Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai Tanári útmutató és feladatgyűjtemény három egységre tagolódik, melyek az

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai Tanári útmutató és feladatgyűjtemény három egységre tagolódik, melyek az"

Átírás

1 Amikor a Földről esik szó, a diákok arra ösztönösen mint változatlanra szoktak gondolni, a földi életre pedig annak jelenlegi megnyilvánulási formáiban tekintenek. A földtörténet rendkívül hosszú időszakot felölelő mivoltát, valamint a fajok átalakulását nehéznek bizonyulhat elképzelni, illetve megérteni. Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai című film segítséget nyújt az élet történetének és az evolúciónak a megismerésében látványos és figyelemfelkeltő képeken keresztül a biológia és földrajz tantárgyak témaköreihez kapcsolódóan. További oktatási segédanyagok, illetve feladatok megtalalhatók a film hivatalos honlapján: ahol sok más ismeretterjesztő információval együtt Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai filmszereplői című kiegészítő füzet is rendelkezésre áll. Ez a PDF formátumú kiegészítő anyag segít bemutatni minden egyes, a filmben szereplő tengeri és repülő őshüllőt, valamint dinoszauruszfajt azok legfontosabb jellemzői alapján: nevük eredete, rendszerezésük, időbeni és térbeli elterjedésük, méretük, táplálkozásuk mellett további érdekes, ismeretterjesztő adatokkal kiegészítve. élet- és földtudományok tantervekben szereplő témakörök közül merítenek. Ezen három egység: Mik azok a tengeri őshüllők?, Mi a palentológia? és Micsoda tömegkihalás! mindegyike az adott témaról alapvető és lényegi információkkal kerül bevezetésre, amelyek segítenek a feladatokhoz kapcsolodó összefüggések megvilágításában. A feladatokat úgy állítottuk össze, hogy azok könnyen beépíthetők legyenek a tananyagba, és minden évfolyam és korosztály számára megfeleljenek, az alsótagozattól az egyetemi szintig (1-2; 3-5; 6-8; és 9-12 évfolyamok). Az útmutatóban javasolt gyakorlati feladatokat a film megtekintésétől függően különböző időpontokban végezhetik el a diákok. Az első részben szereplő feladatok kifejezetten a film megtekintését megelőzően végzendők el annak érdekében, hogy a diákok előre megismerkedhessenek a filmvetítés során felmerülő tudásanyaggal. A második és harmadik részben található feladatok a film megtekintése előtt és után egyaránt alkalmazhatók. Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai Tanári útmutató és feladatgyűjtemény három egységre tagolódik, melyek az

2 TENGER [nagy kiterjedésű sós víz] REX [latin szó, jelentése: király] A FILMRŐL Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai című film egy 200 millió évvel ezelőtti világba, a mezozoikumba repíti vissza a diákokat, akik egy csodálatos kaland részeseiként a triász, jura és kréta időszakok impozáns méretű vízi élőlényeit ismerhetik meg időutazásuk során. Jóval azelőtt, hogy a dinoszauruszok meghódították volna a szárazföldet, ezek az elképesztő méretekkel és képességekkel büszkélkedő tengeri őshüllők uralták az óceánok mélységeit. Egy fiatal fantáziadús nő és egy múltbéli természettudós társaságában fedezhetik fel a diákok ezt a kevéssé ismert világot és lenyűgöző állatvilágának olyan képviselőit, mint az erőteljes Liopleurodon, a hosszúnyakú Elasmosaurus, a magyarul szem-gyík -ot jelentő Ophthalmosaurus és a gigászi Shonisaurus. A legmodernebb háromdimenziós számítógépes grafika legújabb vívmányainak köszönhetően a természettudomány egyedülálló és egyben szórakoztató formában kel életre a filmvásznon. DIÓHÉJBAN ELSŐ FEJEZET: Mik azok a tengeri őshüllők? Alaktannal, jellegzetességekkel és alkalmazkodással kapcsolatos feladatokat tartalmaz, amelyek alapul szolgálnak a rendszertani besorolás mechanizmusának és logikájának a tanításához. Remek módja annak, hogy a diákok megérthessék az evolúciót a rendszertani besorolások és a fajok rokonsági kapcsolatainak összefüggéseiben esetünkben a tengeri őshüllők alapján. MÁSODIK FEJEZET: Mi a palentológia? A fosszíliákról és az evolúcióról tartalmaz általános ismereteket. Elsődlegesen a paleontológiában alkalmazott módszerekre, illetve a fosszíliák és a földtani folyamatok közötti kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Minden egyes tanári útmutató és feladatgyűjtemény nyomtatott verziója tartalmaz egy posztert a filmben szereplő külünféle fajokról, és egy földtörténeti időskálát. Ezek letölthetők a film hivatalos honlapjáról: com Ezen segédanyag végén, a harmadik fejezet után talalható egy szójegyzék, amely a tanári útmutató és feladatgyűjteményben használt tudományos kifejezéseket magyarázza meg. Kérdéseit, észrevételeit az alábbi címen várjuk: Ezen kiadványt a tanárok és oktatók szabadon sokszorosíthatják iskolai használatra. Ezen kiadvány semminemű adatbázisban történő tárolása, valamint továbbítása semmilyen formában, semmilyen módon, akár elektronikus vagy gépi, akár rögzítés által, nem engedélyezett a kiadó előzetes engedélye nélkül. A kiadvány sokszorosítása kereskedelmi viszonteladás céljából szigorúan tilos. HARMADIK FEJEZET: Micsoda tömegkihalás! A fajok evolúciójával és fejlődési útjával, valamint a kihalási események előfordulásával foglalkozik.

3 I. MIK AZOK A TENGERI ŐSHÜLLŐK? 1. DINOSZARUSZOK-E A TENGERI ŐSHÜLLŐK? A kainozoikummal ellentétben, amelyet az emlősök uraltak, a mezozoikum az őshüllők (helyesebben Sauropsida avagy hüllőszerűek, lásd alább) kora volt. Ebben az időszakban ezek az állatok népesítették be a különböző élőhelyeket, így a pteroszauruszok a levegőt, a dinoszauruszok a szárazföldet és a tengeri őshüllők számos csoportja a tengereket. Mivel ezen élőlények mindegyike általában nagy méretekkel rendelkezett, gyakorta - teljesen helytelenül - dinoszauruszoknak tekintik valamennyit. A dinoszauruszok biológiai öregrendet alkotnak, amelyet több sajátos jellegzetesség különböztet meg, így például az egyedi combcsontvég, a combcsont feje és nyaka. Kizárólagosan szárazöldi hüllők voltak, nincs tudomásunk arról, hogy tengeri vagy egyéb vízi környezetben is éltek volna. Jóllehet nagyjából a dinoszauruszokkal egy időben éltek, az általában tengeri őshüllőknek nevezett állatok különböző alosztályokba tartoztak, és így rendszertani szempontból nem alkottak homogén csoportot. Ezen őshüllőcsoportok mindegyike többé-kevésbé a dinoszauruszok távoli rokonai. A ma élő hüllők közül csak nagyon kevés fordul elő tengeri környezetben. Ezek leggyakoribb képviselői a tengeri teknősök és tengeri kígyók, illetve a nem annyira szoros értelemben véve tengeri állatnak nevezhető sósvízi krokodil (Crocodylus porosus), a tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus) és a szalagos varánusz (Varanus salvator). MIÉRT HELYTELEN A HÜLLŐK CSOPORTJA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI (FILOGENETIKAI) SZEMPONTBÓL? 1.a ábra - PARAFILETIKUS CSOPORT Magzatburkosok (Amniota) Synapsidák (emlősszerűek és emlősszerű hüllők) Hüllők Sauropsidák (hüllőszerűek) Emlősök b Emlősszerű hüllők Teknősök Varánuszfélék Krokodilok Madarak a c A hüllők (Reptilia) parafiletikus csoportja tartalmaz egy közös rendszertani őst (a) és annak bizonyos leszármazottait, míg a magzatburkosok (Aminota), hüllőszerűek (t) és a Synapsidák (emlősszerűek és emlősszerű hüllők) monofiletikus csoportjai (szürke mezők) mindegyike tartalmaz egy közös rendszertani őst (a, b és c) és annak összes leszármazottját. A korai rendszerezésekben a csoportokat az akkor élő állatok (például emlősök, hüllők, madarak, halak) és anatómiájuk alapján határozták meg. Egy adott állat nem tartozhatott több csoportba. A hüllők (Reptilia) osztályát eredetileg a csúszó-mászó állatok csoportjaként határozták meg, amelyek közé tartoztak a gyíkok, teknősök és a korkodilok, de nem tartalmazták a madarakat és emlősöket, amelyek saját osztályt alkottak. A későbbiekben az emlősszerű hüllőket, amely egy fosszilis csoport, besorol- ták a Reptilia osztályába (hüllők, 1.a ábra). Jóllehet a krokodilok, madarak, teknősök, emlősök és emlősszerű hüllők mind-mind visszavezethetők egy közös rendszertani ősre (1.b ábra), az emlősszerű hüllők közelebbi rokoni kapcsolatban állnak az emlősökkel, míg a krokodiloknak a madarak közelebbi rokonai, mint a teknősök. Míg a Reptilia (hüllők) osztályába tartoznak a varánuszfélék, a teknősök, a korkodilok és az emlősszerű hüllők közös

4 rendszertani őse, addig a közös ősnek csak néhány leszármazottja sorolható ide. Nem tartoznak bele a madarak és az emlősök (lásd a szagatott vonalat az 1.a ábrán). Ennek megfelelően a Reptilia (hüllők) parafiletikus csoport. Ezzel szemben monofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen). Ahhoz, hogy monofiletikus csoportot alkossanak, amely az egyetlen olyan csoport, amit a filogenetikus (fejlődéstörténeti) rendszertanban elfogadnak, a madarakat és az emlősöket hüllőknek kellene tekintenünk a rendszerezés szempontjából. Ugyanakkor, nem felelne meg a Reptilia (hüllők) eredeti meghatározásának, és ezért elvetendő. 2. A TENGERI ŐSHÜLLŐK RENDSZEREZÉSE AZ ÉLŐVILÁG RENDSZEREZÉSE Az organizmusok, élőlények rendszerezése a közöttük fennálló rokonsági kapcsolatokon alapszik. Ezt filogenetikus (fejlődéstörténeti) rendszerezésnek nevezzük. A fejlődéstörténeti rendszertan a rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa (rokonsági fa) segítségével végzi. A családfa megszerkesztéséhez az élőlények morfológiai (alaktani) jellegzetességeit hasonlítják össze. Ilyen például a koponya hasi (ventrális) végén talalálható nyílás előfordulása a teknősöknél, varánuszféléknél, krokodiloknál és a kezdetleges madaraknál, amely ugyanakkor az emlősöknél és emlősszerű hüllőknél nem található meg. Ennek a nyílásnak a jelenléte egy olyan közös jellegzetesség, amely egy, ezt a jellemzőt elsőként hordozó, közös rendszertani őstől származik. Ez a sajátos jellegzetesség tehát meghatároz egy adott monofiletikus csoportot, azaz az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét, jelen esetben a Sauropsidák (hüllőszerűek) csoportját (1.b ábra). További közös jellegzetességek szűkebb csoportokat határoznak meg, mint például a diapsidák csoportját (háti avagy dorzális és laterális, azaz bal és jobb oldali koponyanyílások megléte). Ennek eredménye egy olyan családfa, amelyben a fajokat egy azok feltételezett közös rendszertani őse kapcsolja össze. Ez a rendszerezés egyedül a monofiletikus csoportokat veszi figyelembe. Végeredményként a rendszerezés felvázolja és nyomon követi az élet történetét és annak evolúcióját a morfológiai (alaktani) jellegzetességek változásainak alakulásával együtt. Liopleurodon - Plezioszaurusz

5 KÖZÖS ŐS? MILYEN KÖZÖS ŐST EMLÍTETTÉL? Élő szervezetek fosszilizációja ritkán fordul elő, és ha meg is történne, akkor is sokféle feltétel együttes előfordulása szükséges hozzá. A végeredménykénti fosszilis rekord az élet történetének egy szakaszába enged visszapillantást. Ha az élet történetének fáját hasonlítanánk össze egy valódi fával, akkor az előbbinek csak néhány elszórt rügyét, levelét és ágmaradványait találnánk meg fosszilis maradványként, amelyek közül is csak töredéküket találták meg a paleontológusok. Nagyon csekély annak az esélye, hogy valaha is olyan fosszílialeletekre bukkannánk, amelyek az egész faág rekonstrukcióját lehetővé tennék. Ami pedig a valódi fát illeti, vajmi kevés az esélye annak, hogy megtaláljuk bármely fajnak is a közvetlen ősét. Tudományos szempontból, egy már azonosított ős elhelyezése egy rokonsági kapcsolatokra épülő családfán (leszármazási ágon) nem értelmezhető: Hogyan bizonyíthatjuk be, hogy egy adott fosszilis faj ténylegesen egy másiknak a közvetlen őse, és nem egyszerűen egy kihalt leszármazási ág, amely közeli rokonsági kapcsolatban áll ezzel az őssel? Ennek megfelelően a filogenetikus rendszerezés nem követi nyomon az ősök és leszármazottaik közötti rokonsági kapcsolatokat, hanem csak a viszonylagos kapcsolatokat, míg az összes ős csak feltételezett marad. Így például a teknősök közelebbi rokonsági kapcsolatban állnak a madarakkal, mint az emlősökkel, mert egy olyan jellegzetességgel rendelkeznek, amelyet egy közeli őstől örököltek, ami viszont az emlősöknél nem található meg. Az egymással evolúciós szempontból legközelebbi rokonsági kapcsolatban álló fajokat ikerfajoknak nevezik. Lásd továbbá a [2.b ábrát] Az élettől a fosszíliáig. A TENGERI ŐSHÜLLŐK TÖRTÉNETE ÉS RENDSZEREZÉSE A hüllők rendszerezése sokat fejlődött a gerincesek (Vertebrata) közötti fejlődéstörténeti (filogenetikus) rokonsági kapcsolatok rekonstrukciójára tett első kísérletek óta. A köznyelvben széles körben elterjedt hüllő (Reptilia) kifejezést a tudósok ma már nem használják, ehelyett a Sauropsida (hüllőszerűek) (1.a ábra) csoportba történő besorolásuk az elfogadott. A hüllőszerűek (Sauropsida) három fő csoportra tagozódnak: a teknősökre (Testudines), a Lepidosauromorphákra ( pikkelyes hüllő alakúak ) és az Archosauromorphákra ( uralkodógyík alakúak ) (1.b ábra). A teknősök (Testudines) rendjébe tartozik az összes (szárazföldi és vízi) teknősfaj, míg a Lepidosauromorpha magában foglalja az ichthyoszauruszokat (halgyíkokat), a pikkelyes hüllőket (Squamata; moszaszauruszok, kígyók, gyíkok) és a Sauropterygiákat (kavicsfogú álteknősök (Placodonta), nothoszauruszok, plezioszauruszok). A Prolacertiformes és az Archosauriák (crocodylomorphák, pteroszauruszok és dinoszauruszok) alkotják az Archosauromorphák ( uralkodógyík alakúak ) alosztályágát. A tengeri őshüllők (avagy tengeri hüllőszerűek, tengeri Sauropsidák) a dinoszauruszokkal ellentétben nem alkottak homogén csoportot. Ttávoli rokonsági kapcsolatban lévő állatokból álltak, amelyek mindegyike szárazföldi sauropsidáktól származik, és egyenként sajátosan alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz és környezethez. Ide tartoznak többek között a tengeri teknősök, számos crocodylomorpha-csoport (amelyhez tartoznak a krokodilok és kihalt rokonaik), moszaszauruszok, ichthyoszauruszok (halgyíkok), a Sauropterygia öregrendje (nothoszauruszok, placodonta, azaz kavicsfogú álteknősök és a plezioszauruszok). Az első tengeri őshüllő valószínüleg a Mesosaurus volt. Alig egy lábnyi hosszával (30 centiméter) ez a kisméretű állat a perm időszakban élt, és előfordult mind Dél-Afrikában, mind Brazíliában. Különösen nagy jelentőséggel bír ez a kis óidei állat, mivel elterjedése két olyan kontinensen, amelyek ma távol esnek egymástól, alátámasztja a kontinensvándorlás elméletét ( lásd részt).

6 A Mesosaurus perm időszaki előfordulásától eltekintve a legtöbb tengeri őshüllő a mezozoikumi ( millió évvel ezelőtti) rétegekben található. A triász, a mezozoikum legelső időszaka kulcsfontosságú volt a négylábúak (Tetrapoda) evolúciójában, mivel számos főcsoportjuk ekkor jelent meg a szárazföldön, így például a dinoszauruszok, pteroszauruszok, teknősök, crocodylomorphák és emlősök előfutárai. A tengeri őshüllők pedig ekkor kezdték meg tengeri uralmukat. A placodonta, azaz kavicsfogú álteknősök, a nothoszauruszok és az ichthyoszauruszok (halgyíkok) az a három főcsoport (Lepidosauromorpha) amelynek diverzifikációja a triász során kezdődött el. A Placodonta, azaz kavicsfogú álteknősök, amelyek nevüket lapos, erős, kavicszerű fogaikról kapták, közepes testhosszúságú állatok voltak (2 m / 6,5 láb), a nothoszauruszok és plezioszauruszok közeli rokonai. Legkezdetlegesebb képviselőik a tengeri leguánra hasonlítottak, míg legfejlettebb formái, például a Placochelys nem (genus-), külsőleges jegyei háti és hasi csontos lemezekből álló páncélzatuk, hosszúra nyúlt, fél-evezőlapátszerű végtagjaik több hasonlóságot mutattak a tengeri teknősökkel (annak ellenére, hogy nem álltak azokkal közeli rokonságban). A nothoszauruszok félvízi állatok voltak hosszúra nyúlt testtel és nyakkal, valamint rövid, úszóhártyás végtagokkal. A plezioszauruszokkal közeli rokonságban álltak. A kavicsfogú álteknősökhöz (Placodonta) hasonlóan a triász végén haltak ki. A középső triász kor furcsa őshüllője volt a Prolacertiformes rendjéhez tartozó Tanystropheus, amely mind a mai napig rejtély maradt az őslénykutatók számára. Merev nyaka hosszabb volt, mint a testének és a farkának hossza együttvéve, végtagjai pedig nem alkalmazkodtak megfelelően a tengeri környezethez. Habár életmódját homály fedi, az a tény, hogy eddigi leletei kizárólag tengeri üledékből kerültek elő, tengeri élőhelyükre és halevő táplálkozásukra enged következtetni. A legkorábbi ichthyoszauruszok (halgyíkok) az alsótriász korban jelentek meg. Hosszúkás, karcsú testalkat és farok jellemezte őket. Kifejezetten a sekély, part menti környezetben fordultak elő. Ezzel szemben a középső triászi formáik zömökebbek voltak: úszókká módosult végtagokkal, hátúszóval, rövidebb farokkal és a halakéhoz hasonlatos szimmetrikus függőleges farokúszóval rendelkeztek, amelyek a nyílt tengeri életmódhoz történő tökéletesebb alkalmazkodásukat mutatja. A késő triász korban jelentős változások következtek be a tengeri élőhelyekben. A nagymértékű tengerszint-visszahúzódás következtében megritkult a part menti környezet, amely az ilyen ökoszisztémára specializálódott élőlényeknek beleértve a nothoszauruszokat és kavicsfogú álteknősöket (Placodonta) is fokozatos kihalásához vezetett. A csoport számos képviselőjének valószínűleg a nyílt tengeri életmódhoz való alkalmazkodása tette lehetővé, hogy a halgyíkok (ichthyoszauruszok) túlélték ezeket a környezeti változásokat. A halgyíkok (ichthyoszauruszok) rendje uralta a világtengereket az egész triász folyamán és a kora jurában, ugyanakkor diverzitásuk drasztikus hanyatlásnak indult a késő jurában, majd a kora kréta korra faunájuk jelentősen megcsappant. Körülbelül 90 millió évvel ezelőtt, a felső kréta kezdetén bekövetkezett kihalásuk okait ma is homály fedi. A legkorábbi ismert plezioszauruszok a ltriász legvégéről kerültek elő. A Thalattosuchia (tengeri krokodilok) crocodylomorpha csoporttal együtt a középső triászban jelentek meg és váltak domináns tengeri ragadozókká. Tipikusan széles, masszív testűk és rövid farkuk volt nagy, evezőlapát-szerű uszonyokká fejlődött végtagokkal. Minden idők egyik legnagyobb testű tengeri ragadozócsoportját alkották: kifejlett egyedeinek testhossza 2 méter körülitől (7 láb) akár 20 méternél nagyobb is lehetett (65 láb) Különböző fajtáit elsősorban a fejük és nyakuk méretei alapján osztják két nagy csoportra: a hosszú nyakú és kis fejű plezioszauruszokra, valamint a Pliosauridae családra, amely egyedeinek ezzel szemben rövidebb volt a nyaka és nagy, hosszúkás a feje. A Pliosauridae család tagjait változatos testalkat jellemezte valószínűsíthetően eltérő táplálkozási szokásaiknak megfelelően. A hoszszú, előrenyúlt állkapocsban hosszúkás hegyes fogakkal rendelkező plioszauruszok feltehetően halakkal, míg a robosztusabb, erőteljes állkapcsú és hatalmas fogazatú egyedek, mint például a Liopleurodon, más tengeri gerincesekkel táplálkoztak. A Plesiosauroidea alrend tagjainak mint az Elasmosaurusok hosszú, vékony fogai alapján arra következtethetünk, hogy halakat és fejlábúakat (Cephalopoda) fogyasztottak. A plezioszauruszok a kréta-tercier kihalási esemény (röviden K-T esemény) során végleg kihaltak. Shonisaurus - Ichthyosaurs

7 1.b ábra - A TENGERI ŐSHÜLLŐK TÖRTÉNETE ÉS ROKONSÁGI KAPCSOLATAI A hüllőszerűek (Sauropsida) filogenetikus családfája a fő csoportok posztulált filogenetikus rokonsági kapcsolatait mutatja meg. A tengeri őshüllők nevei vastag betűvel szedettek, ismert fosszilis rekodjaikat a vízszintes vonalak jelölik, míg relatív időbeli elterjedtségüket az adott vonal vastagsága jelzi. Az X -ek a csoport kihalását jelképezik.

8 A Crocodylomorphák jelentős hüllőcsoportot alkottak, amelyek képviselői közé tartoznak a ma élő korokdilok és számos, változatos morfológiájú (alaktanú) fosszilis formák. A triász időszak végén jelentek meg. Jóllehet modern fajaik mind félig vízi állatok, fejlődésük során sokféle élőhelyet népesítettek be. A jura időszak kezdetén jelent meg a crocodylomorphák egy tengeri csoportja: a Thalattosuchia (tengeri krokodilok). A Thalattosuchia legkorábbi képviselői nagy valószínűséggel part menti életmódot folytattak, de a Thalattosuchia egyik családja, a középső jurában ( millió évvel ezelőtt) megjelenő Metriorhynchidae már teljességgel vízi állatok voltak. Testalkatuk az evezőlapát-szerű uszonyokká alakult végtagokkal, a hosszú farka végén a halakéhoz hasonló függőleges uszonnyal, valamint a pikkelyes páncélzat hiánya nagy mértékben alkalmassá tette őket a tengeri életmódhoz való alkalamazkodásra. Többségük valószínűleg halevő volt, de a hüllőcsoport egyik utolsó képviselője, a Dakosaurus ( becenevén Godzilla) erőteljes, recézett levélformájú fogai alapján húsevő volt, és nagytestű gerincesekre vadászott. A crocodylomorphák két csoportja, a Dyrosauridae és a Crocodylia a késő kréta korban jelentek meg. Bár a Dyrosauridák alaktani szempontból jóval kevésbé alkalmazkodtak a tengeri élőhelyhez, mint a Metriorhynchidae, mégis többségük tengeri üledékből került elő. Egyes Crocodylia fajok, azok közül is különösen a ma élő gaviállal közeli rokonságban lévő formák, ugyancsak megtalálhatók tengeri környezetben. Annak ellenére, hogy a Dyrosauridae és a Crocodylia kevés képviselője fordult elő a késő kréta korban, úgy tűnik a K-T kihalási esemény nem érintette őket. Sőt, éppen ellenkezőleg, a nagytestű tengeri őshüllők így a plezioszauruszok és moszaszauruszok tömeges kihalása kedvezett az elterjedésüknek és diverzifikációjuknak. A moszaszauruszok tengeri hüllők családja (Mosasauridae) a késő kréta korban jelent meg, 90 millió évvel ezelőtt. Közeli rokoni kapcsolatban álltak a ma élő kígyókkal és varánuszfélékkel. Angolnaalakú testalkattal és evezőlapát-szerű úszókká módosult végtagokkal rendelkeztek A kréta kor végének domináns tengeri ragadozói a moszaszauruszok és a cápák voltak. A moszaszauruszok populációi, köztük a kistestű, halevő partmenti állatoktól a nagyméretű ragadozókig, mint például a Prognathodon, avagy a zsákmányuk páncélját erős állkapcsukkal szétroppantó egyedek így a Globidens meghódították a világtengereket és valamennyi ökológiai niche-t (fülkét). A K-T kihalási esemény során teljesen eltűntek a plezioszauruszokkal, a röpképtelen dinoszauruszokkal és pteroszauruszokkal ( szárnyas gyíkkal ) egyetemben. A többi tengeri őshüllőhöz hasonlóan a tengeri teknősök is szárazföldi formáikból alakultak ki. A legkorábbi és legkezdetlegesebb ismert teknős az Odontochelys a késő triász elejéről Kínából való. Rövidült hátpajzzsal (dorsalis carapax), erős hasvérttel (ventralis plastron) és számos foggal rendelkeztek. Habár az Odontochelys végtagjai a ma élő édesvízi teknősökére hasonlítottak, mégis valószínűbb, hogy a tengerekben, illetve deltatorkolatokban fordultak elő. Egyéb tengeri teknősfajok a késő jura és kora kréta korokban jelentek meg. A teknősök (Testudines) rendjébe két alrend tartozik: a nyakrejtő teknősök (Cryptodira), amelyek nyaka függőleges sík mentén húzódik vissza, és a nyakukat vízszintes sík mentén visszahúzó nyakfordító teknősök (Pleurodira). A mezozoikum során közülük három csoport sajátosan alkalmazkodott a tengeri életmódhoz. Dakosaurus - Crocodyliforms

9 A filmben szereplő tengeri őshüllőkről kiegészítő füzet is letölthető. Ez a negyven oldalas PDF formátumú kiegészítő anyag segít bemutatni minden egyes, a filmben szereplő tengeri és repülő őshüllőt, valamint dinoszauruszfajt és ezek legfontosabb jellemzőit: nevük eredetét, rendszerezésüket, időbeni és térbeli elterjedésüket, méretüket, táplálkozásukat, további érdekes, ismeretterjesztő adatokkal kiegészítve. A Plesiochelyidae és a Chelonioidea (utóbbi magában foglalja az összes ma élő tengeri teknőst) családok mindegyike a nyakrejtő teknősök (Cryptodira) alrendjéhez tartozik. A késő jura, illetőleg a kora kréta korokban alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz. Ezek mellett a Podocnemidoidae néhány faja és a nyakfordító teknősök (Pleurodira) egy csoportja árasztotta el a tengereket a kora kréta folyamán. Páncélzatuk a ma élő tengeri fajokhoz hasonlatosan könnyebb volt, mint a szárazföldi egyedekéi. A Chelonioidea család volt az egyetlen, amelynek végtagjai igazi evezőlapát-szerű uszonyokká módosultak, és benépesítették a nyílt tengeri élettereket. A ma élő kérgesteknős (Dermochelys coriacea) rokonsági kapcsolatban áll ezzel a családdal. A késő kréta korban (75-65 millió évvel ezelőtt) ismert fajok közül a legnagyobb testmérettel rendelkezők az Archelon nembe tartoztak, amelyek kifejlett egyedei elérték a 4-4,5 méteres / 13-14,7 lábnyi testhosszúságot és a 2,2 tonnás / 4500 fontnyi testsúlyt. A tengeri teknősök különösen változatos faji sokfélesége (diverzitása) jellemezte a késő kréta kort. Ez a nagyfokú diverzitás a paleocén során arra enged kövtekeztetni, hogy a crocodylomorphákhoz hasonlóan a K-T kihalási esemény csekély hatással volt a tengeri teknősökre.

10 1.1.2.c NÉHÁNY TENGERI HÜLLŐSZERŰ (SAUROPSIDA) [ALLOPLEURON] Név jelentése: különféle bőrcsontok Rendszerezése: Anapsida, Testudines, Cryptodira, Cheloniidae Időbeli előfordulása: késő kréta kor (maastrichti korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Belgium, Hollandia Teljes testhossza: meghaladja a 2,5 métert / 8 lábat Testsúlya: becslések szerint eléri az 500 kg-ot / 1100 fontot Tápláléka: tengeri növények További adatok: Az Allopleuron egy nagyméretű teknős, amelynek a testméretei a ma élő kérgesteknőséhez (Dermochelys coriacea) hasonlóak (2,5-2,7 méter, kg; 8-9 láb, font). Sok fosszíliája került elő a késő kréta kori üledékekből a hollandiai Maastricht környékéről. Egyes hátpajzsleletek jellemző harapási nyomokra utalnak, amelyek valószínűleg moszauszauruszoktól származtak. [1.d ábra] ALLOPLEURON - KOPONYA [1.c ábra] ALLOPLEURON - CSONTVÁZ állcsontok külső orrnyílás szemgödrök melluszonyöv nyilások Allopleuron rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Allopleuron rekonstruált csontváza hasi (ventrális) nézetben.

11 [MOSZASZAURUSZ] [1.f ábra] MOSZASZAURUSZ - KOPONYA állcsont Név jelentése: Maas (Meuse) folyói gyík Rendszerezése: Squamata, Mosasauridae, Mosasaurinae Időbeli előfordulása: késő kréta kor (campaniai-maastrichti korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Észak-Amerika, Európa, Közel-Kelet, Észak-Afrika Koponya hossza: Eléri a mintegy 1 m / 3 lábat Teljes testhossza: mintegy 15 m / 49 láb Tápláléka: fejlábúak (Cephalopoda), halak, tengeri hüllők További adatok: A Moszaszaurusz a moszaszauruszok (Mosasauridae) tengeri őshüllők családjának az elsőként meghatározott és egyik legnagyobb testű képviselője. A legkorábbi, szinte épségben fennmaradt koponyaleletet a hollandiai Maastricht közelében találták meg 1770 és 1774 között. Ezeket az ősmaradványokat kezdetben krokodiltól származóknak vélték. Történelmi szempontból ezek a fosszíliák fontos szerepet játszottak a paleontológia (őslénytan) tudományának kialakulásában és a francia anatómus, Georges Cuvier által kidolgozott katasztrófaelmélet kifejlődédében. [1.e ábra] MOSZASZAURUSZ - CSONTVÁZ fogak a szájpadláson tobozmirigy koponyalyuk állcsontok külső orrnyílás szemgödrök halánték feletti koponyaablak melluszonyöv Moszaszaurusz rekonstruált csontváza oldal- (laterális) nézetben. medenceöv- hátsó függesztőöv Moszaszaurusz rekonstruált koponyája hasi (ventrális), háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Megfigyelendő, hogy az állcsontok összeforrtak (csak egy állcsont található).

12 [OPHTHALMOSAURUS] Név jelentése: szemgyík Rendszerezése: Ichthyopterygia, Ophthalmosauria, Ophthalmosauridae Időbeli előfordulása: késő középső jura - felső jura korok (callovi-tithoni korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Wyoming állam, USA; Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország Teljes testhossza: mintegy 5 m / 16 láb Tápláléka: halak, tintahalak és puhatestűek További adatok: Az Ophthalmosaurus-nak fejméretéhez viszonyítva szokatlanul nagy (10 cm / 4 hüvelyk átmérőjű) szemei voltak, amelyek a gyenge fényviszonyok jellemezte élőhelyekhez való alkalmazkodására engednek következtetni. Nagyméretű szemeit valószínűleg zsákmányának a világtengerek mélyének sötététségében történő felkutatására használta. [1.h ábra] OPHTHALMOSAURUS - KOPONYA tobozmirigy koponyalyuk [1.g ábra] OPHTHALMOSAURUS- CSONTVÁZ állcsontok külső orrnyílások szemgödrök halánték feletti koponyaablak melluszonyöv medenceöv- hátsó függesztőöv Ophthalmosaurus rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Ophthalmosaurus rekonstruált csontváza oldal- (laterális) nézetben.

13 [PLACOCHELYS] Név jelentése: lapos páncélú teknős Rendszerezése: Sauropterygia, Placodonta, Cyamodontoidea, Placochelyidae Időbeli előfordulása: felső triász (karni időszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Magyarország Koponya hossza: 15 cm / 0,5 láb Teljes testhossza: 90 cm / 3 láb Testsúlya: nem ismeretes Tápláléka: mészhéjú állatok (pl. kagyló- és rákfélék, pörgekarúak) [1.j ábra] PLACOCHELYS - KOPONYA tobozmirigy koponyalyuk További adatok: A kavicsfogú álteknősök rendjének (Placodontia) legtöbb képviselőjével szemben a Placochelys nem rendelkezett elülső állkapcsi fogakkal. Feltehetőleg hegyes csőrszerű rostacsontját/orrát használta az iszapos tengerfenék feltúrására gerinctelen zsákmányai elejtéséhez, sekély tengeri környezetben. 1.i ábra] PLACOCHELYS-CSONTVÁZ állcsontok külső orrnyílások szemgödrök halánték feletti koponyaablak Placochelys rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Placochelys rekonstruált csontváza háti (dorzális) nézetben. Az ábrán a melluszonyöv és a medenceöv hátsó függesztőöv nem látható.

14 [NOTHOSAURUS] Név jelentése: ál-gyík Rendszerezése: Sauropterygia, Eosauropterygia, Nothosauroidea, Nothosauridae Időbeli előfordulása: a középsőtől a felső triász korig (anisusikarni korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Kína, Izrael, Olaszország, Németország, Románia, Spanyolország, Svájc, Hollandia, Tunézia Koponya hossza: cm / 5 30 hüvelyk Teljes testhossza: eléri a 3 métert / 10 lábat Tápláléka: halak További adatok: A nothoszauruszt csontvázszerkezete sokkal inkább a vízi, mintsem a szárazföldi helyváltoztatásra tette alkalmassá, és ennek megfelelően a vízben érezte otthon magát. Ugyanakkor a szárazföldön történő mozgása is lehetséges volt. [1.l ábra] NOTHOSZAURUSZ-KOPONYA tobozmirigy koponyalyuk [1.k ábra] NOTHOSZAURUSZ-CSONTVÁZ állcsontok külső orrnyílások szemgödrök halánték feletti koponyaablak melluszonyöv medenceöv- hátsó függesztőöv Nothoszauruszféle (Nothosauridae) csontváza hasi (ventrális) nézetben Nothoszaurusz rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben.

15 [ELASMOSAURUS] Név jelentése: laposgyík Rendszerezése: Sauropterygia, Eosauropterygia, Plesiosauroidea, Elasmosauridae Időbeli előfordulása: felső kréta kor (alsó campaniai korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Kansas állam, USA Koponya hossza: mintegy 60 cm / 2 láb Teljes testhossza: eléri a 14 métert / 46 lábat Tápláléka: nem megvastagodot, lágyabb héjjal rendelkező mészhéjas állatok: rákok, fejlábúak és kisebb halak [1.n ábra] ELASMOSAURUS-CSONTVÁZ További adatok: Az Elasmosaurus az összes plezioszaurusz közül a leghosszabb nyakú volt. A gerincesek (Vertebrata) altörzsében pedig a legtöbb nyakcsigolyával rendelkezett: szám szerint 72-vel. Ugyanakkor a paleontológusok számára mind a mai napig nem teljesen tisztázott, hogyan is használta az állat a nagyon hosszú nyakát. Az elasmosaurus-félék (Elasmosauridae) családja volt a plezioszauruszok legutolsó képviselője, amely a kréta-tercier (K-T) kihalási esemény során tűnt el végleg a dinoszauruszokkal és a moszaszauruszokkal együtt. [1.m ábra] ELASMOSAURUS-KOPONYA tobozmirigy koponyalyuk melluszonyöv állcsontok külső orrnyílások szemgödrök halánték feletti koponyaablak gastralia bőrcsontok medenceövhátsó függesztőöv Egy elasmosaurus-féle (Elasmosaurida) rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Elasmosaurus rekonstruált csontváza hasi (ventrális) nézetben.

16 MORFOLÓGIÁJUK (ALAKTANUK) a Eltérő MORFOLÓGIA (megjelenés), eltérő ÚSZÓTECHNIKÁK A szárazföldi állatok alkalmazkodása a vízi életkörülményekhez nagymértékű alaktani (morfológiai) és élettani (fiziológiai) módosulásokat feltételez. Ezen változások példái között szerepelnek a csontsűrűség gyarapodása, illetve csökkenése, a végtagok és érzékszervek átalakulása, sőt az általános testalkat teljes módosulása a vízben végzett mozgás elősegítése érdekében. Az ilyen körülményekhez való alkalmazkodási formák általában korlátozottabban jelennek meg a partközeli élőlények esetében, míg a nyílt tengerekben élőknél szembetűnőbbek. Ez utóbbi jelenség számos ma élő tengeri emlősnél is megfigyelhető (fókák és bálnák). Erős végtagjaik a nothoszauruszokat képessé tették mind a vízi-tengeri, mind a szárazföldi létre. Ezzel szemben a vízi élőhelyhez tökéletesebben alkalmazkodott ichthyoszauruszok ( halgyíkok ) halszerű farkukkal és evezőlapát-szerű végtagjaikkal már teljes egészében tengeri állatok voltak. Sok tengeri hüllő a farkát használta az úszáshoz. Testük viszonylagos merevségétől függően többféle mozgástípus különböztethető meg. Az angolnaalakúak (Anguilliformes) testük egészének kígyózó mozgatásával haladnak előre, míg a tonhalalakúak (Thunniformes) csak farkuk hátulsó részét mozgatják. A makrélafélékre (Subcarangiformes) (Carangiformes) köztes stílus a jellemző (1.o ábra). A moszaszauruoszok, nothoszauruszok, a legtöbb krokodilalakú (Crocodylomorpha), valamint az ichthyoszauruszok (halgyíkok) korai képviselői mint például a Mixosaurus hosszúra nyúlt, karcsú testalkatukkal és farkukkal nagy valószínűséggel az angolnaalakúakra vagy az álmakrélaféle-alakúakra jellemző mozgástípust alkalmazták. Az ichthyoszauruszok (halgyíkok) legkésőbb élt fajai, így az Ophthalmosaurus nembe tartozó fajok tömör testalkatuknak és a ma élő tonhaléra emlékeztetető, a halakéhoz hasonlatos függőleges farokúszónak köszönhetően feltételezhetően gyors úszók voltak. Alakjuk hatékony, energiatakarékos és egyenletesen nagy sebességű, hosszútávú úszást tett lehetővé, amely tökéletesen megfelelt a nyílt tengeri életmódnak. A kavicsfogú álteknősök (Placodontia), teknősök (Testudines) és plezioszauruszok (Plesiosauira) végtagjaikat használták az előrehaladáshoz. A részlegesen evezőlapát-szerű uszonyokká módosult végtagokkal rendelkező kavicsfogú álteknősök (Placodontia) a tengerfenéken megbúvó puhatestűek és rákfélék után kutattak, és nem voltak különösképpen jó úszok. Jóllehet az összes tengerben élő teknős végtagjait használta az úszáshoz, csak a tengeri teknősök (Chelonioidea) öregcsalád képviselőinél módosultak a végtagok teljes egészében evezőlapátszerű [1.o ábra] MOZGÁSTÍPUSOK A nyilak a test úszás során végzett oldalirányú mozgását jelölik TONHALALAÚAK (THUNNIFORMES): csak a farokúszó mozog MAKRÉLAFÉLE-ALAKÚAK (CARANGIFORMES): a farok hullámzó mozgása jellemző AL-MAKRÉLAFÉLE-ALAKÚAK (SUBCARANGIFORMES) : A test egészének hullámzó mozgása, a fej mozdulatlanabb marad ANGOLNAALAKÚAK (ANGUILLIFORMES): a test egészének kigyozó mozgása A mozgástipusok rendszerezése a halaknál. A fenti négy kategória a test mozgásának a mértékén alapszik. Az angolnaalakúakra (Anguilliformes) a test egészének kígyózó mozgása jellemző, míg a tonhalalakúaknál (Thunniformes) a hullámzó mozgás kizárólag a farokúszóra korlátozódik, miközben a fej és a törzs mozdulatlan marad. Ezen besorolások a tengeri hüllőkre is alkalmazhatók.

17 uszonyokká, amelyek lehetővé tették a nyílt tengeri életmódot. A plezioszauruszok (Plesiosauira) mindkét pár hozzávetőlegesen egyenlő hosszúságú elülső és hátulsó nagy, evezőlapát-szerű uszonyokká fejlődött végtagjaikat használták a mozgásban és manőverezésben. Annak a megválaszolása, hogy elülső, illetve hátulsó uszonyaikat felváltva, avagy egyszerre mozgatták-e előrehaladásuk során úszáskor, továbbra is vita tárgyát képezi a paleontológusok körében. Az összes tengeri őshüllő valamilyen mértékben átalakult végtagokkal rendelkezik. A mai delfinekhez hasonlóan az ichthyoszauruszok (halgyíkok) úszókká módosult végtagjaikat kizárólag az úszás során történő manőverezéshez használták. Az ichthyoszauruszok (halgyíkok) végtagjai látványos változásokon mentek át feljődésük folyamán, amíg ténylegesen evezőlapát-szerű uszonyokká módosultak: a karok és lábak (manus pes) és az ujjcsontok fokozatosan megrövidültek, amíg végül tányér ala- kúvá módosultak, egyben az ujjak és ujjcsontok száma is megnőtt. A legöbb moszaszaurusz, metriorhynchid crocodyliforms (Metriorhynchidae Crocodylomorpha) és teknős (Testudines) esetében az ujjperccsontok hosszúra nyúltak, és a kéz (manus) csontjai tányér alakúak lettek. A plezioszauruszoknál, mivel az előrehaladásban elsődlegesen nagy, evezőlapát-szerű uszonyokká fejlődött végtagjaikat használták, a kéz (manus) csontjai laposak, míg a phalanxok (a kéz- vagy lábujj hosszú csontjainak egyike) száma minden egyes ujjban sok volt. A kréta időszaktól kezdődően a tengeri teknősök (Chelonioidea) öregcsalád képviselői elülső, evezőlapát-szerűvé módosult végtagjait meghosszabbodott phalanxok jellemzik, amelyek időközben elvesztették az egymás közti ízületeket, és merev, valódi evezőlapátokká fejlődtek. Szárnyakhoz hasonló, erőteljes csapásokkal haladnak előre elülső uszonyaikkal, miközben hátulsó uszonyaik a kormányzásban, illetve manőverezésben segítenek b FOGAZATOK, KOPONYÁK ÉS TÁPLÁLKOZÁS Gyomortartalmuk, zsákmánymaradványaik, valamint fogazatuk és koponyájuk alakja mind arra utalnak, hogy az összes ismert, a mezozoikumiban élt tengeri őshüllő feltehetően ragadozó volt. Sokféle állatra vadásztak: így például fejlábúakra (Cephalopoda), belemniteszekre (a tintahalak távoli rokonai, a K-T kihalási esemény végeztével kihalt, tengeri belsővázas lábasfejűek), ammoniteszekre (magyar kládnevén: előrenéző szifótölcséres lábasfejűek, kihalt tengeri állatok egy csoportja, az Ammonoideák alosztálya a fejlábúak osztályában, a puhatestűek Mollusca törzsében), halakra, cápákra és más tengeri hüllőkre. Fogazatuk morfológiája (alaktana) alapján négy fő ragadozótípust különböztetnek meg: 1) a halevőket (ikhthüophagoszok) hosszú, vékony fogaikkal; Minden egyes kor folyamán a tengeri hüllők mindegyik típust képviselték. A koponya alakja is összefüggésben áll az adott étrenddel. A halevők (ikhthüophagoszok) képviselőire például a hosszú, nyúlánk koponya jellemző, míg a prédájukat összeroppantó, valamint a nagy testű zsákmányt fogyasztó ragadozók tömörebb, vaskosabb koponyája a harapás erejét és az állkapcsok szorítását segít megnövelni. A moszaszauruszok koponyája számos jellegzetes sajátossággal bírt. A moszaszaurusz szájüregében számos hajlított hátsó fog ült, amelyek a megragadott zsákmány fogvatartására szolgáltak. A ma élő kígyókhoz hasonlóan a legtöbb koponya- és állkapocscsontjuk nem forrt össze, hanem azokat erős kötőszöveti szalagok kapcsolják egymáshoz, ami a nagy testű préda teljes egészében történő lenyelését teszi lehetővé. 2) a nagytestű zsákmányt fogyasztókat és más hüllőevőket erős, metsző-,tépőfogaikkal; 3) a legömbölyített örlőfogúakat, amelyek kemény mészhéjú ammoniteszekkel és kagylófélékkel táplálkoztak; és 4) a generalista fajokat, amelyek a környezethez és étrendekhez rugalmasan képesek alkalmazkodni (pl. a mindenevők), közepes méretű, éles fogaikkal (1.p ábra).

18 [1.p ábra] A FOGAK MORFOLÓGIÁJA (ALAKTANA) ÉS ÉTRENDEK puha testűkültakarójú csontos puha testűkültakarójú általános összetörő átlyukasztó összeroppantó őrlő metsző-tépő FOGAK RENDELTETÉSE A fogváltozatok morfológiáját (alaktanát) szemléltető háromszögdiagram a jobbra látható, prédatípusokat, tápláléktípusokat ábrázoló háromszögdiagramnak megfelelően. kemény-, ill. mészhéjú PRÉDATÍPUSOK Prédatípusok fentről lefelé: puhatestű fejlábúak (Cephalopda), belemniteszek (tengeri belsővázas lábasfejűek), halak, csontpajzsos/páncélos halak és puhahéjú ammoniteszek (előrenéző szifótölcséres lábasfejűek), keményhéjú ammoniteszek és kagylófélék, nagy testű halak és hüllők c ORRNYILÁSOK ÉS LÉGZÉS A szárazföldi emlősökhöz hasonlatosan a hüllőszerűeknél (Sauropsida) is a pofa csúcsán helyezkedik el a külső orrnyílás. A tengeri emlősök (Cetacea) esetében jóval hátrább a koponya tetején, illetve hátulján található az orrlyukakkal együtt, ami segíti a vízfelszínen történő lélegzetvételt. Az orrnyílás számos tengeri hüllőszerűnél (Sauropsida) is hátsóbb helyezetben található, így például a moszaszauruszok, plezioszauruszok és ichthyoszauruszok (halgyíkok) csoportjainál. Ez a sajátosság egy olyan kifejlődőtt jellegzetesség, amely szoros összefüggésben áll a tengeri környezettel. Nem meglepő, hogy ez a jelenség az úgynevezett konvergencia, azaz hasonló biológiai jellegzetességek kialakulása nem közös őstől származó fajokban megtalálható az egymással rokonsági kapcsolatban nem álló élőlényeknél. [ OZMOREGULÁCIÓ ÉS SÓMIRIGYEK ] A vízi-, illetve tengeri környezetben szükséges az állatok sókoncentrációjának szabályozása és kiegyenlítése. A ma élő tengeri hüllőszerűek (Sauropsida) veséje nem elég hatékony az összes sófelesleg kiválasztására. A jelenkori krokodiloknál a sók kiválasztása a nyelven keresztül megy végbe (az aligátorok erre nem képesek), míg mind a ma előforduló, mind a kihalt tengeri teknősök esetében módosult az agynál egyenként némileg nagyobb méretű könnymirigyek szolgálnak erre a célra. A krokodilalakúak Crocodyliformes Metriorhynchidae családjánál (metriorhynchid crocodyliforms) a szemek előtt elhelyezkedő sómirigyek jelenlétét figyelték meg. Bár a sómirigyek szükségszerűen előfordultak a plezioszauruszoknál, moszaszauruszoknál és az ichthyoszauruszoknál (halgyíkok) is, azok pontos elhelyezkedése a mai napig nem ismert.

19 1.1.3.d SZAPORODÁS A jelenleg is élő tengeri hüllőszerűek (Sauropsida) mint például a tengeri teknős tojásrakók (ovipar), tehát kijönnek a szárazföldre lerakni a tojásaikat, gyakran igen nagy erőfeszítések árán. Ez azt bizonyítja, hogy az ichthyoszauruszok (halgyíkok) kicsinyei farkukkal előre, míg orrlyukaikkal hátra jöttek a világra annak érdekében, hogy mindjárt születésük után fel tudjanak úszni az első levegővételhez, így is csökkentve a megfulladás kockázatát hasonlóan a ma élő cetekhez/tengeri emlősökhöz (Cetacea) és tengeritehenekhez (Sirenia) (1.q ábra). Egy Szlovéniából előkerült moszaszauruszlelet, amely egyszerre több embriót is tartalmaz, arra enged következeteni, hogy a moszaszauruszok is eleventojók (ovovivpar) voltak, és utódaikat farkukkal előre szülték meg. Mivel a kihalt fajok szaporodási viselkedésének a közvetlen megfigyelése nem lehetséges, annak megállapítása, hogy a fosszilis (a pleisztocén vége előtt kihalt) tengeri őshüllők vajon tojásrakók (ovipar), elevenszülők (vivipar), avagy eleventojók (ovovipar) voltak-e (az utóbbiaknál a testen belül kelnek ki), komoly nehézséget okoz. Szerencsére előkerült néhány olyan maradvány, amely segítségül szolgál ebben. Az összes tengeri őshüllő közül az ichthyoszauruszok (halgyíkok) szaporodásmódjáról áll rendelkezésre a legtöbb adat. Az e rendhez tartozó különféle fajok nőstényeinek maradványai a testükben látható embriókkal együtt számos fosszíliában (ősleletben) megőrződtek, amik alapján eleventojó? (ovovipar) mivoltuk kétséget kizáróan bizonyítható legalábbis a középső jura korból előkerült egyedeknél. Ugyancsak nehezen elképzelhető, hogy ezek a tengeri életmódhoz messzemenően a legjobban alkalmazkodott állatok kijöttek volna a szárazföldre, hogy lerakják a tojásaikat. Több olyan fosszília (őslelet) maradt fent nőstényekről, amelyek medencéjében az ivadékuk farkukkal előre helyezkedett el. Sajnálatos módon a mai napig egyetlen vemhes nőstény plezioszaurusz leletet sem fedeztek fel, így eleventojó (ovovipar) szaporodási módjukra csak következtetni tudunk a testalkatuk (morfológiájuk) alapján. Merevebb testük és nagy testsúlyuk valószínűleg alkalmatlanná tette őket a szárazföldön történő mozgásra. Ugyanakkor egy embriókat is megőrzött nothoszaurusz-lelet napvilágra került, amely alapján feltételezhető, hogy a plezioszauruszokkal ezen közeli rokonsági kapcsolatban álló állatok is eleventojók (ovovipar) voltak. Habár ez az ősmaradvány kifejezetten arra utal, hogy a plezioszauruszok is eleventojók voltak, további bizonyítékok felfedezése szükséges ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan meg lehessen határozni szaporodásmódjukat. [1.q ábra] ICHTHYOSZAURUSZ 185 MILLIÓ ÉVES FOSSZÍLIÁJA SZÜLÉS KÖZBEN Megfigyelendő, hogy az utód farokkal előre jön világra.

20 [ A MOSZASZAURSZOKNAK KÉTÁGÚ, HASÍTOTT ] NYELVE VOLT? Tekintettel arra, hogy a nyelv egy lágy szerv, fosszíliákban (ősleletekben) nem őrződött meg, ezért alakjának rekonstrukciója a kihalt fajoknál különösen nagy kihívást jelent. A recens (a földtörténeti jelenkorban, a holocénban létezett vagy napjainkban is előforduló) pikkelyes hüllőknél (Squamata) a nyelv különféle morfológiája (alakja) figyelhető meg a nagyméretű és nem hasított végződésűtől a vékony és kifejeztetten kétágú nyelvalakokig. A ma élő pikkelyes hüllők (Squamata) esetében a nyelv fontos kémiai érzékelőszerv is egyben: ezzel tereli az illatmolekulákat az orrnyílásához, ahonnan hamar a szaglóhám receptoraihoz érnek. Ez valószínűsíthetően a moszaszauruszokra is jellemző volt, hiszen közeli rokonságban álltak a varánuszfélékkel (Varanidae) és kígyókkal, ugyanakkor valószínűleg villás nyelvük nem annyira a kígyókéhoz hasonlított, hanem inkább a ma élő Heloderma (mérgesgyíkok vagy viperagyíkok) nembe tarozó fajok vastag kétágú nyelvéhez. Ide sorolhatók a jelenkori mérges gila (Heloderma suspectum) vagy a mexikói gyöngyös-, illetve viperagyík (Heloderma horridum). [fig. 1.r] A MOSASAUR PALATE AND A GILA MONSTER S TONGUE A páros Jacobsonszerv a kémiai ingerek receptora, amely a kiöltögetett nyelv által a szájüregbe juttatott illatmolekulák érzékelésében játszik szerepet. Moszaszaurusz szájpadlása és a mérges gila nyelve, amely valószínűleg ugyanolyan alakú, mint a moszauszauruszé volt.

CÍMŰ FILMBEN SZEREPLŐ FŐ TENGERI ŐSHÜLLŐK KIEGÉSZÍTŐ FÜZET A TANÁRI ÚTMUTATÓHOZ ÉS A FELADATGYŰJTEMÉNYHEZ

CÍMŰ FILMBEN SZEREPLŐ FŐ TENGERI ŐSHÜLLŐK KIEGÉSZÍTŐ FÜZET A TANÁRI ÚTMUTATÓHOZ ÉS A FELADATGYŰJTEMÉNYHEZ CÍMŰ FILMBEN SZEREPLŐ FŐ TENGERI ŐSHÜLLŐK KIEGÉSZÍTŐ FÜZET A TANÁRI ÚTMUTATÓHOZ ÉS A FELADATGYŰJTEMÉNYHEZ Gyártotta és kiadta a 3D Entertainment ĺrták: Dr. Stéphane Jouve és Dr. Peggy Vincent együttműködésben

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Cím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, március 9.

Cím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, március 9. Cím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, 2007. március 9. Szövegtípus: magyarázó Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Rendszertan - Összefoglalás -

Rendszertan - Összefoglalás - Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,

Részletesebben

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma Mozgásanatómia Mozgásanatómia 9. évfolyam A 9. évfolyamon az intézményünk profiljának megfelelő tantárgy, a mozgásanatómia kerül bevezetésre. A mozgásanatómia

Részletesebben

Szövegtípus: magyarázó Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 6. évfolyam.

Szövegtípus: magyarázó Szöveg olvashatósága: közepesen nehéz Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 6. évfolyam. Cím: Olvassunk a delfinekről! Forrás: A szöveg és a képek forrása: http://www.zsiraf.hu, http://www.wwf.hu, http://123.hu/123/cikk/206548/, http://123.hu/123/cikk/200266/ Szövegtípus: magyarázó Szöveg

Részletesebben

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya)

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya) FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) FCI-Standard N 207/ 2009.06.05./ GB PEKINGESE (Pekingi palotakutya) 2 SZÁRMAZÁS: Kína. VÉDNÖK:

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13..

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13.. Én és Ukrajna tantárgy Óravázlat Az óceánok természetvilága Bakos Ilona 2012. november 13.. TÉMA. Az óceánok természetvilága CÉL. Megismertetni a tanulókat a világóceán és óceán fogalmakkal, az óceánok

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója Melegkedvelő flóra elemek evolúciója és klimatikus vonatkozásai Magyarország és az északi félgömb kainozoikumi flóráiban. (OTKA által támogatott kutatás) (Erdei Boglárka, Hably Lilla) A hajdani szárazföldi

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

Gerincesek (Vertebrata) Gerincesek

Gerincesek (Vertebrata) Gerincesek Ph.: Gerincesek (Vertebrata) ~ 46 000 faj gerincoszlop (belső váz, passzív mozgásszervrsz.) fej + törzs + végtagok + farok Kültakaró: : hám alatt irha embrionálisan gerinchúr, kopoltyútasakok, farok Keringés:

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csontos váz és a mozgatórendszer fejlődése Csontosodás, izomzat és ízületek - a csontos vázrendszer az embryonális

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához? III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település: Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,

Részletesebben

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS XV. évfolyam, 2. szám, 202 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 2. szám, 202 Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Piaci

Részletesebben

Lehetséges helyek: Ezen a példán nyolc olyan hely látható, ahova az emberiség lehelyezhető.

Lehetséges helyek: Ezen a példán nyolc olyan hely látható, ahova az emberiség lehelyezhető. Röviden Az első játékos, akinek egyedül sikerül az utolsó kártyáját kijátszania egy teljes kör során, megnyeri a játékot. Amikor a játékoson a sor, meg kell próbálnia kijátszani egy kártyáját a megfelelő

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Fiatal lány vagy öregasszony?

Fiatal lány vagy öregasszony? Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt váltakozó irányúnak látszanak. És bár egyiküket sem látjuk párhuzamosnak a szomszédjával, ha figyelmesen és tudatosan

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Magzatburkosok - Amniota. Hüllők Reptilia Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése

Magzatburkosok - Amniota. Hüllők Reptilia Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése Magzatburkosok - Amniota Hüllők Reptilia Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése Mezozoikum a hüllők kora A szárazföld meghódításának újabb szintje: HÜLLŐK Kétéltűből hüllővé válás nehézségei,

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

ALKALMAZÁS MEGÉRTÉS FELFEDEZÉS INSPIRÁCIÓ 3. MODUL A TERMÉSZET EGYENSÚLYA

ALKALMAZÁS MEGÉRTÉS FELFEDEZÉS INSPIRÁCIÓ 3. MODUL A TERMÉSZET EGYENSÚLYA ALKALMAZÁS MEGÉRTÉS FELFEDEZÉS INSPIRÁCIÓ 3. MODUL A TERMÉSZET EGYENSÚLYA PRINCIPLES AND OBJECTIVES ALAPELVEK ÉS CÉLOK 3. MODUL: A TERMÉSZET EGYENSÚLYA Alapelvek: Hulladék= élelemforrás (waste=food); A

Részletesebben

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Földtudományos Forgatag 2014. Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály

Földtudományos Forgatag 2014. Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály Az iharkúti dinoszauruszok Földtudományos Forgatag 2014 Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály Dinoszauruszok Magyarországon? Báró Nopcsa Ferenc

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Előszó. Kedves Kollégák, Szülők és Gyerekek!

Előszó. Kedves Kollégák, Szülők és Gyerekek! Előszó Kedves Kollégák, Szülők és Gyerekek! A Varázslatos környezetismeret című gyakorlófüzet játékos feladatokon keresztül segíti a tanulókat az egészséges életmód és környezetünk védelmének kialakításában,

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége Állatvédelem 4. Az állattenyésztők felelőssége Kedvencek tenyésztése szinte mindent Kutya Macska Díszhal Díszmadár Kisemlősök Egyéb emlősök Mosómedve Főemlősök Ragadozók Ízeltlábúak Hüllők Teknős Kaméleon

Részletesebben

Életnagyságú! Életnagyságú. 66 Citipati 68 Dinoszauruszteszt 74 Fosszílilák 76 Szómagyarázat 78 Index. A dinoszaurusz szaggatott piros vonallal

Életnagyságú! Életnagyságú. 66 Citipati 68 Dinoszauruszteszt 74 Fosszílilák 76 Szómagyarázat 78 Index. A dinoszaurusz szaggatott piros vonallal Tartalom 6 Bevezetés 8 Idôvonal 14 Herrerasaurus 16 Coelophysis 18 Plesiosaurus 20 Lesothosaurus 22 Stenopterygius 24 Cetiosaurus 26 Liopleurodon 28 Pterodactylus 29 Argentinosaurus 31 Compsognathus 34

Részletesebben

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III.

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III. 3/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN III. HÜLLŐK Jellemzőik Az első valódi értelemben vett szárazföldi állatok, szaporodásuk nem kötődik a vízhez. Sikeres állatcsoport, mintegy 7000 fajuk ismert. A kétéltűektől

Részletesebben

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952. : Férfi frizuraforma kiválasztását meghatározó tényezők

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952. : Férfi frizuraforma kiválasztását meghatározó tényezők 1 : Férfi frizuraforma kiválasztását meghatározó tényezők A vendégek az előnyös frizurára vonatkozó tanácsadást tartják a fodrász legfontosabb tevékenységének. A frizurának a koponya rendellenes formáját

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: és Kép forrása: szabadon használható fotók.

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás:  és  Kép forrása:  szabadon használható fotók. Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: http://hu.wikipedia.org/ és http://www.sulinet.hu/ Kép forrása: http://www.sxc.hu, szabadon használható fotók. Szövegtípus: magyarázó szöveg Szöveg olvashatósága:

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20. BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye

Részletesebben

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK TOMPÁNÉ BALOGH MÁRIA KÖRNYEZETEM ÉLÔ TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK Évfolyam 2 7 0 éves tanulók részére... a tanuló neve pauz westermann VIZES ÉLÔHELYEK A) változat. a) Rajzold

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

Ki mit tud Magyarországi hüllők

Ki mit tud Magyarországi hüllők Ki mit tud Magyarországi hüllők Fürge gyík feje közelről, oldalt jól látszik a füle További információ a Magyarországon honos állatokról: MME Az összes magyarországi hüllő és kétéltű védett állat, befogásukat

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

matematikai statisztika

matematikai statisztika Az újságokban, plakátokon, reklámkiadványokban sokszor találkozunk ilyen grafikonokkal, ezért szükséges, hogy megértsük, és jól tudjuk értelmezni őket. A második grafikon ismerős lehet, hiszen a függvények

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember?

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember? TÉMAKÖR. Az ember a természet része TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember? CÉL. Tovább ismertetni a tanulókat az emberi test felépítésével, a csontvázzal, mint az emberi test támasza,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A kardszárnyú delfin 2010.

A kardszárnyú delfin 2010. A kardszárnyú delfin 2010. 1 Bevezetés Első látásra a delfin jobban hasonlít a halhoz, mint az emberhez. Pedig éppúgy, mint mi mindannyian, a delfin is emlős, melegvérű lény, amely újszülöttjeit anyatejjel

Részletesebben

SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV

SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Képzőművészet-grafika Művészeti Anatómia A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Mindenek előtt megköszönöm Benes Sándornak és Fejes Istvánnak, a Múzeum jelenlegi dolgozóinak, valamint Nagy Andrásnak,

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Ez a segédlet

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Biológia 2 1,5 Éves óraszám 72 54 Célok és feladatok A természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

A japán gyertyák használata

A japán gyertyák használata A japán gyertyák használata www.elemzeskozpont.hu Mire használható ez az ebook? Az ebook-ban ismertetésre kerülő anyag szükséges az elemzeskozpont.hu weboldalon megjelenő technikai elemzések értelmezéséhez.

Részletesebben

2/B ŰRLAP A RÉSZLETESEN KIDOLGOZOTT ERDEI ISKOLAI MODULOKHOZ

2/B ŰRLAP A RÉSZLETESEN KIDOLGOZOTT ERDEI ISKOLAI MODULOKHOZ Regisztrációs szám:ei-03-05-0128 A Pályázó tölti ki! /Az OMAI-tól a pályázati értesítő levélben kapott regisztrációs szám/ 2/B ŰRLAP A RÉSZLETESEN KIDOLGOZOTT ERDEI ISKOLAI MODULOKHOZ Az adatlap és a mellékletét

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Általános iskola, felső tagozat Dr. Koreczné Kazinczi Ilona vezető szerkesztő 2014. 08. 21. Szombathely Magyar nyelv FELSŐ TAGOZAT Matematika Magyar nyelv Kalandozások

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A Magyar Természettudományi Múzeum. Az NKA-nál elnyert pályázat azonosítója: 2313/0094/09

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A Magyar Természettudományi Múzeum. Az NKA-nál elnyert pályázat azonosítója: 2313/0094/09 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Természettudományi Múzeum c. idıszaki kiállításáról Az NKA-nál elnyert pályázat azonosítója: 2313/0094/09 A kiállítás címe: Predátorok Típusa: interaktív, idıszaki vándorkiállítás

Részletesebben

Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól

Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól PR/B10/0514VJT0425BF0019S021 Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól Dr. Vincze János, Dr. Vincze-Tiszay Gabriella Bevezető Az emberi csontváz főbb részei: a fej, a törzs, a felső végtag és alsó végtag

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Sarródon nevelkedett bikák

Sarródon nevelkedett bikák Sarródon nevelkedett bikák Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága 9435. Sarród-Rév, Kócsagvár, Pf.: 4. Vételi szándékát dr. Jakál Lászlóné-nak kell bejelenteni. Telefon: 06 / 30 / 257-55-74 119. oldal

Részletesebben