Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató"

Átírás

1 2008

2 Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató

3 Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2008 Tájékoztató a K. Ö. SZ évi tevékenységéről Budapest, 2009

4 4 Tartalomjegyzék Bevezető 5 Régészet 8 Topográfia 10 Ásatások 12 Labor 39 Kutatás 44 Geodézia 55 Műemléki tervezés 56 Nemzetközi projekt 66 Munkatársak 67

5 Tisztelt olvasó! A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat e néven 2007 áprilisa óta látja el az épített kulturális örökségekkel, különösen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokkal és a műemlék épületek kutatásával kapcsolatos szakfeladatokat az ország egész területén. A 2008-as esztendő a szervezeti és személyi építkezés, valamint a kibővült működési kör konszolidációjának időszaka volt. Egy olyan struktúrát állítottunk fel, amely képes megfelelni a velünk szembeni elvárásoknak: az egész ország területén azonos gyorsasággal, az anyagi és emberi erőforrások hatékony kihasználásával látjuk el feladatainkat. Mindez megkívánta a regionális irodák létrehozását. Pécsi, szombathelyi és szegedi régészeti feldolgozó- és raktárbázisaink a feltárás és a kutatás teljes munkafolyamatát képesek ellátni, standardok és központi koordináció alapján dolgoznak. Az északkelet-magyarországi térséget kiszolgáló nyíregyházi iroda kiépítésére a projektekkel összhangban csak 2009-ben kell sort keríteni. A legfontosabb cél a szakmai követelményeknek megfelelő munkavégzés és a beruházók (az állami infrastrukturális fejlesztések esetében a teljes lakosság) érdekeinek összehangolása, az őskortól az újkorig terjedő időszak örökségének feltárása, megmentése, és a határidőre történő, az építőmunkához illeszkedő, ütemszerű területátadások teljesítése volt. A tavalyi év során a magyar régészet életében mindeddig példa nélküli kihívásnak feleltünk meg: kétmillió négyzetméternyi régészeti lelőhelyet tártak fel a szakszolgálat és a bevont intézmények munkatársai. Az immáron két éves Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat minden lépésével arra törekszik, hogy megrendelői számára az örökségvédelmi munkákat a lehetőségekhez képest még kiszámíthatóbbá tegye. A régészeti jelenségek és leletek, hasonlóan a bányászati vagy természeti kincsek előfordulásához, nem tervezhetők pontosan. Mivel a kulturális örökség kincsei ritkán mérhetők pénzben, így igen nehéz számszerűsíteni eredményeinket. A régészek olvasatában a lelőhely és a leletanyag a múltunkról közvetít adatokat, fontos információkat, melyek megőrzése, szakszerű dokumentálása és kezelése a köz érdekében, állami szolgáltatásként történik. Ezen értékek gyors közkinccsé tétele intézményünknek legalább olyan fontos feladata, mint a megrendelőkkel való együttműködés. Tevékenységünknek ezt az oldalát is erősítettük, igyekeztünk minél többet átadni eredményeinkből a társadalom számára. Megújult honlapunkat (www.kosz.gov.hu) mindenki számára elérhető információs felületté fejlesztettük, rendszeres sajtótájékoztatókon számoltunk be munkánkról, részt vettünk a kulturális örökségi rendezvényeken, múzeumi kiállítások és szakmai bemutatók megvalósításában működtünk közre. Igyekeztünk a határon túli tudományos közönséggel is megismertetni eredményeinket. Nemzetközi együttműködésekben, projektekben, tudományos konferenciákon vettek részt munkatársaink, s megjelentünk kiállítóként a legjelentősebb európai műemlékes seregszemlén, a Lipcsei Vásáron is. A magyar emlékhelyek sorsának, állapotának felügyelete kapcsán a Kárpát-medencén túl eljutottunk Nyugat-Tibetbe is Kőrösi Csoma Sándor nyomában. A 2008-as év bizonyítja, hogy az állami szolgáltatásként végzett régészeti feltárások és műemlékes kutatások komoly tudományos eredmények elérését teszik lehetővé, amennyiben magasan képzett szakemberek végzik, akik biztosan támaszkodhatnak a gazdasági viszonyokhoz is alkalmazkodó, abba szervesen illeszkedő szervezet infrastruktúrájára és főleg az összehangolt csapatmunkára. Meggyőződésem, hogy a kötetben bemutatott eredményeink minden másnál jobban és beszédesebben mutatják be Intézményünk munkáját. Dr. Virágos Gábor főigazgató Bevezető

6 6 Bevezető Az óbudai Krúdy-ház környezete A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat központja abban az óbudai épületcsoportban található, amelynek egyik háza Krúdy Gyula utolsó lakhelye volt. Az épületegyüttes és közvetlen környezete szemléletesen mutatja azt az állapotot, amikor az egymást követő történeti korszakok épített öröksége egymásra rétegződött, egymás mellett látható. Ennek a helyzetnek a bemutatása egyben példa a szakszolgálat tevékenységének összetettségére is. Krúdy műveiből ismerhetjük a szomszédos Kiskorona és Kéhli vendéglőket, olvashatunk a Szent Péter és Pál plébániatemplom tornyának árnyékáról, de a történelemmel foglalkozó szakemberek és érdeklődők számára még sokkal több érdekes, fontos információval bír a környék. Óbuda központjában egy szűk területen találkozhatunk az aquincumi katonai tábor maradványaival, az Árpád-kori királyi központ, a középkori város emlékeivel, a török kiűzése utáni időszak földesurainak, a területet birtokló Zichy-családnak a kastélyával, a 19. századi iparosodott polgárváros templomaival, magán- és középületeivel majd a szocialista városépítészet kellékével, a mai városképet meghatározó lakóteleppel. Míg az utóbbiak az utca embere számára is jól elkülöníthető módon vannak jelen, addig a város török hódítás előtti emlékei az álló épületek között és alatt rejtőztek. Ezek a maradványok a 19. században meginduló régészeti kutatások majd az építkezésekhez kapcsolódó ásatások eredményeként váltak ismertté. Itt Óbudán, ahol az építés és pusztítás egyszerre van jelen, a régészet értékmentő szerepe mindenki számára nyilvánvaló módon jelenik meg. A szakszolgálat épületének közvetlen környezetére ugyanez jellemző. Első látásra feltűnik a rövid utcasornyi, három földszintes, fedett szekér-bejáróval elválasztott, alápincézett ház és a föléjük magasodó tízemeletes lakótelepi panelépületek kontrasztja. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy az épületek megjelenéséből kiolvasható, az építési idejükre jellemző korszellemről, életmódról, életformáról konkrét információkat szerezzünk. 3 Más a helyzet az egykor itt állt országos jelentőségű középkori épületek esetében. A mai Kálvin-közben a 13 század elején épült királyi vár Székesfehérvár és Esztergom mellett az Árpád-kori Magyarország központja volt, de a tatárjárás után elvesztette stratégiai szerepét. Károly Róbert feleségének, Erzsébetnek adományozta, ettől kezdve 2 a mindenkori királyné birtokolta. A vár helyén ma a refor- 1 1 királyi vár 2 klarissza kolostor 3 Szent Margit kápolna

7 7 mátus templom és Kós Károly első megvalósult terve, a parókia épülete áll. Ennek építésekor kerültek elő azok a néhol 3 m vastag falak, amelyek alapján a vár rekonstrukciója elkészülhetett. A vár közelében alapította Erzsébet királyné a klarissza apácák kolostorát, ahova halála után 1380-ban eltemették. A kolostor romjait az 1970-es években tárták fel, ezek ma a Mókus utcai iskola udvarán tekinthetők meg. Ugyancsak a közelben, a mai Szent Péter és Pál plébániatemplom helyén állott Szent Margit kápolnában temették el 1502-ben végakarata szerint Antonio Bonfinit, Mátyás király udvarának jeles krónikaíróját, humanista tudósát. Az egykori templom szentélyét a kockakő burkolatban eltérő színű kő jelzi, a mai templom falára 2008-ban került fel Bonfini sírkövet idéző emlékműve. A több évtizedes régészeti kutatásoknak köszönhetően a Krúdy ház környékén egy akkora területen találhatóak középkori emlékek, amekkorát (vagy ennél sokkal nagyobbat) a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat egy-egy munkaterületén ma már egy-két hónap alatt feltár. A szakszolgálat fő tevékenysége a nagyberuházások területének örökségi szempontból való vizsgálata, az ott fellelhető értékek megelőző feltárásokkal való megmentése, feldolgozása és a nagyközönséggel való megismertetése. Az infrastrukturális beruházások, nagyméretű ipari és kereskedelmi létesítmények, stb. építése nélkül nem lenne mód ezeknek a területeknek a kutatására, olyan nagy, összefüggő felületű ásatásokra, amelyeknek a 2008-as eredményeiről készített első jelentéseket a jelen kötetben gyűjtöttük össze. Egyetlen év termése alapján is elmondhatjuk a példánál maradva ahogy Óbuda is kevesebb lenne az ásatások nélkül, úgy a magyarság, a Kárpát-medence és az emberiség történetéről is kevésbé részletes képet rajzolhatnánk a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szakembereinek munkája nélkül. Bevezető

8 8 RÉGÉSZET RÉGÉSZETI IGAZGATÓSÁG A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megalakulása után a régészeti szakmai feladatainak ellátására az intézményen belül kialakította a Régészeti Igazgatóságot, amelynek feladatkörébe a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti munkák komplex ellátása tartozik a projekt-előkészítéstől a gyakorlati terepi régészeti feladatok ellátásáig. A projekt előkészítés hatékony eljárásrendje alapján gyors és pontos ügyintézést biztosít a megrendelőknek, a projektek teljesítése, a határidők betartása a beruházónak jól nyomon követhető. Az együttműködő területi referens régészek és műszaki ellenőrök folyamatosan segítik a projekt-koordinátorok munkáját, így mind a belső, adminisztratív jellegű, mind a terepi munka háttere folyamatosan biztosított. A 2008-ban a projekt-koordinációs csoport 55 beruházóval került kapcsolatba közülük a legjelentősebb a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. volt. Az igazgatóság keretein belül működő topográfiai csoport feladata a nagyberuházások építési engedélyezési eljárásaihoz kötelezően előírt, az egyes beruházások megvalósulásához kapcsolódó kulturális örökségvédelmi feladatok ellátását megalapozó örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítése, illetve elkészítésének koordinálása. A évben a K.Ö.SZ. 127 örökségvédelmi hatástanulmányt készített, illetve koordinált, ezek közül 84-et közvetlen feladatellátással. A terepbejárások több mint 1500 régészeti lelőhelyet érintettek, amelyek közül a korábban ismeretlen lelőhelyek száma megközelítette a 700-at. A lelőhelyek előzetes felderítésére légifotózást és geofizikai méréseket is alkalmaztunk. A kiadott ásatási engedélyek alapján összesen több mint 250 régészeti feltárást folytattunk, melyeket részben a szakszolgálat munkatársai részben bevont intézmények végeztek. A feltárások jelentős része a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódott, melyek

9 9 közül a legjelentősebbek a 85, 86, 74, 76, 67 főutak, M43, M9 és az M6 autópálya nyomvonalán végzett régészeti feltárások, illetve az országhatár Beregdaróc Hajdúszoboszló és Városföld Algyő között épülő stratégiai gázvezeték építése ban a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat saját ásatásaiból összesen több mint 1700 M30-as ládányi leletanyag került felszínre. Ebből 2008-ban 916 láda leletanyag tisztítását végeztük el, 795 láda tisztítása pedig folyamatban van. A feltárt lelőhelyek közül 23 lelőhely teljes leletanyaga már restaurálásra is került, ezek elsődleges feldolgozása folyamatban van folyamán összesen tétel került beleltározásra. A beleltározott leletanyagból publikálásra, illetve tudományos feldolgozásra 536 darab tárgy került kiválasztásra illusztrálásra, 4000 tárgy pedig fotózásra. A lelőhelyekről, illetve a reprezentatívnak ítélt leletanyagokról összesen 54 természettudományos vizsgálat készült. A feladatellátási igény 2008-ban jelentősen növekedett. A bővülő kapacitás koordinációja és a feladatellátás szervezése miatt ebben az évben megkezdtük az önálló szakszolgálati régiók kialakítását, 2008-ban átadtuk a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli központot valamint elkezdtük a dél-alföldi régió szervezését, személyi állományának kiválasztását, központjának létrehozását. Ennek eredményeként a saját erőből ellátott munkák száma jelentősen emelkedett, az új struktúrába bekapcsolódó tapasztalt munkatársaknak köszönhetően szakmailag is tovább fejlősött. A saját feltárásainkat mutató térképről is leolvasható, hogy a területi irodáink körzetében a feladatellátás legnagyobb részét már mi magunk vállaltuk. Ez a folyamat az év második felére felerősödött, amelynek eredményeként 2009-ben várhatóan egy infrastruktúrájában és szakemberek tekintetében is megerősödött Szakszolgálat készen áll megfelelni az újabb régészeti kihívásoknak. Belényesy Károly RÉGÉSZET

10 10 RÉGÉSZET Topográfiai csoport A Topográfiai Csoport elsődleges feladata a nagyberuházások építési engedélyezési eljárásaiban, a további szükséges örökségvédelmi feladatok ellátását megalapozó örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítése. Tevékenységünk azért is nagyon fontos, mert már a tervezés időszakában segíteni tudunk a beruházónak a terület örökségi szempontú felmérésében. Igyekszünk a legjobb közelítésben megadni a lelőhelyek várható kiterjedését, intenzitását. Ezek meghatározásában nemcsak a terepbejárási, vagy a már ismert adattári információkra támaszkodunk, hanem a műszeres diagnosztikai módszerek (fémkereső, geofizika, stb.), a távérzékelés új- és még újabb lehetőségeit is felhasználjuk. A már bevettnek tekinthető légi felderítés, légifotók készítése mellett 2008-ban lehetőségünk volt egy lézerszkennert kipróbálni, és az így kapott eredményeket összevetni a hagyományos felderítés eredményeivel. Ezzel az eljárással a növényzettel fedett területek felszíni formáiról, domborzati viszonyairól is jó adatokat kaphatunk. Az év során csoportunk illetve a bevont intézmények által végzett terepbejárások több mint ezerötszáz régészeti lelőhelyet érintettek, amelyek közül a korábban ismeretlen lelőhelyek száma megközelítette a hétszázat. Reményi László

11 11 Nagyobb régészeti feltárások RÉGÉSZET 1. Bátaszék 2. Bezi 3. Biatorbágy 4. Budapest 5. Daruszentmiklós 6. Enese 7. Hímesháza 8. Hódmezővásárhely 9. Kecskemét 10. Kóny 11. Lánycsók 12. Mernye 13. Nemesbőd 14. Paks 15. Palotabozsok 16. Pécs 17. Rábapatona 18. Sátorhely 19. Siklós 20. Szebény 21. Szeleste 22. Szombathely 23. Szűr 24. Vát 25. Véménd

12 12 RÉGÉSZET Településmaradványok Biatorbágyon Biatorbágy Törökbálinttal határos részén, az M1-es autópálya és az M0-ás autóút találkozásánál a óta folyó feltárásokon öt régészeti korszak (neolitikum, bronzkor, vaskor, római kor és avar kor) emlékei kerültek elő. A vaskori falu (La Tène kultúra, Kr. e század) lakói a kelta eraviszkuszok voltak. A téglalap alakú fölbemélyített házak, kemencék, tároló vermek megérték a római foglalást. A korszak kiemelendő emléke egy Pannóniára jellemző, pecsételt kerámiából álló sorozat, amely változatos motívumkincsével, mennyiségével tűnik ki, felveti az áru közeli gyártásának lehetőségét. A Kr. u. 1. századtól megkezdődött az őslakosság romanizációs folyamata, például a hadseregből leszerelt veteránok letelepítésével. A terület római korának egyik legjelentősebb emléke egy villagazdaság majorság. Az épületegyüttes egy központi lakóépületből, a gazdaságot övező négyzetes kerítőfalból, valamint a kerítőfal belső oldalán és a főépület körül elhelyezkedő gazdasági épületekből őrlőhelyiség, pince, műhelyek, istállók, személyzeti szállás állt. A gazdaság egy nagy tűzvészben megsemmisült, ennek pontos ideje két éremkincslelet segítségével meghatározható. A között vert ezüst érmek, ún. antoninianusok elrejtésének oka a Kr. u. 260-ban a Pannónia provinciát ért, a Duna-Tisza közéről érkező szarmata roxolánok nagy erejű támadása lehetett, amely során a provincia jelentős részét végigpusztították. A vizsgált terület kerítőfalak, és a kerítőfalakhoz tartozó árokrendszerek hálózzák be. Az egymást derékszögben metsző, közel négyzetes háló a római kori területkitűzés maradványa. Több hektár nagyságú avar telepet tártunk fel, csoportokba rendezett négyzet alakú házakkal, egyik sarkukban kőkemencékkel, tároló vermekkel és a közöttük húzódó árokrendszerrel. A telep fő korszaka a kerámia leletanyaga alapján a Kr. u századra, az ún. későavar periódusra keltezhető. Az avarok a még látszó és használható római területkitűzés rendszerébe települtek be, valamint használatba vették a villagazdaság még látható romjait is, számos avar kori objektum házak, gödrök, cölöplyukak került elő a villagazdaság területéről. Miklósity Szőke Mihály

13 13 Az egykori Akalacs falu Paks, Cseresznyés lelőhelyen, M6 autópálya Az M6-os autópálya építése kapcsán Paks határában egy középkori településrészt, templomot és temetőt tártunk fel, amelyet az írásos forrásokban Akalacs néven említett faluval lehet azonosítani. Feltártuk a település több épületét, ezek a házak a késő középkorra jellemző többosztatú, cölöpszerkezetes háztípusba sorolhatók. Jellemző leletanyaguk közé tartozik a kerámia és a mindennapi használathoz tartozó vaseszközök (sarló, patkó, sarkantyú). Az egyik ház bontása során egy láncpáncél darabját is sikerült feltárni. A korszakban nem ritka az építési áldozat. Az egyik ház bontásakor közvetlenül a ház előtt egy agyagedénybe rejtett saskoponya, alóla pedig egy kiskutya csontjai kerültek elő. Az ásatási terület szélén egy elrejtett pénzkincset találtunk, a 2365 bécsi dénárt vászonzacskóban helyezték a cserépfazékba. Az érmek és a kerámia is a 14. sz-ra keltezhető. A fazék és fedő anyagvizsgálata alapján feltételezhető, hogy a vizsgált minták nyersanyaga ugyanabból az üledékből, de némileg eltérő helyről származtak (Kreiter Attila). A textilfoszlányok egy finom szövésű vászonból származnak, amelyet egy kisméretű fém övbújtató segítségével erősítettek össze (Richter Éva). A település közepén, a legmagasabb ponton épült fel a patkóíves szentélyzáródású templom, amelynek köveit a falu elnéptelenedése után, főleg a 19. században a környék lakói elhordták, mára csak az alapozási árkok maradtak meg. A templom építésekor használhatták a templomtól 10 méterre K-re feltárt mész- és téglaégető kemencét. A templomot minden oldalról a falu századi temetője vette körül, sikerült megfigyelni az egykori kerítőfal árkát is. Néhány sírban az egykori viseletre utaló nyomokat lehetett megfigyelni (övcsat, aranyszállal átszőtt textilmaradványok, ruhakapcsok). A leggazdagabbak a pártával illetve pártaövvel - a hajadon lányok jellemző viseletével - ellátott sírok. Általában textil- vagy bőrszalagra felvarrt gyöngyökből, préselt bronzlemezekből álltak. A középkori település alatt, mintegy 120 centiméternyi homokkal elfedve egy kora-római (1-2. századi) katonai tábor maradványai kerültek elő. A tábor szélessége 80 méter, belsejében sátrak helyeire utaló cölöphelyeket találtunk. A tábortól É-i irányban hat késő római (4. századi) sírt tártunk fel. Ács Zsófia, Dávid Áron, Hargitai András RÉGÉSZET

14 14 RÉGÉSZET Bátaszék, római postaállomás, M6 autópálya Az épülő M6-os autópálya Szekszárd-Bóly közé eső szakaszán több mint 5000 m 2 -es területen neolitikus, vaskori és római kori objektumok, leletek kerültek elő. A dombhát alsó részén 15 kora császárkori hamvasztásos sírt sikerült feltárni, némelyik sír mellékletében megfigyelhető a kelta bennszülött jelleg. A sírok a korra jellemző gazdag melléklettel rendelkeztek (érme, mécses, ládika tartozékok, kulcs, üvegedény-töredékek, kerámiakorsó). A római korhoz köthetőek azok az ún. nyújtott vázas sírok is, amelyek közül kiemelkedik a 22 darabos gagát karkötővel eltemetett nő sírja. A terület legjelentősebb felfedezése az az épület, amely a patakmeder Ny-i, ÉNy-i oldalán szintén egy magaslaton állt. A légifotón jól kirajzolódik a lekerekített sarkú, megközelítőleg négyzet alakú épületegyüttes (45-50 m) és az azt körülvevő árok, fossa. Egy 19x34 méter alapterületű, szabályos téglalap alakú, K Ny-i tájolású épület állt az árkokkal határolt terület É-i felén. A főfalakat (75 cm vastagságú, 2,5 római láb), a fal külső oldalán tetőomladék sáv rajzolja ki, amely a fal teljes vonalában megfigyelhető. Több tégladarabon figyelhetőek meg emberi és állati (kutya, macska, kecske) lábnyomok. Néhány téglán táblajáték bekarcolások láthatóak, kerültek elő feliratos és bélyeges téglák is. Az épületkomplexum az elsődleges feltételezések szerint a limes-hez kapcsolódó, központi funkciót betöltő, nagyobb szabású építmény (lóváltó- vagy szálláshely) lehetett. Ezzel magyarázható az előkerült nagymennyiségű érme- és más fémlelet. Több bronzérmét az ókori Moesia Superior provincia egykori székhelyén, Viminaciumban (ma: Kostolac, Szerbia) vertek. Itt rövid ideig (i. sz /257 között) provinciális pénzverde is működött, innen látták el pénzzel a Thráciában és Macedóniában állomásozó csapatokat. Az előkerült tárgyak a 2 4. századra datálhatóak, a nagy mennyiségű rheinzaberni terra sigillata és érmeleletek alapján az épület fénykora a 2-3. századra tehető. Az épület számos részéből az itt található köveket kitermelték, és feltételezhetően a középkorban más épületekhez használták fel. A kerítő árkon kívül eső területen különálló objektumok, cölöplyukak kerültek elő. Ugyancsak ezen a területen tártunk fel egy téglával kirakott kemencét, amelyben kevés leletanyag került elő, de a környezetében található három kút feltételezhetően a kemence salakanyagával lett feltöltve. A kút betöltése, a kemence a leletanyagok alapján egyidős az épülettel (2. sz. vége 3. sz. eleje). Majerik Vera, Nicklas Larsson

15 15 Avar településrészlet Daruszentmiklóson, M6 autópálya Az épülő M6-os autópálya Tolna megyei szakaszának É-i részén, Dunaföldvár és Daruszentmiklós között került elő egy avar település részlete, amely a 7-8. századra tehető az előkerült leletanyag alapján. A feltárt több mint 9000 m²-es területen a hajdani településnek a széle került elő. Ezt a feltárás egész területén végighúzódó árkok magyarázzák. Az árkok többnyire egymással párhuzamosan haladnak, többsége K Ny irányban fut, néha visszakanyarodva egy területet határol. Az egyik legalább 10 kutat, valamint gödröt kerített körbe. Az egyik kutat fagerendával bélelték, egy másik betöltéséből háromlyukú furulya került elő, melyet sikerült is megszólaltatni. A feltárt településrészben 12 épületet sikerült feltárni. Az épületek többsége 1,5-2 3 m nagyságú volt, két rövidebb oldala mentén egyegy cölöplyukkal. Volt példa a ház hossztengelyében elhelyezkedő három cölöphelyes megoldásra is. A feltárt épületek egyikében sem volt tüzelőberendezés, égett foltokat mindössze két épületben sikerült megfigyelni. Nem kizárt, hogy felszíni épület nyoma lehet az a 15 cölöphely, amely egy területen, viszonylagos rendben jelentkezett. Előfordult, hogy két ház, kis eltolódással, de azonos irányítással, fedte egymást. Nem valószínű, hogy a ház megújítása lett volna, inkább a település hosszú fennállását bizonyítja, amint az árokba ásott kút, illetve a már betöltődött kútba ásott árok is ezt mutatja. Sok esetben sikerült megfigyelni időbeni egymásutániságot. A feltárt településrészben négy temetkezés is előkerült. A talajviszonyoknak miatt meglehetősen rossz állapotban maradtak meg. Az egyik sírban mellékletként ezüst fülbevaló, egy másik, feldúlt sírban pedig egy trapéz alakú vascsat volt. Az egyik csontváz árokból került elő. A három betájolható sír irányítása DNy ÉK-i volt. A lelőhely folytatódik K-i, valamint É-i irányban is. Az autópálya építés a közeljövőben lehetővé teszi az É-i irányba folytatódó feltárásokat. Kemsei Dóra RÉGÉSZET

16 16 RÉGÉSZET Neolitikus és kelta sírok Bátaszéken, M6 autópálya A közel m² nagyságú feltárt területen neolit objektumok és egy vegyes rítusú kelta temető sírjai kerültek elő, folytatásaként a lelőhely Alsónyék területére eső, korábban feltárt neolit telepnek és kelta temetőnek. A neolit objektumokat egy K Ny-i irányú, 1 m szélességű, V profilú árok zárta le. A feltárt objektumok jelentős része agyagnyerő gödör volt, betöltésükben a késő neolitikus lengyeli kultúra bütyökdíszes és vörös festésű kerámiája, számos állatcsont, kagylóhéj, agyagnehezék, magkő, pattintott kőpenge és szilánk került elő. A gödrök közelében két, egyenként m hosszú, É D-i irányú gerendavázas szerkezetű ház cölöplyukai voltak. A felületen 10 zsugorított csontvázas, K Ny-i, ill. Ny K-i tájolású sír került elő. A lelőhely ÉK-i részén feltárt vegyes rítusú kelta temetőrészben 9 csontvázas, 5 sír pedig hamvasztásos rítusú volt. A csontvázas sírok mindegyike D-É-i tájolású volt, mellékletként bronz bokapereceket, karpereceket, fibulákat és grafitos kerámiát tartalmaztak. A hamvasztásos sírok egyikében egy 80 cm hosszú kard és azon keresztbe fektetve egy vastőr volt. Egy másik sírban a hamvak mellett 2 vaskard, azokra helyezve vastőr, grafitos, kihajló peremű tálak, kisméretű kerámia kantharosz, 3 kiöntőcsöves tál és a sír DNy-i sarkában állati csontváz volt. Gelencsér Ákos

17 17 Őskori, Árpád-kori leletek Mernyén kistérségi csatornázás Mernye határában, a Nagy ároktól É-ra levő, nyilvántartott régészeti lelőhelyen a Kaposvár térsége, kistérségi szennyvízelvezető rendszer szennyvízárok ásása során 10 régészeti jelenséget figyeltünk meg. A lelőhely egy dűlőút két oldalán, homokos talajú domboldalon helyezkedik el. Az átlag 80 cm széles közműárokkal mintegy m szakaszon érintett lelőhelyen 3 árok, 3 verem és 3 csontvázas sír, illetve egy hamvasztásos sír került elő. A legkorábbi objektum, két méhkas alakú verem, a késő rézkori badeni kultúra bolerázi fázisához tartozik. Mindkét veremből nagyobb mennyiségű kerámiatöredék, kevesebb állatcsont került elő, mindkettőben vastag, hamus réteget figyeltünk meg. Az egyik csontvázas sír rábontása során került elő egy középső bronzkori, a dunántúli mészbetétes edények kultúrájához tartozó szórthamvas temetkezés. Az ovális sírgödörben 14 edényt találtunk, közöttük állatcsontokkal. Az edények mészbetétjének elemzése egységesen hidroxiapatit, vagyis csontból készített inkrusztrációt mutatott. A vizsgálatok szerint a csontot megégették, mielőtt porrá zúzták. Nagy valószínűséggel kizárható az edényekkel történt egyidejű kiégetés (Tóth Mária, Kreiter Attila). A csontvázas sírok közül kettő DNy ÉK-i tájolású, egymástól 1,5 méterre kerültek elő, egy kora Árpád-kori soros temetőhöz tartozhattak. Az egyik sírban fekvő kislány mellett ezüst gyűrűt, koponyájának jobb oldalán pedig egy bőr szalagon két hajkarikát és egy ezüst lemezt találtunk. A fenti temetkezésektől 5 m-re, az egyik rézkori gödör bontása során egy harmadik, a többivel ellentétes tájolású sír is előkerült, amelyet combközéptől felfelé szétdúltak. Skriba Péter RÉGÉSZET

18 18 RÉGÉSZET A Dél-dunántúli Regionális Központ tevékenysége 2008-ban Az országban először Pécsen jött létre a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat vidéki régészeti bázisa, ezzel júliusban megindult a feladatellátás regionális szinten történő megosztása. Jelenleg több mint 40 munkatárs dolgozik itt, akik már az első évben példaértékű teljesítményt nyújtottak. A Szakszolgálat nagy erőkkel vett részt Pécs 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program beruházásainak előkészítésében. A beruházások engedélyezési tervdokumentációihoz számos örökségvédelmi hatástanulmány készült, továbbá két beruházási területen a régészeti kutatások is megtörténtek. (Tudásközpont, Konferencia és Koncert Központ) Az M6 autópálya Szekszárdtól Pécsig tartó szakaszának építése során az építés üteméhez igazodva, a munkagépeket kísérve biztosítottunk szakfelügyeletet. Ennek eredményeképpen további 17 új régészeti lelőhelyet sikerült azonosítani, így az autópálya nyomvonalán a már ismert lelőhelyekkel együtt csaknem m 2 felület feltárása vált szükségessé úgy, hogy az építési munka folyamatosan haladt. Több nemzetközi szinten is kiemelkedő régészeti lelőhely megmentését kellet szakmailag magas színvonalon, de erőltetett menetben elvégezni. A jól kialakított stratégia és a több intézmény összefogásával létrehozott nagy létszámú terepmunka-csapat megfeszített munkája lehetővé tette, hogy a feltárásra biztosított időszak végén az előirányzottnál nagyobb területeket sikerült visszaadni az építőknek. Emellett számos, a régióban történő magán- illetve önkormányzati beruházásnál, útépítésnél kell, kellet a Szakszolgálat munkatársainak tevékenykedniük (pl.: pécsi Corso-ház, PTE Science Building, siklósi termálfürdő, sávolyi MotoGP pálya, 56 sz. közút felújítása, hosszúhetényi és kaposfüredi elkerülő útak stb.). Kárpáti Zoltán

19 19 Római kori leletek a pécsi Balokány-ligeti teniszpályákon 2008-ban két ütemben végeztünk régészeti próbaásást az Európa Kulturális Fővárosa 2010 program keretei között létesülő Pécsi Konferencia és Koncert Központ területén, a Balokány-ligeti teniszpályákon, illetve a PEAC sportpályán, az épülő Tudásközpont helyén. A feltárás során előkerült az egykori budai külvárosi temető egy része is, amelynek sírjait a régészeti munkákkal párhuzamosan a pécsi temetkezési vállalat szakemberei exhumálták. Gyakori volt a fémlemezből készült koporsó, amelyet rendszeresen díszítettek lemezből domborított figurális ábrázolásokkal és vallási jelképekkel. A régészeti szempontból modern temető alatt, az Universitas utca mai felszínétől csaknem 2 m mélyen római kori kőépület(ek) omladékát figyeltük meg. A jelentős mennyiségű római kori falazótégla, tetőcserép, és falazásra alkalmas törtkő a budai külváros dombjairól lezúduló felszíni vizek hordalékaként került ide. A vízjárta, vizenyős Balokány területét a római korban többek között vízelvezető árkokkal próbálták lakhatóvá tenni. Az épített örökség közelségére utal a vízelvezető árkok által határolt területen, az épülettörmelék alól napvilágra került néhány római kori szemétgödör és cölöplyuk is. A korabeli mindennapokat tükröző leletek alapján a terület a 4. században biztosan használatban volt. A feltárás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a római kori városmagtól akár 1 km-re is számítani lehet épített római örökségi elemekre a mai város területén. Kárpáti Zoltán Árpád-kori településnyomok a pécsi Búza téren A leendő Corso-ház helyén, mintegy 7000 m 2 nagyságú telekcsoporton végeztünk régészeti próbaásatást a területet egykor átszelő, és a történelmi városrészt keletről határoló Tettye-patak mellett. Már az ásatás legelején sikerült meghatározni az újkorban téglaboltos kőmederbe foglalt patak nyomvonalát. A törtkövekből igényesen rakott, téglával boltozott nagyobb méretű csatornához hasonlító építményhez igazodtak a 19. és a 20. században felparcellázott és beépített Búza tér épületei. A telkek alatt húzódó mélypincék kialakításakor ugyancsak figyelembe vették a patak által szabott kereteket. Az újkori telkeken állt egykori épületek alatt, mellett Árpád-kori településnyomokat azonosítottunk. A feltárt járószintek, árkok, szemétgödrök alapján valószínűleg 13. századi majorság részleteit találtuk meg. A patak jobb partja mentén húzódó birtok központi része az ásatási területtől nyugatra, azaz a történelmi városmaghoz közelebb lehetett. A feltárt jelenségek nagyban hasonlítanak az egykori Buda, a mai Óbuda külterületén korábban azonosított Árpád-kori birtokrendszer emlékeihez. Külön érdekessége volt az ásatásnak, hogy az egykor erősen vízjárta területen megfigyelt záporpatakok ideiglenes medreinek hordalékában jelentős mennyiségű késő középkori és török kori leletanyag került napvilágra, amely a középkori városmag felső részeinek mindennapi szemetéből mosódott le. A rendkívül gazdag anyagból kiemelkedik számos vörös festésű későközépkori asztali edény, illetve törökkori talpastál töredéke. Kárpáti Zoltán RÉGÉSZET

20 20 RÉGÉSZET Siklós-Várfürdő 2008 decemberében és 2009 januárjában végeztünk próbaásatást a siklósi strand területén az ott létesítendő gyógyfürdő által érintett telekrészen. A majdani épületek helyén nyitott árkokban sűrűn jelentkeztek régészeti objektumok, melyek körvonalait azonban sok esetben modern beásások, elsősorban a strandhoz szükséges közművek árkai keresztezték. A próbafeltárás során bebizonyosodott, hogy a strand teljes területén régészeti lelőhely található, így a korábbi medenceépítésekkel ezt a lelőhelyet súlyosan károsították. Az eddig feltárt objektumok alapján, a lelőhelyen egy középkori falu és egy késő neolit település maradványai találhatók. Az előkerült leletanyag mindkét település tekintetében meglehetősen szegényes volt, de a településekhez tartozó házak feltárására még csak ezután kerül sor, így a leletanyag is jelentős mértékben bővülhet. Kárpáti Zoltán, Ligner Jácint Véménd, Forrás-dűlő, M6 autópálya augusztus közepétől szeptember közepéig az épülő M6 autópályához kapcsolódó létesítmény kialakításra kerülő területén, Véménd, Forrás-dűlőben végeztünk megelőző régészeti ásatást. A lelőhely a Dél-Baranyai-dombság mezőgazdaságilag megmunkált 220 m tengerszint feletti magasságú dombhátán fekszik. A feltárás során avar kori település részletei kerültek napvilágra. A főként kemencéket és szemetes gödröket tartalmazó lelőhely leletanyagát nagyrészt az avar kori házi kerámia alkotta, de számos pasztagyöngy is előkerült. Kárpáti Zoltán, Gutay Mónika

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km) Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.

Részletesebben

4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta.

4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta. FÜZESABONY RÉGÉSZETI LELŐHELYEI Újkőkor (Neolitikum) 1. Pusztaszikszó sertéstelep: Kerámia töredékek, pattintott kőeszközök. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája leletanyaga. (terepbejárás) 2. Pusztaszikszó

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról

Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István Jelentés a visegrádi Ágasház területén, 2005-ben folytatott megelőző feltárásról 2012 A visegrádi

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn

3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn 3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn KŐHEGYI MIHÁLY VÖRÖS GABRIELLA (Baja, Türr István Múzeum Szentes, Koszta József Múzeum) 1973 áprilisa és 1976 júniusa között Kürti Béla, a Móra

Részletesebben

Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár régészeti örökségvédelmi főigazgató-helyettes, intézményvezető Szerkesztő: Dr. Kvassay Judit, Schilling László

Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár régészeti örökségvédelmi főigazgató-helyettes, intézményvezető Szerkesztő: Dr. Kvassay Judit, Schilling László 2010 2011 Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár régészeti örökségvédelmi főigazgató-helyettes, intézményvezető Szerkesztő: Dr. Kvassay Judit, Schilling László Nyomdai előkészítés: Bicskei József, Kovács

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 200/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Az M6-M60-as autópáya baranyai nyomvonalán végzett régészeti feltáró

Részletesebben

Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató

Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató 2009 Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2009 Tájékoztató a K. Ö. SZ. 2009. évi tevékenységéről

Részletesebben

Dr. CSÁNYI MARIETTA RÁKÓCZIFALVA BAGI FÖLD I. (1. LELŐHELY)

Dr. CSÁNYI MARIETTA RÁKÓCZIFALVA BAGI FÖLD I. (1. LELŐHELY) Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. Dr. CSÁNYI MARIETTA VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE I. ÜTEM A SZOLNOKI DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM MEGELŐZŐ FELTÁRÁSAI A RÁKÓCZIFALVA-BIVALY-TÓ TÉRSÉGÉBEN

Részletesebben

Beszámoló a Brigetióban, Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen 2014-ben. a Nemzeti Kulturális Alap. támogatásával folytatott feltárások eredményeiről

Beszámoló a Brigetióban, Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen 2014-ben. a Nemzeti Kulturális Alap. támogatásával folytatott feltárások eredményeiről Beszámoló a Brigetióban, Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen 2014-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folytatott feltárások eredményeiről Brigetióban polgárvárosában, Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TÁZLÁR-TEMPLOMHEGYEN VÉGZETT TERVÁSATÁS EREDMÉNYEIRŐL 2013. október 25. november 27. és 2014. március 17. április 11.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TÁZLÁR-TEMPLOMHEGYEN VÉGZETT TERVÁSATÁS EREDMÉNYEIRŐL 2013. október 25. november 27. és 2014. március 17. április 11. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TÁZLÁR-TEMPLOMHEGYEN VÉGZETT TERVÁSATÁS EREDMÉNYEIRŐL 2013. október 25. november 27. és 2014. március 17. április 11. Ügyiratszám: BK-05D/008/542-7-2/2013 Lelőhely azonosító: 35625

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

FÜZESABONY TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI LELETEK TÜKRÉBEN. Magda Henrietta személyügyi szervező

FÜZESABONY TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI LELETEK TÜKRÉBEN. Magda Henrietta személyügyi szervező FÜZESABONY TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI LELETEK TÜKRÉBEN Magda Henrietta személyügyi szervező Budapest 1998 2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 II. Füzesabony története a régészeti leletek tükrében. II.1. Kőkorszak

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán 2000-2001-ben végzett megelõzõ régészeti feltárások. Elõzetes jelentés II.

A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán 2000-2001-ben végzett megelõzõ régészeti feltárások. Elõzetes jelentés II. Somogyi Múzeumok Közleményei 15: 3 36 Kaposvár, 2002 A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán 2000-2001-ben végzett megelõzõ régészeti feltárások. Elõzetes jelentés II. HONTI SZILVIA BELÉNYESY

Részletesebben

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,

Részletesebben

magyar 2007/1 tavasz

magyar 2007/1 tavasz magyar múzeumok 2007/1 tavasz HUNGARIAN MUSEUMS Volume 13 Number 1 spring Sztrádarégészet Motorway-Archeology Árpád-kori Csatár falu, Letenye Lapuleveles-dűlő ((M7) The village of Csatár from the Arpadian

Részletesebben

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2009. június I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Veresegyház Város

Részletesebben

Egy hipotézis nyomában

Egy hipotézis nyomában A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Petkes Zsolt MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport Egy hipotézis nyomában Avagy a szekszárdi vármegyeháza északi

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

N+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft.

N+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft. Karakter 95 Építő és Szakipari Kft. Nyíregyháza N+DL System Kft. Kótaj Kácsor Ferenc Eger Út Finis Kft. Fót Mérték Építészeti Stúdió Kft. Budapest Nóra 97 Kft. Polgár Tiszántúli Református Egyházkerület

Részletesebben

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes A 2013-mas jogszabályváltozások több szakterületen is kijelölik a Magyar Nemzeti Múzeum és azon belül a Nemzeti Örökségvédelmi Központ helyét a

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Előzetes programterv

Előzetes programterv Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

A 1973-86 között feltárt velemi kerámia anyag és a vaskeresztesi I-II. tumulus fém tárgyain elvégzett állagmegóvási feladatok szakmai beszámolója

A 1973-86 között feltárt velemi kerámia anyag és a vaskeresztesi I-II. tumulus fém tárgyain elvégzett állagmegóvási feladatok szakmai beszámolója Beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap, Közgyűjtemények Kollégiuma 3560 kódszámú A Savaria Múzeum Őskori Gyűjteménye két legkiemelkedőbb leletegyüttesének preventív állagvédelme című pályázatához Azonosító:

Részletesebben

Kőkor Kerekasztal Konferencia

Kőkor Kerekasztal Konferencia 1 Kőkor Kerekasztal Konferencia A kőkor kutatóinak éves gyűlése 2012. december 7. Miskolci Egyetem, BTK, B/2 épület 417 (A Történelem szak könyvtára) M E N E T R E N D 10.00-10.20 Király Attila: A kavicsanalízis

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Lukács József: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán 1

Lukács József: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán 1 Lukács József: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán 1 A címben szereplő újabb szakasz, a Nyíregyházától Vásárosnaményig tartó 46km hosszú autópálya részletet jelenti. Az M3 autópálya országhatárig

Részletesebben

A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1976-BAN

A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1976-BAN A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1976-BAN GÁDOR JUDIT HELLEBRANDT MAGDOLNA Abaújvár-Vár (encsi j.) Az abaújvári földvárban folytattuk az 1974. évtől folyó feltárásokat. A sánc átvágása után

Részletesebben

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése SZAKDOLGOZATVÉDÉS 2008.11.21. A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése Havasi Bálint Geoinformatika szak A felmérés okai. 1. KÖH kezdeményezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Az Ózdi Ipari Park Kft. befektetők számára kiajánlható épületeinek, csarnokainak rövid leírása

Az Ózdi Ipari Park Kft. befektetők számára kiajánlható épületeinek, csarnokainak rövid leírása Az Ózdi Ipari Park Kft. befektetők számára kiajánlható épületeinek, csarnokainak rövid leírása Az ipari parkról, valamint az ózdi régióról a honlapunkon (www.ozdipark.hu), valamint a magyarországi ipari

Részletesebben

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2010. április 16. 2011. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2010. április 16. 2011. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL VAN ÚJ A FÖLD ALATT VÁLOGATÁS A. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL Katalógus 2010. április 16. 2011. március 31. Szkíta kor, 1. vitrin 1. Bögre Szürke színű gyorskorongolt, felhúzott fülű kónikus kis bögre. Ltsz.:

Részletesebben

14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről

14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Bárdi Bogáta 14. századi kályhaszemek Visegrád- Ágasház (Fő utca 15. Hrsz:64/15.) területéről 2012 A lelőhely

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

Az ókori Savaria történetével kapcsolatos

Az ókori Savaria történetével kapcsolatos Hódi Attila (1976) régésztechnikus, az Iseum Savariense segédmuzeológusa. Kutatási területe az Isis-szentély építési fázisainak régészeti vizsgálata. 2002 óta vesz részt a savariai Iseum kutatásában. Legutóbbi

Részletesebben

6/2009. (II. 24.) sz. rendelete 11/2008. (IV. 25.) számú Gyömrő Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletének módosításáról

6/2009. (II. 24.) sz. rendelete 11/2008. (IV. 25.) számú Gyömrő Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletének módosításáról 6/2009. (II. 24.) sz. rendelete 11/2008. (IV. 25.) számú Gyömrő Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletének módosításáról 1. A 11/2008. (IV. 25.) sz. a Gyömrő Város Helyi Építési Szabályzatáról

Részletesebben

ABTM Aquincumi Múzeuma ebben az évben kezdte

ABTM Aquincumi Múzeuma ebben az évben kezdte Láng Orsolya (1974) régész-muzeológus, az Aquincumi Múzeum munkatársa. Szakterülete a római provinciális régészet, ezen belül az urbanisztikai kutatások. Rendszeresen végez ásatásokat az aquincumi polgárvárosban

Részletesebben

A K.Ö.SZ. Tudományos-népszerűsítő füzetei 1 F.S.C.H. Popular Science Booklets 1 ÖSSZEKÖTTETÉS FÖLD FÖLÖTT ÉS FÖLD ALATT. régészeti kutatásai 2003 2009

A K.Ö.SZ. Tudományos-népszerűsítő füzetei 1 F.S.C.H. Popular Science Booklets 1 ÖSSZEKÖTTETÉS FÖLD FÖLÖTT ÉS FÖLD ALATT. régészeti kutatásai 2003 2009 Támogatók: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A K.Ö.SZ. Tudományos-népszerűsítő füzetei 1 F.S.C.H. Popular Science Booklets 1 ÖSSZEKÖTTETÉS

Részletesebben

Tartalom. III. Nagykőrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1-2-3. pontjai szerint

Tartalom. III. Nagykőrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1-2-3. pontjai szerint Nagykőrös város örökségvédelmi hatástanulmánya és értékvédelmi terve 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. mellékletében (Az örökségvédelmi hatástanulmány és az értékvédelmi terv részletes tartalma) felsorolt

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések

A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések JAVASLAT A 2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ A MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA CÍMŰ JAVASLATCSOMAGJA ALAPJÁN A módosító javaslatot

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert,

Részletesebben

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja.

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Tóth Zsolt Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály JELENTÉS a pécsi székesegyház nyugati oldala előtt, a

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása. 2013. július 29.

Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása. 2013. július 29. Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása 2013. július 29. 1 A. M86 autóút Szombathely - Csorna 80+775 139+165 km sz. 1.) 86. sz. főút (távlati M86) Szombathely - Vát szakasz

Részletesebben

1. melléklet a 10/2007. (VIII.10.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet a 10/2007. (VIII.10.) önkormányzati rendelethez 1. melléklet a 10/2007. (VIII.10.) önkormányzati rendelethez ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK, JAVASOLT MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLET ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09. PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.

Részletesebben

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja M. Aradi Csilla Molnár István Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon 2014 A prépostság története, kutatása

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1388 Budapest Pf. 82

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1388 Budapest Pf. 82 Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: A2002/N1063 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum A2002/N1063 pályázati azonosítóval jelölt pályázata támogatásban részesült

Részletesebben

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 1 Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 Munkaterv A 2007. júliusában benyújtott, illetve elfogadott módosított munkatervben foglaltak

Részletesebben

Csanytelek Község Polgármesterétől

Csanytelek Község Polgármesterétől Csanytelek Község Polgármesterétől 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517 e-mail: csanytelek@csanytelek.hu, www.csanytelek.hu 7-51/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanytelek

Részletesebben

A KÖZÉPKORI OSZTÁLY MUNKATÁRSAINAK ÁSATÁSAI ES LELETMENTÉSE11981-1991 KÖZÖTT

A KÖZÉPKORI OSZTÁLY MUNKATÁRSAINAK ÁSATÁSAI ES LELETMENTÉSE11981-1991 KÖZÖTT A KÖZÉPKORI OSZTÁLY MUNKATÁRSAINAK ÁSATÁSAI ES LELETMENTÉSE11981-1991 KÖZÖTT /. Víziváros Buda középkori külvárosai területén, a mai Vízivárosban az elmúlt években több leletmentést, illetve előzetes régészeti

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469

A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A pályázatban a Duna Tisza köze avar kori sírleleteinek szisztematikusan felgyűjtését,

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON - Rózsa Zoltán - Az avarok telepeinek emlékanyagát először Farkas Sándor találta meg Csongrádon. 1 Az általa feltárt

Részletesebben

Gesta XI (2012) 55 88.

Gesta XI (2012) 55 88. Gesta XI (2012) 55 88. FÜZESABONY ÖREGDOMB BRONZKORI TELL-TELEPÜLÉS KŐANYAGA Horváth Tünde a, Szathmári Ildikó b, Farkas-Pető Anna c, Farkas István d, Mihály Judith e a MTA BTK Régészeti Intézete, 1014,

Részletesebben

Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014.

Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. A korai fémművesség kialakulása DK-Európában 1. termésréz (Cu) a természetben elemként előforduló ásvány;

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. György László

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. György László DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében György László 2014 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat

Részletesebben

VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRA ELTERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN

VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRA ELTERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRA ELTERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Az 1955-ben megtartott Régészeti Konferencia összegezte a hazai őskori kutatás állását, rámutatva arra, hogy az utolsó tíz év anyaggyarapodása ellenére

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei. Wolf Mária. A borsodi földvár Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk

Doktori értekezés tézisei. Wolf Mária. A borsodi földvár Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk Doktori értekezés tézisei Wolf Mária A borsodi földvár Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk Szeged 2008. Bevezetés Mint ismeretes, Györffy György vetette fel először, hogy a Szent István-kori megyék

Részletesebben