AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban Jobb a sûrû fillér, mint a ritka forint Válaszút elôtt a kínai mezôgazdaság évf. 4. szám

2 Túlzás nélkül állítható, hogy világszínvonalú a legutóbbi EU-s támogatással elkészült fejlesztés. Az ôsállatok lábnyomainak, a megkövesedett fáknak, a levéllenyomatoknak és a harmadkorban bekövetkezett vulkáni katasztrófának a prezentálása kielégíti minden korú és érdeklôdésû ember kíváncsiságát. Ízelítônek ajánlom, hogy látogassák meg az EU társfinanszírozásával megvalósult honlapjukat, ahol részletes tájékoztatót kapnak a látnivalókról. De még inkább ajánlom, hogy a helyszínen gyôzôdjenek meg a leírtak igazáról. Joggal állíthatom, senki nem fog csalódni. Ki ne hagyják a különösen nagy élményt adó 4D mozit! (Kapcsolódó riport a 18. oldalon.) Képek és szöveg: Ari Ilona Jó palócok Hollókôn Bükkábrányi lelet még védôtetô nélkül Somoskô és Salgó vára Ôsi cápafogak Megkövesedett lábnyomok Kazári riolittufa

3 Tartalom MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK Önként vállalt Etikai Kódex Erdôink jövôje Az ökológiai kutatásoknak gyakorlati hasznuk van EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Mezôgazdaság és országimázs Készüljünk a 2011-es magyar EU-elnökségre! Brüsszel nem enged A cél a hazai állattenyésztés versenyképességének megôrzése Személyi találgatások Fôbiztos marad-e Mariann Fischer Boel? Eurobarométer a víz tükrében Tejtermelésbôl élnek a luxemburgiak Európa mezôgazdaságának jövôje a tét BRÜSSZELBE JÁRUNK Klímavédelem együtt, vagy külön-külön? ARCKÉPCSARNOK Nikolaus Berlakovich osztrák földmûvelésügyi, erdô- és vízgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter NAGYJAINK Emlékezés Angeli Lambertre RIPORT Jobb a sûrû fillér, mint a ritka forint A paraszti gazdálkodás emlékei Nagytarcsán Itthon láss csodát! KÍNÁLKOZÓ LEHETÔSÉGEK Egyedül maradtak gondjaikkal a hagymatermesztôk? KITEKINTÉS Merre tart az új amerikai agrárpolitika? Válaszút elôtt a kínai mezôgazdaság PROGRAMOK II. Országos Agráripari Konferencia az Akadémián KÖZLÖNY BORÍTÓ 2 BELSÔ SZÍNES 1 2 BORÍTÓ 3 BELSÔ SZÍNES 3 4 BORÍTÓ évfolyam 4. szám Itthon láss csodát! Kincses Nagytétény A paraszti gazdálkodás emlékei Nagytarcsán Az erdélyi magyar agrároktatás múltja, jelene, jövôje Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 4. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft Budapest, Angol u /80 HU-ISSN A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Liliomparádé Tamás Enikô felvétele 1

4 Contents BROWSER NEWS, EVENTS Self-imposed Ethical Codex The future of our forests Practical aspects of ecological research EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Agriculture and National Image Preparing for the Hungarian EU-presidency in Brussels holds on The aim is to maintain the competitiveness of Hungarian animal husbandry Personal guesses Does Mariann Fischer Boel remain a Commissioner? Euro-barometer reflexes on water Luxembourgians earn their living by milk production The stake is the future of European agriculture ATTENDING BRUSSELS Climate protection together or separately PORTRAITS Nikolaus Berlakovich the Austrian minister of agriculture, forestand water-management and environment protection PORTRAITS FROM THE PAST Memorial of Angeli Lambert REPORT Frequent pennies are better than rare pounds Relics of rural farming in Nagytarcsa Let s see miracles in Hungary! OPPORTUNITIES Onion growers are left to their fate OUTLOOK Tendencies in American agricultural policy Chinese agriculture is at the cross-roads PROGRAMS The II. National Agro-industrial Conference at the Hungarian National Academy BULLETIN COVER 2 INNER COLOURED 1 2, COVER 3 INNER COLOURED 3 4 COVER 4 Let s see miracles in Hungary! Nagytétény full of treasures Relics of rural farming in Nagytarcsa Past, present and future of transylvanian agricultural education AgraEconomy of the European Union Volume 2009/14. Issue 4. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u HU-ISSN Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Lily parade Photo by Enikô Tamás 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 Mazsolázó Mi a kínai mezôgazdaság sikerének titka? 14 milliárd dollárnyi éves agrártámogatásukat milyen szempontok alapján osztják szét? Eredményesek, ez biztos, hiszen mindenütt lehet találkozni a kínai agrártermékekkel. 57 millió hektárt, teljes mezôgazdasági területük 46 százalékát öntözik. (Ez a terület csaknem annyi, mint az Európai Unió teljes gabonatermô területe!) Kínában nem a gazdaságok mérete alapján rangsorolnak. Megélnek a kicsik is a nagyok mellett. Mintha az egykor oly sikeres, de hirtelen lebontott magyar agrármodellt utánoznák, de a kínai méretarányok szerint (Akit a részletek is érdekelnek, lapozza föl a 26. oldalt.) Július elejétôl a nagy áruházláncok polcain az élelmiszerek 80%-a hazai lesz. Kíváncsian várjuk, annál is inkább, mert Etikai Kódex alapján történik, amelyet 9 szakmai szervezet mellett a nagy áruházláncok önként vállalt önkorlátozásával kísérve valósítanak meg. A cél a hazai fogyasztók egészséges hazai élelmiszerrel való ellátása. (Részletek a 4. oldalon.) A biológiai sokszínûség, a fajgazdagság igen-igen nagy érték. Szakemberek elôrejelzése szerint a védett területeken a természeti értékek körülbelül 40 százaléka, a nem védett területeken növény- és állatfajok 75 százaléka fog eltûnni 2060-ra. A kutatók nem vették figyelembe az éghajlatváltozást és az özönfajok terjedését e prognózis során. (Részletek a 5. oldalon.) Magyarország 2011 elsô félévében az Európai Unió legfontosabb döntéshozó szervének, az Európai Tanácsnak az elnöke lesz. Mekkora lehetôséget és felelôsséget jelent ez a tény? Mit profitálhatunk mi ebbôl? (Részletek a 5. oldalon.) Brüsszel mereven elzárkózott az intervenciós mennyiségek növelésétôl, a tejpor állati takarmányként való fölhasználásától éppen úgy, mint az iskolatej-programba bevonandó tejtermékek körének felülvizsgálatától, sôt az intervenciós idôszak elôrehozásától is. (Részletek a 6. oldalon.) Az állattenyésztés fejlesztése kiemelt szerepet kapott az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében. Az uniós tagállamok közül elsôként hazánk számára nyílt lehetôség az állattartó berendezések nagymértékû fejlesztésére. Mit mutatnak a benyújtott pályázatok? Mennyi jut a fejlesztésre? Hogyan könnyíti az agrártárca az idôbeni teljesíthetôséget? (Bôvebben a 7. oldalon.) Az osztrákok belehúznak. Az uniós elôírások szerint Ausztriának 2020-ig a felhasznált energia 34%-át megújuló energiából kell fedeznie. Osztrák szakemberek kidolgoztak egy olyan modellt, melynek három fô pillére van: Ellátásbiztonság, energiahatékonyság és megújuló energiák. (Nikolaus Berlakovich osztrák agrárminiszter eddigi életútját is megismerhetik Arcképcsarnokunk címû rovatban, a 13. oldalon.) Angeli Lambert kitûnô paprikanemesítôre emlékezünk a 14. oldalon. A szerény, önzetlen és nagytudású szakember mindössze 55 évet élt, de így is nagyot alkotott. (Cikkünk a 14. oldalon.) Több jel utal arra, hogy a magyar emberek végre fölfedezik saját hazájuk szép tájait, ritkaságait. Az ipolytarnóci leletegyüttes megérdemli, hogy fölkeressük. A közelben is számtalan vonzó látnivaló van: Hollókô, Szécsény, Salgó és Somoskôvára hívogat. A környéken a palóc konyha finom ízeit, laktató ételeit is megismerhetjük. (Riport a 18. oldalon.) Miért jutott mélypontra a hazai hagymatermelés? Kínálkozó lehetôségek címû rovatunkban ezzel a fontos, hagyományos termékünkkel foglalkozunk. És ha már tudjuk a bajok okát, közelebb vagyunk a hagymaágazat felemeléséhez, melynek már vannak biztató jelei. (Cikkünk a 20. oldalon.) Komolyan veszik az amerikaiak a mezôgazdaságot, noha az össznemzeti termék viszonylag csekély hányadát adja ez az ágazat. Ugyanakkor 2007-ben a világ teljes búza-, kukorica-, szója- és gyapotkivitelének 25%-a származott az Amerikai Egyesült Államokból. Az USA mezôgazdasági nagyhatalom ma is. Mik a fôbb prioritásai az amerikai mezôgazdaságnak? Miért sikeresek ma is? Cikkünk elolvasásra érdemes a Kitekintés rovatban, a 23. oldalon évfolyam 4. szám 3

6 Hírek, események Önként vállalt Etikai Kódex Több magyar élelmiszer lesz a boltok polcain április 9-én a termelôi, feldolgozói, illetve kereskedôi szakmai, valamint az érdekképviseleti szervezetek megbízottai hosszas tárgyalások eredményeképpen aláírták az élelmiszer-etikai kódexet. A kódex létrehozásának elsôdleges célja a hazai fogyasztók egészséges magyar élelmiszerrel való ellátása, valamint az ágazati szereplôk együttmûködésének szabályozása. A dokumentumot összesen 9 szakmai szervezet írta alá. Az önként vállalt önkorlátozáson alapuló megállapodás szerint július 1-jétôl a magyar élelmiszerek aránya eléri majd a 80%-ot a nagy áruházláncok polcain. Elôírja azt is, hogy a közvetlenül a mezôgazdasági termelôtôl az üzletbe kerülô áru magyar termék kell, hogy legyen, illetve az egykomponensû termékek alapanyagának is Magyarországról kell származnia. A többkomponensû termékeknek pedig magyar alapanyagot is kell tartalmaznia, és a Magyarországon gyártott termék tekinthetô csak magyar terméknek. A kódexben foglaltak mûködési feltételeinek biztosítását a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vállalta, melyet a csatolt mellékletben rögzítettek. A tervek szerint az elôírások betartását egy ellenôrzô bizottság felügyeli majd, mely az év végéig összegzi a tapasztalatokat. Amennyiben az Etikai Kódex nem váltja be a hozzá fûzött reményeket, az agrártárca megteszi a lépéseket a törvényi szabályozás érdekében. (A Versenyhivatal megkérdôjelezte az Etikai Kódex uniós konformitását. A szerk.) PM Erdôink jövôje A világgazdaság fejlôdésének, a népességnövekedésnek, valamint a globalizációnak az erdôkre gyakorolt hatását vizsgálja a Világerdeinek állapotáról szóló nemrég megjelent 2009-es FAO kiadvány, melynek témája a társadalom és az erdôk, illetve az erdôgazdálkodás kapcsolata. A kétévente megjelenô tanulmány elsô része az egyes földrészek erdeinek, erdôgazdálkodásának összefoglaló elemzését tartalmazza, valamint bemutatja a 2030-ig várható társadalmi, gazdasági és technológiai változásokat. Európára vonatkozóan kedvezô jövôkép rajzolódik ki az elemzésekbôl, amennyiben az elkövetkezô idôszakban sikerül megvalósítani a tudásalapú zöldgazdaságot, mely az erôforrások fenntartható és jogszerû hasznosítására épül. A tanulmány szerint ez a folyamat eltérô ütemben fog lezajlani a különbözô gazdasági fejlettségû országok esetében. A lakosság környezetvédelem iránti elkötelezettsége, illetve a zöldtechnológiákba történô beruházások nagymértékben hozzájárulhatnak a folyamat felgyorsulásához, a fenntartható erdôhasználat gyakorlatának meghonosításához. A második részben kifejezetten az erdôgazdálkodás jövôbeli feladatairól, kötelezettségeirôl esik szó, külön kiemelve a fatermékek iránti kereslet globális alakulásának, az erdôk környezeti szolgáltatásai iránti igény kielégítésének, illetve az erdészetben szükséges tudományos és technológiai fejlesztéseknek a kérdését. A dokumentum angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven is megjelent, megtalálható a docrep/011/ i0350e/i0350e00.htm honlapon. Papp Mónika 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 Hírek, események EU Agrárium és Piacszabályozás Az ökológiai kutatásoknak gyakorlati hasznuk van Az ökológiai kutatások eredményeinek gyakorlatban való alkalmazásáról, a kutatók és a döntéshozók együttmûködésének lehetôségeirôl esett szó a Magyar Tudományos Akadémián az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és az MTA Biológiai Tudományok Osztálya szervezésében megrendezett rendhagyó tudományos ülésen. Dr. Török Katalin, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatója megnyitó beszédében kiemelte: napjainkban az ökológusokra sokrétû feladat hárul, a természeti folyamatok megértése mellett fontos a gazdasági-társadalmi összefüggések felismerése, illetve a kutatási eredmények felhasználhatóvá tétele a társadalmi döntések elôkészítése során. Minden kutatónak érdeke kell, hogy legyen az egymással és a döntéshozókkal való szoros együttmûködés. Elmondta, nemzetközi szinten már mûködik a Millenium Ecosystem Assesment program, melynek fô célkitûzése az ökoszisztéma-szolgáltatások emberi jólétre való hatásának feltárása, valamint a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások összefüggéseit világviszonylatban értékelô nemzetközi szervezet létrehozása. A hazai szakemberek együttmûködésére jó példa a 2008-ban lezárult Jedlik Ányos pályázati program, melynek egyben záró ülése is volt a rendezvény. A 230 millió forintból gazdálkodó program keretében több hazai kutatóintézet és egyetem munkatársai vettek részt az Alföld, elsôsorban a Duna Tisza közi Homokhátság természetes és mesterséges ökoszisztémái kölcsönhatásainak vizsgálatában. Az elhangzott elôadások során az elôadók kiemelték a természetközeli erdôknek, illetve erdészeti ültetvények tûzpásztáinak biodiverzitás-megôrzô hatását, a természetes élôhelyek agrártájban való fontos szerepét, illetve a természetvédelem jelentôségét a természeti értékek megôrzésében az éghajlatváltozás tükrében. A szakemberek elôrejelzése szerint amennyiben az éghajlatváltozást és az özönfajok terjedését figyelmen kívül hagyjuk is, a védett területeken a természeti értékek kb. 40%-a, a nem védett területeken 75%-a fog eltûnni ra. Természeti értékeink megôrzése tehát kizárólag nagyfokú szakmai, illetve társadalmi összefogással lehetséges. Az elhangzott elôadásokhoz döntéshozói oldalról hozzászólók mind egyetértettek abban, hogy a kutató szakemberek (botanikusok, zoológusok, ökológusok) kutatási eredményeire és véleményére a jövôben is nagy szükség lesz a hatékony növény- és állatfajvédelmi programok kidolgozásában, illetve az egész társadalmat érintô ökológiai problémák megoldásában. A Jedlik Ányos program keretében elvégzett kutatómunka eredményei, illetve az ezekbôl levont gyakorlati következtetések a gazdálkodók számára is közérthetô formában megtalálhatók a honlapon. Papp Mónika Mezôgazdaság és országimázs Készüljünk a 2011-es magyar EU-elnökségre! Magyarország 2011 elsô félévében lesz az Európai Unió legfontosabb döntéshozói szervének, az Európai Tanácsnak az elnöke. Az elnökségi poszton, amely hat hónapig tart, elôre meghatározott sorrendben követik egymást az EU tagországai. (Innen ered a soros elnökség kifejezés.) Az elnökségre való felkészülésünk a 2010-ben kezdôdô spanyol és belga, valamint a magyar elnökség idôszakát felölelô, úgynevezett Trió együttmûködés részét képezi. A Trióban a három részt vevô tagállam koordinálja a közös elnökségi programját. Az elnökség komoly politikai felelôsséget és koordinációs munkát jelent. Az elnöklô ország határozza meg az Európai Tanács napirendjét, vagyis minden olyan ügy tárgyalását, melyek a közös politikák mezôgazdaság, környezetvédelem, energia-, kereskedelempolitika stb. területeit érintik. Ezeken a területeken minôsített többséggel hoz döntést az EU 27 tagállama. Azonban nem csak egy uniós szerv munkáját kell irányítani, hanem az EU más fontos intézményeivel pl. Európai Bizottság, Európai Parlament is folyamatosan egyeztetni kell. Ugyanakkor az elnöklô ország képviseli az európai közösséget kifelé, a nemzetközi diplomáciai szinten. Az elnöklô tagállam befolyást gyakorolhat az unió közös politikáira, azok fejlôdési irányára. Az eltérô tagállami érdekek összehangolásán, az ésszerû engedményeken keresztül elérendô döntések közvetlenül közel 500 millió állampolgárt évfolyam 4. szám 5

8 EU Agrárium és Piacszabályozás érinthetnek. Az elnökségi tevékenység felelôssége ezért óriási jelentôséggel bír. Az uniós ügyek irányításával járó politikai felelôsség vállalása és a koordinációs munka elvégzése a mindenkori kormányzati politika feladata. Egy tagországban a szakminisztériumok és más állami szervek gondoskodnak minden olyan feladat végrehajtásáról, melyek az ország EU-tagságából származnak. A kormányzatnak kell arról gondoskodnia, hogy megfelelô létszámú és felkészült apparátus, valamint a munkáját segítô háttércsapat álljon rendelkezésre az elnökség kezdetét megelôzô utolsó évben. Az elnökségre való felkészülésben azonban nem kizárólag csak a kormányzatnak kell részt vennie, hanem a hazai civil élet szereplôinek is. A részvétel megvalósítása céljából párbeszédet kell kezdeményezni a társadalmi szervezetekkel. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy fél éven keresztül az elnökséget ellátó országra irányul az unió figyelme. Ez kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a hazai agrárium területén mûködô társadalmi szervezetek összefogással, összehangoltan alakítsák Magyarország nemzetközi megítélését. A magyar mezôgazdaság az egyik kulcsfontosságú ágazat, és hozzájárul az ország felemelkedéséhez. Nemzetközi viszonylatban Magyarország kiemelkedôen kedvezô mezôgazdasági termelési adottságokkal rendelkezik; a magyar agrárium szerves része az országról alkotott hagyományos országképnek. A magyarországi civil agrárszervezetek számos elképzelés, újszerû ötletek megvalósításával járulhatnak hozzá a sikeres magyar elnökséghez és ahhoz a célhoz is, hogy a hazai agrárium újra az országra irányuló nemzetközi érdeklôdés középpontjába kerüljön. A tervezést most kell elkezdeni, és egy éven belül, 2010 tavaszára a konkrét programokat kell véglegesíteni. Dr. Flamm Benedek László Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kérjük, küldje el a cikkel kapcsolatos véleményét, észrevételét az alábbi címre: szerkesztoseg@omgk.hu és 1012 Budapest Attila út 93. vagy 1255 Budapest 13, Pf: 15. Brüsszel nem enged Az uniós tagországok mezôgazdasági minisztereinek március 23-i brüsszeli találkozóján elsô számú napirendi pontként szerepelt a tejpiaci helyzet értékelése, miután az uniós tejpiacon jelentôsen visszaestek az árak, részben a 2006-os és 2008-as reformok hatására. Magyarország Ausztriával, Németországgal, Szlovéniával és Szlovákiával együtt emlékeztetôt nyújtott be a miniszteri tanácshoz, melyben elsôsorban az intervenciós mennyiségek növelését, az exporttámogatás biztosítását, valamint a tejpor állati takarmányként való felhasználásának engedélyezését kérték. Az Európai Bizottság válaszában elutasította a tagállamoknak mind az árak emelésére, mind pedig az export-visszatérítésre, illetve a kvótákkal kapcsolatos korábbi döntések módosítására vonatkozó kérését. Ugyancsak elzárkóztak az iskolatejprogramba bevonandó termékek körének felülvizsgálatától, valamint az intervenciós idôszak elôrehozásától is. Azt a magyar javaslatot, mely szerint a kecskék és juhok december 31-tôl kötelezô elektronikus azonosítását választhatóvá kellene tenni, a Bizottság szintén nem támogatta. A találkozón még több más, hazánkat érintô kérdés is napirendre került. A svéd TV4 televízió által közvetített, egy állítólagos magyarországi libatolltépô telepen az állatok bántalmazását bizonyító videofelvételek miatti nemzetközi megkeresésre válaszul az Európai Bizottság felelôse azt nyilatkozta, hogy a libák tollának kíméletes tépése összeegyeztethetô az európai uniós jogszabályokkal. Jelezte ugyanakkor, hogy minden egyes tagállamban külön meg fogják vizsgálni, hogy a helyi gyakorlat megfelel-e a jogszabálynak. Magyarország ezen a találkozón ismét megerôsítette azt az álláspontját, hogy a génmódosított növények köztermesztésbe vonására vonatkozó engedélyezés továbbra is tagállami hatáskörben maradjon. Ez a hazai 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 EU Agrárium és Piacszabályozás növénytermesztés szempontjából ugyanis rendkívül fontos, miután a génmódosított termékektôl való mentesség jelentôs gazdasági elônyt jelent az uniós piacon. Hazánknak azt a kezdeményezését, mely az egyszerûsített területalapú mezôgazdasági támogatási rendszerben (SAPS) a cukortermelôknek súlyos termeléscsökkenés esetén járó uniós támogatások más termelôkétôl való különválasztására vonatkozott, a Bizottság ugyancsak visszautasította, miután nem látott lehetôséget a jogszabály módosításra. Papp Mónika A cél a hazai állattenyésztés versenyképességének megôrzése A pénzügyi és gazdasági válság a mezôgazdaságban is érezteti hatását, a többi ágazathoz hasonlóan az agrárberuházások is finanszírozási nehézségekkel küzdenek. Az ágazat, ezen belül is elsôsorban az állattenyésztés versenyképességének megôrzése, valamint a válságkezelés lehetôségei voltak napirenden a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által az Állattenyésztési fejlesztési beruházások és finanszírozási lehetôségek a válság tükrében címmel megrendezett konferencián, melyre március 19-én a Vajdahunyad várban került sor. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében az állattenyésztés fejlesztése kiemelt szerepet kapott. Az uniós tagállamok közül elsôként hazánk számára nyílt lehetôség az állattartó berendezések nagymértékû fejlesztésére ban a magyar termelôk a trágyakezelés, illetve az állattartó telepek korszerûsítésére, valamint a termékek feldolgozottságának növelésére pályázhattak. A pályázatokra beérkezett közel 2000 beadvány közül 1887 kérelmet fogadtak el, melyek mintegy 2500 állattartó telep fejlesztésére vonatkoznak. A program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forintnyi forrásból mintegy 250 milliárd forint jut az állattartó telepek teljes körû fejlesztésére, melybe a trágyakezelésen és a gépbeszerzésen túl az összes értéknövelô beruházás is beletartozik. Az elfogadott támogatási kérelmek összege eléri 220 milliárd forintot. Miután ebbôl eddig csupán 30 milliárd forintot fizettek ki, az adminisztráció gyorsítása érdekében 2009 elsô félévében nem lesznek újabb pályázati lehetôségek. A tervezett beruházások megvalósíthatóságának biztosítására az agrártárca egy jogszabály-módosító csomagot készített elô, mely lehetôvé teszi majd a támogatások minél könnyebb és hatékonyabb lehívását. A jogszabályi háttér lényeges változásai a következôk: A gépbeszerzések megvalósításának határideje 12 hónapról 24 hónapra, az építési tevékenység befejezésének határideje 24-rôl 36 hónapra módosul április 1-je után nem lesz szükség közbeszerzésre, csak 75% feletti támogatás esetén. A korábbi 80%-os készültség helyett elegendô lesz a 60% a támogatási összeg lehívásához, valamint az alkalmazotti létszámot és az üzleti tervben rögzített állategységet sem lesz szükséges betartani. A környezetvédelmi elôírásoknak való megfelelés határideje várhatóan október 30. lesz. Emellett a gazdálkodók számára lehetôség nyílik a fejlesztésekhez 20%-os elôleg igénylé-sére is. Papp Mónika Személyi találgatások Találgatások kísérik Jose Manuel Barroso személyét is az Európai Bizottság élén, noha ôt tartják a legesélyesebbnek a júniusi európai parlamenti választások után is. Újraválasztása nem a június i csúcstalálkozóra esik, hanem késôbb, az év vége felé. A másik potenciális elnökjelölt Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök lett volna, de ôt április 4-én a NATO új fôtitkárának választották meg. Sarkozy francia miniszterelnök azt javasolta, hogy a választást mindenképpen az ír választások utánra idôzítsék, amikor az írek a Liszszaboni Szerzôdésrôl, gyakorlatilag az Európai Unió alkotmányáról szavaznak. (Az Európai Parlamenten belül csupán a Zöld csoport ellenezte formailag Barroso újraválasztását, ámbár ennek fô célja a rossz nyelvek szerint a szocialisták megosztása volt a júniusi EP választás elôtt.) TE Forrás: Agra Focus 2009/április évfolyam 4. szám 7

10 EU Agrárium és Piacszabályozás Fôbiztos marad-e Mariann Fischer Boel? Folyosói pletykák keringenek arról Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barosso arra szeretné rábírni a mezôgazdasági fôbiztost, hogy újabb öt évre vállalja posztját. Mariann Fischer Boel, aki széles körben becsült és nagyon népszerû politikus, s ráadásul nô, további terveirôl nem nyilatkozott. Barosso nagyon szeretné, ha a nôk aránya a Bizottságban a jelenlegi 10-rôl inkább emelkedne, mint csökkenne. Mariann Fischer Boel aki egyébként április 15-én töltötte be 66. évét nyár elôtt nem nyilatkozik terveirôl. TE Forrás: Agra Focus 2009/április Eurobarométer a víz tükrében Sem a mezôgazdaság, sem az ipar (beleértve, sôt, aláhúzva az élelmiszeripart) nem létezhet minôségi vízellátás nélkül. Hogyan vélekednek az Európai Unió egyes országai a saját vízellátásukról? A kép meglehetôsen tarka. Az unió átlagában az emberek 68%-a érzi úgy, hogy a vízzel, a vízminôséggel kapcsolatban súlyos minôségi kifogások merülnek föl. Mit takar ez az átlag? Görögországban a megkérdezettek 90 százaléka nyilatkozik borúlátóan a vízrôl. Ausztriában alig több mint minden negyedik megkérdezett embernek vannak fönntartásai a vízzel kapcsolatban, 75%-uk elégedett. A ciprusi válaszadók 97%-a nagyon pesszimista és nagyon elégedetlen a víz mennyiségével és minôségével. (Ezen nem is csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük az utóbbi hónapok rendkívüli aszályát Ciprus szigetén.) Eközben Finnországban viszonylag nagy az elégedettségi szint. A megkérdezettek mindössze 23%-ának van kifogása a vízzel kapcsolatban. A megkérdezettek 75 százaléka kémiai szennyezésre gyanakszik és a klímaváltozás kapcsán minden második megkérdetett aggályait fejezte ki a vízzel kapcsolatban, az Európai Unióban. Stavros Dimas az Európai Unió környezetvédelmi biztosa aláhúzta, külön hangsúlyozta a 95 oldalas vízdokumentumot elolvasva, s egyben fölhívta minden tagállam figyelmét arra, hogy tegyen szigorú lépéseket a víz-keretirányelv maradéktalan teljesítésére. TE Forrás: Agra Focus április (158. szám) Tejtermelésbôl élnek a luxemburgiak A 2007-es mezôgazdasági üzemszerkezeti felmérés szerint az Európai Unió egyik apró országában, Luxemburgban összesen 2300 gazdaság van. Egy 1993-as adathoz képest csaknem a felével csökkent a regisztrált mezôgazdasági üzemek száma. Ráadásul ebbôl a 2300-ból száz gazdaság nem éri el az egy EUME-t (Európai Méretegységet), azaz gazdaságilag nem életképes üzem. Az Európai Méretegység a standard fedezeti hozzájárulási értékek alapján kiszámított jövedelmezôségi mutató. Egy EUME jelenleg 1200 eurónak felel meg. A miniállam területének felén, hektáron folyik mezôgazdasági termelés, ez átlagosan gazdaságonként 58 hektárt jelent. A gazdaságok harmada 20 hektárnál kisebb, ötödük területe 100 vagy több hektár. Jórészt gabonát, takarmánynövényeket, repcét és ipari növényeket termesztenek. Az ökológiai termelésbe vont területek nagysága 10%-kal emelkedett, bár jellemzôen a kisgazdaságokban nyert teret. A gazdaságok két százaléka termel bio módszerekkel. A luxemburgi gazdálkodók többsége (62%) állattenyésztéssel foglalkozik, harmaduk tej- 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 EU Agrárium és Piacszabályozás termeléssel. A szarvasmarha mellett mérvadó a birka- és kecsketartás, valamint a sertéshizlalás. Átlagosan 37 tehenet tartanak egy gazdaságban. A nagyhercegség ismert bortermelésérôl is. A gazdálkodók 17%-a foglalkozik szôlészettelborászattal. A termelésen kívül a gazdálkodók ötödének további jövedelme származik még vendégfogadásból, kézmûvességbôl, fafeldolgozásból, agrártermékek elôállításából és megújuló energia termelésébôl. 93-hoz képest ugyancsak közel felére csökkent Luxemburgban a mezôgazdaságában foglalkoztatottak száma ben 3700 teljes munkaidejû dolgozót foglalkoztattak ezek a gazdaságok. Érdekesség, hogy a termelôk 21%-a volt nô. Az uniós tendenciának felel meg, hogy a termelôk több mint harmada 55 éves, vagy annál idôsebb, és csupán 5%-uk volt fiatalabb 35 évesnél. A foglalkoztatottak 85%-a családi gazdaságokban dolgozott. A gazdaságok jellemezôen 2 vagy több munkaerôt alkalmaztak. Kripner Vera Forrás: Statistics in focus 96/2008 Portrait of the regions. Volume Európa mezôgazdaságának jövôje a tét A világgazdasági válság kedvezôtlen hatása valamennyi agrárágazatban érezhetô. A mezôgazdasági termékek árának csökkenése következtében alacsonyabb a jövedelmezôség, a beruházások megvalósítását a hitelhez jutás nehézségei gátolják, az olaj alacsony világpiaci ára pedig kedvezôtlenül hat a növények energetikai célú hasznosítására. Mindehhez hozzájárul még az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, valamint a világ népességének rohamos növekedése. A válságból való kiútkeresés jegyében zajlott a április között megrendezett II. Magyar Agrárakadémia, melynek helyszíne idén Pápa, a Dunántúl egyik régi agrár- és élelmiszeripari hagyományokkal rendelkezô városa volt. A francia példa nyomán immár második alkalommal megtartott kétnapos konferencián a hazai agrárszakemberek mellett a közös agrárpolitika jövôjét meghatározó uniós személyiségek is jelen voltak. A rendezvényt Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezôgazdasági Bizottságának tagja, az Agrárakadémia kezdeményezôje nyitotta meg. Köszöntôjében kiemelte, a rendezvény az agrárértelmiség fórumaként a gazdálkodók, a döntéshozók, valamint az európai törvényalkotók, illetve -elôkészítôk párbeszédét hivatott elôsegíteni. Az Agrárakadémia elsôdleges célja a magyar agrárgazdaság helyzetének meghatározása, illetve közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítása. Gôgös Zoltán az FVM szakállamtitkára, országgyûlési képviselô, Pápa város szülötte megnyitójában elmondta, a korszerû mezôgazdasági és vidékpolitika kialakítása kizárólag európai szintû összefogással lehetséges, az ehhez szükséges párbeszédhez kínál megfelelô alkalmat a konferencia. Lokális energiaellátás A globális válság hatásairól, illetve ezek lehetséges kezelési módjairól plenáris elôadások, illetve szekcióülések keretében esett szó; az egyes témakörök esetében elôre megadott kérdések alapján készültek fel a hozzászólók. Az 1. kerekasztal témája az agrárium XXI. században betöltött szerepe volt. Neil Parish, az Európai Parlament Mezôgazdasági Bizottságának elnöke szerint az európai mezôgazdaság legfôbb feladata az élelmiszerellátás biztosítása mellett a környezetvédelem és a vízgazdálkodás kérdéseinek megoldása. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövôbeli közös agrárpolitika célja az élelmezésbiztonság mellett a keresleti igény kielégítése kell, hogy legyen, ennek megfelelôen jó minôségû termékeket kell elôállítani. Jean Luc Demarty, az Európai Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatóságának vezetôje úgy vélte, a válság az agrárágazatok közül elsôsorban a tejágazatot sújtja, az árak csökkenésének megállítása elsôdleges feladat. Elmondta, a Bizottság négy fô szempontot tart szem elôtt a közös agrárpolitikában: az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem, illetve az élhetô vidék kialakításának kérdését, valamint az új kihívások (klímaváltozás, biodiverzitás megôrzése, vízgazdálkodás) kezelését. Kiemelte, a jövô feladatai közé tartozik a KAP keretein belül a közvetlen támogatások eddiginél hatékonyabb szétosztása, a vidékfejlesztés agrárágazaton belüli önállóságának megôrzése, valamint az új kihívások kezelése. Gráf József földmûvelésügyi és mezôgazdasági miniszter elôadásában a hazai mezôgazdaság helyzetét elemezve kiemelte, a csatlakozás utáni nehéz idôszak után mára sikerült helyreállítani az ágazat egyensúlyát. A hazai mezôgazdaság GDP évfolyam 4. szám 9

12 EU Agrárium és Piacszabályozás bôl való részesedése jelenleg 4%, az agrárkivitel és a beruházások aránya évrôl évre növekszik. Úgy vélte, a hazai mezôgazdaságban ésszerû liberalizációra van szükség. A megoldandó feladatok közül a de minimis támogatások szintjének emelését, a kisvállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében való hitelhez jutást, illetve a vidékfejlesztési programoknál az elôlegfizetési lehetôség megteremtését emelte ki. A miniszter hangsúlyozta, az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak is alapvetô érdeke a KAP hosszú távú fenntartása és a közösségi finanszírozás megôrzése. A jövôben kiemelten kell kezelni a biztonsági védôháló megteremtését, a kedvezôtlen adottságú területekre vonatkozó speciális támogatások biztosítását, a termelôi szervezetek összefogásának elôsegítését és az innovációt. Glatz Ferenc történész, akadémikus a jelenlegi válság egyedüli megoldásaként egy újfajta agrárpolitikai gondolkodás kialakítását jelölte meg. Ennek fô szempontjaként a vízgazdálkodás, a klímaváltozás, valamint az energetikapolitika kérdését emelte ki. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövôben a természeti erôforrások elosztása, illetve a lokális energiaellátási rendszerek kidolgozása és fejlesztése kulcskérdés lesz. A világ népességének élelmiszerellátása kapcsán kiemelte, a jövôben az élelmiszerek iránti igény fokozódni fog, azonban a fogyasztási szerkezetben is változás várható a nem európai fogyasztók arányának rohamos növekedésével. A mezôgazdasági termelés kapcsán a fenntartható tájgazdálkodás szerepét emelte ki a természeti értékek megôrzése érdekében. Hangsúlyozta a civil lakosság döntéshozásba való bevonásának fontosságát, illetve a vidéki életkörülmények javítása érdekében az agrárpolitika mellett az iskola-, a közlekedés- és szolgáltatáspolitika együttes kezelésének szükségességét. Válság hatása az agráriumra A 2. kerekasztal elôadói a válságnak az agrártermelés versenyképességére való hatását, illetve 2013 után a KAP létjogosultságának kérdéseit elemezték. Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetôje elmondta, a gazdasági válságból való kilábalás hosszú folyamat lesz, az elôrejelzések alapján az élelmiszerárak további növekedése várható, a kereslet kismértékû csökkenése mellett. Az energianövények termesztése az elkövetkezô idôszakban várhatóan vissza fog szorulni az élelmiszernövények javára. Stephane Le Foll EP-képviselô, az EP Mezôgazdasági Bizottságának elsô alelnöke a mezôgazdaság feladatai közül a különbözô régiók közötti egyensúly kialakításának fontos szerepét, valamint az élelmiszerek és az ivóvíz elosztásának kérdését emelte ki. Jan Mulder EP képviselô szerint az egyenlô versenyfeltételek biztosítása érdekében az Európában érvényes szigorú környezetvédelmi elôírásokat a többi kontinensre is ki kell terjeszteni, ugyanakkor az unióban elôállított kiváló minôségû élelmiszerek világpiacon való versenyképességének fokozására egy európai védjegy bevezetését javasolta. Kelemen Atilla romániai képviselô, volt EP-képviselô az újonnan csatlakozott tagállamok szemszögébôl nézve úgy vélte, mindenekelôtt az eddigi közös agrárpolitika átértékelésére van szükség. Az elkövetkezô idôszakban fontos szerepet kell kapnia az elmaradott térségek felzárkóztatásának, valamint a nemzeti jelleg megjelenésének az agrárpolitikában. Miután a román lakosság és az erdélyi lakosság közel egyharmada él ma is a mezôgazdaságból, a döntések meghozatalakor ezt is figyelembe kell venni. Jacques Loyau francia gazdálkodó, EP-szakértô új mezôgazdasági támogatási rendszer kidolgozását szorgalmazta. Szerinte a hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében a 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 EU Agrárium és Piacszabályozás Brüsszelbe járunk történelmi modellt a regionális modellel kellene kombinálni. Hangsúlyozta azt is, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve új mezôgazdasági technológiák bevezetésére van szükség, elônyben kell részesíteni a környezetkímélô, ökológiai gazdálkodási formákat. Élelmezésbiztonsági világháló A 3. kerekasztal témáját a válságnak az élelmiszergazdaság jövedelmezôségére, illetve a gazdálkodás feltételeinek alakulására való hatása képezte. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke elmondta, az elkövetkezô idôszakban az infláció nagymértékû növekedése és a piaci verseny erôsödése várható. Úgy vélte, a 2013 utáni idôszakra vonatkozó uniós költségvetés módosítása elkerülhetetlen, a magyar mezôgazdaságnak egyre inkább a nemzeti forrásokra kell majd támaszkodnia. Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fôigazgató-helyettese kiemelte, az élelmiszerek, illetve az ivóvíz stratégiai cikké válnak a jövôben, ezért mielôbb szükség van egy világméretû élelmezésbiztonsági háló létrehozására. A világ népességének nagyarányú növekedése következtében tartalékterületek bevonására lesz szükség a mezôgazdasági termelésben, erre a célra Oroszországban, illetve Ukrajnában vannak alkalmas területek. Mindemellett a jövôben a környezet védelmét szolgáló fejlesztésekre, a megújuló energiák elôállítására, illetve ezek tárolási lehetôségeinek megoldására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Máhr András, az FVM szakállamtitkára szerint az élelmiszerek iránti kereslet a válság ellenére a jövôben is növekedni fog, ezért hazai és uniós szinten is érdemes a termelést fokozni. Kiemelte, amennyiben jó minôségû termékeket tudunk elôállítani, a magyar agrárágazatnak elônye is származhat a válságból. Hangsúlyozta, a jövôben a KAP fenntartása mellett a termelés fokozását célzó agrárpolitikára van szükség. Magda Sándor, a Károly Róbert Fôiskola rektora szerint a magyar mezôgazdaság a többi tagállammal szemben versenyhátrányban van a csatlakozás óta, ezért a felzárkózás megoldása elsôdleges feladat. Magyarországnak alapvetô érdeke, hogy az agrártámogatások a továbbiakban se szûnjenek meg, a kedvezôtlen adottságú területek támogatási összege pedig emelkedjen. Udovecz Gábor, az AKI fôigazgatója a válság középtávú hatásait elemezve elmondta, a kereslet növekedése mellett a fogyasztás szerkezete is változni fog. A termelés önköltsége mintegy 15%-kal fog nôni, aminek következtében a növénytermesztés esetében nem képzôdik jövedelem, és a verseny tovább élezôdik. Ebben a helyzetben az államnak kiemelt szerepet kell vállalnia mind a hitelek biztosítása, mind pedig az uniós források lehívása, illetve elosztása terén. Papp Mónika Klímavédelem együtt, vagy külön-külön? A német agrárminiszter asszony a sarkára állt A cseh környezetvédelmi miniszter s egyben az Európai Unió Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsának soros elnöke Martin Bursík véleménye szerint szükséges újraértékelni a klímaváltozás kérdéskörét. Az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek informális találkozóján, Prágában fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját: meg kell változtatni az eddigi gondolkodásmódunkat a tekintetben, hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz, az miképpen befolyásolja az európai politikát a víz, és energiaellátástól a financiális kérdésekkel bezáróan. A klímaváltozás kihat a földhasználatra éppen úgy, mint a várostervezésre, nem is beszélve a közös agrárpolitikáról, az országhatárok nélküli együttmûködésrôl. Az április i prágai találkozón ott voltak az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a vízhiány a legégetôbb kérdés nemcsak a jövôben, hanem a jelenben is Európa egyes területein decemberében ismét hasonló témában tartanak konferenciát, ahol az európai stratégia mellett az ENSZ is részt vesz. Ez a konferencia kibôvül a klímavédelem fontos témájával. A prágai informális találkozó hasznos volt abból a szempontból is, hogy az Unió agrárminiszterei egyeztettek, s mintegy fölkészültek a 2012-es és Koppenhágai fórumra. A klímaváltozás kapcsán a migráció az eddigieknél sokkal nagyobb méreteket ölthet. Német évfolyam 4. szám 11

14 Brüsszelbe járunk ország fölhívta a figyelmet az uniós pénzalapok hiányára a megnövekvô migráció kapcsán, míg Lengyelország az országok közötti együttmûködés hiányát panaszolta föl. A tagállamok részérôl óriási támogatást élvezett a klímaváltozásra való földkészülés, ugyanakkor 8 tagállam a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiára tette a fô hangsúlyt (Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Hollandia, Spanyolország, Egyesült Királyság). A Koppenhágai stratégiát május folyamán fektetik le. A cseh elnökség szorgalmazza a klímavédelem financiális megalapozását még a cseh elnökség ideje alatt. Bursík elnök leszögezte: folytatjuk a munkát szoros együttmûködésben az Unió pénzügyminisztereivel, közösen dolgozzuk ki a részleteket, amelyeket majd a Koppenhágai fórumon véglegesítünk közösen. Hatalmas siker lenne a Koppenhágai Egyezmény megszületése, ez egyben komoly megalapozása lenne a svéd elnökség elôkészítésének is második felében. Ilse Aigner német szövetségi agrárminiszter formálisan bejelentette a MON810-es genetikailag módosított kukoricafajta termesztési tilalmát Németországban. Hasonlóan nyilatkozott Franciaország, Ausztria, Magyarország, Görögország és Luxemburg is. A német miniszter megerôsítette, hogy ez a GM kukoricafajta a környezetre nézve igen veszélyes. Hangsúlyozta, állítása mögött tudományos és nem politikai okok húzódnak meg. Ez év februárjában az ô kezdeményezésére történtek igen alapos vizsgálatok ez irányban. Németországban az ilyenfajta zöld biotechnológiáknak nincs felismerhetô és bizonyítható haszna és ezért helye sem. Eredetileg 3600 hektáron akarták elvetni ezt a fajtát, összehasonlítva a 2008-ban elvetett 3713 hektárral. A Monsanto cég ugyanakkor úgy reagált, hogy fenntartja azt a jogot, s ez irányban megteszi a szükséges lépéseket, hogy az idei szezonban a német termelôk vethessék a MON810- es GM kukoricafajtát. A Bizottság hasonló jelzéseket kapott a MON810-es kukorica környezetet veszélyeztetô hatásáról Luxemburgból, ezért a két ügyet összevontan fogja rövidesen kivizsgálni. Német parasztok és környezetvédelmi aktivisták tüntettek az Európai Szabadalmi Hivatal épülete elôtt Münchenben, tiltakozásul egy amerikai szabadalom ellen, amely a sertésekbe növekedésgyorsító géneket ültetett. Ezek a sertések rövidebb idô alatt gyarapodnak súlyban, de ennek a húsnak egészségkárosító a fogyasztása. A Szabadalom száma: EP Hogyan alakult az Európai Unió költségvetése ban? A kiadások 1,5 százalékkal (ami 1796 milliárd eurónak felel meg) voltak alacsonyabbak a tervezett milliárd eurónál. Tehát szó sincs túlköltekezésrôl. Ezt a megtakarított összeget szétosztják a tagállamok között a nemzeti össztermék arányában. Az összeg 19,86%-át kapja Németország, 15,60%-át Franciaország, 15,07%-át az Egyesült Királyság, 12,40%-át Olaszország és 8,53%-át Spanyolország. Az új tagállamok közül a legtöbbet Lengyelország kapja 2,92%-kal. (Ez azt bizonyítja, hogy a pénzmaradvány nem vész addig sem kárba, míg kiosztják a tagállamok között.) Három élelmiszer nyerte el a közelmúltban Kelet-Európából az Oltalom alatt álló Földrajzi Jelzést (OFJ). Mindhárom termék az új tagállamokból származik. Két lengyel termék: a Wielkopolsky ser smazony nevû sajt, és az Andruty kaliskie keksz. Ami nagy öröm számunkra: Budapesti téliszalámi néven hasonlóan kiemelt termék lett a mi téliszalámink. Tamás Enikô Forrás: Agra Facts, Agrafood East Europe 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 Arcképcsarnok Nikolaus Berlakovich osztrák földmûvelésügyi, erdô- és vízgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter június 4-én született Ausztriában, a burgenlandi Kismartonban (ma Eisenstadt). A burgenlandi horvát kisebbség tagja, angol és horvát nyelven beszél. Jelenleg Nebersdorfban él, nôs, két gyermek édesapja ben fejezte be tanulmányait a bécsi mezôgazdasági egyetemen (Universität für Bodenkultur), ahol a növénytermesztési szakirányt választotta között Großwarasdorf (magyar neve: Nagybarom) község polgármester helyettese, jelenleg is a községi tanács tagja óta az Osztrák Néppárt (ÖVP) tartományi parlamenti képviselôcsoportjának helyettes vezetôje Burgenlandban Burgenland tartomány önkormányzati képviselôje az Osztrák Néppárt (ÖVP) tartományi ügyvezetôje Burgenlandban az Osztrák Néppárt (ÖVP) tartományi gyûlés néppárti klubjának vezetôje Burgenlandban 2005 óta az Osztrák Parasztszövetség elnökségének tagja a burgenlandi tartományi kormány tagja január 28-án a burgenlandi Parasztszövetség vezetôjévé választották. Jelenleg az Osztrák Néppárt (ÖVP) tartományi parlamenti frakciójában az etnikai csoportok szóvivôje december 2-án az új osztrák nagykoalíciós kormány tagjaként nevezték ki földmûvelésügyi, erdô- és vízgazdálkodási és környezetvédelmi miniszterré. Elôdje Josef Pröll volt. Ausztria az uniós vidékfejlesztési csomagból összesen 56,4 millió euró forrásban részesül. Az uniós források felhasználásának elsôdleges célterületei az infrastruktúra fejlesztése, valamint az új kihívások, mint a klímaváltozás, a megújuló energiák, vízgazdálkodás kezelése, illetve a biodiverzitás megôrzése és az innováció. Az osztrák miniszter véleménye szerint a mezôgazdaságnak hármas funkciót kell betölteni: az élelmiszer-elôállítás, illetve a környezetvédelem mellett a megújuló energiaforrások elôállítása a cél. Az uniós elôírások szerint Ausztriának 2020-ig a felhasznált energia 34%-át megújuló energiából kell fedeznie. Berlakovich a megújuló energiák elôállítását kiemelt kérdésként kezeli, ezért mindenekelôtt nagy hangsúlyt helyez a szakemberképzésre, és támogatja a fiatal gazdálkodók számára az innovatív képzési formák létrehozását. Az osztrák energiastratégia távlati célkitûzései között szerepel a teljes önellátás az energiahordozók szempontjából. Ennek megvalósítása érdekében az osztrák szakemberek kidolgoztak egy olyan modellt, melynek három fô pillére van: az ellátásbiztonság, az energiahatékonyság és a megújuló energiák. Az osztrák miniszter szerint az energiaágazat fejlesztése azért is elengedhetetlen, mivel lehetôséget ad új munkahelyek teremtésére március végén Berlakovich Szabó Imre magyar környezetvédelmi miniszterrel tárgyalt a génmódosított kukoricafajtákra vonatkozó kereskedelmi és termesztési tilalom fenntartásáról. Jelenleg az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának március 2-i döntése alapján Ausztriában két génmódosított kukoricafajtára (MON810, T25) van érvényben a tilalom. Az osztrákok a génmódosított szervezetek felhasználását szabályozó, szigorú elveket tartalmazó szakmai útmutatót kívánnak létrehozni, a kérdés hosszú távú megoldása érdekében. Az osztrák és a magyar miniszter egyetértett abban, hogy az érintett tagállamok közötti szakértôi egyeztetésére van szükség ebben a kérdésben. Papp Mónika évfolyam 4. szám 13

16 Nagyjaink Emlékezés Angeli Lambertre ( ) Mára már a második nemzedék is felnôtté válik azóta, hogy az elsô fehér csípôsségtôl mentes ún. tv (tölteni való) paprika a Cecei édes 3 fajtaelismerést kapott 1955-ben. Ma természetes számunkra, hogy a kereskedelemben kapható fehér paprikák nagy többsége nem csípôs. Inkább az számít ritkaságnak, ha csípôs fehér paprikát vehetünk a piacon. Arról valószínûleg kevesen gondolkoznak, hogy vajon hogyan született ez a ma már az egész világon csak magyar típusú paprikának hívott, közkedvelt és C-vitaminban igen gazdag zöldségfajtánk. A feltalálók, még inkább a nemesítôk neve kevés kivétellel idôvel sajnos homályba vész. Eredményeiket akár századokon át is használjuk anélkül, hogy a nevekre emlékeznénk. Ebben a megemlékezésben szeretnénk felidézni egyik kiváló zöldségfajta-nemesítônk, Angeli Lambert munkásságát. Az elsô világháború nehéz éveiben 1916 decemberében született egy kis Fejér megyei faluban, Isztiméren. A családban ô volt a hetedik gyermek, majd még kilenc testvére született. Már egész fiatal korábban vonzódott a természethez, így tanulmányait között a Kertészeti Tanintézetben, illetve a Kertészeti Akadémián folytatta, amely a mai Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának jogelôdje. A II. világháború utolsó évében 1944-ben almamáterében, az akkori Kertészeti és Szôlészeti Fôiskola Zöldségtermesztési Tanszékén kapott tanársegédi állást. A hallgatók oktatásán kívül természetesen a kutatási feladatokban is részt vállalt. Ezt szívesen tette. Különös érdeklôdést mutatott a Cece környékén termesztett tájfajta iránt. Az akkor még csípôs, de kiemelkedô termesztési értékekkel bíró tájfajtát begyûjtötte, és céltudatos nemesítôi munkába kezdett a csípmentesítsére. A fajta állami elismerése után a hatvanas években az étkezésipaprika-termô felület (kb ha) mintegy 60%-án ezt a fajtát termesztették, mind friss piaci, mind konzervipari feldolgozás céljára. A fajtanemesítés mellett sok agrotechnikai kísérletet is folytatott a jobb, eredményesebb termeszthetôség érdekében. Munkássága elsô eredményeként már 1952-ben 36 éves korában megvédte kandidátusi disszertációját. A tanszéki munka mellett minden ellenszolgáltatás és hivatalos státusz nélkül folytatott nemesítési munkát az akkori Kertészeti Kutató Intézetben (Budatétény), majd 1965-tôl otthagyva a fôiskolai docensi állást hivatalosan is az intézet tudományos fômunkatársa lett. Kiemelt tudományos munkája továbbra is az étkezési paprika nemesítési munkája volt. A világon elsôként használta fel a determináltság (csokrosság) génjét az étkezési paprika nemesítésében. Az alacsony növekedésû csokros fajtákkal (Csokros felálló, Csokros csüngô) korszakváltó lehetôséget adott a termelôknek az akkori alacsony fóliaalagutakban és hagyományos melegágyakban való paprikatermesztésre. A determinált növekedésû fajták mellett a Cecei édes 3 fajta további nemesítése is célja volt, így jött létre a Javított Cecei. Munkássága kiterjedt a konzervipari feldolgozáshoz szükséges fajták nemesítésére is (Kúpos, Pritex). Angeli Lambertnek soha nem volt családja, de testvérei gyermekeit szárnyai alá vette, segítette. Ez mondható el munkája során is. Több fiatal diplomással vette körül magát, akiket tanított, buzdított és segített a tudományos pályán való elôrehaladásban. Közvetlen munkatársai mellett intézeten kívüli aspiránsok tanítását is elvállalta. Így került hozzá Márkus Ferenc, aki késôbb a kalocsai Fûszerpaprika Kutató Intézet igazgatója lett. Dr. Angeli Lambert melletti kandidátusi tevékenységeként jött létre számos mai napig a termesztésben lévô determinált (csokros) fûszerpaprikafajta. Munkássága során több nemzetközi konferencián ismertette a magyar típusú fehér paprikát. Számtalan tudományos cikket írt, szerzôje volt a Paprikatermesztés c. könyvnek, mely rövid élete során négy kiadást ért meg. Társszerzôje volt több zöldségtermesztéssel, gombatermesztéssel foglalkozó szakkönyvnek és fôiskolai jegyzetnek. 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 Nagyjaink Riport Nem sokkal halála elôtt indította el a paprika vírusrezisztencia-nemesítési programját, melynek eredményét már nem érhette meg. Kiemelkedô tudományos munkásságát, melynek komoly gazdasági haszna is volt Fleischmann Rudolf emlékéremmel honorálták (1971). Mint embert, hihetetlen szerénység, kitartás, fegyelmezettség és nyugalom jellemezte. Mégis, munkássága teljében bekövetkezett hirtelen halálát szívinfarktus okozta. Utolsó útjára szülôfalujában Isztiméren sok százan kísérték, bizonyságául annak, hogy mint embert, mint tudóst becsülték, szerették. Budatétényben, ahol lakott és tevékenykedett, ma utcatábla emlékezik meg róla, falujában Isztiméren, ahol végsô nyugalomra lelt sírját ma is tisztelettel és szeretettel gondozzák. Cecén a Magyar Mezôgazdasági Múzeum Tájházában ôrzik az elsô magyar csípmentes paprikafajta elismerô oklevelét, melynek nemesítôje volt. Dr. Moór Józsefné Jobb a sûrû fillér, mint a ritka forint Budapest különbözô pontjain idén januártól boltok nyíltak, vagy meglévô kisboltok áruválasztéka bôvült magyar gazdák termékeivel. A vásárlók olcsón juthatnak hozzá burgonyához, hagymához, almához, sôt, újabban tejet és tejtermékeket találnak ezekben az üzletekben. A január óta megnyílt, illetve a gazdák áruival bôvült boltok száma megközelíti a 20-at. Ez szép eredmény 3 hónap leforgása alatt! Dr. Budai Gyulát, a MAGOSZ szövetségi igazgatóját arról kérdeztem, mekkora érdeklôdés kísérte az üzlettulajdonosok részérôl ezt a kezdeményezést, és milyen alapon döntöttek egyik vagy másik üzlet mellett? A fô szempontot a döntésben maga a szükség diktálta. Ezen kisboltok vásárlóközönsége az idôsebb korosztály, jórészt kispénzû nyugdíjasok, vagy nagycsaládosok, akik esetleg nem tudnak eljutni a nagy bevásárlóközpontokba. Másrészt nem egy üzlet tulajdonosa már az üzlet bezárásának gondolatával foglakozott, mikor mentôövként kapta meg azt a lehetôséget, hogy áruválasztékát bôvítheti hazai termelésû zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékkel. Igaz az árrés nem nagy, de ahhoz elég, hogy fellendítse az üzlet forgalmát, hiszen tudjuk, jobb a sûrû fillér, mint a ritka forint. Gyakorlatilag így mindenki jól jár ugye? Igen, jól jár a kispénzû vásárló, aki olcsón jut friss hazai termékhez. Jól jár az üzlet tulajdonosa, mert forgalma megnô, és jól járnak a gazdák, akiknek önbizalmát, munkakedvét megerôsíti, hogy termelvényeiket várva várják, szívesen fogadják. Anyagilag is jól járnak, mivel nem kell önköltségi ár alatt értékesíteniük évfolyam 4. szám 15

18 Riport Mert ugye emlékszünk 2008-ban a meggy-, a dinnye- és almaválságra, amikor mélyen az önköltségi ár alatt tudták csak értékesíteni a gyümölcsöt a gazdák. Nem azt mondom, hogy ez a szociális bolthálózat önmagában elég, de egy lépés a megoldás felé. Gyakorlatilag Budapest és a nagyobb városok kisbolthálózatára építünk. Vidéken az emberek még ma is megtermelik a legtöbb helyen a család zöldség- és gyümölcsszükségletét. Ez a forma, ami az Önök kezdeményezésére megindul, a nyugati országokban már régóta gyakorlat, közvetlen értékesítésnek nevezik, de ott magát a termelôt, a farmert keresik föl a vásárlók. Igen, mi alkalmi termelôi piacok felállításával is segítünk a magyar gazdáknak. Lakótelepeken, bezárt piacok közelében, olyan kerületekben, ahol sok az idôs kispénzû ember nagyon pozitív a fogadtatása ezeknek az úgynevezett szociális boltoknak. Ugye tudja, Igazgató Úr, hogy sokan azzal vádolták Önöket, hogy ez az egész szociális bolthálózat csupán kampánycélokat szolgál Tudatosan akarunk segíteni a magyar gazdákon. Az elmúlt évben annyi, de annyi értékesítési válság volt, amikor az elkeseredett termelôk a nagy bevásárlóközpontok elé borították az értékes gyümölcsöt tehetetlenségünkben, elkeseredettségükben Az értékesítési válságnak nincsen pártszíne, a szegénységnek, a kiszolgáltatottságnak szintén nincsen pártszíne. A szociális bolthálózatra fölfigyelt Gráf József agrárminiszter és Szûcs Erika* miniszter asszony is a Szociális Minisztériumból. Mindketten együttmûködésükrôl biztosítottak. Folytatjuk, amit elkezdtünk. Igazgató Úr, köszönöm a tájékoztatást. Tamás Enikô A paraszti gazdálkodás emlékei Nagytarcsán A fôvárostól északkeletre fekvô, annak vonzáskörzetébe tartozó település, Nagytarcsa kedvezô földrajzi viszonyai már ôsidôk óta idevonzották az embereket. A talált edénytöredékek alapján a településnyomok kora a neolitikum (Kr. e ) vonaldíszes cserépedény-kultúrájának idejére tehetô. A falu lakói a Gödöllôi dombsághoz tartozó szelíd lankákon belterjes földmûveléssel foglalkoztak a múltban, a legutóbbi idôkig. A hagyományôrzés igen erôs volt, és ma is az a lakosság körében, ennek köszönhetô, hogy a csaknem 50 éve, 1960-ban alapított Falumúzeum ôrzi és bemutatja a régi népviseletet, a népmûvészet kincseit, a település történetét, a régi parasztgazdák életét és hagyományos munkaeszközeit, házi berendezéseit. Mielôtt a múzeumba belépnénk, ismerkedjünk meg egy kicsit Nagytarcsával; a település történetét az egyik hátsó szobában kialakított, régészeti leletekkel és okiratokkal gazdagon ellátott kiállítás ismerteti. Ôsi településen járunk, amely történeti kiállításán egész az ôskortól követi nyomon lakói életét az újkôkor, rézkor, bronzkor, vaskor, szarmata-kor, népvándorlás kora, majd a 13., , 18., 19. és végül a 20. század történésein keresztül. A falu területén honfoglaló magyarok laktak, ezt bizonyítja a 10. század második felébôl származó honfoglalás kori magyar köznépi temetô feltárása; 21 sírt ástak ki a régészek 1967-ben az akkori homokbányában, a temetôben a lószerszámos férfi sírok egy sort képeztek. A falu neve a középkorban Tarcsa (oklevelekben 1302-ben szerepel elôször Tarcsa néven, a helynév az ôsi magyar Tarcsa személynévbôl való), között Csíktarcsa (mivel a falu az *(A szociális és munkaügyi tárca élén változás történt riportunk készítése óta) A szerk. 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 ANagytétényi Kastélymúzeum 2001 óta minden évben tárt kapukkal várja azokat az embereket, akik érdeklôdnek a bútorstílusok iránt, ugyanakkor szeretik a virágkötészeti remekeket is. A bútor és virág együttese teljesebb képet ad a különféle stílusokról is, ezek egymást erôsítik. Király Elvira igazgató asszony villáminterjút adott lapunknak. Elmondta, hogy 25 éve, egy negyed százada élô kapcsolatot ápolnak a Magyar Virágkötôk Szakmai Egyesületével. Az Ô szerepük a legtehetségesebb és a szakmában már bizonyított virágkötôk ajánlása. Ugyanakkor a szakmai egyesület fiatal, induló tehetségeket is javasol minden évben. Az anyagköltség tetemes részét maga a múzeum álja, a többit maguk a virágkötôk. Nemes verseny alakult ki az évek folyamán, hogy ki kerülhet ebbe a kitüntetett virágkötô társaságba. A háromnapos kiállítás alatt növényvásár, élô kötészeti bemutató, kosár-, ékszer-, kerámiavásár is színesítette a programot. A múzeum látogatottsága a kötészeti kiállítás 3 napja alatt tetemesen megnôtt. Idôjárástól is függôen évente ember kíváncsi erre a szemet-lelket gyönyörködtetô kiállításra. Környezetbe simuló kompozíció zöld citrommal Virág és gyümölcs izgalmas együttese A labdarózsa az apró rózsaszín rózsákkal és a szúrós gyomnövényekkel együtt különleges hatású A zöld különbözô árnyalatai a királykékkel és a rózsaszín gyöngyökkel megkapóak Üde késô tavaszi színhatású koszorú

20 AXXII. kerület, amely Nagytétényt és Budafokot foglalja, magába gazdag kulturális élettel büszkélkedhet. Igen eredményes a civil szervezetek aktivitása is (Klauzál Gábor társaság, Zöld Jövô Környezetvédelmi Egyesület, Baross Gábor-telepi Polgári Kör, Rózsavölgyi Egyesület, Polgárôrség, Budafoki Péter-Pál utca és Környéke Polgári Kör, Budapesti Városvédô Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportja, Szavoyai Jenô Asztaltársaság stb.) (Nagy hôség volt május én. A múzeum hûvös, elegáns büféjében elérhetô áron lehetett üdítôt, kávét, süteményeket, szendvicseket kapni.) A múzeum kezdeményezésére folyamatban van a XXII. kerület figyelemfelhívó idegenforgalmi kínálatának kidolgozása is, karöltve a többi civil szervezettel. Lehet, hogy nemsokára már borutak, a csiperketermesztés zsákos módszerének bemutatása is szerepel, speciális gasztronómiával kiegészítve. És ne feledkezzünk el az ismét népszerûvé váló, sok embert megmozgató rózsakiállításról sem. A múzeum gazdag éves kulturális kínálatáról a honlapon tájékozódhatnak kedves olvasóink. Képek és szöveg: Tamás Enikô Finom színhatások A búzavirág egyszerûsége kiemeli a háttérben álló szekrény pompáját Orchideaparádé Csavart csónakforma fehér orchideákkal Nyírfakéreg koszorú természetes hatást adó borostyánnal és zöldes anthuriumokkal Az idô végtelenjét mutató óra elôterében finom kompozícióval