Tápanyagterhelés Csökkentés Project DDNP Komponens

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tápanyagterhelés Csökkentés Project DDNP Komponens"

Átírás

1 Tápanyagterhelés Csökkentés Project DDNP Komponens GEF # TF Környezeti hatáselemzés Társadalmi-gazdasági hatáselemzés Zárójelentés VITUKI, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Központ VTK Innosystem Kft.

2 Rövidítések listája ÁESZTI ÁNTSZ DDNP DTM EKHT FAVI JV KAR KÁRINFO KBIR KÖVIZIG KTVF MAHAB MKF NGO NPI NTÁ OKKP OTAR RKHT VIFIR VIZIR VKI VM Állami Erdészeti Szolgálat Területi Igazgatóság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Duna Dráva Nemzet Park Digitális Terep Model Előzetes Környezeti Hatás Tanulmány Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Környezetvédelmi Nyilvántartási Rendszer Javasolt Változat Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer KÁRmentesítési INFOrmációs Rendszer Környezetbiztonsági Információs Rendszer Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízgazdálkodási Igazgatóság Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízgazdálkodási Felügyelőség Magyar Hidrológiai AdatBázis Megyei Közlekedési Felügyelet Civil szervezete (Non-Governmental Organization) Nemzeti Park Igazgatóság Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Országos Környezeti Kármentesítési Program Objektum és Törzsadatkezelő Rendszer Részletes Környezeti Hatás Tanulmány Vízföldtani Információs Rendszer Vízgazdálkodási Információs Rendszer Vízkeret Irányelv VízMinőségi adatbázis

3 Tartalom 1. Bevezetés A Gemenci és Béda-Karapancsa tájegységek bemutatása Abiotikus környezet Topográfia és geológia Felszíni vizek hidrológiája Felszíni vizek minősége Tápanyag forrásai Biótikus környezet A terület szárazföldi és vizi flórája A szárazföldi fauna A vízi flora A vízi fauna Konklúziók Társadalmi-gazdasági környezet Jogi keretek Vízgazdálkodás Környezetgazdálkodás Természetvédelem Önkormányzatok Gazdasági tevékenységek Rekreáció és turizmus Problémák és hatások áttekintése Környezeti hatások, problémák áttekintése Társadalmi és gazdasági problémák Előzetes környezeti hatáselemzés Veránka Rezéti-Duna Buvat Béda-Karapancsa Sió mente Gemenc Báta-Duna... 55

4 3.7 Fekete erdő, Grébeci-Duna Kerülő-Duna Báli Móric-Duna Nagy-Pandúr Tápanyag visszatartás (eltávolítás) számítása A társadalmi-gazdasági hatások előzetes vizsgálata Veránka Rezéti-Duna Buvat Béda-Karapancsa Sió-mente Gemenc Bátai-Duna Fekete-erdő Grébeci-Duna Kerülő-Duna Báli Móric-Duna Nagy-Pandúr Összehasonlító értékelés Javaslat monitoring program kidolgozására Jelenlegi hazai gyakorlat Felszíni és felszínalatti vizek mennyisége Szennyezőforrások adatbázisa Várható szabályozás, Vízkeret Irányelv (2000/60/EC) Helyi jellemzők Hiányosságok és igények áttekintése Monitoring javaslatok Irodalom I. Függelék II. Függelék III. Függelék Vizimádár számlálás, tele, Baja országhatár IV. Függelék Réti sas fészkelésére vonatkozó adatok vizsgálata... 96

5 V. Függelék Denevérfajok csoportosítása gyakoriságuk szerint VI. Függelék VII. függelék A gemenci tájegységben található jellegzetes makrogerinctelen fajok (VITUKI ) VIII. Függelék IX. Függelék Vonatkozó jogszabályok X. Függelék XI. Függelék

6 1. Bevezetés Vízi környezeti rendszerek gazdálkodásának tervezése során az egyik legnagyobb kihívást az a feladat jelenti, hogy sok-célú problémákra kell megoldást keresni sokféle kritérium szerint. Ez a kihívás tovább növekszik ha nagy folyami vízgyűjtők sokféle folyamatát és összefüggését (behatásokat és válaszreakciókat pressures and impacts -) kell figyelembe venni. A kihívás akkor éri el a kritikus szintet amikor ennek a gazdálkodási rendszernek a legfőbb elemei olyan nagy és nagymértékben összetett vízi ökoszisztémák amelyek mind helyi, mind globális értékrend szerint kiemelkedően értékesek, úgy mind típusuk talán utolsó reprezentánsai a végső eltűnés előtt. Ebben a kritikus mértékűen kihívó helyzetben csak az a viszonylag újszerű megközelítés segíthet amit ökohidrológiának nevezünk, annak a legjobb holisztikus és összevont (integrált) értelmében. Olvasva a Tápanyag terhelések csökkentése projekt célkitűzéseit és különösen annak az alább idézet két kitételét az érezhető ki, hogy az a szakértő aki e célkitűzéseket megfogalmazta különös vonzalmat érzett az ökohidrológiai megoldás iránt, még akkor is ha ezt nem fejezte ki szó szerint (az idézet angol szövegből kiemelt szövegrészek mellett a magyar megfelelő is megtalálható): Through the increase of the nutrient reduction capacity of floodland areas the overall objective of the project could be accomplished. Hence, the project has an environmental primary focus (A projektnek elsődlegesen környezeti célkitűzése van) (i), but because nutrient removal can be done only by directing water together with the nutrients from the main bed out onto the floodland, in such respect, the project is also: water utilisation with a particular scope (ii). Water utilisation does not serve traditional agricultural or recreational objectives, but instead an ecological one, as nutrients in the water bodies are used in a biological way: by enriching the wildlife of water bodies, increasing their biodiversity (a biodiverzitás növelése) in zoological, ichtyofaunal, botanical and dendrological sense. As a prerequisite, it has to be reserved that, in the environmental analyses to be performed, the aim of removing and absorbing nutrients (a környezeti elemzés esetén a célkitűzés a tápanyagok eltávolítása és abszorbeálása) should be considered as a special water purification treatment (iv), done for the benefit of the Black Sea, operating as a special biological reactor A Projekt e kettős célkitűzése, azaz a környezeti (ökológiai) főcél és a tápanyagok eltávolítása csak ökohidrológiai technikákkal valósítható meg. Valójában ez a megfogalmazás már önmagában egyike az ökohidrológia sokféle definíciójának: A vízi ökoszisztéma ökológiai szerkezetét és funkcióit úgy kell feljavítani, hogy a hidrológia (a vízikörnyezet mérnök) eszközeivel biztosítjuk az ehhez szükséges víz és tápanyag ellátást (anyagáramokat), majd ennek viszonzásaként az egész vízrendszer kémiai és biológiai állapotának javulását kapjuk. Ha egy kissé közelebbről megvizsgáljuk az ökohidrológia holisztikus és integrált alapelveit (UNESCO-IHP program füzet, 1996; Zalewski et al, 1997), -amelyek egyúttal az integrált vízgyűjtő gazdálkodás alapelvei is, akkor azt találjuk, hogy minden ilyen vizsgálatnál a 1

7 vízgyűjtő egészét kell tekinteni. Az eredeti UNESCO-IHP V. munkatervben az ökohidrológiai projektek feladatai az alábbiak (szabad fordításban): i) Módszerek kidolgozása a víz, az üledék, a tápanyagok és szennyezőanyagok szállítási útvonalainak mennyiségi leírására a különböző idő és tér léptékű ökohidrológiai rendszerekben és különböző éghajlati és földrajzi körülmények között, a kísérleti kutatás eszközeivel. ii) Integrált megközelítés kidolgozása a felszíni öko-hidrológiai rendszerek gazdálkodásához, beleértve a nem szerkezeti intézkedéseket is Tehát a Duna-Dráva Nemzeti Park ártéri ökoszisztémáinak integrált és holisztikus ökohidrológiai megközelítése során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ezeket az ártereket érintő vízhozamok és tápanyag terhelések mindazon természeti folyamatok és emberi behatások eredményeként keletkeznek, amelyek a Duna 1497 folyamkilométere (Sió torkolat) és a németországi Fekete Erdő között történnek. Ez azt is jelenti, hogy a víz- és tápanyag hozamok helyi irányításával az egész e hely feletti és alatti Dunavízgyűjtő víz és tápanyag hozamainak csak egy apró (de lényeges) részét befolyásolhatjuk. Ez azt is jelenti, hogy a jelen Projekt nagyon szakszerűen és bölcsen megfogalmazott célkitűzései és tevékenységei csak akkor érhetik el az átfogó (a Fekete tengerre vonatkozó) terheléscsökkentési célkitűzést, ha a jelen projekthez hasonló több tucat vagy inkább több száz terheléscsökkentési beavatkozást hajtanak végre az egész vízgyűjtő pontszerű és nempontszerű tápanyag forrásainál. Úgy vélem és erősen bízom benne, hogy a jelen Projekt beindítói is így gondolták. Ezen a ponton azt is meg kell említeni, hogy nagy vízgyűjtők nagyszámú hasonló célú vizsgálata során (legutóbb a most befejezett Tisza Projekt esetében, ahol a vizsgált vízgyűjtő nagyság km2 volt) azt találtuk, hogy az összes tápanyag terhelés kiemelkedően nagyobbik része diffúz (azaz inkább nem azonosított, nem észlelt) szennyező forrásokból származik. Ebből a tényből két fontos következtetés származik jelen projektre nézve: Kihangsúlyozza a jelen Projekt és hasonló projektek fontosságát, minthogy ezek kínálják a legjobb lehetőséget a diffúz (azonosítatlan) eredetű terhelések csökkentésére; Arra is utal, hogy az ilyen projekteknek elsősorban a helyileg jelentős terhelések szabályozására kell koncentrálnia (ami az ilyen vízi ökoszisztémák közvetlen saját vízgyűjtőjéből jut be). Van még egy fontos szempont, amit meg kell említeni minden a Dunával, és különösen annak ártéri ökoszisztémáival foglalkozó projekt esetében Minden Duna menti ország aláírta az ENSZ Biológiai Diverzitás Konvenciót (UN Convention on Biological Diversity, CBD). Ez az ügyirat arra kötelezi az aláíró nemzeteket, hogy ne csak védjék, de javítsák is a biodiverzitást ahol csak lehetséges, valamint védjék meg a kiemelkedő biológiai elemekkel rendelkező tájegységek a leromlástól. A Dunai ártéri ökoszisztémák minősége minden bizonnyal ebbe a kategóriába sorolja a vizsgálandó területeket a CBD eredeti szándéka szerint. Emiatt a biodiverzitás szempontjai ebben a projektben többet igényelnek, mint a védelemre vonatkozó jogi rendelkezések és gyakorlat egyszerű alkalmazását: a legfőbb feladat egy modern táj-fejlesztési és területhasználat váltási koncepció alkalmazása. A jelen projekt ártéri gazdálkodási stratégiainak kidolgozásakor tehát ezekre a szempontokra ügyelni kell. 2

8 A fenti bekezdésben megjelölt igény (vagy inkább követelmény), a biológiai sokféleség megőrzése, legfőbb következménye, hogy nagyon óvatosan kell eljárni mindenféle emberi beavatkozással, azaz a be és átfolyási viszonyok és tápanyag ellátás megváltoztatásával. A már említett korábbi több projektben szerzett tapasztalataink előre vetítenek néhány fontos figyelmeztetést: A mellékágak, holtágak rosszul megtervezett bekötése a folyóba akár a biológiai diverzitás teljes elvesztését is jelentheti ezeken a vízjárta élőhelyeken és a folyóéval azonos ökoszisztéma jöhet létre, ami bizonyosan nem kívánatos; A folyóból történő vízpótlásnak lehet jelentős haszna (a kiszáradás megakadályozásában, a vízparti ökotonok tápanyag gazdag üledékkel való ellátásában, stb.), de ha ez túlzott tápanyag feldúsulással jár a mellékágak vizében (tehát ha magas a folyó tápanyag tartalma), akkor az eredmény egy felgyorsuló eutrofizálódás lehet. Modellvizsgálati eredményeink is erre utalnak. Ez a stratégia valójában csak akkor válik kívánatossá, ha a kérdéses hely feletti vízgyűjtőn már megtörtént a nagymértékű tápanyagterhelés csökkentés (ami egy igen hosszú folyamat); Az ökológiailag érzékeny kotrás (amint ezt Janauer professzor a Bécsi Egyetem ökológia professzora- nevezi) kedvező eredményeket hozhat, de arra is számítani kell, hogy a hullámtéri mellékágak esetében a gyakori árvizek a fenéküledék tápanyag tartalmának gyors feldúsulására vezethetnek (ezt korábbi modell vizsgálataink is igazolták). Összefoglalva a jelen projekt revitalizációra és tápanyag visszatartásra egyaránt irányuló beavatkozási terveit igen különös gonddal kell elkészíteni. Valójában, azaz elvileg, ezeket a beavatkozásokat összetett ökohidrológiai modellek felhasználásával kellene megtervezni. Ezt azonban meg fogja akadályozni a rendelkezésre álló idő rövidsége, de legfőképp az ehhez szükséges hidrológiai, geomorfológiai, kémiai és ökológiai adatok és adatsorok hiánya, amelyek felhasználásával a vonatkozó modelleket kalibrálni lehetne, azaz a tervezésre alkalmassá lehetne tenni. Következésképpen a tervezett (ökohidrológiai) beavatkozások várható hatását csak nagyon durva víz- és anyagmérleg számítások (modellek?) alapján lehet majd megbecsülni. Ebben is a bevont szakértők környezet-mérnöki ítélőképessége lesz a mértékadó. E tekintetben a Projekt vezető felhívta a projekt témavezetőinek a figyelmét arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodjanak a helyi ismeretekre, azaz vonjanak be helyi (hidrológiai, környezeti és ökológiai) szakértőket amennyire ezt a pénzügyi és idő keretek megengedik. 3

9 2. A Gemenci és Béda-Karapancsa tájegységek bemutatása 2.1 Abiotikus környezet Topográfia és geológia A Gemenc és Béda-Karapancsa hullámterek az alsó-duna mentén találhatóak (1. ábra). A folyó ezen a szakaszon alluviális jellegű, vagyis a saját maga által lerakott hordalékba vájt mederben folyik. 1. ábra A Gemenc és Béda-Karapancsa hullámterek elhelyezkedése A Duna széles völgyét mindkét oldalról dombságok, hátságok határolják (1. ábra). A folyószabályozás előtt a Duna szabadon meanderezett ebben a lapos völgyben (2. ábra). Az intenzív meanderképződés folyamatosan változtatta a Duna medrét. A túlfejlett meanderek lefűződésével alakultak ki az ártér jellegzetes holtágai (3. ábra). A meanderek átvágással történő mesterséges lefűzésére a folyószabályozási munkálatok során került sor. A Grébeci, Veránka (Rezéti) és Vén-Duna mellékágak ilyen mesterséges átvágások eredményeként jöttek létre (3. ábra). Hasonlóképpen a Béda-Karapancsán található Külső-Béda és a Mocskos-Duna holtágak is a 19 század végén végrehajtott mederátvágásoknak köszönhetik létüket. A szabályozott dunameder sarkantyúkkal és párhuzam-művekkel lett stabilizálva. 4

10 2. ábra Természetes meanderképződés valamint a folyószabályozás okozta változások a Duna gemenci szakaszán 3. ábra A gemenci hullámtér mai állapota A múltbéli meanderezési folyamat következtében a hullámtér felszíne igen egyenetlen. A legmagasabban területek az övzátonyok tetején találhatóak. Ezek az övzátonyok a jelenlegi és a hajdan volt folyókanyarulatok homorú partjai mentén helyezkednek el. Kialakulásuk az áradások során fellépő hordaléklerakódási folyamatra vezethető vissza. A domború partokon nagy kiterjedésű zátonyok találhatóak, melyeket az oldalirányban mozgó folyómeder épített fel. A zátonyok anyaga tehát homok és kavics. A hullámtér legmélyebb részein találhatóak a folyó lefűződött kanyarulatainak maradványai. A feltöltődés mértéke szerint mellékág, holtág vagy feltöltődött lapos medence található ezeken a helyeken. A feltöltődés mértéke a lefűződés idejétől valamint a holtág elhelyezkedésétől függ. 5

11 A hullámtér teljes felületére kihat az árvizek során fellépő finom lebegtetett hordalék lerakódás. Ennek következtében vastag agyag réteg borítja a hullámtér felszínét, amely nagymértékben elszigeteli a hullámtér felszíni vizeit a talajvíztől. A holtágakat sok esetben keskeny csatornák, un. fokok, kötik össze a Dunával vagy egymással. Árvizek során a holtágak ezen fokokon keresztül töltődnek föl és ürülnek le (4. ábra). 4. ábra Duna menti fokrendszereket magyarázó rajz a 18-ik századból [Marsigli, 1726] A Gemenc és Béda-Karapancsa hullámterek természetes topográfiája antropogén hatások következtében is változott. Ezek a hatások a különböző ártérgazdálkodási, árvízvédelmi és folyószabályozási munkálatokhoz köthetők. Antropogén hatások már a középkorban is érvényesültek. Kezdetben, a területen élő emberek egy lényegében passzív ártérgazdálkodási gyakorlatot folytattak, melynek során teljes mértékben alkalmazkodtak a folyó vízjárásához. E gazdálkodás alapját a fokok képezték, melyek igen kedvező halászati viszonyokat biztosítottak, valamint extenzív mezőgazdasági tevékenységeket is lehetővé tettek [Andrásfalvy, 1973]. Ennek megfelelően a fokokat folyamatosan karban tartották, és ha a szükség úgy hozta, akkor új fokokat is ástak. A népesség növekedésével azonban szükségessé vált a fokgazdálkodás intenzív mezőgazdasággal történő felváltása. Intenzív mezőgazdaság azonban az elöntéseket megakadályozó árvédelmi töltéseket igényelt. A Duna magyarországi szakasza mentén az összefüggő gátrendszer kiépítésére a 19. század végén és 20. század elején került sor, párhuzamosan a folyószabályozási munkálatokkal. A legtöbb esetben a töltést a kiegyenesített folyómederhez közel építették ki. Az alsó-duna mocsaras területeinek bevédése azonban nem tűnt előnyösnek, ezért a töltést a folyótól távol, magasabb terepen építették ki [PMMF et al., 1993]. Gemenci és Béda-Karapacsa hullámterek tulajdonképpen ennek köszönhetik a létüket. 6

12 A folyószabályozás és töltésépítés az ártéri gazdálkodás végét jelentette. Az emberek elhagyták a hullámteret. A magárahagyott hullámtér hamar tipikus alluviális élőhellyé alakult és ma a Gemenc-Béda-Karapancsa rendszer egyike a kevés értékes Duna menti természetvédelmi területeknek Felszíni vizek hidrológiája A Gemenc és Béda-Karapancsa hullámterek hidrológiai viszonyait alapvetően a Duna határozza meg. A Duna vízjárása nem követ egy szabályos éves menetet, úgy ahogy azt a Rajna vagy a Nílus teszi. Árvízek és kisvízi időszakok bármikor előfordulhatnak. Mindazonáltal, hidrológiai-statisztikai vizsgálatok segítségével bizonyos általános szabályok levezethetőek. Először is a Duna őszi és téli vízhozamai lényegesen kisebbek, mint a tavaszi és nyári hozamok (5. ábra). Ez tükrözi a Duna vízgyűjtőjére hulló csapadék éves eloszlását. Árvizek leginkább tavasszal és nyáron fordulnak elő az ilyenkor gyakori intenzív csapadékhullások következtében. A februári és márciusi viszonylag alacsony hozamok 1 azt bizonyítják, hogy a hóolvadás nem játszik jelentős szerepet az árvizek kialakulásában Q (m3/s) hónapok 5. ábra Havi átlagos vízhozamok a Duna bajai szelvényében A többi mérsékeltövi nagy folyóhoz hasonlóan a Duna vízjárása sem tekinthető különösebben szélsőségesnek. Az éves minimális és maximális vízhozamok sokéves átlaga 1170 és 5000 m 3 /s. Szélsőségesebb kis és nagyvizek valamivel nagyobb intervallumot adnak: a 10%-os meg-nem-haladási valószínűségű éves minimális vízhozam 840 m 3 /s, míg a 10%-os meghaladási valószínűségű éves maximális vízhozam 6500 m 3 /s. Az eddig észlelt legkisebb és legnagyobb vízhozamok 234 és 7790 m 3 /s voltak. A folyószabályozási és árvízvédelmi munkálatok komoly hatással voltak a Duna vízjárására. A folyószabályozás következtében a folyó hossza jelentősen lerövidült, az árvízi meder meg nagymértékben összeszűkült. Mindez a vízsebességek megnövekedéséhez vezetett, ami végül is a folyómeder beágyazódását vonta maga után. A beágyazódás következtében a Duna éves közepes és maximális vízállásai Bajánál 1.6 és 0.8 méterrel lesüllyedtek az elmúlt száz évben (6. ábra). 1 Az 1956 márciusi jegesárvízet jégtorlasz okozta. A vízhozamok viszonylag kicsik voltak. 7

13 6. ábra A Duna bajai éves közepes és maximális vízállásainak lineáris trendjei A vízállásokkal ellentétben a vízhozamok trendmentesnek bizonyultak [Keve, 1992]. Ez is azt bizonyítja, hogy a vízszintsüllyedést mederbeágyazódás okozta és nem valamiféle klímaváltozás. A lesüllyedt vízszintek súlyos ökológiai következményekkel jártak. A rövidebb elöntés tartósságok valamint a lesüllyedt talajvízszintek kiszáradási folyamatot eredményeztek, melynek során a jellegzetes ártéri növényvilágot fokozatosan száraz társulások váltották fel [PMMF et al., 1993]. A lecsökkent vízszintek következtében az ártéri víztestek kiterjedése is jelentősen lecsökkent, amely jelentős élőhely veszteséget okozott a vízi flora és fauna vonatkozásában [PMMF et al., 1993]. Ráadásul még a folyó és az ártér közti hidrológiai kapcsolatok tartósságai is jelentősen lecsökkentek, melyek a halak ártér irányú migrációját befolyásolják károsan. A folyószabályozás jelentős hatással volt az árvizek levonulására is. Jelenleg az egyes árvizek tartóssága rövidebb, amplitúdójuk valamint áradási-apadási sebességük nagyobb, mint a szabályozás előtti időkben (7. ábra). A vízjárás ezen paramétereit az esés, a hossz, a mederérdesség és a medertározási kapacitás határozzák meg. Egy lerövidített, leszűkített folyó már nem tudja olyan mértékben ellapítani a hegyvidékről érkező hegyes árhullámokat, mint a szabályozást megelőző időkben. A németországi és ausztriai dunaszakasz csatornázása csak tovább fokozta ezt a jelenséget, mivel a vízlépcsők mögötti tározótér folyamatos teltsége miatt tovább csökkent a folyómeder tározási kapacitása. 7. ábra A Duna jellegzetes vízállásidősorai a 19-ik és a 20-ik század végéről Harmadrendű polinomiális trendanalízis kimutatta, hogy az ívási időszakra (Április-Június) vonatkozó maximális napi vízállás csökkenés 15 cm/n ről 36 cm/n ra emelkedett az elmúlt 122 évben [Zsuffa, 2001]. Az ősi állapotokhoz képest a változás minden bizonnyal még ennél is nagyobb tekintve, hogy a folyószabályozási munkálatok jóval ezen időszak előtt kezdődtek. 8

14 A Duna lassú évszakos jellegű áradásait tehát heves árhullámok sorozata váltotta fel, amely a folyó halállományának életkörülményeiben negatív változásokat eredményezett. Pintér [1992] megállapította, hogy a dunai ponty és csuka állomány természetes úton történő pótlódása csak bizonyos években lehetséges ugyanis a lerakott ikrák és a kikelt lárvák gyakran szárazra kerülnek és elpusztulnak a hirtelen visszavonuló árvízszintek következtében. A hullámtéri holtágak vízjárását elsősorban a Duna befolyásolja. Ebben a vonatkozásban a fokok alapvető funkciót látnak el, mivel a Duna ezeken a csatornákon keresztül tölti és üríti a holtágakat. Egy bizonyos szint feledt azonban a töltési-ürítési folyamat már a terep felszínén is megindul. A holtág kiterjedése a vízszint függvényében változik. A maximális kiterjedést a holtágat határoló természetes és mesterséges hátak, töltések határozzák meg. A Nyéki-Holt- Dunát például nyugatról az árvédelmi töltés, északról a vasúti és közúti töltés, míg délkeletről egy övzátony határolja (lásd 3. ábra). A holtág és a folyó közötti hidrológiai kapcsolat gyakoriságát a befolyási küszöbszint határozza meg. A Bátai-Holt-Duna például intenzív összeköttetésben áll a Dunával, köszönhetően annak a viszonylag mély foknak, mely a holtágat az alvíz felöl a folyómederhez köti (3. ábra, 8. ábra). Ahogy azt a 8. ábra is érzékelteti, a Bátai-Holt-Duna vízjárását a Duna heves vízjárása uralja, károsan befolyásolva a holtág halállományának reprodukciós körülményeit. Csak alacsony dunai vízállásoknál szűnik meg a Duna befolyása. Ekkor a holtág vízszintje alacsony szinten stabilizálódik. A kiszáradási folyamat miatt ez a szint manapság gyakran süllyed a helyi vízmérce legalsó beosztása alá. Ez a magyarázata az idősorban meglévő adathiányokra (8. ábra). water level (cmad) Danube, Baja Báta oxbow date 8. ábra A Bátai-Holt-Duna észlelt vízállásidősora Természetesen vannak a Bátai-Holt-Dunánál jobban elszigetelt holtágak is. A Nyéki-Holt- Duna (3. ábra) például csak viszonylag magas árhullámok esetén lép kapcsolatba a Dunával. Kisebb árhullámok nem tudnak bemenni a holtág magas alvízi és felvízi küszöbei miatt (9. ábra). Az ilyen típusú holtágak vízjárást a meteorológiai viszonyok már jelentősen 9

15 befolyásolják. A hosszú izolációs időszakok alatt ugyanis a párolgás és a csapadék már jelentős vízszintsüllyedést illetve emelkedést okozhatnak. Magas befolyási küszöbszintek magas szinten tartják vissza a vizet a holtágban az árvizek után. Mindez azt sugallhatja, hogy magas küszöbökkel ellensúlyozni lehet a kiszáradást a holtág környezetében. Magas küszöbök azonban hosszú izolációs időszakokat is jelentenek melyek során már a jelentős párolgás okozhat kiszáradást. A Nyéki-Holt-Duna például ben 58 napra, míg 1990-ben 17 napra teljesen kiszáradt [Zsuffa, 2001]. Ha a holtág küszöbszintjei alacsonyabbak lettek volna, akkor az időközben előforduló kisebb árhullámok minden bizonnyal biztosítottak volna egy sekély, de állandó vízborítást 2. water level (cmad) Danube, Baja Lake Nyéki date 9. ábra A Nyéki-Holt-Duna észlelt vízállásidősora Felszíni vizek minősége A terhelések feltárása és a területen jelentkező hatások értékelése a legfontosabb feladat a projekt jelen állásánal. A Gemenc és Béda-Karapancsa térség továbbá általánosságban a Fekete-tenger - egyik legfontosabb terhelése a felszíni vizek által szállított tápanyag. A tápanyagdúsulás hatása az eutrofizációban mutatkozik meg, mely kihat mind az édesvízi, mind pedig a tengeri ökoszisztémára. A terhelés-hatás együttes megállapítása céljából vizsgáltuk a legfontosabb tápanyagforrások, tehát a nitrogén és foszforformák tekintetében rendelkezésre álló monitoring adatokat. Vízminőségi trendszámításokat végeztünk, továbbá vízállás-koncentráció összefüggések vizsgálatával értékeltük a vízfolyások (Duna és Sió) vízminőségét, mely a holtágakba juthat. 2 A Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának természetharmónikus revitalizációja azóta már megtörtént (lásd. Zellei et al. [1998]). 10

16 A Duna vízminősége Jelen projekt keretében VITUKI elvégezte a Duna vízminőségi értékelését az Országos Vízminőségi Adatbázis (VM), valamint a Joint Danube Survey (2001) nemzetközi Dunakutatási munka adatai alapján. A 1. Táblázat összefoglalja az MSZ Magyar Szabvány alapján végzett vízminősítés eredményét a Duna kiválsztott mintavételi pontjain. Az értékelt adatok a VM adatbázisban rögzített időszakra vonatkoznak. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált tápanyagháztartási komponensek alapján a Duna vízminősége általánosságban jónak tekinthető. Kivételt képez a nitrát, mely tűrhető, valamint a klorofill-a, mely esetenként akár szennyezett vízminőségi osztályt indikál. Hasonló eredményt mutat a szabvány előírásai alapján szerkesztett vízminőségi térkép, mely 2001-re vonatkozik (10. ábra). 1. Táblázat komponensek Nagytétény 1629 fkm Dunaföldvár 1560,6 fkm Fajsz 1507,6 fkm Baja 1480,2 fkm Mohács 1451,7 fkm Hercegszántó 1433,0 fkm n VMO n VMO n VMO N VMO n VMO n VMO ph Fajl. elektromos vezetőképesség Oldott oxigén BOI KOI ps KOI Mn Szaprobitási Index Ammónium-N Nitrit-N Nitrát-N PO 4 -P Összes P Klorofill-a

17 10. ábra Magyarország vízminőségi térképe A Duna és annak vízminősége nagyon fontos szerepet tölt be a gemenci térség holtágainak, mellékágainak életében. Ez a megállapítás igaz mind az árvizekre, mind pedig szárazabb időszakra, amikor is a területgazdák a frissítő vízutánpótlás lehetőségeit vizsgálják. A hidrológiai rezsim dinamizmusát és a közben jellemző vízminőséget minden beavatkozás, vízbeveztés esetében részletesen vizsgálni kellene (erre azonban a jelen előzetes környezeti hatástanulmány adatok hiányában nem terjedhet ki). Ennek eléréséhez első lépésben értékeltük a vízállás és vízminőség összefüggéseit számos tápanyagháztartási paraméter esetében. Az évszakos bontásban vizsgált összefüggések alapján meghatározható az a koncentráció tartomány mely az egyes a beavatkozások szempontjából fontos vízállásokra jellemző. Ezek az értékelések a gyakorlatban is segíthetik a tápanyagterhelés csökkentés és vízutánpótlás - szempontjából meghatározó koncentrációvízállás tartományok (és időszakok) kiválasztását. A statisztikai számítások eredményeit a X. Függelék tartalmazza (45. ábra). A statisztikai vizsgálatokon túlmenően vízminőségi trend vizsgálatokat végeztünk a Duna három kiválasztott szelvényére (Fajsz - Gemenc felett, Baja Gemencben, Mohács Gemenc alatt) a VM adatbázis alapján közötti időszakra. A legkisebb négyzetek módszerével végzett lineársi trend vizsgálat alapján megállapítható, hogy a tápanyagháztartási komponensek esetében határozott trendek figyelhetők meg. A vizsgált nitrogén- és foszforformák idősorai homogén trendet mutatnak. Erőteljes vízminőség javulás figyelhető meg az ammónium (8-10%) és a nitrát (2-6%) esetében. Szaprobtási értékeket vizsgálva megállapítható, hogy nyáron általában béta-mezoszaprobikus, az év többi szakában javarészt béta-alfa mezoszaprobikus, így vízminősége tűrhető, enyhén szennyezett. Trofitás vizsgálata során megállapítható, hogy a mért értékek erősen szórnak, az adatokat értékelve megállapítható, hogy a Duna a bajai szelvénynél az év felében eutróf állapotú. Schmidt Antal szerint a Dunavíz tápanyagkínálata folyamatosan elegendő a nagy állománysűrűségű fitoplankton kialakulásához, így az aktuális trofitási szint lényegében a hidrometeorológiai viszonyoktól függ. 12

18 A Joint Danube Survey során a Dunán a forrástól-torkolatig végzett vízminőségi hosszszelvény vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy nem tapasztalható szignifikáns vízminőség változás (romlás) a magyarországi, illetve gemeci Duna szakaszon. A vízminőség a már említett szabvány szerint jó volt a vizsgálat teljes ideje alatt, júliusban és augusztusban. Két komponens esetében (szerves nitrogén és összes foszfor) figyelhető meg némi koncentráció emelkedés mind a vízben, mind pedig az üledékben. Ennek magyarázatát a későbbiekben érdemes lenne vizsgálni. A mérési eredményekből született ábrákat (melyek forrása az eredeti jelentés) a X. Függelék tartalmazza (46. ábra). Sió vízminősége Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a Sió csatorna egy nagyon bonyolult és kiterjedt vízrendszer része. Teljes vízgyűjtő területe km 2, mely az ország, így a magyarországi Duna vízgyűjtő13%-a. A Séd-Nádor-Malom csatorna ipari és halastavi szennyvizekkel terhelt vize és a Balaton leeresztésből származó tápanyagterhelés, valamint egyéb diffúz terhelések generálják a torkolat közeli vízminőségi jellemzőket. A rendszer részletes ismertetése nem tartozik a project közvetlen céljai közé, mivel megfelelő minőségű és mennyiségű adatsor mért koncentrációk - áll rendelkezésre a vízminőség értékeléséhez, a Dunát érintő tápanyagterhelés ismertetéséhez. Ugyanakkor a koncentrációk és terhelések alakulásának mintegy magyarázataként érdemes figyelembe venni a rendelkezésre álló háttérinformációkat. A VM adatbázisból száramazó, időszakra vonatkozó idősorok MSZ szabvány alapján történő minősítése alapján elmondható, hogy a Sió vízminősége tűrhető, szennyezett és erősen szennyezett a legfontosabb oxigén- és tápanyagháztartási mutatók tekintetében. Az utóbbi időben a Sió Szekszárd-Palánk szelvényében ammónium és nitrát esetében javuló tendencia figyelhető meg (7 és 4%), míg foszfor formák és a klorofil-a trend romlást mutat (1 és 10%). Jelentős vízhozam csökkenés is tapasztalható, feltételezhetően a Balaton leeresztés mértékének csökkenése, elmaradása miatt. A holtágak vízminősége Általánosságban megállapítható, hogy a magyarországi holtágak monitoringja elhanyagolt, ez különösen igaz a Gemencre és Béda-Karapancsára. A projekt által érintett területen nincs folyamatos és rendszeres vízminőségi monitoring. Az idő rövidsége miatt nem volt lehetőség arra, hogy egy állapotfeltáró jellegű monitoringot végezzünk, így egyéb, szórványosan rendelkezésre álló múltbeli mérési adatokra támasztkodunk az értékelés során. Fellelhető néhány korábbi tanulmány, kutatási project, melyek során kampány-szerű felmérések történtek. Az adatok azonban hiányosak, nem egységesek és összehangoltak. Ezen tények és tapasztalatok birtokában a projekt kidolgozói arra a következtetésre jutottak, hogy egy részletes, probléma-specifikus monitoring égetően szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a holtágak vízminősége szoros összefüggésben áll vízállásukkal. Mint ahogy azt a 11. ábra is mutatja, alacsony vízállás esetén megindul az eutrofizációs folyamat, melynek mértékét a behígító dunai nagy vizek csökkentik. Ez a jelenség szinte minden magyarországi hullámtéri holtágnál megfigyelhető (egyes esetekben erre részletes mérések is rendelkezésre állnak), így biztonsággal kijelenthető, hogy a folyamat általánosítható a gemenci holtágakra. 13

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Mátrai Ildikó Témavezető: Dr.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY (A VITUKI helyszíni programjának szemléltetése, mintavétel a Lipóti

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Felszíni vizeink minősége 1998.

Felszíni vizeink minősége 1998. 6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1999. FEBRUÁR A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége 1998. Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben