A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI GYAKORLATÁNAK ISMERTETÉSE ÉS BEMUTATÁSA A KRI-SA KFT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI GYAKORLATÁNAK ISMERTETÉSE ÉS BEMUTATÁSA A KRI-SA KFT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI GYAKORLATÁNAK ISMERTETÉSE ÉS BEMUTATÁSA A KRI-SA KFT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Készítette: JAKAB BARBARA Budapest, 2009.

2 Tartalom 1. Bevezetés KKV-k jellemzői, definíciók KKV definíciója KKV-k helyzete KKV-k helyzete az Európai Unióban A KKV szektor helyzete hazánkban A KKV-k finanszírozásának lehetséges eszközei Belső finanszírozási eszközök Külső vagy idegen tőkefinanszírozási eszközök A hazai KKV-k finanszírozásának gyakorlata napjainkban A KKV-k és a kereskedelmi bankok kapcsolata A banki hitel szerepe a KKV-k finanszírozásában A hitelkonstrukciók jellemzői a KKV szektorban A hitelfelvétel banki feltételei és folyamata a KKV-k körében A KKV-k fejlesztését szolgáló vissza nem térítendő támogatások Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjához kapcsolódó pályázatok K+F és innováció a versenyképességért Vállalkozások komplex fejlesztése A modern üzleti környezet erősítése Pénzügyi Eszközök Intézkedése KKV-k pályázati aktivitása Esettanulmány: KRI-SA Kft A cég bemutatása Pénzügyi adatok A vállalat mérleg elemzése A vállalat eredményének elemzése Vállalkozás SWOT elemzése A vállalkozás által részben megvalósított illetve a közeljövőben megvalósítandó komplex beruházás Beruházás pontos ismertetése A I. ütem illetve az alapanyag és késztermék tároló költségvetése A II. ütem finanszírozása Összegzés Ábrák és táblázatok jegyzéke Irodalomjegyzék I. Melléklet KRI-SA Kft. mérleg főadatainak elmozdulása 2003 és 2008 között II. Melléklet KRI-SA Kft. mérleg főadatainak elmozdulása 2003 és 2008 között III. Melléklet KRI-SA Kft. eredményei 2003 és 2008 között IV. Melléklet A festőcsarnok építésének képi dokumentációja

3 1. Bevezetés Az általam választott téma a kis- és középvállalkozások (továbbiakban KKV-k) finanszírozása, azon belül is elsősorban a külső finanszírozási források megszerzésére helyezem a nagyobb hangsúlyt. A külső forrásbevonási lehetőségek közül is részletesen a hosszúlejáratú, beruházási banki forrásokat és a vissza nem térítendő támogatások körrét elemzem. Szakdolgozatomhoz egy esettanulmány is kapcsolódik, amelyen keresztül bemutatom a KRI-SA Kft. beruházásához kötődő konkrét finanszírozási folyamatot. A XX. század első felében világszerte a tömegtermelésre szakosodott nagyvállalatoké lett a vezető szerep a gazdaságban. Az elmúlt évtizedek során, azonban a fejlett országokban a technikai fejlődés hatására, azok a vállalatok maradhattak versenyben amelyek, gyorsan és rugalmasan tudtak alkalmazkodni a piaci igényekhez. Ez a folyamat, indította el a nagyvállalatok visszaszorulását és a KKV-k előretörését a világ minden táján. A létrejövő KKV-k rendkívüli gazdasági erővel bírnak, innovativitás és nagyfokú munkahelyteremtő képesség jellemezi őket. Magyarországon a 90-es évek elején, amikor a rendszerváltás következtében ismét szabaddá vált a vállalkozásalapítás egyre több új vállalkozás jött létre. Ez a növekvő tendencia a mai napig megmaradt, hiszen az óta folyamatosan gyarapodik a KKV-k száma és ez által jelentősebbé is vált ez a szektor. Mára mind Magyarországon, mind a világban meghatározó szerepet töltenek be a gazdaságban és a társadalom vérkeringésében egyaránt, hiszen nagymértékben hozzájárulnak az ország GDP-jéhez és a foglalkoztatottsághoz. Annak ellenére, hogy fontos szerepet töltenek, be az ország életében mégis több problémával kell szembe nézniük. A legfőbb gond számukra a tőkehiányából ered, amely talán abból adódik, hogy tevékenységükben az alacsony tőkeigényű termelésre helyezik a hangsúlyt és ez által elveszítik az alkupozíciójukat a folyamatosan terjeszkedő, tőkeerős multinacionális vállaltokkal szemben. Ehhez kapcsolódóan az is tényszerű, hogy a növekedést felmutató és sikeres vállalatok is szembesülhetnek a finanszírozás problémakörével. A 2004-es Európai Uniós csatlakozás egy új fejezetet nyitott meg előttük, amelyben számos lehetőség adódik KKV-k finanszírozáshoz szükséges idegen tőke bevonására. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a vállalatok jelentős része nem használja ki a számára kínálkozó lehetőségeket, amelynek elsősorban az információ és a tájékoztatás hiánya az oka. Ezen felül nincs meg a megfelelő kommunikáció a nagyvállalatok és a 4

4 KKV-k között. Így e vállalkozások nem tudják kihasználni a világgazdasági nyitás által kínált bővülő piaci lehetőségeket. A dolgozat első részében, a téma megalapozásához szükséges a KKV-khoz kapcsolódó definíciók meghatározását tartom lényegesnek, valamint e vállalkozásokat érintő a legfontosabb makrogazdasági adatok jelentőségének ismertetését. Ezt követően rátérek a vállalkozások finanszírozási gyakorlatára, pontosabban arra, hogy milyen belső és külső források bevonásának lehetősége áll rendelkezésre egy tőkehiánnyal küzdő vállalkozás számára. A következő két fejezetben a külső finanszírozási lehetőségek közül a banki hitelekkel és a vissza nem térítendő támogatásokkal foglalkozom. Azért ezekre esett a választásom, mert a banki hitelek még mindig messze az első helyen állnak a külső finanszírozási eszközök között, hiszen a tőkepiaci forrásszerzés túlságosan drága, illetve elérhetetlen számukra, míg a pályázati úton igénybe vehető tőke aránya egyre növekszik. A további részekben kitérek az Európai Unió által az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében a KKV-k fejlesztésére irányuló pályázati lehetőségek közül a legfontosabbakra. Ezen keresztül azt is bemutatom, hogy egyre gyarapodik a KKV-k által beadott pályázatok száma, illetve az elnyerhető pályázati összegek mértéke. Mindezeket követően a 6. fejezetben a KRI- SA Kft. esettanulmánya keretében egy konkrét vállalat gyakorlatában vizsgálom a forrásbevonások kérdéskörét. Végül e vállalkozás által részben megvalósított, valamint a jövőben tervezett finanszírozási struktúra sajátosságain keresztül összegzem a külső finanszírozási forrásszerzés szakdolgozatomban vázolt aspektusait. 5

5 2. KKV-k jellemzői, definíciók Minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetet, amely tevékenységét profitorientáltan végzi és jövedelemtermelést folytat vállalkozásnak nevezzük. A vállalat és a vállalkozás fogalmát egymás szinonimájaként használjuk. Ennek ellenére a két fogalom másként értelmezhető, hiszen a vállalkozás újra irányuló cselekvés, tevékenység, magatartás, a vállalat pedig egy jogilag önálló szervezet, amelyben alapvetően rutin tevékenységet folytatnak. Ugyanakkor e két fogalom nem szétválasztható, mivel a vállalkozás a vállalat létrehozására irányuló cselekvés. A következő vállalati szervezeti formákat tekinthetjük vállalkozásnak: egyéni vállalkozó, a társasági törvényben szereplő valamennyi forma (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), a szövetkezet, valamint a társulatok közül a vízi, vízközmű és az erdőbirtokossági társulat. 1 Magyarországon a kis- és középvállalkozások definícióját a évi XXXIV. Törvény határozza meg. Ugyanakkor az Európai Unió is megfogalmazott egy ajánlást (2003/361/EK) a definícióra vonatkozóan, amelyről minden egyes tagország maga dönt, hogy mely mutatószámokat alkalmazza. Mind a törvény, mind az ajánlás 4 szempontra alapozta a definíciót, ezek a következők: a vállalkozások alkalmazottainak száma, árbevételének, illetve mérlegfőösszegének nagysága, valamint a tulajdonosi önállósága. Az új definícióval a korábbi meghatározás értelmezési nehézségeit, illetve az árak és a termelékenység megváltozása miatti feszültséget kívánták feloldani. Ez azt eredményezi, hogy a mikróvállalalkozások nem kerülnek hátrányba és a gazdaságilag erősebb háttérrel rendelkező vállalkozások pedig nem halasztják el a valóban rászoruló kisvállalkozások elől a támogatásokat. 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások definíciója az EU ajánlása szerint Méret Létszám Éves nettó árbevétel maximuma Előző évi mérleg főösszeg Állami, maximuma önkormányzati 96/280/EK 2003/361/EK 96/280/EK 2003/361/EK tulajdon maximális aránya Mikró <10 2 millió euró 2 millió euró 2 millió euró 2 millió euró 25% Kis <50 7 millió euró 10 millió euró 5 millió euró 10 millió euró 25% Közép < millió euró 50 millió euró 27 millió euró 43 millió euró 25% Forrás: 1 Éves jelentés Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, pp.:

6 2.1. KKV definíciója Magyarországon a KKV definícióját a fent említett jelenleg is hatályban lévő évi XXXIV. számú kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben határozták meg. A törvény alapul vette az Európai Bizottság által közzé tett ajánlást. A január 1-től kezdődően hatályos törvény a következő definíciót adja a kisés középvállalkozásokra: (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá c) megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (2) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg c) megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg c) megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (4) Egy vállalkozás akkor minősül KKV-nak, Ha abban az állam, az önkormányzat vagy az (1) bekezdés szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Az 1999-es törvény május 1-jén hatályát vesztette, s a 2004-es új törvény hatályba lépéséig egy úgynevezett átmeneti rendelkezés volt érvényben, mely szerint éves nettó árbevétel maximuma kisvállalkozásoknál 7 a közepeseknél 40 millió euró volt, az előző évi mérleg maximuma pedig 5 illetve 27 millió euró. 2 Mindezt az alábbi táblázatba összefoglalva: évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról évi XCV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 7

7 Méret Létszám (fő) 2. táblázat: Kis- és középvállalkozások definíciója Éves nettó árbevétel maximuma 1999.évi XCV. tv évi XXXIV. tv. Mikro millió euró (500 millió Ft) Kis millió Ft 10 millió euró (kb. 2,8 millió euró) (2,5 milliárd Ft) Közép milliárd Ft 50 millió euró (kb. 16 millió euró) (12,5 milliárd Ft) 2.2. KKV-k helyzete Előző évi mérlegfőösszeg maximuma évi XCV. tv XXXIV. tv. Állami, önkormá nyzati tulajdon maximáli s aránya - 2millió euró 25% 500 millió Ft (kb. 2 millió euró) 2,7 milliárd Ft (kb. 10, 8 millió euró) Forrás: Kállay Kissné Kőhegyi - Maszlag (2003/2004) p.: millió euró (2,5 milliárd Ft) 43 millió euró (10,75 milliárd Ft) A kis- és középvállalati szektor nemcsak Magyarországon tölt be fontos szerepet, hanem Európai Uniós szinten, és a világ fejlett országaiban is egyaránt a gazdaság motorjaként működnek. A KKV-k gazdasági jelentőségét elsősorban a munkahelyteremtéshez, a hozzáadott érték előállításához és az exporthoz való nagyarányú hozzájárulás mértéke adja KKV-k helyzete az Európai Unióban 2007-ben a nem pénzügyi uniós (EU-27) vállalkozások száma meghaladta a 20 milliót, amely az Európai Unióban működő vállalkozások 99,8 %- t teszi ki. A KKV-k biztosítják a munkahelyek 67 %- t, továbbá az is elmondható, hogy közötti időszakban létrejött új munkahelyek 84%- át e vállalkozások hozták létre. Ennek ellenére a KKV-k termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, mivel a hozzáadott értékből csak 58 % körüli értéket állítottak elő 2007-ben. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy az egyes vállalkozások Európai Uniós (EU-27) szinten mekkora súlyt képviselnek a munkahelyteremtésben, a hozzáadott érték előállításában. 3 Továbbá a táblázatból az is jól látható, hogy a 27 EU tagállamban is a mikró vállalkozások száma a legmagasabb és ebből kifolyólag a foglalkoztatottak száma is ebben a kategóriában a legnagyobb. A hozzáadott érték 1/5-dét ők állítják elő, míg az KKV-k összességét tekintve a hozzáadott érték 2/3-a termeli ez a szektor. Tehát elmondható, hogy az Európai Unió legtöbb tagállamában a KKV-k gazdasági súlya hozzávetőlegesen megegyezik a nagyvállalatokéval. 25% 25% 3 8

8 3. táblázat: Az Európai Unió (EU-27) nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 2007-ben EU-27 Mikro Kis Közepes KKV együtt Nagy Összesen A vállalkozások száma (ezer) és megoszlása (%) 91,8 6,9 1,1 99,8 0,2 100,0 Foglalkoztatottak száma (ezer) és megoszlása (%) 29,7 20,7 16,8 67,2 32,8 100,0 Átlagos vállalat méret (fő) Hozzáadott érték 20,9 18,9 17,9 57,6 42,4 100,0 megoszlása tényezőköltségen (%) Forrás: First Section of the Annual Report on EU Small and Medium-sized Enterprises, EIM 2009 és az APEH adatai alapján számolva Így nem véletlen, hogy az Európai Bizottság az európai KKV-k támogatását szolgáló szakpolitikájának kidolgozásában a Gondolj először a kicsikre! ( Think Small First ) elvet követve próbálta egyszerűbbé tenni e szektor számára az üzleti környezetet. Ez magába foglalta az adminisztratív költségek csökkentését, illetve egyszerűsített, gyorsabb eljárásokat. Ezen intézkedések segítségével is javítani próbálja a piacokhoz való hozzáférés esélyét és a támogatásokon keresztül megkönnyíteni a versenyképesebb vállalatok kialakítását. A kis- és középvállalkozások versenyélénkítő és foglalkoztatottság növelő szerepüket csak akkor tölthetik be, ha tevékenységüket minél nagyobb arányban hatja át az innovatív, kockázatvállaló vállalkozói gondolkodás és magatartás. Ez az oka annak, hogy az Európai Unió már több éve ajánl a vállalkozás erősítő politikát. Többek között ezen okok miatt nevezhetjük a kis- és középvállalkozásokat, a fejlődés alapkövének, ami miatt a Lisszabonban 4 elfogadott gazdasági célok megvalósításában nagyon fontos szerepet játszanak. A kis- és középvállalati hálózat fejlesztése nélkül, a nagyvállalati kör sem képes versenyben maradni hosszabb távon, mivel e szektor fejlődése nagyban függ attól, mennyiben tud a kis- és középvállalkozásokra támaszkodni. A meghatározott célok elérése érdekében az Unió a KKV-k definiálására az előbbi részben már tárgyalt ajánlást fogalmazta meg, hogy ezzel javítsa az esélyét a szektor számára az elérhető pénzügyi források megszerzésének. Az EU mivel felismerte a KKV-k finanszírozásában megjelenő piaci zavarokat, pontosan 4 A Lisszabonban elfogadott stratégia szerint: az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdaságává válik, amely alkalmas a fenntartható gazdasági növekedés, magasabb foglalkoztatás és nagyobb szociális kohézió megteremtésére. Forrás: EU Portál: Kis- és Középvállalatok 9

9 meghatározott területeket jelölt ki, ahol a beavatkozást szükségesnek látja. Ennek érdekében többéves programokat dolgozott ki. Fontos megemlíteni az Egységes Belső Piac alapelveiből következő négy szabadság mindegyikét a KKV-k vonatkozásában is, mert éppen az alapszabadságok kiteljesítése közben számos új hatás éri a KKV-kat, amelyek számukra pozitívak és negatívak is egyaránt lehetnek. Összességében egyértelműen kijelenthető, hogy a Belső Piacon képesek a KKV-k eredményesen működni, de tevékenységüket az alábbi jellegzetes folyamatok erősen befolyásolják. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, egyrészt kedvező hatással van a tagállamok közötti korlátozásoktól mentes kereskedelemre, illetve szolgáltatásnyújtás lehetőségeire, másrészt például a fogyasztóvédelmi vagy műszaki előírások rövidtávon hátrányosan érinthetik a KKV-kat, de ugyanakkor közbeszerzések liberalizálása nagy lehetőségeket kínál a KKV-k számára. A munkaerőpiacon a legnagyobb problémát a megfelelő munkaerő megszerzése jelenti a KKV-knak. Ezt a cégek részben szakmai továbbképzéssel igyekeznek javítani, mivel a migrációs hajlandóság az EU-ban még manapság sem éri el a gazdaságilag kívánatos szintet. A probléma talán az élőmunka terheinek csökkentésével orvosolható. A tőkeellátottság tekintetében jelentkezik talán a legnagyobb KKV-centrikus probléma az EU-ban: nehéz hozzáférni a finanszírozási forrásokhoz. Ez legfőképpen a vállalatméretből adódó kedvezőtlenebb banki feltételekben nyilvánul meg. Az úgynevezett Új Gazdaság kibontakozása is új távlatokat nyit a KKV-k számára is, hiszen a költségeket erősen csökkentő és rugalmas elektronikus kereskedelem új növekedési potenciált rejt magában. Továbbá új követelményeket is állít, mint pl. marketing és számítástechnikai ismeretek, amelyek korábban nem tartoztak a KKV-k kelléktárába. Összességében elmondható, hogy az Európai Bizottság politikájának legfontosabb eleme a növekedési és foglalkoztatási partnerség, amely megvalósulásának sikere azon múlik, hogy Európa kis-és középvállalkozásai kiteljesítik-e a bennük rejlő potenciált. Ugyanis e vállalkozások létfontosságúak a vállalkozói kedv, a verseny és az innováció ösztönzése szempontjából, melyek a fenntartható növekedés és fejlődés motorjai. 10

10 A KKV szektor helyzete hazánkban Magyarországon a kilencvenes évek elejétől a gazdasági szerkezetváltással párhuzamosan indult meg a szisztematikus KKV-fejlesztő tevékenység. Az elmúlt évek alatt szerepük és helyzetük sokat változott. Az ezredforduló óta egy folyamatos és lendületes ütemű fejlődés volt megfigyelhető a magyar gazdaságban, amely a gazdaság nyitottságának, az európai piacokhoz való gyors integrálódásnak, a beáramló külföldi működő-tőkének és az exportkapacitások fejlődésének volt köszönhető. Ennek ellenható tényezőjeként fontos megemlíteni a pénzügyi egyensúlyi mutatók kedvezőtlen alakulását. Ilyen gátló tényező többek között a magas államadósság, az államháztartási hiány, a folyófizetési mérleg hiánya, az aránytalan mértékű deviza alapú eladósodás a lakosság és a vállalatok körében, továbbá a fejlett országokhoz képest alacsony a teljesítmény és a foglalkoztatottsági ráta, gyenge munka- és adómorál is a globális pénzügyi válság. A 2007-ben kezdődő és 2008-ra kicsúcsosodó válság hatására a gazdaság növekedése lelassult, amely különböző mértékben érintette az eltérő méretű vállalatok mutatóit. A kis- és középvállalkozások teljesítmény mutatóit figyelembe véve összességében elmondható, hogy javult a helyzetük ben a vállalkozások 99,9 %- a KKV, az alkalmazottak közel 70%-át foglalkoztatja és bruttó hozzáadott érték közel 55,8%-t is e vállalatok állítják elő. Az exportértékesítésben a nagyvállalatok részaránya jelentős, hiszen 62,9%-t tesz ki a KKV-k 37,1%-hoz képest. Elmondható, hogy a vállalkozások felének a lakosság a legfőbb piaca. A mikró vállalkozásokra jellemző, hogy főként a lakosság, míg a nagyobb vállalkozások más belföldi vállalkozások részére értékesítik a termékeiket. 5 5 Éves jelentés Kis- és Középvállalkozások helyzete

11 4. táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók százalékos megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben fő fő fő KKV összesen 250 főnél több Összesen Vállalkozások száma * 95,9 3,7 0,7 99,9 0,1 100,0 Alkalmazottak* 28,1 21,8 19,7 69,6 30,4 100,0 Árbevétel 27,3 18,9 20,5 62,8 37,2 100,0 Export 12,2 10,1 14,8 37,1 62,9 100,0 Hozzáadott érték 20,8 16,0 19,1 55,8 44,2 100,0 Saját tőke 19,8 16,2 19,2 55,1 44,9 100,0 Forrás: Éves jelentés Kis- és Középvállalkozások helyzete 2008, p.: 43. Megjegyzés: Az árbevétel, export, bruttó hozzáadott érték, saját tőke mutatói pénzügyi szektor nélkül 2009 júniusában a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 670 ezer volt, 46 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés a bejegyzett vállalkozások számának 15 és fél ezret meghaladó, valamint a nonprofit szervezetek számának bővüléséből adódott, miközben a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma tovább csökkent. Továbbá a regisztrált gazdasági szervezetek számáról az is elmondható, hogy közötti időszakban lassulva növekedett a társas és az egyéni vállalkozások száma, majd 2008-ban az egyéni vállalkozások számában nagyarányú növekedés következett be és ez által a 2000-es adatokhoz képest, majdnem duplájára emelkedett a számuk, mindez jól látható az alábbi diagramon. Ennek oka, abban rejlik, hogy nagyrészt 2008 első felében regisztráltatták magukat az adóhatóságnál a mezőgazdasági őstermelők. De ugyanakkor az is elmondható, hogy a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 1. ábra: A társas és egyéni vállalkozások számának változása 2000 és 2009 között Forrás: A KSH adatai alapján saját készítésű ábra A következő táblázatban a regisztrált gazdasági szervezetek számának gazdasági forma szerinti alakulását követhetjük nyomon. Az adatok alapján elmondható, hogy a 12

12 társas vállalkozásokon belül a legnagyobb mértékben továbbra is a korlátolt felelősségű társaságok száma valamint a részvénytársaságok száma emelkedett. E két gazdálkodási forma népszerűségének oka, hogy az alapításukhoz szükséges alaptőke nagymértékben csökkent ig a betéti társaságok számának alakulásában egy lassuló ütemű növekedés volt megfigyelhető, de 2007-es évtől kezdve viszont a számuk folyamatosan csökken, hiszen 2009-re a 2006-os adatokhoz képest egy 7,1%-os csökkenés figyelhető meg. A közkereseti társaságok számában a közötti időszakban folyamatos csökkenés figyelhető meg, amely 20,7%-os csökkenést jelent közel 10 év alatt. 5. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (db) Gazdálkodási forma december december december december augusztus Társas vállalkozás Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Szövetkezet Közkereseti Társaság Betéti társaság Egyéni vállalkozás Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás Forrás: A KSH adatbázisa alapján saját készítésű táblázat A regisztrált társas vállalkozások számáról létszám-kategória szerinti csoportosításban elmondható, hogy 2008-ra 2005-ös évhez képest összesen a KKV-k száma 12,64%-kal nőtt közepére a 2008-as adatokhoz képest azonban csökkenés volt jellemző mind a mikro vállalatok, mind a kisvállalkozások körében. Egyedül a középvállalkozások számának alakulását jellemezte növekvő tendencia, de az előző évekhez képest a növekedés mértéke visszaesett. Fontos itt elmondani, hogy a műszaki fejlődés maga után vonta azt, hogy az egyre kisebb lesz a vállalatok mérete. A fenti jellemzőn kívül lényeges elem a gyors és magas szintű alkalmazkodóképesség. Ez éppen a kicsiny méret miatt alakult ki, mivel ez a hivatali út lerövidülését is eredményezi, a munkavállaló személyesen is érdekelté válik a sikerben és kudarcban egyaránt. Megnő az igény az új változatos termékekre, szolgáltatásokra, amelyeket a KKV-k a méretüknél és rugalmasságuknál fogva könnyen tudnak teljesíteni. Ez abból a tényből fakad, hogy a KKV-k gyakran a nagyvállalatok beszállítójaként dolgoznak és a kínálat gyakran a megrendelő személyes ismeretére alapozva jön létre. 13

13 Mindez maga után vonja azt a tényt, hogy azon iparágak kerülnek előtérben, amelyeknél a kisebb vállalkozások aránya jelentősen felértékelődik. A KKV-k esetében gyakori jelenség a családtagok alkalmazása, illetve a munkafolyamatokban való közreműködés, vagyis jellemző rájuk az önfoglalkoztatás magas aránya. Az önfoglalkoztató vállalkozások jelentős szerepet játszanak a foglalkoztatási helyzet javulásában. Tehát a kisebb vállalatok jobb reagáló képessége segíthet a munkanélküliség elkerülésében, egy önálló vállalkozás indításával. Összességében ezekkel a tényezőkkel magyarázható, hogy évről- évre növekszik a mikró vállalkozások száma. 6. táblázat: A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint (db) Létszámkategóriák december december december december augusztus 0-9 fő fő fő főnél több Összesen Forrás: A KSH adatbázis alapján saját készítésű táblázat 2008 decemberében a legtöbb vállalkozást az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások (30, 74 %) ágban tartották nyílván. Ezt követte az mezőgazdaság nemzetgazdasági ág, ami a megelőző évekhez képest jóval kisebb arányt képviselt a vállalkozások között. A kereskedelem, javítás csak a 3. helyen áll, 2008-ban a vállalkozások 13,24 % tartozott ezen ághoz. További említésre méltó ágazatok az ipar és a feldolgozó ipar, amely együttesen 10,18%-t jelent, illetve az építőipar 6,05% közepére a vállalkozásokat főtevékenység szerint vizsgálva látható, hogy a nemzetgazdasági ágak közötti eloszlásuk jelentős átrendeződést mutat a mezőgazdasági őstermelők kötelező adóhivatali regisztrációja és a TEÁOR-08 6 bevezetését követően. Az év közepén közzé tett adatok alapján a legtöbb vállalkozást a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban tartották nyilván, ami 25,4%-t jelentett. Az eddig vezető ingatlanügyletek, valamint a kereskedelem, javítás ágakban a vállalkozások száma visszaesést mutatott; előbbi részesedése az összes vállalkozás számának 14,9-a, utóbbié pedig 12,3%. 6 A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere. 14

14 Fontos megemlíteni, hogy az ágazatok közül a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató vállalkozások száma 10,1%-t tett ki 2009 közepén táblázat: A regisztrált vállalkozások százalékos megoszlása gazdasági ágak szerint (%) Gazdasági ágak december december december december Mezőgazdaság, vad-, erdő-, 4,57 4,46 6,71 24,92 halgazdálkodás Bányászat 0,06 0,06 0,06 0,05 Feldolgozóipar 7,04 6,80 6,35 5,03 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, 0,07 0,08 0,09 0,07 vízellátás Ipar 7,17 6,94 6,49 5,15 Építőipar 7,96 7,98 7,70 6,05 Kereskedelem, javítás 18,07 17,86 17,00 13,24 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6,20 6,01 5,77 4,61 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,90 3,83 3,65 2,83 Pénzügyi közvetítés 2,91 3,01 3,09 2,53 Ingatlan-ügyletek, gazdasági 37,05 37,52 37,35 30,74 szolgáltatás Oktatás 3,17 3,24 3,16 2,56 Egészségügyi, szociális ellátás 2,27 2,38 2,39 1,97 Egyéb közösségi, személyi 6,70 6,75 6,59 5,32 szolgáltatás Egyéb tevékenység 0,03 0,03 0,09 0,09 Vállalkozás összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 Forrás: KSH adatbázisa alapján saját készítésű táblázat A regisztrált vállalkozások számának regionális megoszlása tekintetében elmondható, hogy a Közép-Magyarország régió továbbra is kiemelkedik, 2008-ban a vállalkozások 33,9%-a helyezkedett el ebben a régióban. Ez az érték 2009 I. félévének végére számottevően nem változott, hiszen a vállalkozások 33,8%-át itt jegyezték be; vezető szerepét a társas vállalkozások magas, 53,4%-os arányának köszönheti. Az egyéni vállalkozások területi eloszlása kiegyenlítettebb, ami azt jelenti, hogy Közép- Magyarország 22,7%-os részesedését a többi régió 9,4-18,9% közötti részesedéssel követi. Az egyéni és a társas vállalkozásokat összességében tekintve elmondható, hogy 2008-ban az Észak - Alföldi régióban és a Dél - Alföldi régióban külön-külön 15% körüli volt a jegyzett vállalkozások megoszlása, míg a Dunántúli régiókban a vállalkozások 10 % alatti eloszlása volt jellemző

15 8. táblázat: Regisztrált vállalkozások számának regionális megoszlása (egyéni és társas vállalkozások összesen) Régió Közép Magyarország Közép Dunántúl Nyugat Dunántúl Dél-Dunántúl Észak Magyarország Észak - Alföld Dél - Alföld Forrás: KSH adatbázisa alapján saját készítésű táblázat A KKV szektor vizsgálata után egyértelműen kijelenthető, hogy az Európai Unióban és Magyarországon is egyaránt szükség van e szektorra és mikrovállalkozásokra egyaránt. A KKV szektornak a foglakoztatásban van a legnagyobb szerepe, ugyanakkor elmondható a tőkeellátottságuk és a GDP-hez való hozzájárulásuk még nem megfelelő, de folyamatos fejlődést mutatnak. Ezzel szemben azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar KKV-knak csak viszonylag szűk köre tudta hasznosítani a világgazdasági nyitás lehetőségeit, és következésképp alig integrálódtak a nemzetközi piacokba. 8 Ennek ellenére összességében elmondható, hogy a jelenben nyugodtan gondolkodhat egy magyar KKV hosszú távon, ami a terjeszkedését és fejlesztéseit illeti. 3. A KKV-k finanszírozásának lehetséges eszközei A vállalkozások finanszírozása alapvetően a cégek tőkéjén, hitelein és jövedelmein alapul. A finanszírozás igénye két okból merülhet fel egy vállalat életében. Egyrészről az eszközfinanszírozás, másrészt a működésfinanszírozása következményeként. A finanszírozás a beruházások megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és racionális felhasználását jelenti. A finanszírozással kapcsolatos döntések arra irányulnak, hogy az említett eszközök előteremtése, milyen forrásból és milyen formában történjen. 9 A klasszikus leíró finanszírozási elmélet, a vállalkozás megalakulásához, működéséhez és fennmaradásához, elérhető forrásokat eredetük és fajtájuk szerint 8 Világ Gazdaság Online (2009): KKV-szektor szemléletváltás nélkül 9 Dr. Béza Dániel Dr. Csubák Tibor Krisztián (2006) 16

16 csoportosítja. Eredet szempontjából beszélhetünk belső forrásokról, mint amilyenek a vállalat belső pénzáramlásai és külső forrásokról, amelyeket a vállalat az érintettjein, szállítóin, hitelezőin keresztül von be a működésébe. A továbbiakban az eredet szerinti megkülönböztetést fejteném ki részletesen táblázat: A gyakorlatban létező finanszírozási eszközök a tőke eredete és fajtája szerint Saját tőke Idegen tőke Belső finanszírozás Külső finanszírozás Üzemi cash-flow finanszírozás Eszközök értékesítéséből Felszabaduló cash-flow Tőkeemelés Tőzsdei részvénykibocsátás Tőzsdén kívüli üzletrész értékesítés Vissza nem térítendő állami támogatás Forrás: Csubák Tibor Krisztián (2003) p: 22 Vállalati nyugdíjalapok Bankhitelek és kölcsönök Egyéb hitelek és kölcsönök Lízing Faktoring Szállítói hitelek Vevői előlegek Fontos megemlíteni, hogy a vállalkozások 3 lehetséges finanszírozási stratégia közül választhatnak, annak a tekintetében, hogy a vállalkozás forrásainak időbeni lejárata mennyire van összhangban az eszközök megtérülési idejével. Ezek a következők: szolid, konzervatív és agresszív. A szolid finanszírozási stratégiának az a lényege, hogy valamennyi tartós eszközét tartós forrásokkal (saját tőke és hosszú lejáratú kötelezettségek), ezzel egy időben az átmeneti eszközöket átmeneti forrásokkal finanszírozza. A konzervatív finanszírozási stratégiát a fokozott óvatosság jellemzi, azaz az eszközök nagyobb hányadát finanszírozzák tartós forrásokkal, mint amennyit az eszközök megtérülési ideje megkövetelne. Ennek az előnye az a biztonság, hogy a vállalkozás csak rövidtávra és minimális mértékben függ a hitelezőktől. Ugyanakkor hátrányként elmondható, hogy költségesebb finanszírozási szerkezet, ugyanis normál körülmények között a rövid lejáratú kölcsönforrások olcsóbbak a hosszúlejáratúaknál. Az agresszív finanszírozási stratégia a legfőbb jellemzője, hogy kevesebb arányban található meg a tartós forrás a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában, mint amennyit az eszközök megtérülési ideje megkövetelne, vagyis a tartósan lekötött forgóeszközök egy részét is rövid lejáratú hitelekkel finanszírozzák. Ennek nagy előnye az olcsóbb finanszírozási szerkezet. A hátránya viszont az, hogy az átmeneti kölcsönforrások hirtelen megvonása az egyszerű újratermelést is lehetetlenné tenné. Ebben az esetben a vállalkozás, könnyen csődveszélybe kerülhet. Következésképpen az agresszív stratégiát 10 Csubák Tibor Krisztián (2003) 17

17 csak olyan vállalkozásoknak érdemes választani, amelyeknek annyira stabil és kedvező a piaci helyzetük, hogy kölcsönforráshoz jutásuk folyamatosan biztosított Belső finanszírozási eszközök A saját források a vállalat tőkéjének, azon része, amelyet visszafizetési kötelesség nélkül szabadon felhasználhat. Ezen belül megkülönböztetünk külső és belső finanszírozási forrást. Belső saját tőke keletkezhet az adózás utáni eredményből visszatartott nyereségből, az alaptőke emeléséből és amortizációs alapból. A saját tőkével történő finanszírozás rendkívül előnyös, de ugyanakkor vannak hátrányai is. Az előnye abból származik, hogy azonnal rendelkezésre áll és nem terheli visszafizetési kötelezettség a vállalatot, ily módon képes növelni a fizetőképességét a cégnek. Hátrányaként említhető, hogy csökkenti a vállalkozás növekedési ütemét és hosszú időre meghatározza a vállalat finanszírozási struktúráját. Külső saját forrás lehet tőkeemelésből, vissza nem térítendő állami támogatásból, tőzsdei részvénykibocsátásból vagy tőzsdén kívüli üzletrész értékesítésből Külső vagy idegen tőkefinanszírozási eszközök Külső idegen tőkefinanszírozása során a vállalatnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik, amit kamat terhel. Összegének felső határát külső tényezők határozzák meg. E finanszírozási formánál biztosítékra van szükség, időbe telik a folyósítás és ebből kifolyólag növekszik a piaci alkalmazkodása is. Az idegen tőke hatékonyságának mutatószáma a tőkeáttétel, amely az idegen és a saját tőke arányát jelzi a vállalat össztőkéjén belül. A külső idegen tőkét származása szerint 2 csoportba sorolhatjuk, az egyik az intézményi és a másik pedig a nem intézményi jellegű finanszírozási forma. A külső idegen tőke bevonását, adósság finanszírozásnak is nevezhetjük. Nem intézményi jellegű idegen tőkének tekinthető a családi illetve a baráti kölcsönök, szállítói hitelek, vevői előlegek. Az intézményi jellegű finanszírozás alatt az olyan forrásokat értjük, amelyekhez valamely pénzintézettől jut hozzá a vállalat. Ilyen eszközök a folyószámlahitel, a rövidlejáratú hitelek, a beruházási hitel, a faktoring, lízing, projektfinanszírozás. 18

18 A következőkben az intézményi és a nem intézményi forrásokat mutatom be részletesen. A szállítói vagy kereskedelmi hitelek azok a hitelek, amelyeket a szállítók nyújtanak vevőiknek a szokásos üzletmenet során. A legelterjedtebb az ellenérték utólagos kiegyenlítése, tehát a teljesítés utáni fizetés. Ez üzleti életben nagyon jellemző, hogy az áruszállítást vagy szolgáltatásnyújtást követően egy bizonyos idő elteltével kerül csak sor az ellenérték megfizetésére. Ilyenkor a szállító cég saját teljesítésétől a fizetésig kereskedelmi hitelt nyújt a vevőnek (céghitel). A céghitel minden esetben áruhitelként jelenik meg. A kereskedelmi hitel alkalmazását elsősorban az idézte elő, hogy a vállalkozások tőkeerejüket meghaladó forgalmat bonyolítanak le, így előfordul, hogy az eszközök és a források között időszakosan nincs összhang. Ezt teremti meg a céghitel, amit sok esetben vevő szokásai, illetve az adott piac indokol. A céghitel feltétételekről a vevő és az eladó állapodik meg. Ezt befolyásolhatja az eladó pénzügyi, gazdasági helyzetét is, mivel ha az eladó gyenge pénzügyi pozícióban van, így szigorú feltételeket szab. Ugyanakkor a tőkeerős, jó pozíciójú eladó úgynevezett liberális üzletpolitikát is folytathat. Összefoglalva az áruhitel egy törvényes pénzügyi eszköz, amit a KKV-k felhasználhatnak, ha a bankok nem hajlandóak finanszírozni őket vagy, hogy elkerüljék a közvetlen banki költségeket és a banki hitelfelvételek bonyolult procedúráját. Ezen okból, a mikrovállalkozások gyakrabban használnak fel áruhiteleket, mint a kis- és középvállalkozások. A megállapodások révén szerzett források között kiemelkedő a bankhitel. A hitel a saját forrásokat kiegészítő forrás. A pénzeszközök időleges átengedése meghatározott lejáratra, kamatfizetése ellenében. A hitelszükségletet kiváltó okok közös jellemzője, hogy a hiteligénylőnek a hitel az átmeneti pénzforrásszükségleteinek kielégítéséhez kell. A hitelügylet kockázata a kölcsönügyleten történő pénzvesztés. A bankhitelek lehetnek rövid- illetve hosszúlejáratúak, annak függvényében milyen céllal veszi fel a vállalat. Ezt részletesen a következő fejezetben mutatom be. A faktoring az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó rövid lejáratú követelések folyamatos megvásárlását, kezelését jelenti. Ez a finanszírozási forma azt teszi lehetővé, hogy az eladó határidős követeléséhez még a határidő lejárta előtt hozzájusson. A faktor kockázata igen jelentős az ügyletben, hiszen előfordulhat, hogy a követelés részben vagy egészben behajthatatlan, ezért legtöbbször fenntartja a 19

19 visszkereseti jogát 11, hiszen jövőbeni, még meghatározatlan követelések átvételéről kötnek szerződést. Gyakran alkalmazzák a faktoring keret-megállapodást, amely meghatározott vevőkörre és időszakra vonatkozik. Ez mindkét fél számára kedvező, hosszabb távú kapcsolat kiépítésére alkalmas. A faktorálás pénzügyi terhei, kamatlábakban kifejezve, jellemzően a banki alapkamatok felett mozognak 2-3 %-kal. A szolgáltatás díja eltér a kínált szolgáltatás színvonalának és szélességének függvényében, bár az átlag díjak 0,5 és 2 % között mozognak. A faktoring ezzel szemben számos előnyt is rejt magában: lényegesen gyorsabb, mint a bankhitel, egyéb más finanszírozásra alkalmatlan vállalkozások is igénybe vehetik, a vevő fizetőképességi kockázata a döntő. Továbbá nincs szükség biztosítékra, nem csak forrásként funkcionál, de likviditási gondokat is megoldja, sőt tervezhetővé teszi a fizetőképességet. A faktoring szerepe folyamatosan nő és zömében a pénzügyi problémákkal küzdő kis- és középvállalkozások likviditási problémáik áthidalására veszik igénybe. A vállalatok részesülhetnek különféle állami alapjuttatásokban (szubvenciókban), amelyeket az elkülönített állami pénzalapokból lehet pályázat útján elnyerni. A kapott juttatások többfélék lehetnek. Lehetnek vissza nem térítendő támogatások, valamint olyan forrás, hogy csak a juttatás egy részét kell visszafizetni az állam számára. Lehetséges egy normál hitelkonstrukcióhoz hasonlító formában is, amelynek az a jellemzője, hogy az alapjuttatásként nyújtott hitel kamatlába alacsonyabb, mint a normál piaci kamatláb. Erről részletesebben a 4. és 5. fejezetben írok. A lízing a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről rendelkezik. Tehát a lízingbe adó olyan vállalkozási tevékenységet végez, amelynek keretében azzal, a céllal állít elő vagy vásárol tárgyi eszközöket, hogy azokat tartósan, meghatározott díj ellenében más vállalkozásnak használatra átadja. Mindez azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbe adó vételi jogot biztosít. Fontos, hogy lízing esetén a tulajdonjog és a használati jog szétválik, vagyis a szerződés időtartama alatt a tulajdonjog a bérbe adót, a használati jog a bérbevevőt illeti meg. 11 A visszkereseti jog, azt jelenti, hogy valamely személy által az általa alkalmazott fizetés vagy az őt ért károsodás miatt egy harmadik személy ellenében érvényesített kártalanítási igény, amelynek alapja, hogy e harmadik személy a kártalanítás kötelezettségét már korábban vállalta. 20

20 A lízingnek a következő fajtái ismertek, a pénzügyi vagy finanszírozási lízing, az operatív vagy működési lízing, illetve léteznek speciális lízingek is, mint például a visszlízing és a megújuló lízing. A pénzügyi vagy finanszírozási lízing szerint, a bérbe adott eszköz használatát a használatba vevő szempontjából külső tőkével finanszírozzák. Időtartamát tekintve 3-5 év és a szerződés visszavonhatatlan. A bérbe vevő olyan bérleti díjat fizet, amely fedezi a beszerzési költséget, a bérbe adó költségeit, az éves kamatokat és a bérbe adó hasznát is. A futamidő végén a lízingelt eszköz a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Az operatív vagy működési lízing olyan szerződés, amellyel meghatározott időszakra jut az eszközhöz a bérbe vevő. A lízingszerződés a bérbe vevő kívánságára bármikor megszüntethető. A lízingdíj ebben az esetben nem fedezi az eszköz beszerzési, kamat- és egyéb költségeit, a befektetés csak többszöri bérbeadással térül meg. A futamidő végén a lízingelt eszközt visszaadják a lízingbeadónak. A visszlízing ("sale and lease back") speciális forma. Az eszközt a tulajdonosa vagy a gyártója lízingcégnek értékesíti, majd lízingszerződést köt az adott eszköz használati jogára és ugyanúgy üzemelteti, mint amikor az eszköz a tulajdonában volt. A bérleti díjforrása az üzemeltetésből származó bevétel. Ennek előnye, hogy a volt tulajdonos (a jelenlegi bérbe vevő) az értékesítés folytán bevételhez jut, ugyanakkor nem kell megválnia az eszköztől, így azt tovább használhatja. A megújuló (revolving) lízing a működési lízingnek egy speciálisformája. A megújuló lízingnél a bérbevevő jogosult a szerződés lejárta után a berendezést újabbra cserélni. A lízing a kis- és középvállalkozások tekintetében fontos forrást jelenthet az alapításhoz, különösen az alacsony jövedelmezőségű, de magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára. E finanszírozási megoldásnak számos előnye van, többek között, hogy nem köt le olyan sok tőkét, ezáltal javul a vállalt likviditása és a pénzügyi szabadsága. Van lehetőség a befektetések 100%-ának finanszírozására, míg ha hitellel finanszíroznák a befektetés összegének csak maximum a 70 %-t biztosítanák. Általában nincs szükség pótbiztosításra, pótfedezetre, mert a lízingtársaság a lízingelt tárgyak tulajdonosa. A mikro-gazdasági szempontokat tekintve, nem szükséges adót, értékcsökkenést alkalmazni. Végül pedig a lízingnek nincs hatása a mérlegre, ugyanis a lízingelt vagyontárgy teljes összege nem része a pénzügyi mérlegben szereplő vagyontárgyak teljes összegének, csak az időszakos fizetés az, ami megjelenik az eredmény-kimutatásban. Ezzel szemben 21

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András Pénzügyi lízing Széchenyi István Egyetem KGYK Sándorfi András Lízing története, fogalma Papok-földművesek Urak-rabszolgák II. Világháború után Amerikában 70-es évektől hazánkban A lízing olyan bérbevételi,

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, melyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2013.02.20. A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról)

2013.02.20. A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása (2004. évi XXXIV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) A kis- és középvállalkozás (kkv) meghatározása KKV-nak minősül az a vállalkozás,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing Pénzügyi szolgáltatások és döntések 5. előadás A lízing Az előadás részei a lízing általános fogalma lényegesebb közgazdasági jellemzői a gyakorlatban előforduló fontosabb lízingfajták az operatív lízing

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív A válaszadó intézmény neve: Adatszolgáltató kódja: Felmérés időpontja Tovább a felmérésre MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 173. szám 43547 43548

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14.

Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14. Bemutatkozik a Next-Faktor Zrt. 2010. Június 14. A Next-Faktor tulajdonosi háttere 51% 49% 36,19% 63,8% 76% 24% Next-Faktor Zrt. 3 Faktorált forgalom Faktorált forgalom 25 20 17,76 20,50 15 11,50 13,60

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, amelyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek az UniCredit Banknál

Finanszírozási lehetőségek az UniCredit Banknál Finanszírozási lehetőségek az UniCredit Banknál Feketéné Fábry Anita, Kisvállalati tanácsadó, UniCredit Bank Hungary Zrt. Veszprém, 2015. november 12. Az első lépés: a cél meghatározása Hiteligénylés előtt

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Faktoring-,forfait-,lízing-ügyletek 62. lecke Faktoring ügylet

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI HITEL KÖLCSÖNKÉRELEM ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE

ÚJ SZÉCHENYI HITEL KÖLCSÖNKÉRELEM ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE ÚJ SZÉCHENYI HITEL ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE CÉGADATOK Teljes név Rövid név Székhelye Telephely(ek) Postacím Telefon Cégjegyzékszám Statisztikai számjel Alapítás dátuma Tevékenység megkezdésének

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN HaNgsúly a HitelkéPességeN 2015 www.glosz.hu HaNgsúly a HitelkéPességeN Növekedési Hitel Program és Növekedési HitelProgram + széchenyi kártya Program exim konstrukciók VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK HitelkéPesség

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

Az RVA Új Széchenyi Terv ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM általános feltételei (2011_v3.00)

Az RVA Új Széchenyi Terv ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM általános feltételei (2011_v3.00) Az RVA Új Széchenyi Terv ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM általános feltételei () Érvényes 2011. február 14-től visszavonásig, illetve legfeljebb 2015. október 31-ig. A támogatott hitelkonstrukcióra jogosultak

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Hírlevél 2012. december

Hírlevél 2012. december Hírlevél 2012. december 1 Hírlevél 2012. december START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. december 2 Áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. január Hírlevél 2011. január 2 MILLIÁRD FELETT A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK BEFEKTETÉSEI A 2010 első félévében, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozásoknak...2-3. oldal

Tartalomjegyzék. Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozásoknak...2-3. oldal 1 Tartalomjegyzék Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozásoknak...2-3. oldal Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozásoknak....4-5. oldal Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozásoknak..6-7.

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben