványoknak. Ehhez igazodva korszerűbb, környezetkímélőbb autóbuszok beszerzését tartja szem előtt a helyi tömegközlekedést lebonyolító zártkörű részvénytársaság ben 35 autóbuszt selejteztek le és 23 lépett a tömegközlekedés szolgálatába, míg 2000-ben és 2001-ben összesen 33 autóbuszt 19