Mit ér a tehetség motiváció nélkül?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mit ér a tehetség motiváció nélkül?"

Átírás

1 Séra László Mit ér a tehetség motiváció nélkül? Elıadás az Apáczai Nevelési és Általános Mővelıdési Központban, Pécs, november 10-én (kézirat) Tartalom i. rész - A motiváció fogalma, jelentısége a tanulásban, elméletei (extrinzik vs intrinzik motiváció, öndeterminációs elmélet, áramlat-élmény, kíváncsiság és érdeklıdés, önhatékonyság, teljesítménymotivációs elméletek a teljesítmény-szükséglettıl az önbecsülés elméleten át a modern teljesítmény-cél elméletig, tanulási vonatkozásaikkal) ii. rész Tehetséges gyerekek motivációjának és kreativitásának kutatása (tehetség és kreativitás, a kreativitás inrinzik motivációs elmélete, az intrinzik motiváció fejlıdése) iii. rész Tehetségesek alulteljesítése és a teendık érdekükben (beavatkozás) Meghatározás Motiváció = az ember cselekvésének hátterét, mozgatórugóit jelölı fogalom, cselekvéseket kiváltó, irányukat megszabó és azt fenntartó folyamat. Elválaszthatatlan a tanulástól, mivel a tanulás tudatos és kívánatos tevékenységet igénylı, aktív folyamat. A tanulás Achilles-sarka, mégis a tanulók motiválása az osztályban a tanárok számára igen rejtélyes probléma. Három dolog van, ami eszünkbe kell jusson az oktatásról : Az elsı: motiváció. A második: motiváció. A harmadik: motiváció (Terrel Bell, volt oktatási miniszter; id. Covington, 2000,171). A motiváció késztetés (drive) elmélete szerint a külsı megerısítések (mint a pénz vagy a jó osztályzat), amit ösztönzınek (incentívek) tekintenek, aktiválják a tanult késztetéseket. Azt, hogy a környezet cselekvésre felhívó, különbözı mértékő vonzerıvel, ösztönzı hatású ingerekkel rendelkezik, már az ókorban ismerték. Platón Phaidron címő mővében így kezdi mondatát Szókratész: Mint amint az éhes állatokat úgy vezetik, hogy lombos ágat vagy ételt tartanak elébük. Ez a jelenet szinte a motiváció emblémájának tekinthetı. Extrinzik és intrinzik motiváció

2 Extrinzik motiváció: olyan viselkedés, amikor a szituáció különleges célt - jutalmat - tartalmaz, mely saját maga, az aktuális aktivitástól függetlenül kielégítést nyújt. Viselkedésének okát saját magán kívülre helyezi, a motiváció forrása az énhez képest külsı (pl. operáns kondicionálás) Intrinzik (önjutalmazó) motiváció: a személy nyilvánvaló külsı jutalom nélkül foglalkozik az adott tevékenységgel, a cselekvés önmagában értékes és önfenntartó. A viselkedés okaként saját magát fogja tekinteni, a motiváció forrása az énhez képest. A cselekvés motivációja a cselekvésben rejlı élvezet maga. Extrinzik (eszköz jellegő), motiváció esetében a személy azért teljesít, hogy jutalmat kapjon, vagy hogy elkerülje a büntetést, amely a tevékenységhez viszonyítva külsıdleges, mint az iskolai osztályzat vagy az osztályelsıség. Az extrinzik motivált viselkedés része valamilyen cél elérése vagy a cselekvésen túlmutató külsı tényezı (pénz, anyagi elınyök, szeretet vagy mások általi megbecsülés, tanári dicséret). Jutalmazás? (Professzor, nullát adott a záró dolgozatomra. İszintén, nem hiszem, hogy megérdemelte! Mond meg az igazat De hát, ez abszolút semmi! extrinzik vs. intrinzik jutalmazás: A dicséret az aranyhoz és a gyémánthoz hasonlóan a ritkaságának köszönheti értékét." Samuel Johnson

3 A jutalmazás hatása az intrinzik (belsı) motivációra: Deci és mtsai számos vizsgálatban igazolták, hogy a külsı jutalom (pénz) csökkenti az érdeklıdéssel végzett munka iránti motivációt Bélyeget győjtöttem. Papa hozott egyszer egy kilót. Azóta nem győjtök bélyeget. (Siv Widerberger) Az intrinzik motiváció kulturális háttere Iyengar és Lepper (1999) vizsgálatában Anglo-Amerika-i és Ázsiai-Amerikai gyerekek oldottak meg egy anagramma feladatot. Egyik csoportban az öndetermináció értékét maximalizálták, azaz a gyerekek szabadon választhattak kategóriát. A másik esetben nem volt választásuk, azt mondták, hogy az édesanyjuk ezt választotta számukra. Az eredmények szerint az anglo-amerikai gyerekek akkor mutattak nagyobb intrinzik motivációt, ha választhattak, míg az ázsiai-amerikai gyerekek ezzel ellentétes mintázatot mutattak: akkor mutattak nagyobb intrinzik motivációt, amikor azt hitték hogy a releváns kategóriát édesanyjuk választotta számukra. Öndeterminációs elmélet (Ryan és Deci, 2000; 2002; Deci és Ryan, 2000) Alapfeltevés: az ember belsı pszichológiai fejlıdési tendenciákkal rendelkezı, aktív lény, aki erıfeszítést tesz a külsı tényezık uralására és tapasztalatainak összefüggı Én-né történı összegzésére. Az elmélet veleszületett pszichológiai szükségletekre, vagy szellemi táplálékokra épül. Kompetenciamotiváció a környezettel való hatékony bánásmód

4 szükséglete, arra a képességre vonatkozik, hogy valaki tudja, hogy hogyan ér el bizonyos célokat és készséget a tevékenységhez. Kapcsolatszükséglet biztos és kielégítı kapcsolatra való belsı igény a társakkal, tanárokkal, szülıkkel; az autonómia (függetlenségvágy) a saját cselekvés indítására és szabályozására való képesség iránti szükséglet. mindhárom szükséglet kielégül, ha a tanuló kialakít egy attitődöt az öndeterminációra. Öndeterminációs kontinuum: Az emberi motivációk típusai a szabályozási stílusok és az okság észlelt helyének szempontjaival (Ryan és Deci, 2000, 61.) Intrinzik motiváció, kezdeményezés és önszabályozás olyan osztályban lehetséges, ahol a társak és a felnıttek támogatják a kompetenciát és az autonómiát. A pszichológusok kísérletekben is igazolták ezt. Például, kimutatták, hogy az autonómia-támogató tanárok, szemben az ellenırzı, kontrolláló kollégáikkal, jobban elısegítik tanítványaik intrinzik motivációját, kíváncsiságát és kihívás utáni vágyát. A diák, akit túlságosan ellenıriznek, nemcsak a kezdeményezését veszti el, hanem kevésbé jól tanul, fıleg ha fogalmi, kreatív feldolgozást igényel a feladat. Az elméletet alátámasztó bizonyítékok között említhetı az is, hogy az intrinzik motivációt nemcsak a külsı kontroll alkalmazása csökkenti, hanem a negatív kompetencia visszajelzés is (Deci, Koestner, Ryan, 1999). Az extrinzik motiváció szintén fontos, mivel az emberek tevékenységek többségére jellemzı, amelyek eszköz jellegő értéke meghatározó. Például, ugyanúgy extrinzik motiváció irányítja azt a gyereket, aki azért tanul, mert fél szülei szigorától, mint azt a középiskolást, aki azért tanul, mert úgy hiszi, hogy az kell majdani hivatásához. Az utóbbi is szándékos viselkedés, de

5 teljesen eltérı típusú motiváció. Az is lehetséges, hogy az extrinzik motivált viselkedésben szerepet játszik a kompetencia szükséglet és az öndetermináció. Képzeljünk el egy egyetemistát, aki tudatosan és minden külsı nyomás nélkül azért választ egy szakot, hogy majd több pénzt keressen. Ezt a diákot a kompetencia és öndetermináció irányítja, de a választása teljesen külsıdleges. Intrinzik A motiváció növelése Extrinzik - Feltárni vagy kimutatni, - Világos elvárásokat hogy egy adott tartalom megfogalmazni. vagy képesség fontos. - A kíváncsiság létrehozása, - Javító visszajelzés fenntartása. adása. - Változatos aktivitásokról, - Értékes (becses) ingerlésrıl gondoskodás. jutalomról való gondoskodás. - Játékokról, szimulációról - Jutalmak elérhetıvé gondoskodás. tétele. - A tanulásnak a diák szükségleteihez, vágyaihoz való igazítása. - Segíteni a diákot, cselekvési tervet készíteni. Áramlat élmény elmélet (Csíkszentmihályi Mihály, flow) Még siker nélkül is, a kreatív emberek örömet találnak a jól végzett munkában. A tanulás önmaga jutalma is lehet... (Csíkszentmihályi) Az áramlat élmény keletkezése: erıfeszítés-mentes tevékenységekben: amikor világos célok és egyértelmő feladatok vannak; releváns visszajelzés a feladat jó végzésérıl; a képességek próbára tétele; maximális összpontosítás. Az áramlatélmény tanulásra ösztönöz! (Intrinzik motiváció).

6 Az életmód alakulása: hedonikus és munkaközpontú életmód; az unalom kerülése, mint értékválasztás befolyásoló tényezı. Az iskolások élményei (Imre Nóra) Kíváncsiság és érdeklıdés

7 Az optimális ingerlés kettıs folyamata (Daniel E. Berlyne elmélete) Lásd Naylor (1981; Armore és Small, 1995 után) tulajdonság-állapot kíváncsiság A kíváncsiság néha kockázatos dolog (Képaláírás: Figyelembe vették az összes számítást, elméleti megjegyzést, és laboratóriumi eszközöket, normát. Mégis, a kíváncsiság végzett a macskákkal!) Az érdeklıdés vizsgálata 1900-as évek elsı évtizedétıl (Claparéde, Dewey) Ma személyi és szituációs érdeklıdést különböztetnek meg (Hidi, 1990; Krapp, 2003; Ainley és mtsai, 2002). Személyi érdeklıdés: viszonylag állandó értékelı irányultság bizonyos területek, tárgyak, események vagy gondolatok iránt, amelynek személyes jelentısége van. Magas tudásszinttel, értékkel és pozitív érzelmekkel jár együtt. Érzés-vonatkozású összetevıje a tárgyhoz vagy a tevékenységhez kapcsolódó értéke (optimális aktiváció, kellemes feszültség, belefeledkezés),

8 érték-vonatkozású összetevıje vagy szempontja, pedig a tárgy személyes jelentıségére vagy fontosságára vonatkozó tulajdonítást takar. Szituációs érdeklıdés: érzelmi állapot, amit egy tevékenység vagy feladat adott jegyei váltanak ki. A szituációnak az érdeklıdést felkeltı és fenntartó tényezıi vannak. Az érzés- és értékvonatkozású valencia korrelál egymással, s mindkettı inkább a tárgyakhoz kapcsolódik közvetlenül, s nem egyéb tárgyakkal, eseményekkel való viszonyához. Például nem beszélhetünk érdeklıdésrıl egy egyetemista esetében, aki számára személyileg igen fontos a matematika, de azért, hogy majd jól keresı munkát találjon vele. Az egyének között különbségek vannak a rájuk inkább jellemzı valencia tekintetében. Harmadik típust is megkülönböztetnek (Hidi, 1990; Ainley és mtsai, 2002) pl. valamilyen olvasott téma iránti érdeklıdést, amely erıs érdeklıdést kelt, és mind egyéni, mind szituációs összetevıi vannak. Az egyéni érdeklıdés a szituációs érdeklıdésbıl fejlıdik ki (Krapp, 2003). Az egyéni érdeklıdés összefügg a tanulási minıséggel: mérsékelt korreláció van az érdeklıdés és a szövegtanulás között, ami változik a feldolgozási szinttel. A mélyebb feldolgozását és megértését eredményezı tanulás (fı gondolatok felidézése, jelentés és összefüggések átlátása, válasz lényegi kérdésekre) jobban korrelál az érdeklıdéssel, mint a felszíni-szintő tanulás (egyszerő kérdésekre adott válasz, a szöveg szószerinti megjegyzése). A szituációs érdeklıdés legtöbb kutatása iskolai feladatok jellemzıire irányul, hogy érdeklıdést váltsanak ki. A tanulási szövegek hatásosnak, kíváncsiságot és érdeklıdést felkeltınek, a megértés és a felidézést elısegítınek jellemzıi között személyes relevancia, újdonság, aktivitás szint, és megérthetıség sorolható fel. strukturális és tartalmi jellemzık (Hidi, 1990); = azonosak Daniel Berlyne (1960) kíváncsiságot és a kutató/keresı viselkedést kiváltó ingertulajdonságokkal (újdonság, össze nem illés, komplexitás, bizonytalanság). A motiváció és a hatékonyság közötti fordított U alakú összefüggés (Hebb) szerint az aktivációs szint meghatározza, hogy milyen hatékony a teljesítmény. Az ábra Berlyne elméletének kierjesztése (lásd: Day, 1982)

9 Önhatékonyság elmélet Fogalma Albert Bandura szociális-kognitív elméletébıl származik, aki az emberi motivációt a cselekvés kimenetelével kapcsolatos elvárásokra építi, arra, hogy a személy mennyire képes megítélni egy adott helyzetben való viselkedését/teljesítményét (Bandura, 1977; Zimmerman, 2000). Az önhatékonyság egyén vélekedését vagy megítélését jelenti, hogy egy cél elérése érdekében mennyire lesz képes cselekvését szervezni és kivitelezni, a feladat nehézsége szerinti szintjét követni, s hogy mennyire biztos, hogy a különbözı körülmények között tudja teljesíteni. rokon fogalmak közé tartoznak az önismeret és az önértékelési érzések, a viselkedés kimenetelének ellenırzésével kapcsolatos (külsı vagy belsı kontroll) érzések

10 A hatékonyság önészlelése kapcsolatban áll a motivációval, befolyásolja az iskolai teljesítményt. Az önhatékonyságot észlelı diákok könnyebben választanak kihívást jelentı feladatot, keményebben és kitartóbban dolgoznak és kevesebb ellentétes érzelmi reakciójuk van, mint azoknak, akik kételkednek képességeikben. Ez a fogalom elválaszthatatlan a tanulási önszabályozástól célkitőzéstıl, önértékeléstıl és tanulási stratégia használatától, például, hogy a tanuló tudatosan hogyan követi, hogyan tart ki a tanulási feladat mellett (Boekaerts, 1996). A teljesítménymotiváció fogalma Sajátosan emberi jellemzı a jó teljesítményre, kiválóságra, a sikerre való törekvés, amelynek elsı elméletei a korai életszakaszban a gyermekkel szembeni elvárások hatására kialakult, tanult motivációról, teljesítményszükségletrıl beszéltek (McClelland), és leírták (Atkinson) a siker elérésére és a kudarc elkerülésére irányuló késztetésekbıl, a siker/kudarc szubjektív valószínőségébıl és a cél elérésének/elkerülésének vonzerejébıl adódó összetevıit. a teljesítmény elvárás-érték elmélete: V=f (ExI) a viselkedés a siker elvárt valószínőségének (E) és az incentív értékének a függvénye (I). A kompetenciától (ügyességtıl, a dolgok uralásától) az én-értékelésig: pl. a fejlıdés vizsgálatára: Stipek és mtsai (1992) 3 szakaszt a gyermekek állapítottak meg teljesítményértékelésének alakulásában: 1- to 5- éves korban teljesítmény másokkal; az ügyesség öröme (kezdete 2 év körül), elismerés keresése (kezdet 2 év körül), normák használata (kezdete 3 évtıl). A teljesítménymotiváció elméletei 1. Teljesítményszükséglet elmélet (McClelland Atkinson); 2. Weiner attribuciós elmélete (oktulajdonítás, a kontroll helye), 3. Dweck tanult tehetetlenség elmélete. McClelland teljesítménymotiváció elmélete Munkatársaival vizsgálta ahogy a viselkedést három szükséglet befolyásolja: teljesítményszükséglet, hatalomvágy, affiliatív (valahova tartozás) igénye. Affiliatív motiváció: elfogadottság, szeretettség iránti vágy, társas kötıdés szükséglete; több idıt szentelni személyekkel kapcsolatnak, aggodalom az elfogadás miatt. A teljesítményszükségletet hangsúlyozta, habár mindhármat vizsgálta. Teljesítménymotiváció: maga a siker, a korábbinál jobb eredmény, nagyobb hatékonyság vágya hajtja kiválóság utáni vágy, keményebb, kitartóbb munka, szükséglet kielégítés késletetése, versengı karrier hajszolása. Hatalmi motiváció: fontos a státusz, a presztízs, az elismertség, a tisztelet, számunkra a mások feletti befolyás nagyobb jelentıségővé válik, mint maga a teljesítmény

11 A teljesítményt meghatározó tényezık (John Atkinson) A teljesítményszükséglet vagy a kudarctól való félelem viszonylag stabil személyiségjellemzık, egyéb tényezık pl. a siker vagy kudarc valószínősége és értéke a körülményektıl függ. Siker és kudarc, félelem és menekülés kapcsolata (Wiegand és Geller, 2004) Elméleti alapok Teljesítményszükséglet elmélet (Atkinson McClelland) (vannak, akik viszonylag motiváltabbak a siker elérésére, mint a kudarc elkerülésére). Önértékelés elmélet (önelfogadás, az önérték védelemének igénye) Kompetencia vágy (az emberi motiváció alapvetı forrása) Motivációs kompetencia (Rheinberg, 2002) A személy kompetenciája, hogy céljait olyan módon válassza meg, hogy hatékonyan követni tudja azokat anélkül, hogy állandóan akaratlagosan kontrollálnia kellene saját cselekvéseit. A sikerkeresı: a sikerre összpontosítás, az érték tanulása önmagáért, reális tanulási célok, magabiztosság és kockáztatás vállalása, rugalmasság, magas kontroll és önhatékonyság észlelés, lelki egészség, szociális tudatosság. A teljesítménymotiváció attribúciós elmélete (Bernard Weiner)

12 Weiner osztályozása az iskolai rossz osztályzatok értelmezésérıl Teljesítménymotiváció és viselkedés: Carol Dweck Tanult tehetetlenség elmélete 1. Elsajátítási ( mastery ) irányultság: hajlam a kihívó feladat melletti kitartásra, mivel sikeresen teljesíthetınek vélik. 2. Tanult tehetetlenség irányultság: hajlam a kudarc utáni feladásra vagy leállásra, mivel a képességhiánynak való tulajdonítást megváltoztathatatlannak vélik Önbecsülés elmélet A teljesítménymotiváció önbecsülés elmélete (Martin Covington,1984; 1992, 2000) értelmezi, hogy egyes diákok hogyan igyekeznek fenntartani vagy növelni az önbecsülésüket. Önbecsülésre való motiváció pozitív énkép kialakítására és fenntartására, vagy önbecsülésre való hajlam. Aki magát hitványnak, érdemtelennek érzi, az azt éli át, hogy mások se nem tisztelik, se nem értékelik, s nem is kedvelik. Az önbecsülés elmélet legfontosabb elemei (Seifert, 2004, 140 nyomán) Covington érvelése mivel a tanuló sok idıt tölt a tanteremben, és gyakran értékelik, önbecsülésének fenntartása kulcsfontosságú iskolai kompetencia érzésének fenntartásához. Maximalizálni, vagy védeni akarja az iskolai kompetencia érzékét abból a célból, hogy önbecsülését megtartsa. A kudarckerülı diák számára az önbecsülés és a képesség lesz a teljesítmény forrása. A kudarckerülı tanulónál, mivel gyakran képtelen a teljesítményre, a tényleges teljesítmény hiányában az észlelt képesség összekapcsolódik az önbecsüléssel. Igyekszik fenntartani vagy elkerülni a kompetencia látszatát, amely az önbecsülés védelmezıje. A kudarc alacsony erıfeszítés eredménye és bőntudathoz vezet. Az alacsony képességbıl származó kudarc bőntudat és megalázottság érzését kelti. Az önbecsülés elméletben ez lényeges mőködés.

13 A magas erıfeszítés, ami kudarchoz vezet, alacsony képességre utal s így bőntudat, és megalázottság érzésével jár együtt. A kudarckerülés mechanizmusa nem a kudarc elkerülésének stratégiáit tartalmazza, hanem a képesség észlelését megóvó, az önbecsülést fenntartó stratégiák. Amikor a kudarc kilátásban van, egyszerően nem próbálkoznak (erıfeszítés hiánya). képesség hiány látszatának elkerülése érdekében kifejlesztett védekezı stratégia, mint a halogatás, vagy a mentegetızés és a kihívást jelentı feladatok kerülése; + önhátrányt okozó stratégia Teljesítmény-cél elmélet Keret: kognitív motivációs elmélet; a diákok cél-orientációi, vagy cél-motívumai, amelyek hozzájárulnak a teljesítménymotivációhoz és az önszabályozott tanuláshoz (Arias, 2005; Dweck 1986; Dweck és Legget, 1988; Pintrich és Garcia, 1991; Covington, 2000). Cél az, amit valaki el akar érni, amit szándékában áll teljesíteni; hozzáférhetı, tudatos kognitív reprezentáció, strukturált tudás egy teljesítmény feladattal, a siker és a kompetencia elemeivel kapcsolatban. A célok fontosak, mert bizonyos típusú információfeldolgozást aktiválnak; Covington (2000) összegzésében szoros összefüggés van a célok, a kognitív folyamatok és a teljesítmény között: célok kognitív folyamatok teljesítmény Elsajátítási célok és teljesítési célok Elsajátítási vagy tanulási célok: a készségek, képességek fejlesztésének szolgálatában állnak, hatékonysággal, magasabb feladat értékkel, érdeklıdéssel, pozitív érzelemmel, pozitív erıfeszítéssel, kitartással, kognitív és metakognitív (a tanuláshoz szükséges kognitív folyamatokat aktívan ellenırzı) stratégiákkal járnak együtt. Az elsajátítási-célokat követı diákokat önszabályozónak és öndeterminálónak írják le, akik jobban kedvelik a kihívásokat és a tanulás során az anyag mélyebb, értelmes feldolgozása jellemzi ıket. Feladat és tanulás irányultságúak. Teljesítési célok: magolós, leckefelmondásos, felületes feldolgozáshoz vezetnek, negatívan befolyásolva a végsı teljesítményt. Inkább arra irányítják a diákokat, hogy a képességükre és mások teljesítményének figyelembe vételére ügyeljenek, s az elsajátítási célokat követıkkel szemben jobban összpontosítsanak a feladat befejezésének, mások legyızésének céljaira. Inkább érinti ıket, hogy milyen jól teljesítenek másokhoz képest, s mások hogyan észlelik ıket; teljesítményükben megpróbálnak felülmúlni másokat. Pl. okos leszek?

14 A munkakerülési-cél felveti a teljesítmény elkerülésére irányuló célok közötti különbségeket erıfeszítés és kihívások kerülése. Okozhatja: kudarckerülés vagy tanult tehetetlenség. A kudarckerülı nem dolgozik, mert a munka veszélyezteti a képesség észlelést vagy az önbecsülést. A tanult tehetetlenség akkor alakul ki, amikor a diák úgy érzi, a kudarc elmaradása független az ı saját válaszától. A tanult tehetetlenséggel bíró diák nem foglalkozik a munkával, mert nem érzi magát képesnek rá, vagy akár képes is lehetne a feladatra, de nem látja miértjét. Élénk esző, de unja, fáradt. Kevés értelmét látja a munkának, s ezért unja. Az unalom kellemetlen mentális és érzelmi állapot, amit elégedetlenség és érdeklıdés hiány jellemez. A munka elkerülése jelenthet passzív agresszivitást; lehet bosszú is. Vizsgaszorongás és az apátia (fásultság). A szorongás az intrinzik motiváció legnagyobb ellensége. A tesztszorongás sokszor a túl magas szülıi elvárások vagy nyomás, a gyakori kudarcok és iskolai értékelések hatására alakul ki. A fásultság érzés, ami motiválatlan állapotnak felel meg, sajátos elidegenedés az iskolai helyzettıl. Az iskolai célok között egy további célformát is megkülönböztetnek, a társas célokat, amelyek szerepe kevésbé tisztázott a tanulásban, de ilyen cél lehet, pl. mások szociális elfogadásának elnyerése.

15 Modern elvárás-érték elmélet mai változata: az elvárások és értékek közvetlenül befolyásolják a teljesítményt, a kitartást és a feladatválasztást (Eccles, 2005; Eccles és Wigfield, 2002; Wigfield, Eccles és muntakársai, in press). Az elvárás-érték befolyásolja a feladattal kapcsolatos vélekedéseket, mint a kompetencia észlelése, a feladat nehézségének észlelése, s a személy céljai és én-sémája (pl. nemi szerep, etnikai azonosság). Ezek a változók befolyásolják, hogy az egyén hogyan észleli más személyek attitődjeit és elvárásait vele szemben, és saját korábbi teljesítmény értékelését. Eccles és mtsai teljesítmény elvárás-érték elméletének összetevıi A tanulási motivációt befolyásoló tényezık A tanulási motiváció a tapasztalaton keresztül alakuló kompetencia elsajátítás, amelyre közvetlenül hat a modellkövetés, befolyásolja a szülık, tanárok elvárása, közvetlen felszólítása vagy szocializációja (normák, értékek, ismeretek közvetítési/elsajátítási folyamata). A gyerekek tanulással kapcsolatos attitődjeit és a tanulás irányába való fejlıdését otthoni környezetük alakítja. A szülık elégítik ki természetes kíváncsiságukat a világról, válaszolnak a feltett kérdéseikre.

16 A gyermek önbecsülését, kompetenciáját és hatékonyságát támogató környezetben nevelkedı gyerek egyre inkább hajlik majd elfogadni a kockázatokat a tanulásban. S fordítva is igaz, amikor nem érzi magát alapvetıen kompetensnek és alkalmasnak, csökken az iskolai kihívásokkal való szembenézése és elkötelezıdése. A pozitív osztályklíma, az elfogadó közösség, a társas támogatás és buzdítás a motivált tanulás háttértényezıi. Az osztálylégkör alakításához olyan tényezık is hozzájárulnak, mint a humor, amelynek fı értéke az osztályban az, hogy élénkíti a figyelmet, illusztrál, motivál és csökkenti a feszültséget, s elısegíti, hogy a tanárt közvetlenebbnek értékeljék (Weaver és Cotrell, 1987). A tanár általános elvárásai diákjai teljesítményérıl és saját hatékonyságában vetett bizalma, hogy a diákok tanulását befolyásolni tudja, a diákok autonómiájának támogatásával együtt jelentısen járulhat hozzá a tanulók motiválásához. A tanári érékelésnek is fontos szerepe van az attitődök, a tanulási motiváció alakításában Tehetséges gyerekek motivációjának és kreativitásának kutatása Az intrinzik motiváció gyakran megjelenik újságokban, levelekben és a jól ismert igen kreatív emberek önéletírásaiban. Példák: Pablo Casals, gordonkamővész leírja, amikor elıször hallott valakit csellón játszani: Soha nem hallottam ilyen gyönyörő hangot ezelıtt. Ragyogás töltött be. Mondtam: Apám, ez a legcsodálatosabb hangszer, amit bármikor hallottam. Ez az, amit játszani akarok (Kahn, 1970, 35 - idézi Ruscio és Amabile, 1996, 122). Megkérdezték a fizikus Arthur Schawlow t (Nobel-díj 1981, lézeres spektroszkópia), hogy milyen különbséget tudna tenni nagyon kreatív és kevésbé kreatívak tudósok között. Válasza: A munkaszeretet szempontja nagyon fontos. A sikeres tudós gyakran nem a legtehetségesebb, de olyan, akit majdnem csak a tudni szeretnénk, hogy mi a válasz kíváncsisága hajt (Schawlow, 1982, 42; cit. Amabile, 2001,135). A kíváncsiság az intrinzik motiváció lényeges eleme. A kíváncsiság tehetség, a tudás örömének képessége (John Ruskin). Vannak, akik felvetik, hogy a rendkívül magas motivációt egyfajta tehetségtípusként lehet kezelni. Így Gottfried, Cook, Gottfried et al. (2005) hosszirányú vizsgálatukban összehasonlítottak igen magas iskolai intrinzik motivációjú diákokat gyerekkortól fiatal felnıtt korig (9-tıl 17 éves korig) átlagos motivációjú társaikkal. A motivációsan tehetséges diákok jobban teljesítettek, fejlettebb én-fogalmat és jobb felsıbb tanulmányi elımenetelt mutattak. A tehetség motiváció igazoltan különbözik a tehetség intelligenciától (172).

17 4-6. osztályos tehetségesek kompetensebbnek és intrinzik motiváltabbnak észlelik magukat (Vallerand et al., 1994). Tehetségesek erıs késztetés és intrinzik motiváció (Winner, 2000; Gallager, 1990) párhuzam Renzulli modellel. A tehetségesek jellemzıi (Az elvont elme munka közben) A tehetségesek jellemzıi Személyiség Intellektus Éleselméjőség Elmélkedési képesség Intenzitás Tanulási szenvedély Érzékenység/empátia Korai morális gondolkodás Megértési igény Komplex gondolkodási folyamatok Non-konformitás Kivételes következtetési képesség Perfektcionizmus Divergens gondolkodás /kreativitás Éles Én-tudatosság Elemzı képesség Mentális ingerlési igény Elvont gondolkodás Kitőnı humorérzék Intellektuális kiváncsiság Pontosság/logika igény Gyors tanulás Szabály Élénk képzelet megkérdıjelezés/autoritás Kitartás (B. Clark nyomán) Meghatározása szerint: a tehetséges magas szintő intellektuális és/vagy kreatív képességgel rendelkezı, s különösen erısen motivált, és/vagy adott tanulási területen kiemelkedı diák Joseph S. Renzulli háromkörös modellje kétféle tehetséget különböztetett meg: a) iskolai tehetség (tesztelni könnyő, IQ stb), és b) kreatív/produktív tehetség (nehezebben felismerhetı) (Renzulli, Smith és Reis, 1982). Mindkét típus fontos, a két kategória gyakran

18 kölcsönhatásban van; az utóbbi komplex, többarcú jelenség, nincs egyetlen kritérium meghatározásához. Három tulajdonságcsoport jellemezheti. Amabile és mtsai (Amabile, 1996; Hennessey, 2003; Hennessey & Amabile, 1988) hasonló érvelés: környezeti és személyes feltételek szükségesek a kreativitáshoz. Szükségesek: területi képességek (háttértudás), kreatív képességek (kockáztatási hajlam, kísérletezés, stb.) és feladat-motiváció, ezeket együtt nevezte ideális körülmények között ez a három tényezı egymás kölcsönösen metszı kreatív együttese jön létre (Amabile, 1997). A motivációs állapot erısen változó és helyzettıl függı, kérdés, hogy a környezet hogy tudja segíteni azt. A tehetséges gyerekek kreativitásának fejlıdésében a motiváció és az osztálylégkör központi jelentıségő!!!

19 A kreativitás intrinzik motivációs elve az intrinzik motiváció a kreativitás elısegítıje, az extrinzik motiváció rendszerint akadályozója kutatások eljárása: kísérleti helyzetek kreatív feladatok megoldása jutalmazásos ill. jutalmazás nélküli feltételnél Eredmények: tipikus intrinzik motiváció - és kreativitás pusztítók: elvárt jutalom, elvárt értékelés, versengés, felügyelet, idıkorlát. Az intrinzik motivációnak és a kreativitásnak prioritást kell kapni a tehetségesek oktatásában (Henessey, 2004). Kulcselem: az ön-determináció megırzése; jutalmazás, értékelés, más extrinzik kényszerítıket használhatónak és tájékoztatónak, a teljesítmény minıségének jelzıjeként észleljék, s ne kontrolláló eszköznek. A helyzeteket, ahol erıs külsı ellenırzést élnek át, nem nagyon viselik jól. A belsı kontroll, önállóság, fejlıdésorientált motiváció elısegítése szükséges. Ritka képességük ismeretében különösen negatívan befolyásoltak az öndeterminációjukat fenyegetı extrinzik kényszerektıl. A tanár motivációs orientációja fontos tényezı. Milyen egy alulteljesítı? (Üdvözlünk az iskolában. Lehet címkét választani. Problémás, speciális segítést igényel, kockázatos, alulteljesítı, lassú, stb címkék között: tehetséges!) A tehetségesek erıs motivációs hajlama, kitartó figyelme és elmerülése a problémákban ismert mégis gyakran küszködnek motivációjukkal az iskolában (Reis és Coach, 2000). A motivációs problémák fı forrása önmotivációs hajlamuk, a tanár által motivált

20 viselkedéssel szemben. Jobban teljesítenek strukturálatlan, hajlékony megbízások esetében és elınybe részesítik saját tanulási tapasztalatukat, mint a kapott feladatok teljesítését. A tehetséges gyerekek különösen sérülékenyek az iskolai környezeti hatásoktól. Néha nem tudják, melyek a megfelelı célok, stb. Ezek a nehézségek gyakran vezetnek tehetséges gyerekeknél iskolai alulteljesítéshez. Alulteljesítés különbség a lehetséges és a megvalósuló, az elvárt és a tényleges teljesítmény között. Lehet: krónikus és szituációs, az utóbbi átmeneti visszaesés (személyi vagy szituációs stressz, válás, tanár, költözés stb. miatt) Kezdete: 7-8. osztályban. Amerikai adatok: középiskolások 2-10 %-a, de a 80-as években a jó képességőek 50 %-át alulteljesítınek gondolták (Hoffman et al., 1985). Kultúránk legnagyobb szociális pazarlása (Gowan, 1955, 247, cit. Reis, 2007). A kutatások egyik összegzése: sokféle frusztráció és kevés megoldás (Reis, uo). Okai lehetnek az iskolai alulteljesítés elfedi a komolyabb fizikai, kognitív,érzelmi problémát; jelzi a diák és környezete közötti nem illeszkedést; eredhet személyiségjellemzıkbıl, mint alacsony önmotiváció, önreguláció, alacsony én-hatékonyság (Reis és McCoach, 2000, Siegle, 2000). biológia, környezet, mindenféle presszió (iskolai-, társak-, szülık), unatkozás az iskolában és nem megfelelı tanítási módszerek Kutatások szerint: tanár megelégszik minimális munkával és alacsony elvárásokkal ennek negatív hatása lehet; tanár veszélyt érezhet a jó képességő diákjától; az iskola formális struktúrája nem kedvez a képzeletnek és kreativitásnak; támogatja a konformitást, a kívülrıl való magolást, stb. Reis, Hebert, Diaz et al. (1995) kutatása magas képesség szintő, kiválóan teljesítık összehasonlítása hasonló, de alacsony teljesítményőekkel. 3 éves vizsgálat (n = 35 középiskolás). Tanár, diák, személyzet kikérdezése az alulteljesítés okairól. Legtöbbször említett ok: túl könnyő elemi és felsı tagozatos tapasztalatok. Soha nem tanultak meg dolgozni. Az alulteljesítık viselkedési jellemzıi magukat inadekvátnak észlelik, alacsony énfogalom, alacsony én-értékelés, alacsony önbecsülés. Alacsony én-hatékonyság. okos alulteljesítık, erıs érdeklıdés iskolán kívüli dogok iránt, ami sokszor elkülöníti ıket a társaktól. Szülık alulteljesítık sok negatív dologról számolnak be, agresszívek és rosszindulatúak tekintélyfigurákkal, probléma függetlenség kialakítása, lázadók, másokat manipulálók.

21 Az alulteljesítık szülei közömbösek, nem érdeklıdık, távoli kapcsolat kis érzelemmel, semleges vagy negatív attitőd az oktatás iránt; korlátozó típus. Túl engedékeny vagy túlzottan támogató szülı is elıfordul. Beszámoltak a háttérben meghúzódó, a két szülı közötti konfliktusos attitődrıl a gyerekkel kapcsolatban. Alulteljesítı tehetséges középiskolások unatkozása (Kanevsky és Keighley, 2003) interjúk az unatkozás összetett problémájának okairól (a résztvevık kimaradtak vagy félbeszakították tanulmányaikat). Unalom több nézet: érzelem, általános jelenség, iskolán kívül is, de egyes személyekre (pl. extravertáltak, serdülık, idısesek) lehet jobban jellemzı ezért felvetik, az unalom a személy természetével kapcsolatos diszpozíció. Más nézet szerint szituációs jelenség, az iskolarendszer, osztályterem, tanítás függvénye. Az iskolai unatkozás demoralizálja a tanárt és szülıt. Kanevsky és Keighley a fokozatosan alakuló unatkozást az alanyok öt tényezı egyenletes csökkenésének tulajdonították a felsı tagozattól a gimnáziumig. Kontroll igényük van kontrollra vagy ön-determinációra (pl. a tanár mondta meg mit tegyen stb.) Választás csak akkor, ha elég erıvel vagy kontrollal rendelkezik a cselekvések fölött (pl. az egyik semmi káros dolgot nem tett, nem drogozott stb. választott: anya lesz, tizenéves korában teherbe esett). Választási lehetıségek: tartalom, téma, és folyamat (módszer), környezet. Kihívás a kihívás hiánya a tantárgyból leggyakrabban említett ok az unalomra (túl könnyő, kevésbé érdekesnek ítélt témák). Komplexitás -- komplex tanulási tapasztalatok hiánya. Gondoskodás a tanár és tanítás jellemzıi. A támogató tanár nem ítélkezı, tisztességes/igazságos, hajlékony és humoros. Felkészül a tanításra, kihívásokat állít, meghallgatja a kérdéseket. Pl. nem jó, ha szeszélyesen ellenıriz, ha diktátor. Kanevsky és Keighley Ezeknek a diákoknak az intenzív tanulási tapasztalat utáni vágya, amit tartalmaz az öt tényezı (kontroll, választás, kihívás, komplexitás, gondozás) felveti, hogy habár gyengén teljesítettek az iskolában, magasabb szintő intrinzik motivációt és észlelt

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Tehetségek akcióban P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V Í Z I T Ú R A - V E Z E T Ő, FA L M Á S Z Á S O K TAT Ó

Tehetségek akcióban P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V Í Z I T Ú R A - V E Z E T Ő, FA L M Á S Z Á S O K TAT Ó Tehetségek akcióban A FEJÉR MEGYEI PEDAG Ó G I A I S ZAKSZO LG Á LAT M Ó R I TAG I N T ÉZMÉNYE VÁ R N A I - POLÁNYI VIKTÓ R I A P S Z I C H O L Ó G U S, P S Z I C H O L Ó G I A - S Z A KO S TA N Á R, V

Részletesebben

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard Grafológiai elemzés összefoglaló A vizsgálat célja: achondropláziás ek és gyermekek mentális képességének vizsgálata, az esetleges tartalmi és/vagy fejlıdési sajátságok feltárása Vizsgálat körülményei:

Részletesebben

Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához

Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Gimnázium 12. évfolyam (4 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai labdarúgó osztály) 1. A tanterv szerzıi: Rozmán Sándor Tóthné Kulcsár

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Szöveges értékelés. I. Magatartás és szorgalom A magatartás szöveges értékelésének ajánlott szószedete az 1-4. évfolyamon Tanórán Fegyelem:

Szöveges értékelés. I. Magatartás és szorgalom A magatartás szöveges értékelésének ajánlott szószedete az 1-4. évfolyamon Tanórán Fegyelem: Szöveges értékelés Pedagógiai Programunk értelmében a 2004-2005-ös tanévtıl felmenı rendszerben a gyerekek az elsı-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 6. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu ISMERETEK 6. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 kognitív tudomány A megismerési folyamatok kutatásával foglalkozó

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Gyorsabban, bátrabban. Teljesítménymotiváció iskolai környezetben. Pajor Gabriella. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Gyorsabban, bátrabban. Teljesítménymotiváció iskolai környezetben. Pajor Gabriella. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar ip34_borito.indd 1 ----------- 2015 i s k o l a p s z i c h o l ó g i a ----------ISBN 978-963-284-677-4 34 Pajor Gabriella Gyorsabban, magasabbra, bátrabban De hogyan?

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Fogászati asszisztens. 2398-06 Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások. 1. vizsgafeladat. 2010. február 2.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Fogászati asszisztens. 2398-06 Gyermekfogászati és fogszabályozási beavatkozások. 1. vizsgafeladat. 2010. február 2. Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig minısítı neve: Vízvári László minısítı beosztása: fıigazgató JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő A tehetségazonosítás néhány lehetősége Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő Milgram mátrix Felnőttkorban tehetséges ember Felnőttkorban tehetséget nem mutató ember Gyermekkorban jelentkező

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2328-06 Egészségmegırzés - egészségfejlesztés - egészségnevelés modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2328-06 Egészségmegırzés - egészségfejlesztés - egészségnevelés modul. 1. Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS -

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - 1 1. Általános elvek A Pénzügyi Eszközök Piacairól szóló 2004/39/EK Irányelv ("MiFID") elıírja, hogy 2007. november 1-tıl minden befektetési vállalkozás

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon

Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Könyvbemutató és elıadás a Kiskunhalasi Városi Bíróságon Dr. Fellegi Borbála, PhD. 2009. december 4. Kiinduló kérdéseim

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

KOMPLEX FEJLESZTŐ PROGRAMOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

KOMPLEX FEJLESZTŐ PROGRAMOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN KOMPLEX FEJLESZTŐ PROGRAMOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke MATEHETSZ elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További források: www.mateh.hu www.tehetseg.hu I.

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

késıbbi önértékelés forrása pedagógiai ars poetica, egyéni fejlesztési terv, kettéosztott napló: saját reflexiók 1. kettéosztott napló:

késıbbi önértékelés forrása pedagógiai ars poetica, egyéni fejlesztési terv, kettéosztott napló: saját reflexiók 1. kettéosztott napló: 1.számú melléklet: Bemeneti hallgatói térkép Személyes kompetenciák Pontos önértékelés: Legyen tisztában értékeivel és gyengeségeivel! Önkontroll: Legyen képes hátráltató érzelmeinek és impulzusainak kordában

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség V. Leadership Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Április 30 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási tanszék

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac 2014. november 28., Szirák, Hotel Kastély Keller Tamás Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben A munka az OTKA PD-105976-os számú poszt-doktori

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

A TE IS PROGRAM MÓDSZERTANI ÚTVONALAI. Határok, keretek és elvárások ISKOLAI TESTMOZGÁSPROGRAMOK TÁRSAS KÖZPONTÚ EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLAI KULTÚRA

A TE IS PROGRAM MÓDSZERTANI ÚTVONALAI. Határok, keretek és elvárások ISKOLAI TESTMOZGÁSPROGRAMOK TÁRSAS KÖZPONTÚ EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLAI KULTÚRA 0 KÜLSŐ Szabályok Védelem Feszegetés Autonómia Átlépés Átkeretezés 0 KÜLSŐ Feszültségek, félelmek Kategorizáció / Sztereotípiák Agresszió Tartalmazás, kibírás, én erő Csoportkohézió Teljesítmény, pozitív

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben