A EUROSEM MODELL ÁLTAL BECSÜLT LEFOLYÁSI ÉS TALAJVESZTESÉGI ÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TEREPI MÉRT ÉRTÉKEKKEL

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A EUROSEM MODELL ÁLTAL BECSÜLT LEFOLYÁSI ÉS TALAJVESZTESÉGI ÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TEREPI MÉRT ÉRTÉKEKKEL"

Átírás

1 A EUROSEM MODELL ÁLTAL BECSÜLT LEFOLYÁSI ÉS TALAJVESZTESÉGI ÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TEREPI MÉRT ÉRTÉKEKKEL Bevezetés, célkitűzések Barta Károly 1 Jakab Gergely 2 Bíró Zsolt 3 Császár Alexandra 4 A Föld felszínén globális problémát jelent a vízerózió. A termékeny talajréteg direkt pusztulásán túl a tavak, víztározók feliszapolódásának, a műtrágyák és peszticidek le-, illetve bemosódásának nemcsak gazdasági következményei vannak, hanem súlyos ökológiai, környezet- és természetvédelmi károkat is okoznak. A már bekövetkezett erózió észlelése és térképezése mellett rendkívül fontosak a preventív intézkedéseket előkészítő kutatások is, azaz egy adott parcella vagy vízgyűjtő meghatározott területhasznosítás mellett bekövetkező eróziójának a becslését, előrejelzését, illetve a szántóföldi művelés alatt álló területeken a lehetséges kultúrák és vetésforgók eróziós szempontú optimalizálását (Kissné et al. 1984, Verőné 1996, Kertész et al. 1997, Centeri 2002a, b, c). E célok megvalósítására készült az USLE néven ismert Egyetemes Talajvesztési Egyenlet (Wischmeier-Smith 1978, Centeri 2002a, b, c), melyet több tucat eróziós modell megalkotása követett. A modellek sokfélesége és nagy száma is jól jelzi az eróziós modellezésben rejlő bizonytalanságokat. Bár hazánkban 1962-től kezdődően az USLE-t alkalmazzák a talajvédelmi tervezésben (Centeri et al. 2003), és napjainkban is ezen alapul a hazai szabvány, mégis rendkívül nagy jelentőséggel bírnak azok a kutatások, amelyek más talajeróziós modellek hazai alkalmazásának a lehetőségét készítik elő. Ezen modellek között vannak olyanok, amelyek jóval rövidebb távra (pl. EUROSEM, EROSION2D/3D, CREAMS, stb.), míg mások akár száz évekre előre, a globális felmelegedés hatását is figyelembe véve (pl. MEDRUSH, Tóth et al. 2001) képesek meghatározni, és előrejelezni az eróziós veszteségeket. Az újabb és újabb modellek megszületésével felmerült az igénye a modellek összehasonlításának is. Sajnos ezek az összehasonlítások kevés esetben alapulnak valós terepi méréseken, inkább az egyik modellhez hasonlítják a másikat, valójában csak egyetlen modell behatóbb ismeretére alapozva, míg az összehasonlítottat nem is ismerik behatóbban, a bemeneti adatok meghatározásához gyakran szakirodalmi hivatkozásokat használnak forrásként. Az egyik első hazai próbálkozás két modell összehasonlítására Kertész és Huszár (1996) munkája volt, amely már a címben is jelzi, hogy az EPIC és az USLE modellek összehasonlítására kerül sor benne. A nemzetközi szakirodalomban számtalan olyan cikket találunk, amelyek a modellek optimális bemeneti paramétereinek számával (Perrin et al. 2001), az egyes modellek jóságával, becslésének pontosságával foglalkoznak. Egyes szerzők nemcsak a modellek, hanem az eróziós térképek ábrázolásának problémakörével is foglalkoznak (Centeri et al. 2003). Fentie et al. (2002) a bemeneti paraméterek oldaláról közelítik a felvetődő problémákat, a beszivárgás és lefolyás becslésére vállalkoznak nyolc különböző módszer segítségével. Jetten et al. (1999) tábla- és vízgyűjtőszintű modellek összehasonlítását végezték el. Bhuyan et al. (2002) a WEPP, az EPIC és az ANSWERS modelleket hasonlítják össze. 1 Szegedi Egyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Cím: 6720-Szeged, Egyetem u. 2., 2 MTA-Földrajztudományi Kutató Intézet, Természetföldrajzi Osztály Cím: Budapest 1112, Budaörsi út 45., 3 SzIE, MKK, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Cím: 2103-Gödöllő, Páter K. u. 1., 4 SzIE, KGI, Természetvédelmi Tanszék Cím: 2103-Gödöllő, Páter K. u. 1., 1

2 A gödöllői Szent István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete 2001-ben indított egy olyan közös projektet, amely célja a hazánkban leggyakrabban alkalmazott eróziós modellek gyakorlati összehasonlítása. A vizsgálatba az EUROSEM, a MEDRUSH, a WEPP és a RUSLE modelleket vontuk be. A kutatás keretében vizsgáltuk, hogy az egyes modellek milyen bemeneti paramétereket igényelnek, azok előállítása, illetve meghatározása milyen nehézségekbe ütközik és mennyire megbízható. A modelleket in situ mesterséges esőztetések adataival teszteltük, és statisztikai módszerekkel hasonlítottuk össze a kapott eredményeket. Jelen esetben a terepi mérések és az EUROSEM modellel kapott eredmények összehasonlító elemzését ismertetjük. Anyag és módszer A mintaterület és a vizsgált talajtípusok Mintaterületünk a Balaton déli vízgyűjtőjén, Pamuk külterületén helyezkedett el. Rozsdabarna erdőtalajt (RBET) és egy humuszkarbonát talajt vizsgáltunk. A humuszkarbonát talajt 7,3 %-os, az RBET-et 5 %-os lejtés alatt vizsgáltuk. Mindkét helyszínen találkoztunk erózió nyomaival kisebb (1-5 cm) és nagyobb (20-30 cm) eróziós barázdák formájában. Jelentős különbség a termőréteg vastagságán kívül a két talajtípus szemcsefrakció eloszlásában volt. Míg a humuszkarbonát talaj egyetlen genetikus talajszintje a 0,002 és 0,02 mm-es, addig a RBET genetikus talajszintjei a 0,02 és 2 mm közötti frakcióból tartalmaztak többet. A talajok szelvényleírását a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer egyszerűsített leírólapjai, a részletes laboratóriumi vizsgálatokat pedig Buzás (1988) alapján készítettük el. A Pannon R-02 eső-szimulátor leírása és működése A Pannon R-02 eső-szimulátor (Csepinszky et al. 1999, Centeri 2002d) egy 6*2 méteres kísérleti parcella esőztetésére alkalmas berendezés. A szimulátor tartószerkezetét 3 db A alakú keret képezi. A keretek max. 3,3 m magasságig állíthatóak, ezen helyezkednek el a szórófejek. A vízszintes keret (ezen 4 db Veejet szórófej van) tengelyének mozgatását egy számítógép által vezérelt elektromotor biztosítja. A mesterséges eső intenzitása a számítógéppel 10 és 130 mm*óra -1 között állítható. A szórófej fúvókájának átmérője 7,5 mm. A fúvókát 41 kpa nyomás mellett elhagyó víz sebessége meghaladja a 8 m*s -1 -ot, azaz olyan sebességet ér el, mintha a természetes körülményekhez igen közel álló sebességgel érnek talajt. A parcellát az esésvonalakkal párhuzamosan telepítettük és a ráfolyás meggátlására fémlemezekkel határoltuk. Az öntözött terület minden irányban min. 0,5 m-rel meghaladta a megfigyelt területet a szegélyhatás mérséklése érdekében. A terület alsó részén két, egyenként egy méter széles, fémből készült elem gyűjtötte össze a megfigyelt parcella felszínén elfolyó vizet. A lefolyó zagyot összegyűjtöttük, az esőztetés folyamat-idejének rögzítése mellett mértük, minimum 1 napig ülepítettük, majd a zagymintákat szárítottuk. A kiszárított mintákon számos laboratóriumi vizsgálatot elvégeztünk, de jelen esetben kizárólag a mennyiségek kerülnek összehasonlításra, így az egyéb módszereket itt nem ismertetjük. Az EUROSEM modell parametrizálása A EUROSEM egy olyan egyeseményes, dinamikus fizikai modell, mely akár perces sűrűséggel képes lefolyási és lehordódási adatokat produkálni parcellákon, illetve maximum 50 ha területű kisvízgyűjtőkön (Morgan et al. 1992, 1993, 1998). A modellt az 1990-es évek elején kifejezetten az Európai Unió területére dolgozták ki (Chisci et al. 1988), így hazai be- 2

3 vezetése, alkalmazása különösen fontos. A modell bemeneti paramétereit az 1. táblázat alapján négy nagyobb kategóriába sorolhatjuk. 1. táblázat: A EUROSEM bemeneti paraméterei Csapadékparaméterek: A közel azonos intenzitású szakaszokra bontott csapadékeseményt a szakaszhatárok időpontjaival és a hozzájuk tartozó kumulált csapadékmennyiségekkel adjuk meg táblázatos formában. Tehát inputként időpontok és csapadékmennyiségek szerepelnek a modellben. Input paraméter még a hőmérséklet (TEMP, C o ). Növényzeti paraméterek Név Jel m. egys. Név Jel m. egys. növényborítottság COV - felszíni szárarány PBASE - max. csapadékraktározás DINT mm Szárdőlés PLANG fok növényborítás magassága PLH cm levélalak-faktor SHAPE - (Mikro)topográfiai paraméterek Név Jel m. egys. Név Jel m. egys. lejtőhossz L m lejtőirányú érdesség RFR cm/m lejtőszélesség W m lejtőre merőleges érdesség RAS cm/m lejtőszög SIR m/m besziv. visszahúzódási faktor RECS mm Talajparaméterek Név Jel m. egys. Név Jel m. egys. vízáteresztő képesség FMIN mm/h szemcseátmérő mediánja D50 µm kapilláris vízvezetés G mm Talajkohézió COH kpa kezdeti talajnedvesség THI m 3 /m 3 Csepperodibilitás EROD g/j maximális talajnedvesség THMAX m 3 /m 3 térfogatos kőzetarány ROC m 3 /m 3 porozitás POR m 3 /m 3 felszíni kőzetarány PAVE - Manning-féle n-érték IRMANN m 1/6 A paraméterek közül jelen cikkünkben csak azokat mutatjuk be, amelyek meghatározása problémát okozott, a kimeneti adatokra gyakorolt hatásuk viszont jelentős. Ezek közül az egyik legfontosabb a talaj vízáteresztő képessége (FMIN). Ennek meghatározására ugyan számos módszer létezik (Várallyay 1993), a módszerek eróziós vizsgálatoknál történő felhasználhatósága erősen megkérdőjelezhető, hiszen többségükben kényszervíznyomást alkalmazunk, és többségükben nem számolnak a kérgesedés módosító hatásával (Barta 2004). A legnagyobb bizonytalanságot jelentő bemeneti adat a talaj kapilláris vízvezetése (G), amely a mátrixpotenciál improprius integráljából származtatott paraméter. Gyakorlatilag mérhetetlen, értéke az EUROSEM segédtáblázata szerint adott fizikai talajféleség esetén is rendkívül tág határok között mozoghat. Az eddigi hazai tapasztalatok alapján a segédtáblázatban szereplő értékek %-os csökkentésével kapunk reális közelítést a valós lefolyásra (Barta 2001). A kezdeti talajnedvesség (THI) pontosan mérhető paraméter. Ennek ellenére meghatározásánál becsléseket is kell alkalmaznunk, mivel nincs lehetőség minden csapadékesemény előtt a direkt terepi vagy laboratóriumi mérésére. Szerepe a talaj telítődésének sebességén keresztül a kezdeti lefolyási intenzitás befolyásolásában van. Amint az említett három talajparaméter is jól illusztrálja, a modell bemeneti adatainak meghatározása főleg a beszivárgással kapcsolatban jelent bizonytalanságot, így különösen fontos feladatunk volt a rendelkezésünkre álló adatok segítségével annak eldöntése, hogy ezen paraméterek értékét hogyan válasszuk meg: 1. A talaj vízáteresztő képességére vonatkozóan három adat állt rendelkezésünkre: Vér-féle módszerrel laborban mért értékek, duplakeretes módszerrel terepen nyert adatok és az 3

4 esőztetés lefolyási intenzitásaiból visszaszámolt teljes hortoni görbék. A vízáteresztő képesség értékét a lefolyásból visszaszámolt hortoni görbe alapján adtuk meg. 2. A G értékére vonatkozóan nem volt lehetőségünk mérésre, így értékét az EUROSEM segédtáblázata alapján határoztuk meg: az adott fizikai talajféleségre megadott értékek közül a legkisebbet tekintettük bemeneti paraméternek. Ez kb. minden esetben %-a volt a táblázatban szereplő átlagértéknek. 3. Minden egyes parcellán a beáztató esőztetések előtti talajnedvességet mértük, így itt nem volt szükség becslésre. A beáztató esőztetéseket követő első csapadékeseményeknél (ezek intenzitása mm/h volt) a talajnedvességet az adott talajra jellemző szabadföldi vízkapacitásúnak tekintettük, a további esőztetéseknél pedig a maximális vízkapacitás 90 %- ával számoltunk. A modell legfontosabb bemeneti paramétereinek értékét a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat: A EUROSEM futtatásához használt legfontosabb inputok Kód FMIN G THI IRMANN D50 EROD mm/h mm v/v% m 1/6 µm g/j , ,62 0, , , ,2 0, , , ,7 0, , , ,7 0, , ,7 0, , ,7 0, , , ,58 0, , , , , , ,7 0, , , ,7 0, , , ,7 0, , , ,7 0, , , ,13 0, , ,35 0, , ,5 0, , ,5 0, , ,5 0, , ,5 0, , ,13 0, , ,35 0, , ,5 0, , ,5 0, , ,5 0, , ,5 0, A 603 és 604 kezdetű kódok a humuszkarbonát, a 605 és 606 kezdetű kódok az RBET egy-egy ismétlését, az utolsó két számjegy pedig a növekvő intenzitást jelöli. Az EUROSEM modell által becsült és a mért lefolyás és talajveszteség adatok statisztikai elemzését az SPSS program segítségével végeztük el. A χ² próbát és Mann-Whitney tesztet végeztünk. 4

5 Eredmények A modellek futtatásának eredményeképpen megkaptuk a lefolyás és a talajveszteség adatokat, amelyeket összehasonlítottunk a terepi mérésekkel (3. táblázat). 3. táblázat: A mesterséges esőztetés során mért és a modellezett adatok összehasonlítása Mesterséges esőztetés EUROSEM modell Kód Mért lefolyás Mért talajveszteség Becsült lefolyás Becsült talajveszteség mm kg mm kg ,37 0,80 1,40 0, ,91 1,09 0,00 0, ,35 1,68 0,42 0, ,56 1,92 2,36 1, ,83 3,99 2,54 2, ,11 4,08 nincs adat nincs adat ,20 0,48 0,00 0, ,19 0,39 0,00 0, ,62 1,21 0,53 0, ,76 2,18 0,81 0, ,21 3,02 0,55 0, ,20 4,62 2,11 1, ,00 0,00 1,14 0, ,27 0,27 0,26 0, ,16 0,29 3,10 0, ,35 0,25 2,77 0, ,36 0,60 2,59 1, ,94 1,58 5,10 2, ,73 0,09 13,90 4, ,23 0,31 1,36 0, ,19 0,32 3,12 0, ,39 0,63 3,01 1, ,51 0,93 2,87 1, ,72 2,21 4,92 2,30 A 3. táblázatban mind a Mért lefolyás és Becsült lefolyás, mind pedig a Mért talajveszteség és Becsült talajveszteség oszlopokban találkozunk ránézésre hasonló és különböző adatokkal. A megválaszolásra váró kérdés az volt, hogy a becsült (modellezett) értékek mennyire hasonlítanak, ill. mennyiben tekinthetőek eltérőnek a terepi módszerrel mért értékektől. A különbségek és hasonlóságok elemzéséhez statisztikai módszereket hívtunk segítségül. Statisztikai értékelés Először homogenitás vizsgálatot végeztünk az adatsorokkal (χ 2 teszt), hogy megvizsgáljuk, az adatsorok egy közös populációból származnak-e? A vizsgálatok eredménye, hogy nincs szignifikáns eltérés egyik mintaterületen sem az adatsorok között, sem a lefolyás, sem a talajveszteség tekintetében. 5

6 A mért értékek illeszkedés vizsgálata az egyes modellek által jósolt értékekhez. A χ 2 teszt megmutatja, hogy a mért eloszlás mennyire illeszkedik az egyes modellek által jósolt eloszláshoz. 1. mintaterület: a modell által jósolt értékektől nem volt szignifikáns eltérés. 2. mintaterület: a modell az 1. szakaszban jóval többet jósol és a 2. szakaszban jóval kevesebbet, mint a mért értékek (χ 2 =16,37, df=5, p<0,01). A mennyiségek becslése Az első mintaterületen a lefolyás és a talajveszteség mennyiségének becslésére vonatkozóan elvégzett statisztikai értékelések alapján megállapíthatjuk, hogy az EUROSEM által modellezett lefolyás mennyisége különbözik a mért értékektől (4. táblázat), ezzel szemben a modell által becsült talajveszteség hasonlít a terepi mérésekhez (4. táblázat). 4. táblázat: A lefolyás és talajveszteség modellezésének statisztikai elemzése az első mintaterületen (humuszkarbonát talajon) lefolyás talajveszteség Mann-Whitney U,000 7,000 Wilcoxon W 21,000 28,000 Z -2,882-1,761 Asymp. Sig. (2-tailed),004,078 Exact Sig. [2*(1-tailed Sig.)],002 a,093 a a. Not corrected for ties. A második mintaterületen az elvégzett statisztikai értékelések alapján megállapíthatjuk, hogy mind a modell által becsült lefolyás, mind a modell által becsült talajveszteség hasonlít a terepi vizsgálatok során mértek értékekhez (5. táblázat). 5. táblázat: A lefolyás és talajveszteség modellezésének statisztikai elemzése a második mintaterületen (rozsdabarna erdőtalajon) lefolyás talajveszteség Mann-Whitney U 15,000 8,000 Wilcoxon W 36,000 29,000 Z -,480-1,601 Asymp. Sig. (2-tailed),631,109 Exact Sig. [2*(1-tailed Sig.)],699 a,132 a a. Not corrected for ties. Az esőztetési vizsgálatok során száraz, nedves és vizes talajállapotban is történtek vizsgálatok. Ezek átlagértékei jól közelítik az átlagos viszonyokat azokban az esetekben, amikor az éves talajveszteség átlagára vonatkozó becslést végzünk. Mivel az EUROSEM modell egyeseményes modell, lehetőség van a különböző talajnedvesség állapotok elkülönítésére, és az egyféle talajnedvesség csoportba tartozó esőztetési adatok összevetésére a modellezett értékekkel. 6

7 A száraz talajon végzett esőztetési vizsgálatok adatainak kizárásával az első mintaterületen a lefolyás és a talajveszteség mennyiségének becslésére vonatkozóan elvégzett statisztikai értékelések alapján megállapíthatjuk, hogy az EUROSEM által modellezett lefolyás mennyisége különbözik a mért értékektől (6. táblázat), míg a modell által becsült talajveszteség hasonlít a terepi mérésekhez (6. táblázat). 6. táblázat: A lefolyás és talajveszteség modellezésének statisztikai elemzése az első mintaterületen (humuszkarbonát talajon) a nedves talajviszonyok mellett Lefolyás talajveszteség Mann-Whitney U,000 4,000 Wilcoxon W 15,000 19,000 Z -2,611-2,611 Asymp. Sig. (2-tailed),009,009 Exact Sig. [2*(1-tailed Sig.)],008 a,008 a a. Not corrected for ties. A száraz talajon végzett esőztetési vizsgálatok adatainak kizárásával a második mintaterületen a lefolyás és a talajveszteség mennyiségének becslésére vonatkozóan elvégzett statisztikai értékelések alapján megállapíthatjuk, hogy az EUROSEM által modellezett lefolyás és talajveszteség mennyisége nem különbözik a mért értékektől (7. táblázat). 7. táblázat: A lefolyás és talajveszteség modellezésének statisztikai elemzése a második mintaterületen (rozsdabarna erdőtalajon) a nedves talajviszonyok mellett Lefolyás talajveszteség Mann-Whitney U 4,000 8,000 Wilcoxon W 19,000 23,000 Z -1,776 -,940 Asymp. Sig. (2-tailed),076,347 Exact Sig. [2*(1-tailed Sig.)],095 a,421 a a. Not corrected for ties. Az eredmények azt mutatják, hogy az EUROSEM modell az egyes talajtulajdonságok függvényében eltérően viselkedik, azaz különböző mértékben becsli jól a lefolyás és a talajveszteség mennyiségét. Következtetések A kétféle talajtípuson végzett esőztetési vizsgálatokat összehasonlítva az EUROSEM modellel végzett becslésekkel azt tapasztaltuk, hogy a modell a lefolyás és a talajveszteség adatokat eltérő pontossággal becsli. A rozsdabarna erdőtalajon már a modellezett adatok eloszlása is különbözött a mérési adatsorétól. A modell eltérő pontossággal működik a löszön és a löszös homokon kialakult talajok esetében A löszön kialakult talajon rosszul, a löszös homokon kialakult talajon pedig jól közelíti a terepi lefolyásméréseket, míg a talajveszteség adatokat mindkét esetben jól becsli. Érdemes lenne a közeljövőben megvizsgálni, hogy mi az oka annak, hogy a löszön kialakult talaj esetében szignifikáns különbség van a becslés és a mérés között. Ehhez további terepi mérések elemzése szükséges, amelyet a jövőben végezni. 7

8 IRODALOM Barczi, A. Centeri, Cs. (1999) A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO. X. évf., I-II. szám, pp Barta, K. (2001) A EUROSEM talajeróziós modell tesztelése hazai mintaterületen. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, október (CD) Barta, K. (2004) Talajeróziós modellépítés a EUROSEM modell nyomán. Doktori (PhD) disszertáció. Szeged, 84 p. Bhuyan, A. J. Kalita, P. K. Janssen, K. A. Barnes, P. L. (2002) Soil loss predictions with three erosion simulation models. Environmental Modelling & Software 17: Centeri, Cs. (2002a) A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés. Tom. 51, No. 2., pp Centeri, Cs. (2002b) Importance of local soil erodibility measurements in soil loss prediction. Acta Agronomica Hungarica, Vol. 50., 1. szám, p Centeri, Cs. (2002c) A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés. Tom. 51, No. 2., p Centeri, Cs. (2002d) Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata. Doktori értekezés. Gödöllő, SzIE, 162 p. Centeri, Cs. Pataki, R. (2003) A talajerodálhatósági értékek meghatározásának fontossága a talajveszteség tolerancia értékek tükrében. Tájökológiai Lapok, 1. évf. 2. sz., pp Chisci, G. Morgan, R. P. C. (1988) Modelling soil erosion by water: why and how. In: Morgan, R. P. C. et al. (ed.) Erosion Assessment and Modelling. Commission of the European Communities Report No. EUR EN. pp Csepinszky, B. (1999) A Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék története. Georgikon Kiskönyvtár, Tudománytörténeti Füzetek (8). Keszthely. 87 p. Csepinszky B. Jakab G. Józsa S. (1999) Szimulált csapadék, beszivárgás és talajveszteség. XLI. Georgikon Napok Keszthely. Agrárjövőnk Alapja a Minőség szeptember Keszthely. PATE GEORGIKON, pp Fentie, B., Yu, B., Silburn, M. D., Ciesiolka, C. A. A. (2002) Evaluation of eight different methods to predict hillslope runoff rates for a grazing catchment in Australia. J. of Hydrology 261: Jetten, V. de Roo, A. Favis-Mortlock, D. (1999) Evaluation of field-scale and catchment-scale soil erosion models. Catena 37: Kertész,, Á. Huszár, T. (1996) Talajerózióbecslés az USLE és az EPIC modellek alkalmazásával összehasonlítás. In: A termőföld védelme. OMÉK 96 Kísérő rendezvénye Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gödöllő, pp Kertész, Á. Richter, G. Schmidt, R. G. Braunschweig, W. Huszár, T. Lóczy, D. Schäfer, A. Márkus, B. Varga, G. Henzler, B. (1997) The Balaton Project. ESSC Newsletter 2 + 3, pp Kiss, R-né. Bukovszky, Gy. Antalné Angster, M. (1984) Talajvédelem és lefolyás. Vízgazdálkodási Intézet. Munkaszám: 591., 245 p. Morgan, R. P. C. Quinton, J. N. Rickson, R. J. (1992) EUROSEM: Documentation Manual. Silsoe College. 84 p. Morgan, R. P. C. Quinton, J. N. Rickson, R. J. (1993) EUROSEM: A User Guide. Silsoe College. 83 p. Morgan, R. P. C. Quinton, J. N. Smith, R. E. Govers, G. Poesen, J. W. A. Auerswald, K. Chisci, G. Torri, D. Styczen, M. E. (1998) The European Soil Erosion Model (EUROSEM): A Dynamic Approach for Predicting Sediment Transport from Fields and Small Catchments. Earth Surface Processes and Landforms 23., pp Perrin, C. Michel, C. Andréassian, V. (2001) Does a large number of parameters enhance model performance? Comparative assessment of common catchment model structures on 429 catchments. Journal of Hydrology 242, pp Tóth, A. Szalai, Z. Jakab, G. Kertész, Á. Bádonyi, K. Mészáros, E. (2001) Talajpusztulás modellezése MEDRUSH modell alkalmazásával. Földrajzi Értesítő 50/1-. pp Várallyay Gy. (1993) A vízzel telített (kétfázisú) talaj hidraulikus vezetőképességének (K) meghatározása. In: Buzás I. (szerk): Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. A talaj fizikai, vízgazdálkodási és ásványtani vizsgálata. Inda 4231 Kiadó Bp. pp Verőné W. M. (1996) Távérzékelés alkalmazása talajeróziós becslésekben pázmándi mintaterületen. Agrokémia és Talajtan. 45. pp Wischmeier, W. H. Smith, D. D. (1978) Predicting Rainfall Erosion Losses. Agricultural Research Service Handbook No United States Department of Agriculture, Washington. 58 p. 8

Csapadék Atmospheric precipitation. Növényzeten keresztül a felszínre hulló csapadék Precipitation reaching ground surface via vegetation

Csapadék Atmospheric precipitation. Növényzeten keresztül a felszínre hulló csapadék Precipitation reaching ground surface via vegetation Földrajzi Értesítõ 2005 LIV évf 1 2 füzet, pp 16 13 A szántóföldi beszivárgás-lefolyás modellezése BARTA KÁROLY 1 Abstract Modeling runoff and infiltration on arable lands The erosional investigations

Részletesebben

A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek)

A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek) A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek) Erózió Okok: geológiai viszonyok topográfiai viszonyok védekezés hiánya nem megfelelő földhasználat,

Részletesebben

TALAJERÓZIÓS MODELLÉPÍTÉS A EUROSEM MODELL NYOMÁN

TALAJERÓZIÓS MODELLÉPÍTÉS A EUROSEM MODELL NYOMÁN Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TALAJERÓZIÓS MODELLÉPÍTÉS A EUROSEM MODELL NYOMÁN Doktori (PhD) értekezés Barta Károly Témavezető: Dr. Mezősi Gábor Szeged, 2004 0 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés,

Részletesebben

Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken

Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken Centeri Csaba 1 Barczi Attila 1 Grónás Viktor 1 Joó Katalin 2 Néráth Melinda 3 Vona Márton 1 Pataki Róbert 4 Zsembery Zita 3 Kristóf

Részletesebben

ÚJ TALAJERÓZIÓS MODELL FELÉPÍTÉSE. Barta Károly 1

ÚJ TALAJERÓZIÓS MODELL FELÉPÍTÉSE. Barta Károly 1 ÚJ TALAJERÓZIÓS MODELL FELÉPÍTÉSE Barta Károly 1 1. Bevezetés A talajeróziós modellezés közel százéves múltra tekint vissza. A kezdeti tapasztalati képletek után az USLE megalkotása fontos lépcsőfokot

Részletesebben

Jakab Gergely publikációs listája

Jakab Gergely publikációs listája Jakab Gergely publikációs listája Referált tudományos folyóiratban megjelent közlemények JAKAB G. 2008. Új vízmosás osztályozási rendszer bemutatása egy mintaterület példáján. Földrajzi értesítő 57(1-2):

Részletesebben

Talajpusztulás modellezése MEDRUSH modell alkalmazásával 1

Talajpusztulás modellezése MEDRUSH modell alkalmazásával 1 Földrajzi Értesítő 2001. L. évf. 1 4. füzet, pp. 127 136. Talajpusztulás modellezése MEDRUSH modell alkalmazásával 1 TÓTH ADRIENN SZALAI ZOLTÁN JAKAB GERGELY KERTÉSZ ÁDÁM BÁDONYI KRISZTINA MÉSZÁROS ERZSÉBET

Részletesebben

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék

Részletesebben

AZ EGYIK LEGFONTOSABB RECENS FELSZÍNALAKÍTÓ FOLYAMAT, A TALAJPUSZTULÁS MAGYARORSZÁGON. Kertész Ádám 1

AZ EGYIK LEGFONTOSABB RECENS FELSZÍNALAKÍTÓ FOLYAMAT, A TALAJPUSZTULÁS MAGYARORSZÁGON. Kertész Ádám 1 AZ EGYIK LEGFONTOSABB RECENS FELSZÍNALAKÍTÓ FOLYAMAT, A TALAJPUSZTULÁS MAGYARORSZÁGON Kertész Ádám 1 Bevezetés A Föld felszínét formáló folyamatok közül talán legfontosabb a talajpusztulás folyamata, amely

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés Lehetőségek a csapadék eróziós potenciáljának meghatározására különböző részletességű adatbázisok alapján Sisák István 1 Máté Ferenc 1 Szász Gábor 2 Hausner Csaba 1 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi

Részletesebben

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági

Részletesebben

HAZAI TALAJERODÁLHATÓSÁGI ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSÁNAK FONTOSSÁGA A TALAJVESZTESÉG TOLERANCIA ÉRTÉKEK TÜKRÉBEN

HAZAI TALAJERODÁLHATÓSÁGI ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSÁNAK FONTOSSÁGA A TALAJVESZTESÉG TOLERANCIA ÉRTÉKEK TÜKRÉBEN Tájökológiai Lapok 1 (2): 57 68. (2003) 57 HAZAI TALAJERODÁLHATÓSÁGI ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSÁNAK FONTOSSÁGA A TALAJVESZTESÉG TOLERANCIA ÉRTÉKEK TÜKRÉBEN CENTERI CSABA 1, PATAKI RÓBERT 2 1 Szent István Egyetem,

Részletesebben

SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS

SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS BIOSZENES KEZELÉSSEL TERVEZÉSI FELADAT 1 Takács Enikő BEVEZETÉS Magyarországos ~8 millió ha érintett 2 SZÉLERÓZIÓ=DEFLÁCIÓ Definíció: szél felszínalakító munkája, a földfelszín

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA Értekezés szerzője: Szűcs Péter Doktori Iskola: Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztés és Kertészeti tudományok Doktori Iskola Értekezés címe: Az erózió lépték függése

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az erózió elleni védekezés műszaki lehetőségei I. 82.lecke A vízerózió elleni műszaki

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése

Részletesebben

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás

Részletesebben

ERODÁLHATÓSÁGI VIZSGÁLATOK ESŐ-SZIMULÁTORRAL Jakab Gergely 1

ERODÁLHATÓSÁGI VIZSGÁLATOK ESŐ-SZIMULÁTORRAL Jakab Gergely 1 ERODÁLHATÓSÁGI VIZSGÁLATOK ESŐ-SZIMULÁTORRAL Jakab Gergely 1 Bevezetés Méréseinket Somogy megyében, Visz község határában végeztük. A vizsgálni kívánt parcellákat barnaföldön, Ramann-féle barna erdőtalajon,

Részletesebben

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére MTA VEAB Biológiai Szakbizottság, Vízgazdálkodási Munkabizottsága Előadóülés, 2015. február 10., Győr Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában

Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában Kitka Gergely Dr. Farsang Andrea Dr. Barta Károly 1. Bevezetés Napjaink egyik igen fontos problémájává nőtte ki magát a talajerózió következtében fellépő

Részletesebben

7. A digitális talajtérképezés alapjai

7. A digitális talajtérképezés alapjai Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata

A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata Az elemzésben a GoogleTrends (GT, korábban Google Insights for Search) modellek mintán kívüli illeszkedésének vizsgálatával

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Víz az útpályaszerkezetben

Víz az útpályaszerkezetben 40. Útügyi Napok SZEGED 2015. szeptember 15-16. Víz az útpályaszerkezetben Kovácsné Igazvölgyi Zsuzsanna tanársegéd Soós Zoltán PhD hallgató dr. Tóth Csaba adjunktus Az előadás tartalma Problémafelvetés

Részletesebben

Csapadékmaximum-függvények változása

Csapadékmaximum-függvények változása Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October Biostatisztika VIII Mátyus László 19 October 2010 1 Ha σ nem ismert A gyakorlatban ritkán ismerjük σ-t. Ha kiszámítjuk s-t a minta alapján, akkor becsülhetjük σ-t. Ez további bizonytalanságot okoz a becslésben.

Részletesebben

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés) TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.

Részletesebben

Az eróziós térképek kategóriáinak értékelése

Az eróziós térképek kategóriáinak értékelése AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 3 4 443 454 Az eróziós térképek kategóriáinak értékelése Jelen tanulmány áttekinti az eróziós modellekkel becsült talajveszteség térképezésének eddigi történetét, amely

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5

Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5 evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI

A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK

Részletesebben

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 PREPARATION AND USE OF LANDSCAPE TYPE MAPS AS REFLECTED BY THE STUDY OF A SMALL CATCHMENT Abstract: Applying the

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Háromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése

Háromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése Háromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése Berke József 1 Szabó József 2 Szeiler Gábor 3 Berkéné Várbíró Beáta 4 1 - Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmatematika,

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

SZŰCS PÉTER AZ ERÓZIÓ LÉPTÉK FÜGGÉSE C.

SZŰCS PÉTER AZ ERÓZIÓ LÉPTÉK FÜGGÉSE C. Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék University of Szeged, Department of Physical Geography and Geoinformatik Dr. habil. Farsang Andrea egyetemi docens H-6722 Szeged,

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

FIT-jelentés :: Budapest XX. Kerületi Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 1203 Budapest, Serény utca 1. OM azonosító:

FIT-jelentés :: Budapest XX. Kerületi Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 1203 Budapest, Serény utca 1. OM azonosító: FIT-jelentés :: 2014 Összefoglalás Budapest XX. Kerületi Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 1203 Budapest, Serény utca 1. Összefoglalás Az intézmény létszámadatai Tanulók száma Évfolyam Képzési forma

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

ÖDOMÉTERES VIZSGÁLAT LÉPCSŐZETES TERHELÉSSEL MSZE CEN ISO/TS 17892-5 BEÁLLÍTÁS ADAT. Zavartalan 4F/6,0 m Mintadarab mélysége (m)

ÖDOMÉTERES VIZSGÁLAT LÉPCSŐZETES TERHELÉSSEL MSZE CEN ISO/TS 17892-5 BEÁLLÍTÁS ADAT. Zavartalan 4F/6,0 m Mintadarab mélysége (m) BEÁLLÍTÁS ADAT Minta leírás Barna iszap Előkészítési módszer magmintából Részecske-sűrűség (Mg/m³) 2.70 Feltételezett / Mért Feltételezett Betöltés sorrend információ Kezdeti mérések (gyűrű) Terhelési

Részletesebben

Kitka Gergely 1 Dr. Farsang Andrea 2 Dr. Barta Károly 3. Talajeróziós szcenáriók a kisvízgyőjtık tájhasználati tervezésében. 1.

Kitka Gergely 1 Dr. Farsang Andrea 2 Dr. Barta Károly 3. Talajeróziós szcenáriók a kisvízgyőjtık tájhasználati tervezésében. 1. Kitka Gergely 1 Dr. Farsang Andrea 2 Dr. Barta Károly 3 Talajeróziós szcenáriók a kisvízgyőjtık tájhasználati tervezésében 1. Bevezetés A talajtakaró kialakulásának természetes dinamikájának, igen sérülékeny

Részletesebben

TEXTÚRA ANALÍZIS VIZSGÁLATOK LEHETŐSÉGEI A RADIOLÓGIÁBAN

TEXTÚRA ANALÍZIS VIZSGÁLATOK LEHETŐSÉGEI A RADIOLÓGIÁBAN TEXTÚRA ANALÍZIS VIZSGÁLATOK LEHETŐSÉGEI A RADIOLÓGIÁBAN Monika Béres 1,3 *, Attila Forgács 2,3, Ervin Berényi 1, László Balkay 3 1 DEBRECENI EGYETEM, ÁOK Orvosi Képalkotó Intézet, Radiológia Nem Önálló

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk

Részletesebben

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői

Részletesebben

FIT-jelentés :: Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 6724 Szeged, Mars tér 14. OM azonosító:

FIT-jelentés :: Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 6724 Szeged, Mars tér 14. OM azonosító: FIT-jelentés :: 2015 Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 6724 Szeged, Mars tér 14. Létszámadatok A telephelyek kódtáblázata A 002 - Szegedi Műszaki Középiskola Csonka

Részletesebben

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 005. március 8-9. GRINC OZGÁSFUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA ÉS CHANIKAI VONATKOZÁSAI Dr. Orbán Ferenc Abstract Aim of the examinations is to use of Zebris apparatus

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

A természetföldrajz korszerű kutatási módszerei az MTA FKI-ban

A természetföldrajz korszerű kutatási módszerei az MTA FKI-ban Földrajzi Értesítő XLI. évf 1992.1-4. füzet, pp. 83-90. A természetföldrajz korszerű kutatási módszerei az MTA FKI-ban Kísérletek, mérések terepen - folyamatvizsgálatok - modellezés, számítógépes módszerek

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk Drought and Water Scarcity Management System DWMS Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Vándorgyűlés Aszály-monitoring műhelymunka Debrecen 2016. Július 6-8. Az aszály definiálása Aszály (WMO):

Részletesebben

Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban

Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban Gyártás 08 konferenciára 2008. november 6-7. Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban Szerző: Varga Bernadett, okl. gépészmérnök, III. PhD hallgató a BME VIK ET Tanszékén

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

TALAJVESZTESÉG MODELLEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI GERÉZDPUSZTÁN

TALAJVESZTESÉG MODELLEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI GERÉZDPUSZTÁN TALAJVESZTESÉG MODELLEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI GERÉZDPUSZTÁN SZABÓ BOGLÁRKA EXPERIENCES OF SOIL EROSION MODELLING IN GERÉZDPUSZTA Abstract In the Koppány-valley region erosion processes are one of the major

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON Buzás István 1, Hoyk Edit 1, Hüvely Attila 1, Borsné Petı Judit 1 1 Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Kar Környezettudományi Intézet ABSTRACT Most frequent

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

A Talajminőségi Laboratórium kutatási infrastruktúrája igénybevételének a szabályozása

A Talajminőségi Laboratórium kutatási infrastruktúrája igénybevételének a szabályozása Pannon Egyetem Georgikon Kar Mérőhely és Diagnosztikai Szolgáltató Centrum 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. Talajminőségi Laboratórium A Talajminőségi Laboratórium kutatási infrastruktúrája igénybevételének

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10.

Részletesebben