14. Fenntartható erőforrásgazdálkodás

Átírás

1 Környezetvédelem 14. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2014/2015. tanév II. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1

2 A fenntartható fejlődés értelmezése ENSZ Közgyűlés, Gro Brundtland Harlem, World Commission on Environment and Development Közös Jövőnk (Our Common Future) jelentés elvek és követelmények (amelyek betartása esetén a Föld megmenthető volna a jövő generációk számára) a fenntartható fejlődés elvei Fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére (minimumkövetelmény) fenntartható.gazdasági, ökológiai ás társadalmi fejlődés a jövő generációk szükségleteinek tiszteletben tartása; méltányosság és igazságosság 2

3 A fenntartható fejlődés Fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket megújuló természeti erőforrások részben megújuló nem megújulók A növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni kiút: fenntartható fejlődés Az egyes erőforrásokból befolyó javak/szolgáltatások szintjét kell fenntartani halászat: a kifogott zsákmányt állandóan szinten kell tartani; vizes élőhely: ökológiai funkcióját is meg kell őrizni 3

4 Az erőforrások megfelelő használata A megújuláshoz szükséges idő Ökológiai források Energiahordoz ók Anyagok Megújuló 1 év, vagy kevesebb, az ember által ellenőrizhető Mezőgazdasá gi termékek Napenergia, vízenergia, etanol Só Részben megújuló év között emberi beavatkozás nélkül megújuló Hal, erdő, felszín alatti vizek Geotermális- és vízenergia, etanol Nem megújuló Nincs gazdasági jelentősége Ózon, veszélyeztetett flóra és fauna Olaj, gáz, szén, urán Ásványok, talaj 4

5 A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket Brundtland, "A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak." Daly, nem igényli szükségleteink korlátozását

6 A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel A környezetvédelem célja a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása Alapkérdése a hogyan a környezet állapota, minősége A fenntartható fejlődés célja a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által Alapkérdése a mit és a miért a rendelkezésre álló erőforrások tartamos használata 6

7 A fenntartható fejlődés Fenntarthatóság = egy folyamat eredménye Intergenerációs (időbeli) összefüggés: a ma élőkre vonatkozóan ír elő kötelezettséget a későbbi generációk irányában Intragenerációs követelmény (kétirányú) Növekedés = nagyobbá válni (mennyiség) Fejlődés = jobbá válni (minőség) A fejlődés életminőség kérdése. Vajmi kevés köze van a gazdasági növekedéshez. Minden élőlény növekszik egy bizonyos pontig, aztán megáll, felnőnek. A fejlődés viszont soha nem fejeződik be. 7

8 A fenntartható fejlődés erőforrásai Mindazon tényezők, amelyeket megfelelő korlátok között hasznosítva javul a település vagy térség lakóinak életminősége, miközben a bioszféra igénybevétele összességében csökken

9 Fenntarthatóság Hogyan biztosítható egy adott térben és időben elhelyezkedő konkrét rendszer hosszú távú fennmaradása? Meddig és mi módon képes fenntartani önmagát egy általános, energetikailag nyitott komplex rendszer? Mitől függ egy rendszer élettartama? Lehet embertől független természeti folyamatok és/vagy Emberi cselekvések szándékolatlan következménye Lehet célszerű, tudatos emberi tevékenység eredménye is (=fenntartható fejlesztés)

10 Fenntarthatóság Ökológiai és biológiai rendszerek egészség fogalma = fenntarthatóság koncepciója Ami nem növekszik, az gazdasági értelemben csődbe jut a Föld esetében ez éppen fordítva van! Túllövés, megszaladás jelensége Fejlődés és növekedés mértékek és értékek változása Fenntartható fejlődés kritika

11 Életszínvonal - életminőség Életszínvonal: a piacon értékesített javakhoz való hozzájutás mértéke JÓLÉT Növekedése, csökkenése egyenesen arányos a felhalmozott vagyon pénzben kifejezett vásárlóértékével Életminőség: szükségletekből vezethető le JÓL-LÉT Egy ember életminősége azt fejezi ki, hogy a mérés pillanatában szükségletei milyen arányban és mértékben vannak kielégítve A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga. (Lao Ce)

12 Gyenge fenntarthatóság a természeti tőkeveszteségek elfogadhatóak, ha azonos mennyiségű vagy értékű, ember által előállított tőke pótlásával ellensúlyozzuk azokat nem veszi figyelembe, hogy a természeti tőkeveszteségeknek van egy határa, amely a Földi élet fenntartásához szükséges a helyettesíthetőség korlátozott

13 Erős fenntarthatóság a természeti tőke értéke nem csökkenhet a gazdasági alrendszer feladata a társadalom szükségleteinek kielégítése a társadalmi szükségletek és igények kielégítésének a környezet eltartó-képessége szab korlátot az emberi tevékenységek összessége: a földi környezet egy alrendszere a gazdaság méretét nem lehet a végtelenségig növelni kritikus szint: amely alá a természeti tőke nem csökkenhet

14 Erős és gyenge fenntarthatóság

15 Mi a fejlődés? A fejlődés a születés pusztulás születés folyamatos láncolata csak a változás biztosíthatja a környezethez való alkalmazkodást Miért? A környezet állandó változása miatt Fejlődés a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása egy jobb teljesítmény elérése érdekében az alkalmazkodás során jön létre (a rendszer megtanul bizonyos változásokhoz alkalmazkodni) Miért kell fejlődni? Alkalmazkodni kell a folyton változó környezethez Mi a fejlettség mértéke? A környezethez való sikeres alkalmazkodás

16 A fenntartható fejlődés értelmezése A fenntartható fejlődés három feltétele A megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg azok regenerálódási ütemét A nem megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló helyettesítők megújulási ütemét A szennyezőanyag kibocsátásának üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását. erőforrás-szűkösség a készletek csökkennek és romlik a minőségük 16

17 A fenntartható fejlődés értelmezése Adott terület eltartóképessége az a populáció, ami az adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy az adott terület károsodna A Föld eltartó-képessége hány ember számára nyújt kedvező életfeltételeket? Milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai? Nem tudjuk, hogy a jövő generációi milyen nyersanyagokat fognak használni 17

18 A fenntartható fejlődés értelmezése Optimista felfogás a felfedezése az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik az adott cél érdekében gondolkodnak megoldják a problémát Pesszimista felfogás minden termelésnövekedésnek két hatása van (termodinamika I. tv-e) energiát és anyagot igényel a környezettől növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését (reciklálás mennyiségi korlát) 18

19 Eltartóképesség gazdaság Egyes mennyiségek fizikai határai együtt nőnek a gazdasággal (pl. a föld termőképessége) - terméketlennek tekintett területek művelésbe vonásával (extenzív), - a termőképesség műtrágyázással, öntözéssel való növelésével, az alkalmazott vetőmag megválasztásával, az agrotechnika javításával (intenzív) 20

20 Eltartóképesség gazdaság Logaritmikus növekedés: a gazdaság és a népesség egy ideig exponenciálisan nő, majd a növekedés leáll kialakul egy állandónak tekinthető állapot (feltételezi, hogy a környezet eltartó-képességének fizikai határai által közvetített jelzések a gazdaság azonnali reagálását váltják ki) 21

21 Eltartóképesség gazdaság A gazdaság méretei meghaladják az eltartóképességet (a visszajelzések és a beavatkozások késnek), de a határok gyorsan regenerálódnak egy rövidülő amplitúdójú ingadozással a gazdaság és az eltartóképesség egyensúlyba kerül a tenger halállománya a túlhalászás következtében fogy, de a halászat korlátozása esetén néhány év, esetleg évtized alatt a halállomány nagysága visszaáll 22

22 Eltartóképesség gazdaság Katasztrófa modell: a visszajelzés, illetve a beavatkozás késése miatt a folyamatok olyan mértékű károsodást okoznak az eltartó képességben, amit a természeti folyamatok már nem képesek regenerálni a rendszer degradálódik és eltartó-képessége csökken (pl. sivatagosodás túlzott legeltetés) 23

23 A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata A GDP és a szennyezés egy bizonyos fejlettségi szintig együtt nő, még akkor is, ha a társadalom megkezdi az erőfeszítéseket a környezet védelme érdekében 24

24 A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata Bizonyos fejlettségi szint után a GDP növekedésével már nem jár együtt a szennyezettség radikálisan csökkenhet (OECDországok) 25

25 A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata Az ivóvízellátás, a csatornázottság az egy főre jutó GDP növekedésével kifejezetten kedvező irányba változnak A GDP növekedésével az egy főre jutó széndioxid-emisszió és a települési hulladék 26 mennyisége exponenciálisan növekszik

26 A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 27

27 Környezeti jellemzők különböző 1 főre jutó GDP-jű országok esetén A világ nagyobbik része még 2030-ra sem éri el azt az egy főre jutó GDP-t, amelynél a környezetminőség már javulni kezdene ha ez az előrejelzés igaz volna, akkor a katasztrófa-modell bekövetkezésével kellene számolnunk 28

28 Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%) A fogyasztási javak elosztása Az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%) A javak elosztása igen nagy egyenlőtlenségeket mutat

29 A nyolc környezeti nagyhatalom Ország Népesség (%) (99) Forrás: A világ helyzete, alapján GDP (%) (98) A világ C- kibocsátása (%) (99) Erdős terület (%) (95) A világ növényei (%) (97) USA 4,6 21,3 25,5 6 6 Oroszo. 2,4 2,4 4, Japán 2,1 8,0 6,0 0,7 2 Németo. 1 4,0 4,0 0,3 1 Kína 21 10,2 13, India 16 5,4 4,5 2 6 Indonézia 3,5 1,3 0, Brazília 2,8 2,9 1, Összesen 53,9 55,5 60,5 54 -

30 Visszacsatolások 31

31 A társadalmi folyamatok és a környezet 32

32 A fenntartható fejlődés víziója Gazdaság túltermelés, eladósodottság, mobilitási problémák, minőség és gazdasági növekedés Növekedés Hatékonyság Stabilitás Társadalom szegénység, fogyasztást érintő konfliktusok, a társadalom öregedése, a gazdasági válságok társadalmi hatásai, a fogyasztói döntések összetettsége Szegénység Biodiverzitás Kultúra/örökség Természeti erőforrás Konzultáció Szennyezés Környezet Generációk közötti egyenlőség Közösségi részvétel erőforrás-innovációk alkalmazása; energiahasználat, termékfejlesztés

33 Gazdasági trendek Fejlett országok Gazdasági növekedés életminőség javulása, várható élettartam növekedése, iskolázottság szintjének emelkedése Szegénység csökkent Más országok A szegénység különösen a gyerekes családokat és a fiatalokat sújtja A gazdasági növekedés továbbra is terheléseket jelent a környezetre a természeti tőke értéke csökkent (kritikus elem), minősége romlott (pl. halállomány, globális légkör) 34

34 Társadalmi folyamatok Fejlett országok Demográfiai és társadalmi változások Megoldott problémák Megfelelő élelmiszerellátás, tiszta ivóvíz, fertőző betegségek leküzdése, alapoktatás biztosítása Megoldandó problémák Öregedéssel összefüggő betegségek, lifelong-learning, munkanélküliség Népességnövekedés Drámai módon lelassult Családméret csökkenése háztartások számának növekedése Eltartottsági arány növekszik (>65 : 15-64) Születéskor várható átlagos élettartam növekedett (a jólét egyik legfontosabb mérőszáma) 35

35 Társadalmi folyamatok Az átlagéletkor emelkedése, születési ráta csökkenése Öregedési index (hány >65 éves személy jut 100 <15 éves); Magyarországon ben: 87, 2030-ban: 197 Eltartottsági ráta (elosztjuk a >60 éves személyek számát az összes év közötti személy számával); EU: 2002-ben: 0,36, 2025-ben: 0,56. 36

36 Közönséges világtérkép The sizes of the countries of the world are in proportion to their actual sizes on the surface of the planet and their shapes are the same as their actual shapes 37

37 Népesség >1/3 Egyenlítő The sizes of countries are proportional not to their actual landmass but instead to the number of people living there. 38

38 GDP 39

39 Gyermekhalandóság 40

40 AIDS-fertőzöttség 41

41 Egészségellátásra fordított összeg 42

42 Energiafogyasztás 43

43 Az ökoszisztémák értéke Értékekkel arányos árak megteremtése volna helyes A külső költség lehető legteljesebb beépítése az árakba full cost pricing minden társadalmi és környezeti költség Egyre több fogyatékos ember mobilitás (le- és feljárók, liftek a metróknál) Erősen jövedelemszint-függő,? /fő GDP a határ társadalmi érzékenység 44

44 A finanszírozás dilemmái Környezeti és a közgazdasági hatékonyság ellentmondás Környezetileg hatékony közgazdaságilag rentábilis A kívánatos környezeti állapot meghatározása egy adott helyen miféle környezeti állapot kívánatos Érintettek véleménye 45

45 A közösségi felelősség Garrett Hardin: a közlegelők tragédiája (1968) Képzeljük el, hogy egy falu közös legelőjét négy gazda használja. A legelő akkora, hogy hat tehenet tud ellátni anélkül, hogy az állapota romlana. Kezdetben mindenkinek egy-egy tehene van. Megéri-e a gazdáknak egy második tehenet vásárolnia? Természetesen igen, hiszen ezzel növelik a saját tejtermelésüket, bár a legelő állapota kicsit romlani fog. A harmadik tehén beszerzése is növeli az egyén tejhozamát, ugyan a többiekét csökkenti. Az egyéni érdek mindig azt diktálja, hogy érdemes még egy újabb tehenet beszerezni, mivel ezzel az egyén nyeresége minden esetben nő. A nyereség pedig teljes egészében az egyéné, miközben a veszteségen a közösség osztozik. A legelőt szükségszerűen túlhasználják

46 A közösségi felelősség Az eset analóg azzal, ahogy a természeti erőforrásokat kezeljük a tejhozamnak az eltartott népesség és annak életszínvonala felel meg a közlegelőnek pedig valamilyen korlátos természeti forrás (az ózonpajzs, a tiszta légkör, a tiszta óceánok, az esőerdők, a biodiverzitás) A közössel nem tudunk gazdálkodni több állat, több autó, több ember születik az optimálisnál mindenki csak egy ágat tör le az erdőben, hogy haza vigye a sok tízezer turista így tönkreteszi az erdőt; mindenki csak egy kicsit autózik a közös levegő lassan belélegezhetetlen

47 A közösségi felelősség A közös legelőhasználatot modellező játék az alábbi linken érhető el:

48 Az ökológiai lábnyom

49 Az ökológiai lábnyom csökkentése Az ökológiai lábnyom az ember természetre gyakorolt hatásának fokmérője. A Földön minden élőlény hagy valami nyomot maga után dinoszauruszok csontjai, fák megkövült törzsei, sok millió évvel ezelőtt a mocsarak növényeiből keletkezett széntelepek, ősember csontmaradványai szellemi nyom: görög drámák, régi zeneművek, rovásírás, régi festmények, szobrok Vajon mi is hagyunk maradandó nyomokat magunk után? nyomot hagy a Földön a müzli, amit megeszünk; az, hogy nyaralni megy a család, a kedvenc együttesünk CD-je, a zsömlénk zacskója, a cicánk ételének doboza, vagy az, ha sokáig nézzük este a TV-t szinte soha nem láthatók, sokszor csak a következményeit tapasztalhatjuk azok a lábnyomok, amiket a földi környezetünkön hagyunk ökológiai lábnyom

50 Néhány nép átlagos lábnyoma Az emberiség lábnyoma: 2,7 ha/fő USA polgár lábnyoma: Arab Emirátusé Afgán polgár Kongói polgáré Magyarok lábnyoma: 9,4 ha/fő 9,5 ha/fő 0,5 ha/fő 0,5 ha/fő 3,5 ha/fő

51

52 Félévi követelmény Félévi munka értékelése A tananyag elméleti részét a hallgatók előadások keretében sajátítják el. Az elméleti részből 1 db zárthelyi megírása kötelező a 14. héten. A zárthelyi az első vizsgaalkalom keretében pótolható, de nem javítható. Aláírás a zárthelyi legalább 50 %-os teljesítése esetén szerezhető, ami a vizsgára bocsátás feltétele. A zárthelyi minimum 80 %-os telesítése esetén jó, illetve jeles megajánlott jegy szerezhető. A kurzus írásbeli vizsgával zárul. A megajánlott jegyet (minimum jó eredmény) és a vizsgán szerzett pontokat az elégséges szint elérése esetén megnövelheti az, aki az előadásokon jelen van (0,5 pont / előadás). Más, előre meghirdetett előadásokon való részvétel után is kapható plusz pont. Kötelező és javasolt irodalom: Dr. Bulla Miklós: Környezetvédelem, HEFOP elektronikus jegyzet, Dr. Rédey Ákos: Földünk állapota, Dr. Kerényi 53 Attila: Környezettan HEFOP elektronikus jegyzetek és az előadások anyaga

53 Követelményrendszer Zárthelyi Ideje: május 5. kedd Helye: B1 előadó A-K L-Zs Pótlása: május (első vizsgaidőpontban) A zárthelyi megírása az aláírás megszerzésének feltétele Javításra nem, csak pótlásra van lehetőség! Aki pótolni szeretne, kérem, hogy május óráig a szándékát ben (buruzs@sze.hu) jelezze 54

54 Követelményrendszer Vizsga A ponthatárok (zh: 25 kérdés, vizsga: 35 kérdés) 60 % - elégséges, 70 % - közepes, 80 % - jó, 90 % - jeles. A vizsgán szerzett pontokat (minimum elégséges érdemjegy elérése esetén) megnövelheti az, aki az előadásokon jelen volt (0,5 pont/előadás) vagy előadást tartott (8 pont/előadás). 55

55 Köszönöm a figyelmet! 56