GAIA HALVÁNYULÓ ARCA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAIA HALVÁNYULÓ ARCA"

Átírás

1 GAIA HALVÁNYULÓ ARCA

2 ÚJ POLIHISZTOR

3 JAMES LOVELOCK GAIA HALVÁNYULÓ ARCA Utolsó figyelmeztetés AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 A fordítás alapjául szolgáló kiadás: James Lovelock: The Vanishing Face of Gaia. A Final Warning London, Allen Lane (an imprint of Penguin Books), 2009 Fordította Barna László A fordítást az eredetivel egybevetette Láng László ISBN ISSN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2010 Barna László, 2010 Akadémiai Kiadó, 2010 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

5 Szeretett feleségemnek, Sandynek

6 Tartalom Előszó Köszönetnyilvánítás Utazás téren és időn át A klíma előrejelzése Következmények és túlélés Energia- és élelmiszerforrások Bolygómérnöki beavatkozás A Gaia-elmélet története Gaia különböző percepciói Zöldek legyünk-e vagy sem Egy következő világ felé Fogalomtár Ajánlott irodalom

7 Előszó Kicsit több mint negyven évvel ezelőtt az Apollo 8 űrhajósai Hold körüli pályán keringve lefényképezték a Földet a földi bioszféra képe éles kontrasztban áll a Hold steril felszínével, amelyen éppen akkor jelentek meg az emberi lábnyomok. Az Apolló felvételei ráébresztették a világot arra, hogy a Föld-űrhajó mennyire sérülékeny, hogy épségben való fenntartása ökológiai kötelességünk. Mindennek volt egy másik, szintén globális hatású lecsapódása is, méghozzá nem egy kép, hanem egy lebilincselően izgalmas, romantikus színezetű, új fogalom formájában. Ez a Gaia-gondolat, amelynek a lényege az, hogy a Föld bioszférája úgy viselkedik, mintha a bolygó egyetlen, hatalmas élő organizmus lenne. A Gaia-koncepciót korunk minden bizonnyal egyik legeredetibb és legnagyobb hatású tudósának, James Lovelocknak a lényeglátása alkotta meg. Véleménye szerint fajunk soha nem tapasztalt igénybevételnek teszi ki a bolygónkat, a klímaváltozás pedig egy végletesen elszegényedett ökológiájú, az ember számára alig élhető világhoz vezethet. Koncepciójának még ijesztőbb (és még több vitát kiváltó) aspektusa, hogy szerinte talán már magunk mögött is hagytuk azt a pontot, ahonnan még vissza lehetett volna fordulni. Bolygónk közel négy és fél milliárd éves. Ha valamiféle földönkívüliek a születése óta figyelemmel kísérnék a sorsát, vajon mit láthatnának? Az eltelt hosszú idő során a változások majdnem mindig folyamatosan, egyúttal azonban fokozatosan következtek be. A kontinensek 9

8 vándoroltak, a jégtakaró vastagodott és vékonyodott, a globális hőmérséklet emelkedett és süllyedt, fajok alakultak ki, fejlődtek tovább és haltak ki. A földtörténet egy rövidke, egymilliomod résznyi, legutolsó szakaszában azonban ami csupán néhány ezer évet tesz ki a vegetáció összetétele sokkal gyorsabban kezdett változni, mint korábban bármikor. Ez jelezte a mezőgazdaság megjelenését. A változás üteme az emberiség lélekszámának növekedésével, a városi és ipari fejlődés kibontakozásával tovább gyorsult. A fosszilis energiahordozók felhasználása a szén-dioxid légköri előfordulásának abnormálisan gyors növekedését eredményezte, megváltozott az éghajlat, és a világ melegedni kezdett. Ha a bolygónkat figyelő földönkívüliek értenének az asztrofizikához, akkor magabiztosan megjósolhatnák, hogy amikor majd felragyog a Nap, és végül vörös óriásként ellobban, a bioszféránkra pusztulás vár. De vajon láthatták-e előre ezt a Föld élettartamának felénél hirtelen fellépő lázat ezeket az emberi eredetű változásokat, amelyek látszólag eszeveszett sebességgel követik egymást? És vajon mit láthatnak majd képzeletbeli megfigyelőink a következő száz év során? Vajon a stabilitás időszaka követi-e a rohamokat? És ha igen, akkor vajon Földünk bekövetkező stabil állapotában továbbra is alkalmas marad-e az emberi életre? Vagy nem szándékolt beavatkozá - saink bolygónkat már visszafordíthatatlanul átbillentették egy új és sokkal forróbb klímaállapotba? Ha így van, akkor a most élő állat- és növényfajokból mennyi lesz képes fennmaradni? Ezek a kérdések a klímaváltozás és a biodiverzitás eltűnése a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek. James Lovelock sokat tesz azért, hogy ott is maradjanak. Sok tudós néz fel tisztelettel rá köztük jómagam is. Individualista életpályája üdítő ellenpontja annak a specializált, kváziipari stílusnak, amiben a legtöbb kutatás zajlik. A hatvanas években egy olyan érzékeny műszert tervezett a légköri szennyezés legapróbb nyomainak kimutatására, hogy eredményei sok kollégánk számára hihetetlenek voltak. Nem lekötelezettje egyetlen intézménynek sem. Szabadon lépi át a tudományágak határait, amelyek általában keretek közé szorítják az intézményi gondolkodókat. James Lovelock elméjének és egyéniségének fénye ragyogja be ennek a fontos és olvasmányos könyvnek az oldalait. Világosan, sőt szórakoztatóan fogalmaz, számos találó analógiára támaszkodva. Egyúttal szen- 10

9 vedélyesen érvel, gondolatait egy kiemelkedő életpálya alapozza meg. Amellett, hogy kitűnő tudós, ékesszólóan buzdít a cselekvésre is. Sokan még mindig reménykedünk abban, hogy civilizációnk zökkenő mentesen léphet át egy alacsonyabb szénszennyezettségű, kisebb népességű világba minden trauma és katasztrófa nélkül. Ez a pozitív végkifejlet viszont elszánt és azonnali cselekvést követel a kormányoktól. A gyors cselekvés feltétele azonban, hogy a folyamatos meggyőző kampányok képesek legyenek átalakítani a közgondolkodást és az életstílust. A tiszta energia előállításának olyan prioritást kell kapnia az egész világon, mint amilyennel a hatvanas években az amerikai kormány kezelte az Apolló-programot. Nekünk, tudósoknak abban kellene versenyre kelnünk egymással, hogy utolérjük James Lovelock találékonyságának szintjét; az ő elkötelezettségének és másokkal való törődésének pedig ösztönzésül kell szolgálnia minden polgár számára. Nem túlzás azt állítani, hogy civilizációnk hosszú távú jövője azon áll vagy bukik, hogy az ebben az izgalmas könyvben felhangzó utolsó figyelmeztetés mennyire széles körben talál meghallgatásra. Martin Rees Trinity College, Cambridge január 11

10 3. Következmények és túlélés Amikor valaki felfedezi már túl későn, hogy valószínűleg gyógyíthatatlan betegségben szenved, és csak hat hónapja van hátra, az első reakciója a sokk. Ezt követi a tagadás: a kétségbeesett próbálkozás különböző kezelésekkel vagy az alternatív gyógyászattal. Végül a beteg, ha elég bölcs hozzá, elér a nyugodt elfogadás fázisába. Tudomásul veszi, hogy nem kell félnie a haláltól, és mindenki meghal egyszer. Ha a halálos kór a rák, akkor a hospice-mozgalom ez a csodálatos szervezet, melyet az áldott Dame Cicely Saunders alapított gyakran problémamentesebbé teszi az elmúlást, mint amilyen a kezdet volt. A tudósok is, akik tisztában vannak a Föld valós állapotával, az orvosokhoz hasonlóan figyelmeztetik a kormányokat a kór halálos komolyságára. Most látjuk, mik a reakciók. Először minden szinten a tagadás jött, majd a kétségbeesett gyógymódkeresés. Ahogyan betegként magunk is megpróbálkozunk az alternatív gyógyászattal, úgy kapnak a kormányok is számtalan ajánlatot alternatív üzleti köröktől és lobbistáiktól a bolygó megmentésére természetesen a fenntarthatóság elvét követő eljárásokkal, a remény fájdalomcsillapítójával pedig valamelyik zöld hospice szervezet szolgál. Ha az olvasó kételkedne a vázolt sötét kilátások realitásában, hadd emlékeztessem azokra az erőkre, amelyek éppen most viszik a Földet a melegházba. Köztük vannak a mezőgazdaságból és az iparból növekvő tömegben áramló, üvegházhatású gázok, valamint a sarkvidéki és a trópusi, egyaránt a globális felmelegedéstől sérült, természetes ökoszisztémák gázai. A hatalmas óceáni ökoszisztémák már nem képesek meg- 65

11 8 Globális hőmérsékletemelkedés ábra. Hőmérséklet-emelkedési előrejelzés az északi féltekén az elkövetkező száz évben azon modell-előrejelzés szerint, amelyet Peter Stott idézett a különösen forró 2003-as európai nyárról írt 2006-os cikkében. Az ábrán látható vonal szabadkézzel rajzolt, és nem tekintendő pontosabbnak, mint egy táblára rajzolt vázlat. év kötni és a mélybe juttatni a szén-dioxidot, mert az óceán a felmelegedés nyomán pusztasággá válik és elsavasodik; ezen felül ott van az elolvadó havat és jeget felváltó óceán és a sötét földfelszín által többletként elnyelt, a napból származó sugárzó hő is. Mindegyik tényező növekedése külön-külön is hőtöbblettel jár, együttesen pedig jelentősen erősítik az általunk okozott felmelegedést. Látva ennek a kombinációnak az erejét és azt, hogy a Föld jelenleg mennyire képtelen az ellenállásra, a szén-dioxid-szint és a hőmérséklet stabilizálását célzó erőfeszítéseket nem foghatom fel többnek-másnak, mint bolygóméretekben alkalmazott alternatív gyógyászatnak. Amennyire tudom, sem Balin, sem egyetlen korábbi ENSZ-találkozón sem akadt senki, akit közvetlenül Gaia sorsa aggasztott volna, vagy az, hogyan reagál az élő Föld mindarra, amit teszünk vele. Pedig a helyzet 66

12 az, hogy a Föld felmelegedésével még jóval a 2050-es határidő előtt a Föld saját működése nyomán kerül olyan mennyiségű üvegházhatású gáz a légkörbe, és változik úgy az albedója, hogy az ebből származó felmelegedés meghaladja az általunk kibocsátott gázok hatását. Nincs szilárd tudományos megalapozottsága annak a feltételezésnek, hogy az éghajlat a gázkibocsátás visszafogása révén stabilizálható lenne 550 ppm-es szén-dioxid-szint és két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés mellett. Valószínűbb, hogy a Föld rendszere már ráállt a visszafordíthatatlan változás útjára, még abban az esetben is, ha teljes mértékben végrehajtjuk a kibocsátás az ajánlás szerinti hatvanszázalékos csökkentését. Meglepő a politikusok korlátoltsága, hogy hajlandók voltak évtizedekre előre szóló cselekvési programokat elfogadni. Lehet, hogy voltak tudósok, akik figyelmeztettek ennek abszurditására, de ha így is lett volna, nem figyelt rájuk senki. Még ha 60 százalékkal, évi 12 gigatonnára csökkentjük is a szennyező gázok kibocsátását, az sem lesz elég. Már korábban többször beszéltem róla, hogy a lélegzés tekintélyes forrása a szén-dioxid-kibocsátásnak de vajon tudják-e a kedves Olvasók, hogy a hétmilliárd ember, valamint házi- és haszonállataik kilélegzése és egyéb gázkibocsátása a keletkező üvegházhatású gázok 23 százalékáért felelős? Ha mindehhez hozzáadjuk a teljes élelmiszerciklusban (termelés betakarítás kereskedelem elkészítés) felhasznált fosszilis energiahordozókat, akkor már az összes szén-dioxid-kibocsátás felénél járunk. Gondoljunk a mezőgazdasági munkagépekre, az élelmiszer-szállításra, a műtrágya és a növényvédő szerek szállítására, az előállításukhoz felhasznált energiahordozókra, az útépítésre és -karbantartásra, a szupermarketekre és a csomagolóiparra és akkor még nem esett szó a főzéskor, hűtéskor és élelmiszer-előkészítéskor felhasznált energiáról. És mintha ez még mind önmagában nem lenne elég, gondoljunk csak bele, hogy a mezőgazdasági területek Gaia szolgálatában mennyire nem képesek betölteni az általuk kiszorított erdők korábbi szerepét. Ha pusztán azzal, hogy állatainkkal itt élünk a földön, a szén-dioxid-kibocsátás közel feléért vagyunk felelősek, akkor nem látom, hogyan lehetne 60 százalékos csökkenést elérni jelentős áldozatok nélkül. Tetszik vagy nem, mi magunk vagyunk a probléma, mégpedig a Föld rendszerének részeként, s nem olyan létezőként, ami azon kívül vagy felette állna. Amikor a világ vezetői arra kérnek bennünket, hogy kövessük őket a hívogató zöld me- 67

13 zőkre, előbb meg kellene bizonyosodniuk arról, hogy csakugyan szilárd, füves talaj van-e ott, és nem pedig egy mohával benőtt mocsár. Az egyetlen, közel teljesen biztos következtetés, amit levonhatunk a klímaváltozásból és a rá adott emberi válaszreakcióból: már csak kevés időnk van a cselekvésre. Arra hívok fel tehát, hogy a körülményekhez való alkalmazkodást tekintsük legalább annyira fontosnak, mint az elfogadott cselekvési tervek keretében végrehajtandó kibocsátáscsökkentő próbálkozásokat. Nem tarthatunk ki amellett a feltételezés mellett, hogy mivel kíméletes módon nem lehet csökkenteni az emberiség lélekszámát, elégséges, ha javítunk az emberi szénlábnyomon. Túl sokan vannak azok is, akiknek csak a szén-dioxid-kvótával való kereskedésből nyerhető profit lebeg a szemük előtt. Nem csupán egyedül a szénlábnyom káros a Föld számára; az emberek lábnyoma nagyobb és halálosabb. Ma már kézzel foghatóak a 430 ppm szén-dioxid-egyenérték feletti szinten felgyülemlett üvegházhatású gázok káros következményei. A szárazföldi ökoszisztémák pusztulása, a szárazföldnek és az óceán felszínének terméketlenné válása, a sarki jég eltűnése mindezek együttesen pozitív visszacsatolásként erősítik a folyamatot, és valószínűleg visszafordíthatatlan felmelegedésre ítélik a Földet. Lehet, hogy nincs más megoldás, mint a globális hűtési eljárások közvetlen alkalmazása ezeket az ötödik, a bolygómérnöki beavatkozásokról szóló fejezetben tárgyalom, köztük a légkör nagyarányú dekarbonizációja az elemi szén eltemetése révén. Attól függetlenül, vajon ezekkel a módszerekkel sikerül-e visszahűtenünk a Földet korábbi, önszabályozó, interglaciális állapotába, alkalmazkodással fel kell készülnünk a kudarcra is. A bökkenő csak az, hogy túlságosan sokan élünk úgy, ahogyan élünk Paul és Ann Ehrlich írt erről negyven évvel ezelőtt A népesedési bomba című könyvében.* Persze senki sem figyelt oda. A szerzők hajlottak ugyan a túlzásokra, de a túlnépesedés veszélyeiről szóló meglátásaik helyesek voltak. Elméletben ehetnénk kevesebbet, energiát spórolva ezzel, de a gyakorlatban ezt sosem fogjuk megtenni, hacsak rá nem kényszerítenek bennünket. Túlnépesedésünk és a kapcsolódó gázterhelés következményei alig különböznek azoktól a változásoktól, amelyeket a kétmilliárd évvel ezelőtt élt és elszaporodott fotoszintetizáló * A mű eredeti címe Paul Ehrlich Ann Ehrlich: The Population Bomb [a szerk. megj.]. 68

14 (egysejtű) növények okoztak, amelyek úgy megváltoztatták a világot maguk körül, hogy anaerob ökoszisztémák garmadáját kényszerítették föld alatti létre. Kibocsátott szennyező gázuk az oxigén volt, egy mérgező, rákkeltő és tüzet okozó gáz, melyet az élet bennünket is ideértve megtanult hasznosítani. A fotoszintetizálókhoz hasonlóan mi sem tudtuk elkerülni a jelenlegi túlnépesedett és fenntarthatatlan állapotunkat. Vagyunk, akik vagyunk, és bizony, keveset tehettünk volna, hogy elkerüljük a ma kedvezőtlennek ítélt változásokat nem kell bűntudatot éreznünk. Ha vezetőink mind elég hatalmasak és erősek lennének, akkor betilthatnák a házi- és haszonállatok tartását, kötelezővé tehetnék a vegetáriánus étrendet, és egy élelmiszer-szintetizálási óriásprogramot indíthatnának be vegyipari és biokémiai cégek részvételével ebben az esetben a veszteség csak a házi- és haszonállatok körére szorítkozna. Reményteli, hogy az IPCC elnöke, dr. Pachauri a vegetáriánus étrendet lehetséges útként ajánlotta. Szinte biztos, hogy ez ilyen formában soha nem fog megtörténni, és a szokott mederben folyik majd tovább a mezőgazdasági termelés, az üzleti élet és a kormányzás. A politikai kínálatban nem népszerű az életmódot, mezőgazdaságot és étkezési szokásokat érintő változások sürgetése, és a kormányok sokkal inkább hajlanak a könnyebb megoldásra: az adók és támogatások eszközével terelik a mezőgazdasági üzemeket, iparágakat és a lakosságot a politikai ideológiájuknak megfelelő irányba. Gyakran megfeledkezünk róla, hogy a vállalatvezetők a részvényeseiknek tartoznak felelősséggel és nem a közösségnek vagy a kormánynak, legkevésbé pedig a bolygónak. Ők nem mohóbbak vagy érzéketlenebbek, mint a legtöbb ember, de az adók és az állami támogatások rendszere eltorzítja a profittermelő képességüket így hát hajlamosak inkább rossz hatásfokú, de nagy profittal kecsegtető energiaforrásokat és mezőgazdasági termékeket választani a hosszú távon észszerű és jó hatásfokú, de kisebb profitot ígérő lehetőségek helyett. Ezért támogatja az ipar a megújuló erőforrásokat, a kvótakereskedelmet és a bioüzemanyagokat, amelyek pedig sem nem ésszerűek, sem nem jó hatásfokúak, viszont azonnali profitot hoznak. Az atomenergia még állami támogatás nélkül is profittermelő, de akár a jelzálog igénybevételével vásárolt ház esetében a profit később jelentkezik. A jelenkor támogatások, szubvenciók torzította gazdasági környezetében a nukleáris energia kevésbé vonzó az ipar számára. 69

15 Mindeközben a klímaváltozás könyörtelenül zajlik tovább, amit tovább gyorsítanak a Földtől érkező visszacsatolások, valamint a mi széndioxid-kibocsátásunk és az, hogy újabb földterületeket vonunk be a termelésbe. Nincs átbillenési pont már csúszunk lefelé egy bukkanókkal teli, egyre meredekebb lejtőn a jövő forró világa felé. Még a túlélési menedékül szolgáló területeken is, ahol a klímaváltozás elég enyhe lesz az élelmiszer-termelés folytatásához, lesznek nehézségek és katasztrófák. Így Európa a hőségtől és az aszálytól megkímélt vidékein például Hollandia, az Egyesült Királyság és Írország területén az emelkedő tengerszint és a viharok okozhatnak katasztrofális árvizeket. London nagy része is valószínűleg víz alá kerül, és megbénul a földalatti-közlekedés. Hollandia lakhatatlanná válhat. Még ha rövid ideig borítja is a földeket sós víz, nagymértékben csökken a mezőgazdaság termelékenysége. Az USA partvidéki városait a évi hurrikán nyomán elárasztott New Orleans arra emlékezteti, hogy minden tengerszintközeli település ki van téve ennek a veszélynek. Amikor az élelmiszer- és energiaellátás kérdéseivel foglalkozunk, gondolnunk kell arra, hogy a közvetlen emberi igények kiszolgálása csak egy része a problémának. Ezenkívül működtetnünk kell a városok infrastruktúráját is, biztosítanunk kell a lakhatást, az egészségügyi és egyéb szolgáltatásokat, köztük az oktatást, a hulladékfeldolgozást és a közlekedést. Mindeközben könnyen megfeledkezünk Gaia szükségleteiről: elegendő természetes ökoszisztémát kell érintetlenül hagynunk a szárazföldön és az óceánokban egyaránt, hogy működni tudjon a bolygó önszabályozása. A klímaváltozás szeszélyes. A 2008 eleji események nyomán sokan elbizonytalanodtak Európában és az USA-ban, s azt kérdik: csakugyan olyan ütemben halad-e előre a globális felmelegedés, mint ahogyan mondják, és csakugyan ez-e a legnagyobb problémánk? Az éghajlat nem tűnik annyira rossznak, hogy azonnali beavatkozást igényeljen, és mindenki a pénzügyi klímával van elfoglalva: a stagnálással vagy recesszióval. És valóban, ha egy bolygódoktor rápillantana a betegnek tartott bolygónk lázlapjára, megállapítaná, hogy a globális felmelegedés dacára, amit a tengerszint elmúlt tízévi tartós emelkedése igazol, az átlagos globális hőmérséklet ugyanezen idő alatt nem változott számottevően, sőt néhány neves klímaszakértő szerint talán még némi hőmérsékletcsökkenés is történt a jelen évszázadban. Igaz, voltak rémisztő tünetek is, mint a 2007-es extrém sarki jégolvadás, de ezen aggodalmak ellenére 70

16 a Föld láza nem látszott emelkedni. Ráadásul 2008 nyara Északnyugat- Európában és az USA egyes részein is hűvös, csapadékos volt, távolról sem olyan, mint amilyet a globális felmelegedés miatt várhattunk volna. A Földnek ez a látszólagos gyógyulása a kiindulópontja Nigel Lawson gondolatgazdag, Fellebbezés az értelemhez című rövid könyvének is.* Úgy hat ez a könyv, mint a nyitott ablakon beáramló friss levegő egy túlfűtött konferenciateremben. A klímaváltozás tagadóinak legtöbbje képtelen leplezni, hogy alapvetően érdekelt a status quo fenntartásában, továbbá gyakran kevéssé meggyőző, sőt unalmas. Erre megjelenik ez a globális felmelegedést tagadó, szenvedéllyel, de megfelelő távolságtartással megírt könyv, ami olyan, mintha az író a klímaváltozást tagadók védőügyvédje volna. Úgy vélem, joggal bírálja azt a felhajtást, ami közvéleményben a globális felmelegedést kíséri. Mélyen nem értek egyet azonban a tagadással, és azt gondolom, nagyon kevés esély van arra, hogy világunk ne melegedjék tovább, ahogyan azt a második fejezetben kifejtettem. Hasonlítsuk a Földet egy pohár italhoz, amit jéggel hűtünk. Az ital hideg marad, amíg az utolsó jégdarab is fel nem olvad, és bizonyos mértékben ugyanez igaz a Földre is. A globális felmelegedés hőmennyiségének jelentős részét felemészti az óceán hatalmas víztömegének felmelegítése és a jég felolvasztása. A számos ok közül, amiért a Föld eddig nem melegedett fel jobban, ez lehet az egyik. Amikor majd elolvad a jég, és az óceáni vizek összekeveredése dinamikus egyensúlyba kerül, a globális felmelegedés gyorsabb lesz, mint eddig bármikor. Lawson könyve arra késztet, hogy tágabb kontextusban vizsgáljuk a Földet és a vele kapcsolatos tetteinket. Mindazonáltal nagyon élvezem csípős nyelvezetét, és azt is szívesen veszem, hogy elutasítja azt a trendi populizmust, ami ma mindenre ráakaszkodik, ami kicsit is zöldnek látszik. Az emberi természet, az a viselkedésmód, amely az evolúció során nyert intelligenciában gyökerezik, rontja az esélyeinket. Olyanok vagyunk, mint a magasban portyázó ragadozó madarak sólymok és sasok, melyek evolúciójuk során úgy fejlődtek, hogy a magasból lecsapva tökéletes pontossággal kapják el prédáikat. De mi lenne velük, ha minden prédájuk a föld alá húzódna? Nem alkalmazkodtak ahhoz, hogy alagutakban vagy barlangokban repüljenek, és a sötétben éles * Eredeti címe: An Appeal to Reason [a szerk. megj.]. 71

17 szemüknek sem vennék hasznát. Mi magunk tökéletes vadászó-gyűjtögető lénnyé fejlődtünk az evolúció során. Agyunk féltekéit az evolúció az egymillió évvel ezelőtti világban való fennmaradásra hangolta, de a huszonegyedik századi, általunk kialakított Földön való túlélésre éppoly gyatrán vagyunk felkészítve, mint a sólyom a barlangban való vadászatra. Intelligenciánk nem valamiféle transzcendens dolog, hanem olyan eszköz, ami arra szolgál, hogy helyt álljunk a saját területünkön, hasznos számunkra, mint a fakopáncs kemény csőre, ami az ő céljait szolgálja abban világban, amelyben tápláléka a fakéreg alatt található rovarokból áll. A jelen ipari társadalma reménytelenül alkalmatlan arra, hogy fennmaradjon egy túlnépesedett és forrásszegény bolygón, mivel abban a tévhitben él, hogy majd okos találmányok és a fejlődés kezünkbe adják azt a cipőkanalat, amely a nekünk rendelt, képzeletbeli helyünkre segít bennünket. Azt hiszem, jobb, ha megértjük és elfogadjuk, hogy személyes túlélésünknek kicsi az esélye, viszont reményt meríthetünk abból a tényből, hogy egy szokatlanul szívós fajhoz tartozunk, amely túlélt már hét nagy klímakatasztrófát az elmúlt egymillió évben, és valószínű, hogy az elkövetkező klímakatasztrófa során sem hal majd ki. Az emberi evolúcióval foglalkozó genetikusok szerint az emberiség az utóbbi egymillió év során egy alkalommal már átcsusszant egy genetikai szűk keresztmetszeten; akkor őseink csupán mintegy kétezren lehettek. Gaia szerencsére még ennél is szívósabb, és eleven bolygóként élte meg univerzumunk fennállásának negyedét. Michael Shermer cikke a Scientifi c American augusztusi számában sajátos példával érzékelteti, hogyan válik hátrányunkra egy, valaha fennmaradásunkat segítő szellemi tulajdonságunk. Egy közelmúltbeli orvosi vita példáján mutatja be, miért természetes az anekdotikus gondolkodás és miért nem az a tudományos. A vita arról szól, vajon van-e összefüggés az autizmus és a gyermekkori vakcináció között. Az egyik oldalon azok a szülők vannak, akik nem sokkal az oltás után autisztikus tüneteket észleltek, a másik oldalon a tudósok, akik nem találtak ok-okozati összefüggést a vakcina vagy az abban levő tartósítószerek és az autizmus szimptómái között. Az anekdotikus asszociációk, különösen a média által fölerősített sztorik formájában, anynyira erősek, hogy a nagyközönség hajlamos teljesen figyelmen kívül hagyni a tudományos bizonyítékokat. Shermer szerint azért jön létre 72

18 ez a kognitív disszociáció, mert úgy fejlődött az agyunk, hogy figyel az anekdotákra, mivel a hibás pozitív asszociáció (azt hinni, hogy kapcsolat van A és B között, amikor pedig nincs) általában ártalmatlan, míg a hibás negatív asszociáció (azt hinni, hogy nincs kapcsolat A és B között, mikor pedig van) kiselejtezheti az egyént a genetikai készletből. Az agyunk egy hiedelemmasina, amely asszociatív tanulással keres és talál mintákat. A babona és a varázslatban való hit több millió éves, míg a hibás pozitív asszociációkat nagy okosan megkerülő tudomány csupán néhány száz. Nagyon hasonlít az autista vakcináció kapcsolatra az az anekdotikus hiedelem, hogy az atomerőművek környékén leukémiás áldozatcsoportok alakulnak ki a lakosság körében. Tudósként tisztában vagyok vele, hogy ez szamárság, de próbáljunk csak meggyőzni egy olyan asszonyt, aki elveszítette egy, történetesen atomerőmű közelében élő rokonát, arról, hogy az ok-okozati összefüggés esélye elhanyagolható. Ezért olyan könnyű elhitetni a hiszékeny tömegekkel, hogy az ártalmatlan mobiltelefon vagy a közelben futó magas feszültségű vezeték veszélyes. Ha korunk világa teljességgel fenntarthatatlan, akkor hogyan lehet fenntartható módon visszavonulni ebből a világból? A kérdés megértéséhez képzeljünk el egy atom-tengeralattjárót, mint a Föld mikrokozmoszát. Akár fél évekig is a tenger felszíne alatt tartózkodik úgy, hogy közben egészséges környezetet tart fenn a tengerészek számára. Az energiát stabil, megbízható atomreaktor szolgáltatja. A tengeralattjáró reaktora olyan jól árnyékolt, hogy a tengerészeket kevesebb sugárzás éri, mint bárkit a világon. 100 méter mélyre ugyanis már semmilyen kozmikus vagy földi sugárzás nem ér le, míg mi, akik a Föld felszínén élünk, amellett, hogy ki vagyunk téve a kozmikus sugárzás, valamint a talajban és az épületek falaiban levő radioaktív részecskék hatásának, a bennünket a világűrtől elválasztó vékony levegőréteg kivételével teljesen védtelenek vagyunk a reaktorunk, a nap sugárzásával szemben. Hamar rádöbbenhetünk, milyen gyenge a védelmünk, ha túl sokáig tartózkodunk a napon, és leégünk a napsugárzástól. A tengeralattjáró levegője jól szabályozott, olyan, mint a felszínen belélegezhető levegő, a vízkészlet reciklált és megbízható. A levegő szabályozásáért felelős tiszt szabályzatának egyik pontja szerint az oxigén aránya soha nem emelkedhet 21 százalék fölé s ez nem elsősorban a tengerészek egészségének az érdekében van így, hanem mert minden további százalék 73

19 oxigén a duplájára növeli a tűz kitörésének esélyét, a tűz pedig halálos veszély egy tengeralattjárón. A szén-dioxidot is szabályozni kell, hiszen a legénység kilélegzése folyamatosan termeli, s ha túl sok lenne belőle, az megnehezítené a légzést. Képzeljék csak el, milyen katasztrofális következményekkel járna a tengerészekre nézve, ha fosszilis üzemanyagot használnának fel a tengeralattjárón belül! A tengerészekhez hasonlóan, mi is állandó és megbízható energiaforrásból, az égen levő hatalmas nukleáris reaktorból kapjuk az energiát, Gaia pedig szabályozza számunkra a levegő- és vízellátást. Azt senki sem vonja kétségbe, hogy egy tengeralattjáró lehetőségei korlátozottak a befogadható népesség nagyságát tekintve miért kellene hát azt gondolnunk, hogy a Föld ellátó kapacitása végtelen? Hátborzongatóan hasonló helyzetben vagyunk, mint annak a tengerfenéken rekedt tengeralattjárónak a legénysége, amely túl mélyen van ahhoz, hogy egy mentőcsapat kimentse őket, de van néhány mentőkapszula, amelyben néhányan biztonsággal a felszínre emelkedhetnek. Csakúgy mint a Föld esetében, amely annyira túlnépesedett, hogy csak az emberek kis része jut majd el a megmaradó lakható vidékekre. Úgy vélem, itt tartunk most, de bármennyire rossz is a helyzet, fajunknak még van esélye a túlélésre. A globális felmelegedés okozta legnagyobb károk nem a rendkívüli és váratlan időjárási eseményekből a tomboló viharokból, felhőszakadások nyomán keletkezett áradásokból és a kibírhatatlan forróságból származnak. A legnagyobb károkat a tartós, szüntelen szárazság okozza. Az előrejelzések szerint (IPCC-jelentés, II. munkacsoport, 2007) a világ számos pontján vízhiány alakul ki 2030-ra. A szaharai állapotok átterjednek majd Dél-Európára is, ahogy az manapság Ausztráliában és Afrikában tapasztalható. Nagy esőzések lesznek, de ha a hőmérséklet 25 fok felett jár, akkor nem sokra megyünk vele. A növekvő hőmérséklet és az erdei ökoszisztémák további pusztítása, hogy legyen elég mezőgazdasági terület, fel fogja gyorsítani az esőerdő területének csenevész bozótossá, vagy éppen sivataggá válását. Ha elegendő energia áll rendelkezésre, akkor egyénileg képesek leszünk légkondicionálással védekezni a hő ellen; s a meleg területek városaiban valószínűleg nem lesznek rosszabb körülmények, mint manapság Bagdadban, Alice Springsben vagy Phoenixben. A szárazság akkor hoz majd halált, ha nem lesz növényi élelmiszer és ivóvíz. 74

20 Ajánlott irodalom 1. UTAZÁS TÉREN ÉS IDŐN ÁT Gray, John: Straw Dogs. London, Granta, Gray, John: Black Mass. London, Allen Lane, Gribbin, John: Hothouse Earth and Gaia. London, Bantam Press, Kahn, Herman William Brown Leon Martel: The Next 200 Years. A Scenario for America and the World. New York, William Morrow, Kunzig, Robert Wallace S. Broecker: Fixing Climate. London, Green Profile, Midgley, Mary: Science and Poetry. London, Routledge, Morton, Oliver: Eating the Sun. Fourth Estate, Pearce, Fred: Turning Up the Heat. London, The Bodley Head, Schneider, Stephen H.: Global Warming. San Francisco, Sierra Club Books, Schneider, Stephen H.: The Patient from Hell. Cambridge, Mass., Da Capo Press, A KLÍMA ELŐREJELZÉSE Charlson, Robert (ed.): Earth System Science. London, Academic Press, Houghton, Sir John: Global Warming. London, Cambridge University Press, Lawson, Nigel: An Appeal to Reason: A Cool Look at Global Warming. London, Gerald Duckworth & Co. Ltd., McGuffie, Kendal Ann Henderson-Sellers: A Climate Modeling Primer. Chichester, Wiley, Mann, Michael E. Lee R. Kump, Dire Predictions. Understanding Global Warming New York, DK Publishing, Inc.,

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az orvostudomány önkritikája

Az orvostudomány önkritikája Az orvostudomány önkritikája Az orvostudomány önkritikája James Le Fanu Fordította: Gyárfás Vera Budapest, 2008 Az eredeti mű címe: The Rise and Fall of Modern Medicine Little, Brown and Company, London,

Részletesebben

Tanulás egy életen át a fenntarthatóságért

Tanulás egy életen át a fenntarthatóságért Tanulás egy életen át a fenntarthatóságért Czippán Katalin 2011. április 21. Veszprém 7. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Life Long Learning Konferencia Felkészülés a valós problémák megoldására Gazdasági

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A húrnégyszögek meghódítása

A húrnégyszögek meghódítása A húrnégyszögek meghódítása A MINDENTUDÁS ISKOLÁJA Gerőcs lászló A HÚRNÉGYSZÖGEK MEGHÓDÍTÁSA Akadémiai Kiadó, Budapest ISBN 978 963 05 8969 7 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI INTERJÚK KUTATÓKKAL AKADÉMIAI KIADÓ Szerkesztette Kömlõdi Ferenc Az elõszót írta: Tatai Gábor ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megújuló energiák Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8458 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN

A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN Radácsi László, Ph.D. ügyvezető igazgató II. Magyarországi Klímacsúcs Budapest, 2009. február 19. NYELVHASZNÁLAT ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Reducing our climate impact

Részletesebben

Az atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontjai

Az atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontjai Az atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontjai Dr. Trampus Péter Trampus Mérnökiroda 2060 Bicske, Zrínyi Miklós u. 20., +36 22 262 418 Az atomerőművek azon nyilvánvaló adottságuk eredményeként,

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre

A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.4 1.3 2.1 A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre Tárgyszavak: globális felmelegedés; klímaváltozás; kibocsátás; életmód. A Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) tizenegy

Részletesebben

EDWARD DE BONO POZITÍV HIT

EDWARD DE BONO POZITÍV HIT EDWARD DE BONO POZITÍV HIT E D W A R D D E B O N O POZITÍV HIT Emberség, boldogság, humor, segítőkészség, remény, egészség A fordítás alapja: Edward de Bono: H+ (Plus) A New Religion?: How to Live Your

Részletesebben

Klímaváltozás, fosszilis erőforrások kimerülése

Klímaváltozás, fosszilis erőforrások kimerülése Klímaváltozás, fosszilis erőforrások kimerülése A növekedés korlátai Vannak egyáltalán??? Föld űrhajó : Anyag szempontjából zárt Energia: nyitott (Nap) Globális perspektíva élet-fenntartó erőforrások élet-fenntartó

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Energiamegtakarítás. közösen, közösségben

Energiamegtakarítás. közösen, közösségben Energiamegtakarítás közösen, közösségben Tartalom Egy kis elmélet A hosszú távú viselkedésváltozás motiválása Miért jók a közösségek? Sikeres közösségek Viselkedésváltozás: Az alapok Végső cél: hosszú

Részletesebben

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./2010.11.03.

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./2010.11.03. Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért 1 VELUX Magyarország Kft./2010.11.03. 1 Fenntarthatóság építés építészet fejlődés közösség épület termékek fogyasztás FENNTARTHATÓ életmód VELUX

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

5 lépés a gyógyulásig

5 lépés a gyógyulásig Jacques Martel 5 lépés a gyógyulásig Gyakorlati tanácsok a Lelki eredetû betegségek lexikona címû könyvhöz 5 lepes a gyogyulasig H 200 press.indd 3 5/16/14 9:31 AM A mû eredeti címe: Les 5 étapes pour

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon 1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét

Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét Miért hűti a CO 2 a Föld felszínét Dr. Theo Eichten, München; Hanau; Professor Dr.-Ing. Vollrath Hopp 1, Dreieich; Dr. Gerhard Stehlik 2, Dr.-Ing. Edmund Wagner, Wiesbaden; April 2014 A NASA 3 publikálta

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet 10. Talaj. A Föld élõ bõre

GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet 10. Talaj. A Föld élõ bõre 10 GEO-FIFIKA Földtudományi ismeretterjesztõ füzet MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400 Sopron Csatkai E. u. 6 8. Tel.: 99/508-340 www.ggki.hu www.foldev.hu www.yearofplanetearth.org www.foldev.hu

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Hogyan működik az üvegházhatás?

Hogyan működik az üvegházhatás? Hogyan működik az üvegházhatás? Az atmoszférában lévő üvegházgázok elnyelik a Föld felszínéről visszaverődő sugarakat, ezáltal visszatartják a hőt. Normális esetben egyfajta természetes takaróként működnek,

Részletesebben

Élet a határvidéken.

Élet a határvidéken. Élet a határvidéken. Határokon átívelő társadalmi kapcsolatok A határvidék A határ, mint fogalom jelentésének és jelentőségének értelmezése számos tudományterület szempontjából lehetséges. A közgazdaságtan

Részletesebben

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában

A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN

BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN 1 KOROM ERIK ORMOS MIHÁLY VERESS ATTILA BEVEZETÉS A SZÁMVITEL RENDSZERÉBE SZEMLÉLET ÉS MÓDSZERTAN A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Lektorok: DR. MATUKOVICS

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági igények, természeti erőforrások, fenntarthatóság és éghajlati alkalmazkodás

Társadalmi-gazdasági igények, természeti erőforrások, fenntarthatóság és éghajlati alkalmazkodás Társadalmi-gazdasági igények, természeti erőforrások, fenntarthatóság és éghajlati alkalmazkodás Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

44. Hét 2009. Október 29. Csütörtök

44. Hét 2009. Október 29. Csütörtök Napii Ellemzéss 44. Hét 2009. Október 29. Csütörtök Összegzés Szinte nem tudunk olyan ismertebb instrumentumot felmutatni amely a tegnapi napon pozitív teljesítményt nyújtott volna. Az amerikai tőzsdeindexek

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Főbb eredmények: ad 1.

Főbb eredmények: ad 1. A természeti veszélyek és elhárításuk címen 2002-ben benyújtott OTKA pályázatunk témáját az alábbiak szerint fogalmaztuk meg: A pályázat alapvető célja a természeti veszélyek és katasztrófák sajátosságainak,

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

STERN-JELENTÉS: Az éghajlatváltozás közgazdaságtana

STERN-JELENTÉS: Az éghajlatváltozás közgazdaságtana Az Eredmények Összefoglalása A tudományos bizonyítékok mára már egyértelműen alátámasztják azt a tényt, hogy az éghajlatváltozás nagyon komoly globális kockázatot jelent, és azonnali globális válaszintézkedéseket

Részletesebben

Susan Jeffers. Édesvíz Kiadó Budapest

Susan Jeffers. Édesvíz Kiadó Budapest Susan Jeffers Édesvíz Kiadó Budapest A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Susan Jeffers / Feel the Fear... and Do It Anyway Ballantine Books, an imprint of The Random House Publishing Group, a

Részletesebben

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 3/2010.

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben