A KÁRPÁT-MEDENCE. A Kárpát-medence dinoszauruszai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÁRPÁT-MEDENCE. A Kárpát-medence dinoszauruszai"

Átírás

1 m á r hogy több mint 100 évvel ezelőtt, báró Nopcsa Ferenc erdélyi birtokain kerültek elő az első dinoszauruszok a Kárpát-medencéből? hogy Nopcsa, az őshüllők nemzetközileg elismert szakértője, aki hét nyelven beszélt s több mint 150 cikket és könyvet írt, kémkedett a Monarchiának, és 1919-ben eltérített egy repülőgépet? hogy kis híján királlyá választották Albániában? hogy a báró rendkívüli élete kettős gyilkossággal végződött? hogy az erdélyi dinoszauruszok kicsik egyesek szerint törpék voltak? hogy az egyik erdélyi őshüllőt Magyarosaurus dacusnak hívják? hogy a hátszegi ősteknőst Nopcsa saját, albán származású titkára után nevezte el? hogy a régi és új erdélyi lelőhelyeken a közelmúltban dinoszauruszok lábnyomai és tojásai is előkerültek? hogy Pécs városának határában gyűjthetők a háromujjú Komlosaurus lábnyomai? hogy a veszprémi Jeruzsálem-hegyen találták meg az egyik legbecsesebb magyar őshüllőnek, a kavicsfogú álteknősnek a maradványait? hogy az első hazai dinoszauruszcsontokat csak 2000-ben fedezte fel egy fiatalember a Bakony hegységben? Egy könyv a magyar őshüllőkről, nem csak dinoszauruszkedvelőknek F ő z y I s t v á n A KÁRPÁT-MEDENCE A Kárpát-medence dinoszauruszai H a l l o t t a

2 A NOPCSÁK Õsi, Hunyad vármegyei nemzetség a Nopcsáké. Családjuk 1367-ben tûnt fel elõször a magyar történelemben. Valamikor a fél megye az övék volt. A valaha gazdag és elõkelõ család több magas rangú állami hivatalnokot adott a hazának: szolgabíró, kincstárnok, fõkancellár, alispán, fõispán és fõudvarmester is akadt közöttük. Nevük ott szerepel a híres gothai almanachban, ahová Európa legnevezetesebb családjainak történetét jegyezték fel. Kifinomult, mûvelt arisztokrata valamennyi, ugyanakkor többen közülük kalandvágytól fûtött, féktelen emberek hírében is álltak. Máig él a történet, miszerint az egyik Nopcsa rejtelmes, kettõs élete nyomán írta meg Jókai Mór a Fatia Negra történetét. Könyvünk fõhõse, báró Nopcsa Ferenc, tudós és kalandor, mágnás és politikus volt egy személyben. Az õshüllõk világszerte számon tartott tudora egyaránt ügyesen mozgott Európa nagy tudományos mûhelyeiben, az Albán-Alpok akkor még teljesen ismeretlen csúcsai között és az erdélyi pásztorok világában, ahová kémszolgálatai szólították. A család legutolsó férfi tagja volt õ. Regényes, romantikus fordulatokban gazdag, színes életet élt. A Nopcsák õsi címere A család õsi nemesi czímere a paizs ezüst mezejében hármas zöld halmon könyöklõ pánczélos kar, mely kivont kardot tart, és arra levágott török fej van szúrva: a kar könyök hajlásában csõrében gyûrût tartó holló áll Jelenleg a család czímere a bárói diploma szerint megbõvítve [a] következõ: a paizs függõlegesen kétfelé oszlik, a jobb oldali ezüst udvarban a család õsi czímere, a pánczélos kar, kivont karddal, és a csõrében gyûrût tartó hollóval együtt látható; a bal oldali kék udvarban szintén hármas halmon arany griff hátulsó lábaira ágaskodik, jobb felé fordulva és elsõ lábait ragadozásra készen tartva. A paizst bárói korona födi, mely fölött koronás sisak áll A sisak foszladéka jobbról ezüstvörös, balról aranykék. A paizst két oldalról telamonok gyanánt két arany griff tartja. (Nagy I., 1861) Szilvás, Déva, Hátszeg, Szacsal, Farkadin, megannyi õsi Nopcsa-fészek. A régi családi kastélyokból mára már nem sok maradt. A farkadini kúria épületét sokáig istállónak használták, a szacsali kicsi kastélyban pedig iskolát nyitottak. A család egyike Hunyad megye legrégebbi családjainak. Az elsõ oklevelek azonban elpusztultak 1848-ban, zámi kastélyuk feldúlása során. Valamikor Szilvásinak hívták a famíliát, a Nopcsa nevet a Hunyadiak kora óta viselik. Maga a név (Nopcsa, régiesen Noptsa) talán a baljóslatú noapte vagy noptos szavakra (román, jelentésük: éjszaka, ill. sötét) vezethetõ vissza. Amint Hátszeg-Váraljánál elhagytuk a váraljai szorost, egyszerre mint valami tündérkert, terül el szemeink elõtt az erdélyi részek egyik legszebb tája, a háromszög alakú Hátszeg vidéke. A gyönyörû térségben mintegy 80 falu van elhintve. A bádogtetejû tornyok csillogva játszanak a napsugárral, s imitt-amott a zöldelõ fák tömegébõl egy-egy kastély vagy udvarház emeli magasra homlokzatát; dél felé a háttérben kéklõ hegyek lánczolata zárja be a láthatárt, melynek szélén fenségesen emeli legtöbbnyire hóval födött sziklafejét a Retyezát. (Téglás G., 1901) 8 9

3 A FIATAL BÁRÓ Nopcsa Ferenc május 3-án született a Hunyad megyei Déva városában. Kisgyermekként ideje legnagyobb részét a család szacsali birtokán töltötte. A kastély falai kö zött angol nevelõnõ, bizonyos Miss Stephenson vigyázott a cseperedõ gyermekre, ám a fiatalúr bizonyosan sok idõt töltött a szabadban is. Gyalog vagy lóháton nekiindulva bejárhatta a hatalmas birtok minden zegét-zugát. Az igazi, magas hegyek sem voltak távol, hiszen a szacsali kastély ablakából odalátszottak a Déli-Kárpátok Retyezát hegységének gyakran nyáron is havas csúcsai. A korszellemnek és a hagyományoknak megfelelõen, a már nagyobbacska gyermeket Bécsbe küldték tanulni, a jó hírû Theresianumba. A nyarakat azonban testvéreivel otthon töltötte Hunyad megyei birtokukon ben egy ilyen nyári vakáción történt, hogy az akkor 12 éves Nopcsa Ilona, a báró testvérhúga, õsállatcsontokat talált Szentpéterfalva határában. A szünidõ leteltével a fiatal Nopcsa visszatért Bécsbe, hogy folytassa tanulmányait. Magával vitte az otthon talált csontokat is, s a leleteket megmutatta Eduard Suessnek, a kor híres-neves földtanprofesszorának. Megállapították, hogy a csontok kréta időszaki sárkánygyíkoktól, azaz dinoszauruszoktól valók. Elõször úgy tervezték, hogy a bécsi akadémia expedíciót szervez Erdélybe, a leletek földtani körülményeinek tisztázására s további anyag gyûjtésére. A feladattal Suess asszisztensét, Gustav Edler von Arthabert bízták meg. Az akadémia azonban egyre halogatta a vállalkozáshoz szükséges pénz kiutalását, így azután, miként Nopcsa megemlékezett a dologról: A nagy handabandázással megindult üggyel többé senki sem törõdött. Ekkor a fiatal báró ismét felkereste Suesst, aki arra biztatta, hogy a leleteket maga dolgozza fel. Mikor Nopcsa tiltakozott, hogy a professzor lehetetlent kíván, hiszen nincsenek õslénytani, csonttani ismeretei, Suess állítólag csak annyit mondott: Hát tanulja meg! Így történt, hogy a Theresianum elvégzése után a fiatal Nopcsa Ferenc nem a katonai pályát s nem is a birtokon való gazdálkodást választotta (ami megfelelt volna a mágnáscsemeték szokásos életének), hanem beiratkozott az egyetemre. Bámulatos kitartással és Késsel-villával enni, puskával bánni, lovagolni mindenkinek tudni kellett, fõként, ha bárónak született az ember. A képen Ferenc jobbról, öccse, Elek, balról látható. Nopcsa késõbb balkáni útjai során is gyakran ült lóra. A tervek szerint fehér paripán lovagolva köszöntötte volna az albán népet 1913-ban, az általa elõkészített katonai puccs után. A puccs megbukott, a bevonulás elmaradt. Pedig már a fehér paripát is megvásárolták. munkabírással nagyon rövid idõ alatt elsajátította a földtani és csonttani alapismereteket, s alig 22 éves, amikor megtartja elsõ tudományos elõadását az erdélyi dinoszauruszokról a bécsi akadémián. Az elõadás, amely nyomtatásban is megjelent, szakmai körökben egyszeriben ismertté tette a fiatal bárót. Egyetemi évei alatt mestere és professzora mindvégig a nagy tekintélyû Suess maradt. Fõ érdeklõdési területe az õshüllõk voltak, különös tekintettel a birtokukon gyûjtött dinoszauruszokra. Nopcsa sokat utazott, tanult és gyûjtött. Professzorához vissza-visszatért, s a vele való konzultációk után önállóan dolgozott tovább. Disszertációját erdélyi birtokukon fejezte be. A doktorrá avatás ünnepélyes szertartása július 21-én volt. Nopcsát ekkor már nem mint ígéretes ifjú szakembert, hanem mint jó nevû paleontológust tartották számon. A távoli Bécs A hegyek nyugalmához, a csöndes, vidéki élethez szokott kisfiú bizonyára elámult a császárváros forgatagán. A felvétel a Theresianum udvarán készült az 1890-es évek végén, nem sokkal azután, hogy a fiatal báró elhagyta a jeles iskolát. Nopcsa hamar megkedvelte Bécset. Egyetemi évei után is vissza-visszatért ide, ahol a sok kedves kolléga mindig örömmel fogadta. Tevékeny szereplõje volt a bécsi arisztokráciának, a politikai és tudományos köröknek. A közeli kisváros A vidék fõhelye Hátszeg, 2450 lakosú, rendezett tanácsú város, a Hátszeg vagy szokottabb nevén Farkadin vize mellett. Szebb épületei: az apáczák vezetése alatt álló leányiskola és a volt határõrség alapjából fönntartott román népiskola. Fõterérõl gyönyörû kilátást nyújt a Retyezátra. Marha- s fõleg juhvásárai híresek. A középkorban királyi vára volt (Téglás G., 1901) A mai Hátszeg legnagyobb nevezetessége a város szélén mûködõ sörgyár. A helyi viszonyok között kiemelkedõnek számító kesernyés italt Hategiana néven forgalmazzák. Hátszeg városának fõtere az 1910-es években. A vásároknak is helyet adó, kövekkel kirakott tágas teret a módosabb mesteremberek házai szegélyezték. Nopcsa bizonyára gyakran megfordult itt

4 HÍRES MÚZEUMOK, ÕSMARADVÁNYOK Nopcsa hamarosan felismerte, hogy az Erdélyben gyûjtött csontokat összehasonlító anyag híján nemigen tudja meghatározni. Úgy döntött, hogy felkeresi Európa legfontosabb gyûjteményeit, hogy minél jobban megismerje a különbözõ korok õshüllõanyagát. Elsõ jelentõsebb tudományos útja Milánóba vezetett; a bécsi akadémia és idõs nagybátyja (ki egyben a keresztapja is volt) támogatta anyagilag. Nopcsa késõbb is rengeteget utazott, látóköre bõvült, nyelvtudása csiszolódott. Eljutott Németország, Franciaország és Belgium legjelentõsebb gyûjteményeihez. Visszatérõ vendég volt Angliában. Megfordult Cambridge-ben és Oxfordban, s hó napokat töltött Londonban a British Museum falai között. Mindenütt az õshüllõgyûjteményeket kereste. Megismerkedett a kor legjelentõsebb paleontológusaival. Minden csontot gondosan megvizsgált, s e vizsgálatok nyomán számos rövid, de annál fontosabb szakmai cikket készített. Legtöbbjük egy-egy jelentõs lelet újraértékelését (revízióját) nyújtja. A fõként tudományos indíttatású utak során Nopcsa mindig talált alkalmat arra is, hogy felfedezze a tájat, a számára ismeretlen õsi kultúrákat. Így jutott el Egyiptomba, Görögországba és Kis-Ázsiába is. Örökké úton volt. Londonból hazatérõben Bécsben meglátogatta a szüleit, nyár derekán pedig medvére és zergére vadászott a Fogarasi-havasokban. De utazási vágya nem hagyta nyugodni. Bernbe ment, majd megunva Svejcot nagy idegenforgalma miatt, Kis-Ázsiába utazott. Csak karácsonyra tért haza Üszkübön és Belgrádon át Erdélybe írja róla Tasnádi-Kubacska András. Eduard Suess ( ) A bécsi egyetem földtantanára. Õslénytani, rétegtani és nagytektonikai dolgozatai egyaránt jelentõsek. A híres professzor nem ismert lehetetlent: állítólag hetvenéves korában tanult meg tökéletesen oroszul. Nagy hatással volt a földtan fejlõdésére, de kortársaira, így Nopcsa Ferencre is. Bátorító szavai elkísérték a gyûjteményrõl gyûjteményre, múzeumról múzeumra járó fiatal tudóst. Nopcsa nagyon jól tudta, hogy mennyi mindent köszönhet tanárának, ugyanakkor látta Suess módszerének gyengeségeit is. Suess mint elõadó nagyszerû volt, mint tudós egyedülálló, azonban mint tanár nem vezetett rendezett szemináriumot, így növendékei, fõként idõsebb korára, gyakorlatilag magukra voltak hagyva Ez egy nehéz, idõt rabló, de önálló kutatásra nevelõ módszer volt írta naplójába. Az, hogy saját magukra voltak utalva, valószínûleg azoknak a diákoknak kedvezett, akikben az eredendõen jó képességek kellõ kitartással és nagy munkabírással párosultak. Nopcsa közülük való volt. A ZSIRÁFNYAKÚ ÕSHÜLLÕ ESETE 1902-ben történt, hogy az akkor még nagyon fiatal Nopcsa európai körútja során megállt Milánóban. A természettudományi múzeumban õrzött õsmaradványok között felfigyelt egy kisméretû, kettéhasított kõlapra, amelyet apró csontocskák borítottak. Gondosan megvizsgálta a leletet, de csak 20 évvel késõbb vállalkozott arra, hogy a rossz állapotban fennmaradt õshüllõrõl cikket írjon. Úgy vélte, hogy a csontok az addig ismert legõsibb repülõhüllõtõl, a korábban már Tribelesodon néven leírt Pterosauriától származnak. A cikk megjelenését követõen hamarosan egy újabb, az addiginál sokkal teljesebb példány került elõ, amelyet a svájci Bernhard Peyer vizsgált meg. Peyer kimutatta, hogy az õshüllõ nem levegõben élõ repülõsárkány, hanem vízközelben tanyázó, hosszú nyakú jószág lehetett. Nopcsa tehát alaposan melléfogott. Emberi, szakmai hozzáállását azonban jól tükrözi Peyernek írt levele: A napnál is világosabb, hogy én tévedtem. S gratulált a svájci kollégának. Ilyen állat pedig nincs gondolhatja az olvasó. S ez így igaz: nincs, de volt a földtörténeti középkorban. Tanystropheus longobardicusnak nevezték el ezt az õsi hüllõt, amelynek nyaka majd kétszer akkora volt, mint a teste! A kifejlett állat 3 m hosszú lehetett. Maradványai Közép-Európa alsó- és középsõ-triász rétegeibõl ismertek. (Ide sorolható leleteket leírtak a Bihar-hegység triász kõzeteibõl is.) Kiderült, hogy a Bassani és Nopcsa által vizsgált Tribelesodon egy fiatal Tanystro pheus maradványa volt. Nopcsa repülõsárkánya A Tribelesodon nevû repülõhüllõ maradványaira a milánói földtanprofesszor, Francesco Bassani talált rá. A csontokat Észak-Olaszországban, Lombardiában, középsõ-triász korú, bitumenes, szürke palából bontotta ki. Sokáig úgy tartották, ez a legidõsebb ismert repülõhüllõ. A maradványt Nopcsa újravizsgálta, s a leletet részletesen leírta. Úgy vélte, hogy az állat egy hosszú farkú Pterosauria lehetett, amely a mai repülõmókusokhoz és repülõkutyákhoz hasonlóan siklórepüléssel tudott mozogni. Elkészítette az állat rekonstruált képét is: a bitumenes palában látható vékony csontocskákat a repülõsárkány vitorláját kifeszítõ ujjperceknek gondolta. Csak késõbb derült ki, hogy a pálcikaszerû csontok valójában egy vízi õshüllõ nyakcsigolyáinak szokatlanul hosszú nyúlványai. 16

5 A COMPSOGNATHUS UTOLSÓ VACSORÁJA Az európai tanulmányút következõ fontos állomása Németország volt. Nopcsa Tübingenbe látogatva élete végéig tartó barátságot kötött Huene báróval, akit ma vele együtt a legjelesebb õshüllõkutatók között tartunk számon. Járt Stuttgartban, és eljutott Münchenbe is, ahol megvizsgálhatta a Bajor Ál- A müncheni fõpályaudvar a századfordulón. Ide érkezett meg Nopcsa, hogy közelebbrõl megvizsgálja a híres Compsognathus-csontvázat. lami Gyûjtemény egyik legértékesebb maradványát, a Talán éppen a képen is látható elegáns, fekete Compsognathus csontvázát. Ez a dinoszaurusz a méretei miatt volt nevezetes. No, nem mintha hatal- taxik egyikéhez lépve indult szállására. masra nõtt volna. Sõt! Sokáig ez volt a legkisebb ismert dinoszaurusz! Az orra hegyétõl a farka végéig legfeljebb cm lehetett. A ritka leletet (évtizedekig nem került párja a kicsi dinoszaurusznak) Kelheim közelében, az õsmaradványairól híres felsõ-jura litográfpalában találták meg. A kicsiny, madárszerû hüllõ majdnem teljes csontvázát sok jó nevû paleontológus kézbe vette már. A szakértõk között ott volt Othniel Charles Marsh professzor, az egyik legnagyobb amerikai dinoszauruszvadász is. Marsh alaposan megvizsgálta a csontvázat, s felfedezte, hogy a bordák között egy másik kicsiny állat csontocskái láthatók. Úgy vélte, hogy ez egy Compsognathus-embrió, s a leletet a dinoszauruszok elevenszülésének bizonyítékául kiáltotta ki. Ezek után jött a fiatal Nopcsa. Gondosan megmérte a csontokat, kiszámította a végtagcsontok arányát, összehasonlította az állítólagos embrió és az anyaállat állkapcsát, medencéjét és számos egyéb apróságot. A végeredmény éppen ellentétes volt Marsh véleményével. Nopcsa szerint a Compsognathus belsejében lévõ maradvány nem embrió, hanem egy gyíkféleség csontváza. Végsõ soron megdõlt a Compsognathus elevenszülésének bizonyítéka. A törékeny csontváz (Nopcsa 1903-as cikke nyomán) a koponya széthullott csontjai hátrahajló nyak A jobb oldalán fekvõ csontváz elemei szinte teljesen együtt maradtak, ami meglehetõsen ritka jelenség. Csak a koponya, a mellsõ végtagok és a farkcsigolyák egy része szóródott szét kissé a halál után. Feltûnõ a kicsavarodott póz: a farok felcsapva, a nyak teljesen visszahajolva, a végtagok sugárirányban. Ez a testhelyzet rendszerint a hosszú nyakú, elpusztult állatokra jellemzõ. A nyak- és egyéb izmok zsugorodása eredményezi a jellegzetes testhelyzetet. A gerincoszlop alatt, a mellsõ és hátsó végtagok között láthatók az apró csontocskák, amelyeket Marsh embriómaradványnak vélt. A fürge ragadozó A rajz a Compsognathus csontvázának rekonstruált képét mutatja. A farok és a koponya hátsó része nem került elõ, ezeken a területeken a rekonstrukció hipotetikus. Embrió vagy zsákmány Az állítólagos embrió mm-es csontocskái miként arra Nopcsa rámutatott valójában egy elfogyasztott gyík földi maradványai. A Bavarisaurusnak elnevezett kicsiny állat gerincoszlopa többszörösen megtörve, összehajtva helyezkedik el az alig 10 cm-es gyomorüregben. 35 cm A Compsognathus utolsó táplálékát jelentõ gyík, felépítésébõl ítélve, nagyon gyors mozgású, kicsiny állat lehetett. Következésképpen a Compsognathus is fürge, zsákmányára ügyesen vadászó, madárszerû dinoszaurusz volt. A rekonstruált állat Megnyúlt hátsó lábain gyorsan szaladt, és hosszú mellsõ végtagjaival, bonyolult mozgásra képes ujjaival ragadta meg a zsákmányt. Feje és állkapcsa, mint minden tisztességes ragadozó dinoszauruszé, méretéhez képest meglehetõsen nagy volt

6 TALÁLKOZÁSA DOLLÓVAL Nem sokkal az egyiptomi kaland után Nopcsát ismét Európában találjuk. Brüsszelben találkozott korának egyik legjelentõsebb paleontológusával, a Belga Királyi Természettudományi Múzeumban dolgozó Louis Dollóval. Dollo hangyaszorgalmú, csöndes ember volt, aki életének jelentõs részét az azóta híressé lett Bernissart (bányászváros Belgiumban) mellõl elõkerült Iguanodon-csontvázak összeállításának szentelte. Nopcsa a múzeumban kereste fel a neves tudóst. Vékony sétapálcával, óriási szalmakalapban, gomblyukában tenyérnyi sárga virággal állított be hozzá. Dollo nem állhatta meg, hogy szóvá ne tegye a komoly tudóshoz nem illõ, különcködõ öltözködést. Nopcsa megharagudott, s évekig neheztelt öreg barátja megszívlelendõ megjegyzéséért. Pedig Dollo nagyra becsülte Nopcsa tudását. Oly nagyra értékelte, mint kevesen mások.»mint egy üstökös. Amerre megy, megvilágítja az eget«mondotta egy alkalommal, amikor Nopcsáról beszélt. (Tasnádi-Kubacska, 1937) Louis Dollo ( ) A brüsszeli egyetem professzora és a természettudományi múzeum munkatársa. Több mint 400 õslénytani cikket írt, fõként a Belgiumban található gerinces õsmaradványokról, halakról, madarakról és õshüllõkrõl. Dollót a legjelesebb dinoszauruszkutatók között tartja számon a tudományos világ. Nevéhez fûzõdik a Dollo-törvényként emlegetett felismerés, amelynek értelmében az evolúció visszafordíthatatlan folyamatnak tekintendõ: a törzsfejlõdés során szükségtelenné vált szervek elcsökevényesednek, és soha többé nem tudják ellátni eredeti feladatukat. Dollo a teknõsök fejlõdésével igazolta híressé lett tételét. AZ ANGLIAI DINOSZAURUSZOK Németországon, Belgiumon kívül Nopcsa járt Bázelben és Zürichben, felkereste Párizs, Le Havre, Bordeaux és Marseille gyûjteményeit. Megfordult Milánóban, Bolognában és Moszkvában is. Elõször magától ment, hogy saját szemével láthassa az õshüllõket, késõbb egyre többet hívták mint ismert specialistát, hogy tartson elõadást vagy tekintsen meg egy-egy különleges leletet. Bécset nem számítva, amely valóságos otthona volt a bárónak, leginkább Angliában szeretett tartózkodni. Nagyra értékelte az angol kollégák barátságát, s azt a határtalan lehetõséget, amelyet a londoni természettudományi múzeum gazdag könyvtára és összehasonlító õshüllõanyaga jelentett számára. Bemutatkozásának különös története akár igaz, akár nem igazi, reá jellemzõ anek- London a századelőn korabeli képeslap dota. Amikor elsõ alkalommal lépte át a British Museum küszöbét, személyesen senkit sem ismert a múzeum tudósai közül. Amint nézelõdött, észrevette, hogy a 25 m hosszú Diplodocus-csontvázon az egyik csont rossz helyre van erõsítve. Nem sokáig töprengett, hanem odalépett az óriásgyíkhoz, leemelte a csontot a vasállványról és a megfelelõ helyre erõsítette. Ez a vakmerõség még a méltóságteljes londoni teremõrökben is felforralta az angol hidegvért. Nagy riadalom támadt, de a titokzatos látogató kutyába se vette az õrök tiltakozását. Jelentették a dolgot az igazgatóságnak, mire az egész tisztikar kitódult a terembe. Nopcsa éppen elkészült a munkával s mosolyogva mutatkozott be a csodálkozó társaságnak. Elmagyarázta a javítás okát, amit a többiek vita nélkül el is fogadtak. (Tasnádi-Kubacska, 1937) Az esetet követõen Nopcsa rövidesen dolgozószobát kapott a jeles intézményben, ahová késõbb is oly sokszor visszatért. Angliai tartózkodásának tudományos hozadéka többek között a Notes on British Dinosaurus (Megjegyzések a brit dinoszauruszokról) címmel közölt cikksorozata. Ezek a dolgozatok olyan dinoszauruszokkal foglalkoznak, amelyeket már részletesen leírtak a korábbi kutatók. Nopcsa számos új megfigyelést tett, s több korábbi hibás észrevételt kiigazított. A brüsszeli természettudományi múzeum épülete majd száz évvel ezelõtt. Az öreg épületet azóta teljesen átalakították, de a Dollo-féle Iguanodonokat érintetlenül hagyták. Tulajdonképpen egy új, modern, sokemeletes múzeumot emeltek a régi, vasoszlopokkal alátámasztott csarnok fölé. A milliomos csontváza A korabeli rajz Londonban, a Diplodocuscsontváz másolatának felállításáról készült. Az õshüllõt az Egyesült Államokban, Wyomingban találták. Az ásatás költségeit Andrew Carnegie iparmágnás fedezte. Az õ tiszteletére nevezték el a hatalmas dinoszauruszt Diplodocus carnegiinek. Az eredeti õshüllõ minden egyes csontjáról másolatok készültek, s a világ legnagyobb természettudományi múzeumai egy-egy életnagyságú Diplodocus-másolatot kaptak ajándékba a milliomos költségén. Így került az egyik példány Londonba. A súlyos, gipszbõl készült csontok szakszerû felállítása komoly feladatot jelentett, s az egyik darabot végül is helytelenül szerelték fel. A hiba rögtön feltûnt a múzeumba látogató Nopcsának. A helyretett csont történetét Nopcsa Ferenc, fõhõsünk nagybátyja mesélte el a képviselõházban a honatyáknak, s az anekdotaízû történetbõl egy csapásra újsághír lett

7 Az elsõ tüskönc A Polacanthus nevû páncélos dinoszaurusz újravizsgálata során Nopcsa rámutatott, hogy az õshüllõ csontjaihoz az állat elpusztulása után krokodilmaradványok és egy Iguanodon-szerû dinoszaurusz csontjai keveredtek, amit korábban nem vettek észre. Ezeket elkülönítette a Polacanthus csontjaitól, s elkészítette a képen látható rekonstrukciót. Az állat Anglia és Franciaország korakréta kõzeteibõl ismert. A mai szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a Polacanthus néven leírt õshüllõk a korábban Hylaeosaurus néven ismertetett dinoszauruszokhoz tartoznak. Így a Polacanthus nevet ma már nem használják. A második tüskönc Majdnem húsz évvel azután, hogy Nopcsa részletesen foglalkozott a Polacanthus szal, újabb rövid cikket írt Anglia egy másik páncélos dinoszauruszáról, az Acanthopholisról. Mivel idõközben felfedezte az erdélyi páncélos dinoszauruszt, a Struthiosaurust is, ekkorra már Nopcsa igazi szakértõje volt a csontpikkelyeket és tüskéket viselõ õshüllõknek ban írt cikkében a legújabb eredmények ismeretében Nopcsa újraértékelte a páncélos és lemezes dinoszauruszok rendszerét. Saját korábbi elképzeléseit is felülbírálva, új rendszertani beosztást dolgozott ki a csoportra, amelynek számos elemét a legújabb rendszerezõk is átvették. A jobbra lévő képen (felülrõl lefelé) az Acanthopholis bõrpikkelyei, csigolyája és ujjpercei láthatók. Egy angliai ragadozó A balra látható húsevõ dinoszaurusz maradványai a szakemberek körében jól ismert Oxfordi Agyag jura rétegeibõl kerültek elõ. A csontvázból nem sok hiányzik, a ténylegesen megtalált maradványokat pontozva jelöltük. Ez az egyik legteljesebb Theropoda dinoszaurusz, amelyet valaha is találtak Európában. Nopcsa kimutatta, hogy a csontváz egy kifejletlen, fiatal állattól származik. Az õshüllõt, amelyet Nopcsa Streptospondylusként ismertetett, ma az Eustreptospondylus nemzetségbe sorolják a paleontológusok. A KANADAI TETÛSZAURUSZ Nopcsa soha nem járt Amerikában, pedig mindig szeretett volna eljutni a híres dinoszaurusz-lelõhelyekre. A már többször eltervezett útját végül mindig le kellett mondania. Egyszer azonban mégiscsak megadatott neki, hogy egy tengerentúli õshüllõt tanulmányozzon. Abban a megtiszteltetésben volt része, hogy a londoni természettudományi múzeum õt kérte fel, hogy vizsgálja meg a birtokába került gyönyörû, páncélos dinoszauruszmaradványt, amely a kanadai Alberta tartomány késõ-kréta rétegeibõl került elõ. A kövületet a kanadai W. E. Cuttler fedezte fel a Red Deer River ( Õz-folyó ) mély, eróziós oldalkanyonjának meredek falában, nem messze a Happy Jack nevû átkelõhelytõl. Albertának ezt a kopár, esõmosta, szélfútta, kietlen tájékát badlandsnek, azaz rossz föld -nek nevezik. A környék a világ egyik leghíresebb dinoszaurusz-lelõhelye. Valahol Albertában. Sivár, kietlen vidék, ez a badlands. Az esõmosta földpiramisok (indián nevükön huduk ) tetején álló óriás kõtömbök idõrõl idõre leomlanak. Növényzet híján intenzíven pusztít az erózió, s évrõl évre újabb és újabb dinoszauruszcsontok kerülnek a felszínre. Hasonló helyrõl kerülhetett elõ a Scolosaurus is. A valaha élt állat a hátán feküdt. Maradványait szélfútta homok s finomszemcsés (levegõbõl leülepedett porból származó), agyagos rétegek takarták. A dinoszaurusz testüregében összeszáradt, görbült levélmaradványokra bukkantak. Mindezek alapján arra lehetett következtetni, hogy az állatot a szélhordta finom törmelék a szárazföldön temette be. Vízben vagy mocsárban lerakódott rétegek esetén a levélmaradványok kilapultak volna. A leletet a legnagyobb körültekintéssel gyûjtötték be. A hatalmas darabokat a helyszínen, a kanyon meredek falában, gipszes kéreggel burkolták be. Az így bepólyált csontok már kibírták a szállítást. A múzeumba beszállított példányt azután elõször a gipsztõl, majd a kõzetmorzsáktól kellett megtisztítani. A preparálás több mint tíz évig tartott, igaz, a nagy türelemmel és kézügyességgel megáldott preparátornak, L. E. Parsons úrnak idõközben katonai szolgálatát is le kellett töltenie. Valójában csak a preparálási munkák befejeztével derült ki, hogy mit is gyûjtöttek: a koponya és a farok egy részét és a jobb oldali végtagok bizonyos csontjait nem számítva a lelet szinte teljesen ép volt. Nagy dolog ez a paleontológusok számára, akiknek sokszor egyetlen csontocska alapján kell rekonstruálniuk egy egész állatot. A kanadai lelet külön érdekessége volt, hogy a legtöbb csont egymáshoz viszonyított helyzete nem vagy csak keveset változott meg az idõközben eltelt évmilliók alatt. Ez nagyban megkönnyítette a vizsgálatokat. Nopcsa tisztában volt vele, mekkora megtiszteltetésnek kell tekintenie, hogy az angol paleontológusok átengedték neki a lelet elsõ leírásának jogát. A kõzetbõl kiszabadított dinoszaurusz teljes hossza 398 cm, szélessége 170 cm volt. A nyak egy kicsit bal felé hajlott, a felkarcsontok egyenesen elõreálltak, az alkarcsontok behajlítottan helyezkedtek el. A bunkós farok a gerincoszlop egyenes folytatását alkotta. A lelet nagy részét a bütykökkel díszített, bõr eredetû (dermális) páncél, illetve annak lenyomata tette ki. Nopcsa Scolosaurus cuttlerinek nevezte el az õshüllõt. Mint a tudományra nézve új nemzetség új faját írta le az õsmaradványt. Késõbb további leletek is elõkerültek, így a szakértõk mai álláspontja szerint a kanadai Scolosaurus a korábban elnevezett Euoplo - cepha lus nevû páncélos dinoszaurusszal azonosítható. 25

8 nyaki páncél oldalsó páncél háti tüskék szemcsés bõrfelület A Scolosaurus-kézirat a páncélos õshüllõrõl szóló tudományos dolgozat. A többszörösen átírt, javított kéziratot a Magyar Természettudományi Múzeumban õrzik. keresztirányú redõ bordák Õshüllõ az újságban A szenzációs leletrõl elsõként egy angol magazin, a The Illustrated London News szeptember 11-ei száma számolt be a nagyközönségnek. A lelet tudományos leírását két évvel késõbb, a Földtani Intézet Geologica Hungarica kiadványában jelentette meg Nopcsa. A Scolosaurusnak elnevezett dinoszaurusz az egyik legépebben maradt páncélos õshüllõnek számít mind a mai napig. ilium (csípõcsont) Az összefüggõ páncél A képen a hatalmas páncélos maradványát láthatjuk a preparálás után, a háti oldal felõl nézve. A csontos páncélelemeket bal oldalt eltávolították, így szinte beleláthatunk az állatba. 27

9 A Scolosaurus páncélzatának keresztmetszete a nyaki tájékon Jól látható, hogy az állat hát-hasi irányban erõsen lapított volt. Nopcsa találóan utalt is rá, hogy olyan volt, mint egy óriási lapostetû. A farkcsigolyát ékesítõ kettõs csontbütyök Az állat nemzetségneve (Scolosaurus) egy görög szóból származik, amelynek jelentése: tövis. A legtöbb páncélos dinoszauruszt az itt láthatóhoz hasonló tüskék díszítették. A páncélt borító nyúlványok bizonyára a ragadozók támadásaitól védték az állatot. A farok végén lévõ tüskés buzogány valóságos fegyver lehetett. Mit és mennyit evett? A leletek tanulmányozása és a rokon dinoszauruszokról való ismeretek gondos ötvözeteként készült el a jobb oldalon látható életkép, amely elõször a londoni magazin hasábjain szerepelt. A rajzot Alice Woodward kisasszony, a londoni természettudományi múzeum igazgatójának leánya készítette a báró útmutatásai nyomán. A feltehetõen lassú mozgású Scolosaurus biztosan nem volt ragadozó. Nopcsa a ma is élõ tüskés, sivatagi, félsivatagi gyíkféléket és a rokon páncélos dinoszauruszok koponyáját tanulmányozva, minden lehetõséget számba véve, arra a következtetésre jutott, hogy a Scolosaurus rovarevõ lehetett. Úgy vélte, hogy fõ táplálékát a sáskákhoz hasonló, egyenes szárnyú rovarok adhatták, amelyek esetenként nagy tömegben élhettek még az egészen szegényes növényzet mellett is. Nopcsát nemcsak az érdekelte, hogy az állat mit, hanem az is, hogy mennyit evett. Elsõ lépésként megkérte egy Budapesten élõ gépészmérnök barátját, hogy becsülje meg a kanadai dinoszaurusz térfogatát. Az élõsúllyal való felszorzás után a tetûszaurusz súlya 1,8-2 tonnára jött ki. Majd hiteles, állatkerti megfigyelések adataira támaszkodva Nopcsa kielemezte, hogy a különbözõ hüllõk (gyíkok, kaméleonok, krokodilok, kígyók) mennyi táplálékot vesznek magukhoz adott idõegység alatt. Megállapította, hogy a kisebb, mozgékonyabb állatok (pl. gyíkocskák) testsúlyukhoz képest sokkal több táplálékot igényelnek, mint a nagy testû, lomhább élõlények (pl. óriáskígyók). A gyíkok adatait figyelembe véve a Scolosaurus heti 850 kg rovart igényelt volna, az óriáskígyókra vonatkozó adatok szerint csupán 18 kg-ot. Nopcsa úgy vélte, hogy a lassú, lomha tetûszaurusz valószínûleg nagyon kevés táplálékkal is beérte. 28

10 Nopcsa 1899-ben, rögtön a bécsi akadémián tartott elsõ elõadása után járt elõször a Balkánon. Magányosan, majd alkalmi útitársával, Drašković gróffal lóháton járta be Bosznia egy részét és a Szandzsáknak nevezett vidéket, ahol a Monarchia csak névleg tartotta fenn a hatalmát ban azután Albániába, Skutariba (ma Shkodra) is eljutott. Két évvel késõbb, 1905 novemberében fél évig tartó gyalogos vándorutat tett az ország belsejében, bennszülött kísérõinek társaságában. Következõ albán útja 1907 augusztusára tehetõ, amikor is egy csapat hazatérõ albán között elvegyülve, inkognitóban lépte át a török montenegrói határt. Veszélyes kiruccanások A LEGSÖTÉTEBB EURÓPÁT JÁRVA Azokban az években sem volt mindennapos dolog az utazás Albániában. A törökök által megszállt országban vagy állami lag kirendelt fegyveres kísérettel kellett járni-kelni, s ekkor a helyi lakosság barátságtalan fogadtatására lehetett számítani, vagy az utazó a bennszülöttek segítségét kérte, s ekkor a török hivatalok haragját vívta ki. Nopcsa mondani sem kell az utóbbit választotta. Mint feljegyzésébõl kitûnik, volt is gondja bõven: Shalában megtudtam, hogy a shosi bajraktar a török hatóságok kérésére két társával három napig lesett engem Shalában. Megbízatásuk értelmében meg kellett volna gyilkolniuk, amirõl nem is értesültem idejekorán. Tervük csak azért nem sikerült, mert véletlenül négy órával a bajraktar távozása után érkeztem meg Shalába, ahol azután a lelkész figyelmeztetett, milyen veszedelemben forogtam. Még ugyanezen útja alkalmával történt, hogy a török hatóságok 300 katonát rendeltek ki Budacába, hogy elfogják a bárót, s elkobozzák úti jegyzeteit. Nopcsának sikerült a csendõrjáratot megkerülve elérni úti célját, sõt még arra is volt gondja, hogy a Monarchia konzulátusán kieszközölje: engedjék el a helyette túszként elfogott albán férfiakat. Nopcsa albán öltözetben a helyi szokás szerint talpig fegyverben. A puskájára erősített távcső roppant értéket jelentett akkoriban, s tulajdonosának bizonyára nagy tekintélyt szerzett. Késõbb Nopcsa mégis fogságba esett. Az egyházkerület apátjának felkérésére követségbe ment Mustaflitához, a vakmerõ dibrai rablóhoz. Mustaflita jól megerõsített lakótoronyban élt. A bárót és társait jól tartotta ugyan, de nem engedte el. Váltságdíj fejében akarta õket átadni a török hatóságoknak. A dolog odáig ment, hogy az albán ruhába öltözött Nopcsát kötélre fûzve, nyereghez kötözve vitték el a rendõrségre, ahol le is tartóztatták. Ezalatt hû titkára, Bajazid fellármázta az osztrák magyar konzulátust, s a törökök kénytelenek voltak elengedni Nopcsát. A kínos eset után a törökök gyakorlatilag kitiltották a bárót a megszállt Albániából. Maga a nagyvezír, Hussein Hilmi pasa tiltakozott a bécsi külügyminisztériumban a báró útja miatt, s a Monarchia képviselete hazarendelte a bárót. Õt azonban nem olyan fából faragták, hogy könnyen feladja terveit: a katonákkal és hivatalokkal mit sem törõdve, folytatta kutatásait Albániában. Nopcsa albanológiai munkássága Üszkübi részlet Nopcsa báró eredeti felvétele. A háttérben mecset és minaret, az előtérben öszvérek mellett pihenő utasok. Nopcsát rabul ejtette a vad, sziklás hegyekkel tagolt, földtani értelemben szinte teljesen ismeretlen táj és a vadnak, féktelennek, félelmetesnek híresztelt albán nép. Több ízben visszatért, heteket, hónapokat töltött el Európa nagy, fegyveres gyermekei között. Gyakran mondogatta: Albánia a második hazám és 1916 között mintegy 4000 km utat járt be. Addig ismeretlen, hófödte csúcsokat hódított meg, megmászta az Albán-Alpokat, és bejárta a maláriától terhes parti síkot. Fotografált, térképezett, földtani felvételeket készített, õsmaradványokat és kõzetmintákat gyûjtött. Megtanulta az albán nyelvet, alighanem a különbözõ nyelvjárások között is elboldogult. Összeállította a terület földrajzi neveit, gyûjtötte a néprajzi tárgyakat és megfigyeléseket. Feldolgozta az albán szokásjogot. Figyelme nem kerülte el a régészeti és nyelvészeti emlékeket sem. Minden érdekelte. Szenvedélyévé lett Albánia, az albán földtan és az albán nép kutatása. Nopcsa 58(!) albán vonatkozású dolgozatot írt. Akad közöttük vékony, alig pár oldalas értekezés, és több száz oldalas, vaskos monográfia is. A tudományt persze nem rõfre mérik, mégis, tiszteletet ébreszt az a munkatempó, amivel dolgozott. A cikkeknek közel a fele földtani témájú, a többi fõként a legtágabban értelmezett néprajz és a geográfia tárgykörébe tartozik. Publikált még két régészeti tárgyú írást is, s elkészítette Albániára vonatkozó (földtani és politikai cikkeket egyaránt tartalmazó) irodalmi összefoglalását. Mindezek mellett további terjedelmes, soha ki nem adott albán vonatkozású kéziratait õrzik Bécsben az Osztrák Nemzeti Könyvtár kéziratgyûjteményében. Földtani térképező munkája, gyûjtõ és felderítõ útjai során sokfelé eljutott. Megfordult a konzulátusok és egyéb hivatalok irodáiban, a kicsiny észak-albán falvak katolikus plébániáin és a pásztorok, vadászok hegyi kunyhóiban. Amerre ment, támogatókra lelt, ám a jóakarók mellett egyre gyarapodott ellenségeinek tábora is. Belesodródott a politikába. Kezdetben a Monarchia iránt érzett elkötelezettségtõl hajtva, késõbb szeretett albánjainak érdekeit szem elõtt tartva, s a Monarchiával is szembefordulva, aktívan politizálni kezdett. Elõkészített több fegyveres puccsot, s kis híján királlyá koronázták az Elátkozott Hegyek országában

11 A Kula Ljums melletti híd a Drina fölött A bal oldalon az eredeti fényképfelvétel, s alul a diáról készített rajz, amely Nopcsa 1905-ben megjelent, Észak-Albánia geológiáját tárgyaló cikkében szerepel. A folyó itt kanyarodik, majd egy keskeny, megborzongatóan vad hegyszoroson tör keresztül. Földtani szelvény a Jubani-hegyen keresztül Az ilyen metszeteket a felszíni észlelések eredményeképpen készítik el. Nopcsa a különbözõ földtani képzõdményeket a geológiában szokásos jelek segítségével ábrázolta. A jelkulcs és a földrajzi nevek felirata tõle származik. A rajzon világosan látható, hogy fiatalabb (eocén kori) és idősebb (triász időszaki), majd ismét fiatalabb (eocén) kõzetek váltják egymást. Ez a terület bonyolult szerkezeti felépítésének köszönhetõ. A vázlat Nopcsa egyik cikkéhez készült. A leírásból tudjuk, hogy a híd mögötti dombok jól rétegzett, õsmaradványokban gazdag, kréta időszaki mészkõbõl állnak. Nopcsa gyakran használta a fény képezõgépet geológiai témák megörökítéséhez is. Ismeretlen csúcsokon Nopcsa minden hegyet kihívásnak tekintett, s a csúcsokat már csak a készülõ térképe szempontjából is meg kellett másznia; minden körülmények között nagy gonddal olvasta le magasságmérõ mûszerét augusztusában ismét nekiindult az Albán-Alpoknak. Tervem az volt, hogy... felkeresem a Buni i Jezercës havasi kunyhóit, ahol állítólag néhány eleddig ismeretlen alpesi tónak kellett lennie. Utunk nem volt ugyan életveszélyes, de éppen eléggé fárasztó. Ismételten kézzel kellett felkapaszkodnunk egyes sziklákra hómezõket csak a Mali i Thorës észak-nyugati lejtõjén találtunk 1820 m magasságban. Ez a hegy határolja a Qafa e Jezercëst dél felõl. Az utóbbin újra csodálatos világítási effektusban gyönyörködtem. A nap már lenyugodott, valamennyi magasabb csúcs leírhatatlan szép rózsás pírban izzott, a völgy mélyébõl pedig sötétkék és ibolyás árnyak borultak a hegyek lankáira. Néhány nappal késõbb a Maja e Radohinëst, a nyugati Prokletije legmagasabb pontját tûzte ki célul: A hegykolosszus déli lejtõjének utolsó szakaszát csak komoly életveszéllyel kísérelhettük meg, mert itt csaknem merõleges, párhuzamos vízcsatornák szabdalta sziklafal meredt elénk. Lek Curri bámulatos lélekjelenléttel gyõzte le a nehézségeket. Úgy tapadt meg a sziklafalon, mint valami óriás légy. A legsíkosabb pontokon elõrekúszott, és egymás után húzta föl maga után poggyászunkat, engem és Sadri Lukát. Amikor azután végre késõ délután szerencsésen magunk alatt hagytuk a sima, borzalmas sziklafalat, nem magam voltam, aki örült, társaim is ujjongtak. Fáradtan, éhesen érkeztünk fel a hosszú, keskeny gerincre. A leereszkedés már gyorsabban ment, igaz, ez sem lehetett veszélytelen: Lódenkabátomat szánkónak neveztük ki, mind a hárman ráültünk és valósággal végigcikáztunk a hómezõn. A hegymászással nehezített földtani térképezés és fotografálás során nehézséget jelentett, hogy az éjszakákat a zord idõjárási körülmények miatt a völgyekben kellett eltölteni. Így a magasabb csúcsokat csak délre lehetett megmászni, és emiatt a hegyek északi oldalában rendszerint már nem volt megfelelõ a megvilágítás, s nem készülhettek fényképek. A hóval födött Vas Stjefinit csúcsa Észak-Albániában (Nopcsa felvétele) Triász ammoniteszek Kçira mellõl Nopcsa különösen sokat foglalkozott Albánia triász időszaki képzõdményeinek tagolásával. Ezen a téren tett megállapításai máig helytállóak. Egy Kçira nevû hely közelében, Scutaritól úgy 25 kmre, keletre, gazdag ammoniteszfaunát gyûjtött, amelyet bécsi kollégája, G. Arthaber határozott meg és dolgozott fel. Arthaber számos, a tudományra nézve új fajt írt le a lelõhelyrõl. Az itt látható fényképtábla is az õ cikkébõl való. Az alsó sorban középen álló, addig ismeretlen ammoniteszt a gyûjtõ tiszteletére Monophyllites Nopcsainak nevezte el. Az õslénytani adatok sokat segítettek Nopcsának, hogy az üledékes kõzetek kö zötti magmás és vulkáni kõzetek korát is meghatározza

12 A Malcija madhe vidéki népviselet Viseletek Nopcsa munkáiból nem hiányoznak a különböző népviseletek részletes leírásai sem: Legfontosabb, soha nem hiányzó darabja az albánok ruházatának kétségtelenül a rüp, a töltényekkel teletûzdelt öv. Öltözetük különben rendesen testhez álló, durva szövésû, fehér gyapjúnadrágból s fehér ujjasból áll. Amazt Skutari, Merdita és Dukadžin vidékén Tšakšir-nak, Djakovában tirš-nek nevezik, kabátjuknak džamadan a neve. Mind a kettõt helybeli ízlés szerint paszománnyal varrják ki különbözõképpen, ami egyszersmind azt is mutatja, hogy melyik törzshöz tartozik a viselõje. A džamadan alatt inget, fölötte pedig többnyire fekete, rövid ujjú vastag gyapjú-mellény alakú ruhadarabot džurdin-t viselnek, hátul lelógó rojtokkal szegélyezett borítással. Általában hordanak továbbá pamutból való alsónadrágot. A bocskor és a félgömb alakú fehér, nemezsapka egészíti ki ruházatukat. A klemenek télen-nyáron nagy, fehér vászon fejkendõben járnak, ami igen jól és harciasan fest. A Malcija madhe vidékieknek testhez álló nadrágját gazdag, széles paszomány díszíti, amely fõleg oldalt, a csípõtõl hosszúra lenyúlik.... Csak Skutariban hordják azonban elvétve a tanuzot, az alacsony, vörös tuniszi fezt, hosszan lecsüngõ, gazdag, lila színû selyembojttal, azon kívül a feznek rendes konstantinápolyi alakját, de fehér színben. (Nopcsa F., 1907) Az elveszett kéziratok Nopcsa korai halála miatt számos albanológiai munkája kiadatlanul maradt. Egy április 24-én, azaz halála napján kelt levelébõl, amelyet Norbert Jokl bécsi professzornak, az ismert albánspecialistának írt, tudjuk, hogy legalább öt félbemaradt dolgozatról beszélhetünk. Ezek között említhetõ az a többkötetes mû, amelyet Nopcsa Reisen in den Balkán, azaz Utazások a Balkánon címmel szeretett volna megjelentetni. A részben írógéppel, részben kézzel írt kézirat telis-tele van utólagos javításokkal. Az öt különbözõ színû tintával tett beleírások és korrekciók arról tanúskodnak, hogy a báró sok idõt és energiát szánt a munka pontosítására. A kézirat a báró személyes balkáni emlékeit idézi fel az 1897 és 1917 közötti idõkbõl. A kézirat visszaemlékezés, de nem napló, ám nyilvánvaló módon egy rendszeresen vezetett naplóból építkezik. Nopcsa arra kérte Joklt, hogy vegye fel a kapcsolatot Budapesten gróf Teleki Pállal. Joklnak Teleki segítségével kellett volna a kéziratokat sajtó alá rendeznie. A munkák azonban, feltehetõen fõként anyagi okok miatt, nem jelentek meg. Joklt a nácik elfogták, s 1942 tavaszán megölték. A kéziratok Bécsbe, az Osztrák Nemzeti Könyvtár kézirat osztályára kerültek, ahol Georg Stadtmüller, német albanológus talált rájuk. A kéziratokat végül Stadtmüller ta nítványa, Gert Robel dolgozta fel. Földtani megfigyelésekkel és úti jegyzetekkel teli dupla oldalak a megkerült naplóból és a Skutariban lakó katolikus albánok ruházata (Nopcsa F ös munkája nyomán) De hová lettek Nopcsa eredeti naplói? Úgy tûnt, hogy ezek valóban megsemmisültek. Szerencsére mégsem! Egy másik német Nopcsa-kutató, Robert Elsie bukkant rá a hét vaskos kötetre a tiranai Nemzeti Könyvtárban 1990-ben. Csak az Albániáról szóló rész 2700 oldalnyi útirajz, feljegyzés és térképvázlat. A naplót, a leírásokat és az utazásokkal kapcsolatos költségkalkulációkat ceruzával készített tájrajzok, portrék, néprajzi tárgyak képei illusztrálják. A hét kötet (s talán még több is ennél) a báró halála után, könyvtárának elárverezésekor került az albán politikus és költõ, Mid hat Bey Frashëri birtokába. Frashërinek mint az albán kommunistaellenes mozgalom vezéralakjának el kellett hagynia az országot a második világháború alatt. 20 ezer kötetet számláló értékes könyvtára, benne Nopcsa kézirataival, az újonnan létrehozott Albán Nemzeti Könyvtárba került. Évtizedekig szinte hozzáférhetetlenül porosodtak ott a báró naplói. Nopcsa terjedelmes és sokrétû albanológiai munkássága egy hatalmas, színes szõtteshez hasonlítható, s e párhuzamban a kiadatlan kéziratok az elvarratlan szálaknak felelnek meg

13 Gorlopán Péter, a Monarchia kémje A politikus Nopcsát Albánián kívül egyetlen dolog izgatta: szülõföldjének, Erdélynek a sorsa ben és 1913-ban fél évet pásztorkodással töltött. Hamis igazolványában a Gorlopán Péter név szerepelt. Felkereste régi Hunyad megyei juhász barátait, akik befogadták. Megtapasztalta a nomád juhászélet minden örömét és keservét. Bundájába burkolódzva a szabad ég alatt, a nyáj mellett töltötte az éjszakákat. Vízen és kukoricakásán élt. Az egyszerû emberek kö zött járva meggyõzõdött arról, hogy Románia visszafordíthatatlanul eltávolodik a Monarchiától. Bécsbe visszatérve részletesen beszámolt a tapasztaltakról a Monarchia külügyminisztériumában októberében a bécsi kormánykörök kérésére Bukarestbe utazott. Feladata az volt, hogy határozott fellépésével és tudományos tekintélyével igyekezzék ellensúlyozni a magyarság és a Monarchia-ellenes érzelmeket szító egyetemi értelmiségi körök agitációját. A bukaresti lapok kezdetben hangosan és ellenségesen tiltakoztak Nopcsa jelenléte ellen, de szuggesztív elõadásai nyomán a helyzet megváltozott. Megszûnt az ellenséges közhangulat. Hírszerzőként a háborúban Kitört az elsõ világháború. Nopcsa felkereste barátját, Tisza István miniszterelnököt, s az õ tudtával és jóváhagyásával hírszerzõi megbízatást kapott. A kémkedést, amit korábban önként vállalt, ezentúl mint hivatást ûzhette. Jelentkezett Nagyszebenben, kijelölt felettesénél. Innen, hamis útlevéllel a zsebében, mint a Monarchia román nemzetiségû katonaszökevénye egyenesen Romániába ment. Onnan küldte részletes hangulatjelentéseit a magyarok és a Monarchia ellen mozgolódó Romániáról. A jelentéseket azonban nem a címzettek kapták kézhez. A leveleket éppen felettese fogta el, akirõl csak évekkel késõbb derült ki, hogy beépített román ügynök volt Nopcsa ismét inkább magyarnak minõsült, mint a Monarchia alattvalójának. Bécsi kormánykörök, fõként a hadügyminisztérium illetékesei, azok, akik Erdély védelmével nem so kat törõdtek, tiltakoztak a magyar kormánynál a báró hírszerzõi tevékenysége miatt. Minden erejükkel azon voltak, hogy hazarendeljék Nopcsát Romániából, de a báró ezúttal sem kívánt engedelmeskedni. Az idõ az õ félelmeit igazolta augusztusának végén, a korábban szövetségesnek számító Románia hadat üzent a Monarchiának, s az osztrák irányítás sorsára hagyta Erdélyt. Nopcsa éppen szacsali birtokán tartózkodott. Felment a hegyekbe, intézkedett, szervezkedett, de egy egész hadsereggel szemben tehetetlen volt. Családja néhány nappal a megszálló csapatok érkezése elõtt hagyta el az õsi birtokot. Nopcsa szinte a háború végéig folytatta hírszerzõi tevékenységét. Valóságos kémszervezetet épített ki az erdélyi havasok és a régi Románia területén. (Tasnádi-K., 1937) Nopcsa hagyományos román népi viseletben. (Beállított, mûtermi felvétel.) Pásztornak öltözve, álruhában járta a vidéket. Ezekben a viharos napokban a második huszárezred festői egyenruhájában gyakran láttuk Budapesten. Részt vett a Földtani Társulat ülésein, rendszeresen bejárt a Földtani Intézetbe, amelynek akkori igazgatója, id. Lóczy Lajos, benne látta majdani méltó utódát. Valahányszor észrevettük, hogy a főhadnagyi sapka alól egyre hosszabb fürtökben omlik alá barna haja, tudtuk, hogy újra nyaktörő útra készül: kémkedni emlékszik vissza Lambrecht. (Lambrecht K., 1936) Az eltérített repülõgép 1918 a háború utolsó éve: a Monarchia szétesett, helyén utódállamok létesültek. Az összeomlás idején Nopcsa erdélyi birtokain tartózkodott. Decemberben a román hadsereg ismét benyomult Erdélybe, s a román nemzeti tanács tagjai bizalmasan értesítették a bárót, hogy hagyja el Erdélyt, mert nem kezeskednek az életéért. Nopcsa Budapestre utazott, ám itt sem érezhette magát biztonságban. A proletárdiktatúra elõl menekülve Bécsbe szeretett volna kijutni, útlevelet azonban nem kapott, hiába kilincselt a hivatalokban. A tõle megszokott módon azonban ezúttal sem tartóztathatta fel semmi. Magához vette albán könyvének német kéziratát (a magyar nyelvû változatot egy bank trezorjában helyezte el), megmaradt családi ékszereit, egy régi igazoló írását, amelyre még idõben rávezette az új hadügyi népbiztos nevét, és a revolverét. Egyenesen a mátyásföldi repülõtérre hajtatott, ahol felmutatta az iratot, s szolgálati ügyben sürgõsen repülõt kért Sopronba. Mikor már odafönn voltak, fegyverét elõvette és a pilótára szegezte. Bécsújhelyen szálltak le. A kommunista diktatúrát a császárvárosban vészelte át. A helyzet normalizálódásával Nopcsa egyre kevesebbet politizált, s visszatért a számára oly kedves földtudományokhoz ban, minden korábbi románellenes tevékenysége ellenére, meghívták, hogy vezesse a bukaresti Földtani Intézetet. Nopcsa a tárgyalások ürügyével menlevelet kapott Bukarestbe, ahová nyomban leutazott. Ott kivitte, hogy erdélyi birtokait újból elfoglalhassa, anélkül hogy a román állam szolgálatába állott volna emlékezik Tasnádi-Kubacska. Alighanem Nopcsa volt az egyetlen magyar földesúr, aki ilyen módon visszatért az elcsatolt országrészen fekvõ birtokára. Merész tettéért azonban kis híján az életével fizetett. Egy alkalommal a kastélyparkban sétáló bárót megrohanták a románok, s dorongokkal, vasvillákkal agyba-fõbe verték. Vérbe fagyott testére hûséges albánjai találtak rá. Elõször a szacsali, majd a szomszédos Kendeffy-kastélyba vitték, végül Budapestre hozták. Betört koponyáját ezüstlemezzel foltozták. Hónapokig feküdt nagy betegen, de ezúttal is magához tért. Hozzálátott régen félbehagyott tudományos munkáihoz. Újra útra kelt, és sorra látogatta régi kollégáit Németországban és Angliában. Hazatérve újult erõvel látott hozzá a magyar földtani munkálatok újjászervezéséhez. A Reggel címû napilap július 2-ai számában megjelent cikk. A riportban Nopcsa ekkor már mint a Földtani Intézet új igazgatója szakmai elképzeléseirõl beszél, s feleleveníti a régi idõket, amikor még mint katona és kém titkosszolgálati feladatokat is ellátott

14 A FÖLDTANI INTÉZET ÚJ IGAZGATÓJA A Monarchia elvesztette a háborút, s Nopcsa kiábrándult a politikai életbõl. Ismét a tudományokra összpontosított. Nem vállalta el ugyan a bukaresti Földtani Intézet vezetését, de a budapesti felkérésnek nem állt ellen június 20-án nevezték ki a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának. Azért vállaltam el az igazgatóságot, hogy a Földtani Intézetbõl nemzetközi tekintélynek örvendõ intézetet csináljak, mint az Lóczy Lajos alatt volt írta elsõ költségvetési elõirányzatához fûzött indoklásában. Ugyanazzal a hatalmas lendülettel fogott hozzá az intézet talpra állításához, amivel annak idején nekilátott egyedül feltérképezni egy egész országrészt. Új életre keltette az intézet pompás kiadványsorozatait, gondjába vette a háború eleje óta elhanyagolt könyvtárat és múzeumot. Nyomdát állíttatott fel az intézetben, s kiadványait, térképeit maga nyomattatta. Embereit valósággal hajszolta a munkára, de gondoskodott anyagi helyzetük javításáról is. írja 1969-ben megjelent cikkében Tasnádi- Kubacska. Igazgatói mûködésének idején volt a német paleontológusok elsõ vándorgyûlése, amelyet a báró meghívásának eleget téve Budapesten tartottak meg. A rangos nemzetközi eseményre még a tengerentúlról is érkeztek. Mindemellett Nopcsa nem vádolható azzal, hogy igazgatói mûködése során kedvenc szakterületét, az õslénytant elõtérbe he lyezte volna. Sõt! Elsõdleges szerepet kapott a közvetlen ipari-mezõgazdasági célú kutatás. Rendkívüli súlyt helyezett az agrogeológia és a mérnökgeológia szerepének elismertetésére, és szorgalmazta az egész országra kiterjedõ hidrogeológiai munkálatokat. Sürgette a geoelektromos vizsgálatok használatát a szénhidrogén-kutatások terén. Az intézetben létrehozta a fúrási és vízügyi, a bányageológiai és az agrogeológiai osztályokat. Személyes kapcsolatait messzemenõen kihasználva, felvette a kapcsolatot Európa számos földtani intézetével. Beadványokkal bombázta a minisztériumokat, komoly pénzeket szerzett, hogy fedezhesse a fejlõdõ intézmény növekvõ kiadásait. Az akkor már hosszú évek óta betegeskedõ Nopcsa végül belefáradt a számára szokatlan adminisztrációba. A gyakran személyeskedéstõl sem mentes szakmai viták felõrölték az idegeit november 28-án lemondott igazgatói állásáról és visszavonult. Márton Ferenc rajza Nopcsáról. A portré 1926-ban készült, nem sokkal azután, hogy a báró átvette az intézet vezetését. A kép elõször a Magyarság címû lap hasábjain jelent meg, egy az új igazgatóról szóló riport illusztrációjaként. Nopcsa ekkor még bizakodással tekintett az elõtte álló nagy feladatokra. Pompás épület a Stefánián A Magyar Királyi Földtani Intézet szecessziós palotáját, Lechner Ödön tervei alapján, szinte hihetetlen, de kevesebb mint két év alatt építették fel. A szükséges telket a fõváros ingyen biztosította. Az állami beruházás költségeihez jelentõs összeggel járult hozzá Semsey Andor, a magyar tudomány nagyvonalú mecénása is. Az ünnepélyes megnyitó május 7-én volt. Az új intézetet, kevéssel a megnyitó után, õ császári és apostoli királyi felsége, Ferencz József személyesen is megtekintette. A tetõzet kék cserepeit és a pirogránit díszeket Zsolnay Vilmos pécsi porcelángyára szállította. A díszek közé tartozik az épület legmagasabb pontján elhelyezett, két méter átmérõjû földgömb, amelyet négy hajlott hátú, izmos férfialak tart. A glóbusz egyszerre jelképezi magát a földtan tárgyát és azt, hogy a geológia nemzetközi tudomány. A földtani képzõdmények határai csak a legritkább esetben esnek egybe a politikai határokkal... Az elsõ világháború elõtt az intézet munkatársai komoly földtani térképezési munkát végeztek Erdély és a Felvidék területén. Nopcsa mint igazgató már csak a trianoni Magyarország alacsony presztízse okán is fontosnak tartotta, hogy cikkek és földtani térképek formájában publikálják a korábban elért geológiai eredményeket. Intézeti igazgatósága alatt egymás után jelentek meg az elcsatolt területekrõl szóló tudományos munkák. Új, gyakorlati célú kutatási irányok Mint a Földtani Intézet új igazgatója, Nopcsa különösen fontosnak tartotta a Lóczy igazgatósága alatt beindított agrogeológiai kutatásokat. A vizsgálatok eredményeképpen olyan olcsó, egyszerû nyelven írt, térképekkel kiegészített füzeteket akart kiadni, amelyekbõl a kisgazdák világosan kiolvashatják, hogy az adott területen miféle trágyát kell használni, és milyen növényt érdemes termeszteni. Tervbe vette a fõváros és környékének geológiai feltérképezését is

15 A SOKOLDALÚ TUDÓS Nopcsa több mint 150 tudományos cikket és értekezést, köztük számos vaskos kötetet írt. Ezek közül több mint 20 albanológiai (néprajzi, nyelvészeti, jogi kérdésekkel), több mint 30 pedig földtani témákkal (Erdély és Albánia felépítésével, nagytektonikai kérdésekkel) foglalkozik. A fennmaradó mintegy 100 dolgozat zöme az őshüllőkkel kapcsolatos. Legmaradandóbbak azok a munkái, amelyeket az erdélyi és az angliai dinoszauruszokról, valamint az őshüllők rendszerezéséről írt. Foglalkoztatta a kihalás problémája, a repülés eredete és számos az egykor élt állatok biológiájával kapcsolatos kérdés. A paleobiológus Nopcsa korában a leíró õslénytan volt az uralkodó irányzat, amely az õsmaradványok precíz bemutatását tekintette elsõdleges feladatának. Õ ezzel az irányzattal szakított, amikor a csontok részletes leírása mellett különös figyelmet szentelt azok funkcionális értelmezésének. Nagy gonddal figyelte meg az õshüllõcsontokon látható izomtapadási helyeket, az idegek és erek kilépését jelzõ lyukakat s minden olyan bélyeget, amely az egykori lágytest felépítésére utalhat. Megkísérelte rekonstruálni az egykori környezetet, és ahol lehetett igyekezett a ma élõ rokon állatok viselkedését is számba véve következtetni az õsállatok életmódjára. Nopcsa pontosan tudta, hogy az õsmaradványok sokkal többet kell hogy eláruljanak az egykori élõlényekrõl és az õket körülvevõ letûnt világról, mint ahogyan azt elsõ ránézésre gondoljuk. (Ez a nyugtalanító érzés máig kínozza a paleontológusokat.) A bécsi Othenio Abellel és a belga Louis Dollóval együtt neki köszönhetjük, hogy az õslénytani kutatásokban gyökeret vert a paleobiológiai szemlélet. Miss Ősgyík az újságban Nyomozható-e az ivari kétalakúság a több tízmillió éves dinoszauruszok maradványain? igazi paleobiológiai kérdés, amely egyaránt foglalkoztatta a bárót és az újságírót. A feltűnést keltő cikk Miklós Andor bulvárlapjában, Az estben jelent meg az január 23-ai, szombati számban. Nopcsa rajza két perm időszaki emlõsszerû hüllõ koponyájáról Hímek vagy nõstények? Nopcsát valóban foglalkoztatta a kérdés, hogy a csontok alapján miként lehet elkülöníteni a hím és a nõstény õsállatokat. Nem elsõként, de az elsõk között foglalkozott a dinoszauruszok ivari kétalakúságával. Azokat a dinoszauruszokat, amelyeket Nopcsa párba állított, ma már leggyakrabban külön fajba, sõt sokszor külön nemzetségbe sorolják. Sok összetartozónak vélt hímrõl és nõstényrõl kiderült, hogy még csak nem is egy korban éltek. Ha Nopcsa tévedett is az egyes állatokkal kapcsolatban, az ivari kétalakúság fosszilis felismerésével elõbbre vitte az õsélettudományt. Az ismeretlen õsmadár Nopcsa rajza a feltételezett madárõsrõl (felül), amelyet Proavisnak (elõmadárnak) nevezett. Senki sem tudja, hogy a mellsõ végtagokra rajzolt buborékszerû szárnykezdemények valójában mit is jelentettek. A jobb oldalon a másik lehetséges elképzelés elevenedik meg, a fáról fára ugró madárõs. A vita a repülés eredetérõl máig nem zárult le teljesen. Van olyan elképzelés is, amely szerint a legfontosabb madársajátságok (így az összenõtt végtagcsontok és talán a szárny is) egy valaha vízben élt, pingvinszerû madárõsnél fejlõdtek ki elõször. A Corythosaurus nevû kacsacsõrû dinoszaurusz koponyájának vázlata. Nopcsa a kacsacsõrûek fején található üreges vagy tömör csontokat másodlagos nemi bélyegnek tekintette. Ez az elképzelés megalapozottnak látszik, függetlenül attól, hogy az egyes párok megnevezésekor a báró rendszerint tévedett. (Nopcsa ceruzarajza) A repülés eredete Az embereket mindig is izgatta a repülés, s a paleontológusokat régóta foglalkoztatja a repülés ere- dete. Az, hogy a madarak és az õshüllõk szoros le származási kapcsolatban állnak egymással, régóhet eldönteni, hogy madártól vagy dinoszaurusztól való. Különösen nehéz megmagyarázni azt, miként kaptak szárnyra az õsi madárszerû lények. Egy elképzelés szerint a fáról fára ugró, a siklórepüléssel már megbarátkozott õsmadarakból fejlõdtek ki az igazi repülõk. Ezzel szemben Nop- csa úgy gondolta, hogy a földön futó, mellsõ végta ismert volt az õslénytannal foglalkozó szakemberek elõtt. Némelyik csontvázról alig letagjaikkal csapkodó jószágokból lettek a madarak

16 UTOLSÓ NÉHÁNY ÉV Nopcsa 1929-ben megvált a Földtani Intézet igazgatói állásától, s Bécsbe költözött az albán tárgyakkal berendezett Singer Strasse-i lakásába. Semmeringbe utazott, hogy a békés alpesi környezetben pihenje ki magát. Korábban nagyon megromlott egészségi állapota javulni látszott. Emlékiratain dolgozott, és ismét elõvette félbemaradt albán vonatkozású kéziratait. Új õslénytani cikkei sorra jelentek meg. Rendszeres egészségügyi sétákat, majd autós kirándulásokat tett, végül barátai legnagyobb meglepetésére motorkerékpárt vásárolt. Sofõrje mögött ülve bejárta Ausztriát, Dél-Németországot és a napfényes Itáliát. A hosszú és fárasztó út során tett geológiai észlelések, az alpi csúcsok nagyszerû látványa figyelmét a Föld globális földtani problémái felé fordították. Hazatérve úti jegyzeteit, megfigyeléseit rendezgette, s hozzálátott a Földközi-tenger melléki földrengések tanulmányozásához. Világosan látta, hogy a földrengések, a hegységszerkezeti mozgások és a vulkánosság egymással összefüggõ, a Föld arculatát alapvetõen meghatározó egységes folyamatokkal hozhatók összefüggésbe. Barátaihoz és kollégáihoz írott levelei arról tanúskodnak, hogy Nopcsa tele volt új tervekkel, és izgalmas szakmai kérdések foglalkoztatták. Izgalmas szakmai kérdések amelyeknek már nem tudott a végére járni. Kalandos életének hirtelen elhatározásból önkezével vetett véget. Nopcsa két portréja Az elsõ felvételen a báró fejét kicsit elfordítva, oldalról néz velünk szembe. A szemöldök magasan ívelt, a tekintet kérdõ. Nyugodt és határozott. Egy önmaga képességeivel tisztában lévõ, mindennel dacoló, mások közül kimagasló, uralkodni vágyó ember portréja. A kép jobb oldala belevész a sötét háttérbe, így az amúgy is nehezen megfejthetõ arc még kiismerhetetlenebbnek tûnik. A második képen Nopcsa kedves, mo soly gós, szinte szelíd tekin tete egyenesen ránk esik. Az arc megértõ és érdeklõdõ. Az arroganciának amely oly sokakat sértett nyoma sincs. A magas homlok és a jól fésült frizura csupán egy csipetnyi felsõbbrendûségrõl árulkodik. A képet nézve nem a balkáni háborúk borzalmait megtapasztalt kemény ember, hanem a gyûjteményét békésen rendezgetõ tudós képe ötlik fel elõttünk. Csavargás kétkeréken A Földtani Intézet igazgatásába belefáradt, testileg és lelkileg egyaránt kimerült Nopcsa végül ismét visszanyerte ifjú életkedvét. Újonnan vásárolt motorkerékpárjával több mint 6000 km utat tett meg. Nagyon büszke volt a masina fogyasztására, amelyrõl több levelében is megemlékezett. Idézet Huenének Londonból, 1931-ben írt levelébõl: Sajnálom, hogy Bécsbe történõ visszautam alkalmával, idõhiány miatt, nem állhatok meg Tübingenben. Azonban ha egészségem engedi, meglátogatlak motoron. Ami a költségeket illeti, olcsóbb, mint egy jegy (15 liter benzin 250 km-en), és viszonylag gyors, igaz, jó idõ szükségeltetik. Öt hónappal késõbb, egy másik nagyszabású európai út során már nem ment minden simán: A drótszamár Párizsban lebetegedett, és most egy drótszamár-kórházban (egy motorjavító mûhelyben, Konstanz-ban) van. Holnap érkezik Zürichbe írta barátjának. Két héttel ezután kelt levelébõl tudjuk, hogy a kirándulás végül is jól végzõdött. Az idõs báró motorkerékpárja mellett Keresztül-kasul beszáguldotta a vén Európát, sok idõt eltöltött a Földközi-tenger mellékén és az Alpokban. Hazatérve azokkal a földtani jelenségekkel kezdett foglalkozni, amelyek a magashegységek kialakításában döntõ szerepet játszanak. Pontosan tudta, hogy a gyûrõdések és a kõzetek kiemelkedésének folyamata a földkérget felépítõ kisebb-nagyobb kõzetlemezek mozgásával hozható összefüggésbe. Az ötlet, amelybõl késõbb a lemeztektonika összetett elmélete kikerekedett, nem tõle, hanem egy Wegener nevû tudóstól származott. Wegener Nopcsa kortársa volt. Zseniális megállapításának igazságát sokan, sokáig nem ismerték el. A lemeztektonika elméletét csak a 20. század vége felé fogadták el általánosan. Nopcsa e tekintetben is messze megelõzte korát. Wegener elméletét nemcsak ismerte, értette, hanem saját szakterületén alkalmazhatónak is találta. A Zur Geschichte der Adria, azaz az Adalékok az Adria történetéhez címû cikk az olaszországi motorkirándulás kézzelfogható eredménye volt. Nopcsa ebben a rövid, de nagyon eredeti mûvében kimutatta, hogy az Adria valójában egy elsüllyedt kontinensdarab, nevezetesen Afrikának észak felé kiugró hegyes kiszögellése. Késõbbi vizsgálatok, fõként a geofizikusok szeizmikus adatai, a báró feltevésének helyességét igazolták. Egy eredeti modell Ez a rajz a báró egyik, még 1927-ben megjelent cikkébõl való. Nopcsa nagyon kifejezõ, s ugyanakkor eredeti módon illusztrálta a különbözõ összetételû kõzetlemezek egymáshoz viszonyított helyzetét és a magmás és vulkáni folyamatok közötti összefüggést. Az ábra világosan láttatja az egymás alá bukó kõzetlemezeket, azt a folyamatot, amelyet a geológusok szubdukciónak neveznek. A mélybe süllyedõ kõzetlemez megolvad, és a kõzetolvadék, a magma, a felszín felé igyekszik. Az egymás alá bukó lemezek határán földrengések pattannak ki, s a felszínre kerülõ magma intenzív vulkáni mûködést okoz. Nopcsa tisztában volt azzal, hogy a fenti folyamatok egymással szorosan összefüggnek, s hogy segítségükkel meg lehet magyarázni a Föld arculatát belülrõl alakító legfontosabb folyamatokat

17 A földrengésekkel és a csiszolt csontokkal életének utolsó percéig foglalatoskodott. Kilenc nappal halála elõtt Lambrechtnek írt levelében is ezek foglalkoztatták: Wien ápr. 16. Igen tisztelt Dr. Úr Szíves közbenjárása alapján már több mint két hete hogy Kövesligethynek írtam, arra kérve, hogy küldje nekem a nála levõ földrengési lajstromot Bozsvárra. Eddig nem felelt. Amennyiben a lajstromot elküldené, kérem küldje Bécsbe, mert addig maradok itten, míg e munkát elvégeztem. Most már az angol földrengésekkel foglalkozom, 300 norvég be van fejezve. Nem tudom, áttérek-e a svéd földrengésekre. Ezután jönne a magyar. A histológai munkával is foglakozom, de ez olyan, mint a lekváros hegy, a híres Schlaraffenland bejáratánál. Folyton jön új anyag. A vékonycsiszolatok száma már közeledik az 500-hoz! Nemsokára a Centralblattban nagyon merész geológiai cikkemet fogja olvasni: Notizen zur Grosstektonik der Erde. Már nagyon várom a könyvét Õszinte tisztelettel b Nopcsa A báró tragikus halála Nopcsa, aki húsvét vasárnapján még jókedvû volt, és tervekkel a fejében bizakodva tekintett maga elé, hirtelen összeomlott. Talán érezte egy újabb, minden korábbinál súlyosabbnak ígérkezõ vagotóniás roham közeledtét. Bizonyos, hogy anyagi gondjai is nyomasztották: erdélyi birtokai odavesztek, rendszeres fizetést sehonnan nem kapott, mióta megvált a Földtani Intézet igazgatói állásától. Utolsó olaszországi motorbiciklis útjára elköltötte minden maradék pénzét. Könyvtára eladását fontolgatta. Bécsi lakását albán titkárával osztotta meg. Bajazid az éjszakai élet ismert alakja volt, s két kézzel szórta a pénzt ha hinni lehet a szóbeszédnek. Nopcsa valószínûleg úgy érezte, hogy az élet maga alá temeti: egy arisztokrata vagyon nélkül, egy férfi család nélkül, egy tudós könyvtár nélkül... A döntõ pillanatban nem állt mellette senki, hogy átsegítse a szakadékon. Albán titkárának reggeli italába altatót tett, a bejárónõt pedig elküldte hazulról. Egyetlen lövéssel végzett az alvó Bajaziddal, majd visszatért szobájába, s megírta utolsó levelét: Öngyilkosságom oka idegrendszerem teljes összeroppanása. Régi barátomat és titkáromat megöltem álmában anélkül, hogy errõl a legcsekélyebb gyanúja lett volna. Nem akartam itthagyni betegen, nyomorultan és szegényen a földi szenvedésre. Utolsó kívánságom, hogy holttestemet égessék el. Szájába lõtt és szörnyethalt. A következõ napokban és hetekben a magyar és német nyelvû lapok elsõ oldalon hozták a báró halálának hírét. Nopcsa betegsége Nopcsa nagy munkabírású, ám gyenge fizikumú ember volt. Hihetetlen szellemi erõfeszítésre volt képes, s a törékeny ember végül összeroppant a saját maga elé állított hatalmas feladatok súlya alatt. Életmódja rendszertelen és megerõltetõ volt. Éveken át altatókon élt, s napközben rengeteg kávét megivott. Egy fennmaradt orvosi zárójelentés és barátainak írott levelei pontos tájékoztatást adnak romló egészségi állapotáról. Évtizedeken át szenvedett vegetatív idegrendszerének vissza-visszatérõ görcsös bántalmai miatt. Ezek a vagotóniás rohamok hó napokra ágynak döntötték. Ilyenkor jártányi ereje sem maradt, és ijesztõen lefogyott. Korábban szerzett maláriás betegsége és súlyos koponyamûtéte is hozzájárulhatott állapota súlyosbodásához. Nopcsa karikatúrája. A rajzot a báró barátja, gróf Teleki Jenõ készítette 1932-ben, néhány hónappal Nopcsa öngyilkossága elõtt

18 0 KVARTER Az egyetemisták szerencséje Az igazi szenzáció 1988-ban történt, amikor is három, nyári gyakorlatát végző geológushallgató ( Hips Kinga, Nagy Ágoston és Pataki Zsolt) újabb lábnyomokra bukkant a Karolina-völgyi hatalmas külfejtésben. Összességében több száz lábnyom került elő. A korábban már jól ismert nyomok mellett olyanok is voltak, amelyek méretükben és/vagy alakjukban némileg eltértek a Komlosaurusétól. A maradványok javát a szénbánya nyújtotta segítséggel a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárába szállították. Sajnos a leletmentés egyben leletpusztítással is járt, hiszen a lábnyomok részben egymás felett, több szintben helyezkedtek el. Néhány különösen szép példányról gumiöntvény készült, így később reprodukálhatók lesznek. A külön-külön fölfeszegetett lábnyomos kőlapokat egyenként beszámozták a rajzon és a valóságban egyaránt, hogy megkönnyítsék újbóli összerakásukat. Rögzítették a nyomok irányát, s egymástól mért távolságaikat is. Jól megfigyelhetők voltak az egymást keresztező lépéssorozatok. Alighanem egy tébláboló csapat hagyta hátra lábnyomait a tengerparti mocsárban. A többmázsás puzzle. Részlet az 1988-as lábnyomegyüttes terepi dokumentációjából. A vázlatot a szerencsés felfedezők, a harmadéves geológushallgatók készítették. A vasasi külszíni szénbánya Pécs közelében A mecseki alsó-jura széntelepes rétegsor eléri az 1200 métert. A szén az egykori mocsaras tengerparton képződött. A lassan, de folyamatosan süllyedő parti mocsarat fokozatosan feltöltötte az elhalt növényi maradványokban gazdag agyagos, homokos üledék. Így keletkezett a vastag, helyenként több, helyenként kevesebb szenet tartalmazó rétegsor. Az egykori tengerpart vonala hol beljebb, hol kijjebb húzódott. Ennek megfelelően egymás felett találhatók a tengerben és mocsárban (szárazföldön, folyóvízben) lerakódott rétegek. A lábnyomos rétegek a gödör legalján bukkannak ki. A bányászok csak megkövesedett tyúknyomokként emlegetik a háromujjú lábnyomokat. Igazság szerint nem is sokat tévednek, hiszen a madarak szoros rokonságban állnak a dinoszauruszokkal. A Komlosaurus kora Lábnyom a táskában A mecseki őshüllőnyomok rendszerint súlyos gyakran többmázsás kőtömbök réteglapjain találhatók. Begyűjtésük nem is olyan egyszerű dolog, s a szakemberek gyakran kénytelenek megelégedni az eredeti nyom pontos másolatával. Először gondosan megtisztítják és beolajozzák a nyom felszínét, nehogy a másolat hozzákössön a homokkőlaphoz, majd a híg gipszet egyenletes vastagságban felkenik a maradványra. Néhány perc elteltével a gyorsan keményedő gipsz lepattintható. Ilyen módon a több mint 200 millió évvel ezelőtt élt őshüllő lábnyoma akár egy lapos aktatáskában is hazavihető. A képeken G. Gierlinski lengyel paleontológus látható munka közben. Gierlinski véleménye szerint a Komlosaurusként leírt lábnyomok azonosak a korábban Grallator néven leírt őshüllőlábnyomokkal. A kőszenes rétegek közül előkerült néhány az Arietites és a Coroniceras nemzetségbe sorolható ammonitesz is, amelyek mint minden lábasfejű a normál sótartalmú, tisztán tengeri környezetet jelzik. Ezek az ammoniteszek csak a jura időszak legelején éltek, így pontosan meghatározzák a bezárókőzet s a kőzetekben fellelhető dinoszaurusz-lábnyomok korát. A Komlosaurus carbonis a jura legalsó (legkorábban volt), hettanginak elnevezett emeletében, több mint 200 millió évvel ezelőtt élt T R I Á S Z J U R A K R É T A T E R C I E R millió év

19 pozitív nyom (természetes öntvény) valódi nyom (negatív) egyre halványuló szellemnyomok Nyomozzunk együtt! Hogyan maradhattak fenn a lábnyomok? A legtöbb nyom, amelyet egy állat hátrahagy, nagyon hamar tönkremegy. Ha azonban a puha iszapba mélyült nyomok a napon megszáradnak, a peremük megkeményedik, akkor a következő tengeri vagy folyóvízi elöntés már nem feltétlenül rombolja le azokat. Évmilliók elteltével a puha iszapból kemény kőzet, a nyomokból pedig kövület lesz. Az iszapba nyomódó láb valódi nyomot (lenyomatot), annak kitöltése pozitív nyomot (természetes öntvényt) eredményez. A súlyos állatok a tényleges járófelületet jelentő üledék alatti rétegekben is okozhattak deformációt, így képződtek az ún. szellemnyomok. Így keletkeztek és őrződtek meg a Komlosaurus lábnyomai is. A szenes rétegek között gyakoriak az őshüllő szellemnyomai is. Bizonyára sokan felteszik a kérdést: Mi értelme ennek az aprólékos nyomozásnak? Mi olvasható ki a nyomokból? Nos, a lábnyom (s általában mindenféle egyéb nyom) gyakran valóban keveset mond az állat felépítéséről, de annál többet a viselkedéséről. Ha elég sok a nyom, megállapítható, hogy az ősállatok magányosan jártak-e, vagy csoportban lassan cammogtak vagy éppen futottak, velük voltak-e a kicsinyek vagy sem. Fény derülhet a vándorlási útvonalaikra, s több olyan érdekességre, amelyet egyébként nem tudnánk kideríteni, ha a csontokat vizsgálnánk. Bizonyos nyomtípusokat felismerve meg állapítható például, hogy az egyes csoportok (pl. Carnosauriák, Sauropodák és Ceratopsidák) milyen arányban éltek egymás mellett. S ha belegondolunk, hogy egy dinoszaurusznak csak egy csontváza maradhat fenn, de rengeteg nyomot hagyhat hátra, akkor beláthatjuk, hogy a nyomok vizsgálata valóban fontos lehet. Találtak pl. olyan lábnyomokat is, amelyekből világosan kiolvasható volt, hogy a növényevő dinoszauruszok csapatát ragadozó őshüllők követték. A felnőttekből álló csorda közrefogta a fiatal állatokat, hogy megvédje őket a támadástól. A nyomokból olyan magatartásformát lehetett kiolvasni, amely sokkal inkább az emlősöket jellemzi, mintsem a mai hüllőket. Dinoszauruszlábnyom-lelőhelyek a nagyvilágban A megkövesedett lábnyomok közel sem olyan ritkák, mint azt talán sokan képzelik. Mintegy ezer(!) olyan lelőhelyet ismerünk, ahonnan előkerültek ilyen leletek. Vannak olyan előfordulások, ahonnan csak néhány nyomot ismerünk, de akadnak olyanok is, ahol a sok száz és ezer nyom egymásba ér, akárcsak egy vadetető körüli dagonyában. A mecseki ősmocsár A jura időszak mocsárvilága nemcsak élőhelyül szolgált a Komlosaurusnak (s feltehetően egyéb, eddig még meg nem talált dinoszaurusznak), hanem egyben a növényevők táplálékforrását is jelentette. Az egykori növényzet összetételéről jól tájékoztatnak bennünket a szenes, agyagos, homokköves kőzetlapok között gyűjthető ősnövénymaradványok. Az eddig előkerült és vizsgált több ezer(!) ősnövény alapján elég pontos képet festhetünk az egykori növényzetről. Szenesedett fatörzs maradványa a kőzetben A keskeny tengerparti sávban sótűrő növények (pl. a Pachypteris banatica nevű magvaspáfrány), a láperdőkben páfrányfák (Clathropteris, Dictyophyllum, Thaumatopteris és Phlebopteris fajok) zöldelltek. Az erdők közötti vizes területeket karvastagságú zsurlók (Equisetites, Neocalamites) uralták. A mocsári fenyők és a magvaspáfrányok fontos erdőalkotók voltak. Az utóbbi csoporton belül a Komlopteris nemzetség volt az egyik leggyakoribb. A fenyőféléknek ( Elatocladus, Palissya) nemcsak a levelei, hanem a tobozai is fennmaradtak, kiváló állapotban. A fatermetű formák mellett akadtak fenyőcserjék is ( Brachyphyllum, Hirmeriella). A páfrányfenyők ( Ginkgoites, Baiera), a cikászok ( Nilssonia) és a hozzájuk kicsit hasonló bennettiteszek ( Anomozamites) ritkábbak voltak. A növénymaradványok rendszerint erősen kilapult, szenesedett állapotban mint nagyon vékony, filmszerű bevonat maradtak fenn. Ennek ellenére néha olyan kitűnő megtartásúak, hogy a levelek bőrszövetének legfelső védőrétegéből, az ún. kutikulából olyan preparátumok is készíthetők, amelyeken mikroszkópos vizsgálat során pontosan felismerhetők a több mint 200 millió éves sejtek, a gázcserenyílások és az egyéb részletek. (Barbaczka M ös munkája nyomán) A képen a jura időszaki láperdő rekonstrukciója látható: 1. Ginkgoites sp., 2. Baiera sp., 3. Ctenozamites sp., 4. Todites sp., 5. Elatocladus sp., 6. Macrotaeniopteris gigantea, 7. Dictyophyllum sp., 8. Thaumatopteris sp., 9. Equisetites sp., 10. Clathropteris menuscioides, 11. Komlopteris sp KVARTER T R I Á S Z J U R A K R É T A T E R C I E R millió év

20 0 KVARTER A krokodilok rendszere 10 Nem karneváli maszk, hanem a valiorai krokodil gyönyörű koponyája. A jó megtartású, ám töredékes leletet szépen kiegészítették. A maradványt az őskrokodil több csontjával együtt a Magyar Állami Földtani Intézetben őrzik. Szintén krokodil... Nopcsa egy 1919-ben Lambrechthez írt levelében élénken érdeklődik egy másik lelet felől: Igentisztelt Dr ur! Kérem értesítsen milyen korból valo a krokodilus és milyen a megtartása? Legyen vagy régi tehát öreg, akkor csunya is lehet vagy fiatalkoru de akkor legyen szép. Asszonynál ugyanezt várjuk, köztük is van krokodilus. Kiváló tisztelettel b Nopcsa lakczim továbbra is: Villa Bittner Semmering 1x Nopcsa nem csak a hátszegi krokodillal foglalkozott. Többek között leírt egy Nigériában gyűjtött eocén krokodilt. Tanulmányozta a Brazíliából ismert fosszilis krokodilokat is, és jól ismerte az európai gyűjteményekben fellelhető példányokat. Nagyszerű cikket írt a csoport rendszerezéséről. A krokodilok rendjét új tudományos szempontok figyelembevételével hat családra osztotta, amelyek közül öt család még ma, a legújabb rendszerekben is teljes joggal szerepel. Fél évszázad távlatából megítélve ezt a tényt, elismeréssel kell adózni Nopcsa szintetizáló képessége előtt. ( Kordos L., 1985) Ezek a hüllőkoponyák Nopcsának a krokodilusfélék rendszerezéséről szóló cikkét illusztrálták T R I Á S Z J U R A K R É T A T E R C I E R millió év

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

Földtudományos Forgatag 2014. Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály

Földtudományos Forgatag 2014. Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály Az iharkúti dinoszauruszok Földtudományos Forgatag 2014 Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály Dinoszauruszok Magyarországon? Báró Nopcsa Ferenc

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Feladatgyűjtemény matematikából

Feladatgyűjtemény matematikából Feladatgyűjtemény matematikából 1. Pótold a számok között a hiányzó jelet: 123: 6 a 45:9.10 2. Melyik az a kifejezés, amelyik 2c-7 tel nagyobb, mint a 3c+7 kifejezés? 3. Határozd meg azt a legnagyobb természetes

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

A személyazonosításhoz használt rabosító képek

A személyazonosításhoz használt rabosító képek A személyazonosításhoz használt rabosító képek Az első rabosító képek A rabosító fotók első említése a Philadelphia Public Ledger, 1841 november 30-i számában történt. A cikk szerint: sok gyanús személy

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Név: Szalkai Patrik György. Erasmus Élmény beszámoló

Név: Szalkai Patrik György. Erasmus Élmény beszámoló Név: Szalkai Patrik György Erasmus Élmény beszámoló Az Erasmus által a finnországi Kuopio városába utazhattam ki két hónapra (2015. április 13-tól június 14-ig), ahol egy hotel, nevezetesen a Best Western

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

KEZDETBEN VOLT A RÓZSASZÍN

KEZDETBEN VOLT A RÓZSASZÍN KEZDETBEN VOLT A RÓZSASZÍN Történetek és képek a rózsaszínű Zsolnay használati tárgyakról Winkler Barnabás építész szerzői kiadásban megjelent könyvének tézisei, melyet a BME Építőművészeti Szakmai Doktori

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai. Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény

Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai. Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény 2000 őszén kiállítást terveztünk Szappanos Albert rovarillusztrátorral. Én adtam a lepkéket

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011 TATAY SÁNDOR Bakonyi krónika 2011 1. Hazatérés Ki tudja, hányadszor járom az utat Badacsony és Bakonytamási között? Legelőször lovaskocsin tettem meg, közel ötven évvel ezelőtt. Azután jó néhányszor vonattal,

Részletesebben

Konzervált útipor. Az elsõ szakasz az elágazásig tart, ahol a Dire Davába és az Asszabba menõ út elválik.

Konzervált útipor. Az elsõ szakasz az elágazásig tart, ahol a Dire Davába és az Asszabba menõ út elválik. Etiópia Eljött a január és fõnököm megszervezte asszabi utazásunkat, amelyen családom is részt vett. Jármûvünk egy hosszabbított fülkés Datsun kisteherautó volt. Az út két napot vett igénybe oda, ugyanannyit

Részletesebben

www.pedellusinfo.hu w.pedellu

www.pedellusinfo.hu w.pedellu 1. 2. 3. 4. 5. Informatikai eszközök használata / 4 Infokommunikáció / 13 Prezentáció / 22 Algoritmusok / 30 Könyvtárhasználat / 38 Több feladat megoldásához használnod kell az általunk előkészített állományokat,

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék.

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék. Wah múmiája és sírja Mivel a Neszperennubot bemutató cikk sikert aratott, úgy döntöttem készítek egy hasonlót, egy korábban élt személyről, így akár össze is lehet hasonlítani kettejük temetkezését. A

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

KUTATÓTÁBOR A NAGY-STRÁZSA-HEGYEN 2012. március 15-18.

KUTATÓTÁBOR A NAGY-STRÁZSA-HEGYEN 2012. március 15-18. KUTATÓTÁBOR A NAGY-STRÁZSA-HEGYEN 2012. március 15-18. A BEBTE kihasználva az ünneppel járó hosszú hétvégét, barlangász kutatótábort szervezett a Dorog és Esztergom között húzódó Nagy- Strázsa-hegyre március

Részletesebben

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála 2012 július 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Kétszáznegyvenezernyi orosz hadsereg hömpölyödött alá Magyarországra.

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Hírek a nagyvilágból

Hírek a nagyvilágból 8. szám 2014. augusztus szeptember MÓRAHALMI CSAHOLÓ Hírek a nagyvilágból Párt kapott a vörös panda A Szegedi Vadaspark hím vörös pandája párt kapott maga mellé. Összeszoktatásuk után augusztus 26 tól

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban

Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban James Fraser (1886-1938) Senki nem vette észre, milyen királyi küzdelem folyik a könyvtár sarkában ülő fiatalember szívében. Azon a délutánon már harmadszor

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló 1. Mennyi az eredmény 15+17 15+17 15+17=? A) 28 B) 35 C) 36 D)96 2. Melyik szám van a piramis csúcsán? 42 82 38 A) 168 B) 138

Részletesebben

TITKOK, BÁLOK, UTAZÁSOK Erzsébet királyné magyar udvarhölgyei időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban 2012. június 8 szeptember 30.

TITKOK, BÁLOK, UTAZÁSOK Erzsébet királyné magyar udvarhölgyei időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban 2012. június 8 szeptember 30. TITKOK, BÁLOK, UTAZÁSOK Erzsébet királyné magyar udvarhölgyei időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban 2012. június 8 szeptember 30. Erzsébet 1863-ban férje és anyósa akarata ellenére kezdett el

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Gondolkozz szabadon!

Gondolkozz szabadon! Gondolkozz szabadon! 1 rész: az özönvíz előtti világ nem volt eső 900 év feletti kor óriás termet minden faj együtt Az özönvíz története mítosz vagy valóság 2. rész: az özönvíz A Biblia beszámolója az

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

Leltári szám: 2008. 2. 1-2. Darab: 2 Elhelyezés: történeti tárgyi gyűjtemény, 1956-os gyűjt. Megnevezés: Vasládika kulccsal

Leltári szám: 2008. 2. 1-2. Darab: 2 Elhelyezés: történeti tárgyi gyűjtemény, 1956-os gyűjt. Megnevezés: Vasládika kulccsal Leltári szám: 2008. 2. 1-2. Darab: 2 Elhelyezés: történeti tárgyi Megnevezés: Vasládika kulccsal Anyag, technika: vas, kézi kovácsolás Méret, terjedelem: m: 12,5 cm, sz: 25,3 cm, h: 30 cm Készítés helye,

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Oros László: IRODALMUNK EMLÉKEI A felső szeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár rövid története

Oros László: IRODALMUNK EMLÉKEI A felső szeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár rövid története Oros László: IRODALMUNK EMLÉKEI A felső szeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár rövid története A könyvek általában új ismeretekkel és értékekkel bő vítik az érdeklő dő emberi elmét. Lehet az regény, hely-

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály IV. osztály 1. feladat. Ha leejtünk egy labdát, akkor az feleakkora magasságra pattan fel, mint ahonnan leejtettük. Milyen magasról ejtettük le a labdát, ha ötödször 10 cm magasra pattant fel? 2. feladat.

Részletesebben

Zöldutak Módszertani Egyesület Beszámoló a 2014-es év történéseiről

Zöldutak Módszertani Egyesület Beszámoló a 2014-es év történéseiről Zöldutak Módszertani Egyesület Beszámoló a 2014-es év történéseiről Projektek A 2014-es év ismét számos élménnyel és eredménnyel járt a Zöldutak Módszertani Egyesület életében. Ebben az évben befejeztük

Részletesebben

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak A Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak Dr. Farkas György

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

A világ legnagyobb képlopásai

A világ legnagyobb képlopásai 3. szint Augusztus A világ legnagyobb képlopásai Egy 30 millió fontot érő Leonardo da Vincifestményt loptak el egy skót kastélyból. A BBC News ezúttal más híres és hírhedt(1) képlopásokról is beszámol.

Részletesebben

Húsvét a Bruderhofban

Húsvét a Bruderhofban Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Michael Ben-Menachem. Miki

Michael Ben-Menachem. Miki Michael Ben-Menachem Miki Michael Ben-Menachem Miki Orosházától az Északi-tengerig Regényélet Háttér Kiadó Budapest Alapítva 1987-ben Michael Ben-Menachem, 2010 Háttér Kiadó, 2010 Szerkesztette Benedek

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

CSALÁDI KUTYA PROGRAM

CSALÁDI KUTYA PROGRAM CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben