Mit ér a tehetség motiváció nélkül?
|
|
- Sára Szekeresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Séra László Mit ér a tehetség motiváció nélkül? Elıadás az Apáczai Nevelési és Általános Mővelıdési Központban, Pécs, november 10-én (kézirat) Tartalom i. rész - A motiváció fogalma, jelentısége a tanulásban, elméletei (extrinzik vs intrinzik motiváció, öndeterminációs elmélet, áramlat-élmény, kíváncsiság és érdeklıdés, önhatékonyság, teljesítménymotivációs elméletek a teljesítmény-szükséglettıl az önbecsülés elméleten át a modern teljesítmény-cél elméletig, tanulási vonatkozásaikkal) ii. rész Tehetséges gyerekek motivációjának és kreativitásának kutatása (tehetség és kreativitás, a kreativitás inrinzik motivációs elmélete, az intrinzik motiváció fejlıdése) iii. rész Tehetségesek alulteljesítése és a teendık érdekükben (beavatkozás) Meghatározás Motiváció = az ember cselekvésének hátterét, mozgatórugóit jelölı fogalom, cselekvéseket kiváltó, irányukat megszabó és azt fenntartó folyamat. Elválaszthatatlan a tanulástól, mivel a tanulás tudatos és kívánatos tevékenységet igénylı, aktív folyamat. A tanulás Achilles-sarka, mégis a tanulók motiválása az osztályban a tanárok számára igen rejtélyes probléma. Három dolog van, ami eszünkbe kell jusson az oktatásról : Az elsı: motiváció. A második: motiváció. A harmadik: motiváció (Terrel Bell, volt oktatási miniszter; id. Covington, 2000,171). A motiváció késztetés (drive) elmélete szerint a külsı megerısítések (mint a pénz vagy a jó osztályzat), amit ösztönzınek (incentívek) tekintenek, aktiválják a tanult késztetéseket. Azt, hogy a környezet cselekvésre felhívó, különbözı mértékő vonzerıvel, ösztönzı hatású ingerekkel rendelkezik, már az ókorban ismerték. Platón Phaidron címő mővében így kezdi mondatát Szókratész: Mint amint az éhes állatokat úgy vezetik, hogy lombos ágat vagy ételt tartanak elébük. Ez a jelenet szinte a motiváció emblémájának tekinthetı. Extrinzik és intrinzik motiváció
2 Extrinzik motiváció: olyan viselkedés, amikor a szituáció különleges célt - jutalmat - tartalmaz, mely saját maga, az aktuális aktivitástól függetlenül kielégítést nyújt. Viselkedésének okát saját magán kívülre helyezi, a motiváció forrása az énhez képest külsı (pl. operáns kondicionálás) Intrinzik (önjutalmazó) motiváció: a személy nyilvánvaló külsı jutalom nélkül foglalkozik az adott tevékenységgel, a cselekvés önmagában értékes és önfenntartó. A viselkedés okaként saját magát fogja tekinteni, a motiváció forrása az énhez képest. A cselekvés motivációja a cselekvésben rejlı élvezet maga. Extrinzik (eszköz jellegő), motiváció esetében a személy azért teljesít, hogy jutalmat kapjon, vagy hogy elkerülje a büntetést, amely a tevékenységhez viszonyítva külsıdleges, mint az iskolai osztályzat vagy az osztályelsıség. Az extrinzik motivált viselkedés része valamilyen cél elérése vagy a cselekvésen túlmutató külsı tényezı (pénz, anyagi elınyök, szeretet vagy mások általi megbecsülés, tanári dicséret). Jutalmazás? (Professzor, nullát adott a záró dolgozatomra. İszintén, nem hiszem, hogy megérdemelte! Mond meg az igazat De hát, ez abszolút semmi! extrinzik vs. intrinzik jutalmazás: A dicséret az aranyhoz és a gyémánthoz hasonlóan a ritkaságának köszönheti értékét." Samuel Johnson
3 A jutalmazás hatása az intrinzik (belsı) motivációra: Deci és mtsai számos vizsgálatban igazolták, hogy a külsı jutalom (pénz) csökkenti az érdeklıdéssel végzett munka iránti motivációt Bélyeget győjtöttem. Papa hozott egyszer egy kilót. Azóta nem győjtök bélyeget. (Siv Widerberger) Az intrinzik motiváció kulturális háttere Iyengar és Lepper (1999) vizsgálatában Anglo-Amerika-i és Ázsiai-Amerikai gyerekek oldottak meg egy anagramma feladatot. Egyik csoportban az öndetermináció értékét maximalizálták, azaz a gyerekek szabadon választhattak kategóriát. A másik esetben nem volt választásuk, azt mondták, hogy az édesanyjuk ezt választotta számukra. Az eredmények szerint az anglo-amerikai gyerekek akkor mutattak nagyobb intrinzik motivációt, ha választhattak, míg az ázsiai-amerikai gyerekek ezzel ellentétes mintázatot mutattak: akkor mutattak nagyobb intrinzik motivációt, amikor azt hitték hogy a releváns kategóriát édesanyjuk választotta számukra. Öndeterminációs elmélet (Ryan és Deci, 2000; 2002; Deci és Ryan, 2000) Alapfeltevés: az ember belsı pszichológiai fejlıdési tendenciákkal rendelkezı, aktív lény, aki erıfeszítést tesz a külsı tényezık uralására és tapasztalatainak összefüggı Én-né történı összegzésére. Az elmélet veleszületett pszichológiai szükségletekre, vagy szellemi táplálékokra épül. Kompetenciamotiváció a környezettel való hatékony bánásmód
4 szükséglete, arra a képességre vonatkozik, hogy valaki tudja, hogy hogyan ér el bizonyos célokat és készséget a tevékenységhez. Kapcsolatszükséglet biztos és kielégítı kapcsolatra való belsı igény a társakkal, tanárokkal, szülıkkel; az autonómia (függetlenségvágy) a saját cselekvés indítására és szabályozására való képesség iránti szükséglet. mindhárom szükséglet kielégül, ha a tanuló kialakít egy attitődöt az öndeterminációra. Öndeterminációs kontinuum: Az emberi motivációk típusai a szabályozási stílusok és az okság észlelt helyének szempontjaival (Ryan és Deci, 2000, 61.) Intrinzik motiváció, kezdeményezés és önszabályozás olyan osztályban lehetséges, ahol a társak és a felnıttek támogatják a kompetenciát és az autonómiát. A pszichológusok kísérletekben is igazolták ezt. Például, kimutatták, hogy az autonómia-támogató tanárok, szemben az ellenırzı, kontrolláló kollégáikkal, jobban elısegítik tanítványaik intrinzik motivációját, kíváncsiságát és kihívás utáni vágyát. A diák, akit túlságosan ellenıriznek, nemcsak a kezdeményezését veszti el, hanem kevésbé jól tanul, fıleg ha fogalmi, kreatív feldolgozást igényel a feladat. Az elméletet alátámasztó bizonyítékok között említhetı az is, hogy az intrinzik motivációt nemcsak a külsı kontroll alkalmazása csökkenti, hanem a negatív kompetencia visszajelzés is (Deci, Koestner, Ryan, 1999). Az extrinzik motiváció szintén fontos, mivel az emberek tevékenységek többségére jellemzı, amelyek eszköz jellegő értéke meghatározó. Például, ugyanúgy extrinzik motiváció irányítja azt a gyereket, aki azért tanul, mert fél szülei szigorától, mint azt a középiskolást, aki azért tanul, mert úgy hiszi, hogy az kell majdani hivatásához. Az utóbbi is szándékos viselkedés, de
5 teljesen eltérı típusú motiváció. Az is lehetséges, hogy az extrinzik motivált viselkedésben szerepet játszik a kompetencia szükséglet és az öndetermináció. Képzeljünk el egy egyetemistát, aki tudatosan és minden külsı nyomás nélkül azért választ egy szakot, hogy majd több pénzt keressen. Ezt a diákot a kompetencia és öndetermináció irányítja, de a választása teljesen külsıdleges. Intrinzik A motiváció növelése Extrinzik - Feltárni vagy kimutatni, - Világos elvárásokat hogy egy adott tartalom megfogalmazni. vagy képesség fontos. - A kíváncsiság létrehozása, - Javító visszajelzés fenntartása. adása. - Változatos aktivitásokról, - Értékes (becses) ingerlésrıl gondoskodás. jutalomról való gondoskodás. - Játékokról, szimulációról - Jutalmak elérhetıvé gondoskodás. tétele. - A tanulásnak a diák szükségleteihez, vágyaihoz való igazítása. - Segíteni a diákot, cselekvési tervet készíteni. Áramlat élmény elmélet (Csíkszentmihályi Mihály, flow) Még siker nélkül is, a kreatív emberek örömet találnak a jól végzett munkában. A tanulás önmaga jutalma is lehet... (Csíkszentmihályi) Az áramlat élmény keletkezése: erıfeszítés-mentes tevékenységekben: amikor világos célok és egyértelmő feladatok vannak; releváns visszajelzés a feladat jó végzésérıl; a képességek próbára tétele; maximális összpontosítás. Az áramlatélmény tanulásra ösztönöz! (Intrinzik motiváció).
6 Az életmód alakulása: hedonikus és munkaközpontú életmód; az unalom kerülése, mint értékválasztás befolyásoló tényezı. Az iskolások élményei (Imre Nóra) Kíváncsiság és érdeklıdés
7 Az optimális ingerlés kettıs folyamata (Daniel E. Berlyne elmélete) Lásd Naylor (1981; Armore és Small, 1995 után) tulajdonság-állapot kíváncsiság A kíváncsiság néha kockázatos dolog (Képaláírás: Figyelembe vették az összes számítást, elméleti megjegyzést, és laboratóriumi eszközöket, normát. Mégis, a kíváncsiság végzett a macskákkal!) Az érdeklıdés vizsgálata 1900-as évek elsı évtizedétıl (Claparéde, Dewey) Ma személyi és szituációs érdeklıdést különböztetnek meg (Hidi, 1990; Krapp, 2003; Ainley és mtsai, 2002). Személyi érdeklıdés: viszonylag állandó értékelı irányultság bizonyos területek, tárgyak, események vagy gondolatok iránt, amelynek személyes jelentısége van. Magas tudásszinttel, értékkel és pozitív érzelmekkel jár együtt. Érzés-vonatkozású összetevıje a tárgyhoz vagy a tevékenységhez kapcsolódó értéke (optimális aktiváció, kellemes feszültség, belefeledkezés),
8 érték-vonatkozású összetevıje vagy szempontja, pedig a tárgy személyes jelentıségére vagy fontosságára vonatkozó tulajdonítást takar. Szituációs érdeklıdés: érzelmi állapot, amit egy tevékenység vagy feladat adott jegyei váltanak ki. A szituációnak az érdeklıdést felkeltı és fenntartó tényezıi vannak. Az érzés- és értékvonatkozású valencia korrelál egymással, s mindkettı inkább a tárgyakhoz kapcsolódik közvetlenül, s nem egyéb tárgyakkal, eseményekkel való viszonyához. Például nem beszélhetünk érdeklıdésrıl egy egyetemista esetében, aki számára személyileg igen fontos a matematika, de azért, hogy majd jól keresı munkát találjon vele. Az egyének között különbségek vannak a rájuk inkább jellemzı valencia tekintetében. Harmadik típust is megkülönböztetnek (Hidi, 1990; Ainley és mtsai, 2002) pl. valamilyen olvasott téma iránti érdeklıdést, amely erıs érdeklıdést kelt, és mind egyéni, mind szituációs összetevıi vannak. Az egyéni érdeklıdés a szituációs érdeklıdésbıl fejlıdik ki (Krapp, 2003). Az egyéni érdeklıdés összefügg a tanulási minıséggel: mérsékelt korreláció van az érdeklıdés és a szövegtanulás között, ami változik a feldolgozási szinttel. A mélyebb feldolgozását és megértését eredményezı tanulás (fı gondolatok felidézése, jelentés és összefüggések átlátása, válasz lényegi kérdésekre) jobban korrelál az érdeklıdéssel, mint a felszíni-szintő tanulás (egyszerő kérdésekre adott válasz, a szöveg szószerinti megjegyzése). A szituációs érdeklıdés legtöbb kutatása iskolai feladatok jellemzıire irányul, hogy érdeklıdést váltsanak ki. A tanulási szövegek hatásosnak, kíváncsiságot és érdeklıdést felkeltınek, a megértés és a felidézést elısegítınek jellemzıi között személyes relevancia, újdonság, aktivitás szint, és megérthetıség sorolható fel. strukturális és tartalmi jellemzık (Hidi, 1990); = azonosak Daniel Berlyne (1960) kíváncsiságot és a kutató/keresı viselkedést kiváltó ingertulajdonságokkal (újdonság, össze nem illés, komplexitás, bizonytalanság). A motiváció és a hatékonyság közötti fordított U alakú összefüggés (Hebb) szerint az aktivációs szint meghatározza, hogy milyen hatékony a teljesítmény. Az ábra Berlyne elméletének kierjesztése (lásd: Day, 1982)
9 Önhatékonyság elmélet Fogalma Albert Bandura szociális-kognitív elméletébıl származik, aki az emberi motivációt a cselekvés kimenetelével kapcsolatos elvárásokra építi, arra, hogy a személy mennyire képes megítélni egy adott helyzetben való viselkedését/teljesítményét (Bandura, 1977; Zimmerman, 2000). Az önhatékonyság egyén vélekedését vagy megítélését jelenti, hogy egy cél elérése érdekében mennyire lesz képes cselekvését szervezni és kivitelezni, a feladat nehézsége szerinti szintjét követni, s hogy mennyire biztos, hogy a különbözı körülmények között tudja teljesíteni. rokon fogalmak közé tartoznak az önismeret és az önértékelési érzések, a viselkedés kimenetelének ellenırzésével kapcsolatos (külsı vagy belsı kontroll) érzések
10 A hatékonyság önészlelése kapcsolatban áll a motivációval, befolyásolja az iskolai teljesítményt. Az önhatékonyságot észlelı diákok könnyebben választanak kihívást jelentı feladatot, keményebben és kitartóbban dolgoznak és kevesebb ellentétes érzelmi reakciójuk van, mint azoknak, akik kételkednek képességeikben. Ez a fogalom elválaszthatatlan a tanulási önszabályozástól célkitőzéstıl, önértékeléstıl és tanulási stratégia használatától, például, hogy a tanuló tudatosan hogyan követi, hogyan tart ki a tanulási feladat mellett (Boekaerts, 1996). A teljesítménymotiváció fogalma Sajátosan emberi jellemzı a jó teljesítményre, kiválóságra, a sikerre való törekvés, amelynek elsı elméletei a korai életszakaszban a gyermekkel szembeni elvárások hatására kialakult, tanult motivációról, teljesítményszükségletrıl beszéltek (McClelland), és leírták (Atkinson) a siker elérésére és a kudarc elkerülésére irányuló késztetésekbıl, a siker/kudarc szubjektív valószínőségébıl és a cél elérésének/elkerülésének vonzerejébıl adódó összetevıit. a teljesítmény elvárás-érték elmélete: V=f (ExI) a viselkedés a siker elvárt valószínőségének (E) és az incentív értékének a függvénye (I). A kompetenciától (ügyességtıl, a dolgok uralásától) az én-értékelésig: pl. a fejlıdés vizsgálatára: Stipek és mtsai (1992) 3 szakaszt a gyermekek állapítottak meg teljesítményértékelésének alakulásában: 1- to 5- éves korban teljesítmény másokkal; az ügyesség öröme (kezdete 2 év körül), elismerés keresése (kezdet 2 év körül), normák használata (kezdete 3 évtıl). A teljesítménymotiváció elméletei 1. Teljesítményszükséglet elmélet (McClelland Atkinson); 2. Weiner attribuciós elmélete (oktulajdonítás, a kontroll helye), 3. Dweck tanult tehetetlenség elmélete. McClelland teljesítménymotiváció elmélete Munkatársaival vizsgálta ahogy a viselkedést három szükséglet befolyásolja: teljesítményszükséglet, hatalomvágy, affiliatív (valahova tartozás) igénye. Affiliatív motiváció: elfogadottság, szeretettség iránti vágy, társas kötıdés szükséglete; több idıt szentelni személyekkel kapcsolatnak, aggodalom az elfogadás miatt. A teljesítményszükségletet hangsúlyozta, habár mindhármat vizsgálta. Teljesítménymotiváció: maga a siker, a korábbinál jobb eredmény, nagyobb hatékonyság vágya hajtja kiválóság utáni vágy, keményebb, kitartóbb munka, szükséglet kielégítés késletetése, versengı karrier hajszolása. Hatalmi motiváció: fontos a státusz, a presztízs, az elismertség, a tisztelet, számunkra a mások feletti befolyás nagyobb jelentıségővé válik, mint maga a teljesítmény
11 A teljesítményt meghatározó tényezık (John Atkinson) A teljesítményszükséglet vagy a kudarctól való félelem viszonylag stabil személyiségjellemzık, egyéb tényezık pl. a siker vagy kudarc valószínősége és értéke a körülményektıl függ. Siker és kudarc, félelem és menekülés kapcsolata (Wiegand és Geller, 2004) Elméleti alapok Teljesítményszükséglet elmélet (Atkinson McClelland) (vannak, akik viszonylag motiváltabbak a siker elérésére, mint a kudarc elkerülésére). Önértékelés elmélet (önelfogadás, az önérték védelemének igénye) Kompetencia vágy (az emberi motiváció alapvetı forrása) Motivációs kompetencia (Rheinberg, 2002) A személy kompetenciája, hogy céljait olyan módon válassza meg, hogy hatékonyan követni tudja azokat anélkül, hogy állandóan akaratlagosan kontrollálnia kellene saját cselekvéseit. A sikerkeresı: a sikerre összpontosítás, az érték tanulása önmagáért, reális tanulási célok, magabiztosság és kockáztatás vállalása, rugalmasság, magas kontroll és önhatékonyság észlelés, lelki egészség, szociális tudatosság. A teljesítménymotiváció attribúciós elmélete (Bernard Weiner)
12 Weiner osztályozása az iskolai rossz osztályzatok értelmezésérıl Teljesítménymotiváció és viselkedés: Carol Dweck Tanult tehetetlenség elmélete 1. Elsajátítási ( mastery ) irányultság: hajlam a kihívó feladat melletti kitartásra, mivel sikeresen teljesíthetınek vélik. 2. Tanult tehetetlenség irányultság: hajlam a kudarc utáni feladásra vagy leállásra, mivel a képességhiánynak való tulajdonítást megváltoztathatatlannak vélik Önbecsülés elmélet A teljesítménymotiváció önbecsülés elmélete (Martin Covington,1984; 1992, 2000) értelmezi, hogy egyes diákok hogyan igyekeznek fenntartani vagy növelni az önbecsülésüket. Önbecsülésre való motiváció pozitív énkép kialakítására és fenntartására, vagy önbecsülésre való hajlam. Aki magát hitványnak, érdemtelennek érzi, az azt éli át, hogy mások se nem tisztelik, se nem értékelik, s nem is kedvelik. Az önbecsülés elmélet legfontosabb elemei (Seifert, 2004, 140 nyomán) Covington érvelése mivel a tanuló sok idıt tölt a tanteremben, és gyakran értékelik, önbecsülésének fenntartása kulcsfontosságú iskolai kompetencia érzésének fenntartásához. Maximalizálni, vagy védeni akarja az iskolai kompetencia érzékét abból a célból, hogy önbecsülését megtartsa. A kudarckerülı diák számára az önbecsülés és a képesség lesz a teljesítmény forrása. A kudarckerülı tanulónál, mivel gyakran képtelen a teljesítményre, a tényleges teljesítmény hiányában az észlelt képesség összekapcsolódik az önbecsüléssel. Igyekszik fenntartani vagy elkerülni a kompetencia látszatát, amely az önbecsülés védelmezıje. A kudarc alacsony erıfeszítés eredménye és bőntudathoz vezet. Az alacsony képességbıl származó kudarc bőntudat és megalázottság érzését kelti. Az önbecsülés elméletben ez lényeges mőködés.
13 A magas erıfeszítés, ami kudarchoz vezet, alacsony képességre utal s így bőntudat, és megalázottság érzésével jár együtt. A kudarckerülés mechanizmusa nem a kudarc elkerülésének stratégiáit tartalmazza, hanem a képesség észlelését megóvó, az önbecsülést fenntartó stratégiák. Amikor a kudarc kilátásban van, egyszerően nem próbálkoznak (erıfeszítés hiánya). képesség hiány látszatának elkerülése érdekében kifejlesztett védekezı stratégia, mint a halogatás, vagy a mentegetızés és a kihívást jelentı feladatok kerülése; + önhátrányt okozó stratégia Teljesítmény-cél elmélet Keret: kognitív motivációs elmélet; a diákok cél-orientációi, vagy cél-motívumai, amelyek hozzájárulnak a teljesítménymotivációhoz és az önszabályozott tanuláshoz (Arias, 2005; Dweck 1986; Dweck és Legget, 1988; Pintrich és Garcia, 1991; Covington, 2000). Cél az, amit valaki el akar érni, amit szándékában áll teljesíteni; hozzáférhetı, tudatos kognitív reprezentáció, strukturált tudás egy teljesítmény feladattal, a siker és a kompetencia elemeivel kapcsolatban. A célok fontosak, mert bizonyos típusú információfeldolgozást aktiválnak; Covington (2000) összegzésében szoros összefüggés van a célok, a kognitív folyamatok és a teljesítmény között: célok kognitív folyamatok teljesítmény Elsajátítási célok és teljesítési célok Elsajátítási vagy tanulási célok: a készségek, képességek fejlesztésének szolgálatában állnak, hatékonysággal, magasabb feladat értékkel, érdeklıdéssel, pozitív érzelemmel, pozitív erıfeszítéssel, kitartással, kognitív és metakognitív (a tanuláshoz szükséges kognitív folyamatokat aktívan ellenırzı) stratégiákkal járnak együtt. Az elsajátítási-célokat követı diákokat önszabályozónak és öndeterminálónak írják le, akik jobban kedvelik a kihívásokat és a tanulás során az anyag mélyebb, értelmes feldolgozása jellemzi ıket. Feladat és tanulás irányultságúak. Teljesítési célok: magolós, leckefelmondásos, felületes feldolgozáshoz vezetnek, negatívan befolyásolva a végsı teljesítményt. Inkább arra irányítják a diákokat, hogy a képességükre és mások teljesítményének figyelembe vételére ügyeljenek, s az elsajátítási célokat követıkkel szemben jobban összpontosítsanak a feladat befejezésének, mások legyızésének céljaira. Inkább érinti ıket, hogy milyen jól teljesítenek másokhoz képest, s mások hogyan észlelik ıket; teljesítményükben megpróbálnak felülmúlni másokat. Pl. okos leszek?
14 A munkakerülési-cél felveti a teljesítmény elkerülésére irányuló célok közötti különbségeket erıfeszítés és kihívások kerülése. Okozhatja: kudarckerülés vagy tanult tehetetlenség. A kudarckerülı nem dolgozik, mert a munka veszélyezteti a képesség észlelést vagy az önbecsülést. A tanult tehetetlenség akkor alakul ki, amikor a diák úgy érzi, a kudarc elmaradása független az ı saját válaszától. A tanult tehetetlenséggel bíró diák nem foglalkozik a munkával, mert nem érzi magát képesnek rá, vagy akár képes is lehetne a feladatra, de nem látja miértjét. Élénk esző, de unja, fáradt. Kevés értelmét látja a munkának, s ezért unja. Az unalom kellemetlen mentális és érzelmi állapot, amit elégedetlenség és érdeklıdés hiány jellemez. A munka elkerülése jelenthet passzív agresszivitást; lehet bosszú is. Vizsgaszorongás és az apátia (fásultság). A szorongás az intrinzik motiváció legnagyobb ellensége. A tesztszorongás sokszor a túl magas szülıi elvárások vagy nyomás, a gyakori kudarcok és iskolai értékelések hatására alakul ki. A fásultság érzés, ami motiválatlan állapotnak felel meg, sajátos elidegenedés az iskolai helyzettıl. Az iskolai célok között egy további célformát is megkülönböztetnek, a társas célokat, amelyek szerepe kevésbé tisztázott a tanulásban, de ilyen cél lehet, pl. mások szociális elfogadásának elnyerése.
15 Modern elvárás-érték elmélet mai változata: az elvárások és értékek közvetlenül befolyásolják a teljesítményt, a kitartást és a feladatválasztást (Eccles, 2005; Eccles és Wigfield, 2002; Wigfield, Eccles és muntakársai, in press). Az elvárás-érték befolyásolja a feladattal kapcsolatos vélekedéseket, mint a kompetencia észlelése, a feladat nehézségének észlelése, s a személy céljai és én-sémája (pl. nemi szerep, etnikai azonosság). Ezek a változók befolyásolják, hogy az egyén hogyan észleli más személyek attitődjeit és elvárásait vele szemben, és saját korábbi teljesítmény értékelését. Eccles és mtsai teljesítmény elvárás-érték elméletének összetevıi A tanulási motivációt befolyásoló tényezık A tanulási motiváció a tapasztalaton keresztül alakuló kompetencia elsajátítás, amelyre közvetlenül hat a modellkövetés, befolyásolja a szülık, tanárok elvárása, közvetlen felszólítása vagy szocializációja (normák, értékek, ismeretek közvetítési/elsajátítási folyamata). A gyerekek tanulással kapcsolatos attitődjeit és a tanulás irányába való fejlıdését otthoni környezetük alakítja. A szülık elégítik ki természetes kíváncsiságukat a világról, válaszolnak a feltett kérdéseikre.
16 A gyermek önbecsülését, kompetenciáját és hatékonyságát támogató környezetben nevelkedı gyerek egyre inkább hajlik majd elfogadni a kockázatokat a tanulásban. S fordítva is igaz, amikor nem érzi magát alapvetıen kompetensnek és alkalmasnak, csökken az iskolai kihívásokkal való szembenézése és elkötelezıdése. A pozitív osztályklíma, az elfogadó közösség, a társas támogatás és buzdítás a motivált tanulás háttértényezıi. Az osztálylégkör alakításához olyan tényezık is hozzájárulnak, mint a humor, amelynek fı értéke az osztályban az, hogy élénkíti a figyelmet, illusztrál, motivál és csökkenti a feszültséget, s elısegíti, hogy a tanárt közvetlenebbnek értékeljék (Weaver és Cotrell, 1987). A tanár általános elvárásai diákjai teljesítményérıl és saját hatékonyságában vetett bizalma, hogy a diákok tanulását befolyásolni tudja, a diákok autonómiájának támogatásával együtt jelentısen járulhat hozzá a tanulók motiválásához. A tanári érékelésnek is fontos szerepe van az attitődök, a tanulási motiváció alakításában Tehetséges gyerekek motivációjának és kreativitásának kutatása Az intrinzik motiváció gyakran megjelenik újságokban, levelekben és a jól ismert igen kreatív emberek önéletírásaiban. Példák: Pablo Casals, gordonkamővész leírja, amikor elıször hallott valakit csellón játszani: Soha nem hallottam ilyen gyönyörő hangot ezelıtt. Ragyogás töltött be. Mondtam: Apám, ez a legcsodálatosabb hangszer, amit bármikor hallottam. Ez az, amit játszani akarok (Kahn, 1970, 35 - idézi Ruscio és Amabile, 1996, 122). Megkérdezték a fizikus Arthur Schawlow t (Nobel-díj 1981, lézeres spektroszkópia), hogy milyen különbséget tudna tenni nagyon kreatív és kevésbé kreatívak tudósok között. Válasza: A munkaszeretet szempontja nagyon fontos. A sikeres tudós gyakran nem a legtehetségesebb, de olyan, akit majdnem csak a tudni szeretnénk, hogy mi a válasz kíváncsisága hajt (Schawlow, 1982, 42; cit. Amabile, 2001,135). A kíváncsiság az intrinzik motiváció lényeges eleme. A kíváncsiság tehetség, a tudás örömének képessége (John Ruskin). Vannak, akik felvetik, hogy a rendkívül magas motivációt egyfajta tehetségtípusként lehet kezelni. Így Gottfried, Cook, Gottfried et al. (2005) hosszirányú vizsgálatukban összehasonlítottak igen magas iskolai intrinzik motivációjú diákokat gyerekkortól fiatal felnıtt korig (9-tıl 17 éves korig) átlagos motivációjú társaikkal. A motivációsan tehetséges diákok jobban teljesítettek, fejlettebb én-fogalmat és jobb felsıbb tanulmányi elımenetelt mutattak. A tehetség motiváció igazoltan különbözik a tehetség intelligenciától (172).
17 4-6. osztályos tehetségesek kompetensebbnek és intrinzik motiváltabbnak észlelik magukat (Vallerand et al., 1994). Tehetségesek erıs késztetés és intrinzik motiváció (Winner, 2000; Gallager, 1990) párhuzam Renzulli modellel. A tehetségesek jellemzıi (Az elvont elme munka közben) A tehetségesek jellemzıi Személyiség Intellektus Éleselméjőség Elmélkedési képesség Intenzitás Tanulási szenvedély Érzékenység/empátia Korai morális gondolkodás Megértési igény Komplex gondolkodási folyamatok Non-konformitás Kivételes következtetési képesség Perfektcionizmus Divergens gondolkodás /kreativitás Éles Én-tudatosság Elemzı képesség Mentális ingerlési igény Elvont gondolkodás Kitőnı humorérzék Intellektuális kiváncsiság Pontosság/logika igény Gyors tanulás Szabály Élénk képzelet megkérdıjelezés/autoritás Kitartás (B. Clark nyomán) Meghatározása szerint: a tehetséges magas szintő intellektuális és/vagy kreatív képességgel rendelkezı, s különösen erısen motivált, és/vagy adott tanulási területen kiemelkedı diák Joseph S. Renzulli háromkörös modellje kétféle tehetséget különböztetett meg: a) iskolai tehetség (tesztelni könnyő, IQ stb), és b) kreatív/produktív tehetség (nehezebben felismerhetı) (Renzulli, Smith és Reis, 1982). Mindkét típus fontos, a két kategória gyakran
18 kölcsönhatásban van; az utóbbi komplex, többarcú jelenség, nincs egyetlen kritérium meghatározásához. Három tulajdonságcsoport jellemezheti. Amabile és mtsai (Amabile, 1996; Hennessey, 2003; Hennessey & Amabile, 1988) hasonló érvelés: környezeti és személyes feltételek szükségesek a kreativitáshoz. Szükségesek: területi képességek (háttértudás), kreatív képességek (kockáztatási hajlam, kísérletezés, stb.) és feladat-motiváció, ezeket együtt nevezte ideális körülmények között ez a három tényezı egymás kölcsönösen metszı kreatív együttese jön létre (Amabile, 1997). A motivációs állapot erısen változó és helyzettıl függı, kérdés, hogy a környezet hogy tudja segíteni azt. A tehetséges gyerekek kreativitásának fejlıdésében a motiváció és az osztálylégkör központi jelentıségő!!!
19 A kreativitás intrinzik motivációs elve az intrinzik motiváció a kreativitás elısegítıje, az extrinzik motiváció rendszerint akadályozója kutatások eljárása: kísérleti helyzetek kreatív feladatok megoldása jutalmazásos ill. jutalmazás nélküli feltételnél Eredmények: tipikus intrinzik motiváció - és kreativitás pusztítók: elvárt jutalom, elvárt értékelés, versengés, felügyelet, idıkorlát. Az intrinzik motivációnak és a kreativitásnak prioritást kell kapni a tehetségesek oktatásában (Henessey, 2004). Kulcselem: az ön-determináció megırzése; jutalmazás, értékelés, más extrinzik kényszerítıket használhatónak és tájékoztatónak, a teljesítmény minıségének jelzıjeként észleljék, s ne kontrolláló eszköznek. A helyzeteket, ahol erıs külsı ellenırzést élnek át, nem nagyon viselik jól. A belsı kontroll, önállóság, fejlıdésorientált motiváció elısegítése szükséges. Ritka képességük ismeretében különösen negatívan befolyásoltak az öndeterminációjukat fenyegetı extrinzik kényszerektıl. A tanár motivációs orientációja fontos tényezı. Milyen egy alulteljesítı? (Üdvözlünk az iskolában. Lehet címkét választani. Problémás, speciális segítést igényel, kockázatos, alulteljesítı, lassú, stb címkék között: tehetséges!) A tehetségesek erıs motivációs hajlama, kitartó figyelme és elmerülése a problémákban ismert mégis gyakran küszködnek motivációjukkal az iskolában (Reis és Coach, 2000). A motivációs problémák fı forrása önmotivációs hajlamuk, a tanár által motivált
20 viselkedéssel szemben. Jobban teljesítenek strukturálatlan, hajlékony megbízások esetében és elınybe részesítik saját tanulási tapasztalatukat, mint a kapott feladatok teljesítését. A tehetséges gyerekek különösen sérülékenyek az iskolai környezeti hatásoktól. Néha nem tudják, melyek a megfelelı célok, stb. Ezek a nehézségek gyakran vezetnek tehetséges gyerekeknél iskolai alulteljesítéshez. Alulteljesítés különbség a lehetséges és a megvalósuló, az elvárt és a tényleges teljesítmény között. Lehet: krónikus és szituációs, az utóbbi átmeneti visszaesés (személyi vagy szituációs stressz, válás, tanár, költözés stb. miatt) Kezdete: 7-8. osztályban. Amerikai adatok: középiskolások 2-10 %-a, de a 80-as években a jó képességőek 50 %-át alulteljesítınek gondolták (Hoffman et al., 1985). Kultúránk legnagyobb szociális pazarlása (Gowan, 1955, 247, cit. Reis, 2007). A kutatások egyik összegzése: sokféle frusztráció és kevés megoldás (Reis, uo). Okai lehetnek az iskolai alulteljesítés elfedi a komolyabb fizikai, kognitív,érzelmi problémát; jelzi a diák és környezete közötti nem illeszkedést; eredhet személyiségjellemzıkbıl, mint alacsony önmotiváció, önreguláció, alacsony én-hatékonyság (Reis és McCoach, 2000, Siegle, 2000). biológia, környezet, mindenféle presszió (iskolai-, társak-, szülık), unatkozás az iskolában és nem megfelelı tanítási módszerek Kutatások szerint: tanár megelégszik minimális munkával és alacsony elvárásokkal ennek negatív hatása lehet; tanár veszélyt érezhet a jó képességő diákjától; az iskola formális struktúrája nem kedvez a képzeletnek és kreativitásnak; támogatja a konformitást, a kívülrıl való magolást, stb. Reis, Hebert, Diaz et al. (1995) kutatása magas képesség szintő, kiválóan teljesítık összehasonlítása hasonló, de alacsony teljesítményőekkel. 3 éves vizsgálat (n = 35 középiskolás). Tanár, diák, személyzet kikérdezése az alulteljesítés okairól. Legtöbbször említett ok: túl könnyő elemi és felsı tagozatos tapasztalatok. Soha nem tanultak meg dolgozni. Az alulteljesítık viselkedési jellemzıi magukat inadekvátnak észlelik, alacsony énfogalom, alacsony én-értékelés, alacsony önbecsülés. Alacsony én-hatékonyság. okos alulteljesítık, erıs érdeklıdés iskolán kívüli dogok iránt, ami sokszor elkülöníti ıket a társaktól. Szülık alulteljesítık sok negatív dologról számolnak be, agresszívek és rosszindulatúak tekintélyfigurákkal, probléma függetlenség kialakítása, lázadók, másokat manipulálók.
21 Az alulteljesítık szülei közömbösek, nem érdeklıdık, távoli kapcsolat kis érzelemmel, semleges vagy negatív attitőd az oktatás iránt; korlátozó típus. Túl engedékeny vagy túlzottan támogató szülı is elıfordul. Beszámoltak a háttérben meghúzódó, a két szülı közötti konfliktusos attitődrıl a gyerekkel kapcsolatban. Alulteljesítı tehetséges középiskolások unatkozása (Kanevsky és Keighley, 2003) interjúk az unatkozás összetett problémájának okairól (a résztvevık kimaradtak vagy félbeszakították tanulmányaikat). Unalom több nézet: érzelem, általános jelenség, iskolán kívül is, de egyes személyekre (pl. extravertáltak, serdülık, idısesek) lehet jobban jellemzı ezért felvetik, az unalom a személy természetével kapcsolatos diszpozíció. Más nézet szerint szituációs jelenség, az iskolarendszer, osztályterem, tanítás függvénye. Az iskolai unatkozás demoralizálja a tanárt és szülıt. Kanevsky és Keighley a fokozatosan alakuló unatkozást az alanyok öt tényezı egyenletes csökkenésének tulajdonították a felsı tagozattól a gimnáziumig. Kontroll igényük van kontrollra vagy ön-determinációra (pl. a tanár mondta meg mit tegyen stb.) Választás csak akkor, ha elég erıvel vagy kontrollal rendelkezik a cselekvések fölött (pl. az egyik semmi káros dolgot nem tett, nem drogozott stb. választott: anya lesz, tizenéves korában teherbe esett). Választási lehetıségek: tartalom, téma, és folyamat (módszer), környezet. Kihívás a kihívás hiánya a tantárgyból leggyakrabban említett ok az unalomra (túl könnyő, kevésbé érdekesnek ítélt témák). Komplexitás -- komplex tanulási tapasztalatok hiánya. Gondoskodás a tanár és tanítás jellemzıi. A támogató tanár nem ítélkezı, tisztességes/igazságos, hajlékony és humoros. Felkészül a tanításra, kihívásokat állít, meghallgatja a kérdéseket. Pl. nem jó, ha szeszélyesen ellenıriz, ha diktátor. Kanevsky és Keighley Ezeknek a diákoknak az intenzív tanulási tapasztalat utáni vágya, amit tartalmaz az öt tényezı (kontroll, választás, kihívás, komplexitás, gondozás) felveti, hogy habár gyengén teljesítettek az iskolában, magasabb szintő intrinzik motivációt és észlelt
Kreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010
Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás és környezet Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt Kreativitás
RészletesebbenMotiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?
És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenAz olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit
Az olvasás iránti motiváltság alakulása tanulásban akadályozott és többségi gyermekek esetében Fazekasné Fenyvesi Margit Az olvasás iránti érdeklődés legerősebb motiváló tényezője A szöveg tartalma A szöveg
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II.
MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.19. 1 Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenOlyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális
RészletesebbenA fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás
A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.
MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás
RészletesebbenTehetségek akcióban P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V Í Z I T Ú R A - V E Z E T Ő, FA L M Á S Z Á S O K TAT Ó
Tehetségek akcióban A FEJÉR MEGYEI PEDAG Ó G I A I S ZAKSZO LG Á LAT M Ó R I TAG I N T ÉZMÉNYE VÁ R N A I - POLÁNYI VIKTÓ R I A P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V
Részletesebbenpszichológiai háttere
Matematikai módszertani műhely az Eszterházy Károly Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetében 3. Dienes-nap - Dienes módszer megjelenése a Komplex Alapprogramban 2017. Szeptember 29. Eger A Dienesmódszer
RészletesebbenA kompetenstől, az elkötelező vezetésig
A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?
RészletesebbenMOTIVÁCIÓ, KIÉGÉS október 7 Makai B. András
MOTIVÁCIÓ, KIÉGÉS 2016 október 7 Makai B. András Mire keresünk választ? Ápolás: hivatás vagy szakma Hogyan mocválunk? Elköteleződés Mi vezet a kiégéshez és mit kezdünk vele? Kapcsolodó kérdések, gondolatok
RészletesebbenA kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le
NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció
SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Motiváció 82. lecke A motiváció fogalma Pszichológiai
RészletesebbenHátrányos helyzetű települések iskolái
Hátrányos helyzetű települések iskolái Merre keressük a kiutat a motiválatlanság csapdájából? Sajátos helyzet Magyarországon Digitális tanulás és tanítás workshop 1. 2. 3. A család helyzete és a gyerek
RészletesebbenGYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés
GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse
RészletesebbenHelyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához
Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Gimnázium 12. évfolyam (4 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai labdarúgó osztály) 1. A tanterv szerzıi: Rozmán Sándor Tóthné Kulcsár
RészletesebbenTARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenSZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?
SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az
RészletesebbenTehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet
Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenKontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard
Grafológiai elemzés összefoglaló A vizsgálat célja: achondropláziás ek és gyermekek mentális képességének vizsgálata, az esetleges tartalmi és/vagy fejlıdési sajátságok feltárása Vizsgálat körülményei:
RészletesebbenGaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával
Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról
RészletesebbenTanári kompetenciák diák szemmel. Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ
Tanári kompetenciák diák szemmel Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ A jó és rossz tanár elemzése Ki volt a legjobb középiskolai tanára? Mi volt az a (legfeljebb) három jellemző ami
RészletesebbenAZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenAz érett személyiség Allport szerint
A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.
RészletesebbenSZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)
SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket
RészletesebbenÓra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenTÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria
TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb
RészletesebbenKiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján
Kiskegyed Otthona A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. szeptemberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. szeptemberében
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenA ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI
A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok
RészletesebbenEgészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.
Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenStressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.
Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges
RészletesebbenElkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt
Elkötelezettség a Kiválóságért Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenEmberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna
Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó
RészletesebbenA sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban
A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan
RészletesebbenMOTIVÁCIÓ A HILDBEN. avagy egy néha göröngyös út az eredményekhez. Göggené Somfai Zsuzsa igazgató Budapest, november 29.
MOTIVÁCIÓ A BEN avagy egy néha göröngyös út az eredményekhez Göggené Somfai Zsuzsa igazgató Budapest, 2017. november 29. HITVALLÁS Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk.
RészletesebbenV. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus
V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán
RészletesebbenPszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia
Pszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia Alaptudományok a pszichológiában Általános, vagy kísérleti pszichológia Fejlıdéslélektan Személyiséglélektan Szocálpszichológia Kognitív pszichológia
RészletesebbenAz erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
RészletesebbenAZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen
AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben
RészletesebbenAz egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció
Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók
RészletesebbenHelyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához
Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.
RészletesebbenMunkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia
Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet
RészletesebbenÉrzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel
RészletesebbenAz integráció, az együttnevelés. Sió László
Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?
RészletesebbenMAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010
MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu ISMERETEK 6. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 kognitív tudomány A megismerési folyamatok kutatásával foglalkozó
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA KUTATÁSI KÉRDÉSEK Az iskolák tehetséggondozó munkájára hogyan hat a pedagógusok
RészletesebbenTárgyi tematika és félévi követelményrendszer
Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer BCG1102 Szakmai identitás fejlesztése I. (Önismeret) Óraszám: 3 1. hét: foglalkozás kereteinek megbeszélése, bevezető foglalkozás 2.-13. hét: Tömbösített foglalkozások,
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenUjjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
RészletesebbenA kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései
PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Kelemen Gyula 2009. február 09. Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli
RészletesebbenKulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül
Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának
RészletesebbenA GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE
Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
Részletesebbenstratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ
Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat
RészletesebbenAz önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
RészletesebbenSzervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak
Szervezeti viselkedés Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak 1 21.* / 9.** tétel: Melyek a szervezetek strukturális és kulturális jellemzői? A szervezeti struktúra kialakításának
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenAz emberi motivációk és az érzelmek
Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenMiért NE legyünk Iroman-ek? Legyen Extrém helyett ELÉG!
Miért NE legyünk Iroman-ek? Legyen Extrém helyett ELÉG! MET Állóképességi Konferencia Balassa Levente életegyensúly tanácsadó, pszichológus Ez egy előadás, amely... arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját
RészletesebbenD/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M
D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenSzöveges értékelés. I. Magatartás és szorgalom A magatartás szöveges értékelésének ajánlott szószedete az 1-4. évfolyamon Tanórán Fegyelem:
Szöveges értékelés Pedagógiai Programunk értelmében a 2004-2005-ös tanévtıl felmenı rendszerben a gyerekek az elsı-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS
SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További
RészletesebbenMintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához
Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenMultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, szeptember
GERİ PÉTER Az élethelyzethez igazított tanulás p_gero@yahoo.com Tisztelt Kollégák! Sok elızetes, beharangozó kiselıadást tartottam már az élethelyzethez igazított tanulásról; itt az ideje, hogy egy összefoglal
RészletesebbenA PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA
A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,
RészletesebbenDr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája
Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső
Részletesebbenigények- módszertani javaslatok
Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
Részletesebben11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei
11.tétel 10. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízzák meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat,
RészletesebbenA tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és
Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.
RészletesebbenAlapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük
Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével
RészletesebbenSzelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei
Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008
RészletesebbenIskolai szexuális nevelés
Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális
RészletesebbenA pedagógus mint személyiségfejleszto
A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez
RészletesebbenMédiapiac Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Média és társadalom Médiapiac Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Média és médiafogyasztás
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Fogászati asszisztens. 2398-06 Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások. 1. vizsgafeladat. 2010. február 2.
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig minısítı neve: Vízvári László minısítı beosztása: fıigazgató JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
Részletesebben