1. tétel - A gazdasági vállalkozások célja, környezete

Átírás

1 1. tétel - A gazdasági vállalkozások célja, környezete A gazdasági vállalkozás fogalma : Gazdasági vállalkozáson olyan egyéni vagy társas szervezetet értünk, melynek a piaci környezetben önálló célja van, és ennek elérésére folytatja tevékenységét úgy, hogy környezetéből input tényezőket vesz fel, és erőforrás-átalakító rendszere segítségével output tényezőket bocsát ki. A vállalkozások célja : Minden legális keretek között működő gazdasági vállalat célja a gazdálkodás olyan megszervezése, hogy az a piaci igényekhez, jogi és gazdasági szabályokhoz igazodva biztosítsa a vállalkozás fennmaradásának és megerősödésének érdekében a jövedelemszerzést. A jövedelemszerzés útja a termékek ill. szolgáltatások értékesítése, ahol az árbevételben nyereség realizálódhat. A vállalkozások környezete : Gazdaságirányító szervek Gazdasági szabályozók Bemenet VÁLLALAT Kimenet - pénz - késztermék - anyag, energia - szolgáltatás - munkaeszköz - árbevétel - munkaerő - nyereség - információ - információ PIAC A vállalkozások környezetét bővebb bontásban a következő szegmensekre oszthatjuk fel : 1) piaci környezet Részei :- beszerzési piac - értékesítési piac - tőke- és pénzpiac - munkaerőpiac Jellemzői :- változékonyság - komplexitás - korlátozó hatás 2) tudományos-technikai környezet Jellemzői :- az új tudományos eredmények megjelenésének gyakorisága - ezek gyakorlati alkalmazásának üteme - a fejlődés irányának kiszámíthatósága - a technika komplexitása 1

2 3) társadalmi-gazdasági környezet Hatása :- a szervezet vezetőinek kiválasztása - a szervezet struktúrája - a szervezetek mérete - az irányítás módja, stb... 4) - kulturális környezet Például: Japán: a közösség elsőbbsége az egyénnel szemben, puritán életmód, a szervezet céljaival való nagyfokú azonosulás "Nyugat" : individualitás, az egyéni szabadság és függetlenség eszméje Vannak azonban olyan körülmények, mikor a szervezetek számára nem áll fenn az alkalmazkodás szükségszerűsége, ill. kényszere. A piaci környezethez való alkalmazkodás például csak olyan társadalmi-gazdasági körülmények mellett érvényes, mikor a piac a szervezetek tevékenységének legfőbb értékmérője. A tudományos-technikai környezethez való alkalmazkodás feltételei valójában a piaci viszonyok függvényei. (csak akkor fontosak a szervezet számára, ha azok a szervezet eredményes működésének feltételét képezik.) A társadalmi-gazdasági környezethez való alkalmazkodás pedig voltaképpen attól függ, hogy a szervezet mennyiben tudja befolyásolni társadalmi környezetét. 2

3 2. tétel A tisztességes piaci magatartás A vállalkozások célja : Minden gazdasági vállalat célja a gazdálkodás olyan megszervezése, hogy az biztosítsa a vállalkozás fennmaradásának és megerősödésének érdekében a jövedelemszerzést. A szabad piacon való helytállás versenyt jelent, s a verseny lehetőséget ad arra is, hogy a riválisokat "nemtelen" eszközökkel is le lehessen győzni, kihasználva gyengeségüket. Vannak vállalkozások, melyek úgy gondolkodnak, hogy "Az üzlet az üzlet", tehát a sikeresség feltétele, hogy a gazdálkodás során annak minden erkölcsi vonatkozástól el kell tekinteni, s nem ismerni "sem Istent, sem embert". Ez arról árulkodik, hogy az ilyen vállalatok rövid távon gondolkodnak és stratégia nélkül próbálják meg a vállalkozást irányítani. Beleesnek azonban abba a csapdába, hogy ha egy vállalatról negatív kép alakul ki a piacon, akkor az hosszú távon szinte minden esetben a gazdálkodás hanyatlásához, s végül bukásához vezet. Más cégek azonban felismerték, hogy az eredményes üzleti tevékenység számára nemhogy nem ártalmas az erkölcsi tényezők figyelembevétele, hanem ellenkezőleg : egyik alapfeltétele. A koncepció tengelyében az az elképzelés áll, hogy a vállalat jó hírneve mind a partnerek, mind a vásárlók körében lényegesen nagyobb érték, mégpedig profitban kifejeződő érték, mint hogyha ez etikátlan termelés, árak, tisztességtelen verseny miatt elvész. (A japán gazdaság versenyképességének és üzleti sikereinek egyik kulcsát sokan abban látják, hogy a vállalatok belülről rendkívül hagyományos erkölcsi értékekre épülnek.) A hiteles és megnyerő kép kialakítására tehát minden esetben célszerű odafigyelni. 3

4 A HVG márc. 12-i száma közzétette azt az etikai térképet, melyet a londoni Üzleti Etikai Intézet állított össze a gazdasági élet erkölcsi buktatóiról. Ebből a legfontosabbak : 1) kapcsolat a fogyasztókkal termékfelelősség (a vállalatnak jó minőségű, megbízható és biztonságos terméket kell kínálnia) reklámozás (hamis, túlzó állítások, ill. lényeges adatok eltitkolása a termékről vagy a vállalatról tilos nem kapható áru/szolgáltatás reklámozása, megtévesztő áru-összehasonlítás) információk a fogyasztókról ( a vállalatok kötelesek a fogyasztókról kapott adatokat bizalmasan kezelni) 2) kapcsolat a versenytársakkal verseny (a vállalat törekszik a tisztességes verseny betartásának szabályaira) hírnévrontás (tartózkodni kell a versenytársak közvetlen, vagy akár csak közvetett lejáratásától) üzleti titok megsértése (Olyan információ, melynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.) bojkottra felhívás (a gazdasági kapcsolat létrejöttének akadályoztatása, vagy felbontása) összejátszás, manipuláció (pl. árverésen, versenytárgyaláson) árukapcsolás (valamely áru értékesítéséhez más áru értékesítését kötik feltételként) 3) kapcsolat az alkalmazottakkal személyiségi jogok (az emberi méltóság tiszteletben tartásával) diszkrimináció (a cég foglalkoztatási politikája nem tartalmazhat faji, nemi, vallási, nemzetiségi, vagy egészségügyi diszkriminációt) munkahelyi környezet (megfelelő szinten tiszta, biztonságos és egészséges) bérezés és egyéb juttatások (összhangban kell állnia az egyéni erőfeszítésekkel és az iparág fizetési színvonalával) 4) kapcsolat a természeti környezettel környezetvédelem (a vállalat felismeri felelősségét a természeti erőforrások használata, a környezet megváltoztatása és a káros anyagok kibocsátása terén) állatkísérletek (a vállalat csak akkor végezzen állatokon terméktesztelést és egyéb kísérleteket, ha az elkerülhetetlen; az állatvédelmi előírások betartása feltétlen parancs) 4

5 3. tétel A piaci verseny szabadsága A piaci verseny szabadsága elsősorban a következő területeken jelent szabad "mozgást" : piaci terület (hazai, nemzetközi) beszerzési területek értékesítési csatornák a műszaki fejlődés áramlása új piaci szereplők megjelenése A piaci verseny szabadságának korlátozására irányulhatnak : 1., Kartell-megállapodások A kartell több vállalat szerződéses megállapodása a piac elosztására, a beszerzési és eladási árak közösen történő kialakítására, a termelés esetleges korlátozására. A kartell-megállapodás lehet - vertikális (pl. minimális árra vonatkozóan) F - horizontális (nem beszállítói kapcsolatban lévő vállalkozásoknál) TILOS az a kartell-megállapodás, amely a piaci verseny szabadságának korlátozására irányul, így a fentiek értelmében tiltott a(z) : árkartell, piaci területek felosztása beszerzési források elzárása értékesítési csatornák elvágása műszaki fejlesztés akadályozása új piaci szereplők megjelenésének akadályoztatása Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hivatott a piaci verseny szabályainak ellenőrzésére, bírálatára és felügyeletére, esetenként a bíróságok segítsége mellett. A GVH a tisztességes megállapodásokkal köttetendő egyezményt negatív jelzéssel látja el, ami azt jelenti, hogy az nem irányul a verseny szabadságának korlátozására. A GVH szerint egy megállapodás akkor minősül tisztességesnek, ha a kartell-megállapodásban elvárt előnyök meghaladják a vele járó hátrányokat, és ez igazolható. 2., A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés Gazdasági erőfölényben van az az eladó, akinek az áruját máshonnan nem, vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel lehet megszerezni EGY TÖBB SOK Eladók Vevők EGY M M M TÖBB M O O SOK M O SZ a vevő vagy megrendelő, aki által megrendelt árut másnak nem, vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel lehet eladni akinek az adott piacon való részesedése meghaladja a 30 %-ot az a legfeljebb három vállalkozás, amelynek a piaci részesedése meghaladja az 50 %-ot akik között az adott piaci helyzetben nincs verseny A törvény tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Például : 5

6 szerződéses előny kikényszerítését szerződésektől való indokolatlan elzárkózást, visszautasítást hátrányos piaci helyzet előidézését a versenytárs számára a másik fél döntésének tisztességtelen befolyásolását A fentiek értelmében a törvényhozás bizonyos szervezeti egyesüléseket engedélyhez köt. Engedélyköteles az egyesülés, amennyiben : gazdasági erőfölény kialakulása állhat fenn (a piaci részesedés meghaladja a 30 %-ot) az éves árbevétel az illető cégeknél az előző évben összesen meghaladja a 10 M. Ft-ot a szavazók száma több, mint 50 % szerződés alapján szerzett joggal rendelkeznek irányítási rendszerben szerzett tulajdonságai alapján a társi szerzőn kívül, vagy amellett külön jogaik és kötelességeik vannak vagy egyéb bizonyítható módon létrejön a döntő befolyásolás 6

7 5. tétel A vállalkozás folyamata A vállalkozásszervezés fogalma : A vállalkozásszervezés nyereség, jövedelem, ill. vagyon szerzésére irányuló olyan üzleti tevékenység, melyben a termék ill. szolgáltatás piaci áron cserél gazdát. A vállalkozásszervezés lépései : 1) ÖTLET Az ötlet a gazdálkodásnak a pénzszerzésre irányuló lehetőségét adja meg. Piaci környezetben eladható dologról van szó! Az ötlet irányulhat : termelő tevékenységre / termék előállítására / - beruházási javakat - fogyasztási cikkeket termelhetünk. kereskedelmi tevékenységre nagykereskedelmi kiskereskedelmi úton. szolgáltatásra anyagot igénylő a., közületi anyagot nem igénylő b., lakossági 2) PIAC A piac vizsgálatakor az ötlet megvalósulásának piaci körülményeit elemezzük. igény és kereslet felmérése (igény kereslet! Az igények hosszabb távon válnak fizetőképes keresletté.) vevőkör meghatározása - lakóhely szerint (pl. város v. falu) - életkor szerint, stb. mennyiség megállapítása - térbeli - időbeli eloszlás szempontjából konkurencia behatárolása árak (gazdaságossági kérdés) innováció ciklusideje A piac fő tulajdonságai (igények diverzifikálódása, gyors változás) a vállalkozástól nagyfokú rugalmasságot igényelnek, vagyis olyan képességet, amely a változásokra történő gyors reagálást jelenti. A rugalmasság "mérése" :- képes-e valaki változtatni egyáltalán - s ha igen, mennyi idő alatt 3) TERMÉK a., Vizsgálnunk kell, hogy a vevők miért akarják megvenni a terméket, vagyis a termék funkcióit. (Funkcióanalízis : a termék azon tulajdonságait vizsgálja, melyek alkalmasak a vevők igényeinek kielégítésére.), Vizsgálnunk kell továbbá, hogy a vállalkozás hogyan tudja ezt a meghatározott funkciókkal ellátott terméket a vevők ren- delkezésére bocsátani. (beszerzés és saját gyártás vizsgálata) Lehetséges megoldások :, a terméket legyártom (saját gyártás), a terméket megvásárolom, a fentiek kombinációja A beszerzés és a saját gyártás vizsgálatának szempontjai :, minőség, megbízhatóság, rugalmasság ill. ennek megbízhatósága, szállítási feltételek, költségek vizsgálata (előállítási, beszerzési, elosztási, reklám és marketing, stb...) 7

8 4) HÁTTÉR Elsősorban az eszközökre, valamint az ezek működtetéséhez szükséges szervezetekre vonatkozik. Csoportosításuk :, Befektetett eszközök Tartósan állnak a vállalkozás rendelkezésére. Pl.: gépek, berendezések ingatlanok, stb..., Forgóeszközök Értéküket egy termelési periódusban adják át a terméknek. Pl.: anyag- és árukészlet, Humán "eszközök"- létszám - szervezet, mely az a struktúra, ami a szervezetben lévő embereket összeköti - valamint az ezek működtetéséhez szükséges működési szabályzat 5) ISMERETEK A vállalkozáshoz szükséges ismeretek - technikai, technológiai, műszaki, a termékre, és annak előállítására vonatkozóan. - kereskedelmi (marketing) - pénzügyi-elszámolási, gazd1asági - jogi (ügyvitel, adminisztráció) - önismeret! 6) ÜZLETI TERV Az üzleti terv voltaképpen egy jövőkép felrajzolása a fentiek alapján. 7) START Az indítás feltételeinek meghatározása és biztosítása.a., Saját forrás nélkül a vállalkozást nem szabad beindítani. (Saját forrás az a vagyon melyet a vállalkozás alapítói bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére.), Külső forrás lehet pénzintézet (hitel), vagy más gazdasági szervezet. 8) MŰKÖDTETÉS Célja a megtérülés és az újraindítás feltételeinek biztosítása. Vezetésirányítás :- tervezés (előrelátás) - szervezés (stratégiai és operatív) - irányítási döntések és utasítások meghozatala, koordinálása - ellenőrzés 9) TERMÉK Az új, kialakult terméknek (mely nem biztos, hogy olyan, mint a 3. pontban) van - költsége - és piaci ára. 10) PIAC Többé-kevésbé ugyanaz a piac, mint a 2. pontban, ahol Á - K = Ny rentabilitás Be - Ki = P likviditás Az üzleti terv két fejezete ezek alapján a nyereségterv és a likviditási terv. 8

9 9. tétel ÜZLETI TERVEZÉS Az üzleti terv fogalma : Üzleti terven olyan megvalósíthatósági tanulmányt értünk, mely tartalmazza egy konkrét vállalkozás létrehozásához adott és megteremtett gazdasági, kereskedelmi, jogi, technikai-technológiai, szakmai és szervezeti háttér pontos elemzését, valamint a vállalkozás első néhány éves gazdálkodásának várható részletesebb előrejelzését. Az üzleti terv célja : Egyrészt a hitelezők számára információk biztosítása, másrészt a vállalkozó számára áttekintő kép a gazdálkodás nyereségéről-veszteségéről, hasznáról, és a felmerülő egyéb kérdésekről. Az üzleti terv felépítése : Bemutatkozó rész A cég bemutatása - társasági forma - alaptőke nagysága és annak összetétele - tulajdonosok száma, neve, szakmai tapasztalataik, stb... A piac bemutatása - beszerzési piac (árak stabilitása, szállítói kapcsolatok, kedvezmények, stb...) - értékesítési piac (potenciális és tényleges piac) - piaci stratégiánk - várható piaci részesedésünk A termék bemutatása - funkcióanalízis - minőségi paraméterek - egyebek A vállalkozó és csapatának bemutatása - a vállalkozó képzettsége, szakmai múltja, tapasztalatai - egyéb tapasztalatok és gyakorlatok - társak és alkalmazottak bemutatása az előbbiek szerint A vállalkozás egyéb körülményeinek ismertetése - helyiség - telephely ill. székhely - stb... Tőkeszükséglet elemzése Összefoglaljuk, milyen tőkére van szüksége az adott vállalkozásnak összesen. Ezután leírjuk, milyen forrásokkal rendelkezünk mi magunk, és milyen egyéb, külső forrásokat kell igénybe vennünk a gazdálkodás megkezdéséhez. Kamat- és visszafizetési feltételek ismertetése, előzetes számítások. Nyitómérleg Kiindulási időpontnak azt az időpontot tekintjük, amikortól a hitel felvételét tervezzük. A mérleg bal oldali oszlopában megnézzük, mink van, jobb oldali oszlopában megnézzük, mi hiányzik, mik a tartozásaink. A kettő különbözete adja meg vagyonunkat, eszközeinket, vagy mínusz előjel esetén, hiányunkat. 9

10 Nyereség - veszteség számítás Ez a számítás arra ad összefoglaló választ, hogy hogyan alakul a vállalkozás eredménye, dinamikája az éves termelés során. Arra épül, hogy bizonyos időszakonként számba vesszük, milyen árbevételre számíthatunk, milyen egyéb bevételeink lehetnek, és ebből kivonjuk az adott időszak költségeit. A különbözet megmondja, hogy az adott időszakban működésünk pozitív számot eredményezett-e, azaz nyereséges volt-e, vagy nem. Cash-flow elemzés alapján bontásban A tényleges készpénzforgalom követésére alkalmas kimutatás, melyet célszerű az óvatosság elve rátartással elkészíteni. Ajánlott minimális havi szerepeltetni tényleges pénzforgalmi adatainkat. Készítése kétféle lehet : - bankok számára, amikor is a bankhitelt és törlesztést nem szerepeltetjük a táblázatban, csak a kamat-, és egyéb bankköltségeket tüntetjük fel Ez a kimutatás ezért értelemszerűen tartalmazhat negatív értékeket is. - a magunk számára, mikor is mindent számba veszünk. Ez a kimutatás negatív értéket már nem tartalmazhat! Fedezeti pont számítás A fix és változó költségeknek az árbevétellel való együttes vizsgálata mutatja meg, hogy az adott termék árbevételének mekkora hányada nyújt fedezetet a vállalkozás állandó költségeire. A számítás módja a következő : x = c/ (p-a) és p = a + c/x ahol x : a keresett fedezeti pont p : a darabonkénti egységár a : változó tőke c : állandó tőke Zárómérleg A vállalkozás év égi eredményének összevont kimutatására szolgál. Felépítése a nyitómérlegéhez hasonló. 10

11 33. tétel EGYÉNI VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA A vállalkozó : Olyan devizabelföldi természetes személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat a saját nevében, saját kockázatára, rendszeresen és haszonszerzés céljából. Az alapítás feltételei : - cselekvőképesség - állandó lakhely - nincs kizáró ok, vagyis - bűncselekményt nem követett el - nincs eltiltás vagy tilalom alatt - nem korlátlanul felelős valamely más társaságban A vállalkozói igazolvány megszerzésének lépései: - be kell meni a helyi önkormányzathoz, ahol a vállalkozás indul - be kell menni az APEH-hoz és le kell adni az új típusú adatlapot, cserébe az APEH adószámot ad nekünk, valamint hitelesíti pénztárkönyvünket - újra be kell menni a helyi önkormányzathoz, és bemutatni, hogy az APEH-hoz bejelentkeztünk - az önkormányzat adja a vállalkozói igazolványt (annak számával együtt) - be kell jelentkeznünk a TB-hez - és a KSH-hoz A vállalkozás működésének előírásai : - hatósági engedély (Köjál, Tűzoltóság, stb.) - megfelelő képesítés - személyes közreműködési kötelezettség - korlátlan felelősség - cégtábla kirakása 11

12 34. tétel AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ELSZÁMOLÁSÁNAK MÓDJA ÉS ALAPELVEI Az egyéni vállalkozó az e tevékenységét érintő bevételeiről, költségeiről és vagyonának változásáról az SZVTelőírásai alapján köteles nyilvántartást vezetni, és évente beszámolót készíteni. A beszámoló tartalma és formája a könyvvezetési módtól függ. A kötelezettségeket előíró jogszabályok : XVIII. törvény a számvitelről módosítás : IL., 1993 CVIII trv. Számvitel: olyan nyilvántartási, elszámolási és beszámolási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a vállalkozások és a nem nyereségorientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl. Fô részei, területei: a) beszámolás b) könyvvezetés c) bizonylati rend d) könyvvizsgálat e) közzététel Könyvvitel: A számvitel része. Rendszeres elszámolás amely az eszközök, források állományát, ezek változását mennyiségben, értékben, folyamatosan nyilvántartja. Feladatai: a) Eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása (leltár, mérleg) b) Eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos könyvelés) c) Megfelelô adatok szolgáltatása a termelés költségeinek vizsgálatához (önköltségszámítás) valamint a gazdasági eredmények megállapítása (eredmény-kimutatás) Az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezetheti az ún. egyszeres és a kettős könyvvitel szabályai szerint is. A könyvvezetések és a beszámolók rendszere : Egyszeres könyvvitel Kettős könyvvitel Bevétel nyilvántartás - Egyszerűsített mérleg - Egyszerűsített éves beszámoló - Éves beszámoló - Összevont, konszolidált beszámoló - Nem kell beszámolót készíteni 12

13 A KETTŐS KÖNYVVITEL Vezetése kötelező, amennyiben az éves nettó árbevétel két egymást követő évben nagyobb, mint 50 Mft. Az elismert teljesítés elvéből indul ki, vagyis abból, hogy a vállalkozó kezelésében ill. tulajdonában lévő E-ről és azok F-ról, valamint a gazdasági műveletekről olyan nyilvántartást vezet, amely az E-ben és F-ban bekövetkezett változásokat folyamatosan, áttekinthetően mutatja. Beszámolási formái : 1) Egyszerűsített éves beszámoló Két egymást követô évben, a mérleg fordulónapján a három mutató közül kettô nem haladhatja meg a határértéket: a mérleg fôösszege 150 M Ft éves nettó árbevétel 300 M Ft a tárgyévben az átlagos foglalkoztatotti létszám 100 fô Rt nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Összetétele: mérleg eredmény-kimutatás Ez a három dolog alkotja a beszámolót kiegészítô melléklet Ezeket kell beküldeni 2) Éves beszámoló Két egymást követô évben, a mérleg fordulónapján a fenti három mutató közül kettô meghaladja a határértéket. Összetétele: mérleg feltételes, részletes eredmény-kimutatás II kiegészítô melléklet üzleti jelentés 3) Összevont, konszolidált éves beszámoló Akkor készítjük, ha a vállalkozó tevékenységébôl eredôen más vállalatnál vagy többségi részesedéssel rendelkezik, vagy döntô irányítást, ellenôrzést gyakorol egy vagy több vállalkozó fölött. Összetétele: összevont mérleg összevont eredmény-kimutatás összevont kiegészítő melléklet 13

14 EGYSZERES KÖNYVVITEL Gyakorlatilag pénzforgalmi könyvvitelt jelent, mivel csak a pénzeszközökről és azok forrásairól, változásairól vezet pénzforgalmi nyilvántartást. Az egyszeres könyvvitel a pénzügyi teljesítés elvébôl indul ki. Ez a pénzügyi realizációs elv. Lényege, hogy bevételnek csak a ténylegesen befolyt, kiadásnak csak a ténylegesen kiadott tételek minősíti. Az egyszeres könyvelés idősoros könyvelés. Fajtái : - naplófőkönyv Ez a technika a pénzforgalomnak csak meghatározott részletezését teszi lehetővé.(kevés bankszámla, követelések és kötelezettségek kevés fajtája és kis száma, bevételek-kiadások elnagyoltabb bontása). Ezeket a részle- tezéseket vagy a naplófőkönyvhöz kapcsolódóan vezetett analitikus nyilvántartások útján valósítják meg. - pénztárkönyv Ez a lehetséges legegyszerűbb pénzforgalmi könyvviteli technika, ezért alkalmazása is korlátozott. 1., Mivel a jegyzett tőke és a tőketartalék nyilvántartására nem alkalmas, ezért csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, akiknél ez nem szerepel. 2., Mivel csak a pénztári pénzforgalom nyilvántartására való, elvileg csak azon vállalkozók alkalmazhatják, akik csak készpénzforgalmat bonyolítanak le, tehát nincs bankszámlájuk. 3., Nem nyújt lehetőséget követelések és kötelezettségek nyilvántartására, ezért csak olyanok alkalmazhatják, akiknél erre nincs szükség. - bevételi- és bevételi költségnyilvántartás Az önálló tevékenységet végző magánszemély (egyéni vállalkozó) vezeti, aki - nem alanya az ÁFÁ-nak, - alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat, - valamint az SZJA törvény szerint elszámolt ktg-ei az előző évben nem haladták meg a Ft-ot, és az adóévben is csak Ft-ig számol el költséget. Beszámolási formája : egyszerűsített mérleg 14

15 17. tétel Az eszközértékelés célja, tartalma és módszerei /A vállalkozás elszámolásának részletező NYILVÁNTARTÁSAI/ A könyvviteli elszámolások, vagyis a gazdasági műveletek bizonylatokkal alátámasztott adatainak összesítései általában összevont adatokat tartalmaznak. A vezetés és irányítás azonban részletes mennyiségi és értékadatokat biztosító nyilvántartásokat is igényelnek a gazdálkodó szervezetektől, - egyrészt a pénzügyileg realizált eredmény megállapításához (tárgyi eszközök értékcsökkenése, immateriális javak) - másrészt a vállalkozás valós helyzetének felméréséhez. (vevők követelései, szállítókkal szembeni kötelezettségek) A könyvviteli technikák közül a kettős könyvelés és annak beszámolói eleget tesznek ennek a feltételnek, ám a pénzügyi realizációs elven alapuló egyszeres könyvvitel tiszta formában nem felel meg eme követelménynek : - a tárgyi eszközök és immateriális javak - melyek jellemzően tartósan több cikluson keresztül szolgálják a vállalkozás tevékenységét - költség elszámolását nem lehet ellenértékük kifizetéséhez kötni, hanem értéküket amortizálni kell. Mivel az egyszeres könyvvitel nem terjed ki ennek nyilvántartására és értékcsökkenésük elszámolására e feladatot külön nyilvántartás keretében kell megoldani. - a pénzügyi teljesítés elve nem alkalmazható a vásárolt készletek vonatkozásában sem, hiszen beszerzési értékük kifizetését sem költségelszámolási, sem vagyoni szempontból nem lehet felhasználásnak tekinteni. Ennek a megoldása szintén egy külön nyilvántartás feladata. Annak érdekében, hogy az 1X könyvvitel a SZVT.-ben meghatározott céloknak megfeleljen, a pénzforgalmi könyvvitelt további kapcsolódó nyilvántartásokkal kell kiegészíteni, hogy ezek, valamint a leltárak alapján a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valós képet adó beszámoló készülhessen. Ilyen célra alkalmasak a részletező (analitikus) nyilvántartások, melyek nem az eszközök és források egészéről, hanem azok meghatározott csoportjairól szolgáltatnak mennyiségi és értékadatokat. 15

16 Az analitikus és szintetikus(összevont) nyilvántartásoknak egyeznie kell egymással, hiszen ami a szintetikus elszámolásban összevontan jelenik meg, azt tartalmazzák az analitikus nyilvántartások részletezve. Minden vállalkozónak olyan analitikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyre értelemszerűen szüksége lehet, de általában vezetni kell : a vevőkkel szembeni követelésekről - vevő azonosító adatai ( név, cím, bankszámlaszám,...) - vevő tartozásai - vevőktől kapott előlegek - befolyt összegek - határidőre ki nem egyenlített tartozások szállítókkal szembeni kötelezettségek - szállító azonosítói - szállító által benyújtott, vevő által elismert számlák összege - a számlakiegyenlítés esedékességi időpontja - adott előlegek - tartozások kiegyenlítésének módja, dátuma - határidőig ki nem fizetett tartozások értéke tárgyi eszközökről - beszerzési ár - beszerzési időpont - azóta elszámolt értékcsökkenés - aktuális érték immateriális javakról - nyitó bruttó érték - bruttó érték növekedése és csökkenése - értékcsökkenési leírás - nyitóértéke, növekedése és csökkenése személyi jövedelmekről gépjármű útnyilvántartásról saját készletekről 16

17 34. tétel AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS BEVÉTELEINEK ÉS KTSGEINEK ELSZÁMOLÁSA Bevétel : időpontja/) az egyéni vállalkozás bevétele az adóévben megszerzett készpénz, jóváírás, természetbeni juttatás vagy bármely más vagyoni érték. (Jóváírás : a bevétel akkor történik, mikor a számlán jóváírják, ill. a kiadás akkor, amikor a bank lehívja /a tényleges teljesítmény Jellemző bevételek : - értékesítés árbevétele (termék/szolgáltatás ellenértéke Áfa nélkül, felárak, engedmények figyelembevételével) - tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése esetén kapott ellenérték - a vállalkozás tulajdonát képező vagyontárgyaknak a vállalkozás által természetben történő kivonása (úgy kell elszámolni, mintha azokat értékesítették volna) - a pénzforgalmi könyvvitelben nyilvántartott kötelezettségekkel és követelésekkel kapcsolatos árfolyamnyereség - káreseményekkel kapcsolatos bevételek - nyilvántartott, hitelezési veszteségként leírt követelésekből befolyt összeg - bírság, kötbér, késedelmi kamat címén kapott összeg - kamatbevételek - állami költségvetéstől kapott támogatás (nem beruházásokhoz!) - kapott osztalék, részesedés - deviza- és valutakészletek árfolyamnyeresége - értékpapírok, befektetések eladásának árfolyamnyeresége - az előző évekkel kapcsolatos ktg-ek ill. ráfordítások között elszámolt adók visszatérített összege - a GT-ba apportként bevitt vagyontárgyak értéke Nem bevételnek számító pénzmozgás : - hitel vagy kölcsön (törlesztésre v. felvételre kerülő) - a vállalkozásba bevitt vagyon : a vállalkozásba befektetett vagyoni érték kivonásakor nem keletkezik bevétel, kivéve akkor, ha a befektetéskor ezt az összjövedelemből levonták, valamint, ha a befektetéskor ill. azt megelőzően nem adózott jövedelemből vásárolták. - bűncselekményből származó vagyoni érték annak tényleges elkobzásakor - pénzváltásból származó jövedelem - alkalmazottak elszámolása az előleggel 17

18 Költség : kiadás az egyéni vállalkozás bevétele az adóévben felmerült és igazolt költség és A költségelszámolás alapelvei : - a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, az adóévben felmerült költségek teljes egészében elszámolhatók - a tevékenységgel arányosan számolható el olyan ktg., mely nem kizárólag a bevételszerző tevékenység érdekében merült fel - nem számolhatók el egyáltalán ktg-ként azok a tételek, melyeket a törvény korlátoz, vagy ténylegesen megtilt. - költség csak egyszeresen számolható el - az egyéni vállalkozás megkezdésekor az indítástól visszaszámítva három évig a vállalkozás érdekében beszerzett és számlával igazolt eszköz és áru ktg-ként elszámolható Jellemző költségek : - anyag- és árubeszerzés ktg-ei - alkalmazottakkal kapcsolatos ktg-ek (bér, TB-járulék, kiegészítő fizetések baleseti kártérítés, étkezési hozzájárulás...) - segítő családtag foglalkoztatásával felmerülő költségek - szavatossággal jótállással kapcsolatos kiadások - biztosítási díjak - pénzintézeti hitel kamata - bizonyos adók és járulékok, mint pl. helyi adók, import után fizetett vám és annak illetéke, vagyonszerzési illeték, perktg, kötbér) - üzlethelységgel, műhellyel kapcsolatos ktg-ek (bérleti díj, rezsiktg) - távközlési eszközök használatának költsége - közművelődés költségei - utazás és szállítás költségei - Tb - alvállalkozási díjak - érdekképviseleteknek fizetett összeg - reprezentációs ktg - göngyölegek elszámolása - javítás, karbantartás, felújítás - eltulajdonított készletek, eszközök - reklámktg - közérdekű kötelezettségvállalás 18

19 36. tétel A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A gazdasági társaságok fogalma : Gazdasági társaságon olyan szervezeteket értünk, melyekre az alábbi négy tulajdonság jellemző : - üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása, - az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulás biztosítása, - a tagok közös kockázatvállalása, elkülönülten A gazdasági társaságok fajtái : JELLEG FELELŐSSÉG személyegyesülé s - a saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség. (Ez azt jelenti, hogy a társaságnak tagjaitól is lehetnek jogai és kötelezettségei.) - közkereseti társaság (KKT) - betéti társaság (BT) - egyesülés - közös vállalat (KV) - korlátolt felelősségű társaság (KFT) - részvénytársaság (RT) KKT BT KFT RT E KV személy- tőkeegyesülés személyegyesülé egyesülés s korlátlan korlátlan + korlátolt személyés tőkeegyesülé s TŐKE min 1 MFt IRÁNYÍTÁS, ELLENŐRZÉS üzletvezető ügyvezet (ügyvezető) ő személ y- és tőkeegyesül és korlátolt korlátolt korlátlan korlátla n min10 MFt igazgatós ág igazgatótanács igazgat ó- tanács FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ~ ~ ~ + ~ ~ KÖNYVVIZSGÁLÓ ~ ~ ~ + ~ ~ KILÉPÉS - BELÉPÉS egyszerű egyszerű üzletrész részvénye egyszerű eladása bizonyos k adásavétele szabályo k szerint egyszer ű 19

20 38. tétel GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI A gazdasági társaságok fogalma : Gazdasági társaságon olyan szervezeteket értünk, melyek : - üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, - az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást biztosítják, - a tagok közösen vállalják a kockázatot, - a saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség jellemzi. (Ez azt jelenti, hogy a társaságnak tagjaitól elkülönülten is lehetnek jogai és kötelezettségei.) Ahhoz, hogy egy gazdasági társaságot létrehozzunk, jogi szempontból a következő feladataink vannak : - társasági szerződés megkötése (Rt-nél: alapszabály ; egyszemélyes Kft-nél alapító okirat) - cégbírósághoz való bejelentés - cégbejegyzés és annak közzététele Alapítók Lehet egyrészt - belföldi - külföldi másrészt - az állam - természetes személy (jogai és kötelezettségei vannak, perelhet és perelhető) - jogi személy (társaság, melynek jogai és kötelezettségei vannak, perelhet és perelhető -- ám a per általában átszáll természetes személyre) - nem jogi szervezettségű gazdasági társaság Társasági Szerződés A társasági szerződés a társaság leendő tagjainak azon önkéntes és egybehangzó akaratelhatározása, mely valamely gazdasági társaság megalapítására irányul. Alaki érvényességi feltételei : - a szerződés írásbafoglalása - valamennyi tag által történő aláírása - cégbejegyzés és annak közzététele Tartalmi érvényességi feltételek : - a társaság cégneve, székhelye, alakulásának időpontja - a tagok neve, lakcíme, esetleg munkahelye - a társaság tevékenységi köre - a társasági vagyon mértéke és a rendelkezésre bocsátás módja és időpontja - egyéb specifikus pontok, melyet a felek a társasági jogviszony szempontjából fontosnak tartanak - valamint mindaz, amit a gazdasági törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír Cégbejegyzés Kérelemre történik, melyet a cégformának megfelelő nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával lehet teljesíteni. A kérelemhez mellékelni kell : A cégbejegyzés jellemzői : - Társasági szerződést - szükséges hatósági engedélyeket - a cégjegyzésre jogosultak közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát. - a TSZ megkötésétől számított 30 napon belül meg kell kérni - előtte adószámot kell kérni (mivel 1994.jan.1-től beleírják) - arra az időpontra vonatkozik, melyet a tagok a TSZ-ben megjelöltek - ügyvédi ellenjegyzés szükséges hozzá - a társaság a cégbejegyzés előtt is megkezdheti működését, de csakis a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett 20