Karrier a szakiskola után, azaz érdemes-e mesteri rangot szerezni

Átírás

1 Karrier a szakiskola után, azaz érdemes-e mesteri rangot szerezni 1. Hogyan tekintenek a fogyasztók a mesterre A mester kifejezést a hétköznapi szóhasználatban is elterjedten használják a fogyasztók, ha például várnak egy gázszerelőt vagy villanyszerelőt, reménykednek, hogy egy igazi, a szakmához nagyon jól értő, mosolygós és udvarias mester érkezik. Azért örülnek a várt mester érkezésének, mert minőségi és megbízható munkát szeretnének kapni. Úgy vélik, hogy a mester több mint a szaki, a szakmunkás. Igazuk van, ha ezt gondolják, mert a mester az esetek nagy részében valóban többet tud és gyakorlottabb, mint szakmabéli társa, egy OKJ-s szakképesítést birtokló szakmunkás. Így van ez évszázadok óta, hogy a mesteri címhez jogosan magas minőséget és vevőbarát munkakultúrát társítanak. Mindezt megszerezni nem is olyan egyszerű. A I. században még külhoni vándorútra indultak a címre vágyakozók, hogy több éves szellemi gyarapodás után az inasból, tanítványból valódi mesterlegény váljék. Ganz Ábrahám utódainak már nem kell több éves vándorútra indulniuk, mert a kamara szakképzéssel kapcsolatos feladatai sorában előkelő helyet foglal el a mesterképzés és -vizsgáztatás. 2. Ki tekinthető mesternek A jogszabályok száraz nyelvén fogalmazva az tekinthető mesternek, aki sikeres mestervizsgát tett. A vizsgát követően az új mesterek díszes mesterlevelet kapnak, melyeket gyakran lehet látni egy fodrászszalon vagy egy cukrászda falán kifüggesztve. De lehet vele találkozni a mester cégtábláján, bélyegzőjén, levélpapírján és hirdetéseiben is. De miért is érdemes a mesteri címhez vezető fáradságos utat végigjárni? Az anyagiakon és a presztízsen túlmenően legalább négy dolgot indokolt megemlíteni: jogszabály mondja ki, hogy bizonyos a személy és vagyonbiztonságot fokozottan veszélyeztető szakmákat vállalkozási formában csak a mesterlevél birtokában lehet végezni; gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati oktatóként való foglakozás tekintetében a jogszabályi elvárások előtérbe helyezik a mestervizsgával rendelkező személyeket (2015. szeptember 1-től a gyakorlati oktatónak mestervizsgával kell rendelkeznie); számos szolgáltató beszállítóként csak olyan egyéni vállalkozókat foglalkoztat, akik mestervizsgával is rendelkeznek; de a mesteri cím birtokosa akár a szakiskolai képzés zsákutcájából is kitörhet, mert a szakiskolai képzés folytatásaként módjában áll érettségire épülő szakképzésbe is bekapcsolódnia annak, aki szakterületén legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával rendelkezik. Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 1/19

2 3. A mesterképzés kialakulása Eleinte amikor még nem képezték a mestereket mindenkinek magának kellett gondoskodni a magas szintű tudás és gyakorlat megszerzéséről. A I. század első felében az ébredező ipari fejlődés árnyékában ezért választották az európai több éves vándorutat a címre vágyakozó tehetségek, hogy szert tegyenek olyan tudásra, amely idehaza még nem volt megszerezhető. A hagyományok szerint, ha az idősebb mesterekből álló mestertanács a munkavégzés színvonala és a gyakorlati idő alapján rámutatott valakire, azt attól a pillanattól mesternek nevezték. Később, a szakmai hagyományok széthullásával a köznyelv használta a kiemelkedő munkakultúrával rendelkező és megbízható szakmunkások (különösen a közvetlen lakossági igényeket kielégítő szakemberek) megkülönböztető megjelölésére. Harmadik korszaknak a formalizált mesterképzés (oktatás és mestervizsga) megjelenését lehet tekinteni, de ez a rendszer még nem illeszkedett a hagyományos iskolai rendszerű szakképzéshez. A negyedik fázisban a jelenleg érvényes mesterképzési rendszerben a szakmai szervezetek, majd a kamara fokozódó szerepvállalásának köszönhetően megtörtént a szakképzés és a mesterképzés rendszerének összehangolása, amelyben egyaránt szerepe van az állam jogalkotó tevékenységének, valamint a kamara javaslattevő, illetve szervező, végrehajtó tevékenységének ig az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) kezében volt az oktatás és mestervizsgáztatás Magyarországon, amely a három gazdasági kamara (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kézműves Kamara és a Magyar Agrárkamara) június 26. napján megszületett megállapodása után a szakmai illetékesség alapján a kamarák kezébe került. Ezt követően a mesteri cím csak a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján létrejött, gazdasági kamarák által szervezett mestervizsgán szerezhető meg. 4. Mesterképzés A mesteri cím elnyeréséhez vezető út az illetékes területi kamaránál való jelentkezést követően két szakaszból áll: mesterképzés és mestervizsga: a mesterképzés olyan képzési forma, amelynek, során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával. A mesterképzés átlagban 300 óra szakmánként eltérő időtartamú képzést jelent, amely a jelölt számára nem kötelező. A mestervizsgára való felkészülésnek két formája lehetséges: részvétel a mesterképzésen vagy egyéni felkészülés. A tapasztalatok szerint majdnem mindenki igénybe veszi a képzést (99%), amelyet kizárólag a területi kamarák szervezhetnek meg (vagy az általuk felhatalmazott szervezetek); a mestervizsga gazdasági kamara által az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve szervezett szummatív értékelés, amely a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben, meghatározott követelményekhez képest méri a jelölt a mesterképzés során átadott és megtanult elméleti és gyakorlati ismereteit. A kamara által Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 2/19

3 kinevezett vizsgabizottság előtt végrehajtott mestervizsgát a szakképesítésért felelős miniszter rendelete és az MKIK Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata alapján kell megtartani. Mesterlevelet az kaphat, aki a mestervizsga minden részvizsgáját sikeresen teljesítette. (Akinek elsőre nem sikerül a gyakorlati elvárásnak eleget tenni, két éven belül van lehetőség ismétlésre!) A mesterlevél birtokosát feljogosítja a jogszabályokban rögzített, mester címhez kötött tevékenység gyakorlására, és a mester cím használatára. A mesterlevélhez mesterlevél igazolás tartozik, mely kisebb formátuma miatt könnyíti a mestercím igazolását a hivatalos helyeken. Mestervizsga nem tehető le minden szakképesítésben, hanem csak abban a napjainkban 74 szakmában, amelyekben a mestervizsga követelményrendszerét jogszabályban közzétették. Az OKJ-ban szereplő szakmák közül a kamara tesz javaslatot azokra a szakképesítésekre, amelyekre mesteri cím építhető. Ezt követően az adott szakképesítésért felelős miniszter rendeletben teszi közzé a mestervizsga követelményeit. A legnagyobb népszerűségnek 2013-ban a Gázvezeték- és készülékszerelő (Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő), illetve a Gáz- és olajtüzelő berendezés- szerelő, üzembe helyező (Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész) szakmák számítottak. A népszerűségi ranglistán ezt követte a Villanyszerelő, a Fodrász, a Kozmetikus, a Kőműves, és a sort a Tetőfedő, illetve a Pék zárja. A mestervizsgázók száma meglehetősen hullámzó volt: a 2000-es évek elején átlagosan ezren szereztek mesterlevelet, amely később az évi 2400 főhöz közelített, de az érdeklődés jelentősen visszaesett, és 2013-ban már csak 333-an tettek sikeres mestervizsgát. A létszám emelkedése attól várható, hogy a szakiskola befejezése és a szükséges gyakorlat megszerzése után mind többen kapnak kedvet az üzletileg is megtérülő, nagy presztízzsel bíró mesteri fokozat megszerzésére, van-e pályázati forrás, mely anyagi támogatást jelent a mesterjelöltek részére; illetve figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy szeptember 1-től minden gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetnél csak mestervizsgával rendelkező a gyakorlati oktatót lehet alkalmazni. Budapest, július 9. Mellékletek: Mesterképesítések listája HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚ BERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 3/19

4 Mesterképesítések listája Ágazat Sorsz. Megnevezés Rendelet száma NFM m 1. Autóelektronikai műszerész mester 78/2013. (II. 20.) NFM rendelet NFM 2. Autószerelő mester 78/2013. (II. 20.) NFM rendelet NGM 3. Ács, állványozó mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet IKM 4. Bádogos és épületbádogos mester 23/1997. (VI.11.) IKIM rendelet NGM 5. Bőrdíszműves mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 6. Burkoló mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NGM 7. Bútorasztalos mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NGM 8. Cipőkészítő mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 9. Cukrász mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet OM 10. Dekoratőr-kirakatrendező mester 40/2001. (.24.) OM rendelet NGM 11. Elektromos gép és készülékszerelő mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 12. Elektronikai műszerész mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 13. Épületasztalos mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NGM 14. Épület- és szerkezetlakatos mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 15. Fényképész és fotótermék-kereskedő mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NGM 16. Férfiszabó mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 17. Festő, díszítő, mázoló és tapétázó mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 18. Fodrász mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NM 19. Fogtechnikus mester 33/1997. (. 31.) NM rendelet NGM 20. Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NGM 21. Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő 8/2013. (III.6.) NGM rendelet mester NGM 22. Gépi forgácsoló mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet MKM 23. Hangszerész mester Hangszerkészítő és -javító 21/1997. (VI. 4.) MKM IKIM együttes (rézfúvós) rendelet;4} MKM 24. Hangszerész mester Hangszerkészítő és -javító 21/1997. (VI. 4.) MKM IKIM együttes MKM (ütőhangszer) rendelet;6} 25. Hangszerész mester hangszerkészítő és -javító 21/1997. (VI. 4.) MKM IKIM együttes (vonós és pengetős) rendelet;7} MKM 26. Hangszerész mester Hangszerkészítő és -javító 21/1997. (VI. 4.) MKM IKIM együttes MKM (cimbalom) rendelet;2} 27. Hangszerész mester Hangszerkészítő és -javító 21/1997. (VI. 4.) MKM IKIM együttes MKM (fafúvós) rendelet;3} 28. Hangszerész mester Hangszerkészítő és -javító 21/1997. (VI. 4.) MKM IKIM együttes (orgonaépítő) rendelet;5} MKM 29. Hangszerész mester Hangszerkészítő és javító 21/1997. (VI. 4.) MKM IKIM együttes (zongora) rendelet;8} NGM 30. Hegesztő 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 31. Hűtő-, klíma- és hőszivattyúberendezés szerelő mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 32. Ipari gépész mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NFM 33. Járműfényező mester 78/2013. (II. 20.) NFM rendelet NFM 34. Karosszérialakatos mester 78/2013. (II. 20.) NFM rendelet OM 35. Kádár mester 40/2001. (.24.) OM rendelet Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 4/19

5 NGM 36. Kályhás mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 37. Kárpitos mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet OM 38. Kelmefestő- és tisztító mester 40/2001. (.24.) OM rendelet OM 39. Kerámiakészítő mester 40/2001. (.24.) OM rendelet IKM 40. Kereskedő mester 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet BM 41. Kéményseprő 53/2013. (I. 11.) BM rendelet OM 42. Képkeretező és üvegező mester 40/2001. (.24.) OM rendelet NGM 43. Kézápoló és műkörömépítő mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet OM 44. Kovácsmester 40/2001. (.24.) OM rendelet NGM 45. Kozmetikus mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NGM 46. Kőfaragó, műköves és épületszobrász mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 47. Kőműves mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet OM 48. Kötő mester 40/2001. (.24.) OM rendelet NGM 49. Lábápoló mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet OM 50. Lakberendező mester 40/2001. (.24.) OM rendelet NGM 51. Látszerész és fotócikk-kereskedő mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet IKM 52. Magasépítő mester 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet NFM 53. Motorkerékpár-szerelő mester 78/2013. (II. 20.) NFM rendelet NGM 54. Női szabó mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet IKM 55. Órásmester 23/1997. (VI.11.) IKIM rendelet NGM 56. Ortopédiai cipész mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NM 57. Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő mester 33/1997. (. 31.) NM rendelet EüM 58. Ortopédiai műszerész mester 1/1998. (VII.24.) EüM rendelet OM 59. Öntő mester 40/2001. (.24.) OM rendelet MKM 60. Ötvös mester 21/1997. (VI. 4.) MKM IKIM együttes rendelet IKM 61. Papírfeldolgozó mester 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet IKM 62. Papírgyártó mester 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet NGM 63. Pincér mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet OM 64. Porcelánkészítő 19/2005. (VII.8.) OM rendelet IKM 65. Rádió- és hangtechnikai műszerész mester 23/1997. (VI.11.) IKIM rendelet NGM 66. Szakács mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NGM 67. Szerszámkészítő mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet OM 68. Szűcsmester 40/2001. (.24.) OM rendelet IKM 69. Televízió- és videotechnikai műszerész 23/1997. (VI.11.) IKIM rendelet IKM 70. Tetőfedő mester 23/1997. (VI.11.) IKIM rendelet FM 71. Vadászpuska műves 27/1996. (. 4.) FM rendelet NGM 72. Vendéglátásszervező-vendéglős mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet NGM 73. Villanyszerelő mester 8/2013. (III.6.) NGM rendelet NGM 74. Vízvezeték- és vízkészülék szerelő mester 17/2014. (IV. 8.) NGM rendelet Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 5/19

6 HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚ BERENDEZÉS-SZERELŐ MESTERVIZSGA KÖVETELMÉNYEI I. A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mestervizsgára jelentkezés feltételei 1. A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mestervizsgához szükséges szakképesítési feltételek A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák), szakképzettségek egyikével kell rendelkeznie a mesterjelöltnek. A szakképesítés (szakma), szakképzettség Megnevezése azonosító száma Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő Épületgépész technikus Felsőfokú műszaki (Gépészmérnök, Épületgépész mérnök) A felsorolt szakképesítéseken kívül az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (II. 20.) Korm. rendelet szerinti személyzetképesítések közül érvényes FG-I. (minden helyhez kötött hűtő-, klíma- és hőszivattyú esetében hűtőkör telepítésére, karbantartására, szervizelésére, kötelező szivárgásvizsgálatára, hűtőközeg kezelésére jogosító képesítés) képesítéssel rendelkező szakember. Megjegyzés: Elfogadhatók a fentiekkel egyenértékű jogelőd, valamint jogutód szakképesítések (szakmák), szakképzettségek is. 2. A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mestervizsgára jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat A szakma munkaterületén a szakirányú képesítés megszerzését követően az alábbiakban meghatározott szakmai gyakorlat igazolása szükséges. A szakmai gyakorlat szakiránya időtartama (év) Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő 3 Épületgépész technikus 3 Felsőfokú műszaki (Gépészmérnök, Épületgépész mérnök) 3 Megjegyzés: A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak nem lehet egy évnél rövidebb, és a vizsgára jelentkezés időpontjában az utolsó igazolt szakmai gyakorlat nem lehet egy évnél régebbi. Adott szakirányú munkaterületen eltöltött gyakorlat és munkaviszony igazolása fogadható el. A gyakorlati időbe nem számítható be a GYED, illetve a sor- vagy tartalékos katonai, valamint polgári szolgálat ideje. II. A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mester munkaterülete, a mestercímhez kapcsolódó tevékenységek Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 6/19

7 1. A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mester munkaterületének leírása Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezéseket, rendszereket létesít, szerel, beüzemel, javít, és karbantart Hűtéstechnikai és légtechnikai, valamint hőszivattyú berendezésekhez kapcsolódó munkák területén: Megismeri és előkészíti az elvégzendő feladatokat Munkát előkészítő és befejező műveleteket végez Szervezi és irányítja a munkatevékenységeket Szervezi és irányítja a hozzá beosztott dolgozók (tanulók) tevékenységét. Szereli, javítja, karbantartja, beszabályozza, beüzemeli a hűtő- és hőszivattyú rendszereket és berendezéseket Szereli, javítja, karbantartja, beszabályozza, beüzemeli a légtechnikai berendezéseket, klímaberendezéseket és azok rendszerelemeit Értékeli és minősíti a végzett munkát Dokumentálja és átadja a végzett munkát 2. A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mesterképesítéssel rokon mesterképesítések A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mesterképesítéssel rokon mesterképesítés(ek) megnevezése Gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat szerelő mester Vízvezeték- és vízkészülék szerelő mester Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mester III. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő mester megnevezésű mesterképesítés szakmai követelménymoduljainak Azonosítója Megnevezése Pedagógiai ismeretek Vállalkozási ismeretek Építőipari közös feladatok Hűtő- és hőszivattyú rendszer és berendezés-szerelő feladatok Klíma és légtechnikai rendszer és berendezés-szerelő feladatok A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Pedagógiai ismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ismeri és tudatosan kezeli a gyermek fejlődési fázisait, megismerési és kommunikációs szerepeit a tanulóképzésben Ismeri és alkalmazza a szakképzésen belül a gyakorlati képzés pedagógiai sajátosságait Tudatosan kezeli a szakképzés és pedagógiája (elmélet-műhely közeli tapasztalás - valós vállalkozási környezet) gyakorlatát A pedagógiai célokat és azok eléréshez szükséges feladatrendszert egymáshoz illeszti, megtervezi a szakmai gyakorlat pedagógiai folyamatát Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 7/19

8 Kezeli a mai kor értékeit, értékválságát, és a mai kor társadalmi értékeit Ismeri a pozitív jövőképpel rendelkező életpályát, a proaktív életvezetés pedagógiai sajátosságait Megvalósítja az élményközpontú gyakorlati képzést és a pozitív, negatív visszacsatolások motivációját Ismeri és tudatosan használja a pedagógiai eszközöket a gyakorlati munkában és a tanulóképzésben Tudatosan használja a munkáltató foglalkozásokat a tanulóképzésben Megvalósítja a célorientált munkavégzésre törekvést Megvalósítja a hatékony és erőforrás-takarékos feladatvégzést Megvalósítja a munkavégzési önállóságot Kialakítja a szakmai problémamegoldás képességét Formálja a minőségi munkavégzés és az önellenőrző felelősségvállalás képességét Kreatívan megvalósítja a szakmai problémamegoldást (szükség esetén csapatmunkában) Képes a szakmai és együttműködési önfejlődésre Tudatosan kezeli a nevelés és személyes példamutatás jelentőségét és szerepét Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D A gyermek fejlődési fázisainak, megismerési és kommunikációs szerepeinek tudatos kezelésének ismerete a tanulóképzésben D A szakképzésen belül a gyakorlati képzés pedagógiai sajátosságainak ismerete és alkalmazása D A szakképzés és pedagógiájának (elmélet-műhely közeli tapasztalás-valós vállalkozási környezet) gyakorlatának tudatos kezelése C A pedagógiai célok és azok eléréshez szükséges feladatrendszer illesztésének ismerete D A szakmai gyakorlat pedagógiai folyamatának megtervezési ismerete D A mai kor értékei, értékválsága, és a mai kor társadalmi értékeinek ismerete D A pozitív jövőképpel rendelkező életpálya, a proaktív életvezetés pedagógiai sajátosságainak ismerete D Az élményközpontú gyakorlati képzés és a pozitív, negatív visszacsatolások motivációs megvalósításának ismerete E A pedagógiai eszközök és tudatos használatuk ismerete a gyakorlati munkában és a tanulóképzésben D A munkáltató foglalkozások tudatos használatának ismerete a tanulóképzésben E A célorientált munkavégzésre törekvés szerepének ismerete E A hatékony és erőforrás-takarékos feladatvégzés szerepének ismerete E A munkavégzési önállóság szerepének ismerete D A szakmai problémamegoldás képességének kialakítási ismerete D A minőségi munkavégzés és önellenőrző felelősségvállalás képességének formálási ismeretei E A szakmai problémamegoldás (szükség esetén csapatmunkában történő) kreatív módszereinek ismerete E A szakmai és együttműködési önfejlődés nyitottságának ismeretei E A nevelés és személyes példamutatás jelentőségének és szerepének ismeretei A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Mennyiségérzék 4 Szakmai nyelvű beszédkészség Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 8/19

9 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Elemi számolási készség 3 Tervezési készség a feladatok megtervezéséhez, illesztéséhez 3 Tervezési készség a szakmai gyakorlat megtervezéséhez 3 Tervezési készség az életpálya tervezéshez és életvezetéshez 4 Az élményközpontú gyakorlati képzés vezetésének készsége 3 Motivációs készség 3 A gyermek tanulásának segítése 3 A pedagógiai módszerek használata 3 Pedagógiai beszédkészség 3 A szakképzési eszközök használata 4 A gyakorlati képzés módszertana 4 Oktatási eszközök használata 3 A valós vállalkozási környezetben történő gyakorlati eszközhasználat 3 A munkáltató foglalkozások használatának készsége 4 A célorientált munkavégzés készsége 4 A feladatok erőforrás-takarékos végzésének készsége 4 Az önálló munkavégzés készsége 3 A szakmai problémamegoldás képességének kialakítási készsége 3 A minőségi munkavégzés készsége 4 A szakmai probléma-megoldási készsége 4 Fejlődési készség szakmai és együttműködés területein 3 A személyes példamutatás készsége Személyes kompetenciák: Empátia Pozitív elvárások attitűdje Pozitív jövőkép kialakításának képessége Példamutatás a szakmai rutin területén Példamutatás a célorientált munkavégzés területén Példamutatás a szakmai problémamegoldás területén Példamutatás a minőségi munkavégzés területén Példamutatás a szakmai és együttműködési önfejlődés területén Társas kompetenciák: Kommunikációs nyitottság Együttműködési képesség Módszerkompetenciák: Történeti áttekintő képesség Módszertani strukturálás képessége A szakmai gyakorlat pedagógiai megtervezésének képessége Az élményközpontú gyakorlati képzés megvalósításának képessége A pedagógiai eszközök tudatos használatának képessége a tanulóképzésben A célorientált munkavégzés elsajátítatásának képessége A hatékonyság és az erőforrás-takarékosság elsajátíttatásának képessége A munkavégzési önállóság elsajátíttatásának képessége A szakmai problémamegoldás elsajátíttatásának képessége A minőségi munkavégzés elsajátíttatásának képessége A szakmai és együttműködési önfejlődés elsajátíttatásának képessége A nevelés és személyes példamutatás képessége Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 9/19

10 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Vállalkozási ismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Jogi ismeretek: Tisztában van az alapvető jogi fogalmakkal és a jogrendszer felépítésével, amely alapján képes elvégezni az alábbi feladatokat: - Elvállalja a vállalkozások alapításával kapcsolatos általános feladatokat - Intézi a működési engedélyek beszerzését - Jogi tanácsadást igényel, konkrét igényt fogalmaz meg - Ellátja a vállalkozások megszűnésével kapcsolatos általános feladatokat - Munkajogi szerződéseket készít (jogi felügyelettel), ellenőriz - Vállalkozói szerződéseket készít (jogi felügyelettel), ellenőriz - Figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat Marketing ismeretek: Tisztában van a vállalkozások piaci környezetével és ezek hatásaival. Ennek alapján az alábbi feladatokat képes elvégezni: - Üzleti terv készít - Elvégzi a saját iparágának bemutatását és elemzését - Meghatározza és kidolgozza a marketing-mix elemeit - PR és kommunikációs tevékenységet végez Adó-TB-pénzügyi-számviteli ismeretek: Ismeri az alapvető adó- és pénzügyi szabályokat, valamint a gazdaság működési elveit. Ennek alapján az alábbi feladatokat képes elvégezni: - Kitölti az adónyomtatványokat - Főbb vonalakban ismeri az egyes adó- és kamatszámítási módszereket - Ismeri a vállalkozások éves beszámolójának főbb egységeit és ezek lényeges elemeit, valamint ezen adatokból tájékozódni tud és következtetéseket von le - Kialakítja és működteti a vállalkozás szervezetét - Pénzügyi tervet készít - Rezsióradíjat számol Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: Jogi ismeretek: A A gazdálkodás, vállalkozás fogalma, jellemzői B Egyéni vállalkozás B Egyéni cég C Gazdasági társaságok csoportosítása B Gazdasági társaságok működésének szabályai B Vállalkozási formák közötti választás szempontjai A Vállalkozások átalakítása és megszüntetése B Kötelmi jog elemei (szerződések) Marketing ismeretek: B A vállalkozás makro- és mikrokörnyezete (gazdasági, politikai, jogi, marketing) C Piacgazdaság, piac C A vállalkozások erőforrásai Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 10/19

11 C A vállalkozások reálszférája C A vállalkozás személyi feltételei A A vállalkozás beindításának alapfeltételei C Az elképzelés, az ötlet próbája B A vállalkozás beindításához szükséges eszközök listájának összeállítása és a munkaerő szükséglet felmérése B A vállalkozás székhelyének, telephelyének megválasztása, belső kialakítása B Kommunikáció és információátvitel Adó-TB-pénzügyi-számviteli ismeretek: B A vállalkozás finanszírozása, pénzügyi terv készítése B A munkaviszony létrehozásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatok B Számviteli rendszer kialakítása C A vállalkozás felelősségi rendszere B Az üzleti terv készítésének esetei és célközönsége B Az üzleti terv felépítése és részei B A vállalkozások beszámolási kötelezettségei B A mérleg és az eredménykimutatás szerepe, tartalma B A vállalkozás belső és külső finanszírozási forrásai, a vállalkozás fizetőképessége C Hitelezés és támogatás C Biztosítás, áru- és vagyonvédelem az üzleti életben B Adózás és társadalombiztosítás C A munkaszervezés alapjai B Az ellenőrzés alapelvei A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 4 Telefonálási technikák 4 Számítástechnikai ismeretek Személyes kompetenciák: Tisztesség, felelősségtudat Megbízhatóság Döntésképesség Fejlődőképesség, önfejlesztés Szervezőkészség Önállóság Kitartás Rugalmasság Elhivatottság, elkötelezettség Kockázatvállalás Társas kompetenciák: Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 11/19

12 Kapcsolatteremtő készség Határozottság Kommunikációs készség Konfliktusmegoldó képesség Irányítási készség Kompromisszum készség Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Tervezés Áttekintő és rendszerező képesség Kreativitás, ötletgazdagság Új ötletek, megoldások kipróbálása Nyitott hozzáállás Eredményorientáltság Hibakeresés (diagnosztizálás) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Építőipari közös feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Felméri a munkafeladat időbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Anyagszükségletet számol Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat Felvonul a megfelelő eszközökkel, munkaerővel a munkaterületre Egyeztet a tervezővel, a kivitelezésben résztvevő más szakmák képviselőivel, a megrendelővel Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Helyszíni méréseket végez Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket A tervek alapján esetenként vázlatot készít Megelőző munkafolyamat produktumát ellenőrzi Eszközeivel levonul a munkaterületről Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztán tartásáról Összegyűjti, és szakszerűen tárolja a keletkezett hulladékot Anyagok, eszközök szakszerű tárolását biztosítja Munkakörének megfelelő naplót vezet Munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi oktatáson vesz részt Ellenőrzi a munkavédelmi eszközöket Használja (biztosítja) az előírt munkavédelmi eszközöket Biztosítja a munkaterület rendjét, balesetmentességét, védelmét Betartja a sajátos munkabiztonsági előírásokat Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezőket Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik Teljesíti a műemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, műszaki előírások rá vonatkozó rendelkezéseit Megteszi a szükséges teendőket a keletkezett környezetszennyezéssel kapcsolatban Részt vesz a számlák összeállításában Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 12/19

13 Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Anyagmennyiség-meghatározás B Rendelési dokumentumok B Szállítás B Munka megkezdésének feltételei A Munkaterület átadás-átvételének szabályai B Az elvégzett munka dokumentálása A Hulladékkezelés A Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása B Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) B Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) A Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások A Elsősegélynyújtás A Tűzvédelem A Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése B Hatósági előírások A Védőruhák, védőfelszerelések használata A Környezetvédelem B Felmérés szabályai B Kiviteli tervek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintű számítógép-használat 4 Elemi számolási készség 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 5 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 5 Építészeti jelképek értelmezése 5 Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése 5 Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések használata Személyes kompetenciák: Pontosság Precizitás Szervezőkészség Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Segítőkészség Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Rendszerező képesség Numerikus gondolkodás, matematikai készség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Hűtő- és hőszivattyú rendszer és berendezés-szerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Feczkó Tímes Henczi Lajos cikke július 9 13/19