...azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek. (1Kor15,22)

Átírás

1 A Debrecen-Csapókerti Református Egyházközség lapja XX. évfolyam 2. szám április 5....azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek. (1Kor15,22) Darmstadt Imakert

2 2 Magvetés Élet örök Élet március 24-én Barcelonában 146 utas azzal a céllal szállt be a repülőbe, hogy uticéljához közelebb kerüljön. Tette mindezt talán a megszokott módon, hiszen olyan sokszor így volt már, vagy tette mindezt izgatottan, hiszen az újdonság ereje hatalmába kerítette. A 6 fős személyzet pedig a dolgát végezte. A szomorú tényt mindannyian ismerjük: tragikus repülés lett ebből. (A vizsgálatok folyamatban vannak, e sorok olvasásakor talán többet lehet majd erről tudni...) 150 ember, aki nem gondolta, hogy a világhíradó velük fog foglalkozni. 150 ember, aki talán az utolsó percekben átélte egész földi életét, mert pillanatok alatt pergett le előtte, ami addig vele történt. Az élet... Mi is az élet? Mit is mondhatunk a születésünktől kezdve eltelt időre? Ahány ember, annyi válasz! Öröm és szomorúság, siker és vereség, boldogság és keserűség, megelégedés és panaszkodás, zarándokút és helybenjárás, békesség és rivalizálás... folytathatnánk a sort vége-hossza nélkül a néhány évtizednyi földi életet jellemezve. Amikor pedig az örök életről hallunk, mire gondolunk? Hogyan képzeljük el? És hogyan lehet a miénk? Jézus Krisztus válaszol erre: Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust (János 17,3). Ezek szerint nem csupán a halál után, hanem itt a földön az örök élet már a miénk lehet. Nem bizonytalan messzeségben és távolságban, hanem Isten és Jézus Krisztus ismerete által van számunkra felkínálva. Ismerni a Szentháromság Istent azt jelenti, hogy vele Lelke által közösségben lehetünk. Sokan keresik az örök élet titkát, és sokan nem találják meg azt. Valami bonyolult, az ember számára elérhetetlen titokzatosságnak tartják. Nem az! Isten az ember számára nagyon egyszerűen kijelentette az örök élet valóságát és elérhetőségét. Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust. Istent az Ő Fiában, Jézus Krisztusban megismerni legteljesebben Nagypénteken lehet, a golgotai kereszt alatt! Az Isten által az Ő Fiában, Jézus Krisztusban felkínált Életet megismerni legteljesebben Húsvétkor lehet, az üres sírnál! Ez a két hely, ez az út, a véres kereszttől az üres sírig mindent megváltoztatott és megváltoztat. Átírta a történelmet és átformálta az ember életét! Van egy kedves lelki ének, amely Jézus szavai alapján a legegyszerűbben fogalmazza meg ezt a leghatalmasabb csodát: Megismerni Téged: ez az örök élet! Ez az igaz, örök boldogság. Téged megtalálni, mindig Veled járni, És Tebenned elrejtőzni: a mennyország! Megismerni jobban, amíg a szív dobban, Megismerni égi lényedet. Isten szent Báránya, ég és föld Királya, Soha, soha el nem múló szent szeretet! Isten áldott Lelke, jöjj bűnös szívembe! Hadd ismerjem Jézust igazán! Merüljek el Benne, a szent végtelenbe, Aki nékem megszerezte égi hazám! Földi életutunk legnagyobb, legfontosabb döntése ez: Jézust megismerni és elfogadni. Minden más csak ezután következik, mert múlandó. Ennek a hitnek, kapcsolatnak örökké tartó gyümölcse van: az üdvösség. Fogadjuk el mindnyájan! Lakatos Zoltán lelkipásztor

3 Magvetés 3 Lukátsi Vilma AZ UTOLSÓ VACSORA Alkony borult az Olajfák hegyére, a hajnalcsillag fönt volt már az égen, - a be nem tartott és sokszor megszegett Szövetségre emlékezésképpen Jeruzsálem házfalain belül asztal mellett ültek a családok, együtt ették meg a páska-bárányt, amíg az éj teljesen leszállott... Tizenhárman voltak a teremben, tizenkettő lábát az Úr mosta: amit teszek, azt most még nem érted... A mécs lángja gyöngéd fénybe vonta körülkötött, görnyedő alakját, amelyből még nárdusillat áradt... Övéivel az asztalhoz ült le, mert behozták a vacsora-tálat. Ő a megtört kenyeret szétosztva azt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem - tiértetek... - így kötötte az Új Szövetséget; Isten Báránya kész volt a halálra, de a régi oltárkő szétmállott! - Tiszta új bort öntött a pohárba, (a kereszt valahol készen állott). Ő a kelyhet kézről-kézre adta: az én vérem Új Szövetség vére! Azután dicséretet énekelve elindultak az Olajfák hegyére. (forrás: Egy csipet só - Bp.1990.) Utolsó vacsora

4 4 Magvetés Vele együtt élni (Olv.: 5Móz30,6, Lk10,25-28, Róm6,6-8, Gal2,20, Kol1,27, 1Jn3,2, 5,12) Szilárd talajon állok, amire építek: van Jézusom. Nem csupán a történeti, akiről olvassuk, hogy Isten fia (azon kívül, hogy Megváltó), hanem az én Jézusom, akivel kapcsolatom van, aki bennem lakik, a lelkem Őbenne, akit mindenütt megtalálok és meglátok! /Brunswick Teréz ( ), az első magyarországi óvodák megalapítója./ Úgy tizenegy esztendővel ezelőtt egyik unokánk kiadós városi sétálásunk közben egyszer csak megszólalt: Nagymama, nem bíjom magamat! Ez pedig azt jelentette, elfáradt, vegye fel, mert nem bír gyalogosan tovább totyogni mellettünk. Mosollyal kísért kívánsága természetesen teljesült, nagymama karjaiba vette, és így mentünk tovább 1. Valahogy így lenne érdemes tovább mennünk mindnyájunknak Krisztussal, aki valóságosan, de mégis titokzatos módon megmutatja önmagát ennek a világnak. Amikor Jézus búcsúbeszédeivel (János evangéliumának fejezete) igyekezett tanítványait felkészíteni földi élete befejezésére, nemcsak a Pártfogót, a Szentlelket ígéri, aki majd velük lesz mindörökké, hanem váratlan fordulattal önmagáról kezd szólni: Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok. Még egy kis idő, és a világ többé nem lát engem, de ti megláttok, mert én élek, és ti is élni fogtok (Jn14,18-19). Mélyértelműen háromszólamú üzenete van ennek az igének. Bár tanítványai meg kell tapasztalják eltávozását, mégsem lesznek olyanok, mint a pásztor nélkül maradt nyáj, akik fáradtan, tehetetlenül, kiszolgáltatottan, csüggedten vergődnek a továbbiakban egy számukra ellenséges világban. Miért? Azért, mert a.) az ideiglenesen egyedül maradtak csakhamar ismét együtt lehetnek vele már feltámadása után negyven napon át; b.) majd az Atyához felemeltetése után titokzatos módon jelen lesz minden napon a világ (= aiónos, a mostani világkorszak) végéig (Mt28,20) övéivel, az önmagukat megvédeni képtelenekkel, de hittel benne bízókkal a Szentlélek által, mint védelmező, segítő, éltető, lelkesítő, eligazító ERŐ; c.) és végül második alkalommal úgy jelenik meg, hogy ítélni fog élőket és holtakat (2Tim4,1), amikor is meglátja minden szem (Jel1,7). Nem az önmagát istenítő, megmámorosodott, élvezeteket hajszoló világ látja meg Őt így, hanem hitben élő gyermekei (Jn13,33). Mennyire igaz a 19. századi óvodaalapító vallomása: Isten igéje a természeti ember értelme számára elzárt dolog (Brunswick Teréz). Bizonyára ismerte Pál figyelmeztetését: hitben járunk, nem látásban (2Kor5,7), mert csak a testi szemekkel láthatatlan eseményekben ragyog fel a mennyei dicsőség (2Kor4,17-18). Egyébként az ember csak az önző elszigetelődésre, a másik megvetésére, erőszakra, gyűlöletre kész, nem a jó cselekvésére. 2. Minket, a jelenleg élőket azonban a tegnap, ma és mindörökké változatlan (Zsid13,8) szeretettel szerető Jézus Krisztusról tett vallomásával egy igazi örömüzenettel is meg akar ajándékozni. Mégpedig azzal az örvendetes ténnyel, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek (Kol1,27). Mit is jelent ez? Az üdvösség történetének kezdetén kizárólag választott népe, Izráel találkozhatott a láthatatlan Istennel nappal

5 Magvetés 5 felhő, éjjel tűzoszlop jelenségeiben. Ézsaiás hatalmas látomásában azonban már Istennek azt az elhatározását olvashatjuk, hogy mindenkori szolgáinak a pogányok, azaz a népek között kell meghirdetniük világméretű szabadítását: A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig (Ézs49,6). Pál kitörő örömmel beszél arról az Efézusi levél 3. részében a titok -ról, amelynek úgy lehet cselekvő részese, hogy Krisztus megjelenésétől fogva a föld végső határáig terjedően (a pogányok között!) hirdetheti meg az evangélium új világkorszakát. Mert Isten mentő szeretete nem szűkíthető le bizonyos helyekre, és nem is korlátozható csupán bizonyos naptári alkalmakra: bűntől szabadító szándéka, Jézus Krisztus éltető jelenlétének híre eljuthat Jeruzsálembe, Samáriába, Keletre, Nyugatra, Északra és Délre. Istenünk üdvözítő szeretete ugyanis minden embernek jelent meg nemzeti, faji, vallási hovatartozástól függetlenül, hiszen az Ige testet öltésekor a karácsonyi evangélium mindenkinek szól, ami az egész nép öröme lesz (Lk2,10). 3. Végül a szokásos kérdés: milyen célból és hogyan lehet élni Jézus Krisztus által? Ő ezt is ígérte búcsúbeszédében tanítványainak: megtudjátok, hogy én az Atyában vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek (Jn14,20). Amikor pedig Pál arról vallott, hogy Krisztussal való döntő találkozása óta testi élete egészét bensőleg, hitben formálta át, azaz többé nem ő élt, hanem Krisztus benne, akkor még ezt is hozzátette: szeretett engem, és önmagát adta értem (Gal2,20). Később konkrétan Isten emberszeretete megjelenéséről szól (Tit3,4). Azaz Jézus mindvégig úgy szerette az Atyát, az Atya pedig a Fiút, hogy ebből a kölcsönös szeretetből áramlik felénk Jézusnak az övéit elhordozó, segítő, átölelő, éltető szeretete. Ezt pedig nem tarthatjuk meg önző módon csak magunknak: tovább kell élnünk a körülöttünk élőknek. A szeretet az élet, az élet gyökere. Aki nem szeret, nem is él (Bunswick Teréz). Márpedig ha Jézus Krisztus által a jelen lévő Istenről vallunk, aki maga a szeretet, akkor csak úgy maradhatunk életben, ha az Ő szeretetével segítjük, támogatjuk, melegítjük egymást. Vagyis ha hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket, akkor aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne (1Jn4,16), Vele való megszakíthatatlan, örökké tartó, evilági halálunk után is megmaradó kapcsolatban. Rácz László lelkipásztor Kis Gáborné Katika ISTEN AZ ATYÁM Isten az Atyám Benne bízom! Hiszem, tudom Ő benne soha nem csalatkozom. A fény a Mennyből A Föld felé árad Emeled föl Uram Teher alatt roskadó szolgádat. Uram, Te hős voltál mikor Golgotára mentél Örökre a világ Megváltója lettél. Ezért áld a mi szívünk énekben, imában Hozzád tartozunk most és mindörökklé az örökkévalóságban.

6 6 Magvetés A BŰN Kedves Olvasó! A bűn című írásomat napi csendességeim során jegyeztem fel. Volt, amikor épp csak egy sort sikerült leírnom, volt olyan is, amikor semmit, de olyan is, amikor csak írtam, írtam és írtam. Állandó rohanás az életünk. A férjemmel sokszor észre sem vesszük, hogy hétfőből hogy lett hirtelen péntek. Nehéz a napi munka, háztartás, ügyintézések mellett naponként elcsendesedni, de mindenkinek arra van ideje, amire akarja! Naponta minimum háromszor étkezünk, mert éhesek vagyunk, és a gyomrunk jelez, hogy adjunk neki táplálékot. A lelkünknek is szüksége van táplálékra! Remélem, a cím sok mindenki figyelmét felkelti majd, és bízom benne, hogy a feljegyzésem elolvasása után sokan lesznek (köztük jómagam is), akik megpróbálnak a bűntől távol maradni. A bűn szót kimondva érezhetjük, hogy egy erőteljes szó, és mintha hatalommal bírna. A bűn a gyökere minden rossznak. (János első levele 3,4 Aki bűnt cselekszik, törvényszegést követ el, mert a bűn törvényszegés. ) Mi az eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert azért, hogy teremtőjét megismerje, és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk, majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert. A Szentlélekbe vetett hit megfordíthatja ezt. Vigyázni kell a bűnnel, mert Isten mindent lát, és tud rólunk, ha valaki úgy hiszi, hogy a TITOKBAN elkövetett bűnt nem látja a mi Urunk, az bizony téved! (Lukács evangéliuma 8,17 Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismerté ne válna. ) Nemcsak cselekedeteinkkel követünk el bűnt, hanem gondolatainkkal is, és Isten erről is tud. Ne legyünk ezért rossz gondolatokkal tele, sem haragtartóak, se gyűlölködőek, és ne mutassunk hátsó szándékkal teli magatartást. Az ördög nagy kísértő, vigyázzunk vele, legyünk bátrak, és erősek, csábításának tudjunk nemet mondani! (Mózes első könyve 4,7 Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta. ) Éppen ezért a bűnt: el kell ismerni, Isten elé kell vinni, őszintén meg kell bánni, és el kell hagyni. A megbánt bűnt a mi Urunk megbocsátja, és elfelejti. Jézus Krisztus szabadítását hittel kell elfogadnunk! Ne felejtsük el azt sem, hogy a mi Urunk nem a külsőnk alapján ítél meg bennünket, hanem az alapján hogy mi van a szívünkben. Az emberek felé mutathatjuk, hogy minden szép és jó, elbújhatunk egy tökéletes álarc mögé, míg szívünkben a bűn legsötétebb oldala mutatkozik meg. Imádkozzunk szüntelen, kérjünk, és megadatik, amire vágyunk, keressük, és megtaláljuk, amiért fohászkodtunk. (János evangéliuma 15,7 Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjetek, és megadatik nektek. )

7 Magvetés 7 Lehet, hogy nem azonnal kapjuk meg azt, amit kérünk, vagy nem olyan formában, ahogyan szeretnénk, de semmiféleképp ne felejtsük el, hogy Istennek mindnyájunkkal terve van, és ha bátran rábízzuk magunkat, ha az életünk irányítását átengedjük neki, akkor nem kell aggódnunk semmiért sem, mert ő csak a legjobbat szeretné nekünk, és ehhez szükségünk van hitre, kitartásra, feltétel nélküli Istenbe vetett bizalomra, és fohászra! (Pál Filippibeliekhez írt levele 4,6-7 Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt, és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. ) Gondoljuk át, hogy hogyan élünk: bűnnel, vagy nélküle. Ha változtatni szeretnénk, életünkön ne féljünk a bűntől elválni. Igaz, nehéz változni, és változtatni, de nem lehetetlen! A mi Urunk ad erőt, hogy elfogadjuk a megváltoztathatatlant, és ad bátorságot megváltoztatni a megváltoztathatót. Jézus eljövetele közel van, sohasem késő! (Jelenések könyve 22,12-13 Íme, eljövök hamar, velem van az én jutalmam, és megfizetek mindenkinek a cselekedetei szerint. Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég. ) Áldáskívánó szeretettel: Szabó Zoltánné Debrecen, március 09.

8 8 Magvetés Jézus nélkül nincs remény! Szenvedni annyi, mint diadalt aratni: Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni, míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya beállítson majdan szobros csarnokába! (Babits Mihály) Az Úr Jézus jelei, csodái, gyógyításai térdre és imádatra késztették a jelenlévőket és minket is, mai tanítványait. Kegyelmes tettei mindig az irántunk való könyörületből, szánakozásból, együttérzésből fakadtak, amely nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent. Őáltala a megkötözöttek megszabadultak, a vakok láttak, a bénák jártak, a süketek hallottak, a leprások megtisztultak és halottak támadtak fel. Jézus ma is kegyelmet, életünkre teljes megoldást kínál: az elveszetteknek menekülést, a sötétben járóknak világosságot, a betegeknek gyógyulást, a megalázottaknak igazságot, követőinek megnyugvást, békét és üdvösséget, örök életet. Hálaadással fogadjuk el drága ajándékait, mert Jézusnál jobban senki sem szeret minket! Azért, hogy megmentsen, értünk áldozta életét a kereszten. A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg. (Ézs53,5) Drága Megváltóm, Úr Jézus Krisztus! Áldalak Téged, hogy én is átélhettem a veled való találkozás örömét, és megismerhettem a legdrágább áldozatot, melyet értem hoztál a kereszten. Egyedül Te ismered a szívemet és látod, hogy csak Tőled várhatok segítséget. Hálát adok, hogy törődsz velem, és köszönöm, hogy nem kell kétségbeesnem a bajban. Úr Jézus, Te vagy az Élet és a Remény! Hiszem, hogy számodra nincs lehetetlen, ezért kérlek, hogy könyörülj rajtam. Őszinte gyermeki hittel bízom Benned. Legyen meg a Te akaratod az én életemben! Íme, áldásul volt nekem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűnömet! (Ézs38,17) László Ilona presbiter Füle Lajos JÉZUS Jött, hogy a bűnből kiragadjon, hogy életünknek értelmet adjon. Nincs mélység, melyben el ne érne, s nincs magasság, ahova érte el ne jutna, akit, megváltott, akit, az Ő vérével áldott, ingyen való ekkora váltság! Követni ŐT drága kiváltság!

9 Magvetés 9 Túrmezei Erzsébet AKI HELYETT A KRISZTUS VÉREZETT Emlékszem: Kemény bilincsbe verten, bénultan ültem a hideg kövön. Sötétség, bűn és vád töltötte el lelkem, ijesztő csend kietlen börtönöm. Halál: Oly mindegy. Csak nagynéha lázadt valami bennem. Életvágy talán. S akkor... szerettem volna összetörni bűnt és bilincset börtönöm falán... Neki az ajtó rozsdamart vasának sámsonkarokkal! Ki a fényre! ki, ahol szabad mezők ujjongva várnak, s ahol az élet szent magvát veti! Néha. És máskor rémek. Megremegtem: a szívemen kemény, hideg marok. Egy síron túli hang titkos hívása: Jöjj! Jöjj Barabás! - Nem! Nem akarok! S ott állt egy ember: nagy, szúró tövissel megkoronázott, véres, tört alak. Vállán vörös palást, kezébe nádszál. Hogy le nem roskad annyi kin alatt! Gyönge, törékeny. Vad lelkemmel érzem: szelíd, egészen más, mint én vagyok. Arcán csend, nyugalom. Megtört szemében valami földöntúli fény ragyog. Ki ez az ember? Megkövülten állok. Énrám tekint. Ki Ő? Mit véthetett? Valaki szól: A Názáreti Jézus. Őt feszítik meg Barabás helyett. Oly hosszú út vezet a Golgotára... Én végigjártam. Két lázas szemem odatapadt vonagló alakjára, ott égett minden gyilkoló szegen. Barabás! Hah, már nem a rém hívása. Ezer torokból tör ki: Ó, elég! Ez a halál! Jön értem. Sírom ássa és nem kiálthatok felé: Ne még! Most! Súlyos léptek... fegyver csörrenése... csikordul a zár... szoborrá meredt minden tagom... egy érdes hang: Barabás, szabad lettél. Le a bilincseket! Először mint egy álom. De lehullnak mégis. Tántorgó lábaim előtt kitárt kapu áll. Ott kinn vár az élet. Rám vár. Előre! Hadd köszöntsem őt! Merre? Hová? Nagy céltalan örömmel rohantam, mígnem bősz tömegbe vitt, zúgó tömegben torpant meg a lábam. Pilátust láttam, népem véneit...

10 10 Magvetés És nem tudtam többé levenni róla. A szemek fénye... az a szent ajak... a hulló vér... Múlott a perc, az óra. Felejthetetlen percek és szavak. A szívemen gigászi nagyra nőttek láttán kemény, hideg gránithegyek: Helyettem! Énhelyettem! Énhelyettem! Hogy én éljek, hogy én szabad legyek! Mikor utolsót vonaglott a teste, mikor már minden elvégeztetett, mentem alá a gyász hegyéről én is. - S ölbe vettem egy síró gyermeket... Már csak szeretni, simogatni vágytam, haladni csendesen, mint Ő haladt, aki helyettem roskadt le a porba Golgota utján a kereszt alatt. Helyettem. Énhelyettem! Énhelyettem! Ez a szó zengi át életem. - Napfény gyanánt ez tündököl felettem, s ez nyitja meg a mennyet is nekem. Ki az? Ki zörget? - kérdik majd. Barabás, aki helyett a Krisztus vérezett. S kitárják akkor ujjongó örömmel a gyöngykaput fehér angyalkezek. Megsimogattam... lázadó kezemmel, mely azelőtt csak gyilkolt és rabolt. S akkor tudtam meg, hogy Barabás meghalt. Az ő testét fedi a sziklabolt. Munkácsy Mihály Golgota

11 Magvetés 11 Hittel és szorgalommal Tudod mennyi gyermek ébred kicsiny ágyban jó korán? Gond se bántja, vígan élhet, futhat, játszhat mindahány. Égi atya kézben tartja, vágyát tudja, hangját hallja. Téged is lát és szeret, téged is lát és szeret. (Wilheim Hey: Tudod-e?, részlet) A mennyei Atya jobban ismer bennünket, mint mi saját magunkat. Még meg sem formált szent keze, amikor már tudta, hogy mi a terve velünk, és ha figyelünk a jelzéseire, beszélgetünk Vele, ezt nekünk is elmondja. Ha pedig az általa kijelölt úton haladunk, céljainkat az Ő segítségével, hittel és szorgalommal el is fogjuk érni. Ezt nagyon fontos gyermekeinkkel is tudatni, minél korábban az egészséges önbizalmat beléjük plántálni, hiszen minden cél elérhető, Istennek semmi sem lehetetlen, aki pedig oda van az emberért kimondhatatlanul, és ha Ő velünk, ki ellenünk? Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Isten majd mindent elrendez, nekünk csak az a dolgunk, hogy várjunk. Nem, ehhez tenni kell, minden tőlünk telhetőt. Fontos, hogy azzal is tisztában legyenek gyermekeink, hogy lesznek nehézségek, próbatételek, amiken Isten segítségével juthatunk keresztül. Meg kell ezt is tanulniuk, tanítani velük, hogy a remélt eredményhez olykor göröngyös lehet az út, úgy, ahogyan az Atyához is keskeny út vezet, míg a bűn ajtaja széles és hívogató. Az a jó tanácsom, hogy ne mondjuk azt soha gyermekünk céljaira, hogy ó, igen, persze, meg toronyórát lánccal..., ha pedig kudarcot szenved, ne az legyen a vigasztalás, hogy ugye, megmondtam. Ezzel akár egy életre szóló sebet okozhatunk, az elvesztett önbizalom pedig nehezen alakítható ki ismét. Azt gondolhatja, hogy Isten mégsem segített, pedig ő a mindenható. Gyermeki hite teljesen megrendülhet, ha nincs tisztában azzal, hogy a próbatételek is az Úrtól vannak, ami nekünk jelenleg nehézség, az is javunkra válhat. Igyekezzünk hát úgy elindítani őket, olyan munícióval, hogy ne torpanjanak meg az akadályok előtt, azokat ne büntetésnek, csak megoldandó próbatételeknek fogják fel, amin Isten átsegíti a benne hívőket, megmutatja a kivezető utat. Aki végigmegy és sosem adja fel, az kap majd koronát, aki hűséges és szabályosan küzd, arra ott fenn jutalom vár! (Pintér Béla) A rajzot Gyuricsku Marci készítette Áldás, békesség! Nyilasi Márta

12 12 Magvetés A befalazott Biblia Mintegy száz éve, amikor a Szent- Gotthard alagút még nem volt megépítve, az Olaszországból Svájcba és a visszautazóknak gyalog kellett átmenniük a hágón, és ez sok időbe telt. Az emberek gyakran csoportosan utaztak. Egyszer egy csapat kőműves utazott Lugano környékéről belső Svájc felé, mert ott jobb volt a kereset. Volt köztük egy fiatalember, akit Antoniónak hívtak. Ez utazás közben szóba elegyedett egy idősebb hölggyel, aki az Úr Jézus értünk hozott áldozatáról beszélt neki. Antonió azonban hallani sem akart róla és azt mondta: Van Máriánk és vannak papjaink. Ez elég. A hölgy Antoniónak egy szép, bőrbe kötött Bibliát ajándékozott. Elfogadta, de nem olvasott belőle. Amikor Glarusba, a munkahelyére érkezett, egy nagy ház építésénél kellett dolgoznia. Ott könnyelműen belement társai durva kalandjaiba és velük káromkodott. Amikor az egyik falat vakolták, látott egy nyílást, melyet még be kellett falazni. Hirtelen eszébe jutott a Biblia, amely hátizsákjában volt, és azt mondta társainak: Fiúk, van egy remek ötletem. Nézzétek, van egy Bibliám, azt befalazom ebbe a nyílásba. A Biblia éppen belefért, csak a kötése sérült meg. No még egy kis maltert ide - mondta Antonió - és majd meglátom, ki az ördög veszi elő még egyszer! május 10-én tűzvész ütött ki Glarusban, 490 ház teljesen leégett. Az egész város rettenetes romhalmazzá vált, újra fel kellett építeni. Egy Johannes nevű észak-olaszországi kőművest bíztak meg azzal, hogy egy házat, amely még új volt, de részben beomlott, megvizsgáljon. Kopogtatta kalapácsával az egyik épen maradt falat és hirtelen kiesett belőle egy törött malterdarab. Legnagyobb csodálkozására talált mögötte egy könyvet, amely a falba volt illesztve. Kihúzta: egy Biblia! Hogy került ez ide? Különös, neki is volt egyszer Bibliája, de azt elvették tőle. No, ezúttal nem veszik el - gondolta. Szabad idejében szorgalmasan elkezdte olvasni. Először csak az evangéliumokat és a zsoltárokat értette. Belőlük megtanult imádkozni. Akik azonban őszintén vágyakoznak utána, azoknak Isten segítségükre siet. Így azután nemsokára megértette, hogy bűnös, de azt is, hogy Isten szereti, és hogy csak az Úr Jézusban való hit által nyerheti el bűnei bocsánatát. Amikor ősszel ismét visszatért hazájába, rokonsága körébe, mindenütt elbeszélte felszabadult életének jó hírét. Szabad idejében Bibliákkal teli táskával járta a környék falvait és terjesztette az evangéliumot. Így jutott el arra a vidékre, ahol Antonió lakott. Egy országos vásáron felállította a sátrát és ott árulta a Bibliát. Antonió arra ment, megállt és azt mondta: - Biblia? - köszönöm, nincs szükségem rá! Ha kellene egy, csak el kell mennem Glarusba, ott van az enyém befalazva. És még mindig kíváncsian várom, ki az ördög veszi ki onnét. Johannes szomorúan nézte a fiatalembert. Most már mindent értett és így szólt: - Vigyázzon fiatalember! Könynyű gúnyolódni, de mit szólna, ha meg-

13 Magvetés 13 mutatnám magának azt a Bibliát? - Engem ugyan nem csap be - mondta Antonió -, tüstént felismerném, hiszen megjelöltem. És az a véleményem: az ördög sem hozza ki onnét! Johannes elővette a Bibliát és megkérdezte:- Ismeri ezt a könyvet, barátom? Antonió először szólni sem tudott, amikor meglátta a sérült Bibliát. - Nézze meg jól! Ugye látja? De nem az ördög hozta elő, ha nem Isten, hogy ön is megtudja, hogy Ő él. Önt is meg akarja menteni. Ekkor előtört Antonió régóta palástolt gyűlölete Istennel szemben. Lelkiismerete megszólalt, de ő mégis így kiáltott: Gyertek fiúk, mit keres itt ez az ember a bibliaárudájával? Néhány perc alatt szétrombolták Johannes sátrát. Őt pedig megverték. A tettesek aztán gyorsan eltűntek az összesereglett nép között. Antonió gyűlölete Isten iránt egyre nőtt. Amikor egy napon ismét túl sokat ivott munka közben, leesett egy 17 méter magas állványról, súlyosan megsérült és kórházba került. Ezt megtudta Johannes. Küldött neki egy szép virágcsokrot, és meg is látogatta. Antonió szíve azonban kőkemény maradt, noha igen mély benyomást tett rá Johannes szeretete, aki minden héten meglátogatta, ő pedig lassanként olvasni kezdte a Bibliát, először unalomból, majd egyre növekvő érdeklődéssel. Egyszer ezt olvasta a Zsidókhoz írt levél 12,5-ben: Fiam ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged. Íme, ez mintha az ő balesetéről szólt volna. Tovább olvasta, és Isten Igéje elkezdett hatni Antonió szívében. Megtanulta meglátni és megvallani bűneit Isten színe előtt. De megtanulta azt is, hogy bizalommal higgyen a kereszten elvégzett áldozat erejében. Lelke meggyógyult, de csípője megbénult. Korábbi munkáját nem tudta folytatni, könnyebb munkát talált és később boldog házasságot kötött Johannes lányával. Apósa egyúttal barátja is lett. Antonió már a mennyei hazában van, de gyermekei mint legdrágább örökséget őrzik az általa egykor befalazott Bibliát. Ismeretlen szerzőtől lejegyezte László Ilona Imádság Feltámadott! Istenem Tőled én oly sok ajándékot kaptam. Megköszönöm halkan, imában és dalban. Dicsőítlek én Istenem, hogy Te meghaltál a bűneinkért. Magasztallak, áldalak, hogy Feltámadtál! Nem akarok mást, csak a keresztre nézni! Igédet olvasni és megérteni. Van benne számomra is üzenetedet. Kérlek drága Szentlélek, segíts nekem megérteni üzenetedet. Vezess engem Úr Jézus az úton, bár néha elesek, de Te mindig felállítol. Állítsd lábaimat erős kősziklára, ne legyek én hitvány, megalkuvó, gyáva. Töredelmes hű szívet kérek, alázatosságot és szelídséget, hogy még jobban szeresselek Téged. Örvend a mi szívünk, mikor házadba jövünk és Téged ünnepelünk. Ámen, Soli Deo Gloria Kis Gáborné Katika

14 14 Magvetés Hajléktalan misszió 2015 Fogadjátok be tehát egymást, ahogy Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére. (Rm15,7) Vajon nem vágyunk e mindannyian egy hely után, amit igazán teljes otthonunknak mondhatunk? Ahol teljes megnyugvásunk, és békességünk lehet, ahol melengető fény; elfogadás és szeretet vesz körül bennünket... A semmi ágán ül a szívem, kis teste hangtalan vacog írta József Attila. Mindegyikünknek kell egy hely, ahol otthon vagyunk, ahol védettségben, biztonságban, elfogadó szeretetben tudjuk magunkat, ilyen hely, ilyen állapot csak egy van: az atyai ház. Jézus kétezer évvel ezelőtt eljött a világba,hogy megbékéltessen minket Istennel, hogy mennyei otthonba hívjon minket... Jézus ma is jön, hogy társunk és életünk Ura legyen. És Jézus eljön, hogy otthonná tegye ezt a világot, amely bűneink miatt most csak lakás a számunkra. Jézus hajléktalanként született a betlehemi istállóban, hajléktalanként menekültek vele szülei Egyiptomban, hajléktalanként vándorolt Galilea földjén, nem volt a fejét hová lehajtania. Végül a halálban a golgotai kereszten hajtotta le a fejét. És mégis, mindvégig volt otthona. Volt ahol megpihent, ahol erőt gyűjtött, ahol békességet merített az Ő mennyei Atyjával való közösségből. Ebbe az otthonba vár és hív mindegyikünket Jézus, a házigazda, és nem mi fogadjuk be Őt, hanem Ő fogad be minket. Így hív mindegyikünket: - Te, akinek nincs otthonod, aki vándorolsz az életed útján /betegként, egyedülállóként, gyászolóként, fáradt ta- Idén 20 éves a debreceni hajléktalan ellátás. A képen látható szobor annak a 13 darabos hajléktalanságot bemutató bronzszobor kiállításnak egyik darabja, amely az Európai Unió nagyvárosaiban került bemutatásra az elmúlt öt év során, és a fedél nélkül élők helyzetére próbálja felhívni a figyelmet. nulóként, dolgozóként/ gyere, higgy bennem, kövess engem és számodra is lesz hely ahova lehajthatod a fejed. Évről évre becsatlakozik gyülekezetünk a hajléktalan misszó szolgálatába. Idén február 28-án osztottunk ételt a rászorulóknak darab töltött káposztát készítettek el a csapókerti testvérek a gyülekezeti házban, melyhez friss kenyeret és meleg teát adtunk. Bölccsé teszlek és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. (Zsolt32,8) Nem kellett hosszan várakozniuk a sorban állóknak, egészen gyorsan meleg ebédhez jutott mindenki. Az ételek megrakott műanyag tányérokba voltak, jöhettek azok,

15 Magvetés 15 akik hajléktalan igazolvánnyal rendelkeztek, de voltak olyanok is akiknek nem volt, ám Isten nem tesz különbséget az emberek között, hogy kinek van és kinek nincs, mert nekik is jutott meleg étel. Isten nem kérdez, mert Ő közben már eldöntötte mit fog tenni, Ő irányítja a gondolatainkat és ezáltal döntéseket tudunk hozni, amiért hálásak vagyunk. Jézus mondja: Ti adjatok nekik enni. Jézus veszi kezébe az irányítást, és az öt lángosforma kenyér és a két szárított halacskát, ami az Ő kezében megsokasodik: adja a tanítványoknak, és ők viszik az éhes embereknek. Én nagyon örültem annak, hogy részese lehettem a segítségnyújtásnak, mert az a tudat, hogy részese lehetsz valaminek, amivel örömet szerzel másoknak, és az az érzés, hogy életednek volt legalább egy olyan jelenete, amelyben nem egy barátodnak vagy a családodnak próbálsz segíteni, hanem egy vadidegen embernek, mert rászorul..., az akaratlanul felemel téged is. Ugyanakkor minden alkalommal, amikor osztottam, vegyes érzelmeket keltett bennem, szomorú voltam és kicsordult néha egy-egy könnycsepp a szememből, amikor például egy idős férfi vagy nő nyúlt az ételért, hogy közben hallhatóan lehetett hallani amit mondtak: Az Isten áldja meg! A testi táplálék mellett még lelki táplálékot is adhattunk nekik ajándékba. Szeretnék megosztani egy igaz történetet egy ismeretlentől: Sok évig élt ateistaként. Nem volt semmi baja a hívőkkel és jól megfért velük. Viszont az élete úgy alakult, hogy hajléktalan lett. Különböző nappali melegedőkben töltötte el az idejét. Egyszer egyik sorstársa szólt neki, hogy menjen el egy gyülekezetbe. Mivel volt ideje, elment. Ott viszont megfogta a sok szeretet, ami sugárzott az emberekből. Ezt követően minden alkalommal elment, ami fontos volt számára az az, hogy senkit nem érdekelt, hogy ő hajléktalan, ugyanolyan emberként kezelték, mint a többieket. Mindig volt idejük rá, megválaszolták a kérdéseit, segítettek dönteni neki. Nagyon jó volt számára, hogy nem erőltették a megtérést. Ő pedig minden alkalommal eljárt a gyülekezetbe, közben sikerült neki elhelyezkednie egy éjszakai szálláson. Valahogy úgy érezte, ezt a helyet az Úr vette védelme alá. Amikor a házba indult, egy hangot hallott: Szeretlek fiam! Körülnézett, és nem látott senkit. Ő felelt: Én is Uram! Érezte, hogy nincs egyedül, van vele valaki. Megértette, hogy csak egy kicsit kell odafigyelnie és az ember észreveszi az Úr kezét, segítségét. Megértette, hogy Ő csak annak tud segíteni, aki hisz Őbenne. Hálás volt azért, mert Őt nem hagyta el akkor sem, amikor nem hitt benne, fontos volt Neki akkor is, amikor elutasította. Azóta élete rendeződött, és családja van. Köszöni az Úrnak, hogy figyelt rá és végig bízott benne, hogy ki fog kerülni a gödörből. Még akkor is, amikor majdnem feladta. Drága jó Uram! Köszönöm, hogy részt vehettem ezen az alkalmon. Köszönöm, hogy Örömet tudtam nekik szerezni. Kérlek, vedd Őket körül gyengéd szeretettel, add meg nekik, amire szükségük van, adj nekik hitet, bűneik bocsánatát és az örök életet. Segíts nekik hogy rendeződjön az életük. Ámen! Testvéri szeretettel: Medgyesi Anita Melinda Köszönjük minden segítő testvér szolgálatát, akik idén részt vettek a hajléktalan misszióban!

16 Túrmezei Erzsébet Lábnyomok Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam, s az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk: két pár lábnyom, a parti homokon, ahogy ő mondta, ott járt énvelem. De ahogy az út végén visszanéztem, itt-amott csak egy pár láb nyoma látszott, éppen ahol az életem próbás, nehéz volt, sorsom mostoha. Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz: Amikor életem kezedbe tettem, s követődnek szegődtem Mesterem, azt ígérted, soha nem hagysz el engem, minden nap ott leszel velem. S, most visszanézve, a legnehezebb úton, legkínosabb napokon át, mégsem látom szent lábad nyomát! Csak egy pár láb nyoma látszik ott az ösvényen. Elhagytál a legnagyobb ínységben? Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett: Gyermekem, sose hagytalak el téged! Azokon a nehéz napokon át azért látod csak egy pár láb nyomát, Mert a legsúlyosabb próbák alatt Téged vállamon hordoztalak!

17 Magvetés 17 Könyvajánló John és Stasi Eldredge Elbűvölő Nőnek lenni nehéz. Főleg a mai pörgős, értékvesztett, emancipált világban, ahol a nemi szerepek összekeveredtek, és egy nőre ezernyi elvárás irányul. Meg kell felelnünk a háztartásban, a munka világában, ha megadatik feleségként, anyaként, a tudományok világában, de a gyülekezetekben is. Ezer felől húznak minket, várva, hogy minden egyes területen 100%-ot nyújtsunk. A baj csak az, hogy elfáradtunk. Még keresztyén nő létünkre is belefáradtunk abba, hogy tökéletesek legyünk, hisz mi tudjuk, ha sikerül is elkendőznünk, hogy nem vagyunk azok. Sőt. Üresség és hiányérzet van a szívünkben, és szégyenkezünk bizonytalanságaink miatt. Legbelül érezzük, hogy Isten ennél többre teremtett, de nem merjük elhinni. Szerencsétlennek, butának, csúnyának, túl kevésnek vagy éppen túl soknak gondoljuk magunkat. És ez alapján rendezzük be az életünket. Kerülve a kockázatokat, vigyázva, nehogy túl sokat mutassunk magunkból, nehogy meglássák hiányosságainkat. Beérjük kevesebbel, maradunk a jól bevált és biztonságot adó módszereinknél. Valahol mélyen még él bennünk az a vágy, ami pörgős szoknyás kislányként odarepített minket édesapánkhoz, hogy feltegyük neki a nagy kérdéseket: Szép vagyok? Értékes vagyok? Különleges? Van valami feladatom az életben? De ezeket a gondolatokat már elfedte a kiábrándultság, a csüggedés és a szégyen... A könyvre egy éve találtam rá, amikor újdonsült 3 gyermekes anyaként nagyon rám nehezedett az a gondolat, hogy vajon mit fogok akarva-akaratlanul is továbbadni a gyermekeimnek? Milyen példa vagyok a fogékony gyermekéveikben? Egy bizonytalan modellt nyújtok számukra, vagy megtalálom végre a helyemet Isten országának építésében? Fontossá vált a nyugalom, a hálás szív, a feltétel nélküli szeretet elérése és a segítőtársi szerep betöltése az életemben. Isten nem véletlenül helyezte ezeket a vágyakat a női szívbe. Akkor tudjuk kielégíteni őket, ha a nekünk szánt szerepet Isten elképzelései szerint töltjük be. Az írópáros azt tartja legfontosabb feladatának, hogy elmondja: létezik gyógyulás a sebzett női szívek számára. Jézus a bűnbocsánaton túl gyógyulást is szeretne adni a szívünknek. Szeretne a csüggedés helyett öröméneket adni a szánkba, és szeretne megvigasztalni bennünket. El akarja űzni szívünkből a beletörődést, a kétségbeesést és meg akarja tölteni hálával (Ézs61,1-3). Ahhoz, hogy női szívünk gyógyulása elkezdődjön, igent kell mondanunk a kérdésére: Leteszel végre arról, hogy te magad irányítsd az életedet? Mersz végre közel engedni engem magadhoz? Sajnos a bűneset során gyökeret vert Éva, és ezáltal a mi szívünkben is a bizalmatlanság Isten iránt. Úgy érezzük, hogy az a biztos, ha mi irányítjuk az életünket. Persze, ha minden jól megy, megengedjük Istennek is, hogy kormányozzon kicsit, de ha jönnek a fekete felhők, kézzellábbal forgatjuk a kormányt egyik irányból a másikba. Isten viszont visszavár minket. A lelkünkben tátongó ürességet csakis Ő tudja betölteni, hisz Ő teremtett bennünket. Ha kérjük, Ő meggyógyítja szívünket. Kérdezzük meg Tőle bátran: Te valóban gyönyörködsz bennem? Értékes és szépséges vagyok a számodra? Terved van az én gyenge életemmel? Biztos vagyok benne, hogy ha kitartóan és az Isten iránti bizalommal keressük, meglátjuk végre a KE- GYELMET, ami szertefoszlat mindenféle kétséget és hazugságot önmagunkkal kapcsolatban, és be tudjuk tölteni a nekünk, mint nőknek szánt szerepet. Kissné Péter Hanna

18 18 Magvetés Gyermekoldal Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint. Eltemették, és ugyancsak az írások szerint feltámadt a harmadik napon (1Kor15,3-4) Jézus nagyon szerette tanítványait. Háromszor jelentette ki nekik szenvedését és halálát, hogy felkészítse őket a jövő fájdalmas pillanataira. A régi írásokat idézte, melyben a próféták megjövendölték az ő küldetését. A tanítványok ezt nem értették. Krisztus szava valóra vált. Vállalta értünk a szenvedést és a halált. Így nekünk is Jézusért kell élnünk. Tegyünk mindent tanítása szerint! Szeressük embertársainkat, ahogy ő szerette tanítványait, és mindannyiunkat, akikért áldozatát vállalta! Matekos feltámadás Számold ki és színezz!

19 Magvetés 19 KAKUKKTOJÁS Melyik a kakukktojás és miért? Soronként karikázd be, hogy melyik az a szó, ami nem illik a többi közzé! 1.Názáret 2. Golgota 3. Olajfák hegye 4. Gecsemáné kert 1. Reformáció 2. Pünkösd 3. Karácsony 4. Húsvét 1. jászol 2. kereszt 3. csillag 4. Betlehem SÜSSÜNK A friss kalács illata mindig szívmelengető. Itt egy ötlet, hogy hogyan hozzuk formába a kalácsot. Ha szeretnétek segíteni otthon a konyhában a húsvéti előkészületekben, akkor itt a lehetőség, hogy egy bárányformát is kipróbáljatok. Jézust a Biblia Isten bárányának is nevezi, aki életét adta a világ bűneiért. Soha ne felejtsd el, hogy milyen nagy áldozatot hozott érted! KI MIT TUD Nézz utána, hogy milyen állatok szerepelnek a református címerben! A megfejtést dobd be egy papírlapon a neveddel és a címeddel együtt a Csapókerti Gyülekezet postaládájába, április 17-ig, így részt vehetsz egy sorsoláson, ahol egy szép Gyermekbiblia a fődíj, amiben megtalálod a Húsvéti történetet is. Áldott FELTÁMADÁS ÜNNEPET kívánunk minden kis olvasónknak! Szeretettel: a gyermektanítók

20 20 Magvetés Imafal a Presbitériumért Hálát adunk... a presbitérium minden tagjáért.... hogy együtt lehetünk és szolgálhatunk.... hogy Istennek nem csupán egyéni életünkkel vannak tervei, hanem a gyülekezetünkkel is.... a működő szolgáló csoportokért. Kérjük Istent... hogy egyre inkább lelki közösséggé formálódhasson a presbitérium.... hogy az Ő dicsőségére alakuljanak, formálódjanak a jelenleg kevésbé vagy egyáltalán nem működő csoportok.... hogy tudjunk hozzá méltó, a gyülekezet jó vezetői lenni.... hogy Tőle jövő bölcsességgel vezessen döntéseinkben.... hogy minden körülmények között egységes legyen a presbitérium és a gyülekezet. 3.NYÁRI GYERMEKHÉT A CSAPÓKERTI GYÜLEKEZETBEN Kedves Szülők, Gyermekek, Családok, leendő Segítők! Szeretettel várjuk a gyermekeket július 6-12-ig gyülekezetünk gyermektáborába! Isten kegyelméből, feléledt a vágy a szívünkben, hogy legyen újra gyermektábor a Csapókerti Gyülekezetben. Nagyon sok élménnyel gazdagodva emlékszünk a tavalyi évre, ahol a bibliai Jónás és más hősök történetein keresztül találkoztunk Istennel és figyelhettünk egymásra. A cupsong, a halas hátizsák, a sorversenyek, csoportok, a sok móka és kacagás felejthetetlenek. A helyszín változatlan, a Debrecen-Csapókerti Református Gyülekezet (Db., Mátyás király utca 23/b) egész területe. Az ellátásról, programokról, a jelentkezés módjáról a Magvetés c. gyülekezeti újság következő számában részletesen is beszámolunk, de a jelentkezési lapok is hamarosan elkészülnek. A gyermekhét nem kerülhetett volna megrendezésre, ha nincs velünk Isten és az a sok-sok segítő, akik szolgálatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy minden és mindenki a helyén legyen. Ezúton szeretném bátorítani a testvéreket a szolgálatra. Sok testvéri kézre, áldozatra lesz szükség idén is. Várom azok jelentkezését, akik részt tudnak venni ebben a szolgálatban. Jelentkezni lehet személyesen Lakatosné Juditnál vagy a 06/20/ os telefonszámon, és a homohoj@gmail. com címen is.