Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai Tanári útmutató és feladatgyűjtemény három egységre tagolódik, melyek az

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai Tanári útmutató és feladatgyűjtemény három egységre tagolódik, melyek az"

Átírás

1 Amikor a Földről esik szó, a diákok arra ösztönösen mint változatlanra szoktak gondolni, a földi életre pedig annak jelenlegi megnyilvánulási formáiban tekintenek. A földtörténet rendkívül hosszú időszakot felölelő mivoltát, valamint a fajok átalakulását nehéznek bizonyulhat elképzelni, illetve megérteni. Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai című film segítséget nyújt az élet történetének és az evolúciónak a megismerésében látványos és figyelemfelkeltő képeken keresztül a biológia és földrajz tantárgyak témaköreihez kapcsolódóan. További oktatási segédanyagok, illetve feladatok megtalalhatók a film hivatalos honlapján: ahol sok más ismeretterjesztő információval együtt Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai filmszereplői című kiegészítő füzet is rendelkezésre áll. Ez a PDF formátumú kiegészítő anyag segít bemutatni minden egyes, a filmben szereplő tengeri és repülő őshüllőt, valamint dinoszauruszfajt azok legfontosabb jellemzői alapján: nevük eredete, rendszerezésük, időbeni és térbeli elterjedésük, méretük, táplálkozásuk mellett további érdekes, ismeretterjesztő adatokkal kiegészítve. élet- és földtudományok tantervekben szereplő témakörök közül merítenek. Ezen három egység: Mik azok a tengeri őshüllők?, Mi a palentológia? és Micsoda tömegkihalás! mindegyike az adott témaról alapvető és lényegi információkkal kerül bevezetésre, amelyek segítenek a feladatokhoz kapcsolodó összefüggések megvilágításában. A feladatokat úgy állítottuk össze, hogy azok könnyen beépíthetők legyenek a tananyagba, és minden évfolyam és korosztály számára megfeleljenek, az alsótagozattól az egyetemi szintig (1-2; 3-5; 6-8; és 9-12 évfolyamok). Az útmutatóban javasolt gyakorlati feladatokat a film megtekintésétől függően különböző időpontokban végezhetik el a diákok. Az első részben szereplő feladatok kifejezetten a film megtekintését megelőzően végzendők el annak érdekében, hogy a diákok előre megismerkedhessenek a filmvetítés során felmerülő tudásanyaggal. A második és harmadik részben található feladatok a film megtekintése előtt és után egyaránt alkalmazhatók. Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai Tanári útmutató és feladatgyűjtemény három egységre tagolódik, melyek az

2 TENGER [nagy kiterjedésű sós víz] REX [latin szó, jelentése: király] A FILMRŐL Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai című film egy 200 millió évvel ezelőtti világba, a mezozoikumba repíti vissza a diákokat, akik egy csodálatos kaland részeseiként a triász, jura és kréta időszakok impozáns méretű vízi élőlényeit ismerhetik meg időutazásuk során. Jóval azelőtt, hogy a dinoszauruszok meghódították volna a szárazföldet, ezek az elképesztő méretekkel és képességekkel büszkélkedő tengeri őshüllők uralták az óceánok mélységeit. Egy fiatal fantáziadús nő és egy múltbéli természettudós társaságában fedezhetik fel a diákok ezt a kevéssé ismert világot és lenyűgöző állatvilágának olyan képviselőit, mint az erőteljes Liopleurodon, a hosszúnyakú Elasmosaurus, a magyarul szem-gyík -ot jelentő Ophthalmosaurus és a gigászi Shonisaurus. A legmodernebb háromdimenziós számítógépes grafika legújabb vívmányainak köszönhetően a természettudomány egyedülálló és egyben szórakoztató formában kel életre a filmvásznon. DIÓHÉJBAN ELSŐ FEJEZET: Mik azok a tengeri őshüllők? Alaktannal, jellegzetességekkel és alkalmazkodással kapcsolatos feladatokat tartalmaz, amelyek alapul szolgálnak a rendszertani besorolás mechanizmusának és logikájának a tanításához. Remek módja annak, hogy a diákok megérthessék az evolúciót a rendszertani besorolások és a fajok rokonsági kapcsolatainak összefüggéseiben esetünkben a tengeri őshüllők alapján. MÁSODIK FEJEZET: Mi a palentológia? A fosszíliákról és az evolúcióról tartalmaz általános ismereteket. Elsődlegesen a paleontológiában alkalmazott módszerekre, illetve a fosszíliák és a földtani folyamatok közötti kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Minden egyes tanári útmutató és feladatgyűjtemény nyomtatott verziója tartalmaz egy posztert a filmben szereplő külünféle fajokról, és egy földtörténeti időskálát. Ezek letölthetők a film hivatalos honlapjáról: com Ezen segédanyag végén, a harmadik fejezet után talalható egy szójegyzék, amely a tanári útmutató és feladatgyűjteményben használt tudományos kifejezéseket magyarázza meg. Kérdéseit, észrevételeit az alábbi címen várjuk: Ezen kiadványt a tanárok és oktatók szabadon sokszorosíthatják iskolai használatra. Ezen kiadvány semminemű adatbázisban történő tárolása, valamint továbbítása semmilyen formában, semmilyen módon, akár elektronikus vagy gépi, akár rögzítés által, nem engedélyezett a kiadó előzetes engedélye nélkül. A kiadvány sokszorosítása kereskedelmi viszonteladás céljából szigorúan tilos. HARMADIK FEJEZET: Micsoda tömegkihalás! A fajok evolúciójával és fejlődési útjával, valamint a kihalási események előfordulásával foglalkozik.

3 I. MIK AZOK A TENGERI ŐSHÜLLŐK? 1. DINOSZARUSZOK-E A TENGERI ŐSHÜLLŐK? A kainozoikummal ellentétben, amelyet az emlősök uraltak, a mezozoikum az őshüllők (helyesebben Sauropsida avagy hüllőszerűek, lásd alább) kora volt. Ebben az időszakban ezek az állatok népesítették be a különböző élőhelyeket, így a pteroszauruszok a levegőt, a dinoszauruszok a szárazföldet és a tengeri őshüllők számos csoportja a tengereket. Mivel ezen élőlények mindegyike általában nagy méretekkel rendelkezett, gyakorta - teljesen helytelenül - dinoszauruszoknak tekintik valamennyit. A dinoszauruszok biológiai öregrendet alkotnak, amelyet több sajátos jellegzetesség különböztet meg, így például az egyedi combcsontvég, a combcsont feje és nyaka. Kizárólagosan szárazöldi hüllők voltak, nincs tudomásunk arról, hogy tengeri vagy egyéb vízi környezetben is éltek volna. Jóllehet nagyjából a dinoszauruszokkal egy időben éltek, az általában tengeri őshüllőknek nevezett állatok különböző alosztályokba tartoztak, és így rendszertani szempontból nem alkottak homogén csoportot. Ezen őshüllőcsoportok mindegyike többé-kevésbé a dinoszauruszok távoli rokonai. A ma élő hüllők közül csak nagyon kevés fordul elő tengeri környezetben. Ezek leggyakoribb képviselői a tengeri teknősök és tengeri kígyók, illetve a nem annyira szoros értelemben véve tengeri állatnak nevezhető sósvízi krokodil (Crocodylus porosus), a tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus) és a szalagos varánusz (Varanus salvator). MIÉRT HELYTELEN A HÜLLŐK CSOPORTJA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI (FILOGENETIKAI) SZEMPONTBÓL? 1.a ábra - PARAFILETIKUS CSOPORT Magzatburkosok (Amniota) Synapsidák (emlősszerűek és emlősszerű hüllők) Hüllők Sauropsidák (hüllőszerűek) Emlősök b Emlősszerű hüllők Teknősök Varánuszfélék Krokodilok Madarak a c A hüllők (Reptilia) parafiletikus csoportja tartalmaz egy közös rendszertani őst (a) és annak bizonyos leszármazottait, míg a magzatburkosok (Aminota), hüllőszerűek (t) és a Synapsidák (emlősszerűek és emlősszerű hüllők) monofiletikus csoportjai (szürke mezők) mindegyike tartalmaz egy közös rendszertani őst (a, b és c) és annak összes leszármazottját. A korai rendszerezésekben a csoportokat az akkor élő állatok (például emlősök, hüllők, madarak, halak) és anatómiájuk alapján határozták meg. Egy adott állat nem tartozhatott több csoportba. A hüllők (Reptilia) osztályát eredetileg a csúszó-mászó állatok csoportjaként határozták meg, amelyek közé tartoztak a gyíkok, teknősök és a korkodilok, de nem tartalmazták a madarakat és emlősöket, amelyek saját osztályt alkottak. A későbbiekben az emlősszerű hüllőket, amely egy fosszilis csoport, besorol- ták a Reptilia osztályába (hüllők, 1.a ábra). Jóllehet a krokodilok, madarak, teknősök, emlősök és emlősszerű hüllők mind-mind visszavezethetők egy közös rendszertani ősre (1.b ábra), az emlősszerű hüllők közelebbi rokoni kapcsolatban állnak az emlősökkel, míg a krokodiloknak a madarak közelebbi rokonai, mint a teknősök. Míg a Reptilia (hüllők) osztályába tartoznak a varánuszfélék, a teknősök, a korkodilok és az emlősszerű hüllők közös

4 rendszertani őse, addig a közös ősnek csak néhány leszármazottja sorolható ide. Nem tartoznak bele a madarak és az emlősök (lásd a szagatott vonalat az 1.a ábrán). Ennek megfelelően a Reptilia (hüllők) parafiletikus csoport. Ezzel szemben monofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen). Ahhoz, hogy monofiletikus csoportot alkossanak, amely az egyetlen olyan csoport, amit a filogenetikus (fejlődéstörténeti) rendszertanban elfogadnak, a madarakat és az emlősöket hüllőknek kellene tekintenünk a rendszerezés szempontjából. Ugyanakkor, nem felelne meg a Reptilia (hüllők) eredeti meghatározásának, és ezért elvetendő. 2. A TENGERI ŐSHÜLLŐK RENDSZEREZÉSE AZ ÉLŐVILÁG RENDSZEREZÉSE Az organizmusok, élőlények rendszerezése a közöttük fennálló rokonsági kapcsolatokon alapszik. Ezt filogenetikus (fejlődéstörténeti) rendszerezésnek nevezzük. A fejlődéstörténeti rendszertan a rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa (rokonsági fa) segítségével végzi. A családfa megszerkesztéséhez az élőlények morfológiai (alaktani) jellegzetességeit hasonlítják össze. Ilyen például a koponya hasi (ventrális) végén talalálható nyílás előfordulása a teknősöknél, varánuszféléknél, krokodiloknál és a kezdetleges madaraknál, amely ugyanakkor az emlősöknél és emlősszerű hüllőknél nem található meg. Ennek a nyílásnak a jelenléte egy olyan közös jellegzetesség, amely egy, ezt a jellemzőt elsőként hordozó, közös rendszertani őstől származik. Ez a sajátos jellegzetesség tehát meghatároz egy adott monofiletikus csoportot, azaz az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét, jelen esetben a Sauropsidák (hüllőszerűek) csoportját (1.b ábra). További közös jellegzetességek szűkebb csoportokat határoznak meg, mint például a diapsidák csoportját (háti avagy dorzális és laterális, azaz bal és jobb oldali koponyanyílások megléte). Ennek eredménye egy olyan családfa, amelyben a fajokat egy azok feltételezett közös rendszertani őse kapcsolja össze. Ez a rendszerezés egyedül a monofiletikus csoportokat veszi figyelembe. Végeredményként a rendszerezés felvázolja és nyomon követi az élet történetét és annak evolúcióját a morfológiai (alaktani) jellegzetességek változásainak alakulásával együtt. Liopleurodon - Plezioszaurusz

5 KÖZÖS ŐS? MILYEN KÖZÖS ŐST EMLÍTETTÉL? Élő szervezetek fosszilizációja ritkán fordul elő, és ha meg is történne, akkor is sokféle feltétel együttes előfordulása szükséges hozzá. A végeredménykénti fosszilis rekord az élet történetének egy szakaszába enged visszapillantást. Ha az élet történetének fáját hasonlítanánk össze egy valódi fával, akkor az előbbinek csak néhány elszórt rügyét, levelét és ágmaradványait találnánk meg fosszilis maradványként, amelyek közül is csak töredéküket találták meg a paleontológusok. Nagyon csekély annak az esélye, hogy valaha is olyan fosszílialeletekre bukkannánk, amelyek az egész faág rekonstrukcióját lehetővé tennék. Ami pedig a valódi fát illeti, vajmi kevés az esélye annak, hogy megtaláljuk bármely fajnak is a közvetlen ősét. Tudományos szempontból, egy már azonosított ős elhelyezése egy rokonsági kapcsolatokra épülő családfán (leszármazási ágon) nem értelmezhető: Hogyan bizonyíthatjuk be, hogy egy adott fosszilis faj ténylegesen egy másiknak a közvetlen őse, és nem egyszerűen egy kihalt leszármazási ág, amely közeli rokonsági kapcsolatban áll ezzel az őssel? Ennek megfelelően a filogenetikus rendszerezés nem követi nyomon az ősök és leszármazottaik közötti rokonsági kapcsolatokat, hanem csak a viszonylagos kapcsolatokat, míg az összes ős csak feltételezett marad. Így például a teknősök közelebbi rokonsági kapcsolatban állnak a madarakkal, mint az emlősökkel, mert egy olyan jellegzetességgel rendelkeznek, amelyet egy közeli őstől örököltek, ami viszont az emlősöknél nem található meg. Az egymással evolúciós szempontból legközelebbi rokonsági kapcsolatban álló fajokat ikerfajoknak nevezik. Lásd továbbá a [2.b ábrát] Az élettől a fosszíliáig. A TENGERI ŐSHÜLLŐK TÖRTÉNETE ÉS RENDSZEREZÉSE A hüllők rendszerezése sokat fejlődött a gerincesek (Vertebrata) közötti fejlődéstörténeti (filogenetikus) rokonsági kapcsolatok rekonstrukciójára tett első kísérletek óta. A köznyelvben széles körben elterjedt hüllő (Reptilia) kifejezést a tudósok ma már nem használják, ehelyett a Sauropsida (hüllőszerűek) (1.a ábra) csoportba történő besorolásuk az elfogadott. A hüllőszerűek (Sauropsida) három fő csoportra tagozódnak: a teknősökre (Testudines), a Lepidosauromorphákra ( pikkelyes hüllő alakúak ) és az Archosauromorphákra ( uralkodógyík alakúak ) (1.b ábra). A teknősök (Testudines) rendjébe tartozik az összes (szárazföldi és vízi) teknősfaj, míg a Lepidosauromorpha magában foglalja az ichthyoszauruszokat (halgyíkokat), a pikkelyes hüllőket (Squamata; moszaszauruszok, kígyók, gyíkok) és a Sauropterygiákat (kavicsfogú álteknősök (Placodonta), nothoszauruszok, plezioszauruszok). A Prolacertiformes és az Archosauriák (crocodylomorphák, pteroszauruszok és dinoszauruszok) alkotják az Archosauromorphák ( uralkodógyík alakúak ) alosztályágát. A tengeri őshüllők (avagy tengeri hüllőszerűek, tengeri Sauropsidák) a dinoszauruszokkal ellentétben nem alkottak homogén csoportot. Ttávoli rokonsági kapcsolatban lévő állatokból álltak, amelyek mindegyike szárazföldi sauropsidáktól származik, és egyenként sajátosan alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz és környezethez. Ide tartoznak többek között a tengeri teknősök, számos crocodylomorpha-csoport (amelyhez tartoznak a krokodilok és kihalt rokonaik), moszaszauruszok, ichthyoszauruszok (halgyíkok), a Sauropterygia öregrendje (nothoszauruszok, placodonta, azaz kavicsfogú álteknősök és a plezioszauruszok). Az első tengeri őshüllő valószínüleg a Mesosaurus volt. Alig egy lábnyi hosszával (30 centiméter) ez a kisméretű állat a perm időszakban élt, és előfordult mind Dél-Afrikában, mind Brazíliában. Különösen nagy jelentőséggel bír ez a kis óidei állat, mivel elterjedése két olyan kontinensen, amelyek ma távol esnek egymástól, alátámasztja a kontinensvándorlás elméletét ( lásd részt).

6 A Mesosaurus perm időszaki előfordulásától eltekintve a legtöbb tengeri őshüllő a mezozoikumi ( millió évvel ezelőtti) rétegekben található. A triász, a mezozoikum legelső időszaka kulcsfontosságú volt a négylábúak (Tetrapoda) evolúciójában, mivel számos főcsoportjuk ekkor jelent meg a szárazföldön, így például a dinoszauruszok, pteroszauruszok, teknősök, crocodylomorphák és emlősök előfutárai. A tengeri őshüllők pedig ekkor kezdték meg tengeri uralmukat. A placodonta, azaz kavicsfogú álteknősök, a nothoszauruszok és az ichthyoszauruszok (halgyíkok) az a három főcsoport (Lepidosauromorpha) amelynek diverzifikációja a triász során kezdődött el. A Placodonta, azaz kavicsfogú álteknősök, amelyek nevüket lapos, erős, kavicszerű fogaikról kapták, közepes testhosszúságú állatok voltak (2 m / 6,5 láb), a nothoszauruszok és plezioszauruszok közeli rokonai. Legkezdetlegesebb képviselőik a tengeri leguánra hasonlítottak, míg legfejlettebb formái, például a Placochelys nem (genus-), külsőleges jegyei háti és hasi csontos lemezekből álló páncélzatuk, hosszúra nyúlt, fél-evezőlapátszerű végtagjaik több hasonlóságot mutattak a tengeri teknősökkel (annak ellenére, hogy nem álltak azokkal közeli rokonságban). A nothoszauruszok félvízi állatok voltak hosszúra nyúlt testtel és nyakkal, valamint rövid, úszóhártyás végtagokkal. A plezioszauruszokkal közeli rokonságban álltak. A kavicsfogú álteknősökhöz (Placodonta) hasonlóan a triász végén haltak ki. A középső triász kor furcsa őshüllője volt a Prolacertiformes rendjéhez tartozó Tanystropheus, amely mind a mai napig rejtély maradt az őslénykutatók számára. Merev nyaka hosszabb volt, mint a testének és a farkának hossza együttvéve, végtagjai pedig nem alkalmazkodtak megfelelően a tengeri környezethez. Habár életmódját homály fedi, az a tény, hogy eddigi leletei kizárólag tengeri üledékből kerültek elő, tengeri élőhelyükre és halevő táplálkozásukra enged következtetni. A legkorábbi ichthyoszauruszok (halgyíkok) az alsótriász korban jelentek meg. Hosszúkás, karcsú testalkat és farok jellemezte őket. Kifejezetten a sekély, part menti környezetben fordultak elő. Ezzel szemben a középső triászi formáik zömökebbek voltak: úszókká módosult végtagokkal, hátúszóval, rövidebb farokkal és a halakéhoz hasonlatos szimmetrikus függőleges farokúszóval rendelkeztek, amelyek a nyílt tengeri életmódhoz történő tökéletesebb alkalmazkodásukat mutatja. A késő triász korban jelentős változások következtek be a tengeri élőhelyekben. A nagymértékű tengerszint-visszahúzódás következtében megritkult a part menti környezet, amely az ilyen ökoszisztémára specializálódott élőlényeknek beleértve a nothoszauruszokat és kavicsfogú álteknősöket (Placodonta) is fokozatos kihalásához vezetett. A csoport számos képviselőjének valószínűleg a nyílt tengeri életmódhoz való alkalmazkodása tette lehetővé, hogy a halgyíkok (ichthyoszauruszok) túlélték ezeket a környezeti változásokat. A halgyíkok (ichthyoszauruszok) rendje uralta a világtengereket az egész triász folyamán és a kora jurában, ugyanakkor diverzitásuk drasztikus hanyatlásnak indult a késő jurában, majd a kora kréta korra faunájuk jelentősen megcsappant. Körülbelül 90 millió évvel ezelőtt, a felső kréta kezdetén bekövetkezett kihalásuk okait ma is homály fedi. A legkorábbi ismert plezioszauruszok a ltriász legvégéről kerültek elő. A Thalattosuchia (tengeri krokodilok) crocodylomorpha csoporttal együtt a középső triászban jelentek meg és váltak domináns tengeri ragadozókká. Tipikusan széles, masszív testűk és rövid farkuk volt nagy, evezőlapát-szerű uszonyokká fejlődött végtagokkal. Minden idők egyik legnagyobb testű tengeri ragadozócsoportját alkották: kifejlett egyedeinek testhossza 2 méter körülitől (7 láb) akár 20 méternél nagyobb is lehetett (65 láb) Különböző fajtáit elsősorban a fejük és nyakuk méretei alapján osztják két nagy csoportra: a hosszú nyakú és kis fejű plezioszauruszokra, valamint a Pliosauridae családra, amely egyedeinek ezzel szemben rövidebb volt a nyaka és nagy, hosszúkás a feje. A Pliosauridae család tagjait változatos testalkat jellemezte valószínűsíthetően eltérő táplálkozási szokásaiknak megfelelően. A hoszszú, előrenyúlt állkapocsban hosszúkás hegyes fogakkal rendelkező plioszauruszok feltehetően halakkal, míg a robosztusabb, erőteljes állkapcsú és hatalmas fogazatú egyedek, mint például a Liopleurodon, más tengeri gerincesekkel táplálkoztak. A Plesiosauroidea alrend tagjainak mint az Elasmosaurusok hosszú, vékony fogai alapján arra következtethetünk, hogy halakat és fejlábúakat (Cephalopoda) fogyasztottak. A plezioszauruszok a kréta-tercier kihalási esemény (röviden K-T esemény) során végleg kihaltak. Shonisaurus - Ichthyosaurs

7 1.b ábra - A TENGERI ŐSHÜLLŐK TÖRTÉNETE ÉS ROKONSÁGI KAPCSOLATAI A hüllőszerűek (Sauropsida) filogenetikus családfája a fő csoportok posztulált filogenetikus rokonsági kapcsolatait mutatja meg. A tengeri őshüllők nevei vastag betűvel szedettek, ismert fosszilis rekodjaikat a vízszintes vonalak jelölik, míg relatív időbeli elterjedtségüket az adott vonal vastagsága jelzi. Az X -ek a csoport kihalását jelképezik.

8 A Crocodylomorphák jelentős hüllőcsoportot alkottak, amelyek képviselői közé tartoznak a ma élő korokdilok és számos, változatos morfológiájú (alaktanú) fosszilis formák. A triász időszak végén jelentek meg. Jóllehet modern fajaik mind félig vízi állatok, fejlődésük során sokféle élőhelyet népesítettek be. A jura időszak kezdetén jelent meg a crocodylomorphák egy tengeri csoportja: a Thalattosuchia (tengeri krokodilok). A Thalattosuchia legkorábbi képviselői nagy valószínűséggel part menti életmódot folytattak, de a Thalattosuchia egyik családja, a középső jurában ( millió évvel ezelőtt) megjelenő Metriorhynchidae már teljességgel vízi állatok voltak. Testalkatuk az evezőlapát-szerű uszonyokká alakult végtagokkal, a hosszú farka végén a halakéhoz hasonló függőleges uszonnyal, valamint a pikkelyes páncélzat hiánya nagy mértékben alkalmassá tette őket a tengeri életmódhoz való alkalamazkodásra. Többségük valószínűleg halevő volt, de a hüllőcsoport egyik utolsó képviselője, a Dakosaurus ( becenevén Godzilla) erőteljes, recézett levélformájú fogai alapján húsevő volt, és nagytestű gerincesekre vadászott. A crocodylomorphák két csoportja, a Dyrosauridae és a Crocodylia a késő kréta korban jelentek meg. Bár a Dyrosauridák alaktani szempontból jóval kevésbé alkalmazkodtak a tengeri élőhelyhez, mint a Metriorhynchidae, mégis többségük tengeri üledékből került elő. Egyes Crocodylia fajok, azok közül is különösen a ma élő gaviállal közeli rokonságban lévő formák, ugyancsak megtalálhatók tengeri környezetben. Annak ellenére, hogy a Dyrosauridae és a Crocodylia kevés képviselője fordult elő a késő kréta korban, úgy tűnik a K-T kihalási esemény nem érintette őket. Sőt, éppen ellenkezőleg, a nagytestű tengeri őshüllők így a plezioszauruszok és moszaszauruszok tömeges kihalása kedvezett az elterjedésüknek és diverzifikációjuknak. A moszaszauruszok tengeri hüllők családja (Mosasauridae) a késő kréta korban jelent meg, 90 millió évvel ezelőtt. Közeli rokoni kapcsolatban álltak a ma élő kígyókkal és varánuszfélékkel. Angolnaalakú testalkattal és evezőlapát-szerű úszókká módosult végtagokkal rendelkeztek A kréta kor végének domináns tengeri ragadozói a moszaszauruszok és a cápák voltak. A moszaszauruszok populációi, köztük a kistestű, halevő partmenti állatoktól a nagyméretű ragadozókig, mint például a Prognathodon, avagy a zsákmányuk páncélját erős állkapcsukkal szétroppantó egyedek így a Globidens meghódították a világtengereket és valamennyi ökológiai niche-t (fülkét). A K-T kihalási esemény során teljesen eltűntek a plezioszauruszokkal, a röpképtelen dinoszauruszokkal és pteroszauruszokkal ( szárnyas gyíkkal ) egyetemben. A többi tengeri őshüllőhöz hasonlóan a tengeri teknősök is szárazföldi formáikból alakultak ki. A legkorábbi és legkezdetlegesebb ismert teknős az Odontochelys a késő triász elejéről Kínából való. Rövidült hátpajzzsal (dorsalis carapax), erős hasvérttel (ventralis plastron) és számos foggal rendelkeztek. Habár az Odontochelys végtagjai a ma élő édesvízi teknősökére hasonlítottak, mégis valószínűbb, hogy a tengerekben, illetve deltatorkolatokban fordultak elő. Egyéb tengeri teknősfajok a késő jura és kora kréta korokban jelentek meg. A teknősök (Testudines) rendjébe két alrend tartozik: a nyakrejtő teknősök (Cryptodira), amelyek nyaka függőleges sík mentén húzódik vissza, és a nyakukat vízszintes sík mentén visszahúzó nyakfordító teknősök (Pleurodira). A mezozoikum során közülük három csoport sajátosan alkalmazkodott a tengeri életmódhoz. Dakosaurus - Crocodyliforms

9 A filmben szereplő tengeri őshüllőkről kiegészítő füzet is letölthető. Ez a negyven oldalas PDF formátumú kiegészítő anyag segít bemutatni minden egyes, a filmben szereplő tengeri és repülő őshüllőt, valamint dinoszauruszfajt és ezek legfontosabb jellemzőit: nevük eredetét, rendszerezésüket, időbeni és térbeli elterjedésüket, méretüket, táplálkozásukat, további érdekes, ismeretterjesztő adatokkal kiegészítve. A Plesiochelyidae és a Chelonioidea (utóbbi magában foglalja az összes ma élő tengeri teknőst) családok mindegyike a nyakrejtő teknősök (Cryptodira) alrendjéhez tartozik. A késő jura, illetőleg a kora kréta korokban alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz. Ezek mellett a Podocnemidoidae néhány faja és a nyakfordító teknősök (Pleurodira) egy csoportja árasztotta el a tengereket a kora kréta folyamán. Páncélzatuk a ma élő tengeri fajokhoz hasonlatosan könnyebb volt, mint a szárazföldi egyedekéi. A Chelonioidea család volt az egyetlen, amelynek végtagjai igazi evezőlapát-szerű uszonyokká módosultak, és benépesítették a nyílt tengeri élettereket. A ma élő kérgesteknős (Dermochelys coriacea) rokonsági kapcsolatban áll ezzel a családdal. A késő kréta korban (75-65 millió évvel ezelőtt) ismert fajok közül a legnagyobb testmérettel rendelkezők az Archelon nembe tartoztak, amelyek kifejlett egyedei elérték a 4-4,5 méteres / 13-14,7 lábnyi testhosszúságot és a 2,2 tonnás / 4500 fontnyi testsúlyt. A tengeri teknősök különösen változatos faji sokfélesége (diverzitása) jellemezte a késő kréta kort. Ez a nagyfokú diverzitás a paleocén során arra enged kövtekeztetni, hogy a crocodylomorphákhoz hasonlóan a K-T kihalási esemény csekély hatással volt a tengeri teknősökre.

10 1.1.2.c NÉHÁNY TENGERI HÜLLŐSZERŰ (SAUROPSIDA) [ALLOPLEURON] Név jelentése: különféle bőrcsontok Rendszerezése: Anapsida, Testudines, Cryptodira, Cheloniidae Időbeli előfordulása: késő kréta kor (maastrichti korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Belgium, Hollandia Teljes testhossza: meghaladja a 2,5 métert / 8 lábat Testsúlya: becslések szerint eléri az 500 kg-ot / 1100 fontot Tápláléka: tengeri növények További adatok: Az Allopleuron egy nagyméretű teknős, amelynek a testméretei a ma élő kérgesteknőséhez (Dermochelys coriacea) hasonlóak (2,5-2,7 méter, kg; 8-9 láb, font). Sok fosszíliája került elő a késő kréta kori üledékekből a hollandiai Maastricht környékéről. Egyes hátpajzsleletek jellemző harapási nyomokra utalnak, amelyek valószínűleg moszauszauruszoktól származtak. [1.d ábra] ALLOPLEURON - KOPONYA [1.c ábra] ALLOPLEURON - CSONTVÁZ állcsontok külső orrnyílás szemgödrök melluszonyöv nyilások Allopleuron rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Allopleuron rekonstruált csontváza hasi (ventrális) nézetben.

11 [MOSZASZAURUSZ] [1.f ábra] MOSZASZAURUSZ - KOPONYA állcsont Név jelentése: Maas (Meuse) folyói gyík Rendszerezése: Squamata, Mosasauridae, Mosasaurinae Időbeli előfordulása: késő kréta kor (campaniai-maastrichti korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Észak-Amerika, Európa, Közel-Kelet, Észak-Afrika Koponya hossza: Eléri a mintegy 1 m / 3 lábat Teljes testhossza: mintegy 15 m / 49 láb Tápláléka: fejlábúak (Cephalopoda), halak, tengeri hüllők További adatok: A Moszaszaurusz a moszaszauruszok (Mosasauridae) tengeri őshüllők családjának az elsőként meghatározott és egyik legnagyobb testű képviselője. A legkorábbi, szinte épségben fennmaradt koponyaleletet a hollandiai Maastricht közelében találták meg 1770 és 1774 között. Ezeket az ősmaradványokat kezdetben krokodiltól származóknak vélték. Történelmi szempontból ezek a fosszíliák fontos szerepet játszottak a paleontológia (őslénytan) tudományának kialakulásában és a francia anatómus, Georges Cuvier által kidolgozott katasztrófaelmélet kifejlődédében. [1.e ábra] MOSZASZAURUSZ - CSONTVÁZ fogak a szájpadláson tobozmirigy koponyalyuk állcsontok külső orrnyílás szemgödrök halánték feletti koponyaablak melluszonyöv Moszaszaurusz rekonstruált csontváza oldal- (laterális) nézetben. medenceöv- hátsó függesztőöv Moszaszaurusz rekonstruált koponyája hasi (ventrális), háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Megfigyelendő, hogy az állcsontok összeforrtak (csak egy állcsont található).

12 [OPHTHALMOSAURUS] Név jelentése: szemgyík Rendszerezése: Ichthyopterygia, Ophthalmosauria, Ophthalmosauridae Időbeli előfordulása: késő középső jura - felső jura korok (callovi-tithoni korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Wyoming állam, USA; Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország Teljes testhossza: mintegy 5 m / 16 láb Tápláléka: halak, tintahalak és puhatestűek További adatok: Az Ophthalmosaurus-nak fejméretéhez viszonyítva szokatlanul nagy (10 cm / 4 hüvelyk átmérőjű) szemei voltak, amelyek a gyenge fényviszonyok jellemezte élőhelyekhez való alkalmazkodására engednek következtetni. Nagyméretű szemeit valószínűleg zsákmányának a világtengerek mélyének sötététségében történő felkutatására használta. [1.h ábra] OPHTHALMOSAURUS - KOPONYA tobozmirigy koponyalyuk [1.g ábra] OPHTHALMOSAURUS- CSONTVÁZ állcsontok külső orrnyílások szemgödrök halánték feletti koponyaablak melluszonyöv medenceöv- hátsó függesztőöv Ophthalmosaurus rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Ophthalmosaurus rekonstruált csontváza oldal- (laterális) nézetben.

13 [PLACOCHELYS] Név jelentése: lapos páncélú teknős Rendszerezése: Sauropterygia, Placodonta, Cyamodontoidea, Placochelyidae Időbeli előfordulása: felső triász (karni időszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Magyarország Koponya hossza: 15 cm / 0,5 láb Teljes testhossza: 90 cm / 3 láb Testsúlya: nem ismeretes Tápláléka: mészhéjú állatok (pl. kagyló- és rákfélék, pörgekarúak) [1.j ábra] PLACOCHELYS - KOPONYA tobozmirigy koponyalyuk További adatok: A kavicsfogú álteknősök rendjének (Placodontia) legtöbb képviselőjével szemben a Placochelys nem rendelkezett elülső állkapcsi fogakkal. Feltehetőleg hegyes csőrszerű rostacsontját/orrát használta az iszapos tengerfenék feltúrására gerinctelen zsákmányai elejtéséhez, sekély tengeri környezetben. 1.i ábra] PLACOCHELYS-CSONTVÁZ állcsontok külső orrnyílások szemgödrök halánték feletti koponyaablak Placochelys rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Placochelys rekonstruált csontváza háti (dorzális) nézetben. Az ábrán a melluszonyöv és a medenceöv hátsó függesztőöv nem látható.

14 [NOTHOSAURUS] Név jelentése: ál-gyík Rendszerezése: Sauropterygia, Eosauropterygia, Nothosauroidea, Nothosauridae Időbeli előfordulása: a középsőtől a felső triász korig (anisusikarni korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Kína, Izrael, Olaszország, Németország, Románia, Spanyolország, Svájc, Hollandia, Tunézia Koponya hossza: cm / 5 30 hüvelyk Teljes testhossza: eléri a 3 métert / 10 lábat Tápláléka: halak További adatok: A nothoszauruszt csontvázszerkezete sokkal inkább a vízi, mintsem a szárazföldi helyváltoztatásra tette alkalmassá, és ennek megfelelően a vízben érezte otthon magát. Ugyanakkor a szárazföldön történő mozgása is lehetséges volt. [1.l ábra] NOTHOSZAURUSZ-KOPONYA tobozmirigy koponyalyuk [1.k ábra] NOTHOSZAURUSZ-CSONTVÁZ állcsontok külső orrnyílások szemgödrök halánték feletti koponyaablak melluszonyöv medenceöv- hátsó függesztőöv Nothoszauruszféle (Nothosauridae) csontváza hasi (ventrális) nézetben Nothoszaurusz rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben.

15 [ELASMOSAURUS] Név jelentése: laposgyík Rendszerezése: Sauropterygia, Eosauropterygia, Plesiosauroidea, Elasmosauridae Időbeli előfordulása: felső kréta kor (alsó campaniai korszak, millió évvel ezelőtt) Földrajzi elterjedése: Kansas állam, USA Koponya hossza: mintegy 60 cm / 2 láb Teljes testhossza: eléri a 14 métert / 46 lábat Tápláléka: nem megvastagodot, lágyabb héjjal rendelkező mészhéjas állatok: rákok, fejlábúak és kisebb halak [1.n ábra] ELASMOSAURUS-CSONTVÁZ További adatok: Az Elasmosaurus az összes plezioszaurusz közül a leghosszabb nyakú volt. A gerincesek (Vertebrata) altörzsében pedig a legtöbb nyakcsigolyával rendelkezett: szám szerint 72-vel. Ugyanakkor a paleontológusok számára mind a mai napig nem teljesen tisztázott, hogyan is használta az állat a nagyon hosszú nyakát. Az elasmosaurus-félék (Elasmosauridae) családja volt a plezioszauruszok legutolsó képviselője, amely a kréta-tercier (K-T) kihalási esemény során tűnt el végleg a dinoszauruszokkal és a moszaszauruszokkal együtt. [1.m ábra] ELASMOSAURUS-KOPONYA tobozmirigy koponyalyuk melluszonyöv állcsontok külső orrnyílások szemgödrök halánték feletti koponyaablak gastralia bőrcsontok medenceövhátsó függesztőöv Egy elasmosaurus-féle (Elasmosaurida) rekonstruált koponyája háti (dorzális) és oldal- (laterális) nézetben. Elasmosaurus rekonstruált csontváza hasi (ventrális) nézetben.

16 MORFOLÓGIÁJUK (ALAKTANUK) a Eltérő MORFOLÓGIA (megjelenés), eltérő ÚSZÓTECHNIKÁK A szárazföldi állatok alkalmazkodása a vízi életkörülményekhez nagymértékű alaktani (morfológiai) és élettani (fiziológiai) módosulásokat feltételez. Ezen változások példái között szerepelnek a csontsűrűség gyarapodása, illetve csökkenése, a végtagok és érzékszervek átalakulása, sőt az általános testalkat teljes módosulása a vízben végzett mozgás elősegítése érdekében. Az ilyen körülményekhez való alkalmazkodási formák általában korlátozottabban jelennek meg a partközeli élőlények esetében, míg a nyílt tengerekben élőknél szembetűnőbbek. Ez utóbbi jelenség számos ma élő tengeri emlősnél is megfigyelhető (fókák és bálnák). Erős végtagjaik a nothoszauruszokat képessé tették mind a vízi-tengeri, mind a szárazföldi létre. Ezzel szemben a vízi élőhelyhez tökéletesebben alkalmazkodott ichthyoszauruszok ( halgyíkok ) halszerű farkukkal és evezőlapát-szerű végtagjaikkal már teljes egészében tengeri állatok voltak. Sok tengeri hüllő a farkát használta az úszáshoz. Testük viszonylagos merevségétől függően többféle mozgástípus különböztethető meg. Az angolnaalakúak (Anguilliformes) testük egészének kígyózó mozgatásával haladnak előre, míg a tonhalalakúak (Thunniformes) csak farkuk hátulsó részét mozgatják. A makrélafélékre (Subcarangiformes) (Carangiformes) köztes stílus a jellemző (1.o ábra). A moszaszauruoszok, nothoszauruszok, a legtöbb krokodilalakú (Crocodylomorpha), valamint az ichthyoszauruszok (halgyíkok) korai képviselői mint például a Mixosaurus hosszúra nyúlt, karcsú testalkatukkal és farkukkal nagy valószínűséggel az angolnaalakúakra vagy az álmakrélaféle-alakúakra jellemző mozgástípust alkalmazták. Az ichthyoszauruszok (halgyíkok) legkésőbb élt fajai, így az Ophthalmosaurus nembe tartozó fajok tömör testalkatuknak és a ma élő tonhaléra emlékeztetető, a halakéhoz hasonlatos függőleges farokúszónak köszönhetően feltételezhetően gyors úszók voltak. Alakjuk hatékony, energiatakarékos és egyenletesen nagy sebességű, hosszútávú úszást tett lehetővé, amely tökéletesen megfelelt a nyílt tengeri életmódnak. A kavicsfogú álteknősök (Placodontia), teknősök (Testudines) és plezioszauruszok (Plesiosauira) végtagjaikat használták az előrehaladáshoz. A részlegesen evezőlapát-szerű uszonyokká módosult végtagokkal rendelkező kavicsfogú álteknősök (Placodontia) a tengerfenéken megbúvó puhatestűek és rákfélék után kutattak, és nem voltak különösképpen jó úszok. Jóllehet az összes tengerben élő teknős végtagjait használta az úszáshoz, csak a tengeri teknősök (Chelonioidea) öregcsalád képviselőinél módosultak a végtagok teljes egészében evezőlapátszerű [1.o ábra] MOZGÁSTÍPUSOK A nyilak a test úszás során végzett oldalirányú mozgását jelölik TONHALALAÚAK (THUNNIFORMES): csak a farokúszó mozog MAKRÉLAFÉLE-ALAKÚAK (CARANGIFORMES): a farok hullámzó mozgása jellemző AL-MAKRÉLAFÉLE-ALAKÚAK (SUBCARANGIFORMES) : A test egészének hullámzó mozgása, a fej mozdulatlanabb marad ANGOLNAALAKÚAK (ANGUILLIFORMES): a test egészének kigyozó mozgása A mozgástipusok rendszerezése a halaknál. A fenti négy kategória a test mozgásának a mértékén alapszik. Az angolnaalakúakra (Anguilliformes) a test egészének kígyózó mozgása jellemző, míg a tonhalalakúaknál (Thunniformes) a hullámzó mozgás kizárólag a farokúszóra korlátozódik, miközben a fej és a törzs mozdulatlan marad. Ezen besorolások a tengeri hüllőkre is alkalmazhatók.

17 uszonyokká, amelyek lehetővé tették a nyílt tengeri életmódot. A plezioszauruszok (Plesiosauira) mindkét pár hozzávetőlegesen egyenlő hosszúságú elülső és hátulsó nagy, evezőlapát-szerű uszonyokká fejlődött végtagjaikat használták a mozgásban és manőverezésben. Annak a megválaszolása, hogy elülső, illetve hátulsó uszonyaikat felváltva, avagy egyszerre mozgatták-e előrehaladásuk során úszáskor, továbbra is vita tárgyát képezi a paleontológusok körében. Az összes tengeri őshüllő valamilyen mértékben átalakult végtagokkal rendelkezik. A mai delfinekhez hasonlóan az ichthyoszauruszok (halgyíkok) úszókká módosult végtagjaikat kizárólag az úszás során történő manőverezéshez használták. Az ichthyoszauruszok (halgyíkok) végtagjai látványos változásokon mentek át feljődésük folyamán, amíg ténylegesen evezőlapát-szerű uszonyokká módosultak: a karok és lábak (manus pes) és az ujjcsontok fokozatosan megrövidültek, amíg végül tányér ala- kúvá módosultak, egyben az ujjak és ujjcsontok száma is megnőtt. A legöbb moszaszaurusz, metriorhynchid crocodyliforms (Metriorhynchidae Crocodylomorpha) és teknős (Testudines) esetében az ujjperccsontok hosszúra nyúltak, és a kéz (manus) csontjai tányér alakúak lettek. A plezioszauruszoknál, mivel az előrehaladásban elsődlegesen nagy, evezőlapát-szerű uszonyokká fejlődött végtagjaikat használták, a kéz (manus) csontjai laposak, míg a phalanxok (a kéz- vagy lábujj hosszú csontjainak egyike) száma minden egyes ujjban sok volt. A kréta időszaktól kezdődően a tengeri teknősök (Chelonioidea) öregcsalád képviselői elülső, evezőlapát-szerűvé módosult végtagjait meghosszabbodott phalanxok jellemzik, amelyek időközben elvesztették az egymás közti ízületeket, és merev, valódi evezőlapátokká fejlődtek. Szárnyakhoz hasonló, erőteljes csapásokkal haladnak előre elülső uszonyaikkal, miközben hátulsó uszonyaik a kormányzásban, illetve manőverezésben segítenek b FOGAZATOK, KOPONYÁK ÉS TÁPLÁLKOZÁS Gyomortartalmuk, zsákmánymaradványaik, valamint fogazatuk és koponyájuk alakja mind arra utalnak, hogy az összes ismert, a mezozoikumiban élt tengeri őshüllő feltehetően ragadozó volt. Sokféle állatra vadásztak: így például fejlábúakra (Cephalopoda), belemniteszekre (a tintahalak távoli rokonai, a K-T kihalási esemény végeztével kihalt, tengeri belsővázas lábasfejűek), ammoniteszekre (magyar kládnevén: előrenéző szifótölcséres lábasfejűek, kihalt tengeri állatok egy csoportja, az Ammonoideák alosztálya a fejlábúak osztályában, a puhatestűek Mollusca törzsében), halakra, cápákra és más tengeri hüllőkre. Fogazatuk morfológiája (alaktana) alapján négy fő ragadozótípust különböztetnek meg: 1) a halevőket (ikhthüophagoszok) hosszú, vékony fogaikkal; Minden egyes kor folyamán a tengeri hüllők mindegyik típust képviselték. A koponya alakja is összefüggésben áll az adott étrenddel. A halevők (ikhthüophagoszok) képviselőire például a hosszú, nyúlánk koponya jellemző, míg a prédájukat összeroppantó, valamint a nagy testű zsákmányt fogyasztó ragadozók tömörebb, vaskosabb koponyája a harapás erejét és az állkapcsok szorítását segít megnövelni. A moszaszauruszok koponyája számos jellegzetes sajátossággal bírt. A moszaszaurusz szájüregében számos hajlított hátsó fog ült, amelyek a megragadott zsákmány fogvatartására szolgáltak. A ma élő kígyókhoz hasonlóan a legtöbb koponya- és állkapocscsontjuk nem forrt össze, hanem azokat erős kötőszöveti szalagok kapcsolják egymáshoz, ami a nagy testű préda teljes egészében történő lenyelését teszi lehetővé. 2) a nagytestű zsákmányt fogyasztókat és más hüllőevőket erős, metsző-,tépőfogaikkal; 3) a legömbölyített örlőfogúakat, amelyek kemény mészhéjú ammoniteszekkel és kagylófélékkel táplálkoztak; és 4) a generalista fajokat, amelyek a környezethez és étrendekhez rugalmasan képesek alkalmazkodni (pl. a mindenevők), közepes méretű, éles fogaikkal (1.p ábra).

18 [1.p ábra] A FOGAK MORFOLÓGIÁJA (ALAKTANA) ÉS ÉTRENDEK puha testűkültakarójú csontos puha testűkültakarójú általános összetörő átlyukasztó összeroppantó őrlő metsző-tépő FOGAK RENDELTETÉSE A fogváltozatok morfológiáját (alaktanát) szemléltető háromszögdiagram a jobbra látható, prédatípusokat, tápláléktípusokat ábrázoló háromszögdiagramnak megfelelően. kemény-, ill. mészhéjú PRÉDATÍPUSOK Prédatípusok fentről lefelé: puhatestű fejlábúak (Cephalopda), belemniteszek (tengeri belsővázas lábasfejűek), halak, csontpajzsos/páncélos halak és puhahéjú ammoniteszek (előrenéző szifótölcséres lábasfejűek), keményhéjú ammoniteszek és kagylófélék, nagy testű halak és hüllők c ORRNYILÁSOK ÉS LÉGZÉS A szárazföldi emlősökhöz hasonlatosan a hüllőszerűeknél (Sauropsida) is a pofa csúcsán helyezkedik el a külső orrnyílás. A tengeri emlősök (Cetacea) esetében jóval hátrább a koponya tetején, illetve hátulján található az orrlyukakkal együtt, ami segíti a vízfelszínen történő lélegzetvételt. Az orrnyílás számos tengeri hüllőszerűnél (Sauropsida) is hátsóbb helyezetben található, így például a moszaszauruszok, plezioszauruszok és ichthyoszauruszok (halgyíkok) csoportjainál. Ez a sajátosság egy olyan kifejlődőtt jellegzetesség, amely szoros összefüggésben áll a tengeri környezettel. Nem meglepő, hogy ez a jelenség az úgynevezett konvergencia, azaz hasonló biológiai jellegzetességek kialakulása nem közös őstől származó fajokban megtalálható az egymással rokonsági kapcsolatban nem álló élőlényeknél. [ OZMOREGULÁCIÓ ÉS SÓMIRIGYEK ] A vízi-, illetve tengeri környezetben szükséges az állatok sókoncentrációjának szabályozása és kiegyenlítése. A ma élő tengeri hüllőszerűek (Sauropsida) veséje nem elég hatékony az összes sófelesleg kiválasztására. A jelenkori krokodiloknál a sók kiválasztása a nyelven keresztül megy végbe (az aligátorok erre nem képesek), míg mind a ma előforduló, mind a kihalt tengeri teknősök esetében módosult az agynál egyenként némileg nagyobb méretű könnymirigyek szolgálnak erre a célra. A krokodilalakúak Crocodyliformes Metriorhynchidae családjánál (metriorhynchid crocodyliforms) a szemek előtt elhelyezkedő sómirigyek jelenlétét figyelték meg. Bár a sómirigyek szükségszerűen előfordultak a plezioszauruszoknál, moszaszauruszoknál és az ichthyoszauruszoknál (halgyíkok) is, azok pontos elhelyezkedése a mai napig nem ismert.

19 1.1.3.d SZAPORODÁS A jelenleg is élő tengeri hüllőszerűek (Sauropsida) mint például a tengeri teknős tojásrakók (ovipar), tehát kijönnek a szárazföldre lerakni a tojásaikat, gyakran igen nagy erőfeszítések árán. Ez azt bizonyítja, hogy az ichthyoszauruszok (halgyíkok) kicsinyei farkukkal előre, míg orrlyukaikkal hátra jöttek a világra annak érdekében, hogy mindjárt születésük után fel tudjanak úszni az első levegővételhez, így is csökkentve a megfulladás kockázatát hasonlóan a ma élő cetekhez/tengeri emlősökhöz (Cetacea) és tengeritehenekhez (Sirenia) (1.q ábra). Egy Szlovéniából előkerült moszaszauruszlelet, amely egyszerre több embriót is tartalmaz, arra enged következeteni, hogy a moszaszauruszok is eleventojók (ovovivpar) voltak, és utódaikat farkukkal előre szülték meg. Mivel a kihalt fajok szaporodási viselkedésének a közvetlen megfigyelése nem lehetséges, annak megállapítása, hogy a fosszilis (a pleisztocén vége előtt kihalt) tengeri őshüllők vajon tojásrakók (ovipar), elevenszülők (vivipar), avagy eleventojók (ovovipar) voltak-e (az utóbbiaknál a testen belül kelnek ki), komoly nehézséget okoz. Szerencsére előkerült néhány olyan maradvány, amely segítségül szolgál ebben. Az összes tengeri őshüllő közül az ichthyoszauruszok (halgyíkok) szaporodásmódjáról áll rendelkezésre a legtöbb adat. Az e rendhez tartozó különféle fajok nőstényeinek maradványai a testükben látható embriókkal együtt számos fosszíliában (ősleletben) megőrződtek, amik alapján eleventojó? (ovovipar) mivoltuk kétséget kizáróan bizonyítható legalábbis a középső jura korból előkerült egyedeknél. Ugyancsak nehezen elképzelhető, hogy ezek a tengeri életmódhoz messzemenően a legjobban alkalmazkodott állatok kijöttek volna a szárazföldre, hogy lerakják a tojásaikat. Több olyan fosszília (őslelet) maradt fent nőstényekről, amelyek medencéjében az ivadékuk farkukkal előre helyezkedett el. Sajnálatos módon a mai napig egyetlen vemhes nőstény plezioszaurusz leletet sem fedeztek fel, így eleventojó (ovovipar) szaporodási módjukra csak következtetni tudunk a testalkatuk (morfológiájuk) alapján. Merevebb testük és nagy testsúlyuk valószínűleg alkalmatlanná tette őket a szárazföldön történő mozgásra. Ugyanakkor egy embriókat is megőrzött nothoszaurusz-lelet napvilágra került, amely alapján feltételezhető, hogy a plezioszauruszokkal ezen közeli rokonsági kapcsolatban álló állatok is eleventojók (ovovipar) voltak. Habár ez az ősmaradvány kifejezetten arra utal, hogy a plezioszauruszok is eleventojók voltak, további bizonyítékok felfedezése szükséges ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan meg lehessen határozni szaporodásmódjukat. [1.q ábra] ICHTHYOSZAURUSZ 185 MILLIÓ ÉVES FOSSZÍLIÁJA SZÜLÉS KÖZBEN Megfigyelendő, hogy az utód farokkal előre jön világra.

20 [ A MOSZASZAURSZOKNAK KÉTÁGÚ, HASÍTOTT ] NYELVE VOLT? Tekintettel arra, hogy a nyelv egy lágy szerv, fosszíliákban (ősleletekben) nem őrződött meg, ezért alakjának rekonstrukciója a kihalt fajoknál különösen nagy kihívást jelent. A recens (a földtörténeti jelenkorban, a holocénban létezett vagy napjainkban is előforduló) pikkelyes hüllőknél (Squamata) a nyelv különféle morfológiája (alakja) figyelhető meg a nagyméretű és nem hasított végződésűtől a vékony és kifejeztetten kétágú nyelvalakokig. A ma élő pikkelyes hüllők (Squamata) esetében a nyelv fontos kémiai érzékelőszerv is egyben: ezzel tereli az illatmolekulákat az orrnyílásához, ahonnan hamar a szaglóhám receptoraihoz érnek. Ez valószínűsíthetően a moszaszauruszokra is jellemző volt, hiszen közeli rokonságban álltak a varánuszfélékkel (Varanidae) és kígyókkal, ugyanakkor valószínűleg villás nyelvük nem annyira a kígyókéhoz hasonlított, hanem inkább a ma élő Heloderma (mérgesgyíkok vagy viperagyíkok) nembe tarozó fajok vastag kétágú nyelvéhez. Ide sorolhatók a jelenkori mérges gila (Heloderma suspectum) vagy a mexikói gyöngyös-, illetve viperagyík (Heloderma horridum). [fig. 1.r] A MOSASAUR PALATE AND A GILA MONSTER S TONGUE A páros Jacobsonszerv a kémiai ingerek receptora, amely a kiöltögetett nyelv által a szájüregbe juttatott illatmolekulák érzékelésében játszik szerepet. Moszaszaurusz szájpadlása és a mérges gila nyelve, amely valószínűleg ugyanolyan alakú, mint a moszauszauruszé volt.

CÍMŰ FILMBEN SZEREPLŐ FŐ TENGERI ŐSHÜLLŐK KIEGÉSZÍTŐ FÜZET A TANÁRI ÚTMUTATÓHOZ ÉS A FELADATGYŰJTEMÉNYHEZ

CÍMŰ FILMBEN SZEREPLŐ FŐ TENGERI ŐSHÜLLŐK KIEGÉSZÍTŐ FÜZET A TANÁRI ÚTMUTATÓHOZ ÉS A FELADATGYŰJTEMÉNYHEZ CÍMŰ FILMBEN SZEREPLŐ FŐ TENGERI ŐSHÜLLŐK KIEGÉSZÍTŐ FÜZET A TANÁRI ÚTMUTATÓHOZ ÉS A FELADATGYŰJTEMÉNYHEZ Gyártotta és kiadta a 3D Entertainment ĺrták: Dr. Stéphane Jouve és Dr. Peggy Vincent együttműködésben

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13..

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13.. Én és Ukrajna tantárgy Óravázlat Az óceánok természetvilága Bakos Ilona 2012. november 13.. TÉMA. Az óceánok természetvilága CÉL. Megismertetni a tanulókat a világóceán és óceán fogalmakkal, az óceánok

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya)

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya) FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) FCI-Standard N 207/ 2009.06.05./ GB PEKINGESE (Pekingi palotakutya) 2 SZÁRMAZÁS: Kína. VÉDNÖK:

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió

Részletesebben

Gerincesek (Vertebrata) Gerincesek

Gerincesek (Vertebrata) Gerincesek Ph.: Gerincesek (Vertebrata) ~ 46 000 faj gerincoszlop (belső váz, passzív mozgásszervrsz.) fej + törzs + végtagok + farok Kültakaró: : hám alatt irha embrionálisan gerinchúr, kopoltyútasakok, farok Keringés:

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Magzatburkosok - Amniota. Hüllők Reptilia Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése

Magzatburkosok - Amniota. Hüllők Reptilia Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése Magzatburkosok - Amniota Hüllők Reptilia Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése Mezozoikum a hüllők kora A szárazföld meghódításának újabb szintje: HÜLLŐK Kétéltűből hüllővé válás nehézségei,

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Előszó. Kedves Kollégák, Szülők és Gyerekek!

Előszó. Kedves Kollégák, Szülők és Gyerekek! Előszó Kedves Kollégák, Szülők és Gyerekek! A Varázslatos környezetismeret című gyakorlófüzet játékos feladatokon keresztül segíti a tanulókat az egészséges életmód és környezetünk védelmének kialakításában,

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.

Részletesebben

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Földtudományos Forgatag 2014. Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály

Földtudományos Forgatag 2014. Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály Az iharkúti dinoszauruszok Földtudományos Forgatag 2014 Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály Dinoszauruszok Magyarországon? Báró Nopcsa Ferenc

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csontos váz és a mozgatórendszer fejlődése Csontosodás, izomzat és ízületek - a csontos vázrendszer az embryonális

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége Állatvédelem 4. Az állattenyésztők felelőssége Kedvencek tenyésztése szinte mindent Kutya Macska Díszhal Díszmadár Kisemlősök Egyéb emlősök Mosómedve Főemlősök Ragadozók Ízeltlábúak Hüllők Teknős Kaméleon

Részletesebben

Életnagyságú! Életnagyságú. 66 Citipati 68 Dinoszauruszteszt 74 Fosszílilák 76 Szómagyarázat 78 Index. A dinoszaurusz szaggatott piros vonallal

Életnagyságú! Életnagyságú. 66 Citipati 68 Dinoszauruszteszt 74 Fosszílilák 76 Szómagyarázat 78 Index. A dinoszaurusz szaggatott piros vonallal Tartalom 6 Bevezetés 8 Idôvonal 14 Herrerasaurus 16 Coelophysis 18 Plesiosaurus 20 Lesothosaurus 22 Stenopterygius 24 Cetiosaurus 26 Liopleurodon 28 Pterodactylus 29 Argentinosaurus 31 Compsognathus 34

Részletesebben

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III.

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III. 3/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN III. HÜLLŐK Jellemzőik Az első valódi értelemben vett szárazföldi állatok, szaporodásuk nem kötődik a vízhez. Sikeres állatcsoport, mintegy 7000 fajuk ismert. A kétéltűektől

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952. : Férfi frizuraforma kiválasztását meghatározó tényezők

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952. : Férfi frizuraforma kiválasztását meghatározó tényezők 1 : Férfi frizuraforma kiválasztását meghatározó tényezők A vendégek az előnyös frizurára vonatkozó tanácsadást tartják a fodrász legfontosabb tevékenységének. A frizurának a koponya rendellenes formáját

Részletesebben

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK TOMPÁNÉ BALOGH MÁRIA KÖRNYEZETEM ÉLÔ TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK Évfolyam 2 7 0 éves tanulók részére... a tanuló neve pauz westermann VIZES ÉLÔHELYEK A) változat. a) Rajzold

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember?

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember? TÉMAKÖR. Az ember a természet része TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember? CÉL. Tovább ismertetni a tanulókat az emberi test felépítésével, a csontvázzal, mint az emberi test támasza,

Részletesebben

SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV

SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV SYLLABUS MŰVÉSZETI ANATÓMIA II FÉLÉV I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Képzőművészet-grafika Művészeti Anatómia A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Mindenek előtt megköszönöm Benes Sándornak és Fejes Istvánnak, a Múzeum jelenlegi dolgozóinak, valamint Nagy Andrásnak,

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Ez a segédlet

Részletesebben

AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK

AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK A FÉLSIVATAGI NÉPEK ÉS KÖRNYEZETÜK Készítette: Tomory Ibolya SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 7. ÉVFOLYAM SZKA_207_15

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Ki mit tud Magyarországi hüllők

Ki mit tud Magyarországi hüllők Ki mit tud Magyarországi hüllők Fürge gyík feje közelről, oldalt jól látszik a füle További információ a Magyarországon honos állatokról: MME Az összes magyarországi hüllő és kétéltű védett állat, befogásukat

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

A japán gyertyák használata

A japán gyertyák használata A japán gyertyák használata www.elemzeskozpont.hu Mire használható ez az ebook? Az ebook-ban ismertetésre kerülő anyag szükséges az elemzeskozpont.hu weboldalon megjelenő technikai elemzések értelmezéséhez.

Részletesebben

Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól

Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól PR/B10/0514VJT0425BF0019S021 Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól Dr. Vincze János, Dr. Vincze-Tiszay Gabriella Bevezető Az emberi csontváz főbb részei: a fej, a törzs, a felső végtag és alsó végtag

Részletesebben

Feladatgyűjtemény matematikából

Feladatgyűjtemény matematikából Feladatgyűjtemény matematikából 1. Pótold a számok között a hiányzó jelet: 123: 6 a 45:9.10 2. Melyik az a kifejezés, amelyik 2c-7 tel nagyobb, mint a 3c+7 kifejezés? 3. Határozd meg azt a legnagyobb természetes

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

2/B ŰRLAP A RÉSZLETESEN KIDOLGOZOTT ERDEI ISKOLAI MODULOKHOZ

2/B ŰRLAP A RÉSZLETESEN KIDOLGOZOTT ERDEI ISKOLAI MODULOKHOZ Regisztrációs szám:ei-03-05-0128 A Pályázó tölti ki! /Az OMAI-tól a pályázati értesítő levélben kapott regisztrációs szám/ 2/B ŰRLAP A RÉSZLETESEN KIDOLGOZOTT ERDEI ISKOLAI MODULOKHOZ Az adatlap és a mellékletét

Részletesebben

Sarródon nevelkedett bikák

Sarródon nevelkedett bikák Sarródon nevelkedett bikák Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága 9435. Sarród-Rév, Kócsagvár, Pf.: 4. Vételi szándékát dr. Jakál Lászlóné-nak kell bejelenteni. Telefon: 06 / 30 / 257-55-74 119. oldal

Részletesebben

Miért épp a csoportmunka? K. Nagy Emese

Miért épp a csoportmunka? K. Nagy Emese Miért épp a csoportmunka? K. Nagy Emese Iskolai munkánk során pozitív eredményről számolhatunk be a csoportmunkák közösségfejlesztő hatását illetően. Míg a frontális tanítási órán mi, nevelők cselekszünk

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Hírek a nagyvilágból

Hírek a nagyvilágból 8. szám 2014. augusztus szeptember MÓRAHALMI CSAHOLÓ Hírek a nagyvilágból Párt kapott a vörös panda A Szegedi Vadaspark hím vörös pandája párt kapott maga mellé. Összeszoktatásuk után augusztus 26 tól

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

"#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/

#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/ 1. Külső testalakulás A juh külső testalakulása, hasznosítási típusok Szervezeti szilárdságra utal: törzsmélység mellkas mélység Hús- és gyapjútermelésre utal: hát és far terjedelme Járóképességre utal:

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Az állatok evolúciója

Az állatok evolúciója Az állatok evolúciója Az állatvilág rendszere A gerincesek osztályai Általános jellemzés: - fej, törzs, végtagok, farok - csontos v. porcos szilárdító belső váz - mozgás: vázhoz tapadó harántcsíkolt izmok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Bencsik Péter Borbély László A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Litér-Gödöllő, 2014. Bevezetés A Magyar Íj szimbólum! Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt

Részletesebben

GERINCESEK TÖRZSE HALAK, KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK

GERINCESEK TÖRZSE HALAK, KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK GERINCESEK TÖRZSE HALAK, KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK 1. Egészítsd ki az ábrát a megadott feliratokkal! pitvar kamra oxigéndús vér véna kapillárisok artéria szén-dioxidos vér kopoltyú 2. Egészítsd ki a szöveget!

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Fajtabemutató-Standard Módosítás: 2009. február 04. szerda, 14:59

Fajtabemutató-Standard Módosítás: 2009. február 04. szerda, 14:59 A kaukázusi juhászkutya ősi hazája Közép-Ázsia, Kaukázus, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, Dagesztán, Csecsenföld, Észak-Oszétia és a környező kisebb köztársaságok. Nagyon nagy számban fordul elő Oroszország

Részletesebben

CENTRUL NAŢIONAL DE EVALUARE ŞI EXAMINARE

CENTRUL NAŢIONAL DE EVALUARE ŞI EXAMINARE CENTRUL NAŢIONAL DE EVALUARE ŞI EXAMINARE EVALUAREA NAŢIONALĂ LA FINALUL CLASEI a VI-a Anul școlar 201-2014 Matematică şi Ştiinţe ale naturii TEST 1 Judeţul/sectorul... Localitatea... Unitatea de învățământ...

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Ciánkék sövényleguán (Sceloporus cyanogenys, Cope 1885 )

Ciánkék sövényleguán (Sceloporus cyanogenys, Cope 1885 ) Ciánkék sövényleguán (Sceloporus cyanogenys, Cope 1885 ) Szerző és fotók: Huncutka Farm Szeretnénk bemutatni a Huncutkafarm egyik kis családját: az öt ciánkék sövényleguánt (Sceloporus cyanogenys, Cope,

Részletesebben

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_27 É N É S A V I L Á G Séta a vízparton Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM 300 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Tanári MODULVÁZLAT

Részletesebben

A KÉKCÁPA. Rendszertani helyzete, származása

A KÉKCÁPA. Rendszertani helyzete, származása Rendszertani helyzete, származása A KÉKCÁPA A kékcápa ( Prionace glauca, Linné, 1758) a névadója a cápaalakúak ( Sealchiiformes) legnagyobb rendjének. A jelenleg ismert mintegy 390 cápafajból 198 fajt

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A hal külső és belső testfelépítésének vizsgálata

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A hal külső és belső testfelépítésének vizsgálata TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A hal külső és belső testfelépítésének vizsgálata A legfejlettebb állatok a gerincesek törzsébe tartoznak. Ezek

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) Rendszertani besorolása Ország: Állatok /Animalia/ Törzs: Gerinchúrosok /Chordata/ Altörzs: Gerincesek /Vertebrata/

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok A vizek élővilága Ez a téma a 6. osztályos természetismeret része. A Magyar Természettudományi Múzeumban a Sokszínű élet című kiállítás egyik fejezete éppen ezzel a témával foglalkozik. Több tankönyvkiadó

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA 1 NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 24 ORSZÁG Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország,

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

PetSafe Ultrakönnyű ugatásgátló nyakörv

PetSafe Ultrakönnyű ugatásgátló nyakörv PetSafe Ultrakönnyű ugatásgátló nyakörv Kérjük, figyelmesen olvassa el az útmutatót használat előtt. PUSB-150-19 Köszönjük, hogy Ön a PetSafe -et választotta, amely az eladási listán az 1. helyet képviseli

Részletesebben